﻿Orszsg|jyui&3 rifváia»ü
trománys2ám:'\’
*■"* 2010 NOV 0 5.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2010. évi... törvény
a konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról
l-§
A konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: Konztv.) 1. §-ának helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
. § (1) A Magyar Köztársaság a magyar állampolgár érdekeinek külföldön történő védelmét a
konzuli szolgálat útján látja el (a továbbiakban: konzuli védelem). A konzuli védelem ellátása
érdekében a konzuli szolgálat a 4-13. §-okban meghatározott érdekvédelmi feladatokat, illetve a
konzuli tisztviselő - a konzuli szolgálat keretében - a 19. § (3)—(4) bekezdéseiben foglalt
közigazgatási hatósági feladatokat végzi.
(2)	A konzuli védelem körébe eső feladatokon túl e törvény a konzuli szolgálat számára egyéb
feladatokat is meghatároz, valamint rendelkezik a konzuli tisztviselő közjegyzői, továbbá a
külpolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) és a konzuli tisztviselő felülhitelesítési
tevékenységéről. A konzuli feladatok végrehajtása során a konzuli szolgálat együttműködik hazai és
külföldi szervezetekkel, valamint magánszemélyekkel. Nemzetközi szerződés, törvény vagy
kormányrendelet a konzuli szolgálat részére további feladatokat is meghatározhat.
(3)	A konzuli szolgálat feladatainak ellátása során e törvény rendelkezéseinek figyelembevételével,
valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályok és magyar jogszabályok alapján jár el. Eljárása
során tiszteletben tartja a fogadó állam jogszabályait.
(4)	A konzuli szolgálat az eset összes körülményeinek mérlegelésével, a helyi viszonyokra is
tekintettel határozza meg a védelemnyújtás legmegfelelőbb módját. A konzuli védelem ellátását az
egyéb konzuli feladatok nem akadályozhatják vagy hátráltathatják.
(5)	Az e törvényben meghatározott, a konzuli védelem körén kívül eső konzuli feladatokat a konzuli
tisztviselő csak akkor látja el, ha magyar állampolgárjogát vagy jogos érdekét az ügy érinti.”
2.§
A Konztv. 2. §-ának (1)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„2. § (1) Konzuli szolgálat: a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete - ideértve a
tiszteletbeli konzuli tisztviselő által vezetett konzuli képviseletet is -, valamint a miniszter és a
konzuli tisztviselő. A Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviseletét, valamint a konzuli
tisztviselő munkáját a miniszter irányítja, ennek során gondoskodik a konzuli szolgálat feladatainak
összehangolásáról és egységes jogalkalmazása feltételeinek megteremtéséről.
(2)	A Magyar Köztársaság konzuli tisztviselője a diplomáciai vagy konzuli képviseleten a miniszter
megbízása alapján konzuli feladatot ellátó személy (a továbbiakban: konzuli tisztviselő), ideértve a
tiszteletbeli konzuli tisztviselőt is.
1
(3)	A miniszter tiszteletbeli konzuli tisztviselőnek a fogadó vagy harmadik állam azon
állampolgárát vagy a fogadó államban élő azt a magyar állampolgárt nevezheti ki, aki a magyar jog
és a fogadó állam joga szerint is büntetlen előéletű, külön rendeletben meghatározott feltételek
szerint alkalmas az e tisztséggel járó feladatok teljesítésére, és írásban vállalja azok ellátását. A
tiszteletbeli konzuli tisztviselőt a miniszter jogszabályban meghatározott korlátozásokkal és
terjedelemben bízhatja meg konzuli feladatok ellátásával.”
3-§
A Konztv. 2. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A miniszter a diplomáciai vagy konzuli képviselet egyes konzuli feladatait az adott feladat
ellátására jogosult másik diplomáciai vagy konzuli képviselet egyidejű megjelölésével
korlátozhatja. A miniszter a diplomáciai és konzuli képviseletek címjegyzékét és a konzuli
tisztviselők konzuli jogosítványait tartalmazó tájékoztatót évente, az abban történt változásokat
pedig három munkanapon belül honlapján közzéteszi. Az egyes feladatokra vonatkozó korlátozás
ugyanakkor nem jelentheti azt, hogy egyetlen diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviselet sem
látja el a magyar állampolgárok érdekvédelmét.”
4.§
A Konztv. 2/A. §-ának (2)—(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A konzuli tisztviselő csak az e törvényben, a nemzetközi jogi szabályokban és a fogadó állam
jogszabályaiban meghatározott korlátozásokkal léphet fel a fogadó állam bírósága vagy hatósága
előtt folyó eljárásban. Ennek során jogi képviseletet nem láthat el.
(3)	Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott együttműködés kiterjedhet vagyontárgyak,
pénzeszközök, készpénz-helyettesítő fizetési eszközök, valamint okiratok átvételére és az érintett
magyar állampolgárok részére történő továbbítására is.”
5.§
A Konztv. 2/A. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A konzuli szolgálat, érdekvédelmi feladatainak ellátása során, szükség esetén közreműködik
abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
(5)	A magyar állampolgárok, a konzuli védelem előmozdítása érdekében, az erre a célra fenntartott
honlap igénybevételével előzetesen is bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli
szolgálatnak.”
6.§
A Konztv. 3. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Európai uniós jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján magyar állampolgár
érdekvédelmét az Európai Unió tagállama is elláthatja, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem ellenzi.
Európai uniós jogi aktus, nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján a magyar konzuli
szolgálat ellátja az Európai Unió polgárának érdekvédelmét, feltéve, hogy azt a fogadó állam nem
ellenzi.”
2
7-§
A Konztv. 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A konzuli szolgálat minden megengedett módon tájékozódik a külföldi államokban a magyar
állampolgárok alapvető jogait és érdekeit közvetlenül érintő, utazásukkal kapcsolatos
körülményekről, belső jogszabályokról és azok változásairól, valamint a jogalkalmazásról, és
ezekről a megfelelő úton - ideértve a tömegtájékoztatási eszközöket és az információs világhálón
való közzétételt, valamint a szóbeli felvilágosítást is - tájékoztatja az állampolgárokat annak
érdekében, hogy elősegítse megfelelő felkészülésüket a külföldi utazásra, tartózkodásra.”
8.§
A Konztv. 5. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A konzuli kölcsön nyújtása iránti kérelemmel összefüggésben a konzuli szolgálat köteles
vizsgálni a kérelmező önhibáját. A kérelmező nyilvánvaló önhibája esetén a kölcsön megtagadható.
A kölcsönnyújtást meg kell tagadni a (3) bekezdésben foglalt feltételek hiányában, valamint, ha a
kérelmező - a (2) bekezdésben meghatározott intézkedések megtétele érdekében - neki felróható
módon nem működik együtt a konzuli szolgálattal, valótlan adatokat közölt vagy az általa korábban
igénybe vett konzuli kölcsön nem térült vissza.”
9-§
A Konztv. 14. §-ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A konzuli tisztviselő köteles megtagadni a közreműködést a közjegyzőkről szóló törvényben
foglalt esetekben, továbbá, ha az eljárás nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó állam
jogszabályába ütközne.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés alapján készített okirat közokirat.”
10. §
A Konztv. 15. §-át megelőző cím helyébe a következő cím, és a 15. § (1)—(2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
„Felülhitelesítés
„15. § (1) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, a külföldön kiállított
közokirat, illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel
felruházott más személy által hitelesített magánokirat magyarországi felhasználása céljából a
hivatásos konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látja el a fogadó állam hatóságának az
okiraton szereplő aláírását és bélyegzőnyomatát, feltéve, hogy ezen hatóság aláírás- és
bélyegzőmintájával rendelkezik.
(2)	Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, külföldi felhasználás céljából a miniszter
felülhitelesíti a magyar központi államigazgatási szervek vagy közigazgatási hatósági jogkör
gyakorlására törvényben vagy kormányrendeletben feljogosított szervezetek, köztestületek vagy
személyek által kiállított okiraton szereplő aláírást és bélyegzőnyomatot, feltéve, hogy e hatóságok
aláírás- és bélyegzőmintájával rendelkezik. A miniszter általi felülhitelesítésre irányuló kérelem a
konzuli tisztviselőnél is benyújtható.”
3
11. §
A Konztv. 15. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (2) bekezdésben említett felülhitelesítésre azt követően kerülhet sor, hogy az okiratot
a)	az igazságügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium, az igazságügyért felelős miniszter
felügyelete alatt működő igazságügyi szakértői intézetek, az anyakönyvi hivatalok, továbbá a
bíróságok által kiállított okiratok, valamint az ezekről készített hiteles fordítások esetében az
igazságügyért felelős miniszter,
b)	a közjegyzők által készített, illetve hitelesített okiratok, továbbá az ezekről készített hiteles
fordítások esetében a Magyar Országos Közjegyzői Kamara
közbenső hitelesítési záradékkal látta el.”
12. §
A Konztv. aló. §-t követően az alábbi 16/A. §-sal egészül ki:
„16/A. § A konzuli szolgálat a konzuli tisztviselőkről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a
konzuli tisztviselő:
a)	természetes személyazonosító adatait;
b)	arcképmását;
c)	aláírásmintáját;
d)	diplomáciai és konzuli rangját;
e)	nyelvismeretét;
f)	végzettségét és a konzuli feladatok ellátása szempontjából lényeges képzettségeit, illetőleg ezek
megszerzésének időpontját;
g)	konzuli feladat ellátására kapott kinevezését, megbízását, engedélyét, valamint a megbízás
visszavonását, illetőleg az ezekkel összefüggésben kiállított dokumentumokat és adatokat;
h)	konzuli jogosítványait, azok gyakorolhatóságának kezdő és befejező időpontját.”
13.	§
A Konztv. 17. §-ának (1) bekezdése az alábbi k) ponttal egészül ki:
[(1) Az érdekvédelem ellátása során, az adatok felhasználása céljának és az igényelt adatok
körének megjelölésével a konzuli szolgálat az adatkezelést szabályozó külön törvény alapján adatot
igényelhet:]
,,k) a gondnokoltak nyilvántartásából.”
14.	§
A Konztv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tiszteletbeli konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági jogkört nem gyakorolhat, a miniszter
azonban a kinevezésben felhatalmazhatja kérelmek átvételére. A kérelmek átvételekor a tiszteletbeli
konzuli tisztviselő az ügyfél személyazonosságát személyazonosító okmány alapján ellenőrzi, és a
kérelmet - az ügy elbírálására feladat- és hatáskörrel rendelkező hatósághoz történő továbbítás
érdekében - három munkanapon belül megküldi az irányítási jogkört gyakorló diplomáciai vagy
4
hivatásos konzuli képviseletnek. Az e kérelmek elbírálásához kapcsolódó ügyféli nyilatkozatok a
tiszteletbeli konzuli tisztviselő előtt is megtehetők.”
15.	§
A Konztv. 19. §-ának (6)—(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) A konzuli tisztviselő, azokban az állampolgársági és közigazgatási hatósági eljárásokban,
melyekben közreműködőként vesz részt, jogosult a hatóság által kiállított elektronikus közokiratról
papíralapú hiteles másolatot kiállítani.
(7)	Ha közigazgatási hatósági ügyben első fokon a konzuli tisztviselő jár el, a fellebbezés
elbírálására a miniszter jogosult.
(8)	A konzuli tisztviselő a közigazgatási hatósági eljárásokban kizárólag a jogszabályoknak,
valamint a vonatkozó nemzetközi jogi szabályoknak van alávetve, hatósági eljárása során és
hatósági döntéseinek tartalmával összefüggésben - a feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására
irányuló utasítás kivételével - nem utasítható.
(9)	Az Európai Unió polgárának érdekvédelmére irányuló közigazgatási hatósági eljárásokat a
konzuli tisztviselő kizárólag kérelemre indítja meg.”
16.	§
A Konztv. a 19. §-t követően a következő új címmel és 19/A-19/C. §-sal egészül ki:
„A konzuli díj, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díja,
és a hatósági költség
19/A. § (1) A konzuli szolgálat
a)	a konzuli tisztviselő közigazgatási hatósági ügyben való eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat;
b)	a miniszter 15. § (2) bekezdésben foglalt eljárásáért igazgatási szolgáltatási díjat;
c)	a 13. §-ban meghatározott feladatainak ellátásáért, érdekvédelemnek nem minősülő
szolgáltatásaiért, illetve a konzuli tisztviselő közjegyzői és diplomáciai felülhitelesítési
tevékenységéért egyéb díjat;
d)	a diplomáciai vagy konzuli képviselet székhelyén kívül végzett eljárási cselekmény során
felmerült többletköltség fedezésére költségátalányt;
ej az érdekvédelemnek és közigazgatási hatósági cselekménynek nem minősülő egyéb konzuli
eljárás során felmerült postaköltség fedezésére költségátalányt; valamint
j) a tiszteletbeli konzuli tisztviselőnél kezdeményezett közigazgatási hatósági ügyben az irányítási
jogkört gyakorló diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseletnek küldött felterjesztés
postaköltségének fedezésére költségátalányt
(a továbbiakban együtt: konzuli díj) szed.
(2)	A konzuli tisztviselőnek a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, valamint a
harmadik országbeli állampolgár beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárásáért szedett,
külön jogszabályban meghatározott díj nem minősül konzuli díjnak.
(3)	A közigazgatási hatósági ügyben kérelem átvételére, illetve a konzuli tanúsítvány kiállítására
felhatalmazott tiszteletbeli konzuli tisztviselő a tevékenységének keretében beszedett konzuli díjat
az általa vezetett képviselet fenntartására és a konzuli feladatok ellátására fordíthatja.
19/B. § (1) A konzuli szolgálatnál kell befizetni
a)	a konzuli tisztviselőnél kezdeményezett közigazgatási hatósági ügyben a hazai hatóság
eljárásában felmerült illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat;
5
b)	az ügyfél kérelmére vagy valamely szerv megkeresésére külföldi hatóság, szerv vagy
közhitelességgel felruházott személy (a továbbiakban: külföldi szerv) előtt a konzuli szolgálat
közreműködésével indított eljárásért a megkeresett külföldi szerv által felszámított illetéket, díjat
vagy költséget;
c)	a konzuli szolgálat érdekvédelmi tevékenységének ellátása során külső szolgáltatónak jogszabály
felhatalmazása alapján teljesített díjat vagy költséget
(a továbbiakban együtt: megkeresett szerv vagy szolgáltató díja).
(2)	Hazai hatóság eljárásával összefüggésben - az (1) bekezdés a) pontjában foglalt eseten kívül -
felmerült olyan költséget vagy díjat, melynek befizetését jogszabály magyar külképviseleten is
lehetővé teszi (a továbbiakban: hatósági költség), a diplomáciai vagy hivatásos konzuli képviseleten
kell befizetni.
19/C. § A konzuli díjat, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díját, és a hatósági költséget a kérelem
előterjesztésével egyidejűleg, illetve ha a díj vagy költség később merült fel, az arról való értesítést
követő 30 napon belül a kérelmezőnek kell megfizetnie.”
17.	§
A Konztv. 21. §-ának b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
Jj) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a konzuli díjak mértékét, illetőleg a konzuli
díj, a megkeresett szerv vagy szolgáltató díja, valamint a hatósági költség beszedésének, a beszedés
alóli mentességének, elengedésének, kezelésének, nyilvántartásának és visszafizetésének részletes
szabályait,”
18.	§
A Konztv. 24. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
,,24. § aj az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 23. cikke,”
19. §
(1)	E törvény 2011. j anuár 1 -j én lép hatályba.
(2)	E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a szabad mozgás és tartózkodás jogával
rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazasával és
tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról szóló 28/2007. (V.31.) IRM rendelet 2. melléklet IV.
címének 8. a) pontja.
(3)	E törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.
6
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: állampolgársági törvény)
2010.	augusztus 20-án hatályba lépett és 2011. január 1-től alkalmazandó legutóbbi módosításával
bevezetett egyszerűsített honosítás/visszahonosítás iránti kérelmek átvételével kapcsolatban a
magyar külképviseleti hálózatra jelentős feladatok hárulnak, melyeket 2011. január 3-ig, az
ügyfélfogadások tényleges megkezdéséig kell elvégezni. A felkészülés része a konzuli védelemről
szóló 2001. évi XLVI. törvény (a továbbiakban: konzuli törvény) módosítása, melynek kiemelt
célja, hogy a konzuli szolgálatnak az új állampolgársági szabályozás következtében várhatóan
jelentősen megemelkedő ügyszámára tekintettel megteremtse a külképviseleteken kezdeményezett
eljárások - különösen az egyszerűsített honosítási/visszahonosítási eljárások, valamint az ezekhez
kapcsolódó útlevéligénylések - egyszerűbb, gyorsabb és hatékonyabb lebonyolításának alapvető
feltételeit. A módosítás - a konzuli feladatok strukturálásával, az azokért szedhető konzuli
költségek meghatározásával, valamint a konzuli díjak mértékét és befizetésének részletszabályait
tartalmazó miniszteri rendelet megalkotására adott egyértelmű felhatalmazással - egy olyan új
konzuli díjrendszer életre hívását alapozza meg, amely fedezete lehet a konzuli iratok gyorspostai
szolgáltató igénybevételével történő továbbításának.
A külképviseletek összetett jogi környezetben, a magyar közigazgatás kinyújtott karjaiként
működnek, s ennek megfelelően a kérelmeiket külföldön beadó állampolgárok a külképviseleti
ügyintézést a mindenkori közigazgatás állapotának lenyomataként szemlélik. A konzuli
tevékenységek komplexitását jelzi, hogy az állampolgársági és egyes közigazgatási hatósági
ügyekben (pl. útlevéleljárás, hazai anyakönyvezés) közreműködőként való fellépés mellett a
konzulok saját hatáskörben is végeznek közigazgatási hatósági tevékenységet (pl. ideiglenes
magánútlevelek, halottszállítási engedélyek kiadása, konzuli kölcsönök elbírálása), valamint
eljárhatnak közjegyzőként (pl. aláírás és másolat hitelesítése, hiteles fordítás készítése), végezhetik
a magyarországi felhasználásra szánt külföldi okiratok diplomáciai felülhitelesítését, és - mintegy
kiemelten kezelt feladatként, a konzuli szolgálat részeként — ellátják a külföldön bajbajutott magyar
állampolgárok érdekvédelmét (pl. szabadságvesztés, balesetek, rablás áldozatai).
A konzuli szolgálat számára az állampolgársági törvényben foglalt egyszerűsített
honosítási/visszahonosítási kérelmek külképviseleten történő benyújtása, valamint a második
generációs biometrikus adatvételezés (ujjnyomat levétele) feltételeinek megteremtésére irányuló
uniós kötelezettség végrehajtása jelenti az elsődleges prioritást és egyúttal a legnagyobb kihívást is.
Az új állampolgársági szabályozás következményeként, előreláthatólag, nagyságrendekkel
növekszik majd a külképviseleteken indított ügyek száma, amely megemelkedett ügy számmal
tartósan, hosszútávon számolni kell.
A külképviseletek rendszeres, napi kapcsolatban állnak a hazai közigazgatási hatóságokkal és egyéb
szervekkel, velük jelentős okiratforgalmat bonyolítanak (kérelmek felterjesztése,
okiratok/okmányok külföldre továbbítása), mind a mai napig diplomáciai futárpostával. A
külképviseletek azonban ezzel a megoldással csak fáziskéséssel képesek a közigazgatás
vérkeringésébe kapcsolódni, ami a legkirívóbb esetekben (pl. Ausztrália) az ügyintézésben akár
többhónapos késést is eredményezhet. Egyértelmű elvárásként jelenik tehát meg, hogy a
külképviseleteken indított ügyek esetében csökkenjen az a — sokszor számottevő — különbség, ami
az ügyintézési idő tekintetében a külképviseletek között (pl. Berlin/Canberra) az irattovábbítás
időigénye miatt jelenleg tapasztalható, illetve az is, hogy ez az ügyintézési idő lehetőség szerint
közelítsen a Magyarország területén belül az egyes ügytípusokra irányadó időtartamhoz.
7
A külképviseleteken a fenti célok megvalósítása érdekében nagyszabású technikai-informatikai
modernizáció indult el. Az informatikai fejlesztésekkel a konzuli ügyintézők a fejlesztésben érintett
ügyekben elektronikusan, biztonságos hálózaton keresztül terjeszthetik fel a kérelmeket a döntésre
jogosult hatóságokhoz. A kialakított interfészeken olyan szolgáltató felületek jönnek létre, melyek
minden oldalról biztosítják az adatáramlást és az ügyviteli folyamatok megfelelő informatikai
támogatását, lehetővé téve ezzel a kérelmek elektronizálását és elektronikus felterjesztését, valamint
a hiánypótlások elektronikus küldését és fogadását.
Bár a tervezett informatikai megoldások az irattovábbítás hagyományos, postai módját váltják ki, a
konzulnál kezdeményezhető eljárások többségében - tekintettel arra, hogy sok esetben
elengedhetetlen az eljárás alapját képező okiratok (pl. külföldi anyakönyvi kivonat) eredetiben való
megküldése a döntési jogkörrel rendelkező hatóságokhoz - továbbra is fennmarad az igény a
kérelmek diplomáciai futár útján történő felterjesztésére is. Ezért az elektronikus felterjesztés
következtében lerövidülő ügyintézési idő csak akkor válik az ügyfél számára is érezhetővé, a
szolgáltatás minőségének jelentős javulásaként értékelhető eredménnyé, ha a diplomáciai futárposta
konzuli ügyekben gyorspostai szolgáltató bevonásával kiválthatóvá válik, s ezáltal az ügyintézési
idő ténylegesen, jelentős mértékben csökken.
A konzuli szolgálat új feladataira, valamint az előreláthatólag jelentős mértékben emelkedő
ügyszámra való tekintettel elengedhetetlen a konzuli szolgálat által nyújtott eltérő típusú
(érdekvédelmi, közigazgatási hatósági, közjegyzői, diplomáciai felülhitelesítési, egyéb)
szolgáltatások anyagi ellentételezését biztosító díjrendszer felülvizsgálata. Annak érdekében, hogy a
közeljövőben külügyminiszteri rendeletben kialakítandó új díjrendszer átlátható és jól megalapozott
legyen, szükséges, hogy a konzuli szolgálat és ezen belül a konzuli tisztviselő eltérő típusú feladatai
egymástól világosan elkülönítve jelenjenek meg a konzuli törvényben. A törvényjavaslat ezért
pontosítja a konzuli szolgálat fogalmát és meghatározza a konzuli tisztviselőnek a konzuli
szolgálathoz való viszonyát, strukturálja a konzuli szolgálat és ezen belül a konzuli tisztviselő
feladatait, valamint elvégzi a konzuli szolgálatnál szedhető díjak és költségek besorolását, s
végezetül egyértelmű felhatalmazást ad e díjaknak és költségeknek külügyminiszteri rendeletben
történő szabályozására.
A konzuli szolgálatnál szedhető díjak és költségek vonatkozásában, a törvényjavaslatban szereplő
felhatalmazással összhangban, a törvénymódosítás elfogadását követően kerül sor a konzuli díjakról
szóló 1/1991. (IV. 9.) KüM rendeletet felváltó, új miniszteri rendelet megalkotására.
A konzuli tisztviselők fentiekben bemutatott különböző típusú feladataikat differenciált
jogosultságok mentén végezhetik, felhatalmazásukat hatósági ügyek végzésére, illetve az azokban
való közreműködésre a külügyminisztertől kapják. Az e jogosultságok közötti különbségek
különösen a hivatásos és a tiszteletbeli konzuli tisztviselők által végezhető feladatkörök
tekintetében szignifikánsak, így eltérés mutatkozhat pl. a hatósági kérelmek átvételére, konzuli
tanúsítvány/okirat kiállítására, hiteles fordítás készítésére való felhatalmazást illetően. Nem
lényegtelen szempont továbbá az egyes konzuli tisztviselőknek adott felhatalmazás időbeli
kiterjedése sem. Mindezek fényében a világ számos országában tevékenykedő mintegy 400 konzuli
tisztviselő jogkörének gyakorlásához nélkülözhetetlen a fenti jogosultságok elektronikus
nyilvántartása, s ennek részeként a tisztviselők aláírás- és bélyegzőnyomat mintáinak a
digitalizálása, amelynek jogi alapját szintén a jelen törvényjavaslat teremti meg.
8
A kérelem átvételére felhatalmazott tiszteletbeli konzuli tisztviselő, az átvett és az irányítási
jogkört gyakorló képviseletnek továbbított kérelmek esetében az ezért a szolgáltatásért szedett
külön díjat a - konzuli tanúsítvány kiállítás tekintetében már jelenleg is működő gyakorlattal
egyezően - a törvényjavaslat alapján megtarthatja. Tekintettel arra, hogy a tiszteletbeli
konzuli tisztviselő nem a magyar közigazgatás része, munkája ugyanakkor a külképviseletek
számára értékes segítséget jelent, továbbá a munkájához szükséges infrastruktúrát saját
költségén tartja fenn, az így befolyt összeg anyagi ösztönzést jelenthet számára az említett
feladatok átvállalásához.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-4. §-hoz
Az általános indokolásban kifejtetteknek megfelelően a konzuli szolgáltatásokhoz rendelt
díjtételek felülvizsgálata és ezt követően részben a jelen törvényjavaslatban, részben az ezzel
összhangban elkészítendő külügyminiszteri rendeletben történő újraszabályozása indokolttá
teszi a konzuli szolgálat és a konzuli tisztviselő különböző típusú feladatainak (érdekvédelmi,
közigazgatási hatósági, közjegyzői, diplomáciai felülhitelesítési, nemzetközi szerződés,
törvény vagy kormányrendelet által megállapított egyéb feladatok) és egymáshoz való
viszonyának egyértelmű meghatározását. A módosítás ezen túlmenően világossá teszi, hogy a
konzuli törvény háttérszabályként alkalmazandó minden olyan esetben, amikor a konzuli
szolgálat tevékenységére más ágazati jogszabály rendelkezései irányadók (pl. útlevélkérelmek
esetén a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. tv.). Ez azért lényeges, mert a konzuli
szolgálat sajátos nemzetközi jogi környezetben, a fogadó állam jogszabályait is tiszteletben
tartva működik, így a speciális helyzetéből adódó körülményeket minden esetben figyelembe
kell venni.
az 5-7. §-hoz
Általános jelleggel, az érdekvédelmi tevékenység egészére vonatkozóan szerepel a
törvényjavaslatban az a - korábban csak a bajbajutottakra, illetve a baleset vagy erőszakos
bűncselekmény áldozataira vonatkoztatott - rendelkezés, hogy a konzuli szolgálat
közreműködik abban, hogy a rászorult saját vagy más forrásból anyagi segítséghez jusson.
Szintén általános jelleggel került kimondásra, hogy a magyar állampolgárok a konzuli
védelem előmozdítása érdekében az erre a célra fenntartott honlap igénybevételével
előzetesen is bejelenthetik külföldi tartózkodásukat a konzuli szolgálatnak.
A konzuli szolgálat kizárólag a nemzetközi jog, a belső nemzeti jog és a fogadó állam joga
által biztosított keretek között láthatja el a magyar állampolgárok képviseletét a fogadó állam
hatóságai előtt folyó eljárásban, ugyanakkor a jogi képviselet a fogadó állam jogának olyan
magasszintű, országspecifikus ismeretét igényli, ami a hazai közigazgatás részét képező
konzuli képviselőtől nem várható el, és meghaladja a konzuli érdekvédelem terjedelmét.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi a konzuli szolgálat tájékoztatási kötelezettségének
mértékét.
a 8. §-hoz
A konzuli szolgálat a hazatéréshez fűződő alkotmányos alapjog érvényesítése érdekében az
ügyféllel kötött hatósági szerződés alapján konzuli kölcsönt nyújt mindazokban az esetekben,
amikor a külföldön bajba jutott magyar állampolgár hazatérése elősegítésének más módjára
nincs lehetőség, és a késedelem súlyos érdeksérelmet okoz. A tapasztalatok szerint azonban e
kölcsönök jelentős részét nem fizetik vissza, a kölcsönösszeg nem térül meg. A
törvényjavaslat ezért a konzuli törvény jelenleg hatályos rendelkezéseit kiegészíti azzal, hogy
a kölcsön nyújtását meg kell tagadni, ha a kérelmező neki felróható módon nem működik
együtt a konzuli szolgálattal a hazatérése fedezetéül a konzuli kölcsönön kívül rendelkezésre
álló esetleges egyéb források felkutatásában.
E rendelkezés tovább növeli annak valószínűségét, hogy kizárólag az arra valóban rászorulók
juthassanak konzuli kölcsönhöz.
10
a 9. §-hoz
A miniszter által egyes közjegyzői feladatok végzésére felhatalmazott konzuli tisztviselő
külön jogszabályban rögzített feltételek mellett a külképviseleten konzuli tanúsítványt, illetve
konzuli okiratot állíthat ki. E tevékenysége körében a konzuli törvény 14. § (2) bekezdése
értelmében a konzuli tisztviselő a közjegyzőkről szóló 1991. XLI. törvény szerint jár el. A
fogadó államban működő konzuli tisztviselő azonban - a speciális jogi környezetben való
működésére való tekintettel - a közjegyzőkről szóló törvényben meghatározottak mellett
köteles megtagadni a közreműködést akkor is, ha az nemzetközi jogi szabályba vagy a fogadó
állam jogszabályába ütközne.
a 10-11. §-hoz
A törvényjavaslat fogalmilag pontosítja, hogy a külföldi hatóságok által kiállított közokiratot,
illetőleg a külföldi bíróság, közigazgatási szerv, közjegyző vagy közhitelességgel felruházott
más személy által hitelesített magánokiratot magyarországi felhasználása céljából a hivatásos
konzuli tisztviselő diplomáciai felülhitelesítéssel látja el. A magyar központi államigazgatási
szervek vagy közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására törvényben vagy
kormányrendeletben feljogosított szervezetek által kiállított közokiratokat a miniszter külföldi
felhasználás céljából közigazgatási hatósági jogkörében eljárva felülhitelesítéssel látja el.
A külpolitikáért felelős miniszter a külföldi felhasználásra szánt okiratok felülhitelesítését
akkor végzi el, ha az okiratot kiállító hatóság, szerv vagy személy pecsét- és aláírásmintájával
rendelkezik. A felülhitelesítésre irányuló eljárásban résztvevő szervek nagy számára
tekintettel indokolt annak kimondása, hogy egyes esetekben a felülhitelesítés csak az ezeket a
szerveket felügyelő, irányító központi szervek, illetve a közhitelességgel felruházott
személyek által kiállított okiratok esetében az e személyek országos köztestülete segítségével,
közbeiktatásával történhet. Az e szervek, köztestületek által végzett ún. közbenső hitelesítés
mentesíti a minisztert a kiállító szervek, személyek pecsét- és aláírásmintáinak beszerzése
alól, hiszen azokat hitelesítő záradékkal először az említett közbeiktatott szervek,
köztestületek látják el. A miniszter a kiállított okiratokon később már csak e közbenső
hitelesítő záradékot hitelesíti felül.
a 12. §-hoz
A konzuli tisztviselők különböző típusú (érdekvédelmi, közigazgatási hatósági, közjegyzői,
diplomáciai felülhitelesítési, egyéb) feladataikat differenciált jogosultságok mentén
végezhetik, felhatalmazásukat hatósági ügyek végzésére, illetve az azokban való
közreműködésre a külügyminisztertől kapják. Az e jogosultságok közötti különbségek
különösen a hivatásos és a tiszteletbeli konzuli tisztviselők által végezhető feladatkörök
tekintetében szignifikánsak, így eltérés mutatkozhat pl. a hatósági kérelmek átvételére,
konzuli tanúsítvány/okirat kiállítására, hiteles fordítás készítésére való felhatalmazást illetően.
Nem lényegtelen szempont továbbá az egyes konzuli tisztviselőknek adott felhatalmazás
időbeli kiterjedése sem. Mindezek fényében a világ számos országában tevékenykedő
mintegy 400 konzuli tisztviselő jogkörének gyakorlásához nélkülözhetetlen a fenti
jogosultságok elektronikus nyilvántartása, s ennek részeként a tisztviselők aláírás- és
bélyegzőnyomat mintáinak a digitalizálása, amelynek jogi alapját szintén a jelen
törvényjavaslat teremti meg.
A konzuli jogkörök nyilvántartása a külpolitikáért felelős miniszter egyéb nyilvántartásaiban
már egyébként is szereplő adatokat és dokumentumokat összesítve tartalmazza a konzuli
11
tisztviselőkről, abból a célból, hogy ezek a konzuli feladatok ellátása szempontjából lényeges
információk azonnal visszakereshetők legyenek.
a 13-14. §-hoz
A konzuli szolgálat érdekvédelmi tevékenysége során gyakran nyújt segítséget olyan magyar
állampolgároknak, akik betegség, baleset vagy fogva tartás miatt nincsenek abban a
helyzetben, hogy hozzátartozójukkal, vagy törvényes képviselőjükkel maguk vegyék fel a
kapcsolatot. Ebben az esetben a konzuli szolgálatnak a konzuli törvényben felsorolt
nyilvántartásokból történő adatigénylés útján kell a lehető legrövidebb időn belül megtalálni
az érintett személy legközelebbi hozzátartozóját, vagy más törvényes képviselőjét.
A törvényjavaslat pontosítja a tiszteletbeli konzuli tisztviselőkre vonatkozó rendelkezéseket.
a 15. §-hoz
A törvényjavaslat a külképviseleteken megvalósuló informatikai fejlesztések során kialakított
biztonságos elektronikus hálózat felhasználásával lehetővé teszi, hogy a konzuli tisztviselő
azokban a közigazgatási hatósági eljárásokban, amelyekben közreműködőként vesz részt, az
ügy elintézésére hatáskörrel bíró hatóság által kiállított elektronikus közokiratról papíralapú
hiteles kiadmányt állítson ki, s így az ügyintézési idő a hazai hatóság és a külképviselet
közötti irattovábbításra fordított idő megtakarításával jelentősen csökkenjen.
a 16. §-hoz
A konzuli feladatok ellátása során a konzuli szolgálat - attól függően, hogy milyen
szerepkörben (hatósági, közjegyzői, diplomáciai stb.) jár el - eltérő ügyviteli rendet követ,
melyhez az általa szedett díjak meghatározásánál is alkalmazkodni kell. A törvényjavaslat
ezért a különböző típusú díjak és költségek egységes, átlátható rendszerét teremti meg, amely
a később, miniszteri rendeleti szinten megvalósítandó szabályozás alapjául szolgál. Ennek
megfelelően a konzuli tisztviselő igazgatási szolgáltatási díjat szed az általa végzett hatósági
tevékenységért, illetve akkor, amikor hazai hatóság eljárásában közreműködőként jár el. A
törvényjavaslat az igazgatási szolgáltatási díjat is a konzuli díjak körébe helyezi, annak
érdekében, hogy a konzuli díjak egészére vonatkozóan egységes szabályokat lehessen alkotni.
A konzuli tisztviselő közjegyzői és diplomáciai felülhitelesítési tevékenységéért, illetve a
Konztv. 13.§-ban meghatározott feladatai ellátásáért, valamint érdekvédelemnek nem
minősülő szolgáltatásaiért egyéb díjat, a képviselet székhelyén kívül végzett, - s ily módon
többletszolgáltatást jelentő - eljárási cselekményért a többletköltség fedezésére
költségátalányt szed. Az érdekvédelemnek és közigazgatási hatósági cselekménynek nem
minősülő egyéb konzuli eljárás során felmerült postaköltség fedezésére az ügyfélnek szintén
költségátalányt kell fizetnie.
A kérelem átvételére felhatalmazott tiszteletbeli konzuli tisztviselő, az átvett és az irányítási
jogkört gyakorló képviseletnek továbbított kérelmek esetében az ezért a szolgáltatásért szedett
külön díjat a - konzuli tanúsítvány kiállítás tekintetében már jelenleg is működő gyakorlattal
egyezően - a törvényjavaslat alapján megtarthatja. Tekintettel arra, hogy a tiszteletbeli
konzuli tisztviselő nem a magyar közigazgatás része, munkája ugyanakkor a külképviseletek
számára értékes segítséget jelent, továbbá a munkájához szükséges infrastruktúrát saját
költségén tartja fenn, az így befolyt összeg anyagi ösztönzést jelenthet számára az említett
feladatok átvállalásához.
12
A törvényjavaslat ugyanakkor arra az alapra helyezkedik, hogy a szabad mozgás és
tartózkodás jogával rendelkező személyek, valamint a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásával és tartózkodásával kapcsolatos eljárások díjáról szóló 28/2007. (V. 31.) IRM
rendelet (a továbbiakban: vízumdíj rendelet) tárgykörébe tartozó, a konzuli tisztviselő által
szedhető díj (a továbbiakban: vízumdíj) a konzuli díjaknak nem része.
A konzuli tisztviselő egyes hazai szervek közigazgatási hatósági eljárásában
közreműködőként vesz részt, ezekben az esetekben a hazai hatóság eljárásában felmerült
illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat is a konzuli szolgálatnál kell megfizetni. Ugyanígy
a konzuli szolgálatnál kerül megfizetésre a megkeresett külföldi szerv által felszámított
költség, ha a konzuli szolgálat az illetékes külföldi szervet az ügyfél, vagy valamely hazai
szerv kérésére keresi meg pl. anyakönyvi kivonat, rendőrségi jegyzőkönyv beszerzése
céljából. Hasonlóképpen, ha a konzuli szolgálat az érdekvédelmi tevékenység ellátása során,
jogszabályi felhatalmazás alapján külső szolgáltató felé kifizetést teljesít (pl. kivételesen, kis
összegű ügyvédi díjat megelőlegezhet), ezt a költséget szintén a konzuli szolgálatnál kell
befizetni. Jogszabály lehetőséget biztosíthat továbbá arra, hogy a hazai hatóság eljárásának
költségeit az érintett személy a külképviseleten fizesse be, az idegenrendészeti eljárással
összefüggő költségek tekintetében így rendelkezik például a 25/2007. (V.31.) IRM rendelet
23. §-a.
Budapest, 2010. november 5.
Balla Mihály/
r/
Dr. Gruber Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
13
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Ur!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (EX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „a
konzuli védelemről szóló 2001. évi XLVI. törvény módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. november 5.
Balla Mihály	Dr. Gruber Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség