﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1587. számú
törvényjavaslat
a Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda
között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának
megakadályozásáról a jövedelemadók területén Budapesten, 2010. április 19. napján
aláírt Egyezmény kihirdetéséről
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. november
2010. évi..........törvény
a Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda
között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának
megakadályozásáról a jövedelemadók területén Budapesten, 2010. április 19. napján
aláírt Egyezmény kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a
Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás
kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén tárgyú Egyezmény (a
továbbiakban: Egyezmény) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés az Egyezményt e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
Az Egyezmény hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:
„EGYEZMÉNY
A TAJPEJI MAGYAR KERESKEDELMI IRODA
ÉS
A MAGYARORSZÁGI TAJPEJ KÉPVISELETI IRODA KÖZÖTT
A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSÉRŐL ÉS AZ
ADÓZTATÁS KIJÁTSZÁSÁNAK MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL
A JÖVEDELEMADÓK TERÜLETÉN
A Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda, attól az
óhajtól vezérelve, hogy Egyezményt kössenek a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás
kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
2
1.	Cikk
SZEMÉLYI HATÁLY
Ez az Egyezmény azokra a személyekre terjed ki, akik az egyik vagy mindkét területen
belföldi illetőségűek.
2.	Cikk
AZ EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ ADÓK
1.	Ez az Egyezmény azokra a jövedelemadókra terjed ki, amelyeket a területek egyikén
vetnek ki, a beszedés módjára való tekintet nélkül.
2.	Jövedelemadóknak tekintendők mindazok az adók, amelyeket a teljes jövedelem, illetve a
jövedelem részei után vetnek ki, beleértve az ingó vagy ingatlan vagyon elidegenítéséből
származó nyereség utáni adókat, a vállalkozások által fizetett bérek és fizetések teljes összege
utáni adókat, valamint a tőke értéknövekedésének adóját.
3.	Azok a jelenleg létező adók, amelyekre az Egyezmény különösen kiterjed:
(a)	azon a területen, amelyen a tajpeji Pénzügyminisztérium által igazgatott adótörvények
alkalmazandók
(i)	a nyereségorientált vállalkozások jövedelemadója;
(ii)	az egyéni összevont jövedelemadó;
(iii)	a jövedelem alapadója;
(b)	azon a területen, amelyen a magyar Pénzügyminisztérium által igazgatott adótörvények
alkalmazandók
(i)	a személyi jövedelemadó;
(ii)	a társasági adó.
4.	Az Egyezmény kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is,
amelyet a területek egyikén az Egyezmény aláírása után a jelenleg létező adók mellett vagy
azok helyett vezetnek be. A területek illetékes hatóságai értesíteni fogják egymást a
vonatkozó adójogszabályaikban végrehajtott bármely lényeges változásról.
3.	Cikk
ÁLTALÁNOS MEGHATÁROZÁSOK
1.	Ezen Egyezmény alkalmazásában, ha a szövegösszefüggés mást nem kíván:
(a)	a „terület” kifejezés ezen Egyezmény 2. cikkének 3 (b) vagy 3 (a) albekezdésében
hivatkozott területet jelenti, ahogy a szövegösszefüggés megkívánja, és a „másik terület”,
illetve „területek” kifejezéseket megfelelően kell értelmezni;
3
(b)	a „személy” kifejezés magában foglalja a természetes személyt, a társaságot és bármely
más személyi egyesülést;
(c)	a „társaság” kifejezés bármely jogi személyt vagy egyéb jogalanyt jelent, amely az
adóztatás szempontjából a jogi személyekkel azonos módon kezelendő;
(d)	a „vállalkozás” kifejezés bármely üzleti tevékenység végzésére vonatkozik;
(e)	az „egyik terület vállalkozása” és „a másik terület vállalkozása” kifejezések az egyik
területen belföldi illetőségű személy, illetve a másik területen belföldi illetőségű személy által
folytatott vállalkozást jelentik;
(f)	a „nemzetközi forgalom” kifejezés az egyik terület vállalkozása által üzemeltetett hajó
vagy légi jármű igénybevételével végzett bármilyen szállítást jelent, kivéve, ha a hajót vagy a
légi járművet kizárólag a másik területen lévő helyek között üzemeltetik;
(g)	az „illetékes hatóság” kifejezés a következőt jelenti:
(i)	azon terület esetében, amelyen a tajpeji Pénzügyminisztérium által igazgatott
adótörvények alkalmazandók a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét.
(ii)	azon terület esetében, amelyen a magyar Pénzügyminisztérium által igazgatott
adótörvények alkalmazandók a pénzügyminisztert vagy meghatalmazott képviselőjét.
2.	Az Egyezménynek az egyik területen bármely időpontban történő alkalmazásánál az
Egyezményben meghatározás nélkül szereplő kifejezéseknek - ha a szövegösszefüggés mást
nem kíván - olyan jelentésük van, mint amit ennek a területnek a jogszabályaiban abban az
időpontban jelentenek azokra az adókra vonatkozóan, amelyekre az Egyezmény alkalmazást
nyer; ennek a területnek az adójogszabályaiban foglalt meghatározások az irányadók ennek a
területnek az egyéb jogszabályaiban foglalt meghatározásokkal szemben.
4.	Cikk
BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ SZEMÉLY
1.	Az Egyezmény alkalmazásában az „egyik területen belföldi illetőségű személy” kifejezés
olyan személyt jelent, aki ennek a területnek a jogszabályai szerint lakóhelye, székhelye,
üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján adóköteles, és
magában foglalja azt a területet és annak bármely politikai alegységét vagy helyi hatóságát is.
2.	Ezen Egyezmény alkalmazásában egy személy nem belföldi illetőségű az egyik területen,
ha az a személy azon a területen csak olyan jövedelem tekintetében adóköteles, amelynek
forrása azon a területen van, feltéve hogy ezen bekezdés nem alkalmazandó azokra a
természetes személyekre, akik a 2. cikk 3 (a) albekezdésében hivatkozott területen belföldi
illetőségűek, mindaddig, amíg a belföldi illetőségű természetes személyeket csak ezen a
területen lévő forrásból származó jövedelemre vonatkozóan adóztatnak meg.
3.	Amennyiben egy természetes személy az 1. bekezdés rendelkezései értelmében mindkét
területen belföldi illetőségű, helyzetét az alábbiak szerint kell meghatározni:
4
(a)	csak azon a területen tekintendő belföldi illetőségűnek, ahol állandó lakóhellyel
rendelkezik; amennyiben mindkét területen van állandó lakóhelye, csak azon a területen
tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a
létérdekek központja);
(b)	amennyiben nem határozható meg, hogy melyik területen van létérdekeinek a központja,
vagy ha egyik területen sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak azon a területen tekintendő
belföldi illetőségűnek, amelyen szokásos tartózkodási helye van;
(c)	amennyiben mindkét területen van szokásos tartózkodási helye, vagy egyiken sincs, akkor
a területek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
4.	Amennyiben az 1. bekezdés rendelkezései értelmében valamely nem természetes személy
mindkét területen belföldi illetőségű, csak azon a területen tekintendő belföldi illetőségűnek,
ahol bejegyezték.
5.	Cikk
TELEPHELY
1.	Az Egyezmény alkalmazásában a „telephely” kifejezés olyan állandó üzleti helyet jelent,
amelyen keresztül a vállalkozás üzleti tevékenységét egészben vagy részben kifejti.
2.	A „telephely” kifejezés magában foglalja különösen:
(a)	az üzletvezetés helyét;
(b)	a fióktelepet;
(c)	az irodát;
(d)	a gyártelepet;
(e)	a műhelyt; és
(f)	a bányát, az olaj- és a földgázkutat, a kőfejtőt és a természeti kincsek kiaknázására
szolgáló bármely más helyet.
3.	Az építési terület, az építkezési, szerelési vagy beszerelési munkálatok telephelyet
keletkeztetnek, de csak ha 12 hónapnál tovább tartanak.
4.	Egy terület vállalkozását a másik területen telephellyel rendelkezőnek kell tekinteni, ha:
(a)	az azon a másik területen több mint tizenkét hónapig felügyeleti tevékenységet folytat az
építési területtel, az építkezési, szerelési vagy beszerelési munkálattal kapcsolatban,
amelyeket azon a másik területen végeznek;
(b)	az szolgáltatásokat - beleértve a tanácsadási szolgáltatást - nyújt, de csak ha az ilyen
természetű tevékenységeket ugyanazon vagy kapcsolódó projektre vonatkozóan,
alkalmazottakkal vagy más a vállalkozás által ilyen célból alkalmazott személyzettel vagy
5
személyekkel folytja a másik területen, egyfolytában vagy megszakításokkal, bármely tizenöt
hónapos időtartamon belül, összesen tizenkét hónapos időszakot meghaladóan.
5.	E cikk előző rendelkezéseire tekintet nélkül nem minősül „telephelynek”:
(a)	létesítmények használata kizárólag a vállalkozás javainak vagy áruinak raktározása,
kiállítása vagy kiszolgáltatása céljára;
(b)	készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag raktározás, kiállítás vagy
kiszolgáltatás céljára;
(c)	készletek tartása a vállalkozás javaiból vagy áruiból kizárólag abból a célból, hogy azokat
egy másik vállalkozás feldolgozza;
(d)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére javakat
vagy árukat vásároljanak vagy információkat szerezzenek;
(e)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy a vállalkozás részére bármilyen
más előkészítő vagy kisegítő jellegű tevékenységet folytassanak;
(f)	állandó üzleti hely fenntartása kizárólag arra a célra, hogy az (a)-(e) albekezdésekben
említett tevékenységek bármely kombinációját végezze, feltéve, hogy az állandó üzleti
helynek az ilyen kombinációból származó teljes tevékenysége előkészítő vagy kisegítő
jellegű.
6.	Tekintet nélkül az 1. és 2. bekezdések rendelkezéseire, ha egy személy - kivéve a független
képviselőt, akire a 7. bekezdés rendelkezése alkalmazandó - egy vállalkozás számára
tevékenykedik és az egyik területen meghatalmazása van arra, amellyel ott rendszeresen él,
hogy a vállalkozás nevében szerződéseket kössön, úgy ez a vállalkozás telephellyel bírónak
tekintendő ezen a területen minden olyan tevékenység tekintetében, amelyet ez a személy a
vállalkozás részére kifejt, kivéve, ha az ilyen személy tevékenysége az 5. bekezdésben
említett tevékenységekre korlátozódik, amelyek, ha azokat egy állandó üzleti helyen keresztül
fejtenék ki, az említett bekezdés rendelkezései értelmében nem tennék ezt az állandó üzleti
helyet telephellyé.
7.	Egy vállalkozást nem lehet úgy tekinteni, mintha annak az egyik területen telephelye lenne
csupán azért, mert tevékenységét ezen a területen alkusz, bizományos vagy bármely más
független képviselő útján fejti ki, feltéve, hogy ezek a személyek rendes üzleti tevékenységük
keretében járnak el.
8.	Az a tény, hogy az egyik területen belföldi illetőségű társaság olyan társaságot ellenőriz,
vagy olyan társaság ellenőrzése alatt áll, amely a másik területen belföldi illetőségű, vagy
üzleti tevékenységet fejt ki azon a másik területen (akár telephely útján, akár más módon),
önmagában nem teszi egyik társaságot sem a másik telephelyévé.
6
6.	Cikk
INGATLAN VAGYONBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
1.	Az a jövedelem, amelyet az egyik területen belföldi illetőségű személy a másik területen
fekvő ingatlan vagyonból szerez (beleértve a mezőgazdaságból vagy erdőgazdálkodásból
származó jövedelmet), megadóztatható ezen a másik területen.
2.	Az „ingatlan vagyon” kifejezésnek olyan jelentése van, amit annak a területnek a
jogszabályai szerint jelent, amelyikben a szóban forgó vagyon fekszik. A kifejezés minden
esetben magában foglalja az ingatlan vagyon tartozékának minősülő vagyont, az
állatállományt és a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban használatos berendezéseket,
azokat a jogokat, amelyekre a földtulajdonra vonatkozó magánjogi rendelkezések nyernek
alkalmazást, az ingatlan vagyon haszonélvezeti jogát, valamint az ásványlelőhelyek, források
és más természeti erőforrások kitermelésének vagy kitermelési jogának ellenértékeként járó
változó vagy állandó kifizetésekhez való jogot; hajók, belvízi hajók és légi járművek nem
tekintendők ingatlan vagyonnak.
3.	Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók az ingatlan vagyon közvetlen használatából,
bérbeadásából, vagy hasznosításának bármely más formájából származó jövedelemre.
4.	Az 1. és 3. bekezdés rendelkezései a vállalkozás ingatlan vagyonából származó
jövedelemre és a szabad foglalkozás végzéséhez használt ingatlanból származó jövedelemre is
alkalmazandók.
7.	Cikk
VÁLLALKOZÁSI NYERESÉG
1.	Az egyik terület vállalkozásának nyeresége csak ezen a területen adóztatható, kivéve, ha a
vállalkozás a másik területen egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki.
Amennyiben a vállalkozás ily módon fejt ki üzleti tevékenységet, a vállalkozás nyeresége
megadóztatható a másik területen, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben az ennek a
telephelynek tudható be.
2.	A 3. bekezdés rendelkezéseinek fenntartásával, ha az egyik terület vállalkozása a másik
területen egy ott lévő telephelye útján üzleti tevékenységet fejt ki, akkor mindkét területen azt
a nyereséget kell ennek a telephelynek betudni, amelyet akkor érhetne el, ha önálló és
elkülönült vállalkozásként azonos vagy hasonló tevékenységet végezne azonos vagy hasonló
feltételek mellett, és teljesen függetlenként tartana fenn üzleti kapcsolatot azzal a
vállalkozással, amelynek telephelye.
3.	A telephely nyereségének megállapításánál levonhatók a telephely miatt felmerült
költségek, beleértve az így felmerült üzletvezetési és általános ügyviteli költségeket,
függetlenül attól, hogy azon a területen merültek-e fel, ahol a telephely található, vagy
máshol.
4.	Amennyiben az egyik területen a telephelynek betudható nyereséget a vállalkozás teljes
nyereségének a különböző részegységek közötti arányos megosztása alapján szokták
megállapítani, úgy a 2. bekezdés nem zárja ki, hogy ez a terület a megadóztatandó nyereséget
a szokásos arányos megosztás alapján állapítsa meg; az alkalmazott arányos megosztási
7
módszernek azonban olyannak kell lennie, hogy az eredmény összhangban legyen az e
cikkben foglalt elvekkel.
5.	Nem tudható be nyereség a telephelynek csupán azért, mert a telephely javakat vagy árukat
vásárol a vállalkozásnak.
6.	Az előző bekezdések alkalmazásában a telephelynek betudható nyereséget évről évre
azonos módon kell megállapítani, hacsak elégséges és alapos ok nincs az ellenkezőjére.
7.	Amennyiben a nyereség olyan jövedelemtételeket tartalmaz, amelyekkel a jelen
Egyezmény más cikkei külön foglalkoznak, úgy azoknak a cikkeknek a rendelkezéseit e cikk
rendelkezései nem érintik.
8.	Cikk
VÍZI ÉS LÉGI SZÁLLÍTÁS
1.	Az a nyereség, amelyet az egyik területen belföldi illetőségű személy hajók vagy légi
járművek nemzetközi forgalomban történő üzemeltetéséből szerez, csak ezen a területen
adóztatható.
2.	Ezen cikk alkalmazásában a hajók vagy légi járművek nemzetközi forgalomban történő
üzemeltetéséből származó nyereség magában foglalja:
(a)	a hajók vagy a légi járművek teljes (időszakra vagy utazásra vonatkozó) vagy személyzet
nélküli bérbeadásából származó nyereséget; és
(b)	javak vagy áruk szállítására használt konténerek (beleértve a konténerek szállítására
szolgáló utánfutókat és a kapcsolódó eszközöket) használatából, fenntartásából vagy
bérbeadásából származó nyereséget;
amennyiben az ilyen bérbeadás, vagy az ilyen használat, fenntartás vagy bérbeadás, az esettől
függően, járulékos a hajók vagy a légi járművek nemzetközi forgalomban való
üzemeltetéséhez képest.
3.	Az 1. bekezdés rendelkezései alkalmazandók azokra a nyereségekre is, amelyek valamely
poolban, közös üzemeltetésben vagy nemzetközi üzemeltetésű szervezetben való részvételből
származnak, de az így szerzett nyereségnek csak arra a részére, amelyik a résztvevőnek a
közös üzemeltetésben való részvételének arányában betudható.
9.	Cikk
KAPCSOLT VÁLLALKOZÁSOK
1.	Amennyiben
(a)	az egyik terület vállalkozása közvetlenül vagy közvetve a másik terület vállalkozásának
vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesedik, vagy
8
(b)	ugyanazok a személyek közvetlenül vagy közvetve az egyik terület vállalkozásának és a
másik terület vállalkozásának vezetésében, ellenőrzésében vagy tőkéjében részesednek,
és bármelyik esetben a két vállalkozás egymás közötti kereskedelmi vagy pénzügyi
kapcsolataiban olyan feltételekben állapodik meg vagy olyan feltételeket szab, amelyek
eltérnek azoktól, amelyekben független vállalkozások egymással megállapodnának, úgy az a
nyereség, amelyet a vállalkozások egyike e feltételek nélkül elért volna, de e feltételek miatt
nem ért el, beszámítható ennek a vállalkozásnak a nyereségébe, és megfelelően
megadóztatható.
2.	Ha az egyik terület ezen terület valamely vállalkozásának a nyereségéhez olyan nyereséget
számít hozzá - és adóztat meg ennek megfelelően -, amelyet a másik terület vállalkozásánál
megadóztattak ezen a másik területen, és az így hozzászámított nyereség olyan nyereség,
amelyet az elsőként említett terület vállalkozása ért volna el, ha a két vállalkozás olyan
feltételekben állapodott volna meg, mint amelyekben független vállalkozások egymással
megállapodnának, úgy ez a másik terület megfelelően kiigazítja az ilyen nyereségre ott
kivetett adó összegét, amennyiben ez a másik terület a kiigazítást jogosnak tekinti. Az ilyen
kiigazítás megállapításánál kellően figyelembe kell venni jelen Egyezmény egyéb
rendelkezéseit, és a területek illetékes hatóságai szükség esetén egyeztetnek egymással.
10.	Cikk
OSZTALÉK
1.	Az osztalék, amelyet az egyik területen belföldi illetőségű társaság a másik területen
belföldi illetőségű személynek fizet, megadóztatható ezen a másik területen.
2.	Mindazonáltal ez az osztalék azon a területen is megadóztatható, és annak a területnek a
jogszabályai szerint, ahol az osztalékot fizető társaság belföldi illetőségű, ha azonban az
osztalék haszonhúzója a másik területen belföldi illetőségű személy, az így megállapított adó
nem haladhatja meg az osztalék bruttó összegének a 10 százalékát.
E bekezdés rendelkezései nem érintik a társaság adóztatását azon nyereség után, amelyből az
osztalékot fizetik.
A területek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezhetik e korlátozások alkalmazási
módját.
3.	E cikk alkalmazásában az „osztalék” kifejezés részvényekből, „elsőbbségi” részvényekből
vagy „elsőbbségi” jogokból, bányarészvényekből, alapítói részvényekből, vagy más
nyereségből való részesedést biztosító jogokból - kivéve a hitelköveteléseket - származó
jövedelmet, valamint más társasági jogokból származó olyan jövedelmet jelent, amelyet
annak a félnek a jogszabályai, amelyben a nyereséget felosztó társaság belföldi illetőségű, a
részvényekből származó jövedelemmel azonos adóztatási elbánás alá vetnek.
4.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha az osztaléknak egyik területen
belföldi illetőségű haszonhúzója a másik területen, amelyen az osztalékot fizető társaság
belföldi illetőségű, egy ott lévő telephely útján üzleti tevékenységet fejt ki, vagy a másik
területen szabad foglalkozást folytat egy ott lévő állandó bázisról, és az érdekeltség, amelyre
tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz
9
kapcsolódik. Ebben az esetben a 7. vagy 14. cikk rendelkezéseit kell, az esettől függően,
alkalmazni.
5.	Ha az egyik területen belföldi illetőségű társaság nyereséget vagy jövedelmet élvez a másik
területről, úgy ez a másik terület nem adóztathatja meg a társaság által kifizetett osztalékot,
kivéve, ha az osztalékot ezen a másik területen belföldi illetőségű személynek fizetik, vagy ha
az érdekeltség, amelyre tekintettel az osztalékot fizetik, ténylegesen a másik területen lévő
telephelyhez, vagy állandó bázishoz kapcsolódik, sem pedig a társaság fel nem osztott
nyereségét nem terhelheti a társaság fel nem osztott nyeresége után kivetett adóval, még akkor
sem, ha a kifizetett osztalék vagy a fel nem osztott nyereség egészben vagy részben ezen a
másik területen keletkező nyereségből vagy jövedelemből áll.
11.	Cikk
KAMAT
1.	A kamat, amely az egyik területen keletkezik, és amelyet a másik területen belföldi
illetőségű személynek fizetnek, ezen a másik területen megadóztatható.
2.	Mindazonáltal az ilyen kamat azon a területen és annak a területnek a hatályos joga alapján
is megadóztatható, ahol keletkezik, de ha a kamat haszonhúzója a másik területen belföldi
illetőségű, az így kivetett adó mértéke nem haladhatja meg a kamat bruttó összegének a
10 százalékát.
A területek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezhetik e korlátozások
alkalmazásának módját.
3.	Tekintet nélkül a 2. bekezdésre az egyik területen keletkező kamat ezen a területen
adómentes, ha annak kifizetése:
(a)	a másik területet igazgató hatóságnak vagy annak politikai alegységének vagy helyi
hatóságának vagy Központi Bankjának történik, vagy bármely pénzintézetnek, amely teljes
egészében a másik terület tulajdonában van, vagy azt ez ellenőrzi, bármely ilyen szerv által
nyújtott bármilyen kölcsön, követelés, vagy hitel vonatkozásában;
(b)	a másik terület jóváhagyott szervezete által nyújtott, garantált, vagy biztosított kölcsön,
vagy nyújtott, garantált vagy biztosított hitel tekintetében, amelynek célja az export
előmozdítása, vagy az egyik területet igazgató hatóság, vagy egy politikai alegység, vagy egy
helyi hatóság által export előmozdítása érdekében szervezett rendszer alapján történik;
(c)	bankok közötti kölcsönre történik.
4.	E cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés mindenfajta követelésből származó jövedelmet
jelent, akár van jelzáloggal biztosítva, akár nem, és akár ad jogot az adós nyereségéből való
részesedésre, akár nem, és magában foglalja különösen az állami értékpapírokból származó
jövedelmet, a kötvényekből és az adósságlevelekből származó jövedelmet, beleértve az ilyen
értékpapírokhoz, kötvényekhez vagy adósságlevelekhez kapcsolódó prémiumokat és díjakat.
Azonban e cikk alkalmazásában a „kamat” kifejezés nem foglalja magában a 10. cikkben
említett jövedelmet és a késedelmes fizetés utáni büntető terheket, egy vállalkozás által
10
szolgáltatott javakért, árukért vagy szolgáltatásokért halasztott fizetésből származó
kereskedelmi követelések utáni kamatot.
5.	Az 1., 2., 3. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók, ha a kamat egyik területen
belföldi illetőségű haszonhúzója a másik területen, ahol a kamat keletkezik, egy ott lévő
telephely útján üzleti tevékenységet folytat, vagy a másik területen szabad foglalkozást folytat
egy ott lévő állandó bázison keresztül és a követelés, amely után a kamatot fizetik,
ténylegesen ehhez a telephelyhez, vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben a 7.
vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell, az esettől függően, alkalmazni.
6.	A kamat akkor tekintendő az egyik területen keletkezőnek, ha a fizető ezen a területen
belföldi illetőségű. Ha azonban a kamatot fizető személynek - akár belföldi illetőségű az
egyik területen, akár nem - az egyik területen telephelye vagy állandó bázisa van, amellyel
kapcsolatban a tartozás, amely után a kamatot fizetik, felmerült és az ilyen kamatot az ilyen
telephely vagy állandó bázis viseli, akkor az ilyen kamatot úgy kell tekinteni, hogy azon a
területen keletkezik, amelyen a telephely vagy állandó bázis van.
7.	Ha a kamatot fizető személy és a haszonhúzó közötti, vagy kettejük és egy harmadik
személy közötti különleges kapcsolat miatt a kamat összege ahhoz a követeléshez
viszonyítva, amely után fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a kamatot fizető
személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodtak volna, úgy e cikk
rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett
többletösszeg mindkét terület jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény
egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.
12.	Cikk
JOGDÍJ
1.	A jogdíj, amely az egyik területen keletkezik, és amelyet a másik területen belföldi
illetőségű személynek fizetnek, ezen a másik területen megadóztatható.
2.	Mindazonáltal ez a jogdíj azon a területen is megadóztatható, amelyen keletkezik, és ennek
a területnek a jogszabályai szerint, ha azonban a jogdíj haszonhúzója a másik területen
belföldi illetőségű személy, az így megállapított adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó
összegének 10 százalékát.
A területek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezhetik e korlátozások
alkalmazásának módját.
3.	E cikk alkalmazásában a „jogdíj” kifejezés bármely olyan jellegű kifizetést jelent, amelyet
irodalmi, művészeti vagy tudományos művek, ideértve a filmalkotást és a televíziós vagy
rádiós közvetítésre szolgáló filmeket vagy szalagokat, szerzői jogának, bármilyen
szabadalomnak, védjegynek, formatervezési vagy más mintának, tervnek, titkos formulának
vagy eljárásnak hasznosításáért vagy hasznosítási jogáért, valamint ipari, kereskedelmi vagy
tudományos tapasztalatokra vonatkozó információért ellenértékként kapnak.
4.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók, ha a jogdíj egyik területen belföldi
illetőségű haszonhúzója a másik területen, amelyen a jogdíj keletkezik, egy ott lévő telephely
útján üzleti tevékenységet, vagy a másik területen szabad foglalkozást folytat egy ott lévő
11
állandó bázison keresztül, és a jog vagy vagyoni érték, amely után a jogdíjat fizetik,
ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik. Ebben az esetben a 7.
vagy a 14. cikk rendelkezéseit kell, az esettől függően, alkalmazni.
5.	A jogdíj akkor tekintendő az egyik területről származónak, ha a fizető ezen a területen
belföldi illetőségű. Ha azonban a jogdíjat fizető személynek - akár belföldi illetőségű az
egyik az egyik területen, akár nem - az egyik területen telephelye vagy állandó bázisa van,
amellyel kapcsolatban a jogdíjfizetési kötelezettség felmerült és az ilyen jogdíjat az ilyen
telephely vagy állandó bázis viseli, akkor az ilyen jogdíjat úgy kell tekinteni, mint ami azon a
területen keletkezett, ahol a telephely vagy állandó bázis van.
6.	Ha a jogdíjat fizető személy és a haszonhúzó, vagy kettejük és egy harmadik személy
közötti különleges kapcsolat miatt a jogdíj összege azon hasznosításhoz, joghoz vagy
információhoz mérten, amiért fizetik, meghaladja azt az összeget, amelyben a jogdíjat fizető
személy és a haszonhúzó ilyen kapcsolat hiányában megállapodott volna, úgy e cikk
rendelkezéseit csak az utóbb említett összegre kell alkalmazni. Ebben az esetben a kifizetett
többletösszeg mindkét terület jogszabályai szerint megadóztatható marad, az Egyezmény
egyéb rendelkezéseinek kellő figyelembevételével.
13.	Cikk
ELIDEGENÍTÉSBŐL SZÁRMAZÓ NYERESÉG
1.	Az egyik területen belföldi illetőségű személynek a 6. cikkben meghatározott és a másik
területen fekvő ingatlan vagyona elidegenítéséből származó nyeresége megadóztatható ezen a
másik területen.
2.	A e cikk 4. bekezdésében nem említett egyéb nyereség, amely olyan ingó vagyon
elidegenítéséből származik, amely az egyik terület vállalkozása másik területen levő
telephelye üzleti vagyonának része, vagy amely egy olyan állandó bázishoz tartozik, amely az
egyik területen belföldi illetőségű személynek a másik területen szabad foglalkozás folytatása
céljából rendelkezésre áll, beleértve az ilyen telephelynek (önmagában vagy az egész
vállalkozással együtt történő) vagy az ilyen állandó bázisnak elidegenítéséből elért
nyereséget, megadóztatható ezen a másik területen.
3.	Az egyik terület vállalkozása által nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajók vagy légi
járművek, vagy az ilyen hajók vagy légi járművek üzemeltetését szolgáló ingó vagyon
elidegenítéséből származó nyereség csak ezen a területen adóztatható.
4.	Az egyik területen belföldi illetőségű személynek olyan részvények vagy hasonló
érdekeltségek elidegenítéséből származó nyeresége, amelyek értékének több mint 50
százaléka közvetlenül vagy közvetve a másik területen fekvő ingatlan vagyonból származik,
megadóztatható ezen a másik területen.
5.	Az 1., 2., 3. és 4. bekezdésekben nem említett bármely vagyon elidegenítéséből származó
nyereség csak azon a területen adóztatható, amelyen az elidegenítő belföldi illetőségű.
12
14.	Cikk
SZABAD FOGLALKOZÁS
1.	Az egyik területen belföldi illetőségű személy szabad foglalkozásból vagy más önálló
tevékenységekből származó jövedelme csak ezen a területen adóztatható, kivéve a következő
körülmények fennállása esetén, amikor az ilyen jövedelem a másik területen is
megadóztatható:
(a)	ha a személynek tevékenysége folytatásához a másik területen állandó bázis áll
rendszeresen rendelkezésére; ebben az esetben a jövedelemből csak annyi adóztatható meg
ezen a másik területen, amennyi ennek az állandó bázisnak tudható be; vagy
(b)	ha a személy tartózkodása a másik területen az adott naptári évben kezdődő vagy végződő
bármely tizenkét hónapos időtartamon belül egyfolytában vagy megszakításokkal eléri vagy
meghaladja összesen a 183 napos időszakot; ebben az esetben a jövedelemből csak annyi
adóztatható meg ezen a másik területen, amennyi azon a másik területen folytatott
tevékenységéből származik.
2.	A „szabad foglalkozás” kifejezés magában foglalja különösen az önállóan kifejtett
tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, továbbá az orvosok,
jogászok, mérnökök, építészek, fogorvosok és könyvelők önálló tevékenységét.
15.	Cikk
MUNKAVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JÖVEDELEM
1.	A 16., 18. és 19. cikkek rendelkezéseinek fenntartásával a fizetés, a bér és más hasonló
díjazás, amelyet az egyik területen belföldi illetőségű személy munkaviszonyra tekintettel
kap, csak ezen a területen adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik területen végzik.
Amennyiben a munkát ott végzik, úgy az ezért kapott díjazás megadóztatható ezen a másik
területen.
2.	Tekintet nélkül az 1. bekezdés rendelkezéseire, az a díjazás, amelyet az egyik területen
belföldi illetőségű személy a másik területen végzett munkára tekintettel kap, csak az elsőként
említett területen adóztatható, ha:
(a)	a kedvezményezett a másik területen nem tartózkodik egyfolytában vagy
megszakításokkal összesen 183 napnál hosszabb időszakot az adott naptári évben kezdődő
vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül, és
(b)	a díjazást olyan munkaadó fizeti, vagy azt olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem
belföldi illetőségű a másik területen, és
(c)	a díjazást nem a munkaadónak a másik területen lévő telephelye vagy fix bázisa viseli.
3.	Tekintet nélkül e cikk előző rendelkezéseire, a nemzetközi forgalomban üzemeltetett hajó
vagy légi jármű fedélzetén végzett munkáért kapott díjazás megadóztatható azon a területen,
ahol a hajót, légi járművet üzemeltető vállalkozás belföldi illetőségű.
13
16.	Cikk
IGAZGATÓK TISZTELETDÍJA
Az igazgatók tiszteletdíja és más hasonló kifizetés, amelyet az egyik területen belföldi
illetőségű személy a másik területen belföldi illetőségű társaság igazgatótanácsának vagy
felügyelőbizottságának tagjaként kap, megadóztatható ezen a másik területen.
17.	Cikk
MŰVÉSZEK ÉS SPORTOLÓK
1.	Tekintet nélkül a 14. és a 15. cikkek rendelkezéseire, az a jövedelem, amelyet az egyik
területen belföldi illetőségű személy előadóművészként, mint színpadi, film-, rádió- vagy
televíziós művész vagy zeneművész, vagy sportolóként élvez a másik területen ilyen
minőségében kifejtett személyes tevékenységéből, megadóztatható ezen a másik területen.
2.	Amennyiben egy előadóművész vagy egy sportoló által ilyen minőségében kifejtett
személyes tevékenységéből származó jövedelem nem az előadóművésznél vagy sportolónál
magánál, hanem egy másik személynél jelentkezik, úgy ez a jövedelem, tekintet nélkül a 14.
és a 15. cikkek rendelkezéseire, megadóztatható azon a területen, amelyen az előadóművész
vagy a sportoló a tevékenységét kifejti.
3.	Az 1. és 2. bekezdések rendelkezései nem alkalmazandók a művész vagy a sportoló egyik
területen kifejtett tevékenységéből származó jövedelemre, ha az azon a területen tett látogatást
egészben vagy főként az egyik vagy mindkét terület igazgatását ellátó hatóságainak, azok
politikai alegységének vagy helyi hatóságának közalapjaiból támogatják. Ebben az esetben a
jövedelem csak azon a területen adóztatható meg, ahol a művésznek vagy a sportolónak
illetősége van.
18.	Cikk
NYUGDÍJAK ÉS JÁRADÉKOK
1.	A nyugdíj és más hasonló térítés, amelyet az egyik területen belföldi illetőségű személynek
korábbi munkavégzésre tekintettel fizetnek, csak azon a területen adóztatható meg, amelyen
keletkezik. Ez a rendelkezés a járadékokra és nyugdíjakra és más hasonló térítésre is
alkalmazandó, amelyeket az egyik terület jogalanya az azon a területen hatályos
társadalombiztosítási jogszabályok alapján vagy az azon terület által szervezett közrendszer
alapján azon társadalombiztosítási jogszabályok kedvezményeinek kiegészítése céljából
fizetnek ki.
2.	A „járadék” kifejezés élethosszig tartó, vagy időben megállapított vagy megállapítható
időtartam alatt, meghatározott időközönként, rendszeresen, megfelelő és teljes
ellenszolgáltatás megtérítéseként a fizetést pénzben vagy pénzértékben teljesítendő
kötelezettség alapján fizetendő, meghatározott összeget jelent.
14
19.	Cikk
KÖZSZOLGÁLAT
1.	(a) A fizetések, bérek és más hasonló díjazások, a nyugdíj és járadék kivételével, amelyeket
az egyik területet igazgató hatóság, vagy annak politikai alegysége, vagy helyi hatósága
fizetett egy természetes személynek az ennek a területnek vagy alegységnek vagy hatóságnak
teljesített szolgálatért, csak ezen a területen adóztathatók.
(b)	Ezen fizetések, bérek és más hasonló díjazások azonban csak a másik területen
adóztathatók, ha a szolgálatot azon a területen teljesítették, és a természetes személy azon a
területen olyan belföldi illetőségű személy, aki:
(i)	annak a területnek az állampolgára; vagy
(ii)	nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált azon a területen belföldi
illetőségű személlyé.
2.	Az egyik területet igazgató hatóság, vagy annak politikai alegysége, vagy helyi hatósága
által folytatott üzleti tevékenységgel kapcsolatosan teljesített szolgálatért fizetett fizetésekre,
bérekre és más hasonló díjazásokra a 15., 16. és 17. cikkek rendelkezései alkalmazandók.
20.	Cikk
TANULÓK
Azok a kifizetések, amelyeket olyan tanuló, ipari és kereskedelmi tanuló vagy gyakornok kap
ellátására, tanulmányi vagy képzési célokra, aki közvetlenül az egyik területre való utazás
előtt a másik területen belföldi illetőségű, vagy az volt, és aki az elsőként említett területen
kizárólag tanulmányi vagy képzési célból tartózkodik, nem adóztatható meg ezen a területen,
amennyiben az ilyen kifizetések ezen a területen kívüli forrásból származnak.
21.	Cikk
EGYÉB JÖVEDELEM
1.	Az egyik területen belföldi illetőségű személy jövedelmének az Egyezmény előző
cikkeiben nem tárgyalt részei, bárhol is keletkeznek, csak ezen a területen adóztathatók.
2.	Az 1. bekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 6. cikk 2. bekezdésében meghatározott
ingatlan vagyonból származó jövedelmen kívüli jövedelemre, ha az ilyen jövedelemnek az
egyik területen belföldi illetőségű kedvezményezettje a másik területen egy ott lévő telephely
útján üzleti tevékenységet fejt ki, vagy a másik területen szabad foglalkozást folytat egy
állandó bázison keresztül és a jog vagy vagyoni érték, amelyre tekintettel a jövedelmet fizetik,
ténylegesen ehhez a telephelyhez vagy állandó bázishoz tartozik. Ebben az esetben a 7. vagy
14.	cikk rendelkezéseit kell, az esettől függően, alkalmazni.
15
22.	Cikk
A KETTŐS ADÓZTATÁS ELKERÜLÉSE
1.	A 2. cikk 3 (a) albekezdésében hivatkozott terület esetében a kettős adóztatást a
következőképpen kell elkerülni:
Amennyiben a 2. cikk 3 (a) albekezdésében említett területen belföldi illetőségű személynek
jövedelme származik a másik területről, akkor a másik területen ezen jövedelem után fizetett
adó összegét (de kivéve osztalék esetében, azon nyereség tekintetében fizetett adót, amelyből
az osztalékot fizetik) ezen Egyezmény rendelkezései szerint jóvá kell írni az elsőként említett
területen a belföldi illetőségű személyre kivetett adóval szemben. A jóváírás összege azonban
nem haladhatja meg az első területen arra a jövedelemre kivetett adó összegét, amelyet
adójogi szabályainak és az előírásainak megfelelően számítottak ki.
2.	A 2. cikk 3 (b) albekezdésében említett terület esetében a kettős adóztatást a
következőképpen kell elkerülni:
(a)	Amennyiben a 2. cikk 3 (b) albekezdésében hivatkozott területen belföldi illetőségű
személy olyan jövedelmet élvez, amely ezen Egyezmény rendelkezései szerint
megadóztatható a 2. cikk 3 (a) albekezdésében említett területen, a 2. cikk 3 (b)
albekezdésében említett terület a (b) albekezdésben és a (c) albekezdésben foglalt
rendelkezések fenntartásával mentesíti az ilyen jövedelmet az adó alól.
(b)	Amennyiben a 2. cikk 3 (b) albekezdésében említett területen belföldi illetőségű személy
olyan jövedelemtételeket élvez, amelyek a 10., 11., 12. cikkek rendelkezései szerint
megadóztathatók a 2. cikk 3 (a) albekezdésében említett területen, a 2. cikk 3 (b)
albekezdésében említett terület megengedi az ilyen belföldi illetőségű személy jövedelmét
terhelő adóból azon összeg levonását, amely megegyezik a 2. cikk 3 (a) albekezdésében
említett területen megfizetett adóval. Az ilyen levonás azonban nem haladhatja meg a levonás
előtt számított adónak azt a részét, amely a 2. cikk 3 (a) albekezdésében említett területről
származó ilyen jövedelemtételekre esik.
(c)	Amennyiben az Egyezmény bármely rendelkezése szerint valamely, a 2. cikk 3 (b)
albekezdésében említett területen belföldi illetőségű személy által élvezett jövedelem
mentesül az adó alól ezen a területen, ez a terület mindazonáltal ennek a belföldi illetőségű
személynek a többi jövedelme utáni adó kiszámításánál figyelembe veheti a mentesített
jövedelmet.
(d)	Az (a) albekezdés rendelkezései nem alkalmazandók a 2. cikk 3 (b) albekezdésében
említett területen belföldi illetőségű személy jövedelmére, ha a másik terület ezen Egyezmény
rendelkezéseit alkalmazva mentesíti az ilyen jövedelmet az adó alól, vagy az ilyen
jövedelemre a 10., 11. vagy 12. cikk 2. bekezdésének rendelkezéseit alkalmazza.
23.	Cikk
EGYENLŐ ELBÁNÁS
1.	Az egyik terület állampolgárai nem vethetők a másik területen olyan adóztatás, vagy azzal
összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás vagy azzal
összefüggő kötelezettség, amelynek e másik terület állampolgárai azonos körülmények között
16
-	különös tekintettel a belföldi illetőségre - alá vannak vagy alá lehetnek vetve. Ez a
rendelkezés, tekintet nélkül az 1. cikk rendelkezéseire, azokra a személyekre is alkalmazandó,
akik nem belföldi illetőségűek az egyik vagy mindkét területen.
2.	Az egyik terület vállalkozásának a másik területen lévő telephelyét ezen a másik területen
nem lehet kedvezőtlenebb adóztatás alá vetni, mint ennek a másik területnek azonos
tevékenységet folytató vállalkozásait. Ez a rendelkezés nem értelmezendő akként, mintha az
egyik területet arra kötelezné, hogy a másik területen belföldi illetőségű személyeknek a
polgári jogállás vagy családi kötelezettségek alapján adózási célból olyan személyi
kedvezményeket, mentességeket és levonásokat nyújtson, amelyeket a saját belföldi illetőségű
személyeinek nyújt.
3.	Az egyik terület vállalkozása által a másik területen belföldi illetőségű személynek fizetett
kamat, jogdíj és más kifizetések az ilyen vállalkozás adóztatható nyereségének
megállapítására ugyanolyan feltételek mellett levonható, mintha azokat az elsőként említett
területen belföldi illetőségű személy részére fizették volna, kivéve, ha a 9. cikk 1.
bekezdésének, a 11. cikk 7. bekezdésének vagy a 12. cikk 6. bekezdésének rendelkezései
alkalmazandók.
4.	Az egyik terület olyan vállalkozásai, amelyeknek tőkéje teljesen vagy részben, közvetlenül
vagy közvetve, a másik területen belföldi illetőségű egy vagy több személy tulajdonában vagy
ellenőrzése alatt van, nem vethetők az elsőként említett területen olyan adóztatás vagy azzal
összefüggő kötelezettség alá, amely más vagy terhesebb, mint az az adóztatás és azzal
összefüggő kötelezettség, amelynek az elsőként említett terület más hasonló vállalkozásai alá
vannak vagy alá lehetnek vetve.
5.	E cikk rendelkezései ezen Egyezmény alá tartozó adókra alkalmazandók.
24.	Cikk
KÖLCSÖNÖS EGYEZTETÉSI ELJÁRÁS
1.	Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét terület intézkedései rá nézve
olyan adóztatáshoz vezetnek vagy fognak vezetni, amely nem felel meg ezen Egyezmény
rendelkezéseinek, úgy ezeknek a területeknek a belső jogszabályai által biztosított
jogorvoslati lehetőségektől függetlenül, ügyét előterjesztheti annak a területnek az illetékes
hatóságához, amelyben belföldi illetőségű, vagy ha ügye a 23. cikk 1. bekezdése alá tartozik,
annak a területnek az illetékes hatóságához, amelynek állampolgára. Az ügyet az Egyezmény
rendelkezéseinek meg nem felelő adóztatáshoz vezető intézkedésre vonatkozó első értesítést
követő három éven belül kell előterjeszteni.
2.	Az illetékes hatóság, amennyiben a kifogást megalapozottnak találja, és önmaga nem képes
kielégítő megoldást találni, törekedni fog arra, hogy az ügyet a másik terület illetékes
hatóságával együtt kölcsönös egyetértéssel rendezze azzal a céllal, hogy elkerüljék az olyan
adóztatást, amely nem áll összhangban az Egyezménnyel. Az így létrejött megállapodást a
területek belső jogszabályaiban előírt határidőktől függetlenül végre kell hajtani.
3.	A területek illetékes hatóságai törekedni fognak arra, hogy az Egyezmény értelmezésével
vagy alkalmazásával kapcsolatos nehézségeket vagy kétségeket kölcsönös egyetértéssel
17
oldják fel. Közös tanácskozásokat tarthatnak annak érdekében, hogy olyan esetekben is
elkerüljék a kettős adóztatást, amelyekről az Egyezmény nem rendelkezik.
4.	A területek illetékes hatóságai közvetlenül érintkezhetnek egymással, abból a célból, hogy
az előző bekezdések értelmében egyetértésre jussanak.
25.	Cikk
INFORMÁCIÓCSERE
1.	A területek illetékes hatóságai tájékoztatni fogják egymást a jelen Egyezmény
rendelkezéseinek végrehajtásához, vagy a területek vagy azok helyi hatóságai által kivetett,
bármilyen fajtájú vagy megnevezésű adóra vonatkozó belső jogszabályi rendelkezések
végrehajtásához és érvényesítéséhez előreláthatóan fontos információról, amennyiben az ezek
alapján való adóztatás nem ellentétes az Egyezménnyel. Az információcserét az 1. és a 2. cikk
nem korlátozza.
2.	A területnek az 1. bekezdés alapján kapott bármely információt ugyanúgy titokként kell
kezelnie, mint az ennek a területnek a saját belső jogszabályai alapján megszerzett
információkat és csak olyan személyek vagy hatóságok (beleértve a bíróságokat és a
közigazgatási szerveket) részére szabad felfednie, amelyek az 1. bekezdésben említett adók
megállapításával vagy beszedésével, ezek érvényesítésével és a vonatkozó peres eljárással,
vagy az ezekkel az adókkal kapcsolatos jogorvoslat elbírálásával vagy a fentiek felügyeletével
foglalkoznak. Ezek a személyek vagy hatóságok az információt csak ilyen célokra
használhatják fel. Nyilvános bírósági tárgyalásokon vagy bírósági határozatokban az
információt nyilvánosságra hozhatják.
3.	Az 1. és 2. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, mintha
valamelyik területet arra köteleznék, hogy:
(a)	az egyik vagy a másik terület jogszabályaitól vagy államigazgatási gyakorlatától eltérő
államigazgatási intézkedést hozzon;
(b)	olyan információt nyújtson, amely az egyik vagy másik terület jogszabályai szerint, vagy
az államigazgatás szokásos rendjében nem szerezhető be;
(c)	olyan információt nyújtson, amely bármely szakmai, üzleti, ipari, kereskedelmi vagy
foglalkozási titkot vagy szakmai eljárást fedne fel, vagy amelynek felfedése sértené a
közrendet.
4.	Ha az egyik terület a jelen cikknek megfelelően információt kér, a másik terület saját
információszerzési intézkedéseit alkalmazza a kért információ megszerzése érdekében, még
akkor is, ha e másik területnek az információra saját adóügyi céljaira nincs szüksége. A
megelőző mondatban foglalt kötelezettségre a 3. bekezdés korlátozásai vonatkoznak, de ezek
a korlátozások semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy a terület számára
megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az információhoz
nem kapcsolódik hazai érdeke.
5.	A 3. bekezdés rendelkezései semmilyen esetben sem értelmezhetők úgy, hogy a terület
számára megengedik az információszolgáltatás megtagadását kizárólag azért, mert az
18
információ banknak, más pénzintézetnek, kijelölt személynek vagy képviselői vagy bizalmi
minőségben eljáró személynek áll rendelkezésére, vagy mert az egy személyben lévő
tulajdonosi érdekeltségre vonatkozik.
26.	Cikk
KEDVEZMÉNYEK KORLÁTOZÁSA
Tekintet nélkül ezen Egyezmény bármely más cikkének rendelkezéseire, az egyik területen
belföldi illetőségű személy nem kapja meg az ezen Egyezményben a másik terület által
biztosított bármilyen adócsökkentést vagy adómentesítés kedvezményét, ha a másik terület
illetékes hatósága megállapítja, hogy az ilyen belföldi illetőségű személynek, vagy az ilyen
belföldi illetőségű személlyel kapcsolatban állt személynek a fő célja vagy fő céljainak egyike
az volt, hogy megkapja ezen egyezmény kedvezményeit.
27.	Cikk
HATÁLYBALÉPÉS
1.	A Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda írásban
értesítik egymást arról, hogy a vonatkozó területeiken az Egyezmény hatálybalépéséhez
szükséges belső követelmények teljesültek.
2.	Ez az Egyezmény az 1. bekezdésben említett értesítések közül a későbbinek a kézhezvételét
követő 30. napon lép hatályba, és rendelkezései mindkét területen alkalmazandók:
(a)	a forrásnál levont adók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét közvetlenül
követő naptári év január 1-jén vagy azt követően fizetett, jóváírt vagy fizetendő jövedelmekre;
(b)	az egyéb jövedelemadók tekintetében az Egyezmény hatálybalépésének évét közvetlenül
követő naptári év január 1-jén vagy azt követően kezdődő bármely adóévre kivethető adókra.
28.	Cikk
FELMONDÁS
Ez az Egyezmény mindaddig hatályban marad, ameddig az egyik terület fel nem mondja. Az
Egyezményt bármelyik terület az Egyezmény hatálybalépésének időpontját követően
felmondhatja bármelyik naptári év végét legalább hat hónappal megelőzően adott írásbeli
értesítéssel.
Ebben az esetben az Egyezmény mindkét területen hatályát veszti:
(a)	a forrásnál levont adók tekintetében a felmondásról szóló értesítés adásának évét
közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azt követően fizetett, jóváírt vagy fizetendő
jövedelmekre;
(b)	az egyéb jövedelemadók tekintetében a felmondásról szóló értesítés adásának évét
közvetlenül követő naptári év január 1-jén vagy azt követően kezdődő bármely adóévre
kivethető adókra.
19
Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak az Egyezményt aláírták.
Készült két példányban Budapesten 2010. április 19. napján magyar, kínai és angol nyelven,
mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.
a Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda	a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda
nevében	nevében
(aláírások)
JEGYZŐKÖNYV
a Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda
és
a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda
között
a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának
megakadályozásáról a jövedelemadók területén
Budapesten, 2010. április 19-én aláírt
Egyezményhez
A Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda
Budapesten, 2010. április 19-én aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás
elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló Egyezményben
foglaltakon túlmenően az alábbi rendelkezésekben állapodtak meg, amelyek az említett
Egyezmény szerves részét képezik:
1.	Hivatkozással a 3. cikk 1 (b) albekezdésére és a 4. cikk 1. és 2. bekezdéseire:
az Egyezményt a 2. cikk 3 (a) albekezdésében hivatkozott terület belső jogszabályai szerint
alapított személyegyesítő társaságra a jövedelemadó tekintetében a nyereség azon részére kell
alkalmazni, amely a területen illetőséggel bíró bármely tagjának betudható.
2.	Hivatkozással a 3. cikk 1 (c) albekezdésére:
megállapítást nyert, hogy a 2. cikk 3 (b) albekezdésében hivatkozott területen alapított
személyegyesítő társaságokat (betéti társaság, közkereseti társaság) ezen a területen mint
társaságot adóztatják, és ezért a „társaság” meghatározás alá esnek.
20
3.	Hivatkozással a 25. cikkre:
megállapítást nyert, hogy
(a)	információcserére csak kifejezett kérés vétele esetén kerülhet sor;
(b)	a cikk nem hoz létre kötelezettséget automatikus vagy spontán információcserére a
Szerződő területek között;
(c)	a Szerződő területek biztosítják az átadott személyes adatoknak az Egyezmény és hazai
joguk szerinti védelmét. A Szerződő területek a személyes adatok kezelése tekintetében
követni fogják az Egyezmény információcsere bizalmasságára és használatára vonatkozó
rendelkezéseit. Csak olyan személyes adatokat adnak át egymásnak, amelyek előreláthatóan
lényegesek és alkalmasak a 25. cikkben meghatározott célok megvalósítására és az átvett
adatokat csak az Egyezmény végrehajtásához szükséges ideig kezelik. A Szerződő területek
biztosítják az adatkezelés törvényszerűségének elkülönült hatóság általi ellenőrzését
összhangban hazai jogukkal. Az adatalanynak továbbá az Egyezmény rendelkezéseivel és a
vonatkozó hazai joggal összhangban:
(i)	joga van a róla kezelt adatokról információt kérni,
(ii)	joga van a jogellenesen kezelt adatok törlését és a pontatlanul kezelt adatok
helyesbítését kezdeményezni, és
(iii)	joga van az adatok kezeléséhez kapcsolódó jogok sérelme esetén független hatóság
általi jogorvoslathoz.
4.	A jelen Egyezmény semmilyen módon nem befolyásol semmilyen európai uniós tagságból
fakadó kötelezettséget. Mindazonáltal, ha bármelyik terület úgy találja, hogy ennek az
Egyezménynek a rendelkezései nincsenek összhangban az európai uniós tagságból fakadó
bármely kötelezettséggel, bármelyik terület konzultációt kérhet az Egyezmény módosításának
lehetséges tárgyalása tekintetében.
Ennek hiteléül az arra kellő meghatalmazással rendelkező alulírottak a Jegyzőkönyvet
aláírták.
Készült két példányban Budapesten 2010. április 19. napján magyar, kínai és angol nyelven,
mindegyik szöveg egyaránt hiteles. Eltérő értelmezés esetén az angol nyelvű szöveg irányadó.
a Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda	a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda
nevében	nevében
(aláírások)
21
AGREEMENT
BETWEEN THE HUNGARIAN TRADE OFFICE IN TAIPEI
AND
THE TAIPEI REPRESENTATIVE OFFICE IN HUNGARY
FOR THE AVOIDANCE OF DOUBLE TAXATION AND THE PREVENTION
OF FISCAL EVASION WITH RESPECT TO TAXES ON INCOME
The Hungarian Trade Office in Taipei and the Taipei Representative Office in Hungary
desiring to conclude an Agreement for the avoidance of double taxation and the prevention of
fiscal evasion with respect to taxes on income,
Have agreed as follows:
Article 1
PERSONS COVERED
This Agreement shall apply to persons who are residents of one or both of the territories.
Article 2
TAXES COVERED
1.	This Agreement shall apply to taxes on income imposed in either of the territories,
irrespective of the manner in which they are levied.
2.	There shall be regarded as taxes on income all taxes imposed on total income, or on
elements of income, including taxes on gains from the alienation of movable or immovable
property, taxes on the total amount of wages or salaries paid by enterprises, as well as taxes
on capital appreciation.
3.	The existing taxes to which the Agreement shall apply are in particular:
(a)	in the territory in which the taxation laws administered by the Ministry of Finance,
Taipei are applied:
(i)	the profit-seeking enterprise income tax;
(ii)	the individual consolidated income tax;
22
(iii)	the income basic tax;
(b)	in the territory in which the taxation laws administered by the Hungarian Ministry of
Finance are applied:
(i)	the personal income tax;
(ii)	the corporate tax.
4.	The Agreement shall apply also to any identical or substantially similar taxes which are
imposed in either territory after the date of signature of this Agreement in addition to, or in
place of, the existing taxes. The competent authorities of the territories shall notify each other
of any significant changes which have been made in their taxation laws of the respective
territories.
Article 3
GENERAL DEFINITIONS
1.	For the purposes of this Agreement, unless the context otherwise requires:
(a)	the term “territory” means the territory referred to in subparagraph 3(b) or 3 (a) of
Article 2 of this Agreement, as the context requires, and the terms “other territory” and
“territories” shall be construed accordingly;
(b)	the term “person” includes an individual, a company and any other body of persons;
(c)	the term “company” means any body corporate or any entity which is treated as a body
corporate for tax purposes;
(d)	the term “enterprise” applies to the carrying on of any business;
(e)	the terms “enterprise of a territory” and “enterprise of the other territory” mean
respectively an enterprise carried on by a resident of a territory and an enterprise
carried on by a resident of the other territory;
(f)	the term “international traffic” means any transport by a ship or aircraft operated by an
enterprise of a territory, except when the ship or aircraft is operated solely between
places in the other territory;
(g)	the term “competent authority” means:
(i)	in the case of the territory in which the taxation laws administered by the
Ministry of Finance, Taipei are applied, the Minister of Finance or his authorised
representatives;
(ii)	in the case of the territory in which the taxation laws administered by the
Hungarian Ministry of Finance are applied, the Minister of Finance or his authorised
representatives.
23
2.	As regards the application of this Agreement at any time in a territory, any term not defined
therein shall, unless the context otherwise requires, have the meaning that it has at that time
under the laws of that territory for the purposes of the taxes to which this Agreement applies,
any meaning under the applicable tax laws of that territory prevailing over a meaning given to
the term under other laws of that territory.
Article 4
RESIDENT
1.	For the purposes of this Agreement, the term “resident of a territory” means any person
who, under the laws of that territory, is liable to tax therein by reason of his domicile,
residence, place of management, place of incorporation or any other criterion of a similar
nature, and also includes that territory and any political subdivision or local authority thereof.
2.	A person is not a resident of a territory for the purposes of this Agreement if that person is
liable to tax in that territory in respect only of income from sources in that territory, provided
that this paragraph shall not apply to individuals who are residents of the territory referred to
in subparagraph 3 (a) of Article 2, as long as resident individuals are taxed only in respect of
income from sources in that territory.
3.	Where by reason of the provisions of paragraph 1 an individual is a resident of both
territories, then his status shall be determined as follows:
(a)	he shall be deemed to be a resident only of the territory in which he has a permanent
home available to him; if he has a permanent home available to him in both territories,
he shall be deemed to be a resident only of the territory with which his personal and
economic relations are closer (centre of vital interests);
(b)	if the territory in which he has his centre of vital interests cannot be determined, or if
he has not a permanent home available to him in either territory, he shall be deemed to
be a resident only of the territory in which he has an habitual abode;
(c)	if he has an habitual abode in both territories or in neither of them, the competent
authorities of the territories shall settle the question by mutual agreement.
4.	Where by reason of the provisions of paragraph 1 a person other than an individual is a
resident of both territories, then it shall be deemed to be a resident only of the territory in
which it is incorporated.
Article 5
PERMANENT ESTABLISHMENT
1.	For the purposes of this Agreement, the term “permanent establishment” means a fixed
place of business through which the business of an enterprise is wholly or partly carried on.
2.	The term “permanent establishment” includes especially:
(a)	a place of management;
24
(b)	a branch;
(c)	an office;
(d)	a factory;
(e)	a workshop; and
(f)	a mine, an oil or gas well, a quarry or any other place of extraction of natural
resources.
3.	A building site or construction or assembly or installation project constitutes a permanent
establishment only if it lasts more than twelve months.
4.	An enterprise of a territory shall be deemed to have a permanent establishment in the other
territory if:
(a)	it carries on supervisory activities in that other territory for more than twelve months
in connection with a building site or construction or assembly or installation project
which is being undertaken in that other territory;
(b)	it furnishes services, including consultancy services, but only where activities of that
nature continue, for the same or a connected project, through employees or other
personnel or persons engaged by the enterprise for such purpose in the other territory
for a period or periods aggregating more than twelve months within any fifteen-month
period.
5.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, the term “permanent
establishment” shall be deemed not to include:
(a)	the use of facilities solely for the purpose of storage, display or delivery of goods or
merchandise belonging to the enterprise;
(b)	the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely
for the purpose of storage, display or delivery;
(c)	the maintenance of a stock of goods or merchandise belonging to the enterprise solely
for the purpose of processing by another enterprise;
(d)	the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of purchasing
goods or merchandise or of collecting information, for the enterprise;
(e)	the maintenance of a fixed place of business solely for the purpose of carrying on, for
the enterprise, any other activity of a preparatory or auxiliary character;
(f)	the maintenance of a fixed place of business solely for any combination of activities
mentioned in subparagraphs (a) to (e), provided that the overall activity of the fixed
place of business resulting from this combination is of a preparatory or auxiliary
character.
25
6.	Notwithstanding the provisions of paragraphs 1 and 2, where a person - other than an agent
of an independent status to whom paragraph 7 applies - is acting on behalf of an enterprise
and has, and habitually exercises, in a territory an authority to conclude contracts in the name
of the enterprise, that enterprise shall be deemed to have a permanent establishment in that
territory in respect of any activities which that person undertakes for the enterprise, unless the
activities of such person are limited to those mentioned in paragraph 5 which, if exercised
through a fixed place of business, would not make this fixed place of business a permanent
establishment under the provisions of that paragraph.
7.	An enterprise shall not be deemed to have a permanent establishment in a territory merely
because it carries on business in that territory through a broker, general commission agent or
any other agent of an independent status, provided that such persons are acting in the ordinary
course of their business.
8.	The fact that a company which is a resident of a territory controls or is controlled by a
company which is a resident of the other territory, or which carries on business in that other
territory (whether through a permanent establishment or otherwise), shall not of itself
constitute either company a permanent establishment of the other.
Article 6
INCOME FROM IMMOVABLE PROPERTY
1.	Income derived by a resident of a territory from immovable property (including income
from agriculture or forestry) situated in the other territory may be taxed in that other territory.
2.	The term “immovable property” shall have the meaning which it has under the law of the
territory in which the property in question is situated. The term shall in any case include
property accessory to immovable property, livestock and equipment used in agriculture and
forestry, rights to which the provisions of general law respecting landed property apply,
usufruct of immovable property and rights to variable or fixed payments as consideration for
the working of, or the right to work, mineral deposits, sources and other natural resources;
ships, boats and aircraft shall not be regarded as immovable property.
3.	The provisions of paragraph 1 shall apply to income derived from the direct use, letting or
use in any other form of immovable property.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 3 shall also apply to the income from immovable
property of an enterprise and to income from immovable property used for the performance of
independent personal services.
Article 7
BUSINESS PROFITS
1.	The profits of an enterprise of a territory shall be taxable only in that territory unless the
enterprise carries on business in the other territory through a permanent establishment situated
therein. If the enterprise carries on business as aforesaid, the profits of the enterprise may be
taxed in the other territory but only so much of them as is attributable to that permanent
establishment.
26
2.	Subject to the provisions of paragraph 3, where an enterprise of a territory carries on
business in the other territory through a permanent establishment situated therein, there shall
in each territory be attributed to that permanent establishment the profits which it might be
expected to make if it were a distinct and separate enterprise engaged in the same or similar
activities under the same or similar conditions and dealing wholly independently with the
enterprise of which it is a permanent establishment.
3.	In determining the profits of a permanent establishment, there shall be allowed as
deductions expenses which are incurred for the purposes of the permanent establishment,
including executive and general administrative expenses so incurred, whether in the territory
in which the permanent establishment is situated or elsewhere.
4.	Insofar as it has been customary in a territory to determine the profits to be attributed to a
permanent establishment on the basis of an apportionment of the total profits of the enterprise
to its various parts, nothing in paragraph 2 shall preclude that territory from determining the
profits to be taxed by such an apportionment as may be customary; the method of
apportionment adopted shall, however, be such that the result shall be in accordance with the
principles contained in this Article.
5.	No profits shall be attributed to a permanent establishment by reason of the mere purchase
by that permanent establishment of goods or merchandise for the enterprise.
6.	For the purposes of the preceding paragraphs, the profits to be attributed to the permanent
establishment shall be determined by the same method year by year unless there is good and
sufficient reason to the contrary.
7.	Where profits include items of income which are dealt with separately in other Articles of
this Agreement, then the provisions of those Articles shall not be affected by the provisions of
this Article.
Article 8
SHIPPING AND AIR TRANSPORT
1.	Profits of an enterprise of a territory from the operation of ships or aircraft in international
traffic shall be taxable only in that territory.
2.	For the purposes of this Article, profits from the operation of ships or aircraft in
international traffic include:
(a)	profits from the rental on a full (time or voyage) basis or a bareboat basis of ships or
aircraft; and
(b)	profits from the use, maintenance or rental of containers (including trailers and related
equipment for the transport of containers) used for the transport of goods or
merchandise;
where such rental or such use, maintenance or rental, as the case may be, is incidental to the
operation of ships or aircraft in international traffic.
27
3.	The provisions of paragraph 1 shall also apply to profits from the participation in a pool, a
joint business or an international operating agency, but only to so much of the profits so
derived as is attributable to the participant in proportion to its share in the joint operation.
Article 9
ASSOCIATED ENTERPRISES
1.	Where
(a)	an enterprise of a territory participates directly or indirectly in the management,
control or capital of an enterprise of the other territory, or
(b)	the same persons participate directly or indirectly in the management, control or
capital of an enterprise of a territory and an enterprise of the other territory,
and in either case conditions are made or imposed between the two enterprises in their
commercial or financial relations which differ from those which would be made between
independent enterprises, then any profits which would, but for those conditions, have accrued
to one of the enterprises, but, by reason of those conditions, have not so accrued, may be
included in the profits of that enterprise and taxed accordingly.
2.	Where a territory includes in the profits of an enterprise of that territory - and taxes
accordingly - profits on which an enterprise of the other territory has been charged to tax in
that other territory and the profits so included are profits which would have accrued to the
enterprise of the first-mentioned territory if the conditions made between the two enterprises
had been those which would have been made between independent enterprises, then that other
territory shall make an appropriate adjustment to the amount of the tax charged therein on
those profits if that other territory considers the adjustment justified. In determining such
adjustment, due regard shall be had to the other provisions of this Agreement and the
competent authorities of the territories shall if necessary consult each other.
Article 10
DIVIDENDS
1.	Dividends paid by a company which is a resident of a territory to a resident of the other
territory may be taxed in that other territory.
2.	However, such dividends may also be taxed in the territory of which the company paying
the dividends is a resident and according to the laws of that territory, but if the beneficial
owner of the dividends is a resident of the other territory, the tax so charged shall not exceed
10 per cent of the gross amount of the dividends.
This paragraph shall not affect the taxation of the company in respect of the profits out of
which the dividends are paid.
28
The competent authorities of the territories may by mutual agreement settle the mode of
application of these limitations.
3.	The term “dividends” as used in this Article means income from shares, “jouissance”
shares or “jouissance” rights, mining shares, founders’ shares or other rights, not being debt-
claims, participating in profits, as well as income from other corporate rights which is
subjected to the same taxation treatment as income from shares by the laws of the territory of
which the company making the distribution is a resident.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the
dividends, being a resident of a territory, carries on business in the other territory of which the
company paying the dividends is a resident, through a permanent establishment situated
therein or performs in that other territory independent personal services from a fixed base
situated therein, and the holding in respect of which the dividends are paid is effectively
connected with such permanent establishment or fixed base. In such case the provisions of
Article 7 or Article 14, as the case may be, shall apply.
5.	Where a company which is a resident of a territory derives profits or income from the other
territory, that other territory may not impose any tax on the dividends paid by the company,
except insofar as such dividends are paid to a resident of that other territory or insofar as the
holding in respect of which the dividends are paid is effectively connected with a permanent
establishment or a fixed base situated in that other territory, nor subject the company's
undistributed profits to a tax on the company's undistributed profits, even if the dividends paid
or the undistributed profits consist wholly or partly of profits or income arising in such other
territory.
Article 11
INTEREST
1.	Interest arising in a territory and paid to a resident of the other territory may be taxed in that
other territory.
2.	However, such interest may also be taxed in the territory in which it arises and according to
the laws in force in that territory, but if the beneficial owner of the interest is a resident of the
other territory, the tax so charged shall not exceed 10 per cent of the gross amount of the
interest.
The competent authorities of the territories may by mutual agreement settle the mode of
application of these limitations.
3.	Notwithstanding paragraph 2, interest arising in a territory shall be exempt from tax in that
territory if it is paid:
(a)	to the authority administering the other territory, a political subdivision or local
authority or the Central Bank therof, or any financial institution wholly owned or
controlled by the other territory in relation to any loan, debt-claim or credit granted by
any such bodies;
29
(b)	in respect of a loan granted, guaranteed or insured or a credit extended, guaranteed or
insured by an approved instrumentality of the other territory which aims at promoting
export, or under a scheme organised by an authority administering a territory or a
political subdivision or a local authority in order to promote the export;
(c)	on loans made between banks.
4.	The term “interest” as used in this Article means income from debt-claims of every kind,
whether or not secured by mortgage and whether or not carrying a right to participate in the
debtor's profits, and in particular, income from government securities and income from bonds
or debentures, including premiums and prizes attaching to such securities, bonds or
debentures. However, the term “interest” shall not include for the purpose of this Article
income dealt with in Article 10 and penalty charges for late payment, interest on commercial
debt-claims resulting from deferred payments for goods, merchandise or services supplied by
an enterprise.
5.	The provisions of paragraphs 1, 2 and 3 shall not apply if the beneficial owner of the
interest, being a resident of a territory, carries on business in the other territory in which the
interest arises, through a permanent establishment situated therein, or performs in that other
territory independent personal services from a fixed base situated therein, and the debt-claim
in respect of which the interest is paid is effectively connected with such permanent
establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case
may be, shall apply.
6.	Interest shall be deemed to arise in a territory when the payer is a resident of that territory.
Where, however, the person paying the interest, whether he is a resident of a territory or not,
has in a territory a permanent establishment or a fixed base in connection with which the
indebtedness on which the interest is paid was incurred, and such interest is borne by such
permanent establishment or fixed base, then such interest shall be deemed to arise in the
territory in which the permanent establishment or fixed base is situated.
7.	Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or
between both of them and some other person, the amount of the interest, having regard to the
debt-claim for which it is paid, exceeds the amount which would have been agreed upon by
the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the provisions of this
Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the excess part of the
payments shall remain taxable according to the laws of each territory, due regard being had to
the other provisions of this Agreement.
Article 12
ROYALTIES
1.	Royalties arising in a territory and paid to a resident of the other territory may be taxed in
that other territory.
2.	However, such royalties may also be taxed in the territory in which they arise and
according to the laws of that territory, but if the beneficial owner of the royalties is a resident
of the other territory, the tax so charged shall not exceed 10 per cent of the gross amount of
the royalties.
30
The competent authorities of the territories may by mutual agreement settle the mode of
application of these limitations.
3.	The term “royalties” as used in this Article means payments of any kind received as a
consideration for the use of, or the right to use, any copyright of literary, artistic or scientific
work including cinematograph films and films or tapes for television or radio broadcasting,
any patent, trade mark, design or model, plan, secret formula or process, or for information
concerning industrial, commercial or scientific experience.
4.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply if the beneficial owner of the royalties,
being a resident of a territory, carries on business in the other territory in which the royalties
arise, through a permanent establishment situated therein, or performs in that other territory
independent personal services from a fixed base situated therein, and the right or property in
respect of which the royalties are paid is effectively connected with such permanent
establishment or fixed base. In such case the provisions of Article 7 or Article 14, as the case
may be, shall apply.
5.	Royalties shall be deemed to arise in a territory when the payer is a resident of that
territory. Where, however, the person paying the royalties, whether he is a resident of a
territory or not, has in a territory a permanent establishment or a fixed base in connection with
which the liability to pay the royalties was incurred, and such royalties are borne by such
permanent establishment or fixed base, then such royalties shall be deemed to arise in the
territory in which the permanent establishment or fixed base is situated.
6.	Where, by reason of a special relationship between the payer and the beneficial owner or
between both of them and some other person, the amount of the royalties, having regard to the
use, right or information for which they are paid, exceeds the amount which would have been
agreed upon by the payer and the beneficial owner in the absence of such relationship, the
provisions of this Article shall apply only to the last-mentioned amount. In such case, the
excess part of the payments shall remain taxable according to the laws of each territory, due
regard being had to the other provisions of this Agreement.
Article 13
CAPITAL GAINS
1.	Gains derived by a resident of a territory from the alienation of immovable property
referred to in Article 6 and situated in the other territory may be taxed in that other territory.
2.	Gains, other than those dealt with in paragraph 4 of this Article, from the alienation of
movable property forming part of the business property of a permanent establishment which
an enterprise of a territory has in the other territory or of movable property pertaining to a
fixed base available to a resident of a territory in the other territory for the purpose of
performing independent personal services, including such gains from the alienation of such a
permanent establishment (alone or with the whole enterprise) or of such fixed base, may be
taxed in that other territory.
3.	Gains derived by an enterprise of a territory from the alienation of ships or aircraft operated
in international traffic or movable property pertaining to the operation of such ships or aircraft
shall be taxable only in that territory.
31
4.	Gains derived by a resident of a territory from the alienation of shares or comparable
interests deriving more than 50 per cent of their value directly or indirectly from immovable
property situated in the other territory may be taxed in that other territory.
5.	Gains from the alienation of any property other than that referred to in paragraphs 1, 2, 3
and 4, shall be taxable only in the territory of which the alienator is a resident.
Article 14
INDEPENDENT PERSONAL SERVICES
1.	Income derived by a resident of a territory in respect of professional services or other
activities of an independent character shall be taxable only in that territory except in the
following circumstances, when such income may also be taxed in the other territory:
(a)	if he has a fixed base regularly available to him in the other territory for the purpose of
performing his activities; in that case, only so much of the income as is attributable to
that fixed base may be taxed in that territory; or
(b)	if his stay in the other territory is for a period or periods amounting to or exceeding in
the aggregate 183 days in any twelve-month period commencing or ending in the
calendar year concerned; in that case, only so much income as is derived from his
activities performed in the other territory may be taxed in that territory.
2.	The term “professional services” includes especially independent scientific, literary,
artistic, educational or teaching activities as well as the independent activities of physicians,
lawyers, engineers, architects, dentists and accountants.
Article 15
INCOME FROM EMPLOYMENT
1.	Subject to the provisions of Articles 16, 18 and 19, salaries, wages and other similar
remuneration derived by a resident of a territory in respect of an employment shall be taxable
only in that territory unless the employment is exercised in the other territory. If the
employment is so exercised, such remuneration as is derived therefrom may be taxed in that
other territory.
2.	Notwithstanding the provisions of paragraph 1, remuneration derived by a resident of a
territory in respect of an employment exercised in the other territory shall be taxable only in
the first-mentioned territory if:
(a)	the recipient is present in the other territory for a period or periods not exceeding in
the aggregate 183 days in any twelve-month period commencing or ending in the
calendar year concerned, and
(b)	the remuneration is paid by, or on behalf of, an employer who is not a resident of the
other territory, and
32
(c)	the remuneration is not borne by a permanent establishment or a fixed base which the
employer has in the other territory.
3.	Notwithstanding the preceding provisions of this Article, remuneration derived in respect
of an employment exercised aboard a ship or aircraft operated in international traffic, may be
taxed in the territory in which the enterprise which operates the ship or aircraft is a resident.
Article 16
DIRECTORS' FEES
Directors' fees and other similar payments derived by a resident of a territory in his capacity
as a member of the board of directors or the supervisory board of a company which is a
resident of the other territory may be taxed in that other territory.
Article 17
ARTISTES AND SPORTSPERSONS
1.	Notwithstanding the provisions of Articles 14 and 15, income derived by a resident of a
territory as an entertainer, such as a theatre, motion picture, radio or television artiste, or a
musician, or as a sportsperson, from his personal activities as such exercised in the other
territory, may be taxed in that other territory.
2.	Where income in respect of personal activities exercised by an entertainer or a sportsman in
his capacity as such accrues not to the entertainer or sportsperson himself but to another
person, that income may, notwithstanding the provisions of Articles 7, 14 and 15, be taxed in
the territory in which the activities of the entertainer or sportsperson are exercised.
3.	The provisions of paragraphs 1 and 2 shall not apply to income derived from activities
exercised in a territory by an artiste or sportsperson if the visit to that territory is wholly or
mainly supported by public funds of one or both of the authorities administering a territory or
any political subdivision or local authority thereof. In such case, the income is taxable only in
the territory in which the artiste or the sportsperson is a resident.
Article 18
PENSIONS AND ANNUITIES
1.	Pensions and other similar remuneration paid to a resident of a territory in consideration of
past employment, shall be taxable only in the territory in which they arise. This provision
shall also apply to annuities and to pensions and other similar remuneration paid by an entity
of a territory under social security legislation in force in that territory or under a public
scheme organized by that territory in order to supplement the benefits of that social security
legislation.
2.	The term “annuity” means a stated sum payable periodically at stated times during life or
during a specified or ascertainable period of time under an obligation to make the payments in
return for adequate and full consideration in money or money’s worth.
33
Article 19
PUBLIC SERVICE
1.
(a)	Salaries, wages and other similar remuneration, other than a pension or annuity, paid
by an authority administering a territory or a political subdivision or a local authority
thereof to an individual in respect of services rendered to that administering authority
or subdivision or authority shall be taxable only in that territory.
(b)	However, such salaries, wages and other similar remuneration shall be taxable only in
the other territory if the services are rendered in that territory and the individual is a
resident of that territory who:
(i)	is a national of that territory; or
(ii)	did not become a resident of that territory solely for the purpose of
rendering the services.
2.	The provisions of Articles 15, 16 and 17 shall apply to salaries, wages and other similar
remuneration in respect of services rendered in connection with a business carried on by an
authority administering a territory or a political subdivision or a local authority thereof.
Article 20
STUDENTS
Payments which a student, apprentice or business trainee who is or was immediately before
visiting a territory a resident of the other territory and who is present in the first-mentioned
territory solely for the purpose of his education or training, receives for the purpose of his
maintenance, education or training shall not be taxed in that territory, provided that such
payments arise from sources outside that territory.
Article 21
OTHER INCOME
1.	Items of income of a resident of a territory, wherever arising, not dealt with in the
foregoing Articles of this Agreement shall be taxable only in that territory.
2.	The provisions of paragraph 1 shall not apply to income, other than income from
immovable property as defined in paragraph 2 of Article 6, if the recipient of such income,
being a resident of a territory, carries on business in the other territory through a permanent
establishment situated therein, or performs in that other territory independent personal
services from a fixed base situated therein, and the right or property in respect of which the
income is paid is effectively connected with such permanent establishment or fixed base. In
such case the provisions of Article 7 or 14, as the case may be, shall apply.
Article 22
ELIMINATION OF DOUBLE TAXATION
34
1.	In the case of the territory referred to in subparagraph 3(a) of Article 2 double taxation shall
be avoided as follows:
Where a resident of the territory referred to in subparagraph 3(a) of Article 2 derives income
from the other territory, the amount of tax on that income paid in the other territory (but
excluding, in the case of a dividend, tax paid in respect of the profits out of which the
dividend is paid) and in accordance with the provisions of this Agreement, shall be credited
against the tax levied in the first-mentioned territory imposed on that resident. The amount of
credit, however, shall not exceed the amount of the tax in the first-mentioned territory on that
income computed in accordance with its taxation laws and regulations.
2.	In the case of the territory referred to in subparagraph 3(b) of Article 2, double taxation
shall be avoided as follows:
(a)	Where a resident of the territory referred to in subparagraph 3(b) of Article 2 derives
income which, in accordance with the provisions of this Agreement may be taxed in the
territory referred to in subparagraph 3(a) of Article 2, the territory referred to in
subparagraph 3(b) of Article 2 shall, subject to the provisions of subparagraph (b) and
subparagraph (c), exempt such income from tax.
(b)	Where a resident of the territory referred to in subparagraph 3(b) of Article 2 derives
items of income which, in accordance with the provisions of Article 10, 11 or 12 may be
taxed in the territory referred to in subparagraph 3(a) of Article 2, the territory referred
to in subparagraph 3(b) of Article 2 shall allow as a deduction from the tax on the
income of that resident an amount equal to the tax paid in the territory referred to in
subparagraph 3(a) of Article 2. Such deduction shall not, however, exceed that part of
the tax, as computed before the deduction is given which is attributable to such items of
income derived from the territory referred to in subparagraph 3(a) of Article 2.
(c)	Where in accordance with any provision of the Agreement income derived by a resident
of the territory referred to in subparagraph 3(b) of Article 2 is exempt from tax in that
territory, such territory may nevertheless, in calculating the amount of tax on the
remaining income of such resident, take into account the exempted income.
(d)	The provisions of subparagraph (a) shall not apply to income derived by a resident of
the territory referred to in subparagraph 3(b) of Article 2 where the other territory
applies the provisions of this Agreement to exempt such income from tax or applies the
provisions of paragraph 2 of Article 10, 11 or 12 to such income.
Article 23
NON-DISCRIMINATION
1.	Nationals of a territory shall not be subjected in the other territory to any taxation or any
requirement connected therewith, which is other or more burdensome than the taxation and
connected requirements to which nationals of that other territory in the same circumstances, in
particular with respect to residence, are or may be subjected. This provision shall,
notwithstanding the provisions of Article 1, also apply to persons who are not residents of one
or both of the territories.
35
2.	The taxation on a permanent establishment which an enterprise of a territory has in the
other territory shall not be less favourably levied in that other territory than the taxation levied
on enterprises of that other territory carrying on the same activities. This provision shall not
be construed as obliging a territory to grant to residents of the other territory any personal
allowances, reliefs and reductions for taxation purposes on account of civil status or family
responsibilities which it grants to its own residents.
3.	Except where the provisions of paragraph 1 of Article 9, paragraph 7 of Article 11, or
paragraph 6 of Article 12, apply, interest, royalties and other disbursements paid by an
enterprise of a territory to a resident of the other territory shall, for the purpose of determining
the taxable profits of such enterprise, be deductible under the same conditions as if they had
been paid to a resident of the first-mentioned territory.
4.	Enterprises of a territory, the capital of which is wholly or partly owned or controlled,
directly or indirectly, by one or more residents of the other territory, shall not be subjected in
the first-mentioned territory to any taxation or any requirement connected therewith which is
other or more burdensome than the taxation and connected requirements to which other
similar enterprises of the first-mentioned territory are or may be subjected.
5.	The provisions of this Article shall apply to taxes which are the subject of this Agreement.
Article 24
MUTUAL AGREEMENT PROCEDURE
1.	Where a person considers that the actions of one or both of the territories result or will
result for him in taxation not in accordance with the provisions of this Agreement, he may,
irrespective of the remedies provided by the domestic law of those territories, present his case
to the competent authority of the territory of which he is a resident or, if his case comes under
paragraph 1 of Article 23, to that of the territory of which he is a national. The case must be
presented within three years from the first notification of the action resulting in taxation not in
accordance with the provisions of the Agreement.
2.	The competent authority shall endeavour, if the objection appears to it to be justified and if
it is not itself able to arrive at a satisfactory solution, to resolve the case by mutual agreement
with the competent authority of the other territory, with a view to the avoidance of taxation
which is not in accordance with the Agreement. Any agreement reached shall be implemented
notwithstanding any time limits in the domestic law of the territories.
3.	The competent authorities of the territories shall endeavour to resolve by mutual agreement
any difficulties or doubts arising as to the interpretation or application of the Agreement. They
may also consult together for the elimination of double taxation in cases not provided for in
the Agreement.
4.	The competent authorities of the territories may communicate with each other directly for
the purpose of reaching an agreement in the sense of the preceding paragraphs.
36
Article 25
EXCHANGE OF INFORMATION
1.	The competent authorities of the territories shall exchange such information as is
foreseeably relevant for carrying out the provisions of this Agreement or to the administration
or enforcement of the domestic laws concerning taxes of every kind and description imposed
on behalf of the territories, or of their local authorities, insofar as the taxation thereunder is
not contrary to the Agreement. The exchange of information is not restricted by Articles 1
and 2.
2.	Any information received under paragraph 1 by a territory shall be treated as secret in the
same manner as information obtained under the domestic laws of that territory and shall be
disclosed only to persons or authorities (including courts and administrative bodies)
concerned with the assessment or collection of, the enforcement or prosecution in respect of,
the determination of appeals in relation to the taxes referred to in paragraph 1, or the oversight
of the above. Such persons or authorities shall use the information only for such purposes.
They may disclose the information in public court proceedings or in judicial decisions.
3.	In no case shall the provisions of paragraphs 1 and 2 be construed so as to impose on a
territory the obligation:
(a)	to carry out administrative measures at variance with the laws and administrative
practice of that or of the other territory;
(b)	to supply information which is not obtainable under the laws or in the normal course
of the administration of that or of the other territory;
(c)	to supply information which would disclose any trade, business, industrial,
commercial or professional secret or trade process, or information the disclosure of
which would be contrary to public policy (ordre public).
4.	If information is requested by a territory in accordance with this Article, the other territory
shall use its information gathering measures to obtain the requested information, even though
that other territory may not need such information for its own tax purposes. The obligation
contained in the preceding sentence is subject to the limitations of paragraph 3 but in no case
shall such limitations be construed to permit a territory to decline to supply information solely
because it has no domestic interest in such information.
5.	In no case shall the provisions of paragraph 3 be construed to permit a territory to decline to
supply information solely because the information is held by a bank, other financial
institution, nominee or person acting in an agency or a fiduciary capacity or because it relates
to ownership interests in a person.
Article 26
LIMITATION ON BENEFITS
Notwithstanding the provisions of any other Article of this Agreement, a resident of a territory
shall not receive the benefit of any reduction in or exemption from tax provided for in the
Agreement by the other territory if the competent authority of the other territory determines
37
that the main purpose or one of the main purposes of such resident or a person connected with
such resident was to obtain the benefits of this Agreement.
Article 27
ENTRY INTO FORCE
1.	The Hungarian Trade Office in Taipei and the Taipei Representative Office in Hungary
shall notify each other in writing that the processes required for the entry into force of this
Agreement in their respective territories have been complied with.
2.	This Agreement shall enter into force on the 30th day following the receipt of the latter of
the notifications referred to in paragraph 1 and its provisions shall have effect in both
territories:
(a)	with respect to taxes withheld at source, on income paid, credited or payable on or
after 1 January of the calendar year next following that in which the Agreement enters
into force;
(b)	with respect to other taxes on income, for taxes chargeable for any tax year beginning
on or after 1 January of the calendar year next following that in which the Agreement
enters into force.
Article 28
TERMINATION
This Agreement shall remain in force until terminated by a territory. Either territory may
terminate the Agreement in writing, by giving notice of termination at least six months before
the end of any calendar year after the date of entry into force of the Agreement.
In such event, this Agreement shall cease to have effect in both territories:
(a)	with respect to taxes withheld at source, on income paid, credited or payable on or
after 1 January of the calendar year next following that in which the notice is given;
(b)	with respect to other taxes on income, to taxes chargeable for any tax year beginning
on or after 1 January of the calendar year next following that in which the notice is
given.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, duly authorised thereto, have signed this
Agreement.
Done in duplicate at Budapest this 19th day of April 2010, in the Hungarian, Chinese and
English languages, each text being equally authentic. In case of divergence of interpretation
the English text shall prevail.
38
For the Hungarian Trade Office	For the Taipei Representative Office
in Taipei	in Hungary
(signatures)
39
PROTOCOL
to the Agreement between
the Hungarian Trade Office in Taipei
and
the Taipei Representative Office in Hungary
for the Avoidance of Double Taxation and the Prevention of Fiscal Evasion with
respect to Taxes on Income
signed on 19 April 2010 at Budapest
The Hungarian Trade Office in Taipei and the Taipei Representative Office in Hungary have
in addition to the Agreement for the Avoidance of Double Taxation and the Prevention of
Fiscal Evasion with respect to Taxes on Income signed on 19 April 2010 at Budapest agreed
on the following provisions, which shall form an integral part of the said Agreement:
1.	With reference to subparagraph 1 (b) of Article 3 and paragraphs 1 and 2 of
Article 4:
the Agreement shall apply to a partnership which is established in accordance with the
domestic laws of the territory referred to in subparagraph 3 (a) of Article 2 in respect of the
income tax on the portion of profits attributable to any partner who is a resident of the
territory.
2.	With reference to subparagraph 1 (c) of Article 3:
it is understood that partnerships (betéti társaság, közkereseti társaság) established in the
territory referred to in subparagraph 3 (b) of Article 2 are taxed in that territory as
corporations, and therefore fall within the definition of “company”.
3.	With reference to Article 25:
It is understood that
(a)	information would only be exchanged upon receipt of specific request;
(b)	the Article does not create obligations as regards automatic or spontaneous exchanges
of information between the Contracting territories;
(c)	the Contracting territories shall ensure the protection of personal data transferred
according to the Agreement and their domestic law. With regard to personal data
processing, the Contracting territories shall follow the provisions of the Agreement
concerning confidentiality and utilization of the exchange of information. They shall
only transfer to each other personal data which are foreseeably relevant and suitable
for the achievement of the purposes set out in Article 25, and they shall process the
data received only for the period necessary to the implementation of the Agreement.
40
The Contracting territories shall ensure the supervision of the lawfulness of data
processing through a separate authority in accordance with their domestic law.
Furthermore, the data subject shall, in accordance with the provisions of the
Agreement and the respective domestic law, have:
(i)	the right to request information about his/her personal data processed,
(ii)	the right to initiate the erasure of the data processed illegally and the
rectification of data managed inaccurately, and
(iii)	the right to legal remedy by an independent authority in case the rights related
to the processing of personal data are infringed.
4.	Present Agreement shall in no way prejudice any obligations deriving from membership in
the European Union. However, should either territory find that the provisions of this
Agreement are inconsistent with any obligations deriving from membership in the European
Union, either territory may seek consultations regarding the possible negotiation of
amendments to the Agreement.
IN WITNESS WHEREOF the undersigned, duly authorised thereto, have signed this
Protocol.
Done in duplicate at Budapest this 19th day of April 2010, in the Hungarian, Chinese and
English languages, each text being equally authentic. In case of divergence of interpretation
the English text shall prevail.
For the Hungarian Trade Office	For the Taipei Representative Office
in Taipei	in Hungary
(signatures)”
4. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a az Egyezmény 27. Cikkében meghatározott időpontban lép
hatályba.
(3)	Az Egyezmény, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter - annak ismertté válását követően - a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről az adópolitikáért felelős
miniszter gondoskodik.
41
INDOKOLÁS
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlődését nagymértékben elősegíti a jogilag megfelelően
szabályozott gazdasági környezet. Az adóegyezmény megkötése kedvezőbb, áttekinthetőbb
gazdasági és jogi hátteret biztosít mindkét szerződő fél befektetői számára, így az egyezmény
megkötésével a gazdasági kapcsolatok élénkülésére, a tőkebefektetések növekedésére
számíthatunk.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények fő célja az adóztatás szabályozása,
kiszámíthatóvá tétele a kétoldalú kapcsolatokban. Az egyezmény hatálya a jövedelemadókra
terjed ki. Jelentősége, hogy alkalmazásával kizárja a magánszemélyek, illetve vállalkozások
jövedelmének, vagyonának kettős adóztatását, oly módon, hogy meghatározza, hogy az egyes
jövedelemfajták tekintetében melyik szerződő félnek milyen körben van adóztatási joga.
Az egyezmény a szerződő felek illetékes hatóságai számára megfelelő információcserére
nyújt lehetőséget, biztosítja továbbá azt, hogy bármelyik szerződő fél egyeztető eljárás
lefolytatását kezdeményezze a másik szerződő szerződő fél illetékes hatóságánál, amennyiben
úgy látja, hogy a másik terület adóztatása nem felel meg az egyezmény rendelkezéseinek.
Az egyezmény tartalmát tekintve megfelel a nemzetközi gyakorlatnak, az OECD
modellegyezményben és annak kommentárjában elfogadott elveknek és szabályoknak,
valamint az általunk eddig megkötött más kétoldalú adóegyezményekben foglaltaknak.
Az egyezmény tartalmát tekintve törvényhozási tárgyat érint, ezért a nemzetközi szerződések
megkötésének alkotmányos szabályai és a jogalkotás rendjének törvényi előírásai szerint
kihirdetésére törvényben van mód.
42