﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1590. számú
törvényjavaslat
egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2010. november
2010.	évi...........törvény
egyes állami tulajdonú szakosított hitelintézetekre vonatkozó törvények módosításáról
1.	§ (1) A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról szóló 2001. évi XX. törvény (a
továbbiakban: MFB Tv.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[2. § Az MFB Zrt. feladata, hogy a 3. § (1)-(3) bekezdéseiben meghatározott tevékenységi körében
-	az átláthatóság, a célszerűség, a gazdaságosság, a hatékonyság és a prudencia követelményeinek
megfelelően - a Kormány közép- és hosszú távú gazdaságstratégiája által meghatározott
gazdaságfejlesztési célok megvalósításához szükséges fejlesztési források biztosítása érdekében,
részben önállóan, részben más hazai és nemzetközi szervezetekkel közösen részt vegyen]
„c) a magyarországi székhelyű gazdálkodó szervezetek - ezen belül elsődlegesen a kis- és
középvállalkozások -, valamint a mezőgazdasági őstermelők és családi gazdálkodók
tevékenységének hitel- és tőkefinanszírozásában;”
(2)	Az MFB Tv. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„k) az 1. számú mellékletben meghatározott állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek hitel- és
tőkefinanszírozásában, valamint az érdekükben történő bankgarancia nyújtásában;”
(3)	Az MFB Tv. 2. §-a az alábbi m) ponttal egészül ki:
,,m) kormányhatározat alapján egyéb fejlesztési feladatok ellátásában.”
2.	§ (1) Az MFB Tv. 3. § (10) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(10) Az MFB Zrt. a rábízott vagyon körébe tartozó állami vagyont az adott vagyontárgy
sajátosságainak megfelelő, az azonosítást lehetővé tevő módon naturáliában (mennyiségben) és
értékben, a keletkezés (aktiválás) időpontját is feltüntetve tartja nyilván. Ezen elkülönített
nyilvántartás tételesen tartalmazza a társasági részesedések könyv szerinti bruttó és nettó értékét, az
elszámolt értékvesztés összegét, és az azokban bekövetkezett változásokat is.”
(2)	Az MFB Tv. 3. § (12) és (13) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezések lépnek:
„(12) Az MFB Zrt-nek a 3. § (5) bekezdése alapján a Magyar Állam nevében végzett tulajdonosi
joggyakorlásból eredő szervezeti működési költségeit a központi költségvetés biztosítja.
(13)	Az MFB Zrt. a rábízott vagyon értékének megőrzéséről köteles gondoskodni.”
3.	§ Az MFB Tv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4. § (1) Az MFB Zrt. a 2. §-ban meghatározott feladatai ellátása érdekében pénzügyi
szolgáltatási tevékenységet közvetlenül vagy más hitelintézeten keresztül végezhet.
1
(2)	Az MFB Zrt. beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitelen, illetőleg kölcsönön kívül
kizárólag
a)	immateriális javak,
b)	befektetett pénzügyi eszköz,
c)	befektetett eszközt terhelő általános forgalmi adó,
d)	forgóeszközigény,
e)	fejlesztési vagy forgóeszköz hitel, illetőleg kölcsön kiváltásának,
f)	pénzügyi intézmény pénzügyi szolgáltatási tevékenységének és
g)	a tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági társaságok
finanszírozására
nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt.
(3)	Az MFB Zrt. csak a (2) bekezdésben meghatározott hitelre, illetőleg kölcsönre, továbbá
támogatáshoz kapcsolódóan vállalhat kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári
kötelezettséget.
(4)	Az MFB Zrt. kizárólag akkor nyújthat hitelt, illetőleg kölcsönt, valamint csak akkor vállalhat
kezességet, bankgaranciát, továbbá egyéb bankári kötelezettséget, ha annak visszafizetése,
megtérülése az ügyletre vonatkozó üzleti, pénzügyi tervek alapján, illetőleg a rendelkezésre álló
fedezetekre tekintettel biztosított. Ha mindez a 2. § b), k) és m) pontjában megjelölt feladatok
teljesíthetőségét akadályozza, akkor ezen feladatok teljesítésének kell elsőbbséget biztosítani.
(5)	Az MFB Zrt.
a)	Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű befektetési alapkezelő által kezelt
befektetési alap [a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 7. pontja] által
kibocsátott befektetési jegyet, és
b)	Magyarországon létrehozott, magyarországi székhelyű kockázati tőkealap-kezelő által kezelt
kockázati tőkealap [a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 5. §-a (1) bekezdésének 139.
pontja] által kibocsátott kockázati tőkealap-jegyet
kizárólag a 2. §-ban felsorolt feladataihoz kapcsolódóan, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából -
közvetlenül vagy közvetetten - szerezhet, ha a befektetés megtérülése az alapkezelő által a tőke
megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan vállalt garancia (tőke-, illetve hozamgarancia) vagy az
alapkezelő által a tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozóan tett ígéret (tőke-, illetve
hozamvédelem) alapján kellően biztosított.”
4.	§ Az MFB Tv. 5. § (1) bekezdés a) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép:
[5. § (1) Az Állam a központi költségvetés terhére készfizető kezesként felel az MFB Zrt. által]
„a) forrásszerzés céljából felvett hitelekből és kölcsönökből, valamint kötvénykibocsátásokból
eredő fizetési kötelezettségek teljesítéséért;”
5.	§ Az MFB Tv. 7. §-a az alábbi (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a § szövegének
számozása (1) bekezdésre módosul:
„(2) Az MFB Zrt. eredményéből osztalékot nem fizet, a felosztható eredményt az
eredménytartalék növelésére kell fordítani.”
6.	§ Az MFB Tv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A Hpt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. által a
hitelintézetekkel szembeni - hitelintézetenként vagy hitelintézeti csoportonként külön számított -
2
nettó kitettség érték összege nem haladhatja meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének kétszáz
százalékát.
(2)	A Hpt. 79. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezéstől eltérően az MFB Zrt. egy ügyféllel
vagy ügyfélcsoporttal szembeni - nettó értéken számított - kitettségének összege nem haladhatja
meg az MFB Zrt. szavatoló tőkéjének harmincöt százalékát.
(3)	Az MFB Zrt. esetében a Hpt. 76. §-ának (2)-(5) bekezdésében, a Hpt. 83. §-ának (1)-(3)
bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni.
(4)	Az MFB Zrt. kizárólag
a)	pénzügyi intézményben, befektetési vállalkozásban, árutőzsdei szolgáltatóban, a tőkepiacról
szóló 2001. évi CXX. törvény szerinti elszámolóházi tevékenységet végző szervezetben, befektetési
alapkezelőben, tőzsdében, biztosítóban, viszontbiztosítóban, járulékos vállalkozásban, illetve
nemzetközi pénzügyi szervezetben,
b)	az e törvény 2. számú mellékletében meghatározott gazdálkodó szervezetben, illetőleg ezek
jogutódjaiban,
c)	a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, kormányrendeletben meghatározott,
1990. január 1. napját követően részben vagy egészben közvetlenül vagy közvetetten állami,
önkormányzati tulajdonban állt gazdálkodó szervezetben, illetőleg ezek jogutódjaiban,
d)	a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében alapított gazdasági társaságban,
e)	átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, pénzügyi
szolgáltatásból származó veszteségmérséklés céljából, illetőleg hiteltulajdonrész csereügylet vagy
felszámolás következtében jogi személyiségű gazdasági társaságban, vagy
f)	a 2. §-ban meghatározott feladatainak ellátása érdekében, fejlesztési tőkefinanszírozás céljából
jogi személyiségű gazdasági társaságban [Gt. 2. § (2) bekezdés]
szerezhet közvetlenül vagy közvetve tulajdonrészt.
(5)	Az MFB Zrt. egy gazdasági társaságban - a (4) bekezdés a)-e) pontjában meghatározott
társaságok kivételével - közvetlenül, illetőleg közvetetten legfeljebb 50%-1 szavazat mértékű
tulajdoni részesedéssel rendelkezhet.
(6)	A Hpt. XIV. fejezete alkalmazásában az MFB Zrt. pénzügyi vállalkozásnak minősül.”
7.	§ Az MFB Tv. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A felügyelőbizottság elnökét és tagjait a tulajdonosi jogok gyakorlója választja meg és hívja
vissza.”
8.	§ Az MFB Tv. 18. § (4) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(4) Az MFB Zrt. alkalmazottja nem lehet gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő, illetve
felügyelő bizottsági tag, kivéve, ha
a)	az MFB Zrt., vagy a Magyar Állam közvetlen vagy közvetett részesedéssel rendelkezik a
gazdasági társaságban,
b)	helyi önkormányzat közvetlen vagy közvetett többségi részesedéssel rendelkezik a gazdasági
társaságban,
c)	a gazdasági társasággal szemben, javára vagy érdekében az MFB Zrt. - a 4. § (2), illetőleg (3)
bekezdés szerint - kockázatot vállalt.”
9.	§ Az MFB Tv. a 18. §-t követően a következő címmel és 18/A. §-sal egészül ki:
3
„Titoktartás
18/A. § (1) Az MFB Zrt. esetében - az ügyfél személyére, valamint az ügylet összegére vonatkozó
adatok kivételével - banktitok minden olyan, az egyes ügyfelekről az MFB Zrt. rendelkezésére álló
tény, információ, megoldás vagy adat, amely ügyfél adataira, vagyoni helyzetére, üzleti
tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint az MFB Zrt. által
vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött
szerződéseire vonatkozik.
(2) Nem minősül banktitoknak az MFB Zrt. tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe
tartozó gazdasági társaságok tulajdonlásával, illetve tulajdonosi irányításával összefüggő az MFB
Zrt. rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely e társaságok személyére,
vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi kapcsolataira vonatkozik.”
10.	§ Az MFB Tv. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben meghatározza azon gazdasági
társaságokat, amelyekben az MFB Zrt. a 8. § (4) bek. c) pontja szerint tulajdont szerezhet.”
11.	§ Az MFB Tv. 2. számú melléklete helyébe e törvény melléklete lép.
12.	§ A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságról és a Magyar Exporthitel Biztosító
Részvénytársaságról szóló 1994. évi XLII. törvény a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A Bit. 83. § (1) bekezdésében meghatározott felügyeleti engedély nem szükséges a
MEHIB Rt. vezető állású személyének, illetve ügyvezetőjének megválasztásához, illetve
kinevezéséhez.
(2)	Vezető állású személynek, illetve ügyvezetőnek az a személy választható meg (nevezhető ki),
aki megfelel a Bit. 83. §-ában, illetve 84. §-ában továbbá a 91. §-ában meghatározott feltételeknek.
(3)	Vezető állású személy, illetve ügyvezető megválasztását, illetve kinevezését a MEHIB Rt. a
kinevezéstől számított 2 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(4)	Amennyiben a Felügyelet úgy ítéli meg, hogy a megválasztott, illetve kinevezett személy nem
felel meg e törvényben, valamint a Bit. 83. §-ában, illetve 84. §-ában továbbá a 91. §-ában
meghatározott feltételeknek, 10 munkanapon belül kezdeményezheti a tulajdonosi jogok
gyakorlójánál a megválasztott személy visszahívását, illetve a kinevezett személy felmentését.”
13.	§ Az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi. CLII. törvény (a
továbbiakban: Vnytv.) a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles
vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének - a 3/B. §-ban foglaltak
szerint - egy jogviszonyhoz kapcsolódóan köteles eleget tenni, és a vagyonnyilatkozat tétel
megtörténtéről a további jogviszonyok szerint őrzésre köteles személyt köteles teljes bizonyítóerejű
magánokiratba foglalt nyilatkozatban tájékoztatni.”
14.	§ A Vnytv. a következő 3/B. §-sal egészül ki:
„3/B. § Ha egy személy a jelen törvény rendelkezései szerint több jogviszony alapján köteles
vagyonnyilatkozatot tenni, úgy a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettségének azon jogviszonyra
vonatkozó szabályok szerint kell eleget tenni, amelyik alapján a leggyakrabban kell
4
vagyonnyilatkozatot tenni. Amennyiben több jogviszony esetén a vagyonnyilatkozat-tétel
esedékességének gyakorisága azonos, úgy a vagyonnyilatkozatot a korábban keletkezett
jogviszonyra vonatkozó szabályok szerint kell megtenni. Amennyiben több jogviszony esetén a
vagyonnyilatkozat-tétel esedékességének gyakorisága és a jogviszonyok létrejöttének ideje is
azonos, úgy a vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett választása szerinti jogviszony alapján kell a
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségnek eleget tenni.”
15.	§ A Vnytv. a következő 3/C. §-sal egészül ki:
„3/C. § Ha egy személy a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének egy jogviszony alapján
eleget tett, majd olyan jogviszonyt létesít, amely alapján - a korábbi jogviszonyhoz képest -
gyakrabban kell vagyonnyilatkozatot tennie, úgy ez utóbbi jogviszony alapján keletkező
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének teljesítését és a 3/A. §-nak megfelelő nyilatkozat
átadását követően a korábbi jogviszony kapcsán tett vagyonnyilatkozatát az annak őrzésért felelős
személy visszaadja.”
16.	§ A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi
CXXII. törvény 5. § (2) bekezdésének második mondatában a "túlmutató" szövegrész helyébe az
"alapuló" szöveg lép.
Vegyes rendelkezések
17.	§ E törvény a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.
18.	§ Az MFB Tv. 2. § h) pontja és a 3. § (8), (14) és (15) bekezdése hatályát veszti.
5
Melléklet a
törvényhez
„ 2. számú melléklet a 2001. évi XX. törvényhez
Az MFB Zrt. a 8. § (4) bekezdésének b) pontja alapján a következő gazdálkodó szervezetekben
rendelkezhet tulajdoni részesedéssel:
Beszállítói Befektetői Zrt.
Corvinus Kockázati Tőkealap-kezelő Zrt.
Corvinus Támogatásközvetítő Zrt.
Déli Áramlat Magyarország Zrt.
Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi Zrt.
MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Támogatásközvetítő Zrt.
Magyar Export-import Bank Zrt.
Magyar Exporthitel Biztosító Zrt.
Magyar Követeléskezelő Zrt.
MFB Invest Befektetési és Vagyonkezelő Zrt.
KIKSZ Közlekedésfejlesztési Zrt.”
6
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról (a továbbiakban: MFB Zrt.) szóló 2001. évi XX.
törvényt (a továbbiakban: MFB Tv.) legutoljára átfogóan a 2010. évi LII. törvény módosította. Az
állam a fejlesztési bankján keresztül - sajátos banki eszközökkel - támogatja a Kormány
gazdaságpolitikáját. Döntően fejlesztési hitel- és tőkefinanszírozással elősegíti a gazdasági
növekedést, a versenyképesség javítását, a munkahelyteremtést, a foglalkoztatás megerősítését, a
regionális különbségek mérséklését.
A 2010. évi LII. tv. hatályba lépése óta eltelt rövid időszak alatt is egyértelművé vált, hogy a
beszűkülő költségvetési mozgástér, a szigorú fiskális fegyelem, valamint a felmerült katasztrófák
káros következményeinek enyhítése - a hagyományos fejlesztési banki feladatkör megőrzése
mellett - indokolja a korábbiakhoz képest szélesebb körű fejlesztési banki eszközök rendelkezésre
állását. A fejlesztési banki működés megerősítése mellett azonban továbbra is érvényesül, hogy a
hitelintézet - nagyon korlátozott körre kiterjedő kivételekkel - alapvetően a szokásos banki,
prudenciális szabályokat kell, hogy alkalmazza. Továbbra is irányadó, hogy az MFB Zrt. pénzügyi
intézményrendszerben betöltött szerepe, a pénz- és tőkepiac területén elfoglalt piaci pozíciója,
tevékenységének jellege miatt a kereskedelmi bankok piacán nem jelentkezhet versenytársként.
Az MFB Zrt. kizárólag az MFB Tv. 2. §-ában felsorolt feladataihoz közvetlenül kapcsolódó
üzletszerű tevékenységet végezhet, ezért a javaslat garanciális jelleggel pontosítja az MFB. Zrt.
törvényi feladatát.
A 2010. évi LII. törvény a korábbi általános jellegű előíráshoz képest részletesen meghatározta,
definiálta, hogy az MFB Zrt. állami tulajdonú társasági részesedések felett tulajdonosi jogokat
gyakorol és egyértelművé tette, hogy a bank állami tulajdonú társasági részesedést nem
privatizálhat. E mellett a törvény rögzítette a tulajdonosi joggyakorláshoz kapcsolódó egyes
költségvetési elszámolási szabályokat. Tekintettel arra, hogy az MFB Tv. hatálya alá átkerült állami
vagyonelemekre is az állami vagyon többi részével azonos költségvetési szabályokat kell
alkalmazni, ezért ezen külön előírásokat hatályon kívül kell helyezni. Az állami vagyonhoz
kapcsolódó költségvetési szabályokat egységesen az Áht.-nak kell tartalmaznia és ezen előírásokat
kell a rábízott vagyon körében a banknak is követnie. Így biztosítható az átlátható, egységes
költségvetési elszámolás, az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás.
A hazai gazdaság különböző területein felmerülő, állami részvételt is szükségessé tevő fejlesztési
feladatok finanszírozásának igénye, a gazdasági válságból történő kilábalás meggyorsítása, a
katasztrófahelyzetek következményeinek hatékony orvoslása megköveteli, hogy az MFB Zrt.
beruházáshoz kapcsolódó fejlesztési célú hitel-, illetőleg kölcsön mellett - új elemként - befektetett
pénzügyi eszköz, forgóeszközigény, fejlesztési vagy forgóeszköz hitel, illetőleg kölcsön
kiváltásának, továbbá az MFB Tv. mellékleteiben felsorolt gazdasági társaságok működésének
finanszírozására is nyújthasson hitelt, illetve kölcsönt. Ezen új tevékenységekre azonban továbbra is
vonatkozik az általános korlát, azaz az MFB Zrt. pénzügyi szolgáltatási tevékenységet kizárólag az
MFB Tv.-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében végezhet.
A javaslat visszaállítja a 2004. június 1-ig hatályos szabályozást, azaz az MFB Zrt.-től történő
osztalék elvonás tilalmát. Az osztalék elvonás tilalmával a kormány kifejezi elkötelezettségét a
MFB törvényben meghatározott fejlesztési feladatok mellett, hiszen a banki működésből származó
7
eredmény újból gazdaság-fejlesztési célok finanszírozására allokálható. Az osztalék elvonás tilalma
megmutatja, hogy a kormánynak nincsen osztalék célzatú eredmény elvárása a bankkal szemben,
azaz a fejlesztési bank működésében nem kényszerítő alapelv a profitorientált működés. Ez a jelleg
a fejlesztési banki működést alapvetően elhatárolja a kereskedelmi banki működéstől, ahol
elsődleges szempont a jövedelem, illetve eredménytermelő képesség. Az MFB működésének
eredményességét nem osztalékban, hanem a magyar gazdaság növekedésében betöltött akcelerátor
szerepével kell mérni. Az MFB a 2006/48/EK banki irányelv alkalmazási köréből - többek között -
éppen azért kivett pénzügyi intézmény, mivel kereskedelmi bankokkal nem, vagy csak kis
mértékben versenyez. Az osztalék elvonás tilalma megerősíti a bank kivételi listára történt
felvételét, hiszen osztalék elvárás hiányában a kereskedelmi bankokkal történő lehetséges verseny
alapvető mozgatója (profitelvárás) hiányzik. Mindezért az osztalék elvonás tilalma garanciális
jelentőségű, külön alátámasztja, hogy az MFB a kivételi listán szerepel. Az osztalék elvárás hiánya
azonban egyidejűleg nem jelenti a bankkal szembeni jövedelmezőségi elvárások hiányát. Az MFB
tevékenységéhez illeszkedő jövedelmezőségi elvárásokat ugyanis az éves üzleti tervben meg kell
határozni.
A javaslat az MFB Zrt. részére - nagyon szűk körben - a prudenciális előírások tekintetében kivételt
biztosít, részben a nemzetközi pénzpiacokról történő forrásbevonásban betöltött szerepére, részben
az állami tulajdonú társasági részesdésekhez kapcsolódó tulajdonosi jogok gyakorlására
figyelemmel (6. §).
A javaslat az összeférhetetlenségi szabályok körében lehetővé teszi, hogy az MFB Zrt.
alkalmazottja vezető tisztségviselő legyen olyan gazdasági társaságban, amellyel szemben az MFB
Zrt.-nek kitettsége áll fenn (8. §).
A javaslat az átláthatóság, a köztulajdonnal való felelős gazdálkodás érdekében áttöri a banktitok
Hpt.-ben megfogalmazott szabályát, az ügyfél személyére és az ügylet összegére vonatkozó adatok
ugyanis nem minősülnek banktitoknak. A javaslat kifejezetten kimondja, hogy nem minősül
banktitoknak az MFB Zrt. tulajdonában álló, illetőleg a rábízott vagyon körébe tartozó gazdasági
társaságok tulajdonlásával, tulajdonosi irányításával összefüggő adat. A javaslat ezen szabályai
megerősítik a közérdekű adatok nyilvánosságához fűződő jogokat, és a korábbiakhoz képest
mélyebb átlátást biztosítanak a banki működésben. A javaslat a banki szerepkör megerősítését a
nagyobb nyilvánosság biztosításával (is) korlátozza.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A javaslat aktualizálja az MFB Zrt. által ellátandó feladatok körét, illetőleg lehetővé teszi, hogy az
MFB Zrt. rugalmasan megfelelhessen a vele szemben támasztott kormányzati elvárásoknak.
A 2. §-hoz
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvényben foglaltakhoz hasonlóan előírja a rábízott
vagyon körébe tartozó társasági részesedések értékének megőrzési kötelezettségét és rögzíti, hogy a
tulajdonosi j oggyakorlásból eredő szervezeti működési költségeket a központi költségvetés
biztosítja.
8
A 3. §-hoz
A más pénzügyi szereplők által újra gondolt finanszírozási politikára tekintettel szükséges, hogy az
MFB Zrt. - a korábbiakhoz képest - bővebb körben lásson el finanszírozási tevékenységet. A
javaslat első része zárt felsorolás formájában újrafogalmazza a fejlesztési hitelnyújtáson túl
végezhető pénzügyi szolgáltatások körét. A javaslat biztosítja továbbá, hogy az MFB Zrt. egyes
speciális feladatait teljesíteni tudja.
A 4. §-hoz
A javasolt módosítás megkönnyíti az MFB Zrt. - likviditás kezeléshez elengedhetetlen - éven belüli
lejáratú forrásbevonási tevékenységét.
Az 5. §-hoz
Az MFB Zrt.-nél rendelkezésre álló, illetőleg a később megképződő források a gazdaság
fejlesztéséhez szükségesek. Így indokolatlan és célszerűtlen lenne, ha az MFB Zrt.-nél képződő
nyereséget a fejlesztés-finanszírozástól pillanatnyi költségvetési szempontok miatt - mint ahogy
arra a közelmúltban sor került - el lehetne vonni.
A 6. §-hoz
A gazdasági elvárásoknak megfelelően a javaslat lehetővé teszi az MFB Zrt. finanszírozási, illetőleg
refinanszírozási tevékenységének bővítését, aktuális kihívásokhoz igazítását, valamint azt, hogy az
MFB Zrt. tulajdonosi részvételével is segíthesse a közfeladatok végrehajtását.
A 7. §-hoz
A javaslat törli a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009.
évi CXXII. törvény hatályon kívül helyezett 4. § (3) bekezdésére történő utalást.
A 8. §-hoz
Az önkormányzatok, illetőleg az önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok gazdálkodási
helyzetére tekintettel szükséges, hogy az MFB Zrt-nél rendelkezésre álló speciális pénzügyi
szakismeretekkel, jártassággal rendelkező szakemberek vezető tisztségviselőként, illetőleg
felügyelőbizottsági tagként segítsék, ellenőrizzék ezen társaságok helyzetének rendezését. Erre,
valamint az MFB Zrt. ügyfélkörébe tartozó társaságok ellenőrzési lehetőségeinek bővítése
érdekében a javaslat tágabb körben teszi lehetővé az MFB Zrt. alkalmazottjainak vezető
tisztségviselővé vagy felügyelőbizottsági taggá választását.
A 9. §-hoz
A javaslat az MFB Zrt. működésének nagyobb nyilvánossága érdekében kiveszi a banktitok köréből
az ügyfél nevét és az ügylet összegét, továbbá egyértelműen rögzíti, hogy az MFB Zrt. által
9
tulajdonolt, illetőleg tulajdonosi joggyakorlásával érintett gazdasági társaságok tulajdonlásával,
illetve tulajdonosi irányításával összefüggő információk sem tartoznak a banktitok körébe.
A 10. §-hoz
Az MFB Tv. - 6. § által módosított - 8. § (4) bekezdés c) pontjához kapcsolódó felhatalmazó
rendelkezés.
A 11. §-hoz
A javaslat cégnévvel feltűnteti a Magyar Köztársaság Kormánya és az Oroszországi Föderáció
Kormánya között a földgáz Magyar Köztársaság területén történő tranzitszállítását szolgáló
gázvezeték megépítésével kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodás 3. cikke szerint Déli
Áramlat Magyarország Zrt. néven létrehozott gazdasági társaságot.
A 12. §-hoz
A javaslat az MFB csoport egészére biztosítja, hogy a csoporton belül - a Felügyelet alá tartozó
társaságoknál - a vezető állású személyekre egységes engedélyezési szabályok érvényesüljenek.
A 13-15. §-okhoz
A javaslat egy vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséget ír elő azon személyek esetében is, akik egyes
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi. CLII. törvény hatálya alá tartozó több
jogviszony alapján kötelesek vagyonnyilatkozatot tenni.
A 16. §-hoz
A § más jogszabályokkal való összhang érdekében történő szövegpontosítást tartalmaz.
A 17. §-hoz
A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 18. §-hoz
Az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályait minden tulajdonosi joggyakorló és vagyonkezelő
tekintetében a az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben célszerű szabályozni, így
az MFB törvényből ezek törlésre kerülnek.
10