﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELÓ
i ro iíjdi sysiíá fii:
áw 2010 NOV 0 8.
Képviselői önálló indítvány
2010. évi.... törvény
az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról
l-§
Az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § Semmis az olyan szerződéses kikötés, amely szerint a maga termelte mezőgazdasági
termény szolgáltatására elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatt egészben vagy részben nem képes
termelő a hiányzó mezőgazdasági terményt teljesítés céljára mástól beszerezni, vagy helyette más
szolgáltatást nyújtani köteles. E kikötés semmissége a szerződés egyéb rendelkezéseinek
érvényességét akkor sem érinti, ha a felek e nélkül nem szerződtek volna.”
2-§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit a
hatálybalépést megelőzően megkötött szerződések esetén a hatálybalépést követően esedékessé váló
szolgáltatások tekintetében is alkalmazni kell.
Indokolás
A javaslat abból indul ki, hogy a jó erkölcs, az üzleti tisztesség, az üzleti etika, a szerződésben
foglaltak tisztelete még a legkiélezettebb piaci verseny körülményei között is a közösség által
védendő olyan érték, amelyek esetében mindenképpen törekedni kell a különböző érdekek
érvényesülésének egyensúlyban tartására. Ebben a tevékenységben az államnak és ezen belül is az
Országgyűlésnek meghatározó szerepe van. Az Alkotmány értelmében az Országgyűlés rendelkezik
azzal a közjogi felhatalmazással, hogy meghatározza, mely magatartásformákat tart társadalmilag
elítélendőnek, illetve, hogy képviselje az általános társadalmi felfogást.
A Magyarországot 2010-ben sújtó rendkívüli időjárási körülmények miatt a mezőgazdasági
termelőket 100 milliárd forintos nagyságrendű kár érte. Számos területen az árvíz, a belvíz, a
jégverés megakadályozta a termés időben történő betakarítását, rengeteg esetben egészben vagy
részben meg is semmisítette azt. A rendkívüli természeti helyzetek miatt több helyen veszélybe
kerültek a 2011. évi mezőgazdasági termelést megalapozó munkálatok is.
Az előzőekben említett rendkívüli helyzet felszínre hozta a mezőgazdasági termények piacán
érvényesülő szerződéses rendszer ellentmondásait is. A mezőgazdasági termelőket a gazdasági és a
piaci körülmények számos esetben - jobb meggyőződésük ellenére - olyan termény értékesítéséről
szóló szerződések aláírására kényszerítették, amelynek egyes rendelkezései tárgyilagos mérlegelés
szerint is jó erkölcsbe ütközőnek, és így semmisnek minősülnének egy per esetében. E
szerződésekben ugyanis fedezeti vásárlásokra köteleznék a termelőket olyan esetben is, amikor a
szerződött terménymennyiség vagy annak egy része a termelőnek fel nem róható okból nem is
termett meg. E szerződéses kikötések - esetleges alkalmazásuk esetén - azon túl, hogy az
elháríthatatlan külső ok miatti teljes kockázatot a termelőre hárítja, sok esetben együtt járhat a
mezőgazdasági termelő gazdasági ellehetetlenülése mesterséges előidézésének a lehetőségével is. A
jogalkotói beavatkozást megalapozó közérdek az ilyen helyzetek kezelése. A gazdasági
ellehetetlenülés szélére került termelők szociális problémáinak kezelése ugyanis végső soron állami
feladat.
A javaslat abból a közfelfogásból indul ki, hogy az elháríthatatlan külső ok miatti kockázatokat,
veszteségeket a terménypiac összes szereplőjének viselnie kell, ezen kockázatok kizárólag egyik
félre történő áthárítása a társadalom által elítélendő, és így a jó erkölcsbe ütközik, ami viszont
megalapozza e kikötés semmissé nyilvánítását.
A termelőnél bevételkiesés miatt meg nem térülő termelési ráfordítás, valamint a folyamatos
termelést biztosító jövedelem, a vásárlónál pedig a felmerült költség és az elmaradt haszon esetleges
elvesztése a kockázat.
A javaslat azt az esetet minősíti semmisnek, amikor egy megállapodás az elháríthatatlan külső ok
miatti kockázatot kizárólag az egyik piaci szereplőre kívánja hárítani. A termelőnél a
mezőgazdasági termelés természetes velejárója, hogy az időjárási és egyéb körülmények miatt e
tevékenység kockázatokat rejt magában, amit részben agrotechnológiával, részben más módon
(biztosítás, kárenyhítés, stb.) bizonyos keretek között ellensúlyozni lehet. Annak a vállalkozásnak
viszont, amely terménykereskedelemmel foglalkozik, számolnia kell annak a kockázatával, hogy
szélsőséges körülmények között a felvásárolni szándékozott termény vagy annak egy része nem
termelődik meg olyan okból, amely egyik szerződő félnek sem róható fel. Ez a kockázat része kell
hogy legyen a kereskedelmi tevékenységnek. Ahogy a termelő nem kényszeríthető arra, hogy neki
fel nem róható ok miatt kereskedelmi tevékenységet folytasson (lásd fedezeti vásárlás), a kereskedő
sem kötelezhető arra, hogy saját maga termelje meg a vis maior miatt kieső termény mennyiséget.
Ki kell hangsúlyozni azt is, hogy a termelőket illető ezen kedvezményezett jogi helyzet nem
eredményezhet teljes mentesülést a szerződéses kötelezettségek teljesítése alól. Amennyiben a
termelőt csak a termények egy részén érte elháríthatatlan külső ok miatt kár, akkor a szerződésben
foglaltakat arányosan teljesítenie kell. Ha ezt elmulasztja, ebben az esetben már teljesen jogszerűen
kötelezhető pl. fedezeti vásárlásra, hiszen a mulasztás az ő hibájából következik be.
Az elvégzett piaci elemzések szerint a terményfelvásárlás területén az érintettek sok esetben
atipikus szerződést kötöttek akkor, amikor e szerződések vegyítették az adásvétel, a szállítási és a
mezőgazdasági termékértékesítési szerződés egyes elemeit. A javasolt rendelkezés a megkötött
szerződés típusától függetlenül minden esetben érvényesülhet.
Az a termelő, aki (amely) erre az elháríthatatlan külső okra (vis maior) hivatkozik, elegendő, ha a
szükséges igazolásokkal együtt erről a körülményről a másik szerződő felet értesíti. Ez az értesítés
önmagában még nem eredményez bíróság előtti jogvitát. Jogvitát ugyanis annak kell
kezdeményeznie, aki a termelő bármely állítását vitatja.
Azáltal, hogy a javaslat egy meghatározott szerződéses tartalomról törvény erejénél fogva mondja
ki annak semmisségét, egyben szükségtelenné teszi annak vizsgálatát is, hogy az a szerződő fél, aki
(amely) a kifogásolt rendelkezést szerződésében érvényesíteni kívánja, egyébként gazdasági
erőfölényben van-e, vagy sem.
Fontos kiemelni, hogy az elháríthatatlan külső oknak (vis maior) minősülő eseménynek annál a
termelőnél kell bekövetkeznie, akinek (amelynek) szerződésében a kifogásolt rendelkezés szerepel.
Az elháríthatatlan külső ok (vis maior) miatti eseménynek és a terméskiesésnek ok-okozati
összefüggésben kell lennie egymással. A javaslatban szereplő jogi megoldással az ellenbizonyítás
2
értelemszerűen azt a felet terheli, aki a másik szerződő fél állítását vitatja. A javaslat ugyanis nem
zárja ki azt, hogy amennyiben a termelő nem tudja állítását megfelelő módon bizonyítani, vele
szemben a szerződésben írt biztosítékok alkalmazásra kerüljenek. Bizonyítékok hiányában ugyanis
nem áll fenn az ok-okozati összefüggés sem, amely a javaslatban szereplő rendelkezés
alkalmazásának egyik kulcseleme.
A javaslat annak érdekében, hogy a forgalom biztonságának elve ne sérüljön, kizárja annak a
lehetőségét, hogy a szerződés egyik rendelkezésének érvénytelenségére hivatkozással az egész
szerződés érvénytelenné nyilvánítását bárki kezdeményezze. A rendelkezés összhangban van a
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239. § (1) bekezdésében foglaltakkal. [239. §
(1)	bekezdés: A szerződés részbeni érvénytelensége esetén az egész szerződés csak akkor dől meg,
ha a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem kötötték volna meg. Jogszabály ettől eltérően
rendelkezhet.].
A javaslat hatályba léptető rendelkezése értelmében a semmisség jogkövetkezményét azon
esetekben is alkalmazni kell, amikor a szerződés megkötésére a javaslat hatályba lépését
megelőzően került sor, a teljesítésre viszont már a javaslat hatályba lépését követően kerülne sor. Ez
egyben azt is jelenti, hogy a már teljesített szolgáltatások nem követelhetők vissza. E rendelkezést is
a forgalom biztonságának követelménye indokolja.
Budapest, 2010. november 8.
/•
.....w
István
Fidesz - Mágyar Polgári Szövetség
Fontos anaor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Sáringer-Kenyeres Tamás
Kereszténydemokrata Néppárt
3
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László úr
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján „az
agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2010. november 8.
Fidesz - IVptgyar Polgári Szövetség
.....í
-4—
Font Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Sáringer-Kenyéi
amas
Kereszténydemokrata Néppárt
4