﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1665. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. november

2010. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetését megalapozó egyes törvények
módosításáról
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
1.	§
(1)	A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.)
39.	§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ezernél kevesebb lakosú, megyén belüli községek, amelyek közigazgatási
területét legfeljebb két település közigazgatási területe választja el, az igazgatási feladataik
ellátására körjegyzőséget alakítanak és tartanak fenn. Ezer és ezernél több, de kétezernél
kevesebb lakosú község is részt vehet körjegyzőségben, körjegyzőség székhelye kétezernél
több lakosú település is lehet. A körjegyzőség fenntartásának költségeihez az érdekelt
képviselő-testületek - eltérő megállapodás hiányában - a településük lakosságszámának
arányában járulnak hozzá.”
(2)	Az Ötv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati bevételek a fővárosi és a kerületi önkormányzatok által
ténylegesen gyakorolt feladat- és hatáskör arányában illetik meg a fővárosi önkormányzatot,
illetve a kerületi önkormányzatokat.”
(3)	Az Ötv. 64. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A fővárosi önkormányzatot, illetve a kerületi önkormányzatokat önállóan és
közvetlenül megilletik az alábbi bevételek:
a)	a feladat ellátáshoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulás, normatív részesedésű
átengedett személyi jövedelemadó és normatív, kötött felhasználású támogatás (a
továbbiakban együtt: normatív hozzájárulás),
b)	a lakosságszámhoz kapcsolódó normatív állami hozzájárulások, a települési
önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladataihoz kapcsolódó
hozzájárulások kivételével,
c)	a vagyoni típusú helyi adókból, valamint - az idegenforgalmi adót kivéve - a
kommunális jellegű helyi adókból származó bevétel,
d)	a címzett és céltámogatások,
e)	a saját tevékenységből, vállalkozásból és az önkormányzati vagyon hozadékából
származó nyereség, osztalék, kamat és bérleti díj,
f)	az átvett pénzeszközök,
1
g)	a tulajdonában levő közterületek hasznosítása után járó díj.
(4)	A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat osztottan megillető
bevételek:
a)	személyi jövedelemadóból a költségvetési törvény alapján a főváros közigazgatási
területére normatív hozzájárulások fedezetéül szolgáló rész kivételével kimutatott személyi
jövedelemadó hányad, a tárgyévet megelőző második évi jövedelemdifferenciálódás
mérséklésének elszámolásához kapcsolódó, az önkormányzat által vagy részére fizetendő
összeg, korrigálva a tárgyévet megelőző évben történt évközi lemondással és pótigényléssel,
továbbá a költségvetési törvényben szabályozott, a beruházáshoz kapcsolódó esetlegesen
visszaigényelhető összeg,
b)	a fővárosi közgyűlés rendelete alapján kivetett helyi iparűzési adóból, valamint a
kommunális jellegű adók közül a helyi idegenforgalmi adóból beszedett bevétel és
kapcsolódó normatív hozzájárulások,
c)	a lakosságszámhoz kapcsolódó normatív hozzájárulások közül a települési
önkormányzatok üzemeltetési, igazgatási, sport- és kulturális feladataihoz nyújtott normatív
állami hozzájárulások.
(5)	A (4) bekezdés szerinti bevételek megosztása során a fővárosi önkormányzatot és a
kerületi önkormányzatokat megillető bevételek megosztási arányáról, és a megosztás során
alkalmazandó normatív eljárásokról törvény rendelkezik, amely százalékosan meghatározza a
fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok együttes részesedését és annak évenként
korrigált mértékének megállapítására vonatkozó szabályokat.”
(4)	Az Ötv. 64/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/A. § A kerületi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a)	a gépjárműadóról szóló törvény alapján a belföldi gépjárművek után a kerületi
önkormányzat által beszedett gépjárműadó költségvetési törvényben meghatározott mértéke,
és
b)	a szabálysértési bírság letiltás útján befolyó összege.”
(5)	Az Ötv. 64/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„64/B. § A fővárosi önkormányzat kizárólagos bevételei:
a)	az önkormányzatot megillető vadászati jog haszonbérbe adásából származó bevételnek
az érintett települések önkormányzataival kötött megállapodás szerint, területarányosan
meghatározott része,
b)	a fővárosi önkormányzat részére törvényben megállapított körben a befolyt
környezetvédelmi és műemlékvédelmi bírság,
c)	az illetékek a külön törvényben meghatározottak szerint, és
d)	a 64. § (2) bekezdése alapján járó központi hozzájárulás.”
2
(6)	Az Ötv. 64/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Mindaddig, amíg a fővárosi közgyűlés az érintett források megosztását rendeletében
nem szabályozza, a 64. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti bevételt a kincstár - a felmerülő
személyi jellegű juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő levonások, járulékok teljesítését és
elszámolását követően - a fővárosi önkormányzatnak és az egyes kerületi
önkormányzatoknak közvetlenül, a fővárosi közgyűlés előző évi rendeletében meghatározott
arányok szerint utalja át.”
(7)	Az Ötv. 85. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Országgyűlés meghatározhatja a társadalmilag kiemelt célokat. A célonkénti
támogatások mértékét és feltételeit törvény tartalmazza.”
(8)	Az Ötv. 92/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A megyei, a megyei jogú városi, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat
képviselő-testülete köteles könyvvizsgálót megbízni, továbbá az államháztartásért felelős
miniszter és a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által meghatározott egyszerűsített
tartalmú - a helyi önkormányzat és intézményei adatait összevontan tartalmazó - éves
pénzforgalmi jelentését, könyvviteli mérlegét, pénzmaradvány-kimutatását, továbbá
vállalkozási maradvány-kimutatását a Belügyi Közlönyben és a Cégközlönyben közzétenni. A
képviselő-testület e rendelkezés hatálybalépésétől számított 60 napon belül köteles - szakmai
szempontok szerint - a pályázatot kiírni, azt elbírálni és a polgármester a könyvvizsgáló
számára a megbízást kiadni.”
(9)	Az Ötv. 116. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„116. § Felhatalmazást kap a fővárosi közgyűlés, hogy a fővárosi önkormányzat és a
kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztással kapcsolatban
a)	a forrásmegosztás évenként korrigált mértékét, és
b)	a kerületi önkormányzatokat együttesen megillető mértékből az egyes kerületi
önkormányzatokat megillető részesedés mértékét
-	a kerületi önkormányzatok véleményének kikérésével - rendeletben állapítsa meg.”
(10)	Hatályát veszti az Ötv. 64. § (6) bekezdése.
3
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
2.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2)
bekezdése kiegészül a 36. ponttal:
/Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint a
társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön jogszabályokban
meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes eljárások:/
„36. a külön törvényben meghatározott szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi,
közoktatási, felsőoktatási, kulturális közfeladatot ellátó intézmény fenntartója által a központi
költségvetésből igénybevett normatív állami hozzájárulások és támogatások megállapítására
irányuló eljárás.”
(2)	Az Itv. melléklete XV. fejezet 1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/1. Az építésügyi hatóságnál indított eljárás illetéke/
„c) építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetében az alapilleték 5 000 forint,
melyen felül
ca)	új egylakásos lakóépület építése és bővítése esetén 20 000 forint, egyéb új épület
építése és bővítése esetén lakásonként 10 000 forint, egyéb önálló rendeltetési egység építése
és bővítése esetén
-	önálló rendeltetési egységenként 250 m2 hasznos alapterületig 20 000 forint,
-	a 250 m2-nél nagyobb hasznos alapterületű önálló rendeltetési egységenként 100 000
forint,
cb)	meglévő épület átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén az építési
tevékenységgel érintett hasznos alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint,
vagy az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
cc)	műtárgy építése esetén, ha mérete jellemzően alapterületben kifejezhető, akkor
minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint, ha jellemzően hosszban kifejezhető, akkor
folyóméterenként 1000 forint,
cd)	meglévő műtárgy bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén
az építési tevékenységgel érintett alapterület minden megkezdett 100 m2-ként 10 000 forint,
vagy ennek hiányában az érintett felület minden megkezdett 200 m2-ként 10 000 forint,
ce)	egyéb építési tevékenység esetén 50 m2-ként 10 000 forint,
cf)	antennák, antennatartó szerkezetek, csatlakozó műtárgyak esetén, az eljárás tárgyát
képező távközlési építmény legnagyobb lineáris méretét figyelembe véve, megkezdett
méterenként 50 000 forint,
4
cg)	a katasztrófák elleni védekezés irányításáról, szervezetéről és a veszélyes anyagokkal
kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezésről szóló 1999. évi LXXIV. törvény IV. fejezete
szerinti veszélyes ipari üzemhez vagy veszélyes létesítményhez tartozó építmény építése,
bővítése, átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése esetén, ha mérete jellemzően
alapterületben kifejezhető, akkor minden megkezdett 100 m2-ként 50 000 forint, ha
jellemzően hosszban kifejezhető, akkor folyóméterenként 30 000 forint,”
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
3.	§
(1)	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Flt.) 13/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az állami foglalkoztatási szerv a (2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott
munkaerőpiaci szolgáltatást a (4) bekezdés szerinti jogszabályban meghatározott feltételekkel
az alábbiak szerint biztosítja:
a)	pályázati eljárás eredményeként támogatást nyújt, vagy
b)	a 41. § (3)-(4) bekezdése szerinti uniós források bevonásával megvalósuló programok
esetében a 2003. évi CXXIX. törvény rendelkezései alapján, közbeszerzési eljárás keretében
vásárol.”
(2)	Az Flt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 13/A. § (3) bekezdésében, a 14-16/A. §-ban, a 17-19/C. §-ban, valamint a 22. §-
ban meghatározott támogatások a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészéből
nyújthatók.”
(3)	Az Flt. 39. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3)A Munkaerőpiaci Alapon belül - pénzeszközök felhasználásának célja szerint - a
következő alaprészeket kell elkülöníteni:/
„c) foglalkoztatási alaprészt, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, a nem az állami
foglalkoztatási szerv által nyújtott munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtására, az állami
foglalkoztatási szerv által az alap- és középfokú oktatási intézményben pályaválasztás
elősegítése érdekében szervezett munkaerőpiaci információkat nyújtó rendezvény kiadásaira,
a MAT működtetésére, a munkaügyi tanácsok működéséhez való hozzájárulásra, valamint
keresetpótló juttatással kapcsolatos postaköltség finanszírozására;”
(4)	Az Flt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az egyes alaprészek terhére elszámolhatók a Munkaerőpiaci Alap beszámolóját
megalapozó informatikai szolgáltatás és könyvvizsgálati ellenőrzés díja arányosan, valamint
az alaprészből finanszírozott ellátások, támogatások igénybevételének hirdetésével,
közzétételével kapcsolatos kiadások, szakértői díjak, valamint az alaprészek pénzeszközei
visszakövetelésével, behajtásával kapcsolatban felmerülő díjak és költségek.”
5
(5)	Az Flt. 39. § (12) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(12) A Munkaerőpiaci Alap költségvetésében külön előirányzat tartalmazza:/
„d) a külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatás támogatására fordítható
pénzeszközöket,”
(6)	Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés b) pont 3. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/(2) A MATa Munkaerőpiaci Alap tekintetében/
/b) dönt/
„3. a gazdaságfejlesztést, területfejlesztést szolgáló központi programokhoz való
csatlakozásról, továbbá kiemelten az esélyegyenlőséget segítő programok Munkaerőpiaci
Alapból történő hazai finanszírozásáról,”
(7)	Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés b) pont 5. alpontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
/(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében/
/b) dönt/
„5. az állami foglalkoztatási szervnek a MAT által indított programokhoz tartozó
feladatairól,”
(8)	Az Flt. 39/A. § (2) bekezdés d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A MAT a Munkaerőpiaci Alap tekintetében/
„d) véleményezi az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra,
a Munkaerőpiaci Alappal való gazdálkodásra vonatkozó jogszabálytervezeteket, valamint - a
munkahelyteremtő támogatások kivételével - a miniszter egyedi döntéseinek tervezetét. A
miniszter az álláskeresők támogatásaira, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokra, a
munkahelyteremtést, foglalkoztatási szerkezetátalakítást segítő programok és támogatások
szabályaira vonatkozó rendeletet a MAT véleményének meghallgatása nélkül adja ki, ha a
MAT álláspontja az erről szóló előterjesztés benyújtását követő 30 napon belül nem született
meg.”
(9)	Az Flt. 39/A. § (4) bekezdése kiegészül a következő a) ponttal:
/(4) A miniszter/
„a) dönt a közfoglalkoztatási támogatások előirányzat központi és decentralizált
keretének arányáról és a decentralizálás elveiről;”
(10)	Az Flt. 39/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészeinek pénzeszközei a MAT, illetőleg a
miniszter döntése szerint egymás közt átcsoportosíthatók, feltéve, ha erre az eredeti
előirányzatokon felül képződő többletbevételek fedezetet biztosítanak, vagy az egyes
6
alaprészek tényleges kiadásainak az előirányzatoktól való elmaradása várhatóan fedezetet
nyújt.”
(11)	Az Flt. 39/B. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) A Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére
tárgyéven túli fizetési kötelezettség a miniszter által meghatározott mértékben, legfeljebb a
tárgyévi költségvetési támogatás összegének 40%-os mértékéig vállalható.”
(12)	Az Flt. 39/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Munkaerőpiaci Alap rendelkezésére álló pénzeszközök tárgyév végi záró
állománya nem lehet kevesebb a tárgyévi költségvetési támogatással fedezett kiadások nélkül
számított kiadási főösszeg eredeti előirányzatának 25/365 részénél (a továbbiakban: likviditási
tartalék).”
(13)	Az Flt. a 39/D. §-t követően kiegészül a következő alcímmel és 40-41. §-okkal:
„A Munkaerőpiaci Alap egyes alaprészei felhasználására vonatkozó sajátos szabályok
40.	§ (1) A foglalkoztatási alaprész központi keretre és az állami foglalkoztatási szervek
által felhasználható (decentralizált) keretre osztható fel.
(2)	A Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási alaprészének központi kerete felhasználható
a)	központi foglalkoztatási, képzési és munkaerőpiaci integrációs programok és kutatások
támogatására;
b)	a 18. §-ban meghatározott munkahely-teremtési támogatásra;
c)	foglalkoztatási és képzési célú közalapítványok támogatására;
d)	foglalkoztatást elősegítő támogatások továbbfejlesztésére vonatkozó kutatások és
programok támogatására;
e)	a PHARE, majd az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló
programok hazai finanszírozására;
f)	1996. január 1-je előtt a Foglalkoztatási Alap terhére vállalt kötelezettségek
teljesítéséből adódó kifizetésekre.
(3)	A Munkaerőpiaci Alap közfoglalkoztatási támogatások előirányzata központi és
decentralizált keretre osztható fel. A közfoglalkoztatási támogatások előirányzata terhére
megvalósuló programokkal összefüggésben legfeljebb a költségvetési támogatás 0,5%-ának
megfelelő mértékben számolható el működtetéssel kapcsolatos kiadás.
(4)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozható
további, törvényben nem szabályozott támogatásokat rendeletben állapítson meg.
(5)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az állami
foglalkoztatási szerv által, európai uniós források felhasználásával nyújtható foglalkoztatást
elősegítő támogatásokat.
7
41.	§ (1) A Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészének forrása a szakképzési
hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben előírt
szakképzési hozzájárulás, valamint az alaprész javára teljesített visszafizetések, önkéntes
befizetések, támogatások, továbbá működésével összefüggő bevételek.
(2)	Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, az Európai Globalizációs
Alkalmazkodási Alap bevonásával megvalósuló programok tekintetében a Munkaerőpiaci
Alap a támogatásokat elő- és társfinanszírozza. Az előfinanszírozott összeget terheli az
Európai Globalizációs Alap által meg nem térített kiadás.
(3)	Az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével, uniós források bevonásával
megvalósuló programok, támogatások, valamint járulékátvállalás tekintetében a
Munkaerőpiaci Alap mint központi programok kedvezményezettje a támogatásokat
előfinanszírozza, amelyet az Európai Unió az intézkedések végrehajtásáról szóló elszámolás
elfogadását követően megtérít. Az Európai Unió felé elszámolt, de az Európai Unió által meg
nem térített összegek közötti különbözet a Munkaerőpiaci Alapot terheli.
(4)	A rendszeres szociális segély átalakításával összefüggő, a Társadalmi Megújulás
Operatív Program keretében az állami foglalkoztatási szervek közreműködésével megvalósuló
programot a Munkaerőpiaci Alap, mint a központi program kedvezményezettje
előfinanszírozhatja, illetve az uniós források terhére finanszírozhatja. Az Európai Unió felé
elszámolt, de az Európai Unió által meg nem térített összegek közötti különbözet a
Munkaerőpiaci Alapot terheli.”
(14)	Az Flt. a 41. §-t követően kiegészül a következő fejezet címmel:
„VI/A. Fejezet
REHABILITÁCIÓS HOZZÁJÁRULÁS”
(15)	Az Flt. 42/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A rehabilitációs hozzájárulás fizetésének e törvényben nem szabályozott kérdéseiben
az Art. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell. A rehabilitációs hozzájárulás a központi
költségvetés bevételét képezi.”
(16)	Az Flt. 55. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a támogatás pénzügyi fedezetéül a Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási
alaprészének, valamint a közfoglalkoztatási támogatások előirányzatának
a)	központi kerete szolgál, a minisztérium vagy az állami foglalkoztatási szerv,
b)	a decentralizált pénzügyi kerete szolgál, az állami foglalkoztatási szerv
köt a támogatásban részesülővel hatósági szerződést.”
8
(17)	Az Flt. 58. § (5) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény alkalmazásában/
„n) alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszony: az adórendszeren kívüli háztartási
munka, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény által szabályozott alkalmi munka,
valamint a kilencven egybefüggő napot meg nem haladó idénymunka,”
(18)	Az Flt. kiegészül a következő 59/A-59/B. §-sal:
„59/A. § 2011. január 1. előtt a Munkaerőpiaci Alap rehabilitációs alaprész terhére
megkötött támogatási szerződésekből eredő követelések, illetve az alaprészt terhelő
kötelezettségek a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium fejezet „Megváltozott
munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” nevű fejezeti kezelésű
előirányzatot illetik meg, illetve terhelik.
59/B. § (1) 2011. december 31-én hatályát veszti a 41/A. §, az azt megelőző fejezet cím,
valamint a 42/A. §.
(2)	E § 2012. január 1-jén hatályát veszti.”
(19)	Az Flt. 39. § (6) bekezdés b) pontjában a „miniszter” szövegrész helyébe a
„foglalkoztatási rehabilitációért felelős miniszter” szöveg, 54. § (2) bekezdésében a „43. § (2)
bekezdésének a) pontja” szövegrész helyébe a „40. § (2) bekezdésének a) pontja” szöveg lép.
(20)	Hatályát veszti az Flt. 19. § (1) bekezdése, 39. § (2) bekezdés e) és h) pontja, 39. §
(3)	bekezdés b), f)-g) pontja, 39. § (6) bekezdés első mondata, 39. § (7) bekezdése, 39. § (11)
bekezdésének második mondata, 39. § (12) bekezdés e), h)-i) pontja, 39. § (13) bekezdése,
39/A. § (3) bekezdés b) pontja, 39/B. § (4) bekezdése, 39/C. § (1) bekezdés d) és h) pontja,
41/A. §-át megelőző alcíme, 43. §-a és az azt megelőző alcím, 43/A. §-a, 43/B. §-a, 43/C. §-a,
43/D. §-a, valamint 53. § (3) bekezdése.
(21)	Hatályát veszti az Flt. 10. § (4) bekezdésében az „és rehabilitációs” szövegrész,
39/A. § (4) bekezdés c) pontjában az „és a rehabilitációs” szövegrész és 39/A. § (5) bekezdés
a)	pontjában az „és rehabilitációs” szövegrész.
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény
módosítása
4.	§
(1)	A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok
tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV.
törvény 11. § (1) bekezdésében „az illetékes megyei kárrendezési hivatalhoz” szövegrész
helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg, 20. § (2) bekezdésében és 21. § (2) bekezdésében
„a szövetkezet székhelye szerint illetékes kárpótlási hatóság” szövegrész helyébe „a kárpótlási
hatóság” szöveg, 24. § (4) bekezdésében „az illetékes kárpótlási hatóság” szövegrész helyébe
„a kárpótlási hatóság” szöveg, „a székhelye szerint illetékes kárpótlási hatóságtól” szövegrész
helyébe „a kárpótlási hatóságtól” szöveg, valamint 28. §-ában „az illetékes kárpótlási
hatósághoz” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg lép.
9
(2)	Hatályát veszti a tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az
állampolgárok tulajdonában igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991.
évi XXV. törvény 5. § (5) bekezdése, valamint a 11. § (2)-(4) bekezdése.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
5.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.)
2/A. § (1) bekezdése kiegészül a következő j) ponttal:
/(1) Az államháztartás mindkét alrendszerének gazdálkodását érintő fogalmak:/
j) európai uniós forrás: az Európai Unió költségvetéséből, illetve az Európai Gazdasági
Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből, valamint a „Svájci
Hozzájárulás” programból származó forrás.”
(2)	Az Áht. 8/A. § (3) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:/
„j) a Magyar Állam nevében a többségi állami tulajdonú gazdasági társaságoknak nyújtott
hitel, kölcsön és annak visszatérülése, amennyiben
ja) a hitel, kölcsön visszafizetése a kötelezett pénzügyi helyzetére vonatkozó információk
-	különösen a pénzügyi, számviteli kimutatások és előrejelzések - alapján az állami
feladatellátásért fizetendő összegen felüli állami többlet-támogatás biztosítása nélkül kellően
megalapozott, vagy
jb) a hitel, kölcsön tőkeösszegének és járulékainak visszatérülésére megfelelő mértékű
fedezet áll rendelkezésre;”
(3)	Az Áht. 8/A. § (3) bekezdése kiegészül a következő k) ponttal:
/(3) A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:/
„k) a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt-nek (a továbbiakban: MNV Zrt.) a rábízott
vagyonnal való gazdálkodás során hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokkal végzett
műveletei.”
(4)	Az Áht. 13/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az államháztartás alrendszereiből, továbbá az európai uniós forrásokból
finanszírozott vagy támogatott szervezeteket, illetve magánszemélyeket számadási
kötelezettség terheli a részükre céljelleggel - nem szociális ellátásként - juttatott összegek
rendeltetésszerű felhasználásáról. A felhasználást és a számadást ellenőrizni kell.
Amennyiben a kedvezményezett az előírt számadási kötelezettségének határidőben nem tesz
eleget, e kötelezettségének teljesítéséig a további finanszírozást, támogatást fel kell
függeszteni. A támogatások jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása esetén a
kedvezményezettet - külön jogszabályokban meghatározottak szerint - visszafizetési
kötelezettség terheli.”
10
(5) Az Áht. 13/A. § (4)-(7) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A részben vagy egészben az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból (a
továbbiakban EMGA) finanszírozott közvetlen, piaci, valamint intervenciós intézkedésekhez
kapcsolódó kifizetésekre, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
finanszírozott vidékfejlesztési támogatásokra (a továbbiakban együtt: agrártámogatások) az
igénylő akkor is nyújthat be kérelmet, ha esedékessé vált és még meg nem fizetett adó-,
járulék-, illeték- vagy vámtartozása (a továbbiakban: köztartozás) van. Egyéb költségvetési
támogatás esetén a támogató rendelkezhet úgy, hogy a támogatási kérelem, pályázat
benyújtásának feltétele a kérelmező, pályázó köztartozás-mentessége.
(5)	Az európai uniós forrásokból finanszírozott agrártámogatásból és a központi
költségvetésből folyósításra kerülő támogatásból - közösségi jogszabály visszatartást tiltó
rendelkezése hiányában és a pénzbeli szociális, jóléti ellátások és a foglalkoztatást elősegítő
képzési támogatások kivételével - a támogatások kedvezményezettjét terhelő köztartozások
összege visszatartásra kerül.
(6)	A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a kincstár,
illetve az MVH elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. Az
adatszolgáltatásban szereplő tartozás összegét a kincstár, illetve az MVH a folyósított
támogatás összegéből levonja és kedvezményezettenként, adónemenként átutalja az
adóhatóságnak. A kedvezményezettet a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a
visszatartott támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidej űleg
megfizetettnek minősül. A támogatás visszatartásáról a kincstár tájékoztatja a
kedvezményezettet és a támogatót, illetve az MVH a kedvezményezettet. A visszatartás a
kedvezményezett - a támogatás megszerzése érdekében vállalt - kötelezettségeit nem érinti.
(7)	Az adóhatóság (6) bekezdés szerinti kincstárnak illetve MVH-nak történő
adatszolgáltatásának alapja a kedvezményezett adóazonosító száma, melyet a kincstár illetve
az MVH adóhatóságnak megküldött megkeresése tartalmaz.”
(6)	Az Áht. 13/A. §-a kiegészül a következő (12) bekezdéssel:
„(12) Azon európai uniós források, amelyek végső kedvezményezettje valamely központi
költségvetési szerv, vagy amely felhasználásának tekintetében valamely központi
költségvetési szerv irányító szerve, elkülönített állami pénzalappal rendelkező miniszter
tényleges döntési jogkörrel bír, nem számolhatók el bevételként a felhasználásukat
megelőzően.”
(7)	Az Áht. 15. § (5) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Nem nyújtható támogatás, ha a támogatás igénylőjével szemben/
„a) a munkaviszony létesítésével összefüggő bejelentési kötelezettség [az adózás
rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdés a) pont, valamint az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény 11. §] elmulasztása,”
/miatt a hatáskörében eljáró illetékes hatóság, illetőleg a bíróság a támogatás
igénylésének időpontját megelőző két éven belül jogerőre emelkedett és végrehajthatóvá vált
közigazgatási határozattal, illetőleg jogerős bírósági határozattal a (6) bekezdésben
meghatározott hátrányos jogkövetkezményt alkalmazott./
11
(8)	Az Áht. 15/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15/A. § (1) Az államháztartás alrendszereiből nyújtott, nem normatív, céljellegű,
működési és fejlesztési támogatások kedvezményezettjének nevére, a támogatás céljára,
összegére, továbbá a támogatási program megvalósítási helyére vonatkozó adatokat - a (2)
bekezdésben foglalt kivétellel - a kincstár honlapján közzé kell tenni legkésőbb a döntés
meghozatalát követő harmincadik napig. A közzétételhez szükséges adatokat a támogatást
odaítélő szervezet - a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül
-	közvetlenül szolgáltatja a kincstárnak. A támogatást odaítélő szervezet vagy irányító szerve
hivatalos lapjában vagy honlapján is közzéteheti ezen adatokat.
(2)	Helyi önkormányzat támogató esetében az (1) bekezdésben foglalt adatokat az
önkormányzat hivatalos lapjában vagy honlapján kell közzétenni legkésőbb a döntés
meghozatalát követő harmincadik napig. Hivatalos lap vagy honlap hiányában a közzétételre
a helyben szokásos módon kerülhet sor.
(3)	Honlapon történő közzététel esetén a támogatásra vonatkozó döntés meghozatalától
számított öt évig biztosítani kell az (1) bekezdésben foglalt adatok hozzáférhetőségét.
(4)	A közzétételre nem kerül sor, ha - az (1)-(2) bekezdésben a közzétételre
meghatározott határidő letelte előtt - a támogatást visszavonják, vagy a támogatásról a
kedvezményezett lemond. Az (1)-(2) bekezdésben a közzétételre meghatározott határidőt
követően visszavont, vagy a kedvezményezett által lemondott támogatás esetén a honlapon
közzétett adatokat haladéktalanul törölni kell.
(5)	A közzététel mellőzhető, ha törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet
kettőszázezer forint alatti támogatási összegre vonatkozóan ezt lehetővé teszi.
(6)	Az állami, önkormányzati támogatási programokról szóló jogszabályok
megállapíthatják a nyilvánosságra hozatal részletes szabályait, és harminc napnál rövidebb
határidőt is meghatározhatnak. Az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott nem normatív
támogatásokra vonatkozó közzétételi kötelezettséget törvény vagy kormányrendelet e törvény
szabályaitól eltérően is megállapíthatja.”
(9)	Az Áht. kiegészül a következő 16. §-sal:
„16. § (1) Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások azon - a központi
költségvetésben biztosított előirányzat terhére korábban megelőlegezett - részét, amelyet az
Európai Bizottság végső egyenleg kifizetés formájában térít meg, a központi költségvetés fő
bevételei között kell elszámolni.
(2)	Az európai uniós forrásból finanszírozott támogatások azon, a központi
költségvetésből - a XIX. Uniós fejlesztések fejezet kivételével - megelőlegezett részét,
amelyet az Európai Bizottság utólagos elszámolás alapján térít meg, a központi költségvetés
fő bevételei között kell elszámolni.”
(10)	Az Áht. 18/B. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A kincstár feladatai különösen:/
„d) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - a 61/A. §-ban, 86/D. §-ban és
jogszabályban meghatározott feltételekkel - megelőlegezési, likviditási hitelt nyújthat az
12
Egészségbiztosítási Alapnak, a Nyugdíjbiztosítási Alapnak, az elkülönített állami
pénzalapoknak, a helyi önkormányzatoknak, a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló
1996. évi XXI. törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsoknak és
munkaszervezeteiknek, az évzárás keretében a következő év január 5-éig esedékes
járandóságok fedezetére, továbbá a Fővárosi Önkormányzatnak a budapesti 4-es metróvonal
megépítésével kapcsolatos általános forgalmi adó megfizetésére;”
(11)	Az Áht. 18/B. § (1) bekezdése kiegészül a következőy)-z) pontokkal:
/(1) A kincstár feladatai különösen:/
„y) a kincstári körbe tartozók esetén díjazás ellenében ellátja a kárpótlási jegyek őrzésével
és kezelésével kapcsolatos feladatokat;
z) ellátja a külön jogszabályokban meghatározott, európai uniós forrásból származó, és
egyéb nemzetközi támogatásokkal kapcsolatosan a támogatások fogadásáért felelős kifizető
hatósági és igazoló hatósági feladatokat, valamint a Nemzeti Alap számára előírt feladatokat.”
(12)	Az Áht. 18/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kincstár az (1) bekezdésben foglalt feladatait a szolgáltatási körébe és szolgáltatási
felelősségébe tartozó szervezetek számára kötelezően igénybe veendő szolgáltatásként
teljesíti. A kincstár jogosult a kincstári körbe tartozók és a kincstári számlatulajdonosok külön
rendelkezése nélkül is számláik megterhelésével továbbhárítani a nem általa végzett
pénzforgalmi szolgáltatások igazolt díját, továbbá jogszabályban meghatározott más esetben
számláikat megterhelni. A kincstár az (1) bekezdés v) pontjában foglalt, a fejezetektől
átvállalt, megállapodás alapján ellátott egyes feladatait térítés ellenében végezheti. A kincstár
az Európai Unió Strukturális Alapjainak támogatásai kapcsán végzett közreműködői feladatait
térítés ellenében végzi. A térítés összegéről a kincstár megállapodást köt.”
(13)	Az Áht. 18/B. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kincstár az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott
határnapig beérkező fizetési megbízást teljesíti az esedékességi időpontban. A fizetési
megbízásnak a határnapon túli beérkezéséből fakadó késedelmes teljesítésének
következményei a megbízót terhelik. A kincstár a jogszabályi előírásoknak nem megfelelő
megbízások és rendelkezések teljesítését a megbízás, rendelkezés kezdeményezőjének
értesítése mellett visszautasítja.”
(14)	Az Áht. 18/B. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A kincstár az (1) bekezdés a) és g) pontjában, valamint a (8) bekezdésben foglalt
feladatai ellátása érdekében jogosult a központi költségvetésből folyósított hozzájárulások és
támogatások igénylése, elszámolása elbírálásához szükséges, az egyes hozzájárulások és
támogatások igénybevételét megalapozó, a vonatkozó jogszabályokban meghatározott egyedi
azonosítókat, személyes és különleges adatokat kezelni. Az adatokat a kincstár az elbírálás
évét követő öt évig, ezen túl a kincstár döntéséhez kapcsolódó jogorvoslati eljárások során
meghozott döntés jogerőssé és végrehajthatóvá válásáig jogosult kezelni.”
13
(15)	Az Áht. 18/C. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(6) A kincstárban pénzforgalmi számlát kötelesek vezetni/
„b) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság önálló jogi személyiségű Médiatanácsa,”
(16)	Az Áht. 18/C. § (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(13) A kincstár - a 13/A. § (5) és (6) bekezdésében foglaltak végrehajtása érdekében - a
támogató és az állami adóhatóság adatszolgáltatása alapján a támogatási jogviszony
fennállásáig kezeli a kedvezményezett nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére) és
adóazonosító számára, valamint az esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozás jogcímére
és összegére vonatkozó adatokat.”
(17)	Az Áht. 18/I. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A bíróság a
feleket meghallgathatja. A kérelemről a bíróság - annak beérkezésétől számított - harminc
napon belül, a közigazgatási hatósági eljárásban hozott végzések elleni bírósági
felülvizsgálatra vonatkozó szabályok szerint dönt. E határidő számításakor a hiánypótlásra
felhívó végzés postára adásától (átadásától) a hiányok pótlásáig, a hiánypótlás elmaradása
esetén a hiánypótlásra biztosított határidő lejártáig eltelt idő nem vehető figyelembe. A
bíróság eljárására egyebekben a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény
módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról
szóló 2005. évi XVII. törvény 4. §-át kell alkalmazni. A bíróság a kincstár döntését
megváltoztathatja. A bíróság határozata ellen felülvizsgálatnak nincs helye.”
(18)	Az Áht. 18/K. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A helyi önkormányzatok és jogi személyiségű társulásaik, valamint a többcélú
kistérségi társulások esetén az (1) bekezdés c) és h) pontját, és a (2) bekezdés a), b), e), i), j)
pontját nem kell alkalmazni. A 18/I. § és jelen § alkalmazása során alapító szerven a helyi
önkormányzatot, alapító okiraton a helyi önkormányzat szervezeti és működési szabályzatát -
jogi személyiségű társulások és többcélú kistérségi társulások esetén a társulási megállapodást
-, helyi önkormányzat esetén alapításon, átalakuláson, jogutódláson, megszűnésen kizárólag a
területszervezési eljárásról szóló 1999. évi XLI. törvény 1. § b), c), e), h), i), j) pontjában
foglaltakat kell érteni.”
(19)	Az Áht. kiegészül a következő 18/L-18/M. §-sal:
„18/L. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés zs) pontja alapján a Mezőgazdasági és
Vidékfejlesztési Hivatal részére, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alapból finanszírozott
közvetlen, piaci támogatások, - az Európai Unió által a hatályos közösségi jogszabályok
alapján utólagosan megtérítendő vagy értékesítésből befolyó - intervenciós intézkedésekhez
kapcsolódó kifizetések, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
finanszírozott vidékfejlesztési támogatások felhasználására vonatkozó nemzeti stratégiai
tervekben (e § alkalmazásában a továbbiakban: vidékfejlesztési stratégiai tervek) foglalt
támogatások (e § alkalmazásában a továbbiakban: agrártámogatások) Európai Unió által
finanszírozott része teljesítéséhez a központi költségvetés a kincstár útján kamatmentes hitelt
nyújt.
14
(2)	A vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt támogatások kizárólag abban az esetben
finanszírozhatóak az (1) bekezdésben leírtak szerint, amennyiben az így igénybe vett teljes
összeget az Európai Unió évente december 31-ig utólagosan megtéríti, de a kifizetés
időpontjában a vidékfejlesztési stratégiai tervekben foglalt célokra felhasználható európai
uniós forrás nem áll rendelkezésre.
(3)	A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról az európai
uniós egységes területalapú támogatások megelőlegezésének céljára felvett hitel nagysága
nem haladhatja meg a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról
szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény alapján meghatározott, évente kifizetésre
kerülő, az Európai Mezőgazdasági Garancia Alap által megtérítendő egységes területalapú
támogatások összegét.
(4)	A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalnak az államháztartásért felelős
miniszter és a kincstár részére - kormányrendeletben foglaltak szerint - évente január 15-éig
havi bontású éves finanszírozási tervet, valamint minden hónap 15-éig a rendelkezésre álló
információk alapján aktualizált havi finanszírozási tervet kell készítenie. Amennyiben a
vidékfejlesztési stratégiai tervek kifizetéseinek ütemezése az (1) bekezdésben leírt, a kincstári
egységes számláról történő finanszírozást tesz szükségessé, az államháztartásért felelős
miniszter jogosult a vidékfejlesztési stratégiai tervek intézkedései tekintetében a
finanszírozási terv és a kifizetések ütemezését módosítani.
(5)	A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal az Európai Uniótól befolyó bevételeiből soron
kívül törleszti.
(6)	Az agrártámogatásokhoz kapcsolódó, az ügyféltől származó befizetéseket a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a kincstári egységes számlához kapcsolódó
megelőlegezési számla részére havonta átutalja.
18/M. § (1) A 18/B. § (1) bekezdés x) pontjában hivatkozott, cukorágazati hozzájárulás
fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitel nagysága nem haladhatja meg az Európai Unió
részére fizetendő, közösségi jogszabály alapján meghatározott hozzájárulás összegét.
(2)	A cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére felvett hitelt a
Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a cukorágazati hozzájárulás megfizetésére
kötelezettektől e címen befolyó bevételekből soron kívül törleszti.”
(20)	Az Áht. 20. § (4)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A központi költségvetésben címként jelenik meg a pártok működésének biztosítását
szolgáló központi költségvetési támogatás, azon belül jogcím-csoportonként az egyes pártok
részére megállapított előirányzat.
(5)	A (2)-(3) bekezdéshez nem tartozó kiadások és bevételek a központi költségvetés
közvetlen kiadásai és bevételei (a továbbiakban: központi kezelésű előirányzatok). A központi
kezelésű előirányzatokat az (1) bekezdés rendelkezései szerint címekre, alcímekre kell
bontani.”
15
(21)	Az Áht. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A központi költségvetésben a 20. § (2) bekezdésében meghatározott címeken, a
fejezeti kezelésű előirányzatok esetében az egyes jogcím-csoportokon, jogcímeken belül el
kell különíteni a működési, a felhalmozási és a kölcsönök előirányzat-csoportokat.
(2)	A működési költségvetésen belül kiemelt előirányzatként kell megállapítani a
személyi juttatások, a munkaadókat terhelő járulékok, a dologi kiadások, az ellátottak
pénzbeli juttatásai és az egyéb működési célú kiadások előirányzatait. A felhalmozási
költségvetésen belül kiemelt előirányzatot képeznek az intézményi beruházások, a felújítások,
a központi beruházások, a lakástámogatás, a lakásépítés és az egyéb felhalmozási kiadások
előirányzatai. A kiadások forrását biztosító bevételi előirányzatok a költségvetési törvényben
összevontan jelennek meg. A költségvetési törvényben megállapított bevételi előirányzatot a
kormány rendeletében foglaltak szerinti kiemelt előirányzatokra kell bontani.
(3)	A költségvetési törvény elfogadását követően a központi és a fejezeti kezelésű
előirányzat, valamint a központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait az irányító szerv -
kormányrendeletben foglaltak szerint - kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg. A
kiemelt előirányzatok közgazdasági tartalom szerinti további részletezéséről -
kormányrendeletben meghatározott szempontok figyelembevételével - az államháztartásért
felelős miniszter rendeletében foglaltak szerinti elemi költségvetés készül. A rendeletben
meghatározott tartalmú és formátumú elemi költségvetés elkészítésével kapcsolatos kiegészítő
információkat az államháztartásért felelős miniszter tájékoztatóban teszi közzé.”
(22)	Az Áht. 25-26. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„25. § (1) A központi költségvetésben a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló
tartalékot kell képezni az előre nem valószínűsíthető, nem tervezhető kiadásokra, strukturális
átalakításokra, és az előirányzott, de elháríthatatlan ok miatt elmaradó bevételek pótlására.
(2)	A bevételek elmaradása esetén a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló
tartalék egy része vagy egésze zárolható, törölhető.
26.	§ (1) A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzata nem
lehet több, mint a központi költségvetés kiadási főösszegének 2%-a és nem lehet kevesebb,
mint annak 0,5%-a.
(2)	A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére - az éves hatást
tekintve - annak legfeljebb 40%-os mértékéig vállalható kötelezettség az első félévben. Ennél
nagyobb kötelezettségvállaláshoz az Országgyűlés jóváhagyása szükséges.
(3)	A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék terhére a tárgyidőszakot
megelőzően kötelezettség nem vállalható.
(4)	A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalékból elszámolási, valamint
visszatérítési kötelezettséggel nyújtott támogatás összegét, annak fel nem használt vagy nem
rendeltetésszerűen felhasznált részét az Egyéb vegyes bevételek számlára kell befizetni,
amellyel az adott évi rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék előirányzatát a
Kormány megnövelheti.”
16
(23)	Az Áht. 27. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A költségvetés szerkezeti rendjének évközi megváltoztatása
27.	§ (1) A költségvetési törvény és e törvény eltérő rendelkezése hiányában a
költségvetési törvény által megállapított előirányzatok közötti átcsoportosításra a Kormány
jogosult. A Kormány az átcsoportosításról nyilvános határozatban dönt.
(2)	A Kormány irányítása alá nem tartozó fejezet esetén a Kormány hatáskörébe utalt
fejezeten belüli előirányzat-átcsoportosítási jogokat a fejezetet irányító szerv gyakorolja. Az
átcsoportosítás többlettámogatási igényt nem eredményezhet.
(3)	A fejezeti kezelésű előirányzatok a fejezeten belül más címekhez vagy más fejezethez
tartozó címekhez, alcímekhez a fejezeti kezelésű előirányzat céljának, rendeltetésének
megfelelően, a Kormány rendeletében meghatározott módon átcsoportosíthatók, ha az
átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok fejezetre - a fejezetek közötti átcsoportosításnál az
érintett fejezetekre - összesített előirányzatait nem érinti. Az átcsoportosításra fejezeten belüli
átcsoportosításnál a fejezetet irányító szerv hatáskörében, fejezetek közötti átcsoportosításnál
az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása alapján kerülhet sor.
(4)	A fejezeti kezelésű előirányzatok címen belül - a fejezeti tartalék kivételével - az
előirányzatok átcsoportosítására csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján vagy e
törvény 27/A. §-ában megjelölt esetben kerülhet sor.
(5)	A fejezetet irányító szerv fejezeten belül a központi költségvetési szervek
előirányzatait tartalmazó címen belül, továbbá a cím terhére más központi költségvetési
szervek előirányzatait tartalmazó cím vagy a fejezeti kezelésű előirányzatok javára
átcsoportosítást hajthat végre, ha a költségvetési szerv előirányzatain megtakarítás keletkezik,
vagy az átcsoportosítás a feladatok változásával, költségvetési szervek alapításával,
átalakításával, megszüntetésével kapcsolatban szükséges, és az átcsoportosítás a kiemelt
előirányzatok fejezetre összesített előirányzatait nem érinti.”
(24)	Az Áht. kiegészül a következő 27/A-27/B. §-sal:
„27/A. § (1) Amennyiben olyan európai uniós forrásból finanszírozott támogatás kerül az
adott költségvetési évben felhasználásra, amelyet a fejezet előirányzata nem tartalmaz, a
fejezetet irányító szerv - bevételi és kiadási oldalon egyaránt - új előirányzatot nyithat az
európai uniós forrásból származó támogatás előirányzatára, és a központi költségvetési forrást
a fejezet előirányzatain belüli átcsoportosítással biztosíthatja. Az átcsoportosítás - az európai
uniós forrásból finanszírozott programok, projektek, valamint az állami költségvetési
kedvezményezettek sajáterő támogatása költségvetési előirányzatának kivételével - nem
érinthet előirányzat-módosítási kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot.
(2)	Az európai uniós tagsághoz kapcsolódó támogatások felhasználása érdekében
szükséges hiányzó forrást a fejezetet irányító szerv az adott költségvetési sor támogatási
előirányzataiból, amennyiben ez nem elegendő, vagy a támogatási előirányzatot meghaladó,
pótlólagos forrásra van szükség, azt a fejezet előirányzataiból történő átcsoportosítással
biztosíthatja. Az átcsoportosítás - az európai uniós forrásból finanszírozott programok,
projektek előirányzatainak, valamint az állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő
támogatása költségvetési előirányzatának kivételével - nem érinthet előirányzat-módosítási
kötelezettség nélkül teljesülő előirányzatot. Amennyiben az átcsoportosításra a rendelkezésre
17
nem álló európai uniós forrás megelőlegezése miatt van szükség, a támogatás rendelkezésre
állása után amennyiben szükséges, az összeget vissza kell pótolni azon költségvetési
előirányzatra, amelyről átcsoportosításra került.
27/B. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok egyes jogcímcsoportjain vagy annak
jogcímein belül az előirányzat-csoportok között irányító szervi hatáskörben hajtható végre
átcsoportosítás, amelyhez a Kormány irányítása alatt álló fejezet esetén kormányrendeletben
meghatározott előirányzat hányad felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes
egyetértése szükséges.
(2)	A Kormány irányítása alá tartozó fejezet fejezeti kezelésű előirányzatának tervezettet
meghaladó (bevételi előirányzatain felüli) többletbevételét kormányrendeletben
meghatározott értékhatár felett az államháztartásért felelős miniszter előzetes engedélyével, a
felhasználásra engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében
végrehajtott előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett
összeg a központi költségvetést illeti.
(3)	A fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt előirányzatai között a fejezetet irányító
szerv év közben átcsoportosítást hajthat végre. A személyi juttatások és a munkaadókat
terhelő járulékok előirányzata az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével növelhető,
ha
a)	az átcsoportosítás az Országgyűlés által megállapított, illetve módosított személyi
juttatások összesített előirányzatán belül nem hajtható végre,
b)	eredeti személyi juttatási előirányzat hiányában annak jóváhagyására irányul.
(4)	Nem szükséges az államháztartásért felelős miniszter (3) bekezdésben szabályozott
egyetértése a Kormány irányítása alá nem tartozó fejezetek eseten.”
(25)	Az Áht. 33. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az egyedi állami kezesség, állami garanciavállalás feltétele az uniós állami
támogatási szabályoknak megfelelő, támogatástartalmat nem vagy azt az uniós állami
támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon tartalmazó kezességi vagy
garanciavállalási díj kikötése. A törvényben vállalt egyedi állami kezesség, állami garancia
esetében a kezességi, garanciavállalási díj megállapításáról vagy elengedéséről az
Országgyűlés dönt az állami kezesség vállalásáról, állami garanciavállalásról szóló
törvényben. A Kormány határozata szerinti egyedi állami kezesség, állami garancia esetében a
kezességi, garanciavállalási díjat az államháztartásért felelős miniszter a kötelezettel kötendő
megállapodásban köti ki. Az államháztartásért felelős miniszter indokolt esetben - az uniós
állami támogatási szabályokkal összeegyeztethető módon - a kezességi, garanciavállalási
díjat vagy annak egy részét elengedheti. A kezességi, garanciavállalási díj mértékéről vagy
elengedéséről az államháztartásért felelős miniszter az állami támogatások versenyszempontú
ellenőrzéséért felelős szervezet véleményének figyelembe vételével dönt.”
18
(26)	Az Áht. 33/D. § (1) bekezdése kiegészül a következő l) ponttal:
/(1) E törvény alkalmazásában:/
„l) megmentési célú egyedi állami kezesség: a nehéz helyzetben lévő vállalkozások
megmentéséhez és szerkezetátalakításához, a Kormány rendeletében meghatározott feltételek
alapján vállalható egyedi állami kezesség.”
(27)	Az Áht. 33/D. §-a kiegészül a következő (3)-(4) bekezdéssel:
„(3) Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontja szerinti állami kötelezettségek kapcsán - az e
törvényben meghatározott kivételekkel - a Magyar Államot az államháztartásért felelős
miniszter képviseli.
(4)	Az (1) bekezdés a)-j) és l) pontja szerinti kötelezettségekből eredő, a központi
költségvetést terhelő kifizetés során - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az
államháztartásért felelős miniszter jár el.”
(28)	Az Áht. kiegészül a következő 33/E. §-sal:
„33/E. § (1) A megmentési célú egyedi állami kezességvállalás esetén az egyedi állami
kezesség szabályait az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Megmentési célú egyedi állami kezesség vállalására a Kormány az Európai Bizottság
előzetes jóváhagyása esetén adhat felhatalmazást.
(3)	Megmentési célú egyedi állami kezesség olyan nehéz helyzetben lévő vállalkozás
hitel-, kölcsönfelvételéhez vállalható, amely korábban a 33/D. § (1) bekezdés l) pontja szerinti
közleményben meghatározott megmentési és szerkezetátalakítási célú támogatást nem vett
igénybe.
(4)	A megmentési célú állami kezesség akkor is vállalható, ha a kötelezett csődeljárás
alatt áll.
(5)	Megmentési célú állami kezesség felszámolási eljárás során csak addig az időpontig
vállalható, amíg a felszámolási eljárást lefolytató bíróság közzé nem teszi a Cégközlönyben a
kötelezett felszámolását elrendelő végzését.
(6)	A megmentési célú egyedi állami kezesség esetén a 33. § (6) bekezdésében foglaltakat
nem kell alkalmazni.
(7)	A megmentési célú egyedi állami kezesség vállalásának feltétele, hogy
a)	a kötelezett bemutassa a kezes számára az Európai Bizottság jóváhagyása érdekében
előterjesztett dokumentumokat, és
ba)	a kötelezett megfelelő fedezetet bocsásson a hitel-, kölcsönnyújtó vagy a Magyar
Állam rendelkezésére, vagy
bb)	megfelelő fedezet hiányában a Kormány határozatában megjelölt, az adott ágazatért
felelős miniszter rendelkezése alá tartozó költségvetési kiadási előirányzatoknak a hitel,
19
kölcsön tőkeösszegével megegyező részét az államháztartásért felelős miniszter zárolja a
hitel, kölcsön lejáratáig.
(8)	A (7) bekezdés bb) pontja szerint zárolt előirányzatot a megmentési célú egyedi állami
kezesség beváltásának elmaradása esetén, a hitel, kölcsön lejáratát követően az
államháztartásért felelős miniszter feloldja.
(9)	Megmentési célú egyedi állami kezesség többségi állami tulajdonú gazdasági társaság
hitel-, kölcsönfelvételéhez nem vállalható.
(10)	A megmentési célú egyedi állami kezesség vállalását a 33/A. § (2) bekezdés a)
pontja szerinti mérték terhére kell elszámolni.”
(29)	Az Áht. 46/A. § (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A fejezet, a fejezethez tartozó költségvetési szervek, a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjai és az elkülönített állami pénzalap gazdálkodásának a költségvetés-politikával való
összhangja és a takarékos, szabályszerű működése érdekében a Kormány költségvetési
főfelügyelőt és felügyelőt rendelhet ki - az irányítása alá nem tartozó fejezetek, valamint a
Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az európai uniós források felhasználásával megvalósuló
programok közreműködő szervei kivételével - a központi költségvetési fejezetekhez, a
fejezetekhez tartozó költségvetési szervekhez, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjaihoz és
az elkülönített állami pénzalapokhoz.
(2)	A költségvetési (fő)felügyelő jogviszonyára a kormánytisztviselők jogállásáról szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A költségvetési főfelügyelő közszolgálati
jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezetői vezetői
munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre, a költségvetési felügyelő közszolgálati
jogviszonyára vonatkozó szabályokat a minisztériumban betöltött főosztályvezető-helyettesi
vezetői munkakörben alkalmazott kormánytisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint kell
megállapítani.
(3)	A költségvetési (fő)felügyelők - meghatározott időtartamra szóló - megbízásáról és a
megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter - az államháztartásért felelős
miniszter irányítása alá tartozó fejezet vonatkozásában a kormányzati tevékenység
összehangolásáért felelős miniszter egyetértésével - gondoskodik. A költségvetési
(fő)felügyelők tevékenységének szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter
végzi.
(4)	A költségvetési (fő)felügyelő felett a munkáltatói jogokat - a (3) bekezdésben foglalt
kivételekkel - a kincstár elnöke gyakorolja. A kincstár elnöke a költségvetési főfelügyelő és a
költségvetési felügyelő feletti munkáltatói jogkörök gyakorlásában nem utasítható.”
(30)	Az Áht. 48. §-a kiegészül a következő v)-x) pontokkal:
/Az államháztartásért felelős miniszter/
„v) engedélyezi a költségvetési szervek belső ellenőrzési tevékenységére vonatkozó
jogosultságot és nyilvántartást vezet az e tevékenység végzésére jogosult személyekről;
w) elkészíti és kezeli a támogatási előirányzatokból kizárt személyek adatbázisát;
20
x) szervezi az államháztartási belső kontrollrendszerekkel kapcsolatos, e törvényben,
illetve annak végrehajtási rendeleteiben szabályozott kötelező képzéseket.”
(31)	Az Áht. 49. § (5) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -/
„m) e törvényben foglaltak szerint a fejezeten belül átcsoportosítást végez, továbbá
kezdeményezheti a Kormány hatáskörébe tartozó átcsoportosítást;”
(32)	Az Áht. 49. § (5) bekezdés t) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -/
„t) beszámoltatja az irányítása alá tartozó költségvetési szervek vezetőit az
államháztartási belső kontrollrendszerek működtetéséről;”
(33)	Az Áht. 49. § (5) bekezdése kiegészül a következő u) ponttal:
/(5) A fejezetet irányító szerv - ha törvény eltérően nem rendelkezik -/
„u) jogszabályban meghatározott módon beszámol az államháztartásért felelős
miniszternek az irányítása alá tartozó költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és
függetlenített belső ellenőrzésének működéséről.”
(34)	Az Áht. kiegészül a következő 61/A-61/C. §-sal:
„61/A. § Az elkülönített állami pénzalapok - a bevételek és a kiadások pénzügyi
teljesítése időbeni ütemének eltérése esetén - a finanszírozási igényeik teljesítéséhez
legfeljebb három hónapra, de a következő évre át nem húzódóan igénybe vehetik a kincstári
egységes számlát. Az igénybevételt az államháztartásért felelős miniszter engedélyezheti. Az
engedélyre vonatkozó kérelmet a finanszírozási igény felmerülése előtt legalább harminc
nappal kell benyújtani.
61/B. § Az elkülönített állami pénzalap előirányzatainak módosítására a fejezetet irányító
szerv vezetője jogosult. Az előirányzatok átcsoportosításáról az alappal rendelkező miniszter
vagy az előirányzatok felett külön törvény alapján döntési jogosultsággal rendelkező testület
dönt. Fejezetek közötti átcsoportosításnál az érintett fejezetet irányító szervek megállapodása
alapján kerülhet sor az átcsoportosításra.
61/C. § Az elkülönített állami pénzalapokból - törvény vagy kormányrendelet eltérő
rendelkezése hiányában - társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány részére akkor
nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú és a támogatás
nyújtása pályázati úton történik. E rendelkezést nem kell alkalmazni az éves költségvetési
törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi szervezetek, alapítványok,
közalapítványok részére biztosított támogatásokra.”
(35)	Az Áht. 63. §-a kiegészül a következő (9)-(10) bekezdéssel:
„(9) Az e törvényben szereplő, kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése
céljából a helyi önkormányzat köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére
megadni. Az erről szóló dokumentációt a kincstár illetékes területi szerve útján a kincstár
21
részére kell megküldeni. A helyi önkormányzat pénzforgalmi számlavezetőjének
megváltozása esetén az új számlavezető ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levelet a változás
bejelentésével egyidejűleg köteles megküldeni a kincstár illetékes területi szerve útján a
kincstár részére.
(10)	A (9) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a kincstár értesítése
alapján a helyi önkormányzatokért felelős miniszter a költségvetési támogatás folyósítását a
kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti. Ilyen esetben az önkormányzatot a 64/A. § (7)
bekezdés szerinti kamat nem illeti meg.”
(36)	Az Áht. 64/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A feladatmutatók alapján járó normatív állami hozzájárulások elszámolásának
szabályait kell alkalmazni a helyi önkormányzatok jövedelemkülönbségének mérséklését
szolgáló támogatásokra és beszámításokra, a költségvetési törvényben foglalt eltérésekkel.”
(37)	Az Áht. 64/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi önkormányzat a 64-64/A. §-ok hatálya alá nem tartozó, központi
költségvetésből származó, a Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetében szereplő
támogatásokat a kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül és papír alapon a
kincstár útján igényli. A kincstár - a támogatásról szóló jogszabály, illetve tájékoztató
alapulvételével - a rendelkezésére álló iratok, saját nyilvántartása, illetve helyszíni vizsgálat
alapján szabályszerűségi szempontból megvizsgálja a támogatási igényt, és szükség esetén,
jogszabályban meghatározott határidő kitűzésével hiánypótlásra, módosításra hívja fel az
önkormányzatot. Az önkormányzat szükség esetén a hiánypótlást, módosítást a kincstár által
üzemeltetett elektronikus rendszerben rögzíti és papír alapon megküldi a kincstár részére.
Amennyiben az önkormányzat a felhívásnak nem tesz eleget, vagy nem megfelelően teljesíti
azt, a kincstár a támogatási igényt nem továbbítja az elbírálásra jogosult szervnek és erről
értesíti az elbírálásra jogosult szervet és az önkormányzatot.”
(38)	Az Áht. 64/B. §-a kiegészül a következő (6)-(7) bekezdéssel:
„(6) Az (1)-(4) bekezdés előírásait a decentralizált fejlesztési típusú és a vis maior
támogatások esetében az adott támogatásról szóló külön jogszabályban meghatározott
eltérésekkel kell alkalmazni.
(7) Amennyiben a (6) bekezdés szerinti támogatásokhoz kapcsolódó fizetési
kötelezettségének a helyi önkormányzat a döntés kézhezvételétől számított 90 napon belül
nem tesz eleget, a kincstár - az engedélyezett részletfizetés kivételével - beszedési megbízást
nyújt be a helyi önkormányzat ellen, és ezt követően a 63. § (7) bekezdésében foglaltak
szerint jár el.”
(39)	Az Áht. 64/D. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyi önkormányzatok központi költségvetésből származó, a helyi
önkormányzatok támogatásait meghatározó fejezetben szereplő támogatásai és hozzájárulásai
év végi elszámolása szabályszerűségének felülvizsgálatát a kincstár a tárgyévet követő év
december 31-éig - többcélú kistérségi társulások esetében a tárgyévet követő második év
június 30-áig - megkezdi a (2) bekezdés szerinti felhívás kibocsátásával, illetve a helyszíni
felülvizsgálatról szóló értesítés megküldésével. Több évre kiterjedő támogatás esetében a
lezárást követő éves elszámolás keretében a felülvizsgálat a teljes támogatási időszakra
22
irányul. A felülvizsgálat során a kincstár az Állami Számvevőszéknek az ÁSZ törvény 25. §-
ának (1) bekezdése szerinti jelentéseit is figyelembe veszi - az ÁSZ törvény 2. §-ának (5)
bekezdése szerinti ellenőrzések alapján a tárgyévre és az azt megelőző, a Ptk. szerinti
általános elévülési időn belüli év(ek)re megállapított - az önkormányzatot megillető,
pótlólagos költségvetési támogatások, illetve a jogtalanul igénybe vett és az Állami
Számvevőszék megállapítására vissza nem fizetett költségvetési támogatások esetében.”
(40)	Az Áht. 64/F. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 64/D. § (1) bekezdése szerinti felülvizsgálat szervezése során biztosítani kell, hogy
legalább négyévenként valamennyi önkormányzatnál kerüljön sor a tárgyévet megelőző év -
kincstár által meghatározott támogatási jogcímeinek - helyszíni vizsgálatára, amely a Ptk.
szerinti általános elévülési időn belül, a korábban helyszínen nem vizsgált időszakra és
támogatási jogcímekre kiterjeszthető.”
(41)	Az Áht. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) Az Országgyűlés döntéseinek megalapozásához, továbbá a zárszámadás
elkészítéséhez és az államháztartás mérlegeinek összeállításához a helyi önkormányzat,
valamint költségvetési szervei évközi, év végi költségvetési beszámolót és időközi
költségvetési és mérlegjelentést készítenek, melynek tartalmát külön jogszabály határozza
meg.
(2) A kincstár a központi költségvetés Helyi önkormányzatok támogatásai és átengedett
személyi jövedelemadója fejezet előirányzatairól önkormányzatonként és jogcímenként
nyilvántartást vezet. A nyilvántartás a fejezetet irányító szerv által biztosított adatok alapján, a
kincstár által üzemeltetett elektronikus rendszeren keresztül történik.”
(42)	Az Áht. 86/B. § (4) bekezdése kiegészül a következő d) ponttal:
/(4) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetésében céltartalék képezhető/
„d) a természetbeni ellátások egyes kiadásai évközi teljesülésének figyelembevételével
felhasználható, törvényben meghatározott ellátások fedezetére.”
(43)	Az Áht. kiegészül a következő 86/D. §-sal:
„86/D. § (1) A Nyugdíjbiztosítási Alapot és az Egészségbiztosítási Alapot terhelő
ellátások, valamint az Alapokat nem terhelő, az alapkezelők által folyósított ellátások
folyamatos teljesítése érdekében a bevételek és a kiadások időbeli eltéréséből adódó átmeneti
pénzügyi hiányok fedezetére a központi költségvetés a kincstár útján kamatmentes hitelt
nyújt.
(2)	A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról tervezett hitel-
igénybevételről — jogszabályban meghatározottak szerint — finanszírozási tervet kell
készíteni, amely indokolt esetben módosítható.
(3)	A kincstári egységes számlához kapcsolódó megelőlegezési számlákról felvett hitelt a
Nyugdíjbiztosítási Alap és az Egészségbiztosítási Alap a befolyó bevételeikből és az alapot
nem terhelő ellátások megtérítéseiből soron kívül törleszti.”
23
(44)	Az Áht. VII. fejezetének címe helyébe a következő szöveg lép:
„A költségvetési szervek működése és gazdálkodása, a fejezeti kezelésű előirányzatok
kezelése”
(45)	Az Áht. 94. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A költségvetési szerv vezetője felelős/
„e) a költségvetési szerv belső kontrollrendszerének és függetlenített belső ellenőrzésének
megszervezéséért és hatékony működtetéséért, és”
(46)	Az Áht. 97. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„97. § (1) A központi költségvetési szerv kiemelt előirányzatait és létszám-előirányzatát
tartalmazó költségvetését az állami költségvetésről szóló törvény elfogadását követően az
irányító szerv a 24. § (3) bekezdése szerinti kincstári költségvetés kiadásával állapítja meg.
Az önkormányzati költségvetési szerv költségvetését - a 69. §-ban foglaltak figyelembe
vételével - az önkormányzat költségvetési rendelete (határozata) állapítja meg.
(2)	A költségvetési szerv megállapított költségvetéséről a 24. § (3) bekezdése szerinti
elemi költségvetés készül.”
(47)	Az Áht. 100/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A költségvetési szerv a tervezettet meghaladó (bevételi előirányzatain felüli)
többletbevételét az irányító szerv - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó
költségvetési szerv kormányrendeletben meghatározott értékhatárt elérő többletbevétele
esetén az államháztartásért felelős miniszter - előzetes engedélyével, a felhasználásra
engedélyezett többletnek megfelelő összegű, az irányító szerv hatáskörében végrehajtott
előirányzat-módosítás után használhatja fel. A felhasználásra nem engedélyezett összeg
központi költségvetési szerv esetén a központi költségvetést, társadalombiztosítási
költségvetési szerv esetén a társadalombiztosítás pénzügyi alapját, egyéb költségvetési szerv
esetén az irányító szervet illeti.”
(48)	Az Áht. 100/B. §-a kiegészül a következő (1a) bekezdéssel:
„(1a) A helyi önkormányzati költségvetési szerv esetén az irányító szerv értékhatárhoz
kötött előzetes engedélyt adhat a többletbevétel felhasználásához. Ez esetben az irányító szerv
hatáskörében az előirányzat módosításra utólag, a költségvetési szerv adatszolgáltatása
alapján kerül sor.”
(49)	Az Áht. 100/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kötelezettségvállalás - kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - csak a
gazdasági vezetőnek vagy az általa kormányrendeletben foglaltak szerint írásban kijelölt
személynek az ellenjegyzése után, és a pénzügyi teljesítést megelőzően, írásban történhet.
Kormányrendelet kivételesen a költségvetési szerv vezetőjét is felhatalmazhatja az
ellenjegyző kijelölésére, ha a költségvetési szervnél gazdasági szervezet létrehozása és a
költségvetési szerv gazdálkodási feladatainak ellátására gazdasági szervezettel rendelkező
más költségvetési szerv kijelölése nem kötelező.”
24
(50)	Az Áht. 100/C. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) A költségvetési szerv kötelezettségeinek pénzügyi teljesítésére -
kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - csak a szakmai teljesítés igazolását,
érvényesítést, utalványozást, és az utalvány ellenjegyzését követően kerülhet sor.”
(51)	Az Áht. 100/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/E. § (1) Az éves költségvetési törvény eltérő rendelkezése hiányában jutalmazásra -
ideértve a prémium címén teljesítményösztönzés, személyi ösztönzés céljából történő
kifizetést is - az eredeti rendszeres személyi juttatások előirányzatának kormányrendeletben
vagy önkormányzati rendeletben meghatározott hányada használható fel.
(2)	A személyi juttatások előirányzatának évközi megtakarítása terhére tartósan vállalható
kötelezettségek - ideértve az illetményemelést is - szabályait a Kormány rendeletben
határozza meg.
(3)	A hatósági eljárás alá vont természetes vagy jogi személlyel, továbbá jogi
személyiséggel nem rendelkező szervezettel szemben a hatóság által kiszabott és beszedett
bírság a hatósági feladatot ellátó központi államigazgatási szervnél és területi szerveinél
személyi juttatásra nem használható fel.”
(52)	Az Áht. 100/H. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/H. § (1) Költségvetési szerv - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - társadalmi
szervezetet, országos sportági szakszövetséget, köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és
ahhoz nem csatlakozhat.
(2)	A 66. §-ban foglalt költségvetési szerv az irányító szerv előzetes engedélyével hozhat
létre társadalmi szervezetet vagy csatlakozhat társadalmi szervezethez. Az engedély
megszerzéséhez be kell mutatni, hogy a társadalmi szervezet létrehozásához vagy az ahhoz
való csatlakozáshoz milyen források állnak rendelkezésre.
(3)	Törvény eltérő rendelkezése hiányában központi költségvetési szerv költségvetéséből
társadalmi szervezet, alapítvány, közalapítvány nem támogatható.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltak nem vonatkoznak a központi költségvetési szerv
költségvetéséből a költségvetési szerv által foglalkoztatottak szakmai, munkavállalói érdek-
képviseleti szervezetének, oktatási, kulturális, szociális és sportcélú tevékenységet végző vagy
segítő szervezetének juttatott támogatásokra.”
(53)	Az Áht. 100/I. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/I. § (1) A központi költségvetési szerv a felhalmozási előirányzatokra
teljesítésarányos finanszírozásban, más előirányzatokra időarányos finanszírozásban részesül
a 102. § szabályai szerint.
(2)	A költségvetési szervet költségvetése végrehajtásáról kormányrendeletben foglaltak
szerint beszámolási kötelezettség terheli. A beszámoló tartalmáért, megfelelőségéért a
költségvetési szerv vezetője felelős.”
25
(54)	Az Áht. 100/J. §-át megelőzően kiegészül a következő alcímmel:
„A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelése”
(55)	Az Áht. 100/J. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100/J. § (1) A fejezeti kezelésű előirányzatok kizárólag a költségvetési törvényben
meghatározott célra használhatók fel.
(2)	A fejezetet irányító szerv vezetője a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével,
felhasználásával kapcsolatos szabályokat - a Kormány rendeletében foglaltak
figyelembevételével - évente február 15-éig az adott költségvetési évre vonatkozóan az
államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott rendeletében szabályozza, a
jogszabály kiadását nem igénylő rendelkezéseket az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével belső normában állapítja meg. Jogalkotási jog hiányában a fejezetet irányító
szerv vezetője - az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével - szabályzatot ad ki.
(3)	A fejezeti kezelésű előirányzatból - törvény, kormányrendelet, vagy a Kormány
nyilvános határozata eltérő rendelkezése hiányában - társadalmi szervezet, alapítvány,
közalapítvány részére akkor nyújtható támogatás, ha a szervezet közhasznú vagy
kiemelkedően közhasznú és a támogatás nyújtása pályázati úton történik. E rendelkezést nem
kell alkalmazni az éves költségvetési törvényben név szerint (címzetten) nevesített társadalmi
szervezetek, alapítványok, közalapítványok részére biztosított támogatásokra.”
(56)	Az Áht. 101. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai részére
jóváhagyott kiadási előirányzat felhasználása az alapokat kezelő szervezet vezetője által
benyújtott - a bevételek várható beérkezését is ütemező - előirányzat-felhasználási terv
alapján a kiadások tényleges felmerülésének időpontjához igazodóan történik. Az elkülönített
állami pénzalapok előirányzat-felhasználási tervét az alappal rendelkező miniszter, a
társadalombiztosítás pénzügyi alapjai előirányzat-felhasználási tervét az államháztartásért
felelős miniszter hagyja jóvá.”
(57)	Az Áht. 101. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben tárgyévben a helyi önkormányzat a számára jóváhagyott címzett, illetve
céltámogatás
a)	tárgyévben igénybe vett összegéről vagy annak egy részéről lemond, azt visszafizeti,
illetve a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi
LXXXIX. törvény rendelkezései alapján elvonásra kerül,
b)	tárgyévet megelőzően igénybe vett összegét vagy egy részét visszafizeti,
az így felszabaduló előirányzat illetve visszafizetés az önkormányzati fejezeti tartalék
előirányzatát növeli.”
(58)	Az Áht. 101. §-a kiegészül a következő (9a)-(9b) bekezdésekkel:
„(9a) A (9) bekezdésben szereplő költségvetési szerv köteles a felhatalmazást a
számlavezető hitelintézet részére megadni az e törvényben szereplő kincstár által benyújtott
26
beszedési megbízások teljesítése érdekében. Az erről szóló dokumentációt a területileg
illetékes igazgatóság útján a kincstár részére kell megküldeni. A helyi önkormányzati
költségvetési szerv pénzforgalmi számlavezető pénzintézet váltása esetén az új számlavezető
ellenjegyzésével aláírt felhatalmazó levelet, a pénzintézet váltás bejelentésével egyidej űleg
ugyancsak köteles megküldeni.
(9b) A (9a) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a kincstár a (9)
bekezdésben szereplő költségvetési szerv részére az Egészségbiztosítási Alap terhére
folyósított támogatás utalását a pótlásig felfüggeszti. Ebben az esetben a költségvetési szervet
kamat nem illeti meg.”
(59)	Az Áht. 102. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„102. § (1) A kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi költségvetési
támogatás rendelkezésre bocsátása a jóváhagyott költségvetésben megállapított kiadási és
bevételi előirányzatok különbözeteként, a Kormány rendeletében meghatározott módon
megállapított előirányzat-felhasználási keret megnyitása útján történik.
(2)	Az előirányzat-felhasználási keret előrehozása kizárólag a Kormány rendeletében
vagy az államháztartásért felelős miniszter rendeletében meghatározott esetekben és
elszámolási kötelezettséggel történhet.
(3)	Az előirányzat-felhasználási keret megállapítása során a kincstár -
kormányrendeletben szabályozott módon és mértékben - az állammal és a
társadalombiztosítási alapokkal szembeni tartozás összegét zárolja. A tartozásállomány
csökkentésére irányuló átutalási megbízások esetén a kincstár az átutalási megbízásban foglalt
összeggel a zárolt keretből teljesíti a megbízást.
(4)	A kincstár a Kormány rendeletében szabályozott esetekben jogosult a kincstári körbe
tartozó költségvetési szerv számláját a költségvetési szervet terhelő köztartozások megfizetése
céljából megterhelni.
(5)	A kincstár - a költségvetési törvényben meghatározott kivételekkel - előirányzati
fedezet hiányában kifizetést nem teljesíthet.
(6)	A kincstár - a következő év január 5-éig esedékes járandóságok fedezetének
biztosítása érdekében - december 20-át követően a következő évi előirányzatok terhére
megelőlegezi
a)	a központi és a társadalombiztosítási költségvetési szervek munkavállalói december
havi járandóságait, az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott egészségügyi intézmények
kivételével,
b)	az Egészségbiztosítási Alap által a gyógyító-megelőző ellátás jogcím-csoportból
finanszírozott egészségügyi szolgáltatók havi finanszírozási összegének külön jogszabályban
meghatározott részét a szolgáltatók kérelme alapján az Alap kezelőjének kezdeményezésére,
amennyiben a külön jogszabályban előírt kifizetési időpont teljesítéséhez ez szükséges,
c)	a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv által folyósított
terhességi-gyermekágyi segély, táppénz, gyermekgondozási díj, a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 6. §-ában meghatározott ellátások, valamint
27
nem a Nyugdíjbiztosítási Alapból finanszírozott, de a Nyugdíjbiztosítási Alap igazgatási
szervei által megállapított, illetve folyósított ellátások kiadásait, valamint
d)	a Munkaerőpiaci Alapból finanszírozott álláskeresési támogatások és a keresetpótló
támogatás kiadásait.
(7)	Az államháztartás alrendszereibe tartozó költségvetési szervek, valamint azon szervek,
amelyeknek illetményszámfejtése a kincstárral kötött megállapodás alapján történik, személyi
juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, illetve azokkal összefüggésben felmerülő és az
állami adóhatóság felé teljesítendő kötelezettségüket - a helyi önkormányzat, valamint az
irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv a rá vonatkozó külön jogszabályok
figyelembevételével - minden hónap 20-áig teljesítik.”
(60)	Az Áht. 109. § (8)-(9) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(8) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. hitelt és kölcsönt csak az állami vagyonról
szóló 2007. évi CVI. törvény hatálya alá tartozó állami tulajdonú gazdasági társaságok részére
nyújthat. E hitelek, kölcsönök nyújtásához és átütemezéséhez az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter előzetes jóváhagyása szükséges.
(9) A Magyar Állam nevében az MNV Zrt. az állami tulajdonú gazdasági társaságoknak
tőkeemelést és támogatást csak az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
jóváhagyásával nyújthat. Az állami vagyonért felelős miniszter a tőkeemelés és a támogatás
jóváhagyásáról az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet és
az államháztartásért felelős miniszter írásos véleményének ismeretében dönt.”
(61)	Az Áht. 109. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) Az (1)-(9) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a
tulajdonosi jogokat a Magyar Állam nevében a Magyar Fejlesztési Bank vagy az állami
vagyon felügyeletéért felelős miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet
gyakorolja.”
(62)	Az Áht. 109/A. §-a kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltakat a Magyar Fejlesztési Bank Részvénytársaságról
szóló 2001. évi XX. törvény hatálya alá, valamint az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszter rendeletében kijelölt tulajdonosi joggyakorló szervezet állami vagyonnal való
gazdálkodása során is alkalmazni kell.”
(63)	Az Áht. kiegészül a következő 109/D. §-sal:
„109/D. § (1) Az állami vagyonnal való gazdálkodás során biztosítani kell a közpénzek
felelős és átlátható kezelését, így különösen biztosítani kell a költségvetési törvény
rendelkezéseinek és az államháztartási gazdálkodásra vonatkozó szabályoknak az érvényre
jutását.
(2)	Az állami vagyonnal való gazdálkodás során az államháztartás körébe nem tartozó
tulajdonosi joggyakorló szervezet saját számláján nem számolhatja el a Magyar Állam
nevében végzett műveletek hatását.”
28
(64) Az Áht. XIII. fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„XIII. FEJEZET
ÁLLAMHÁZTARTÁSI KONTROLL
Az államháztartási kontrollok rendszere
120.	§ (1) Az államháztartási kontrollok alapvető célja az államháztartási
pénzeszközökkel, vagyonnal történő szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és
eredményes gazdálkodás.
(2)	Az államháztartás kontrollja - mely kiterjed az államháztartás valamennyi
alrendszerére - külső ellenőrzés, kormányzati ellenőrzés és a költségvetési szervek szintjén
megvalósuló belső kontrollrendszerek keretében történik.
120/A. § (1) Az államháztartás külső ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat az Állami
Számvevőszék látja el, melynek feladatait, hatáskörét és szervezetét külön törvény állapítja
meg.
(2)	A kormányzati ellenőrzést a kormány által erre kijelölt szerv tevékenysége útján kell
ellátni.
(3)	Az államháztartási miniszter által központilag harmonizált államháztartási belső
pénzügyi ellenőrzés a belső kontrollrendszer egyes elemein keresztül kerül végrehajtásra.
Kormányzati ellenőrzés
120/B. § (1) A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed
a)	a kormánydöntések végrehajtásának ellenőrzésére,
b)	a központi költségvetés, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjai, és - a Kormány irányítása vagy felügyelete alá nem tartozó költségvetési
szervek kivételével - a központi költségvetési szervek kormányzati ellenőrzésére,
c)	a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, a köztestületeknek, az
alapítványoknak, a kistérségi, megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és -
a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból
juttatott pénzbeli és nem pénzbeli támogatások - ideértve a nemzetközi szerződések alapján
kapott támogatásokat és segélyeket is -, és az említett szervezetek részére az állam által
meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználásának ellenőrzésére,
d)	a tartósan állami tulajdonban lévő, valamint az olyan gazdasági társaságok - ide nem
értve az MNB-t - ellenőrzésére, amelyekben az állam a Polgári törvénykönyvről szóló 1959.
évi IV. törvény 685/B. §-a szerint többségi befolyással rendelkezik,
e)	a Kormány, a Kormány tagja, illetve az irányításuk vagy felügyeletük alá tartozó
költségvetési szerv által alapított vagy támogatott alapítványok, közalapítványok
ellenőrzésére,
29
f)	az állami kezesség vállalása és beváltása jogosságának ellenőrzésére, ideértve a
központi költségvetés, valamint a tartozás eredeti kötelezettjénél és jogosultjánál a kezességi
szerződés feltételei betartásának ellenőrzését,
g)	az a)-f) pontban foglaltakkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre
kötött szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásában azon szerződő felekre
is, amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét és szervezetét, valamint
a kormányzati ellenőrzés eljárási szabályait a Kormány rendeletben határozza meg. Ahol
jogszabály Kormány által kijelölt belső ellenőrzési szervet említ, ott az (1) bekezdésben
meghatározott kormányzati ellenőrzési szervet kell érteni.
(3)	A kormányzati ellenőrzési szerv - törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése
hiányában - tevékenysége során a költségvetési szervek belső ellenőrzésére vonatkozó
szabályok szerint jár el.
120/C. § (1) A kormányzati ellenőrzés során az ellenőrzött vagy az ellenőrzés kapcsán
adatszolgáltatásra kötelezett szerv vezetője, illetve alkalmazottja az e törvényben, valamint
egyéb jogszabályban meghatározott, az ellenőrzéshez kapcsolódó együttműködési vagy az
ellenőrzés végrehajtását elősegítő kötelezettségének felróható módon történő megszegése
esetén bírsággal sújtható.
(2)	A bírságot a kormányzati ellenőrzési szerv vezetője határozatban szabja ki. A
bírságolással kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben meghatározott eltérésekkel.
(3)	Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint egyezség megkötése.
(4)	A döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A bírsággal sújtott személy a határozat
közlésétől számított tizenöt napon belül kérheti a döntés bírósági felülvizsgálatát.
A belső kontrollrendszer
121.	§ (1) A belső kontrollrendszer a kockázatok kezelésére és tárgyilagos bizonyosság
megszerzése érdekében kialakított folyamatrendszer, amely azt a célt szolgálja, hogy a
költségvetési szerv megvalósítsa a következő fő célokat:
a)	a költségvetési szerv a működése és gazdálkodása során a tevékenységeket
(műveleteket) szabályszerűen, valamint a 91. § (1) bekezdésében meghatározott
követelményekkel összhangban hajtsa végre,
b)	teljesítse az elszámolási kötelezettségeket, és
c)	megvédje a szervezet erőforrásait a veszteségektől (károktól) és a nem rendeltetésszerű
használattól.
(2)	A költségvetési szerv belső kontrollrendszeréért a költségvetési szerv vezetője felelős,
aki köteles - a szervezet minden szintjén érvényesülő - megfelelő
a)	kontrollkörnyezetet,
30
b)	kockázatkezelési rendszert,
c)	kontrolltevékenységeket,
d)	információs és kommunikációs rendszert, és
e)	monitoringrendszert
kialakítani, működtetni és azok megfelelő működését folyamatosan nyomon követni,
vizsgálni.
(3)	A költségvetési szerv vezetője a 49. § (5) bekezdés t) pontja alapján a külön
jogszabályban meghatározottak szerint köteles nyilatkozatban értékelni a költségvetési szerv
belső kontrollrendszerének minőségét.
121/A. § (1) A belső kontrollrendszer létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a
költségvetési szerv vezetője felelős az államháztartásért felelős miniszter által közzétett
módszertani útmutatók figyelembevételével. A költségvetési szerv vezetője köteles olyan
szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek
biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és
eredményes felhasználását.
(2)	A belső kontrollrendszernek biztosítania kell, hogy
a)	a költségvetési szerv valamennyi tevékenysége és célja összhangban legyen a
szabályszerűséggel, szabályozottsággal és a 91. § (1) bekezdésében meghatározott
követelményekkel (gazdaságosság, hatékonyság és eredményesség),
b)	az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra,
visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra,
c)	megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a költségvetési
szerv működésével kapcsolatosan, és
d)	a belső kontrollrendszer harmonizációjára és összehangolására vonatkozó jogszabályok
végrehajtásra kerüljenek a módszertani útmutatók figyelembevételével.
(3)	A belső kontrollrendszer egyes elemeinek tartalmát a Kormány rendeletben
szabályozza.
(4)	A költségvetési szerv belső kontrollrendszerének keretében, a kontrolltevékenység
részeként biztosítani kell a folyamatba épített, előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzést (a
továbbiakban: FEUVE) az alábbiak vonatkozásában:
a)	a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése (ideértve a költségvetési tervezés, a
kötelezettségvállalások, a szerződések, a kifizetések, a támogatásokkal való elszámolás, a
szabálytalanság miatti visszafizettetések dokumentumait is),
b)	a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és
eredményességi szempontú megalapozottsága,
31
c)	a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a
pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyása,
illetve ellenjegyzése,
d)	a gazdasági események elszámolása (a hatályos jogszabályoknak megfelelő
könyvvezetés és beszámolás) kontrollja.
(5)	A (2) bekezdés a), c) és d) pontjában felsorolt tevékenységek feladatköri elkülönítését
biztosítani kell.
Belső ellenőrzés
121/B. § (1) A belső kontrollrendszer keretén belül működő belső ellenőrzés független,
tárgyilagos bizonyosságot adó és tanácsadó tevékenység, amelynek célja, hogy az ellenőrzött
szervezet működését fejlessze és eredményességét növelje. A belső ellenőrzés az ellenőrzött
szervezet céljai elérése érdekében rendszerszemléletű megközelítéssel és módszeresen
értékeli, illetve fejleszti az ellenőrzött szervezet irányítási, belső kontroll és ellenőrzési
eljárásainak hatékonyságát.
(2)	A jogszabályoknak és belső szabályzatoknak való megfelelést, valamint a 91. § (1)
bekezdésében meghatározott követelményeket (gazdaságosság, hatékonyság és
eredményesség) vizsgálva a belső ellenőrzés megállapításokat és ajánlásokat fogalmaz meg a
költségvetési szerv vezetője részére.
(3)	A költségvetési bevételek és kiadások tervezésének, felhasználásának és
elszámolásának, valamint az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásnak a vizsgálata a
belső ellenőrzés tárgyát képezik.
(4)	A költségvetési szerv vezetője köteles gondoskodni a belső ellenőrzés kialakításáról és
megfelelő működtetéséről. A belső ellenőrzést végző személy vagy szervezet tevékenységét a
költségvetési szerv vezetőjének, minisztérium esetén a miniszternek, vagy a miniszter döntése
alapján a közigazgatási államtitkárnak (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együttesen:
költségvetési szerv vezetője) közvetlenül alárendelve végzi, jelentéseit közvetlenül a
költségvetési szerv vezetőjének küldi meg. A fejezetet irányító szerv (helyi önkormányzat
esetében az önkormányzat) belső ellenőrzést végezhet
a)	az irányítása vagy felügyelete alá tartozó bármely költségvetési szervnél,
b)	a saját, illetve az irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv
használatába, vagyonkezelésébe adott állami, önkormányzati vagyonnal (ideértve a
gazdálkodó szervezeteket is) való gazdálkodás tekintetében,
c)	a fejezet költségvetéséből céljelleggel juttatott, illetve a nemzetközi támogatások
felhasználásával kapcsolatosan a kedvezményezetteknél és a támogatások lebonyolításában
részt vevő szervezeteknél.
(5)	A költségvetési szerv vezetője köteles biztosítani a belső ellenőrök funkcionális
(feladatköri és szervezeti) függetlenségét, különösen az alábbiak tekintetében:
a)	az éves ellenőrzési terv kidolgozása, kockázatelemzési módszerek alapján és soron
kívüli ellenőrzések figyelembevételével,
32
b)	az ellenőrzési program elkészítése és végrehajtása,
c)	az ellenőrzési módszerek kiválasztása,
d)	következtetések és ajánlások kidolgozása, ellenőrzési jelentés elkészítése,
e)	a belső ellenőr bizonyosságot adó ellenőrzési és a nemzetközi, valamint az
államháztartásért felelős miniszter által közétett belső ellenőrzési standardokkal összhangban
lévő tanácsadási tevékenységen kívül más tevékenység végrehajtásába nem vonható be.
(6)	A bizonyosságot adó belső ellenőrzési tevékenység során szabályszerűségi, pénzügyi,
rendszer- és teljesítmény-ellenőrzéseket, illetve informatikai rendszerellenőrzéseket kell
végezni.
(7)	A belső ellenőrzést végző személy munkáját (ideértve a bizonyosságot adó és a
tanácsadói tevékenységet is) a vonatkozó jogszabályok szerint végzi, az államháztartásért
felelős miniszter által közzétett módszertani útmutatók és a nemzetközi, valamint az
államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzési standardok/irányelvek
figyelembevételével.
(8)	A belső ellenőrzést végző személyek feladatainak maradéktalan ellátása érdekében az
ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely helyiségébe beléphet, számára
akadálytalan hozzáférést kell biztosítani valamennyi irathoz, adathoz és informatikai
rendszerhez, kérésére az ellenőrzött szerv, illetve szervezeti egység bármely dolgozója köteles
szóban vagy írásban információt szolgáltatni.
(9)	A belső ellenőrzést végző személy az ellenőrzött szervnél, illetve szervezeti egységnél
minősített adatot, üzleti titkot tartalmazó iratokba és más dokumentumokba is betekinthet,
azokról másolatot, kivonatot kérhet, illetve személyes adatokat kezelhet, a jogszabályokban
meghatározott adatvédelmi, illetve a minősített adat védelmére vonatkozó előírások
betartásával.
Az államháztartási belső kontrollrendszerek központi harmonizációja és koordinációja
121/C. § (1) Az államháztartási belső kontrollrendszerek fejlesztése, szabályozásának
előkészítése, koordinációja és harmonizációja az államháztartás alrendszerei tekintetében az
államháztartásért felelős miniszter feladata.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott feladat keretében az államháztartásért felelős
miniszter
a)	koordinálja és összehangolja a költségvetési, illetve nemzetközi források
kontrollrendszereit, valamint javaslatokat tesz az ezekhez kapcsolódó jogszabályok
kialakítására;
b)	megalkotja, közzéteszi és rendszeresen felülvizsgálja a belső kontrollrendszerrel
kapcsolatos jogszabályokat, irányelveket, módszertani útmutatókat;
c)	figyelemmel kíséri és vizsgálja a jogszabályok, irányelvek, módszertani útmutatók, a
nemzetközi, valamint az államháztartásért felelős miniszter által közzétett belső ellenőrzésre,
valamint belső kontrollokra vonatkozó standardok alkalmazását és végrehajtását;
33
d)	ellátja az Államháztartási Belső Kontroll Tárcaközi Bizottság felállításával,
működtetésével és ügyrendjének megalkotásával kapcsolatos feladatokat;
e)	szervezi a 121/D. §-ban és a külön jogszabályban meghatározott, az államháztartási
belső kontroll rendszerekkel kapcsolatos képzéseket.
Belső ellenőrök nyilvántartása, belső ellenőrök, költségvetési szerv vezetői és gazdasági
vezetők továbbképzése
121/D. § (1) A költségvetési szerveknél belső ellenőrzési tevékenységet csak az
államháztartásért felelős miniszter engedélyével rendelkező személy végezhet.
(2)	Az államháztartásért felelős miniszter rendeletben szabályozza a kötelező szakmai
továbbképzés és a kapcsolódó vizsgáztatás részleteit.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatását az államháztartásért felelős miniszter
annak engedélyezi, aki
a)	rendelkezik a külön jogszabályban előírt végzettséggel és gyakorlattal;
b)	büntetlen előéletű, és nem áll a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység
vonatkozásában a foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(4)	Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőrzési tevékenység folytatására
engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza az érintett
a)	természetes személyazonosító adatát,
b)	nyilvántartási számát,
c)	lakcímét vagy tartózkodási helyének címét,
d)	értesítési címét,
e)	telefonszámát,
f)	elektronikus elérhetőségét,
g)	felsőfokú iskolai végzettségét igazoló oklevelének számát, a kiállító intézmény nevét
és a kiállítás keltét,
h)	egyéb képesítéseinek megnevezését, az ezen képesítést igazoló oklevél vagy
bizonyítvány számát, a kiállító intézmény nevét, a kiállítás keltét,
i)	a legalább kétéves szakmai gyakorlatra vagy a gyakorlat alóli felmentést igazoló
dokumentum meglétére vonatkozó utalást és
j) a kötelező szakmai továbbképzésen történő részvétel idejét.
(5)	A (4) bekezdésben meghatározott adatok közül a belső ellenőr nyilvántartási száma,
neve és választása alapján a (4) bekezdés c)-f) pontjaiban felsorolt adatainak egyike
nyilvános, ezen adatokról bárki tájékoztatást kaphat. A nyilvántartásba vételt végző szervezet
a nyilvántartásban szereplő belső ellenőr nyilvános adatait honlapján nyilvánosságra hozza, és
34
biztosítja, hogy a nyilvános adatokról a nyilvántartásba vételt végző szervezettől bárki
tájékoztatást kaphasson.
(6)	A nyilvántartásból törölni kell azt a természetes személyt,
a)	aki a (9) bekezdés szerinti továbbképzésben nem vesz részt, akinek részvételét a
továbbképzésben közreműködő szervezet nem igazolja, illetve aki nem tudja kimenteni a
továbbképzésben való részvételének hiányát, továbbá aki a (9) bekezdésben előírt
vizsgakötelezettséget nem teljesíti,
b)	aki büntetett előéletű,
c)	akit a bíróság a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a
foglalkozástól eltiltott,
d)	aki a nyilvántartásba vételkor, illetve a nyilvántartásba vételt követően valótlan adatot
közölt, a nyilvántartásból törlésre okot adó körülményt 30 napon belül nem jelentette be, a
valótlan adatközlés, illetve a bejelentés elmulasztása utólagos megállapításakor,
e)	aki kéri a nyilvántartásból való törlését,
f)	akit jogerős bírói ítélet a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság alá
helyezett, vagy
g)	aki elhalálozott.
(7)	A nyilvántartásból törölt természetes személyek adatait a nyilvántartásba vételt végző
szervezet a törlést követő 10 évig köteles megőrizni.
(8)	A nyilvántartásból törölt természetes személy kérheti a belső ellenőrök
nyilvántartásába újbóli felvételét:
a)	a törlést követő 2 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés a) pontja miatt,
b)	a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesülést követően, ha a törlésre a (6)
bekezdés b) pontja miatt,
c)	a belső ellenőrzés körébe tartozó tevékenység vonatkozásában a foglalkozástól való
eltiltás alóli mentesítést követően, ha a törlésre a (6) bekezdés c) pontja miatt,
d)	a törlést követő 3 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés d) pontja miatt,
e)	a törlést követő 2 év után, ha a törlésre a (6) bekezdés e) pontja miatt,
f)	a gondnokság alá helyezés megszüntetését követően, ha a törlésre a (6) bekezdés f)
pontja miatt
került sor.
(9)	A belső ellenőrök kötelesek a már megszerzett ismereteket naprakészen tartani,
fejleszteni, a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni. Ennek érdekében
kötelesek szakmai továbbképzésen részt venni, és külön jogszabályban előírt esetekben
vizsgát tenni.
35
(10)	A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárásért, valamint a
nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítása vagy törlése iránti eljárásért az államháztartásért
felelős miniszter rendeletében meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni. A (3)
bekezdés szerinti döntéssel kapcsolatos hatósági eljárás ügyintézési határideje hatvan nap.
(11)	Ha a kérelmező az engedélykérelmét hibásan, hiányosan, vagy nem a (2)
bekezdésben hivatkozott rendelet szerinti mellékletek csatolásával terjeszti elő, akkor a
kérelmezőt az államháztartásért felelős miniszter a kérelem előterjesztését követő harminc
napon belül hiánypótlásra hívja fel.
(12)	A belső ellenőri tevékenység engedélyezésére irányuló eljárás során a kérelmező
természetes személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy megfelel a (3)
bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek, vagy kéri, hogy az e tényre vonatkozó
adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv az államháztartásért felelős miniszter részére - annak az
engedély kiadásának elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa. Az
adatigénylés kizárólag a (13) bekezdésben meghatározott adatokra irányulhat.
(13)	Az államháztartásért felelős miniszter a belső ellenőri tevékenység gyakorlásának
időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a belső
ellenőrzési tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a
(3)	bekezdés b) pontjában meghatározott feltételeknek. A hatósági ellenőrzés céljából az
államháztartásért felelős miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az
adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a belső ellenőrzési tevékenység
folytatására engedéllyel rendelkező természetes személy megfelel-e a (3) bekezdés b)
pontjában meghatározott feltételeknek.
(14)	Az államháztartásért felelős miniszter
a)	a (12) bekezdés alapján megismert személyes adatot a tevékenységi engedély iránti
eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a (13) bekezdés alapján megismert személyes adatot a hatósági ellenőrzés időtartamára
vagy a tevékenységi engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős
befejezéséig
kezeli.
121/E. § (1) A költségvetési szerv vezetője vagy az általa írásban kijelölt vezető állású
személy - aki nem lehet a költségvetési szerv gazdasági vezetője vagy belső ellenőrzési
vezetője - kétévente köteles a belső kontrollrendszerek témakörében az államháztartásért
felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt venni. A költségvetési szerv
vezetője köteles a részvételt az irányító szerv vezetője felé az adott év december 31-ig
igazolni.
(2)	A költségvetési szerv gazdasági vezetője kétévente köteles a belső kontrollrendszerek
témakörben az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott továbbképzésen részt
venni. A részvételt a költségvetési szerv vezetője december 31-éig igazolja.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésekben foglaltak nem vonatkoznak az adott évben azon
személyekre, akiket július 1. után bíznak meg vezetői feladattal. A tárgyév július 1. után
megbízott, az (1)-(3) bekezdések alapján képzésre kötelezett személyek a kinevezésüket
36
követő évben kötelesek első alkalommal az (1)-(3) bekezdések szerinti képzési
kötelezettségüket teljesíteni.
(4)	A továbbképzés részletszabályait az államháztartásért felelős miniszter rendeletben
szabályozza.
Támogatások ellenőrzése
122.	§ (1) Aki költségvetési vagy európai uniós forrásokból származó támogatásban
részesül, köteles a támogatások lebonyolításában részt vevő és a támogatást ellenőrző
szervezetekkel együttműködni, az ellenőrzést végző szerv - így különösen az Európai
Számvevőszék és az Európai Bizottság illetékes szervezetei, az Állami Számvevőszék, a
kormányzati ellenőrzési szerv, a fejezetek ellenőrzési szervezetei, a kincstár, és az európai
uniós támogatásokkal kapcsolatban az irányító hatóságok, a kifizető, az igazoló és az
ellenőrzési hatóság - képviselőit ellenőrzési munkájukban a megfelelő dokumentumok,
számlák, a megvalósítást igazoló okmányok, bizonylatok rendelkezésre bocsátásával,
valamint a fizikai teljesítés vizsgálatában a helyszínen is segíteni. Ha a kedvezményezett az
ellenőrzés során felróható magatartásával az ellenőrző szervek munkáját ellehetetleníti, a
támogatási döntés érvényét veszti, a támogatási szerződés megszűnik, és a
kedvezményezettnek további támogatás nem folyósítható, a kedvezményezett az addig
igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.
(2)	Az államháztartás külső és belső pénzügyi ellenőrzését ellátó szervek az európai uniós
forrásból származó támogatások felhasználásának szabályszerűségét ellenőrző Európai
Csalásellenes Hivatallal (OLAF) együttműködnek.
(3)	A Kormány által az európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások ellenőrzésére
kijelölt szerv ellenőrzési jogköre kiterjed a külön kormányrendeletben meghatározott
forrásokból nyújtott támogatásokkal kapcsolatos ellenőrzésekre
a)	a lebonyolításban érintett intézményeknél,
b)	a támogatásban részesülő jogi személyeknél, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezeteknél és természetes személyeknél,
c)	a támogatásokkal összefüggésben megvalósított beszerzésekre, az ezekre kötött
szerződések teljesítésének vizsgálatára, ebben a vonatkozásban azon szerződő felekre is,
amelyek a szerződés teljesítéséért felelősek, vagy abban közreműködnek.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott szerv feladatát, hatáskörét, szervezetét,
ellenőrzésének részletes szabályait a Kormány rendeletben határozza meg.
Kizárás a költségvetési támogatásokból
122/A. § (1) A fejezetet irányító szerv vezetője külön határozatával a kedvezményezettet
legfeljebb öt évre kizárhatja a költségvetési támogatásokra való jogosultságból, ha
a)	a kedvezményezett a támogatott tevékenységtől eltérő kiadásokra használja fel a
fejezet, az elkülönített állami pénzalap költségvetéséből nyújtott támogatást,
b)	a kedvezményezett felszólítás ellenére nem tesz eleget a 13/A. § (2) bekezdésében
meghatározott számadási kötelezettségnek,
37
c)	a kedvezményezett nem tesz eleget ellenőrzéstűrési kötelezettségének, és ennek
következtében a támogatott tevékenység szabályszerű megvalósítását nem lehet ellenőrizni,
d)	a kedvezményezett a támogatási igénylése, kifizetési igénylése során hamis adatot
szolgáltatott, vagy hamis nyilatkozatot tett.
(2)	A fejezetet irányító szerv vezetőjének külön határozatával a kedvezményezett
meghatározott időre - de legfeljebb öt évre - kizárható az érintett előirányzatok támogatási
rendszeréből, ha a támogató a kedvezményezettnek felróható okból vonta vissza a támogatói
okiratot vagy állt el a támogatási szerződéstől, illetve mondta fel azt.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a támogató haladéktalanul értesíti a
fejezetet irányító szerv vezetőjét, egyidejűleg csatolva a kizárást megalapozó, illetve a
támogatással kapcsolatos dokumentumokat, adatokat.
(4)	A (2) bekezdésben foglaltak fennállása esetén a támogató haladéktalanul értesíti a
fejezetet irányító szerv vezetőjét, - egyidejűleg csatolva a kizárást megalapozó, illetve a
támogatással kapcsolatos dokumentumokat, adatokat -, egyben javaslatot tesz a
kedvezményezett érintett előirányzatok támogatási rendszeréből történő kizárására, vagy
annak mellőzésére.
(5)	A fejezetet irányító szerv vezetője e §-ban foglalt eljárása során - az e törvényben
szabályozott eltérésekkel - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló
törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. Az eljárásban kizárt az újrafelvételi eljárás, valamint
egyezség megkötése.
(6)	Az (1) bekezdés szerinti döntés ellen fellebbezésnek nincs helye. A támogatásra való
jogosultságból kizárt kedvezményezett a döntés felülvizsgálatát kérheti a lakóhelye, székhelye
szerint illetékes megyei bíróságtól (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: bíróság). A
bíróság eljárása során felfüggesztésnek és szünetelésnek nincs helye. A kérelemről a bíróság a
közigazgatási hatósági eljárásban hozott határozatok elleni bírósági felülvizsgálatra vonatkozó
szabályok szerint dönt.
(7)	A költségvetési támogatásokból kizárt kedvezményezettel a kizárás hatálya alatt új
támogatási szerződés nem köthető, a kedvezményezett javára új támogatási döntés nem
hozható.
(8)	E § alkalmazásában hamis adat a valóságnak megfelelően ismert, de a valóságtól
szándékosan eltérően közölt adat; hamis nyilatkozat az olyan nyilatkozat, amely hamis adatot
tartalmaz.
122/B. § (1) A támogatásokból a 122/A. §-ban foglaltak szerint kizárt természetes és jogi
személyekről, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekről a kincstár nyilvántartást (a
továbbiakban: támogatási rendszerből kizártak nyilvántartása) vezet. A nyilvántartás vezetése
(így különösen: nyilvántartásba vétel, adatmódosítás, adattörlés) során formális döntést nem
kell hozni, a kincstár - a fejezetet irányító szerv vezetőjének adatszolgáltatása alapján -
hivatalból, mérlegelés nélkül jár el (végez bejegyzést).
38
(2)	A támogatási rendszerből kizártak nyilvántartása az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a kizárt természetes és jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek alábbi azonosító adatait:
aa)	természetes személy esetén:
aaa)	név (családi és utónév, születési név),
aab)	lakóhely, tartózkodási hely,
aac)	születési hely és idő,
aad)	anyja neve
aae)	adóazonosító jel,
ab)	jogi személyek és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:
aba)	név, illetve cégnév (teljes és rövidített név),
abb)	cím, székhely,
abc)	nyilvántartási szám, illetve cégjegyzékszám, lajstromszám,
abd)	adószám,
abe)	képviseletre jogosult neve,
b)	a kizárásról szóló határozat tartalma.
(3)	A nyilvántartás adatait kizárólag a támogatók jogosultak teljes körűen megismerni. A
(2) bekezdés aaa), aba)-abe), valamint b) pontjában foglalt adatok nyilvánosak.
(4)	A (2) bekezdésben foglalt adatokat a kizárásról szóló határozat jogerőre
emelkedésének napjától a kizárás időtartamának lejártáig kell nyilvántartani. Ezt követően az
adatokat haladéktalanul törölni kell a nyilvántartásból.
(5)	A nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatás rendjét az államháztartásért felelős miniszter rendeletben határozza meg.
Az adók és más befizetések ellenőrzése
122/C. § (1) Az ellenőrzés során az adóhatóság, illetve a más bevételek beszedéséért
felelős hatóság az államháztartást illető fizetési kötelezettségek vonatkozásában ellenőrzi az
adózással és más befizetésekkel, továbbá a költségvetési támogatásokkal kapcsolatos
jogszabályok megtartását.
(2) Az (1) bekezdésben szereplő ellenőrzés kiterjed különösen a bejelentésre, a bevallásra,
az adó-, járulék-, hozzájárulás- és egyéb fizetési kötelezettség megállapításra, a bizonylati
rendre, a könyvvezetésre, a nyilvántartásra, az adatszolgáltatásra, a befizetési kötelezettség
teljesítésére, a költségvetési támogatások igénylésének és felhasználásának ellenőrzésére.
39
(3) Az adóellenőrzés részletes szabályairól külön törvény rendelkezik.
122/D. § (1) A kincstár a szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és közoktatási
közfeladatot ellátó nem állami, nem önkormányzati intézményt fenntartókat a központi
költségvetésből megillető normatív hozzájárulások és támogatások, kiegészítő támogatások
igénylésének, felhasználásának jogszabályi feltételeit és az elszámolások szabályszerűségét -
külön jogszabályban meghatározottak szerint, az ott megjelölt szervezetek bevonásával -
ellenőrzi.
(2)	A kincstár ellenőrzési tevékenységére a közigazgatási hatósági eljárás általános
szabályairól szóló törvény szabályait kell alkalmazni.”
(65)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„l) a költségvetésből és az európai uniós forrásból nyújtott támogatások, valamint az
államháztartás alrendszereinek felajánlott külföldi segélyek és adományok felhasználásának
információs rendszereit és monitoring szabályait,”
(66)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„m) a fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználásának szabályait, valamint a fejezetet
irányító szerv által az adott költségvetési évre az államháztartásért felelős miniszter
egyetértésével kiadott rendelet, szabályzat tartalmi követelményeit;”
(67)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„u) a kormányzati ellenőrzés, a belső kontrollok, a FEUVE, valamint a belső ellenőrzés
részletes szabályait;”
(68)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés zsa) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„zsa) a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek tekintetében a 15/A. §-
ban foglaltak szerinti közzététel részletes szabályait;”
(69)	Az Áht. 124. § (2) bekezdés zse) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben állapítsa meg/
„zse) a 102. § szerint a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv részére a központi
költségvetési támogatás rendelkezésre bocsátásának részletes szabályait, az abból
érvényesíthető levonásokat, és azokat az eseteket, amikor a kincstár jogosult a kincstári körbe
tartozó költségvetési szerv számláját megterhelni;”
40
(70)	Az Áht. 124. § (4) bekezdése kiegészül a következő q) ponttal:
/(4) Felhatalmazást kap az államháztartásért felelős miniszter arra, hogy/
„q) a 122/B. § szerinti nyilvántartás vezetésének részletes szabályait, valamint a
nyilvántartásból történő adatszolgáltatás rendjét”
/rendeletben szabályozza./
(71)	Az Áht. 124. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Felhatalmazást kapnak a fejezetet irányító miniszterek, hogy az adott költségvetési
évre vonatkozóan az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben évente megalkotott
rendeletben állapítsák meg a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésével, felhasználásával
kapcsolatos rendelkezéseket.”
(72)	Az Áht. 124/A. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/124/A. § Felhatalmazást kap a Kormány, hogy,/
„b) a kormányzati ellenőrzési szervet,”
/rendeletben jelölje ki/
(73)	Az Áht. kiegészül a következő 126. §-sal:
„126. § A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló
2000. évi XXXIX. törvény 27. §-ában foglalt előirányzatok felhasználása tekintetében e
törvény 13/A. § (2) és (4) bekezdéseit, 13/B. § (1) bekezdését, 15. §-át, valamint 101/A. §-át
nem kell alkalmazni.
(74)	Az Áht. 2/A. § (1) bekezdés i) pontjában a „névértéken számítva.” szövegrész
helyébe a „névértéken számítva,” szöveg, 6. §-ában az „államháztartás társadalombiztosítási
alrendszerét” szövegrész helyébe az „államháztartás társadalombiztosítási rendszerét” szöveg,
12/A. § (1) bekezdésében a „12. § (4) bekezdésében” szövegrész helyébe a „12. § (7)
bekezdésében” szöveg, 12/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „Európai Unió költségvetéséből,
illetve az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak költségvetéséből”
szövegrész helyébe a „európai uniós forrásból” szöveg, 13/A. § (1) bekezdésében az „Európai
Unióból származó források (a továbbiakban: EU források)” szövegrész helyébe az „európai
uniós források” szöveg, 13/A. § (8) bekezdésében az „európai uniós támogatásból”
szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatásból” szöveg, 13/A. § (8)
bekezdésében az „európai uniós támogatást” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból
származó támogatást” szöveg, 13/C. § (1) bekezdésében az „Európai uniós támogatás”
szövegrész helyébe az „Európai uniós forrásból származó támogatás” szöveg, 13/C. § (2)
bekezdésében az „európai uniós támogatás” szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból
származó támogatás” szöveg, 15. § (6) bekezdés a) pontjában a „Munkaerőpiaci Alapba”
szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés i) pontjában az
„Országos Támogatási és Monitoring rendszert” szövegrész helyébe a „kincstári monitoring
rendszert” szöveg, 18/B. § (1) bekezdés x) pontjában a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervnek.” szövegrész helyébe a „mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervnek;” szöveg, 18/K. § (1) bekezdés f) pontjában az „adóigazgatási azonosító számát”
41
szövegrész helyébe az „adóazonosító számát” szöveg, 33/D. § (1) bekezdés k) pontjában az
„Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB)” szövegrész helyébe az „Európa Tanács Fejlesztési
Bankja (CEB);” szöveg, 33/D. § (2) bekezdésében „az Európai Közösséget létrehozó
Szerződés 87. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás” szövegrész helyébe „az Európai Unió
működéséről szóló Szerződés 107. cikk (1) bekezdése szerinti támogatás” szöveg, 38. § (1)
bekezdésében „az általános tartalékkal” szövegrész helyébe „a rendkívüli kormányzati
intézkedésekre szolgáló tartalékkal” szöveg, 48. § d) pontjában „az általános tartalék”
szövegrész helyébe a „rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék” szöveg, 48. §
s) pontjában a „szeptember 30-ig” szövegrész helyébe a „június 30-ig” szöveg, 48. § u)
pontjában a „hivatalos honlapján.” szövegrész helyébe a „hivatalos honlapján;” szöveg, 49. §
(5)	bekezdés p) pontjában a „24. § (9) bekezdésében” szövegrész helyébe a „100/J. § (1)
bekezdésében” szöveg, 49. § (5) bekezdés q) pontjában az „európai uniós támogatásból”
szövegrész helyébe az „európai uniós forrásból származó támogatásból” szöveg, 61. §-ában a
„18/B. § (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész helyébe a „61/A. §” szöveg, 64/D. § (2)
bekezdésében az „öt munkanapos” szövegrész helyébe a „tizenöt napos” szöveg, 69. § (1)
bekezdés a) pontjában az „előző évek pénzmaradványa nélküli” szövegrész helyébe az „előző
évek pénzmaradványa, vállalkozási maradványa nélküli” szöveg, 69. § (1) bekezdés c)
pontjában a „pénzmaradványának igénybevételét” szövegrész helyébe a
„pénzmaradványának, vállalkozási maradványának igénybevételét” szöveg, 82. §-ában az
„eredménykimutatást” szövegrész helyébe a „vállalkozási maradvány-kimutatást” szöveg,
86/C. §-ában a „18/B. § (1) bekezdésének d) pontja” szövegrész helyébe a „86/D. §” szöveg,
124. § (2) bekezdés e) pontjában a „viszontgarancia előkészítésének” szövegrész helyébe a
„viszontgarancia vállalás feltételeinek, előkészítésének” szöveg, 124. § (2) bekezdés s)
pontjában az „európai uniós és egyéb nemzetközi támogatások” szövegrész helyébe az
„európai uniós forrásból származó és egyéb nemzetközi támogatások” szöveg, valamint
124. § (2) bekezdés v) pontjában az „Európai Közösségek” szövegrész helyébe az „Európai
Unió” szöveg lép.
(75)	Hatályát veszti az Áht. 13/A. § (3) bekezdése, 15. § (8) bekezdése, 18/K. § (2)
bekezdés d) pontja, 20. § (9) bekezdése, 21. § (2) bekezdése, 24/A. §-a, 39. §-a, 47. §-a, 48. §
e)	és r) pontja, 49. § (5) bekezdés r) pontja, 52. § (4) bekezdése, valamint 64/E. § (5)
bekezdése.
(76)	Hatályát veszti az Áht. 20. § (2) bekezdésében a „, költségvetési egységek”
szövegrész, 64. § (4) bekezdésében „A különbözettel a költségvetési törvényben a helyi
önkormányzatok számára megállapított állami támogatási előirányzatok nem módosulnak, a
helyi önkormányzat költségvetési rendeletében módosítja a központi költségvetésből
származó bevételeinek előirányzatát.” szövegrész, 64/D. § (12) bekezdésében az „- a kötelező
feladatok ellátásának rendkívüli veszélyeztetettsége esetén legfeljebb harminchat havi -”
szövegrész, 100/C. § (1) bekezdésében a „(bevételi előirányzat teljesítése érdekében történő)”
szövegrész, 100/F. § (2) bekezdésében a „két egymást követő hónapban” szövegrész, 124. §
(2)	bekezdés g) pontjában a „[97. § (1) és (2) bekezdés]” szövegrész, 124. § (2) bekezdés w)
pontjában a „, valamint a 102. § (4)-(6) bekezdésének” szövegrész, valamint 124. § (4)
bekezdés g) pontjában az „e törvény 40. §-a alapján” szövegrész.
(77)	2011. július 1-jén hatályát veszti az Áht. 18/C. § (14)-(15) bekezdése.
42
A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes
kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény módosítása
6. §
A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes
kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény 1. § (1) bekezdésében „az Országos Kárrendezési
és Kárpótlási Hivatal által rendszeresített formanyomtatványon, az illetékes megyei (fővárosi)
kárrendezési hivatal (a továbbiakban: hivatal)” szövegrész helyébe „az arra rendszeresített
formanyomtatványon, a kárpótlási hatóság” szöveg, 1. § (2) bekezdés a) pontjában „a hivatal”
szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 1. § (3) bekezdésében, 3. § (1)
bekezdésében, 5. § (2) bekezdésében „a hivatal” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság”
szöveg, 5. § (1) bekezdésében „a hivatalt” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságot”
szöveg, 5. § (2) bekezdésében „a hivatalnak” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóságnak”
szöveg, valamint 8. § (2) bekezdésében „a megyei (fővárosi) kárrendezési hivatal igazolása
alapján az OKKH” szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg lép.
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény módosítása
7.	§
(1)	A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló
1992. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: AT.) 4. § (3) bekezdés c) pont 2. alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/
/c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve/
„2. az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló 2010. évi LXXV. törvény (a továbbiakban:
Efo.tv.) 7. §-a alapján a kincstár által a Nyugdíjbiztosítási Alapnak átutalt összeget,”
(2)	Az AT. 4. § (3) bekezdése c) pontja kiegészül a következő 7. alponttal:
/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/
/c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve/
„7. a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
23.	§ (1) bekezdés d) pontja, továbbá a 123. § (4) bekezdésében meghatározott esetekben a
pénztár által a pénztártag egyéni számlájáról a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átutalt
összeget,”
(3)	Az AT. 4. § (3) bekezdése kiegészül a következő l) ponttal:
/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/
„l) az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alapból származó bevétel, ideértve a Tbj.
18. § (6) bekezdése és 26. § (11) bekezdése szerinti bevételt, valamint a külön törvény szerint
a Nyugdíjbiztosítási Alap részére átadandó egyéb pénzeszközt.”
43
(4)	Az AT. 5. § (3) bekezdés c) pont 4. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(3) A kiadások fedezetét a következő bevételek képezik:/
/c) egyéb járulékok és hozzájárulások, ideértve/
„4. az Efo.tv. 7. §-a alapján a kincstár által az Egészségbiztosítási Alapnak átutalt
összeget,”
(5)	Az AT. 10. §-a kiegészül a következő (3) bekezdéssel:
„(3) A fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként működő
társadalombiztosítási igazgatási szervek működési és felhalmozási kiadásai nem az Alapokat
terhelik, azok fedezetét a központi költségvetés biztosítja.”
(6)	Az AT. 13. számú mellékletében a „baleseti járulék” szövegrész helyébe az
„egészségügyi szolgáltatási járulék” szöveg lép.
(7)	Hatályát veszti az AT. 4. § (3) bekezdés b) pont 3. alpontja, c) pont 6. alpontja,
valamintf) pont 1., 2. és 3. alpontja.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény módosítása
8. §
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény 14. § (7)-(8) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(7) Ha az önkormányzat a 13. §-ban, valamint a (4) bekezdésben foglaltakat nem teljesíti
határidőre, a fel nem használt támogatást a helyi önkormányzatokért felelős miniszter elvonja.
(8)	Ha az önkormányzat az (5) bekezdésben foglalt esetekben a központi támogatást
jogtalanul használta fel, akkor tíz napon belül köteles a jogtalanul felhasznált támogatást
visszafizetni, és az Áht. szerinti kamatot fizetni a központi költségvetés javára.”
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
9.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szoctv.) 92/K. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92/K. § (1) Szociális szolgáltatásokat a 4. § (1) bekezdésének m) pontjában
meghatározott bármely állami, egyházi és nem állami fenntartó biztosíthat, ha az általa
fenntartott szociális szolgáltató, illetve szociális intézmény
a)	megfelel az e törvényben és külön jogszabályban meghatározott feltételeknek, és
b)	jogerős működési engedéllyel rendelkezik.
44
(2)	A működési engedély kiadásáról - a fenntartó kérelmére - a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve szakigazgatási szerveként működő szociális hatóság
(a továbbiakban: működést engedélyező szerv) dönt. A működési engedély kiadásával,
módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárások illetékmentesek.
(3)	A működést engedélyező szerv legalább kétévente ellenőrzi, hogy a szociális
szolgáltató, illetve intézmény működése megfelel-e a működési engedélyben és a
jogszabályokban foglaltaknak.
(4)	A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve
hivatalos feljegyzést megküldi
a)	a fenntartónak,
b)	a szociális szolgáltatónak, intézménynek,
c)	másolatban az igazgatóságnak,
d)	jelzőrendszeres házi segítségnyújtást nyújtó szociális szolgáltató, intézmény esetén
másolatban az állami foglalkoztatási szervnek.
(5)	A működést engedélyező szerv - külön jogszabályban foglaltak szerint - a működési
engedélyt visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót a szociális szolgáltatás abbahagyására, ha
működése nem felel meg a jogszabályokban, illetve a működési engedélyben foglaltaknak.
(6)	Az intézményben ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg
a)	nappali intézmény esetén - a nappali melegedő kivételével - a működési engedélyben
meghatározott férőhelyszám száztíz százalékát,
b)	bentlakásos intézmény esetén a működési engedélyben meghatározott férőhelyszám
százöt százalékát,
éves átlagban pedig a férőhelyszám száz százalékát. Ha az intézményben egymást követő
hatvan napot meghaladóan a működési engedélyben meghatározott férőhelyszámnál több
személyt látnak el, a fenntartó 30 napon belül köteles kérelmezni a működési engedély
módosítását.
(7)	A működést engedélyező szerv a működési engedéllyel rendelkező szociális
szolgáltatókról, intézményekről nyilvántartást vezet, amelynek adattartalma nyilvános.
(8)	Házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg
a működési engedélyben meghatározott ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban
pedig annak száz százalékát.
(9)	A működést engedélyező szerv a működés személyi és tárgyi feltételeinek, a működés
jogszerűségének, a szociális szolgáltatásra való jogosultság megállapításának, illetőleg az
intézményi jogviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának ellenőrzése érdekében, az ahhoz
szükséges mértékben
a)	megismerheti és kezelheti az ellátott, törvényes képviselője, az ellátott tartására
jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személy, a térítési díjat, az
45
egyszeri hozzájárulást megfizető személy, továbbá a szolgáltató, intézmény alkalmazottjának
a személyes adatait,
b)	betekinthet a szolgáltató, intézmény létrehozásával, működésével és megszűnésével,
illetve az intézményi jogviszony keletkezésével, fennállásával és megszűnésével összefüggő
iratokba, kérheti azok bemutatását, azokról másolatot készíthet, illetve azokat lefoglalhatja.
(10)	A működést engedélyező szerv a fenntartóval, az intézményvezetővel, illetve más
jogsértő személlyel szemben az ellátottak jogainak megsértése és más, külön jogszabályban
meghatározott jogsértések esetén legfeljebb 200 000 forint összegű szociális igazgatási
bírságot szabhat ki. A szociális igazgatási bírság több jogsértés esetén halmozottan is
kiszabható.
(11)	A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók
módjára kell behajtani.”
(2)	Hatályát veszti a Szoctv. 132. § (1) bekezdés f) pontjában az „, a működést
engedélyező szerv vagy szervek kijelölését” szövegrész.
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása
10.	§
(1)	A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény (a
továbbiakban: Nek. tv.) 63. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A költségvetési törvényben az országos kisebbségi önkormányzatok támogatására
megállapított előirányzatok évközi módosítása - az államháztartásról szóló törvény eltérő
rendelkezése hiányában - az Országgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.
(3)	A költségvetési törvény a kisebbségpolitikáért felelős állami szerv vezetője által
irányított fejezetben állapítja meg az országos önkormányzat és az országos kisebbségi
önkormányzat fenntartásában lévő egyes intézmények központi költségvetési támogatását.”
(2)	A Nek. tv. 55. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) Az állam a kisebbségi közügyek ellátásához a költségvetési törvényben/
„d) támogatást nyújt a hazai kisebbségek önazonosságának megőrzéséhez, hagyományai
gondozásához, átörökítéséhez, az anyanyelv ápolásához, fejlesztéséhez, szellemi és tárgyi
emlékeik fennmaradásához.”
(3)	Hatályát veszti a Nek. tv. 55. § (6)-(7) bekezdése, valamint 55/A. §-a.
46
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
11.	§
(1)	A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 37. § (7)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha a közoktatási intézményt a működést engedélyező szerv vette nyilvántartásba,
székhelyének változása esetén a (2) bekezdésben foglaltak szerint újra nyilvántartásba kell
venni abban az esetben, ha a működést engedélyező szerv illetékessége is megváltozik. Az
ismételt nyilvántartásba vétel a közoktatási intézmény létrejöttének időpontját nem érinti.”
(2)	A Kt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) Ha a nevelési-oktatási intézményt nem helyi önkormányzat alapítja,
működésének megkezdéséhez engedély szükséges. Az engedély akkor adható ki, ha a
nevelési-oktatási intézmény az e törvény 38. §-ának (1) bekezdésében meghatározottak szerint
rendelkezik a működéséhez szükséges feltételekkel.
(2)	Az engedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell a nevelési-oktatási intézmény
alapító okiratát, foglalkozási, illetve pedagógiai programját, továbbá azokat az okiratokat,
amelyekből megállapítható, hogy a működés megkezdéséhez, a nevelő és oktató munkához
szükséges személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A kérelem és mellékletei
jogszabályban meghatározott formában nyújthatók be.
(3)	Az engedély kiadásáról a működést engedélyező szerv dönt. A működést engedélyező
szerv a (4) bekezdés a) pontja tekintetében köteles szakértői véleményt beszerezni. Szakértői
véleményt közoktatási szakértő adhat.
(4)	A működést engedélyező szerv az engedély kiadását akkor tagadhatja meg, ha a
nevelési-oktatási intézmény
a)	nevelési, illetve pedagógiai programja nem felel meg az e törvényben, szakmai
programja a szakképzésről szóló törvényben meghatározottaknak;
b)	nem rendelkezik - az e törvényben foglaltaknak megfelelő - a működéséhez szükséges
személyi és tárgyi feltételekkel, illetőleg a költségvetésből nem állapítható meg, hogy a
feladata ellátásához szükséges költségeket milyen forrásból biztosítják.
(5)	A nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges engedély akkor adható ki, ha a
nevelési-oktatási intézmény állandó saját székhellyel rendelkezik, továbbá legalább egy, az e
törvény 3. számú mellékletében meghatározott maximális létszám befogadására alkalmas
óvodai csoport, kollégiumi csoport, továbbá az adott iskolatípusnak megfelelően valamennyi
évfolyamra egy-egy iskolai osztály működtetésére alapították, és az ehhez szükséges -
jogszabályban meghatározott - személyi és tárgyi feltételek rendelkezésre állnak. A nevelési-
oktatási intézmény akkor rendelkezik állandó saját székhellyel, ha a fenntartója igazolja, hogy
a feladatai ellátásához szükséges jogszabályban meghatározott helyiségek feletti rendelkezési
jog a nevelési-oktatási intézmény működéséhez legalább öt nevelési évre, tanítási évre
biztosított (a továbbiakban: székhely feletti rendelkezési idő). Nemzeti, etnikai kisebbségi
oktatás részére létesített nevelési-oktatási intézmény esetén az engedély kiadható akkor is, ha
a helyiségek az átlaglétszámnak megfelelő gyermek, tanuló befogadására nem, de a várható
gyermek-, tanulói létszám befogadására alkalmasak. Ha a nevelési-oktatási intézmény
47
székhelye másik nevelési-oktatási intézmény által is használt ingatlanban található, az
engedélyezési eljárásban vizsgálni kell azt is, hogy az épületben biztosítható-e valamennyi
nevelési-oktatási intézmény zavartalan működése, az alapító okiratában megjelölt maximális
gyermek, illetve tanulói létszám fogadása, a nevelőtestületek működése.
(6)	Ha a nevelési-oktatási intézmény tevékenysége, illetve székhelye megváltozik, az (1)
bekezdésben meghatározott engedélyt a fenntartónak a változás tekintetében ismételten be
kell szereznie.
(7)	Ha a nem önkormányzati nevelési-oktatási intézmény fenntartói jogát akarják átadni
anélkül, hogy, megváltozna a nevelési-oktatási intézmény működése, tevékenysége, a
működést engedélyező szerv azt vizsgálja, hogy az új - nem önkormányzati - fenntartó tudja-
e biztosítani a folyamatos működéshez szükséges feltételeket. A fenntartói jog átadása
tárgyában kötött megállapodás a működést engedélyező szerv jogerős határozatával válik
érvényessé. Ha a fenntartói jog átadása érinti a nevelési-oktatási intézmény működését,
tevékenységét, az eljárásra a (6) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.
(8)	Ha a működést engedélyező szerv elutasítja a működés megkezdéséhez szükséges
engedély kiadását, a nevelési-oktatási intézmény nyilvántartásba vételét is meg kell tagadnia;
ha a nevelési-oktatási intézményt már nyilvántartásba vette, törli a nyilvántartásból.
Költségvetési szerv esetén a működést engedélyező szerv megkeresi a törzskönyvi
nyilvántartást vezető szervet a törlés céljából.”
(3)	A Kt. 80. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„80. § (1) A működést engedélyező szerv legalább kétévente végzi a nem helyi
önkormányzat által fenntartott nevelési-oktatási intézmény fenntartói tevékenységének
törvényességi ellenőrzését, melynek eredményéről értesíti a normatív költségvetési
hozzájárulást folyósító szervet. E rendelkezést nem lehet alkalmazni, ha a nevelési-oktatási
intézményt a települési kisebbségi, valamint a területi kisebbségi önkormányzat tartja fenn.
(2)	A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés keretében vizsgálja, hogy a
fenntartó a nevelési-oktatási intézményt az alapító okiratban és a működéshez szükséges
engedélyben meghatározottak szerint működteti-e.
(3)	A működést engedélyező szerv a törvényességi ellenőrzés körében - megfelelő
határidő biztosításával - felhívja a fenntartót a törvénysértés megszüntetésére. Ha a fenntartó
a megadott határidőn belül nem intézkedett, a működést engedélyező szerv kezdeményezheti
a törvénysértő intézkedés, döntés, mulasztás bírósági megállapítását. A pert a törvénysértés
megszüntetésére meghatározott határidő lejártától számított harminc napon belül kell
kezdeményezni. Ha a bíróság megállapítja a törvénysértést, és azt a fenntartó a bíróság által
megállapított határidőn belül nem szünteti meg, a működést engedélyező szerv a működéshez
szükséges engedélyt visszavonja, és a nevelési-oktatási intézményt törli a nyilvántartásból,
illetve költségvetési szerv esetén megkeresi a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet a
nyilvántartásból való törlés céljából.
(4)	A törvényességi ellenőrzést ellátó működést engedélyező szerv a nevelési-oktatási
intézmény működését felfüggesztheti, ha az ott folyó nevelő és oktató munka a
közbiztonságot, a közrendet, a közegészségügyet, a közerkölcsöt sérti, vagy mások jogai,
szabadságjogai ellen irányul, továbbá, ha a nevelési-oktatási intézmény a feladatainak
ellátásához szükséges feltételekkel nem rendelkezik. A működés felfüggesztése előtt - kivéve,
48
ha a késedelem jelentős vagy helyrehozhatatlan kárral, illetve veszéllyel járna - megfelelő
határidő biztosításával fel kell hívni a fenntartót a kifogásolt tevékenység megszüntetésére,
illetve a hiányosságok pótlására. A működést engedélyező szerv ebben az esetben elrendelheti
a határozat fellebbezésre tekintet nélküli végrehajtását. A működést engedélyező szerv a
határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül - kivéve, ha annak oka megszűnt -
köteles a (3) bekezdés szerint a pert megindítani, s az ott szabályozottak szerint eljárni.
(5)	Ha a nevelési-oktatási intézménynek a székhelyén kívül másik telephelye is van, a
telephelyre a 79. §-ban foglaltak szerint kell engedélyt kérni. A működést engedélyező
szervnek a telephelyen működő tagintézmény tekintetében le kell folytatnia a 79. §-ban
meghatározott eljárást, és gyakorolja az ott, valamint az e §-ban meghatározott hatásköröket,
azzal az eltéréssel, hogy a nyilvántartásból történő törlésről - megkeresésre - a székhely
szerinti működést engedélyező szerv intézkedik.
(6)	A működést engedélyező szerv - a jogerős határozat közlésével - intézkedik a
normatív költségvetési hozzájárulás folyósításának felfüggesztésére, ha a fenntartó a (3)-(4)
bekezdésben szabályozott felhívása ellenére a törvénysértést, a kifogásolt tevékenységet nem
szüntette meg, és ezért kezdeményezte a bíróságnál a törvénysértés megállapítását, vagy a (4)
bekezdés szerint az intézmény működésének azonnali felfüggesztését rendelte el.
(7)	A működést engedélyező szerv törvényességi ellenőrzési eljárására a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésre
vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
(4)	A Kt. 91. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A működést engedélyező szerv a nem helyi önkormányzatok által fenntartott óvodák
és általános iskolák nyilvántartásba vételével, nyilvántartásból való törlésével, továbbá a
működés megkezdésének engedélyezésével, az engedély visszavonásával kapcsolatban hozott
jogerős határozatát közli a fenntartó székhelye szerint illetékes működést engedélyező
szervvel.”
(5)	A Kt. 102. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) A fenntartói jog átadásának tilalmára vonatkozó rendelkezéseket nem kell
alkalmazni a fenntartó jogutódlással történő megszűnésekor, az önkormányzatok
szétválásával összefüggő vagyonmegosztáskor, az egyéni vállalkozó halálakor, ha van, aki a
tevékenység folytatására jogosult. Az átszervezés tilalmára vonatkozó rendelkezést nem kell
alkalmazni, ha a székhely, telephely megváltoztatására azért kerül sor tanítási évben
(szorgalmi időben), nevelési évben, mert a már meglévő épületet, helyiséget, területet
megfelelő időben nem lehetett birtokba venni, vagy a nevelési-oktatási intézmény által
használt épület, helyiség, terület váratlanul alkalmatlanná vált a rendeltetésszerű használatra.
Nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartó részére a működést engedélyező
szerv engedélyezheti a székhely, telephely változását tanítási évben (szorgalmi időben),
nevelési évben más, előre nem látható okból is. Ha a nem állami, nem helyi önkormányzati
intézményfenntartó három éven belül másodszor kéri előre nem látható okból a székhely-,
telephelyváltozás engedélyezését, a működést engedélyező szervnek le kell folytatnia az e
törvény 80. §-ában szabályozott törvényességi ellenőrzést.”
49
(6)	A Kt. 117. § (1) bekezdés b)-c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A térítési díj tanévenként, a szakmai feladatra - a tanévkezdéskor számított - folyó
kiadások egy tanulóra jutó hányadának/
„b) öt-húsz százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben,
tizennyolc éven aluli tanulóknál;
c)	tizenöt-negyven százaléka a 115. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben,
tizennyolc éven felüli, de huszonkettő éven aluli tanulóknál;”
(7)	A Kt. 118. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) Ha a nem állami fenntartó a fenntartásában működő közoktatási intézményt egyházi
fenntartónak adja át, vagy a nem állami fenntartó által fenntartott szolgáltató, intézmény
megszűnésétől számított tizenkét hónapon belül egyházi fenntartó olyan közoktatási
intézményt hoz létre, amelyben a gyermekek, illetve tanulók legalább ötven százaléka azonos
a megszűnt intézményben nevelt, oktatott tanulókkal, továbbá a megszűnt és a létrehozott
intézmény - részben vagy egészben - ugyanabban az ingatlanban működik, a nem állami
fenntartó köteles az egyházi kiegészítő támogatás öt évre számított átalányösszegét a központi
költségvetésnek megtéríteni. Az átalányösszeg a nem állami fenntartónak a fenntartóváltozás,
illetve a közoktatási intézmény megszűnésének teljes évére járó normatív állami hozzájárulás
és egyházi kiegészítő támogatás összegének ötszöröse. A teljes átalányösszeg megfizetéséig a
fenntartóváltozás, illetve az új intézmény létrehozása nem engedélyezhető.”
(8)	A Kt. 121. § (1) bekezdése kiegészül a következő 47. ponttal:
/(1) E törvény alkalmazásában/
„47. működést engedélyező szerv: a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási
szerve.”
(9)	A Kt. 121. §-a kiegészül a következő (10) bekezdéssel:
„(10) A tanulók tankönyvellátását szolgáló központi költségvetési támogatás terhére a
készségfejlesztő speciális szakiskolai oktatáshoz és a fejlesztő iskolai oktatáshoz a szakmai
munkaközösség és az iskolai szülői szervezet (közösség) egyetértésével a pedagógiai
programban foglaltak megvalósítását szolgáló, a tankönyvjegyzékben nem szereplő könyvek,
munkafüzetek, feladatlapok, digitális ismerethordozók is beszerezhetők tankönyv helyett, ha
az iskolában a nevelő és oktató munkához részben vagy egészben nem alkalmaznak
tankönyvet.”
(10)	A Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/1. E törvény alapján nyilvántartott adatok:/
„a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakóhelyének,
tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, telefonszáma, nem magyar
állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a
tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma;”
50
(11)	A Kt. 2. számú melléklet „A gyermekek, tanulók adatai” cím 1. d) pontja a második
franciabekezdést követően a következő franciabekezdéssel egészül ki:
/d) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok/
„- a tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok”
(12)	A Kt. 132. § (6) bekezdésében a „2011. augusztus 31-éig” szövegrész helyébe a
„2012. augusztus 31-éig” szöveg lép.
(13)	A Kt. 37. § (2) bekezdésében a „jegyzőnél, főjegyzőnél” szövegrész helyébe a
„működést engedélyező szervnél” szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „főjegyző gyakorolja”
szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv gyakorolja” szöveg, 82. § (2)
bekezdésében a „főjegyző az illetékes” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv az
illetékes” szöveg, 82. § (5) bekezdésében a „főjegyző ellátja” szövegrész helyébe a
„működést engedélyező szerv ellátja” szöveg, 91. § (2) bekezdés felvezető szövegében a
„főjegyző, továbbá a jegyző” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv” szöveg,
91. § (3) bekezdésében a „főjegyző elkészíti” szövegrész helyébe a „működést engedélyező
szerv elkészíti” szöveg, 91. § (6) bekezdésében a „(2) bekezdés a)-b) pontjában és a (4)
bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző, főjegyző” szövegrész
helyébe a „(2) bekezdés a)-b) pontjában meghatározott feladat ellátásához a működést
engedélyező szerv, és a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott feladat ellátásához a jegyző,
főjegyző” szöveg, 93. § (5) bekezdésében a „jegyzőt, főjegyzőt” szövegrész helyébe a
„működést engedélyező szervet” szöveg, 94. § (1) bekezdés n) pontjában a „főjegyző nem
helyi önkormányzati” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szerv nem helyi
önkormányzati” szöveg, 94. § (3) bekezdés j) pontjában a „jegyzői, főjegyzői, társulási tanács
elnöki” szövegrész helyébe a „működést engedélyező szervi, társulási tanács elnöki” szöveg,
valamint 94. § (3) bekezdés n) pontjában a „jegyző, főjegyző közoktatási” szövegrész helyébe
a „jegyző, főjegyző, működést engedélyező szerv közoktatási” szöveg lép.
(14)	A Kt. 30. § (7) bekezdésében, 35. § (4) bekezdésének nyolcadik mondatában, és
121. § (1) bekezdés 29. b) pontjában a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével” szöveg helyébe a
„megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenességével” szöveg,
121.	§ (1) bekezdés 29. a) pontjában a „megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének
organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével” szöveg helyébe a
„megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenességével”
szöveg lép.
(15)	Hatályát veszti a Kt. 19. § (6) bekezdése.
(16)	Hatályát veszti a Kt. 95/A. § (6) bekezdés ba) pontjában a „jegyzőnél, főjegyzőnél”
szövegrész.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
12.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 114. § (2) bekezdésében a „nyolc
munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg, 114/A. § (1)
bekezdésében a „8 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15 munkanapon belül” szöveg,
51
valamint 140. § (6) bekezdésében a 8 munkanapon belül” szövegrész helyébe a „15
munkanapon belül” szöveg lép.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
13.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/B. § (1) bekezdése kiegészül a következő
mondattal:
„A földhasználati nyilvántartás számítógépes adathordozón rögzített részeinek kezelése,
működtetése - függetlenül az adathordozó eszköz tényleges elhelyezésétől - a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szervezet feladatkörébe tartozik.”
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény módosítása
14.	§
(1)	A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya alá tartozó és törvény alapján már magántulajdonba került
földterületeket - a (2)-(3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. december 31-ig az állam
javára - az irányadó jogszabályok szerint - ki kell sajátítani és a védett természeti területek
természetvédelmi kezeléséért felelős szerv (a továbbiakban: igazgatóság) vagyonkezelésébe
kell adni. A kisajátítást az igazgatóság köteles kezdeményezni, illetőleg kérni.”
(2)	A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kisajátítást a 4. § (1) bekezdésében foglaltak teljesítését megelőzően, legkésőbb
azonban 2013. december 31-ig kell végrehajtani.”
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
15.	§
(1)	A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (továbbiakban:
Bvszt.) 9-9/A. §-a és az azt megelőző cím helyébe a következő rendelkezés lép:
„Gazdasági társaságok
„9. § (1) A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott
gazdasági társaságok kizárólagos állami tulajdonban vannak.
(2)	A gazdasági társaságok részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és
indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben
-	a központi költségvetés megtéríti.
52
9/A. § (1) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező
foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-
átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-
végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek
részére ellátási kötelezettség terhelheti.
(2)	Az (1) bekezdés alapján miniszteri rendeletben meghatározott termékek és
szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés kormányrendeletben
meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet kormányrendeletben
meghatározott központi államigazgatási szervek és rendvédelmi szervek részére is ellátási
kötelezettség terhelheti.
(3)	Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére irányuló
tevékenységét a büntetés-végrehajtási szervezet az Európai Bizottság által rendeletben
megállapított, a közbeszerzési eljárásokban irányadó értékhatárt el nem érő beszerzések
körében kizárólagos jog alapján végzi.”
(2)	A Bvszt. 35. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a gazdasági társaságoknál a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos
többletkiadások számbavételének a módját és a megtérítés rendjét,
b)	azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (2) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség
kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének
és azok ellentételezésének rendjét.”
(3)	A Bvszt. 35. § (2) bekezdése kiegészül a következő h) ponttal:
/(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg/
„h) azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyekre a büntetés-végrehajtási szervezetet
ellátási kötelezettség terheli, azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (1) bekezdése alapján
fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek
részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét.”
(4)	Hatályát veszti a Bvszt. 35. § (2) bekezdés c) és g) pontja.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény módosítása
16.	§
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hivatásos és az önkéntes tűzoltóság fenntartásával és működésével kapcsolatos
rendkívüli kiadások fedezetére a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által
felügyelt fejezet költségvetésében elkülönített tartalékalapot kell biztosítani. Ebből kell
gondoskodni a működési területen kívüli vonulások költségeiről. A szolgálati feladatok
53
ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók kártérítésére szolgáló fedezetet a
munkáltató köteles biztosítani.”
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
17.	§
(1)	A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.)
6. § (1) bekezdés d) pontjában a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe „központi
költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (1) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alap foglalkoztatási
alaprészébe” szövegrész helyébe „központi költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (2) bekezdésében
a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe” szöveg, 7/A. § (4)
bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a „központi költségvetésbe”
szöveg, valamint 7/A. § (6) bekezdésében a „Munkaerőpiaci Alapba” szövegrész helyébe a
„központi költségvetésbe” szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a Met. 7. § (11) bekezdése.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény módosítása
18.	§
(1)	A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény (a továbbiakban: Szftv.) 4. § (1) bekezdése
kiegészül a következő h) ponttal:
/(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett/
„h) a Magyar Kármentő Alap.”
(2)	Az Szftv. 4/A. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) E törvény alkalmazásában kedvezményezett:/
„b) a rendelkező nyilatkozat évére vonatkozó költségvetési törvényben - a felhasználásért
felelős fejezet megjelölésével, kiemelt előirányzatként - meghatározott cél.”
(3)	Az Szftv. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A magánszemély a rendelkező nyilatkozatot (nyilatkozatokat) - függetlenül a
személyi jövedelemadó bevallásának, megállapításának módjától - az adózás rendjéről szóló
2003.	évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 1. számú melléklet I. fejezet B) pont 2. b)
alpontjában meghatározott határidőig juttatja el az adóhatósághoz. A határidő jogvesztő. A
rendelkező nyilatkozaton (nyilatkozatokon), illetve elektronikus űrlapon fel kell tüntetni a
kedvezményezett adószámát, illetve a technikai számát. A magánszemély a rendelkező
nyilatkozatot (nyilatkozatokat) a következő módokon juttatja el az adóhatósághoz:
a)	önadózás, valamint egyszerűsített bevallás esetén az adóbevallási nyomtatványon
tünteti fel,
54
b)	munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatója útján,
c)	az adóbevallás, az adónyilatkozat és az egyszerűsített bevallás elektronikus úton
történő benyújtása esetén a nyomtatványon tünteti fel - kivéve, ha a magánszemély nem maga
készíti adóbevallását, és a képviselőjének a rendelkező nyilatkozat megküldésére
meghatalmazást nem adott -, vagy
d)	az a)-c) pontokban meghatározottaktól eltérően lezárt, adóazonosító jelével ellátott
postai borítékban személyesen vagy postán, vagy elektronikus űrlapként, elektronikus úton.”
(4)	Az Szftv. 6. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A 4. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettnek az e törvény alapján
átutalt összeg felhasználására vonatkozó (a cél szerinti és működési költségeket
összegszerűen is tartalmazó) adatait - meghatározva a támogatás esetleges tartalékolásának
tényét, célját, legfeljebb 3 éves időtartamát és összegét is - az átutalást követő naptári év
október 31. napjáig az állami adóhatóság részére elektronikus úton kell megküldenie.
Amennyiben az adóhatóság a fenti határidő lejártát követően megállapítja, hogy a 4. § (1)
bekezdésében meghatározott kedvezményezett e kötelezettségének nem tett eleget, illetve a
közleményében számszaki hibás adatokat közölt, vagy nem az elszámolandó összeget
szerepelteti, és az adóhatóság által az adatok javítására kitűzött határidőt elmulasztotta,
határozattal kizárja a kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező
évben a felajánlásokból történő részesedésből. Amennyiben az adóhatóság a 7. § (7)
bekezdése szerinti ellenőrzés során megállapítja, hogy a 4. § (1) bekezdésében meghatározott
kedvezményezett a közleményében valótlan adatot közöl, határozattal kizárja a
kedvezményezettet a határozat jogerőre emelkedését követő rendelkező évben a
felajánlásokból történő részesedésből. A kedvezményezettet jogutód nélküli megszűnése
esetén soron kívüli, a jogutódlással történő megszűnése esetén a jogutódot a jogelődre
vonatkozó tartalmú és határidejű beszámolási kötelezettség terheli. A közleményekre az
állami adóhatóságnak az 5. § (7) bekezdése szerinti őrzési szabályokat kell alkalmaznia. Az
állami adóhatóság a közleményeket és a kizáró határozatokat tartalmazó adatbázist
elektronikus adathordozón a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszter
rendelkezésére bocsátja. A miniszter a közleményeket az átutalást követő naptári év
november 30. napjáig a civil szervezetekkel foglalkozó internetes honlapján ingyenesen
közzéteszi. A közlemények a honlapról egy évig - a következő évi közlemények
nyilvánosságra hozataláig - nem távolíthatók el. Azon szervezetnek, amely rendelkezik általa
fenntartott vagy a megbízása alapján működtetett olyan internetes felülettel, amelynek
tartalmáért ő felel (a továbbiakban: saját honlap), a közleményét e felületen is el kell
helyeznie az átutalást követő év december 15. napjáig, és azt legalább egy évig nem
távolíthatja el.
(4)	Az állami adóhatóság a rendelkező nyilatkozat évének augusztus 31. napjáig
tájékoztatja az adópolitikáért felelős minisztert, az egyházakkal való kapcsolattartás
koordinációjáért felelős minisztert és a társadalmi és civil kapcsolatok fejlesztésért felelős
minisztert az 1. § (5) bekezdésének előírásai szerint tett érvényes rendelkező nyilatkozatok
alapján
a)	a 4. § (1) bekezdésében nevesített (kategóriánként összesített) kedvezményezettekről,
az őket megillető kategóriánként összesített összegekről és az érvényesen rendelkezők
számáról, továbbá
55
b)	a 4/A. § (1) bekezdésében meghatározott kedvezményezettekről, az őket megillető
összegekről, továbbá az egyes kedvezményezettek javára érvényesen rendelkezők számáról.
Az állami adóhatóság a tájékoztatást szeptember 15. napjáig internetes honlapján
közzéteszi.”
(5)	Az Szftv. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ha az adóbevallás, az egyszerűsített bevallás, az adónyilatkozat vagy a munkáltatói
adómegállapítás az átutaláshoz szükséges adatfeldolgozásra alkalmatlan, úgy az utalást akkor
kell teljesíteni,
a)	amikor a rendelkező nyilatkozat éve utolsó napját követő egy éven belül az említett
iratok helyesbítése alapján az lehetséges,
b)	illetve abban az esetben, ha a rendelkező magánszemélynek az adóhatóság havi
részletfizetést, illetve fizetési halasztást engedélyezett és - figyelemmel az 1. § (1)
bekezdésében foglaltakra - az utalás már jogszerűen lehetségessé válik.”
(6)	Az Szftv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha az adóhatóság megállapítja a nyilatkozatban foglalt rendelkezésnek - a
magánszemély saját érdekkörébe tartozó - érvénytelenségét, erről a magánszemélyt a
rendelkező nyilatkozat éve november 30. napjáig értesíti. Ha az adóhatóság a rendelkező
nyilatkozat éve november 30. napjáig nem állapítja meg a rendelkező magánszemély saját
érdekkörébe tartozó érvénytelenségét, és az általa megjelölt kedvezményezett a 6. § (5)
bekezdésében foglaltak szerint az állami adóhatóság internetes honlapján közzétett
tájékoztatóban szerepel, a rendelkezést teljesíteni kell.”
(7)	Az Szftv. 7. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben a rendelkező magánszemély a 6. § (1) és (6) bekezdésében
meghatározott átutalás időpontjában rendelkezik a központi elektronikus szolgáltató rendszer
használatához szükséges ügyfélkapuval, az adóhatóság a központi elektronikus szolgáltató
rendszerben, elektronikus úton ad tájékoztatást a nyilatkozatban foglalt rendelkezés
teljesítésének megtörténtéről, melyet az átutalást követő 15 napon belül kell teljesíteni. A
központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül történő tájékoztatás tényéről az adózó
elektronikus levélben is értesítést kap.”
(8)	Az Szftv. 7. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A rendelkező nyilatkozattal kapcsolatos ügyben az Art. rendelkezéseit az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A kedvezményezett az e törvényben foglalt
kötelezettségeinek megsértése esetén az Art. 172. § (1) bekezdése szerinti mulasztási
bírsággal sújtható.”
(9)	Az Szftv. kiegészül a következő 9. §-sal:
„9. § (1) E törvény 2011. január 1 .-jétől hatályos 4/A. § (1) bekezdés b) pontjában
szereplő előírást első alkalommal a 2012. évi költségvetési törvény tervezése során kell
alkalmazni.
56
(2)	2011. december 31-én a 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)-h)” szövegrész helyébe a
„b)-g)”szövegrész lép.
(3)	2011. december 31-én hatályát veszti a 4. § (1) bekezdés h) pontja.
(4)	E § 2012. január 1-jén hatályát veszti.”
(10)	Az Szftv. 7. § (8) bekezdés b) pontjában a „b)-g)” szövegrész helyébe a „b)-
h)”szövegrész lép.
(11)	Hatályát veszti az Szftv. 7. § (6) bekezdése.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása
19.	§
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény 7. § (2)
bekezdésében „a lakóhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) kárrendezési hivatalhoz, vagy
az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatalhoz (a továbbiakban: OKKH)” szövegrész
helyébe „a kárpótlási hatósághoz” szöveg, „az OKKH” szöveg helyébe „a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata” szöveg, 7. § (5)-(6) és (8) bekezdésében,
8. § (1) és (2) bekezdésében, valamint 13. § (1) bekezdésében „az OKKH” szövegrész
helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, 11. § (3) bekezdésében „az OKKH-nak” szövegrész
helyébe „a kárpótlási hatóságnak” szöveg, valamint 12. § (1) bekezdésében „az OKKH-tól”
szövegrész helyébe a „kárpótlási hatóságtól” szöveg lép.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
20.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
(a továbbiakban: Gyvt.) 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § (1) A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység működési
engedélyhez kötött. A működési engedélyezés részletes szabályait külön jogszabály határozza
meg.
(2)	A működési engedély kiadásáról - a fenntartó kérelmére - a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve szakigazgatási szerveként működő gyámhivatal (a
továbbiakban: működést engedélyező szerv) dönt. A működési engedély kiadásával,
módosításával és visszavonásával kapcsolatos eljárás illetékmentes.
(3)	A működést engedélyező szerv legalább évente ellenőrzi, hogy a szolgáltató
tevékenységet a működési engedélyben és a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően
végzik-e.
57
(4)	A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve
hivatalos feljegyzést megküldi a fenntartónak és a szolgáltatónak (intézménynek, hálózatnak),
továbbá azok másolatát normatív állami hozzájárulásban részesülő egyházi és nem állami
fenntartású szolgáltató (intézmény, hálózat) esetén a kincstár illetékes területi szervének.
(5)	A működést engedélyező szerv - külön jogszabályban foglaltak szerint - a működési
engedélyt visszavonja, ha a szolgáltató tevékenység nem felel meg a jogszabályokban, illetve
a működési engedélyben foglaltaknak.
(6)	Az otthont nyújtó ellátás nevelőszülő, illetve gyermekotthon által történő biztosítása
esetén az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a fenntartó által működtetett - a
működési engedélyben meghatározott - nevelőszülői, illetve gyermekotthoni
összférőhelyszám 100%-át. A helyettes szülőnél, a gyermekek átmeneti otthonában, illetve a
családok átmeneti otthonában ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a működési
engedélyben meghatározott férőhelyszám 100%-át.”
(2)	Hatályát veszti a Gyvt. 100/A. § (7) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti a Gyvt. 162. § (1) bekezdés i) pontjában „a működést engedélyező
szerv vagy szervek kijelölését,” szövegrész.
A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi
XXXIII. törvény módosítása
21.	§
(1)	A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997.
évi XXXIII. törvény 5. §-a helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„5. § (1) A kárpótlási hatóság gondoskodik a nála kezelt információk védelméről,
megőrzéséről és további feldolgozásra alkalmassá tételéről.
(2)	A keletkezett iratanyaggal kapcsolatos további teendőket - az 1995. évi LXVI.
törvényben meghatározottakkal összhangban -a Kormány által kijelölt szervezet látja el.”
(2)	Hatályát veszti a vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes
kérdésekről szóló 1997. évi XXXIII. törvény 6. §-a.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
22.	§
(1)	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 18. §-a
kiegészül a következő (6) bekezdéssel:
„(6) A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a külön törvényben meghatározott szolgálati
nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj járulékfizetéssel nem fedezett, 2011.
58
január 1-je és 2011. december 31-e közötti időszakban esedékes többletköltségeit az
államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó alap fizeti meg.”
(2) A Tbj. 26. §-a kiegészül a következő (11) bekezdéssel:
„(11) A (4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, a gyermekgondozási segély,
gyermeknevelési támogatás, a munka-rehabilitáció keretében folyósított munka-rehabilitációs
díj, rehabilitációs járadék után a foglalkoztatót terhelő, 2011. január 1-je és 2011. december
31-e közötti időszakban esedékes nyugdíj-biztosítási járulékot az államháztartás helyzetét
kiegyensúlyozó alap fizeti meg.”
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
23.	§
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény kiegészül a következő 99. §-sal:
„99. § (1) A 94. § (4)-(5) bekezdése 2011. január 1-jétől 2011. december 31-ig nem
alkalmazható.
(2)	A 94. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamba nem számít bele az az időtartam,
amely alatt a rendelkezés e törvény alapján nem alkalmazható.
(3)	E § (1) bekezdése 2012. január 1-jén hatályát veszti.”
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
24.	§
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 9. § (2) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(2) Az ingatlan-nyilvántartás számítógépes adathordozón rögzített részeinek kezelése,
működtetése - függetlenül az adathordozó eszköz tényleges elhelyezésétől - a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szervezet feladatkörébe tartozik.”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
25.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 2. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv, az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős
egészségbiztosítási szerv - a fővárosi és megyei kormányhivatalok szakigazgatási szerveiként
59
működő társadalombiztosítási igazgatási szervek kivételével - társadalombiztosítási
költségvetési szervek, amelyek költségvetését a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak
költségvetésében kell meghatározni.”
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság
elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi
XXXIX. törvény módosítása
26.	§
(1)	A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló
2000.	évi XXXIX. törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselőt és volt közjogi
tisztségviselőt megillető juttatások igénybevételével kapcsolatban felmerült költségeket - e
törvény eltérő rendelkezése hiányában - a központi költségvetésnek az adott közjogi
tisztségviselő hivatali szervezetét tartalmazó fejezete fedezi.
(2)	Az (1) bekezdéstől eltérően a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben a
Köztársasági Elnökség című fejezeten belül kell meghatározni azt az éves keretösszeget,
amely a volt köztársasági elnök juttatásainak fedezetéül szolgál.
(3)	Az Országgyűlés elnöke közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek
fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés
fejezeten belül külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett az Országgyűlés elnöke
rendelkezik.
(4)	A volt köztársasági elnök - ha ötéves hivatali idejét végig kitöltötte - a közéletben
történő részvétele, közcélú felajánlásai, adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a
Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben az Országgyűlés fejezeten belül,
külön soron tervezett előirányzat szolgál, amely felett a volt köztársasági elnök rendelkezik.
(5)	A (3) és (4) bekezdés szerinti előirányzatból alapítvány, közalapítvány, társadalmi és
egyéb szervezet, magánszemély pályáztatás nélkül is, egyedi döntés alapján támogatható,
azonban a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott közvetlen politikai
tevékenységet folytató, illetve pártnak anyagi támogatást nyújtó szervezet nem támogatható.
Az előirányzat a felette rendelkezni jogosult előzetes írásos kötelezettségvállalása alapján, az
államháztartásról szóló törvényben és végrehajtási rendeletében előírt tartalmú támogatási
szerződéskötési kötelezettség nélkül használható fel. Az Országgyűlés Hivatala a honlapján a
kötelezettségvállalástól számított tizenöt napon belül közzéteszi az előirányzatból nyújtott
támogatás kedvezményezettjét, a támogatás célját és összegét.
(6)	Az e törvény hatálya alá tartozó közjogi tisztségviselő és volt közjogi tisztségviselő
köteles a részére járó juttatások igénybevételéhez szükséges adatokat - ideértve az adatok
megváltozását is - haladéktalanul közölni az érintett szervvel. A jogalap nélkül felvett
juttatást az erre irányuló felhívás kézhezvételétől számított 15 napon belül kell visszafizetni”
(2)	Nem lép hatályba a köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az
Alkotmánybíróság elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló
2000.	évi XXXIX. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXX. törvény 5. §-a.
60
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
27.	§
(1)	A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban:
Kötv.) 62. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/64. § A hatóság a kulturális örökségvédelem körében/
„a) az e törvényben, valamint a külön jogszabályokban meghatározott hatósági
feladatokat;”
(2)	A Kötv. 93. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép
/93. § (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:/
„b) jelölje ki a kulturális örökségvédelmi hatóságot vagy hatóságokat, és állapítsa meg az
azok eljárására vonatkozó általános szabályokat;”
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
2001.	évi LXXXIV. törvény módosítása
28.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
2001.	évi LXXXIV. törvény 14. § a) pontjában a „2010. december 31-ig” szövegrész helyébe
a „2011. december 31-ig” szöveg lép.
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
29.	§
(1)	A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény (a továbbiakban:
NCAtv.) 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(2) Az Alapprogram bevételei:/
„a) 2012. évtől kezdődően a központi költségvetési támogatás összege a személyi
jövedelemadóként ténylegesen befizetett összeg 1%-ából a személyi jövedelemadó
meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi
CXXVI. törvény 4. §-ában megjelölt kedvezményezetteknek a tárgyévet megelőző harmadik
évben benyújtott, érvényes rendelkező nyilatkozatok alapján ténylegesen kiutalt
jövedelemadó-hányaddal megegyező összeg. Az Alapprogram központi költségvetési
támogatási összege a 2011. évben 3640 millió forint;”
(2)	Az NCAtv. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A miniszter a legalább 5, de legfeljebb 11 tagú Kollégiumokat a 13. § (1) bekezdés
szerinti választást követően alakítja meg. A miniszter jogosult valamely Kollégiumot
megszüntetni, új Kollégiumot létrehozni, továbbá meglévő Kollégium elnevezését
megváltoztatni. A kollégiumi tagok létszámát, és azt, hogy a Kollégiumok civil delegáltjainak
61
megválasztásában az e törvény 12. § (6) bekezdése szerinti elektori gyűlések közül melyek
vesznek részt, a miniszter határozza meg. A Kollégium egy tagját a miniszter saját
hatáskörében bízza meg. A Kollégium többi tagját a civil jelöltállítási rendszer az e törvény
12-13. §-ában meghatározott módon választja. A Kollégiumok elnökeit a Kollégiumok tagjai
közül, a Kollégium javaslata alapján a miniszter jelöli ki.”
(3)	Az NCAtv. 6. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Tanács és a Kollégiumok tagjainak költségtérítését a miniszter az államháztartásért
felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza. A költségtérítés egy hónapra járó
összege a mindenkori kötelező legkisebb munkabér havi összegének felét nem haladhatja
meg.”
(4)	Az NCAtv. 8. §-a kiegészül a következő (1a) bekezdéssel:
„(1a) A Kollégium tagjának megbízása megszűnik
a)	a megbízás időtartamának lejártával, illetve a (2) bekezdésben foglalt esetben,
b)	a tisztségről történő lemondással,
c)	a tag halálával,
d)	a megbízás visszavonásával,
e)	a Kollégium 5. § (2) bekezdése szerinti megszűnése esetén.”
(5)	Az NCAtv. 15. § (4) bekezdés b) pontjában a „díjazásának” szövegrész helyébe „a
költségtérítése elszámolása” szövegrész lép.
(6)	Hatályát veszti az NCAtv. 3. § (3) bekezdésében az „és a támogatást az erről szóló
támogatási szerződés szerint működési célra kapja” szövegrész, valamint a 8. § (1)
bekezdésében az „illetve a Kollégium” szövegrész.
(7)	Nem lép hatályba az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új
Polgári Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX.
törvény 32. §-a.
62
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
30.	§
(1)	A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003.
évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) 9. § (2) bekezdés g)-h) pontja helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
/(2) Az alaprésznek az (1) bekezdés szerinti megosztását megelőzően az éves költségvetési
törvényben meghatározott „Szakképzési hozzájárulás” és „Szakképzési egyéb bevétel”
elnevezésű eredeti bevételi előirányzatok (a továbbiakban együtt: bevételi előirányzat)
együttes összegét csökkenteni kell:/
„g) a felnőttképzési célok támogatására szolgáló, az a)-f) pontok levonását követően
fennmaradó keretösszeg felével,
h)	a régiók számára decentralizált keretként biztosított, az a)-g) pontok levonását
követően fennmaradó keretösszeg egyharmadával,”
(2)	Az Szht. 9. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A (2) bekezdés szerinti csökkentő tételek levonását követően a bevételi előirányzat
fennmaradó keretösszegének 50 százaléka az oktatásért felelős miniszter, 50 százaléka a
szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési jogkörében használható fel.
(4)	A (2) bekezdés g) pontjában meghatározott keretösszeg, valamint a (3) bekezdésben
meghatározott keretösszeg együttesen az alaprésznek a szakképzésért és felnőttképzésért
felelős miniszter rendelkezési jogkörébe tartozó központi keretét képezi.
(5)	A bevételi előirányzatot meghaladó többletbevétel 50 százaléka az oktatásért felelős
miniszter, 50 százaléka a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter rendelkezési
jogkörében használható fel.”
(3)	Az Szht. 13. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A bizottság működésével, a hatáskörébe tartozó döntések, javaslatok, állásfoglalások
előkészítésével és a végrehajtással, valamint működtetési költségeinek felhasználásával
kapcsolatos feladatokat a bizottság munkaszervezeteként az állami foglalkoztatási szerv látja
el.”
(4)	Az Szht. 13. §-a kiegészül a következő (8) bekezdéssel:
„(8) A bizottság a (2) bekezdés b) és j) pontokban szereplő döntéseit a Magyar
Kereskedelmi és Iparkamara javaslatának figyelembe vételével hozza meg.”
(5)	Az Szht. 10. § (4) bekezdésében a „9. § (2) bekezdés g) pontja szerinti decentralizált
keret” szövegrész helyébe a „9. § (2) bekezdés h) pontja szerinti decentralizált keret” szöveg
lép.
(6)	Hatályát veszti az Szht. 9. § (2) bekezdés c) pontja, valamint 10. § (2) bekezdése.
63
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény módosítása
31.	§
Hatályát veszti a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény 15. § (4)
bekezdése.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
32.	§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 52. § (7)
bekezdése kiegészül a következő j) ponttal:
/Az állami adóhatóság/
„j) megkeresésre elektronikus úton átadja a költségvetési támogatások
kedvezményezettjének nevére (megnevezésére), lakhelyére (székhelyére), valamint az
esedékessé vált és meg nem fizetett köztartozásuk jogcímére, összegére vonatkozó adatokat a
kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére a költségvetési
támogatások folyósítása során a köztartozás visszatartása céljából.”
(2)	Hatályát veszti az Art. 55. § (6) bekezdésében a „, kivéve, ha a munkáltató az Áht.
15.	§ (8) bekezdésében foglalt feltételnek megfelel” szövegrész.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
33.	§
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 4. § 23/A. pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/4. § E törvény alkalmazásában/
„23/A. műemlékekkel kapcsolatos építési beruházás: az olyan építési beruházás, amellyel
kapcsolatos hatósági engedélyezési eljárás lefolytatása a kulturális örökségvédelmi hatóság
jogkörébe tartozik.”
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény módosítása
34.	§
(1)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A KKV-k fejlődését szolgáló támogatások finanszírozását a fejlesztéspolitikáért
felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben lévő, Gazdaságfejlesztést szolgáló
célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) biztosítja.”
64
(2)	A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A célelőirányzat terhére vállalkozások, valamint a (2) bekezdésben meghatározott
programok megvalósításában közreműködő szervezetek részesülhetnek támogatásban. A
célelőirányzat felhasználásának rendjét olyan módon kell kialakítani, hogy a KKV-k - többek
között speciálisan KKV-k számára meghirdetett támogatási konstrukciók, magasabb
támogatási intenzitás és a támogatás ellenében teljesítendő enyhébb kötelezettségek révén - a
többi vállalkozáshoz képest előnyben részesüljenek.”
(3)	Hatályát veszti a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
2004. évi XXXIV. törvény 21. § (2) bekezdése.
(4)	Nem lép hatályba a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló
2004.	évi XXXIV. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXIV. törvény 2. § (2)
bekezdése.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény módosítása
35.	§
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény melléklete a Győr-Moson-Sopron megyéhez tartozó Mosonmagyaróvári kistérség
részben a „Mosonszolnok” szövegrészt követően a „Mosonudvar”, a Zala megyéhez tartozó
Zalaszentgróti kistérség részben a „Szalapa” szövegrészt követően a „Tekenye” szöveggel
egészül ki.
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény módosítása
36.	§
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény (a továbbiakban: Péptv.) 4/A §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § A prémiumévek programban 2010. január 1-jét megelőző időponttól részt vevő,
és a rájuk irányadó előrehozott öregségi nyugdíj összegének 2010. január 1-jétől hatályos
változása miatt a kinevezésük módosítása szerinti jogviszony megszűnési időpontjánál
későbbi időpontban teljes összegű nyugdíjjogosultságot szerző, programban részt vevő
személyeknek a programban való részvétele meghosszabbodik teljes összegű
nyugdíjjogosultságuk megszerzésének időpontjáig.”
65
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
37.	§
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
8/A. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az önkormányzati közfoglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén a
munkaadó mentesül a Tbj. 19. §-ának (1) bekezdésében meghatározott társadalombiztosítási
járulék 50 százalékának megfizetése alól.”
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
38.	§
(1)	A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 26. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gazdasági tanácsi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával,
illetőleg visszahívásával. A gazdasági tanácsba delegálási joggal rendelkező jogosult az általa
delegált tagot visszahívni. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás - a (3) bekezdésben
meghatározott eset kivételével - a delegáló hatáskörébe tartozik.”
(2)	Az Ftv. 163/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„163/A. § (1) A 2011. évi költségvetési évre vonatkozóan a 127. § (2) bekezdésében
meghatározott rendelkezés a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves
növekményére vonatkozóan nem alkalmazható.
(2)	2011-ben a képzési normatíva éves összegének megállapításakor a 130. § (3) bekezdés
rendelkezéseitől, illetve a 3. számú mellékletben foglaltaktól eltérve az egyes finanszírozási
csoportok szorzószámait - az alapképzés első finanszírozási csoportjának kivételével - a
Kormány legfeljebb húsz százalékos mértékben módosíthatja.”
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás
lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása
39.	§
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás lezárásáról
szóló 2006. évi XLVII. törvény 1. § (1) bekezdésében „a Központi Kárrendezési Iroda”
szövegrész helyébe „a kárpótlási hatóság” szöveg, valamint 2. § (2) bekezdésében a „KIH”
66
szövegrész helyébe „a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata”
szöveg lép.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
40.	§
Hatályát veszti az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes
kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (3) bekezdése.
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról
szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása
41.	§
(1)	A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról
szóló 2006. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Fmt.) 3. § c) és d) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
/3. § E törvény alkalmazásában:/
„c) Normatív hozzájárulás: a költségvetési törvényben meghatározott - a szociális,
gyermekvédelmi, gyermekjóléti, oktatási, nevelési és közművelődési feladatokhoz kapcsolódó
-	normatív hozzájárulások és az összes normatív, kötött felhasználású támogatás, valamint a
normatív részesedésű átengedett személyi jövedelemadó bázisévi önkormányzati
költségvetési beszámoló érintett űrlapjainak adatai szerinti összeg.
d)	Normatív részesedési arány: a fővárosi önkormányzatot és a kerületi
önkormányzatokat együttesen megillető - a bázisévi zárszámadási törvénnyel elfogadott -
normatív hozzájárulásból a fővárosi önkormányzat és együttesen valamennyi kerületi
önkormányzat részesedési aránya, százalékban kifejezve.”
(2)	Az Fmt. 5. §-a a kiegészül a következő (1) bekezdéssel:
„(1) A fővárosi önkormányzatot és a kerületi önkormányzatokat az Ötv. 64. § (4)
bekezdése szerint osztottan megillető bevételekből 2008. évben a fővárosi önkormányzatot
47%, a kerületi önkormányzatokat együttesen 53% részesedés illeti meg.”
(3)	Az Fmt. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A normatív részesedési arány változása esetén a tárgyévet megelőző évi - az (1)
bekezdés szerint meghatározott - forrásmegosztási részesedést a normatív részesedési arány
százalékpontban meghatározott változása 60%-ának megfelelő mértékben - de legfeljebb 5%-
kal - a tárgyévben korrigálni kell.”
(4)	Az Fmt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kerületi önkormányzatokat megillető részesedés felosztásakor azon feladatok
önkormányzati költségvetési beszámoló szerinti bázisévi működési kiadásaiból, amelyekhez a
67
központi költségvetés normatív hozzájárulást nyújt, le kell vonni a kiadásokhoz kapcsolódó
normatív hozzájárulás összegét, és a különbséget a normatív hozzájárulások arányában kell
megosztani a kerületi önkormányzatok között.”
(5)	Az Fmt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővárosi önkormányzat a tárgyévre vonatkozó rendelettervezetét a kerületi
önkormányzatok részére - véleményezés céljából - január 10-éig küldi meg, a
véleményezésre a kerületi önkormányzatoknak legalább tizenöt napot biztosítani kell. A
fővárosi közgyűlés rendeletét január 31-éig alkotja meg.”
(6)	Hatályát veszti az Fmt. 4. § (5) bekezdése.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
42.	§
(1)	Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 17. § (1)
bekezdés a) és f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/(1) Az MNV Zrt.:/
„a) előkészíti, illetve végrehajtja az Országgyűlés, a Kormány és a miniszter állami
vagyonnal kapcsolatos döntéseit,”
f ellenőrzi az értékesítési szerződésekben foglalt kötelezettségek teljesítését.”
(2)	A Vtv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A Kormány a Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek
működéséről, az állami vagyon állományának alakulásáról, az állami vagyonnal való
gazdálkodás folyamatairól évente, a tárgyévet követő év szeptember 30. napjáig beszámol az
Országgyűlésnek.”
(3)	A Vtv. 23. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az állami vagyont az MNV Zrt. maga kezeli, vagy szerződés - így különösen bérlet,
haszonbérlet, szerződésen alapuló haszonélvezet, vagyonkezelés, megbízás - alapján központi
költségvetési szervnek, természetes vagy jogi személynek, vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdálkodó szervezetnek hasznosításra átengedi.”
(4)	A Vtv. 30. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Magyar Állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szervezetek a tulajdonosi
joggyakorlásuk alá tartozó gazdasági társaságoknál és más gazdálkodó szervezeteknél
kötelesek érvényesíteni a cégvezetés felelősségét, valamint a közérdek érvényesülését
biztosító vagyongazdálkodást.”
68
(5)	A Vtv. 36. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A (2) bekezdés szerinti ingyenes átruházásról - a (6) bekezdésen foglalt kivétellel - a
Kormány nyilvános határozattal dönt. Az ingyenesen átruházott vagyon juttatási célnak
megfelelő felhasználását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.”
(6)	A Vtv. 36. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNV Zrt. Igazgatósága jogosult dönteni az évente önkormányzatonként 10 millió
Ft nyilvántartási értéket meg nem haladó értékű ingóságok helyi önkormányzat részére
történő tulajdonba adásáról a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott célokra. Az MNV Zrt.
Igazgatósága köteles az ingóság átadásáról szóló döntését az MNV Zrt. honlapján
nyilvánosságra hozni.”
(7)	A Vtv. 36. §-a kiegészül a következő (7) bekezdéssel:
„(7) A (2)-(6) bekezdésben megjelölt vagyonátadás illetékmentes.”
(8)	A Vtv. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kincstári Vagyoni Igazgatóság (a továbbiakban: KVI) 2007. december 31-ei
hatállyal megszűnik, jogai és kötelezettségei ezen időponttól - a 66. § (1) bekezdésében
megjelölt feladat kivételével - az MNV Zrt.-re szállnak. A KVI 66. § (1) bekezdésben foglalt
feladata a kincstárra száll. A jogok és kötelezettségek átszállása nem minősül a KVI által
kötött szerződések módosításának.”
(9)	A Vtv. 20. § (4) bekezdés b) pontjában a „döntés az állami vagyon elidegenítésével”
szövegrész helyébe „az állami vagyon elidegenítésével” szöveg lép.
(10)	Hatályát veszti a Vtv. 30. § (7) bekezdése, 57. § (2) bekezdése, 59. §-a, 60. § (2)
bekezdése, 61. § (5) bekezdése, 62. §-a, 64. §-a, 69. § (1)-(2) bekezdése, 70. § (2) bekezdése,
valamint 71. § (2) bekezdése.
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
43.	§
(1)	Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási
szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény (a továbbiakban: Emtv.) 21. § (3) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A kiemelt támogatások összegéről a miniszter az EMT véleményének a kikérésével
dönt.”
(2)	Az Emtv. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az előadó-művészetben jelentkező újító törekvések támogatása és a magánszféra
versenyképességének erősítése érdekében a VI. kategóriába sorolt színházak pályázati úton
támogatásban részesülhetnek.”
69
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény módosítása
44.	§
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény 14. § (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott támogatás forrását és mértékét a
költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes
kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
45.	§
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes
kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 25. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottak forrását és mértékét a költségvetésről
szóló törvény határozza meg.”
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi
LXXVII. törvény módosítása
46.	§
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi
LXXVII. törvény 164. §-a a következő szöveggel lép hatályba:
„164. § A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás,
valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény (a
továbbiakban: Gyftv.) 36. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A gyógyszer forgalomba hozatali engedélyének jogosultja legfeljebb a 36. § (1) és
(4)	bekezdései szerinti befizetési kötelezettségének 100%-a mértékéig kaphat juttatást a
számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) szerinti saját éves
beszámolójában, valamint a konszolidációba bevont érintett vállalkozása Szt. szerinti éves
beszámolójában kimutatott, egészségügyi ágazatot érintő kutatási és fejlesztési ráfordítások -
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao
tv.) 31. §-a (2) bekezdésének c) pontjában foglaltakkal összhangban lévő - összege után, a (9)
bekezdésben előírtak figyelembevételével, amennyiben e ráfordítások meghaladják a
forgalomba hozatali engedély jogosultja által forgalmazott támogatott gyógyszerek után
kifizetett társadalombiztosítási támogatás termelői (import beszerzési) árral arányos része
20%-át, és e törvény szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének eleget tett. A forgalomba
hozatali engedély jogosultja és az Szt. szerinti, konszolidációba bevont érintett vállalkozások
jogszabályban meghatározott kutatási és fejlesztési ráfordításait együttesen kell figyelembe
venni oly módon, hogy ugyanazon ráfordítás összege csak egyszer kerüljön figyelembevételre
a juttatás igénybevételekor. A konszolidációba bevont érintett vállalkozások kutatási és
70
fejlesztési tevékenységhez egymásnak nyújtott szolgáltatásaival összefüggésben felmerült
kutatási és fejlesztési ráfordítások juttatásként csak az egyik félnél érvényesíthetők.
(8)	A juttatás összegének meghatározásakor figyelembe vett kutatási és fejlesztési
ráfordításokat csökkenteni kell
a)	a IV. fázisú klinikai vizsgálatok költségével, valamint az emberi felhasználásra kerülő
gyógyszerekről és egyéb gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005.
évi XCV. törvény 1. § 8. pontja szerinti beavatkozással nem járó vizsgálat költségével,
b)	a kutatás és fejlesztés céljára a mérlegkészítés napjáig az adóhatóságtól, illetve az
államháztartás alrendszereinek más szervétől, vagy az Európai Unió különböző pénzügyi
alapjaiból igényelt, vagy az adóévben - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott támogatás,
juttatás bevételként elszámolt összegével,
c)	a Tao. tv. 22. §-ának (9) bekezdése szerint az adóévben az alapkutatás, az alkalmazott
kutatás vagy a kísérleti fejlesztés közvetlen költségei között elszámolt bérköltség alapján
igénybevett adókedvezmény összegével,
d)	a Tao. tv. szerinti külföldi telephelynél felmerült (elszámolt) kutatási és fejlesztési
költségekkel, amennyiben
da)	a telephely olyan államban van, amely nem tagja az Európai Uniónak, Gazdasági
Együttműködési és Fejlesztési Szervezetnek (a továbbiakban: OECD), nem részese az Európa
Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel Magyarország nem kötött a
kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt, vagy
db)	a telephely olyan államban van, amely tagja az Európai Uniónak, az OECD-nek,
részese az Európa Gazdasági Térségről szóló Megállapodásnak, vagy amellyel
Magyarországnak van a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye és a forgalomba
hozatali engedély jogosultját a telephely szerinti állam szabályai szerint is terheli a
közfinanszírozásban részesülő gyógyszerek és tápszerek után kifizetett társadalombiztosítási
támogatás alapján arányosan meghatározott, illetve az ismertetési tevékenységet végző
magánszemélyek száma alapján meghatározott fizetési kötelezettség, és e kutatási és
fejlesztési ráfordításokat a telephely szerinti államban már figyelembe vették
kötelezettségcsökkentő tételként vagy e kutatási és fejlesztési ráfordításokat az adott államban
engedményként bármilyen adó alapjánál már figyelembe vették, vagy egyéb
adókedvezményként már érvényesítették.
(9)	A juttatás nem érinti az államnak a társadalombiztosítás ellátásaira és a
magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX.
törvény 3. § (2) bekezdése szerinti kötelezettségét. A 36. § (7)-(8) bekezdés szerinti juttatás
az E. Alap terhére nem vehető igénybe.””
71
Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény módosítása
47.	§
Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény 7. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép
hatályba:
„(1) Ez a törvény 2011. július 1. napján lép hatályba. A törvény rendelkezéseit a
hatálybalépését követően beérkezett nyilvántartásba vételi kérelmek vonatkozásában kell
alkalmazni.”
Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak
módosításáról szóló 2010. évi LXXII. törvény módosítása
48.	§
(1)	Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak
módosításáról szóló 2010. évi LXXII. törvény 3. § (2) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(2) Az 1. § és 2. § rendelkezéseinek első alkalommal történő alkalmazásáról, valamint az
I.	§ és 2. § szerinti kormányrendelet megalkotásának időpontjáról külön törvény
rendelkezik.”
(2)	Hatályát veszti az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes
szabályainak módosításáról szóló 2010. évi LXXII. törvény 3. § (3) bekezdése.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
49.	§
Hatályát veszti az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve
módosításáról szóló 2010. évi XC. törvény 67. §-a.
Átmeneti és záró rendelkezések
50.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-én lép
hatályba.
(2)	2011. január 1-jén lép hatályba e törvény 1. §-a, 2. § (1) bekezdése, 3-4. §-a, 5. §
(1)-(4) bekezdése, 5. § (6)-(7) bekezdése, 5. § (9)-(15) bekezdése, 5. § (17)-(67) bekezdése,
5. § (69)-(77) bekezdése, 6-8. §-a, 10. §-a, 11. § (7) bekezdése, 11. § (9)-(12) bekezdése,
II.	§ (15) bekezdése, 12-19. §-a, 21-25. §-a, 26. § (1) bekezdése, 27-28. §-a, 29. § (1)-(6)
bekezdése, 30. §-a, 32. § (2) bekezdése, 33. §-a, 33. § (1)-(3) bekezdése, 35-45. §-a, valamint
48. §-a.
72
(3)	E törvény 2. § (2) bekezdése és 31. §-a a kihirdetését követő negyvenegyedik napon
lép hatálya.
(4)	2011. július 1-jén lép hatályba e törvény 5. § (5), (8), (16) és (68) bekezdése, 9. §-a,
11.	§ (1)-(5), (8), (13) és (16) bekezdése, 20. §-a, valamint 32. § (1) bekezdése.
(5)	2011. szeptember 1-jén lép hatályba e törvény 11. § (6) és (14) bekezdése.
51. §
(1)	E törvény 1. §-a, 2. § (1) bekezdése, 3-4. §-a, 5. § (1)-(4) bekezdése, 5. § (6)-(7)
bekezdése, 5. § (9)-(15) bekezdése, 5. § (17)-(67) bekezdése, 5. § (69)-(76) bekezdése, 6-
8.	§-a, 10. §-a, 11. § (7) bekezdése, 11. § (9)-(12) bekezdése, 11. § (15) bekezdése, 12-19. §-
a, 21-30. §-a, 32. § (2) bekezdése, valamint 33-49. §-a 2011. január 2-án hatályát veszti.
(2)	E törvény 2. § (2) bekezdése és 31. §-a a kihirdetését követő negyvenkettedik napon
hatályát veszti.
(3)	E törvény 5. § (5), (8), (16), (68) és (77) bekezdése, 9. §-a, 11. § (1)-(5), (8), (13) és
(16)	bekezdése, 20. §-a, valamint 32. § (1) bekezdése 2011. július 2-án hatályát veszti.
(4)	E törvény 2011. szeptember 2-án hatályát veszti.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Alkotmánybíróság 4/2006. (II. 15.) AB határozata értelmében a költségvetési
törvényjavaslatot önállóan kell benyújtani és tárgyalni, az Országgyűlés e tárgykörről más
tárgyköröktől elkülönítve folytat vitát és elkülönítve dönt. Az államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvény a költségvetési törvény előkészítésére, Országgyűlésnek történő
benyújtására, tárgyalására speciális szabályokat állapít meg. A költségvetetésről szóló
törvényre vonatkozó külön szabályokat a törvény sajátos jogi jellege és különleges
alkotmányos szerepe indokolja. A költségvetés - tartalma szerint - az állam gazdálkodásának
éves terve.
A költségvetetésről szóló törvény sajátos jellegét adja, hogy az Alkotmány 19. § (3)
bekezdés d) pontja szerint külön, önálló jogi aktussal (törvénnyel) rendeli elfogadni. Az
Alkotmány ezen rendelkezése értelmében az Országgyűlésnek a költségvetési törvényről más
tárgyköröktől elkülönítve kell döntenie.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 36. §-a szerint a Kormánynak a
költségvetési törvényjavaslat benyújtása mellett elő kell terjesztenie azokat a
törvényjavaslatokat is, amelyek a javasolt előirányzatok megalapozásához szükségesek,
illetve összefüggnek az államháztartás működésével. A törvény az Áht. ezen előírásának tesz
eleget.
RÉSZLETES INDOKLÁS
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosítása
1.	§
A 39. § (1) bekezdése módosítását az indokolja, hogy több helyen problémát jelent az
Ötv. fenti bekezdése szerinti előírás gyakorlati alkalmazása, mivel az elmúlt évek során
alakultak és a törzskönyvi nyilvántartásba is bejegyzésre kerültek olyan körjegyzőségek,
amelyekben a résztvevő községeknek nincs egymással határos területe. A fenti változtatás a
törzskönyvi bejegyzésen kívül a körjegyzőségek működéséhez kapcsolódó normatív
hozzájárulás igénybevételének jogszerűségét is érinti.
Az Alkotmánybírósága 55/2010. (V. 15.) számú határozatában a fővárosi önkormányzat
és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról szóló 2006. évi CXXXIII. törvény
(Fmt.) egyes rendelkezéseinek alkotmányellenességet állapította meg. Az AB döntése szerint
a fővárost és a fővárosi kerületi önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megillető
bevételek körének és a megosztás arányára vonatkozó szabályoknak az összhangba hozása
szükséges. A javaslatban egyértelműen meghatározásra kerül a fővárost és a fővárosi kerületi
önkormányzatokat önállóan és közvetlenül megillető bevételek köre, valamint az Állami
Számvevőszék éves jelentéseit is figyelembe véve egyértelmű szabályozás kerül kialakításra
az érintett önkormányzatokat osztottan megillető bevételek vonatkozásában.
A céltámogatás az Ötv. szabályozása miatt eddig alanyi jogon biztosított volt. A
támogatás szerepe az utóbbi években jelentősen csökkent. Ma már mindössze 200 millió
forint az új céltámogatásra fordítható éves előirányzat, az is kizárólag egészségügyi gép-
műszer beszerzésre fordítható. Az opcionális jelleg a rendszer fokozatos kivezetését
jelentheti.
74
Ötv. 92/A. § (1) bekezdésének módosítása technikai jellegű, a megfogalmazást az
államháztartási gazdálkodási előírások szóhasználatához igazító pontosítás tartalmaz.
Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása
2.	§
(1)	bekezdéshez:
Az Itv. 5. § (2) bekezdése alapján az (1) bekezdés c)-g) és m) pontjába tartozó
szervezeteket jelenleg abban az esetben illeti meg az illetékmentesség, amennyiben „a
vagyonszerzést, illetőleg az eljárás megindítását megelőző naptári évben folytatott
vállalkozási tevékenységéből származó jövedelme után társasági adófizetési kötelezettsége,
illetve - költségvetési szerv esetében - eredménye után a központi költségvetésbe befizetési
kötelezettsége nem keletkezett. Így az önkormányzatoktól eltérő módon a
humánszolgáltatásokat ellátó egyházi és nem állami fenntartók egy részét a támogatások
igénylése és elszámolása során a feltételek teljesülése esetén illetékmentesség illeti meg, míg
más részük illetékmentességben egyáltalán nem részesül. A támogatással történő elszámolás
az egyházi és nem állami fenntartók jogszabályi kötelezettsége, az igénylés pedig támogatás
igénybevételére irányul, így az illeték megfizetését nem tartjuk indokoltnak.
(2)	bekezdéshez:
A különböző mértékű, rendeltetésű, szerkezeti és építészeti kialakítású építmények
engedélyezése különböző mértékű és szakmai igényű ráfordítást igényel az építésügyi
hatóságoktól. Az eljárási szabályok bonyolulttá válása, a hatóságok megnövekedett
adminisztrációs és egyéb terhei, a helyszíni szemlék megtartásának, a tényállás tisztázásának
általános kötelezettsége indokolják egy minden építési engedélyezési eljárás alapjául szolgáló
alapilleték bevezetését. Az építési (továbbépítési) engedélyezési eljárás esetén az 5 000 Ft-os
alapilleték bevezetésével minden építmény építési engedélyezése esetén 5 000 Ft-al
emelkedne a jelenlegi építési engedélyezési eljárás illetéke. A különböző építményfajták
jelenlegi, a nagyságnak és fajtának megfelelően differenciált illetéke egyébként nem változik.
Ez a mértéknövekedés jelentéktelen egy-egy engedélyezés vonatkozásában. Az építési
engedély-alapilleték bevezetésével automatikusan a használatbavételi és a fennmaradási
engedélykérelem illetéke is 5 000 Ft-al emelkedik.
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV.
törvény módosítása
3.	§
A jelenleg hatályos szabályozás alapján az álláskeresőknek nyújtott szolgáltatások külön
jogszabályban meghatározott eljárás szerint, pályázati eljárás lefolytatását követően,
támogatásként biztosíthatók az MPA foglalkoztatási alaprészéből. A TAMOP programok
esetében az uniós jogszabályok előírják a szolgáltatások közbeszerzési eljárás keretében
történő beszerzését, ezért a javaslat is lehetővé teszi a közbeszerzési eljárással beszerzett
szolgáltatások vásárlását is.
2011-től a rehabilitációs hozzájárulás nem az MPA bevételét képezi, ebből következően
rehabilitációs célú kifizetések sem teljesíthetők, megszűnik az MPA rehabilitációs alaprésze.
75
A bevételek csökkenéséből adódóan az MPA kiadási jogcímeinek változása is szükséges, nem
finanszírozható tovább az intézményrendszer működtetése, az állami felnőttképzési intézmény
munkaerő-piaci képzéssel kapcsolatos feladatainak finanszírozása, valamint a társadalmi
párbeszéd programok támogatása, ugyanakkor az új nemzeti közfoglalkoztatási program
kiadásait az MPA költségvetési támogatásból teljesíti. A változásokkal összefüggésben a
rehabilitációs alaprész követeléseit és kötelezettségeit a XX. Nemzeti Erőforrás Minisztérium
„Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával összefüggő bértámogatás” fejezeti
kezelésű előirányzat javára kell beszedni, illetve terhére kell teljesíteni. Abból adódóan, hogy
a rehabilitációs hozzájárulás a továbbiakban nem az MPA bevételét képezi, a törvény egyes
paragrafusainak jogtechnikai átrendezése is indokolttá vált.
Az Flt. értelmező rendelkezésének módosítása révén a bevezetett új foglalkoztatási
formák - egyszerűsített foglalkoztatás, valamint adórendszeren kívüli háztartási munka -
esetén az álláskereső a rövid időtartamú, alkalmi jellegű munkák elvégzésével párhuzamosan
továbbra is élvezheti az álláskeresési ellátásokat. Az egy évben akár 120 nap időtartamot is
elérő idénymunka esetén ez korlátlanul nem indokolt, a javaslat az általános szünetelési
szabályokkal azonos feltételt támaszt idénymunka esetére is.
A tulajdonviszonyok rendezése érdekében, az állam által az állampolgárok tulajdonában
igazságtalanul okozott károk részleges kárpótlásáról szóló 1991. évi XXV. törvény
módosítása
4.	§
Az államigazgatási szervek területi integrációja a kárpótlási hatóságként kijelölt
Igazságügyi Hivatalt is érinti. Az Igazságügyi Hivatal területi szervei 2011. január 1. napjától
a fővárosi, megyei kormányhivatalokba integráltan, azok szakigazgatási szerveiként
működnek. Ezzel párhuzamosan az Igazságügyi Hivatal központi szervének elnevezése
Központi Igazságügyi Hivatalról Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi
Szolgálatára (a továbbiakban: KIMISZ) módosul.
A területi integrációval párhuzamosan a kárpótlási hatóságok hatásköre is változik: a
vagyoni kárpótlási eljárással kapcsolatos közigazgatási hatósági ügyekben első fokon a
Fővárosi Igazságügyi Hivatal és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Igazságügyi Hivatal
helyett 2011. január 1. napjától a KIMISZ jár el, a fellebbezések elbírálását pedig a Központi
Igazságügyi Hivatal helyett a szaktárca végzi.
Az eljáró kárpótlási hatóságokat a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási,
áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló kormányrendelet jelöli ki,
mely 2011. január 1. napján lép hatályba.
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
5.	§
(1)	bekezdéshez:
Az államháztartási törvényből régóta hiányzik az európai uniós források kifejezés
definíciója, a fogalom értelmezését kormányrendelet tartalmazta. Annak érdekében, hogy a
jogalkalmazók számára egyértelművé váljon, hogy a fogalom alatt nem csak az Európai
76
Unióból, hanem az Európai Gazdasági Térség Európai Unión kívüli tagállamainak
költségvetéséből (pl. Norvég Alap), valamint a „Svájci Hozzájárulás” programból származó
forrásokat is érteni kell, a kormányrendelet definícióját indokolt a törvényi rendelkezések
közé beépíteni.
(2)	bekezdéshez:
Az állami vagyongazdálkodás szervezeti kereteinek megváltozása indokolja, hogy az
elszámolási szabályok ne csak az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó gazdasági
társaságok tulajdonosi kölcsön-ügyleteire terjedjenek ki. Indokolt a költségvetési hiányt nem
érintő kölcsön-ügyletek meghatározásának szigorítása, annak biztosítása, hogy csak érdemi
megtérülési lehetőség esetén lehessen költségvetési előirányzat nélkül kölcsönt nyújtani.
(3)	bekezdéshez:
A hitelviszonyt megtestesítő értékpapír-ügyletek (ún. Richter-kötvény) külön pontban
történő szabályozása technikai pontosítást jelent.
(4)	bekezdéshez:
A javasolt módosítás egyértelműsíti a hazai és nemzetközi forrásból finanszírozott
költségvetési támogatások kedvezményezettjeinek számadási kötelezettségét.
(5)	bekezdéshez:
A költségvetési támogatások folyósítása során a támogató köztartozás vizsgálattal és a
köztartozások visszatartásával kapcsolatos feladatait a javaslat szerint átveszi a kincstár,
tehermentesítve az ezzel járó adminisztratív feladatoktól a támogatókat. A feladatok
végrehajtása központilag, elektronizált eljárásban hatékonyabban ellátható.
(6)	bekezdéshez:
A központi költségvetési szervekre eddig is irányadó szabályt (Áht. 21. § (2) bekezdése)
indokolt kiterjeszteni az államháztartás részét képező elkülönített állami pénzalapokra. Az
egységes előírást szerkezetileg a 13/A. §-ban javasolt szerepeltetni.
(7)	bekezdéshez:
Az államháztartási törvénynek a rendezett munkaügyi kapcsolatokkal összefüggő
rendelkezését a Javaslat abból a célból módosítja, hogy megteremtse az összhangot az
egyszerűsített foglalkoztatás új szabályaival. Az egyszerűsített foglalkoztatás jelenlegi
szabályrendszerében ugyanis a csekély, fix összegű, napi 500 vagy 1000 Ft-os közteher
befizetése éppolyan kiemelt kötelezettség, mint a foglalkoztatás elektronikus vagy telefonos
bejelentése, ezért pusztán a bejelentés teljesítése - a közteher befizetése nélkül - nem
eredményezhet enyhe megítélést a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételének való
megfelelésnél.
(8)	bekezdéshez:
A költségvetési támogatások átláthatósága, a transzparencia növelése érdekében a
költségvetési támogatásokat egyetlen helyen, a Kincstár honlapján közzé kell tenni. A javaslat
egyben adminisztratív terheket is csökkent, azáltal, hogy a meglévő párhuzamos közzétételi
77
kötelezettséget megszünteti és a kincstári monitoring rendszerben szereplő minden
támogatásra vonatkozó adat egyetlen honlapon közzétételre kerül.
(9)	bekezdéshez:
A javaslatban foglalt rendelkezést az éves költségvetési törvények régóta rögzítik.
Tekintve, hogy mára ez már általános, a költségvetési törvények szokásos előírásává vált,
indokolt a szabályt az Áht. előírásai közé átemelni.
(10)	bekezdéshez:
Az Egészségbiztosítási Alap, Nyugdíjbiztosítási Alap, elkülönített állami pénzalapok
tekintetében a megelőlegezési, likviditási hitel igénybevételének jogát az éves költségvetési
törvények régóta rögzítik. Tekintve, hogy mára ez már általános, a költségvetési törvények
szokásos előírásává vált, indokolt a szabályt az Áht. előírásai közé átemelni. Ezáltal nem csak
a költségvetési törvények terjedelme csökken kis mértékben, de a törvényi előírások
átláthatósága is növekszik azáltal, hogy a régebb óta az Áht.-ban található előírásokat
kiegészítve egy jogszabályba kerülnek a kincstári egységes számláról igénybe vehető
megelőlegezési, likviditási hitelek szabályai.
(11)	bekezdéshez:
A javasolt módosítás egyrészt lehetővé teszi, hogy a kárpótlási jegyek őrzésével,
kezelésével kapcsolatos feladatokat a kincstár is elláthassa. Másrészt a törvényjavaslat további
részeiben található rendelkezések alapján a PM NAO Iroda beolvad a Magyar
Államkincstárba. A PM NAO Iroda által ellátott, az egyes uniós és nemzetközi támogatások
kifizető és igazoló hatósági feladatait ezért fel kell tüntetni a kincstár feladatai között.
(12)	bekezdéshez:
A kincstári számlatulajdonosok számláinak megbízás nélküli megterhelésére jelenleg
több jogszabály is felhatalmazást ad, például a keletkezett köztartozások levonása vagy a
számlák közötti technikai átvezetések elvégzése érdekében. A hatályos Áht. azonban csak a
számlavezetésekhez kapcsolódó díjakra nézve tartalmaz rendelkezést. A módosítási javaslat
megteremti az összhangot a jelenleg is hatályos más jogszabályokkal azzal, hogy külön
felhatalmazást ad a kincstárnak az általa vezetett számlák megterhelésére, ha arra jogszabály
felhatalmazza.
(13)	bekezdéshez:
Az Áht. e törvényjavaslattal újrakodifikált 102. §-a tartalmazza azt a szabályt, hogy a
kincstár csak a külön rendeletben meghatározott határnapig beérkező fizetési megbízásokat
teljesíti az esedékességi időpontban. A rendelkezést célszerűbb a számlavezetésről és a
fizetési megbízások teljesítéséről szóló jogszabályi rendelkezések között szerepeltetni.
(14)	bekezdéshez:
Mind önkormányzati, mind a nem állami területen előfordul, hogy a másodfokú döntés
ellen a fenntartó bírósághoz fordul, és a bíróság az elsőfokú döntésre is kiterjedően új eljárás
lefolytatását rendeli el, azonban döntését az egyes költségvetési éveket lezáró zárszámadási
törvény hatálybalépését követően hozza meg. Az Áht. jelenlegi szabályozása alapján ezekben
az esetekben a rendelkezésre álló adatok kezelésére nincs lehetőség, azokat ismételten be kell
78
szerezni. A kincstárnak a fenntartók által igénybevett támogatások tekintetében
önkormányzati területen egyes esetekben négyévenkénti, míg a nem állami szociális területen
kétévenkénti helyszíni ellenőrzési kötelezettsége van, így amennyiben az egyes költségvetési
éveket lezáró zárszámadási törvény hatálybalépését követően a személyes adatokat nem lehet
kezelni, az ellenőrzések ellehetetlenülnek. Az esetleges jogorvoslatok során szükségessé
válhat a konkrét személyre vonatkozó adatok ismerete, amelyhez nélkülözhetetlen, hogy a
kincstárnak jogosultsága legyen az adatok hosszabb időtávú kezeléséhez.
(15)	bekezdéshez:
A bekezdés a megváltozó törvényi szabályok miatt szükséges kisebb pontosítást
tartalmaz.
(16)	bekezdéshez:
A javaslat a támogatások folyósítása során a köztartozások vizsgálatához és
visszatartásához szükséges adatkezelésre biztosít felhatalmazást a kincstár részére.
(17)	bekezdéshez:
A javasolt módosítás rögzíti, hogy a bíróság a kincstár döntését megváltoztathatja. A Pp.
339. § (2) bekezdése ugyanis tartalmazza azokat az eseteket, amelyek fennállása esetén
bíróság a közigazgatási határozatot megváltoztathatja. A kincstár döntése azonban nem
szerepel a felsoroltak között, noha indokolt ezt a lehetőséget a bírósági eljárás során
biztosítani.
(18)	bekezdéshez:
A bekezdésben egyrészt megtörténik az érintett kör megnevezésének pontosítása, ezen
felül a módosítás kiveszi a szövegből a korábban már hatályon kívül helyezett 18/J. §-ra
történő hivatkozást. Korrigálásra szorul a bekezdés végül azért is, mert a törzskönyvi
nyilvántartás minden alanya törzskönyvi jogi személy 2010. január 1-jétől.
(19)	bekezdéshez:
Az agrártámogatásokhoz és a cukorágazati hozzájárulás fizetési kötelezettség teljesítésére
a KESZ-ről felvehető likviditási hitelekre vonatkozó rendelkezéseket az éves költségvetési
törvények régóta rögzítik. Tekintve, hogy mára ez már általános, a költségvetési törvények
szokásos előírásává vált, indokolt a szabályt az Áht. előírásai közé átemelni. Ezáltal nem csak
a költségvetési törvények terjedelme csökken kis mértékben, de a törvényi előírások
átláthatósága is növekszik azáltal, hogy a régebb óta az Áht.-ban található előírásokat
kiegészítve egy jogszabályba kerülnek a kincstári egységes számláról igénybe vehető
megelőlegezési, likviditási hitelek szabályai.
(20)	bekezdéshez:
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény módosításával összhangban a
szövegből törlésre kerül az országos kisebbségi önkormányzatok költségvetési támogatásáról
rendelkező rész, mivel az a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban már nem az I.
fejezetben önálló címként jelenik meg, hanem az általános szabályok szerint a szakmailag
illetékes fejezet fejezeti kezelésű előirányzatai között.
79
Az államháztartási törvény név szerint csak a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű
előirányzatok kiadásait és bevételeit ismeri. A költségvetési törvények ezzel szemben
nevesítenek más előirányzatokat is, amelyek elnevezése a kialakult gyakorlat és a végrehajtási
rendeletek szabályai szerint központi kezelésű előirányzat. A szövegpontosítás ezt az
elnevezést vezeti át a jogszabály szövegén, összhangba hozva az Áht. előírásait a
költségvetési törvényekkel és a végrehajtási szabályokkal.
(21)	bekezdéshez:
A javaslat az Áht. hatályos szövegét pontosítja a központi költségvetés szerkezeti rendjét
érintően. Rögzíti, hogy a működés, felhalmozás, kölcsönök elnevezése előirányzat-csoport,
amelyet - a kölcsönök kivételével, amelyek kizárólag az elemi költségvetésben rögzített
tételekre bonthatók - le kell bontani kiemelt előirányzatokra. A kiemelt előirányzatok
alapvetően nem változnak, azonban nagyobb összhangba kerül az előirányzatok tételes
lebontásakor használt kategóriákkal.
A javaslat törvényi szinten rögzíti továbbá valamennyi központi költségvetési előirányzat
(intézményi előirányzat, fejezeti kezelésű előirányzat, központi kezelésű előirányzat) kincstári
és elemi költségvetés készítési kötelezettséget, amelynek részletszabályait kormányrendelet,
illetve miniszteri rendelet tartalmazza.
(22)	bekezdéshez:
A költségvetési törvényben az általános tartalék neve rendkívüli kormányzati
intézkedésekre szolgáló tartalékra változik. A javaslat az Áht. szövegén is átvezeti a változást.
(23)	bekezdéshez:
A II. fejezet javasolt új címe a törvényi előírások átláthatóságát próbálja növelni azáltal,
hogy az eddig szétszórtan található, az államháztartás központi szintjén elhelyezkedő
előirányzatokra vonatkozó előirányzat-módosítási, átcsoportosítási szabályokat egy helyre
gyűjti össze. Kivételt ez alól az önkormányzatokra és a költségvetési szervekre általában (azaz
a központi és helyi szinten alapított intézményekre egyformán) vonatkozó előírások
jelentenek, amelyek továbbra is a törvény vonatkozó fejezeteiben találhatóak.
Az átláthatóbb törvényi szabályok alapvetően a jelenlegi rendelkezéseket gyűjtik össze. A
költségvetési törvény által megállapított előirányzatok között főszabályként eddig is a
Kormány (alkotmányos fejezetet érintően a fejezetet irányító szerv) jogosult átcsoportosításra
főszabályként. A főszabály alól azonban a törvény több olyan kivételt is megállapít, amelyek
esetén az átcsoportosításra a fejezetet irányító szerv saját hatáskörben jogosult. A törvényi
címen belül maradva a fejezeti kezelésű előirányzatok között - összhangban az eddigi
szabályokkal - átcsoportosítás csak a költségvetési törvény felhatalmazása alapján lehetséges.
Ugyanakkor a fejezeti kezelésű előirányzatok (azok céljával összhangban) átcsoportosíthatóak
a fejezet más, intézményi címére, továbbá más fejezethez. Fejezeten belül a költségvetési
szervek intézményi címei között szintén lehetséges a feladatok változása vagy költségvetési
szervek alapítása, átalakítása, megszüntetése esetén az előirányzatok átcsoportosítása, akár
csak a címen belül az egyes alcímek között. Mindegyik esetben feltétel, hogy az
átcsoportosítás a kiemelt előirányzatok fejezetre összesített előirányzatait ne érintse
(ellenkező esetben a főszabály lép életbe, azaz az átcsoportosításra a Kormány lesz jogosult).
80
(24)	bekezdéshez:
Az európai uniós források megfelelő felhasználását biztosító, a költségvetési
törvényekben már évek óta megjelenő szabályok az Áht.-ba kerülnének átemelésre a javaslat
szerint.
Ezen felül a javaslat a fejezeti kezelésű előirányzatokra is kiterjeszti a költségvetési
szerveknél már jelenleg is létező azon szabályt, hogy az előirányzat-csoportok közötti
átcsoportosításhoz meghatározott értékhatár felett kötelező az államháztartásért felelős
miniszter egyetértését beszerezni. A fejezeti kezelésű előirányzatok többletbevételének
felhasználhatóságára vonatkozó, jelenleg a VII. fejezetben található szabály a § rendelkezései
közé került - a korábbiakhoz képest némileg pontosított tartalommal -, akár csak a személyi
juttatások évközi növelésének korlátozására vonatkozó jelenleg is hatályos előírás.
(25)	bekezdéshez:
Tekintve, hogy az állami támogatások versenyszempontú ellenőrzéséért felelős szervezet
(Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Támogatásokat Vizsgáló Iroda és Vidékfejlesztési
Minisztérium) nem tartozik az államháztartásért felelős miniszter felügyelete alá, indokolt
rögzíteni, hogy a miniszternek e hatásköre gyakorlása során figyelemmel kell lennie az
érintett szervezet véleményére.
(26)	bekezdéshez:
Az európai uniós szabályok lehetővé teszik egy speciális támogatási konstrukció, az ún.
megmentési és szerkezetátalakítási támogatás alkalmazását. E konstrukció megmentési
szakaszának keretében társadalmi és gazdasági célok érdekében olyan ún. nehéz helyzetben
lévő vállalkozások hitelfelvételéhez vállalhat az állam kezességet, amelyeknél a hitel
visszafizetése bizonytalan. Az Áht. kezesi szabályai megkövetelik a visszatérülés
valószínűségét, így ahhoz, hogy a közösségi szabályozás lehetőségével élhessen a Magyar
Állam, létre kell hozni a megmentési célú kezességvállalás kategóriáját. A szerkezetátalakítási
szakaszban már elvárás a nehéz helyzetben lévő társasággal szemben, hogy életképességét
alátámasztó tervekkel rendelkezzen, így a szerkezetátalakítási tervek végrehajtásához
nyújtandó állami támogatás-típusokra külön szabályozás nem indokolt.
(27)	bekezdéshez:
Az állami kezességvállalások (garanciák, viszontgaranciák) közjogi és polgári jogi
elemeket ötvöznek, a kezességekkel kapcsolatos feladatokat több jogszabály is érinti, így
indokolt átláthatóvá tenni az e kötelezettségekkel kapcsolatos hatásköröket. Az
államháztartásért felelős miniszter szerepe a kezességek beváltására és a beváltásból eredő
állami követelés behajtására főszabályként már nem terjed ki, az többnyire az állami
adóhatóság feladata.
(28)	bekezdéshez:
A megmentési célú egyedi állami kezességvállalás szabályai a normál egyedi kezesi
szabályoktól való eltéréseket tartalmazzák. Az állam csak olyan konstrukció mögé állhat,
amelyet az Európai Bizottság jóváhagy, ezért a kezességvállalásra felhatalmazó
kormányhatározat megszületésének előfeltétele az előzetes jóváhagyás. A normál
szabályoktól való eltérés leginkább az állami kockázatvállalás mértékében van, hiszen olyan
társaság kötelezettségét fedezi az állam, amelynek jövője az Európai Bizottság jóváhagyását
81
kívánó szerkezetátalakítási tervek elkészítését és az azok végrehajtására való felkészülést
segítő „megmentési szakaszban” még kiszámíthatatlan. E specialitások miatt lehetséges, hogy
csődeljárás alatt álló, illetve a felszámolás kezdeti stádiumában lévő cég is kaphat ilyen
kezességet. A jelentős állami kockázatvállalás csak valamely kiemelt cél érdekében történhet,
és az állami szerepvállalást javasló minisztériumnak érdemi felelősséget kell kapnia a döntés
terheinek viselésében. A kezesség beváltása ugyanis központosított, ún. felülről nyitott kiadás,
amely nem az érintett minisztérium fejezetét terheli. Amennyiben az érintett minisztérium a
megtérülésre lehetőséget adó fedezet hiányában is szükségesnek tartja az állami
szerepvállalást, saját fejezetének előirányzataiból kell kvázi fedezetet képeznie. Az állami
tulajdonú gazdasági társaságok esetében a közösségi szabályozás nyújtotta másik lehetőséggel
célszerű élni, az állam közvetlenül nyújthat hitelt a cégének, így a fizetendő
kamatbevételekből is számíthat megtérülésre.
(29)	bekezdéshez:
A javasolt szöveg pontosítja a bekezdés rendelkezéseit. A módosítás kitér arra, hogy
költségvetési (fő)felügyelőt a fejezethez tartozó költségvetési szervekhez (külön is) ki lehet
jelölni. Rögzíti továbbá, hogy az Áht.-ben eddig megjelenő munkáltatói jogokon - megbízás
adása és visszavonása, továbbá a szakmai irányítás (utasításadás) - felül a további
munkáltatói jogokat - a kialakult gyakorlatnak megfelelően - a Magyar Államkincstár elnöke
gyakorolja.
(30)	bekezdéshez:
A módosítással az államháztartásért felelős miniszter feladatkörébe tartozó, az
államháztartási belső kontrollrendszerek központi harmonizációjával kapcsolatos egyes
feladatok felsorolásra kerülnek.
(31)	bekezdéshez:
A bekezdés a Kormányt és a fejezetet irányító szervet megillető előirányzat-
átcsoportosítási hatáskörök változása miatt szükséges szövegpontosítást tartalmaz.
(32)	bekezdéshez:
Technikai módosítást tartalmazó szabály.
(33)	bekezdéshez:
A költségvetési szerv vezetőjének feladatkörét pontosító rendelkezés.
(34)	bekezdéshez:
Az elkülönített állami pénzalapok tekintetében a kincstári egységes számla
igénybevételének jogát az éves költségvetési törvények régóta rögzítik. Tekintve, hogy mára
ez már általános, a költségvetési törvények szokásos előírásává vált, indokolt a szabályt az
Áht. előírásai közé átemelni. Ezáltal nem csak a költségvetési törvények terjedelme csökken
kis mértékben, de a törvényi előírások átláthatósága is növekszik azáltal, hogy a régebb óta az
Áht.-ban található előírásokat (pl. az agrárkifizetésekhez igénybe vehető megelőlegezési,
likviditási hitelt) kiegészítve egy jogszabályba gyűjti a kincstári egységes számláról igénybe
vehető megelőlegezési, likviditási hitelek szabályait.
82
A megállapítani javasolt 61/B. § rendezi az elkülönített állami pénzalapok
átcsoportosítására vonatkozó szabályokat. Az alapok a központi alrendszer része, az
átcsoportosításra vonatkozó szabály az IV. fejezetben kerül szabályozásra. Így a II fejezet
27.	§ (1) bekezdésében kimondott átcsoportosítási szabályt az elkülönített állami pénzalapok
esetében nem kell alkalmazni.
A javasolt 61/C. § a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályaihoz hasonlóan
az elkülönített állami pénzalapokból nyújtott támogatásokra nézve is rögzíti, hogy társadalmi
szervezet, alapítvány, közalapítvány számára csak abban az esetben kerülhet sor annak
megállapításra, ha az közhasznú vagy kiemelkedően közhasznú szervezetként működik, és a
támogatás nyújtása - a költségvetési törvényben címzetten nevesített támogatás kivételével -
pályázat útján történik.
(35)	bekezdéshez:
A javaslat szerint a kincstár által benyújtott beszedési megbízások teljesítése céljából a
helyi önkormányzat köteles a felhatalmazást a számlavezető hitelintézet részére megadni, és
az erről szóló dokumentációt a kincstár illetékes területi szerve útján a kincstár részére
megküldeni. A kötelezettség elmulasztása esetén a kincstár a költségvetési támogatás
folyósítását a kötelezettség teljesítéséig felfüggeszti.
(36)	bekezdéshez:
A települési önkormányzatok jövedelemkülönbség mérséklésének alapjává 2011-től - a
helyben maradó személyi jövedelemadó mellett - a két évvel korábbi, fix adóerőképesség
válik. Ezzel megszűnik az évközi lemondás és pótigénylés lehetősége. Ennek megfelelően az
Áht.-ban foglalt szabályozás pontosítása is szükséges.
(37)	bekezdéshez:
Szövegpontosítás.
(38)	bekezdéshez:
A kincstár igazgatóságai jelenleg is a kincstár megbízásából fejlesztett rendszeren
keresztül fogadják az egyes jogcímek igénylését, végzik az igénylések felülvizsgálatát, egyes
jogcímek esetében a rendszeren keresztül értesítik az önkormányzatokat az előirányzatokról.
A határidő időtartamát a vonatkozó jogszabály tartalmazza. A nem megfelelő igényről nem
elég az önkormányzatot értesíteni, hanem szükséges az elbírálásra jogosult szerv értesítése is.
Indokolt a fejlesztési típusú támogatásokra vonatkozó külön rendelkezés, továbbá szükséges
az éves felülvizsgálattól független eljárás szabályozása.
(39)	bekezdéshez:
A gyakorlatban többször problémát jelent a helyi önkormányzatok és a többcélú kistérségi
társulások felülvizsgálatának párhuzamos lefolytatása, mivel a többcélú kistérségi társulások
elszámolásainak felülvizsgálata önkormányzati adatokra épül, s amennyiben az
önkormányzatok által igénybe vett támogatások felülvizsgálata során eltérés kerül
megállapításra, azt érvényesíteni kell a kistérségi felülvizsgálat során is. Időben az
önkormányzati felülvizsgálatoknak le kell zárulnia a kistérségek felhívó levelének
kiküldéséig.
83
(40)	bekezdéshez:
Rendkívül bürokratikussá és átláthatatlanná teszi a rendszert a több évre visszamenőleges,
valamint a 400 millió Ft feletti állami támogatással rendelkező önkormányzatoknál évente
végzett helyszíni vizsgálat, amely nagymértékben leköti a kincstár ellenőri kapacitását,
ugyanakkor nem hozza meg a várt eredményt. A javasolt módosítással továbbra is fennáll a
lehetőség a vizsgálat több évre történő kiterjesztésére, ugyanakkor így a jövőben csak
indokolt esetben kerülne erre sor.
(41)	bekezdéshez:
Minden évben komoly munkát igényel a IX. fejezet előirányzatai (eredeti, módosított
előirányzat és teljesítés) egyeztetése a fejezetet irányító minisztérium, a kincstár és az
államháztartásért felelős minisztérium között. Az eltérések elkerülése érdekében jelentős
előrelépés lenne, ha az előirányzatokat a kincstár által üzemeltetett és erre a célra fejlesztett
elektronikus rendszerben tartanák nyilván, amely rendszer a zárszámadás adatainak
nyilvántartására, ellenőrzésére is alkalmas.
(42)	bekezdéshez:
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainál céltartalék képezhető törvényben
meghatározott ellátások fedezetére, amelynek felhasználhatósága a természetbeni ellátások
kiadásainak évközi teljesülésétől függ.
(43)	bekezdéshez:
Az Egészségbiztosítási Alap és a Nyugdíjbiztosítási Alap tekintetében a megelőlegezési,
likviditási hitel igénybevételének jogát az éves költségvetési törvények régóta rögzítik.
Tekintve, hogy mára ez már általános, a költségvetési törvények szokásos előírásává vált,
indokolt a szabályt az Áht. előírásai közé átemelni. Ezáltal nem csak a költségvetési
törvények terjedelme csökken kis mértékben, de a törvényi előírások átláthatósága is
növekszik azáltal, hogy a régebb óta az Áht.-ban található előírásokat (pl. az
agrárkifizetésekhez igénybe vehető megelőlegezési, likviditási hitelt) kiegészítve egy
jogszabályba gyűjti a kincstári egységes számláról igénybe vehető megelőlegezési, likviditási
hitelek szabályait.
(44)	bekezdéshez:
A törvényjavaslat más rendelkezései kiegészítik a VII. fejezetet a fejezeti kezelésű
előirányzatok kezelésének szabályaival. Szükséges ezért a fejezet címének pontosítása.
(45)	bekezdéshez:
A költségvetési szerv vezetőjének feladatkörét pontosító rendelkezés.
(46)	bekezdéshez:
A kincstári és az elemi költségvetés elkészítésére, kiadására vonatkozó szabályozást a
törvényjavaslat további részei beépítik az Áht. 24. §-ának szabályai közé. Ehelyütt
szükségtelen az előírások megismétlése, ezért a javasolt módosítás alapján a költségvetési
szervek költségvetése cím alatt már csak utalás történik azokra.
84
(47)	bekezdéshez:
A törvényi szabályok jobb áttekinthetősége megkívánja, hogy a költségvetési szervekről
rendelkező szabályok közé ne vegyüljenek a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó
szabályok. A bekezdésből ezért törlésre kerültek a fejezeti kezelésű előirányzatokra
vonatkozó részek, ezek a költségvetés szerkezetének megváltoztatásáról szóló szabályokban
találhatóak, hisz a többletbevétel felhasználásra történő „beemelése” is előirányzat-módosítást
feltételez.
(48)	bekezdéshez:
Az Aht. 100/B. §-a alapján a költségvetési szerv többletbevételét az irányító szerv
előzetes engedélyével használhatja csak fel. Az egyenkénti engedélyezés működőképes és
szükséges szabály a központi költségvetési szervek esetén, ugyanakkor indokolt lehetőséget
teremteni arra, hogy az előírás önkormányzati költségvetési szerveknél - csak abban az
esetben, ha a testület így dönt - rugalmasabban történjen.
(49)	bekezdéshez:
A végrehajtási szinten már megjelenő gyakorlati tapasztalatok alapján a bekezdés
pontosítása szükséges, mivel előfordulnak az államháztartás helyi szintjén olyan költségvetési
szervek (tipikusan kisebb önkormányzatoknál az önkormányzati hivatalok), amelyeknél
méretük miatt nem lehetséges külön gazdasági szervezet létrehozása, azonban jogállásukra
tekintettel más költségvetési szerv kijelölésére sem kötelezhetők, amely ellátná külön
gazdasági szervezettel a gazdálkodási feladataikat. Ezeknél az intézményeknél gazdasági
vezető sem működik, így a kötelezettségvállalások ellenjegyzője szükségszerűen csak a
költségvetési szerv által kijelölt személy lehet.
(50)	bekezdéshez:
A bekezdés - összhangban pl. a társulások, kisebbségi önkormányzatok szabályaival,
továbbá a felhatalmazó rendelkezések között kormányrendeleti szintre utalt előírásokkal -
törvényi szinten megjeleníti a szakmai teljesítés igazolása, érvényesítés, utalványozás,
ellenjegyzés műveletei elvégzésének követelményét. Ezek részletszabályait továbbra is
kormányrendelet tartalmazza.
(51)	bekezdéshez:
A § előírásai közül egyrészt kikerülnek a gyakorlatban értelmetlen jutalmazási tervezési
korlátok. Ezek a szabályok ugyanis - az államháztartási gazdálkodási sajátosságok miatt -
csak egy adott napra, a költségvetés jóváhagyásának napjára vonatkozhatnak, mivel a
költségvetési szervek a kiemelt előirányzatokon belüli tételektől (mint amilyen a személyi
juttatások között megjelenő jutalom) tiltó szabály hiányában szabadon eltérhetnek. Érdemi
korlátot ezért csak a kifizetési korlát jelenthet, amely a bekezdés rendelkezései között
továbbra is megtalálható.
E § egy sajátos korlátozást is tartalmaz: a hatóság által kiszabott bírság személyi juttatásra
nem használható fel. Az előírás összhangban áll a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük
támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény (Kkv. tv.) nyáron elfogadott módosításával,
amelynek célja az volt, hogy a hatóságoknak megszűnjön a közvetlen érdekeltsége a bírság
kiszabásában, elkerülve ezzel a szakmailag indokoltnál jelentősebb mértékű és sűrűbb
bírságolást. Mivel a bírságbevétel az előírás szerint semmilyen személyi juttatási elemre, így
85
semmiféle személyes anyagi ösztönzésre nem használható fel, a törvényalkotó szándéka
teljesül. A hatályon kívül helyezett Kkv. tv. előírás szövege emellett pontosításra kerül, s az
előírás megtalálja megfelelő helyét e törvényben.
(52)	bekezdéshez:
A központi költségvetési szervek helyett valamennyi költségvetési szervre (az
önkormányzatok gazdálkodási feladatait ellátó önkormányzati hivatalok kivételével) indokolt
rögzíteni, hogy költségvetési szerv társadalmi szervezetet, országos sportági szakszövetséget,
köztestületet, alapítványt nem hozhat létre és ahhoz nem is csatlakozhat. A törvényi
rendelkezések átláthatóbbá tétele érdekében a javaslatban a fejezeti kezelésű előirányzatokból
nyújtható támogatási korlátok a §-ból a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésére vonatkozó
címbe kerültek át.
(53)	bekezdéshez:
A számozások módosulása érdekében technikai változtatás tartalmi módosulás nélkül.
(54)	bekezdéshez:
Összhangban a VII. fejezet címének módosításával e bekezdésben történik meg a fejezeti
kezelésű előirányzatok kezelésével kapcsolatos szabályok összegyűjtésére szolgáló cím
beemelése.
(55)	bekezdéshez:
A költségvetési szervekre és a fejezeti kezelésű előirányzatokra vonatkozó szabályok
elkülönítése több szempontból is indokolt. Egyrészt nem csak a fejezeti kezelésű előirányzat
felett nem rendelkező költségvetési szerv jogalkalmazók munkáját (azaz a jogszabály
olvasását) könnyíti meg a rájuk soha nem vonatkozó szabályok más címbe mozgatása, de
segít szemléleti szinten is tudatosítani azt az irányt - ami a fejezeti kezelésű előirányzatok
tervezésére, átcsoportosítására vonatkozó szabályoknál is megjelenik -, hogy ezen
előirányzatok felhasználási célja semmiképp sem mutathat bármilyen rokonságot az
intézményi előirányzatok felhasználásával.
A címbe az Áht. korábbi előírásai kerültek összegyűjtésre: egyrészt a fejezeti kezelésű
előirányzatok évenkénti rendeleti (és szabályzati) szintű szabályozására, másrészt a
(köz)alapítványok, társadalmi szervezetek támogathatóságára vonatkozó, pontosított
megfogalmazású szabályok. Az egyedi támogatások tilalmára vonatkozó főszabály alóli
mentesülési esetek kiegészültek a Kormány nyilvános határozatával. A törvényi szintű
szabályok áttekinthetőbbé tételét szolgáló változás, hogy a rendeletben, szabályzatban
rendezendő kérdések meghatározására a törvény a Kormány számára ad felhatalmazást.
(56)	bekezdéshez:
Az Áht. alapján az alap felett miniszter rendelkezik így célszerű, ha az előirányzat
felhasználási tervet is a gazdálkodásért felelős miniszter hagyja csak jóvá.
(57)	bekezdéshez:
2011-től a működésképtelenné vált helyi önkormányzatok kiegészítő támogatása,
valamint a vis maior tartalék jogcímek előirányzata beépül az „Önkormányzati fejezeti
86
tartalék” jogcím előirányzatába. Amennyiben az önkormányzatok a címzett és
céltámogatásokból visszafizetést teljesítenek, az e tartalék előirányzatát növeli.
(58)	bekezdéshez:
Az Áht 63. § új (9)-(10) bekezdésére vonatkozó javaslattal összhangban a nettó
finanszírozás hatálya alá tartozó egészségügyi intézményekre vonatkozóan is célszerű
módosítani az ide vonatkozó szabályokat.
(59)	bekezdéshez:
A javasolt módosítás alapján a kincstár a fizetési kötelezettségek összegével nem
csökkenti a támogatást, hanem kormányrendeletben meghatározott módon számítja, illetve a
kincstári körbe tartozó költségvetési szerv előirányzat-felhasználási keretszámláján jóváírja a
teljes összeget. A befizetési kötelezettséget az összes - nettó finanszírozás körébe vont -
kincstári költségvetési szerv esetében a kincstár teljesíti függetlenül a finanszírozás módjától
(költségvetési támogatás, vegyes, saját bevétel). A személyi juttatások előrehozott folyósítása
időben eltér a munkaadókat terhelő járulékok előrehozott folyósításától. A személyi
juttatásokhoz kapcsolódó támogatás megnyitása a kért és engedélyezett időpontban, míg a
járulékhoz kapcsolódó támogatás nyitása a fizetési kötelezettség teljesítési időpontjában
történik. Ezen felül a kincstár jogosult a költségvetési szervek számlájának megterhelésére, ha
a benyújtott adatszolgáltatások alapján a költségvetési szervnek más közteher-fizetési
kötelezettsége (pl. ÁFA-fizetési kötelezettsége) keletkezik és azt határidőre nem teljesíti.
Ezeket az eseteket a javaslat szerint kormányrendelet sorolja fel részletesen.
(60)	bekezdéshez:
A kincstári egységes számla terhére történő tulajdonosi kölcsön-műveletek finanszírozási
szempontok figyelembevételét is igénylik, továbbá befolyásolhatják a maastrichti
deficitmutatót, így indokolt a költségvetési szempontok figyelembe vétele is. Az állami
tulajdonú gazdasági társaságoknak juttatandó források a pénzforgalmi hatástól eltérően
érinthetik a maastrichti deficitmutatót, illetve meg kell felelniük az állami támogatásokra
vonatkozó közösségi szabályoknak, ezért szükséges az érintett szervezetek álláspontjának
figyelembe vétele.
(61)	bekezdéshez:
Az egységes költségvetési elszámolás és döntési szempontok érvényesítése érdekében a
korábban a vagyontörvény hatálya alá tartozó, az MFB-ről szóló törvény hatálya alá átkerült
állami vagyonelemekre is az állami vagyon többi részével azonos szabályok alkalmazása
indokolt.
(62)	bekezdéshez:
Az egységes költségvetési elszámolás és döntési szempontok érvényesítése érdekében a
korábban a vagyontörvény hatálya alá tartozó, az MFB-ről szóló törvény hatálya alá átkerült
állami vagyonelemekre is az állami vagyon többi részével azonos szabályok alkalmazása
indokolt.
87
(63)	bekezdéshez:
Az állami vagyongazdálkodás szervezeti kereteinek megváltozása indokolttá teszi
valamennyi, az államháztartáson kívüli szereplők számára is egyértelművé tenni az egységes
és átlátható gazdálkodás követelményét.
(64)	bekezdéshez:
A bekezdés a korábban kialakított ÁBPE struktúra rendszerszintű módosítását
tartalmazza. Rendezi a korábban kidolgozott és bevezetett ÁBK elemeinek a pontos viszonyát
az ÁBPE-hez. Az államháztartási kontroll elemek között önállóan kerül nevesítésre a külső
ellenőrzés és az államháztartási belső kontrollrendszerek mellett a kormányzati szintű
ellenőrzés, mely korábban a belső kontrollrendszer részét képezte. A törvényjavaslat a
költségvetési forrásokból származó támogatásokkal kapcsolatos visszaélések szankcionálása,
valamint a jövőbeni visszaélésektől való elrettentés érdekében meghatározza a támogatási
rendszerből történő meghatározott időre történő kizárást, mint a költségvetési szervek által
alkalmazható legsúlyosabb igazgatási típusú szankciót, létrehozza a kizárt kedvezményezettek
központi nyilvántartását és törvényi szinten rendezi ezen adatbázissal kapcsolatos
legfontosabb eljárási szabályokat.
(65)	bekezdéshez:
Az államháztartási törvény módosításának más részeihez kapcsolódó, a felhatalmazó
rendelkezéseket kiegészítő szövegkorrekció.
(66)	bekezdéshez:
A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről, felhasználásáról készített miniszteri
rendeletek, szabályzatok elkészítése során figyelembe veendő szempontokat a 100/J. §
javasolt megszövegezése alapján a Kormány rendeletben állapítja meg. A pont módosítása
erre ad a Kormánynak felhatalmazást.
(67)	bekezdéshez:
Összhangban a XIII. fejezet javasolt módosításával a javaslat pontosítja a végrehajtási
szabályok megalkotására vonatkozó felhatalmazást.
(68)	bekezdéshez:
A módosítani javasolt 15/A. § végrehajtásához kapcsolódó felhatalmazó rendelkezés.
(69)	bekezdéshez:
Összhangban a 102. § javasolt módosításával a rendelkezés felhatalmazást ad a Kormány
számára, hogy rendeletben határozza meg azokat az eseteket, amelyek során a kincstár
jogosult a kincstári körbe tartozó költségvetési szerv számlájának megterhelésére.
(70)	bekezdéshez:
Felhatalmazó rendelkezés beiktatása.
88
(71)	bekezdéshez:
A fejezeti kezelésű előirányzatok kezeléséről, felhasználásáról készített miniszteri
rendeletek, szabályzatok elkészítése során figyelembe veendő szempontokat a 100/J. §
javasolt megszövegezése alapján a Kormány rendeletben állapítja meg. A pont javasolt
módosítása ezt a változtatást vezeti át a felhatalmazó rendelkezésen.
(72)	bekezdéshez:
A bekezdés technikai pontosítást tartalmaz. Az államháztartási kontrollokról szóló fejezet
módosítása folytán az államháztartási belső kontrollrendszer önálló eleme a kormányzati
ellenőrzés, ezért a felhatalmazó rendelkezés pontosítása szükséges.
(73)	bekezdéshez:
A volt köztársasági elnökök, valamint az Országgyűlés elnöke közcélú felajánlásai,
adományai, vállalásai tekintetében indokolatlanul szigorúak a felsorolt rendelkezések.
(74)	bekezdéshez:
Az Országos Támogatási és Monitoring rendszer új megnevezése kincstári monitoring
rendszer, ezért az Áht. 18/B. § (1) bekezdés i) pontjának pontosítása szükséges.
Az Áht. 48. § s) pontjában a javaslat az államháztartási belső kontroll-rendszerek
helyzetéről és működéséről minden évben a Kormány részére készítendő jelentés határidejét
szeptember 30-ról június 30-ra módosítja.
Az 64/D. § (2) bekezdésének módosítását az alapozza meg, hogy a gyakorlatban nem
bizonyul elegendőnek az öt munkanapos határidő, különös tekintettel a nagyobb
önkormányzatok esetében (pl. a közoktatási jogcímek esetén az összes, önkormányzat által
fenntartott iskolában meg kell vizsgálni a tanulólétszámot).
Az eredménykimutatás elnevezése a számviteli szabályok alapján az államháztartás
szervezetei esetén vállalkozási maradvány-kimutatásra változott. A. 82. § módosítása ezt a
pontosítást vezeti át a szövegen.
A további módosítások a törvényjavaslat más részeihez kapcsolódó technikai jellegű
szövegpontosítások.
(75)	bekezdéshez:
Az Áht. 13/A. § (3) bekezdése régi, a korábban elfogadott és a törvényjavaslatban
szereplő részletes előirányzat-átcsoportosítási szabályok miatt mára kiüresedett előírást
tartalmaz.
A15. § (8) bekezdés hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a korábbi közteherjegy
eltörlése miatt szükségtelenné vált az ezzel kapcsolatos Áht-beli rendelkezések fenntartása.
A 18/K. § (2) bekezdés d) pontjában foglalt adatkör érdemi információ tartalommal nem
rendelkezik, ezért javasolt annak törlése.
89
A 20. § (9) bekezdése a gyakorlat és az államháztartási végrehajtási szabályok tükrében
nem valós, idejétmúlt szabályozást tartalmaz. A központi kezelésű előirányzatokra a fejezeti
kezelésű előirányzatok szabályait általánosságban nem lehet alkalmazni, azok mind a
költségvetési törvényben (pl. előirányzati bontás, kiadás, bevétel egyezősége), mind a
végrehajtási szabályok során (pl. maradvány) másként jelennek meg.
Az Áht. 20/A. §-ának gyakorlati megvalósítása nehézkes, az előírások értelmezése több
esetben sem egyértelmű. A fejezeti kezelésű előirányzatokat kezelő minisztériumok, más
intézmények - tiltó szabály hiányában - az előírás nélkül is létrehozhattak korábban ilyen
testületeket, ahogy jelenleg is léteznek olyan bíráló testületek, bizottságok, amelyek
összetétele nem feltétlenül tükrözi a törvényi előírásban említett személyi kört (pl. mert
minisztériumi szakértők is helyet kapnak benne külsős szakemberek mellett). Ilyen esetekben
kétséges volt, hogy az Áht. rendelkezéseit ezekre a bizottságokra nézve is alkalmazni kell-e.
A tagok jogállására, összeférhetetlenségi szabályaira vonatkozó előírásokat külön törvény
rendezi, egyéb törvényi szintű megkötés a testületek működésére nézve nem szükséges.
Az Áht. 39. §-ának előirányzat-átcsoportosításra vonatkozó előírásai feleslegessé váltak,
mivel a központi költségvetésen belüli átcsoportosítások szabályait a törvényjavaslat által
megállapított, a II. fejezet utolsó címeként megjelenő előírások egységesen szabályozzák.
A középtávú tervezésre vonatkozó szabályokat az Áht-ban több lépcsőben és több helyen
alkották meg. Egyfelől a Magyar Köztársaság 2008. évi költségvetését megalapozó egyes
törvények módosításáról szóló 2007. évi CXLVI. törvény 3. §k (14)-(15) és (17)
bekezdéseiben, amely az Áht. 47. §-át, 48. § e) pontját, 49. § r) pontját állapította meg.
Másfelől a takarékos állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi
LXXV. törvény 22. § (9) bekezdésében, amely az Áht. 36/B. §-át alkotta meg. A takarékos
állami gazdálkodásról és a költségvetési felelősségről szóló 2008. évi LXXV. törvény alkotta
szabályok megtartása mellett javasoljt a felesleges párhuzamos szabályok hatályon kívül
helyezése, amely érinti az Áht. 47. §-át, 48. § e) pontját és 49. § (5) bekezdés r) pontját.
Az Áht. 48. § r) pont hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a Támogatásokat
Vizsgáló Iroda a nemzeti fejlesztési miniszter irányítása alá tartozik, így az államháztartásért
felelős miniszter helyett a nemzeti fejlesztési miniszter látja el az ott megjelölt feladatokat.
Az Áht. 52. § (4) bekezdése hatályon kívül helyezésének indoka, hogy a költségvetési
törvény megállapítását követően a kincstári költségvetéssel és a költségvetés lebontásával
kapcsolatos irányító szervi feladatokat a II. fejezet javasolt módosítása már rendezi.
Az Áht. 64/E. § (5) bekezdése hatályon kívül helyezésének oka, hogy 2011-től a helyi
önkormányzatokat feladatmutató alapján megillető normatív hozzájárulások és támogatások
lemondásából felszabaduló előirányzat, illetve pótigénylésekor keletkező központi
költségvetési fizetési kötelezettség a IX. fejezetben létrehozandó Önkormányzati fejezeti
tartalék sorra/sorról kerül átcsoportosításra. A költségvetési törvény rendelkezései szerint az
egyéb, központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások és az Önkormányzati
fejezeti tartalék előirányzatai között a belügyminiszter a nemzetgazdasági miniszter és a
támogatás jellege szerint illetékes miniszter egyetértésével átcsoportosíthat. Így az egyéb,
központi költségvetési kapcsolatokból származó támogatások felszabaduló előirányzata már
nem lesz újraosztható.
90
(76)	bekezdéshez:
Az Áht. 20. § (2) bekezdésében hatályon kívül helyezni javasolt szövegrész a
gyakorlatban nem értelmezhető, mivel mind a részjogkörű költségvetési egység, mind a jogi
személyiségű szervezeti egység kategóriáját már nem ismeri a hatályos szabályozás.
A 64. § (4) bekezdésének korrekciója azért szükséges, mert a 2011. évi költségvetési
törvény alapján létrejövő Önkormányzati fejezeti tartalékra vonatkozó szabályok alapján a
helyi önkormányzatok számára megállapított állami támogatási előirányzatok, azok
pénzforgalmi teljesülésével automatikusan módosulnak.
Az Áht. 64/D. § (12) bekezdése módosításának indoka, hogy az önkormányzatok
felülvizsgálathoz, év végi elszámolásához kapcsolódó jogtalanul igénybevett támogatások
visszafizetési gyakorlata alapján a harminchat havi részletfizetés jelentős késedelmi kamat
teherrel jár, ami tovább terheli az amúgy is nehéz helyzetben lévő önkormányzatok
költségvetését. Visszafizetési hajlandóság esetén az önkormányzatok teljesítése - az eddigi
részletfizetési kérelmek alapján - belefér a legfeljebb tizenkét havi részletbe. Nem fizetés
esetén pedig harminchat hónap alatt sem kerül rendezésre az önkormányzat tartozása, így ez
nem lehetőség számára a fizetőképesség fenntartására. Emellett a mindenkori költségvetési
törvény 6. számú melléklete szerint a jogtalanul igénybevett „ÖNHIKI” előlegek
visszafizetése esetében a részletfizetés legfeljebb a tárgyév végéig engedélyezhető, annak
ellenére, hogy a fenti esetekben keletkezett visszafizetendő összegek közel azonosak, vagy
alacsonyabb nagyságrendűek az „ÖNHIKI” előlegnél.
Az Áht. 100/C. § (1) bekezdésének és 100/F. § (2) bekezdésének módosítása kisebb, az
értelmezést és a gyakorlati végrehajthatóságot segítő pontosítást tartalmaz.
Az Áht. 124. § (2) bekezdés w) pontjának módosítását a 102. § javasolt módosítása, és
ezzel kapcsolatban az m) pontban megjelenő önálló felhatalmazó szabályok indokolják.
Az Áht. 124. § (4) bekezdés g) pontjának módosítása egy hatályon kívül helyezett §-ra
történő hivatkozást vesz ki a normaszövegből.
(77)	bekezdéshez:
Az állami támogatások kedvezményezettjei köztartozás-vizsgálatára vonatkozó, július 1-
jétől hatályos szabályok bevezetéséhez kapcsolódó jogtechnikai jellegű rendelkezés.
A kárpótlási jegy termőföldtulajdon megszerzésére történő felhasználásának egyes
kérdéseiről szóló 1992. évi XLIX. törvény módosítása
6.	§
Lásd az 1991. évi XXV. törvény módosításához fűzött indokolást.
91
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992.
évi LXXXIV. törvény módosítása
7.	§
A törvény 10. §-ának kiegészítése annak érdekében szükséges, hogy a területi szerveknek
a megyei kormányhivatalokba történő integrációja során a költségvetés olyan szerkezetben
valósuljon meg, hogy a területi szervek működési költségvetése az alapból kiemelésre
kerüljön, és a központi költségvetési támogatásként kerüljön a KIM fejezetbe, így az alap
felett nem kell a KIM miniszter részére rendelkezést biztosítani.
A § egyebekben a járulékszabály-változásokkal, valamint az államháztartás helyzetét
kiegyensúlyozó alappal kapcsolatos módosításokat és pontosításokat tartalmaz.
A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló 1992. évi LXXXIX.
törvény módosítása
8.	§
A módosítást az indokolja, hogy a visszavonásra jogosult megjelölése, illetve a konkrét
határidő hiányzik a hatályos szövegből.
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
9.	§
(1)	bekezdéshez:
A javaslat a szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezésével és
ellenőrzésével kapcsolatos feladatokat a városi jegyző hatásköréből 2011. április 1-jétől a
megyei, fővárosi kormányhivatalok hatáskörébe vonja. A szociális szolgáltatások
működésének engedélyezését és az ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat tapasztalatok alapján
a városi jegyzők széleskörű hatásköreik, illetve leterheltségük miatt nem tudják egységes és
minden esetben megfelelő szakmai színvonalon ellátni. A kormányhivatalok szociális és
gyámhivatalai keretében azonban biztosított azok magas színvonalon, kellő szakértelemmel és
megfelelő gyakorlati ismeretekkel és egységes szakmai elvek mentén történő ellátása.
(2)	bekezdéshez:
A módosítás alapján a működést engedélyező szerveket kormányrendelet helyett törvény
határozza meg. Ennek megfelelően az Szt. azon felhatalmazó rendelkezését, miszerint a
működést engedélyező szerv vagy szervek kijelölésére a Kormány kap felhatalmazást,
indokolt hatályon kívül helyezni.
92
A nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény módosítása
10.	§
(1)	bekezdéshez:
Az országos kisebbségi önkormányzatok előirányzatainak évközi módosítása az egyházi
célú központi költségvetési előirányzatokhoz hasonlóan, a költségvetési törvényjavaslattal
összhangban, az Áht. 46. § (1) bekezdése szerint Kormány-intézkedés, vagy a fejezet-
irányítók kezdeményezése kivételével az Országgyűlés hatáskörébe tartozik az országos
önkormányzatok előirányzatainak csökkentése.
Az országos kisebbségi önkormányzatok és intézményeik költségvetési támogatásának
előirányzatai a 2011. évi költségvetési törvényjavaslatban a Közigazgatási és Igazságügyi
Minisztérium fejezetének részét képezik. Ez elősegíti a támogatások kontrollált biztosítását.
(2)	bekezdéshez:
A Kormány mint az alapítói jogok gyakorlója szándéka szerint a jövőben megszűnne a
Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány. Ennek megfelelően
szükséges a törvény közalapítványra vonatkozó rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.
(3)	bekezdéshez:
A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Közalapítvány feladatainak más
formában történő ellátásához kapcsolódó rendelkezés.
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosítása
11.	§
(1)	bekezdéshez:
A működést engedélyező szerv megváltozásához kapcsolódó módosítás (ld. a következő
bekezdésben).
(2)	bekezdéshez:
A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működési
engedélyezésével kapcsolatos ügyekben jelenleg az intézmény székhelye szerint illetékes
jegyző, főjegyző jár el. Hozzá tartozik ezen intézmények nyilvántartásba vétele, illetve az
ezzel kapcsolatos törvényességi ellenőrzés. A tapasztalatok szerint a jegyzők a működési
engedélyezési eljárásban nem minden esetben járnak el egységes szakmai szempontok szerint.
A javaslat ezért a működési engedélyezési eljárást a jegyzőtől, főjegyzőtől 2011. április 1-
jétől az intézmény székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi kormányhivatal oktatási
szakigazgatási szervéhez telepíti.
A törvényben előírt szakmai színvonalon történő működtetés biztosítása érdekében a
törvényjavaslat előírja továbbá a rendszeres, kétévenkénti törvényességi ellenőrzést.
93
A nem helyi önkormányzatok által fenntartott közoktatási intézmények működési
engedélye a hatályos törvény alapján akkor is kiadható, ha a működési engedélyhez szükséges
feltételeket az intézmény fokozatosan megteremti. A módosítási javaslat alapján a működési
engedély 2011. január 1-jétől csak akkor lenne kiadható, ha az adott intézmény a feltételekkel
rendelkezik, és nem csak vállalja, hogy megteremti. Ha az intézmény már rendelkezik a
működés megkezdéséhez szükséges feltételekkel, valószínűsíthető, hogy a fenntartó hosszabb
távra tervezi a működést, és nem fog a köztartozások felhalmozása során egy másik megyébe
„áttelepülni”. Ugyanakkor a gyermek mindenek feletti érdeke is az, hogy e törvényben
meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére.
(3)	bekezdéshez:
A törvényben előírt szakmai színvonalon történő működtetés biztosítása érdekében a
törvényjavaslat előírja továbbá a rendszeres, kétévenkénti törvényességi ellenőrzést.
A javaslat további része a működést engedélyező szervben javasolt módosításhoz
szükséges változtatásokat vezeti át a § szövegén.
(4)	bekezdéshez:
A módosítási javaslat más részeihez tartozó technikai jellegű módosítás.
(5)	bekezdéshez:
A módosítási javaslat más részeihez tartozó technikai jellegű módosítás.
(6)	bekezdéshez:
A 2011. évi költségvetési törvényben az alapfokú művészetoktatáshoz kötődő a korábbi
évek központi költségvetésében az 5. számú mellékletben szereplő központosított előirányzat
megszüntetésével indokolt lehetőséget adni ezen intézmények fenntartóinak, hogy a térítési
díj emelésével pótolják a kieső bevételeiket.
(7)	bekezdéshez:
A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 127/A. § (4)
bekezdése rendelkezik az egyházi kiegészítő támogatás megtérítési kötelezettségről, ha nem
állami fenntartó adja át intézményét egyházi fenntartónak. Az utóbbi időben az egyházi
kiegészítő támogatás megszerzése érdekében egyre több nem állami fenntartó olvadt be
valamilyen egyházba úgy, hogy az egyházon belül az intézményt fenntartó tulajdonosi kör
ugyanaz maradt. Annak érdekében, hogy egyházi kiegészítő támogatást a valóban egyházi
hitéletet is élő fenntartók vegyék igénybe, a javaslat az egyházi kiegészítő támogatás
megtérítési kötelezettségét kiterjeszti a közoktatási területen arra az esetre is, amikor nem
állami fenntartó adja át intézményét egyházi fenntartó részére.
(8)	bekezdéshez:
A működést engedélyező szerv törvényi definícióját tartalmazó rendelkezés beillesztése.
94
(9)	bekezdéshez:
A módosító javaslatban meghatározott oktatási formákban tanulók 40-50%-a az olyan
fiatal, aki állapotának súlyossága miatt a meglévő könyveket sem tudja használni, a meglévő
tankönyvek tankönyvjegyzékre vételét a kiadók a magas költségek és az igen alacsony
rendelés-szám miatt nem újítják meg, nem nyomják újra. A 11-12. évfolyamon egyáltalán
nincs sem közismereti, sem szakmai tankönyv. Az iskolák által használt könyvek az ellátott
feladathoz igazodóak (pl.: mézeskalács-készítéshez egyszerű, képes szakácskönyvek, a
kosárfonáshoz, szőnyegszövéshez stb. kapcsolódó különböző népművészeti könyvek, digitális
ismerethordozók stb.), de ezek nem tankönyvek, s nem is szükséges azzá nyilvánítani őket. A
tankönyvellátásra biztosított központi forráshoz való egyenlő esélyű hozzáférés így
biztosítható az érintettek részére.
(10)	bekezdéshez:
A közoktatás információs rendszerben (továbbiakban: KIR) 2009. január 1-jétől szerepel
a tanuló TAJ-száma, amelyet az iskola küld meg a KIR működtetőjének. A TAJ-szám
intézményi szintű nyilvántartása számos törvényben biztosított kedvezményekre való
igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges, úgy mint az egészségügyi-
szolgáltatás, iskolaorvosi ellátás stb.
(11)	bekezdéshez:
A közoktatási intézmények által kezelhető adatok közé a tanuló mulasztásával
kapcsolatos adatok felvétele elengedhetetlen, hiszen ezeket az adatokat a tanuló
előrehaladása, teljesítményének értékelése, valamint nem utolsó sorban a tankötelezettség
teljesítése miatt eddig is kezelniük kellett az intézményeknek, ugyanakkor erre eddig nem
tartalmazott nevesített felhatalmazást a Kt. Az adattovábbítás a jegyző felé eddig is
kötelezettsége volt az intézményvezetőknek, amely kötelezettség a családi pótlék
folyósításának a tankötelezettség teljesítéséhez történő kötésével még hangsúlyosabbá vált.
Ezért szükséges ennek a módosításnak a beépítése.
(12)	bekezdéshez:
A közoktatási törvény 2011. augusztus 31-ei hatállyal előírja az intézményfenntartó
önkormányzatoknak, hogy minden harmadik életévüket betöltött gyermek számára
biztosítaniuk kell az óvodai ellátást. Az ellátás biztosításának feltétele az óvodai férőhelyek
megléte, amely sajnálatos módon még mindig nem minden településen megoldott. Indokolt
ezért a törvényi határidő egy évvel történő meghosszabbítása.
(13)	bekezdéshez:
A működést engedélyező szerv megváltozásával összefüggő pontosítás.
(14)	bekezdéshez:
A jogszabályok koherenciáját megteremtő módosítások, amely a költségvetési
törvényjavaslat 3. számú melléklete 16. 2. pontjában, valamint a 11/1994. (VI. 8.) MKM
rendelet 33/B. § (1) bekezdésében, a 4/2010. (I. 19.) OKM rendelet 9. § (2) bekezdésének bb)
és bc) pontjaiban meghatározottakkal azonos, szakmailag megalapozott szöveghasználatot
eredményez.
95
(15)	bekezdéshez:
A Kt. 19. § (6) bekezdésének hatályon kívül helyezésére a pedagógusok szakirodalom
vásárlásához és könyvtárhasználatához biztosított támogatás megszűnése miatt van szükség.
(A Kt. jelzett passzusa biztosítja a jogot a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak számára,
hogy a szakirodalom (könyv, tankönyv, jegyzet, folyóirat, elektronikus ismerethordozók stb.)
vásárlásához, illetve a könyvtári beiratkozáshoz - jogszabályban meghatározottak szerint -
évenként az éves költségvetési törvényben megállapított összegnek megfelelő hozzájárulást
vegyenek igénybe.) A támogatás fedezete a normatív hozzájárulásokba épült be. A fenntartók
számára komoly anyagi terhet jelentett e törvényi kötelezettség teljesítése, a pedagógusok
számára azonban a lecsökkentett összeg nem jelentett valódi segítséget a
szakkönyvvásárlásukhoz, továbbá az elektronikus formában az internet segítségével
térítésmentesen elérhető tananyagok rendelkezésre állása okán már nem indokolt fenntartani
ilyen csekély formában sem a támogatást.
(16)	bekezdéshez:
A működést engedélyező szerv megváltozásával és az Oktatási Hivatal területi szerveinek
a megyei kormányhivatalokba történő integrálásával összefüggő pontosítás.
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása
12.	§
A kincstár a lakáscélú állami támogatások folyósításánál nem szerződő fél, ezért
semmilyen szerződés erre vonatkozóan nem áll rendelkezésünkre, így azt a hitelintézettől,
illetve az illetékes földhivataltól kéri be. Az iratok 8 napon belül a legtöbb esetben nem
érkeznek meg, így azok ismerete nélkül kell dönteni a bekapcsolódásról. A végrehajtási
eljárásba történő bekapcsolódás elbírálásához a kincstár adatbázisában lévő adatok sokszor
pontatlanok. Az ingatlan-nyilvántartás releváns adatai ugyancsak hiányosak, illetve
pontatlanok. Előfordult az is, hogy a tulajdoni lap másolata szerinti bejegyzés és a LAKTAM
szerződésben felrögzített tények különböztek egymástól. Mindezek megnehezítik az állami
igény fennállásának, összegszerűségének a pontos, egyértelmű meghatározását, valamint
annak meghatározását, hogy az adós valóban a támogatott személy. Ugyanakkor a bíróságok a
bekapcsolódási kérelem esetén hiánypótló végzésükben 8, 15 nap, illetve néhány esetben 30
napos határidővel kérik a zálogjogi igény jogalapját igazoló okiratokat. Mindezek alapján a
javaslat a törvényi határidő meghosszabbítására tesz indítványt.
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása
13.	§
A törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy a földhivatalok által használt
informatikai infrastruktúra egységes kezelése a jövőben is biztosított legyen. A földhivatalok
ugyanis a kormányhivatalok szakigazgatási szervei lesznek, de az ingatlan-nyilvántartás és a
földhasználati nyilvántartás az integrálára nem kerülő FÖMI (Földmérési és Távérzékelési
Intézet) kezelésében van, és marad. Ennek garanciájául szolgál azon előírás beillesztése, hogy
az „adathordozó eszköz elhelyezésétől függetlenül” végzi a feladatot a földmérési és
térinformatikai államigazgatási szervezet.
96
A védett természeti területek védettségi szintjének helyreállításáról szóló 1995. évi
XCIII. törvény módosítása
14.	§
A törvény hatálya alá mintegy 250 000 hektár terület tartozik, amiből 2008. december 31-
ig mintegy 150 000 hektár kisajátítása megtörtént. A maradék 100 000 hektárból 29 000
hektár piaci áron történő kártalanítása mintegy 6-8 Mrd Ft forrást igényelne. Ez a rész egy
speciális jogosulti kör, ahol a terület nem került magántulajdonba (mert megszületett a fenti
törvény tiltó rendelkezése), de a mezőgazdasági igazgatási szervek a területen hivatalosan
meghatározták a volt szövetkezeti tagok azon körét, akik a terület állami tulajdonba vételekor
kártalanításra lesznek jogosultak. Tekintve, hogy a 2011. évi költségvetésben nem látszik
lehetségesnek a hatályos törvényi rendelkezésnek megfelelő összegű forrás maradéktalan
biztosítása, megoldásként a kisajátítási határidő 2013-ig történő kitolása tűnik.
A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása
15.	§
(1)	bekezdéshez:
A költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló 2008. évi CV. törvény
hatályon kívül helyezésével a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervek,
mint foglalkoztatási szervezeti keret a továbbiakban nem értelmezhető, ezért indokolt annak
törlése a törvény szövegéből.
A kormányzati elvárásoknak megfelelően az állami beszerzések egy speciális köre a
fogvatartottak kötelező foglalkoztatása, mint kötelező közfeladat minél hatékonyabb
végrehajtása érdekében a szabadpiacról kivonásra kerül, és a jövőben a büntetés-végrehajtási
szervezetre háruló kötelező belső ellátási feladat formájában lesz lebonyolítva. A szakasz
jelenlegi szövege - mely még költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról szóló
2008. évi CV. törvény figyelembe vételével került megfogalmazásra - elavult, a
végrehajtáshoz szükséges az ágazatért felelős miniszter új formában történő felhatalmazása
törvényi szinten, hogy a büntetés-végrehajtásra, és az irányítása, felügyelet és vezetése alatt
álló szervekre vonatkozó, a belső ellátást szabályozó rendeletet adhasson ki. A foglalkoztatás
bővítési lehetőségeinek kiszélesítése érdekében szükséges a Kormány felhatalmazása törvényi
szinten, hogy ezt a belső ellátási rendszert más szervekre is kiterjesztő kormányrendeletet
adhasson ki.
A javaslat rögzíti, hogy az ellátási kötelezettséget a büntetés-végrehajtási szervezet
kizárólagos jog alapján végzi. Ennek alapján az ellátási kötelezettség alá eső szerződések
mentesek a közbeszerzési eljárás alól a Kbt. alapján.
(2)	bekezdéshez:
Az új 9/A. § (2) bekezdésében leírt kormányrendelet kiadásához szükséges a Kormány
számára rendeletalkotási jog biztosítása.
97
(3)	bekezdéshez:
Az új 9/A. § (1) bekezdésében hivatkozott rendelet kiadásához szükséges a h) pontban a
minisztert felhatalmazni.
(4)	bekezdéshez:
A törvényjavaslat más részéhez kapcsolódó technikai módosítás.
A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI.
törvény módosítása
16.	§
A Ttv. 41. § (4) bekezdésében említett, a hivatásos és önkéntes tűzoltóság fenntartásával
és működésével kapcsolatos rendkívüli kiadások fedezetére elkülönített tartalékalap nem teszi
lehetővé, hogy a szolgálati feladatok ellátása során súlyos munkabalesetet szenvedett tűzoltók
kártérítését ebből fedezze az OKF. A gyakorlati tapasztalatokra alapozva szükségesnek látszik
a munkáltató bevonása a kártérítésre szolgáló fedezet biztosítására, mivel jelenleg az OKF
fizeti a tűzoltók szolgálati balesetével összefüggő kártérítés címén megítélt járadékokat
havonta, és az ad hoc jelleggel felmerülő egyösszegű kifizetéseket, aminek éves összege attól
függ, hogy az adott évben milyen súlyos és hány darab szolgálati baleset történt.
A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása
17.	§
Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség működését a jövőben nem az
MPA finanszírozza, hanem a központi költségvetés. Ebből következően a munkaügyi
bírságból befolyó bevétel is a központi költségvetést illeti meg, ennek átvezetését végzi el a
javaslat.
A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. CXXVI. törvény módosítása
18.	§
(1)	bekezdéshez:
A kár nagysága és az adózók feltehető támogatási szándéka miatt, a 2011. rendelkező
évben indokolt a vörösiszap-baleset kárelhárítása érdekében létrehozott Magyar Kármentő
Alap kedvezményezettek közötti szerepeltetése.
(2)	bekezdéshez:
A Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház
magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány
vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás
(kihirdette az 1999. évi LXX. törvény) II/4. Cikk (1) bekezdése a következők szerint
rendelkezik:
98
„A Magyar Allam törvényi lehetőséget biztosít arra, hogy 1998. január 1-jétől a
magánszemélyek progresszív személyi jövedelemadójuk (a továbbiakban: Szja) 1
százalékáról az általuk megjelölt egyház vagy egy külön állami alap javára rendelkezzenek.”
A módosítani javasolt törvényhely hatályos szövege „legfeljebb két” kiemelt állami
előirányzat megjelölésére ad lehetőséget. Ezt az Apostoli Szentszék, a Magyar Katolikus
Egyház, de a többi történelmi egyház is folyamatosan kifogásolta az utóbbi évek egyeztetései
során. Erre tekintettel indokolt a törvényszövegnek a szentszéki megállapodásnak megfelelő
módosítása, azaz több állami cél helyett egy megjelölése.
(3)	bekezdéshez:
A javaslat megszünteti a bevallással együtt benyújtott borítékos módszert, tekintettel arra,
hogy a bevalláson való rendelkezés lényegesen népszerűbb, egyszerűbb és kevesebb tévedési
lehetőséget tartalmaz.
(4)	bekezdéshez:
A jelenleg hatályos szabályozás nem rendelkezik a kedvezményezettek jogutód nélküli
megszűnése esetén a beszámolási kötelezettség teljesítéséről. Ugyanakkor elvárható, hogy az
állami támogatás felhasználásáról ilyen esetben is számot adjon a kedvezményezett.
A módosítás alapján egyértelműen szabályozott a kizárási eljárás, megkülönböztethető a
hibás és a valótlan adat fogalma.
A (4) bekezdés javasolt módosítása a közzétételi kötelezettséget egyszerűsíti. A honlapon
szélesebb körű, részletesebb és pontosabb tájékoztatás adható, mint a nyomtatott sajtóban.
(5)	bekezdéshez:
A javaslat kiterjeszti a bevallási módokat tartalmazó felsorolást a T/1377. számú
törvényjavaslatban szereplő, a 2011. január 1-jét követően keletkezett jövedelmekre
vonatkozó új adónyilatkozati formával.
(6)	bekezdéshez:
A javasolt módosítás tisztázza az adóhatóság számára előírt ügyintézési határidőt. A
szabályozás pontosítása azért indokolt, mert - a hatályos törvényszöveg által tartalmazott -
„november 15. napjáig megállapítja” kifejezés értelmezési problémát okozott.
(7)	bekezdéshez:
A javaslat értelmében az ügyfélkapun regisztrációval rendelkező adózó az ügyfélkapun
keresztül tájékoztatást kap rendelkezésének teljesítéséről attól függetlenül, hogy az
adóbevallást elektronikus-, vagy nem elektronikus úton nyújtja be.
(8)	bekezdéshez:
A rendelkezés egyértelművé teszi, hogy az Art., mint általános szabály szankciói is
alkalmazhatók.
99
(9)	bekezdéshez:
A kedvezményezett állami előirányzatok számára - azaz az eddigi két cél helyett egy -
vonatkozó rendelkezést az itt megfogalmazott átmeneti rendelkezése értelmében első
alkalommal a 2012. évi költségvetés tervezésekor kell alkalmazni (azaz a törvény hatályba
lépése évében, 2011-ben keletkezett jövedelmek után fizetendő személyi jövedelemadó
felajánlható részének fogadására szolgáló előirányzatok számára).
A Kármentő Alap kedvezményezettek közötti feltüntetésére vonatkozó rendelkezés 2011.
év végén hatályát veszti.
(10)	bekezdéshez:
A Kármentő Alap kedvezményezettek közötti feltüntetésével kapcsolatos technikai
módosítás.
(11)	bekezdéshez:
Az Szftv. 7. § (5) bekezdésének módosításával a (6) bekezdésben foglalt szabályozás
okafogyottá válik.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló 1992. évi XXXII. törvény módosításáról szóló 1997. évi XXIX. törvény módosítása
19.	§
Lásd az 1991. évi XXV. törvény módosításához fűzött indokolást.
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény
módosítása
20.	§
(1)	bekezdéshez:
A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokat nyújtó intézmények működésének
engedélyezésével kapcsolatos ügyekben első fokon jelenleg a városi jegyző jár el. A javasolt
módosítás a feladatot 2011. április 1-jétől a megyei, fővárosi kormányhivatal hatáskörébe
vonná. A gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatások működésének engedélyezését és az
ellenőrzéssel kapcsolatos feladatokat a tapasztalatok alapján a városi jegyzők széleskörű
hatásköreik, illetve leterheltségük miatt nem tudják egységes és minden esetben megfelelő
szakmai színvonalon ellátni. A feladatkört ugyanakkor a kormányhivatalok szociális és
gyámhivatalai magas színvonalon, kellő szakértelemmel és megfelelő gyakorlati ismeretekkel
és egységes szakmai elvek alapján tudnák elvégezni.
A javaslat ezen felül kormányrendelet helyett törvényi szinten kívánja megállapítani az
ellenőrzés gyakoriságára vonatkozó előírást.
100
(2)	bekezdéshez:
A törvényjavaslat további részeiben megállapított szabályok miatt a bekezdés feleslegessé
vált.
(3)	bekezdéshez:
A javaslat értelmében a működést engedélyező szerveket kormányrendelet helyett a
jövőben a törvény határozná meg.
A vagyoni kárpótlási eljárások lezárásával összefüggő egyes kérdésekről szóló 1997. évi
XXXIII. törvény módosítása
21.	§
Lásd az 1991. évi XXV. törvény módosításához fűzött indokolást.
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
22. §
A Nyugdíjbiztosítási Alap részére 2011-ben az államháztartás helyzetét kiegyensúlyozó
alap teljesíti a szolgálati nyugellátás, valamint a szolgálati rokkantsági nyugdíj
járulékfizetéssel nem fedezett többletköltségeinek, valamint meghatározott kör (pl. GYES-en,
GYET-en lévők) vonatkozásában a nyugdíjbiztosítási járulék fizetését.
A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló
1997. évi CXL. törvény módosítása
23.	§
A 2011. évi költségvetésben nincs forrás a törvényben előírt dokumentumvásárlási
hozzájárulás és szakmai továbbképzés finanszírozására. A javasolt módosítás az érintett
törvényhelyek alkalmazását felfüggeszti.
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása
24.	§
Lásd a termőföldről szóló törvény módosításához fűzött indokolást.
101
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény módosítása
25.	§
A törvény módosítása annak érdekében szükséges, hogy a területi szerveknek a megyei
kormányhivatalokba történő integrációja során a költségvetés olyan szerkezetben valósuljon
meg, hogy a területi szervek működési költségvetése az alapból kiemelésre kerüljön, és a
központi költségvetési támogatásként kerüljön a KIM fejezetbe, így az alap felett nem kell
részére a KIM miniszter részére rendelkezést biztosítani. A szabály garanciális eleme a
szakmai autonómia érintetlenül hagyásával történő funkcionális integráció megvalósulásának.
A köztársasági elnök, a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság
elnöke és a Legfelsőbb Bíróság elnöke tiszteletdíjáról és juttatásairól szóló 2000. évi
XXXIX. törvény módosítása
26.	§
A Magyar Köztársaság legfőbb közjogi méltóságai a közélet fontos résztvevői.
Ismertségük, megbízatásuk és tevékenységük eredményeként kialakult ismereteik,
tapasztalataik, nemzetközi kapcsolatrendszerük a társadalom számára értéket képviselnek. A
legfőbb közjogi méltóságok számára tisztségük betöltése során és azt követően is biztosítani
szükséges, hogy nemzeti érdekeket szolgáló közéleti szerepeiket zavartalanul elláthassák. E
célból a volt köztársasági elnökök, valamint az Országgyűlés elnöke közcélú felajánlásai,
adományai, vállalásai költségeinek fedezetéül a Magyar Köztársaság költségvetésében az
Országgyűlés fejezeten belül a feladatok ellátásához szükséges pénzügyi feltételek biztosítása
szükséges.
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény módosítása
27.	§
A kulturális örökség védelméről szóló törvény jelenlegi szövegezése szerint a kulturális
örökségvédelmi hatóság feladata „országos illetékességgel” ellátni a kulturális
örökségvédelmi feladatokat. Mivel a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal jelenleg egy
jogalany, annak területi szervei nem rendelkeznek önálló jogalanyisággal és költségvetési
szervi jogállással, így valóban csak technikai munkamegosztásként értékelhető, hogy egy
adott feladatot a területi iroda, avagy a központi szerv lát-e el, ettől függetlenül a hatáskör
gyakorlója az egységes, országos szerv. Ezzel szemben az integrációt követően a 20 megyei
kormányhivatal rendelkezni fog 20 kulturális örökségvédelmi szakigazgatási szervvel, ennél
fogva a kulturális örökségvédelmi hatósági rendszer központi szervből és területi szervekből
fog állni, mely utóbbiak nem országos illetékességgel, hanem területi illetékességgel látják el
feladataikat. A törvényi szabályozás megfelelő módosítása, az „országos illetékesség”
megjelölés hatályon kívül helyezése szükséges ezért.
102
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2000. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló
2001. évi LXXXIV. törvény módosítása
28.	§
A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai esetében a megmaradt vagyonelemek értékesítése
végrehajtásának határideje.
A Nemzeti Civil Alapprogramról szóló 2003. évi L. törvény módosítása
29.	§
A javasolt módosítások a költségvetési törvényjavaslattal való összhangot szolgálják. A 6.
§ (3) bekezdésének módosítása alapján a Nemzeti Civil Alapprogram testül eteinek tagjai a
továbbiakban nem díjazásra, hanem költségtérítésre lesznek jogosultak.
A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény módosítása
30.	§
(1)	bekezdéshez:
A szakképzés Kormányprogramban deklarált célja a gazdaság szakmai igényeinek
kielégítése, különösen a tervezett egymillió új munkahelyhez szükséges megfelelő
szakképzettséggel rendelkező munkaerő biztosítása, továbbá a képzés és a gazdaság
kapcsolatának fokozott erősítése. Annak érdekében, hogy a fent leírt célok teljesüljenek,
indokolt és szükséges a Munkaerőpiaci Alap képzési alaprészéből nyújtott támogatások
mértékének egymás közötti arányainak változtatása.
(2)	bekezdéshez:
Ld. az (1) bekezdéshez készített indoklást.
(3)	bekezdéshez:
Annak érdekében, hogy a regionális fejlesztési és képzési bizottság a gazdaság szakmai
igényeinek és a munkaerő-piaci keresletnek az eddigieknél jobban érvényesülő döntést
hozzon, indokolt, hogy az RFKB működésével kapcsolatos feladatokat - a részletes
munkaerő-piaci statisztikai adatokkal rendelkező - állami foglalkoztatási szerv lássa el.
(4)	bekezdéshez:
A Kormány a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával megkötendő szakképzési célú
keretmegállapodás jóváhagyásáról szóló 1214/2010. (10. 12.) Korm. határozata alapján
vállalta, hogy kezdeményezi az Szht. módosítását annak érdekében, hogy az RFKB az Szht.
13. § (2) bekezdés b) és j) pontokban szereplő döntéseit a Magyar Kereskedelmi és
Iparkamara javaslatának figyelembe vételével hozza meg. A módosítási javaslattal teljesülnek
a keretmegállapodásban foglaltak.
103
(5)	bekezdéshez:
Technikai pontosítás.
(6)	bekezdéshez:
Tekintettel arra, hogy a működtetési feladatok ellátásának támogatása a központi
költségvetésben kerül tervezésre, a duplikált finanszírozás elkerülése érdekében szükséges a
rendelkezések hatályon kívül helyezése.
A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX törvény módosítása
31.	§
2003-ban a környezetterhelési díjról szóló törvény megalkotásának célja a
környezethasználóknak a környezet- és természet megóvását szolgáló tevékenységre való
ösztönzés volt. Ezáltal egy olyan szabályozó rendszer kialakítása, mely a környezet
használóját teszi érdekeltté a terhelés csökkentésében. Az elmúlt években elegendő idő állt
rendelkezésre, hogy a szolgáltatók felkészüljenek a törvényi kötelezettségeik végrehajtására,
ezért a javaslat megszűnteti a díjkedvezményt. Az APEH kimutatása szerint 2004-2007.
között évi mintegy 700-1000 millió Ft volt a mérőműszerek beszerzési értéke, melynek 80%
át a fizetendő díjelőlegből levonhatták a szolgáltatók. A javasolt módosítás ekkora összeggel
növeli a szabályozás eredeti céljának - a környezet és természetvédelem költségvetési
forrásainak biztosítása - elérését, vagyis például a szennyvíztisztításhoz szükséges állami
források megteremtését.
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény módosítása
32.	§
(1)	bekezdéshez:
Annak érdekében, hogy a költségvetési támogatások folyósítása során a Magyar
Államkincstár visszatartsa a kedvezményezett köztartozását elengedhetetlen az állami
adóhatóság és a kincstár közötti gyors, elektronikus adatcsere, amelyről - az államháztartásról
szóló törvény módosításával összhangban - az Art. javasolt kiegészítése rendelkezik.
(2)	bekezdéshez:
Az Áht. módosításához kapcsolódó technikai korrekció.
A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény módosítása
33.	§
A közbeszerzésekről szóló törvény „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal”-t nevesít, mely
egyrészt a törvényekben megjelenő köznevesített hatóság-megjelölésekkel ellentétes
szabályozás, akadályozza a kormány szervezetalakítási szabadságát. Másrészt akadályozza a
területi államigazgatási integráció megvalósítását, hiszen a hatósági engedélyezési eljárás
lefolytatása a „kulturális örökségvédelmi hatóság” feladata, és kormányrendeleti szintű
104
szabályozásnak kell pontosítania, hogy a központi hivatal vagy a területi szerv rendelkezik e
tekintetben feladat és hatáskörrel. Ezért a „Kulturális Örökségvédelmi Hivatal” szövegrész
hatályon kívül helyezése, helyette a „kulturális örökségvédelmi hatóság” megjelölése
szükséges.
A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV.
törvény módosítása
34.	§
A Magyar Köztársaság minisztériumainak felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény
2.	§ (1) bekezdés gb) pontja a fejlesztéspolitikáért és a fejlesztési célelőirányzatok kezeléséért,
szabályozásáért és ellenőrzéséért való felelősséggel kapcsolatos feladatokat a nemzeti
fejlesztési miniszterhez telepíti. A törvény 6. és 7. §-ának módosítása egyrészt ebből, másrészt
abból adódóan szükséges, hogy a hazai fejlesztési források - így a kis- és középvállalkozói
célelőirányzat is - a 2011. évtől kezdődően az eddigiektől eltérő rendben, egy
célelőirányzatban (a Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzatban) jelennek meg a
költségvetési törvényben. A javaslat előírja a Kormány számára a KKV szektor kiemelt
kedvezményezettségének biztosítását a források felhasználási szabályainak megállapítása
során.
A törvény nyáron elfogadott módosításának egyik célja az volt, hogy a hatóságoknak
megszűnjön a közvetlen érdekeltsége a bírság kiszabásában, elkerülve ezzel a szakmailag
indokoltnál jelentősebb mértékű és sűrűbb bírságolást. A törvényjavaslat az előírást
költségvetési és államháztartási szakmai szempontból pontosítja, és átemeli a jogi
szempontból megfelelő helyére, az államháztartási törvénybe. A pontosított előírás szerint a
bírságbevétel semmilyen személyi juttatási elemre, így semmiféle személyes anyagi
ösztönzésre nem használható fel, amivel a törvényalkotó eredeti szándéka teljesül.
A települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII.
törvény módosítása
35.	§
A módosítási javaslattal érintett két település az októberi önkormányzati választásokkal
önállóvá vált, és kistérségi besorolásuk szükséges.
A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény módosítása
36.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 2010. január 1-
jétől hatályos szabályai alapján az 1951-es vagy későbbi születésű férfiak és az 1954-es vagy
későbbi születésű nők már csak olyan előrehozott öregségi nyugdíjat vehetnek igénybe, amely
az öregségi nyugdíjhoz képest kisebb összegű. A prémiumévek program szabályozásánál az
eredeti alapelv az volt, hogy a belépésre jogosító 5 évet az öregségi, vagy a teljes összegű
előrehozott nyugdíjra jogosító életkortól kelljen visszafelé számítani annak érdekében, hogy
senkit ne kényszerítsen a szabályozás arra, hogy csökkentett összegű előrehozott öregségi
105
nyugdíjat vegyen igénybe. A prémiumévek programmal összefüggésben a Tny. módosítása
azokat érinti hátrányosan, akik abban a tudatban léptek be a programba az előrehozott
öregségi nyugdíj előtti 5 évben, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjuk összege megegyezik
a teljes összegű öregségi nyugdíjjal. A javaslat rendezi ezeknek a prémium éveseknek a
helyzetét.
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek
gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának
elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
módosítása
37.	§
A 2004. évi CXXIII. törvény 8/A. § jelenleg hatályos (1) bekezdése a közcélú
foglalkoztatás keretében történő foglalkoztatás esetén ad 50%-os járulékkedvezményt. Ez a
foglalkoztatási forma azonban a 2011 évtől a közfoglalkoztatással kerül felváltásra és
kizárólag az önkormányzatokat illeti meg, így szükséges a szöveg korrigálása. A szabályozás
elmaradása esetén nem járna az 50%-os mértékű járulék kedvezmény.
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény módosítása
38.	§
(1)	bekezdéshez:
A Gazdasági Tanács tagok visszahívási feltételeinek pontosítása által lehetővé válik az
állami vagyonnal való gazdálkodásnak, a tulajdonosi jogok és kötelezettségek gyakorlását
érintő kormányzati célkitűzéseknek és elképzeléseknek az új kormányzati szerkezetnek
megfelelő érvényesítése.
(2)	bekezdéshez:
Tekintve, hogy a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat sem képes biztosítani a
felsőoktatási törvény által előírt determinációkat, indokolt az előző évekhez hasonlóan
lehetőséget adni arra, hogy a 2011. évi költségvetési évben az Ftv. 127. § (2) bekezdésében
meghatározott, a felsőoktatás támogatási összegének megállapítására, éves növekményére
vonatkozó rendelkezés nem alkalmazható, ugyanakkor a képzési normatíva éves összegének
megállapításakor az Ftv. 130. § (3) bekezdésének és 3. számú mellékletének rendelkezéseitől
eltérve az egyes finanszírozási csoportok szorzószámait a Kormány legfeljebb húsz
százalékos mértékben módosíthassa.
Az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról
szóló törvényben meghatározott határidők ismételt megnyitásáról és a kárpótlás
lezárásáról szóló 2006. évi XLVII. törvény módosítása
39.	§
Lásd az 1991. évi XXV. törvény módosításához fűzött indokolást.
106
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény módosítása
40.	§
A Kormány által korábban alapított közalapítványok felülvizsgálata jelenleg is zajlik, a
közeljövőben döntés születhet, hogy mely közalapítványok folytatják a jövőben is
működésüket (például mert a nemzetközi részvétel miatt más forma nem jöhet szóba), illetve
mely közalapítványok kerülnek megszüntetésre oly módon, hogy feladataikat a jövőben
gazdasági társaság vagy költségvetési szerv látja el. Tekintve, hogy a felülvizsgálat alapján a
Kormány várhatóan a legtöbb közalapítvány megszüntetéséről, az általuk végzett
közfeladatok más szervezeti formában történő további ellátásáról dönt, indokolatlan a
bevételek arányára vonatkozó kötelező átalakulási szabály további fenntartása.
A fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti forrásmegosztásról
szóló 2006. évi CXXXIII. törvény módosítása
41.	§
A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény módosított rendelkezésével
összhangba kerül a főváros és a fővárosi kerületek közötti forrásmegosztás során alkalmazott
megosztási módszer a rögzített százalékos arány. A megosztási arány 2008. óta 47%-53%-ban
kerül meghatározásra, ezen arányhoz viszonyítva az évenkénti elmozdulás mértékét.
Az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény módosítása
42.	§
(1)	bekezdéshez:
Az MNV Zrt. nem csupán a Kormány és a miniszter állami vagyonnal kapcsolatos
döntéseit hajtja végre, hanem adott esetben az Országgyűlés rendelkezéseit is pl. ingyenes
ingatlan juttatások.
A javaslat az MNV Zrt. ellenőrzési feladatkörét kiterjeszti az értékesítési szerződésekben
foglalt valamennyi kötelezettség teljesítésére, így kerül a szabályozás összhangba a
felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 122. §-ában foglalt rendelkezésekkel.
(2)	bekezdéshez:
A Vtv. 3. §-ban meghatározott tulajdonosi joggyakorlói kör egészére indokolt
kiterjeszteni ezen § rendelkezését az egységes vagyongazdálkodás elvének megfelelően. A
Kormány ugyanis akkor tud teljes körűen beszámolni az állami vagyongazdálkodásról, ha
rendelkezésére áll minden tulajdonosi joggyakorló, vagyonkezelő beszámolója.
(3)	bekezdéshez:
A Vtv. 23. § (1) bekezdése nevezi meg azt a kört, amelynek az állami vagyon
hasznosítása átengedhető. Ehelyütt a felsorolás a jogi személyiséggel nem rendelkező
gazdasági társaságokat (kkt., bt.) nevesíti. A Ptk. 685. § c) pontja gazdálkodó szervezetként
107
tartja számon a 2009. évi CXV. törvény szerinti (2009 óta alapítható) egyéni céget is. Az
egyéni cég jogi személyiséggel nem rendelkező jogalany. Gazdálkodó szervezet, de a Gt.
alapján gazdasági társaságnak nem tekinthető, ugyanakkor az állami vagyonnal kapcsolatos
eljárásokban, jogügyletekben és jogviszonyokban megjelenhet.
(4)	bekezdéshez:
A Vtv. 30. § (1) bekezdés rendelkezése által az MNV Zrt. részére előírt kötelezettség nem
értelmezhető az MFB Zrt. tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó 40 állami tulajdonú
társaságra, illetve a miniszteri rendelettel kijelölt további tulajdonosi joggyakorlók alá rendelt
gazdasági társaságokra vonatkozásában. A Vtv. 3. §-ban meghatározott tulajdonosi
joggyakorlói kör egészére indokolt kiterjeszteni ezen § rendelkezését az egységes
vagyongazdálkodás elvének megfelelően.
(5)	bekezdéshez:
Az állami vagyon ingyenes átruházásával kapcsolatos döntést a Vtv. a Kormány
hatáskörébe utalta (2010. júniusától). Az önkormányzatok részére történő, az önkormányzati
feladatellátáshoz kapcsolódó kisebb értékű ingóságok ingyenes átruházására vonatkozóan
javasolt - kivételként megfogalmazva - az Igazgatóság döntési jogkörének biztosítása. Ezekre
az esetekre nézve nem indokolt a hosszadalmas közigazgatási döntéselőkészítési folyamatot
igénylő kormánydöntés kizárólagos előírása. Ugyanakkor a rendelkezés továbbra is biztosítja
a döntések nyilvánosságát, az MNV Zrt. honlapján keresztül.
(6)	bekezdéshez:
Ld. a (7) bekezdéshez készített indokolást.
(7)	bekezdéshez:
Ld. a (7) bekezdéshez készített indokolást.
(8)	bekezdéshez:
A jogelőd szervezetek megszűntetésére vonatkozó átmeneti rendelkezések végrehajtásra
kerültek. A módosítás a jogutódlásra vonatkozó rendelkezések hatályban tartása mellett az
egyéb részletszabályok hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
(9)	bekezdéshez:
Technikai jellegű pontosítás, a mondatban szereplő szóismétlés megszüntetése.
(10)	bekezdéshez:
A Vtv. egyes rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.
108
Az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól
szóló 2008. évi XCIX. törvény módosítása
43.	§
A törvény javasolt módosítása a VI. kategóriába sorolt színházak és a kiemelt művészeti
célokra pályázati úton fordítható támogatások összegét a mindenkori költségvetési
lehetőségek figyelembevételével állapítja meg.
Az Országos Érdekegyeztető Tanácsról szóló 2009. évi LXXIII. törvény módosítása
44.	§
Az OÉT-ben részt vevő 15 munkáltatói és munkavállalói országos konföderáció állami
támogatásának forrása a jövőben nem a Munkaerőpiaci Alap, hanem a központi költségvetés.
Mértékét a mindenkori költségvetési törvény fogja meghatározni.
Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes
kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény módosítása
45.	§
Az Ágazati Párbeszéd Bizottságok állami támogatásának forrása a jövőben nem a
Munkaerőpiaci Alap, hanem a központi költségvetés. Mértékét a mindenkori költségvetési
törvény fogja meghatározni.
A közteherviselés rendszerének átalakítását célzó törvénymódosításokról szóló 2009. évi
LXXVII. törvény módosítása
46.	§
Összefüggésben a 2011. évi költségvetési törvényjavaslat által a folyamatos
gyógyszerellátást biztosító gyógyszergyártói és forgalmazói befizetések és egyéb
gyógyszerforgalmazással kapcsolatos bevételek jogcímre tett javaslattal indokolt módosítani a
2011. januári hatályba lépés előtt a gyógyszergyártókat megillető K+F kedvezmény
szabályait.
Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény módosítása
47.	§
Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról szóló törvény hatálybalépésének
elhalasztását az a körülmény teszi indokolttá, hogy az elektronikus nyilvántartás vezetésének
eljárási tartalmú rendelkezései az új Alkotmánnyal összhangban elkészülő, a civil
szervezetekre vonatkozó átfogó törvényi szabályozáshoz legyenek igazíthatók abban a
körben, ahol ez szükségessé válik.
109
Az érettségi vizsga és a felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályainak
módosításáról szóló 2010. évi LXXII. törvény módosítása
48.	§
Az Országgyűlés a 2010. évi LXXII. törvénnyel szabályozta az érettségi vizsga és a
felsőoktatási intézménybe való felvétel egyes szabályait. A felsőoktatásról szóló 2005. évi
CXXXIX. törvény módosításával 2013. szeptemberétől az alapképzésre, az egységes és
osztatlan képzésre történő jelentkezés feltétele egy vagy két vizsgatárgyból az emelt szintű
érettségi vizsga letétele. A követelmény 2013. évi teljesítéséhez a közoktatási
intézményeknek 2011-ben már módosítani kellene a középiskolákban a felkészítés rendjét.
Ennek forrását a költségvetés nem tudja biztosítani, és várhatóan 2011-ben fogadja el az
Országgyűlés az új felsőoktatási törvényt. Ezért a felvételi követelményként megkövetelt
emelt szintű érettségi 2013-as bevezetését szabályozó rendelkezés korrekciója javasolt.
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról
szóló 2010. évi XC. törvény módosítása
49.	§
Az államháztartási törvény módosításához kapcsolódó technikai korrekció.
Átmeneti és záró rendelkezések
50.	§
A törvény hatályba lépésével kapcsolatos jogtechnikai rendelkezések.
51.	§
A módosító törvény kiüresedő részeinek hatályon kívül helyezésére vonatkozó
jogtechnikai rendelkezések. A törvény fennmaradó részeinek hatályon kívül helyezéséről - az
Áht. meghatározott részeit hatályba léptető - külön törvény fog rendelkezni.
110