﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1666. számú
törvényjavaslat
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
módosításáról
Előadó:
Dr. Fazekas Sándor
vidékfejlesztési
miniszter
Budapest, 2010. november
2010. évi ... törvény
a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
módosításáról
1.	§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a
továbbiakban: Tv.) 5. §-a a következő g) ponttal egészül ki:
/A piaci szereplők gazdálkodása kiszámíthatóságának érdekében biztosítani kell, hogy:/
„g) a törvény hatálya alá tartozó egyes intézkedések igénybevételével, az ahhoz kapcsolódó
adatszolgáltatással, eljárásokkal kapcsolatos részletes, valamint az intézkedésekben való részvétellel
kapcsolatos általános szabályokat tartalmazó, új intézkedést bevezető jogszabályt a kérelmek
benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább két hónappal, egyéb esetekben jogszabályt
a kérelmek benyújtására nyitva álló időtartam kezdő napját legalább harminc nappal megelőzően
kell kihirdetni. Haladéktalan szabályozást igénylő esetekben ezen időtartam - a jogalkotás rendjére
vonatkozó szabályozás figyelembe vétele mellett - lerövidíthető úgy, hogy haladéktalan
szabályozást igénylő esetnek minősül, ha a szabályozással érintetteknek a jogszabály mielőbbi
hatálybalépéséhez különösen méltányolható érdeke fűződik.”
2.	§
A Tv. 7. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A költségtakarékosság és a hatékonyság biztosítása érdekében az irányítási, valamint a
végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek kötelesek úgy megszervezni tevékenységüket,
hogy eljárásuk az ügyfélnek és a hatóságoknak a legkevesebb költséget okozza, és az eljárás a
lehető leggyorsabban lezárható legyen.”
3.	§
(1)	A Tv. 9. § n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:]
„n) mezőgazdasági vagyoni értékű jog:
1.	a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen
támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére
meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a
378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletben (a továbbiakban: 73/2009/EK
tanácsi rendelet) foglaltaknak megfelelően kiosztott, az egységes támogatási rendszerben való
részvételre feljogosító támogatási jogosultság,
2.	a 73/2009/EK rendelet IV. cím 1. fejezet 10. cikkében meghatározott anyajuhra és anyakecskére
vonatkozó támogatási jogosultság, és a 11. cikkében meghatározott anyatehénre vonatkozó
támogatási jogosultság,
3.	a tej- és tejtermékágazatban illeték megállapításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1788/2003/EK
tanácsi rendelet 5. cikk j) pontjában meghatározott egyéni referenciamennyiség,
4.	a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági
termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről („az egységes közös piacszervezésről szóló
rendelet”), 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendelet 85h-85i. cikkében meghatározott új
telepítési jog és újratelepítési jog, valamint
5.	jogszabályban mezőgazdasági vagyoni értékű jognak minősített jog;”
2
(2)	A Tv. 9. § o)-p) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
/A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:/
„o) kölcsönös megfeleltetés: a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a
moduláció és az integrált igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben
létrehozott, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek
keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az
1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban
meghatározott támogatási rendszer keretében történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok
megállapításáról szóló, 2009. november 30-i 1122/2009/EK bizottsági rendelet 2. cikk (31)
bekezdésében, valamint a vidékfejlesztési támogatási intézkedésekre vonatkozó ellenőrzési
eljárások, valamint a kölcsönös megfeleltetés végrehajtása tekintetében az 1698/2005/EK tanácsi
rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1975/2006/EK
rendelet 19. cikk (1) bekezdésében meghatározott fogalom;
p) hatáskörrel rendelkezi hatóság: a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó előírások és
követelmények ellenőrzését, igazolását végző közigazgatási szerv;”
4.	§
A Tv. a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok alkalmazásában:
a)	folyamatban lévő eljárás: a kérelemre vagy hivatalból indult, jogerős döntéssel még le nem zárt
eljárás,
b)	folyamatban lévő ügy: az intézkedésben való részvétel iránti kérelem benyújtásától a kérelemre
hozott döntés alapján az ügyfelet terhelő kötelezettségek fennállásáig tartó időszak.”
5.	§
A Tv. 10. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni továbbá az Európai Unió bármely tagállamában
székhellyel, telephellyel rendelkező jogi személyre, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetre, továbbá az Európai Unió bármely tagállamában lakóhellyel, szokásos tartózkodási
hellyel rendelkező arra a természetes személyre, aki (amely) Magyarországon gazdasági (termelő,
szolgáltató, üzemi, üzleti) tevékenységet folytat, és a vonatkozó jogszabályok alapján:/
„d) intervenciós felvásárlási, tárolási vagy értékesítési eljárás során ajánlat”
/benyújtásával a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező szervnél eljárást kezdeményez./
6.	§
A Tv. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„A törvény végrehajtásáért az agrárpolitikáért, agrár-vidékfejlesztésért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter) felel. A miniszter:
a)	az államháztartás működési rendjére vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint gondoskodik
a belső kontrollrendszerek kialakításáról, azok folyamatos és hatékony működtetéséről, valamint
b)	felel az egyes végrehajtási feladatokat ellátó szervek, szervezetek közötti feladatok
elhatárolásáért.”
7.	§
A Tv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A hatáskörrel rendelkező hatóság a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket
végez.”
3
8. §
A Tv. 24. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdésben megjelölt személy megsérti a titoktartási kötelezettséget, ha a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó eljárásokban vagy bírósági
eljárás során megismert nem nyilvános támogatási adatot illetéktelen személy részére
hozzáférhetővé tesz, felhasznál vagy közzétesz.”
9.	§
(1)	A Tv. 26. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az
alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:/
„g) monitoring adat-nyilvántartási rendszer,”
(2)	A Tv. 26. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
/A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a támogatási adatok nyilvántartására az
alábbi nyilvántartási rendszereket működteti:/
„h) tevékenységi-hely nyilvántartási rendszer [az a)-h) pontok a továbbiakban együtt:
nyilvántartási rendszerek].”
(3)	A Tv. 26. § (3) bekezdés r) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések végrehajtása során a
vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat kell átadni:/
„r) az adóhatóságtól az adózókra vonatkozó adóazonosító nyilvántartásból, továbbá az adóhatóság
által kezelt gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszerére (TEÁOR’ 08), és a
kapcsolt vállalkozásokra vonatkozó adatbázisból, valamint a köztartozás miatt végrehajtási eljárás
alatt álló személyekre vonatkozó adatbázisból, "
(4)	A Tv. 26. § (3) bekezdése a következő y) ponttal egészül ki:
/A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv részére az intézkedések végrehajtása során a
vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek betartásának ellenőrzése céljából adatokat kell átadni:/
„y) a vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból,”
(5)	A Tv. 26. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az egyablakos vámügyintézés körébe
tartozó eljárásokhoz kapcsolódó nyilvántartási rendszerek működtetése érdekében a vámhatóság
részére a 26. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti nyilvántartási rendszerekben szereplő adatokat az
eljárások lefolytatásához és kiértékeléséhez szükséges mértékben átadja.”
10.	§
A Tv. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § Az adóhatóság kérelemre tájékoztatja a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervet az adótitkot képező adatról vagy információról, ha az az ügyfél személyazonosításához, a
támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek
ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához szükséges.”
4
11. §
(1)	A Tv. 28. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben be kell jelenteni az ügyfél:/
„c) adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóigazgatási eljárásban alkalmazott adóazonosító
számát, amennyiben az ügyfél külföldi természetes személy, vagy külföldi vállalkozás, akkor az
illetősége szerinti állam hatósága által megállapított adóazonosító számát; továbbá pénzügyi
következményekkel járó intézkedésben részt vevő, támogatást igénylő külföldi természetes személy
vagy külföldi vállalkozás esetén az adózás rendjéről szóló törvény szerinti adóazonosító számát;”
(2)	A Tv. 28. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A nyilvántartásba vétel iránti kérelemben be kell jelenteni az ügyfél:/
„f) levelezési címét - ha az nem azonos székhelyével, telephelyével -, továbbá elektronikus
kapcsolattartás esetén elektronikus levélcímét, valamint pénzügyi következményekkel járó
intézkedésben részt vevő, támogatást igénylő, Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem
rendelkező külföldi természetes személy vagy külföldi vállalkozás esetében magyarországi
kézbesítési meghatalmazottjának nevét és lakóhelyét (székhelyét);”
(3)	A Tv. 28. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) A nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az erre rendszeresített hatályban levő nyomtatványon a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél, valamint a hatáskörrel rendelkező
hatóságnál is be lehet nyújtani.”
(4)	A Tv. 28. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az intézkedésekben való részvétel során az ügyfél egyedi azonosítását a regisztrációs szám
szolgálja. Mind a természetes személy ügyfélkörbe, mind az egyéb ügyfélkörbe tartozó ügyfél csak
egy regisztrációs számot kaphat.”
12. §
(1)	A Tv. 28/A. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi
következményekkel járó intézkedésben csak az az ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba
vétel iránti kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó
kérelem benyújtásával egyidejűleg bejelentette a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését is.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hatáskörébe tartozó, pénzügyi
következményekkel járó intézkedésben csak az a támogatást igénylő vagy támogatást nem igénylő,
de pénzügyi kapcsolattal rendelkező ügyfél vehet részt, aki (amely) a nyilvántartásba vétel iránti
kérelmében, de legkésőbb a pénzügyi következményekkel járó intézkedésre vonatkozó kérelem
benyújtásával egyidejűleg bejelentette fizetési számlaszámát, valamint annak devizanemét.
Nemzetközi fizetési számlaszámot a külföldi vállalkozásnak vagy külföldi természetes személy
ügyfélnek kell megadnia. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megtagadja a
kifizetés teljesítését és elutasító döntést hoz, ha az ügyfél vagy más személy az ügyfél-
nyilvántartásban rögzített, az ügyfél nevén szereplő fizetési számlától eltérő személy nevén szereplő
fizetési számlára történő kifizetés teljesítése iránt kérelmet nyújt be.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott fizetési számlaszám bejelentéséhez az ügyfél nevére szóló
fizetési számla létezését igazoló két hónapnál nem régebbi fizetésiszámla-kivonat másolatát, vagy a
számlát vezető pénzforgalmi szolgáltatónak a kérelem benyújtási időpontját megelőző két hónapnál
nem régebbi nyilatkozatát kell csatolni, amely tartalmazza az ügyfél azonosításához szükséges
adatokat, valamint az ügyfél nevére szóló fizetési számlaszámot.”
5
13. §
A Tv. a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. § (1) Ha az ügyfél a képviselet ellátására meghatalmazást vagy megbízást ad, azt - az eseti
meghatalmazást vagy megbízást kivéve - az ügyfélnek vagy meghatalmazott képviselőjének az
ügyfél-nyilvántartási rendszer szakrendszerébe postai úton vagy személyesen a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon kell bejelentenie.
(2)	Az ügyfél a meghatalmazás vagy megbízás visszavonását, felmondását a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által rendszeresített nyomtatványon haladéktalanul köteles
bejelenteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél. A képviseleti jog megszűnését
a meghatalmazott vagy megbízott is bejelentheti.
(3)	A képviseleti jog keletkezése és megszűnése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervvel szemben az arra vonatkozó bejelentés mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervhez történő beérkezése napjától hatályos.”
14.	§
(1)	A Tv. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél köteles a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervet az ügyfél-
nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változásról, valamint a (4) bekezdés szerinti
változásról - annak bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül - a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által előírt hatályban levő nyomtatványon értesíteni azzal, hogy a
változás-bejelentés - a 28/B. §-ban foglalt kötelezettség kivételével - elektronikus úton is
teljesíthető. A regisztráció típusa a pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos
eljárás megindítására irányuló kérelem beadásával egyidejűleg is módosítható.”
(2)	A Tv. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1)-(2) bekezdés szerinti kötelezettség elmulasztása esetén a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet, a vagyonfelügyelőt, felszámolót, végelszámolót, vagy
a pénzügyi gondnokot végzésben a kötelezettség teljesítésére hívja fel, amely teljesítésre kötelező
döntésben előírt határidő elmulasztása esetén mulasztási bírság fizetésére kötelezi.”
15.	§
A Tv. 31. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések
országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a
továbbiakban: MePAR). A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési
jogot - ide értve a tárolt adatok karbantartását is - az állam nevében a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.”
16.	§
A Tv. a következő alcímmel és az azt követő 31/C. §-sal egészül ki:
„Tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszer
31/C. § A tevékenységi helyek egységes és egyedi nyilvántartásának megvalósítása és folyamatos
biztosítása érdekében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv szakrendszerként
tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszert működtet. A tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszer
adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot az állam nevében a
6
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja. A nyilvántartás vezetéséről és a
tárolt adatok karbantartásáról a hatáskörrel rendelkező hatóságok gondoskodnak. A tevékenységi-
hely nyilvántartási-rendszerrel összefüggő feladatok ellátásáról a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóságok együttműködési megállapodást kötnek.”
17.	§
A Tv. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) Korlátozható az iratbetekintés az ellenőrzés megkezdéséig, ha valószínűsíthető, hogy az
iratok tartalmának megismerése az ellenőrzés eredményességét jelentősen befolyásolná.
(2)	A kérelemre induló eljárásban, a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő
személy csak azokba az iratokba tekinthet be, amelyek megismerése joga érvényesítéséhez, vagy
jogszabályon, hatósági határozaton alapuló kötelezettségének teljesítéséhez szükséges, és más
személy üzleti vagy méltányolható magánérdekét nem sérti.”
18.	§
A Tv. 37. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) Az (1) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szervnek közzé kell tennie a rendszeresített nyomtatványokat, az ahhoz kapcsolódó eljárási
tájékoztatókat, és gondoskodnia kell arról, hogy azok az ügyfelek számára megfelelő időben, az
ügyfelek által elérhető helyen álljanak rendelkezésre. A haladéktalan szabályozást igénylő esetek
kivételével az intézkedésre vonatkozó jogszabály kihirdetését követően, annak eltérő rendelkezése
hiányában, a kérelmek benyújtására rendszeresített nyomtatványokat a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelembenyújtási időszakot megelőző tíz nappal közzéteszi a
honlapján.”
19.	§
(1)	A Tv. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Amennyiben jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény lehetővé teszi, a
kérelmet benyújtani, illetve az adatszolgáltatási kötelezettséget teljesíteni a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervnél személyesen, telefax útján vagy elektronikus úton is lehet a
jogszabályban vagy pályázati felhívást tartalmazó közleményben foglaltaknak megfelelően. A
regisztrációs szám megállapítása, valamint a regisztrációs adatok módosítása iránti kérelem
személyesen is benyújtható.”
(2)	A Tv. 38. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Amennyiben ezt közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban foglaltak végrehajtása
megköveteli, jogszabály vagy pályázati felhívást tartalmazó közlemény a kérelem vagy más irat
benyújtása esetében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez történő legkorábbi,
illetve legkésőbbi beérkezési határidőt, továbbá - a személyes benyújtás lehetőségének biztosítása
mellett - telefax útján történő kötelező benyújtást is meghatározhat.”
(3)	A Tv. 38. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben az ügyfélnek nyilatkoznia kell arról,
hogy tudomásul veszi, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatos lejárt tartozását nem
egyenlíti ki, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása
nélkül köteles teljesíteni.”
7
20. §
A Tv. 41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„41. § (1) Ha az intézkedésre vonatkozó jogszabály nem zárja ki, és a kérelemben található hiba az
ügyfél közreműködése nélkül nyilvánvaló hibaként nem javítható ki, az ügyfelet legkésőbb az
intézkedésre irányadó ügyintézési határidő kezdetét követő két hónapon belül hiánypótlásra kell
felszólítani. Jogszabály ennél rövidebb határidőt is meghatározhat.
(2)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás azonos
tárgyban ismételten nem bocsátható ki.
(3)	Az intézkedések igénybevételének részletes szabályait tartalmazó jogszabály meghatározhatja
azon adatok, dokumentumok körét, amelyek a kérelem benyújtására nyitva álló határidő leteltét
követően nem pótolhatók.
(4)	A hiánypótlási és a nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére rendelkezésre álló határidő nem
haladhatja meg a harminc napot.
(5)	Amennyiben a hiánypótlást vagy a nyilatkozatát az ügyfél a hiánypótlásra vagy a
nyilatkozattételre nyitva álló határidőn túl nyújtja be, azt a döntés meghozatalánál nem lehet
figyelembe venni.
(6)	A kérelem elbírálása során nem lehet figyelembe venni a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g)
pontjaiban, valamint a (3) bekezdésében felsorolt nyilvántartási rendszerekben szereplő olyan
adatokat, amelyeket a kérelem benyújtását követően pótoltak vagy módosítottak, amennyiben a
módosítás az intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem
kedvezőbb elbírálására irányul.
(7)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlásra azon dokumentumok és adatok esetén,
amelyek kizárólag a pontozás szempontjából veendők figyelembe, nincs lehetőség.
(8)	Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
előtt folyó eljárás az ügyfél kérelmére a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános
szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 32. § (3) bekezdése alapján nem függeszthető fel,
valamint a hiánypótlási, nyilatkozattételre való felhívás teljesítésére nyitva álló időszak nem
hosszabbítható meg.”
21. §
A Tv. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az EMVA-ból, és az EHA-ból finanszírozott intézkedések esetén, jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában a kifizetési kérelemben szereplő adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt
dokumentumokra nézve módosítási kérelem a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszakon
belül nyújtható be.”
22.	§
(1)	A Tv. 43. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott helyszíni,
valamint adminisztratív ellenőrzés nem tár fel szabálytalanságot, úgy az ügyfél - közvetlenül
alkalmazandó közösségi aktus eltérő rendelkezése hiányában - a helyszíni ellenőrzésről készült,
lezárt jegyzőkönyv kézhezvételét követően kérelmét a határozat vagy az eljárást megszüntető
végzés jogerőre emelkedéséig részben vagy egészben visszavonhatja.”
8
(2)	A Tv. 43. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az eljárás megindítására irányuló kérelemre vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni az ügyfél által benyújtott más kérelemre is azzal, hogy az az (1) bekezdésben
meghatározott kivétellel a tárgyban hozott döntés jogerőre emelkedéséig vonható vissza.”
23.	§
(1)	A Tv. 43/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43/A. § Amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a 26. § (1) bekezdés
a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban meghatározott
nyilvántartási rendszerek adatait használja fel a kérelmek vagy pályázatok megfelelőségének
vizsgálatához, abban az esetben a kérelem vagy a pályázat benyújtása és a döntés meghozatala
során a 26. § (1) bekezdés a)-e), valamint g) pontjaiban, valamint a (3) bekezdés a)-x) pontjaiban
meghatározott nyilvántartási rendszerekben az ügyfél által, a kérelem benyújtását követően
kezdeményezett visszamenőleges módosítások nem fogadhatóak el, amennyiben a módosítás az
intézkedésben való részvétel feltételeinek utólagos teljesítésére vagy a kérelem kedvezőbb
elbírálására irányul.”
24.	§
(1)	A Tv. 45. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a jogutód ügyfelet megilletik mindazon jogok és
terhelik mindazon kötelezettségek, amelyek a jogelődöt megillették és terhelték.”
(2)	A Tv. 45. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A támogatásra jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban meghatározott támogatási összeg
tekintetében végzéssel dönt az örökös részére történő átutalásáról. Amennyiben a hagyatékátadó
végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás összegéről, úgy az ügyfél örököse,
több örökös esetében örökrészük arányában örökösei jogosultak a támogatás igénybevételére.
Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik a támogatás
jellegű jogosultságról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében azon örökösei
örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő
vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a támogatás jellegű
jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy öröklési
bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog jogosultja
válik a támogatásra jogosulttá. A támogatás átutalásának feltétele, hogy az örökös vagy a
haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen regisztráltassa magát.
Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet jogutódlása esetén a
jogutód kérelmére a jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a támogatási összeg átutalásáról.
(4)	Az intézkedésben való részvételre jogosult ügyfél halála esetén a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a hagyatékátadó végzésben vagy öröklési bizonyítványban
meghatározottak szerint dönt az egyes intézkedésekhez kapcsolódó nem támogatás jellegű
jogosultságokról. Amennyiben a hagyatékátadó végzés vagy öröklési bizonyítvány nem rendelkezik
a nem támogatás jellegű jogosultságokról, úgy az ügyfélnek azon örököse (több örökös esetében
azon örökösei örökrészük arányában) válik jogosulttá, aki a nem támogatás jellegű jogosultsághoz
kötődő vagyontárgyat (így különösen: földterület, állatállomány) örökölte. Amennyiben a nem
támogatás jellegű jogosultsághoz kötődő vagyontárgyra vonatkozóan a hagyatékátadó végzés vagy
öröklési bizonyítvány haszonélvezeti jogot állapít meg, abban az esetben a haszonélvezeti jog
jogosultja válik jogosulttá. A nem támogatás jellegű jogosultság megállapításának feltétele továbbá,
9
hogy az örökös vagy a haszonélvezeti jog jogosultja az ügyfél-nyilvántartási rendszerben előzetesen
regisztráltassa magát. Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezet
jogutódlása esetén a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a jogutód kérelmére a
jogutódlást igazoló okirat alapján dönt a nem támogatás jellegű jogosultságokról.”
(3)	A Tv. 45. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel annak halálakor együtt élt
házastársa vagy törvényes rend szerinti örököse kérelmére az intézkedéshez kapcsolódó eljárást
megindíthatja. Ebben az esetben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárást a
kérelem benyújtását követően felfüggeszti, majd a döntését a hagyatékátadó végzés benyújtását
követően hozza meg.”
25.	§
A Tv. 46. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Az intézkedésekkel összefüggő egyes ellenőrzések”
26.	§
A Tv. 46. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) E törvény ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szervnek a kérelemmel kapcsolatos adminisztratív és helyszíni ellenőrzésével, a
helyszíni szemlével összefüggő eljárásban, valamint abban az esetben kell alkalmazni, ha a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv eljárása során egyidejűleg, mint hatáskörrel
rendelkező hatóság, a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó helyszíni ellenőrzést hajt végre (a
továbbiakban együttesen: ellenőrzés).”
27.	§
A Tv. 48. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A helyszíni ellenőrzést a hatáskörrel rendelkező hatóság, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv, vagy annak megbízása alapján az átruházott feladatot ellátó szerv megbízólevéllel
vagy szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja, valamint a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrzését végző, arra jogosult szerv, szervezet megbízólevéllel
rendelkező alkalmazottja (a továbbiakban együtt: ellenőr) folytathatja le.”
28.	§
(1)	A Tv. 50. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, akkor az ügyfelet úgy
kell értesíteni, hogy az ügyfél - jelenlétének korlátozása esetén - képviseletét biztosítani tudja. Ha a
helyszíni ellenőrzés lefolytatásához az ügyfél jelenléte szükséges, a (3) bekezdésben foglaltak
kivételével a helyszíni ellenőrzés csak akkor kezdhető meg, ha az ügyfél vagy alkalmazottja,
meghatalmazottja, ezek hiányában hatósági tanú jelen van. Az ügyfél alkalmazottja,
meghatalmazottja köteles e minőségét megfelelő módon igazolni. Igazolás hiányában a hatósági
tanú alkalmazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.”
(2)	A Tv. 50. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A helyszíni ellenőrzés időpontjáról az ügyfelet telefonon, elektronikus levélben vagy rövid
szöveges üzenet útján is lehet értesíteni. Ebben az esetben a helyszíni ellenőrzés időpontjáról való
értesítésről hivatalos feljegyzést kell készíteni.”
10
29. §
A Tv. 52. §-a a következő (7)-(8) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyféllel szerződéses kapcsolatban
álló harmadik személynél az intézkedésben való részvétellel összefüggésben kapcsolódó ellenőrzést
végezhet.
(8)	Amennyiben a tényállás tisztázását befolyásolja a helyszíni ellenőrzés során vagy a
jegyzőkönyvre írásban, határidőn belül az ügyfél által előterjesztett észrevétel, a mezőgazdasági
támogatási szerv a jegyzőkönyvet módosítja vagy ismételt ellenőrzés keretében kiegészítő
jegyzőkönyv felvételével tisztázza a tényállást. Az ellenőrzést legfeljebb az észrevétel
kézbesítésétől, szóban előterjesztett észrevétel esetén annak jegyzőkönyvbe vételének napjától
számított harminc napig lehet folytatni, ha az ügyfél észrevételei indokolják vagy a határozat
meghozatalához a tényállás tisztázása válik szükségessé. Ilyen esetben kiegészítő jegyzőkönyvet
kell készíteni.”
30.	§
A Tv. 55. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„55. § (1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a támogatás
kifizetésének közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban meghatározott esedékességéig
bírálja el.
(2)	Az (1) bekezdésben foglalt eseteken kívül - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az eljárás megindítására vonatkozó kérelmet
annak beérkezését követő három hónapon belül bírálja el. Amennyiben a kérelmet érdemi vizsgálat
nélkül kell elutasítani, a végzést a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv harminc
napon belül hozza meg. Az ügyfél-nyilvántartási rendszerben való nyilvántartással, valamint a
fizetési halasztással, részletfizetéssel kapcsolatos kérelmet annak hiánytalan beérkezésétől számított
huszonegy napon belül kell elbírálni.
(3)	Ha a támogatás kifizetésének esedékességét közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus nem
határozza meg, és az intézkedésekben való részvétel részletes feltételeit megállapító jogszabály
alapján a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmeket a kérelem benyújtására nyitva álló
időszakot követő három hónapon belül bírálja el.
(4)	Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a kérelemnek részben vagy egészben helyt adó elsőfokú döntés helyt adó része
alapján a támogatást a fellebbezésre tekintet nélkül az ügyfél részére folyósítja.”
(5)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv - az intézkedésben való részvétel
feltételeit megállapító jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - hatósági szerződést köthet.
(6)	Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy egyéb jogszabály alapján
kérelmeket együttesen kell benyújtani vagy a benyújtott kérelmek bírálata egymással tartalmilag
összefügg, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet a kérelmekre
vonatkozó, valamennyi közös ellenőrzés lezárását követően, az adott intézkedésre irányadó
határidőn belül bírálja el.
(7)	Ha a támogatási kérelmek elbírálása rangsor állítása vagy arányosítás alapján történik, a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmek hiánypótlására nyitva álló időszakra
az intézkedésre benyújtott valamennyi támogatási kérelemmel összefüggő eljárását felfüggesztheti.
11
(8)	Amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv az eredeti, az ügyfél aláírásával hitelesített eljárás megindítására irányuló kérelem
vagy pályázat alapján hozza meg döntését.
(9)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a kérelmet elutasítja, amennyiben az
ügyfél az intézkedésben való részvételhez szükséges feltételeket mesterséges körülmények
létrehozásával azért teremtette meg, hogy az adott támogatási intézkedés céljaival ellentétes
előnyhöz jusson.
(10)	Nem kell a szakhatóságot megkeresni, ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
a hiánypótlási felszólítás kibocsátására nyitva álló határidőn belül megállapítja, hogy a kérelmet a
szakhatósági állásfoglalástól függetlenül el kell utasítani.
(11)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv vezetője az ügyintézési határidőt annak
letelte előtt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb az eljárásra nyitva álló időtartammal
meghosszabbíthatja.”
31.	§
A Tv. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Fellebbezés benyújtásának nincs helye, amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv
a)	a döntését az Európai Bizottság döntése vagy határozata alapján hozta meg,
b)	a kérelmet a jogosultsági keret kimerülése vagy forráshiány miatt utasítja el,
c)	az intézkedés során arányos csökkentést alkalmaz és a kérelmet kizárólag ezen indokkal utasítja
részben el,
d)	a döntését közhiteles nyilvántartás adatainak - a 29/A. § (3) bekezdése alkalmazásával - az
ügyfél-nyilvántartási rendszerben történt átvezetésével hozta meg,
e)	a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül a (2) bekezdés b), c), f) vagy g) pontokban meghatározott
indokkal utasítja el.”
(2)	A kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha:
a)	a kérelmet a keret kimerülését követően nyújtották be;
b)	a kérelem nem jogszabályban meghatározott módon (nyomtatványon) került benyújtásra,
c)	az eljárást megindító kérelmet az igény érvényesítésére jogosult aláírásával nem hitelesítette,
kivéve az ügyfélkapun keresztül történő kérelembenyújtást;
d)	a kérelmet nem az igény érvényesítésére jogosult személy terjesztette elő;
e)	a kérelem a benyújtási időszakot megelőzően került benyújtásra, vagy elkésett;
f)	az ügyfél nem rendelkezik regisztrációs számmal vagy a kérelemmel egyidejűleg sem nyújtott
be intézkedésben való részvételhez szükséges, regisztrációs szám megállapítására alkalmas
kérelmet;
g)	a pénzügyi következményekkel járó intézkedésben részt vevő ügyfél legkésőbb a kérelem
benyújtásával egyidejűleg sem jelenti be a vállalkozása a kis- és középvállalkozásokról,
fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti minősítését vagy fizetési számlaszámát;
h)	a kérelem nem tartalmaz olyan adatot, dokumentumot, amely a kérelem benyújtására nyitva
álló határidő leteltét követően nem pótolható;
i)	ha a támogatást igénylő, a pénzügyi következményekkel járó intézkedésekben való részvétel
iránti kérelmet, felszámolási, végelszámolási, vagy adósságrendezési eljárás alatt álló ügyfél
nyújtotta be, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik;
j) amennyiben az intézkedésre vonatkozó jogszabály alapján a kérelmet nyomtatványon kell
benyújtani, és az eljárás megindítására irányuló kérelem nem tartalmazza a főlapot vagy az
12
intézkedésben való részvételre vonatkozó jogszabályban meghatározott betétlapokat, vagy
bármelyiket az igény érvényesítésére jogosult aláírásával a nyomtatványon megjelölt helyen nem
hitelesítette;
k) az ügyfél az intézkedésben való részvételre vonatkozó kérelemben nem nyilatkozik arról, hogy
tudomásul veszi, hogy a fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása
nélkül köteles teljesíteni.
(3)	A támogatás visszatartásáról, a mulasztási bírság kiszabásáról, valamint a hatósági szerződés
felmondásáról szóló végzés ellen önálló fellebbezésnek van helye.
(4)	Az önálló fellebbezéssel meg nem támadható döntés ellen irányuló fellebbezést az első fokú
döntést hozó hatóság érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.”
32.	§
A Tv. a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) Az ügyintézési határidőbe nem számít be:
a)	közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus rendelkezése alapján az ellenőrzési minta
növelése alapján lefolytatott többlet ellenőrzések időtartama, és azok eredményeinek
kiértékeléséhez szükséges idő,
b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges, költségvetési
forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartama,
c)	az ügyfél helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyvre vonatkozó, észrevételezésre rendelkezésre álló
idejéből a helyszíni ellenőrzési jegyzőkönyv átadásától vagy megküldésétől az észrevétel
beérkezéséig tartó időtartam,
d)	a mulasztási bírság kiszabásától az annak beérkezéséig tartó időszak, feltéve, hogy a befizetés
feltétele a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv további eljárásának vagy
intézkedésének,
e)	az ügyfél kérelmére, vagy az ügyfélnek felróható okból megismételt eljárási cselekmény
időtartama.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben nincs helye az eljárás felfüggesztésének.
Ebben az esetben a kérelmekre vonatkozó egyedi döntés helyett a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv a honlapján közleményt bocsát ki.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben a határozat indokolásában tájékoztatni kell
az ügyfelet a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntéshozatalához szükséges,
költségvetési forrás rendelkezésre bocsátásáról szóló döntési eljárás időtartamáról.”
33.	§
A Tv. a következő alcímmel és az azt követő 56/B. §-sal egészül ki:
„A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez teljesítendő befizetések
56/B. § Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv az adott támogatási évben ugyanazon támogatási jogcím alapján nyilvántartott 1000 forintot el
nem érő tartozásának megfizetésére az ügyfelet nem kötelezi, és a tartozást nyilvántartásában
leírja.”
13
34. §
A Tv. a következő alcímmel és az azt követő 56/C. §-sal egészül ki:
„Fizetési halasztás, részletfizetés engedélyezése
56/C. § (1) Fizetési halasztás és részletfizetés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) az
ügyfél kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló
tartozás összegére engedélyezhető. A fizetési kedvezmény abban az esetben engedélyezhető, ha a
fizetési nehézség
a)	a kérelmezőnek nem róható fel, vagy annak elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott
helyzetben tőle elvárható, továbbá
b)	átmeneti jellegű, tehát a tartozás későbbi megfizetése valószínűsíthető.
(2)	A fizetési kedvezmény iránti kérelem elbírálása és a feltételek meghatározása során figyelembe
kell venni a fizetési nehézség kialakulásának okait és körülményeit, és a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv a fizetési halasztást, részletfizetést engedélyező végzésben a
kedvezményt feltételhez kötheti.
(3)	Magánszemély esetében a fizetési kedvezmény az (1) bekezdés a) pontjában foglaltak figyelmen
kívül hagyásával is engedélyezhető, ha a kérelmező igazolja vagy valószínűsíti, hogy a tartozás
azonnali vagy egyösszegű megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is
tekintettel aránytalanul súlyos megterhelést jelent.
(4)	Az esedékesség időpontja után benyújtott fizetési kedvezmény iránti kérelem esetén késedelmi
pótlékot kell felszámítani a fizetési kedvezmény iránti kérelmet elbíráló végzés jogerőre
emelkedéséig, ha azonban a fizetési könnyítést engedélyezik, a késedelmi pótlékot csak a fizetési
könnyítést engedélyező elsőfokú döntés keltének napjáig kell felszámítani.
(5)	A fizetési kedvezményt megállapító végzés rendelkező részében fel kell hívni az adós figyelmét
arra, hogy ha a kedvezmény feltételeit vagy az esedékes részletek befizetését nem teljesíti, a
kedvezmény érvényét veszti, és a hátralék teljes összege járulékaival együtt egy összegben
esedékessé válik.
(6)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv előtti eljárásban - az 56/B. §-ban
foglaltakat kivéve - nincs lehetőség az ügyféllel szemben fennálló követelés (intézkedésben való
jogosulatlan részvétel, kamat, késedelmi pótlék) elengedésére, mérséklésére.
(7)	Fizetési kedvezmény engedélyezése a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv 60. §
(1)	bekezdésében foglalt visszatartási jogának gyakorlását nem érinti.
(8)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által folytatott végrehajtási eljárás során -
ide nem értve a más hatóság vagy bírósági végrehajtó megkeresésére folytatott végrehajtást -
fizetési kedvezmény akkor engedélyezhető, ha az ügyfél bizonyítja, hogy tartozása teljesítésének
határidőre történt elmaradása neki nem róható fel, és teljesítési szándéka továbbra is fennáll, de az
egy összegben történő teljesítésre rajta kívül álló ok miatt nem képes vagy az számára aránytalan
nehézséget jelentene. Az említett feltételek bármelyikének hiánya esetén a fizetési kedvezmény nem
engedélyezhető.”
14
35. §
A Tv. 57. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„57. § (1) Ha a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv megállapítja, hogy a fellebbezés
elbírálására jogosult szerv vagy a bíróság által még el nem bírált döntése jogszabálysértő, a
határozatát az ügyfél terhére a döntés közlésétől számított egy éven belül, az ügyfél javára az
intézkedésekben való részvételhez való jog közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban,
illetve jogszabályban meghatározott elévüléséig módosítja vagy visszavonja.
(2)	A döntést az ügyfél terhére a bűncselekmény büntethetőségének elévüléséig lehet módosítani,
ha:
a)	a bíróság a büntetőügyben hozott jogerős ítéletével megállapította, hogy az ügyfél az
intézkedéssel összefüggésben bűncselekményt követett el,
b)	a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntést hozó ügyintézője a hivatali
kötelességét a büntető törvénybe ütköző módon szegte meg úgy, hogy ez a döntés meghozatalát
befolyásolta, és ezt a bíróság büntetőügyben hozott jogerős ítélete megállapította.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti, a döntés ügyfél terhére történő módosítására vagy visszavonására -
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában - öt éven belül van
lehetőség, amennyiben az ügyfél az intézkedésben jogosulatlanul vett részt.
(4)	Az intézkedés befejezését megelőzően, ha a döntés meghozatalakor fennálló körülmények
lényegesen megváltoztak, az ügyfél indokolt kérelmére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv egy alkalommal módosíthatja jogerős, helyt adó vagy részben helyt adó döntését,
amennyiben az ügyfél kérelme az érdemben hozott döntést nem befolyásolja és a módosított döntés
nem állapít meg az ügyfél részére több jogot.
(5)	Ha az intézkedés befejezését megelőzően a jogerős határozattal lezárt eljárást követően az
ügyfél az intézkedésben vagy az intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét visszavonja, és
a támogatás folyósítása még nem történt meg, - ha a kérelem visszavonásához jogszabály vagy az
Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazható, kötelező jogi aktusa külön
jogkövetkezményt nem fűz - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyben
hozott határozatát visszavonja.
(6)	Amennyiben az ügyfél folyamatban lévő ügy során olyan intézkedésben vagy
intézkedéscsoportban való részvétel iránti kérelmét vonja vissza, amelyben a visszavonásra irányuló
kérelme előterjesztéséig a támogatás vagy annak egy részének folyósítása megtörtént (támogatásról
való lemondás), úgy a már folyósított támogatásra az intézkedésben való jogosulatlan részvétel
szabályait kell alkalmazni.”
36.	§
A Tv. a következő alcímmel és az azt követő 57/A. §-sal egészül ki:
„Jogorvoslati eljárás
57/A. § (1) A jogorvoslati eljárás során a törvény rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell
alkalmazni.
(2)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv döntése ellen benyújtott fellebbezésben
pontosan meg kell jelölni azt a döntést, amely ellen a fellebbezés irányul, azaz fel kell tüntetni az
ügyszámot, meg kell jelölni az ügyfél (és képviselője) nevét, lakóhelyét, székhelyét és azt az
15
intézkedést, amely ellen a fellebbezés irányul. A fellebbezésben meg kell jelölni azt is, hogy a
fellebbezést benyújtó személy a vitatott döntés megváltoztatását mennyiben és milyen okból
kívánja.
(3)	A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított harminc
napon belül kell felterjeszteni a felettes szervhez, kivéve, ha az első fokú döntést hozó hatóság a
megtámadott határozatot (végzést) visszavonja, illetőleg a fellebbezésnek megfelelően módosítja,
kijavítja vagy kiegészíti.
(4)	A másodfokú döntést hozó hatóság a jogorvoslati eljárás során hozott döntését az ügy összes
iratának beérkezését követő két hónapon belül hozza meg, amelyet a jogorvoslati kérelem elbírálója
indokolt esetben, egy alkalommal ugyanezen időtartalommal meghosszabbíthat.
(5)	A fellebbezésben új tényre, új bizonyítékra hivatkozni nem lehet.
(6)	A fellebbezési eljárás során eljárási, valamint mulasztási bírság is kiszabható.”
37.	§
A Tv. 60. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„60. (1) Az ügyfelet megillető támogatást - közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő
rendelkezése hiányában - a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az ügyfelet terhelő,
az intézkedésekkel összefüggő tartozás összegéig visszatartja és ezzel a tartozás megfizetettnek
minősül. Ha az igénybe vehető támogatás összege az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem
nyújt fedezetet, azt az esedékesség sorrendjében kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére
elszámolni.
(2)	Az ügyfél egyes támogatások esetében az adótartozással csökkentett összegre jogosult. Az
állami adóhatóság az általa nyilvántartott tartozás fennállásáról és összegéről a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv megkeresésére adatot szolgáltat. Az adatszolgáltatásban szereplő
tartozás összegét a részben vagy egészben az Európai Unió által finanszírozott támogatásból a
mindenkori központi költségvetési törvény vagy az Áht. szabályai szerint a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartja, és átutalja az állami adóhatóságnak. A visszatartott
támogatásnak megfelelő összegű tartozás az átutalással egyidejűleg megfizetettnek minősül.
(3)	Ha az igénybe vehető támogatás összege az állami adóhatóság által a (2) bekezdés alapján
szolgáltatott, az ügyfelet terhelő tartozások mindegyikére nem nyújt fedezetet, azt a tartozások
arányában kell a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.”
38.	§
A Tv. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv az általa hozott határozatban foglaltak
végrehajtása érdekében közvetlenül jogosult eljárni a hatósági átutalási megbízással kapcsolatban.
A fizetési számlát vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása nélkül köteles teljesíteni.”
39.	§
A Tv. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv végzéssel törölheti az ügyfél tartozását,
amennyiben:
16
a)	azt az adóhatóság behajthatatlannak minősítette;
b)	az az adóhatóságnak az adós ellen vezetett végrehajtása során fedezet részbeli vagy egészbeli
hiánya miatt nem térül meg;
c)	azt a felszámoló az általa adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint behajthatatlannak
minősítette;
d)	az a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerint
nem térül meg;
e)	az adós természetes személy úgy hunyt el, hogy a hagyaték - más örökös hiányában - az
államra száll, vagy jogutód nélkül szűnt meg;
f)	az a hatályos jogszabályok alapján elévült.”
40.	§
A Tv. 64. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus eltérő rendelkezése hiányában az
intézkedésben való jogosulatlan részvétel megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó
napjától számított öt év elteltével évül el, amelyben az intézkedésben jogosulatlanul részt vettek.
Bűncselekmény elkövetése esetén, ha azt a támogatásra követik el, a támogatás visszatérítésének
megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el nem
évül.”
41.	§
A Tv. 69. §-át megelőző alcím, valamint a 69. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az intézkedésben való jogosulatlan részvétel
69. § (1) Az intézkedésben való részvétellel összefüggésben megállapított jogosultság vagy az
igénybe vett támogatás egésze vagy egy része jogosulatlannak minősül, amennyiben az ügyfél:
a)	valótlan tényt közöl,
b)	adatot eltitkol,
c)	az intézkedés céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot vagy ellenőrzést akadályozza,
ideértve azt az esetet is, ha adatszolgáltatási vagy fizetési kötelezettségét megszegi,
d)	az intézkedésben való részvételi jogosultságot vagy a támogatást rendeltetéstől eltérően
használja fel,
e)	a jogszabályban vagy a pályázati felhívásban meghatározott intézkedésben való részvételre
vonatkozó feltételeket - ideértve a támogatás kifizetését megelőző vagy azt követő időszakra
vállalt kötelezettségeket is - megszegi,
f)	olyan intézkedésben vesz részt, amelynek alkalmazását az Európai Közösség nem engedélyezte
vagy nem vette tudomásul [az a)-f) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: intézkedésben
való jogosulatlan részvétel].
(2)	Az intézkedésben való részvételt jogosulatlannak kell tekinteni, ha az ügyfél valamely tényről,
körülményről írásban olyan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, amely a jogosultság
megállapítását érdemben érinti.
(3)	Amennyiben közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus vagy jogszabály az intézkedésben
való jogosulatlan részvétel jogkövetkezményeként a támogatás csökkentését írja elő, annak
mértékét és feltételeit jogszabályban kell megállapítani, amennyiben erről a közösségi jogi aktus
nem rendelkezik.
(4)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv nyilvántartja azon intézkedés(eke)t,
amely(ek)ben az ügyfél jogosulatlanul vett részt, és azon időpontot, ameddig jogszabály
17
rendelkezései szerint az ügyfél ugyanazon intézkedésben vagy intézkedéscsoportban nem vehet
részt.
(5)	Az intézkedésben való jogosulatlan részvétellel igénybe vett támogatást kamattal növelten kell
visszafizetni. A kamat mértéke a kamatszámítás időszakának minden napjára a mindenkori
jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része. A kamatszámítás kezdő időpontja - amennyiben
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik - a jogosulatlanul
igénybe vett támogatás ügyfél fizetési számláján történő jóváírásának a napja. Amennyiben
közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktus másként nem rendelkezik, a kamatszámítás záró
időpontja az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat kelte előtt
visszafizetett támogatás tekintetében a visszafizetés napja, egyéb esetekben az intézkedésben való
jogosulatlan részvételt megállapító határozat kelte. Ez a rendelkezés nem érinti a jogszabályban
meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.
(6)	Amennyiben az ügyfél részére a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek
felróható okból tévesen vagy jogalap nélkül fizetik ki a támogatást vagy az ügyfél olyan nemzeti
támogatásban részesül, amelynek alkalmazását az Európai Unió nem engedélyezte vagy nem vette
tudomásul, a támogatás visszafizetését kamat nem terheli.
(7)	A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnek az intézkedésben való jogosulatlan
részvételt megállapító döntése a közlés időpontjától kezdődően - a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartási jogának érvényesítése útján - fellebbezésre tekintet
nélkül végrehajtható.
(8)	Az intézkedésben való jogosulatlan részvételt megállapító határozat jogerőre emelkedésével -
amennyiben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv csak a támogatás egy része
tekintetében állapítja meg a jogosulatlan részvételt, úgy az érintett rész vonatkozásában - az
ügyfél intézkedésben való részvételhez fűződő jogosultsága megszűnik. Intézkedésben való
jogosulatlan részvétel megállapítására a jogosultságot megállapító határozat közlésétől számított
öt éven belül van lehetőség. ”
42.	§
(1)	A Tv. 71. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ügyfél ötszázezer forintig terjedő, a támogatási összeggel vagy az (5) bekezdés szerinti
jogellenes magatartás súlyával arányos mulasztási bírsággal sújtható, ha az e törvény, valamint
annak felhatalmazása alapján alkotott jogszabály szerinti, továbbá közigazgatási döntésben,
hatósági szerződésben meghatározott:
a)	bejelentési, változás-bejelentési, monitoring vagy más jellegű adatszolgáltatási kötelezettségének
nem tesz eleget, vagy azt késedelmesen, hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan vagy nem az
előírt módon teljesíti,
b)	az intézkedésekkel, valamint az egyéb nyilvántartási kötelezettségekkel összefüggésben a
jogszabályban előírt bizonylatok kiállítását vagy könyvek, nyilvántartások vezetését elmulasztja,
vagy a bizonylatokat az előírásoktól eltérően állítja ki, a könyveket, nyilvántartásokat hiányosan
vagy az előírásoktól eltérően vezeti,
c)	iratmegőrzési kötelezettségének nem tesz eleget,
d)	a nyilatkozattételt elmulasztja, megtagadja, vagy félrevezető nyilatkozatot tesz,
e)	a fennálló köztartozásáról vagy egyéb körülményről valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz.”
(2)	A Tv. 71. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A bejelentkezési, bejelentési, változás-bejelentési, adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása
esetén a mulasztási bírság megállapításával egyidejűleg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
18
támogatási szerv az ügyfelet - határidő tűzésével - teljesítésre hívja fel. A kiszabott bírság
kétszeresét kell újabb határidő tűzésével megállapítani, ha a teljesítésre kötelező újabb végzésben
előírt határidőt az ügyfél szintén elmulasztja. A kötelezettség teljesítése esetén az e bekezdés
alapján kiszabott bírság korlátlanul mérsékelhető.”
43.	§
A Tv. 73. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kölcsönös megfeleltetés szabályainak megsértése miatti jogkövetkezményről a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv határozatban rendelkezik.”
44.	§
A Tv. 74. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/A törvény hatálya alá tartozó közigazgatási eljárások közül tárgyi illetékmentes eljárásnak
minősülnek:/
„d) a mezőgazdasági vagyoni értékű jog átruházásával, átengedésével, nyilvántartásban történő
átvezetésével, valamint”
/kapcsolatos eljárások./
45.	§
A Tv. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a (2) bekezdés szerinti kérelemről a
kérelem beérkezését követő két hónapon belül dönt. A nyilvántartásban való átvezetésig az átadó
viseli a vagyoni értékű jogokkal járó kötelezettségeket.”
46.	§
A Tv. a következő alcímmel és az azt követő 79/A. §-sal egészül ki:
„A Nemzeti Diverzifikációs Programra vonatkozó külön szabályok
79/A. § Az EMGA-ból támogatott Nemzeti Diverzifikációs Program keretében az intézkedéseket az
e törvényben az EMVA-ból vagy az EHA-ból finanszírozott intézkedésekre vonatkozó szabályok
szerinti eltéréssel kell végrehajtani.”
47.	§
(1)	A Tv. 81. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a Kormány hogy:/
„a) a törvény hatálya alá tartozó intézkedésekkel kapcsolatos pénzügyi, számviteli, lebonyolítási,
biztosítékkezelési rendet,”
/rendeletben állapítsa meg./
(2)	A Tv. 81. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:/
„c) a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szaktanácsadási rendszer felállítására, működésére, a
területi szaktanácsadási központként végzett tevékenység engedélyezésére, valamint a
szaktanácsadók képzettségére vonatkozó részletes szabályokat,”
/rendeletben állapítsa meg/.
19
(3)	A Tv. 81. § (3) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:/
„g) az EMVA vagy az EHA esetén, valamint az EMGA-ból támogatott Nemzeti Diverzifikációs
Program intézkedései esetén alkalmazandó monitoring részletes szabályait, továbbá a monitoring
indikátorok alapján képzett adatok és az adatok szolgáltatására kötelezettek körét, valamint a
monitoring adatok szolgáltatásának a rendjét”
/rendeletben állapítsa meg/.
(4)	A Tv. 81. § (3) bekezdése a következő q)-s) ponttal egészül ki:
/Felhatalmazást kap a miniszter arra, hogy:/
„ q) a mesterséges körülmények megállapításának eseteit,
r) az ügyfél-nyilvántartás módját és feltételeit, továbbá az ügyfél-nyilvántartással kapcsolatos
eljárás részletes szabályait,
s) a tevékenységi-hely nyilvántartás módját és feltételeit, továbbá a tevékenységi-hely
nyilvántartással kapcsolatos eljárás részletes szabályait
/rendeletben állapítsa meg./
48.	§
A Tv. 84. §-a a következő z)-zs) ponttal egészül ki:
[E törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtását szolgálja:]
„z) a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott
közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők
részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a
247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendelet;
zs) a 73/2009/EK tanácsi rendeletnek a kölcsönös megfeleltetés, a moduláció és az integrált
igazgatási és ellenőrzési rendszer tekintetében, az említett rendeletben létrehozott, mezőgazdasági
termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek keretében történő végrehajtására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról, valamint az 1234/2007/EK tanácsi rendeletnek a
kölcsönös megfeleltetés tekintetében, a borágazatban meghatározott támogatási rendszer keretében
történő végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2009. november 30-i
1122/2009/EK bizottsági rendelet.”
49.	§
A Tv. a következő 85. §-sal egészül ki:
„85. § (1) E törvénynek a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz
és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény
módosításáról szóló 2010. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: módosító törvény) megállapított
26/A. §-át, 31. § (1) bekezdését, 50. § (4) bekezdését, 57. §-át, 60. §-át, 61. § (1) bekezdését, 69. §-
át, 73. § (2) bekezdését, 74. § d) pontját, valamint 76. § (3) bekezdését a módosító törvény
hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben és eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	E törvénynek a módosító rendelettel megállapított 31/C. §-át 2011. január 1-jétől kell
alkalmazni.
(3)	E törvénynek a módosító rendelettel megállapított 79/A. §-át a módosító törvény hatálybalépését
követően benyújtott támogatási és kifizetési kérelmek alapján indult elsőfokú, jogorvoslati és
döntés-felülvizsgálati eljárásokban kell alkalmazni.”
20
50. §
(1)	A Tv.
1.	22. § (1) bekezdés d) pontjában a „jogosulatlanul igénybe vett támogatás” szövegrész helyébe az
„intézkedésben való jogosulatlan részvétel” szöveg,
2.	22. § (4) bekezdésében a „jogosulatlanul igénybe vett támogatás” szövegrész helyébe az
„intézkedésben való jogosulatlan részvétel” szöveg,
3.	24. § (2) bekezdés d) pontjában a „jogosulatlan igénybevétel” szövegrész helyébe a „jogosulatlan
részvétel” szöveg,
4.	24. § (3) bekezdésében a „jogosulatlan igénybevétel” szövegrész helyébe a „jogosulatlan
részvétel” szöveg,
5.	25. § (3) bekezdésében a „jogosulatlanul igénybe vett támogatás” szövegrész helyébe az
„intézkedésben való jogosulatlan részvétel” szöveg,
6.	59. § (3) bekezdésében a „jogosulatlanul igénybe vett támogatás,” szövegrész helyébe az
„intézkedésben való jogosulatlan részvétel alapján megállapított, valamint” szöveg,
7.	72. § (1) bekezdésében a „jogosulatlanul vette igénybe a támogatást” szövegrész helyébe az
„intézkedésben jogosulatlanul vett részt” szöveg,
8.	73. § (4) bekezdésében a „jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak” szövegrész helyébe az
„intézkedésben való jogosulatlan részvételnek” szöveg, és
9.	77. § (3) bekezdésében a „jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak” szövegrész helyébe az
„intézkedésben való jogosulatlan részvételnek” szöveg
lép.
(2)	A Tv.
1.	51. § (1) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg,
2.	52. § (6) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg, az „öt
munkanapon”szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg,
3.	54. § (1) bekezdés d) pontjában az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg,
4.	54. § (2) bekezdésében a „negyvenöt munkanapig” szövegrész helyébe a „két hónapig” szöveg
lép.
51.	§
Hatályát veszti a Tv. 49. és 53. §-a.
52.	§
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI.
törvény 15. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A kárenyhítési juttatás formájában nyújtott támogatásokat
a)	2010-ben az EK-Szerződés 87. és 88. cikkének a mezőgazdasági termékek előállításával
foglalkozó kis- és középvállalkozásoknak nyújtott állami támogatásokra történő alkalmazásáról és a
70/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2006. december 15-i 1857/2006/EK bizottsági rendelet (a
továbbiakban: 1857/2006/EK bizottsági rendelet) 11. cikk (8) bekezdésében,
b)	2011. január 1-je után az 1857/2006/EK bizottsági rendelet 11. cikk (8) és (9) bekezdésében
foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.”
53.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba és rendelkezéseit a hatálybalépését
követően indult eljárásokban kell alkalmazni.
21
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvénymódosítás célja a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) által lefolytatott
eljárások gyorsítása és így a támogatások mielőbbi kifizetéséhez szükséges jogi feltételek
megteremtése. A most bevezetendő módosítások - a rendelkezésre álló tárgyi, személyi és egyéb
feltételek keretei között - tovább csökkentik az ügyfelek adminisztrációs terheit és a lehetőségek
határain belül tovább gyorsítják az eljárásokat. A javaslatban foglaltak végrehajtásáért elsősorban az
MVH felel. Az alkalmazott jogi eszközök úgy kerültek kialakításra, hogy azok összhangban vannak
az MVH részére rendelkezésre álló tárgyi, személyi és egyéb feltételekkel és összhangban vannak
az MVH, mint kifizető ügynökséggel szemben támasztott akkreditációs kritériumokkal.
A törvénymódosításban szereplő javaslatok összeállítását megelőzően az előterjesztő megvizsgálta
az MVH eljárásait érintő eljárási rend átfogó módosításának lehetőségét is. A részletes
hatásvizsgálat alapján jutott az előterjesztő arra a következtetésre, hogy az eljárási rend átfogó
módosításához előzetesen be kell várni a közösségi jogszabályok alapján kötelezően elvégzendő, az
Új Magyarország Vidékfejlesztési Program végrehajtásáról szóló értékelést, valamint a 2014-2020
közötti időszakra vonatkozó KAP reform alapvető irányait, várható intézkedéseit. Ezek ismeretében
lehet majd javaslatot tenni mind az intézményi-, mind pedig az eljárási rend szükséges
változtatására.
A törvénymódosítás összhangban van az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (2007-2013)
céljaival és intézkedéseivel.
22
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
A jogszabályhely alkalmazásával mind az ügyfelek, mind a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv számára kiszámíthatóbbá és tervezhetőbbé tehető az egyes jogcímrendeletek
végrehajtása és az azokra való egyéb vonatkozású felkészülés. A tervezet azonban biztosítja, hogy
haladéktalan intézkedést igénylő esetekben (pl. árvíz, járvány, stb.) lehetőség legyen a jogszabály
soron kívüli kiadására, módosítására.
A 3. §-hoz
A javaslatok pontosítást, kiegészítést tartalmaznak mezőgazdasági vagyoni értékű jog, a kölcsönös
megfeleltetés, a hatáskörrel rendelkező hatóság fogalmára vonatkozóan, továbbá a közösségi
jogszabályok változása miatt a hatályon kívül helyezett 1782/2003/EK rendelet helyett a
73/2009/EK rendeletre, a 796/2004/EK rendelet helyett a 1122/2009/EK rendeletre szükséges
hivatkozni a mezőgazdasági vagyonértékű jog és a kölcsönös megfeleltetés értelmező
rendelkezésében.
A 4. §-hoz
Jellemzően az EMVA-ból finanszírozott intézkedések miatt indokolt a konkrét közigazgatási
hatósági eljárást, valamint az akár több éves folyamat során a külön közigazgatási hatósági
eljárások keretében meghozott támogatási majd kifizetési döntések mindegyikét és a beruházási és
üzemben tartási kötelezettséget is magában foglaló, összességében azonban egy ügynek minősülő
kategóriát egymástól elkülöníteni, annak érdekében, hogy a jogalkotó az egyes jogszabályok
hatályba léptető rendelkezéseit egyértelműen meg tudja határozni.
Az 5. §-hoz
A Tv. egy korábbi módosítása alapján lehetőség van arra, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv hatósági szerződést kössön az ügyféllel. Figyelemmel arra, hogy jellemzően az
intervenciós raktározások esetében van szükség hatósági szerződések megkötésére, ezért indokolt,
hogy a törvény hatálya az intervenciós felvásárlási és értékesítési eljárásokon kívül kiterjedjen az
intervenciós tárolásokkal kapcsolatos eljárásokra is. A hatósági raktárszerződések azon kívül, hogy
az ügyféllel való kölcsönös együttműködést szolgálják, ugyanakkor könnyebben érvényesíthetővé
teszik a szóban forgó raktárak esetében a közigazgatási hatósági ellenőrzés alkalmazását. Továbbá,
a fiskális érdekek védelmének hatékonyabb érvényesítését is szolgálják azáltal, hogy ha az ügyfél a
szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés jogerős és végrehajtható határozatnak minősül.
Ebből eredően a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv hivatalból, a közigazgatási
végrehajtási szabályok alapján intézkedik az esetleges követelések behajtása iránt.
A 6. §-hoz
A módosítás megteremti az összhangot az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető
államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 97. § (1) bekezdésében
és 100. §-ában foglaltakkal.
A 7. §-hoz
23
A módosítás a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzéseket végző szerv, a hatáskörrel
rendelkező hatóság általános feladatát pontosítja. A jelenlegi szabályozás az alkalmazandó
jogszabályokra való utalást tartalmaz, amely a módosító javaslat további elemeire tekintettel
szükségtelen.
A 8. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az „alapos ok nélkül” fordulat normatartalma nem pontosan meghatározható,
annak hatályon kívül helyezését javasolta a KIM. Illetéktelen, tehát jogosulatlan személy részére
még alapos okkal sem lehet jogszerű az adat átadása, másrészt ennek alapján a bíróság sem képes
feltárni, hogy jogszerű volt-e az adat átadása, fennállt-e bármely elfogadható alapos ok.
A 9. §-hoz
Az (1) bekezdés kodifikációs technikai módosítás a (2) bekezdés miatt.
A (2) bekezdésben szabályozott tevékenységi hely nyilvántartási rendszert a kölcsönös
megfeleltetés követelményei hatékony ellenőrzésének elősegítésére alakította ki a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv, valamint a hatáskörrel rendelkező hatóság. A tevékenységi hely
nyilvántartási rendszer célja a tevékenységi helyek egységes és egyedi nyilvántartásának
megvalósítása és az ezzel összefüggő adatszolgáltatás más nyilvántartások, illetve a kapcsolódó
szakrendszerek felé. A kölcsönös megfeleltetés bevezetésére vonatkozó közösségi jogszabályi
követelményeknek való megfelelés olyan központi informatikai rendszer kifejlesztését igényli, ami
a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság számára
egységes törzsadat-menedzsmentet biztosít. A törzsadat-kezelés megvalósítása érdekében egy
szakmai szempontból hatékony rendszer megvalósítása szükséges, amely rendszer egységes módon
és szabványosított technológiai közegben, központosítottan valósul meg. Az egységes törzsadat-
kezelés keretében infrastrukturális szempontból a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv és a hatáskörrel rendelkező hatóság összekapcsolt szervezetként működik. A közös törzsadat
kezelés első lépéseként létrejött az ágazati ügyfél-nyilvántartási rendszer. Jelen módosítás célja a
törzsadat nyilvántartás második lépésének jogszabályi megalapozása, az egységes tevékenységi
hely nyilvántartás létrehozása.
A tevékenységi hely nyilvántartási rendszer célja a tevékenységi helyek egységes és egyedi
nyilvántartásának megvalósítása és folyamatos biztosítása az egyes kapcsolódó szakrendszerek felé.
A nyilvántartás segítségével az egyes hatósági eljárások eredményeit (megállapítások, engedélyek
stb.) az adatot felhasználó szakrendszerek az egységesen beazonosított objektum (pl. helyrajzi
szám, állattartó telep, cím, fizikai blokk) alapján is közvetlenül elérik, sőt lehetővé válik a
különböző szintű objektum-nyilvántartások közti térinformatikai alapú megfeleltetés is (pl. az adott
állattartó telep mely fizikai blokkban van).
A (3) bekezdésben foglalt javaslat módosító rendelkezést tartalmaz az APEH által vezetett
nyilvántartásokból átvehető adatok körére, és kimondja, hogy APEH által a TEÁOR számokra, a
kapcsolt vállalkozásokra, valamint a végrehajtás alatt álló személyekre vonatkozóan vezetett
nyilvántartásból is adatokat lehet majd átvenni. Ez azért szükséges, hogy a törvényben, illetve
végrehajtási jogszabályokban előírt támogatási jogosultságok feltételeinek meglétét a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ellenőrizni tudja.
A (4) bekezdésben foglalt javaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv egyes
támogatási, illetve piacszabályozási intézkedésekben való részvételi jogosultság feltételeinek, így
különösen a szeszlepárlási intézkedés ellenőrzésével összefüggő feladatai miatt került kiegészítésre.
E feltételek, illetve kötelezettségek teljesülésének ellenőrzéséhez szükség van arra, hogy a
24
vámhatóság által kezelt jövedéki adatbázisból adatokat vegyen át a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv. Erre teremt lehetőséget a Tv. 26. § (3) bekezdésének új y) ponttal
való kiegészítése.
Az egyablakos vámügyintézés megvalósítása közösségi követelmény, célja többek között - a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv feladatkörét érintően - az, hogy a
mezőgazdasági termékek exportengedélyeinek elektronikus formában történő kiállításával, illetve a
kiviteli eljáráshoz kapcsolódó adatok - társhatóságok közötti - elektronikus formában történő
cseréjével hatékonyabbá és gyorsabbá tegye az eljárást a gazdálkodók számára Magyarországon. A
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a Tv. 26. § (3) bekezdés a) pontja alapján a
vámhatóságtól az intézkedések végrehajtása során a vonatkozó feltételek, illetve kötelezettségek
teljesülésének ellenőrzése céljából adatokat vesz át, viszont a fordított, vámhatóság felé történő
adatátadáshoz szükséges felhatalmazásra is szükség van az egyablakos vámügyintézés
megvalósításához.
A 10.§-hoz
A szabályozás kiegészítése azért szükséges, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv ellenőrizni tudja a törvényben, illetve végrehajtási jogszabályokban előírt támogatási
jogosultságok feltételeinek meglétét. A módosítás megteremti a lehetőségét annak, hogy az
adóhatóság a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv számára az adótitkot képező
adatról vagy információról is tájékoztatást adjon, ha az az ügyfél személyazonosításához, a
támogatáshoz való jogosultság megállapításához, az intézkedésekhez kapcsolódó feltételek
ellenőrzéséhez, az ügyfél kérelmére indult eljárás során pedig a tényállás tisztázásához szükséges.
A 11.§-hoz
Ügyintézést könnyítő, pontosító rendelkezéseket jelentenek a Tv. 28. § (2) bekezdés c) és f)
pontjainak, valamint (4) és (7) bekezdésének módosító rendelkezései. A javaslat szerint a külföldi
illetőségű ügyfelek közül azok, akik pénzügyi következményekkel járó intézkedésben vesznek részt
és támogatást is igényelnek, magyarországi kézbesítési meghatalmazottjuk nevét és lakóhelyét is
meg kell adniuk, ha Magyarországon lakóhellyel vagy telephellyel nem rendelkeznek. A (4)
bekezdés módosítása arra irányul, hogy az ügyfél-nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a hatályban
levő formanyomtatványokon kell előterjeszteni. Ezt azért fontos kimondani, mert nehezítette az
ügyfél-nyilvántartási rendszer kezelését, hogy az ügyfelek régi, több évvel ezelőtt alkalmazott
nyomtatványokon tették meg bejelentésüket, amelyek nem tartalmaztak valamennyi, jelenleg
szükséges adatot, vagy már felesleges adatot tartalmaztak.
A 12.§-hoz
A vállalkozások a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti
minősítésére vonatkozó ún. KKV kód a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervnél
korábban indult eljárások idején még nem létezett, ezért azok pótlólagos bejelentését is biztosítani
kell, ezt kívánja lehetővé tenni a Javaslat a Tv. 28/A. § (1) bekezdésének módosításával. A Tv.
28/A. § (2) bekezdésével kapcsolatos módosítás arra irányul, hogy a fizetési számlaszám (korábbi
elnevezéssel: bankszámlaszám) adatait az MVH az ügyfél-nyilvántartási rendszerében tartsa
nyilván. A javaslat értelmében az ügyfelet megillető támogatást az MVH csak közvetlenül az ügyfél
számára fizetheti ki átutalással. A javaslat rendelkezése alapján az ügyfél csak saját fizetési
számlájára kérheti a támogatás kiutalását, más személy számlájára kért kifizetés teljesítését az
MVH megtagadja. A Tv. 28/A. § (3) bekezdése pontosító rendelkezést tartalmaz, mert a gyakorlati
jogalkalmazás során problémát okozott, hogy az ügyfelek a nevükön szereplő bankszámla
létezésének igazolásául olyan dokumentumokat (különféle szerződéseket, megállapodásokat)
25
csatoltak, amelyek a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv számára szükségtelen
információkat tartalmaztak. Tehát a jövőben annak igazolására, hogy a bankszámla az ügyfél nevén
szerepel, a pénzforgalmi szolgáltatótól elegendő lesz egy rövid nyilatkozat kiállítása, hogy az adott
bankszámla az ügyfél nevére szól.
A 13. §-hoz
Minthogy a meghatalmazott az ügyfél nevében és javára jár el a meghatalmazás alapján, ezeket, a
Ket.-hez képest speciális szabályokat indokolt a törvénybe illeszteni, amit a 28/B. § tartalmaz. Az új
szabály rendezi azt a kérdést is, hogy a meghatalmazással kapcsolatos cselekmények a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv ügyfél-nyilvántartási rendszerébe tartozó
ügyeket jelentenek. A törvény egyértelművé teszi továbbá, hogy a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv mind a meghatalmazás keletkezését, mind a meghatalmazás
megszűnését csak a bejelentésnek a rendszeresített formanyomtatványon a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szervhez való beérkezése napjától tekinti hatályosnak.
A 14. §-hoz
A gyakorlati tapasztalatok alapján indokolt lehetővé tenni, hogy az ügyfélnek az ügyfél-
nyilvántartásban szereplő adataiban bekövetkezett változások bejelentése teljesíthető legyen
elektronikus módon is, továbbá a regisztráció típusának (támogatást igénylő, támogatást nem
igénylő pénzügyi kapcsolattal, vagy a nélkül) megváltozását praktikusan elegendő bejelenteni a
pénzügyi következményekkel járó intézkedéssel kapcsolatos eljárás megindítására irányuló kérelem
beadásával egyidejűleg is.
Ügyfelek számára könnyítést jelentő szabályt jelent, hogy amennyiben nem tesznek eleget az
ügyfél-nyilvántartási adataik változása miatt előírt bejelentési kötelezettségüknek, akkor - a
módosítás alapján - az MVH először felszólítja őket a teljesítésre, és csak a felszólítás
eredménytelenségét követően szab ki kötelező jelleggel mulasztási bírságot. (Eddig, felszólítás
nélkül kellett kötelező jelleggel kiszabni a mulasztási bírságot ezekben az esetekben.)
A 15. §-hoz
A javaslat pontosítást tartalmaz és a MePAR adatainak alkalmazását a közvetlen és egyes
vidékfejlesztési támogatások körére teszi kötelezővé.
A 16. §-hoz
Rögzítésre kerül a törvényben az újonnan kialakítandó tevékenységi-hely nyilvántartási-rendszer,
valamint az, hogy az adatbázis felett ki gyakorolja a tulajdonosi és rendelkezési jogokat.
A 17.§-hoz
A kiegészítés az iratbetekintési jog gyakorlásával kapcsolatban eddig felmerült gyakorlati
problémák kiküszöbölését szolgálja. A törvény 24. §-a pontosan meghatározza a nyilvános
támogatási adatokat, amelyeket a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv közzétesz, így
bárki számára hozzáférhetőek. A kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek minősülő
személy az iratanyag nem nyilvános támogatási adatai közül a módosítás révén azokat ismerheti
meg, amelyek jogos érdekeinek érvényesítéséhez szükséges. E dokumentumok köre jól
körülhatárolható, az esetek döntő többségében a kérelmet benyújtó ügyfélen kívül más, ügyfélnek
minősülő személy vagyonához kapcsolódik.
A 18.§-hoz
26
A jogszabályhely kiegészítésre került az elektronikus úton letölthető nyomtatványok MVH általi
közzétételével.
A 19.§-hoz
A Tv. 38. § (3) bekezdésének módosítása olyan speciális jogcímek végrehajtása okán vált
szükségessé, amelyek esetében az adott jogcímmel kapcsolatos szabályokat csak közösségi
jogszabály (pl. EU Élelmiszersegély program esetében a Bizottság 1992. október 29-i, a közösség
legrászorulóbb személyeinek intervenciós készletekből származó élelmiszerekkel történő ellátására
vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 3149/92/EGK rendelete) írja elő. Ezért
indokolt, hogy a végrehajtással kapcsolatos részletező szabályok a pályázati felhívást tartalmazó
közleményben is megjeleníthetők legyenek. Ugyanezen § (5) bekezdésének módosítását teszi
szükségessé, hogy ugyancsak a speciális végrehajtású jogcímek esetén (pl.: EU Élelmiszersegély
program, intervenciós értékesítési jogcímek, tejintervenciós jogcímek többsége) a döntést Bizottság
hozza meg (bizonyos jogcímeknél az EU, bizonyos jogcímeknél a külön erre a célra helyileg
összehívott Bizottság). Így, amennyiben az ügyféli beadvány postai küldeményként a bizottsági
ülést követően érkezik be a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervhez, utólagos
elbírálására már nincs lehetőség. A végrehajtás során szerzett gyakorlati tapasztalatok, illetve a
„jogbiztonság elve” (az ügyfél védelme a postai kézbesítésből adódó határidő-túllépéstől) a
kizárólag faxon történő benyújtást indokolják.
A 20.§-hoz
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési intézkedésekben való részvétellel összefüggő eljárások az
„átlagos” közigazgatási ügyeknél sokrétűbbek, összetettebbek. Az intézkedésben való részvételhez
sok esetben (főként az EMVA-ból finanszírozott intézkedésekhez) rendkívül összetett
dokumentációt kell csatolni, amelyek feldolgozása csaknem a teljes, ügyintézésre rendelkezésre álló
időtartamot igénybe veszi, ezért a hiánypótlás kibocsátására nyitva álló határidőt indokolatlan a
Ket-hez hasonlóan korlátozni. A hiánypótlásra való felszólításokat megelőzően a kérelmek
gyakorlatilag teljes feldolgozásra kerülnek, így amennyiben az ügyfél a hiánypótlási felszólításnak
eleget tesz, a döntés rövid időn belül megszülethet.
Attól függetlenül, hogy a támogatás kifizetésére vonatkozó döntést esetleg csak hónapokkal később
hozza meg a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv, a folyamatban meghatározó
jelentősége lehet annak a sorrendiségnek, amit a hiánypótlás késői teljesítése határoz meg. Ilyen
esetek rendszerint a korlátozott támogatási keretösszeg, és ebből fakadóan sorrendiségen alapuló
intézkedések. Tipikus példa lehet a szőlőkivágási támogatás, ahol előfordult, hogy a visszaosztás
alapján mindössze hat nap alatt kimerítették a kérelmezők a Bizottság által meghatározott keretet.
Annak ellenére, hogy a tényleges támogatásfizetés hónapokkal később volt, a rendelkezés
hiányában a késedelmes hiánypótlások figyelembevétele a teljes eljárást felborította volna.
A közösségi jogszabályok a legtöbb esetben egyébként nem rendelkeznek a hiánypótlásról -
amennyiben igen, akkor azt inkább tiltják - ezért a hiánypótlás lehetőségének megteremtésével is
arra kívánta a jogalkotó a lehetővé tenni, hogy a magyar gazdálkodók minél szélesebb körben
vehessék igénybe a közösségi támogatásokat.
Az eljárások gyorsítását célozza a (7) bekezdés szerinti rendelkezés, amely a Ket felhatalmazása
alapján kizárja az ügyfél kérelme alapján, szubjektív okokból történő felfüggesztést, valamint
jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a hiánypótlási, illetve nyilatkozattételre való felhívás
teljesítésére nyitva álló időszak meghosszabbítását, mivel ez összefüggő kérelmek esetén, sok száz
kérelemre kihatással lehet.
A 21.§-hoz
27
A rendelkezés a hatályos szabályozáshoz képest egységessé teszi a kifizetési kérelemben szereplő
adatokra, a kifizetési kérelemhez csatolt dokumentumokra vonatkozó módosítás határidejét, ugyanis
csak a kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak utolsó napjáig ad arra lehetőséget.
A 22.§-hoz
A Tv. 43. § (2) bekezdése hiányos volt abban a tekintetben, hogy az eljárást nem csak érdemi
döntéssel lehet lezárni, hanem az eljárás megszüntetése esetén végzéssel is. Az erre vonatkozó
pontosítást beépítettük a rendelkezésbe, továbbá figyelemmel voltunk arra is, hogy van olyan
közösségi rendelkezés is, amely kizárja a kérelem visszavonását (pl. a 687/2008/EK bizottsági
rendelet előírja, hogy kukorica intervencióra történő felajánlása esetén a felajánlás nem
módosítható, illetve nem vonható vissza). Fontos, a közösségi jogszabályokkal összhangban álló
kiegészítés, hogy a kérelmet részben is vissza lehet vonni.
A 2009. október 1-től hatályos Ket. 34. § (5) bekezdése tartalmazza azon rendelkezést, miszerint az
eljárás megindítására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni az ügyfél által benyújtott más
kérelmekre is, illetve meghatározza az adott kérelem visszavonásának határidejét. Mivel a törvény
hatálya alá tartozó eljárásokban a kérelem visszavonásának lehetősége a 43. § (1) bekezdésében
meghatározottak szerint korlátozott, szükséges a fenti rendelkezés beépítése a törvénybe az egyéb
kérelmekre vonatkozóan is, ugyanezen korlátozással kiegészítve.
A 23.§-hoz
A rendelkezés pontosítást tartalmaz az ügyfél-nyilvántartási rendszer adatainak beemelésével,
tekintettel arra, hogy több intézkedésben a támogatás feltételei az ügyfél-nyilvántartási rendszerben,
vagy annak szakrendszereiben kerülnek rögzítésre.
A 24.§-hoz
A javaslat (2) bekezdése a természetes személy ügyfél halála esetén bekövetkező jogutódlást
igazoló okirat elnevezését pontosítja, figyelemmel a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény (a
továbbiakban: Kjtv.), valamint a hagyatéki eljárásról szóló 6/1958. (VII. 4.) IM rendelet (a
továbbiakban: He.) rendelkezéseire.
A Kjtv. 111. § (1) bekezdése a következők szerint rendelkezik a közjegyzői okirat fogalmáról: „A
közjegyzői okiratok az ügyleti okirat és a ténytanúsító okirat (közjegyzői tanúsítvány).”, míg a He.
57. § (1) bekezdés értelmében: „A hagyatéknak az örökösök részére történő átadása tárgyában a
közjegyző végzéssel határoz”, továbbá a 87. § (1) bekezdésében foglalt feltételek megléte esetén a
közjegyző öröklési bizonyítványt állít ki annak tanúsítására, hogy ki az örökös, milyen jogcímen,
milyen arányban örököl és mi a hagyaték állaga. A fentiekre tekintettel a hagyatékátadó végzés,
illetve öröklési bizonyítvány nem minősül közjegyzői okiratnak.
A (3) bekezdés azt a problémát kívánja orvosolni, hogy sok esetben azért esnek el az örökösök az
örökhagyó tevékenysége alapján egyébként őket megillető támogatástól, mert az örökhagyó az
intézkedésekben való részvételi kérelembenyújtási időszakban hal meg. A Ket. alapján az eseti
ügygondnok kijelölése viszonylag hosszú időt vesz igénybe, ezért a javaslat alapján az elhunyt
házastársának vagy törvényes örököseinek az eljárás megindítására lehetőségük lesz, de a
támogatást természetesen a hagyatékátadó végzés alapján vehetik majd igénybe.
A 25.§-hoz
A javaslat pontosítást tartalmaz.
A 26.§-hoz
28
A javaslat pontosítást tartalmaz az ellenőrzésben részt vevő hatáskörrel rendelkező hatóság
vonatkozásában.
A 27.§-hoz
A javaslat kiegészíti a jelenlegi szabályozást azzal, hogy a kölcsönös megfeleltetés kritériumai
megvalósulásának ellenőrzését - egyebek mellett - a hatáskörrel rendelkező hatóság
megbízólevéllel, illetve szolgálati igazolvánnyal rendelkező alkalmazottja folytathatja le, valamint
pontosítást tartalmaz a megbízólevél tartalmára vonatkozóan.
A 28.§-hoz
A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által lefolytatott helyszíni ellenőrzésről való
értesítés vonatkozásában a rövid úton való tájékoztatásra szolgáló eszközök igénybevétele
lehetőségének megteremtése indokolt, ezáltal is gyorsítva az eljárást.
A 29.§-hoz
A javaslat kiegészíti a jelenlegi szabályozást az ügyfél észrevételezési jogával kapcsolatos
rendelkezések pontosításával.
A 30. §-hoz
A Tv. 55. §-ának módosítása alapvetően azt a célt szolgálja, hogy a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv előtt folyó eljárások egyszerűsödjenek és az ügyintézési határidők
egységessé váljanak.
A módosított (1) bekezdés az általános szabályt fogalmazza meg, tekintve, hogy a mezőgazdasági
és vidékfejlesztési szerv jelentős számú, közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktust alkalmaz,
amelyek jogvesztő határidőt tartalmaznak.
A módosított (2) bekezdés általánosságban a támogatást (tényleges kifizetést vagy egyéb
jogosultság megállapítását) igénylő kérelmek ügyintézési határidejét tartalmazza, egységesen három
hónapban, amelyet nem szakít meg a hiánypótlás beérkezése. Az eddigi 45 munkanapos határidő 3
hónapra történő meghosszabbítása - az eddigi gyakorlati tapasztalatok alapján - az eljárás
összetettsége, speciális volta, valamint a kérelmek nagy száma miatt vált szükségessé. Új szabály,
hogy az ügyfélnyilvántartással kapcsolatos kérelmeket - hiánytalan beérkezéstől, tekintve, hogy a
regisztrációs szám a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv (valamint a hatáskörrel
rendelkező hatóság) előtt folyó eljárások egységes alapja - huszonegy napon belül kell elbírálni.
A módosított (3) bekezdés az EMVA-ból és az EHA-ból finanszírozott, rangsorállítás útján elbírált
kérelmek specialitása miatt a benyújtási időszakot követően induló ügyintézési határidőről
rendelkezik.
E határidőket, figyelemmel az eljárások bonyolultságára, az esetleges határidő-csúszásokra, a
hatóság vezetője indokolt esetben egy alkalommal meghosszabbíthatja.
A (4) bekezdés általános jellegét megtartva külön jogszabály hatáskörébe utalja annak rendezését,
ha az adott intézkedés esetében a jogalkotó indokoltnak tekinti támogatás folyósításának jogerős
döntéshez való kötését.
A Tv. 55. §-a négy új bekezdéssel egészül ki.
A (8) bekezdés általános szabályként rögzíti, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv döntését olyan kérelemre alapozza, amelyet az ügyfél aláírásával hitelesített, tekintettel arra,
hogy azáltal biztosított a kérelem valódisága.
29
A (9) bekezdésben a közösségi jogban (pl.: 1975/2006/EK rendelet 5. § (3) bekezdése) szigorú
alapelvként, ámde általánosan, külön részletszabályozás nélkül létező rendelkezést átültettük a
törvénybe, és annak érdekében, hogy zökkenőmentesen alkalmazható legyen, külön felhatalmazó
rendelkezés beemelését is javasoljuk, amely alapján az egyes alacsonyabb rendű jogszabályok
tartalmazzák majd az e tekintetben releváns normákat.
A Tv. a hatálya alá tartozó intézkedések összetettsége miatt hosszabb eljárási határidőket határoz
meg a közigazgatási eljárás általános szabályaiban előírtaknál. A szakhatóság bevonásával
lefolytatott eljárások esetében is elsődlegesen az alapvető jogosultságok ellenőrzése az időigényes
feladat, a végrehajtási tapasztalatok alapján a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
rendszerint a hiánypótlás kibocsátására nyitva álló határidő alatt tudja megállapítani, hogy a
kérelem a szakhatóság állásfoglalása nélkül is elutasításra kerülne. Ezt a lehetőséget a (10) bekezdés
teremti meg.
A 31.§-hoz
A fellebbezéssel nem megtámadható döntések körének bővítése, illetve a korábban hatályos
szabályozás pontosítása, valamint az érdemi vizsgálat nélküli elutasítási okok kiegészítése a
végrehajtás során szerzett tapasztalatok, valamint a törvénymódosítási javaslatok miatt vált
szükségessé.
A 32.§-hoz
A módosítás a Ket szabályainak megfelelően rögzíti a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv
eljárásához kapcsolódó azon cselekményeket, amelyeket az ügyintézési határidőbe nem kell
beleszámítani.
A 33. §-hoz
Az ügyfeleket terhelő kis összegű MVH követelések esetén, amikor azok behajtásával kapcsolatos
eljárás során felmerült költségek összege meghaladja a behajtandó pénzösszeget, a Javaslat
értelmében az ügyfélnek nem kell megfizetnie a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv
által - az adott támogatási évben ugyanazon támogatási jogcím alapján - nyilvántartott 1000 forintot
el nem érő tartozását.
A 34.§-hoz
A javaslat bevezeti a fizetési kedvezmény alkalmazására vonatkozó szabályokat (fizetési halasztás
vagy részletekben történő teljesítés engedélyezését). A fizetési kedvezmény engedélyezéséhez azt is
követelményként támasztja, hogy a teljesítés elmaradása a kötelezettnek ne legyen felróható,
továbbá egyértelművé teszi a módosítás, hogy a fizetési kedvezményre való jogosultságot a
kötelezettnek minden esetben igazolnia kell. A fizetési kedvezmény szabályozásával az ügyfél a
teljesítési határidő letelte előtt, azt követően, valamint a végrehajtás során, a kötelezettség fajtájától
függően kérhet halasztást vagy részletekben történő teljesítést.
A 35.§-hoz
Az 57. § szabályait az intézkedésekben való jogosulatlan részvétel, valamint a folyamatban lévő
ügy illetve eljárás javaslat szerinti rendelkezéseivel hozza összhangba a módosítás.
30
A (6) bekezdéssel való kiegészítést az tette szükségessé, hogy konkrét törvényi szabályozással
támasszuk alá azt az eleddig analógiára épülő gyakorlatot, amely szerint a már kifizetett támogatás
jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül, tekintve azt, hogy az intézkedés célja a
visszavonás (lemondás) következtében meghiúsul.
A 36.§-hoz
A jogorvoslati eljárás szabályainak külön fejezetben szabályozását az eljárások átláthatósága
indokolja. A javaslat alapján a jogorvoslati kérelmeket megfelelő indokolással kell ellátni.
Az eljárási határidő rövidebb, mint az első fokú eljárásra vonatkozó ügyintézési határidő, de a
felterjesztésre (és ezzel egyúttal az első fokú hatóság saját hatáskörben való döntéshozatalára) az
eljárások összetettségére tekintettel a Ket-ben foglaltaknál lényegesen hosszabb határidőt kell
megállapítani.
A 37.§-hoz
A javaslat a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv visszatartási (kompenzációs) joga
alkalmazásának korlátját jelentő, az uniós jogi aktus eltérő rendelkezésének érvényesítésére való
hivatkozás bevezetésével megteremti az összhangot a nemzeti és a közösségi jogszabályok között.
Az Európai Halászati Alapról szóló, 2006. július 27-ei 1198/2006/EK tanácsi rendelet 80. cikke
szerint ugyanis a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a kedvezményezettek a támogatások teljes
összegét a lehető leghamarabb és teljes egészében megkapják, ezáltal az EHA esetében nem
alkalmazható olyan levonás, visszatartás vagy bármilyen további külön díj vagy azzal megegyező
hatású egyéb díj, amely csökkentené ezeket a kedvezményezettek számára kifizetendő összegeket.
A javaslat továbbá egyértelmű szabályozást tartalmaz az MVH-val szemben fennálló tartozások
esetén a kompenzáció során érvényesítendő, valamint az MVH által levont köztartozás
érvényesítése során alkalmazandó szabályokról annak kimondásával, hogy az előbbi esetben a
tartozások levonása azok esedékessége sorrendjében történik, míg a köztartozás esetében a
tartozások arányában kell azt a nyilvántartott tartozás kiegyenlítésére elszámolni.
A 38.§-hoz
A módosítást azt teszi szükségessé, hogy a pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló 2009. évi
LXXXV. törvény hatályon kívül helyezte 2009. november 1-jei hatállyal a Tv.-nek a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv azonnali inkasszós jogát biztosító 61. § (1)
bekezdését. Figyelemmel arra, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv inkasszós
jogának biztosítása a hazai költségvetés és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek hatékony védelmét
hivatott szolgálni, ezért indokolt, hogy e lehetőség az új pénzforgalmi kifejezéshez (hatósági
átutalás) igazodóan továbbra is biztosítva legyen a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv számára. A közösségi szabályozásnak megfelelően a Tv. 31. § (2) bekezdése kiegészült azzal,
hogy az ügyfél hozzájárul ahhoz, hogy amennyiben az intézkedésekkel kapcsolatos lejárt tartozását
nem egyenlíti ki, a fizetési számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv hatósági átutalási megbízását a végrehajtható okirat csatolása
nélkül köteles teljesíteni. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv által hozott
végrehajtható okiratnak minősülő határozatok nem nyilvános támogatási adatokat tartalmaznak, és a
nem nyilvános támogatási adatok kezelésére vonatkozó szabályok nem teszik lehetővé ezeknek a
határozatoknak a pénzforgalmi szolgáltatók részére történő megküldését. Ezen ellentmondás
feloldása érdekében született az a rendelkezés, amely szerint a pénzforgalmi szolgáltató
végrehajtható okirat hiányában is köteles teljesíteni a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási
szerv megkeresését.
A 39.§-hoz
31
Az újraszabályozást azt teszi szükségessé, hogy korábbi felsorolás hiányos volt, mert az a
mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szervvel szemben fennálló és törölhető tartozások
között a hatályos szabályozás nem kezelte a résztérüléseket, illetve a felszámolási eseteket sem. Az
új esetköröket tartalmazó felsorolás kidolgozásának alapjául a Számviteli tv. 3 §-a szolgált,
figyelembe véve a közigazgatási sajátosságokat és a követeléskezelés gyakorlati tapasztalatait.
A 40. §-hoz
A javaslat terminológiai pontosítást tartalmaz.
A 41. §-hoz
A támogatás jogosulatlan igénybevételeként létező jogintézmény teljes reformáción esett át, a
végrehajtás során szerzett tapasztalatoknak megfelelően egyértelművé teszi a módosítás, hogy nem
csak pénzbeli támogatásokra kell a szabályait alkalmazni, illetve pontosítja a kamatszámítás
szabályait (önkéntes visszafizetés esetén a visszafizetés napjáig számítjuk), valamint azt, hogy a
jogosulatlan részvétel megállapítása következtében a kérdéses rész vonatkozásában az ügyfél
jogosultsága megszűnik. Kardinális új szabály, hogy a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
támogatási szerv ilyen jogcímre alapított követelései fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóak a
határozat alapján.
A 42.§-hoz
A javaslat terminológiai pontosítást tartalmaz.
A 43.§-hoz
Az a határozat, amelyben a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a
jogkövetkezményekről rendelkezik, támogatási jogcímtől függően nevezhető támogatási, illetve
kifizetési határozatnak, ezért a törvényben a „határozat” kifejezés használata helyes.
A 44. §-hoz
A rendelkezés pontosítást tartalmaz.
A 45.§-hoz
A rendelkezés pontosítást tartalmaz.
A 46.§-hoz
A módosítás szerint, tekintve azok hasonló szabályozási területeit, az NDP alapján meghirdetett
intézkedésekre alkalmazni kell a törvény EMVA-ra vonatkozó speciális szabályait.
A 47.§-hoz
A törvényben bevezetett új rendelkezések szükségessé teszik, hogy a kapcsolódó felhatalmazó
rendelkezések is ennek megfelelően kiegészítésre kerüljenek. Az igazgatási szolgáltatási díjhoz
köthető díjköteles eljárásokra, a díjak mértékére, valamint a díjfizetés szabályaira vonatkozó
rendeletalkotási felhatalmazás a 42. § elfogadása esetén kerül be a törvénymódosításba.
A 48. §-hoz
32
Az elfogadott két uniós jogi aktus beillesztése a jogharmonizációs záradékba.
A 49.§-hoz
Az átmeneti rendelkezések, valamint a későbbi időpontban hatályba lépő rendelkezések beépítése
az alaptörvény szövegébe.
Az 50. §-hoz
Az intézkedésekben való jogosulatlan részvétel jogintézményének meghatározása miatt indokolt
volt szövegcserés módosítással átvezetni ezt a módosítást a törvény egyéb részeiben is, valamint az
egyes törvényeknek a naptári napban történő határidő-számítással összefüggésben történő
módosításáról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében indokolt a munkanapokat az
egész törvény vonatkozásában napokká átszámítani.
Az 51. §-hoz
A törvénymódosításhoz kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmazza.
Az 52. §-hoz
A nemzeti agrárkár-enyhítési rendszerről és a kárenyhítési hozzájárulásról szóló 2008. évi CI.
törvény 15. § (9) bekezdésének módosítását tartalmazza. Az Európai Bizottsággal folytatott
szakértői egyeztetésre figyelemmel szükséges az egységes értelmezést lehetővé tevő technikai
szövegpontosítás. A javasolt szövegpontosítás egyszerűsíti a biztosítással nem rendelkező
gazdáknak járó kárenyhítő juttatás kifizetését.
Az 53. §-hoz
A törvénymódosításhoz kapcsolódó hatálybaléptető rendelkezéseket tartalmazza.
33