﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1667. számú törvényjavaslat

2010.	évi.....törvény
a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény, valamint egyes törvények ezzel összefüggő módosításáról

1. §
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban:
Hvt.) 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az általános hadkötelezettség alapján rendkívüli állapot idején és az Országgyűlés külön
döntése alapján megelőző védelmi helyzetben a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel
rendelkező minden nagykorú, magyar állampolgárságú férfi hadköteles. A hadkötelezettség a 18.
év betöltésekor kezdődik, és annak az évnek a december 31. napjáig áll fenn, amelyben a
hadköteles a 40. évét betölti. Kiképzett tartalékos esetében a hadkötelezettség a hivatásos katonai
szolgálat felső korhatáráig áll fenn.”
2 . §
(1)	A Hvt. 7. § (1) bekezdésének felvezető szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„A katonai nyilvántartásban a hadkötelezettség bevezetésének előkészítése érdekében a
potenciális hadkötelesekről és a kiképzett tartalékosokról, továbbá a hadkötelezettséggel
összefüggő szociális ellátás és kegyeleti tevékenység biztosításához a volt hadkötelesekről már
béke idején, valamint a hadkötelezettség bevezetése után a hadkötelesekről is a következő adatok
kezelhetők:”
(2)	A Hvt. 7. § (1) bekezdése a következő S) ponttal egészül ki:
(A katonai nyilvántartásban a hadkötelezettség bevezetésének előkészítése érdekében a
potenciális hadkötelesekről, továbbá a hadkötelezettséggel összefüggő szociális ellátás és
kegyeleti tevékenység biztosításához a volt hadkötelesekről már béke idején, illetőleg a
hadkötelezettség bevezetése után a hadkötelesről is a következő adatok kezelhetők:)
„S) a meghagyásba tervezés és helyezés céljából a hadkötelesnek a munkakörére vonatkozó
adatok, a Kormány 207. § (1) bekezdés i) pontja alapján kiadott rendeletében mentesített
szervezetek kivételével.”
(3)	A Hvt. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A potenciális hadkötelesre vonatkozó adatokat a hadköteles kor felső határáig a
Honvédség központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattárazásra
kijelölt szerve kezeli. A kiképzett tartalékosokra vonatkozó adatokat a hivatásos katonai szolgálat
felső korhatára eléréséig a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség
központi adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattárazásra kijelölt szerve
3
kezeli. Rendkívüli állapot és megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelesre vonatkozó adatokat
a hadköteles kor felső határáig a hadkiegészítő parancsnokság és a Honvédség központi
adatfeldolgozó szerve, azt követően a Honvédség központi irattárazásra kijelölt szerve kezeli.”
3.	§
A Hvt. 8. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hadkötelezettség bevezetését követően a meghagyásba bevont szerv vezetője a
meghagyásba tervezés és helyezés céljából a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve részére a
7.	§ (1) bekezdés S) pontjában meghatározott adatokat szolgáltatja.”
4.	§
A Hvt. 9. § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A Honvédség központi adatfeldolgozó szerve megkeresése alapján az egészségügyi
szolgáltató adatot szolgáltat a kiképzett tartalékos 7. § (1) bekezdés A), valamint E) a) pontjában
meghatározott adataira vonatkozóan.”
5.	§
A Hvt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szolgáltatást elrendelő határozat fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatónak
nyilvánítható.”
6.	§
(1)	A Hvt. 50. § (1) bekezdése a következő j)-l) ponttal egészül ki:
(A Kormány az ország védelmi felkészültségének biztosítása céljából)
j gondoskodik a NATO Válságreagálási Rendszerének nemzeti alkalmazásáról, továbbá
létrehozza és irányítja a NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti
intézkedések rendszerét,
k) gondoskodik a honvédelmi felkészítés, a válságkezelés, a békeidejű működéstől eltérő
időszakok kormányzati irányítási-vezetési rendszerének, valamint az i) pontban meghatározott
feladat info-kommunikációs támogatásáról, az e feladatokkal összefüggő minősített információ
biztonságos tárolásáról, továbbításáról,
l) kihirdetésre alkalmas állapotba előkészíti a rendkívüli állapot, a szükségállapot, az
Alkotmány 19/E. § szerinti eset, valamint a megelőző védelmi helyzet idején bevezethető
rendkívüli intézkedéseket.”
(2)	A Hvt. 50. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség működésének irányítása körében a Kormány meghatározza különösen)
4
„a) a Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó szabályokat,”
(3)	A Hvt. 50. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Kormány az éves költségvetési tervben)
„b) az a) pontban foglaltaktól elkülönítve tervezi a honvédelmi felkészítéssel - ezen belül a
nemzetgazdaság felkészítésével, a Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési
feltételeinek, az (1) bekezdés k) pontjában meghatározott info-kommunikációs rendszer
fenntartásával és fejlesztésével, továbbá a lakosság légi riasztásának biztosításával - kapcsolatos
költségeket, valamint gondoskodik a jóváhagyott költségvetési átcsoportosítások végrehajtásáról.”
7.	§
A Hvt. 51. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„51. § A honvédelemért felelős miniszter a Kormánynak az ország honvédelmi és a
válságkezelés katonai feladatai végrehajtásáért, valamint a Honvédség irányításáért és vezetéséért
felelős szakminisztere. Felelős a honvédelemmel kapcsolatos kormányzati döntések
előkészítéséért és központi közigazgatási feladatainak ellátásáért, továbbá a Honvédség
rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű működését meghatározó döntések meghozataláért, e
döntések végrehajtásának irányításáért. Gyakorolja az ezzel összefüggő azon jogokat, amelyeket
az Alkotmány, e törvény, illetőleg külön törvény nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe.”
8.	§
(1)	A Hvt. 52. § (1) bekezdés d) pontja a következő dd)-de) alponttal egészül ki:
(A honvédelemért felelős miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében
d)	együttműködik az illetékes miniszterekkel)
„dd) a polgári válságkezelés katonai eszközökkel és képességekkel történő támogatásában,
de) a szövetségi kötelezettségből eredő polgári veszélyhelyzeti tervezés katonai feladatainak
végrehajtásában,”
(2)	A Hvt. 52. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédelemért felelős miniszter a honvédelem ágazati irányítása körében)
,,h) ellátja a katonai felsőoktatási intézmény fenntartói irányítását,”
(3)	A Hvt. 52. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fenntartói irányításból eredő feladatok gyakorlása során - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - a honvédelemért felelős miniszter normatív utasítást ad ki.”
5
9.	§
(1)	A Hvt. 60. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A hadkiegészítő parancsnokság az illetékességi területén - jogszabályban meghatározott
keretek között - ellátja az alábbi tevékenységekkel összefüggő honvédelmi igazgatási feladatokat:)
„e) az önkéntes tartalékos állomány behívása.”
(2)	A Hvt. 60. § a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A hadkiegészítő parancsnokság a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok
végrehajtása érdekében a technikai eszközökről azonosító és műszaki adatokat, illetve a
szolgáltatásra kötelezett megnevezésére, székhelyének címére vonatkozó adatokat igényelhet a
Nemzeti Közlekedési Hatóságtól. Az igényelt adat más célra nem használható fel. Az adattal
rendelkező hatóság az adatszolgáltatást térítésmentesen biztosítja.”
10.	§
(1)	A Hvt. 70. § (1) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédség feladatai:)
„j) részvétel az állami protokolláris feladatok teljesítésében, valamint a magyar állam
folytonosságát és függetlenségét megtestesítő ereklye (a Szent Korona és a hozzá tartozó egyes
jelvények) teljes körű, illetve egyes kijelölt létesítmények protokolláris jellegű őrzése.”
(2)	A Hvt. 70. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az (1) bekezdés g)-j) pontjában meghatározott feladatokat - a magyar állam folytonosságát
és függetlenségét megtestesítő Szent Korona és a hozzá tartozó egyes jelvények őrzése
kivételével - a Honvédség fegyverhasználati jog nélkül látja el.”
11. §
A Hvt. 75. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„75. § (1) A katonai felsőoktatási intézmény a Honvédség és a rendvédelmi szervek
igényeire figyelemmel a felsőoktatásról szóló törvény szerinti autonóm intézményként látja el a
képzési tevékenységét. A katonai felsőoktatási intézmény a képzés gyakorlati részéhez szükséges
körben és mértékben haditechnikai eszközöket és anyagokat tarthat fenn.
(2)	A honvéd tisztjelölt a Honvédség önálló állománytáblával rendelkező, a Honvéd
Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó zászlóalj állományába tartozik, emellett a
katonai felsőoktatási intézménnyel előkészítő vagy hallgatói jogviszonyban áll.
(3)	A (2) bekezdés szerinti zászlóalj a katonai felsőoktatási intézményben folyó képzés
céljainak megvalósítását biztosítva látja el katonai feladatait. A zászlóalj e feladatkörében a
6
honvéd tisztjelöltek kiképzésének gyakorlati részét haditechnikai eszközeinek és anyagainak
felhasználásával biztosítja.”
12. §
A Hvt. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A honvédségi szervezetek alapítására és megszüntetésére a honvédelemért felelős
miniszter jogosult. A szervezeteket alapító okirattal kell létrehozni.”
13.	§
A Hvt. a következő 76/A. §-sal egészül ki:
„76/A. § A szövetségi és nemzetközi szerződésekből eredő katonai kötelezettségeket teljesítő
honvédségi szervezet válságkezelő és béketámogató műveletekben résztvevő szervezeti egysége
egyes munkáltatói, költségvetési előirányzat-keretek feletti rendelkezési és kötelezettségvállalási
jogkörök gyakorlása szempontjából - a honvédségi szervezet alapító okiratában - jogi
személyiséggel ruházható fel.”
14.	§
A Hvt. 77. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A középszintű vezető szerv megnevezésének a parancsnoksági funkción kívül ki kell
fejeznie a szaktevékenységet és a katonai szervezet jellegét.”
15. §
A Hvt 79. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) A Honvédség személyi állománya tényleges szolgálatot teljesítő katonákból,
kormánytisztviselőkből, köztisztviselőkből, közalkalmazottakból és a Munka Törvénykönyvének
hatálya alá tartozó munkavállalókból, hadkiegészítési állománya önkéntes tartalékosokból,
kiképzett és kiképzetlen potenciális hadkötelesekből, valamint megelőző védelmi helyzet és
rendkívüli állapot idején - a hadkötelezettség bevezetése után - hadkötelesekből áll.
(2)	A 73. § (3) bekezdés hatálya alá tartozó központi hivatal vezetője minisztériumi
főosztályvezetői besorolású vezető, helyettese minisztériumi főosztályvezető-helyettesi
besorolású vezető.”
16.	§
A Hvt. 80. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A törvény alkalmazásában a tényleges katonai állományba tartoznak)
„d) a honvéd tisztjelöltek
e)	a honvéd tiszthelyettes-jelöltek,”
7
17.	§
A Hvt. 83. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„83. § (1) A Honvédség tartalékos rendszere önkéntesség, vagy jogszabályi kötelezettség
alapján szervezett tartalék elemekből áll.
(2)	A tartalékos állományba az önkéntes védelmi tartalékos, az önkéntes műveleti tartalékos,
a kiképzett tartalékos, valamint a potenciális hadköteles tartozik.
(3)	A kiképzett tartalékosként, valamint a potenciális hadkötelesként nyilvántartott személy
csak rendkívüli állapot vagy megelőző védelmi helyzet idején a hadkötelezettség bevezetését
követően teljesíthet tényleges katonai szolgálatot.
(4)	Az önkéntes műveleti tartalékos önként vállalja, hogy a Magyar Honvédség hivatásos és
szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvényben (a
továbbiakban: Hjt.) meghatározott feltételrendszer alapján rendelkezésre állási díj ellenében
rendelkezésre áll és behívását követően tényleges katonai szolgálatot teljesít.
(5)	Az önkéntes védelmi tartalékos önkéntes jelentkezés alapján vállalja, hogy katonai esküt
tesz és határozatlan idejű szerződésben meghatározott egyedi feltételrendszer szerint
közreműködik a Honvédség feladatai ellátásában. Ha az önkéntes védelmi tartalékost békében
nem a szerződésében meghatározott alapfeladat ellátására veszi igénybe a Honvédség, a
tevékenységéért az önkéntes műveleti tartalékosra vonatkozó külön jogszabályban rögzített
díjazás jár. E szolgálat a társadalombiztosítási szabályok szerinti mindenkori öregségi
nyugdíjkorhatárig teljesíthető.
(6)	A kiképzett tartalékos állományba a Honvédség állományából kikerült és az állami
szervek adatszolgáltatása alapján nyilvántartott, korábban hivatásos, szerződéses vagy önkéntes
tartalékos szolgálatot teljesített férfi tartozik.
(7)	Az a tartalékos katona, aki 1989. október 23. után nem tett katonai esküt, tartalékos
katonai szolgálat megkezdésekor az 1. melléklet szerinti katonai esküt teszi le.
(8)	Az önkéntes tartalékos rendszer békeidőszaki működését munkáltatói ösztönző-
kompenzációs rendszer támogatja.”
18.	§
A Hvt. a következő 83/A. §-sal egészül ki:
„83/A. § Az önkéntes védelmi tartalékos Honvédséggel kötött szerződésében rögzíteni kell a
rendelkezésre állás tartalmát, az alapfeladatokat, a díjazásra és az egyenruha viselésére vonatkozó
szabályokat, az esetleges teljes körű önkéntesség tényét, az alkalmazása, igénybevétele feltételeit,
a kiértesítésének és behívásának módját, az adatszolgáltatási kötelezettségeinek körét és rendjét, a
kártérítésre, az utasítási jogra és a szerződés megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket, továbbá a
feladat ellátásra vonatkozó egyéb kérdéseket.”
19.	§
A Hvt. 84. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvédségnek)
8
„b) a meghatározott készenléti idő elérésekor rendelkeznie kell az állománytáblában, a
hadinormában, és a készletképzési és lépcsőzési intézkedésben az adott készenléti helyzetre
meghatározott hadfelszereléssel.”
20.	§
A Hvt. 88. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A haditechnikai eszközöket és anyagokat a katonai szervezeteknek hadrafogható, illetve
hadihasználható állapotban kell tartaniuk.”
21.	§
A Hvt. 95. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A Honvédség irányítása és felső szintű vezetése”
22.	§
A Hvt. 96. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„96. § A honvédelemért felelős miniszter a Honvédség irányítását a 97. §-ban meghatározott
hatáskörének gyakorlásával, szakirányítását a 100. § és a 101. §-ban meghatározottak szerint a
közigazgatási államtitkár és a Honvéd Vezérkar főnöke útján, vezetését a 101. §-ban
meghatározottak szerint a Honvéd Vezérkar főnöke útján látja el.”
23.	§
(1)	A Hvt. 97. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédelemért felelős miniszter:)
„h) megállapítja a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési
hálózat, a híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások, valamint a légi, sugárfigyelő,
jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosítása érdekében folytatott
együttműködési feladatokat és végrehajtásuk rendjét,”
(2)	A Hvt. 97. § (1) bekezdés o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A honvédelemért felelős miniszter:)
„o) szabályozza a személyi állomány élet-, szolgálati, és munkakörülményeivel összefüggő
juttatásainak, költségtérítéseinek, kedvezményeinek, támogatásainak rendszerét, ideértve az
egyes szociális juttatások, a laktanyai elhelyezés, és a lakhatást célzó ellátás jogosultjainak körét,
feltételeit és rendjét,”
9
(3)	A Hvt. 97. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önkéntes tartalékosok kiképzésen túli tényleges katonai szolgálatra történő
behívásának elrendeléséről a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a honvédelmért felelős
miniszter dönt.”
24.	§
A Hvt. 99. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„99. § A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium az ország katonai
védelemre való felkészítésének tervezéséért, szervezéséért, valamint - az e törvényben, illetőleg a
Honvédség irányításának és felső szintű vezetésének rendjére vonatkozó kormányhatározat,
továbbá a honvédelemért felelős miniszter által megállapított hatásköri szabályok szerint - a
Honvédség irányításáért és vezetéséért felelős központi államigazgatási szerv.”
25.	§
A Hvt. 100. § (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A közigazgatási államtitkár a 101. § (3) bekezdésében meghatározottak kivételével
irányítja a honvédelemért felelős miniszter hatáskörébe tartozó döntések előkészítését, valamint
végrehajtásuk tervezését, szervezését.
(3)	A közigazgatási államtitkár az e törvényben, a Magyar Honvédség irányításának és
felsőszintű vezetésének rendjéről szóló kormányhatározatban, valamint a honvédelemért felelős
miniszter által megállapított hatáskörének gyakorlásával, a 101. § (4) bekezdésében
meghatározottak kivételével felelős a honvédelem központi közigazgatási és a Honvédség
szakirányítási feladatainak ellátásáért.”
26.	§
(1)	A Hvt. 101. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Honvéd Vezérkart és a hadrendbe tartozó katonai szervezeteket a Honvéd Vezérkar
főnöke vezeti, aki az utóbbiak tekintetében hatáskörét részben átruházhatja. Szolgálati elöljárója a
Honvédség tényleges és - behívásuk esetén - tartalékos állományú katonáinak. Felelős azok
hadrafoghatóságáért, kiképzéséért és felkészítéséért, továbbá magas fokú fegyelméért.”
(2)	A Hvt. 101. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvéd Vezérkar főnöke:)
„c) tervezi és vezeti a Honvédség béke időszaki kiegészítését, valamint a veszélyhelyzet, a
megelőző védelmi helyzet és a rendkívüli állapot időszakában a Honvédség hadkiegészítését, a
hadkiegészítéshez szükséges szolgáltatások, ingatlanok és ingó dolgok igénybevételét,”
(3)	A Hvt. 101. § (3) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
(A Honvéd Vezérkar főnöke:)
f közreműködik a Honvédség feladatainak teljesítése szempontjából fontos közlekedési
hálózat, a híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások, valamint a légi, sugárfigyelő,
jelző- és riasztási rendszerek működőképességének biztosításában,”
(4)	A Hvt. 101. § (3) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Honvéd Vezérkar főnöke:)
„k) a parancsnokságok, csapatok béke- és békétől eltérő időszaki vezetési rendszere
működésének biztosítása érdekében tervezi, szervezi és ellenőrzi a híradó, informatikai és
információvédelmi szolgáltatásokkal, és a vezetés egyéb területeivel kapcsolatos feladatokat,”
(5)	A Hvt. 101. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Honvéd Vezérkar főnöke e törvény, a Magyar Honvédség irányításának és felsőszintű
vezetésének rendjéről szóló kormányhatározat, valamint a honvédelemért felelős miniszter által
megállapított hatáskör gyakorlásának keretei között felelős a Honvédség általános katonai
szakterülete szakirányítási feladatainak ellátásáért.”
(6)	A Hvt. 101. § a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári illetményre és juttatásokra, a
Honvéd Vezérkar főnök helyettese helyettes államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult
vezető.
(7)	A (2) bekezdés szerinti szolgálati elöljárói jogkör tartalmi elemeit a Honvéd Vezérkar
főnöke e törvényben, más jogszabályban, kormányhatározatban a Honvédség irányítására,
szakirányítására, vezetésére és személyügyi hatásköreire vonatkozó rendelkezések szerint
gyakorolja.”
27.	§
A Hvt. a következő 101/A. §-sal egészül ki:
„101/A. § (1) A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségekre és irodára tagozódik. A
csoportfőnökségek osztályokra tagozódnak.
(2)	A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségeit a csoportfőnök vezeti, akinek munkáját a Honvéd
Vezérkar főnöke irányítja.
(3)	A Honvéd Vezérkar csoportfőnökségeinek osztályait közvetlenül a csoportfőnök, illetve
olyan csoportfőnök-helyettes vagy osztályvezető vezeti, akinek tevékenységét a csoportfőnök
irányítja.
(4)	A Honvéd Vezérkar csoportfőnöki, csoportfőnök-helyettesi és osztályvezetői szolgálati
beosztásba való kinevezésre javasolt személyről a közigazgatási államtitkár tájékoztatja a
közigazgatási minőségpolitikáért és személyzetpolitikáért felelős miniszter által vezetett
minisztérium közigazgatási államtitkárát, aki a javasolt személlyel szemben a tájékoztatást
11
követő tizenöt napon belül kifogással élhet. A kifogásolt személy nem nevezhető ki
csoportfőnöki, csoportfőnök-helyettesi, illetve osztályvezetői beosztásba.
(5)	A csoportfőnökségek a minisztériumi főosztályokkal azonos jogállású szervek.”
28.	§
(1)	A Hvt. 102. §-t megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A katonai szervezetek középszintű vezetése”
(2)	A Hvt. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdés szerinti hadműveleti irányítás alá helyezett katonai szervezet
állományának az állományilletékes parancsnoki jogkört az egy évnél rövidebb külföldi szolgálati
idő esetén a hazai középszintű vezető szerv parancsnoka, míg az ezen időtartam felett a vezénylés
helye szerinti parancsnok gyakorolja.”
29.	§
A Hvt. 110. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lépnek:
„(1) Szakutasításban kell meghatározni a Honvédség szakmai feladatai ellátásának
szabályait, valamint a haditechnikai eszközök és anyagok üzemeltetésével, karbantartásával,
javításával kapcsolatos szakmai-technikai szabályokat. Egy-egy szakterület alapvető szabályait
meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztérium közigazgatási államtitkára, illetve - az általános katonai szakterület
vonatkozásában - a Honvéd Vezérkar főnöke, a részletes és a technikai szabályokat
meghatározó szakutasítás kiadására a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztérium illetékes szakmai elöljárója, szakmai felettese jogosult.
(2)	Intézkedésben állapíthatók meg a szervezet vezetéséhez kapcsolódó feladatok, egyes
rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának eljárási szabályai, ideértve a katonai
szervezetek működési rendjének és a személyi állomány mindennapi tevékenységének általános
rendezést igénylő kérdéseit is, ha azokat jogszabály nem rendezi. Intézkedés kiadására
hatáskörének megfelelően a szolgálati elöljáró és a hivatali felettes jogosult. Az intézkedés
kiadására jogosult akadályoztatása esetén - ha a jogosult eltérően nem rendelkezik - nevében
helyettese adhat ki intézkedést.”
30.	§
A Hvt. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Honvédség vezetésének technikai feltételeit a híradó, informatikai és
információvédelmi szolgáltatások biztosítása képezi. A híradást a Honvédség zárt célú
hálózatán, a különcélú, továbbá a közcélú távközlő hálózatok, az informatikai szolgáltatásokat a
Honvédség adatviteli gerinchálózat és vezetési információs rendszer szolgáltatásai
felhasználásával kell biztosítani.”
12
31.	§
A Hvt. 132. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A NATO műveleti alárendeltségében levő magyar vagy a szövetség más tagállama
légvédelmi készenléti erői magyar légtérben történő figyelmeztető vagy megsemmisítő tüze
kiváltására vonatkozó parancs végrehajtására csak a Honvédség légierő ügyeletes
parancsnokának megerősítésével kerülhet sor.
(4)	A nemzeti alárendeltségű légvédelmi készenléti szolgálatot ellátó erők figyelmeztető
vagy megsemmisítő tüze kiváltására vonatkozó parancsot a Honvédség légierő ügyeletes
parancsnoka adhat.”
32.	§
A Hvt. 138. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A nemzetközi együttműködés a következőkre terjed ki:)
„o) híradó, informatikai és információvédelmi szolgáltatások, és azokkal kapcsolatos
feladatok.”
33.	§
(1)	A Hvt. 145. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tényleges állomány tagjai szolgálati beosztásukhoz és feladataik végrehajtásához, az
öltözködésre vonatkozó szabályoknak megfelelően, a Honvédségnél rendszeresített egyenruhát
viselnek. Ha az önkéntes tartalékos a rendelkezésre állása időszakában a Honvédség érdekében
végez tevékenységet, részére az egyenruha viselése engedélyezhető. A nyugállományúak
egyenruha-viselését külön rendelkezés állapítja meg.”
(2)	A Hvt. 145. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkéntes védelmi tartalékos és az önkéntes műveleti tartalékos katona a
szerződésben meghatározott beosztásának megfelelő rendfokozatot visel.”
34.	§
A Hvt. 148. § a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg a jelenlegi szöveg
számozása (1) bekezdésre változik:
„(2) A NATO Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló nemzeti intézkedések önállóan,
illetve a bevezetett rendkívüli intézkedésekkel összhangban alkalmazhatók.”
35. §
13
A Hvt. 204. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
(A honvédelmet érintő törvények alkalmazásában)
„ n) honvédelmi érdek: az ország biztonságát, katonai védelmi képességét meghatározó módon
befolyásoló körülmények összessége, ideértve különösen az alkotmányos rend védelméhez, a
szövetségesi kötelezettségek teljesítéséhez, a függetlenség elleni támadó szándékú törekvések, a
szuverenitást és területi integritást sértő vagy veszélyeztető törekvések elhárításához fűződő
érdekeket.”
36.	§
(1)	A Hvt. 207. § (1) bekezdése a következő l) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a törvény alapján rendeletben állapítsa meg)
„l) a Honvédség által védendő létesítmények, valamint a magyar állam folytonosságát és
függetlenségét megtestesítő ereklyék körét, illetve azok őrzésére vonatkozó szabályokat.”
(2)	A Hvt. 207. § (2) bekezdés e) ésf) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„e) a Szolgálati Szabályzat részeként a szolgálati tevékenység, az önkéntes tartalékos őrzés-
védelmi és a katonai rendészeti tevékenység teljesítését,
f)	a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium, a honvédelemért felelős
miniszter közvetlen alárendeltségébe, irányítása, fenntartói irányítása és felügyelete alá tartozó,
valamint a Honvédség hadrendje szerinti szervezetek jogi képviseletének és jogi képviselete
felügyeletének rendjét,”
(3)	A Hvt. 207. § (2) bekezdése a következő g)-k) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a honvédelemért felelős miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„g) a Honvédség személyi állományának élet-, szolgálati, és munkakörülményeivel
összefüggő juttatásainak, ideértve az egyes szociális juttatások, a laktanyai elhelyezés, és a
lakhatást célzó ellátás jogosultjainak körét, feltételeit és rendjét,
h)	a NATO- NYEU központi nyilvántartó, a NATO- NYEU központi rejtjel elosztó hatóság
működési rendjét, valamint a nyilvántartó rendszer működéséhez szükséges általános
követelményeket és eljárásokat,
i)	a meg nem térülő károk leírással és törléssel történő rendezésének és nyilvántartásának
sajátos szabályait,
j) az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben a Honvédség munkakörei, beosztásai
betöltésével összefüggésben az alkalmassági vizsgálatra, annak elrendelésére, véleményezésére
vonatkozó szabályokat, valamint az eljárás rendjét,
k) honvédelmi ágazatban dolgozók igazolványának fajtáit, az igazolványok kezelését és
kiadását.”
14
37.	§
A Hvt. a jelen törvény 1. melléklete szerinti 1. melléklettel egészül ki.
38.	§
(1)	A Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló
2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) 41. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 47
évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel
rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű és
szakképesítésű, magyar állampolgársággal rendelkező személlyel létesíthető, aki a szolgálatra
egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, hozzájárul személyes adatainak a
szolgálati viszony megszűnését követő kezeléséhez és elfogadja egyes alkotmányos jogainak e
törvény szerinti korlátozását.”
(2)	A Hjt. 41. § (12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) Önkéntes műveleti tartalékos szolgálati jogviszony - jogszabályban meghatározott
feltételekkel - azzal a 18. életévét betöltött, de 50 évesnél nem idősebb személlyel létesíthető,
akivel szemben a (2) bekezdésben meghatározott, szolgálati viszony létesítését kizáró ok (a
továbbiakban: kizáró ok) nem áll fenn. Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony létesítése,
illetve fennállása tekintetében a 41/A. §-t és a 41/B. §-t megfelelően alkalmazni kell. Ha az
önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére a hivatásos vagy szerződéses szolgálati viszony
megszűnésével egyidejűleg kerül sor, az önkéntes tartalékos szolgálatot vállaló személy
egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálatától el kell tekinteni, feltéve, hogy a
hivatásos vagy a szerződéses szolgálati viszony nem az állomány tagjának egészségi, illetve
pszichikai állapota miatt került megszüntetésre.”
(3)	A Hjt. 41. § a következő (13)-(15) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot vállaló személy szerződése megkötésekor -
az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - írásbeli nyilatkozatával kizárhatja a külföldi
szolgálatteljesítést. Az önkéntes tartalékos állomány tagja e nyilatkozatát indokolás nélkül
írásban visszavonhatja. A nyilatkozatot, illetve visszavonását az önkéntes tartalékos személyi
anyaggyűjtőjéhez kell csatolni.
(14)	Önkéntes védelmi tartalékos szolgálati jogviszony - szerződésben meghatározott
alkalmassági feltételekkel - a 18. életévét betöltött személlyel és határozatlan időre létesíthető.
(15)	Ha az önkéntes védelmi tartalékos hivatásos-, szerződéses vagy önkéntes műveleti
tartalékos jogviszonyt létesít, védelmi tartalékos szerződése megszűnik.”
15
39.	§
A Hjt. 47/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„47/A. § (1) Önkéntes tartalékos szolgálat a 2. § (10) bekezdésében meghatározott szervezeti
egységben, vagy ezen szervezeti egységek állományából összeállított ideiglenes kötelékben
belföldön, illetve annak kizárása hiányában külföldön teljesíthető.
(2)	Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálatot teljesítő személy - beleegyezésével - hazai és
külföldi egyéni beosztásba is kinevezhető.
(3)	Az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítésre - katonai előképzettsége szerint
differenciáltan - első alkalommal legfeljebb 25 napra, ezt követően a szerződésben foglalt
időtartamig évente legfeljebb 15 napra hívható be.
(4)	Az önkéntes tartalékos - a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon túl - 3 évente
összesen legfeljebb 6 hónap tényleges szolgálatra behívható - amely az önkéntes védelmi
tartalékos esetén a szerződésében meghatározott feladatra történhet -, amely időtartam az érintett
beleegyezésével meghosszabbítható.
(5)	A tényleges szolgálat időtartama külföldi szolgálatteljesítés esetében a (4) bekezdésben
meghatározott időtartamon felül a közvetlen felkészítés és váltás végrehajtásához szükséges
idővel, de legfeljebb 60 nappal meghosszabbítható.
(6)	Ha az önkéntes tartalékos beosztására történő felkészítése szervezetszerű hazai vagy
külföldi tanfolyamon történik, és annak időtartama meghaladja a (3) bekezdésben foglalt
tartamot, az az érintett beleegyezésével - a tanfolyam elvégzéséhez szükséges időtartammal -
meghosszabbítható.”
40.	§
A Hjt. a következő 47/B. §-sal egészül ki:
„ 47/B. § (1) Az önkéntes tartalékos felkészítés vagy tényleges szolgálatteljesítés érdekében
történő behívására behívóparanccsal kerül sor. A behívóparancsot az önkéntes tartalékos
lakóhelye szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság állítja ki, és telefonon vagy postai
kézbesítés útján közli az önkéntes tartalékossal. A behívóparancsot - felkészítés érdekében,
illetve a békeidőszakban végrehajtandó, előre megtervezett tényleges szolgálatra történő behívás
esetén - a felkészítés kezdete előtt legalább 30 nappal kézbesíteni kell.
(2)	Az önkéntes tartalékos a telefonon vagy kézbesítés útján közölt behívóparancsban
megjelölt behívási időponttól a Honvédség tényleges katonai állományába tartozik.
(3)	A szervezeti egységek tervezett önkéntes tartalékos felkészítései várható időpontját - a
negyedév megjelölésével - a tárgyévet megelőző év utolsó negyedévében a miniszter által
vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(4)	Az önkéntes tartalékost a felkészítés érdekében tervezett behívás időpontjáról,
időtartamáról és helyszínéről a behívás időpontját legalább 90 nappal megelőzően a
hadkiegészítő parancsnokság értesíti.”
41.	§
A Hjt. a következő 52/B. §-sal egészül ki:
16
„52/B. § A tényleges szolgálatát töltő önkéntes tartalékos katona vezénylésére - a külföldi
szolgálatteljesítést kizáró nyilatkozatra figyelemmel - az állomány tagjára vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni.”
42.	§
A Hjt. 55. § a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az önkéntes műveleti tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a hivatásos
szolgálat felső korhatárával.
(4)	Az önkéntes védelmi tartalékos szolgálat felső korhatára megegyezik a
társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíj korhatárával.”
43.	§
A Hjt. a következő 56/A. §-sal egészül ki:
„56/A. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnik:
a)	közös megegyezéssel,
b)	az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetésével,
c)	az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszüntetése fenyítés kiszabásával,
d)	az önkéntes tartalékos halálával,
e)	hivatásos, illetve szerződéses állományba vétellel,
f)	a szerződésben megállapított idő leteltével, annak meghosszabbítása kivételével,
g)	az önkéntes tartalékos szolgálatra való alkalmatlanság megállapításával,
h)	az önkéntes tartalékos katona a szolgálatra az 59. § (6) bekezdése alapján méltatlanná
válásának megállapításával,
i)	a törvény erejénél fogva a 41/A. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség
ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az önkéntes tartalékos nem
bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye.
(2)	Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony megszűnésének napján az önkéntes
tartalékos járandóságai időarányosan elszámolásra kerülnek.
(3)	Az (1) bekezdés h) pontja esetén az önkéntes tartalékos katonák egyenruha viselésére és
rendfokozat használatára a 230. § (7)-(9) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.”
44.	§
A Hjt. 59.§ a következő (6/a) bekezdéssel egészül ki:
„(6/a) Méltatlanság megállapítása esetén a hivatásos állomány volt tagja egyenruhát nem
viselhet.”
17
45.	§
A Hjt. a következő alcímmel és 61/C. §-sal egészül ki:
„Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszony egyoldalú megszüntetése
61/C. § (1) Az önkéntes tartalékos szolgálati jogviszonyt a katonai szolgálatra rendelkezésre
állás időszakában - az 1. § (3) bekezdés szerinti időszakok kivételével - az állományilletékes
parancsnok és az önkéntes tartalékos indokolás nélkül, egyoldalúan megszüntetheti.
(2)	A felek eltérő megállapodása hiányában az egyoldalú megszüntetés esetében a szerződés a
megszüntetésről szóló nyilatkozat kézhezvételét követő három hónap elteltével szűnik meg, mely
időszak a felek ettől eltérő megállapodása esetén sem haladhatja meg a nyolc hónapot.”
46.	§
A Hjt. 114. § (1) bekezdése a következő w) ponttal egészül ki:
(Az egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:)
„w) önkéntes műveleti tartalékos legénységi állomány külön pótléka a beosztásra való
felkészítés idejére havonta 36%.”
47. §
A Hjt. 114/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„114/A. § (1) Az önkéntes műveleti tartalékos katona a 47/A. § (3) bekezdése alapján a
felkészítés idejére a viselt rendfokozatának megfelelő honvédelmi pótlékra, az állománytábla
szerinti beosztásához tartozó kategóriának megfelelő beosztási illetményre, valamint - iskolai
végzettségétől és a szolgálatteljesítési helyétől függően - illetménykiegészítésre, továbbá
kizárólag a legénységi állományú önkéntes műveleti tartalékos katona a 114. § (1) bekezdés w)
pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. Az előzőeken felül az önkéntes műveleti tartalékos
katona ezen időszakra laktanyai elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a
szolgálatteljesítésnek ideje alatt a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi utazási költségeinek
a megtérítésére is jogosult. A 47/A. § (4) és (5) bekezdése alapján tényleges szolgálatot teljesítő
önkéntes műveleti tartalékos állomány esetében a szolgálatteljesítés idejét, az illetményt, a
költségtérítések, a kedvezmények és a támogatások mértékét a szerződéses katonákra vonatkozó
szabályok szerint kell megállapítani. Az önkéntes műveleti tartalékos katona éves elektronikus
kapcsolattartási hozzájárulásra jogosult.
(2)	Az önkéntes védelmi tartalékos katona egyszeri az illetményalap 45%-ában
megállapított szerződéskötési díjra, tényleges szolgálatteljesítésének idejére laktanyai
elhelyezésre, térítésmentes élelmezési ellátásra és a szolgálatteljesítéssel összefüggő helyközi
utazási költségeinek a megtérítésére jogosult. Az önkéntes védelmi tartalékos katona
rendelkezésre állási díjra nem jogosult. Ha az önkéntes védelmi tartalékos katona a
18
szerződésében vállalt alapfeladatától eltérő feladatra kerül igénybevétele, juttatásait az önkéntes
műveleti tartalékosokra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani, vagy az ezt meg nem
haladó, szerződésében meghatározott egyéni illetményre jogosult, ha a szerződésében a teljes
önkéntesség tényét nem rögzítette.”
(3)	Az önkéntes műveleti tartalékos katonák illetményét - az (1) bekezdésben foglaltakra
figyelemmel - a szerződéses katonákra vonatkozó szabályok szerint kell megállapítani és
folyósítani.
(4)	Az önkéntes műveleti tartalékos katona - az illetményen túlmenően - rendelkezésre állási
díjra jogosult, melynek összege a szerződés
a)	1-2 évében évente 1 havi alapilletmény,
b)	3-5 évében évente 2 havi alapilletmény,
c)	5 év felett évente 3 havi alapilletmény
összegével egyenlő.
(5)	Ha az önkéntes műveleti tartalékos katonai szolgálat vállalásáról szóló szerződés
megszüntetése a katona kezdeményezésére történik, részére a szerződés felmondásának napja
előtti időre eső járandóságokat, továbbá a rendelkezésre állási díj időarányos részét ki kell fizetni.
(6)	Ha a szerződés közös megegyezéssel vagy a Honvédség kezdeményezésére szűnik meg, a
megkezdett év után járó rendelkezésre állási díjat az önkéntes műveleti tartalékos katona részére
teljes összegben ki kell fizetni.
(7)	Az önkéntes tartalékos katona részéről, ha szerződéses szolgálati viszonyt létesít,
visszafizetési kötelezettség sem az (5) bekezdésben, sem a (6) bekezdésben említett esetekben
nem áll fenn.”
48.	§
A Hjt. 131. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha a törvény eltérően nem rendelkezik, e Fejezet rendelkezéseit az önkéntes tartalékos
katonákra is alkalmazni kell. E Fejezet alkalmazásában a szolgálati viszony alatt az önkéntes
tartalékos szolgálati jogviszonyt is érteni kell.”
49.	§
A Hjt. 148. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az önkéntes tartalékos katona ellen indított fegyelmi eljárásban - annak lefolytatása
szempontjából - a rendelkezésre állás időszaka nem minősül tartós távollétnek, illetve
akadályoztatásnak.”
50.	§
A Hjt. 228. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(A személyügyi alapnyilvántartásba betekinteni, illetve abból adatot átvenni jogosult:)
19
„k) az önkéntes tartalékosok adatai tekintetében, azok behívásának előkészítése és
végrehajtása érdekében a katonai igazgatás lakóhely szerint illetékes területi szervei.”
51.	§
A Hjt. a következő 230/A. §-sal egészül ki:
„230/A. § A miniszter nyugállományú tábornok esetén az egyenruha-viselési jog
megvonására, illetve a rendfokozat használatától történő eltiltásra a köztársasági elnökhöz tesz
előterjesztést. A miniszter előterjesztési javaslatát a nyugállományú tábornok részére kézbesíteni
kell. A nyugállományú tábornok a javaslattal szemben a kézbesítéstől számított 30 napon belül
bírósághoz fordulhat, melyet a lakóhely szerint illetékes hadkiegészítő parancsnokság
parancsnokának írásban bejelenteni köteles. A nyugállományú tábornokot a jogorvoslat
lehetőségéről tájékoztatni kell. A kereset jogerős elbírálásáig a javaslat nem terjeszthető a
köztársasági elnök elé.”
52.	§
(1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény (a továbbiakban: Fböt.) 8.§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés
lép:
„(2) A formaruhának egyértelműen különböznie kell a Magyar Honvédség, illetve a
rendvédelmi szervek egyenruhájától. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség
objektumait őrző fegyveres biztonsági őrség önkéntes tartalékos tagjaira.”
(2)	Az Fböt. 9. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fegyveres biztonsági őrség számára - az engedélyben meghatározott mennyiségben és
minőségben - a rendőrségnél - illetve a Magyar Honvédség objektumait őrző fegyveres
biztonsági őrség esetén a Magyar Honvédségnél - rendszeresített és a 10. § (2) bekezdésben
felsorolt kényszerítő eszköz, továbbá lőfegyver és lőszer vásárlása, illetve tartása engedélyezhető.
A szolgálati tevékenységhez csak a rendőrség központi szerv Kutyavezető- képző Iskolája által
minősített (vizsgáztatott) kutya alkalmazható.”
53.	§
A köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi
LXVI. törvény 19. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szaklevéltár illetékességi köre - az Allambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
kivételével -)
„a) a Hadtörténelmi Levéltár esetében a honvédelemért felelős miniszter és a Honvéd
Vezérkar, valamint az ezek közvetlen felügyelete vagy irányítása alá tartozó katonai szervezetek
és a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok,”
20
(levéltári anyagára, továbbá mindezek jogelődeinek működése során keletkezett levéltári
anyagára terjed ki.)
54.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személy- és vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói tevékenységet folytató a
Magyar Honvédségre, rendvédelmi szervre, más hatóságra utaló elnevezést, formaruhát, illetve
hatósági jellegre utaló, megtévesztésre alkalmas egyéb jelzést vagy címet, rangjelzést nem
használhat. E rendelkezés nem alkalmazható a Magyar Honvédség objektumai őrzésével
kapcsolatos, önkéntes tartalékos által ellátott személy- és vagyonvédelmi tevékenységre.”
55.	§
Ez a törvény 2011. január 1-jén lép hatályba.
56.	§
(1)	A Hvt.
a)	8. § (4) bekezdésében az „a büntetés-végrehajtási szervezet, a vám- és pénzügyőrség, a
katasztrófavédelem, valamint a hivatásos önkormányzati” szövegrész helyébe az „a büntetés-
végrehajtási szervezet, a katasztrófavédelem, valamint az állami és a hivatásos önkormányzati”
szöveg,
b)	a 33. § (5) bekezdésében a „köztisztviselőire” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőire,
köztisztviselőire” szöveg,
c)	101. § (3) bekezdés j) pontjában az „irányítja” szövegrész helyébe a „vezeti” szöveg,
d)	102. § (1) bekezdésében a „középszintű irányító szervek” szövegrész helyébe a „középszintű
vezető szerv” szöveg,
e)	204. § (1) bekezdés b) pontjában a „Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.)” szövegrész helyébe
a „Hjt.” szöveg
lép.
(2)	A Hjt.
a)	2. § (38) bekezdésben az „önként vállalja” szövegrész helyébe az „önkéntes műveleti
tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként vállalja” szöveg,
b)	68. § (5) bekezdésében az „összegű előleget” szövegrész helyébe az „összeget” szöveg,
c)	152. § (2) bekezdésben a „Honvédséghez nem tartozó személyt” szövegrész helyébe a
„Honvédséghez nem tartozó személyt, valamint az önkéntes tartalékos katonát a rendelkezésre
állás időszakában” szöveg,
d)	165. § (1) bekezdésben „az illetményéből” szövegrész helyébe „az illetményéből,
illetve - önkéntes tartalékos katona esetén - rendelkezésre állási díjából” szöveg,
e)	287. § (2) bekezdés e) pontjában a „leszerelési segély” szövegrész helyébe a
„leszerelési segély, szerződés-hosszabbítási díj, szerződéskötési díj” szöveg, a „toborzópénz
visszafizetésével” szövegrész helyébe a „toborzópénz és a szerződéskötési díj
visszafizetésével” szöveg,
21
f)	287. § (2) bekezdés f) pontfc) alpontjában az „ elengedésének” szövegrész helyébe az
„elengedésének, továbbá a túlélő hozzátartozó lakhatási támogatásának” szöveg
lép.
57.	§
(1)	Hatályát veszti a Hvt.
a)	52. § (1) bekezdés d) pont da) alpontjában a „hadfelszerelési” szöveg,
b)	72. § (2) bekezdésében „az állami szerveknek jogszabályban meghatározott feladataik
ellátásához” szöveg,
c)	76. § (2) bekezdésében a „béke- és háborús” szöveg,
d)	85. §-a,
e)	86. § (1) bekezdésében az „és anyagok” szöveg,
f)	97. § (1) bekezdés n) pontjában az „anyagi-technikai, közlekedési,” szöveg,
g)	207. § (1) bekezdés b) pontjában a „váratlan” szöveg.
(2)	Hatályát veszti a Hjt.
a)	38/B. §-a,
b)	41/A. § nyitó szövegrészében a „(továbbiakban: kizáró ok)” szöveg,
c)	46. § (5) és (7) bekezdése,
d)	109/A. §-ban a „Honvéd Vezérkar főnöke és a” szöveg,
e)	287. § (2) bekezdés j) pontjában a „ , valamint a meg nem térülő károk rendezésének és
nyilvántartásának sajátos szabályait” szöveg.
(3)	Hatályát veszti a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2007. évi XCIII. törvény.
(4)	Ez a törvény 2012. január 2-án veszti hatályát.
58.	§
(1)	Nem lép hatályba a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény módosításáról szóló 2009. évi CXLII. törvény 5. § (2)
bekezdése, 7-9. §, 10. § (2) bekezdése, 12. §, 22. § (1) bekezdése, 23. §, 27. § és 30. §-a.
(2)	Nem lép hatályba a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak
jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény és más törvények szolgálati viszonnyal összefüggő
módosításáról szóló 2010. évi XCV. törvény 4. §-a, 9. §-a, 26. § (3) bekezdése, 30. §, 42. § (2)
bekezdése és 46. § (2) bekezdése.

1. melléklet a 2010. évi ....törvényhez

„ 1. melléklet a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényhez
A tartalékos katona esküje
„Én, ......esküszöm, hogy a Magyar Köztársaságot híven szolgálom, a Magyar
Honvédségnek hűséges katonája leszek. A Magyar Köztársaság érdekeit, állampolgárainak jogait
és szabadságát bátran, a törvények betartásával, életem árán is megvédem.”
(Az esküt tevő egyéni meggyőződése szerint)
„Isten engem úgy segéljen!””

INDOKOLÁS

A HONVÉDELEMRŐL ÉS A MAGYAR HONVÉDSÉGRŐL SZÓLÓ
2004. ÉVI CV. TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ
TÖRVÉNYJAVASLATHOZ
Á L T A L Á N O S I N D O K O L Á S
A honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvény (a továbbiakban:
Hvt.) módosításáról szóló törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) célja a Honvédelmi
Minisztérium (a továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség)
szervezetének korszerűsítése, a működés hatékonyabbá tétele, az elmúlt időszakban tapasztalt
hiányosságok kiküszöbölése, a jogszabályi és szervezeti változások átvezetése, továbbá a
tartalékosi rendszer felülvizsgálata fejlesztése törvényi feltételeinek megteremtése.
A Javaslat a honvédelmi miniszter szakirányítási jogköre ellátásában közreműködő
közigazgatási államtitkár mellett a katonai terület szakirányításában közreműködő Honvéd
Vezérkar főnöke felelősségét is megállapítja. A Kormány és a honvédelmi miniszter részére
megállapított, illetve módosuló jogkörei gyakorlása érdekében a Javaslat rendeleti
felhatalmazásokat állapít meg. A más minisztériumi általános struktúrától némileg eltérő integrált
HM-ben a Honvéd Vezérkar szervezeti egységeként hozza létre a „civil” főosztályokkal azonos
jogállású csoportfőnökségeket.
A HM kiemelt célkitűzése az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztése, amelynek keretében a
Honvédség új tartalékos rendszere két pillérre épül: az önkéntesség alapján szervezett műveleti és
védelmi tartalékra, illetve a törvényi kötelezettségen alapuló kiképzett tartalékosokra és a
potenciális hadkötelesekre. A Javaslat a Honvédség tartalékos rendszere önkéntes tartalékos
komponensének alapszabályait tartalmazza, amelyek megteremtik annak lehetőségét, hogy az
önkéntes tartalékos rendszer egyes elemei már 2011. január 1-jén megkezdhessék a működést. Az
önkéntesség alapján szervezett védelmi tartalék és műveleti tartalék biztosítja, hogy a
hadkiegészítés béke- és minősített időszakban is zavartalan legyen. A tartalékos rendszer második
komponensét képező kiképzett tartalékos és potenciális hadköteles állomány törvényi kötelezettség
alapján szerveződik, behívásuk kizárólag minősített időszakban történhet.
A Javaslat szerves részét képezi a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú
katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Hjt.) módosítása, amelyet
a Honvédség új tartalékos rendszere koncepciójának irányvonalai tesznek szükségessé. Az új
fejlesztési célkitűzések értelmében 2011. január 1-jétől megkezdi működésüket az önkéntes
tartalékos rendszer egyes elemei, amely állomány különösen a kritikus infrastruktúra-
védelemben, a katasztrófavédelemben, illetve a befogadó nemzeti támogatás feladataiban
működik közre.
A Hjt. legutóbbi módosítását 2010. október 18-án elfogadta az Országgyűlés (2010. évi XCV.
törvény), melynek rendelkezései közül néhány az önkéntes tartalékos rendszerre vonatkozik,
2012. január 1-jei hatálybalépéssel. Figyelemmel azonban arra, hogy a tartalékos rendszer
24
védelmi tartalék elemének már 2011. január 1-jén működnie kell, az újonnan elfogadott
szabályok hatálybaléptetése ezen korábbi időponttól indokolt. Az előterjesztés ennek megfelelően
tartalmazza a Hjt. legfrissebb módosítása részét képező, az önkéntes tartalékos komponensre
vonatkozó szabályok korábbi hatálybaléptetésének megoldását.
A Hjt. módosítása kiterjed az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére, az állomány
felkészítésére és behívására, tényleges szolgálatteljesítésére, vezénylésére, az önkéntes tartalékosi
szolgálati jogviszony megszüntetésére, valamint az állomány juttatásaira.
R É S Z L E T E S I N D O K O L Á S
Az 1. §-hoz
(Hvt. 6. § (1) bekezdés)
A Javaslat a kiképzett tartalékos (volt hivatásos, szerződéses, önkéntes tartalékos katona)
esetében a hadkötelezettség korhatárának emelését állapítja meg.
A 2. §-hoz
(Hvt. 7. § (1)-(2) bekezdés)
A Javaslat kiegészíti a katonai nyilvántartásban kezelhető adatok körét a meghagyásba
helyezettek munkakörére vonatkozó adatokkal, a meghagyás tervezése és a meghagyásba
helyezés végrehajtása céljából. Ennek során a Javaslat figyelemmel van a meghagyással
kapcsolatos eljárás és a meghagyásba bevont szervek besorolásának szabályairól szóló 68/2009.
(IV. 2.) Korm. rendeletre is. A Javaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a katonai
nyilvántartás kezelje a kiképzett tartalékosok adatait, békeidőszakban előkészítve a tartalékosok
rendkívüli állapotban és megelőző védelmi helyzetben történő behívását.
A 3. §-hoz
(Hvt. 8. § (6) bekezdés)
A meghagyásba bevont szerv vezetőjét a Javaslat a meghagyás tervezhetősége és a
meghagyás végrehajthatósága érdekében adatszolgáltatásra kötelezi a Hvt. 7. § (1) bekezdés S)
pontjában meghatározott adatok vonatkozásában.
A 4. §-hoz
(Hvt. 9. § (3/a) bekezdéséhez)
Az adatszolgáltatás lehetővé teszi a kiképzett tartalékosok békeidőszakban történő hadi
beosztásra történő kiírását és a kiképzett tartalékosok gyors és differenciált behívását.
Mindemellett a szabályozási megoldás biztosítja, hogy az adatszolgáltatás ne járjon az
állampolgár részére személyes kötelezettség előírásával.
25
Az 5. §-hoz
(Hvt. 39. § (1) bekezdés)
A Javaslat a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004.
évi CXL. törvény által használt terminológiának megfelelő pontosítást tartalmaz.
A 6. §-hoz
(Hvt. 50. § (1) és (2) bekezdéséhez)
A Javaslat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében viselt tagságunkból eredő
nemzetközi kötelezettségünknek megfelelően, a Kormány feladataként állapítja meg a NATO
Válságreagáló Rendszerének alkalmazásáról való gondoskodást és az azzal összhangban álló
nemzeti intézkedések rendszerének létrehozását és irányítását.
A Honvédelmi Tanács és a Kormány speciális működési feltételeinek biztosíthatósága
érdekében a Javaslat nevesíti az info-kommunikációs támogatás biztosítását és az ehhez
szükséges források tervezhetőségét.
A 7. §-hoz
(Hvt. 51. §)
A Javaslat a Hvt. 50. §-ának módosításával összhangban kiegészíti a honvédelmi miniszter
felelősségi körét a válságkezelés katonai feladatainak végrehajtásával.
A 8. §-hoz
(Hvt. 52. § (1) bekezdés d) és h) pontja, valamint (3) bekezdése)
A Javaslat a Hvt. 50. §-sal történő összhang megteremtése érdekében a honvédelmi miniszter
ágazati irányítási jogköre kiegészül a polgári válságkezelés katonai eszközökkel történő
támogatásának biztosításával és a polgári veszélyhelyzeti tervezéssel kapcsolatos feladatok
végrehajtásával.
A Javaslat a Hvt. 52. § (1) bekezdés h) pontjának módosítását kezdeményezi annak
érdekében, hogy - a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX törvény (a továbbiakban Ftv.)
fogalomrendszerével összhangban - a katonai felsőoktatási intézmény felett miniszteri
jogkörében a „felügyelet” kifejezés helyett a fenntartói irányítás fogalom kerüljön nevesítésre.
Ehhez kapcsolódóan egyértelműsítésre kerül, hogy - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az
Egyetem vonatkozásában a miniszter normatív utasítási joggal rendelkezik.
A 9. §-hoz
(Hvt. 60. § (2) és (5) bekezdés)
A Javaslat kiemelt célkitűzésként kezeli az önkéntes tartalékos rendszer fejlesztését. Az
önkéntes tartalékosok zökkenőmentes behívhatóságának biztosítása érdekében a hadkiegészítő
parancsnokságok feladatává teszi e személyi kör behívását.
26
A védelmi képesség biztosítása céljából a hadkiegészítő parancsnokságok a Javaslatban
meghatározott körben adatokat igényelhetnek a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól.
A 10. §-hoz
(Hvt. 70. § (1) és (3) bekezdés)
A Honvédség állami protokolláris feladatokban történő közreműködése keretében a
közintézmények és a magyar történelem szempontjából fontos ereklyék őrzése kiemelt
jelentőségű. E feladatot a Honvédség feladatrendszerében az egyértelműsítés érdekében
kifejezetten szükséges megjeleníteni.
A 11. §-hoz
(Hvt. 75. §)
A javaslat a magas színvonalú és akkreditált oktatás biztosítása érdekében fenntartja a
hatályos szabályozás azon rendelkezését, amely szerint a katonai felsőoktatási intézmény képzési
tevékenységét a Honvédség és a rendvédelmi szervek igényeire figyelemmel látja el, illetve
lehetősége van arra, hogy a képzés gyakorlati részéhez szükséges körben és mértékben
haditechnikai eszközöket és anyagokat tartson fent.
A Javaslat nevesíti, hogy a honvéd tisztjelölt a Honvédség önálló állománytáblával
rendelkező, a Honvéd Vezérkar főnöke közvetlen alárendeltségébe tartozó zászlóalj állományába
tartozik, emellett a katonai felsőoktatási intézménnyel előkészítő, vagy hallgatói jogviszonyban
áll. Ennek részletes szabályait a katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények vezetőinek,
oktatóinak és hallgatóinak jogállásáról szóló 1996. évi XLV. törvény, illetve végrehajtási
rendeletei tartalmazzák.
Az MH Ludovika Zászlóalj (a továbbiakban: Zászlóalj), mint önálló állománytáblás
katonai szervezet az általános szabályok szerint tart fenn haditechnikai eszközöket és anyagokat.
A Zászlóalj a honvéd tisztjelöltek kiképzésének gyakorlati részét a haditechnikai eszközeinek és
anyagainak felhasználásával biztosítja.
A 12. §-hoz
(Hvt. 76. § (3) bekezdés)
A Javaslat az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 88.§ (2) bekezdésével
hozza összhangba a Hvt. szabályait.
A 13. §-hoz
(Hvt. 76/A. §)
A válságkezelő és béketeremtő műveletekben résztvevő szervezeti egységek feladatainak
önálló végrehajtásához nélkülözhetetlen feltétel azok jogi személyiséggel történő felruházása. A
Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 30. §-a lehetővé teszi, hogy jogszabály,
alapító határozat vagy alapító okirat jogi személyiséggel ruházza fel a jogi személy szervezeti
egységét. Ezért a Javaslat a szövetségi és nemzetközi szerződésből eredő katonai
27
kötelezettségeket teljesítő honvédelmi szervezetek válságkezelő és békeműveletekben résztvevő
szervezeti egysége részére a munkáltatói jogok, a költségvetési előirányzatok feletti rendelkezési
és kötelezettségvállalási jogkörök gyakorlása tekintetében jogi személyiséget ad.
A 14. §-hoz
(Hvt. 77. § (1) bekezdés)
A Javaslat a Hvt. hatálybalépése óta bekövetkezett szervezeti változásoknak megfelelő
korrekciót tartalmaz.
A 15. §-hoz
(Hvt. 79. §)
A Javaslat a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény terminológiájához igazítja a Magyar
Honvédség személyi állományára vonatkozó szabályokat.
A 16. §-hoz
(Hvt. 80. § (1) bekezdés)
A Javaslat az ösztöndíjas hallgató megnevezés helyett a honvéd tisztjelölt fogalmát vezeti
be.
A 17-18. §-hoz
(Hvt. 83-83/A. §)
A hadkötelezettségen alapuló békeidőszaki sor- és tartalékos katonai szolgálat
megszűnésével, a Honvédség tevékenysége tekintetében megnövekedett a tartalékos rendszer
jelentősége. A Javaslat a Honvédség tartalékos rendszerének fejlesztése keretében differenciálni
kívánja a különböző jellegű és eltérő kötöttséget jelentő önkéntes tartalékos szolgálati formákat.
Megállapítja, hogy alkotmányos kötelezettségként vagy önkéntesség alapján kerülhet sor
tartalékosi szolgálatra. Béke időszakában a szolgálatteljesítés alapja az önkéntes vállalás. A
Javaslat megnevezi a tartalékosi rendszer elemeit és megállapítja az egyes elemekre vonatkozó
legfontosabb szabályokat, továbbá a katonai esküt nem tett tartalékosok esküjének szövegét is
rögzíti. A rendszer széleskörű kiépíthetőségének fontos eleme az önkéntes tartalékos szolgálatot
teljesítők munkáltatóinak érdekeltté tétele abban, hogy munkavállalóik önkéntes tartalékos
szolgálatot vállalhassanak. A Javaslat erre figyelemmel a Kormány feladatkörébe utalja a
békeidőszaki munkáltatói ösztönző-kompenzációs rendszer kidolgozását.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy a védelmi tartalékos, ha a Honvédség érdekében végez
tevékenységet, úgy e tevékenység ellátása során katonai egyenruhát viseljen. Ilyen jellegű
tevékenység egyik tipikus formája, a honvédségi objektumok, laktanyák őrzése. A Javaslat
egyúttal a védelmi tartalékosra vonatkozó legfontosabb szerződési feltételeket is megállapítja.
A 19. §-hoz
(Hvt. 84. § )
A Javaslat korrigálja a hadfelszerelés biztosítására vonatkozó szabályt.
28
A 20. §-hoz
(Hvt. 88. § (2) bekezdés)
A Javaslat a katonai terminológiának megfelelő technikai jellegű kodifikációs pontosítást
tartalmaz.
A 21. §-hoz
(Hvt. 95. §-a előtti cím)
A Javaslat pontosítja és következetesen végigvezeti a törvény szövegében az „irányítás” és a
„felső szintű vezetés” használatát, figyelemmel az Alkotmány 40/B. § (3) bekezdésének
megfogalmazására, valamint arra, hogy a Hvt. a Honvédség vezetését szintenként határozza meg.
A 22. §-hoz
(Hvt. 96. §)
A közigazgatási államtitkári funkció visszaállítása következményeként a korábbi
törvénymódosítás a Hvt. 96. §-át úgy módosította, hogy a honvédelmi miniszter a szakirányítási
jogkörét a közigazgatási államtitkár útján gyakorolja. Az integrált HM ugyanakkor feladatait
eredményesen akkor tudja ellátni, ha a honvédelmi miniszter a szakirányítási jogkörét a katonai
szakterületek tekintetében a Honvéd Vezérkar főnöke közreműködésével látja el. A Javaslat a
Honvéd Vezérkar főnökének szakirányítási jogkörét is tartalmazza.
A 23. §-hoz
(Hvt. 97. § (1) és (3) bekezdés)
A Javaslat pontosítja a honvédelmi miniszter feladatait.
A honvédelmi miniszter a Honvédség irányítására vonatkozó jogkörei között - a hivatásos,
szerződéses és önkéntes tartalékos állomány jogállását tartalmazó külön törvény szerinti
jogosultságon és kötelezettségen felül - a Honvédség teljes személyi állománya tekintetében
irányítási felelősséggel bír. A Javaslat a személyi állomány vonatkozásában pontosítja e
felelősség tartalmát. A Javaslat a honvédelmi miniszter felelősségi körébe utalja az önkéntes
tartalékosok tényleges katonai szolgálatra történő behívásának elrendelését, amennyiben az nem a
tervezett kiképzés végrehajtására irányul.
A 24. §-hoz
(Hvt. 99. §)
A Javaslat rögzíti, hogy a HM központi államigazgatási szerv.
A 25. §-hoz
(Hvt. 100. § (2)-(3) bekezdése)
A Honvédség szakirányítását biztosító honvédelmi miniszteri jogkört segítő közigazgatási
államtitkári, Honvéd Vezérkar főnöki hatáskör megosztására figyelemmel a Javaslat Hvt. 100. §-
29
ára vonatkozó módosítása a közigazgatási államtitkár szakirányítással kapcsolatos feladatait
rendezi.
A 26. §-hoz
(Hvt. 101. § (2) és (3) bekezdés, valamint az új (6)-(7) bekezdése)
A Javaslat a katonai terminológiának megfelelően határozza meg a kiegészítésben és a
módosításban jelzett minősített időszakokban a hadkiegészítés kifejezéseket, egyúttal a Honvéd
Vezérkar főnöke jogkörét kiegészíti a hadkiegészítés rendszerében a szolgáltatások
igénybevételével, tervezésével és vezetésével. Mindezeken túl a szakmai feladatok pontosítását is
tartalmazza a Javaslat.
A Javaslat a katonai terület szakirányításának felelősségét állapítja meg a Honvéd Vezérkar
főnöke számára. E módosítással hatályon kívül helyezett jogkörök megfelelő pontosítással a Hvt.
110.	§ (1)-(2) bekezdésben kerültek megállapításra.
A Javaslat a HM működésében a Honvédség vezetésében és szakirányításban való
közreműködésük és felelősségük arányában a Honvéd Vezérkar főnöke és helyettese illetménye
és juttatásai szintjét állapítja meg.
A Javaslat rögzíti, hogy a Honvéd Vezérkar főnöke, mint a Honvédség első számú katonája
egyúttal a Honvédség tényleges állományú katonáinak szolgálati elöljárója. E jogkört a (7)
bekezdésben foglaltak szerint gyakorolja.
A 27. §-hoz
(Hvt. új 101/A. §)
Az integrált minisztérium részét képező Honvéd Vezérkarnak a közigazgatási szervezeti
felépítéstől eltérő NATO struktúra (a „J” rendszer) szerinti csoportfőnöki szervezeti felosztását
állapítja meg a Javaslat. Emellett kifejezi azt is, hogy a minisztériumi főosztály és a
csoportfőnökség azonos jogállású szervezet.
A 28. §-hoz
(Hvt. 102. §)
A Hvt. 95. §-nál megjelölt indok alapján a Javaslat a Hvt. 102. §-a előtti alcímben az
„irányítása” kifejezés „vezetése” kifejezésre módosul. A Javaslat a külföldön hadműveleti
irányítás alá helyezett katonai szervezet parancsnoki funkciója betöltésére vonatkozó
rendelkezését módosítja.
A 29. §-hoz
(Hvt. 110. § (1)-(2) bekezdés)
A Hvt. belső rendelkezések kiadására vonatkozó rendelkezései alapvetően a szakirányítási
hatáskörök változása, illetve a szakirányítás és a Honvéd Vezérkar főnök vezetési eszközeinek
pontosítása miatt kerülnek módosításra. A Javaslat egyúttal szűkíti az intézkedés kiadására
jogosultak körét is.
30
A 30. §-hoz
(Hvt. 111. § (1) bekezdés)
A Hvt. 111. § (1) bekezdése pontosításával a Honvédség vezetése feltételei között a
kommunikációs rendszerek technikai elemeit jelöli meg a Javaslat.
A 31. §-hoz
(Hvt. 132. § (3) és (4) bekezdés)
A Javaslat az MH Légierő Parancsnokság megszűnése következtében szükségessé váló
pontosításokat tartalmaz egyes jogkörök gyakorlása vonatkozásában.
A 32. §-hoz
(Hvt. 138. § (1) bekezdés)
A Javaslat a Honvédség nemzetközi együttműködésének kereteit bővíti a híradó, informatikai
és információvédelmi területekkel.
A 33. §-hoz
(Hvt. 145. § (1)-(4) bekezdés)
A Javaslat a tartalékosi rendszer átalakításával összefüggésben kiegészíti az egyenruha
viselésére és a rendfokozati jelzésekre vonatkozó szabályozást. Megteremti annak lehetőségét,
hogy az önkéntes tartalékos a Honvédség érdekében végzett tevékenysége során a rendelkezésre
állás időszakában is egyenruhát viselhessen, így is kifejezhesse a Honvédséghez tartozását.
Szabályozza továbbá az önkéntes védelmi tartalékos és az önkéntes műveleti tartalékos
rendfokozatát.
A 34. §-hoz
(Hvt. 148. § új (2) bekezdés)
A Hvt. 207. § (1) bekezdése a Kormány részére állapít meg szabályozási feladatot a NATO
Válságreagálási Rendszerrel kapcsolatban. A hazai adaptációra felhatalmazó rendelkezés szerint
a kormányrendeleti szabályozás részbeni végrehajthatósága érdekében a Javaslat a Hvt. 148. §-át
módosítja. A módosítás alapján a Válságreagálási Rendszerrel összhangban álló olyan nemzeti
intézkedésekkel kell a jövőben rendelkezni, amelyet önállóan, illetve a minősített időszakra
vonatkozó rendkívüli intézkedésekkel összhangban kell alkalmazni. A NATO alárendeltségében
lévő magyar alakulatok már e rendszert kötelezően alkalmazzák.
A 35. §-hoz
(Hvt. 204. § (1) bekezdés)
A Javaslat a honvédelmet érintő törvények alkalmazása tekintetében a „honvédelmi érdek”
kifejezésre is törvényi értelmezést ad.
31
A 36. §-hoz
(Hvt. 207. § (1)-(2) bekezdései)
A Kormány és a honvédelmi miniszter hatáskörét bővítő módosítások végrehajthatósága
érdekében állapít meg a Javaslat rendeletalkotási felhatalmazásokat.
A 37. §-hoz
A Javaslat a Hvt. mellékleteként felveszi a tartalékos katona esküjének szövegét.
A 38-51. §-okhoz
(a Hjt. módosításaihoz)
A Hjt. módosítására vonatkozó rendelkezések a Honvédség önkéntes tartalékos rendszerének
fejlesztéséhez kapcsolódnak. A tartalékos rendszer új fejlesztési koncepciója alapján 2011. január
1-jén megkezdi működését a tartalékos rendszer első komponensébe tartozó önkéntes védelmi
tartalék, amelynek kapcsolódó jogállási rendelkezéseit tartalmazza a Javaslat.
A Hjt. módosítása kiterjed az önkéntes tartalékos szolgálati viszony létesítésére, az állomány
felkészítésére és behívására, tényleges szolgálatteljesítésére, vezénylésére, az önkéntes tartalékosi
szolgálati jogviszony megszüntetésére, valamint az állomány juttatásaira.
Az önkéntes tartalékos rendszer részét képező önkéntes műveleti és védelmi tartalék erők
feltöltését több ütemben tervezi a tárca. Erre való tekintettel szükséges a jogállásra vonatkozó
rendelkezéseket is szerepeltetni a Hjt.-ben, és 2011. január 1-jén hatályba léptetni; ezáltal
megteremthető a tartalékos rendszer önkéntes komponensére vonatkozó szabályozás teljessége, az
ütemezett feltöltés jogi alapja.
A Javaslat a Hvt. módosításokkal összefüggésben a Hjt. több rendelkezésének módosítását is
tartalmazza.
A Hjt. legutóbbi módosítását 2010. október 18-án elfogadta az Országgyűlés, amely
rendelkezések közül néhány az önkéntes tartalékos rendszerre vonatkozik, 2012. január 1-jei
hatálybalépéssel. Figyelemmel azonban arra, hogy a tartalékos rendszer egyes elemeinek már
2011.	január 1-jén működnie kell, az újonnan elfogadott szabályok hatálybaléptetése ezen
időponttól indokolt. A Javaslat ennek megfelelően tartalmazza a Hjt. legfrissebb módosítása
részét képező, az önkéntes tartalékos komponensre vonatkozó szabályok korábbi
hatálybaléptetésének megoldását.
A Hjt. lehetővé teszi, hogy az ott meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagjának
szolgálati viszonyát méltatlanság címén szüntessék meg. Aki a hivatásos szolgálatra méltatlanná
vált, nem tekinthető arra sem méltónak, hogy a Honvédség egyenruháját viselhesse a szolgálati
viszony megszűnését követően. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, hogy méltatlanság
megállapítása esetén a hivatásos állomány volt tagjának egyenruha viselési joga a törvény
erejénél fogva megszűnik.
Az 52. §-hoz
A védelmi tartalékosok esetében a Javaslat lehetővé teszi, hogyha a tartalékos a Honvédség
érdekében végez tevékenységet, katonai egyenruhát viseljen. A Honvédség érdekében végzett
tevékenység egyik meghatározó formája a honvédségi objektumok őrzése. Annak érdekében,
32
hogy ezt egyenruhában tehesse meg a védelmi tartalékos, módosítani szükséges a fegyveres
biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997. évi CLIX. törvényt.
Az 53. §-hoz
Jelenleg nem megoldott a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok rendszerváltozást követő
iratanyagának levéltárban történő elhelyezése, mivel a köziratokról, a közlevéltárakról és a
magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény sem az általános, sem a
szaklevéltár illetékességébe nem tartozónak minősítette a katonai nemzetbiztonsági szolgálatok
iratanyagát. A Javaslat e törvény módosításával a Hadtörténelmi Levéltár szaklevéltári
illetékességi körét kiterjeszti a katonai nemzetbiztonsági szolgálatokra is.
Az 54. §-hoz
A Javaslat a fegyveres biztonsági őrség tagjaihoz hasonlóan szabályozza a Honvédség
objektumainak őrzését ellátó személyi és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyek
formaruha viselését.
Az 55. §-hoz
A paragrafus hatálybalépést határoz meg.
Az 56-57. §-okhoz
A Javaslat e §-aiban a jogszabályi és a vezetés-irányítással kapcsolatban technikai
módosításokat tartalmaz.
A Kormány hatáskörének módosulásával és a terminológiai változásokkal összefüggő
pontosításokat tartalmaznak alapvetően a hatályát vesztő szövegrészek. A Hvt. 72. § (2) bekezdés
szerinti szövegpontosítás eredményeként a Honvédség szállítóeszközeit és műszaki munkagépeit
a jövőben nem csak az állami szerveknek lehet ideiglenesen átengedni.
A Javaslat a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló
1996. évi XLIII. törvény tervezett módosításával összefüggésben javasolja hatályon kívül
helyezni a Hjt-nek a Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fórumára vonatkozó
rendelkezését.
A Javaslat szerinti Hvt. 101. § (6) bekezdésben foglaltak elfogadása következményeként
módosítani szükséges a Hjt. 109/A. §-át is.
Az 58. §-hoz
A Javaslat nem lépteti hatályba a Hjt. 2009. évi módosításának egyes rendelkezéseit,
biztosítva az érintett rendelkezések eredetileg tervezett 2012. január 1. helyetti 2011. január
elsejével történő hatályba lépését.