﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1672. számú
törvényjavaslat
a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb
védelméről
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2010. november
2010. évi ... törvény
a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről
Az Országgyűlés felismerve, hogy az állami szervek által kezelt, a nemzeti adatvagyon
körébe tartozó nyilvántartások fokozott biztonságáról való gondoskodás elengedhetetlen az
állampolgárok államba vetett bizalmának visszaállítása, valamint a közigazgatás folyamatos
és zavartalan működésének biztosítása érdekében, a következő törvényt alkotja:
1.	§
E törvény alkalmazásában
1.	nemzeti adatvagyon: a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű adatok, személyes
adatok és közérdekből nyilvános adatok összessége;
2.	elektronikus adatfeldolgozás: az elektronikus formában rögzített adatra vonatkozó
adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, így különösen az
elektronikus úton vezetett nyilvántartás létrehozásának, működtetésének, üzemeltetésének és
fejlesztésének technikai művelete.
2.	§
(1)	A nemzeti adatvagyon részét képező adatállomány tekintetében törvény az
adatfeldolgozással megbízható személyek és szervezetek körét korlátozhatja, vagy az
adatfeldolgozásnak az adatkezelőtől különböző személy vagy szervezet általi ellátását
kizárhatj a.
(2)	Ha törvény arról rendelkezik, hogy az adatfeldolgozást csak államigazgatási szerv vagy
kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet láthatja el, az adatkezelő kizárólag a
Kormány rendeletében az adott nyilvántartás tekintetében meghatározott szervvel vagy
szervezettel köthet adatfeldolgozási szerződést. Ha a Kormány rendelete az adott nyilvántartás
tekintetében meghatározott adatfeldolgozó igénybevételét teszi kötelezővé, az adatkezelő ezen
adatfeldolgozót bízza meg az adatfeldolgozással.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a (2) bekezdés szerinti államigazgatási szerveket és
kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezeteket, valamint azon nyilvántartásokat,
amelyek tekintetében adatfeldolgozással kizárólag ezek bízhatók meg, továbbá azon
nyilvántartásokat, amelyek tekintetében a (2) bekezdés szerinti adatfeldolgozó megbízására az
adatkezelő köteles, rendeletben határozza meg.
1
(4)	A (3) bekezdés szerinti rendelet az adatfeldolgozók körének meghatározásáról - ideértve
az adatfeldolgozó kötelező megbízásának esetét - az elektronikus adatfeldolgozásra és a nem
elektronikus adatfeldolgozásra külön-külön is rendelkezhet.
3.	§
A 2. § (3) bekezdése szerint meghatározott nyilvántartásokhoz kapcsolódó adatfeldolgozási
műveletet az adatfeldolgozó kizárólag a Magyar Köztársaság területén végezhet.
4.	§
(1)	A 2. § (3) bekezdése szerint meghatározott nyilvántartások közül az elektronikus úton
vezetett nyilvántartások elektronikus adatfeldolgozása során az adatfeldolgozó az elektronikus
adatfeldolgozáshoz használt informatikai rendszerek (a továbbiakban: informatikai
rendszerek) személyi, fizikai, adminisztratív és elektronikus biztonságát a (2)-(4) bekezdésben
foglaltak szerint köteles biztosítani.
(2)	Az elektronikus adatfeldolgozást végző adatfeldolgozónak a minősített adatnak nem
minősülő adatok feldolgozásához használt informatikai rendszerre a "Korlátozott terjesztésű!"
minősítési szintű adatot kezelő rendszerre egyébként irányadó személyi, fizikai,
adminisztratív és elektronikus biztonsági követelményeket kell alkalmaznia.
(3)	Az elektronikus adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó az elektronikus adatfeldolgozás
során bekövetkezett biztonsági eseményekről köteles az érintett adatkezelőt tájékoztatni.
(4)	Ha meghatározott, elektronikus adatfeldolgozást végző adatfeldolgozó megbízása a 2. §
(2)	bekezdése szerint kötelező, a közigazgatási informatika infrastrukturális
megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) az
elektronikus adatfeldolgozási tevékenyég ellátásának finanszírozására közszolgáltatási
szerződést köt az adatfeldolgozóval. A közszolgáltatási szerződés alapján az elektronikus
adatfeldolgozási tevékenység ellenértékét a miniszter viseli. A közszolgáltatási szerződés
egyebekben nem érinti az adatkezelő és az adatfeldolgozó az adatfeldolgozással kapcsolatos
jogait és kötelezettségeit, valamint az adatfeldolgozással kapcsolatos, a személyes adatok
védelmére vonatkozó törvényi szabályok szerinti felelősségét.
5.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezete a következő III/A.
címmel és az azt követő 224/A. §-sal egészül ki:
2
„III/A. cím
A nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás elleni bűncselekmény
224/A. § (1) Aki az adatkezelőnek a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami
nyilvántartásban kezelt adathoz történő hozzáférését vagy az adatkezelés körébe tartozó más
művelet elvégzését akadályozza vagy lehetetlenné teszi, bűntettet követ el és három évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény jelentős érdeksérelmet
okoz.
(3)	E § alkalmazásában a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás az a
nyilvántartás, amelyben adat feldolgozását törvény alapján kizárólag állami szerv vagy
kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet végezheti, függetlenül attól, hogy az
adatfeldolgozást ténylegesen ilyen szerv vagy szervezet látja-e el.”
6.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
57/B. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az állami foglalkoztatási szerv az adatbázissal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok
ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó
szervezetet bízhat meg.”
7.	§
(1)	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 18/B. §
(12) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A családtámogatási és fogyatékossági ellátásokkal, az energiafelhasználási
támogatásokkal, valamint a lakástámogatásokkal kapcsolatos feladatai során a kincstár a
magánszemélyek részére vagy jogán megállapított jogosultságokról és támogatásokról
egységes szociális nyilvántartást vezet. Az egységes szociális nyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával a kincstár csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos
állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
(2)	Az Áht. a következő 124/B. §-sal egészül ki:
„124/B. § A 124. § (2) bekezdés l) pontjában foglalt felhatalmazás alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározott nyilvántartásokkal kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok
3
ellátásával az adatkezelő csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
8.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 9. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A központi szerv)
„f) a miniszter és a közigazgatási informatikáért felelős miniszter jóváhagyásával
államigazgatási szerv vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet adatfeldolgozót
bízhat meg egyes adatfeldolgozási műveletek, technikai feladatok elvégzésével;”
9.	§
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 25/C. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A földhasználati nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az
ingatlanügyi hatóság csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
10.	§
A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvény 4. §-a a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az állami földmérési alaptérképek, állami topográfiai térképek, alapponthálózatok, az
államhatár földmérési munkarészei, valamint a magyarországi hivatalos földrajzi nevek
nyilvántartásával kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával az adatkezelő csak
államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat
meg.”
11.	§
A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény a következő 40/A. §-sal egészül ki:
„40/A. § A nyugdíj-biztosítási nyilvántartás és az egészségbiztosítási nyilvántartás
adatkezelője a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak
államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat
meg.”
4
12. §
Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 9. §-a a következő (2) bekezdéssel
egészül ki:
„(2) Az ingatlanügyi hatóság az ingatlan-nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási
feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
13.	§
(1)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény (a továbbiakban: Utv.) a következő
25.	§-sal egészül ki:
„25. § A központi adatkezelő szerv az útiokmány-nyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
(2)	Az Utv. 41. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a külföldre utazásért felelős miniszter - a b) és a d) pont tekintetében a
külpolitikáért felelős miniszterrel, a c) pont tekintetében a személyiadat- és
lakcímnyilvántartásért felelős miniszterrel egyetértésben -, hogy rendeletben határozza meg)
„c) az úti okmányokkal összefüggő adatkezelés részletes szabályait, és kijelölje a központi
adatkezelő szervet, valamint meghatározza azokat a szerveket, amelyek - az adatfeldolgozás
kivételével - az úti okmányok előállításában közreműködhetnek;”
14.	§
A szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 27. § (3) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(3) A szabálysértési nyilvántartás tekintetében az adatkezelői feladatokat a Kormány által
rendeletben kijelölt szerv (a továbbiakban: szabálysértési nyilvántartó szerv) látja el. A
szabálysértési nyilvántartó szerv a szabálysértési nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási
feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
15.	§
A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 30. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
5
„30. § A nyilvántartó technikai és szervezési intézkedésekkel, valamint ellenőrzési rendszer
kialakításával gondoskodik a kezelt adatokhoz való jogosulatlan hozzáférés, azok jogosulatlan
megváltoztatása, nyilvánosságra hozatala vagy törlése, illetőleg a sérülés vagy a
megsemmisülés elleni védelméről. A nyilvántartó a nyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
16.	§
A szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény 21. §-a a következő
(6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az adatkezelő szerv a (6) bekezdés szerinti nyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
17.	§
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 72. §-a a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hatóság a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak
államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat
meg.”
18.	§
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 52. §-a a következő (1a) bekezdéssel
egészül ki:
„(1a) Az állami adóhatóság és a vámhatóság az általa kezelt adatok nyilvántartásával
kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy
kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
19. §
A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 34. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A Vám- és Pénzügyőrség az általa kezelt adatok nyilvántartásával kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
6
20. §
A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V.
törvény a 2. Címet megelőzően a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A cégbíróság és a céginformációs szolgálat a cégnyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
21. §
(1)	A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és
tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 86. § (2) bekezdés d) pontja hatályát veszti.
(2)	A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II.
törvény a következő 93/A. §-sal egészül ki:
„93/A. § Az idegenrendészeti hatóság a központi idegenrendészeti nyilvántartással
kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet, a bűnügyi
nyilvántartási rendszerről szóló törvény szerinti szakértői nyilvántartó szervet vagy
kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
22. §
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 26. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv a nyilvántartási rendszerek
működtetéséhez kapcsolódó adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási
szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
23.	§
A Schengeni Végrehajtási Egyezmény keretében történő együttműködésről és
információcseréről szóló 2007. évi CV. törvény a következő 3/A. §-sal egészül ki:
„3/A. § Az N.SIS Hivatal az N.SIS-szel kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával
csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat
meg.”
7
24.	§
A kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 50. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kötvénynyilvántartásban kezelt személyes adatok tekintetében az adatkezelő a
kötvénynyilvántartó szerv. A kötvénynyilvántartó szerv a kötvénynyilvántartással kapcsolatos
adatfeldolgozási feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami
tulajdonú gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
25.	§
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény 11. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nyilvántartást vezető szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásába kizárólag az e
törvényben meghatározott esetben jogosult adatokat bejegyezni, valamint a nyilvántartásból
adatot törölni. A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási
feladatok ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú
gazdálkodó szervezetet bízhat meg.”
26.	§
(1)	Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (a továbbiakban: Eht.) 1. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) E törvényt a jogszabályban meghatározott közfeladatok ellátásához szükséges olyan
elektronikus hírközlő hálózat esetén, amely nyilvános elektronikus hírközlő hálózattól
fizikailag vagy logikailag elkülönített (a továbbiakban: kormányzati célú hálózat), valamint az
ilyen hálózatokkal kapcsolatos elektronikus hírközlési tevékenység tekintetében a rájuk
vonatkozó külön jogszabályokban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.”
(2)	Az Eht. 10. § o) pontja hatályát veszti.
(3)	Az Eht. 92. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az elektronikus hírközlési szolgáltatónak - jogszabályban meghatározott esetekben -
együtt kell működnie a kormányzati célú hálózat működtetőjével.”
(4)	Az Eht. 182. § (2) bekezdés k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendelettel állapítsa meg az elektronikus hírközlés
vonatkozásában]
8
„k) a kormányzati célú hálózatokra és az ilyen hálózatokkal kapcsolatos elektronikus
hírközlési tevékenységre vonatkozó, e törvénytől eltérő szabályokat;”
27.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által a magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 3. § (2) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszerben az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv kezeli, a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből adatot továbbít, valamint a bűnügyi nyilvántartási
rendszerben kezelt adatokról e törvény szerinti hatósági bizonyítványt állít ki. A bűnügyi
nyilvántartó szerv a bűnügyi nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok
ellátásával csak államigazgatási szervet vagy kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó
szervezetet bízhat meg.”
28.	§
(1)	Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény (a továbbiakban: Eksztv.)
4.	§ (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A központi rendszeren továbbított adatokból személyi profil (felhasználói szokások
elemzése, közvetlen személyes adatokhoz és érdemi ügyadatokhoz való hozzáférés) nem
képezhető. Ennek betartását a központi rendszer létrehozásáért, működtetéséért,
üzemeltetéséért és fejlesztéséért felelős jogi személy vagy más szervezet (a továbbiakban: a
központi rendszer működtetője) technikai megoldással biztosítja.”
(2)	Az Eksztv. 19. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A központi rendszerben a továbbított üzenetekről vezetett naplófájlokat úgy kell
megőrizni, hogy azokhoz csak a küldő, illetve a címzett írásos megbízásából, valamint az erre
törvényben feljogosított szervezeteknek kizárólag olvasási joggal lehessen hozzáférni. A
naplófájlokat a működtető öt évig őrzi meg. Folyamatban levő eljárás esetén az eljárás
bármely résztvevőjének kérésére a tárolást az ügy lezártáig meg kell hosszabbítani.
(4)	Az elektronikus közszolgáltatás nyújtója, valamint a központi rendszer működtetője
köteles biztosítani, hogy az érintettek személyes, valamint az elektronikus tárhelyen
elhelyezett adataik sorsát a közhasznúság követelményeinek megfelelő kapun keresztül
nyomon tudják követni.”
9
(3) Az Eksztv. 19. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A központi rendszert a Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szerv vagy
kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet működteti.”
29.	§
E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
30.	§
(1)	Az e törvénnyel megállapított rendelkezésekben megjelölt nyilvántartás adatkezelője a
nyilvántartás vonatkozásában e törvény hatálybalépése előtt adatfeldolgozási feladattal
megbízott, az e törvénnyel megállapított előírásoknak meg nem felelő személlyel vagy
szervezettel a nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási tevékenységet 2011. december 31-
éig végeztethet.
(2)	A nyilvántartás adatkezelője az (1) bekezdésben meghatározott időpontig köteles
biztosítani az adatfeldolgozás e törvénnyel megállapított rendelkezéseknek megfelelő
végzését.
(3)	Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az adatkezelő (2) bekezdés szerinti eljárásának
részletes szabályait rendeletben állapítsa meg.
10
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvényjavaslat célja, hogy a kezelt adatok jellegére és a nyilvántartások alapján végzett
állami feladatok fontosságára tekintettel kiemelt jelentőségű állami nyilvántartások védelmét
biztosítsa egyfelől annak előírásával, hogy a jövőben e nyilvántartásokkal kapcsolatban
adatfeldolgozói tevékenységet is csak az állami szférába tartozó, ily módon az adatkezelő által
közvetlenül ellenőrizhető szervezet láthasson el, másfelől az ilyen nyilvántartások jogszerű
felhasználását akadályozó cselekmények büntetőjogi szankcionálásával.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat meghatározza a nemzeti adatvagyon fogalmát, illetve definíciót ad az
elektronikus adatfeldolgozás fogalmára is. Ez utóbbi funkciója, hogy - amellett, hogy nem
mond ellent az adatvédelmi törvénynek - e törvény alkalmazási körében jelentősen javítja a
jogértelmezés keretét.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó adatállományok
tekintetében törvény az adatkezeléssel megbízható jogalanyok körét szűkítheti, vagy az
adatfeldolgozással való megbízás lehetőségét az adott adatkezelő meghatározott
adatállománya részéről teljesen kizárhatja. A nemzeti adatvagyon fogalmi köre azon
adatfajtákra terjed ki, amelyek integritásának és hozzáférhetőségének védelméhez kiemelt
közérdek fűződik, vagy azt az adatalanyok alapjogainak védelme indokolja. A törvényjavaslat
előírja továbbá, hogy abban az esetben, ha az ágazati törvény az adatfeldolgozók lehetséges
körét szűkíti, az adatkezelő csak a kormányrendeletben az általa kezelt nyilvántartás
vonatkozásában megjelölt jogalannyal vagy jogalanyokkal köthet adatfeldolgozási szerződést.
A törvényjavaslat lehetőséget teremt arra is, hogy a kormányrendelet a törvényi szabályok
szerint megállapított lehetséges adatfeldolgozó igénybevételét valamely nyilvántartás
tekintetében kötelezővé tegye.
11
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat annak érdekében, hogy a nemzeti adatvagyon körébe tartozó
nyilvántartások adatállományának kellő védelme biztosított legyen, előírja, hogy ezekkel
kapcsolatban az adatfeldolgozással megbízott szerv vagy szervezet adatfeldolgozási műveletet
(így különösen az adatok tárolását) csak a Magyar Köztársaság területén végezhet.
A 4. §-hoz
Ma a nyilvántartások létezési formája lehet fizikai és elektronikus, és a modern közigazgatás
és államszervezet működésében az elektronikus nyilvántartások mind fontosabb szerepet
töltenek be. Az e szakaszban lévő szabályozás által érintett nyilvántartások informatikai
rendszerekben létező adatbázisok, virtuális térben vezetett nyilvántartások, ezért e
nyilvántartások esetében sajátos szabályok alkalmazása szükséges. Ezeket tartalmazza az
általános megfogalmazás szintjén a törvényjavaslat. A törvényjavaslat rögzíti továbbá, hogy
ha az adatfeldolgozó igénybevétele kötelező, akkor az elektronikus adatfeldolgozás
ellenértékének biztosítására a közigazgatási informatika infrastrukturális
megvalósíthatóságának biztosításáért felelős miniszter közszolgáltatási szerződést köt az
adatfeldolgozóval. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó jogai, kötelességei és felelősségi
viszonyai ebben az esetben is az általános törvényi előírások szerint alakulnak.
Az 5. §-hoz
A törvényjavaslat egyes, az állam működésének szempontjából kiemelkedően fontos
nyilvántartásokban kezelt adatok feldolgozását csak állami szerv, vagy kizárólagos állami
tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet számára teszi lehetővé. Az ebbe a körbe tartozó
nyilvántartásokban kezelt adatokhoz való folyamatos hozzáférés biztosítása az adatkezelő
számára a közigazgatás folyamatos és zavartalan működésének biztosítása szempontjából
olyan közérdek, amelynek megsértése indokolttá teszi a büntetőjogi szankcionálást. Erre
tekintettel a törvényjavaslat a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvénynek az
államigazgatás, az igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekményekről szóló
XV. fejezetét egy új címmel és tényállással egészíti ki. A nemzeti adatvagyon körébe tartozó
állami nyilvántartás elleni bűncselekmény tényállása alapján három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő, aki a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami
nyilvántartásban kezelt adatnak az adatkezelő részére történő hozzáférését vagy az
adatkezelés körébe tartozó művelet elvégzését akadályozza vagy lehetetlenné teszi. A
törvényjavaslat minősített esetként határozza meg a jelentős érdeksérelem okozását, ez
12
esetben a cselekmény öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. Végül a
normavilágosság érdekében a törvényjavaslat értelmező rendelkezésben rögzíti, hogy a
nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartás alatt azt a nyilvántartást kell érteni,
amelyben adat feldolgozását törvény alapján kizárólag állami szerv vagy kizárólagos állami
tulajdonban lévő gazdálkodó szervezet végezheti, függetlenül attól, hogy az adatfeldolgozást
ténylegesen ilyen szerv látja-e el.
A 6-25. §-hoz, valamint a 27. §-hoz
A törvényjavaslat az ágazati törvényekben rögzíti az egyes nyilvántartások tekintetében
adatfeldolgozóként kijelölhető szervezetek körét. Adatfeldolgozó a törvényjavaslat szerinti
körben (központi vagy területi) államigazgatási szerv, valamint az állami vagyonról szóló
2007. évi CVI. törvény szerinti kizárólagos állami tulajdonú gazdálkodó szervezet lehet. A
törvényjavaslat - a hatályos szabályozással egyezően - lehetőséget ad arra, hogy az
adatkezelő az adatfeldolgozást maga végezze el, valamint lehetővé teszi azt is, hogy - a
Kormány rendeletében meghatározottak szerinti - más államigazgatási szervet vagy a
törvényi feltételeknek megfelelő gazdálkodó szervezetet bízzon meg az adatfeldolgozással. A
törvényjavaslat egyes - a kezelt adatokra tekintettel - fokozott védelmet igénylő
nyilvántartások esetében kizárja külső (akár állami, akár nem állami) adatfeldolgozó
igénybevételét. A törvényjavaslat rendelkezései elfogadásuk esetén a szervezeti integrációból
fakadóan a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló - az Országgyűlés által tárgyalt -
törvényjavaslat módosítását is igénylik.
A 26. §-hoz
A törvényjavaslat módosítja az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 1992-ből
származó, mára már elavult zártcélú hálózat fogalmát, felváltva azt a kormányzati célú
hálózat kifejezéssel. A módosítás megteremti az alapját a zártcélú hálózatokról szóló
szabályozást megújító kormányrendeleti szintű szabályozásnak, amely előfeltétele az állam
által használt egyes hálózatok konszolidációjának, a jelenleginél költséghatékonyabb
működtetésüknek.
A 28. §-hoz
Az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény módosításának célja, hogy
megszüntesse a központi rendszer vonatkozásában az indokolatlan „működtető” és
„üzemeltető” fogalmi kettősséget, és ezáltal lehetővé tegye, hogy e körben a miniszter ne
13
operatív irányítási feladatokat lásson el, hanem az érdemi, stratégiai irányításra
fókuszálhasson. Az új szabályozás kizárólag a működtető fogalmat használja.
A 29. §-hoz
Annak érdekében, hogy a kötelező adatkezelés körében végzett, jogszabály által előírt állami
feladatok ellátását szolgáló nyilvántartások biztonsága valamennyi újonnan felmerülő vagy
átadásra kerülő adatfeldolgozási feladat tekintetében biztosított legyen, a törvényjavaslat a
kihirdetését követő legkorábbi időpontban hatályba lép.
A 30. §-hoz
A törvényjavaslat kellő átmeneti időt biztosít ahhoz, hogy a jelenleg fennálló adatfeldolgozási
szerződések - amennyiben azok alanya nem felel meg a törvényjavaslattal megállapított
rendelkezéseknek - jogszerűen lezárásra kerülhessenek az adatkezelő által, ezt
kötelezettségként elő is írja az adatkezelő részére, valamint e feladat elvégzése részletes
szabályainak megállapítására jogalkotási felhatalmazást ad a Kormány részére.
14