﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/l673. számú
törvényjavaslat
egyes büntető tárgyú törvények módosításáról
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2010. november
2
2010. évi... törvény
egyes bfintető tárgyú törvények módosításáról
1.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosítása
l.§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) 36. § (3)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (l)-(2) bekezdés alkalmazásának nincs helye, ha az elkövető]
„d) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett
szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt, illetőleg
próbára bocsátás vagy vádemelés elhalasztásának tartama alatt követte el,”
2. §
A Btk. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Életfogytig tartó szabadságvesztés azzal szemben szabható ki, aki a bűncselekmény
elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. E rendelkezés a 85. § (4) bekezdése és a 97/A. § (1)
bekezdése szerinti életfogytig tartó szabadságvesztésre is vonatkozik.”
3.§
A Btk. 47/B. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztés végrehajtása alatt határozott tartamú
végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik, a bíróság a feltételes
szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés
vagy a szabadságvesztés végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja.
(2)	Ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett
bűncselekmény miatt az életfogytig tartó szabadságvesztésből történő feltételes szabadságra
bocsátás alatt határozott tartamú végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre
ítélik, a bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, és a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi
időpontját a határozott tartamú végrehajtandó szabadságvesztés vagy a szabadságvesztés
végrehajtandó része időtartamáig elhalasztja.”
4.	§
A Btk. 48. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A bíróság a feltételes szabadságot megszünteti, ha az elítéltet az ítélet jogerőre
emelkedését megelőzően vagy azt követően elkövetett bűncselekmény miatt a feltételes szabadság
alatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. A bíróság a feltételes
szabadságot megszünteti, ha az elítéltet a feltételes szabadság alatt elkövetett bűncselekmény miatt
3
végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélik. Ha az elítéltet egyéb
büntetésre ítélik, vagy ha a magatartási szabályokat megszegi, a bíróság a feltételes szabadságot
megszüntetheti.”
s.§
A Btk. 52. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a pénzbüntetést végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett
szabták ki, vagy a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását elrendelték, a pénzbüntetés helyébe
lépő szabadságvesztés végrehajtási fokozatára a szabadságvesztés fokozata az irányadó.”
6- §
A Btk. 56. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„56. § (1) Foglalkozásától azt lehet eltiltani, aki a bűncselekményt
a)	szakképzettséget igénylő foglalkozása szabályainak megszegésével követi el, vagy
b)	foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(2)	Foglalkozásától el kell tiltani azt, aki a közélet tisztasága elleni bűncselekményt
foglalkozásának felhasználásával, szándékosan követi el.
(3)	A foglalkozástól eltiltás büntetés alkalmazása szempontjából foglalkozásnak minősül az
is, ha az elkövető a gazdálkodó szervezet általános vezetését ellátó szerv tagja, illetve igazgatója; a
szövetkezet igazgatóságának vagy felügyelőbizottságának tagja; a gazdasági társaság vezető
tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja vagy egyéni vállalkozó.
(4)	Az (1) bekezdés a) pontja azzal szemben is alkalmazható, aki a bűncselekmény
elkövetésekor a tevékenységet nem a foglalkozásaként gyakorolta, de rendelkezik annak a
foglalkozásnak a gyakorlásához szükséges szakképesítéssel, amely szabályainak megszegésével a
bűncselekményt elkövette.”
7.§
A Btk. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Azt, akit szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben
felfüggesztett szabadságvesztésre ítélnek, és méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen, azok
gyakorlásától el kell tiltani.”
8.§
A Btk. 104. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság előzetes mentesítésben részesítheti az elítéltet, ha a szabadságvesztés
végrehajtását a 89. § alapján felfüggeszti, és az elítélt a mentesítésre érdemes.”
4
9-§
A Btk. 109. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„109. § (1) A fiatalkorúval szemben intézkedésként javítóintézeti nevelés is alkalmazható.
(2)	Javítóintézeti nevelés mellett nem szabható ki közérdekű munka.”
10. §
A Btk. 120/B. §-a és azt megelőző alcíme helyébe a következő rendelkezés és alcím lép:
„Az előzetes fogvatartás és a házi őrizet beszámítása
120/B. § (1) Az elrendelt javítóintézeti nevelésbe az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes
idejét be kell számítani.
(2) A beszámításnál egy napi javítóintézeti nevelésnek egy napi előzetes fogvatartás, illetve
három nap házi őrizetben töltött idő felel meg. A beszámítás után fennmaradó házi őrizet tartamát
egy napi javítóintézeti nevelésként kell beszámítani.”
U. §
(1)	A Btk. 137. § 1. pont e) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(hivatalos személy:)
,,e) az alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró;”
(2)	A Btk. 137. § 2. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(közfeladatot ellátó személy:)
„a) a postai szolgáltatónál végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy, a
közforgalmú tömegközlekedési eszközt működtető gazdálkodó szervezetnél végrehajtó vagy
biztonsági szolgálatot ellátó személy, továbbá a közúti személyszállítási szolgáltatást végző más
személy,”
(3)	A Btk. 137. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső, aki mindhárom alkalommal
személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. E pont alkalmazásában személy elleni erőszakos
bűncselekmény az alkotmányos rend elleni erőszakos szervezkedés [139. § (l)-(2) bekezdés], a
lázadás [140. § (1>—(2) bekezdés], a népirtás (155. §), az apartheid [157. § (1)—(3) bekezdés], a
polgári lakosság elleni erőszak [158. § (1)—(2) bekezdés], a bűnös hadviselés (160. §), a hadikövet
elleni erőszak (163. §), az egyéb háborús bűntett (165. §), az emberölés [166. § (1H3) bekezdés],
az erős felindulásban elkövetett emberölés (167. §), a testi sértés [170. § (l)-{6) bekezdés], a
kényszerítés (174. §), a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése (174/A. §), a közösség tagja
elleni erőszak (174/B. §), az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen
5
való részvétel jogának megsértése (174/C. §), a személyi szabadság megsértése (175. §), az
emberrablás [175/A. § (l)-(5) bekezdés], az emberkereskedelem (175/B. §), az erőszakos közösülés
(197. §), a szemérem elleni erőszak (198. §), a bántalmazás hivatalos eljárásban (226. §),
kényszervallatás (227. §), jogellenes fogvatartás (228. §), a hivatalos személy elleni erőszak [229. §
(1)—(6) és (8) bekezdés], a közfeladatot ellátó személy elleni erőszak (230. §), a hivatalos személy
támogatója elleni erőszak (231. §), a nemzetközileg védett személy elleni erőszak [232. § (l)-(2)
bekezdés], a terrorcselekmény [261. § (l)-(5) és (7) bekezdés], a légijármű, vasúti, vízi, közúti
tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése [262. § (l)-(3)
bekezdés], az önbíráskodás [273. § (l)-(2) bekezdés], a rablás (321. §), a zsarolás (323. §), a
zendülés minősített esetei [352. § (2)-(4) bekezdés], és az elöljáró vagy szolgálati közeg elleni
erőszak (355. §),”
12. §
(1)	A Btk. 176/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki félelemkeltés céljából
a)	mást vagy rá tekintettel hozzátartozóját személy elleni erőszakos vagy közveszélyt okozó
büntetendő cselekmény elkövetésével megfenyeget, vagy
b)	annak a látszatnak a keltésére törekszik, hogy a sértett vagy hozzátartozója életét, testi
épségét vagy egészségét sértő vagy veszélyeztető esemény következik be,
vétséget követ el, és két évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
(2)	A Btk. 176/A. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki a zaklatást)
„a) házastársa, volt házastársa, bejegyzett élettársa, volt bejegyzett élettársa, élettársa, vagy
volt élettársa,”
[sérelmére követi el, az (1) bekezdésben meghatározott esetben két évig terjedő
szabadságvesztéssel, a (2) bekezdésben meghatározott esetben bűntett miatt három évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.]
13. §
A Btk. 222/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„222/A. § (1) Aki a minősített adat védelméről szóló törvényben meghatározott korlátozott
teijesztésű minősítésű adatot
a)	jogosulatlanul megszerzi vagy felhasználja,
b)	jogosulatlan személy részére hozzáférhetővé, vagy jogosult személy részére
hozzáférhetetlenné teszi,
vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő.
6
(2)	A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény folytán a
korlátozott terjesztésű minősítésű adat jogosulatlan külföldi személy részére válik hozzáférhetővé.
(3)	Aki a bűncselekményt minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján
jogosult személyként követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt egy évig terjedő
szabadságvesztéssel, a (2) bekezdés esetén bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(4)	Az a minősített adat felhasználására törvény rendelkezése alapján jogosult személy, aki a
bűncselekményt gondatlanságból követi el, az (1) bekezdés esetén vétség miatt pénzbüntetéssel, a
(2)	bekezdés esetén vétség miatt egy évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
14.	§
A Btk. 245. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A büntetés vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	az elítélt abból a célból, hogy a büntetés végrehajtása alól kivonja magát, nem tér vissza a
szabadságvesztés végrehajtása során a részére engedélyezett büntetés félbeszakítás, eltávozás, rövid
tartamú eltávozás vagy kimaradás tartamának elteltével, vagy
b)	a terhelt abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, a házi
őrizet vagy a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi.”
15.	§
A Btk. 263/B. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E § alkalmazásában)
,,b) kettős felhasználású terméken a kettős felhasználású termékek kivitelére, transzferjére,
brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló,
2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet 2. cikk 1. pontjában meghatározott terméket”
(kell érteni.)
16.	§
A Btk. 264. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki az emberi egészségre, illetve a környezetre veszélyes radioaktív anyagot
jogosulatlanul előállít, megszerez, birtokol, tárol, kezel, forgalomba hoz, feldolgoz, vagy más
módon felhasznál, tartásra nem jogosult személynek átad, ártalmatlanít, az országba behoz, onnan
kivisz, vagy az ország területén átvisz, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
17.	§
A Btk. 274. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
7
„(1) Aki
a)	hamis közokiratot készít vagy közokirat tartalmát meghamisítja,
b)	hamis vagy hamisított, illetőleg más nevére szóló valódi közokiratot felhasznál,
c)	közreműködik abban, hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy
megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba,
bűntettet követ el, és három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
18.	§
A Btk. 280. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Aki ózonréteget lebontó anyagot vagy ilyen anyagot tartalmazó terméket gyárt,
felhasznál, az ország területére behoz, onnan kivisz, vagy azt forgalomba hozza, bűntettet követ el,
és három évig teijedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
19.	§
A Btk. 281. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Aki)
,,b) védett élő szervezet vagy az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős
növény- vagy állatfaj egyedeit, feltéve, hogy azok külön jogszabályban meghatározott, pénzben
kifejezett értékének együttes összege eléri a fokozottan védett élő szervezet egyedei esetében
megállapított, pénzben kifejezett legalacsonyabb értéket,”
(jogellenesen megszerzi, tartja, forgalomba hozza, az országba behozza, onnan kiviszi, az ország
területén átviszi, azzal kereskedik, illetve azt károsítja vagy elpusztítja, bűntettet követ el, és három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.)
20.	§
A Btk. 298/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„298/A. § A gazdálkodó szervezet vezető állású személye, aki
a)	a gazdálkodó szervezet vagyoni helyzetéről vagy vezető állású személyéről e
tevékenységével összefüggésben, illetve a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan pénzügyi eszközről
valótlan adat közlésével vagy híresztelésével, illetve adat elhallgatásával,
b)	pénzügyi eszközre vonatkozó színlelt ügylet kötésével
a gazdálkodó szervezet tagját vagy tagjait megtéveszti, vétséget követ el, és két évig teijedő
szabadságvesztéssel büntetendő.”
21.	§
A Btk. 324. § (2)-{4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„(2) A büntetés vétség miatt egy évig teijedő szabadságvesztés, ha
a)	a rongálás kisebb kárt okoz,
b)	a szabálysértési értékhatárt meg nem haladó kárt okozó rongálást bűnszövetségben követik
el.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig teijedő szabadságvesztés, ha
a)	a rongálás nagyobb kárt okoz,
b)	az elkövető
1.	kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,
2.	vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3.	temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési
emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat,
4.	nemesfémet, nemesfém ötvözetét vagy fémkereskedelmi engedélyköteles anyagot kisebb
kárt okozva
rongál meg.
(4)	A büntetés egy évtől öt évig teijedő szabadságvesztés, ha
a)	a rongálás jelentős kárt okoz,
b)	az elkövető
1.	kulturális javak körébe tartozó tárgyat, régészeti lelőhelyet vagy műemléket,
2.	vallási tisztelet tárgyát, illetőleg vallási szertartás végzésére szolgáló épületet vagy tárgyat,
3.	temetési helyet, temetkezési emlékhelyet, illetőleg temetőben vagy temetkezési
emlékhelyen a halott emlékére rendelt tárgyat
semmisít meg,
c)	a rongálást robbanóanyag vagy robbantószer felhasználásával követik el.”
22.	§
A Btk. 336/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„336/B. § Az a polgári szolgálat teljesítésére engedélyt kapott személy, aki a polgári szolgálat
teljesítését megtagadja, bűntettet követ el, és egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
23.	§
A Btk. 355. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki
a)	az elöljáró ellen,
9
b)	a feljebbvaló, az őr vagy más szolgálati közeg ellen szolgálatának teljesítése közben vagy
amiatt erőszakot alkalmaz, azzal fenyeget vagy tettleges ellenállást tanúsít,
bűntettet követ el, és három évig, háború idején egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.”
2.	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása
24.	§
A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 96. § (1) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság hivatalból elrendelheti, illetve a tanú,
vagy az érdekében eljáró ügyvéd kérelmére elrendeli, hogy a tanú személyi adatait [85. § (2)
bekezdés] az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék. Ezekben az esetekben a tanú zártan kezelt
adatait csak az ügyben eljáró bíróság, az ügyész, illetve a nyomozó hatóság tekintheti meg.”
25.	§
A Be. 103. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szakértőként nem járhat el,)
,,b) aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy nyomozó hatóság tagja járt vagy jár el, valamint
ezek hozzátartozója,”
26.	§
A Be. a 175. §-t követően a következő 175/A. §-sal egészül ki:
„175/A. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a
feljelentést határozattal elutasítja, ha a bűncselekmény elkövetésével a rendőrségről szóló
törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja
gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése során,
bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből követte el.
(2)	A feljelentés nem utasítható el, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a
rendőrségről szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.
(3)	A feljelentés elutasítása esetén a 175. § (3)-{5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni
kell.”
27.	§
A Be. 178/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha meghatározott személy megalapozottan gyanúsítható bűncselekmény elkövetésével, e
személyről haladéktalanul be kell szerezni a bűnügyi nyilvántartás és a központi szabálysértési
10
nyilvántartás adatait, és - ha annak külön törvényben meghatározott feltételei fennállnak - a
szervezett bűnözés elleni fellépés koordinációjáért felelős közigazgatási szerv adatnyilvántartásában
kezelt adatokat Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy magyar
állampolgár, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat is be kell szerezni.”
28. §
A Be. a következő 178/B. §-sal egészül ki:
„178/B. § (1) Ha a nyomozó hatóság a 178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon
beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan
olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában, amelynek érvényét a
nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott eljárásban magyar bíróság még
nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való
figyelembe vétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a
büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja, haladéktalanul tájékoztatja az
ügyészt.
(2)	Az ügyész a nyomozó hatóság (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatása nyomán, vagy
ha a 178/A. § (2) bekezdésében meghatározott módon beszerzett adatok alapján megállapítja, hogy
a magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre vonatkozó adat szerepel
az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásában, amelynek érvényét a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben
meghatározott eljárásban magyar bíróság még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy az
ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembe vétele a gyanúsítás alapjául szolgáló
bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását
befolyásolja, haladéktalanul kezdeményezi a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló
törvény szerinti elismerését.
(3)	Ha a gyanúsított nem magyar állampolgár, és az Európai Unió jogi aktusa vagy
nemzetközi szerződés lehetővé teszi az ügyész, vagy a nyomozó hatóság - az ügyész
jóváhagyásával - haladéktalanul megkeresi a bűnügyi nyilvántartó szervet a gyanúsított korábbi -
az állampolgársága szerinti állam bűnügyi nyilvántartást kezelő szerve által kezelt - elítélésére
vonatkozó adatok beszerzése érdekében.
(4)	Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott rendelkezést megfelelően alkalmazni kell, ha a
nyomozó hatóság vagy az ügyész a (3) bekezdésben meghatározott módon beszerzett adatok alapján
megállapítja, hogy a nem magyar állampolgár gyanúsítotthoz kapcsolhatóan olyan külföldi ítéletre
vonatkozó adat szerepel az állampolgársága szerinti állam bűnügyi nyilvántartásában, amelynek
érvényét magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvényben meghatározott
eljárásban még nem ismerte el, és megalapozottan feltehető, hogy a külföldi ítéletnek a folyamatban
lévő eljárásban való figyelembe vétele a gyanúsítás alapjául szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti
minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés alkalmazását befolyásolja.
(5)	A külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti elismerési
eljárását az ügyész a folyamatban lévő eljárás lefolytatására illetékes bíróság székhelye szerinti
megyei bíróságnál kezdeményezi.”
11
29.	§
A Be. 192. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„A nyomozás megszüntetése az együttműködő gyanúsítottal, a fedett nyomozóval és a
megbízhatósági vizsgálatot végző személlyel szemben”
30.	§
A Be. a 192. §-t követően a következő 192/A. §-sal egészül ki:
„192/A. § (1) A bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja esetén az ügyész a
nyomozást határozattal megszünteti, ha a bűncselekmény elkövetésével a rendőrségről szóló
törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv tagja
gyanúsítható megalapozottan, aki a cselekményt megbízhatósági vizsgálat végzése során,
bűnmegelőzési, bűnfelderítési érdekből követte el.
(2)	A nyomozás nem szüntethető meg, ha az (1) bekezdésben meghatározott személy a
rendőrségről szóló törvény 7/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható.
(3)	A nyomozás megszüntetése esetén a 175. § (3)-(5) bekezdését értelemszerűen alkalmazni
kell.”
31.	§
A Be. 200. § (1) bekezdés b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ügyész és a nyomozó hatóság bírói engedély alapján az elkövető kilétének, tartózkodási
helyének megállapítása, elfogása, valamint bizonyítási eszköz felderítése érdekében a nyomozás
elrendelésétől a nyomozás iratainak ismertetéséig az érintett tudta nélkül)
,,b) postai küldeményt, beazonosítható személyhez kötött zárt küldeményt felbonthat,
ellenőrizhet, és azok tartalmát technikai eszközzel rögzítheti, valamint elektronikus hírközlési
szolgáltatás útján továbbított kommunikáció tartalmát megismerheti, az észlelteket technikai
eszközzel rögzítheti,
c)	számítástechnikai eszköz vagy rendszer útján továbbított, vagy azon tárolt adatokat
megismerheti, rögzítheti és felhasználhatja (a továbbiakban titkos adatszerzés).”
32.	§
A Be. 201. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„201. § (1) Titkos adatszerzésnek
a)	öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztéssel büntetendő szándékos
bűncselekmény,
b)	üzletszerűen vagy bűnszövetségben elkövetett, három évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény,
12
c)	a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése, a kitartottság, a hivatali visszaélés
bűncselekménye,
d)	az emberkereskedelem, a tiltott pornográf felvétellel visszaélés, a kerítés, az
embercsempészés, a hivatali visszaélés, a bűnpártolás, a vesztegetés, a vesztegetés nemzetközi
kapcsolatban, a környezetkárosítás, a természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének
megsértése három évig terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata,
e)	a visszaélés minősített adattal cím alá tartozó bűncselekmények,
f)	az a)-e) pontban meghatározott bűncselekmény kísérlete, valamint - ha az előkészületet a
törvény büntetni rendeli - előkészülete
esetében van helye.”
33.	§
A Be. 217. § (3) bekezdés J) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A vádirat tartalmazza)
,sf) a büntetés kiszabására vagy intézkedés alkalmazására vonatkozó indítványt,”
34.	§
A Be. 223. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A vádemelés a 222. § (1) bekezdése alapján nem halasztható el, ha a gyanúsított]
,,b) a szándékos bűncselekményt a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt vagy a
szándékos bűncselekmény elkövetése miatt végrehajtandó vagy részben felfüggesztett
szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt követte el.”
35.	§
A Be. 241. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A helyi bíróságon ügyészségi titkár is képviselheti a vádat.”
36.	§
A Be. 266. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(A bíróság az eljárást)
,,d) hivatalból felfüggeszti, ha az ügyész a 178/B. § (2) vagy (4) bekezdése alapján
kezdeményezte a vádlottal szemben a külföldi ítélet nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény
szerinti elismerési eljárásának lefolytatását, de az a bizonyítási eljárás lefolytatásáig nem fejeződött
be.”
37.	§
A Be. 314. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
13
„(5) Ha a védő nincs jelen a tárgyaláson, a védőbeszédet a vádlott adhatja elő.”
38.	§
A Be. 327. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vádlott felmentése, próbára bocsátása, az eljárás megszüntetése esetén, vagy ha a
bíróság nem szabott ki végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztést, nem rendelt el
javítóintézeti nevelést, illetőleg ha a felmentés esetén nem rendelt el kényszergyógykezelést, az
előzetes letartóztatást, a lakhelyelhagyási tilalmat, a házi őrizetet, a távoltartást, illetőleg az
ideiglenes kényszergyógykezelést megszünteti, és nyomban intézkedik a vádlott szabadlábra
helyezéséről.”
39.	§
A Be. 354. § (4) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A sűlyosítási tilalom folytán a másodfokú bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés
hiányában nem szabhat ki)
„ e) részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett
szabadságvesztést, a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél hosszabb
tartamú végrehajtandó szabadságvesztést,”
40.	§
A Be. 460. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tárgyaláson az ügyész részvétele kötelező. A fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban
ügyészségi titkár a vádat nem képviselheti.”
41.	§
A Be. 488. § első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
,>A tárgyaláson a katonai ügyész részvétele kötelező.”
42.	§
A Be. 522. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A tárgyaláson a védő részvétele kötelező.”
43.	§
A Be. 530. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vádlott távollétében tartott tárgyaláson a védő részvétele kötelező.”
14
44.	§
A Be. 544. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A bíróság az ügyész indítványára vagy hivatalból a szabadlábon lévő vádlottal szemben
tárgyalás mellőzésével végzésben végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést, közérdekű
munkát, pénzbüntetést, foglalkozástól eltiltást, járművezetéstől eltiltást, kiutasítást - katonával
szemben lefokozást, szolgálati viszony megszüntetését is továbbá intézkedésként próbára
bocsátást, megrovást alkalmaz a három évi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő
bűncselekmény esetén, ha
a)	a törvény a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését, a közérdekű munkát, a
pénzbüntetést, a foglalkozástól eltiltást, a járművezetéstől eltiltást, a kiutasítást, a kitiltást -
katonával szemben a lefokozást, a szolgálati viszony megszüntetését, a rendfokozatban visszavetést
és a várakozási idő meghosszabbítását is - vagy a próbára bocsátás alkalmazását lehetővé teszi,
b)	a tényállás egyszerű,
c)	a vádlott a bűncselekmény elkövetését beismerte, és
d)	a büntetés célja tárgyalás nélkül is elérhető.”
45.	§
A Be. 547. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta, a végzést bírósági titkár is
meghozhatja.”
46.	§
A Be. 548. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a tárgyalás mellőzését az ügyész indítványozta, az ügyész nem kérheti a tárgyalás
tartását azon az alapon, hogy a bíróság az 544. § (1) bekezdése alapján jár el.”
47.	§
A Be. 550. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A tárgyalást kérő személynek a tárgyaláson való részvétele kötelező. Ha a tárgyaláson
nem jelenik meg, és magát alapos okkal, előzetesen, haladéktalanul nem menti ki, úgy kell
tekinteni, mint aki a kérelmét visszavonta, ez utóbbi rendelkezés az ügyészre nem vonatkozik.”
48.	§
(1)	A Be. 572. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése és utólagos
rendelkezés a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésről”
(2)	A Be. 572. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
15
„(1) A bíróság a próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását az Ügyész
indítványára vagy hivatalból elrendeli, ha
a)	az elkövetőt a szabadságvesztés végrehajtandó része alatt elkövetett bűncselekmény miatt
végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § b) pont], és az újabb bűncselekmény miatt
eljáró bíróság a végrehajtás iránt nem intézkedett,
b)	az elítéltet a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélték [Btk. 91/A. § c) pont], és az újabb bűncselekmény miatt eljáró bíróság a
végrehajtás iránt nem intézkedett,
c)	az elkövető a pártfogó felügyelet magatartási szabályait súlyosan megszegte.”
49.	§
A Be. 583. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A terheltet kártalanítási igényének jogalapjáról, az igény érvényesítésének határidejéről,
és a határidő kezdő időpontjáról a nyomozást megszüntető határozat, a felmentő ítélet, a
megszüntető végzés, illetve a rendkívüli jogorvoslat eredményeképpen hozott határozat közlésével
egyidejűleg tájékoztatni kell.”
50.	§
A Be. 587. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabása esetén a
büntetés végrehajtásának befejezése után a biztosítékot az elítéltnek vissza kell fizetni. Más
büntetés végrehajtása iránt nem lehet intézkedni.”
51.	§
A Be. 604. § (4) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap)
,,c) a rendészetért felelős miniszter, hogy az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi
bűnügyi statisztikai rendszer szabályait, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályait”
(rendeletben megállapítsa.)
3.	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. tdrvényerejfi rendelet
módosítása
52.	§
(1)	A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet
(a továbbiakban: Bv. tvr.) 70. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett kiszabott
foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kiutasítás, közügyektől eltiltás és kitiltás tartamába
be kell számítani a következő időket is:
16
a)	az ítélet jogerőre emelkedése és a szabadságvesztés megkezdése között eltelt időt,
b)	a szabadságvesztés félbeszakításának tartamát,
c)	a feltételes szabadságon töltött időt, ha a bíróság azt nem szüntette meg.”
(2)	A Bv. tvr. 70. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A foglalkozástól eltiltás és a járművezetéstől eltiltás büntetések, valamint a közügyektől
eltiltás és a kitiltás mellékbüntetések végrehajtását a rendőrség ellenőrzi.”
4.	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és
végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet módosítása
53.	§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 23. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A Btk. 282-283. §-ában szereplő „ előállít, megszerez, tart, az országba behoz, onnan kiviszr az
ország területén átvisz” és „kínál, átad, forgalomba hoz, vagy azzal kereskedik” elkövetési
magatartások szempontjából a kábítószer csekély mennyiségű, ha)
„a) annak bázis formában megadott tiszta hatóanyag-tartalma
LSD esetén a 0,001 gramm,
pszilocibin esetén a 0,1 gramm,
pszilocin esetén a 0,2 gramm,
amfetamin és metamfetamin esetén a 0,5 gramm,
dihidrokodein esetén a 0,8 gramm,
heroin esetén a 0,6 gramm,
morfin esetén a 0,9 gramm,
ketamin, kodein, MDA, MDMA, N-etil-MDA (MDE), MBDB, 1-PEA, N-metil-l-PEA, mCPP,
métádon és petidin esetén az 1 gramm,
kokain esetén a 2 gramm,
BZP esetén a 3 gramm”
(mennyiséget nem haladja meg,)
5.	A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény módosítása
54.	§
A nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban:
Nbjtv.) 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„46. § (1) A külföldi ítélet érvénye elismerésének alapjául szolgáló értesítéseket, illetve a
szabadságvesztés büntetés, a szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy
az elkobzás végrehajtásának átadása iránti külföldi megkereséseket az igazságügyért felelős
miniszter fogadja, és ha a 2. § nem záija ki annak teljesítését,
17
a)	a külföldi ítélet alapján elítélt magyar állampolgár utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy
tartózkodási helye szerint illetékes megyei bíróság, vagy
b)	ha a külföldi ítélet alapján elítélt személy utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy
tartózkodási helye nem állapítható meg, vagy belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye nem volt, a
Fővárosi Bíróság
részére küldi meg.
(2)	Ha az ügyész a Be. 178/B. § (2) vagy (4) bekezdése alapján a folyamatban lévő
büntetőeljárás során kezdeményezi a külföldi ítélet érvényének elismerését, az elismerési eljárás
lefolytatására, valamint annak vizsgálatára, hogy a szabadságvesztés büntetés, a
szabadságelvonással járó intézkedés, valamint a vagyonelkobzás vagy az elkobzás végrehajtásának
e törvény szerinti feltételei fennállnak-e, a folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására illetékes
bíróság székhelye szerinti megyei bíróságnak van hatásköre és illetékessége.
(3)	Az Európai Unió más tagállamának erre kijelölt központi hatósága által megküldött
ítéletek elismerési eljárását a tagállami ítéletről szóló tájékoztatásban meghatározott mentesítés
beálltának idejéig meg kell indítani.
(4)	Ha e törvény másképp nem rendelkezik, a bíróság eljárására a Be. különleges eljárásokról
szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait - az 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában
meghatározott rendelkezés kivételével - kell alkalmazni.”
55.	§
Az Nbjtv. 48. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a külföldi bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely tartamának
meghatározott részét rendelte végrehajtani, és a fennmaradó rész végrehajtását az ítélkező külföldi
bíróság felfüggesztette (a továbbiakban: külföldi bíróság által kiszabott részben felfüggesztett
szabadságvesztés), a bíróság az ilyen szabadságvesztést úgy ismeri el, mintha a szabadságvesztés
végrehajtását a Btk. alapján részben felfüggesztette volna. A szabadságvesztés végrehajtandó és
felfüggesztett része, valamint a próbaidő tartamára a külföldi bíróság ítéletében meghatározott
tartamok az irányadók. Ebben az esetben a Btk. 90. § (l)-(2) bekezdésében meghatározott tartamok
nem alkalmazhatók.”
56.	§
(1)	Az Nbjtv. 49. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Külföldi bíróság által kiszabott végrehajtandó, illetve részben felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtását át lehet venni, ha az elítélt a végrehajtás átvételéhez hozzájárult, és
az átvétel iránti kérelemnek az igazságügyért felelős miniszterhez történő érkezésekor az elítéltnek
legalább egy év letöltendő büntetése van hátra, vagy ha a büntetés határozatlan időre szól, feltéve,
hogy az elítélt magyar állampolgár és állandó lakóhelye Magyarországon van, illetőleg
Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar Köztársaság által menekültként elismert
nem magyar állampolgár.
18
(2)	Azt a külföldi bíróság által végrehajtandó vagy részben felfüggesztett szabadságvesztésre
elítélt magyar állampolgárt, illetőleg Magyarországra bevándorolt, letelepedett, vagy a Magyar
Köztársaság által menekültként elismert nem magyar állampolgárt, aki a büntetés végrehajtása előtt
Magyarországra visszatért, úgy kell tekinteni, mint aki a végrehajtás átvételéhez hozzájárult.”
6.	A bűnagyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása
57.	§
A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti
biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 18. §
(1)	és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép;
„(1) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén,
a)	ha a büntetés határozott tartamú,
aa)	öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
ab)	öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
vagy
b)	életfogytig tartó szabadságvesztés esetén az elítélt személy halálát követő tizenkét évig
kell nyilvántartani.
(2)	A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
felvett adatokat szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés,
foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától
számított öt évig kell nyilvántartani.”
58.	§
A Bnytv. 19. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába
felvett adatokat gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka, pénzbüntetés,
foglalkozástól eltiltás járművezetéstől eltiltás vagy kiutasítás büntetés esetén a mentesítés beálltától
számított három évig kell nyilvántartani.”
59.	§
A Bnytv. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben
hozott ítéletek nyilvántartásában (a továbbiakban: tagállami ítéletek nyilvántartása) szereplő adatok
kezelésének célja az Európai Unió más tagállamában magyar állampolgárral szemben hozott,
bűnösséget megállapító jogerős ítéletekben (a továbbiakban: tagállami ítélet) foglalt adatoknak:
19
a)	tagállamok közötti - az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés
keretében folytatott - kölcsönös cseréjének elősegítése,
b)	az elítélttel szemben más bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt
folytatott büntetőeljárásban való figyelembe vétele.”
60. §
A Bnytv. a 33. §-t követően a következő 33/A. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a
tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre
történő adattovábbítást megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton
egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt
adatokkal.
(2)	Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt
központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok
alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv - ha az Európai
Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot -
a)	a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,
b)	a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és
lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a
központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett
személyazonosító okmánya típusára és számára
vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy
személyazonosságát.
(3)	Ha az elítélt személy személyazonossága az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott
módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt
központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó
szerv részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői
nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt
ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.
(4)	Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)—(3) bekezdésben meghatározott módon
kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más
tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem
kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet.”
61. §
A Bnytv. 37. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„37. § A daktiloszkópiai nyilvántartás célja
a)	a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon
rögzített ujj- és tenyémyomat alapján a bűncselekmény elkövetésével összefüggésbe nem hozható,
20
b)	a bűncselekményt elkövető,
c)	a rendkívüli haláleset miatt folyó közigazgatási hatósági eljárásban az ismeretlen
személyazonosságú elhunyt,
d)	a büntetés-végrehajtási intézetbe, valamint a rendőrségi fogdába befogadás során a
befogadott,
e)	a személyazonosság igazolásának megtagadása esetén az igazoltatott, valamint
J) a 33/A. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén a külföldi bíróság
által elítélt
személy azonosítása.”
62. §
A Bnytv. a 76. §-t követően a következő V/A. Fejezettel egészül ki:
„ V/A. Fejezet
ADATTOVÁBBÍTÁS AZ EURÓPAI UNIÓ TAGÁLLAMAINAK BÍRÓSÁGAI ÁLTAL
MAGYAR ÁLLAMPOLGÁROKKAL SZEMBEN HOZOTT ÍTÉLETEK
NYÍL VÁNTARTÁSÁBÓL
76/A. § A bűnügyi nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság
megkeresése alapján továbbítja az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának adatállományából arra a magyar
állampolgárságú, bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személyre
vonatkozóan kezelt adatot, akivel szemben külföldi bíróság tagállami ítéletet hozott és az ítélet
érvényét magyar bíróság a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló törvény szerinti eljárásban még
nem ismerte el.”
63.	§
A Bnytv. 82. § (5) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A (4) bekezdésben meghatározott eseteken kívül a daktiloszkópiai nyilvántartásból az (1) bekezdés
szerinti összehasonlítás kezdeményezésére és adatátvételre]
,,c) a bűnügyi nyilvántartó szerv a 33/A. § (3) bekezdésében meghatározott esetben, külföldi
bíróság által elítélt személy személyazonosságának megállapítása”
(céljából jogosult.)
7.	A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény módosítása
64.	§
(1)	A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvény (a továbbiakban: Ütv.)
9/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:
„Titkos információgyűjtés”
21
(2) Az Ütv. 9/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9/A. § (1) Az ügyészségi nyomozás [az 5. § (2) bekezdésének e) pontja, a 7. § (2)
bekezdésének f) pontja] és az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmény
[a büntetőeljárásról szóló 1998. évi. XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 29. §] nyomozása során
bűncselekmény elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az
elkövető elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése
céljából az ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó - az e törvényben foglalt
eltérésekkel - bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtést végezhet a Rendőrségről
szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) VII. fejezetében meghatározott szabályok
szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat,
ott az ügyészségi nyomozást végző ügyészi szervet kell érteni.
(2)	Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett
cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) úja elő, az engedélyezés
jogkörét a felettes ügyész gyakorolja.
(3)	Az ügyészségi nyomozás során a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés
elvégzésére a felettes ügyész - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - bármely titkos
információgyűjtés végzésére jogosult szervet utasíthatja, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot
megkeresheti.
(4)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja által elkövetett
bűncselekmény nyomozása során az ügyész titkos információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja
azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába az említett személy tartozik. A titkos
információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is
felkérheti.”
65.	§
Az Ütv. a 9/A. §-t követően a következő 9/B-D. §-sal egészül ki:
„9/B. § (1) Az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe tartozó bűncselekmény (Be. 29.
§) elkövetésének felderítése, megszakítása, az elkövető kilétének megállapítása, az elkövető
elfogása, tartózkodási helyének megállapítása, továbbá a bizonyítékok megszerzése céljából a
nyomozó ügyész, illetve megbízása alapján az ügyészségi nyomozó — az e törvényben foglalt
eltérésekkel - titokban információt gyűjthet az Rtv. VII. fejezetében meghatározott szabályok
szerint. Ahol az Rtv. a titkos információgyűjtés körében a rendőrség számára állapít meg jogokat,
ott a nyomozó ügyészséget kell érteni.
(2)	Ha az Rtv. a bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés keretében végzett
cselekményhez az ügyész engedélyét (hozzájárulását, jóváhagyását) írja elő, az engedélyezés
jogkörét a nyomozó ügyészség vezetője gyakorolja.
(3)	A bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés elvégzésére a nyomozó
ügyészség vezetője - a nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - bármely titkos információgyűjtés
végzésére jogosult szervet utasíthatja, az illetékes nemzetbiztonsági szolgálatot megkeresheti.
(4)	Ha a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagját érintően az ügyész titkos
információgyűjtést kezd, e tényről tájékoztatja azon szolgálat főigazgatóját, amelynek állományába
22
az említett személy tartozik. A titkos információgyűjtés elvégzésére ilyen esetben az ügyész az
érintett nemzetbiztonsági szolgálatot is felkérheti.
9/C. § (1) A bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés körében a különleges eszköz
alkalmazása iránti kérelmet a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező nyomozó ügyészség vezetője
teijeszti elő.
(2)	A kérelemnek tartalmaznia kell
a)	a különleges eszköz alkalmazásának helyét, az alkalmazással érintett nevét, illetőleg az
azonosításra alkalmas - rendelkezésre álló - adatot,
b)	az alkalmazni kívánt különleges eszköz megnevezését,
c)	az alkalmazás tervezett kezdetét és végét napban és órában meghatározva,
d)	az alkalmazás törvényi feltételeinek meglétére vonatkozó indokolást.
(3)	A különleges eszköz alkalmazását az engedélyt kérő nyomozó ügyészség székhelye
szerint illetékes helyi bíróságnak a megyei (fővárosi) bíróság elnöke által kijelölt bírája (a
továbbiakban: bíró) engedélyezi.
(4)	A bíró a különleges eszköz engedélyezése iránti kérelem benyújtásától számított 72 órán
belül indokolt végzéssel határoz, a kérelemnek helyt ad, vagy azt a törvényi feltételek hiánya miatt
elutasítja.
(5)	A bíró a különleges eszköz alkalmazását, illetve az eszköz igénybevételét esetenként
legfeljebb 90 napra engedélyezheti, illetőleg - a 9/C. § (2) bekezdése szerinti kérelemre - 90 nappal
ismételten meghosszabbíthatja.
(6)	Ha a különleges eszköz alkalmazásának engedélyezése olyan késedelemmel járna, amely
az adott ügyben nyilvánvalóan sértené a bűnüldözés eredményességéhez fűződő érdeket, a nyomozó
ügyészség vezetője elrendelheti a titkos kutatást, illetőleg 72 óra időtartamra a különleges eszköz
alkalmazását (sürgősségi elrendelés).
(7)	A sürgősségi elrendelés esetén az engedélyezés iránti kérelmet egyidejűleg be kell
nyújtani. A kérelem elutasítása esetén sürgősségi elrendelésnek ugyanabból a célból, változatlan
indok vagy tényállás alapján ismételten nincs helye.
(8)	A nyomozó ügyészség vezetője haladéktalanul elrendeli a különleges eszköz
alkalmazásának megszüntetését, ha
a)	az engedélyben meghatározott célját elérte,
b)	az engedélyben megállapított határidő lejárt,
c)	nyilvánvaló, hogy további alkalmazásától nem várható eredmény,
d)	a sürgősséggel elrendelt alkalmazást a bíró nem engedélyezte.
(9)	A (8) bekezdés d) pontja esetében a különleges eszköz alkalmazásával rögzített
információt haladéktalanul meg kell semmisíteni.
(10)	A különleges eszközzel végzett megfigyelés befejezését követő 8 napon belül meg kell
semmisíteni a megfigyelés célja szempontjából érdektelen rögzített információt vagy az ügyben
nem érintett személy adatait.
23
9/D. § (1) A titkos információgyűjtés eszközei, módszerei alkalmazásának részletes szabályait
a legfőbb ügyész állapítja meg.
(2)	Az ügyészségi nyomozás során - ideértve az ügyészségi nyomozás kizárólagos
hatáskörébe tartozó bűncselekmények nyomozását is - a bírói engedélyhez kötött titkos
adatszerzésre a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései az irányadóak.”
66. §
Az Ütv. 10. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A helyi bíróságon ügyészségi titkár is képviselheti a vádat.”
8.	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény módosítása
67.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 2. §-a a következő z) ponttal egészül ki:
,j) ártalmatlanítás (végleges elhelyezés): nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok
veszélyeztető hatásának a kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel.”
9. Záró rendelkezések
68.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. január 1-jén lép
hatályba.
(2)	Az 59-61. és a 63. §, valamint a (6) bekezdés 2011. április 1-jén lép hatályba.
(3)	A 27-28., a 36., az 54. és a 62. § 2011. július 1-jén lép hatályba.
(4)	A Btk.
a)	42. § (2) bekezdés b) pont 2. alpontjában a „321. § (3}-{4)” szövegrész helyébe a „321. §
(3H5)” szöveg,
b)	85. § (4) bekezdésében a „meghaladja” szövegrész helyébe a „meghaladná” szöveg,
c)	102. § (1) bekezdés a) pontjában a „pénzbüntetés” szövegrész helyébe a „pénzbüntetés,”
szöveg,
d)	147. § (2) bekezdésében a „Szigorúan titkos!” szövegrész helyébe a „szigorúan titkos”
szöveg,
e)	192. § (1) bekezdésében a „kapcsolatra lép” szövegrész helyébe a „kapcsolatot létesít”
szöveg, a „lép bejegyzett élettársi kapcsolatra” szövegrész helyébe a „létesít bejegyzett élettársi
kapcsolatot” szöveg, és
f)	261/A. § (1) bekezdésében az „Európai Közösséget létrehozó szerződés 60. cikke”
szövegrész helyébe az „Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 75. cikke” szöveg
lép.
24
(5)	A Be.
a)	29. §f) pontjában az „V. Cím” szövegrész helyébe a „VI. Cím” szöveg,
b)	70/D. § (1) bekezdésében az „az államtitkot, szolgálati titkot” szövegrész helyébe az „a
minősített adatot” szöveg,
c)	70/D. § (3) bekezdés első mondatában az „az államtitkot, a szolgálati titkot” szövegrész
helyébe az „a minősített adatot” szöveg,
d)	74/A. § (3) bekezdésében a „ha a” szövegrész helyébe a „ha az a” szöveg,
e)	416. § (1) bekezdés b) pontjában a „90. §-ában” szövegrész helyébe a „91. § (1)
bekezdésében” szöveg, és
j) 595. § (4) bekezdésében az „a a” szövegrész helyébe az „a” szöveg
lép.
(6)	A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 27. § (1) bekezdésében az „a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek” szövegrész helyébe az „a bűnügyi nyilvántartó szervnek, a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek” szöveg lép.
(7)	Hatályát veszti a Btk.
a)	68. § (1) bekezdésében a „részben vagy egészben” szövegrész,
b)	70. § (2) bekezdésében az „a 4. pontjában megjelölt intézkedés büntetés mellett,”
szövegrész,
c)	137. § 2. pont n) alpontja,
d)	222. § (4) bekezdésében a „közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel,” szövegrész, és
e)	258/F. §-ában a közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel” szövegrész.
(8)	Hatályát veszti a Be.
a)	204. § (1) bekezdésében az „a” szövegrész,
b)	XIII. Fejezet IV. Címe,
c)	364. § (3) bekezdése,
d)	596. § (3) bekezdésében a „végrehajtandó” szövegrész, és
e)	604. § (2) bekezdés q) pontja.
(9)	Hatályát veszti
a)	a Bv. tvr. 33. § (3) bekezdés c) pontja,
b)	a Bnytv. 80. § (2) bekezdésében az „a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt”
szövegrész.
(10)	E törvény 2011. július 2-án hatályát veszti.
69. §
E törvény
a)	16., 18-19. és 67. §-a a környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelv,
25
b)	27-28., 36., 54., és 59-63. §-a, valamint 68. § (6) bekezdése az Európai Unió más
tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban való figyelembevételéről szóló
2008/675/IB kerethatározat
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
26
INDOKOLÁS
az egyes büntető tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A jogalkalmazási tapasztalatok, egyes európai uniós jogforrások előírásai és az
Alkotmánybíróság határozatai nyomán a jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) több
törvényt módosít, nevezetesen:
-	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Btk.),
-	a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényt (a továbbiakban: Be.),
-	a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű
rendeletet (a továbbiakban: Bv. tvr.),
-	a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és
végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendeletet (a továbbiakban: Btké.),
-	a nemzetközi bűnügyi jogsegélyről szóló 1996. évi XXXVIII. törvényt (a továbbiakban:
Nbjtv.),
-	a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi
és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvényt (a
továbbiakban: Bnytv.),
-	a Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényt (a továbbiakban:
Ütv.),
-	az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvényt (a továbbiakban Aetv.), illetve
-	a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvényt.
A fenti törvények módosításának indokai a következők.
1.	A Btk. legutóbbi nagyobb terjedelmű módosítását a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978.
évi IV. törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: 2009. évi LXXX.
törvény) hajtotta végre. A 2009. évi LXXX. törvény 29. §-a 2010. május 1-jével új
jogintézményként bevezette a szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztését, amelynek
a szabályait a Btk. 90-91/B. §-ai tartalmazzák. E rendelkezések Btk.-ba iktatásával egy időben
azonban a jogalkotó elmulasztotta az új jogintézményhez kapcsolódó anyagi jogi, eljárásjogi és
végrehajtási jogi szabályok módosítását. Indokolt a büntetőjogi tárgyú jogszabályok (Btk., Be., Bv.
tvr., Nbjtv.) rendelkezéseit összhangba hozni a részben felfüggesztett szabadságvesztésre vonatkozó
új szabályokkal.
2.	A 2009. évi LXXX. törvény óta a Btk. tíz kisebb terjedelmű módosítására került sor. Ezek
közül a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: 2009. évi CLV.
törvény) és a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény módosításáról szóló 2010. évi
LVI. törvény (a továbbiakban: 2010. évi LVI. törvény), előírásai miatt pontosítani kell a Btk.
néhány rendelkezését.
3.	A Javaslat - reagálva a társadalmi és szakmai igényekre - úgy módosítja a fogolyszökés
tényállását, hogy büntethetővé váljon a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak
megszegése.
A jelenlegi szabályozás szerint, ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi,
házi őrizete vagy előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírsággal
27
sújtható. A házi őrizet szabályainak a megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatása rendelhető
el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírság szabható ki.
Ezen eljárásjogi jogkövetkezmények mellett a Javaslat anyagi jogi szankciót is megállapít arra
az esetre, ha a terhelt abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát,
megszegi a lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályait. Ebben az esetben ugyanis a
kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy a Javaslat értelmében fogolyszökést (Btk. 245. §)
követ el.
4.	A Magyar Köztársaság - a 2101/2003. (V. 30.) Korm. határozat alapján - aláírta az Európa
Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt, Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye
Kiegészítő Jegyzőkönyvét. Ezen kiegészítő jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és külföldi
választottbírák aktív és passzív vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. Tekintettel
arra, hogy a hatályos Btk. értelmében a választottbírák nem minősülnek hivatalos személynek, a
kötelező hatály elismerése érdekében a Javaslat kiegészíti a Btk. hivatalos személy fogalmát a
választottbíróval.
5.	A Be. módosítását egyrészt az Alkotmánybíróság egyes határozatai, másrészt az egyes
rendészeti tárgyú és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló T/1426. számú
törvényjavaslatban (a továbbiakban: T/1426. számú törvényjavaslat) foglalt előírások indokolják.
5.1.	A 104/2009. (X. 30.) AB határozatban foglaltak szerint alkotmányellenes, hogy a Be. 583.
§-a nem rendelkezik az ügyészt és a bíróságot terhelő tájékoztatási kötelezettségről a terhelt
kártalanítási igényének jogalapja, az igény érvényesítésének határideje és a határidő kezdő
időpontja tekintetében. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolja.
A 72/2009. (VII. 10.) AB határozat szerint a tárgyaláson történő bizonyítás garanciája az
ügyész tárgyaláson való jelenléte. A határozat ezért 2010. december 31-ei hatállyal
megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek előírták, hogy mikor kötelező az ügyész
részvétele a tárgyaláson, ezzel általános érvényűvé tette a tárgyaláson történő ügyészi részvételt. Az
Alkotmánybíróság ugyanakkor észlelte, hogy a Be. több szabálya arra az esetre irányadó, amikor az
ügyész nem vesz részt a tárgyaláson, álláspontja szerint azonban ha a tárgyaláson az ügyész
részvétele minden esetben kötelező, az ettől eltérő helyzetre vonatkozó kisegítő rendelkezések
értelemszerűen nem kerülnek alkalmazásra. A Javaslat nem osztja ezt az álláspontot, ezért az AB
határozathoz igazítja az ügyészi részvétellel kapcsolatos rendelkezéseket.
A 104/2010. (VI. 10.) AB határozat szerint a büntetőeljárásban a tanú - tanúvédelmi
rendszeren belül érvényesülő - információs önrendelkezési joga körébe tartozik, hogy személyi
adatainak zárt kezelését kéije. Nincs olyan alkotmányos indok vagy cél, amely miatt a nyomozó
hatóságot, az ügyészt, valamint a bíróságot fel kell arra jogosítani, hogy — vizsgálva a tanú
fenyegetettségének objektív alapjait és mérlegelve a teljesíthetőséget - a kérelmet megtagadja. Erre
tekintettel az Alkotmánybíróság a Be. 96. § (1) bekezdését 2010. december 31. napjával
megsemmisítette, ami miatt a tanú személyi adatainak zárt kezelésére vonatkozó szabályt szükséges
újraírni.
5.2.	A T/1426. számú törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a megbízhatósági
vizsgálat során törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Ezért
indokolt a Be.-t ezzel összhangban úgy módosítani, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató
szervek tagjaival szemben - amennyiben azok a megbízhatósági vizsgálat keretében
28
bűncselekményt követnek el és az bűnfelderítési érdeket szolgál - a feljelentést el lehet utasítani,
illetve a nyomozást meg lehet szüntetni, hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz.
A T/1426. számú törvényjavaslat kiteijeszti a bírói engedélyhez kötött titkos
információgyűjtés bűncselekményi körét, ezzel összhangban szükséges módosítani a Be.-ben a
titkos adatszerzésre vonatkozó szabályozást, tekintettel arra, hogy a titkos információgyűjtés
eredményének felhasználhatóságát a Be. részben a titkos adatszerzés törvényben meghatározott
feltételeinek fennállásához köti.
A T/1426. számú törvényjavaslathoz kapcsolódóan szükséges a Be. módosítása arra tekintettel
is, hogy a titkos adatszerzést a nemzetbiztonsági szakszolgálat mellett más szerv is jogosult legyen
végrehajtani.
6.	A kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalmát (amely a visszaélés kábítószerrel
bűncselekmény minősítése szempontjából fontos) a Btké. határozza meg. A Btké. 23. § (1)
bekezdése szerinti felsorolás csak a leggyakrabban előforduló anyagok esetében rögzíti a csekély
mennyiségre irányadó határértéket, egyéb anyagok esetében akkor beszélhetünk csekély
mennyiségű kábítószerről, ha a tiszta hatóanyag-tartalom élettani hatása legfeljebb 0,9 gramm
morfinbázis élettani hatásával megegyező.
A szakmai tapasztalatok alapján a Btké. fenti bekezdését ki kell egészíteni olyan új
anyagokkal (pszilocin, pszilocibin, mCPP és BZP), amelyek vonatkozásában az utóbbi években
számos alkalommal követték el a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt, és ezért ezen anyagok
tekintetében a továbbiakban nem az említett mennyiségű morfinbázis élettani hatásához
viszonyítva, hanem egyedileg szükséges megadni a csekély mennyiség felső határát. A Javaslat a
Btké. 23. § (1) bekezdés a) pontját ennek megfelelően módosítja.
7.	A fentieken túlmenően a Javaslat biztosítja a magyar jog európai uniós jogi aktusoknak való
megfelelését az alábbiak szerint.
A környezet büntetőjog általi védelméről szóló 2008/99/EK irányelvet (a továbbiakban:
2008/99/EK irányelv) 2010. december 26-ig kell átültetni. A 2008/99/EK irányelv előzménye az
Európai Bíróság 2005. szeptember 13-i (C-176/03) ítéletével megsemmisített környezet büntetőjog
általi védelméről szóló 2003/80/IB kerethatározat (a továbbiakban: 2003/80/IB kerethatározat),
amelynek való megfelelés érdekében az Országgyűlés a 2005. évi XCI. törvénnyel, 2005.
szeptember 1-jei hatállyal módosította a Btk. környezetvédelmi tényállásait. A magyar büntetőjogi
szabályozás e körben azóta - a 2003/80/IB kerethatározat megsemmisítését kővetően - sem
változott. Tekintettel arra, hogy a 2008/99/EK irányelv által meghatározott bűncselekmény-lista
nagyrészt azonos a 2003/80/IB kerethatározat szerintivel, ezért a magyar környezetvédelmi
büntetőjogi szabályok nagy része már jelenleg is megfelel a 2008/99/EK irányelvben
meghatározottaknak. Természetesen a 2008/99/EK irányelv a 2003/80/IB kerethatározathoz képest
tartalmaz új tényállásokat is, ezek esetében szükséges a tényállások pontosítása, kiegészítése. A
Javaslat a 2008/99/EK irányelv átültetéséhez szükséges módosításokat végzi el és módosítja a Btk.
egyes tényállásait [visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §), környezetkárosítás (Btk. 280. §),
természetkárosítás (Btk. 281. §)], és egy új értelmező rendelkezést iktat az Aetv.-be.
A Javaslat az Európai Unió más tagállamaiban hozott ítéleteknek egy új büntetőeljárásban
való figyelembevételéről szóló 2008/675/EB kerethatározat (a továbbiakban: 2008/675/IB
kerethatározat) rendelkezéseinek hazai jogba történő átültetését is elvégzi, amihez elengedhetetlen a
Btk., a Be., az Nbjtv. és a Bnytv. módosítása az alábbi elvek szerint:
29
—	A külföldi ítéletek érvényének elismerése (amely eddig a Fővárosi Bíróság kizárólagos
hatáskörébe és illetékességébe tartozó feladat volt) a módosítás nyomán megoszlik a
Fővárosi Bíróság, valamint a megyei bíróságok között.
—	Az Nbjtv. módosítása nyomán a külföldi ítéletek elismerése során főszabály szerint a
megyei bíróságok járnak el: az illetékességet a külföldi ítélet alapján elítélt magyar
állampolgár utolsó ismert belföldi lakóhelye vagy tartózkodási helye határozza meg, ha
pedig az nem állapítható meg vagy ilyen nincsen, akkor a Fővárosi Bíróság jár el.
—	Ha azonban a külföldi ítélet elismerésére büntetőeljárás során kerül sor, akkor a
folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására illetékes bíróság székhelye szerinti
megyei bíróság folytatja le a külföldi ítélet érvényének elismerésére vonatkozó eljárást.
—	Külföldi ítélet elismeréséhez kapcsolódóan az eljárás csak a bírósági szakaszban
függeszthető fel.
—	A nyomozó hatóság és az ügyész a terhelt büntetett előéletének („priuszának”)
ellenőrzése során az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar
állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartás adatait is beszerzi.
8.	A Javaslat kijavítja továbbá az egyes büntetőjogi tárgyú törvényekben található nyelvtani és
jogszabály-szerkesztési hibákat.
30
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A részben felfüggesztett szabadságvesztés olyan szabadságvesztés, amelynek fele része
végrehajtandó, fele része pedig próbaidőre felfüggesztett. A részben felfüggesztett szabadságvesztés
végrehajtandó részéhez bizonyos esetekben olyan jogkövetkezmények kapcsolódhatnak, mint a
végrehajtandó szabadságvesztéshez.
A tevékeny megbánás kizárása indokolt akkor is, ha a kiszabott szabadságvesztést nem teljes
egészében, hanem csak részben függesztik fel, és a terhelt a szándékos bűncselekményt a részben
felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának befejezése előtt
követte el. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a tevékeny megbánás szabályait.
a 2. §-hoz
A Btk. 40. § (3) bekezdése szerint életfogytig tartó szabadságvesztés csak azzal szemben
szabható ki, aki a bűncselekmény elkövetésekor a huszadik életévét betöltötte. Emellett a Btk. 110.
§ (2) bekezdés a) pontja szerint a bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét betöltött
fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama életfogytig tartó szabadságvesztéssel
is büntethető bűncselekmény esetén tizenöt év. A 110. § (3) bekezdése alapján pedig az életfogytig
tartó szabadságvesztéssel is büntethető bűncselekmény elkövetésekor tizenhatodik életévét be nem
töltött fiatalkorúra kiszabható szabadságvesztés leghosszabb tartama tíz év.
A 2010. évi LVI. törvénnyel bevezetett módosítás ezzel szemben azonban mind a halmazat,
mind az erőszakos többszörös visszaeső esetén kötelezővé teszi az életfogytig tartó
szabadságvesztés kiszabását meghatározott feltételek esetén. Az új rendelkezés tehát ellentmond a
Btk. meglévő szabályainak. A Javaslat az ellentmondást úgy oldja fel, hogy kizárja a kötelezően
alkalmazandó [tehát a Btk. 85. § (4) bekezdése, illetve a 97/A. § (1) bekezdése szerinti] életfogytig
tartó szabadságvesztés alkalmazását mind halmazat, mind erőszakos többszörös visszaeső esetén a
húsz éven aluliakkal szemben.
a 3. §-hoz
A Btk. 47/B. §-a szabályozza az életfogytig tartó szabadságvesztés és a határozott ideig tartó
szabadságvesztés „találkozásának” eseteit. A Btk. 47/B. § (l)-(2) bekezdése rendelkezik arról az
esetről, ha az elítéltet az életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélése előtt elkövetett bűncselekmény
miatt ítélik végrehajtandó szabadságvesztésre. Figyelemmel arra, hogy ezekben az esetekben nem
kizárt az elítélt részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése sem, erről rendelkezni kell. A
Javaslat ennek megfelelően módosítja a Btk.-t.
A 47/B. § (3)—(5) bekezdés szabályozza azokat az eseteket, amikor az elítéltet életfogytig
tartó szabadságvesztés végrehajtása, illetve az abból történő feltételes szabadságra bocsátás alatt
elkövetett bűncselekmény miatt ítélik határozott tartamú szabadságvesztésre. A határozott tartamú
szabadságvesztés alatt a végrehajtás részbeni felfüggesztésének a bevezetése előtt érteni kellett a
végrehajtandó és a felfüggesztett szabadságvesztést, de az új szabályok szerint az alatt érteni kell a
részben felfüggesztett szabadságvesztést is. Ez nem igényel módosítást, mivel a szabadságvesztés
alatt érteni kell annak valamennyi végrehajtási módját, így a részben felfüggesztett és a
felfüggesztett szabadságvesztést is.
31
a 4. §-hoz
A Btk. 48. § (4) bekezdése alapján a feltételes szabadság megszűntetésének kötelező esete, ha
az elítéltet a feltételes szabadság tartama alatt elkövetett bűncselekményért végrehajtandó
szabadságvesztésre ítélik. A Javaslat a részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélést is a
feltételes szabadság megszüntetése kötelező eseteként határozza meg, mivel ebben az esetben már
nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmény elkövetéséről van szó, és az elkövető társadalomra
veszélyessége is nagyobb fokú.
az 5. §-hoz
A Btk. nem rendelkezik a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtási
fokozatáról, ha a pénzbüntetést részben felfüggesztett szabadságvesztés mellett szabják ki. A
Javaslat pótolja ezt a szabályozási hiányosságot.
a 6. §-hoz
A Btk. 56. §-át két okból szükséges módosítani. Egyrészt annak jelenleg két (3) bekezdése
van, másrészt az - első - (3) bekezdésben a „mellékbüntetés” szövegrész helyett a „büntetés”
szöveg lenne a helyes megfogalmazás. Erre figyelemmel a Javaslat újra megállapítja a Btk. 56. §-át.
a 7. §-hoz
A Btk. 38. § (7) bekezdése szerint a közügyektől eltiltás szabadságvesztés mellett, a 62. § (1)
bekezdése szerint kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés mellett szabható ki. Figyelemmel arra,
hogy részben felfüggesztett szabadságvesztés már nagyobb tárgyi súlyú bűncselekmény miatt
szabható ki, a Javaslat úgy rendelkezik, hogy az elkövetőt a közügyek gyakorlásától ekkor is el kell
tiltani, ha méltatlan arra, hogy a közügyekben részt vegyen. Ebben az esetben sem lesz tehát
automatikus a közügyek gyakorlásától való eltiltás, hanem a bíróság értékeli a bűncselekmény
elkövetésének körülményeit, az elkövető társadalomra veszélyességét és előéletét.
a 8. §-hoz
Felfüggesztett szabadságvesztés esetén a törvényi mentesítés a próbaidő leteltének napján
következik be. Ha a büntetés végrehajtását elrendelik, a mentesítés nem áll be, illetve hatályát
veszti, ilyenkor a mentesítésre a fel nem függesztett szabadságvesztés szabályai az irányadók. A
Javaslat - követve azt az elvet, hogy a felfüggesztett szabadságvesztés alatt a részben felfüggesztett
szabadságvesztést is érteni kell — nem módosítja a törvényi mentesítés szabályait.
Eszerint a részben felfüggesztett szabadságvesztésre is a Btk. 102. § (1) bekezdés b) pontja az
irányadó, vagyis a mentesítés a próbaidő leteltének napján áll be. Amennyiben azonban a
felfüggesztett rész végrehajtását el kell rendelni, akkor - szintén hasonlóan a felfüggesztett
szabadságvesztés végrehajtásának elrendeléséhez - attól függ a mentesítés időpontja, hogy az
alapcselekmény gondatlan vagy szándékos volt. Gondatlan cselekmény esetén a Btk. 102. § (1)
bekezdés c) pontja, míg szándékos cselekmény esetén - tekintettel arra, hogy részben felfüggesztett
szabadságvesztés kizárólag kettő és öt év közötti lehet - a Btk. 102. § (1) bekezdés e) pontja alapján
áll be a mentesítés.
A törvényi mentesítés esetében tehát nem szükséges a Btk. módosítása, az előzetes mentesítés
esetében azonban elengedhetetlen. Figyelemmel arra, hogy a részben felfüggesztett
32
szabadságvesztés akár Öt év is lehet, és ez olyan tárgyi súlyú bűncselekményt feltételez, amelynél
nem indokolt lehetővé tenni az előzetes mentesítés kedvezményét, a Javaslat kifejezetten
rendelkezik róla, hogy előzetes mentesítés kizárólag a felfüggesztett szabadságvesztés esetén
alkalmazható, részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén nem.
a 9. §-hoz
A Btk. 38. § (6) bekezdése értelmében szabadságvesztés mellett nem szabható ki közérdekű
munka. Közérdekű munka kiszabásának kizárása javítóintézeti nevelés mellett is indokolt, ezért a
Javaslat megállapítja az erre vonatkozó rendelkezést.
a 10. §-hoz
A Btk. 99. § (1) bekezdése szerint az előzetes fogvatartás és a házi őrizet teljes idejét be kell
számítani a kiszabott szabadságvesztésbe. Figyelemmel arra, hogy a javítóintézeti nevelés is - a
szabadságvesztéshez hasonlóan - szabadságelvonással jár, javítóintézeti nevelés alkalmazása során
indokolt beszámítani a házi őrizet teljes idejét is. A Javaslat ezért rendelkezik a házi őrizet
beszámítására vonatkozó szabályokról.
all. §-hoz
1.	A Magyar Köztársaság - a 2101/2003. (V. 30.) Korm. határozat alapján - aláírta az Európa
Tanács Strasbourgban, 1999. január 27-én kelt Korrupcióról szóló Büntetőjogi Egyezménye
Kiegészítő Jegyzőkönyvét (a továbbiakban: Kiegészítő Jegyzőkönyv), de annak kötelező hatályát
még nem ismerte el.
A Kiegészítő Jegyzőkönyv egyebek mellett a hazai és külföldi választottbírák aktív és passzív
vesztegetésére vonatkozóan állapít meg szabályokat. A jelenlegi magyar szabályozás nem teszi
lehetővé a hazai választottbírák vesztegetésének büntetését, mivel a Btk. hatályos megfogalmazása
szerint a választottbírák nem minősülnek hivatalos személynek. Ahhoz, hogy Magyarország a
Kiegészítő Jegyzőkönyv rendelkezéseinek megfeleljen, a Btk. módosítása szükséges. A
módosítással a törvény hivatali vesztegetésre vonatkozó rendelkezései a választottbírákra is
alkalmazandóvá válnak, így elhárul az akadály a Kiegészítő Jegyzőkönyv kötelező hatályának
elismerése elől.
2.	A Btk. 137. § 2. pontja határozza meg a közfeladatot ellátó személy fogalmát. Az a)
pontban a „postai szolgáltató végrehajtó vagy biztonsági szolgálatot ellátó alkalmazottja” helyett a
„személy” megjelölés szükséges, a büntetőjogi védelem ugyanis elsősorban a feladathoz kötődik és
nem a személyhez. Az „alkalmazottja” megfogalmazás esetében a postával szerződéses jogviszony
alapján, egyéni vállalkozás keretében postai szolgáltató vagy biztonsági szolgálatot ellátó személy -
a büntetőjogi védelem szempontjából - nem tekinthető közfeladatot ellátó személynek (BH
2003.446). Ez a helyzet nem tartható, mert a postánál is gyakori, hogy a feladatokat szerződéses
jogviszony alapján, vállalkozás keretében végzik - éppúgy, mint a személyszállításban -, ezért a
Javaslat ennek megfelelően módosítja a Btk. 137. § 2. pont a) alpontját.
3.	A Btk. 137. § 17. pontja szerint erőszakos többszörös visszaeső az a többszörös visszaeső,
aki mindhárom alkalommal személy elleni erőszakos bűncselekményt követ el. A személy elleni
erőszakos bűncselekmény természetszerűleg csak szándékos lehet, erre figyelemmel a Javaslat
javítja a Btk. 137. § 17. pontjában az erre vonatkozó Btk.-beli hivatkozásokat.
33
a 12. §-hoz
1.	A Btk. 176/A. § (2) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra
megállapítja ezt a rendelkezést.
2.	A házastárs, bejegyzett élettárs, illetve élettárs sérelmére elkövetett zaklatás jelenleg egy,
illetve a Btk. 176/A. § (2) bekezdése szerinti fordulat esetében két évig teijedő szabadságvesztéssel
büntetendő, míg a volt házastárs, a volt bejegyzett élettárs és a volt élettárs sérelmére elkövetett
ugyanezen bűncselekmények minősített esetet jelentenek. Ez a különbségtétel nem indokolt, ezért a
Javaslat a minősített védelmet kiteijeszti a házastársra, a bejegyzett élettársra, és az élettársra is.
a 13. §-hoz
A 2009. évi LXXX. törvény átalakította a Btk. büntetési rendszerét, amit a 2009. évi CLV.
törvény figyelmen kívül hagyott. A Btk. 2009. évi CLV. törvény által beillesztett új 222/A. §-a
olyan büntetési tételeket (kombinációkat) határoz meg a Különös Részben, amelyek a hatályos Btk.
Általános Része alapján nem lehetségesek. A Javaslat javítja ezt a hibát.
a 14. §-hoz
A Javaslat úgy módosítja a fogolyszökés tényállását, hogy büntethetővé váljon a
lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályainak megszegése.
A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet olyan büntetőeljárási kényszerintézkedések,
amelyek elrendeléséhez a törvényi alapot a Be. teremti meg. Eszerint a lakhelyelhagyási tilalom a
terhelt mozgási szabadságát és a lakóhelye szabad megválasztásának jogát korlátozza, elrendelése
esetén a terhelt a bíróság által meghatározott területet, körzetet engedély nélkül nem hagyhatja el, a
tartózkodási helyét, illetőleg a lakóhelyét nem változtathatja meg.
A házi őrizet a terhelt mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának
jogát korlátozza. Elrendelése esetén a terhelt a bíróság által kijelölt lakást és az ahhoz tartozó
bekerített helyet csak a bíróság határozatában meghatározott úti célra és az ott írt időben hagyhatja
el.
A lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet végrehajtásának részletes szabályait a 6/2003. (IV.
4.) IM-BM együttes rendelet tartalmazza. A végrehajtás módját tekintve e rendelet egységes
szabályokat állapít meg mindkét kényszerintézkedésre: a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet
előírásának megtartását a rendőrség járőr útján, eseti ellenőrzéssel, vagy a terhelt mozgását nyomon
követő technikai eszközzel ellenőrzi (ez utóbbi ellenőrzési módot a gyakorlatban egyelőre nem
alkalmazzák).
A jelenlegi szabályozás szerint, ha a terhelt a lakhelyelhagyási tilalom szabályait megszegi,
házi őrizete, vagy előzetes letartóztatása rendelhető el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírsággal
sújtható. A házi őrizet szabályainak a megszegése esetén a terhelt előzetes letartóztatása rendelhető
el, vagy ha ez nem szükséges, rendbírság szabható ki (Be. 139. §). Látható tehát, hogy már most is
biztosított mindkét kényszerintézkedés megszegése esetére eljárásjogi jogkövetkezmény.
Ugyanakkor a lakhelyelhagyási tilalom és a házi őrizet szabályait többféleképpen meg lehet
szegni, annak vannak enyhébb (pl. ha a terhelt lakhelyét az arra kijelölt időn és célon kívül
elhagyja, de utána oda visszatér) és súlyosabb formái. A jogalkalmazási tapasztalatok szerint
34
indokolt, hogy ezen szabályszegések között a törvény is különbséget tegyen, és annak ne csak az
adott eljárásban legyen jogkövetkezménye, hanem a súlyosabb szabályszegés büntetendő
cselekmény is legyen. Ezért a Javaslat úgy rendelkezik, miszerint fogolyszökést követ el az a
terhelt, aki abból a célból, hogy a kényszerintézkedés végrehajtása alól kivonja magát, megszegi a
lakhelyelhagyási tilalom vagy a házi őrizet szabályait.
a 15. §-hoz
A Btk. 263/B. § (5) bekezdés b) pontja szerint a visszaélés haditechnikai termékkel és
szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűncselekmény vonatkozásában kettős
felhasználású terméken a kettős felhasználású termékek és technológia kivitelére vonatkozó
közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1334/2000/EK tanácsi
rendeletben meghatározott terméket kell érteni. Figyelemmel arra, hogy ezt a rendeletet a kettős
felhasználású termékek kivitelére, transzferére, brókertevékenységére és tranzitjára vonatkozó
közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2009. május 5-i 428/2009/EK tanácsi rendelet
hatályon kívül helyezte, ehelyütt az új tanácsi rendeletre szükséges hivatkozni.
a 16. §-hoz
A 2008/99/EK irányelv 3. cikk e) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy
bűncselekménynek minősüljön a jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos
gondatlanságból a nukleáris anyagok vagy más veszélyes radioaktív anyagok gyártása,
feldolgozása, kezelése, használata, tartása, tárolása, szállítása, behozatala, kivitele vagy
ártalmatlanítása, ha bármely személy halálát vagy súlyos sérülését, vagy a levegő, a talaj, vagy a víz
minőségének, vagy az állatoknak vagy növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy okozhatja.
A 2008/99/EK irányelvben szereplő gyártásnak megfelel a Btk. 264. § (1) bekezdése szerinti
előállítás; a feldolgozás, kezelés, használat, tartás (birtoklás), behozatal, kivitel szerepel a Btk. 264.
§ (1) bekezdésében, a tárolást és a szállítást pedig a Btk. 264. § (2) bekezdése tartalmazza. Az
ártalmatlanítást azonban nem tartalmazza a Btk. 264. §-a, ezt a Javaslat beiktatja a tényállásba.
a 17. §-hoz
A Btk. 274. § (1) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra
megállapítja ezt a rendelkezést.
a 18. §-hoz
A 2008/99/EK irányelv 3. cikk i) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy
bűncselekménynek minősüljön a jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos
gondatlanságból az ózonkárosító anyagok gyártása, behozatala, kivitele, forgalomba hozatala vagy
felhasználása.
A Btk. 280. § (2) bekezdése nem tartalmazza az ózonkárosító anyagok jogellenes gyártását és
felhasználását, így a Javaslat kiegészíti a tényállást. A két új elkövetési magatartás beiktatása a
tényállásba nem okoz fogalmi nehézséget, hiszen a háttérjogszabályként szolgáló, az ózonréteget
lebontó anyagokról szóló 1005/2009/EK rendelet (a továbbiakban: 1005/2009/EK rendelet) 3. cikk
14.	pontja definiálja a gyártás, a 21. pontja pedig a felhasználás fogalmát.
35
A Btk. 280. § (2) bekezdése jelenleg csak a személyes használatra szolgáló mennyiséget
meghaladó, ózonréteget károsító anyagra vagy ilyen anyagot tartalmazó termékre történő elkövetést
rendeli büntetni. A 2008/99/EK irányelv azonban ilyen megszorítást nem tartalmaz, így az uniós
jogszabály szerinti anyagok gyártása, forgalomba hozatala és felhasználása mennyiségre tekintet
nélkül tilos. Erre tekintettel a Javaslat elhagyja a Btk. 280. § (2) bekezdéséből a mennyiségi korlátra
utalást.
A Btk. 280. §-a szerint büntetendő magatartások vonatkozásában megemlítendő még, hogy az
1005/2009/EK rendelet megállapít olyan mentességeket és kivételeket (ld. ül. fejezet, 24. cikk),
amelyek alapján a „szabályozott anyagok” és „új anyagok” gyártása, forgalomba hozatala és
felhasználása bizonyos feltételek esetén - tekintettel arra, hogy az európai uniós rendeletek
közvetlen hatályúak - külön jogszabály szerint engedélyezett tevékenységnek minősülnek.
a 19. §-hoz
A 2008/99/EK irányelv 3. cikk f) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy
bűncselekménynek minősüljön a jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos
gondatlanságból a védett, vadon élő állat- vagy növényfajok megölése, elpusztítása, birtoklása vagy
begyűjtése, kivéve azokat az eseteket, amikor a cselekmény az érintett fajok példányainak
elhanyagolható mennyiségét érinti, és elhanyagolható hatással jár a faj védettségi helyzetére nézve.
A 2008/99/EK irányelv 2. cikk b) pont i) alpontja szerint védett, vadon élő állat- és növényfajok
azok, amelyek szerepelnek a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények
védelméről szóló 92/43/EGK irányelv IV. mellékletében, vagy a vadon élő madarak védelméről
szóló 79/409/EGK irányelv 4. cikk (2) bekezdésében említett I. mellékletben.
A 2008/99/EK irányelv szerinti védett, vadon élő állat- és növényfajok egy részét lefedik a
Btk. 281. § (1) bekezdésében szereplő elkövetési tárgyak. Vannak azonban olyan fajok, amelyekre a
Btk. hatálya nem teljed ki, ezek vonatkozásában a Btk. kiegészítése szükséges. A 2008/99/EK
irányelv szerinti vadon élő állat- és növényfajok köre megfelel a védett és a fokozottan védett
növény- és állatfajokról, a fokozottan védett barlangok köréről, valamint az Európai Közösségben
természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok közzétételéről szóló 13/2001. (V. 9.)
KöM rendelet 7-8. mellékletében felsorolt, az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból
jelentős növény, illetve állatfajoknak. A Javaslat ezért úgy módosítja a Btk. 281. § (1) bekezdés b)
pontját, hogy azt kiegészíti a védett élő szervezet egyedei mellett az Európai Közösségben
természetvédelmi szempontból jelentős növény- és állatfajok egyedeivel is. Azért a b) pont kerül
kiegészítésre, mert ott nem egyetlen, hanem több egyedre történő elkövetés minősül
bűncselekménynek, és az új elkövetési tárgyak esetén is ez látszik indokoltnak természetvédelmi
szempontból.
a 20. §-hoz
A Btk. 298/A. §-ának jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra megállapítja ezt
a rendelkezést.
a 21. §-hoz
A Btk. 324. §-ában több nyelvtani és jogszabály-szerkesztési hiba is található, a Javaslat 21. §-
a ezeket javítja ki.
a 22. §-hoz
36
A Btk. 336/B. §-a tekintetében (a polgári szolgálat megtagadása) hiányzik a bűncselekmény
bűntetti megnevezése, ezért a Javaslat ezt pótolja.
a 23. §-hoz
A Btk. 335. § (1) bekezdésének jelenleg nem megfelelő a tördelése, ezért a Javaslat újra
megállapítja ezt a rendelkezést.
a 24. §-hoz
A Javaslat a 104/2010. (VI. 10.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően úgy rendelkezik,
hogy erre vonatkozó kérelem esetén az eljáró bíróság, ügyész, illetve nyomozó hatóság a tanú
személyi adatainak (ide értve nevét is) zárt kezelését köteles elrendelni, azt nem mérlegelheti.
a 25. §-hoz
A Be. jelenleg hatályos 103. § (1) bekezdés b) pontja értelmében az ügyben eljárt vagy eljáró
nyomozó hatósággal alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban lévő személy szakértőként nem járhat
el. Több éve húzódik a szakmai vita abban a kérdésben, hogy a nyomozást végző nyomozó
hatósággal szolgálati vagy alkalmazotti viszonyban nem álló, azonban a Rendőrség állományához
tartozó személyek kirendelését, vagyis az úgynevezett „átszakértést” a Be. hivatkozott kizárási
szabálya lehetővé teszi-e vagy sem.
A 72/2009. BK vélemény az alábbi megállapításokat tette: „Az 1998. évi XIX. törvény 103. §
(2)	bekezdése értelmében a valamely rendőr-fokapitányságnál alkalmazásban vagy szolgálati
viszonyban álló személy - egyéb kizáró ok hiányában - a más rendőr-fokapitányság, vagy a helyi
nyomozó hatóságként eljáró (városi, kerületi, vízirendészeti) rendőrkapitányságok által nyomozott
ügyekbe szakértőként bevonható. Nem kizárt a helyi nyomozó hatóság által nyomozott ügyben
annak a személynek a szakértőkénti alkalmazása sem, aki azzal a rendőr-főkapitánysággal áll
alkalmazotti vagy szolgálati viszonyban, amelynek az illetékességi területéhez a nyomozást végző
rendőrkapitányság tartozik. Ez az értelmezés irányadó a vám- és pénzügyőrség nyomozó
hatóságaira is.”
A Legfelsőbb Bíróság Büntető Kollégiuma tehát az átszakértés mellett döntött, ugyanakkor a
jogbiztonság követelményére tekintettel a Be. kizárási szabályának a pontosítása szükséges, az
Előteijesztés 25. §-a ezt hajtja végre.
a 26. §-hoz
A T/1426. számú törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a megbízhatósági
vizsgálat során törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Ezért
indokolt a Be.-t ezzel összhangban módosítani úgy, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató
szervek tagjaival szemben - amennyiben azok a megbízhatósági vizsgálat keretében
bűncselekményt követnek el és az bűnfelderítési érdeket szolgál - a feljelentést el lehet utasítani,
hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz.
a 27. §-hoz
37
A Be. 178/A. § (2) bekezdését arra tekintettel indokolt módosítani, hogy a hatályos
rendelkezés értelmében a nyomozó hatóság, illetve az ügyész kizárólag a bűnügyi nyilvántartásban
kezelt adatokat köteles beszerezni bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható
személlyel szemben, ugyanakkor külföldi ítéletek figyelembe vételéhez elengedhetetlen az Európai
Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásában kezelt adatok ellenőrzése is. A Bnytv. 7. §-ából azonban egyértelműen kitűnik,
hogy ez a nyilvántartás nem része a bűnügyi nyilvántartásoknak, így az ehhez való hozzáférés
jogszabályi alapját indokolt megteremtem.
a 28. §-hoz
A Javaslat által bevezetett új rendelkezés értelmében, ha a nyomozó hatóság vagy az ügyész a
terhelt büntetett életére vonatkozó adatok ellenőrzése során megállapítja, hogy a bűncselekmény
elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személlyel szemben született olyan külföldi ítélet,
amelynek elismerése még nem történt meg, és amelyet elismerése esetén a büntetőeljárás keretében
hozott ítéletben kiszabott büntetés vagy alkalmazott intézkedés szempontjából figyelembe kell
venni, a nyomozó hatóság - összhangban a Be. 165. § (2) bekezdésének rendelkezésével - erről
haladéktalanul tájékoztatja az ügyészt, az ügyész pedig - akár saját észlelés, akár a nyomozó
hatóság tájékoztatása nyomán - kezdeményezi az elismerési eljárás lefolytatását.
Ha a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható személy nem magyar
állampolgár, akkor rá vonatkozóan kizárólag a bűnügyi nyilvántartásban szerepelhet adat, az
Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek
nyilvántartásában nem. Emellett a nyomozó hatóság, illetve az ügyész a terhelt állampolgársága
szerinti tagállam bűnügyi nyilvántartásából is igényelhet adatokat a magyar bűnügyi nyilvántartón
keresztül. Ha van ilyen adat, és annak figyelembe vétele a Magyarországon megindított eljárásban a
vád tárgyává tett cselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés
alkalmazását befolyásol(hat)ja, a külföldi személyre vonatkozó ítéletek elismerési eljárását is meg
kell indítani.
Az (5) bekezdés arra vonatkozóan ad iránymutatást, hogy a nyomozó hatóság vagy az ügyész
az elismerési eljárás lefolytatását melyik bíróságnál kezdeményezze. A külföldi ítélet elismerésének
meggyorsítása érdekében az ügyész a folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására illetékes
bíróság székhelye szerinti megyei bíróságnál kezdeményezi az elismerési eljárás lefolytatását.
a 29-30. §-hoz
A T/1426. számú törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy a belső bűnmegelőzési és
bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv megbízhatósági vizsgálatot végző tagja a megbízhatósági
vizsgálat során törvényben meghatározott szabálysértést vagy bűncselekményt követhessen el. Ezért
indokolt a Be-t ezzel összhangban módosítani úgy, hogy a megbízhatósági vizsgálatot folytató
szervek tagjaival szemben — amennyiben azok a megbízhatósági vizsgálat keretében
bűncselekményt követnek el és az bűnfelderítési érdeket szolgál - a nyomozást meg lehet szüntetni,
hasonlóan a fedett nyomozókra vonatkozó szabályokhoz.
a 31. §-hoz
A T/1426. számú törvényjavaslat módosítja a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
(a továbbiakban: Rtv.) titkos információgyűjtésre vonatkozó szabályait, a Javaslat ezzel
összhangban módosítja a Be. 200. §-át.
38
A módosítás indoka egyrészt technikai jellegű. Az elmúlt években a hírközlés területén
végbement technológiai változások, illetve az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény
terminológiája miatt elengedhetetlen a pontosítás. A módosítás indoka másrészt az, hogy a belső
bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv a feladatai
ellátásához szükséges különleges, titkos felderítési eszközöket jogállami keretek között,
alkotmányos garanciák által körülhatárolt módon vehessen igénybe. Ennek megfelelően, illetve a
rendelkezések összhangjának megteremtése végett szükséges a Be. módosítása.
a 32. §-hoz
A T/1426. számú törvényjavaslat kiterjeszti a bírói engedélyhez kötött titkos
információgyűjtés bűncselekményi körét, mivel a vesztegetés, vesztegetés nemzetközi
kapcsolatban, környezetkárosítás, természetkárosítás, hulladékgazdálkodás rendjének megsértése
bűncselekmények háromévi szabadságvesztéssel fenyegetett alakzata is olyan súlyos fokban
veszélyes a társadalomra, hogy minden rendelkezésre álló törvényes eszközzel fel kell lépni
ellenük. E cselekményeket jellemzi a konspiráció, az elkövetők közötti érdekazonosság és az, hogy
gyakran állami alkalmazottak és hivatalos személyek közreműködésével valósítják meg. Az ilyen
jellegű bűncselekmények felderítése nehéz. A rendőrség így a törvényben meghatározott
bűnüldözési és bűnmegelőzési feladatainak csak akkor tud eredményesen megfelelni, ha
alkalmazhatja a titkos információgyűjtés eszközeit és módszereit.
Ezzel összhangban szükséges módosítani a Be.-ben a titkos adatszerzésre vonatkozó
szabályozást, tekintettel arra, hogy a titkos információgyűjtés eredményének felhasználhatóságát a
Be. részben a titkos adatszerzés törvényben meghatározott feltételeinek fennállásához köti.
a 33. §-hoz
A hatályos szabályozás szerint a vádirat kötelező tartalma a büntetés vagy intézkedés
kiszabására vonatkozó indítvány, ha az ügyész nem vesz részt a tárgyaláson. A 72/2009. (VII. 10.)
AB határozatban foglaltak értelmében az ügyész részvétele minden tárgyaláson kötelező, így ez a
rendelkezés „kiüresedik”. Tekintettel azonban arra, hogy jelenleg már nem csak az ügyész
indítványára, hanem hivatalból is dönthet a bíróság úgy, hogy az adott ügyben tárgyalás
mellőzésével hoz határozatot, szükségessé válik, hogy minden vád tartalmazza az egyéb
indítványokon túl a büntetésre, illetve az intézkedésre vonatkozó ügyészi indítványt is.
a 34. §-hoz
A részben felfüggesztett szabadságvesztés olyan szabadságvesztés, amelynek fele része
végrehajtandó, fele része pedig próbaidőre felfüggesztett. A részben felfüggesztett szabadságvesztés
végrehajtandó részéhez bizonyos esetekben olyan jogkövetkezmények kapcsolódhatnak, mint a
végrehajtandó szabadságvesztéshez.
A vádemelés elhalasztásának kizárása indokolt akkor is, ha a kiszabott szabadságvesztést nem
teljes egészében, hanem csak részben függesztik fel, és a terhelt a szándékos bűncselekményt a
részben felfüggesztett szabadságvesztésre ítélése után, a szabadságvesztés végrehajtásának
befejezése előtt követte el. A Javaslat ennek megfelelően módosítja a vádemelés elhalasztásának
szabályait.
a 35. §-hoz
39
A 72/2009. (VII. 10.) AB határozat általános érvényűvé tette a tárgyaláson történő ügyészi
részvételt, ezért a Be. 241. § (2) bekezdését pontosítani szükséges.
a 36. §~hoz
A 2008/675/IB kerethatározatnak való megfelelés érdekében a Javaslat kiegészíti a Be. 266. §-
át egy új ponttal. Ennek értelmében a bíróság felfüggeszti az eljárást, ha az ügyészség a külföldi
ítélet érvényének elismerési eljárás lefolytatását már kezdeményezte, azonban az az ítélethozatalig
nem fejeződött be.
a 37. §-hoz
A 72/2009. (VII. 10.) AB határozat általános érvényűvé tette a tárgyaláson történő ügyészi
részvételt, ezért a Be. 342. §-ában érdemi rendelkezésként egyedül a (4) bekezdés maradna. Mivel
azonban ez szorosan összefügg a 314. §-ban foglaltakkal, ezért az a szabály, miszerint ha a védő
nincs jelen a tárgyaláson, a védőbeszédet a vádlott adhatja elő, a 314. §-ba kerül.
a 38. §-hoz
Ha az ügydöntő határozat a kihirdetéskor nem emelkedik jogerőre, a bíróságnak a tárgyaláson
határoznia kell az általa elrendelt vagy fenntartott előzetes letartóztatásról, lakhelyelhagyási
tilalomról, házi őrizetről, távoltartásról, illetve ideiglenes kényszergyógykezelésről.
Ezeknek a kényszerintézkedéseknek a fenntartása vagy elrendelése csak akkor lehetséges, ha
a bíróság olyan szabadságvesztést szabott ki, amely végrehajtandó, vagy a felmentő ítéletben
elrendelte a vádlott kényszergyógykezelését. Figyelemmel arra, hogy a részben felfüggesztett
szabadságvesztésnek a fele része végrehajtandó, a felsorolt kényszerintézkedések elrendelhetők
akkor is, ha a bíróság a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását részben felfüggeszti. Ellenkező
esetben nem lehetséges személyi szabadságot korlátozó kényszerintézkedés elrendelése, ezt a
Javaslat kizárja.
a 39. §-hoz
A Be. hatályos 354. § (4) bekezdés e) pontja szerint a súlyosítási tilalom folytán a másodfokú
bíróság a vádlott terhére bejelentett fellebbezés hiányában nem szabhat ki részben felfüggesztett
szabadságvesztés helyett rövidebb tartamú végrehajtandó szabadságvesztést. Ez a tilalom azt jelenti,
hogy a másodfokú bíróság nem szabhat ki részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett olyan
végrehajtandó szabadságvesztést, amely bár a kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztésnél
rövidebb, de annak végrehajtandó részénél hosszabb. Gyakorlati példával élve a másodfokú bíróság
négy év részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett, amelyből két év végrehajtandó, nem
szabhat ki három év végrehajtandó szabadságvesztést.
A szabályozás hibája, hogy a fentiekben írtak mellett lehetőséget ad egy másik értelmezésre
is, amely ellentétes a súlyosítási tilalom céljával. Ezen értelmezés szerint a másodfokú bíróság nem
szabhat ki részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett olyan végrehajtandó szabadságvesztést
sem, amelynek tartama rövidebb a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél.
Ha tehát az elsőfokú bíróság négy év részben felfüggesztett szabadságvesztést szabott ki, a
másodfokú bíróság a súlyosítási tilalom folytán nem szabhat ki helyette egy év végrehajtandó
szabadságvesztést.
40
A hatályos szabályozás hiányossága továbbá, hogy nem zárja annak a lehetőségét, hogy a
másodfokú bíróság a részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú
szabadságvesztést szabjon ki. Bár ez logikus tilalomnak tekinthető, normaszöveg szintjén nincs
rögzítve.
A leírtakra figyelemmel a Javaslat módosítja a Be. 354. § (4) bekezdés e) pontját és
egyértelművé teszi, miszerint a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtandó részénél
hosszabb tartamú végrehajtandó szabadságvesztés nem szabható ki. Rögzíti továbbá azt is,
miszerint részben felfüggesztett szabadságvesztés helyett hosszabb tartamú részben felfüggesztett
szabadságvesztés sem szabható ki.
a 40-41. §-hoz
A Javaslat a 72/2009. (VII. 10.) AB határozatnak megfelelően - amely általános érvényűvé
tette a tárgyaláson történő ügyészi részvételt - módosítja a Be.-t, és rögzíti azt is, hogy a
fiatalkorúak, illetve katonák elleni büntetőeljárás során ügyészségi titkár nem képviselheti a vádat.
a 42-43. §-hoz
A 7212009. (VII. 10.) AB határozat általános érvényűvé tette az ügyész részvételét a
tárgyaláson, a Javaslat ennek megfelelően módosítja a Be. több rendelkezését.
a 44. §-hoz
A büntetőeljárások időszerűségének javítása céljából a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX.
törvény módosításáról szóló 2009. évi LXXXIII. törvény megváltoztatta a tárgyalás mellőzéses
eljárás szabályozását oly módon, hogy a bíróság számára lehetővé tette, hogy a bíróság ügyészi
indítvány nélkül is tárgyalás mellőzéses eljárás keretében döntsön a terhelt büntetőjogi
felelősségéről. A jogalkotó célja ezzel a büntetőeljárás menetének gyorsítása volt. Ez a módosítás a
gyakorlatban problémát okozott, mert nem volt egyértelmű, hogy az ügyész tehet-e indítványt
tárgyalás mellőzéses eljárásra. A Javaslat ezt a hézagot pótolja, egyértelművé téve, hogy az ügyész
a jövőben is tehet arra indítványt, hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével hozzon végzést az adott
ügyben, mivel az eredeti célt, nevezetesen az eljárás gyorsítását, a módosítás így érheti el. A
Javaslat továbbá technikai módosítást végez el a Be. 544. § (1) bekezdés a) pontjában.
a 45. §-hoz
Amikor a bíró hivatalból bírálja el tárgyalás mellőzéses eljárás keretében a terhelt büntetőjogi
felelősségét, akkor először arról dönt, hogy az ügyész tárgyalás tartására irányuló indítványa
ellenére, tárgyalás mellőzésével hozza meg végzését. A bírósági titkár a jelenlegi szabályozás
alapján a törvényben meghatározott esetekben az elsőfokú bíróság hatáskörébe tartozó ügyekben az
egyesbíró, illetve a tanács elnöke helyett önállóan eljárhat. E szabályozásból következik, hogy bírót
megillető eljárási jogokat bírósági titkár kizárólag az eljárási törvényben meghatározott
feladatkörben gyakorolhat. A törvény alapján a bírósági titkár tárgyalás tartására nem jogosult, így
nem jogosult annak eldöntésére sem, hogy az adott ügyben tárgyaláson vagy tárgyalás mellőzésével
lehet dönteni a terhelt büntetőjogi felelősségéről. Ezért a Javaslat rögzíti, hogy a bírósági titkár csak
azokban az ügyekben hozhat végzést tárgyalás mellőzésével, ahol az ügyész tárgyalás mellőzésére
tett indítványt.
41
a 46. §-hoz
A Be. 548. § (2) bekezdése szerint az ügyész nem kérheti tárgyalás tartását azon a címen,
hogy a bíróság tárgyalás mellőzésével járt el. Az ügyészi jogorvoslati jognak ezen korlátozása
korábban azzal függött össze, hogy kizárólag az ügyész indítványára kerülhetett sor tárgyalás
mellőzés alkalmazására, és indokolatlan lett volna olyan kérdésben a tárgyalás kérésére vonatkozó
jogosultság biztosítása, amelyre nézve az ügyész korábban maga teijesztett elő indítványt. A
hatályos szabályozás értelmében azonban a bíróság már hivatalból is alkalmazhat tárgyalás
mellőzéses eljárást, így ebben az esetben az ügyész jogorvoslati joga nem korlátozható.
a 47. §-hoz
A 72/2009. (VII. 10.) AB határozat általános érvényűvé tette a tárgyaláson történő ügyészi
részvételt, ezért a Be. 550. § (2) bekezdését módosítani szükséges.
a 48. §-hoz
A 2010. május 1-je előtt hatályos Btk. lehetővé tette a pénzbüntetés végrehajtásának
felfüggesztését. Figyelemmel arra, hogy a pénzbüntetés végrehajtásának felfüggesztése túlságosan
enyhe, súlytalan joghátrány volt, fenntartása nem volt indokolt. A pénzbüntetés végrehajtása
felfüggesztésének az anyagi jogi alapját a 2009. évi LXXX. törvény megszüntette, de ezzel
párhuzamosan nem helyezte hatályon kívül a felfüggesztett pénzbüntetés végrehajtásának
elrendelésére vonatkozó eljárásjogi rendelkezéseket. Szintén elmulasztott a törvény rendelkezni
arról az esetről, ha a részben felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtását kell utólag elrendelni.
Mindezekre tekintettel a Javaslat egyrészt módosítja a Be. 572. §-át megelőző alcímet és
egyértelművé teszi, hogy kizárólag a szabadságvesztés végrehajtása függeszthető fel, másrészt
összhangba hozza a végrehajtás elrendelését megalapozó körülményeket a Btk.-bán meghatározott
okokkal.
A Javaslat nem változtat a Btk.-ban alkalmazott megoldáson, miszerint nem nevesíti külön a
részben felfüggesztett szabadságvesztést, hanem a felfüggesztett szabadságvesztés alatt érti a
szabadságvesztés végrehajtásának részbeni felfüggesztését is.
a 49. §-hoz
A 104/2009. (X. 30.) AB határozatban foglaltaknak megfelelően a terhelt tájékoztatást kell,
hogy kapjon kártalanítási igényének jogalapja, az igény érvényesítésének határideje, és a határidő
kezdő időpontja tekintetében. A Javaslat ennek megfelelően egészíti ki a Be. 583. §-át.
az 50. §-hoz
A hatályos szabályozás alapján végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén a
biztosítékot a büntetés végrehajtásának befejezése után kell az elítéltnek visszafizetni. A
végrehajtandó szabadságvesztés végrehajtása, ha abból feltételes szabadságra bocsátják az elítéltet,
csak akkor befejezett, ha a feltételes szabadságot az elítélt letölti. A büntetés csak akkor
végrehajtott, ha a feltételes szabadság eredményesen eltelt.
42
Figyelemmel arra, hogy a részben felfüggesztett szabadságvesztésnek is van végrehajtandó
része, amelyet az elítéltnek le kell töltenie, a biztosíték visszafizetésének az időpontjáról
rendelkezni kell.
A Legfelsőbb Bíróság BKv 88. számú büntető kollégiumi véleménye szerint, ha az elítélttel
szemben részben felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a biztosítékot a szabadságvesztés
végrehajtandó részének a letöltése után kell számára visszafizetni. A Javaslat ettől eltér, és úgy
rendelkezik, hogy a büntetés végrehajtásának befejezése után kell a biztosítékot visszafizetni. Az
eltérés indoka az, hogy a végrehajtandó szabadságvesztéssel azonos módon kerüljön
meghatározásra a visszafizetés időpontja. Végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása esetén sem
kell minden esetben a teljes tartamot kitöltenie az elítéltnek, a feltételes szabadság kedvezményével
-	ha annak törvényi feltételei fennállnak - előbb szabadulhat. Bár a feltételes szabadságra bocsátás
és a felfüggesztett büntetés próbaideje más jogintézmények, a hasonlóság az, hogy ezen
időtartamok alatt az elítélt nincs büntetés-végrehajtási intézetben. Ha viszont végrehajtandó
szabadságvesztés kiszabása esetén is csak a végrehajtás befejezése (adott esetben a feltételes
szabadság eredményes eltelte) után kell visszafizetni a biztosítékot, részben felfüggesztett
szabadságvesztés esetén is a végrehajtás befejezése (azaz mindig a próbaidő eredményes eltelte)
kell, hogy az irányadó időpont legyen.
az 51. §-hoz
A Be. 604. § (2) bekezdés q) pontja értelmében az igazságügyért felelős miniszter
rendelkezik az egységes nyomozó hatósági és ügyészségi bűnügyi statisztika (a továbbiakban:
ENyÜBS) szabályainak, valamint az adatgyűjtés és feldolgozás részletes szabályainak rendeletben
történő meghatározására vonatkozó felhatalmazással. A Magyar Köztársaság minisztériumainak
felsorolásáról szóló 2010. évi XLII. törvény 2. § (1) bekezdés ca) alpontja értelmében jogutódlással
a belügyminiszter feladatkörébe került át egyebek mellett a bűnügyi statisztika is, erre figyelemmel
a Javaslat a rendészetért felelős minisztert hatalmazza fel az ENyÜBS részletes szabályainak
rendeletben történő meghatározására.
az 52. §-hoz
1.	A Javaslat a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás, a kiutasítás, a közügyektől
eltiltás és a kitiltás végrehajtására vonatkozó szabályokban rendelkezik a beszámításról, ha ezeket a
büntetéseket olyan szabadságvesztés mellett szabták ki, amelynek a végrehajtását részben
felfüggesztették.
2.	A Bv. tvr. 70. § (3) bekezdésének technikai jellegű módosításával egyértelművé válik, hogy
a kiutasítás végrehajtása - amint arról a Bv. tvr. 75. § (2) bekezdése is rendelkezik - a területi
idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.
az 53. §-hoz
A büntetőjogi szempontból releváns kémiai anyagokat a Btk. 286/A. § (2) bekezdésében
említett listák tartalmazzák, amely alapján a Btk. értelmében kábítószernek minősülnek:
1.	az 1961-es Egységes Kábítószer Egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében
meghatározott anyagok,
43
2.	az 1971-es pszichotróp anyagokról szóló egyezmény mellékletének I. és II. Jegyzékében
meghatározott veszélyes pszichotróp anyagok (a továbbiakban az 1-2. együtt: nemzetközi listák),
valamint
3.	az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről szóló 1998. évi XXV. törvény
mellékletében meghatározott pszichotróp anyagok (a továbbiakban: nemzeti lista).
A kábítószer csekély és jelentős mennyiségének fogalmát (amely a bűncselekmény minősítése
szempontjából fontos) a Btké. határozza meg. A Btké. 23. § (1) bekezdése szerinti felsorolás csak a
leggyakrabban előforduló anyagok esetében rögzíti a csekély mennyiségre irányadó határértéket,
egyéb anyagok esetében - a szakértői tapasztalatokat figyelembe véve - akkor beszélhetünk csekély
mennyiségű kábítószerről, ha a tiszta hatóanyag-tartalom élettani hatása legfeljebb 0,9 gramm
morfinbázis élettani hatásával megegyező.
A szakmai tapasztalatok alapján a Btké. fenti bekezdését ki kell egészítem olyan új
anyagokkal (pszilocin, pszilocibin, mCPP és BZP), amelyek vonatkozásában az utóbbi években
számos alkalommal követték el a visszaélés kábítószerrel bűncselekményt, és ezért ezen anyagok
tekintetében a továbbiakban nem az említett mennyiségű morfinbázis élettani hatásához
viszonyítva, hanem egyedileg szükséges megadni a csekély mennyiség felső határát. Ezen anyagok
szerepelnek a nemzetközi listákon, illetve a nemzeti listán (a pszilocin és a pszilocibin a nemzetközi
listák szerint minősülnek pszichotróp anyagnak, míg az mCPP és a BZP a nemzeti listán található),
így tehát a Btk. alkalmazásában jelenleg is kábítószernek minősülnek.
A szakmai álláspont szerint a csekély mennyiség felső határaként pszilocibin esetén 0,1,
pszilocin esetén 0,2, mCPP esetében 1, BZP esetében pedig 3 gramm meghatározása szükséges,
ezért a Javaslat a Btké. 23. § (1) bekezdés a) pontját ennek megfelelően egészíti ki.
az 54. §-hoz
A Javaslat az Nbjtv. 46. §-át arra tekintettel módosítja, hogy a 2008/675/IB kerethatározat
rendelkezéseinek végrehajtása nyomán várhatóan jelentős mértékben megnövekszik a külföldi
ítéleteket elismerő ítéletek száma. Eddig ugyanis ha magyar állampolgárral szemben külföldön
jogerős, bűnösséget megállapító ítélet született, az erre vonatkozó adat bekerült az Európai Unió
tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásába,
amely mintegy „ideiglenes nyilvántartásként” tartalmazta a külföldi ítéletre vonatkozó adatokat. A
hatályos szabályozás értelmében a Fővárosi Bíróság folyamatosan, az ügyeket sorba véve végezte
ezen külföldi ítéletek elismerését. Elismerésük esetén pedig - tekintettel a Nbjtv. azon
rendelkezésére, miszerint ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell
tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta [47. § (3) bekezdés] - az
ítéletben szereplő adatok átkerültek a bűnügyi nyilvántartások valamelyikébe.
A 2008/675/IB kerethatározat rendelkezéseinek hazai jogba történő átültetése nyomán
azonban az esetleges, még el nem ismert külföldi ítéletekben megállapított tényállást, kiszabott
büntetést vagy alkalmazott intézkedést egy következő eljárás során figyelembe kell venni, így a
külföldi ítéletek elismerése sok esetben — ha az illetővel szemben újabb büntetőeljárás van
folyamatban - nem tűr halasztást. Emellett a magyar bíróságnak a nem magyar állampolgárságú
vádlott korábbi elítéléseit is figyelembe kell venni, így róla az állampolgársága szerinti állam
bűnügyi nyilvántartásában kezelt adatokat is be kell szerezni.
A Javaslat értelmében az Nbjtv. 46. § (1) bekezdése meghatározza a feladatmegosztást a
megyei bíróságok és a Fővárosi Bíróság között (a hatályos rendelkezés szerint a Fővárosi Bíróság
44
kizárólagos hatáskörrel és illetékességgel jár el a külföldi ítéletek elismerésére vonatkozó
eljárásban). Ez a rendelkezés arra az esetre tartalmaz előírást, amikor büntetőeljárás nincsen
folyamatban és nem annak keretében merül fel egy külföldi ítélet elismerése.
A (2) bekezdés arra vonatkozóan tartalmaz előírást, ha az ügyész a büntetőeljárás során
kezdeményezi a terhelthez kapcsolható külföldi ítélet érvényének elismerését arra figyelemmel,
hogy a külföldi ítéletnek a folyamatban lévő eljárásban való figyelembe vétele a gyanúsítás alapjául
szolgáló bűncselekmény Btk. szerinti minősítését, a büntetés kiszabását vagy az intézkedés
alkalmazását befolyásolja. Ebben az esetben nem az (1) bekezdésben meghatározott
feladatmegosztási szabályok érvényesülnek, hanem a külföldi ítélet érvényének minél gyorsabb
elismerése érdekében a folyamatban lévő büntetőeljárás lefolytatására egyébként illetékes bíróság
székhelye szerinti megyei bíróságnak van hatásköre és illetékessége a külföldi ítélet érvényének
elismerésére.
A Javaslat emellett pontosítja azt a szabályt, miszerint az eljáró bíróság eljárására a Be.
különleges eljárásokról szóló XXIX. Fejezetének általános szabályait értelemszerűen kell
alkalmazni, és egyértelműen rögzíti, hogy a Be. 555. § (2) bekezdés b) és d) pontjában
meghatározott szabály nem alkalmazható. Külföldi ítéletek elismerése esetén nem az alapügyben
eljáró bíróság jár el, emellett nem indokolt, hogy a bíróság megszüntesse az eljárást, ha az ügyész
visszavonja az indítványt: ha megindult a büntetőeljárás, és kiderül, hogy a vádlott vonatkozásában
van egy elismerésre váró ítélet, akkor annak elismerése akkor is indokolt, ha a megindult
eljárásában az ügyész utóbb visszavonja indítványát.
az 55. §-hoz
A külföldön kiszabott részben felfüggesztett szabadságvesztés tartama, ezen belül is a
végrehajtandó és felfüggesztett rész aránya, valamint a próbaidő tartama eltérhet a Btk. 90. §-ában
foglaltaktól. Rendelkezni kell tehát arról, hogy ilyen esetben a bíróság hogyan ismeri el a külföldön
kiszabott büntetést. Két lehetséges megoldás képzelhető el.
Az egyik megoldás szerint a bíróság a részben felfüggesztett szabadságvesztés Btk.-ban
foglalt szabályai szerint „kiigazítaná” a külföldön kiszabott büntetést. Ez a megoldás bonyolult
számítási rendszer kialakítását tenné szükségessé. Emellett figyelemmel kellene lenni arra az uniós
és nemzetközi követelményre, miszerint az ítélet átalakításakor az elítélt büntetőjogi helyzete nem
súlyosbítható, a bíróság által megállapított büntetés nem lehet hosszabb a külföldi bíróság által
kiszabott büntetés tartamánál.
A másik lehetséges szabályozási megoldás az lenne, ha a bíróság a külföldön kiszabott
büntetést nem igazítaná hozzá a magyar szabályokhoz, hanem egy az egyben elismerné azt. Ebben
az esetben a bíróságnak nem kellene egy bonyolult számítási módszert alkalmaznia, viszont a
részben felfüggesztett szabadságvesztés hossza, a végrehajtandó-felfuggesztett rész aránya, a
próbaidő tartama eltérhetne a Btk.-ban foglalt szabályoktól. Egyebekben továbbra is irányadó lenne
az Nbjtv. 47. § (3) bekezdése, azaz ha a magyar bíróság a külföldi ítélet érvényét elismerte, úgy kell
tekinteni, hogy a cselekményt a magyar bíróság jogerősen elbírálta. Ez azt jelenti, hogy a külföldi
bíróság által kiszabott (és a magyar bíróság által „kiigazítás” nélkül elismert) részben felfüggesztett
szabadságvesztés hossza lenne irányadó a mentesítés, illetve a visszaesés szabályainak az
alkalmazása szempontjából.
Figyelemmel arra, hogy a második megoldási javaslat egyszerűbbé tenné a külföldi ítélet
érvénye elismerésének a szabályozását, a Javaslat ezt a megoldást követi.
45
az 56. §-hoz
A jelenleg hatályos szabályozás szerint a bíróság a részben felfüggesztett szabadságvesztést
olyan végrehajtandó szabadságvesztésként ismeri el, amiből az elítéltet feltételes szabadságra
bocsátották. Figyelemmel arra, hogy már létezik a Btk.-ban a szabadságvesztés végrehajtásának
részbeni felfüggesztése, a külföldön kiszabott ilyen szabadságvesztések végrehajtását már részben
felfüggesztett szabadságvesztésként kell elismerni és átvenni. Ennek megfelelően rendelkezik a
Javaslat a részben felfüggesztett szabadságvesztés átvételéről.
az 57. §-hoz
A jogalkalmazási tapasztalatok alapján az alábbiak szerint szükséges módosítani a Bnytv. 18.
§-át.
1.	A Bnytv. 18. § (1) bekezdésének módosítása arra tekintettel indokolt, mivel jelenleg az öt
évnél nem hosszabb, illetve az öt évet meghaladó szabadságvesztés büntetés nyilvántartási idejére
vonatkozó rendelkezések nincsenek összhangban a Btk. 102. § (1) bekezdés e) és f) pontjának
rendelkezéseivel.
2.	A Bnytv. 18. § (2) bekezdésének módosítása amiatt indokolt, mivel jelenleg a Bnytv.-ben
szabályozatlan a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás büntetések
nyilvántartási ideje.
az 58. §-hoz
A Bnytv. 19. § (2) bekezdésének módosítása amiatt indokolt, mivel jelenleg a Bnytv.-ben
szabályozatlan a foglalkozástól eltiltás, a járművezetéstől eltiltás és a kiutasítás büntetések
nyilvántartási ideje.
az 59. §-hoz
Az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott
ítéletek nyilvántartása jelenleg egy ideiglenes nyilvántartás, amelyben a magyar állampolgárokkal
szemben más tagállamban hozott, bűnösséget megállapító ítéletekre vonatkozó adatokat kezeli a
bűnügyi nyilvántartó szerv. A nyilvántartásban az adatokat attól függetlenül kell kezelni, hogy
annak érvényét a Fővárosi Bíróság elismerte-e vagy sem. Ez a nyilvántartás nem része a bűnügyi
nyilvántartási rendszernek, az adatállományából való adattovábbítás arra korlátozódik, hogy a más
tagállam központi hatósága által egy magyar állampolgárra vonatkozó bűnügyi nyilvántartásban
kezelt adatok lekérdezése esetén megfelelő tájékoztatást lehessen adni a külföldön hozott, de esetleg
még el nem ismert ítéletekről is.
A 2008/675/IB kerethatározat rendelkezéseinek hazai jogba való átültetése nyomán azonban
az eddigi „ideiglenes” nyilvántartásnak alkalmassá kell válnia arra, hogy az ebben kezelt, külföldi
ítéletekre vonatkozó adatok közvetve - hiszen a külföldön hozott ítélet érvényét továbbra is el kell
ismemi, joghatás csak ezt követően fűződhet hozzá - figyelembe vehetők legyenek egy újabb
büntetőeljárás lefolytatása keretében is. A Javaslat megteremti ennek jogszabályi alapjait.
46
A fentiekben kifejtettekre tekintettel ebben a nyilvántartásban kezelt adatok kezelésének célja
nem kizárólag az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés elősegítése, hanem
az ítéletek egy másik büntetőeljárásban való figyelembe vétele.
a 60. §-hoz
A Bnytv. eddig nem határozta meg részletesen, hogy az Európai Unió tagállamainak bíróságai
által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokhoz
kapcsolható személyazonosító adatok pontosítása hogyan történik. Ennek szabályozása arra
tekintettel mindenképpen indokolt, mivel az egyes tagállamok egymástól sokszor teljesen
különböző személyazonosító adatokat küldenek az elítélt személyről. Ugyanakkor kiemelkedően
fontos, hogy a tagállami ítéletek pontosan kapcsolhatók legyenek egy, pontosan meghatározott
személyhez, különösen abban az esetben, ha az adott személlyel szemben több tagállamban is
született ítélet, és a tagállamok különböző adatokat küldenek a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.
Erre tekintettel a Javaslat olyan szabályokat iktat a Bnytv-be, amelyek meghatározzák, hogyan kell
eljárni egy külföldön elítélt magyar állampolgár személyazonosító adatainak meghatározásakor.
Első lépésként a megküldött személyazonosító adatokat a személy- és lakcímnyilvántartásban
kezelt adatokkal kell összevetni [(1) bekezdés]. Ha ez nem eredményes (mert például a
rendelkezésre álló adatok alapján nem szűkíthető egy személyre a keresés), vagy az elítélt személy
személyazonossága kétséget kizáró módon nem állapítható meg, akkor további esetlegesen
megküldött („if available”) adatból kell megkísérelni a meghatározást. így ha az érintett szüleinek
neve ismert, akkor a személy- és lakcímnyilvántartásban kezelt adatokkal összevetve [(2) bekezdés
a)	pont], ha pedig az elítélt valamilyen okmányának a száma ismert, akkor ebből [(2) bekezdés b)
pont].
Ha mindez nem vezet eredményre, azonban az érintett személynek az ujjnyomatai ismertek -
mert azokat a tagállamok központi hatósága megküldte —, akkor a daktiloszkópiai nyilvántartásban
kezelt ujj- és tenyémyomatokkal összevetve kell megkísérelni a személyazonosító adatok
meghatározását. Értelemszerűen nem indokolt a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény
nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyémyomatok nyilvántartásában [Bnytv. 38. § a) pont]
kezelt ujj- és tenyémyomatokkal összehasonlítást végezni, hiszen ezekhez személyazonosító nem
kapcsolható, így a személyazonosítást nem szolgálja.
Ha a fenti lépések egyike sem vezet eredményre, akkor pedig garanciális szabályként kerül
rögzítésre, hogy a bűnügyi nyilvántartó az egyértelműen meg nem határozott személyhez
kapcsolódó adatok vonatkozásában adattovábbítást nem végezhet.
Kiemelkedően fontos azonban, hogy ebben a nyilvántartásban kezelt adatok nem
kapcsolhatók össze a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt személyazonosító adatokkal, így e
nyilvántartás teljes elkülönültsége továbbra is megmarad.
a 61. §-hoz
A Bnytv. 37. §-ának módosítása amiatt indokolt, mivel a 33/A. § (3) bekezdése
rendelkezésének beiktatása nyomán a daktiloszkópiai nyilvántartás eddig meghatározott céljai egy
további céllal bővülnek: a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyémyomatok bizonyos
esetekben a külföldi bíróság által elítélt személy személyazonosító adatainak meghatározása
céljából is felhasználhatók lesznek.
47
a 62. §-hoz
A Bnytv. jelenleg nem tartalmaz szabályt az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásának adatállományából való
adattovábbításra arra az esetre, ha az adatállományból nem az európai bűnügyi nyilvántartási
információs rendszer (ún. ECRIS) keretében kell adatot továbbítani. Tekintettel azonban arra, hogy
a tagállami ítéletek nyilvántartásában kezelt adatokat nemcsak uniós adattovábbítás keretében lehet
felhasználni, indokolt az arra vonatkozó szabályozást is kialakítani, hogy a magyar - erre
feljogosított - hatóságok hogyan igényelhetnek adatot.
a 63. §-hoz
A Bnytv. 82. § (4) és (5) bekezdése azon szervek körét határozza meg, akik a találati
adattovábbítás igénylésére jogosultak a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartása
adatállományából, azon célok megjelölésével, amelyek céljából e jogosultságot gyakorolhatják. Az
(5)	bekezdés szerinti jogosultság a (4) bekezdésben meghatározottnál szűkebb körű, a DNS-profilok
nyilvántartására nem, kizárólag a daktiloszkópiai nyilvántartás adatállományára teljed ki. E
bekezdés módosítása - egy új ponttal való kiegészítése - arra tekintettel indokolt, hogy a 33/A. §
(3)	bekezdés rendelkezése alapján a jövőben a bűnügyi nyilvántartó szerv is jogosult lesz a külföldi
központi hatóságtól származó ujj nyomatoknak a daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt adatokkal
való összehasonlítását kezdeményezni.
a 64-65. §-hoz
Az Ütv. az ügyész által végezhető titkos információgyűjtést az ügyészségi nyomozás során a
bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtésre korlátozza. A titkos információgyűjtés
(mind a bírói engedélyhez nem kötött, mind pedig a bírói engedélyhez kötött) szabályait az Rtv.
VII. fejezete tartalmazza. Jelenleg az Ütv. úgy rendelkezik, hogy az ügyészség titkos
információszerzés esetén [Be. 178. § (2) bekezdés] az Rtv.-ben meghatározott bírói engedélyhez
nem kötött eszközöket veheti igénybe.
A rendőrség azonban titkos információgyűjtést nem végezhet olyan cselekmények
vonatkozásában, amelyekben az eljárás lefolytatására kizárólag az ügyészség jogosult. Ebből
következően a rendőrség nem kezdeményezhet titkos információgyűjtést például közjogi tisztség
betöltésén alapuló mentességet élvező személlyel szemben, pedig a közélet tisztasása elleni
bűncselekmények elszaporodottsága, illetve megelőzésük miatt ez indokolt lenne. Ahhoz, hogy az
ügyész igénybe vehesse a bírói engedélyhez kötött titkos információgyűjtés eszközeit is, szükséges
az Ütv. módosítása.
Mind az ügyészi nyomozás, mind pedig az ügyészségi nyomozás kizárólagos hatáskörébe
tartozó bűncselekmények miatti nyomozás során a titkos adatszerzésre - természetszerűleg - a Be.
szabályai az irányadóak.
a 66. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a Javaslat módosítja a Be.-ben az ügyészségi titkár helyi bíróságon
történő vádképviseleti jogát, ezt az Ütv.-ben is át kell vezetni.
a 67. §-hoz
48
A 2008/99/EK irányelv 3. cikk e) pontja szerint a tagállamok biztosítják, hogy
bűncselekménynek minősüljön a jogellenesen és szándékosan vagy legalább súlyos
gondatlanságból a nukleáris anyagok vagy más veszélyes radioaktív anyagok gyártása,
feldolgozása, kezelése, használata, tartása, tárolása, szállítása, behozatala, kivitele vagy
ártalmatlanítása, ha bármely személy halálát vagy súlyos sérülését, vagy a levegő, a talaj, vagy a víz
minőségének, vagy az állatoknak vagy növényeknek a jelentős károsodását okozza vagy okozhatja.
A Javaslat ennek megfelelően módosítja a Btk. 264. §-át és kiegészíti az elkövetési
magatartások körét az ártalmatlanítással. E fogalmat azonban sem az Aetv., sem az annak
felhatalmazása alapján kiadott rendeletek nem definiálják. Erre tekintettel a Javaslat beiktatja az
Aetv. értelmező rendelkezései közé az ártalmatlanítás (végleges elhelyezés) fogalmát, ami nukleáris
anyagok vagy más radioaktív anyagok veszélyeztető hatásának a kizárása, a környezet elemeitől
történő elszigeteléssel.
a 68. §-hoz
1.	A Javaslat az elfogadásra kerülő törvény hatályba lépésének napjaként 2011. január 1-jét
állapítja meg, ugyanakkor a 2008/675/IB kerethatározat rendelkezéseinek hazai jogba történő
átültetése - különösen a külföldi ítéletek elismerésére vonatkozó eddigi rendszer átalakítása - miatt
indokolt bizonyos felkészülési időt biztosítani a jogalkalmazók számára, így a Javaslat erre
vonatkozó rendelkezései 2011. április 1-jén, illetve július 1-jén lépnek hatályba. 2011. április 1-jén
lépnek hatályba azok a rendelkezések, amelyek a Bnytv.-ben, illetve a külföldre utazásról szóló
1998. évi XII. törvényben szükséges módosításokat vezetik be, és 2011. július 1-jén lépnek hatályba
azok a rendelkezések, amelyek a módosított Bnytv. szabályaira épülve lehetővé teszik külföldi
ítéletek figyelembe vételét egy új büntetőeljárás keretében.
2.	A Btk. 40. § (2) bekezdése szerint a szabadságvesztés büntetés generális maximuma húsz
év. Ez a határ (erőszakos) többszörös visszaesőkénti elkövetés vagy halmazat esetén a büntetési
tétel emelése során sem haladható meg. A 2010. évi LVI. törvénnyel bevezetett módosítás azonban
mind a halmazat, mind az erőszakos többszörös visszaeső esetén a húsz év meghaladásáról beszél,
ezzel belső ellentmondást teremt a Btk.-ban. A Javaslat ezért a „meghaladja” helyett a
„meghaladná” kifejezést illeszti a Btk. 85. § (4) bekezdésébe, ami egyértelművé teszi, hogy
valójában nem kerül sor a húsz év meghaladására.
3.	A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi
LXXXVI. törvény 16. §-a 2010. augusztus 19. napjával kibővítette a közfeladatot ellátó személyek
körét a Kormány által meghirdetett településbiztonsági programban végrehajtóként résztvevő
személyekkel. Az értelmező rendelkezés alkalmazásához szükséges lenne egy olyan jogszabály,
amely meghatározza, hogy mely személyi kör vesz részt végrehajtóként a településbiztonsági
programban, és mi ezen személyek feladatköre, ez alapján állapítható meg ugyanis, hogy mi
indokolja a büntetőjogi védelmet. Figyelemmel arra, hogy a településbiztonsági program, illetve az
abban résztvevők köre egyelőre nem öltött jogszabályi formát, és nem is fog, a Javaslat hatályon
kívül helyezi a Btk. 137. § 2. pont n) alpontját.
4.	A Btk. 2009. évi LXXX. törvénnyel beiktatott új 91. §-a a felfüggesztett és a részben
felfüggesztett szabadságvesztést közösen felfüggesztett szabadságvesztésként nevesíti. A
törvényhez fűzött indokolás szerint ez vonatkozik a Btk. egészére, ahol tehát a Btk. nem nevesíti
külön a részben felfüggesztett szabadságvesztést, ott a felfüggesztett szabadságvesztés alatt a
részben felfüggesztett szabadságvesztést is érteni kell.
49
Ez a Btk. következő rendelkezéseit érinti:
-	tevékeny megbánás [36. § (3) bekezdés d) pont],
-	próbára bocsátás [72. § (4) bekezdés d) pont],
-	pártfogó felügyelet [82. § (1) bekezdés d) pont, (2) bekezdés)], •
-	szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésére és részbeni felfüggesztésére
vonatkozó közös szabályok [91-91/B. §],
-	összbüntetés [92. § (3) bekezdés],
-	törvényi mentesítés [102. § (1) bekezdés b) pont],
-	fíatalkorúakra vonatkozó rendelkezések - pártfogó felügyelet [ 119. §],
-	fíatalkorúakra vonatkozó rendelkezések - mentesítés [121. § (1) bekezdés a) pont].
A Btk. két helyen, a büntetés elévülésére vonatkozó szabályoknál, illetve az értelmező
rendelkezéseknél (a visszaeső és a többszörös visszaeső fogalma) nevesíti külön a szabadságvesztés
végrehajtásának részbeni felfüggesztését. Ha a fentiekben írt logikát követjük, akkor az elévülés
szabályainál indokolatlan a külön nevesítés, viszont az nem kerülhető el az értelmező rendelkezések
esetében. A Javaslat a hatályos rendelkezés tartalmán nem változtat, csupán a következetes
szabályozás érdekében szövegezési pontosítást hajt végre.
5. Figyelemmel arra, hogy a részben felfüggesztett szabadságvesztésnek is van végrehajtandó
része, ha a terhelt a részben felfüggesztett szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre
emelkedésekor nincs előzetes letartóztatásban, és a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának
azonnali foganatba vételét nem rendeli el, meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a bíróság a
szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedést rendeljen el. A Javaslat ennek
megfelelően módosítja a Be.-t.
6.	A T/1426. számú törvényjavaslat a jelenlegi szabályozástól eltérően - miszerint a
Nemzetbiztonsági Szakszolgálat az a külön törvényben meghatározott szerv, amely a bíró által
engedélyezett titkos adatszerzést végrehajtja - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat
ellátó szervet és a terrorizmust elhárító szervet is feljogosítja arra, hogy az ügyész jóváhagyásával
közreműködjön a bíró által engedélyezett titkos adatszerzésben. Ezért ennek megfelelően szükséges
módosítani a Be. 204. § (1) bekezdését.
7.	A Bnytv. 33/A. §-ába beiktatott új szabályozás nyomán, amely alapján a bűnügyi
nyilvántartó szerv jogosulttá válik a központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő
szerv által kezelt adatokba betekintetni, indokolt ennek jogszabályi alapját megteremteni a külföldre
utazásról szóló 1998. évi XII. törvényben is.
8.	Az 51. §-ban foglaltaknak megfelelően a Javaslat hatályon kívül helyezi a Be. 604. § (2)
bekezdés q) pontját.
9.	A 37. §-ban foglaltakra tekintettel a Javaslat hatályon kívül helyezi a Be. XIII. Fejezet IV.
Címét.
10.	A Javaslat egyebekben kijavítja a nyelvtani, technikai és jogszabály-szerkesztési hibákat a
Btk.-ban, a Be.-ben és a Bv. tvr.-ben.
a 69. §-hoz
50
A Javaslat a jogharmonizációs záradékban kimondja, hogy az elfogadásra kerülő törvény a
2008/99/EK irányelv és a 2008/675/IB kerethatározat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapít meg.