﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1745. számú
törvényjavaslat
egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
Előadó: dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
Budapest, 2010. november
2010. évi ... törvény
egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról
1.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
1.	§
A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.)
18.	§-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Öregségi teljes nyugdíjra életkorától függetlenül jogosult az a nő is, aki
a)	legalább negyven év jogosultsági idővel rendelkezik, és
b)	azon a napon, amelytől kezdődően az öregségi teljes nyugdíjat megállapítják, a Tbj. 5. §
(1)	bekezdés a)-b) és e)-g) pontja szerinti biztosítással járó jogviszonyban nem áll.
(2b) A (2a) bekezdés tekintetében jogosultsági időnek minősül a kereső tevékenységgel járó
biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal, valamint a terhességi-gyermekágyi
segélyben, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban
eltöltött idővel szerzett szolgálati idő.
(2c) A (2a) bekezdés alapján az öregségi teljes nyugdíj nem állapítható meg, ha a kereső
tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonnyal szerzett szolgálati idő
nem éri el a harminckét évet.”
2.	§
A Tny. 22/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„22/A. § (1) A saját jogú nyugellátásban részesülő személy - ideértve azt a személyt is,
akinek nyugellátása a 83/A-83/B. § szerint szünetel - nyugellátását kérelemre saját jogú
nyugdíjasként történt foglalkoztatása, illetve egyéni vagy társas vállalkozóként végzett kiegészítő
tevékenysége alapján a naptári évben elért, nyugdíjjárulék-alapot képező kereset, jövedelem
összege egytizenketted részének 0,5 százalékával növelni kell. A növelést megelőző naptári év előtt
elért keresetet, jövedelmet az országos bruttó átlagkereset egyes években történő növekedését alapul
véve a növelést megelőző naptári év kereseti szintjéhez kell igazítani.
(2)	A saját jogú nyugellátásban részesülő személy kérelmére a nyugellátását az (1) bekezdés
szerint kell növelni akkor is, ha arra a jogosultságot korábban, azóta megszűnt rokkantsági, baleseti
rokkantsági nyugdíj vagy rehabilitációs járadék mellett szerezte. A saját jogú nyugellátás mellett
folytatott kereső tevékenység időtartama szolgálati időként nem vehető figyelembe.
(3)	A növelésre irányuló kérelmet évente egy alkalommal, legkorábban a kereset, jövedelem
megszerzését követő naptári évben lehet benyújtani. Ha a növelés iránti kérelem több naptári évben
megszerzett keresetre, jövedelemre vonatkozik, a növelés összegét naptári évenként kell
meghatározni.”
3.	§
A Tny. 62. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
2
„(5) Egyösszegű kifizetés esetén a következő év januárjában a nyugellátás és a baleseti
járadék összegét - az (1) bekezdés szerinti emelés végrehajtását megelőzően - meg kell emelni az
egyösszegű kifizetés összegének alapjául szolgáló, kormányrendeletben meghatározott százalékos
mérték egytizenketted részével.”
4.	§
(1)	A Tny. 66. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Különös méltánylást érdemlő körülmények fennállása esetén a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv vezetője)
„a) az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő személy, a rokkant vagy az árva részére kivételes
nyugellátást, a rehabilitációs járadékra való jogosultság megállapításához szükséges feltételeknek -
az előírt szolgálati idő kivételével - megfelelő személy részére kivételes rehabilitációs járadékot (a
továbbiakban együtt: kivételes nyugellátás) állapíthat meg,”
(2)	A Tny. 66. §-a a következő (2)-(3) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A kivételes nyugellátás összegét a kérelmező magán-nyugdíjpénztári tagságára tekintet
nélkül kell megállapítani.
(3)	A kivételes nyugellátás, a kivételes nyugellátás-emelés és az egyszeri segély iránti
kérelemről egyszerűsített döntést kell hozni. A döntés a meghozatalával jogerőssé és
végrehajthatóvá válik, és nem kell hivatalos iratként kézbesíteni.”
5.	§
A Tny. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A biztosított (volt biztosított) - legfeljebb naptári évenként egyszer - a nyugdíj -
megállapító szervtől kérheti a szolgálati idejének, valamint a korkedvezményre és egyéb,
jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó kedvezményre jogosító idejének
megállapítását.”
6.	§
A Tny. a következő 71. §-sal egészül ki:
„71. § (1) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a belföldi jogsegély iránti megkereséseket - a
(2) bekezdésben foglalt kivétellel - tizenöt munkanapon belül teljesíti.
(2) Ha a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervhez érkezett belföldi jogsegély iránti megkeresés
olyan adat szolgáltatására irányul, amely a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervnek nem áll
rendelkezésére, de amelynek kezelésére törvény feljogosítja, és az adat más módon nem szerezhető
be, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a megkeresés megérkezésétől számított huszonkét
munkanapon belül a 100. § (2) bekezdése szerint hatósági ellenőrzést folytat le, és annak
eredményéről három munkanapon belül értesíti a megkereső hatóságot.”
3
7. §
A Tny. 72. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„72. § Az egészségkárosodáson alapuló nyugellátás iránti igény elbírálásához és az ellátásra
való jogosultság felülvizsgálatához a rehabilitációs szakértői szerv komplex minősítést végez, és
annak eredményéről szakhatósági állásfoglalást ad ki.”
8.	§
A Tny. 80. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Ha a bíróság az (1) bekezdés szerinti jogszabálysértést a rehabilitációs szakértői szerv
megalapozatlan szakhatósági állásfoglalása vagy más jogszabálysértése miatt állapítja meg, a
késedelmi kamatot a rehabilitációs szakértői szerv a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek
kimutatása alapján téríti meg. A megtérítés módjáról és az elszámolás rendjéről - ideértve azt is,
hogy a kimutatásban foglaltakat a rehabilitációs szakértői szerv milyen módon ellenőrizheti - a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv és a rehabilitációs szakértői
szerv megállapodást köt.”
9.	§
A Tny. 83/B. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
(Ha az öregségi nyugdíjkorhatárt be nem töltött,)
„h) a 18. § (2a)-(2c) bekezdése alapján megállapított öregségi teljes nyugdíjban”
(részesülő személy a tárgyévben a Tbj. 5. §-a szerinti biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg
egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő
nyugdíjjárulék alapja meghaladja a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi
összegének tizennyolcszorosát (a továbbiakban: éves keretösszeg), az éves keretösszeg elérését
követő hónap első napjától az adott tárgyév december 31-éig, de legfeljebb az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltéséig a nyugdíjfolyósító szervnek a nyugdíj folyósítását szüneteltetnie kell.)
10.	§
A Tny. 87. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Ha a baleseti rokkantsági nyugdíj vagy a baleseti hozzátartozói nyugellátás több
foglalkoztatónál elszenvedett balesetek (foglalkozási megbetegedések, szilikózis) együttes
következménye alapján került megállapításra, az (1) bekezdés szerinti feltételek fennállása esetén a
foglalkoztatókat olyan arányban kell kötelezni a nyugellátás megtérítésére, amilyen az egyes üzemi
balesetekből eredő egészségkárosodások mértékének egymáshoz viszonyított aránya.”
11. §
A Tny. 93. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Ha a nyugdíjfolyósító szervtől rendszeres pénzellátásban részesülő személy a fizetésre
kötelező határozat jogerőre emelkedésétől számított tizenöt napon belül fizetési kötelezettségét nem
4
teljesíti, a követelést a pénzellátásból történő letiltással a nyugdíjfolyósító szerv érvényesíti a
bírósági végrehajtásról szóló törvény szabályai szerint. Egyéb esetben a követelést a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv megkeresésére az állami adóhatóság adók módjára hajtja be.”
12.	§
A Tny. 96. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a biztosított (volt biztosított) kérelmére igazolást
állít ki a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyokra és a keresetekre, jövedelmekre
vonatkozóan a nyilvántartásba bejelentett adatokról.
(9) A biztosított (volt biztosított) kérheti a bejelentésre kötelezett szerv vagy személy rá
vonatkozó adatszolgáltatásának hatósági ellenőrzését, és a rendelkezésére álló bizonyítékok
figyelembevételével a nyilvántartás adatainak kiegészítését, javítását.”
13.	§
A Tny. 100. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének
megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Ha a szolgálati idő elismerésére irányuló eljárásban, a nyugellátás megállapítására
irányuló eljárásban vagy a 96. § (9) bekezdése szerinti eljárásban a tényállás tisztázása érdekében
indokolt, az adatszolgáltatásra kötelezett, illetve az egykorú iratokat őrző más személy vagy
szervezet birtokában lévő olyan adatok megismerése céljából, amelynek kezelésére törvény a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet feljogosítja, hatósági ellenőrzést kell lefolytatni.”
14.	§
A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)
„o) a 18. § (2b)-(2c) bekezdés szerinti, kereső tevékenységgel járó biztosítási vagy azzal egy
tekintet alá eső jogviszonyokat”
(rendeletben határozza meg.)
15.	§
A Tny. a következő 102/A-102/C. §-sal egészül ki:
„102/A. § (1) E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel megállapított 22/A. § (1) bekezdését a 2010. december
31-ét követően saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatásra, illetve egyéni vagy társas
vállalkozóként végzett kiegészítő tevékenységre (a továbbiakban együtt: foglalkoztatás) kell
alkalmazni.
(2)	A 2011. január 1-jét megelőzően szerzett, a 22/A. § - 2011. január 1-jét megelőzően
hatályos - rendelkezéseinek hatálya alá tartozó, korábbi nyugdíjnövelésnél figyelembe nem vett
kereset, jövedelem után - időbeli korlátozás nélkül előterjeszthető kérelemre - a 2010. december
5
31-ei állapotnak megfelelően a nyugdíjat meg kell növelni. A növelés naptári éve előtt elért
keresetet, jövedelmet a 13. § (3) bekezdése szerint kell a növelést megelőző naptári év kereseti
szintjéhez igazítani, egyebekben a növelés összegének kiszámítására a 22/A. § (2) bekezdésének
a)	2009. június 30-án hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a nyugdíjnöveléshez
szükséges foglalkoztatást 2007. január 1-je és 2009. június 30-a között kezdték meg,
b)	2010. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a nyugdíjnöveléshez
szükséges foglalkoztatást 2009. június 30-át követően kezdték meg.
(3)	Ha a (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben a figyelembe vehető foglalkoztatás 365 napnál
rövidebb, a növelés arányosan csökkentett összegben jár.
102/B. § E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel megállapított 93. § (3) bekezdését a 2011. január 1-jén
folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
102/C. § Az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv a Nyugdíjbiztosítási Alap
kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnek 2011. február 28-áig elektronikus úton átadja
azoknak az egyéni vállalkozóknak - az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi
CXV. törvény 11. § (1) bekezdése szerinti - adatait, akik az egyéni vállalkozói tevékenység
megkezdését, szünetelését, megszűnését, illetve az adatokban bekövetkező egyéb változást 2010.
évben jelentették be. Az adatátadás rendjéről az egyéni vállalkozók nyilvántartását vezető szerv és a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv megállapodást köt.”
16. §
(1)	A Tny.
a)	8/B. § (1) bekezdésében a „2010.” szövegrészek helyébe a „2012.” szöveg,
b)	8/C. §-ában az „A 2011.” szövegrész helyébe a „2013.” szöveg,
c)	97. § (2) bekezdésében a „2009-re” szövegrész helybe a „2011-re” szöveg, a „2010.”
szövegrész helyébe a „2012.” szöveg,
d)	97. § (3) bekezdés b) pontjában a „2010.” szövegrész helyébe a „2012.” szöveg
lép.
(2)	A Tny.
a)	28. § (1) bekezdésében a „szükséges és a figyelembe vehető szolgálati idő együttesen is”
szövegrész helyébe a „figyelembe vehető szolgálati idő” szöveg,
b)	80. § (2) bekezdésében az „eljárása vagy mulasztása” szövegrész helyébe az „eljárása,
mulasztása vagy a rehabilitációs szakértői szerv megalapozatlan szakhatósági állásfoglalása”
szöveg,
c)	80. § (4) bekezdésében a „kötelezi” szövegrész helyébe az „- a (4a) bekezdésben foglalt
kivétellel - határozatban kötelezi” szöveg,
d)	83/A. § (3) bekezdésében az „emeléssel” szövegrész helyébe a „növeléssel” szöveg, az „az
egyes emelések esedékességi időpontjának” szövegrész helyébe az „a növelés időpontjának és az
egyes emelések esedékességének” szöveg,
e)	83/B. § (1) bekezdésében az „a)-g) pont” szövegrészek helyébe az „a)-h) pont” szöveg,
f)	87. § (1) bekezdésében a „munkavédelemi szabályzatnak, a munkavédelemről szóló 1993.
évi XCIII. törvény előírásainak” szövegrész helyébe az „- a munkavédelemről szóló 1993. évi
XCIII. törvény 11-12. §-a szerinti - munkavédelemre vonatkozó szabályokban foglalt
kötelezettségének” szöveg,
g)	87. § (2) bekezdésében az „(1) bekezdés” szövegrész helyébe az „(1)-(1a) bekezdés”
szöveg,
h)	88/A. §-ában a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,
6
i)	93. § (2) bekezdésében a „követelését” szövegrész helyébe a „követelését - ha e törvény
másként nem rendelkezik -” szöveg,
j) 95. § (8) bekezdésében a „szolgálati idő tartamát” szövegrész helyébe a „szolgálati idő,
valamint a korkedvezményre és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó
kedvezményre jogosító idő tartamát” szöveg,
k) 97. § (1) bekezdésében, 97. § (5) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrészek helyébe
a „tizenöt napon” szöveg,
l) 101. § (1) bekezdés a) pontjában az „öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset
meghatározásánál” szövegrész helyébe az „öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset,
valamint a saját jogú nyugdíjasként történt foglalkoztatás után járó nyugdíjnövelés alapjául szolgáló
kereset, jövedelem meghatározásánál” szöveg
lép.
2.	A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény módosítása
17.	§
A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Rjtv.) 4. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rehabilitációs járadék összegét ötven százalékkal csökkenteni kell, ha kereső
tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő három egymást követő hónapra
vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
a)	a rehabilitációs járadék összegének kétszeresét és
b)	a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét.”
18.	§
Az Rjtv. 13. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellátás megszűnik, illetve azt meg kell szüntetni, ha)
„e) kereső tevékenység folytatása esetén a rehabilitációs járadékban részesülő hat egymást
követő hónapra vonatkozó keresetének, jövedelmének havi átlaga meghaladja
ea)	a rehabilitációs járadék - 4. § (2) bekezdése szerinti csökkentést megelőzően
folyósított - összegének kétszeresét és
eb)	a mindenkori kötelező legkisebb munkabér összegét,”
19.	§
Az Rjtv. a következő 31-32. §-sal egészül ki:
„31. § Ha a rehabilitációs járadék ellátásnak a 10. § (1) és (2) bekezdése szerint megállapított,
illetve meghosszabbított időtartama 2011. évben telik le, de a rehabilitáció még nem fejeződött be, a
rehabilitáció sikeres megvalósulásának érdekében - a rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági
állásfoglalása alapján - az időtartam egy alkalommal meghosszabbítható, de az ellátás teljes
időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg a 4 évet.
32. § E törvénynek az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel
7
a)	megállapított 4. § (2) bekezdését és 13. § (1) bekezdés e) pontját a 2010. december 31 -ét
követően szerzett keresetre, jövedelemre kell alkalmazni,
b)	módosított 30. § (3) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell.”
20. §
Az Rjtv. 33. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
állapítsa meg az egészségkárosodás minősítésére, illetve a komplex minősítésre vonatkozó részletes
szakmai szabályokat.”
21. §
Az Rjtv.
a)	5. § (1) bekezdésében a „jogorvoslatra” szövegrész helyébe a „jogorvoslatra, az ellátás
megtérítésére” szöveg,
b)	5. § (3) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
c)	7. § (3) bekezdésében a „tizenöt munkanapon” szövegrész helyébe a „húsz napon” szöveg,
d)	7. § (4) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon”
szöveg,
e)	7. § (6) bekezdésében, 8. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a
„tizenöt napon” szöveg,
f)	7. § (7) bekezdésében a „3 munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon” szöveg,
g)	13. § (2) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon” szöveg,
h)	30. § (3) bekezdésében az „5 éven belül” szövegrész helyébe a „tíz éven belül” szöveg
lép.
3.	A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII.
törvény módosítása
22. §
A fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi
XLIII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 191. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„191. § (1) Az e törvény alapján járó nyugellátásokat és baleseti ellátásokat - az Információs
Hivatal kivételével - a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv állapítja meg.
(2) Az e törvény alapján járó nyugellátásokról és baleseti ellátásokról az Információs Hivatal
tekintetében első fokon a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter által kijelölt
szerv indokolt határozatban dönt. A határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül a
polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszterhez fellebbezés nyújtható be. A
polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter határozata ellen a kézbesítésétől
számított 30 napon belül keresettel a bírósághoz lehet fordulni.”
23.	§
(1) A Hszt. 342. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
8
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben részletesen szabályozza:)
„k) - az Információs Hivatalra vonatkozó szabályok kivételével - a nyugellátások, baleseti
ellátások megállapításának eljárási rendjét.”
(2)	A Hszt. 342. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Felhatalmazást kap a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter, hogy
az Információs Hivatal tekintetében rendeletben állapítsa meg a nyugellátások, baleseti ellátások
megállapításának részletes eljárási szabályait, továbbá kijelölje a nyugellátásokat, baleseti
ellátásokat megállapító szervet vagy szerveket.”
24.	§
Hatályát veszti a Hszt.
a)	202. § f) pontjában a „miniszter által kijelölt” szövegrész,
b)	342. § (2) bekezdés 16. pontja.
4.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény módosítása
25.	§
Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény
a)	7. § (5) bekezdésében az „állami adóhatóságot” szövegrész helyébe az „állami
adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervet” szöveg,
b)	18. § (2) bekezdésében, 18. § (4) bekezdésében, 19. § (5) bekezdésében az „adóhatóságot”
szövegrész helyébe az „adóhatóságot, a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős
nyugdíjbiztosítási szervet” szöveg
lép.
5.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások
ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvény módosítása
26.	§
Hatályát veszti az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel
és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI.
törvény (a továbbiakban: T.)
a)	91. § (6) bekezdése,
b)	148. § (6) bekezdése.
27.	§
Nem lép hatályba a T. 139. § (3) bekezdése.
6.	Záró rendelkezések
28.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-én lép hatályba.
9
(2)	E törvény 1-15. §-a, 16. § (2) bekezdése és 17-25. §-a 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3)	Ez a törvény 2011. január 2-án hatályát veszti.
10
INDOKOLÁS
az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
törvényjavaslathoz
Általános indokolás
Az egyes nyugdíjbiztosítási tárgyú és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló
törvényjavaslat a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.), a
rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV. törvény (Rjtv.), a fegyveres szervek hivatásos
állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény (Hszt.), valamint egyes
kapcsolódó törvények módosítását tartalmazza.
A törvényjavaslat legfontosabb célja a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők
nyugdíjkedvezményének megteremtése, a nők kettős - családi és munkahelyi - szerepvállalásának,
a családi helytállás mellett elért hosszú munkaviszonyának elismerése. A nyugdíjkedvezmény a
fiatalabb korban megadott nyugdíjazási lehetőség révén elősegíti az érintett nők további családi
szerepvállalását, ezáltal a fiatalabb gyermekes anyák munkaerő-piaci részvételi feltételei is
javulhatnak.
A módosítások növelik a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás megbízhatóságát, az adatok
közlésével, kijavításával és ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezések elősegítik a biztosítottak
jogainak gyakorlását, az életpálya tervezését és a nyugdíjtudatosságot. Mivel az előző években nem
történtek meg a szükséges előkészületek a korkedvezmény átalakítása terén, a törvényjavaslat
meghosszabbítja a jelenleg használt munkaköri lista alkalmazhatóságát.
A javaslat megakadályozza, hogy a saját jogú nyugdíj mellett rövidebb ideig munkát
vállalók befizetett nyugdíjjárulékai elvesszenek, és alkalmazhatóbbá, életszerűbbé teszi a
rehabilitációs járadékra vonatkozó szabályokat.
A törvényjavaslat több rendelkezést érthetőbbé, áttekinthetőbbé, életszerűvé tesz,
egyszerűsít és olcsóbbá tesz egyes eljárási cselekményeket. Ezt segíti, hogy a fővárosi és megyei
kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok kialakításával és a területi
integrációval összefüggő törvénymódosításokról szóló törvényjavaslat úgy módosítja a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény
(Ket.) 13. § (2) bekezdését, hogy lehetővé teszi az általános eljárási szabályoktól való eltérést a
társadalombiztosítási ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban.
11
Részletes indokolás
1.	§-hoz
A törvényjavaslat szabályozza a hosszú munkaviszonnyal rendelkező nők kedvezményes
nyugdíjba vonulását. A kedvezményes konstrukció alapja a nők munkaviszonyban (továbbá
közalkalmazotti, közszolgálati, kormánytisztviselői jogviszonyban stb.), egyéni vagy társas
vállalkozóként, illetve más kereső tevékenységgel eltöltött hosszú életpályája, és a nők kettős,
családi és munkahelyi szerepvállalásának elismerése érdekében a gyermekneveléssel összefüggő
időszakok (terhességi gyermekágyi segély, gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély,
gyermeknevelési támogatás ideje) beszámítása. Az a nő, aki az említett kereső tevékenységgel és a
gyermekneveléssel összesen legalább 40 év jogosultsági időt szerzett, az életkorától függetlenül
nyugdíjba vonulhat. Annak érdekében, hogy a munkában töltött idő meghatározó jellege ne
csökkenjen, a kedvezmény igénybevételének további feltétele a minimum 32 év kereső
tevékenységgel szerzett jogosultsági idő. A szabályozás más szolgálati időt, mint pl. a tanulmányi
időt, a munkanélküli ellátást és a megállapodás alapján fizetett nyugdíjjárulékot a kedvezményre
való jogosultság szempontjából nem veszi figyelembe. A nyugdíj igénybevételekor az általános
szabályoknak megfelelően meg kell szüntetni a biztosítással járó jogviszonyt.
A kedvezményre jogosultak nyugdíjának összegét az általános szabályok szerint kell
kiszámítani, vagyis a nyugdíjszámítás során már minden szolgálati időt figyelembe kell venni. A
kedvezmény a nyugdíj csökkentése nélkül jár, a feltételnek eleget tevő jogosultak a hatályos
nyugdíj -megállapítási szabályok szerinti teljes összegű öregségi nyugdíjat kapnak. A módosítás
további kedvezményt jelent az érintett nők számára, a jelenlegi előrehozott, csökkentett összegű
előrehozott nyugdíjkonstrukciók továbbra is igénybe vehetők.
2.	§-hoz
A hatályos szabályok szerint, ha a saját jogú nyugdíjas dolgozik, 365 nap szolgálati időt kell
szereznie ahhoz, hogy a munkája után fizetett nyugdíjjárulék után nyugdíjnövelést kapjon. Ha a
munkalehetőség megszűnése miatt ez nem, vagy csak sok év elteltével sikerül, a nyugdíjas a
növeléstől elesik, illetve azt évekkel később kapja meg. A módosítás szerint, ha a saját jogú
nyugdíjas kereső tevékenységet folytat, a növelés a következő évben attól függetlenül kérhető, hogy
hány napot dolgozott. A számítás módja csak annyiban változik, hogy mivel a növelést a bruttó
jövedelemből számolják, a korábban elért kereseteket a bruttó átlagkereset növekedése alapján kell
valorizálni abban az esetben, ha valaki csak több év elteltével kéri a nyugdíja növelését.
A törvényjavaslat rögzíti azt a jelenleg hatályos rendelkezésekből is következő és
alkalmazott szabályt is, miszerint ha a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj vagy a
rehabilitációs járadék megszűnik, és később a jogosultnak ismételten saját jogú nyugdíjat
állapítanak meg, a korábbi nyugdíj mellett végzett kereső tevékenységet nem szolgálati időként,
hanem növelésre jogosító tényezőként kell figyelembe venni, a növelésre szerzett jogosultság így
nem vész el.
3.	§-hoz
A Tny. 62. §-ának jelenleg hatályos (5) bekezdése alapján nehezen hajtható végre a
novemberi egyösszegű kifizetés beépítése a januári nyugdíjba. A szabályok - a jogalkotói céllal
ellentétben - az év közben megszűnt, majd újra megállapított nyugdíjak esetében alacsonyabb
összegű ellátást eredményeznek, mintha novemberben nyugdíjemelésre került volna sor. A
módosítás szerint ezért a nyugdíj összegét januárban először az előző év novemberében teljesített
egyösszegű kifizetés alapjául szolgáló százalékos mérték egytizenkettedével kell megemelni. Az
így kapott összeget kell a januári emelés mértékével emelni.
12
4. §-hoz
Noha a Tny. 6. § (1) bekezdése értelmében az Rjtv.-ben szabályozott rehabilitációs járadék
társadalombiztosítási nyugellátásnak minősül, az 50 %-os mértékű egészségkárosodást elérő, de
rehabilitálható személyek, akik egyéb feltételek teljesítése esetén rehabilitációs járadékra volnának
jogosultak, a szolgálati idő feltételek nem teljesítése esetén jelenleg méltányosságból sem
kaphatnak ellátást, míg a nem rehabilitálható személyek kivételes nyugellátásban részesülhetnek. A
módosítás eredményeként lehetővé válik, hogy különös méltánylást érdemlő körülmények
fennállása esetén azok is részesülhessenek rehabilitációs járadékban, akik az ellátás
megállapításához szükséges szolgálati idővel nem rendelkeznek. Tekintettel arra, hogy a kivételes
rehabilitációs járadékban részesülő személy is igénybe veheti a komplex intézményes rehabilitáció
keretében nyújtott szolgáltatásokat, elhelyezkedési kilátásai jelentősen javulnak, és a folyósítás
ideje alatt szolgálati időt is szerez.
A kivételes méltányosság gyakorlásával engedélyezett nyugellátás összege nem a nyugdíj
összegének megállapítására vonatkozó szabályok alapján történik. Ezért a tervezet egyértelművé
teszi, hogy nem befolyásolja a kivételes nyugellátás összegét a magán-nyugdíjpénztári tagság
fennállása.
A Tny. 95. § (4) bekezdése értelmében a kivételes nyugellátás, a kivételes nyugellátás-
emelés és az egyszeri segély ügyében hozott határozattal szemben jogorvoslatnak nincs helye, a
határozat kézbesítésének időpontjához jogkövetkezmény nem fűződik. Egyszerűsíti és olcsóbbá
teszi az eljárást, ha ezekben az ügyekben csak egyszerűsített döntést kell hozni, és azokat nem kell
hivatalos iratként kézbesíteni.
5.	§-hoz
A javaslat a biztosított számára lehetővé teszi, hogy életkorára tekintet nélkül - ne csupán az
öregségi nyugdíjkorhatár elérését megelőző tíz éven belül - kérje szolgálati idejének,
korkedvezményes idejének, és egyéb, jogszabályban meghatározott, foglalkozáshoz kapcsolódó
kedvezményre jogosító idejének határozattal történő elismerését. A módosítás összefügg a nők
kedvezményes nyugdíjba vonulási lehetőségével is, mert elősegíti, hogy az érintettek mielőbb
pontos információt szerezhessenek az elért szolgálati idejük hosszáról. A rendelkezés a
nyugdíjtudatosságot és az életpálya tervezését is elősegíti.
6.	§-hoz
Nyugdíjbiztosítási ügyekben a belföldi jogsegély számos esetben adatkérésből áll. Sok adat,
irat azonban nem áll rendelkezésre elektronikus formában, fel kell kutatni az eredeti iratot, sőt
szükség lehet iratok újbóli beszerzésére is. Az elektronizált adatokhoz valamennyi
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv hozzáfér, ott jogsegélyre nincs szükség. Egyéb esetben a Ket. -
ben a belföldi jogsegélyre meghatározott határidők a feladatok végrehajtását nem teszik lehetővé. A
javaslat ezért általánosságban tizenöt munkanapra emeli a jogsegély határidejét, míg a szervnél
rendelkezésre nem álló iratok esetében ellenőrzés megtartását írja elő huszonkét munkanapon belül.
7.	§-hoz
A javaslat összhangba hozza a Tny. 72. §-át a felülvizsgálatra és a minősítésre vonatkozó,
más hatályos rendelkezésekkel.
8.	§-hoz
Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a hatóság a nyugdíj iránti kérelmet jogellenesen
utasította el vagy az ellátást jogellenesen szüntetette meg, az elmaradt ellátást késedelmi kamattal
növelt összegben kell folyósítani. Amennyiben a jogszabálysértés az egészségkárosodást megítélő
rehabilitációs szakértői szerv szakhatósági állásfoglalásának megalapozatlansága vagy más
13
jogszabálysértése miatt következett be, a kamatot a szakértői szervnek a hatályos szabályok alapján
is meg kell térítenie. A javaslat szerint a rehabilitációs szakértői szerv a késedelmi kamatot a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek kimutatása alapján fogja megtéríteni, az Országos
Nyugdíjbiztosítási Főigazgatósággal (ONYF) a megtérítés módjáról és az elszámolás rendjéről
kötött megállapodás alapján. A megtérítésnek ez a módja kedvezőbb, átláthatóbb, egyszerűbb
elszámolási rendet biztosít az állami szervek között, mint az egyéb szerv, foglalkoztató esetében
alkalmazandó, határozattal történő fizetésre kötelezés.
9.	§-hoz
A hatályos szabályok értelmében minden nyugdíjkorhatárt be nem töltött, de öregségi
jellegű nyugdíjban részesülő személy nyugdíjának a folyósítását az év végéig szüneteltetni kell, ha a
nyugdíjas adott évi összjövedelme meghaladja a minimálbér tizennyolcszorosát. A módosítás ezt a
szabályt kiterjeszti a korhatár alatti új nyugdíjazási formára, a nőknek a javaslat 1. §-ában
szabályozott kedvezményes nyugdíjba vonulására. A korlátozás megszűnik, ha a nyugdíjas betölti a
rá irányadó nyugdíjkorhatárt.
10.	§-hoz
A Tny. szerint a foglalkoztató köteles megtéríteni azt a baleseti rokkantsági nyugdíjat,
baleseti hozzátartozói nyugellátást, amely annak a következménye, hogy ő vagy megbízottja a rá
nézve kötelező munkavédelmi szabályoknak nem tett eleget. Arra azonban nem tért ki a
szabályozás, hogy az ellátás összege hogyan téríthető meg több munkáltató felelőssége esetén. A
Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlata kialakította azt az elvet, hogy nem követelhető a
foglalkoztatótól olyan üzemi balesetre tekintettel megállapított ellátás, amely más foglalkoztatónál
elszenvedett üzemi balesettel áll összefüggésben. Ennek általános érvényre juttatásához szükséges
annak szabályozása, hogy több üzemi balesetből eredő ellátás összegét a balesetekért felelős
foglalkozatóknak milyen arányban kell megtéríteniük. Amennyiben a baleseti rokkantsági
nyugdíjra, baleseti hozzátartozói nyugellátásra való jogosultság több foglalkoztatónál elszenvedett
balesetek összkövetkezménye, akkor a foglalkoztatók az egyes balesetekből adódó
egészségkárosodások mértékének arányában lesznek kötelesek megtéríteni az ellátást.
11.	§-hoz
2009 óta, ha egy nyugdíjastól ellátást követelnek vissza, de az önként nem teljesít, a
követelést át kell adni az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnak (APEH). Az APEH az illető
nyugdíjából letiltja a tartozást, amelyet a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság foganatosít. A szabály
feleslegesen kapcsolja be az APEH-ot a végrehajtásba, bonyolítva és drágítva ezzel az eljárást. A
törvényjavaslat értelmében csak a letiltással nem érvényesíthető követeléseket kell az APEH-nak
átadni.
12.	§-hoz
A nyugdíjbiztosítási nyilvántartás elsősorban foglalkoztatói adatszolgáltatatáson alapul. A
biztosítottak az adatvédelem általános szabályai szerint eddig is hozzáférhettek a róluk
nyilvántartott adatokhoz. A törvényjavaslat az igazolás kiállításának kötelezettségével és az
adatkorrekció szabályának egyértelmű megfogalmazásával elősegíti a biztosítottak jogainak
gyakorlását, lehetőséget ad olyan adatok beszerzésére, amelyek foglalkoztatói mulasztás
következtében később talán végleg elvesznének, továbbá hozzájárul a nyugdíjbiztosítási
nyilvántartás adatainak tisztázásához is.
13.	§-hoz
A törvényjavaslat szerint a nyugdíj-megállapítás alapjául szolgáló adatok beszerzése és
tisztázása érdekében a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv ellenőrzést folytat le, ha a nyugellátás
14
vagy szolgálati idő megállapításához, illetve a nyugdíjbiztosítási nyilvántartás adatainak
tisztázásához az adatszolgáltatásra kötelezett vagy az iratőrző birtokában lévő egykorú irat
vizsgálata szükséges.
14.	§-hoz
A törvényjavaslat a jogalkalmazás elősegítése érdekében felhatalmazást ad a Kormány
számára, hogy rendeletben pontosan meghatározza, melyek a kereső tevékenységgel járó biztosítási
vagy azzal egy tekintet alá eső jogviszonyok. Erre azért van szükség, mert a jogosultsági időket
több évtizedre visszamenőleg kell vizsgálni. Azóta egyes jogviszonyok elnevezése és a rájuk
vonatkozó szabályozás jelentősen megváltozott. A megalkotandó kormányrendeleti felsorolás
alapján a jogosultak számára is egyértelmű lesz, hogy mely jogviszonyok alapján szerezhettek
jogosultságot.
15.	§-hoz
A törvényjavaslat 15. §-a a módosításokhoz kapcsoló átmeneti rendelkezéseket tartalmazza.
A Tny. új 102/A. §-a a Tny. - a törvényjavaslat 2. §-ával megállapított - 22/A. §-ához
kapcsolódó átmeneti rendelkezés. Annak érdekében, hogy a saját jogú nyugdíj melletti kereső
tevékenységgel szerzett nyugdíjnövelésre ne kelljen különböző időben hatályos jogszabályokat
párhuzamosan alkalmazni, a javaslat minden korábbi szabály alapján történő jogszerzést 2010.
december 31-ével lezár. Az emelésre a jogszerzéskor hatályos szabályokat kell alkalmazni. A
jogosultság a hatályos szabályok szerint az emeléshez szükséges 365 nap elérése nélkül is
érvényesíthetővé válik.
A Tny. új 102/B. §-a az eljárások egyszerűsítése érdekében elrendeli, hogy a törvényjavaslat
11.	§-ával megállapított végrehajtási szabályt a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
A Tny. új 102/C. §-a a nyugdíjbiztosítási egyéni nyilvántartólapos adatszolgáltatáshoz
(NYENYI) kapcsolódóan elrendeli, hogy az egyéni vállalkozók nyilvántartásában 2010-ben
keletkezett, megváltozott adatokat az ONYF-nek át kell adni. Ezeket az adatokat az ONYF 2009
végéig folyamatosan megkapta.
16.	§-hoz
A szervezet fokozott igénybevételével járó, továbbá az egészségre különösen ártalmas
munkát végzők korkedvezményre jogosultak. A Tny. hatályos rendelkezései értelmében a jelenlegi
korkedvezményes munkaköri lista alkalmazhatósága 2011. január 1-jétől megszűnik. Az új
feltételek kidolgozása azonban még nem történt meg, így a jelenlegi lista alkalmazását a Tny. 8/B.
és 8/C. §-ának módosításával két évvel meg kell hosszabbítani.
A Tny. 97. §-a módosításának célja a nyugdíjak megállapításához elengedhetetlenül
szükséges nyilvántartási rendszer megbízhatóságának növelése. A hatályos szabályok szerint jövő
évtől a munkáltatóknak nem kell éves rendszerességgel adatot szolgáltatniuk a NYENYI keretében
a nyugdíjbiztosítási szervek felé, az adatokat az ONYF az APEH-tól kapja meg. Sajnos azonban a
végrehajtás feltételei jelenleg még nem adottak, az adatszolgáltatás nagy hibaaránnyal történik. A
közvetlen adatszolgáltatás elmaradása végleges adatvesztést, a biztosítottak számára a nyugdíj
összegében kimutatható veszteséget is okozhatna. A törvényjavaslat a nyugdíjak biztonságos, a
valóságnak megfelelő adatbázison nyugvó megállapítása és a nyugdíjjogosultak érdekében két
évvel meghosszabbítja a NYENYI alkalmazhatóságát, így annak keretében utoljára 2011-re
vonatkozóan kell adatot szolgáltatni.
A törvényjavaslat 16. § (2) bekezdése az ügyfelekre és más hatóságokra irányadó határidők
munkanap helyett naptári napokban történő megállapítását, a többi módosításhoz kötődő
változtatásokat és pontosításokat tartalmaz.
15
17-18. §-hoz
A törvényjavaslat a rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíj szabályaihoz igazítja a
rehabilitációs járadék kereseti korlátjára vonatkozó rendelkezéseket. A rehabilitációs járadék
összegének kétszerese mindenki számára könnyen kiszámítható, így nem fordulhat elő, hogy valaki
önhibáján kívül lépi túl a jövedelemhatárt. A rendelkezés egyszerűsödik, az ellátásban részesülők és
foglalkoztatóik számára is könnyebben alkalmazhatóvá válik.
19.	§-hoz
Az Rjtv. 2008. január 1-jén lépett hatályba. A rehabilitációs szolgáltatások kiépülése lassan
folyt, emiatt a rendszerbe első évben belépők rehabilitációjának megkezdése késedelmet szenvedett,
ezeknek az egészségkárosodott személyeknek igazán esélyük sem volt a sikeres rehabilitációra.
Annak érdekében tehát, hogy ők is sikeresen illeszkedhessenek vissza a munkaerőpiacra, az Rjtv. új
31. §-a a rehabilitációs járadék jelenleg maximálisan 3 éves időtartamát legfeljebb 1 évvel
meghosszabbíthatóvá teszi, ha a rehabilitációs járadék időtartama 2011-ben telik le.
Az Rjtv. új 32. §-a a módosítások alkalmazhatóságára ad átmeneti rendelkezéseket.
20.	§-hoz
Az egészségkárosodás minősítésének és a komplex minősítésnek az egységessége érdekében
miniszteri rendeletet kell kiadni a szakmai szabályokról, amelyhez a törvényjavaslat felhatalmazást
ad.
21.	§-hoz
A törvényjavaslat az Rjtv. 30. § (3) bekezdésének módosításával visszaállítja azt a korábbi
állapotot, hogy az egészségkárosodott személy a nyugdíjkorhatárt megelőzően tíz évvel akkor is
választhassa a rokkantsági nyugdíjat, ha a rehabilitációs szakértői szerv rehabilitálhatónak
minősítette. A szabály választási lehetőséget ad, senkit sem kényszerít inaktivitásra, emellett
átmeneti jellegű, 2011 végéig szól.
A többi rendelkezés az ügyfelekre és más hatóságokra irányadó határidők munkanap helyett
naptári napokban történő megállapítását, valamint egy pontosítást tartalmaz.
22-24. §-hoz
A Hszt. módosítása szerint a fegyveres szervek nyugdíj-megállapítása az Információs
Hivatal kivételével a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervekhez kerül, ezzel egységesedik a
jogalkalmazás. Az integráció az anyagi jogi szabályokat nem érinti, és az eljárási specialitások is
megmaradnak. Az Információs Hivatal a hírszerzési tevékenység sajátosságaira tekintettel nem vesz
részt az integrációban.
25-27. §-hoz
A törvényjavaslat a NYENYI meghosszabbítása miatt módosítja az egyéni vállalkozóról és
az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvényt, valamint az egyéni vállalkozóról és az egyéni
cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel és a megtakarítások ösztönzésével összefüggő
törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXVI. törvényt.
28.	§-hoz
A szabályozás folyamatos koherenciája érdekében a korkedvezményes munkaköri lista és a
NYENYI meghosszabbításával összefüggő legfontosabb szabályok 2010. december 31-én lépnek
hatályba, a törvény többi rendelkezése pedig 2011. január 1-jén.
16