﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1811. számú
törvényjavaslat
a Bethlen Gábor Alapról
Előadó:
dr. Semjén Zsolt
tárca nélküli miniszter
Budapest, 2010. november
1
2010. évi... törvény
a Bethlen Gábor Alapról
Az Országgyűlés
-	a Magyarország határain kívül élő magyarság szülőföldjén való boldogulásának,
Magyarországgal való sokoldalú kapcsolatai ápolásának és fejlesztésének előmozdítása, magyar
nemzeti azonosságtudata megerősítésének céljából,
-	a Magyar Köztársaságnak az Alkotmány 6. § (3) bekezdésében foglalt, a határon kívül élő
magyarokért viselt felelősségének érvényesítésére
a következő törvényt alkotja:
1.	Az Alap célja, kedvezményezettjei
1.	§ (1) A Bethlen Gábor Alap (a továbbiakban: Alap) elkülönített állami pénzalap. Célja a
határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása, anyagi és
szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az anyaországgal
való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében támogatások
nyújtása.
(2)	A támogatás kedvezményezettje lehet:
a)	a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel nem rendelkező, magát magyarnak valló
természetes személy,
b)	magyarországi vagy szomszédos államban lévő önkormányzat,
c)	más állam területén működő azon szervezet, intézmény, amelynek Magyarországon vagy
valamely más állam területén van a székhelye, továbbá
d)	gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy és jogi személyiséggel nem
rendelkező gazdasági társaság (a továbbiakban: vállalkozás) ezen belül különösen mikro-, kis-, és
középvállalkozás.
(3)	Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik, a (2) bekezdésben meghatározott
természetes személlyel együtt élő házastárs és közös háztartásukban nevelt kiskorú gyermek akkor
is lehet kedvezményezett, ha nem vallja magát magyar nemzetiségűnek.
2
(4)	Nem jogosult az Alap támogatására politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet
folytató szervezet.
2.	§ (1) E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésben vállalt
kötelezettségeivel, illetve a szomszédos államok és a Magyar Köztársaság között fennálló kétoldalú
szerződésekkel összhangban, továbbá a nemzetközi jog általánosan elismert elveinek tiszteletben
tartásával kell alkalmazni, a szerződések kötelező erejének és jóhiszemű végrehajtásának, az
államok közötti baráti kapcsolatoknak, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásának elvére,
beleértve a hátrányos megkülönböztetés tilalmának elvét is.
(2)	E törvényben foglalt támogatások nem érintik a hatályos jogszabályok által a világ bármely
más részén élő, magyar állampolgársággal nem rendelkező, magyar nemzetiségű személyeknek
jelenleg is biztosított kedvezményeket és támogatásokat, nem érintik továbbá a szomszédos
államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény (a továbbiakban: Szátv.) alapján nyújtott
támogatásokat.
2.	Az Alapból nyújtandó támogatások lehetséges céljai (a teljesíthető kiadások köre)
3.	§ Az Alapból az 1. § (2) bekezdésében felsorolt alábbi kedvezményezettek a következő célok
körébe tartozóan igényelhetnek támogatást:
a)	magánszemély, egyéni vállalkozó
aa)	nevelés, oktatás, képzés, továbbképzés (ideértve a Szátv. 14. §-ában foglalt támogatásokat is),
továbbá tankönyv- és taneszköz-támogatás, ösztöndíj céljára;
ab)	a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé
tételével kapcsolatos célokra;
ac)	gazdasági típusú, ezen belül kiemelten turisztikai, idegenforgalmi, vendéglátó-ipari,
mezőgazdasági, környezetvédelmi, energiahatékonysági célokra;
b)	közoktatási és felsőoktatási, tudományos kutatást, fejlesztést végző intézmény és
háttérintézmény; kulturális, tömegtájékoztatási (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi,
szociális, felzárkózást és szociális integrációt elősegítő és egészségügyi szervezet (ideértve a Szátv.
18.	§-ában meghatározott szervezetet is), valamint önkormányzat
ba)	alaptevékenységének (alapításának) megfelelő közfeladat ellátására;
bb)	az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető,
oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátására;
c)	települési önkormányzat, azok társulása, szövetsége
3
ca) az Európai Unió által is támogatott határmenti program céljára;
eb) magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítása, így különösen utak, hidak építése,
kommunális célú támogatások, természetes adottságok fokozott kihasználása, testvértelepülési
kapcsolatok kialakítása, erősítése, közös környezetvédelmi programok létrehozása, az Unió külső
határszakaszán a kishatárforgalom feltételeinek megteremtése céljára;
d)	a vállalkozás, ezen belül különösen mikro-, kis- és középvállalkozás.
3.	Az Alap pénzügyi forrásai
4.	§ (1) Az Alappal - e törvényben foglaltak figyelembevételével - háromtagú bizottság (a
továbbiakban: Bizottság) útján a nemzetpolitikáért felelős miniszter rendelkezik. A Bizottság tagja a
nemzetpolitikáért felelős miniszter, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium közigazgatási
államtitkára, valamint a nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
(2)	Az Alap bevételei:
a)	állampolgárságától, illetve lakhelyétől függetlenül bármely természetes személy, valamint
honosságától függetlenül bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet önkéntes
befizetései, adományai,
b)	költségvetési támogatások,
c)	egyéb bevételek.
(3)	A jogi személyek, a jogi személyiség nélküli szervezetek és természetes személyek Alap
javára történő önkéntes befizetései alapján a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvényben,
valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvényben a kiemelkedően közhasznú szervezetek
részére juttatott adományra vonatkozóan meghatározott kedvezmények vehetők igénybe.
(4)	A meghatározott céllal juttatott, vagy feltételhez kötött befizetések, adományok elfogadásáról
a Bizottság dönt.
(5)	Költségvetési támogatásként
a)	a (2) bekezdés a) pontja szerinti befizetések, adományok előző naptári évi összegével azonos
rendszeres támogatás, amely nem lehet kevesebb, mint amennyi az Alap 1 milliárd forint összegre
való kiegészítéséhez szükséges,
b)	eseti céltámogatás
illeti meg az Alapot.
(6)	Az Alap működtetésének kiadásait az Alap finanszírozza.
4
4.	Az Alap működésének irányítása
5.	§ (1) Az Alap irányítását ellátó Bizottság tevékenységét a Magyar Állandó Értekezlet (a
továbbiakban: MÁÉRT) elvi iránymutatásainak figyelembe vételével végzi.
(2) A MÁÉRT mellett működő szakbizottságok az egyes szakterületekre vonatkozóan elvi,
szakmai iránymutatást adnak a források elosztására.
6.	§ (1) A Kollégium az Alap nyilvános pályáztatási feladatainak keretében hatáskörrel
rendelkező szakmai döntés-előkészítő testülete. A Kollégium döntés-előkészítő javaslata a
Bizottság jóváhagyásával válik érvényessé.
(2)	A 9 fos Kollégium tagjait, valamint a tagok közül a Kollégium elnökét a Bizottság nevezi ki.
(3)	A Kollégium a tevékenységét a MÁÉRT elvi iránymutatásai és a támogatási célok
figyelembevételével, a szakmai szempontok érvényre juttatásával végzi. Munkája során a
Kollégium nem utasítható a MÁÉRT, illetve az Alap kezelő szervezete részéről.
(4)	A Kollégium tagjainak megbízatása négy évre szól.
(5)	Nem lehet a Kollégium tagja
a)	politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
b)	a MÁÉRT tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;
c)	az Alap kezelő szervezetének vezetője, továbbá az a személy, aki a kezelő szervezetével
munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll;
d)	a Bizottság tagja vagy annak közeli hozzátartozója;
e)	az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet
képviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.
7.	§ (1) A Kollégium tagjának megbízatása megszűnik
a)	a megbízatás időtartamának lejártával,
b)	ha az összeférhetetlenségi okot annak felmerülésétől 30 napon belül nem szünteti meg,
c)	ha megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,
d)	a megbízatásról történő lemondással,
e)	halálával,
f)	a Kollégium megszűnésével.
(2)	A Kollégium elnökének megbízatása megszűnik
a)	kollégiumi tagságának megszűnésével,
b)	e megbízatásáról történő lemondásával.
(3)	A Kollégium elnöke és tagja megbízatásáról a Bizottsághoz intézett írásbeli bejelentéssel
mondhat le. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.
8.	§ A Kollégium tagjait és elnökét tevékenységükért díjazás nem illeti meg, viszont jogosultak az
Alap tevékenységével közvetlenül összefüggő, igazolt költségeik megtérítésére.
9.	§ (1) Az Alapból megítélt támogatások folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével és
nyilvántartásával összefüggő, illetve az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 54/A.
§-a szerinti feladatokat a Kormány által kijelölt kezelő szervezet látja el.
(2) Az Alap kezelő szervezetének vezetője, illetve a szervezettel munkaviszonyban vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy nem lehet
a)	politikai párt, vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezet tisztségviselője;
b)	a MÁÉRT tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;
c)	a Kollégium elnöke, tagja, illetve azok közeli hozzátartozója;
d)	a Bizottság tagja, vagy annak közeli hozzátartozója;
e)	az Alapból támogatásban részesülő természetes személy, illetve támogatott szervezet
képviselője, vagy annak közeli hozzátartozója.
5.	Az Alap működése
10.	§ (1) A támogatások nyilvános pályázat vagy egyedi kérelem benyújtása keretében nyerhetők
el. A Bizottság, figyelembevéve a MÁÉRT által az Alappal kapcsolatban meghozott elvi
iránymutatásokat, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvény elfogadását követő két
hónapon belül szakmai irányelvek szerint meghatározza a pályázati keretek között nyújtandó
összeget. A fennmaradó támogatásrész a Bizottság egységes elvek alapján meghatározott
támogatási döntései alapján nyerhető el.
(2)	A pályázati felhívásokat a 11. § (2) bekezdése szerinti internetes honlapon és egy országos
napilapban közzé kell tenni.
(3)	Az Alap terhére támogatás vissza nem térítendő, illetve részben vagy egészben visszatérítendő
formában nyújtható, amiről a támogatást megállapító határozatban kell rendelkezni.
(4)	A támogatási rendszer egészének koordinálása, szabályszerű működése és nyilvánossága
céljából a bevételekről, a támogatás iránt benyújtott pályázatokról és egyedi kérelmekről, a
Bizottság Alappal kapcsolatos döntéseiről, a kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
6
(5)	A nemzetpolitikáért felelős miniszter szükség szerint, de legalább évente egyszer, április 30-ig
tájékoztatja a Kormányt, a Kormány május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi
tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót
az Alap honlapján nyilvánosságra kell hozni.
11.	§ (1) A Kollégium ülései nyilvánosak, de a Kollégium zárt ülés tartását is elhatározhatja. A
zárt ülésen hozott döntés-előkészítő javaslatot is nyilvánosságra kell hozni.
(2)	Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja. A honlapon közzé kell
tenni a Bizottság és a Kollégium Alappal kapcsolatos döntéseit, azok meghozatalától
(elfogadásától) számított 15 napon belül. A honlapon hozzáférhetővé kell tenni továbbá az Alap
működésével kapcsolatos legfontosabb jogszabályokat, az Alap és kezelő szervezetének
működésére vonatkozó valamennyi rendelkezést, valamint a Bizottság és a Kollégium tagjainak
nevét. A döntések nyilvánosságra hozataláról a kezelő szerven keresztül a Kollégium elnöke
gondoskodik.
6.	Módosuló rendelkezések
12.	§(1) A Szátv. 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A törvény hatálya a Horvát Köztársaságban, Romániában, a Szerb Köztársaságban, a
Szlovák Köztársaságban, a Szlovén Köztársaságban vagy Ukrajnában (a továbbiakban: szomszédos
állam) lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személyre terjed ki.”
(2)	A Szátv. 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap- és középfokú oktatási
intézményben tanító pedagógus az oktatásért felelős miniszter által meghatározott éves keretszám
terhére jogosult magyarországi rendszeres továbbképzésben részt venni, és a (2) bekezdésben
meghatározott kedvezményeket igénybe venni. Ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik,
részt vehet továbbá magyarországi intézmények által a szomszédos államban tartott, akkreditált és
elismert rendszeres továbbképzésben, és igénybe veheti a (2) bekezdésben meghatározott
támogatásokat.”
(3)	A Szátv. 11. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
7
[Az (1) bekezdésben meghatározott személy a továbbképzést végző magyar oktatási intézménytől
a továbbképzésben való részvétele tartamára a külön jogszabályban meghatározott mértékben]
„ a) a szállás- és étkezési költségének megtérítését,”
[igényelheti.]
(4)	A Szátv. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai, alap-, közép- és felsőfokú
oktatási intézményben tanító pedagógus és oktató a Magyar Köztársaság területén pedagógus-,
illetve oktatói kedvezményre jogosult. A kedvezményekre való jogosultságot az előírt módon
érvényesített „Magyar igazolvány” és a „Magyar hozzátartozói igazolvány” igazolja. A
kedvezményeket és az azok igénybevételével összefüggő részletes szabályokat külön jogszabály
tartalmazza.”
(5)	A Szátv. 14. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szomszédos államban létrehozott, a magyar oktatás és kultúra ápolását céljának tekintő
társadalmi szervezet közreműködésével az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, óvodai,
alap- és középfokú oktatási intézményben magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában
tanulmányokat folytató kiskorúak nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban,
továbbá a felsőoktatásban tanulók hallgatói támogatásban részesülnek.”
(6)	A Szátv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § Az 1. § (1) és (2) bekezdésének hatálya alá tartozó, a harmadik országbeli állampolgárok
beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti harmadik országbeli állampolgárnak a
Magyar Köztársaság területén történő munkavállalására a harmadik országbeli állampolgárok
magyarországi foglalkoztatásának engedélyezésére vonatkozó általános szabályokat kell
alkalmazni. Nemzetközi szerződés az általános szabályoktól eltérően rendelkezhet.”
8
(7)	A Szátv. 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Kérelmére „Magyar igazolvány”-ra jogosult a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott
személy,
a)	aki magyar állampolgár, vagy
b)	aki tud magyar nyelven, vagy
c)	akit a lakóhelye szerinti állam
ca) magát magyar nemzetiségűnek valló személyként tart nyilván, vagy
eb) területén működő, magyar nemzetiségű személyeket tömörítő szervezet tagként nyilvántart,
vagy
cc) területén működő egyház nyilvántartásában magyar nemzetiségűként tartanak számon.”
(8)	A Szátv. 19. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jogosult „Magyar igazolvány”-ra az a kérelmező]
„a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar igazolvány”-nyal, vagy „Magyar hozzátartozói
igazolvány”nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás, az
igazolvány elvesztése vagy megsemmisülése miatt teijesztette elő;”
(9)	A Szátv. 19. § (6) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem jogosult „Magyar hozzátartozói igazolvány”-ra az a hozzátartozó]
„a) aki már rendelkezik érvényes „Magyar hozzátartozói igazolvány”-nyal, vagy „Magyar
igazolvány”-nyal, kivéve, ha a kérelmet az igazolvány adataiban bekövetkezett változás miatt
terjesztette elő;”
(10)	A Szátv. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A „Magyar igazolvány”, illetve a „Magyar hozzátartozói igazolvány” iránti kérelemnek
tartalmaznia kell
a)	a kérelmezőnek az igazolvány kiadására irányuló kérelmét, arcképét és lakcímét;
9
b)	az igazolványban feltüntetésre kerülő személyes adatokat [21. § (3) bekezdés];
c)	az eljárásban közreműködő magyar diplomáciai és konzuli képviselet megnevezését; valamint
d)	az igazolás kiállításának helyét és idejét.”
(11)	A Szátv. 20. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A 19. § (3) bekezdés a) és c) pontjában, továbbá a 19. § (5) bekezdés a) pontjában
meghatározott feltételek fennállása okirattal igazolható. Ha a 19. § (3) bekezdésének c) pontjában
foglalt feltétel fennállásának okirattal történő igazolása akadályba ütközik, a magyar diplomáciai és
konzuli képviselet a feltétel fennállásáról tájékoztatást kérhet a szomszédos államban élő magyar
nemzeti közösség által létrehozott társadalmi szervezettől.”
(12)	A Szátv. 21. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Az igazolvány érvényét veszti:]
,,c) ha a tulajdonosának birtokából kikerült, illetve használatra alkalmatlanná vált.”
(13)	A Szátv. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az elbíráló hatóság az igazolványt visszavonja, ha
a)	az igazolvány tulajdonosa valótlan adatokat közölt az igazolás, illetve az igazolvány igénylése
során; vagy
b)	annak tulajdonosa bevándorolt vagy letelepedett jogállást kapott; vagy
c)	annak tulajdonosa Magyarországon lakóhelyet létesített; vagy
d)	annak tulajdonosát a menekültügyi hatóság menekültként, menedékesként elismerte; vagy
e)	annak tulajdonosát a Magyar Köztársaság területéről kiutasították vagy vele szemben beutazási
és tartózkodási tilalmat rendeltek el; vagy
f)	az igazolványt jogosulatlanul használták fel vagy meghamisították; vagy
g)	a „Magyar hozzátartozói igazolványára jogosító családi kapcsolat megszűnt vagy attól a
személytől, akire tekintettel a „Magyar hozzátartozói igazolványát kérték „Magyar igazolvány”-át
visszavonják; vagy
h)	az igazolvány tulajdonosa ezt maga kéri.”
10
(14)	A Szátv. 21. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az igazolvány tartalmazza a jogosult]
„a) családi és utónevét (nőknél a születési családi és utónevet is), a lakóhelye szerinti szomszédos
államban hivatalosan (latin betűs írásmóddal) használt módon, magyar nemzetiségű személy esetén
magyarul is;”
(15)	A Szátv. 21. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:
„(7a) Az idegenrendészeti hatóság a kiutasításról szóló jogerős határozata közlésével, illetve a
beutazási és tartózkodási tilalom elrendelésével, a menekültügyi hatóság a menekültkénti,
menedékeskénti elismerésről szóló jogerős határozata közlésével, a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a magyarországi bejelentett lakóhely címét
tartalmazó, a személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiadásával egyidejűleg -
ha az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság vagy a polgárok személyi adatainak és
lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv a (6) bekezdés szerinti adatigénylés során
megállapítja, hogy az eljárásával érintett személy szerepel a (6) bekezdés szerinti nyilvántartásban -
az igazolvány visszavonása érdekében haladéktalanul értesíti az elbíráló hatóságot.”
(16)	A Szátv. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nemzetközi szerződés alapján a 10. és 14. § rendelkezéseit alkalmazni kell arra a személyre
is, aki a szomszédos állam óvodai, alap- vagy középfokú oktatási intézményében tanulói
jogviszonyban áll és magyar nyelven tanul, továbbá arra a hallgatóra is, aki a szomszédos állam
felsőoktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanulmányokat
folytat.”
(17) A Szátv. 27. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(4) Nemzetközi szerződés alapján a 11. és 12. § rendelkezéseit alkalmazni kell a szomszédos
állam óvodai, alap-, közép- vagy felsőfokú oktatási intézményében magyar nyelven vagy a magyar
kultúra tárgyában oktató pedagógusra vagy oktatóra is.”
13.	§ (1) A Szátv. 21. § (6) bekezdésében az „illetőleg az idegenrendészeti hatóság részére”
szövegrész helyébe az „az idegenrendészeti hatóság, a menekültügyi hatóság, illetve a polgárok
személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv részére” szöveg lép.
(2) Hatályát veszti a Szátv.
a)	21. § (7) bekezdés a) pontjában az „arról, hogy a kérelmező kiutasításra irányuló eljárás alatt
áll-e, továbbá” szövegrész,
b)	21. § (7) bekezdés c) pontjában a „megszerzése” szövegrész.
14.	§ A szakképzési hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi
LXXXVI. törvény 9. § (7) bekezdése „Szülőföld Alapba” szövegrész helyébe „Bethlen Gábor
Alapba” szöveg lép.
7.	Záró és átmeneti rendelkezések
15.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - 2011. január 1-jén lép
hatályba.
(2) A 16. § (2) bekezdése 2011. január 2-án lép hatályba.
16.	§ (1) Hatályát veszti a Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény.
(2)	Hatályát veszti a 12-14. §.
(3)	Ez a § 2011. január 3-án hatályát veszti.
17.	§ A Bethlen Gábor Alap a Szülőföld Alap általános jogutódja.
18.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy
a)	az Alap működésének, forrásai kezelésének és felhasználásának részletes szabályait, a
nyújtható támogatások rendező elveit, valamint a támogatási szerződés kötelező tartalmi elemeit, a
vezetendő nyilvántartások tartalmát,
b)	az e törvény szerinti vállalkozások fejlesztési és más támogatásának céljait, feltételeit,
ej az e törvény alapján nyújtott, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikke szerint
12
állami támogatásnak minősülő támogatások uniós joggal való összeegyeztethetőségét biztosító
szabályokat,
d)	az Alappal való rendelkezésre, a Kollégium feladataira és működésére, az Alap kezelő
szervezetének működésére és felügyeletére, valamint az Alapból nyújtott támogatások
nyilvántartására vonatkozó részletes szabályokat,
e)	az Alapból az Alap működésére fordítható kiadások mértékét
rendeletben határozza meg, továbbá
J) az Alap kezelő szervezetét kijelölje.
(2)	Felhatalmazást kap a nemzetpolitikáért felelős miniszter, hogy a költségvetési törvény
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezetében lévő, a határon túli magyarok
programjainak támogatására meghatározott fejezeti kezelésű előirányzatokat az Alap javára
átcsoportosítsa.
19.	§ E törvény alkalmazásában közeli hozzátartozó a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi
IV; törvény 685. § b) pontjában meghatározott személy.
13
INDOKOLÁS
a Bethlen Gábor Alapról szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A.	Alap létrehozása
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság felelősséget
érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk
ápolását. A Magyar Köztársaság és a határon túli magyar közösségek egyaránt abban érdekeltek,
hogy a magyar nemzet polgárai szülőföldjükön boldogulva legyenek részesei a Nemzeti
Együttműködés Rendszerének. A magyar nemzet tagjait, éljenek a határokon belül vagy kívül,
összekötik a közösen megélt történelem, a nemzeti hagyományok, a magyar nyelv és kultúra. A
magukat magyarnak valló személyek jellemzője az erős nemzeti azonosságtudat megléte, a magyar
nyelvhez és kultúrához való kötődés, valamint a kulturális, gazdasági és családi kötelékek
megtartása a Magyar Köztársasággal, illetőleg annak állampolgáraival.
Az Országgyűlés a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását,
az anyaországgal bővülő és erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítása érdekében
„Szülőföld Alap” elnevezéssel elkülönített állami pénzalapot hozott létre. Az Alappal megvalósítani
kívánt cél - a határon túli magyarságnak a szülőföldjén való - egyéni és közösségi - boldogulása,
anyagi és szellemi gyarapodása, nyelvének és kultúrájának megőrzése és továbbfejlesztése, az
anyaországgal való és egymás közötti sokoldalú kapcsolatának fenntartása és erősítése érdekében
támogatások nyújtása - nem változott, a jelenleg működő rendszer azonban nem alkalmas arra,
hogy ez a cél hatékonyan és maradéktalanul megvalósuljon.
Az elmúlt években már csak ötletszerűen elnevezett célelőirányzatok nem mutatják egyértelműen,
hogy az ezekkel gazdálkodó költségvetési szervek korábban mire is költötték az adott forrást,
mostanra a támogatási rendszer átláthatatlanná, sok esetben párhuzamossá vált. A célelőirányzatok
tervezése folyamatosan ki van téve a bázis-alapú központi költségvetési gondolkodásnak és nem
14
képes követni az összetett feladatrendszert. Amennyiben a nemzetpolitikában egy adott
költségvetési évben váratlan fordulatok következnek be (ez gyakran megtörténik a környező
országok tekintetében), a célelőirányzat nem képes hatékonyan lekövetni a módosult célokat, ehhez
túlzottan bürokratikus és hiányzik belőle a terepismeret. Az előirányzatok felhasználása és
elszámoltatása nem egy folyamatos, monitoring-rendszerben, helyszíni záró ellenőrzéssel történik,
hanem pusztán a minisztérium rendszerében működő egyik pénzügyi osztály általi számlamásolatok
bekérésével, így az elmúlt években igen halvány nemzetpolitikai célok valódi megvalósulása sem
kimutatható.
Fentiek miatt célszerű megszüntetni a már meglévő, a határon túli magyar szervezetek működését
és programjait támogató Szülőföld Alapot, és a 2011. évi tervezett KIM célelőirányzatokkal való
feltőkésítés, illetve a feladatok teljes nemzetpolitikai palettával való kibővítése révén létrehozni az
új, egységes Bethlen Gábor Alapot. A 2011. évi költségvetési törvénytervezetbe bekerült határon
túli magyarokat illető KIM célelőirányzatok a Bethlen Gábor Alapba beemelésre kerülnek.
A törvénytervezet ezt az Alapot tervezi létrehozni, és egyben hatályon kívül helyezi a Szülőföld
Alapról szóló törvényt.
A létrehozandó Bethlen Gábor Alap egységes forrásrendszerét minden új költségvetési év előtt az
aktuális nemzetpolitikai feladatokra lehet hangolni, év közben pedig szükség szerint rugalmasan, de
ugyanakkor átláthatóan és az ÁHT/ÁMR-nek megfelelően lehet módosítani.
Az Alapból támogatandó számtalan alsó-, közép- és felsőoktatási program és működési célú igény a
pénzügyi alap sajátossága miatt a költségvetési évtől eltérően, végre a tanév időbeosztása és
logikája alapján tervezhető, és vállalható rá kötelezettség.
Az új Alap elnevezésekor azért esett a választás Bethlen Gáborra, mivel nevét és a hozzá fűződő
erdélyi rendi, gazdasági és társadalomszervezési aranykort minden magyar ismeri.
B.	Szátv. módosítás
Az Alkotmány 6. § (3) bekezdése kimondja, hogy „a Magyar Köztársaság felelősséget érez a
határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való kapcsolatuk ápolását.”
15
A Magyar Kormány fontosnak tartotta, hogy a nemzet egységének szimbolikus megjelenítésén túl
törvény által is kifejezze a magyar nemzet határokon átívelő összetartozását. A szomszédos
államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény elfogadása ezt a célt szolgálta. Az
állampolgárság azonban még erősebb köteléket jelent, ezért az Országgyűlés elfogadta a magyar
állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (Ápt.) módosításáról szóló 2010. évi XLIV.
törvényt, amely lehetővé teszi az egyszerűsített honosítást. Ezáltal a Magyar Állam és a
Magyarország területén kívül élő magyarok közötti hivatalos kapcsolatban a hangsúly a magyar
állampolgárságra tevődik át.
Az Ápt. módosítása által bevezetett egyszerűsített honosítási eljárás miatt - a magyar
állampolgárságról szóló törvénnyel való összhang megteremtése érdekében -, a szomszédos
államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvényt (Szátv.) módosítani szükséges. A
Szátv. hatályos rendelkezései értelmében ugyanis a magyar állampolgárok nem tartoz(hat)nak a
Szátv. hatálya alá, illetve a magyar állampolgárság megszerzése a már kiadott Magyar igazolvány
visszavonását vonja maga után.
Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése azt a célt szolgálja, hogy a Magyarországon
lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok is magyar állampolgársághoz juthassanak. A
magyar állampolgárság megszerzésével bizonyos kedvezmények alanyi jogon elérhetővé válnak,
vannak azonban olyanok, amelyek ilyen módon nem biztosíthatók. Ezen kívül tekintettel kell lenni
azokra a külhoni magyarokra, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudják igényelni a magyar
állampolgárságot (például hivatásuk miatt vagy a lakóhelyük szerinti állam törvényi szabályozása
miatt).
Ennek megfelelően biztosítani kell azt, hogy a határon túl élő magyarság az állampolgárság
megszerzését követően is megtarthassa korábban szerzett jogait és ne hátrányokkal, hanem
előnyökkel járjon számukra a Nemzeti Együttműködés Rendszerében betöltött szerep. A Szátv.
módosítása értelmében a szomszédos államokban lakóhellyel rendelkező személyek a magyar
állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe vehetik, illetve részesülhetnek a
Szátv.-ben meghatározott kedvezményekben és támogatásokban.
Annak érdekében pedig, hogy a Szátv. hatékonyabban tudja betölteni rendeltetését, a szülőföldön
való megmaradás és gyarapodás, továbbá a kulturális és nyelvi azonosságtudat megőrzése
16
elősegítését és erősítését, a törvény eredeti szellemének értelmében indokolt az oktatási-nevelési
támogatás kiteijesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a
legelső döntés határozza meg.
A Szátv. hatályos szövege a — 2007. július 12-én hatályba lépett — legutolsó módosítást követően
technikai módosításokra is szorul. Az előteqesztés ezeket is tartalmazza.
17
Részletes indokolás
A Preambulumhoz
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 6. § (3) bekezdése szerint a Magyar Köztársaság
felelősséget érez a határain kívül élő magyarok sorsáért, és előmozdítja a Magyarországgal való
kapcsolatuk ápolását.
A magyar nemzet polgárait, éljenek a határokon belül vagy kívül, összekötik a közösen
megélt történelem, a nemzeti hagyományok, a magyar nyelv és kultúra. A törvény a határon túli
magyarságnak a szülőföldjén való anyagi és szellemi gyarapodását, az anyaországgal bővülő és
erősödő kapcsolattartást elősegítő programok megvalósítására „Bethlen Gábor Alap” elnevezéssel
pénzügyi forrás képzésére és felhasználási céljaira tesz javaslatot.
Az 1. §-hoz
A törvény hatálya a magukat magyarnak valló személyekre, illetve a törvényben
megfogalmazott célok megvalósításában szerepet vállaló személyekre, illetve olyan szervezetekre,
intézményekre és önkormányzatokra teljed ki, melyek székhelye Magyarországon vagy valamely
más ország területén van.
A Z §-hoz
Ez a rendelkezés határozza meg, hogy a törvény rendelkezéseit milyen kötelezettségekkel,
szerződésekkel és elvekkel összhangban kell alkalmazni.
A 3. §-hoz
Ez a rendelkezés határozza meg az Alapból nyújtandó támogatások céljait az adott
kedvezményezettekre vonatkozóan.
18
A 4. §-hoz
A törvény megteremti a „Bethlen Gábor Alap” javára történő, a nemzeti szolidaritás
önkéntes befizetésekben és adományokban megnyilvánuló kifejezésének lehetőségét
állampolgárságtól és lakóhelytől, illetve telephelytől függetlenül bármely jogi személy, jogi
személyiség nélküli szervezet és természetes személy számára. A törvény alapján a Magyar
Köztársaság költségvetésében meghatározott forrásokat is biztosít a Bethlen Gábor Alap javára.
A Bethlen Gábor Alap mindenkori működőképességének megőrzése érdekében a törvény egy
minimális költségvetési támogatás kötelezettségét írja elő. Ennek értelmében minden költségvetési
évben legalább egy milliárd forintra ki kell egészíteni az Alap pénzeszközeit.
Az 5. §-hoz
A Bethlen Gábor Alap a következő mechanizmust hozza létre:
-	Politikai szint:
Intézményi forma: MÁÉRT
Feladat: a magyarországi és más országok felelős vezetői évről évre egyeztetik a célokat,
prioritásokat, és javaslatot fogalmaznak meg ezekre.
-	Szakmai szint:
Intézményi forma: Kollégium.
Feladat: a döntéshozatal a felelős szakemberek kezében marad.
-	Végrehajtói szint:
Intézményi forma: az Alap kezelő szervezete.
Feladat: A célokhoz kell rendelni a konkrét összegeket, amelyek folyósításáról a közvetlen
politikai befolyástól mentes végrehajtó mechanizmus gondoskodik.
A szakmai és a politikai szint elválasztásával pedig megerősödhet a döntések szakmai
alátám asztottsága.
A 6. §-hoz
Szigorú összeférhetetlenségi szabályok megalkotása indokolt annak érdekében, hogy a
különböző szintek függetlensége és a döntéshozatal pártatlansága biztosítható legyen. Ennek
érdekében részletesen rögzítésre kerülnek az összeférhetetlenségi szabályok, a Kollégium
19
elnökének és tagjainak kinevezésére, valamint a testület feladat- és hatáskörére vonatkozó alapvető
rendelkezések. A Kollégium képezi azt a szakmai szintet, ahol a pályázatokról a döntésre vonatkozó
javaslat megszületik, éppen ezért a testületeket mind a MÁÉRT, mind az Alap kezelő szervezete
részéről történő közvetlen befolyásolástól (utasítástól) mentessé szükséges tenni.
A 7. §-hoz
A Kollégium tagjai megbízatásának megszüntetésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
A 8. §~hoz
A szabályozás szerint a Kollégium tagjai díjazásban nem részesülnek.
A 9. §-hoz
Szükség van a támogatásokkal kapcsolatos feladatokat ellátó szervezet létrehozására
valamint annak vezetője megbízatására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok megállapítására.
A 10. §-hoz
Az Alap működését tekintve a nyilvánosság és a pályázati úton történő támogatás-elosztás
alapelvként érvényesül. Azzal, hogy az elosztható pénzkeret minden új költségvetési évben az
aktuális nemzetpolitikai feladatokra hangolható, lehetőség nyílik az egységes elvek alapján történő,
előre nem tervezhető, nyomós indokból adott kiadásokra. A támogatási rendszer egészének
koordinálása, szabályszerű működése és nyilvánossága céljából a bevételekről, a támogatás iránt
benyújtott pályázatokról és a MÁÉRT, valamint a Bizottság Alappal kapcsolatos döntéseiről, a
kiadásokról központi nyilvántartást kell vezetni.
A11. §-hoZ
Az Alapból nyújtott támogatások a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának
nyilvánosságával, átláthatóbbá tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények
20
módosításáról szóló 2003. évi XXIV. törvény alapján közérdekű, illetve közérdekből nyilvános
adatnak minősülnek.
Az Alap működésének nyilvánosságát internetes honlap is biztosítja.
A 12. §-hoz
Az (1) bekezdéshez
Az egyszerűsített honosítási eljárás bevezetése azt a célt szolgálta, hogy a Magyarországon
lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok is magyar állampolgársághoz juthassanak. A
magyar állampolgárság megszerzésével bizonyos kedvezmények alanyi jogon elérhetővé válnak,
vannak azonban olyanok, amelyek ilyen módon nem biztosíthatók. Ezen kívül tekintettel kell lenni
azokra a külhoni magyarokra, akik rajtuk kívül álló okok miatt nem tudják igényelni a magyar
állampolgárságot (például hivatásuk miatt vagy a lakóhelyük szerinti állam törvényi szabályozása
miatt).
Ennek megfelelően biztosítani kell azt, hogy a határon túl élő magyarság az állampolgárság
megszerzését követően is megtarthassa korábban szerzett jogait és ne hátrányokkal, hanem
előnyökkel járjon számlikra a Nemzeti Együttműködés Rendszerében betöltött szerep.
Ennek biztosítása érdekében az a kitétel, miszerint magyar állampolgárok nem tartozhatnak az
Szátv. hatálya alá törlésre kerül. A Szátv. személyi hatályának kiterjesztése értelmében a
szomszédos államokban lakóhellyel rendelkező, magát magyar nemzetiségűnek valló személy a
magyar állampolgárság megszerzésétől függetlenül továbbra is igénybe veheti, illetve részesülhet a
Szátv.-ben meghatározott kedvezményekben és támogatásokban.
A (2) bekezdéshez
Az oktatási-nevelési támogatás óvodásokra való kiterjesztésével összhangban indokolt az óvodai
oktatási intézményben tanító pedagógust is kedvezményekben, illetve támogatásban részesíteni,
továbbá lehetővé kell tenni, hogy a Szátv-ben meghatározott továbbképzésekben részt vehessen.
A (3) bekezdéshez
21
Tekintettel arra, hogy a határon túli magyar pedagógusok esetében egy 30 órás továbbképzés
általában 1 hetes itt tartózkodást jelent, az étkezési költségek biztosítása feltétlenül szükséges.
Ennek költségnövelő hatása nem jelentős - megoldható a felkínált képzések számának kismértékű
csökkentésével - viszont e nélkül a támogatás nélkül nagyon sok külhoni magyar pedagógus nem
tud élni a lehetőséggel, ami ellentétes a jogalkotó törvényben megfogalmazott szándékával.
A (4) bekezdéshez
Az oktatási-nevelési támogatás óvodásokra való kiteijesztésével összhangban indokolt az óvodai
oktatási intézményben tanító pedagógust és oktatót is kedvezményekben részesíteni.
Az (5) bekezdéshez
Annak érdekében, hogy a Szátv. hatékonyabban tudja betölteni rendeltetését a törvény eredeti
szellemének értelmében indokolt az oktatási-nevelési, valamint tankönyv és taneszköz támogatás
kiteijesztése az óvodásokra is, mivel a gyermekek további iskoláztatását sokszor a legelső döntés
határozza meg. Az asszimiláció elkerülése érdekében alapvető fontosságú, hogy a szülők
gyermekeiket magyar tannyelvű oktatási intézménybe írassák be.
A (6) bekezdéshez
Tekintettel a törvény személyi hatályának kiterjesztésére, valamint arra a tényre, hogy
Magyarország teljes mértékben megnyitotta munkaerőpiacát az EU tagállamainak állampolgárai
tekintetében, akik hazai munkavállalása nem engedélyköteles, a törvény vonatkozó rendelkezését
módosítani kell. A módosítás értelmében a rendelkezés a harmadik országbeli állampolgárok
Magyarországon történő munkavállalására vonatkozik.
A (7) bekezdéshez
A Szátv. személyi hatályának magyar állampolgárokra történő kiterjesztése miatt rögzíteni kell,
hogy magyar állampolgárok is jogosultak lehetnek Magyar igazolványra.
A (8) - (9) bekezdéshez
22
A Szátv., illetve a magyar igazolvány és a magyar hozzátartozói igazolvány kiadásával kapcsolatos
eljárásról szóló 318/2001. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: rendelet) nem fogalmazza
meg, hogy a kérelmező egyidejűleg csak egy érvényes okmánnyal (függetlenül annak típusától:
„Magyar igazolvány”, „Magyar hozzátartozói igazolvány”) rendelkezhet. így a jelenleg hatályos
szabályozás alapján a kérelmező akár mindkét típusú okmánnyal rendelkezhet egyidejűleg. Ez azt
eredményezheti, hogy az igazolvány birtokosa az okmányhoz fűződő kedvezményeket és
támogatásokat többszörösen is igénybe veheti. A fentiekre tekintettel a Szátv. 19. § (4)
bekezdésének a) pontjába a „Magyar hozzátartozói igazolványára, a Szátv. 19. § (6) bekezdésének
a)	pontjába pedig a „Magyar igazolványára történő hivatkozás kerül bele.
A (10)- (11) bekezdéshez
Technikai jellegű módosítások.
A 20. § (1) bekezdés b) pontjában a Szátv. 21. § (5) bekezdése helyett a 21. § (3) bekezdésére kell
utalni, illetve a felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot egyértelművé kell tenni.
A 20. § (4) bekezdésben hivatkozott 19. § (3) bekezdés módosítása miatt a hivatkozásokat
pontosítani szükséges.
A (12) bekezdéshez
A Szátv. 21. § (1) bekezdésében, illetve a rendelet 15. § (2) bekezdésében található párhuzamos
rendelkezéseket indokolt megszüntetni. Mivel a rendelet hivatkozott bekezdése a Szátv. 21. § (1)
bekezdésében szabályozott érvénytelenségi okokon túlmenően egy további érvénytelenségi okot is
tartalmaz, ez a további ok c) pontként átkerül a Szátv. 21. § (1) bekezdésébe, ezzel egyidejűleg
módosul a rendelet 15. § (2) bekezdése, a 15. § (3) bekezdése pedig hatályát veszti.
A (13) bekezdéshez
A Szátv, személyi hatályának magyar állampolgárokra történő kiteijesztése miatt a magyar
állampolgárság megszerzése, mint visszavonási ok törlésre kerül. A c) pont új rendelkezésével
23
nyomatékosítjuk, hogy hasonlóan a Magyar igazolvánnyal rendelkező, nem magyar
állampolgárságú személy Magyar igazolványának a bevándorolt vagy letelepedett jogállás
megszerzése, vagyis magyarországi lakóhely létesítése esetén történő visszavonásához, a magyar
állampolgárságú személy, illetve a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy
Magyar igazolványa is visszavonásra kerül, ha annak tulajdonosa Magyarországon lakóhelyet
létesít. A felsorolás elemei közötti logikai kapcsolatot egyértelművé kell tenni.
A (14) bekezdéshez
Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról, és a névviselésről szóló 1982. évi 17. tvr. (a
továbbiakban: At.) 27.§ (1) bekezdése szerint a hatósági eljárásban, igazolásban, igazolványban,
nyilvántartásban magyar állampolgár a születési, illetve a házassági anyakönyv szerint őt megillető
születési vagy házassági nevet viseli. Az At. hivatkozott bekezdésében, valamint az At. „A születési
név” alcímet viselő 211 A. §-ában foglaltakkal összhangban a Szátv. 21. § (3) bekezdésében a
leánykori családi és utónévre történő hivatkozást indokolt születési családi és utónévre módosítani.
A (15) bekezdéshez
A rendelet 16. § (1) bekezdés első mondata új bekezdésként a Szátv. 21. §-ába kerül. A
menekültügyi hatóságra vonatkozó rendelkezésből a „vagy kiutasításról rendelkező” szövegrész
törlésre kerül, mivel a menekültügyi hatóság nem rendelkezik kiutasítási jogkörrel,
következésképpen kiutasító döntést sem hozhat.
A Szátv. 21. § (6) bekezdése eddig nem tartalmazott a polgárok személyi adatainak és lakcímének
nyilvántartását kezelő központi szervre történő hivatkozást, melyre az új (7a) bekezdés is
hivatkozik. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet (továbbiakban: R.) 29. § (4)
bekezdése értelmében a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy első lakóhelyét
az idegenrendészeti hatóságnál a regisztrációs igazolás, illetve a tartózkodási kártya kiállításával
kapcsolatos eljárásban jelenti be. A R. 21. § (1) bekezdése alapján azonban a külföldről hazatérő
magyar állampolgár a magyarországi lakóhelyére történt beköltözéstől számított három
munkanapon belül a lakóhelye szerinti jegyzőnél köteles a nyilvántartásba vételhez szükséges -
okirattal igazolt - személyi- és lakcímadatokat bejelenteni.
24
A visszaélések elkerülése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását
kezelő központi szervnek indokolt előírni azt, hogy az igazolvány visszavonása érdekében
haladéktalanul értesítse az elbíráló hatóságot, amennyiben a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba
bejegyzésre kerül, hogy a Magyar igazolvánnyal vagy Magyar hozzátartozói igazolvánnyal
rendelkező személy Magyarországon lakóhelyet létesített.
A Szátv. 19. § (2) bekezdésben elbíráló hatóságként megjelölt, a Magyar Köztársaság Kormánya
által erre kijelölt magyar központi közigazgatási szerv, illetve a Szátv. 26. § (2) bekezdésben
hivatkozott, a nyilvántartást kezelő központi közigazgatási szerv alatt a rendelet 1. § (1)
bekezdésben hivatkozott Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (a
továbbiakban: Hivatal) kell érteni. A magyarországi bejelentett lakóhely címét tartalmazó, a
személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány kiállításának ténye a kiállító hatóságok
-	okmányirodák - által az okmánnyilvántartásban kerül rögzítésre, e nyilvántartást szintén a
Hivatal, mint a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő központi szerv
működteti és kezeli. Az egymással jelenleg nem összekapcsolt hatósági nyilvántartások közötti -
elektronikus úton - történő adatszolgáltatás megteremtené a lehetőségét mindkét nyilvántartás
irányából a hatósági tevékenység ellátásához szükséges információk rendelkezésre állásának.
A (16) bekezdéshez
A 27. § (3) bekezdésben foglalt rendelkezés lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződés alapján a
magyar nyelven vagy a magyar kultúra tárgyában tanuló, a szomszédos állam nem magyar
nemzetiségű állampolgára is igénybe vehessen ilyen kedvezményt, illetve támogatást. Mivel az
oktatási-nevelési támogatás az óvodásokra is kiterjesztésre kerül, rögzíteni szükséges, hogy a
támogatások hatálya nemzetközi szerződés alapján az óvodai oktatási intézményben tanulói
jogviszonyban álló és magyar nyelven tanuló, a szomszédos állam nem magyar nemzetiségű
állampolgárára is kiterjed.
A (17) bekezdéshez
A 27. § (4) bekezdésben foglalt rendelkezés lehetővé teszi, hogy nemzetközi szerződés alapján a
szomszédos állam nem magyar nemzetiségű állampolgára, aki magyar nyelven vagy a magyar
kultúra tárgyában oktató pedagógus vagy oktató is igénybe vehessen ilyen kedvezményt, illetve
támogatást. Mivel a pedagógusokat és oktatókat megillető támogatás az óvodai oktatási
intézményben tanító pedagógusra és oktatóra is kiteljesztésre kerül, rögzíteni szükséges, hogy a
25
kedvezmények és támogatások hatálya nemzetközi szerződés alapján az óvodai oktatási
intézményben magyar nyelven oktató, a szomszédos állam nem magyar nemzetiségű állampolgár
pedagógusra vagy oktatóra is kiteljed.
A 13. §-hoz
A visszaélések elkerülése érdekében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását
kezelő központi szerv részére meg kell teremteni annak elvi lehetőségét, hogy ellenőrizhesse, a
Magyarországon lakóhelyet létesítő személy rendelkezik-e Magyar igazolvánnyal vagy Magyar
hozzátartozói igazolvánnyal.
A (2) bekezdés egyes szövegrészek hatályon kívül helyezéséről rendelkezik.
A 14. §-hoz
Technikai módosítás.
A 15. §-hoz
A törvény hatályba lépéséről rendelkezik.
A 16. §-hoz
A Szülőföld Alapról szóló 2005. évi II. törvény hatályon kívül helyezéséről, valamint a Szátv.
módosítására és a hozzájárulásról és képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI.
törvény egyetlen szövegrészt érintő módosítására vonatkozó rendelkezések hatályon kívül
helyezéséről rendelkezik.
A 17. §-hoz
Jogutódlásról szóló rendelkezés.
26
A 18-19. §-hoz
Felhatalmazó és értelmező rendelkezések.