﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1813. számú
törvényjavaslat
egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási
tárgyú törvények módosításáról
Előadó:
dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. november
2010.	évi ... törvény
egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási
tárgyú törvények módosításáról
1.	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása
1.	§
(1)	A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a
továbbiakban: Szt.) 4. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) jövedelem: - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel, valamint figyelemmel az (1b)-(1c)
bekezdésekben foglaltakra - az elismert költségekkel és a befizetési kötelezettséggel csökkentett
aa)	a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy
külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe
nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, és
ab)	azon bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni;”
(2)	Az Szt. 4. § (1) bekezdés mb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában fenntartó:)
„mb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv.
14.	§-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése
szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy, amennyiben az egyház a Kormánnyal a
szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az
Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház magyarországi közszolgálati és hitéleti
tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-
án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a Magyar Katolikus Egyházat is (a továbbiakban
együtt: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú
szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így különösen a társadalmi szervezet, annak
alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, az alapítvány, annak alapító
okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a gazdasági társaság és a közhasznú
társaság,”
(3)	Az Szt. 4. §-a a következő (1a)-(1c) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően e törvény alkalmazásában nem
minősül jövedelemnek
1.	a temetési segély, az alkalmanként adott átmeneti segély, a lakásfenntartási támogatás, az
adósságcsökkentési támogatás,
2.	a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás, a Gyvt. 20/A. §-a szerinti pénzbeli támogatás, a
Gyvt. 20/B. §-ának (4)-(5) bekezdése szerinti pótlék, a nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és
külön ellátmány,
3.	az anyasági támogatás,
4.	a tizenharmadik havi nyugdíj és a szépkorúak jubileumi juttatása,
5.	a személyes gondoskodásért fizetendő személyi térítési díj megállapítása kivételével a
súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményei, a vakok személyi
járadéka és a fogyatékossági támogatás,
6.	a fogadó szervezet által az önkéntesnek külön törvény alapján biztosított juttatás,
7.	az alkalmi munkavállalói könyvvel történő munkavégzésnek, az egyszerűsített
foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzésnek, valamint a természetes személyek
között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján
háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő
munkavégzésnek (a továbbiakban: háztartási munka) a havi ellenértéke,
8.	a házi segítségnyújtás keretében társadalmi gondozásért kapott tiszteletdíj,
9.	az energiafelhasználáshoz nyújtott támogatás.
(1b) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában elismert költségnek minősül a személyi
jövedelemadóról szóló törvényben elismert költség, valamint a fizetett tartásdíj. Ha a
magánszemély az egyszerűsített vállalkozói adó vagy egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás
alapjául szolgáló bevételt szerez, a bevétel csökkenthető a személyi jövedelemadóról szóló törvény
szerint elismert költségnek minősülő igazolt kiadásokkal, ennek hiányában a bevétel 40%-ával. Ha
a mezőgazdasági őstermelő adóévi őstermelésből származó bevétele nem több a kistermelés
értékhatáránál (illetve ha részére támogatást folyósítottak, annak a folyósított támogatással növelt
összegénél), akkor a bevétel csökkenthető az igazolt költségekkel, továbbá a bevétel 40%-ának
megfelelő összeggel, vagy a bevétel 85%-ának, illetőleg állattenyésztés esetén 94%-ának megfelelő
összeggel.
(1c) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában befizetési kötelezettségnek minősül a
személyi jövedelemadó, az egyszerűsített vállalkozási adó, a magánszemélyt terhelő egyszerűsített
közteherviselési hozzájárulás, egészségbiztosítási hozzájárulás és járulék, egészségügyi
szolgáltatási járulék, nyugdíjjárulék, nyugdíjbiztosítási járulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj és
munkavállalói járulék.”
2. §
Az Szt. 10. § (4) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jövedelemszámításnál figyelmen kívül kell hagyni)
„c) a közfoglalkoztatásból származó havi jövedelemnek az öregségi nyugdíj legkisebb
összegét meghaladó részét.”
2
3. §
Az Szt. 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti megtérítést az elrendelése napján érvényes jegybanki
alapkamattal megemelt összegben kell visszafizetni. Kamat csak a szociális ellátás jogosulatlan és
rosszhiszemű igénybevétele és az erről való tudomásszerzés közötti időtartamra számítható fel.”
4.	§
Az Szt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § (1) A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatásra vonatkozó igényt - az (5)
bekezdésben foglalt szolgáltatások kivételével - érkezésének napján nyilvántartásba veszi. A
nyilvántartás vezetésének célja az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza:
a)	a kérelmező természetes személyazonosító adatai,
b)	a kérelmező telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye, értesítési címe,
c)	a kérelmező állampolgársága, bevándorolt, letelepedett vagy menekült, hontalan jogállása,
a szabad mozgás és tartózkodás jogára vonatkozó adat,
d)	a kérelmező cselekvőképességére vonatkozó adat,
e)	a kérelmező törvényes képviselője, továbbá a kérelmező megnevezett hozzátartozója
természetes személyazonosító adatai, telefonszáma, lakó- és tartózkodási helye vagy értesítési címe,
f)	a kérelem előterjesztésének vagy a beutaló határozat megküldésének időpontja,
g)	soron kívüli ellátásra vonatkozó igény és
h)	az egyszerűsített előgondozás vagy az előgondozás szakaszai lefolytatásának időpontja.
(3)	Ha a területi ellátási kötelezettséggel rendelkező szolgáltató, intézmény vezetője
kapacitás, illetve férőhely hiányában a szolgáltatásra vonatkozó igényt nem teljesíti, a nyilvántartott
igények teljesítésének indokoltságát évente vizsgálni kell.
(4)	A szolgáltató, intézmény vezetője a szolgáltatás megkezdésekor a (2) bekezdés szerinti
nyilvántartásban rögzített adatokat kiegészíti az alábbi adatokkal:
a)	az ellátásban részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jele,
b)	az ellátás megkezdésének és megszüntetésének dátuma, az ellátás megszüntetésének
módja, oka,
c)	a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatok,
különösen a szociális rászorultság fennállása, a rászorultságot megalapozó körülményekre
vonatkozó adatok,
d)	bentlakásos ellátás esetén a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó döntés, a férőhely
elfoglalásának időpontja, közgyógyellátásban részesül-e.
(5)	Nem kell vezetni
a)	a (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartást családsegítés esetében,
amennyiben a külön jogszabályban meghatározott szakmai tevékenység az első interjú kapcsán tett
intézkedéssel lezárható, továbbá falugondnoki és tanyagondnoki szolgáltatás, népkonyha,
szenvedélybetegek alacsonyküszöbű ellátása, utcai szociális munka esetén,
3
b)	családsegítés esetén a (2) bekezdés g) pontja szerinti adatokat,
c)	étkeztetés, családsegítés, idősek nappali ellátása, szenvedélybetegek nappali ellátása,
pszichiátriai betegek nappali ellátása esetén a (2) bekezdés h) pontja szerinti adatokat.
(6)	Nappali melegedő, éjjeli menedékhely esetén kizárólag a (2) bekezdés a) pontja és a (4)
bekezdés a) pontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni.
(7)	Nappali melegedő, éjjeli menedékhely és családsegítés esetén amennyiben az ellátásban
részesülő személy Társadalombiztosítási Azonosító Jellel nem rendelkezik, ennek tényét kell a
nyilvántartásban rögzíteni.
(8)	A (2) és (4) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartás a változások nyomon
követhetőségét biztosító elektronikus úton is vezethető.
(9)	A (2) bekezdés szerinti adattartalmú nyilvántartásból törölni kell az adatokat, ha az
ellátásra vonatkozó igény a teljesítését megelőzően megszűnik.”
5.	§
(1)	Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Szociális rászorultság esetén a jogosult számára a települési önkormányzat jegyzője az e
törvényben meghatározott feltételek szerint)
„ab) bérpótló juttatást,”
[állapit meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]
(2)	Az Szt. 25. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) A jogosultságot megállapító szerv
a)	az időskorúak járadékára, a rendszeres szociális segélyre és az ápolási díjra (a
továbbiakban együtt: havi rendszeres szociális ellátás) való jogosultság feltételeinek fennállását
kétévente,
b)	a bérpótló juttatásra való jogosultság feltételeinek fennállását évente
legalább egyszer felülvizsgálja, és ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a feltételek
továbbra is fennállnak, az ellátást a felülvizsgálatnak megfelelő összegben tovább folyósítja.”
6.	§
Az Szt. 33-37/H. §-ai helyébe a következő rendelkezés lép:
„33. § (1) Az aktív korúak ellátása a hátrányos munkaerő-piaci helyzetű aktív korú személyek
és családjuk részére nyújtott ellátás. A jegyző aktív korúak ellátására való jogosultságot állapít meg
annak az aktív korú személynek,
a)	aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértékű
egészségkárosodást szenvedett, vagy
4
b)	aki vakok személyi járadékában részesül, vagy
c)	aki fogyatékossági támogatásban részesül [az a)-c) pont szerinti személy a továbbiakban
együtt: egészségkárosodott személy], vagy
d)	akinek esetében a munkanélküli-járadék, álláskeresési járadék, álláskeresési segély,
vállalkozói járadék (a továbbiakban együtt: álláskeresési támogatás) folyósítási időtartama lejárt,
vagy
e)	akinek esetében az álláskeresési támogatás folyósítását keresőtevékenység folytatása miatt
a folyósítási idő lejártát megelőzően szüntették meg, és a keresőtevékenységet követően az Flt.
alapján álláskeresési támogatásra nem szerez jogosultságot, vagy
f)	aki az aktív korúak ellátása iránti kérelem benyújtását megelőző két évben az állami
foglalkoztatási szervvel legalább egy év időtartamig együttműködött, vagy
g)	akinek esetében az ápolási díj, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás, a
rendszeres szociális járadék, a bányász dolgozók egészségkárosodási járadéka, az átmeneti járadék,
a rehabilitációs járadék, a rokkantsági nyugdíj, a baleseti rokkantsági nyugdíj, az ideiglenes özvegyi
nyugdíj folyósítása megszűnt, illetve az özvegyi nyugdíj folyósítása a Tny. 52. §-ának (3)
bekezdése szerinti okból szűnt meg, és közvetlenül a kérelem benyújtását megelőzően az állami
foglalkoztatási szervvel legalább három hónapig együttműködött,
feltéve, hogy saját maga és családjának megélhetése más módon nem biztosított, és
keresőtevékenységet - ide nem értve a közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló
törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - nem
folytat.
(2)	Az (1) bekezdés alkalmazásában akkor nem biztosított a megélhetés, ha a családnak az
egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 90%-át és vagyona nincs. Az aktív korúak ellátása tekintetében fogyasztási
egység a családtagoknak a családon belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a)	az első nagykorú családtag arányszáma 1,0, azzal, hogy a gyermekét egyedülállóként
nevelő szülő arányszáma 0,2-vel növekszik,
b)	a házas- vagy élettárs arányszáma 0,9,
c)	az első és második gyermek arányszáma gyermekenként 0,8,
d)	minden további gyermek arányszáma gyermekenként 0,7,
e)	a fogyatékos gyermek arányszáma 1,0, azzal, hogy a fogyatékos gyermeket a c) és d) pont
alkalmazásánál figyelmen kívül kell hagyni, továbbá ahol
f)	az a) és b) pontok szerinti arányszám 0,2-vel növekszik, ha a személy fogyatékossági
támogatásban részesül.
(3)	Az (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti előzetes együttműködés időtartamának
számításánál az aktív korúak ellátásának megállapítására irányuló kérelmet benyújtó személy által
ezen időtartam alatt folytatott keresőtevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.
(4)	Az aktív korúak ellátására való jogosultság
a)	az (1) bekezdés d) pontjában foglalt esetben az Flt. alapján folyósított álláskeresési
támogatás időtartamának kimerítésétől,
b)	az (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetben a keresőtevékenység megszűnésétől,
c)	az (1) bekezdés g) pontja szerinti rendszeres pénzellátás folyósításának megszűnésétől
számított tizenkettő hónapon belül benyújtott kérelem alapján állapítható meg.
(5)	Aktív korúak ellátására egy családban egyidejűleg - a (6) bekezdésben meghatározott
kivétellel - csak egy személy jogosult.
5
(6)	Egy családban egyidejűleg két személy abban az esetben jogosult az aktív korúak
ellátására, ha az egyik személy a bérpótló juttatás, míg a másik személy a rendszeres szociális
segély feltételeinek felel meg.
34.	§ (1) Nem állapítható meg az aktív korúak ellátására való jogosultság annak a
személynek, aki
a)	előzetes letartóztatásban van, elzárás büntetését, illetve szabadságvesztés büntetését tölti,
b)	a 3. § (3) bekezdése alá tartozik, és - a határ menti ingázó munkavállalókat kivéve -
tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,
c)	gyermekgondozási segélyben, illetve gyermeknevelési támogatásban részesül,
d)	gyermekgondozási segélyre jogosult, a gyermek egyéves korának betöltéséig,
e)	az Flt. szerint az álláskeresési támogatás megállapításához szükséges munkaviszonnyal
rendelkezik,
f)	katonai szolgálatot teljesít,
g)	közoktatási, illetőleg felsőoktatási intézményben nappali oktatás munkarendje szerint
tanulmányokat folytat, vagy
h)	az Flt. szerint képzési támogatásként keresetpótló juttatásban részesül.
(2)	Meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való jogosultságát annak a személynek,
a)	akire vonatkozóan az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti körülmények valamelyike
bekövetkezett,
b)	aki az aktív korúak ellátására való jogosultság feltételeinek vagy az annak keretében
megállapított pénzbeli ellátás összegének felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése
szerinti eljárást akadályozza,
c)	aki keresőtevékenységet folytat, kivéve, ha a keresőtevékenység alapjául szolgáló
jogviszonyt 90 napot meg nem haladó időtartamra létesítette, továbbá ide nem értve a
közfoglalkoztatást, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony
keretében végzett, valamint a háztartási munkát,
d)	akire vonatkozóan az aktív korúak ellátására való jogosultság fennállása alatt a munkaügyi
hatóság a jogellenes munkavégzés tényét két éven belül ismételten jogerősen megállapította, vagy
e)	akinek a 36. § (2) bekezdése alapján a bérpótló juttatásra, vagy a 37/B. § (2) bekezdése
alapján a rendszeres szociális segélyre való jogosultságát meg kell szüntetni.
(3)	Az aktív korú személy részére az aktív korúak ellátására való jogosultság a
megszüntetéstől számított harminchat hónapon belül - ide nem értve az (1) bekezdés b), d) és e)
pontja szerinti megszüntetési eseteket - az előzetes együttműködési kötelezettség teljesítése nélkül
ismételten megállapítható, amennyiben a jogosultsági feltételek egyébként fennállnak.
(4)	A jegyző a jogellenesen munkát végző aktív korúak ellátására jogosult személy
ellátásának folyósítását - a munkaügyi hatóságnak a jogsértés tényét első ízben megállapító jogerős
és végrehajtható határozata alapján, a határozat jogerőre emelkedéséről szóló értesítés megérkezését
követő hónap első napjától - egy hónap időtartamra felfüggeszti.
35.	§ (1) Az a személy, akinek az aktív korúak ellátására való jogosultságát megállapították -
a 37. §-ban foglaltak szerinti kivétellel - bérpótló juttatásra jogosult.
(2)	A települési önkormányzat rendeletében a bérpótló juttatásra való jogosultság egyéb
feltételeként előírhatja, hogy a kérelem benyújtója, illetve az ellátás jogosultja a lakókörnyezete
rendezettségének biztosítására vonatkozó, a rendeletében megállapított feltételeket teljesítse. A
6
lakókörnyezet rendezettségének biztosítása körében a kérelmező vagy jogosult által életvitelszerűen
lakott lakás vagy ház és annak udvara, kertje, a kerítéssel kívül határos terület, járda tisztán tartása,
az ingatlan állagának és rendeltetésszerű használhatóságának, valamint higiénikus állapotának
biztosítására irányuló kötelezettség írható elő. A rendeletben megállapított feltételek teljesítésére a
kérelmezőt, illetve a jogosultat megfelelő, de legalább öt napos határidő tűzésével a jegyzőnek - az
elvégzendő tevékenységek konkrét megjelölésével - fel kell szólítania.
(3)	A bérpótló juttatásra jogosult személy az állami foglalkoztatási szervnél kéri az
álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, valamint köteles az állami foglalkoztatási szervvel
együttműködni.
(4)	A bérpótló juttatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege.
(5)	Közfoglalkoztatásban részt vevő személy esetében a bérpótló juttatásnak a 25. § (4)-(6)
bekezdése szerinti felülvizsgálatát a közfoglalkoztatás megszűnését követően kell lefolytatni.
36.	§ (1) Ha a jogosult
a)	90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet
végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt,
b)	közfoglalkoztatásban vesz részt, a közfoglalkoztatásban való részvétel időtartama alatt,
vagy
c)	olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló
juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
a bérpótló juttatás folyósítása szünetel.
(2)	A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való
jogosultságát annak a bérpótló juttatásra jogosult személynek
a)	aki az állami foglalkoztatási szervvel való együttműködés keretében számára felajánlott
munkalehetőséget nem fogadja el, vagy közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát jogellenesen
megszünteti, továbbá akinek a közfoglalkoztatásra irányuló jogviszonyát a munkáltató rendkívüli
felmondással szüntette meg;
b)	akit az állami foglalkoztatási szerv - neki felróható okból - törölt az álláskeresők
nyilvántartásából;
c)	aki az állami foglalkoztatási szervnél az aktív korúak ellátásának megállapításáról szóló
határozatban foglalt határidőig nem kérelmezi az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét;
d)	aki a 35. § (2) bekezdés szerinti feltételeknek - a felszólítás ellenére - nem tesz eleget;
vagy
e)	aki a bérpótló juttatásra való jogosultságának a 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti éves
felülvizsgálata során nem igazolja, hogy a felülvizsgálat időpontját megelőző egy évben, a bérpótló
juttatásra való jogosultságának fennállása alatt legalább 30 nap időtartamban
ea)	közfoglalkoztatásban vett részt, vagy
eb)	keresőtevékenységet - ide értve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint
létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát - folytatott, vagy
ec)	munkaerőpiaci programban vett részt, vagy
ed)	az Flt. szerinti, és legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt,
vagy az ilyen képzésben való részvétele folyamatban van.
(3)	A (2) bekezdés e) pontjában meghatározott 30 napos időtartam számításakor az eb)-ed)
alpontok szerinti tevékenységeknek a felülvizsgálat időpontját megelőző évben teljesített
7
időtartamát össze kell számítani. Amennyiben a jogosult az e) pont szerinti feltételt így sem tudja
teljesíteni, a 30 nap számításánál a közérdekű önkéntes tevékenységének időtartamát is figyelembe
kell venni.
37.	§ (1) Az az aktív korúak ellátására jogosult személy, aki az ellátásra való jogosultság
kezdő napján
a)	egészségkárosodott személynek minősül, vagy
b)	az 55. életévét betöltötte, vagy
c)	14 éven aluli kiskorú gyermeket nevel - feltéve, hogy a családban élő gyermekek
valamelyikére tekintettel más személy nem részesül a Cst. szerinti gyermekgondozási
támogatásban, vagy gyermekgondozási díjban, terhességi-gyermekágyi segélyben - és a gyermek
ellátását napközbeni ellátást biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] nem tudják biztosítani,
vagy
d)	a települési önkormányzat rendeletében az aktív korúak ellátására jogosult személyek
családi körülményeire, egészségi vagy mentális állapotára tekintettel meghatározott egyéb
feltételeknek megfelel,
rendszeres szociális segélyre jogosult.
(2)	Amennyiben az (1) bekezdés szerinti valamely feltétel az aktív korúak ellátására való
jogosultság megállapítását követően következik be, a jogosult részére a rendszeres szociális segélyt
a feltétel bekövetkezésének időpontját követő hónap első napjától kell megállapítani.
(3)	Ha az (1) bekezdés a), c), illetve d) pontja szerinti valamely feltétel megszűnik, a feltétel
megszűnését követő hónap első napjától a 35. § (1) bekezdése szerinti ellátást kell megállapítani és
a 35. § (3) bekezdése szerinti, valamint - ha a települési önkormányzat erről a 35. § (2) bekezdése
alapján rendelkezett - a lakókörnyezet rendezettségének biztosítására vonatkozó kötelezettséget kell
előírni. A feltétel megszűnésének hónapjára - amennyiben az aktív korúak ellátására való
jogosultság továbbra is fennáll - rendszeres szociális segély jár.
(4)	A rendszeres szociális segély havi összege a családi jövedelemhatár összegének és a
jogosult családja havi összjövedelmének különbözete, de nem haladhatja meg a teljes munkaidőben
foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított személyi alapbér mindenkori kötelező legkisebb
összegének személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal
csökkentett összegét. A családi jövedelemhatár összege megegyezik a család fogyasztási
egységeihez tartozó arányszámok összegének és az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összege
90%-ának szorzatával.
(5)	Ha a rendszeres szociális segély összege a (4) bekezdésben foglalt számítás szerint a havi
ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.
37/A. § (1) A 37. § (1) bekezdésének b)-d) pontja szerinti esetekben a rendszeres szociális
segély akkor állapítható meg és akkor folyósítható, ha az aktív korúak ellátására jogosult személy
nyilatkozatában az e § szerinti együttműködési kötelezettséget vállal a települési önkormányzat által
erre kijelölt szervvel (a továbbiakban: együttműködésre kijelölt szerv). Az együttműködés
keretében a jogosult
a)	az együttműködésre kijelölt szervnél kérelmezi a nyilvántartásba vételét,
b)	a beilleszkedését segítő programban való részvételről írásban megállapodik az
együttműködésre kijelölt szervvel, és
c)	teljesíti a beilleszkedését segítő programban foglaltakat.
8
(2)	A beilleszkedést segítő program az önkormányzattal együttműködő személy szociális
helyzetéhez és mentális állapotához igazodva kiterjedhet
a)	az együttműködésre kijelölt szervvel való kapcsolattartásra,
b)	az együttműködő személy számára előírt, az egyéni képességeket fejlesztő vagy az
életmódot formáló foglalkozáson, tanácsadáson, illetőleg a munkavégzésre történő felkészülést
segítő programban való részvételre,
c)	a felajánlott és az iskolai végzettségének megfelelő oktatásban, képzésben történő
részvételre, különösen az általános iskolai végzettség és az első szakképesítés megszerzésére.
(3)	A települési önkormányzat rendeletben szabályozza az (1) és (2) bekezdés szerinti
együttműködés eljárási szabályait, továbbá a beilleszkedést segítő programok típusait és az
együttműködés megszegésének eseteit.
(4)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti együttműködés intézményi feltételeiről a települési
önkormányzat elsősorban a családsegítő szolgálat útján gondoskodik.
37/B. § (1) Ha a jogosult
a)	90 napnál nem hosszabb időtartamra létesített jogviszony alapján keresőtevékenységet
végez, a jogviszony fennállásának időtartama alatt, vagy
b)	olyan képzésben vesz részt, amelynek keretében képzési támogatásként keresetpótló
juttatásban részesül, a keresetpótló juttatás folyósításának időtartama alatt
a rendszeres szociális segély folyósítása szünetel.
(2) A 34. § (2) bekezdésében foglaltakon túl meg kell szüntetni az aktív korúak ellátására való
jogosultságát annak a rendszeres szociális segélyre jogosult személynek, aki a rendszeres szociális
segély folyósításának időtartama alatt az együttműködésre kijelölt szervvel fennálló
együttműködési kötelezettségét neki felróhatóan két éven belül ismételten megszegi.
37/C. § (1) A hajléktalan személy részére megállapított aktív korúak ellátására való
jogosultságról rendelkező határozatot közölni kell a főjegyzővel.
(2)	A főjegyző az aktív korúak ellátására jogosult hajléktalanokról a 18. §-ban szabályozott
nyilvántartást vezeti és gondoskodik a bérpótló juttatásnak vagy a rendszeres szociális segélynek a
hajléktalan személy által meghatározott, határozatban foglalt címre történő folyósításáról.
(3)	Ha a hajléktalan személy a (2) bekezdés szerint folyósított ellátást három hónapos
időtartamon keresztül nem veszi át, a főjegyző szünetelteti a folyósítást és az erről szóló végzését az
ellátást megállapító jegyzővel közli, aki dönt az ellátás fenntartásáról, illetve megszüntetéséről.
(4)	Ha ugyanazon hajléktalan személy részére két vagy több jegyző döntése szerint
egyidejűleg kellene a (2) bekezdés szerinti ellátást folyósítani, csak az utóbb megállapított ellátás
folyósítható. Ilyen esetben a főjegyző közli az ellátásra való jogosultságot korábban megállapító
jegyzővel az általa megállapított ellátás folyósításának megszüntetéséről szóló határozatát.
(5)	A fővárosban az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása a hajléktalan
személyek vonatkozásában a főjegyző feladata.
9
(6)	A bérpótló juttatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az
ellátást megállapító jegyző székhelye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn.
(7)	A rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési
kötelezettsége azzal a települési önkormányzat által együttműködésre kijelölt szervvel áll fenn,
amely jegyzőjének határozata alapján a főjegyző a rendszeres szociális segélyt folyósítja.
(8)	Amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultságot a főjegyző állapította meg, a
(6)-(7) bekezdésben foglaltaktól eltérően
a)	a bérpótló juttatásra jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége az általa
megjelölt tartózkodási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervvel áll fenn,
b)	a rendszeres szociális segélyre jogosult hajléktalan személy együttműködési kötelezettsége
a fővárosi önkormányzat által kijelölt szervvel áll fenn.
(9)	A főjegyző által az (1)-(4) bekezdés szerint folyósított bérpótló juttatás vagy rendszeres
szociális segély, valamint a közfoglalkoztatás szervezéséhez a külön törvényben foglaltak szerint
nyújtott támogatás összegét a helyi önkormányzatokért felelős miniszter megtéríti a fővárosi
önkormányzat részére.”
7.	§
(1)	Az Szt. 38. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A lakásfenntartási támogatást elsősorban természetbeni szociális ellátás formájában, és a
lakásfenntartással összefüggő azon rendszeres kiadásokhoz kell nyújtani, amelyek megfizetésének
elmaradása a kérelmező lakhatását a legnagyobb mértékben veszélyezteti.”
(2)	Az Szt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) Normatív lakásfenntartási támogatásra jogosult az a személy, akinek a háztartásában az
egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 250%-át, és a háztartás tagjai egyikének sincs vagyona. Az egy fogyasztási
egységre jutó havi jövedelem megegyezik a háztartás összjövedelmének és a fogyasztási egységek
összegének hányadosával.”
(3)	Az Szt. 38. §-a a következő (2a)-(2c) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A lakásfenntartási támogatás tekintetében fogyasztási egység a háztartás tagjainak a
háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező arányszáma, ahol
a)	a háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0,
b)	a háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9,
c)	a háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8,
d)	a háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8,
e)	a háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7.
(2b) Ha a háztartás
a)	(2a) bekezdés a)-c) pontja szerinti tagja magasabb összegű családi pótlékban vagy
fogyatékossági támogatásban részesül, vagy
10
b)	(2a) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti tagjára tekintettel magasabb összegű családi
pótlékot folyósítanak,
a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del növekszik.
(2c) Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő - ideértve a gyámot, a
nevelőszülőt és a hivatásos nevelőszülőt - él, a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-del
növekszik.”
(4)	Az Szt. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (3) A normatív lakásfenntartási támogatás esetében a lakásfenntartás elismert havi költsége
az elismert lakásnagyság és az egy négyzetméterre jutó elismert költség szorzata. Az egy
négyzetméterre jutó elismert havi költség összegét - az energiaárak várható alakulására
figyelemmel - az éves központi költségvetésről szóló törvény határozza meg.”
(5)	Az Szt. 38. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (6) A normatív lakásfenntartási támogatás egy hónapra jutó összege
a)	a lakásfenntartás elismert havi költségének 30%-a, ha a jogosult háztartásában az egy
fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori
legkisebb összegének 50%-át,
b)	a lakásfenntartás elismert havi költségének és a támogatás mértékének (a továbbiakban:
TM) szorzata, ha a jogosult háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem az a)
pont szerinti mértéket meghaladja,
de nem lehet kevesebb, mint 2500 forint, azzal, hogy a támogatás összegét 100 forintra kerekítve
kell meghatározni.”
(6)	Az Szt. 38. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (9) A települési önkormányzat rendeletében határozza meg a helyi lakásfenntartási
támogatás jogosultsági feltételeit, eljárási szabályait és a támogatás összegét. A helyi
lakásfenntartási támogatást a települési önkormányzat a normatív, illetve az (5) bekezdésben
meghatározott lakásfenntartási támogatás kiegészítéseként vagy önálló ellátásként nyújtja. Az
önálló ellátásként nyújtott helyi lakásfenntartási támogatás esetében
a)	a lakásfenntartási támogatásra való jogosultságnak a háztartásban az egy fogyasztási
egységre számított havi jövedelmi határát úgy kell szabályozni, hogy az önkormányzat rendelete az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 250%-ánál alacsonyabb jövedelmet jogosultsági
feltételként nem írhat elő;
b)	a támogatás összegét úgy kell szabályozni, hogy annak az egy hónapra jutó, 100 forintra
kerekített összege nem lehet kevesebb 2500 forintnál;
c)	az igénylés menetét úgy kell szabályozni, hogy a kérelem évente legalább két alkalommal
benyújtható legyen;
d)	a lakásfenntartási támogatás megállapításánál figyelembe vett költséget úgy kell
szabályozni, hogy az önkormányzat
da)	az egy négyzetméterre jutó helyben elismert havi költség összegét határozza meg a (10)
bekezdésben szereplő - a településen jellemző - költségek figyelembevételével, vagy
db)	tételesen határozza meg a költség típusait, melynek során legalább a (10) bekezdésben
szereplő költségeket figyelembe kell venni.”
11
8. §
Az Szt. 44. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az ápolási díj havi összege az éves központi költségvetési törvényben meghatározott
alapösszeg
a)	100%-a a 41. § (1) bekezdésében,
b)	130%-a a 43/A. § (1) bekezdésében, és
c)	80%-a a 43/B. § (1) bekezdésében
foglalt esetben.”
9.	§
Az Szt. 58. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„58. § A szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter - a jogszabályokban meghatározott
szakmai, módszertani feladatok ellátására - módszertani intézményeket jelöl ki, és e feladatok
ellátására a módszertani intézménynek miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egyedi
támogatást nyújt.”
10.	§
Az Szt. 58/B. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az Egyházi Fenntartók Tanácsa a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter
véleményező, javaslattevő, tanácsadó szerveként működik.”
11.	§
Az Szt. 59/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az intézményvezető a szociális rászorultság fennállását a szolgáltatás igénybevételét
megelőzően megvizsgálja, valamint - amennyiben a szociális rászorultság alapjául szolgáló
körülmény határozott ideig áll fenn - az igénybevétel során a határozott idő leteltét követően
felülvizsgálja. A szociális rászorultság fennállását nem kell felülvizsgálni a 65. § (4) bekezdés a)
pontja szerinti személy esetén.”
12. §
Az Szt. 60. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A tanyagondnoki szolgáltatás legalább hetven és legfeljebb négyszáz lakosságszámú -
külön jogszabályban meghatározott - külterületi vagy egyéb belterületi lakott helyen működtethető.
Amennyiben a helyi sajátosságok alapján a tanyagondnoki szolgáltatás több tanyagondnok
közreműködésével valósítható meg, a tanyagondnokok által ellátandó körzetek határait -
figyelemmel a lakosságszám korlátra - a fenntartó települési önkormányzat rendeletében határozza
12
meg azzal, hogy új tanyagondnoki szolgáltatás négyszáz lakos fölött szervezhető meg. Amennyiben
a tanyagondnoki szolgáltatás létesítését követően a külterületi vagy egyéb belterületi lakott hely
lakosságszáma tíz százalékot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a
szolgáltatás tovább működtethető.”
13.	§
Az Szt. 92. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a
fizetendő térítési díjakról
a)	a helyi önkormányzat,
b)	ha a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási
megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat a társulási megállapodásban
meghatározottak szerint
rendeletet alkot. ”
14.	§
Az Szt. 92/I. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„92/I. § A szociális alap- és szakvizsga szabályait és a szakvizsgára kötelezettek körét
miniszteri rendelet határozza meg.”
15.	§
Az Szt. IV. Fejezete a következő VIII. címmel és 92/L-92/M. §-sal egészül ki:
„VIII. cím
Szociális igazgatási bírság
92/L. § (1) A működést engedélyező szerv szociális igazgatási bírságot (a továbbiakban:
bírság) szabhat ki
a)	szociális szolgáltatást működési engedély nélkül nyújtó, illetve ilyen szolgáltatást
működtető vagy szervező személlyel, szervezettel és az ilyen szervezet nevében - különösen a
szolgáltatás iránt érdeklődőknél, illetve az igénybe vevőknél - eljáró személlyel szemben,
b)	a fenntartóval, a jogsértés során a fenntartó nevében eljáró személlyel, illetve a szociális
szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a fenntartó, illetve a szociális szolgáltató,
intézmény az ellátottak e törvényben biztosított valamely jogát megsérti, így különösen, ha az
ellátottak, törvényes képviselőik, illetve az ellátotti érdekképviseleti szervek felé fennálló
tájékoztatási, bejelentési kötelezettséget megszegik, az ellátottat vagy az ellátotti érdekképviseleti
szervet akadályozzák jogai gyakorlásában, illetve abban, hogy a működést engedélyező szervhez,
más hatósághoz vagy az ellátottjogi képviselőhöz forduljon, vagy a szociális szolgáltató, intézmény
vezetője, illetve a fenntartó a panaszt határidőben nem vizsgálja ki,
13
c)	a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult személlyel szemben, ha a fenntartó a
jogszabályban előírt határidőben nem kéri a működési engedély módosítását vagy visszavonását,
d)	ha jogszabály kivételt nem tesz, a fenntartóval és a fenntartó nevében eljárni jogosult
személlyel szemben, ha a fenntartó a működést engedélyező szerv felé fennálló, jogszabályban
meghatározott bejelentési kötelezettségét határidőben nem teljesíti,
e)	a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy - ha a feltételeket a fenntartó nem
biztosítja - a fenntartóval szemben, ha a szociális szolgáltató, intézmény nem nyújtja azokat a
szolgáltatásokat, amelyeket az engedélyezett szociális szolgáltatásra vonatkozó jogszabályok
alapján nyújtania kell,
f)	az állami fenntartású szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével szemben, ha a 94/C. §
vagy a 2011. január 1-jét megelőzően hatályos 94/B. § szerinti megállapodás, annak módosítása
vagy a szociális szolgáltató, intézmény vezetője által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,
g)	az egyházi és nem állami fenntartóval, valamint a 94/C. §, illetve a 2011. január 1-jét
megelőzően hatályos 94/D. § szerinti megállapodás megkötése, módosítása, illetve megszüntetése
során az egyházi, nem állami fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha a megállapodás,
annak módosítása vagy a fenntartó által történő megszüntetése jogszabályba ütközik,
h)	a fenntartóval szemben, ha - térítésmentes szociális szolgáltatások kivételével - intézményi
térítési díjat nem állapít meg,
i)	a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjével vagy - ha a személyi térítési díjat, illetve a
költőpénzt a fenntartó állapította meg - a fenntartóval szemben, ha a személyi térítési díj, illetve a
költőpénz megállapítására vagy összegére vonatkozó szabályokat megszegik,
j) a fenntartóval, valamint állami fenntartású intézmény esetén a szociális szolgáltató,
intézmény vezetőjével, egyházi vagy nem állami fenntartású intézmény esetén a 94/C. §, illetve a
2011.	január 1-jét megelőzően hatályos 94/D. § szerinti megállapodás megkötése, módosítása,
illetve megszüntetése során a fenntartó nevében eljáró személlyel szemben, ha az egyszeri
hozzájárulás megállapítására, összegére, megfizetésére vagy visszafizetésére vonatkozó szabályokat
megszegik,
k) a fenntartóval és a nevében vagyoni előnyt kérő személlyel szemben, valamint azzal a
személlyel, szervezettel szemben, amelynek a vagyoni előnyt nyújtották, ha a 119/A. § szerinti
tilalmat megsértik.
(2)	A szociális foglalkoztatást engedélyező szerv bírságot szabhat ki
a)	a foglalkoztatóval szemben, ha jogszabályban előírt határidőben nem kéri a foglalkoztatási
engedély módosítását,
b)	a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális
foglalkoztatásra vonatkozó, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségének ismételten
nem, vagy nem a meghatározott módon tesz eleget,
c)	a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális
foglalkoztatásra nem külön jogszabály szerinti szociális foglalkoztatási alkalmassági vizsgálat során
kiállított szakvéleménynek megfelelően, vagy e szakvélemény hiányában kerül sor,
d)	a fenntartóval, a szociális intézmény vezetőjével, a foglalkoztatóval szemben, ha a szociális
intézményi ellátottakat - szociális foglalkoztatás keretében - a foglalkoztatási engedélyben nem
szereplő tevékenységi körben foglalkoztatja,
e)	a foglalkoztatóval, a szociális intézmény vezetőjével szemben, ha a szociális foglalkoztatás
során megsérti a 99/D. § (2)-(5) bekezdésében, illetve a 99/E. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat.
(3)	Az országos jelentési rendszert működtető szerv bírságot szabhat ki a fenntartóval
szemben, ha az országos jelentési rendszerbe történő bejelentési kötelezettségét határidőben részben
vagy egészben nem teljesíti, vagy valótlan adatot szolgáltat.
14
(4)	Nem szabható ki bírság, ha a jogsértés elkövetésétől, illetve a jogsértő állapot
megszűnésétől számított öt év eltelt, vagy a (3) bekezdés szerinti esetben a hibás vagy hiányos
adatról - az adatszolgáltatással megegyező módon - a fenntartó vagy a szociális szolgáltató,
intézmény értesítette az országos jelentési rendszert működtető szervet. Ha a jogsértő magatartás
folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal
valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig
nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.
(5)	A szociális szolgáltató, intézmény vezetőjére vonatkozó rendelkezéseket arra a személyre
is alkalmazni kell, aki a szociális szolgáltató, intézmény vezetőjének jogszabályban meghatározott
azon feladatát ellátja, amelyből származó jog gyakorlásával, illetve kötelesség megszegésével a
jogsértést elkövették.
(6)	Az (1)-(2) bekezdés alapján bírság több jogsértés esetén halmozottan, illetve - a jogsértés
jellegétől és a felelősség mértékétől függően - több személlyel, szervezettel szemben is kiszabható.
A (3) bekezdés alapján bírságot a mulasztással érintett szociális szolgáltatók, intézmények,
telephellyel rendelkező szociális szolgáltató, intézmény esetén a mulasztással érintett ellátást nyújtó
székhely és a mulasztással érintett telephelyek száma szerint halmozottan is kiszabható, további
halmazatban történő megállapításnak nincs helye.
(7)	Ha a bírsággal sújtott személy vagy szervezet a megállapított határidőn belül nem
intézkedik a jogellenesség megszüntetése érdekében, a bírság ismételten kiszabható.
(8)	A bírság más jogkövetkezményekkel egyidejűleg is alkalmazható.
92/M. § (1) A bírság legmagasabb összege
a)	a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben 500 000 forint,
b)	a 92/L. § (3) bekezdése szerinti esetben 50 000 forint,
c)	az a)-b) pontban nem említett esetben 200 000 forint.
(2)	A bírság összegét az eset összes körülményeire, így különösen a jogsértés súlyára, a
jogsértéssel okozott érdeksérelem nagyságára, a jogsértő állapot időtartamára, a jogsértő magatartás
ismételt tanúsítására és - fenntartóra kiszabott bírság esetén - a bírság megfizetésének az ellátás
színvonalára gyakorolt hatására tekintettel kell meghatározni.
(3)	A jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírság köztartozásnak minősül, és adók módjára
kell behajtani, amelyről az állami adóhatóság gondoskodik.
(4)	A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szervek ellenőrzési feladatainak
támogatására kell felhasználni.”
16. §
Az Szt. 93. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A kiskorúság miatt korlátozottan cselekvőképes 16 és 18 év közötti személynek a
szenvedélybetegek részére nyújtott közösségi alapellátással és nappali ellátással összefüggésben tett
jognyilatkozatához nem szükséges a törvényes képviselő beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása.”
15
17.	§
Az Szt. 94. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézményi jogviszony keletkezését
a)	a lakóhely szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének határozata,
b)	a bíróság ideiglenes intézkedést tartalmazó végzése,
c)	a bírói ítélet,
d)	az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek esetében a gyámhivatal határozata (a
továbbiakban a)-d) pont alattiak együtt: beutaló határozat),
e)	a személyes gondoskodás iránti kérelemről dönteni jogosult személy intézkedése
alapozza meg.”
18.	§
Az Szt. 94/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az intézményvezető a döntésről értesíti az ellátást igénylőt, illetve törvényes
képviselőjét. Elutasítás esetén az értesítés írásban történik.”
19.	§
Az Szt. 94/B. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„94/B. § (1) Az állami fenntartású intézmény vezetője - a 20. § (2) bekezdése szerinti
nyilvántartás alapján - az igények beérkezésének sorrendjében gondoskodik az ellátást igénylők
elhelyezéséről.
(2)	Ha az ellátást igénylő soron kívüli elhelyezését kezdeményezték, az intézményvezető dönt
a soron kívüli elhelyezésre vonatkozó igény indokoltságáról, továbbá - több soron kívüli
elhelyezésre vonatkozó igény esetén - az igények teljesítésének sorrendjéről.”
20.	§
Az Szt. 94/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94/C. § (1) Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt
a)	állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén az intézményvezető (szolgáltató
vezetője),
b)	egyházi és nem állami fenntartású intézmény (szolgáltató) esetén a fenntartó vagy az általa
megbízott személy
az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt.
(2)	Nem kell az (1) bekezdés szerint megállapodást kötni
a)	népkonyhán történő étkeztetés,
b)	családsegítés,
16
c)	falu- és tanyagondnoki szolgáltatás,
d)	szenvedélybetegek részére nyújtott alacsonyküszöbű ellátás,
e)	utcai szociális munka,
f)	hajléktalanok nappali melegedője,
g)	hajléktalanok éjjeli menedékhelye,
h)	ha az ellátás időtartama a 30 napot nem haladja meg, hajléktalanok átmeneti szállása
esetén.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza
a)	az ellátás kezdetének időpontját,
b)	az intézményi ellátás időtartamát (a határozott vagy határozatlan időtartam megjelölését),
c)	az igénybevevő számára nyújtott szolgáltatások tartalmát,
d)	a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat, amennyiben az
ellátás térítési díj fizetési kötelezettséggel jár,
e)	egyszeri hozzájárulás megfizetésének kötelezettsége esetén a hozzájárulás összegét,
továbbá az annak beszámítására, teljes vagy részleges visszafizetésére vonatkozó szabályokat,
f)	az ellátás megszüntetésének módjait.”
21. §
Az Szt. 94/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94/D. § Ha az egyházi, illetve nem állami fenntartó a helyi önkormányzattal, társulással vagy
állami szervvel ellátási szerződést kötött, és az ellátási szerződés hatálya alá tartozó esetben a
szociális szolgáltatásra irányuló kérelmet elutasítja, az ellátást igénylőt és törvényes képviselőjét
írásban köteles értesíteni. Ebben az esetben az ellátást igénylő és törvényes képviselője a döntés
ellen a közléstől számított nyolc napon belül az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzathoz,
társuláshoz vagy állami szervhez fordulhat. A helyi önkormányzat, a társulás vagy állami szerv a
kérelemről határozattal dönt.”
22. §
Az Szt. 94/E. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az ellátást igénybe vevőnek joga van az intézmény működésével, gazdálkodásával
kapcsolatos legfontosabb adatok megismeréséhez. Ennek teljesítése érdekében az intézmény
vezetője évente tájékoztatót készít az intézmény gazdálkodásáról és azt az intézményben jól látható
helyen kifüggeszti, illetve szükség esetén szóban ad tájékoztatást az ellátást igénybe vevő részére. A
tájékoztató tartalmazza)
„b) a 115/A. § (1) bekezdése szerinti, térítésmentesen biztosított szolgáltatások kivételével az
intézményi térítési díj havi összegét,”
17
23. §
Az Szt. 94/G. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94/G. § (1) Az Eütv. 188. § d) pontjában meghatározott betegeket ellátó valamennyi
bentlakásos intézményben az Eütv. szerinti veszélyeztető vagy közvetlen veszélyeztető magatartás
tanúsítása esetén a pszichiátriai betegek jogaira vonatkozó rendelkezések figyelembevétele mellett
az Eütv. 192. §-át kell alkalmazni az e § szerinti eltérésekkel.
(2)	Az Eütv. 192. §-a alkalmazása során az Eütv. szerinti kezelőorvos feladatait az intézmény
orvosa látja el, valamint a korlátozó módszerek, eljárások (a továbbiakban együtt: korlátozó
intézkedés) alkalmazását a külön jogszabályban meghatározott írásos formában kell dokumentálni.
Az intézmény orvosának elérhetősége hiányában az intézményvezető által műszakonként kijelölt, a
korlátozó intézkedés alkalmazására döntési joggal rendelkező ápoló jogosult az intézkedés
elrendelésére, ebben az esetben az intézmény orvosát és az intézmény vezetőjét a korlátozó
intézkedés alkalmazásáról haladéktalanul tájékoztatni kell.
(3)	Az intézmény orvosa a korlátozó intézkedés alkalmazásáról tájékoztatja az intézmény
vezetőjét. Az intézményvezető feladata az intézkedéshez szükséges feltételek, illetve szükség esetén
a többi ellátott védelmének biztosítása. A korlátozásról az intézményvezető negyvennyolc órán
belül köteles tájékoztatni a törvényes képviselőt és az ellátottjogi képviselőt.
(4)	A korlátozó intézkedés alkalmazása ellen az ellátást igénybe vevő vagy törvényes
képviselője panasszal élhet az intézmény fenntartójánál. A panasz kivizsgálásához és a döntéshez a
fenntartó szakértőként pszichiáter szakorvost vesz igénybe.”
24.	§
Az Szt. 94/L. § (2) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:)
„f) az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó, szociális,
mentálhigiénés munkatárs,
g)	a falu- és a tanyagondnok.”
25.	§
Az Szt. 113. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az (1)-(2) bekezdés rehabilitációs alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseit
nem kell alkalmazni a szenvedélybeteg, továbbá a hajléktalan személy esetén.”
18
26. §
(1)	Az Szt. 115. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A kötelezett által fizetendő térítési díj összegét (a továbbiakban: személyi térítési díj) az
intézményvezető konkrét összegben állapítja meg, és arról az ellátást igénylőt az ellátás
igénybevételét megelőzően írásban tájékoztatja. Az önkormányzati fenntartó a személyi térítési
díjat határozattal is megállapíthatja. A személyi térítési díj nem haladhatja meg az intézményi
térítési díj összegét. Ha az intézményi térítési díj számítása nem eredményez pozitív számot, a
személyi térítési díj összege nulla.”
(2)	Az Szt. 115. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A szolgáltatási önköltséget az előző év adatai alapján, a tárgyév április 1-jéig kell
megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a
tárgyidőszaki folyamatok indokolják. Ha a szolgáltatás az előző évben nem működött, az önköltség
számításának alapjául a tárgyévre tervezett költségeket kell figyelembe venni.”
27.	§
Az Szt. 115/A. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi
szövegének jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgáltatások esetén intézményi térítési díjat nem kell
megállapítani.”
28.	§
Az Szt. 116. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szociális alapszolgáltatás személyi térítési dijának megállapításánál)
„c) kiskorú igénybe vevő esetén a családban egy főre jutó rendszeres havi jövedelmet”
(kell figyelembe venni.)
29.	§
Az Szt. 117. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„117. § (1) Az intézményi ellátásért fizetendő személyi térítési díj nem haladhatja meg az
ellátott havi jövedelmének
a)	15%-át a nappali ellátást,
b)	30%-át a nappali ellátást és ott étkezést,
c)	60%-át az átmeneti elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
19
(2)	Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az intézményi ellátásért fizetendő személyi
térítési díj meghatározása során meg kell állapítani az ellátást igénylőre vonatkozó
jövedelemhányadot. A jövedelemhányad nem haladhatja meg az ellátott havi jövedelmének
a)	50%-át a rehabilitációs célú lakóotthoni elhelyezést,
b)	80%-át az a) pont alá nem tartozó egyéb tartós elhelyezést
nyújtó intézmények esetén.
(3)	Tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a személyi térítési díj az intézményi térítési
díjjal megegyező összeg, ha a jövedelemhányad eléri vagy meghaladja az intézményi térítési díj
összegét.
(4)	Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az
intézményi térítési díj összegét, és az ellátott jelentős pénzvagyonnal rendelkezik, a személyi térítési
díj az intézményi térítési díjjal megegyező összeg azzal, hogy a jövedelemhányad és az intézményi
térítési díj közötti különbözetet a jelentős pénzvagyonból kell fedezni.
(5)	Ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén a jövedelemhányad nem éri el az
intézményi térítési díj összegét, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, -
rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú lakóotthon kivételével - a személyi térítési díj a
jelentős ingatlanvagyon kilencvenhatod részének és a jövedelemhányadnak az összege, de
legfeljebb az intézményi térítési díjjal megegyező összeg.
(6)	E § alkalmazásában jelentős pénzvagyonnak az ellátott rendelkezésére álló fizetési számla
pozitív egyenlege, betétszerződés vagy takarékbetét-szerződés alapján fennálló követelése és
készpénze összegének azon részét kell tekinteni, amely az intézményi térítési díj egy évi összegét a
jogosult elhelyezésekor vagy a térítési díj felülvizsgálatakor meghaladja.
(7)	E § alkalmazásában jelentős ingatlanvagyonnak az ingatlanvagyon együttes értékének az
öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladó részét kell
tekinteni. Ingatlanvagyonként kell figyelembe venni az ellátás igénylésének vagy a felülvizsgálat
időpontjában az ellátást igénylő, ellátott tulajdonában álló ingatlant, valamint az őt illető
hasznosítható, ingatlanon fennálló vagyoni értékű jogot, illetve az ellátás igénylését vagy a
felülvizsgálatot megelőző 18 hónapban ingyenesen átruházott ingatlant, ha azok együttes forgalmi
értéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének a negyvenszeresét meghaladja.
Osztatlan közös tulajdon esetén a tulajdoni hányadot kell figyelembe venni.”
30.	§
Az Szt. 119/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119/A. § (1) Az ellátottól, törvényes képviselőjétől, hozzátartozójától [Ptk. 685. § b) pontja],
az ellátott tartására jogszabály, szerződés vagy bírósági határozat alapján köteles személytől,
valamint a térítési díjat vagy az egyszeri hozzájárulást megfizető személytől a térítési díjon és az
egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen a szociális szolgáltatásért, illetve az intézményben
történő elhelyezésért a szolgáltató, az intézmény, a fenntartó vagy egy harmadik személy számára
pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - nem
kérhető.
20
(2) A tartós bentlakásos intézményi ellátásban részesülő személy írásbeli kezdeményezésére
az ellátott, illetve az (1) bekezdésben megjelölt személy az intézménnyel e célból kötött
szerződésben vállalhatja, hogy a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igény
kielégítésének költségeit viseli. A költségek megtérítésének teljes összege kizárólag a szerződésben
meghatározott célokra fordítható. Ha az intézményi jogviszony a szerződés megkötésétől számított
öt éven belül - haláleset kivételével - megszűnik, a költségeknek a fennmaradó időre jutó arányos
részét az intézmény köteles visszafizetni.”
31.	§
Az Szt. 119/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„119/C. § (1) Az intézmény (szolgáltató) vezetője az intézményi ellátás (szolgáltatás)
nyújtásának megkezdését megelőzően megvizsgálja az ellátást igénylő
a)	havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,
b)	havi jövedelmét és jelentős pénzvagyonát rehabilitációs intézmény és rehabilitációs célú
lakóotthon esetén,
c)	havi jövedelmét, jelentős pénzvagyonát és jelentős ingatlanvagyonát ápolást, gondozást
nyújtó intézmény és ápoló-gondozó célú lakóotthon esetén.
(2) Az intézmény (szolgáltató) vezetője a térítési díj felülvizsgálatakor megvizsgálja az
ellátott
a)	havi jövedelmét szociális alapszolgáltatás és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmény esetén,
b)	havi jövedelmét és pénzvagyonát tartós bentlakásos intézmény esetén,
c)	havi jövedelmét és ingatlanvagyonát a 117. § (5) bekezdése szerinti esetben.”
32.	§
(1)	Az Szt. 132. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy megállapítsa)
„s) a bírság megállapításának és megfizetésének részletes eljárási szabályait;”
(2)	Az Szt. 132. § (2) bekezdésének bevezető szövege helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a bekezdés a következő o) ponttal egészül ki:
„Felhatalmazást kap a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, hogy rendeletben
szabályozza”
„o) az Egyházi Fenntartók Tanácsának összetételére, megalakítására és működésére
vonatkozó részletes szabályokat. ”
(3)	Az Szt. 132. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben szabályozza
a)	a bérpótló juttatásra jogosult személyek részére a lakókörnyezet rendezettségének
biztosítása körében előírt részletes szabályokat,
21
b)	a rendszeres szociális segélyre való jogosultságnak a 37. § (1) bekezdés a)-c) pontjában
foglaltakon túli, az aktív korúak ellátására jogosult személy családi körülményeire, egészségi vagy
mentális állapotára vonatkozó feltételeit, valamint a feltételek fennállásának igazolási szabályait,
c)	a rendszeres szociális segélyben részesülő személyek együttműködésének eljárási
szabályait, a beilleszkedést segítő programok típusait és az együttműködés megszegésének eseteit,
és
d)	az étkeztetés jogosultsági feltételeinek részletes szabályait.”
33.	§
(1)	Az Szt. a következő 140/A. §-sal egészül ki:
„140/A. § (1) E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási,
fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel
megállapított 33-37/C. §-ában foglaltakat a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is
alkalmazni kell, azzal, hogy amennyiben az aktív korúak ellátására való jogosultság a 2011. január
1-jét megelőzően benyújtott kérelem alapján fennáll és a jogosult a 2010. december 31-én hatályos
rendelkezések szerint a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultság feltételeinek felel meg,
részére a kérelem benyújtásának időpontjától a 2010. december 31-éig terjedő időszakra
rendelkezésre állási támogatásra való jogosultságot kell megállapítani.
(2)	Azon személy esetében, akinek a rendelkezésre állási támogatásra való jogosultsága 2010.
december 31-én fennáll, 2011. január 1-jétől a bérpótló juttatásra vonatkozó rendelkezéseket az
aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálata nélkül alkalmazni kell. A bérpótló juttatásra
való jogosultságról a (3) bekezdés a) pontja szerinti felülvizsgálat alkalmával vagy - ha az
korábban esedékes - a 25. § (5) vagy (6) bekezdése szerinti felülvizsgálat alkalmával kell
határozatot hozni.
(3)	Arra a bérpótló juttatásra jogosult személyre tekintettel, akinek a rendelkezésre állási
támogatásra való jogosultsága 2010. december 31-én fennáll
a)	az aktív korúak ellátására való jogosultság felülvizsgálatát a rendelkezésre állási
támogatásra való jogosultság időtartamának figyelembe vételével, és a 2010. december 31-én
hatályos 25. § (4) bekezdése szerinti időpontban, de legkésőbb 2011. április 30-áig,
b)	a bérpótló juttatásra való jogosultság 25. § (4) bekezdés b) pontja szerinti felülvizsgálatát a
bérpótló juttatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított egy év
elteltével
kell elvégezni.
(4)	2011. január 1-jét követően közcélú foglalkoztatásra irányuló munkaszerződést
meghosszabbítani nem lehet.
(5)	A 2010. december 31-én hatályos 37/C. § (4) bekezdése alapján megkötött hatósági
szerződések 2011. január 1-jén megszűnnek, azzal, hogy az aktív korúak ellátására való jogosultság
fennállása esetén a 2010. december 31-én hatályos 37/C. § (4) bekezdése szerinti személy részére
2011.	január 1-jétől rendszeres szociális segélyt kell folyósítani.”
(2)	Az Szt. a következő 140/B. §-sal egészül ki:
22
„140/B. § E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási,
fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel
megállapított 117. §-ának és 119/C. §-ának rendelkezéseit
a)	azokra kell alkalmazni, akik 2011. január 1-jét követően kötnek a 94/C. § szerinti
megállapodást,
b)	azok esetében, akik 2010. december 31-én alapszolgáltatásban vagy átmeneti elhelyezést
nyújtó intézményi ellátásban részesülnek, a személyi térítési díj soron következő felülvizsgálatakor
kell alkalmazni,
c)	azokra kell alkalmazni, akik 2010. december 31-én tartós bentlakásos intézményi ellátásban
részesülnek és a fennálló megállapodásukat 2011. január 1-jét követően a 117. § és 119/C. §
alkalmazására vonatkozóan közös megegyezéssel módosítják.”
(3)	Az Szt. a következő 140/C. §-sal egészül ki:
„140/C. § Az önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban résztvevő
települési önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről,
valamint a fizetendő térítési díjakról szóló, 2011. január 1-jén hatályos rendeletét 2011. április 1-
jéig felülvizsgálja abból a célból, hogy a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat
rendelete tartalmazza a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről,
valamint a fizetendő térítési díjakról szóló szabályokat.”
(4)	Az Szt. a következő 140/D. §-sal egészül ki:
„140/D. § E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási,
fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel
megállapított 92/M. § (1) bekezdés a) pontját a bírság összegének meghatározása során abban az
esetben kell alkalmazni, ha a jogsértést 2011. január 14-ét követően követték el, vagy a jogsértő
állapot 2011. január 14-ét követően fennáll, egyéb esetben a 92/L. § (1) bekezdés a) pontja szerinti
jogsértés miatt kiszabható bírság legmagasabb összege 200 000 forint. A 92/L. § (1) bekezdés h)
pontja alapján állami fenntartóval szemben bírság akkor szabható ki, ha a jogsértő állapot 2011.
január 14-ét követően fennáll.”
(5)	Az Szt. a következő 140/E. §-sal egészül ki:
„140/E. § E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási,
fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel
megállapított 38. § (1a)-(3) bekezdését, valamint (6) és (9) bekezdését a lakásfenntartási támogatás
megállapítása iránt 2011. augusztus 31 -ét követően indult eljárásokban kell alkalmazni.”
34.	§
Az Szt.
1.	4. § (1) bekezdés i) pontjában az „a rendelkezésre állási támogatás,” szövegrész helyébe
az „a rendelkezésre állási támogatás, a bérpótló juttatás,” szöveg,
2.	8. § (1) bekezdésében a „tíz munkanappal” szövegrész helyébe a „tizenöt nappal” szöveg,
3.	10. § (7) bekezdésében a „tíz munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
23
4.	18. § k) pontjában, 25. § (6), (10) és (11) bekezdésében, 25. § (12) bekezdés b) pontjában
a „rendelkezésre állási támogatásra” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatásra” szöveg,
5.	26/A. § (3) bekezdésében a „benyújtásának időpontjától számított három munkanapon”
szövegrész helyébe a „megérkezését követő naptól számított öt napon” szöveg,
6.	33. § (1) bekezdésének a felsorolást lezáró szövegében az „a közfoglalkoztatást és az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint legfeljebb harmincegy napra létesített
munkaviszony keretében végzett munkát” szövegrész helyébe az „a közfoglalkoztatást, az
egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett,
valamint a háztartási munkát” szöveg,
7.	48. § (1) bekezdésében a „huszonkét munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc
napon” szöveg,
8.	50/A. § (4) bekezdésében a „három munkanapon” szövegrész helyébe az „öt napon”
szöveg,
9.	50/A. § (10) bekezdésében az „öt munkanapon” szövegrész helyébe a „nyolc napon”
szöveg,
10.	58/B. § (1) bekezdésében, 65/E. §(2) bekezdésében, 92. § (10) bekezdésében, 92/E. § (3)
bekezdésében, 94/A. § (1) bekezdés d) pontjában, 124. § (4) bekezdésében a „családpolitikáért”
szövegrész helyébe a „nyugdíjpolitikáért” szöveg,
11.	60. § (2) bekezdésében a „falugondnoki szolgálat” szövegrész helyébe a „falugondnoki
szolgáltatás” szöveg,
12.	65/F. § (1) bekezdés b) pontjában a „tizennyolcadik” szövegrész helyébe az „az Szt. 93. §
(4)	bekezdése szerinti kivétellel a tizennyolcadik” szöveg,
13.	67. § (1) bekezdésében a „94/B., illetve 94/D. §” szövegrész helyébe a „94/C. §” szöveg,
14.	90. § (4) bekezdésében a „más helyi önkormányzattal” szövegrész helyébe a „más helyi
önkormányzattal vagy társulással” szöveg,
15.	92/B. § (1) bekezdés a) pontjában a „meghatározza” szövegrész helyébe a „konkrét
összegben meghatározza” szöveg,
16.	93. § (1) bekezdésében a „kérelmére, indítványára” szövegrész helyébe a „szóbeli vagy
írásbeli kérelmére, indítványára” szöveg,
17.	94/K. § (1) bekezdésében az „a személyes adatok kezeléséről” szövegrész helyébe az „az
egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről” szöveg,
18.	99. § (1) és (2) bekezdésében a „bentlakásos” szövegrész helyébe a „tartós bentlakásos”
szöveg,
19.	102. § (4) bekezdésében az „a 94/D. § szerinti” szövegrész helyébe az „egyházi és nem
állami fenntartású szolgáltató, intézmény esetén a 94/C. § szerint megkötött” szöveg,
20.	112. § (5) bekezdésében a „kötelező előtakarékossági rendszert kell működtetni”
szövegrész helyébe az „előtakarékossági rendszer működtethető” szöveg,
21.	112. § (6) bekezdésében a „94/B. § (2) bekezdése, illetve a 94/D. § (1) bekezdése”
szövegrész helyébe a „94/C. § (3) bekezdése” szöveg,
22.	117/B. §-ában a „117. § (2) bekezdésében” szövegrész helyébe a „117. §-ban” szöveg,
23.	124. § (1) bekezdésében a „rendelkezésre állási támogatás” szövegrész helyébe a
„bérpótló juttatás” szöveg, az „a 37/B. § (1) bekezdése szerinti személynek folyósított rendszeres
szociális segély összegének” szövegrész helyébe az „a rendszeres szociális segély folyósított
összegének” szöveg
lép.
24
35. §
(1)	Hatályát veszti az Szt.
a)	4. § (1) bekezdés n) pontja,
b)	20/A. §-a,
c)	22. §-ában a „ , valamint a 20/A. §-ban” szövegrész,
d)	56. § (1) bekezdésében a „nyújtó ellátást (a továbbiakban: személyes gondoskodás)”
szövegrész,
e)	62. § (2) bekezdés második mondata,
f)	80. § (3) bekezdés g) pontja,
g)	114. § (3) bekezdés b) pontja,
hí) 115. § (6) bekezdésében az „ , illetve étkeztetés és házi segítségnyújtás esetében a
családja” szövegrész,
i)	116. § (1) bekezdés b) pontja,
j) 119. § (2) bekezdésében az „ , idősotthoni ellátás esetében a 119/C. § (5) bekezdése
szerinti vagyonán” szövegrész,
k) 124. § (2) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti az Szt. 92/K. § (8) és (9) bekezdése.
2.	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása
36.	§
(1)	A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a
továbbiakban: Gyvt.) 5. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„o) várandós anya válsághelyzete: olyan családi, környezeti, szociális, társadalmi helyzet
vagy ezek következtében kialakult állapot, amely a várandós anya testi vagy lelki megrendülését,
társadalmi ellehetetlenülését okozza, és ezáltal veszélyezteti a gyermek egészséges megszületését,”
(2)	A Gyvt. 5. § sb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában fenntartó:)
„sb) a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV.
törvény (a továbbiakban: Ltv.) szerinti, magyarországi székhelyű egyház, az egyházaknak az Ltv.
14.	§-a szerinti magyarországi székhelyű szövetsége, illetve az Ltv. 13. §-ának (2)-(3) bekezdése
szerinti magyarországi székhelyű egyházi jogi személy, amennyiben az egyház a Kormánnyal a
gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy a szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást
kötött, ideértve a Magyar Köztársaság és az Apostoli Szentszék között a Katolikus Egyház
magyarországi közszolgálati és hitéleti tevékenységének finanszírozásáról, valamint néhány
vagyoni természetű kérdésről 1997. június 20-án, Vatikánvárosban aláírt Megállapodás alapján a
25
Magyar Katolikus Egyházat is (a továbbiakban együtt: egyházi fenntartó); nem minősül egyházi
fenntartónak az a jogi személy, amely más típusú szervezetként jogalanyisággal rendelkezik, így
különösen a társadalmi szervezet, annak alapszabályban jogi személlyé nyilvánított szervezeti
egysége, az alapítvány, annak alapító okiratban jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége, a
gazdasági társaság és a közhasznú társaság,”
37.	§
A Gyvt. 17. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:
(Az e törvényben szabályozott gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot látnak el - a
gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének
megelőzése és megszüntetése érdekében - a törvényben meghatározott alaptevékenység keretében)
„k) a munkaügyi hatóság.”
38.	§
A Gyvt. 20/A. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat jegyzője annak a gyermeknek, fiatal felnőttnek, akinek rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsága)
„a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában,”
(pénzbeli támogatást folyósít.)
39.	§
A Gyvt. 20/B. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A települési önkormányzat jegyzője annak a gyámul kirendelt hozzátartozónak, akinek
kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultsága)
„a) a tárgyév augusztus 1-jén fennáll, a tárgyév augusztus hónapjában - az augusztus hónapra
járó kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összege mellett -,”
(pótlékot folyósít.)
40.	§
A Gyvt. 33. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A személyes gondoskodást nyújtó ellátás esetén az ellátás megkezdésekor az ellátásra
jogosult gyermeket és törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet tájékoztatni kell)
26
„c) az ellátásra jogosult gyermek, fiatal felnőtt és hozzátartozói közötti kapcsolattartásról,
különösen a látogatás, a távozás és a visszatérés rendjéről
ca)	a gyermekek átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó
gyermekjóléti alapellátásnál, ha a gyermek kapcsolattartásra jogosult hozzátartozói külön élnek,
cb)	a családok átmeneti otthonában biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátásnál, ha a gyermeknek van különélő, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója,
cc)	a gyermekotthonban biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi
szakellátásnál (a ca)-cc) alpontokban szereplő intézmények a továbbiakban együtt: bentlakásos
gyermekintézmény),
cd)	a helyettes szülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti
alapellátásnál és
ce)	a nevelőszülőnél biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi
szakellátásnál,”
41.	§
A Gyvt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél
biztosított személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátásnál és gyermekvédelmi
szakellátásnál a gyermek és szülője vagy más kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója (a
továbbiakban együtt: kapcsolattartásra jogosult) közötti kapcsolattartás formái:
a)	a folyamatos és időszakos kapcsolattartás
aa)	a gyermek tartózkodási helyén történő meglátogatásával, illetve
ab)	a gyermek elvitelének jogával és visszaadásának kötelezettségével, vagy
ac)	felügyelt kapcsolattartás keretében, és
b)	a levelezés, elektronikus levelezés, telefonkapcsolat, ajándékozás, csomagküldés.
(2)	A bentlakásos gyermekintézményben, a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél biztosított
személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás során elő
kell segíteni, hogy a kapcsolattartásra jogosult a gyermekkel kapcsolatot tartson fenn, feltéve, hogy
a szülő nem áll a gyermek vagy a gyermeket nevelő személy sérelmére elkövetett cselekmény miatt
ideiglenes megelőző távoltartás vagy megelőző távoltartás, továbbá a büntetőeljárásban
elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt, vagy a gyermek súlyos bántalmazása miatt
nem szüneteltették a szülő kapcsolattartási jogának gyakorlását.
(3)	A gyámhivatal a kapcsolattartásról a gyermek vér szerinti családjával, testvéreivel való
kapcsolat fenntartása, a gyermek vér szerinti családjába való visszakerülésének elősegítése
érdekében dönt. A kapcsolattartás formájának és gyakoriságának elbírálása során a gyámhivatal
mérlegeli a gyermekjóléti alapellátás vagy a gyermekvédelmi szakellátás igénybevételének okát,
valamint a kapcsolattartásra jogosult magatartását és körülményeit.
(4)	A gyámhivatal által elrendelt felügyelt kapcsolattartás esetén a kapcsolattartást szabályozó
jogszabályokban meghatározottak szerint, a gyámhivatal határozatában meghatározott helyszínen
kerül sor a kapcsolattartásra.
(5)	Ha a (2) bekezdésben meghatározott kizáró feltételek nem állnak fenn, a kapcsolattartásra
jogosult az átmeneti gondozásban részesülő gyermeket a bentlakásos gyermekintézmény házirendje
vagy a helyettes szülői hálózatot működtetővel történt előzetes egyeztetés szerint, a gondozás
27
helyszínén látogathatja. A látogatás alkalmával biztosítani kell a kapcsolattartás kulturált és
zavartalan körülményeit. Átmeneti gondozásban részesülő gyermek esetén a kapcsolattartásról a
gyámhivatal kérelemre dönt. A gyámhivatal szükség esetén felügyelt kapcsolattartást rendel el.
(6)	Az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá az
átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermekkel történő kapcsolattartásról a gyámhivatal hivatalból
dönt. A gyermek legfeljebb két napra történő eltávozásának és két napnál hosszabb időtartamú
szabadságának engedélyezését a gyámhivatal döntése alapozza meg. A gyermek gyámja jelzi a
gyámhivatalnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek
vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyám között vita keletkezik.
(7)	Az örökbefogadhatónak nyilvánítás szempontjából nem tekinthető rendszeres
kapcsolattartásnak a levélírás, a telefonhívás, a csomagküldés és a gyámhivatal határozatában
szabályozottól jelentősen eltérő évenkénti egy-két látogatás.
(8)	A kapcsolattartással összefüggő, a gyermek számára a bentlakásos gyermekintézményben,
a helyettes szülőnél és a nevelőszülőnél biztosított teljes körű ellátás által nem fedezett költségeket
a kapcsolattartásra jogosult viseli. A települési önkormányzat rendkívüli gyermekvédelmi
támogatás formájában nyújthat segítséget [21. § (2) bek.] a kapcsolattartásra jogosult számára a
kapcsolattartással összefüggő költségek viseléséhez, különösen az utazási költségekhez, illetve a
kapcsolattartásra jogosult otthonában történő kapcsolattartás esetén a gyermek ellátásának
költségeihez. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat a kapcsolattartást szabályozó
jogszabályokban meghatározottak szerint nyújt segítséget és támogatást a kapcsolattartás
megvalósításához.”
42.	§
A Gyvt. 39. § (4) bekezdés a) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(A gyermekjóléti szolgáltatás feladata a kialakult veszélyeztetettség megszüntetése érdekében)
„a) a gyermekkel és családjával végzett szociális munkával (a továbbiakban: családgondozás)
elősegíteni a gyermek problémáinak rendezését, a családban jelentkező működési zavarok
ellensúlyozását,”
„ c) kezdeményezni
ca)	egyéb gyermekjóléti alapellátások igénybevételét,
cb)	szociális alapszolgáltatások, különösen a családsegítés igénybevételét,
cc)	egészségügyi ellátások igénybevételét,
cd)	pedagógiai szakszolgálatok igénybevételét, vagy
ce)	a gyermek védelembe vételét vagy súlyosabb fokú veszélyeztetettség esetén a gyermek
ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét.”
43.	§
A Gyvt. 42. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
28
„ (5) A bölcsőde nyári nyitvatartási rendjét a fenntartó hagyja jóvá. A fenntartó a bölcsődei
szünet idejére a szülő kérésére gondoskodhat a gyermek intézményi gondozásának
megszervezéséről.”
44.	§
A Gyvt. 51. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családok átmeneti otthona a felnőtt és a gyermek együttes ellátása során)
„b) befogadja a válsághelyzetben lévő bántalmazott vagy várandós anyát, illetve a
szülészetről kikerülő anyát és gyermekét, valamint a várandós anya kérelmére az anya élettársát
vagy férjét.”
45.	§
(1)	A Gyvt. 54. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (4) Speciális hivatásos nevelőszülő az a hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak
megfelel, és alkalmas a nála elhelyezett súlyos pszichés vagy disszociális tüneteket mutató, illetve
pszichoaktív szerekkel küzdő, speciális ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének
biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére. Különleges hivatásos
nevelőszülő az a legalább három gyermeket ellátó hivatásos nevelőszülő, aki a képesítési
előírásoknak megfelel, és alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg, fogyatékos, illetve három év
alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott nevelésének biztosítására és családjába
történő visszakerülésének elősegítésére.”
(2)	A Gyvt. 54. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A speciális hivatásos nevelőszülő - saját gyermekeit is beszámítva - legfeljebb három
gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását biztosítja. A különleges hivatásos nevelőszülő - saját
gyermekeit is beszámítva - legalább három, legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását
biztosítja.”
46.	§
A Gyvt. 55. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A nevelőszülő a saját háztartásában teljes körű ellátást nyújt a nála elhelyezett
utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttnek. Ennek keretében különösen segítséget nyújt a
fiatal felnőtt önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez, hozzátartozóival való
kapcsolattartásához.”
47.	§
A Gyvt. 56. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
29
(A nevelési díj az öregségi nyugdíj legkisebb összegének)
„b) száznegyven százaléka, ha a nevelt gyermek tartósan beteg, fogyatékos vagy három éven
aluli.”
48.	§
A Gyvt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás feladata - a gyermek külön jogszabály szerinti titkos
vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek
örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, nyílt örökbefogadás
esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének
előkészítése érdekében -
a)	nyilvántartás vezetése a gyámhivatal határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított
átmeneti nevelésbe, illetve az örökbefogadható tartós nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő,
az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat,
családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről,
b)	az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeiről, így
különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról,
c)	az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek, egészségügyi és lélektani alkalmasságának
vizsgálata az örökbefogadást szabályozó jogszabályokban rögzített szakmai követelmények
figyelembevételével és róla - a gyámhivatal határozata alapján - nyilvántartás vezetése,
d)	az eseti gondnoki jogkörben a szükséges intézkedések megtétele az átmeneti vagy a tartós
nevelésbe vett gyermek esetén.”
49.	§
A Gyvt. 63. §-a a helyébe a következő rendelkezés lép:
„63. § (1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermek
gyámjának (hivatásos gyámjának), gondozójának egyéni program szerinti gondozási, nevelési
tevékenysége segítése és szakmai ellenőrzése érdekében
a)	a gondozóval együttműködve, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti,
gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint elkészíti azon gyermek egyéni gondozási-
nevelési tervét, akinek gyámságát az általa foglalkoztatott hivatásos gyám látja el,
b)	a gyámhivatal megkeresésére, ennek hiányában félévenként hivatalból tájékoztatja a
gyámhivatalt a gondozással-neveléssel kapcsolatos feladatok ellátásáról, a gyermek és a szülő
kapcsolattartásának alakulásáról, illetve a szülőnek a gyermekét gondozó intézménnyel vagy
személlyel való együttműködéséről,
c)	jelzi a gyámhivatalnak, ha a gyám (a hivatásos gyám) jogkörének korlátozása, tisztségéből
való felmentése vagy felfüggesztése indokolt,
d)	szervezi az elhelyezési terv végrehajtását, és ennek érdekében - a gyermekjóléti
szolgálattal együttműködve - családgondozást végez a vér szerinti család gyermekneveléshez
szükséges körülményei megteremtéséhez, a szülő és a gyermek közötti kapcsolat helyreállításához,
30
e)	családgondozást, utógondozást végez - a gyermekjóléti szolgálattal együttműködve - a
gyermek családjába való visszailleszkedése vagy önálló életvitelének elősegítése céljából, ha a
gyermek gondozási helye nem gyermekotthon.
(2)	A gyermekvédelmi szakszolgáltatás a kapcsolattartást szabályozó jogszabályokban
meghatározottak szerint elősegíti a gyermekvédelmi szakellátásban lévő gyermek és a
kapcsolattartásra jogosult kapcsolattartását. ”
50.	§
A Gyvt. 68/C. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A települési önkormányzat az eseti gondnok által a családi pótlék felhasználásával
összefüggésben a gyermeknek vagy családjának okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes
mértékben felel. A kártérítésre a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni. Nem kell megtéríteni a kárt, ha
azt a gyermek vagy családjának felróható magatartása okozta. A települési önkormányzat
követelheti az eseti gondnoktól kárának megtérítését.
(4)	A megfizetett kárösszegnek a gyermek, fiatal felnőtt érdekében történő felhasználását az
újonnan kirendelt eseti gondnok biztosítja.”
51.	§
(1)	A Gyvt. 69. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A védelembe vételt meg kell szüntetni, ha)
„ b) a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét
rendelték el,”
(2)	A Gyvt. 69. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„ (4) Ha a gyermek nagykorúvá válásakor a rá tekintettel folyósított iskoláztatási támogatás fel
van függesztve, a védelembe vétel az iskoláztatási támogatás folyósítása felfüggesztésének
megszüntetéséig meghosszabbodik. ”
52.	§
A Gyvt. Harmadik Része a következő VIII/A. Fejezettel egészül ki:
„VIII/A. FEJEZET
A NYÍLT ÖRÖKBEFOGADÁST ELŐSEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG
A nyílt örökbefogadást elősegítő tevékenység körébe tartozó szolgáltatások
31
69/A. § (1) A válsághelyzetben lévő várandós anya segítése céljából, valamint a gyermeket
örökbe adni szándékozó vér szerinti szülő (e Fejezet alkalmazásában a továbbiakban: vér szerinti
szülő) kérelmére, szándékának megfelelően - a nyílt örökbefogadások előmozdítása érdekében -
közhasznú szervezet örökbefogadást elősegítő tevékenységet (e Fejezet alkalmazásában a
továbbiakban: szolgáltatás) folytathat.
(2)	A szolgáltatás körébe tartozik
a)	a gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében a családgondozás keretében
végzett tanácsadás és segítségnyújtás a válsághelyzetben lévő, különösen a terhességét eltitkolni
szándékozó várandós anya számára,
b)	erre irányuló igény esetén a családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való
hozzájutás szervezése,
c)	az örökbe fogadandó gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy
kapcsolatfelvételének előkészítése, ha az a) pont szerinti szolgáltatás nem járt eredménnyel,
d)	az örökbe fogadni szándékozó személyről és az örökbe fogadandó gyermekről a 141/B. §
szerint nyilvántartás vezetése,
e)	az örökbefogadás engedélyezését követően a vér szerinti szülőnek és az örökbe fogadó
szülőnek történő segítségnyújtás, tanácsadás, valamint kérelemre az örökbe fogadott gyermek
(személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése, ha a gyámhivatal vagy a
bíróság a vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatait közölte.
(3)	A közhasznú szervezet az örökbe fogadó szülő, az örökbe fogadott gyermek vagy a vér
szerinti szülő kérelmére számukra örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatásokat
biztosíthat, elősegítheti az ellátásokhoz való hozzájutást.
69/B. § (1) A szolgáltatás kizárólag
a)	- a felek kölcsönös kérelme és egyetértése esetén - Magyarországon élő, magyar
állampolgárságú vér szerinti szülő és örökbe fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat
létrehozására és
b)	a 69/A. § (2) és (3) bekezdés szerinti szolgáltatások nyújtására
irányulhat.
(2)	A szolgáltatás nem terjedhet ki
a)	a gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek
örökbefogadásának elősegítésére,
b)	az örökbe fogadható gyermek vagy az örökbe fogadni szándékozó személy
személyazonosító adatainak, képmásának hirdetés útján történő közzétételére,
c)	az örökbefogadás engedélyezése és felbontása iránti eljárásban való közreműködésre,
kivéve a tanúként való közreműködést.
(3)	A szolgáltatás körében olyan tevékenység nem végezhető, amely sérti a gyermeki jogokat,
illetve a gyermekvédelem jogszabályban meghatározott céljaival összeegyeztethetetlen.
(4)	A közhasznú szervezet szolgáltatásában nem vehet részt gyermekjóléti alapellátást nyújtó
személy, gyermekjóléti alapellátást vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézménynél
foglalkoztatott személy, gyámhatóságnál közszolgálati vagy kormánytisztviselői jogviszonyban
foglalkoztatott személy.
A szolgáltatás engedélyezése
32
69/C. § (1) A szolgáltatás az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és
működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott működési engedélyhez
kötött tevékenység.
(2)	A működési engedély kiadásáról - a szolgáltató kérelmére - a működést engedélyező
szerv dönt.
(3)	A működést engedélyező szerv évente legalább egy alkalommal ellenőrzi, hogy a
szolgáltatás megfelel-e a jogszabályokban, a működési engedélyben, valamint a szakmai
programban foglaltaknak.
(4)	Ha a működést engedélyező szerv
a)	olyan szolgáltatásról szerez tudomást, amely engedély nélkül működik, a szolgáltatót
eltiltja a szolgáltatás végzésétől,
b)	az örökbe fogadható gyermekek vagy a szolgáltatást igénybe vevő személyek súlyos jog-
vagy érdeksérelmét észleli, a szolgáltatás végzését legfeljebb 60 napra felfüggeszti vagy a működési
engedélyt visszavonja.
(5)	A működést engedélyező szerv intézkedik a működési engedélyek kiadásának,
visszavonásának, a szolgáltatás nyújtásától történő eltiltásnak, valamint a szolgáltatás végzése
felfüggesztésének a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban:
miniszter) által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) hivatalos lapjában és a
minisztérium honlapján történő közzétételéről.
A szolgáltatást igénybe vevővel kötött megállapodás
69/D. § (1) A szolgáltató az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és
működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározott tartalmú írásbeli
megállapodást köt a szolgáltatás nyújtására
a)	a vér szerinti szülővel,
b)	a várandós anyával,
c)	ha a vér szerinti szülő vagy várandós anya kiskorú vagy cselekvőképességet kizáró
gondnokság alatt áll, a törvényes képviselőjével,
d)	az örökbe fogadandó gyermek gyámjával,
e)	az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító érvényes és hatályos gyámhivatali
határozattal rendelkező örökbe fogadni szándékozó
ea)	házaspárral együttesen vagy
eb)	egyedülálló személlyel [(az a)-e) pontban foglaltak a továbbiakban együtt: a
szolgáltatást igénybe vevő].
(2)	A megállapodást a szolgáltatást igénybe vevő indokolás nélkül írásban bármikor
felmondhatja.
(3)	A szolgáltató írásban felmondja a megállapodást, ha
a)	annak megkötését követően az örökbefogadást kizáró ok fennállásáról szerez tudomást,
b)	tudomására jut, hogy az örökbefogadás akár a felek, akár más közreműködő személyek
számára haszonszerzéssel jár.
33
(4)	A szolgáltató a megállapodásnak a (3) bekezdés szerinti felmondásáról öt napon belül
írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás
engedélyezésére illetékes gyámhivatalt.
A költségek viselése
69/E. § (1) A szolgáltatásért a szolgáltatás igénybe vevőjétől a (2) bekezdés szerinti költségek
viselésén kívül más jogcímen, így különösen közvetítői, szolgáltatási díjként, a szolgáltató vagy egy
harmadik személy számára pénzbefizetés vagy más vagyoni előny nyújtása nem kérhető, illetve
nem fogadható el. E rendelkezés nem akadálya annak, hogy a szolgáltató a személyi jövedelemadó
meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti felhasználásából bevételt szerezzen.
(2)	Az örökbe fogadni szándékozó személy viseli az általa igénybe vett szolgáltatással
összefüggésben felmerült és az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek tevékenységéről és
működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megállapított
költségeket.
(3)	A megállapodásnak a közhasznú szervezet részéről történő felmondása sem mentesíti az
örökbe fogadni szándékozó személyt a felmondás időpontjáig indokoltan felmerült költségek
viselése alól.
(4)	Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a költségeket nem téríti meg, a közhasznú
szervezet igényét a polgári jog szabályai szerint érvényesítheti.”
53.	§
A Gyvt. 70. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A családbafogadás fennállása alatt is elrendelhető a gyermek védelembe vétele, ha annak
feltételei megvalósulnak.”
54.	§
A Gyvt. 73. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A gyámhivatal - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ideiglenes hatályú
elhelyezést követően - függetlenül attól, hogy arra mely beutaló szerv intézkedése alapján kerül sor,
és hogy a döntést megfellebbezték-e - annak elrendelésétől számított
a)	harminc napon belül megszünteti az ideiglenes hatályú elhelyezést, ha annak okai nem
állnak fenn, vagy
b)	harmincöt napon belül elrendeli a gyermek átmeneti vagy tartós nevelésbe vételét, vagy
c)	két hónapon belül pert indít az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása vagy
megváltoztatása mellett a gyermekelhelyezés megváltoztatása, illetve a szülői felügyelet
megszüntetése iránt.”
34
55. §
A Gyvt. 94. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) A települési önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátásának
biztosítására irányuló, a (2) bekezdésben és a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kötelezettségének a
bölcsőde működtetése mellett családi napközi formájában is eleget tehet.”
56.	§
A Gyvt. 96. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A miniszter a módszertani feladatok ellátásához a módszertani intézmények
kijelöléséről és feladatairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint egyedi támogatást
nyújt.”
57.	§
(1)	A Gyvt. 135. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A gyermekvédelmi gondoskodás biztosítása, a gyermek örökbefogadásának elősegítése
és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi
gyermekvédelmi szakszolgálat és a gyámhivatal kezeli
a)	a családba fogadó személy személyazonosító adatait, valamint az egészségi állapotára és a
vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
b)	az örökbe fogadni szándékozó személy családi állapotára, fennálló házasságára, élettársi,
bejegyzett élettársi kapcsolatának tényére, gyermekei számára és az arra vonatkozó adatokat, hogy
kivel él egy háztartásban és gyermekei kinek a gondozásában nevelkednek (a továbbiakban együtt:
családi helyzetre vonatkozó adatok), személyazonosító adatait, vagyoni helyzetére, az egészségi
állapotára, Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára és az örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos
elvárásaira vonatkozó adatokat,
c)	az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára,
vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
d)	a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító adatait, az
egészségi állapotára vonatkozó adatokat és - önkéntes adatszolgáltatása alapján - a vagyoni
helyzetére, a családi helyzetére és a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat,
e)	az örökbe adható gyermek személyazonosító adatait és az egészségi állapotára vonatkozó
adatokat. ”
(2)	A Gyvt. 135. §-a a következő (8)-(11) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv a gyermek belföldön történő
örökbefogadásának elősegítése, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek belföldi
örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás
megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli
a)	az örökbe adható gyermek személyazonosító adatait és az egészségi állapotára vonatkozó
adatokat,
35
b)	az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatait, családi helyzetére,
egészségi állapotára, vagyoni helyzetére, Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára és az örökbe
fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
c)	a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő személyazonosító adatait, az
egészségi állapotára vonatkozó adatokat és - önkéntes adatszolgáltatása alapján - a vagyoni
helyzetére, családi helyzetére és a terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatokat.
(9)	A központi hatóság az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek külföldre történő
örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás
megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából kezeli
a)	a Csjt. 49. § (3) bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermek személyazonosító
adatait és az egészségi állapotára vonatkozó adatokat, valamint a külföldre örökbe adott gyermek
személyazonosító adatait,
b)	a külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatait, családi
helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére, Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára és az
örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat.
c)	a külföldön élő örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi
állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
d)	a külföldre örökbe adott gyermek helyzetéről, beilleszkedéséről szóló jelentésben foglalt
adatokat.
(10)	A területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az országos örökbefogadási nyilvántartást
vezető szerv és a központi hatóság a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából az (5)
bekezdés b) és e) pontjában, a (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a (9) bekezdés a) és b)
pontjában meghatározott adatokat egymásnak átadhatják.
(11)	A területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos örökbefogadási nyilvántartást
vezető szerv a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából az (5) bekezdés d) pontjában és a
(8)	bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat egymásnak átadhatják. Az önkéntes
adatszolgáltatás alapján kezelhető adatok az érintett hozzájárulásával adhatók át.”
58.	§
A Gyvt. a következő 135/A. §-sal egészül ki:
„135/A. § (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a válsághelyzetben lévő
várandós anya segítése, a nyílt örökbefogadások előmozdítása, az örökbefogadást elősegítő
tevékenységének nyújtása, az örökbefogadás engedélyezését követően az örökbe fogadó szülőnek,
az örökbe fogadott gyermeknek, a vér szerinti szülőnek segítséget nyújtó szolgáltatások és
tanácsadás biztosítása, valamint az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való
kapcsolatfelvételének elősegítése céljából kezeli
a)	a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő
aa)	személyazonosító adatait,
ab)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
ac)	- önkéntes adatszolgáltatása alapján - a vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
ad)	- önkéntes adatszolgáltatása alapján - a családi helyzetére vonatkozó adatokat,
36
ae)	- önkéntes adatszolgáltatása alapján - a terhesség eltitkolásának tényé re, okára
vonatkozó adatokat;
b)	a gyermek
ba)	személyazonosító adatait,
bb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat;
c)	az örökbe fogadni szándékozó személy
ca)	személyazonosító adatait,
cb)	családi helyzetére vonatkozó adatokat,
cc)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
cd)	vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
ce)	Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,
cf)	örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat;
d)	az örökbe fogadó szülő
da)	személyazonosító adatait,
db)	családi helyzetére vonatkozó adatokat,
dc)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat,
dd)	vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat;
e)	a gyermek törvényes képviselőjének, a válsághelyzetben lévő várandós anya törvényes
képviselőjének, a vér szerinti szülő törvényes képviselőjének személyazonosító adatait.
(2)	Ha az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet szolgáltatása megszűnik, e tényről 8
napon belül tájékoztatja a szolgáltatást igénybe vevőt. A tájékoztatásban 30 napos határidő
megjelölésével felhívja a szolgáltatást igénybe vevőt a hozzá benyújtott dokumentumok átvételére.
Ha a szolgáltatást igénybe vevő a dokumentumokat nem veszi át, úgy ezeket és a tevékenysége
során keletkezett iratokat megküldi a működést engedélyező szervnek.
(3)	A működést engedélyező szerv az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet
szolgáltatásának további szervezése céljából kezelheti az (1) bekezdés szerinti adatokat. A
működést engedélyező szerv az adatkezelés céljának megszűnését követően adatkezelését
haladéktalanul megszünteti.
(4)	Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő
magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben
meghatározott formában évente adatot szolgáltat a működést engedélyező szervnek - az
örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet tevékenységének ellenőrzése céljából -
a)	személyazonosításra alkalmatlan módon az (1) bekezdés a) pontjában foglaltakról,
b)	az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakról.
(5)	Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbefogadást elősegítő
magánszervezetek tevékenységéről és működésük engedélyezéséről szóló kormányrendeletben
meghatározott formában - a gyermek belföldön történő örökbefogadásának elősegítése, az átmeneti
vagy tartós nevelésbe vett gyermek belföldi örökbefogadására tett intézkedések
eredménytelenségének megállapítása és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének
biztosítása céljából - folyamatosan továbbítja az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető
szerv számára
a)	az (1) bekezdés a) pontja szerinti adatokat,
b)	az (1) bekezdés b) pontja szerinti adatokat.
(6)	A 69/D. § (1) bekezdésében foglalt megállapodás megszűnése esetén a benyújtott
dokumentumokat a szolgáltatást igénybe vevőnek vissza kell adni.
37
(7)	A közhasznú szervezet adatvédelmi szabályzatot készít, amely nyilvános.”
59.	§
A Gyvt. a következő 141/B-141/D. §-sal egészül ki:
„141/B. § (1) Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az örökbe fogadni
szándékozó személyekről és az örökbe fogadandó gyermekekről - a nyílt örökbefogadások
előmozdítása és az örökbefogadást elősegítő tevékenysége nyújtása céljából - nyilvántartást vezet.
(2)	A nyilvántartás tartalmazza
a)	az örökbe fogadni szándékozó személy
aa)	személyazonosító adatait,
ab)	Csjt. 47. §-a szerinti alkalmasságára vonatkozó adatokat,
ac)	örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat,
b)	az örökbe fogadandó gyermek
ba)	személyazonosító adatait,
bb)	egészségi állapotára vonatkozó adatokat.
(3)	A (2) bekezdés szerinti adatok a szolgáltatást igénybe vevővel való megállapodás
megkötését követően haladéktalanul bekerülnek a nyilvántartásba.
(4)	Az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet az adatkezelés céljának megszűnését
követően haladéktalanul törli a nyilvántartásból az érintettre vonatkozó adatokat.
141/C. § (1) Az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv a gyermek belföldön
történő örökbefogadásának elősegítése, az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek belföldi
örökbefogadására tett intézkedések eredménytelenségének megállapítása és a származás
megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából országos örökbefogadási
nyilvántartást vezet.
(2)	Az országos örökbefogadási nyilvántartás a gyermek, az örökbe fogadni szándékozó
személy és a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő 135. § (8) bekezdésében
meghatározott adatait tartalmazza.
(3)	Az országos örökbefogadási nyilvántartásból
a)	az országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv közreműködésével létrejött
örökbefogadások esetén az örökbe fogadott gyermek nagykorúságától számított 50 év elteltével,
b)	az a) pont alá nem tartozó esetekben az adatkezelés céljának megszűnését követően
haladéktalanul
törölni kell az adatokat.
141/D. § (1) A központi hatóság az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek külföldre
történő örökbefogadásának elősegítése, a külföldi örökbefogadások utánkövetése és a származás
megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából nyilvántartást vezet a Csjt. 49. § (3)
bekezdése alapján külföldre örökbe adható gyermekről és a külföldre örökbe adott gyermekről, a
külföldön élő örökbe fogadni szándékozó személyről és a külföldön élő örökbe fogadó szülőről a
135. § (9) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott adattartalommal.
38
(2)	Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból
a)	a központi hatóság közreműködésével létrejött örökbefogadások esetén az örökbe fogadott
gyermek nagykorúságától számított 50 év elteltével,
b)	az a) pont alá nem tartozó esetekben az adatkezelés céljának megszűnését követően
haladéktalanul
törölni kell az adatokat. ”
60.	§
A Gyvt. 142. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az adatkezelésre törvényben feljogosított szerveken kívül a 137. § (2) bekezdése, a
138. §, a 139. §, a 140. § (1) és (2) bekezdése, a 141. § és a 141/B-141/D. §-ok szerinti
nyilvántartások adatainak megismerésére jogosult
a)	a rá vonatkozó adatok tekintetében az érintett személy és törvényes képviselője,
b)	- az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdek igazolásával - az egymásra vonatkozó
adatok tekintetében a gyermek és a szülő,
c)	- az adatok megismeréséhez fűződő jogos érdek igazolásával - a szülőre vonatkozó
adatok tekintetében a másik szülő.”
61. §
A Gyvt. 148. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A gyermekek napközbeni ellátása (a továbbiakban: gyermekétkeztetés) intézményi
térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltsége és a nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át
kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege.”
62. §
A Gyvt. a következő 158. §-sal egészül ki:
„158. § E törvénynek az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási,
fogyatékosságügyi és foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel
módosított 20/C. § (1) bekezdését a 2011. január 1-jén folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni
kell.”
63.	§
(1)	A Gyvt. 162. § (1) bekezdés q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg)
„q) a gyermekvédelmi gondoskodással, a családbafogadással, a szülői felügyelettel, a
gyermek és a kapcsolattartásra jogosult személyek közötti kapcsolattartással, a kiskorú
39
házasságkötésével, az örökbefogadással, a családi jogállással, a gyámsággal és a gondnoksággal
kapcsolatos gyermekvédelmi és gyámügyi végrehajtási szabályokat,”
(2)	A Gyvt. 162. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)
„h) a módszertani intézmények kijelölésére és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,”
64.	§
Hatályát veszti a Gyvt.
a)	21. § (2) bekezdésében és 39. § (2) bekezdés c) pontjában a „szociális” szövegrész,
b)	40. § (2) bekezdés h) pontja,
c)	53. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában a „kora miatt sajátos szükségletekkel bíró”
szövegrész,
d)	55. § (1) bekezdés első mondatában a „ , valamint az utógondozói ellátásban részesülő
fiatal felnőttnek” szövegrész,
e)	55. § (1) bekezdés e) pontja,
f)	68/A. § (2) bekezdésében az „ , az eseti gondnok kirendeléséről” szövegrész,
g)	68/B. § (5) bekezdésében az „annak mértékéről,”, valamint a „meghatározott összegének a”
szövegrészek.
65.	§
A Gyvt.
1.	17. § (4) bekezdésében az „a)-i) pontjában” szövegrész helyébe az „a)-i) és k) pontjában”
szöveg, valamint az „a)-i) pontja” szövegrész helyébe az „a)-i) és k) pontja” szöveg,
2.	20/C. § (1) bekezdés a) pont aa), ab), ac) és ad) alpontjában az „az év” szövegrész helyébe
az „a naptári év” szöveg, valamint a „három” szövegrész helyébe a „két” szöveg,
3.	20/C. § (4) bekezdésében a „15 munkanapon” szövegrész helyébe a „huszonegy napon”
szöveg,
4.	25. § (7) bekezdésében a „benyújtását követő 10 munkanapon” szövegrész helyébe a
„megérkezését követő naptól számított tizenöt napon” szöveg,
5.	43/A. § (6) bekezdésében a „43/A. §” szövegrész helyébe a „43. §” szöveg,
6.	44. § (4) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(4)” szöveg,
7.	54. § (6) és (9) bekezdésében, valamint 66/G. § (1) bekezdésében a „speciális” szövegrész
helyébe a „speciális és különleges” szöveg,
8.	55. § (4) bekezdés a) pontjában a „fogyatékos gyermekek” szövegrész helyébe a
„fogyatékos gyermekek, a három év alatti gyermekek” szöveg,
9.	56. § (1) bekezdésében a „gyermekenként” szövegrész helyébe a „gyermekenként, fiatal
felnőttenként” szöveg,
10.	56. § (3) bekezdésében a „gyermek” szövegrészek helyébe a „gyermek, fiatal felnőtt”
szövegek, valamint a „gyermekenként” szövegrész helyébe a „gyermekenként, fiatal felnőttenként”
szöveg,
11.	56. § (5) bekezdésében a „gyermek” szövegrész helyébe a „gyermek, fiatal felnőtt”
szöveg,
40
12.	62. § (2) bekezdésében és 141. § (4) bekezdésében az „a központi hatóság által vezetett”
szövegrész helyébe az „az” szöveg,
13.	62. § (3) bekezdés b) pontjában a „központi hatóság” szövegrész helyébe a „nemzetközi
örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság (a továbbiakban: központi hatóság)” szöveg,
14.	68/B. § (3) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon”
szöveg,
15.	68/C. § (1) bekezdésében a „68/A. § (2) bekezdése és a 68/B. § (5) bekezdése szerinti
határozatában” szövegrész helyébe a „felfüggesztett iskoláztatási támogatás és a családi pótlék
természetbeni formában történő biztosítása céljából” szöveg,
16.	69. § (2) bekezdésében a „(3)” szövegrész helyébe a „(3) és (4)” szöveg,
17.	74. § (1) bekezdésében és 75. §-ában a „45 munkanapon” szövegrész helyébe a „két
hónapon” szöveg,
18.	81/B. § (4) bekezdésében a „beszerzi” szövegrész helyébe a „kikéri” szöveg,
19.	81/B. § (6) bekezdésében az „5 munkanapon” szövegrész helyébe a „8 napon” szöveg,
20.	82. § (6) bekezdésében a „gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a
továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe a „miniszter” szöveg,
21.	83. § (8) bekezdésében a „benyújtásától számított 5 munkanapon” szövegrész helyébe a
„megérkezését követő naptól számított nyolc napon” szöveg és az „5 munkanap” szövegrész
helyébe a „nyolc nap” szöveg,
22.	84. § (2) bekezdésében a „miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban:
minisztérium)” szövegrész helyébe a „minisztérium” szöveg,
23.	92. § (5) bekezdésében a „fiatal felnőtt lakóhelye” szövegrész helyébe a „fiatal felnőtt
választása szerint a lakóhelye vagy a tartózkodási helye” szöveg,
24.	93. § (8) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon” szöveg,
25.	100/A. § (8) bekezdésében a „minősül” szövegrész helyébe a „minősül, amelyről az
állami adóhatóság gondoskodik” szöveg,
26.	104. § (8) bekezdésében a „10 munkanap” szövegrész helyébe a „tizenöt nap” szöveg,
27.	131. § (5) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe a „tizenöt napon”
szöveg,
28.	141. § (1) bekezdés c) pontjában az „(5) bekezdésében” szövegrész helyébe az „(5)
bekezdés b) és e) pontjában” szöveg,
29.	148. § (5) bekezdés a) pont ac) alpontjában az „1-7.” szövegrész helyébe az „1-8.”
szöveg,
30.	162. § (1) bekezdés f) pontjában a „hatóságok” szövegrész helyébe a „hatóságok, az
országos örökbefogadási nyilvántartást vezető szerv,” szöveg,
31.	162. § (1) bekezdésének j) pontjában az „engedélyezését” szövegrész helyébe az
„engedélyezését, továbbá a működést engedélyező szerv kijelölését” szöveg,
32.	162. § (2) bekezdésének i) pontjában a „szabályait” szövegrész helyébe a „szabályait és az
azokért fizetendő díjat” szöveg
lép.
3.	A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása
66. §
A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 7. § (1)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
41
„(1) Nevelési ellátásra jogosult
a)	a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a
saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már
folyamatban van (a továbbiakban együtt: szülő), a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám,
továbbá az a személy, akihez a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi
XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 72. §-ának (1) bekezdése alapján a gyermeket ideiglenes
hatállyal elhelyezték, a saját háztartásában nevelt,
b)	a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a
gyermekotthonban nevelt, és
c)	a Magyarország területén működő szociális intézmény vezetője - amennyiben más személy
jogosultsága a b) pont alapján nem állapítható meg - az intézményben elhelyezett,
még nem tanköteles gyermekre tekintettel, a gyermek tankötelessé válása évének október 31-éig.”
67.	§
(1)	A Cst. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Iskoláztatási támogatásra jogosult
a)	a 7. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személy, továbbá a gyámhivatal által a
szülői ház elhagyását engedélyező határozatban megjelölt személy
aa)	a tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-
jétől a tankötelezettség teljes időtartamára, valamint
ab)	a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat
folytató gyermekre (személyre) tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek
(személy) a huszadik - a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló
törvény alapján fogyatékossági támogatásra nem jogosult, de sajátos nevelési igényű tanuló
esetében huszonharmadik - életévét betölti; továbbá
b)	a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a
javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás
alatt álló, tanköteles gyermekre tekintettel a tankötelezettség teljes időtartamára.”
(2)	A Cst. 8. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Amennyiben a (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti körülmény a nagykorúvá válást
követően, de a tankötelezettség megszűnésének időpontját megelőzően következik be, a (3)
bekezdés szerinti személy a nagykorúvá válásának időpontjától jogosult saját jogon az iskoláztatási
támogatásra.”
68.	§
(1)	A Cst. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ugyanazon gyermek (személy) után járó családi pótlék - a (4) bekezdés szerinti
kivétellel - csak egy jogosultat illet meg.”
42
(2)	A Cst. 9. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha jogerős bírósági döntés - ide értve az egyezséget - alapján a szülők egyenlő
időszakokban felváltva gondozzák gyermeküket, a családi pótlékra, 50-50%-os arányban, mindkét
szülő jogosult.”
69.	§
A Cst. 11. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„ (2) A közoktatási intézményben a tizennyolcadik életévének betöltését követően
tanulmányokat folytató azon személyre tekintettel, aki után a tizennyolcadik életéve betöltéséig az
(1)	bekezdés g) vagy h) pontja szerinti összegben folyósítottak iskoláztatási támogatást, az
iskoláztatási támogatást továbbra is a korábban folyósított összegnek megfelelő összegben kell
folyósítani. Más jogszabály alkalmazásában magasabb összegű családi pótléknak minősül az (1)
bekezdés g)-i) pontja szerinti, valamint az e bekezdés alapján folyósított ellátás.”
70.	§
A Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A családi pótlék összegének megállapítása szempontjából azt a vér szerinti, örökbe fogadott
vagy nevelt gyermeket kell figyelembe venni, aki az igénylő hiáztartásában él, és)
„ab) aki közoktatási intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézményben első felsőfokú
szakképzésben, első alapképzésben, első mesterképzésben, vagy első egységes, osztatlan képzésben
részt vevő hallgató és rendszeres jövedelemmel nem rendelkezik,”
71.	§
A Cst. 15. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő rendelkezés lép:
„A tankötelezettség mulasztásával összefüggő rendelkezések
15.	§ (1) Ha a tizennyolcadik életévét be nem töltött tanköteles gyermek - a (2) bekezdés
szerinti kivétellel - a közoktatási intézmény kötelező tanórai foglalkozásai tekintetében
igazolatlanul mulaszt, a közoktatási intézmény igazgatójának jelzése alapján a települési
önkormányzat jegyzője gyámhatóságként eljárva
a)	az adott tanévben igazolatlanul mulasztott tizedik kötelező tanórai foglalkozás után
végzéssel felhívja az iskoláztatási támogatás jogosultját a b) pontban meghatározott
jogkövetkezményekre,
b)	az adott tanévben igazolatlanul mulasztott ötvenedik kötelező tanórai foglalkoztatás után -
amennyiben a védelembe vétel még nem áll fenn - elrendeli a gyermek védelembe vételét, továbbá
az iskoláztatási támogatás folyósításának felfüggesztését.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni, ha a közoktatási intézmény kötelező
tanórai foglalkozásai tekintetében
a)	nevelőszülőnél, hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett,
43
b)	gyermekotthonban elhelyezett,
c)	javítóintézetben nevelt vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi
gondoskodás alatt álló,
d)	szociális intézményben elhelyezett
tanköteles gyermek mulasztott.”
72.	§
A Cst. 20. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő - ideértve a kiskorú szülőt a 11. § (4)
bekezdésében meghatározott esetben -, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt]
„a) gyermek 3. életévének betöltéséig,”
73.	§
A Cst. 20/A. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A nagyszülő részére a gyermekgondozási segélyre való jogosultság az (1) bekezdésben
foglalt feltételek fennállása esetén kizárólag akkor állapítható meg, ha]
„b) a jogosultsági feltételek - ide nem értve a kereső tevékenység folytatásából adódó kizáró
körülményt - a szülő esetében is fennállnak.”
74.	§
A Cst. a következő 20/B. §-sal egészül ki:
„20/B. § (1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától
számított hat hónap időtartamig gyermekgondozási segélyre jogosult az örökbefogadó szülő - a
házastársi és rokoni örökbefogadás kivételével -, amennyiben a gyermek az örökbefogadás előtti
gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a)-b) pontjai szerinti életkort már betöltötte,
azonban a 10. életévét még nem töltötte be.
(2)	Amennyiben a gyermek a 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkort az
örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezést követő hat hónapon belül tölti be, akkor az
örökbefogadó szülő 20. § (1) bekezdése szerinti gyermekgondozási segélyre való jogosultsága a
gyermek 20. § (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti életkorának betöltését követően a jogosultság
kezdő időpontjától számított hat hónap elteltéig meghosszabbodik.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerint gyermekgondozási segélyben részesülő személy kereső
tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat.”
44
75.	§
A Cst. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy - ide nem értve a nagyszülőt, az
örökbefogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját -
kereső tevékenységet
a)	a gyermek egyéves koráig nem folytathat,
b)	a gyermek egyéves kora után heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat,
vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés az otthonában történik.
(2)	A kiskorú szülő gyermekének gyermekgondozási segélyben részesülő gyámja
időkorlátozás nélkül folytathat kereső tevékenységet. ”
76.	§
A Cst. 21/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21/A. § (1) A gyermekgondozási segélyben részesülő nagyszülő kereső tevékenységet a
gyermek hároméves kora után, a 21. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározottak szerint folytathat.
(2)	A 27. § (1) bekezdésében foglaltakon túl nem jár gyermekgondozási segély a
nagyszülőnek, ha - kormányrendeletben meghatározott kivétellel - a gyermeket napközbeni ellátást
biztosító intézményben [Gyvt. 41. § (3) bek.] helyezik el.”
77.	§
A Cst. 23. és 24. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„23. § Gyermeknevelési támogatásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki saját
háztartásában három vagy több kiskorút nevel. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének
betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
24.	§ A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc
órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés
otthonában történik.”
78.	§
A Cst. 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E fejezet hatálya a 2. §-ban meghatározottakon túl kiterjed arra az anyasági támogatás
igénylésének időpontjában a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó nőre, aki a
terhessége alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - a Magyar
Köztársaság területén terhesgondozáson vett részt.”
45
79.	§
(1)	A Cst. 37. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„ (5) Ha a gyámhatóságként eljáró jegyző a családi pótlék természetbeni nyújtását vagy az
iskoláztatási támogatás felfüggesztését rendeli el, a kincstár a jegyző határozatában foglaltak szerint
intézkedik az ellátás természetbeni nyújtását, illetve a felfüggesztést elrendelő települési
önkormányzat részére a kincstárban megnyitott családtámogatási folyószámlára (a továbbiakban:
családtámogatási folyószámla) utalásáról.
(6)	A családi pótlékot az elrendelést, illetve a megszüntetést követő második hónaptól kell
természetben biztosítani, illetve pénzbeli formában folyósítani.”
(2)	A Cst. 37. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„ (7) A felfüggesztett iskoláztatási támogatást a felfüggesztés elrendelését, illetve
megszüntetését követő második hónaptól kell a családtámogatási folyószámlára, illetve a jogosult
számára folyósítani.”
80.	§
A Cst. 45. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdésben meghatározott célra az alábbi személyes adatok tarthatók nyilván:]
„ f) a jogosult munkahelyére és heti munkaidejére, valamint fizetési számlaszámára vonatkozó
adat;”
81. §
A Cst. 50. §-a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és
foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel megállapított 20. § (1)
bekezdés a) pontját és 23. §-át a 2010. április 30-át követően született gyermekek esetében is
alkalmazni kell.
(6)	Az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és
foglalkoztatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi ... törvénnyel megállapított 11. § (2)
bekezdését - 2010. augusztus 30-ára visszamenőleges hatállyal - a közoktatási intézményben a
tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató azon személyre is alkalmazni kell,
aki után 2010. augusztus hónapjára a családi pótlékot a 11. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti
összegben folyósították.”
46
82. §
A Cst.
a)	8. § (3) bekezdés e) pontjában a „háztartásban,” szövegrész helyébe a „háztartásban, vagy”
szöveg,
b)	11. § (1) bekezdés j) pontjában a „8. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „8. § (3)
bekezdése” szöveg,
c)	12. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontjában a „8. § (2) bekezdésének” szövegrész helyébe a
„8. § (3) bekezdés” szöveg,
d)	12. § (2) bekezdésében a „valamint a 20. és a 23. §” szövegrész helyébe a „valamint az (1)
bekezdés, a 20. és a 23. §” szöveg,
e)	37. § (4) bekezdésében a „benyújtását követő 5 munkanapon” szövegrész helyébe a
„megérkezését követő naptól számított nyolc napon” szöveg,
f)	41. § (2) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „harminc napon” szöveg,
g)	43. § (4) bekezdésében és 44. § (1) bekezdésében a „10 munkanapon” szövegrész helyébe
a „tizenöt napon” szöveg
lép.
83.	§
Hatályát veszti
a)	a Cst. 8. § (3) bekezdés f) pontjában a „vagy” szövegrész,
b)	a Cst. 51. § b) pontjában a „szociál- és” szövegrész.
4.	A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény módosítása
84.	§
A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI.
törvény (a továbbiakban: Fot.) 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A fogyatékos személyek szabadidő- és tömegsportját a Wesselényi Miklós
Sportközalapítvány támogatja, a fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása a
központi költségvetésből történik.”
85.	§
A Fot. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„20. § A 21. §-ban megjelölt állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének
biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai
felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további
feladatokat állapíthat meg.”
47
86. §
A Fot. 23. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha
a)	vakok személyi járadékában részesül,
b)	magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c)	utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.”
87.	§
A Fot.
a)	21. §-ában az „A közalapítvány” szövegrész helyébe az „A 20. § szerinti szervezet”
szöveg,
b)	23/E. § (5) bekezdésében a „22 munkanapon” szövegrész helyébe a „30 napon” szöveg
lép.
5.	A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény
módosítása
88.	§
A magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvény (a
továbbiakban: Jtv.) 6. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(1) A fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi
esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet a
térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatást az 5. §-ban meghatározott időkerettel való gazdálkodás,
valamint a finanszírozás tekintetében ellenőrzi, továbbá az ellenőrzés céljából nyilvántartást vezet a
térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatásról. A szervezet a nyilvántartásban szereplő személyes
adatok adatkezelője és adatfeldolgozója.”
89.	§
(1)	A Jtv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet
a)	a térítésmentes jelnyelvi tolmácsszolgáltatás,
b)	a közszolgáltatási tevékenység, valamint
c)	a 10. § (4) bekezdése szerinti szóbeli vizsgák
során csak az folytathat, aki büntetlen előéletű, a tolmácsolási tevékenység tekintetében nem
áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, továbbá rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel, megfelel az ott meghatározott egyéb
48
feltételeknek, valamint eleget tesz az ott meghatározott, továbbképzésre és szakmai gyakorlatra
vonatkozó előírásoknak.”
(2)	A Jtv. 8. § (4) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:
(A Névjegyzék tartalmazza a jelnyelvi tolmács)
„h) továbbképzésen történő részvételének helyét, időpontját és időtartamát, valamint a
továbbképzést végző szervezet megnevezését,
i)	igazolt szakmai gyakorlatának időtartamát,
j) tevékenységének szüneteltetése esetén annak tényét, valamint időtartamát.”
(3)	A Jtv. 8. § (5) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
(A Névjegyzékben szereplő adatokból a Névjegyzéket vezető hatóság a honlapján közzéteszi a
jelnyelvi tolmács)
„g) tevékenységének szüneteltetése esetén annak tényét, valamint időtartamát.”
(4)	A Jtv. 8. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Törölni kell a Névjegyzékből annak a jelnyelvi tolmácsnak az adatait, aki a törlést kéri, a
tolmácsolási tevékenység folytatásához szükséges szakmai gyakorlatot vagy továbbképzési
kötelezettséget nem teljesítette, a büntetlen előéletre vonatkozó feltételnek már nem felel meg, vagy
a tolmácsfoglalkozás gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll. A Névjegyzékből törölt jelnyelvi
tolmácsok adatait a Névjegyzéket vezető hatóság elkülönítetten kezeli.
(7)	A Névjegyzéket vezető hatóság a büntetlen előéletre vagy a tolmácsfoglalkozás
gyakorlásától eltiltásra vonatkozó kizáró feltétel fennállását bármikor ellenőrizheti. Felhívására a
Névjegyzékbe bejelentkező, vagy az abban szereplő jelnyelvi tolmács hatósági bizonyítvánnyal
igazolja, hogy vele szemben nem áll fenn a kizáró feltétel.”
90.	§
A Jtv. 31. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy
rendeletben állapítsa meg)
„d) a jelnyelvi tolmácsolási tevékenységet folytatók Névjegyzékén szereplő jelnyelvi
tolmácsok kötelező továbbképzésére, szakmai gyakorlatára, valamint az azok bejelentésére,
igazolására és ellenőrzésére vonatkozó szabályokat. ”
91.	§
(1)	A Jtv. 10. § (1) bekezdésében az „a Közalapítvány” szövegrész helyébe az „a 6. § (1)
bekezdése szerinti szervezet” szöveg lép.
49
(2)	A Jtv.
a)	6. § (3) és (5) bekezdése az „a Közalapítvány” szövegrész helyett az „az (1) bekezdés
szerinti szervezet” szöveggel,
b)	6. § (4) bekezdése az „A Közalapítvány” szövegrész helyett az „Az (1) bekezdés szerinti
szervezet” szöveggel
lép hatályba.
(3)	A Jtv. 13. §-a az „A Közalapítvány” szövegrész helyett az „A 6. § (1) bekezdése szerinti
szervezet” szöveggel
lép hatályba.
6.	Az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény módosítása
92.	§
Hatályát veszti az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári
Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény
a)	39. § (4) bekezdése,
b)	40. § (3) bekezdése,
c)	41. § (3) és (4) bekezdése.
93.	§
Nem lép hatályba az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári
Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény
a)	1. § (1) és (2) bekezdése,
b)	2-5. §-a,
c)	6. § (2) bekezdése,
d)	7-9. §-a,
e)	11. §-a,
f)	12. § (2) bekezdése,
g)	13. §-a,
h)	16. §-a,
i)	18-21. §-a
j) 22. § (1) bekezdése,
k) 23-24. §-a,
l) 41. § (5) bekezdés második mondata,
m) 41. § (6)-(9) bekezdése.
7.	A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény
módosítása
50
94.	§
A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Flt.) 8. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A helyi önkormányzat a külön törvényben meghatározott foglalkoztatási feladatainak
ellátása során)
„a) külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szervez,”
95.	§
Az Flt. 10/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A MAT tagjait a munkaadók képviselői tekintetében az OÉT-ben képviselettel
rendelkező országos munkaadói szövetségek, a munkavállalók képviselői tekintetében az OÉT-ben
képviselettel rendelkező országos munkavállalói szövetségek jelölik, egyéb megegyezés hiányában
az általuk képviseltek részéről teljesített munkaerő-piaci járulékfizetés arányának
figyelembevételével. A MAT tagjait a miniszter bízza meg, valamint vonja vissza a megbízást. A
Kormány képviseletét ellátó tagok közül a megbízásra, illetőleg a megbízás visszavonására egy tag
esetében az államháztartásért felelős miniszter, egy tag esetében a társadalmi felzárkózásért felelős
miniszter tesz javaslatot, további négy tag esetében a megbízásról, illetőleg a megbízás
visszavonásáról a miniszter a saját hatáskörében dönt.”
96.	§
Az Flt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az álláskeresési járadék összegét a kérelem benyújtását megelőző, vagy - ha az
álláskeresőként való nyilvántartásba vételre későbbi időpontban kerül sor - az álláskeresőnek az
álláskeresővé válását megelőző négy naptári negyedévben az ezen időszakkal érintett
jogviszonyokban elért, a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról,
valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 19. §-
ának (3) bekezdésében meghatározott munkaerő-piaci járulék alapja (a továbbiakban: járulékalap)
havi átlagos összegének alapulvételével kell kiszámítani. A havi átlagos összeg kiszámítása során
ezen időszak alatt elért járulékalap összegét osztani kell azoknak a hónapoknak a számával,
amelyekben az álláskeresőnek volt járulékalapot képező jövedelme. Ha az álláskereső adott
hónapban nem az egész hónapra vonatkozóan rendelkezik járulékalappal, akkor a hónapot a havi
átlagos összeg kiszámítása során töredékhónapként kell figyelembe venni.”
97.	§
Az Flt. 27. §-a a következő (9a) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Ha az álláskeresési járadékban részesülő személy az álláskeresési járadék folyósítási
idejének kimerítését megelőzően nem a lakó- vagy tartózkodási helyén létesít a (8) bekezdésben
meghatározott feltételeknek megfelelő munkaviszonyt, a (9) bekezdésben meghatározott mértékű
51
juttatást a részére - kérelmére - egy összegben a kereső tevékenységre vonatkozó bejelentési
kötelezettség teljesítését követő legközelebbi számfejtés alkalmával kell kifizetni.”
98.	§
Az Flt. 54. §-a a következő (14a) bekezdéssel egészül ki:
„(14a) Az álláskereső aktív munkahelykereső tevékenysége és álláskeresőként való
nyilvántartása szünetel, ha az álláskereső
a)	a munkaügyi központ által támogatott képzésben vesz részt,
b)	rövid, 90 napot meg nem haladó időtartamú kereső tevékenységet (kivéve az egyszerűsített
foglalkoztatást) folytat, továbbá
c)	- az időtartamtól függetlenül - közfoglalkoztatásban vesz rész.”
99.	§
Az Flt.
a)	14. § (1) bekezdés f) pontjában a „közhasznú munkavégzésben” szövegrész helyébe a
„közfoglalkoztatásban” szöveg,
b)	14. § (4) bekezdés b) pontjában a „rendelkezésre állási támogatásra” szövegrész helyébe a
„bérpótló juttatásra” szöveg,
c)	17. §-át megelőző az „Önfoglalkoztatás támogatása” alcím helyébe az „Az álláskeresők
vállalkozóvá válását elősegítő támogatás” alcím,
d)	25. § (5) bekezdésben a „közhasznú foglalkoztatást, valamint a külön jogszabályban
meghatározott közmunkát és a közcélú foglalkoztatást” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatást”
szöveg,
e)	29. § (1) bekezdés c) pontjában a „közhasznú munkavégzés” szövegrész helyébe a
„közfoglalkoztatás” szöveg,
f)	48. §-ában a „közcélú munkát” szövegrész helyébe a „közfoglalkoztatást” szöveg, valamint
a „közcélú foglalkoztatáshoz” szövegrész helyébe „közfoglalkoztatáshoz” szöveg,
g)	54. § (17) bekezdésében a „(13) bekezdés c)-e) pontjában” szövegrész helyébe a „(14)
bekezdés g)-i) pontjában” szöveg,
h)	57/B. § (2) bekezdés cb) pontjában a „közmunka” szövegrész helyébe „közfoglalkoztatás”
szöveg
lép.
100.	§
Hatályát veszti az Flt.
a)	8. § (5) bekezdése,
b)	14/A. §-át követő az „Álláskeresők vállalkozóvá válásának elősegítése” alcím,
c)	16/A. §-a,
d)	16/B. §-a,
e)	25. § (2) bekezdés a) pontja,
f)	54. § (10), (12) és (13) bekezdése,
g)	57/B. § (2) bekezdés c) pontjának cc)-cd) és cj) alpontjai,
52
h.) 29. § (2) bekezdésében a „- figyelemmel a 26. § (9) bekezdésében foglaltakra -” szöveg,
valamint
i)	58. § (8) bekezdés b) pontjában a „továbbá az álláskeresési megállapodás” szöveg.
8. A foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005.
évi CLXXX. törvény módosítása
101. §
(1)	A foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló
2005. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: Fbtv.) 2. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kedvezmény - az e törvényben megállapítottak szerint
-	akkor is megilleti a munkáltatót, ha az álláskereső jogviszonya a köztisztviselők jogállásáról szóló
1992. évi XXIII. törvény 17/B. §-ában, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII.
törvény 10. § (4) és (5) bekezdésében meghatározottak szerint szűnt meg.”
(2)	Hatályát veszti az Fbtv. 2. § (5) bekezdés c) pontjában a „a köztisztviselők jogállásáról
szóló 1992. évi XXIII. törvény 17/B. § (1) bekezdésében,” szöveg.
9. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá
az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása
102. §
A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását,
illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az
ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény
a)	1. § (2) bekezdés 1. pontjának d) alpontjában, valamint 6. § (1) bekezdés b) alpontjában a
„rendelkezésre állási támogatásra” szövegrész helyébe a „bérpótló juttatásra” szöveg,
b)	1. § (2) bekezdés 11. alpontjában a „rendelkezésre állási támogatásban” szövegrész helyébe
a „bérpótló juttatásban” szöveg
lép.
10.	Záró rendelkezések
103. §
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2010. december 31-én lép
hatályba.
53
(2)	E törvény 1. § (1) és (3) bekezdése, 2-6. §-a, 8-14. §-a, 16-32. §-a, 33. § (1)-(3)
bekezdése, 34. §-a, 35. § (1) bekezdése, 36. § (1) bekezdése, 37-87. §-a, 89-90. §-a és 91. § (1) és
(3)	bekezdése, 94-102. §-a és a (8) bekezdés 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 15. §-a, 33. § (4) bekezdése és 35. § (2) bekezdése 2011. január 15-én lép
hatályba.
(4)	E törvény 1. § (2) bekezdése és 36. § (2) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
(5)	E törvény 7. §-a, valamint 33. § (5) bekezdése 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
(6)	E törvény 1-90. §-a, 91. § (1) és (2) bekezdése, 92-102. §-a 2011. szeptember 2-án
hatályát veszti.
(7)	E törvény 91. § (3) bekezdése és 103. § (1)-(7) bekezdése 2017. szeptember 2-án hatályát
veszti.
(8)	E törvény rendelkezéseit a közhasznú munkavégzés támogatása, valamint a rendelkezésre
állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatása tekintetében a hatályba
lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell. A közhasznú munkavégzés támogatására,
valamint a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy foglalkoztatásának támogatására
vonatkozóan e törvény hatálybalépését megelőzően megkötött hatósági szerződéseken alapuló
jogokra és kötelezettségekre a támogatás iránti kérelem benyújtása időpontjában hatályos
szabályokat kell alkalmazni.
54
INDOKOLÁS
az egyes szociális, gyermekvédelmi, családtámogatási, fogyatékosságügyi és foglalkoztatási
tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Javaslat közepes terjedelemben módosítja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
szóló 1993. évi III. törvényt (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi
igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvényt (a továbbiakban: Gyvt.) és a családok támogatásáról
szóló 1998. évi LXXXIV. törvényt (a továbbiakban: Cst.).
A fentiek mellett a Javaslat kis terjedelemben módosítja a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényt (a továbbiakban: Fot.), a magyar
jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról szóló 2009. évi CXXV. törvényt (a továbbiakban:
Jtv.), az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvényt, a foglalkoztatás
elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Flt.), a
pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a
családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvényt és
a foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2005. évi
CLXXX. törvényt.
A Javaslat a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások körében egyrészt az aktív korúak
ellátására vonatkozó szabályozásnak a Nemzeti Közfoglalkoztatási Programban megfogalmazott
célkitűzésekkel összehangolt módosítását, másrészt a lakásfenntartási támogatás rendszerszerű
átalakítására és kibővítésére vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Felülvizsgálatra került a korábban a települési önkormányzat által megszervezett ún. közcélú
foglalkoztatás jogintézménye, valamint az aktív korú, munkaképes személyek állami foglalkoztatási
szervvel fennálló együttműködési kötelezettségének szociális törvénybeli szabályozása. A korábbi
rendelkezésre állási támogatást 2011-től a szabályozás filozófiájához megnevezésében is jobban
illeszkedő ún. bérpótló juttatás váltja fel.
A jelenleg a rendelkezésre állási támogatásra előírt jogosultsági feltételeken túl a juttatás
2012-ben már csak annak a személynek lesz folyósítható, aki a jogosultság felülvizsgálatát
megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni. További jogosultsági feltételként
a helyi önkormányzat pedig rendeletben írhatja elő, hogy a bérpótló juttatásban részesülő a
lakókörnyezetét rendben tartsa.
Mivel az önkormányzatok közfoglalkoztatásban betöltött szerepe alapvetően megváltozik, a
bérpótló juttatásban részesülőkre vonatkozó együttműködési szabályokat is módosítani szükséges.
Jövő évtől megszűnik a közcélú foglalkoztatás, azonban a juttatásban részesülő köteles továbbra is
együttműködni a munkaügyi szervezettel, hiszen a közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát a
munkaügyi kirendeltség ajánlja fel a bérpótló juttatásban részesülő személynek.
A lakásfenntartási támogatás 2011. szeptember 1-jén hatályba lépő, rendszerszerű
átalakítására az energiatámogatási rendszerrel kapcsolatos kormányzati változtatások okán kerül
sor. A Javaslat szerinti módosítás elfogadásával a korábbi energiatámogatási rendszer alsó két
jövedelmi kategóriájába tartozó közel egymillió háztartás továbbra is jogosult lesz állami
támogatásra.
A gáz- és távhőtámogatási rendszer megszűnésével és a lakásfenntartási támogatás
feltételrendszerének átalakításával egyszerűsödik és egységesebbé válik a lakhatással összefüggő
szociális ellátások rendszere, másrészt - tekintettel arra, hogy a lakásfenntartási támogatás
valamennyi lakhatással kapcsolatos kiadásra kiterjed - szélesebb körben részesülhetnek
támogatásban azok a rászorulók is, akik egyéb fűtési nemeket (pl. fa, szén, palackos gáz, fűtőolaj
stb.) használnak.
A Javaslat részét képezi az Szt. személyes gondoskodást nyújtó szociális szolgáltatásokra
vonatkozó szabályainak módosítása is. A módosítások elsősorban hosszabb ideje fennálló
problémákat kezelnek, amelyek célja a szociális szolgáltatások stabilabb működtetésének
biztosítása.
Lényeges eleme a módosításnak a nyilvántartási rendszer átláthatóbbá tétele, az ellátások
igénylésével kapcsolatos formakényszer megszüntetése, valamint a kötelező írásbeliség helyett
rugalmasabb eljárás lehetővé tétele. Ezek az intézkedések jelentősen enyhítik mind az ellátottak,
mind a szolgáltatók adminisztrációs terheit, és orvosolják a jogalkalmazási nehézségeket. Az elmúlt
években a fenntartók számára a kötelezően elvégzendő adminisztrációs tevékenységek lényeges
terhet jelentettek. A módosítás a nyilvántartás vezetést célhoz rendeli, kisebb humánerőforrást és
időráfordítást igényel. Az így módosuló adminisztrációs rendszer növeli a fenntartók és ellátottak
elégedettségét.
A Gyvt. tekintetében a Javaslat egyrészt tartalmazza a 2011. évi költségvetéshez kapcsolódó
módosításokat. Ennek keretében megvalósul az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése az
általános iskola 8. évfolyamán tanuló, rászoruló gyermekekre, valamint a gyermekétkeztetés térítési
díja a napközbeni ellátási formáknál (bölcsőde, óvoda, iskolai napközi) megemelésre kerül a
nyersanyagköltség legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltséggel.
A Gyvt. módosításainak másik jelentős részét azok a rendelkezések teszik ki, amelyeket
ugyan az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári Törvénykönyv
hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény tartalmazott, de nem
kötődnek az új Polgári Törvénykönyvhöz és szakmai indokok miatt hatálybalépésük továbbra is
szükséges. Ezek közé tartozik a kapcsolattartásra vonatkozó szabályok módosítása, a felügyelt
kapcsolattartás bevezetése, az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek szabályozásának
törvényi szintre emelése.
A rendelkezések harmadik köre a Gyvt. legutóbbi módosítása óta felmerült szakmai célú
módosításokat tartalmazza. Így a gyermekmunka elleni fellépés érdekében a gyermekvédelmi
jelzőrendszeri tagok közé bekerül a munkaügyi hatóság, hangsúlyossá válik, hogy a települési
önkormányzat a bölcsődés korú gyermekek napközbeni ellátását bölcsőde fenntartása mellett
családi napközi működtetésével is biztosíthatja, lehetővé válik, hogy a családok átmeneti otthonába
a várandós anya férje vagy élettársa is beköltözhessen, kimondásra kerül továbbá a különleges
hivatásos nevelőszülő alkalmazásának lehetősége.
A Cst. módosításának elsődleges célja a gyermekgondozási segély (GYES) szabályainak a
módosítása. A Javaslat tartalmazza a GYES folyósítási idejének két évről három évre történő
visszaállítására vonatkozó módosítást, ismételten megteremtve ezzel a szülők számára a
2
lehetőséget, hogy egyéni körülményeikre tekintettel a gyermek három éves koráig
megválaszthassák a munkaerő-piacra való visszatérés számukra optimális időpontját. A GYES
folyósítási idejének visszaállításával összhangban a gyermeknevelési támogatást (GYET) újra a
legkisebb gyermek hároméves korától lehet majd igénybe venni, hiszen a GYES folyósítása ezzel
az időponttal szűnik meg.
A Javaslat tartalmazza a GYES melletti keresőtevékenység korlátozására vonatkozó
szabályozást. Azon szülők esetében ugyanis, akik teljes munkaidőben dolgoznak, nincs kieső
jövedelem, amit pótolni kellene. A család és a munkavégzés összeegyeztetését szolgálja a GYES
melletti legfeljebb heti 30 órás időtartamú részmunkaidős munkavégzési korlát, amely alól
kizárólag az otthon végzett munka jelent kivételt. A szabályozás összhangja érdekében a GYET
mellett végezhető kereső tevékenység időtartama is 30 órában kerül meghatározásra.
A Javaslat bevezeti az örökbefogadói GYES jogintézményét, azaz lehetővé teszi, hogy a - 10.
életévét még be nem töltött - gyermek örökbefogadását követően az örökbefogadó szülők
valamelyike 6 hónap időtartamban akkor is igénybe vegye a GYES-t, ha az általános szabályok
szerint arra már nem, vagy 6 hónapnál rövidebb időre lenne jogosult. Mindez elősegíti a 3 évesnél
idősebb, több traumán átesett, különböző mértékben sérült kisgyermekek hazai örökbefogadását.
A Javaslat a fentieken túlmenően tartalmaz néhány, a jogalkalmazói gyakorlatban felmerült
probléma megoldását szolgáló, pontosító rendelkezést, így pl. lehetővé teszi a családi pótlék
egyenlő arányban, de két jogosult számára történő folyósítását abban az esetben, ha a szülők
bírósági döntés alapján megosztva, egyenlő időtartamokban gondoskodnak gyermekükről. A
Javaslat - az Alkotmánybíróság vonatkozó döntésének megfelelően - módosítja az anyasági
támogatás szabályait is, így az ellátást a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó, és a
terhesgondozáson való részvétel feltételét teljesítő anyáknak a jövőben állampolgárságra tekintet
nélkül biztosítani kell.
A Javaslat a kormányzati struktúra változásának megfelelően módosítja a Munkaerőpiaci
Alap Irányító Testülete kormányzati oldala összetételére vonatkozó rendelkezést.
A Javaslat ösztönzi az álláskeresőket arra, hogy a lakó-tartózkodási helyüktől eltérő
helységben vállaljanak munkát. Az álláskeresési járadéknak a folyósítási idő lejártát megelőzően
történő munkaviszony létesítése esetén a Javaslat lehetővé teszi a törvény alapján járó összeg
azonnali kifizetését egy összegben, ha az álláskereső a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől eltérő
helyen vállal munkát. A gyakorlati tapasztalatok alapján a Javaslat pontosítja az Flt.-nek az
álláskeresési járadék összege kiszámítására vonatkozó szabályát.
2011. január 1-jétől a közfoglalkoztatásnak új rendszere alakul ki. Megszűnik a közhasznú
foglalkoztatás támogatása, a közcélú munka, a közmunka. A közfoglalkoztatás támogatásának új
rendszerére vonatkozó szabályokat az Flt. 43. §-ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazó
szabályt alapul véve kormány-rendelet tartalmazza majd. A Javaslat hatályon kívül helyezi az Flt -
nek a közhasznú munkavégzés támogatására, a rendelkezésre állásit támogatásra jogosult személy
foglalkoztatásának támogatására vonatkozó szabályát, átvezeti a törvényen az új rendszernek
megfelelő módosításokat.
A Javaslat kibővíti az Flt. szabályait arra vonatkozóan, hogy az álláskeresőként való
nyilvántartás szünetelésére mely esetekben kerülhet sor. Ezen túlmenően a Javaslat tartalmazza a
foglalkoztatás bővítése és rugalmassá tétele érdekében szükséges intézkedésekről szóló 2010. évi
3
LVIII. törvény 2. §-ának módosítását, amelyet a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII.
törvény módosuló rendelkezéseivel való összhang megteremtése indokol.
A Javaslat átvezeti a közfoglalkoztatás új rendszerének megfelelően, a pályakezdő fiatalok, az
ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását
követően munkát keresők foglalkoztatásáról szóló 2004. évi CXXIII. törvényben a szükséges
módosításokat.
4
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Szt. jövedelem-fogalmának módosítását egyrészt az indokolta, hogy a rendelkezés a
jogszabály-szerkesztési elveknek megfelelően tagolt és jól értelmezhető, áttekinthető legyen,
másrészt - a jogszabályok közötti koherencia megteremtése érdekében - átvezetésre kerültek az
egyszerűsített foglalkoztatás keretében, illetőleg a korábban alkalmi munkavállalói könyvvel
végzett munkára vonatkozóan időközben bekövetkezett törvényi változások.
A Javaslat szűkíti az egyházi fenntartók fogalmát azzal, hogy kizárólag a Kormánnyal a
szociális feladatok ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak (ideértve a Magyar
Katolikus Egyházat) tartoznak az Szt.-ben meghatározott egyház fogalma alá.
Annak ellenére, hogy az alkalmi munkavállalói könyvvel végzett foglalkoztatást 2010. április
1 -jétől az egyszerűsített foglalkoztatás váltotta fel, mégis előfordulhat, hogy a szociális ellátásra
való jogosultság utólagos vizsgálatánál olyan időszakot is figyelembe kell venni, amelyben a
személy alkalmi munkavállalói könyvvel végzett munkával szerzett jövedelmet, így az erre való
utalást jelen Javaslat keretében egyelőre nem lehet hatályon kívül helyezni.
A 2. §-hoz
2011-től a közfoglalkoztatás három jelenlegi formája, a közmunka, közhasznú munka és
közcélú munka megszűnik, és helyettük egységes közfoglalkoztatás kerül bevezetésre. A módosítás
ezt a fogalmi változást vezeti át a törvényben.
A 3. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a jogosulatlanul igénybe vett szociális ellátás visszafizetésekor
fizetendő kamatra vonatkozó szabályokat.
A 4. §-hoz
A szociális szolgáltatásokra vonatkozó hatályos, adatkezelést előíró szabályozási rendszer
duplikációkat tartalmaz, indokolatlanul tesz különbséget az állami és a nem állami fenntartók
között, és nem különül el az ellátást igénylőkre és az ellátottakra nyilvántartott adattartalom a cél
szempontjából. Ennek orvoslása érdekében a nyilvántartási rendszer szabályai egyértelművé válnak
a célhoz kötöttség figyelembevételével, megszűnnek a párhuzamosságok, összességében a
szektorsemlegesség jegyében csökkennek a nyilvántartási rendszer fennálló anomáliái.
Kiemelendő, hogy az új nyilvántartási rendszerben meghatározásra kerül, mely adatokat kell
vezetni az ellátást igénylőkről és melyeket az igénybevevőkről. Az ellátást igénylőkről szűkített
adattartalmú nyilvántartást kell vezetni, amely nyilvántartásra épül rá a már ellátásban részesülők
nyilvántartása kibővített adattartalommal, így a nyilvántartásokat nem kell párhuzamosan vezetni.
Meghatározásra kerülnek továbbá azok a szolgáltatások, melyek szakmai okból a nyilvántartási
kötelezettség alól részben vagy egészben kivételt képeznek.
5
Az 5. §-hoz
A rendelkezésre állási támogatás helyébe a módosítással a bérpótló juttatás lép. A rendelkezés
ennek megfelelően a jegyzői hatáskörbe tartozó szociális ellátások között a rendelkezésre állási
támogatás helyett a bérpótló juttatást szabályozza.
Az általános szabályoktól eltérően a bérpótló juttatásra való jogosultság esetében nem
kétévente, hanem évente történő felülvizsgálatot ír elő a Javaslat, mivel a bérpótló juttatás esetében
évente meg kell vizsgálni, hogy a jogosult legalább 30 nap időtartamban folytatott-e
keresőtevékenységet, illetve részt vett-e munkaerőpiaci programban, képzésben.
A 6. §-hoz
A tartós munkanélküliek hatékonyabb foglalkoztatása érdekében - a Nemzeti
Közfoglalkoztatási Programban foglaltakkal összhangban - 2011. január 1-jétől átalakul a
közfoglalkoztatás rendszere, megszűnik annak jelenlegi három formája, és egységes
közfoglalkoztatás kerül bevezetésre. Az új típusú közfoglalkoztatásra vonatkozó szabályokat a
foglalkoztatási tárgyú jogszabályok fogják tartalmazni, azonban a jogszabályi koherencia
megteremtése érdekében módosulnak a Szt. aktív korúak ellátására vonatkozó szabályai is.
A már említettek szerint a jelenlegi rendelkezésre állási támogatást az ún. bérpótló juttatás
váltja fel. A bérpótló juttatás szabályainak többsége megegyezik a rendelkezésre állási támogatás
szabályaival. Új elem azonban, hogy a jövőben a települési önkormányzat rendeletben előírhatja,
hogy a juttatásban részesülő a lakókörnyezetét tartsa rendben. Az eltérő helyi viszonyok miatt az
egységes központi szabályozás helyett célszerűbb, ha az erre vonatkozó rendelkezéseket a helyi
önkormányzati rendelet tartalmazza, éppen ezért az Szt. kiegészül egy annak megalkotására
felhatalmazó rendelkezéssel.
A bérpótló juttatás folyósítása szünetel, ha az ellátásra jogosult rövid idejű (legfeljebb 90 nap)
keresőtevékenységet folytat, ha közfoglalkoztatásban vesz részt, továbbá a keresetpótló juttatással
járó képzés időtartama alatt. Az aktív korúak ellátására való jogosultság keretében folyósított
pénzbeli ellátásokra vonatkozó szabályok egységessége érdekében a módosítás előírja azt is, hogy a
keresőtevékenység, valamint a keresetpótló juttatással járó képzés időtartama alatt a rendszeres
szociális segély folyósítása is szünetel.
A bérpótló juttatás 2011. december 31-e után csak annak a személynek lesz folyósítható, aki a
jogosultság felülvizsgálatát megelőző egy évben legalább 30 nap munkaviszonyt tud igazolni, vagy
úgy, hogy közfoglalkoztatásban vesz részt, vagy pedig az elsődleges munkaerőpiacon helyezkedik
el. A 30 napba be kell számítani az egyszerűsített foglalkoztatást és a háztartási munkát, valamint a
munkaerő-piaci programban, vagy 6 hónapot meghaladó időtartamú képzésben történő részvétel
időtartamát is. Amennyiben a jogosult ezeknek a feltételeknek nem tud eleget tenni, mert számára
nem tudtak közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát felajánlani, illetve a 30 napot egyéb módon
sem tudta teljesíteni, akkor a 30 nap számításánál az általa teljesített közérdekű önkéntes
tevékenység időtartamát is figyelembe kell venni.
Mivel az önkormányzatok közfoglalkoztatásban betöltött szerepe alapvetően megváltozik, a
bérpótló juttatásban részesülőkre vonatkozó együttműködési szabályokat is módosítani szükséges.
Jövő évtől megszűnik a közcélú foglalkoztatás, így az erre vonatkozó rendelkezések kikerülnek a
törvényből. A bérpótló juttatásban részesülő a munkaügyi szervezettel köteles együttműködni,
számára a közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát a munkaügyi kirendeltség ajánlja majd fel.
6
Megszűnik az a lehetőség, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult személy a bérpótló
juttatásra jogosult személyek együttműködési kötelezettségét, azaz elsősorban a
közfoglalkoztatásban való részvételt válassza. Az erre irányuló hatósági szerződést ugyanis az
önkormányzat abban az esetben köthette meg, ha a jogosult közfoglalkoztatását biztosítani tudta.
Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás körébe tartozó munkát a jövőben nem az önkormányzat
ajánlja fel, ilyen hatósági szerződés megkötését nem vállalhatja. A megkötött hatósági szerződések
megszűnnek, az érintett személyekre a továbbiakban ismét a rendszeres szociális segélyre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A 7. §-hoz
A Javaslat több ponton módosítja a lakásfenntartási támogatás jelenlegi rendszerét. A
módosítás célja egyrészt a szociális gáz- és távhő-támogatás megszűnése okán ellátás nélkül maradó
jogosultak befogadása a lakásfenntartási támogatás rendszerébe, másrészt a támogatás
célzottságának és hatékonyságának növelése.
A jogosultsági jövedelemhatárt a törvény az öregségi nyugdíjminimum 250 %-ában határozza
meg a korábbi 150 % helyett, ugyanakkor eltörli a lakásfenntartási költségek jövedelmen belüli
arányára vonatkozó előírást.
A jövedelemszámítás alapja az egy főre jutó jövedelem helyett a háztartás fogyasztási
szerkezetét jobban kifejező fogyasztási egység lesz.
A támogatás célzottságának és hatékonyságának növelése érdekében a módosítás két további
alapvető intézkedést vezet be: az egyik a támogatást igénylők vagyoni helyzetének vizsgálata, a
másik pedig annak előírása, hogy a lakásfenntartási támogatást elsősorban természetben kell
nyújtani.
A 8. §-hoz
Az eddigiekben az ápolási díj összege az öregségi nyugdíjminimumhoz igazodóan, annak
arányában volt meghatározva. Tekintettel arra, hogy az ápolási díjban részesülők többsége az
élethelyzetükből adódóan az ellátást hosszabb ideig veszik igénybe, indokolt az ellátás összegének
fokozatos emelése. Ennek első lépcsőfokaként 2011-ben az ápolási díj alapösszege 1 000 forinttal
megemelkedik. Az ápolási díj alapösszegét a költségvetési törvény rögzíti, az ápolási díj vetítési
alapja a továbbiakban ez az alapösszeg lesz.
A 9. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által
kijelölt módszertani intézmények egyedi támogatásban részesülhetnek. A módosítást az
államháztartásról szóló törvény rendelkezései teszik szükségessé.
A 10. §-hoz
A módosítás megteremti az Egyházi Fenntartók Tanácsa működésének jogi alapját. A Tanács
a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter véleményező, javaslattevő, tanácsadó szerveként
működik a jövőben.
7
A 11. §-hoz
Az Szt. kötelező jelleggel előírja, hogy az intézményvezetőnek a szociális rászorultság
fennállását az igénybevétel során legalább kétévente meg kell vizsgálnia. A módosítás
következtében szociális rászorultság felülvizsgálatát csak azokban az esetekben kell elvégezni,
amikor az ellátott személy állapota nem végleges. Ez egyfelől a szabályok egységesítését jelenti,
mivel a gondozási szükséglet fennállását is határozatlan idejűnek tekintjük, másfelől az eljárások
egyszerűsítését és a felülvizsgálatok számának csökkenését is szolgálja.
A 12. §-hoz
A tanyagondnoki szolgáltatás jelenleg legfeljebb négyszáz fős külterületi vagy egyéb
belterületi lakott helyen engedélyezhető. A gyakorlatban gondot okoz, ha már működő szolgáltatás
esetén a lakosságszám négyszáz fő fölé emelkedik. A rendelkezés lehetővé teszi - a falugondnoki
szolgálathoz hasonlóan - hogy amennyiben a létesítést követően a külterületi vagy egyéb belterületi
lakott hely lakosságszáma 10 %-ot meg nem haladó mértékben emelkedik négyszáz lakos fölé, a
szolgáltatás tovább működhessen.
A 13. §-hoz
A helyi önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről,
valamint a fizetendő térítési díjakról rendeletet alkot. A gyakorlatban a társulások esetében
problémás a döntéshozatali folyamat: a társulás nem hozhat rendeletet, viszont a helyi
önkormányzat ilyen esetekben nem dönthet önállóan. A probléma megoldása céljából, amennyiben
a fenntartó önkormányzati társulás vagy többcélú kistérségi társulás, akkor a társulási
megállapodásban erre kijelölt települési önkormányzat - a társulási megállapodásban
meghatározottak szerint - alkot rendeletet az érintett tárgykörökben. A módosítás várhatóan
elősegíti az egységes jogalkalmazást a társulások körében.
A 14. §-hoz
A hatályos szabályozás mind törvényi, mind miniszteri rendeleti szinten tartalmaz
rendelkezéseket a szociális szakvizsgára, azonban ezek összhangja nem teljes, párhuzamosságuk
megszüntetése indokolt. A duplikáció megszűnik azzal, hogy törvényi szinten mindössze a szociális
szakvizsga részletes szabályait tartalmazó, illetve a szakvizsgára kötelezettek körét meghatározó
miniszteri rendeletekre vonatkozó általános hivatkozás kerül rögzítésre.
A 15. §-hoz
A módosítással törvényi szintre kerülnek a szociális igazgatási bírsággal kapcsolatos
szabályok, és egyidejűleg differenciálódnak a bírságösszegek. Az engedély nélkül nyújtott szociális
szolgáltatás miatt kiszabható szociális igazgatási bírság legmagasabb összegének jelentős emelése
komoly visszatartó erővel bírhat, így hozzájárulhat az illegális szolgáltatást nyújtók számának
visszaszorításához. Az önköltségszámítás szabályának módosulása miatt már nem indokolt
bírságolni az intézményi térítési díj megállapítására vonatkozó szabályok megszegéséért, ezért
módosul a korábbi bírságolási tényállás: az intézményi térítési díj megállapításának elmulasztása
lesz bírságolható.
8
A 16. §-hoz
A tapasztalatok azt mutatják, hogy a 16-18 éves korosztály már kapcsolatba kerül az
alkohollal és drogokkal, és sokszor a "kitudódástól" való félelem tartja őket vissza a
segítségkéréstől. Előfordul olyan helyzet, hogy a fiatal jelentkező problémának érzékeli drog vagy
alkohol fogyasztását, viszont nem tud igénybe venni segítséget pusztán a saját jognyilatkozatával.
Jelenleg ugyanis a korlátozottan cselekvőképes kiskorú igénylő csak a szülő vagy törvényes
képviselője tudtával kerülhet kapcsolatba a szolgáltatóval, hiszen a Polgári Törvénykönyv szerint
nyilatkozata érvényességéhez szükség van a törvényes képviselő beleegyezésére vagy utólagos
jóváhagyására. A módosítással a 16 év feletti kiskorú szenvedélybetegek nappali intézményében,
illetve közösségi ellátásban történő kezelése lehetővé válik a szülő bevonása nélkül is (a szülővel
való együttműködésre azonban változatlanul törekedni kell). A szabályok ezáltal biztosítani tudják,
hogy a fiatal szerhasználó önmaga dönthessen a szolgáltatás igénybevételéről, hozzásegítve őt a
káros tevékenység leküzdéséhez.
A 17-21. §-okhoz
A gyakorlatban problémát okoz, hogy mely esetekben kell a feleknek megállapodást kötniük.
A módosítás meghatározza, melyek azok az aktusok, amelyek megalapozzák az intézményi
jogviszony keletkezését, ugyanakkor egyértelművé válik, hogy a személyes gondoskodást nyújtó
szociális ellátást megalapozó valamennyi körülmény esetében megállapodást is kell kötni, ami
garanciális jelentőséggel bír, elsősorban az ellátott szempontjából.
A megállapodások tartalmára irányadó szabályozás egységessé, szektorsemlegessé válik, mert
az ellátott és a szolgáltató, intézmény közötti viszonyrendszert, az alapvető jogosultságokat és
kötelezettségeket rögzíti a megállapodás, amely alapvetően nem különbözhet attól, hogy állami
vagy nem állami fenntartótól részesül az ellátott ellátásban.
A falu- és tanyagondnoki szolgáltatás esetében általában nem merülnek fel az ellátás
kezdetekor a többi szociális alapszolgáltatás esetében megszokott ellátási elemek, azok nem
tervezhetők, ugyanígy nehezen, vagy egyáltalán nem értelmezhető a szolgáltatás időtartama,
továbbá a szolgáltatás térítésmentes. Erre tekintettel a módosítást követően e két szolgáltatás
esetében nem kell megállapodást kötni.
Az igénylő formai kötöttségtől mentesen, szóban is előterjesztheti az ellátás iránti kérelmét,
ugyanakkor megmarad az írásbeliség lehetősége is. A módosítás értelmében megszűnik továbbá az
írásbeli értesítési kötelezettség abban az esetben, ha az ellátás iránti kérelmet pozitívan bírálták el,
mert ilyenkor elegendő a nyilvántartásba vétel. Elutasítás esetén viszont továbbra is szükséges az
írásbeliség, mivel csak így biztosítható a jogorvoslat. Ez utóbbi kötelezettség kiterjesztésre kerül az
ellátási szerződéssel feladatot ellátó nem állami, egyházi fenntartókra is.
Egyszerűsödnek a soron kívüli elhelyezés szabályai, a soron kívüli igényről az
intézményvezető hoz döntést, megszűnik az orvos, illetve a fenntartó képviselőjének bevonásával
történő döntéshozatal. A gyakorlatban ugyanis gondot okoz a többszemélyes döntéshozatal, mert
ezek a személyek sokszor helyben nem elérhetőek, így lassul az eljárás, több esetben csak formális
döntés születik. Emellett nem is mindig ezen személyek bevonása indokolt, hanem más, az
intézményben dolgozó szakember is megalapozottan részt vehet a döntés meghozatalában.
9
A 22. §-hoz
A Szt. meghatározza a térítésmentesen biztosított szolgáltatások körét. Ezzel összefüggésben
pontosításra kerül, hogy ilyen esetben intézményi térítési díjat nem kell megállapítani. Módosul a
tájékoztatási kötelezettséget előíró rendelkezés is: az intézményi térítési díj összegéről ezeknél a
szolgáltatásoknál nem kell tájékoztatást adni, hiszen az okafogyottá válik.
A 23. §-hoz
A jogalkalmazói gyakorlatban problémaként merült fel, hogy nem egyértelmű a korlátozó
intézkedésekre vonatkozó jogszabályok alkalmazása, illetve az Szt. és az egészségügyről szóló
1997. évi CLIV. törvény viszonya. A jogbizonytalanságot okozó rendelkezések pontosításra
kerülnek, nem érintve a korlátozó intézkedés eddigi szakmai szabályrendszerét. A módosítással
kikerülnek a törvényi szabályokból az egészségügyről szóló törvényben is szabályozott
kérdéskörök.
A 24. §-hoz
A közfeladatot ellátó személyek köre kibővül az intézményi ellátás keretében foglalkoztatott
ápoló, intézményvezető ápoló, gondozó és szociális, mentálhigiénés munkatárs, továbbá falu- és
tanyagondnok személyével. A szociális szolgáltatóknál, intézményekben dolgozók ugyanis olyan
tevékenységet látnak el, amely az állampolgárok szélesebb körét érintő fokozott körültekintést,
felelősséget igényel. A tapasztalatok szerint az elmúlt években egyre gyakoribbá váltak az ellenük
irányuló atrocitások, agresszív megnyilvánulások, bűncselekmények. Az ilyen, egyben fokozottabb
veszéllyel is járó munkakörökben foglalkoztatottak akkor tudnak hatékony munkát végezni, ha az
ellenük irányuló erőszakos cselekményekkel szemben megvédik őket, és magasabb szintű védelmet
élvezhetnek közfeladatot ellátó személyként.
A 25. §-hoz
A szenvedélybeteg, valamint a hajléktalan személyek esetében a jövőben nem lesz feltétele a
rehabilitációs intézménybe való bekerülésnek a rehabilitációs alkalmassági vizsgálat elvégzése. A
jogszabályok ugyanis megfelelően meghatározzák azokat a feltételeket, melyeknek a rehabilitációs
intézménybe kerülő személyeknek meg kell felelniük. A drogrehabilitációs intézmények
mindegyike krónikus rehabilitációs egészségügyi intézmény is egyben, így ezen intézményi kör az
egészségügyi ellátások minimumfeltételei (magasabb orvosi és szakápolói létszám) és protokolljai
szerint is végzi tevékenységét. A hajléktalan személyek rehabilitációs intézményeibe olyan
személyek érkeznek - főleg más hajléktalan-ellátó intézményekből -, akik a rehabilitációs
programban való részvételre alkalmasak és képesek. A rehabilitációs alkalmassági vizsgálat a
gyakorlat szerint ezen ellátotti célcsoportok esetében nem eredményez új információkat, így az
formális jellegűvé vált.
A 26-29. és a 31. §-hoz
Az Szt. a térítési díj megállapításához kapcsolódóan meghatározza a szolgáltatási önköltség
számításának módját, ami számos problémát, jogalkalmazási és jogértelmezési nehézséget vetett fel
a költségnemek, a mutatószámok vonatkozásában. Ezen tételek szűkebb vagy tágabb értelmezése
más és más számítási eredményre vezethet. A módosítás szerint a teljes kiadási költségnem
figyelembe vétele szükséges ahhoz, hogy az intézményi működőképesség fenntartható legyen. Erre
tekintettel az önköltség számítására vonatkozó rendelkezés hatályon kívül helyezésre kerül. Az
10
intézményi térítési díj tartalmi összetevői megmaradnak, de az önköltség elemei bővülhetnek
például a felújítási költségelemekkel.
Valamennyi alapszolgáltatás esetében egyéni jövedelemszámítás kerül bevezetésre: étkeztetés
és házi segítségnyújtás esetében megszűnik a családi jövedelemszámítás. A módosítással
valamennyi szolgáltatásnál egységes - egyéni - jövedelemszámítási mód lesz, így megszűnnek a
jelenlegi jogalkalmazási problémák. Kiskorú igénybe vevő esetén pedig nem a szülők egy főre jutó
jövedelmét, hanem a családban az egy főre jutó jövedelmet kell figyelembe venni. A kiskorúak
ellátására irányadó hatályos szabályozás - azzal, hogy a szülők egy főre jutó jövedelmét veszi
alapul - nem veszi figyelembe a családban élő gyermekeket, így különösen a több gyermekes
családok érintettek hátrányosan a terhelhető jövedelem meghatározásakor. A módosítás kiküszöböli
ezt az anomáliát, arányosabb terhelést biztosítva a családok számára.
A szociális szolgáltatások igénybevétele esetén fizetendő térítési díj szabályainak
felülvizsgálatára és módosítására - különös tekintettel bentlakásos intézmény esetén a pénzvagyon
újbóli terhelhetőségére vonatkozólag - 2008. óta folyamatos fenntartói igény van. Ennek eleget téve
-	a korábbi szabályozáshoz hasonlóan - újból lehetővé válik az intézményi térítési díj megfizetése,
melyhez fedezetül szolgálhat az ellátott pénz-, illetve ingatlanvagyona. A módosítás tehát növeli a
szolgáltatások finanszírozásában az egyéni öngondoskodás és felelősségvállalás szerepét, és
kiterjeszti a fenntartók bevételi forrásainak körét, mely hozzájárul a biztonságos működtetéshez.
Az igénybevételt megelőzően végzett jegyzői jövedelemvizsgálat idősotthoni ellátás esetében
is megszűnik. A jövedelemvizsgálatot - alap- és szakosított ellátások esetében egyaránt - az
intézményvezető végzi el és állapítja meg a személyi térítési díjat.
A 30. §-hoz
Igényként fogalmazódott meg annak a jogszabályi lehetőségnek a megteremtése, hogy az
intézményekben élőknek a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó ellátotti igényei
megvalósításra kerülhessenek, amennyiben ennek költségeit önként vállalják. A tartós bentlakásos
intézményekben élők ugyanis hosszú évekig, sőt akár életük végéig tartózkodnak az
intézményekben, és egyre gyakrabban jelentkezik igényként a jobb anyagi körülményekkel
rendelkező ellátottak részéről, hogy az intézmény azon részeit, melyekben mindennapjaikat töltik,
saját költségükre ízlésük és kényelmük szerint alakíthassák.
Azon ellátottak részéről, akik intézményből való kikerülése már kevéssé valószínű, így az
intézményt szinte saját otthonuknak érzik, a jogalkotó által méltányolható igénynek tekinthető,
hogy saját környezetük állapotára befolyással lehessenek, mindennapi életük színterét maguk
alakíthassák. A szociális intézmények ugyanakkor nem képesek biztosítani, hogy a jogszabály által
előírt feltételek biztosítását meghaladó, az ellátottak által kívánt átalakításokat saját forrásaikból
elvégezzék. Az Szt. jelenleg nem teszi lehetővé, hogy az ellátott anyagi eszközöket bocsásson az
intézmény rendelkezésére ennek érdekében, holott erre önkéntes vállalás esetén, a Polgári
Törvénykönyv által szabályozott szerződés megkötésével mód lenne. Az Szt. hatályos rendelkezései
tiltják, hogy a szociális intézmény a térítési díjon és az egyszeri hozzájáruláson kívül más jogcímen
pénzbefizetést fogadjon el az ellátottól. E szabály alóli kivételként kerül beépítésre a törvénybe,
hogy az ellátott saját írásbeli kezdeményezésére, külön megállapodás alapján anyagi forrásokat
juttathasson az intézmény részére a jogszabályban előírt feltételeket meghaladó igényei
teljesítéséhez, így biztosítva számára azt a szabadságot, hogy befolyásolhassa mindennapi
környezete állapotát.
11
Természetesen e lehetőség nem terjed ki azon átalakításokra, melyekre az intézmény
jogszabály vagy hatósági rendelkezés alapján köteles, ezen munkálatok költségei változatlanul az
intézményeket terhelik. Az ellátottak védelmét szolgáló garanciák beépítésre kerülnek a
módosításba: az ellátott írásban kezdeményezi a megállapodás megkötését, az általa rendelkezésre
bocsátott összeg kizárólag a szerződésben meghatározott célokra használható fel. Szintén
garanciális szabály, hogy azon ellátott részére, aki a fenti célból saját anyagi eszközt bocsátott az
intézmény rendelkezésére, a szerződéskötéstől számított öt évig a jogviszony megszűnése esetén (a
haláleset kivételével) a befizetett összeg időarányos részét vissza kell fizetni. További garanciák az
ellátottal kötött külön megállapodásban kerülhetnek rögzítésre.
A 32. §-hoz
A módosítás felhatalmazó rendelkezéseket állapít meg a Kormány számára a szociális
igazgatási bírsággal kapcsolatban, a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter számára az
Egyházi Fenntartók Tanácsával kapcsolatban, valamint a települési önkormányzatok számára egyes
szociális pénzbeli ellátásokkal és alapszolgáltatásokkal kapcsolatban.
A 33. §-hoz
A Javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg az Szt. előbbiekben vázolt módosításaihoz.
Az aktív korúak ellátásával összefüggő változtatások körében a következőket kell kiemelni.
Annak érdekében, hogy a jegyzők számára ne jelentsen aránytalan terhet a rendelkezésre állási
támogatás bérpótló juttatássá való átalakítása, a törvény előírja, hogy a rendelkezésre állási
támogatásra jogosultakra a bérpótló juttatás szabályait 2011. január 1-jétől határozat hozatala nélkül
alkalmazni kell.
A bérpótló juttatásról az aktív korúak ellátására való jogosultságnak, illetve az ellátás
összegének soron következő felülvizsgálatakor kell határozatot hozni, amelynek végső határideje
2011. április 30. A jogosultság vizsgálata időpontjának meghatározásánál a rendelkezésre állási
támogatásra való jogosultság időtartamát is figyelembe kell venni, azaz a jogosultsági felülvizsgálat
időpontját úgy kell meghatározni, mintha a jogosult továbbra is rendelkezésre állási támogatásban
részesülne.
A bérpótló juttatásra való jogosultság felülvizsgálatára a módosítás az általánostól eltérően
nem kétévente, hanem évente történő felülvizsgálatot ír elő, tekintettel arra, hogy évente meg kell
vizsgálni, hogy a jogosult folytatott-e legalább 30 nap időtartamban keresőtevékenységet, illetve
részt vett-e képzésben, munkaerőpiaci programban. Az első egyéves felülvizsgálat időpontját a
bérpótló juttatásra való jogosultságot megállapító határozat jogerőre emelkedéséhez, azaz a fent
leírt felülvizsgálat időpontjához viszonyítva határozza meg a Javaslat, éppen annak érdekében, hogy
a jegyzőnek elegendő ideje álljon rendelkezésre a szükséges felülvizsgálatok elvégzésére, és ne
kelljen minden egyes, jelenleg rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy felülvizsgálatát
egy időpontban, 2012. január 1-jével elvégeznie.
A Javaslat szerint megszűnik az a lehetőség, hogy a rendszeres szociális segélyre jogosult
személy a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személyek együttműködési kötelezettségét,
azaz elsősorban a közfoglalkoztatásban való részvételt válassza. Az erre irányuló hatósági
szerződést ugyanis az önkormányzat abban az esetben köthette meg, ha a jogosult
közfoglalkoztatását biztosítani tudta. Tekintettel arra, hogy a közfoglalkoztatás körébe tartozó
munkát a jövőben nem az önkormányzat ajánlja fel, ilyen hatósági szerződés megkötését nem
12
vállalhatja. A megkötött hatósági szerződések megszűnnek, az érintett személyekre a továbbiakban
ismét a rendszeres szociális segélyre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
A Javaslat átmeneti szabályt állapít meg azon települési önkormányzatok számára, amelyek
önkormányzati társulásban vagy többcélú kistérségi társulásban vesznek részt. Esetükben felül kell
vizsgálni a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő
térítési díjakról szóló hatályos önkormányzati rendeletet abból a célból, hogy az átmeneti időtartam
letelte után kizárólag a társulási megállapodásban erre kijelölt önkormányzat rendelete tartalmazza
a személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési
díjakról szóló szabályokat.
A 34. §-hoz
A módosítás az érdekvédelmi fórum működtetését csak a tartós bentlakásos intézményekben
írja elő kötelezően. Az átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben az érdekképviseleti fórum
létrehozása nehezen kivitelezhető tekintettel arra, hogy a jogviszony viszonylag rövid időn keresztül
áll fenn, lakói folyamatosan változnak, így funkcióját nem vagy nehezen tudja betölteni.
Az előtakarékossági rendszer kötelező alkalmazása megszűnik azzal, hogy az előtakarékosság
lehetősége megmarad. A kötelező előtakarékosság több ellátottnál nem kivitelezhető, hiszen nem
rendelkeznek jövedelemmel.
A 35. §-hoz
A rendelkezés tartalmazza a bázis-szállás szolgáltatási forma megszüntetését. Tekintettel arra,
hogy a téli ellátás megszervezése során a hajléktalan-ellátó intézmények számára jelenleg is
lehetőség adódik az egész évben működtetett férőhelyek számának ideiglenes megnövelésére
(időszakos férőhely), ráadásul úgy, hogy eközben garantálhatóak bizonyos elhelyezési feltételek, a
bázis-szállás fenntartása nem indokolt, sőt a nyújtott szakmai, ellátási színvonal radikális
lecsökkentését eredményezi. Az ellátórendszer fejlődése mára jelentősen meghaladta a bármilyen
módon létrehozható, körülményeiben nem ellenőrizhető bázis-szállás szolgáltatási szintjét. A bázis-
szállás szükségtelenségét jelzi az a tény is, hogy bevezetése óta sehol nem hoztak létre ilyen
szolgáltatást, melyet - a szociális szolgáltatások legfontosabb adatait nyilvántartó - szociális
regiszter adatai is megerősítenek.
Étkeztetés esetében a települési önkormányzatok eddig nem határozhatták meg jogosultsági
feltételként az igénylők jövedelmi helyzetét, a módosítással azonban erre lehetőség nyílik, így az
önkormányzati szabadság elve teljes mértékben érvényesül. A jövedelmi helyzet jogosultsági
feltételként történő meghatározása lehetőséget teremt arra, hogy az önkormányzatok a legnehezebb
anyagi körülmények között élők étkeztetésének biztosítására kiemelt figyelmet fordítsanak, amivel
a szolgáltatás hozzáférésének garanciális elemei is erősödnek.
A 36. §-hoz
A gyermekvédelmi törvényben a várandós anya válsághelyzetének definiálása a
módosítással általánosabbá válik, a szociális válság - a családi, környezeti, társadalmi
ellehetetlenülés mellett - az egyik szempontként értékelhető.
13
A Javaslat az 1. §-ban foglaltakhoz hasonlóan szűkíti az egyházi fenntartók fogalmát azzal,
hogy kizárólag a Kormánnyal a gyermekjóléti, gyermekvédelmi vagy a szociális feladatok
ellátására is kiterjedő megállapodást kötött egyházak (ideértve a Magyar Katolikus Egyházat)
tartoznak a Gyvt.-ben meghatározott egyház fogalma alá.
A 37. §-hoz
Annak érdekében, hogy a gyermekmunka kitudódjon és a gyermekvédelmi rendszer a
megfelelő intézkedéseket meg tudja tenni, indokolt a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok körébe a
munkaügyi ellenőrzési szervet (munkaügyi hatóságot) is beemelni. A közelmúlt gyakorlati
tapasztalatai (gyermekmunka az autópálya építéseknél) és az állampolgári jogok országgyűlési
biztosának jelzése ugyanis azt mutatták, hogy a munkaügyi hatóság a munkaügyi ellenőrzéskor a
gyermekmunka észlelése esetén nem keresi meg a gyermekvédelmi rendszert. Ebből adódóan
mindenképpen indokolt a gyermekvédelmi jelzőrendszeri tagok között a munkaügyi hatóság
feltüntetése. Ezáltal valósulhat meg a Gyvt. 17. § (4) bekezdésében foglalt azon szankció is, amely
szerint a szociális és gyámhivatal javaslatot tehet a fegyelmi felelősségre vonás kezdeményezésére,
ha a jelzőrendszeri tag jelzési kötelezettségének nem tesz eleget.
A 38. és 39. §-okhoz
A hatályos szabályozás értelmében mindazok számára, akik rendszeres gyermekvédelmi
kedvezményre jogosultak, a települési önkormányzat jegyzője pénzbeli támogatást folyósít július
hónapban. Annak érdekében, hogy ezen támogatás az iskolakezdést segítse elő a gyermekek
számára, indokolt, hogy a jegyző ne július, hanem augusztus hónapban folyósítsa a támogatást a
rászorulók részére. Ehhez kapcsolódóan a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosultaknak
járó pótlék folyósítási időpontja is júliusról augusztusra módosul.
A 40. és 41. §-okhoz
A gyermeki és szülői jogokkal, kötelességekkel összhangban indokolt az átmeneti
gondozásban részesülő - a családok átmeneti otthonában csak egyik szülőjével ellátott gyermek
esetével kiegészítve -, illetve a családból kiemelt gyermek szüleivel való kapcsolattartásáról külön
rendelkezések megalkotása, illetve a meglévő szabályok módosítása. Az átmeneti gondozásban élő
gyermek esetében a gyámhivatal kérelemre szabályozza a kapcsolattartást, abban az esetben, ha a
gyermekek átmeneti otthonában ellátott gyermek szülei (más kapcsolattartásra jogosult
hozzátartozói) külön élnek, és a különélésükből fakadóan ki kell alakítani az ellátott gyermekkel
való kapcsolattartás rendjét, illetve ha a családok átmeneti otthonában csak az egyik szülőjével
ellátott gyermeknek van különélő, kapcsolattartásra jogosult hozzátartozója.
A saját családjában élő gyermek kapcsolattartásának szabályozásától eltérően rögzíti a
Javaslat a hivatalból történő szabályozási kötelezettséget az ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél
vagy gyermekotthonban elhelyezett, továbbá a nevelésbe vett gyermek tekintetében. Ennek során
különösen fontos a gyermek családból történt kiemelését előidéző szülői magatartás értékelése, az
átmeneti nevelésbe vétel felülvizsgálata során a kapcsolattartás szükség szerinti újraszabályozása.
A Javaslat tartalmazza a felügyelt kapcsolattartás alapvető szabályait, illetve a
kapcsolattartási jog szüneteltetésének speciális eseteit. Ennek célja a gyermek bántalmazásának
megakadályozása, illetve a további bántalmazás megelőzése. A gyermek családi kapcsolatainak
fenntartását, ápolását segíti elő a szülőn kívül más hozzátartozókkal - elsősorban testvérrel,
nagyszülővel - való kapcsolattartás szabályozása.
14
A kapcsolattartással összefüggő kiadásokról külön rendelkezést tartalmaz a Javaslat,
rögzítve a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás formájában történő segítségnyújtás lehetőségét,
amely a szülőkkel való kapcsolat fennmaradásában, a saját családba való hazatérés lehetővé
tételében nagy jelentőséggel bír. Ezt a célt szolgálja a területi gyermekvédelmi szakszolgálat
számára - végrehajtási rendeletben részletezendő - feladat előírása is.
A 42. §-hoz
A módosítás a gyermekjóléti szolgáltatás feladatainak pontosítására irányul. Ennek
keretében egyrészt egyértelművé válik, hogy a gyermekjóléti szolgáltatás igénybevételével
önmagában nem minden esetben rendeződnek a gyermek problémái, a családban jelentkező
működési zavarok. A gyermekjóléti szolgáltatás „csupán” elősegítheti ezek megvalósulását.
Másrészt pontosabban felsorolásra kerülnek azok az ellátások, szolgáltatások és hatósági
intézkedések, amelyeket a gyermek veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében a
gyermekjóléti szolgálat kezdeményezhet.
A 43. §-hoz
A módosítás értelmében a bölcsődékben a nyári nyitva tartás rendjét a fenntartó hagyja jóvá.
Ennek keretében határozzák meg azt az időtartamot, amikor nyáron a bölcsőde bezár. Csak akkor
lehet éves karbantartásokat, felújításokat végezni, amikor a bölcsődében nem gondoznak
gyermekeket. A nyári időszakban a fenntartó dönthet - szülői igény esetén - a bölcsődés
gyermekek intézményi gondozásának megszervezéséről.
A 44. §-hoz
Sokszor adódik olyan helyzet, hogy a várandós anya férje vagy élettársa nem tud beköltözni
társa mellé a családok átmeneti otthonába. A gyermeket váró anya helyzete ugyanakkor indokolja,
hogy a számára ebben az időszakban támaszt, segítséget jelentő személy mellette legyen. Az
együttes elhelyezés további indoka, hogy ebben az esetben az apa nem idegenedik el gyermeke
anyjától, illetve a közös lakhatási megoldások keresésére is nagyobb esély van. Szakmailag
mindenképpen indokolt a gyermeket váró pár együttes elhelyezése.
A 45. §-hoz
A különleges hivatásos nevelőszülő alkalmazásának lehetővé tételével a speciális hivatásos
nevelőszülő mellett nevesítést nyer a tartósan beteg vagy fogyatékos, illetve a 3 év alatti gyermeket
ellátó hivatásos nevelőszülő tevékenysége. A módosítás értelmében az lehet különleges hivatásos
nevelőszülő, aki a képesítési előírásoknak megfelel és alkalmas a nála elhelyezett tartósan beteg,
fogyatékos, illetve három év alatti különleges ellátást igénylő gyermek kiegyensúlyozott
nevelésének biztosítására és családjába történő visszakerülésének elősegítésére. A különleges
hivatásos nevelőszülő legalább három, legfeljebb öt gyermek és fiatal felnőtt együttes ellátását
biztosíthatja.
A 46. §-hoz
A nevelőszülő a saját háztartásában teljes körű ellátást nyújt a nála elhelyezett utógondozói
ellátásban részesülő fiatal felnőttnek. Ennek keretében különösen segítséget nyújt a fiatal felnőtt
önálló életvezetéséhez, társadalmi beilleszkedéséhez, hozzátartozóival való kapcsolattartásához.
15
Ehhez külön nevelési tervet nem szükséges készítenie, hiszen az csak a kiskorú ellátottak esetében
indokolt.
A 47. §-hoz
A módosítással a különleges szükségletű gyermek után járó nevelési díj (34 200 Ft/hó helyett
39 900 Ft/hó) és külön ellátmány (8 550 Ft/hó helyett 9 975 Ft/hó) a 3 év alatt gyermek esetében is
megilleti a nevelőszülőt, hivatásos nevelőszülőt. Ezt egyes fenntartók jelenleg is biztosítják
számukra, a gyakorlat azonban nem egységes.
A 48. és 49. §-okhoz
A módosítás pontosítja a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak egyrészt az
örökbefogadással, másrészt a gyám, gondozó tevékenységének segítésével kapcsolatos feladatait.
Előbbi keretében hangsúlyossá válik, hogy a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a titkos és a
nyílt örökbefogadások előkészítésében, valamint a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni
szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítésében is közreműködik. Utóbbi módosítással
az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermek tekintetében az egyéni gondozási-nevelési terv
készítésére vonatkozó szabályozás egyértelművé válik a Gyvt.-ben.
Az 50. §-hoz
A családi pótlék felhasználásával összefüggésben - a gyermeknek vagy családjának - okozott
kárért való önkormányzati felelősség megfogalmazása törvényi szintű szabályozást igényel. A
jegyzői gyámhatóság által kirendelt eseti gondnok esetleges jogszerűtlen eljárása (pl. nem költi az
adott hónapra járó ellátást a gyermekre) nem foszthatja meg a gyermeket és a családját a nekik járó
ellátástól. Ezért mögöttes felelősként, vétkességre tekintet nélkül felel a települési önkormányzat az
eseti gondnok által okozott kárért, kivéve, ha azt a gyermek vagy családja felróható magatartása
okozta. Azonban az önkormányzat kérheti az eseti gondnoktól a kár megtérítését.
Az 51. §-hoz és az 53. §-hoz
A gyermek védelembe vétele fő szabály szerint a nagykorúsága elérésekor megszűnik. Meg
kell szüntetni továbbá a védelembe vételt, ha a gyermekvédelmi gondoskodás más formájáról, így
többek között családbafogadásról döntött a gyámhivatal. A Javaslat a védelembe vétel
megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket két irányban módosítja. Egyrészt lehetővé teszi
nagykorúak esetén is a védelembe vétel fenntartását, ha a tanköteles fiatal felnőtt után folyósított
iskoláztatási támogatás felfüggesztésére még kiskorúsága idején került sor és a fiatal felnőtt
továbbra is mulaszt az iskolából. Másrészt a módosítás a családbafogadás fennállása alatt is
lehetővé teszi a védelembe vétel elrendelését. Előfordul ugyanis, hogy a családbafogadás
intézménye nem hozza meg a várt eredményeket. Ezekben az esetekben is célszerű a fokozatosság
elvét követni, először meghagyva a családbafogadó gyámságát, védelembe vétel mellett indokolt
rendezni a gyermek sorsát, helyzetét.
Az 52. §-hoz
A módosítás az örökbefogadást elősegítő magánszervezetekre vonatkozó, kormányrendeleti
szinten rögzített szabályokat [127/2002. (V. 21.) Korm. rendelet] - a megfelelő módosításokkal -
átemeli a Gyvt.-be. Tekintettel az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek által végzett
adatkezelésre (nyilvántartás vezetése az érintettekről stb.), valamint arra, hogy e szervezetek
16
tevékenysége alapvető jogokat érint, garanciális szempontból a rájuk vonatkozó főbb
rendelkezéseket törvényi és nem kormányrendeleti szinten kell rendezni. A gyermekkereskedelem
megakadályozása terén vállalt nemzetközi kötelezettségeink teljesítése miatt a tervezet fenntartani
javasolja azt a korábbi években bevezetett [127/2002. (VI. 21.) Korm. rendelet 2. § (1) bek.] és
bevált korlátozást, amelynek értelmében az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezetek
tevékenysége kizárólag a Magyarországon élő, magyar állampolgárságú vér szerinti szülő és örökbe
fogadni szándékozó személy közötti kapcsolat létrehozására irányulhat.
Az 54. §-hoz
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette [114/2010. (VI. 30.) AB határozat] a Gyvt. 72. § (4)
bekezdés második mondatát, amely kizárta az ideiglenes hatályú elhelyezésről szóló döntés elleni
fellebbezést. Az intézkedés ideiglenes jellegére és az azt követő kötelező gyámhivatali
felülvizsgálatra tekintettel zárta ki a Gyvt. a fellebbezést. Az Alkotmánybíróság azonban, mivel az
ideiglenes hatályú elhelyezés jelentős mértékben korlátoz alapvető jogot (a szülő gondozási,
nevelési jogát), érdemi döntésnek minősítette azt, amely ellen biztosítani kell a fellebbezést. Az AB
határozatból fakadó azonnali módosítást igénylő problémák (fellebbezést elbíráló szerv kijelölése,
döntés formájának meghatározása) rendezésére a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és
gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 2010. szeptember 30-án hatályba lépő
módosítása keretében került sor. A Javaslatban szabályozott pontosítással egyértelművé válik, hogy
a beutaló szerv döntését követően azonnal meg kell indulnia a gyámhivatali felülvizsgálatnak. A
közigazgatási hatósági eljárási törvény módosításának megfelelően a gyámhivatal számára előírt
eljárási határidők naptári napokban kerülnek meghatározásra.
Az 55. §-hoz
A módosítás a családi napközi, mint napközbeni kisgyermek-ellátási forma elterjesztésére
irányul a települési önkormányzatok körében. A települési önkormányzat a bölcsődés korú
gyermekek napközbeni ellátásának biztosítására irányuló kötelezettségének - a bölcsőde
működtetése mellett - családi napközi formájában is eleget tehet. A módosítás célja, hogy a tízezer
lakónépesség feletti települési önkormányzatok számára hangsúlyossá tegye, hogy a bölcsőde
kötelező fenntartása mellett más napközbeni ellátási formával, tehát családi napközi biztosításával
is megoldhatják a 3 év alatti gyermekek ellátását.
Az 56. §-hoz
A módosítás pontosító jellegű, az Szt. 58. §-ának módosításához hasonlóan az államháztartási
törvénnyel való összhang megteremtését célozza.
Az 57-60. §-okhoz
Az örökbefogadást elősegítő magánszervezetekre vonatkozó szabályozáshoz kapcsolódóan
pontosítani szükséges az örökbefogadást érintő adatkezeléssel összefüggő szabályokat is a Gyvt.-
ben. Szükséges az örökbefogadást elősegítő magánszervezetek által a válsághelyzetben lévő
várandós anyák, a vér szerinti szülők és az örökbe fogadó szülők adatainak kezelésére vonatkozó
rendelkezések pontosítása annak érdekében, hogy a magánszervezetek tevékenysége a működést
engedélyező szerv számára átlátható és ellenőrizhető legyen, továbbá megtörténjen a
magánszervezetek részéről is - hasonlóan a területi gyermekvédelmi szakszolgálatokhoz - az
örökbe fogadható gyermekek adatainak továbbítása az országos örökbefogadási nyilvántartás
számára.
17
A kezelhető adatok körébe bekerülnek a válsághelyzetben lévő várandós anya és a vér szerinti
szülő, valamint az örökbe fogadó szülő családi helyzetére vonatkozó adatok, azaz a családi
állapotára, fennálló házasságára, élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatának tényére, gyermekei
számára és az arra vonatkozó adatok, hogy kivel él egy háztartásban és gyermekei kinek a
gondozásában nevelkednek, valamint a válsághelyzetben lévő várandós anyák tekintetében a
terhesség eltitkolásának tényére, okára vonatkozó adatok. Ez annak érdekében történik, hogy a
számukra szükséges segítség tervezhető legyen, illetve a tevékenység jogszerűsége ezen keresztül is
ellenőrizhető legyen.
A Javaslat tartalmazza továbbá az országos örökbefogadási nyilvántartással és a nemzetközi
örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság adatkezelésével kapcsolatos, eddig törvényi
szinten nem rendezett szabályokat.
A Javaslat pontosítja a gyermekvédelmi törvényben nevesített nyilvántartások adatainak
megismerésére jogosultakra vonatkozó rendelkezéseket is.
A 61. §-hoz
A gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményekben (bölcsődében, óvodában, iskolai
napköziben) - a családi napközi és a házi gyermekfelügyelet kivételével - az alapellátások keretébe
tartozó szolgáltatások közül csak az étkezésért állapítható meg térítési díj. A jelenlegi szabályozás
szerint a bölcsődében, az óvodában, az iskolában (általános és középiskola) biztosított
gyermekétkeztetés keretében kizárólag az élelmezés nyersanyagköltségét (illetve annak ÁFÁ-val
növelt összegét) lehet alapul venni a térítési díj kiszámításánál.
A módosítás célja, hogy a gyermekétkeztetés térítési díjának megállapításánál a továbbiakban
az intézményi térítési díj alapja az élelmezés nyersanyagköltsége mellett a nyersanyagköltség
legfeljebb 50%-át kitevő rezsiköltség egy ellátottra jutó napi összege legyen. A gyermekétkeztetés
biztosítása során a család jövedelmi viszonyai a tekintetben kerülnek figyelembevételre, hogy a
legrászorulóbb családok - azaz a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket,
gyermekeket nevelő családok - számára ingyenes a bölcsődei, az óvodai és jelenleg az iskola 1-7.
évfolyamán biztosított étkeztetés. (Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre az a gyermek
jogosult, akinek családjában az egy főre jutó jövedelem havi összege nem haladja meg az önym
130, illetve 140 %-át.) E mellett a három vagy több, illetve tartósan beteg, fogyatékos és rendszeres
gyermekvédelmi kedvezményre nem jogosult gyermeket nevelő családoknak 50 %-os térítésidíj-
kedvezmény jár a gyermekek után.
A 62. §-hoz
A rendelkezés technikai jellegű, a Gyvt. módosításához kapcsolódó átmeneti szabályt
tartalmaz.
A 63. §-hoz
A rendelkezés a Gyvt. felhatalmazó rendelkezéseit pontosítja, valamint a szociális törvénnyel
megegyező módon felhatalmazást ad az ágazati miniszternek a módszertani intézmények
kijelöléséről és feladatairól szóló rendelet megalkotására.
18
A 64-65. §-okhoz
A rendelkezések a Gyvt. vonatkozásában a hatályon kívül helyező szabályokat és a
szövegcserés módosításokat tartalmazzák. Ezek közül a legjelentősebb, hogy a Gyvt. 148. § (5)
bekezdés ac) alpontjának módosításával megvalósul az ingyenes gyermekétkeztetés kiterjesztése a
8. évfolyamos tanulókra. Az elmúlt években a gyermekétkeztetés normatív kedvezménye
fokozatosan egyre nagyobb jogosulti körre lett kiterjesztve. A 30, illetve 50%-os normatív
kedvezmények mellett 2003. szeptember 1-jével az óvodai étkezésben részt vevő, 2004. január 1-
jétől már a bölcsődében ellátott, illetve 2006. január 1-jétől az általános iskola 1-4. osztályában
tanuló, 2008. január 1-jétől az általános iskola 5. osztályában tanuló, 2009. január 1-jétől az
általános iskola 6. évfolyamán tanuló, majd 2010. január 1-jétől már az általános iskola 7.
évfolyamán tanuló és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek számára is
ingyenes étkeztetést kell biztosítani. A „Legyen jobb a gyermekeknek!” Nemzeti Stratégiáról, 2007-
2032 szóló 47/2007. (V. 31.) OGY határozat végrehajtásával kapcsolatos kormányzati feladatokról
(2007-2010.) szóló 1092/2007. (XI. 29.) Korm. határozat 29. pontja szerint a gyermekek szociális
biztonságának növelése érdekében 2010-ig fokozatosan be kell vezetni az általános iskola felső
tagozatán is a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülők számára az ingyenes
étkeztetést. E feladat végrehajtásának utolsó lépcsőjét jelenti, hogy a Javaslat 2011. évtől az
általános iskola 8. évfolyamán tanuló és rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult
gyermekek számára is biztosítja az ingyenes gyermekétkeztetést. A rendelkezés költségvetési
forrása a Magyar Köztársaság 2011. évi költségvetésében tervezésre került.
A másik jelentősebb módosítás az óvodáztatási támogatást érinti. A jelenleg hatályos
szabályok szerint az óvodáztatási támogatás első alkalommal történő folyósításának feltétele, hogy
a gyermek legalább 3 hónapig rendszeresen járjon óvodába. Ha az óvodai beíratás az év második
felében történik, első alkalommal decemberben kell folyósítani a támogatást. Ahhoz, hogy a
decemberi folyósítás megvalósulhasson, az óvodának november közepéig kell leigazolnia az
óvodába járást [149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet 68/G. § (3) bek.]. Az óvodai nevelési év
kezdetétől (szeptember 1.) november közepéig azonban nem telhet el a jogosultság alapját képező
három havi rendszeres óvodába járás, ami az érintett szülők és a támogatást megállapító hatóság
számára egyaránt nagy nehézséget jelent. Ezért indokolt az óvodáztatási támogatás
feltételrendszerében a három havi rendszeres óvodába járás helyett a két havi rendszeres óvodába
járást előírni.
A 66. §-hoz
A Javaslat a Cst. módosításával pontosítja a nevelési ellátás jogosultsági szabályait, kivéve a
javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás
alatt álló gyermekek vagyonkezelői joggal felruházott gyámját, illetve eseti gondnokát a lehetséges
jogosulti körből, hiszen az érintett gyermekek életkoruknál fogva nem lehetnek nevelési ellátásra
jogosultak.
A 67. §-hoz
A Javaslat módosítja az iskoláztatási támogatásra jogosultak körét, ide sorolva a
javítóintézetben nevelt, vagy büntetés-végrehajtási intézetben lévő gyermekvédelmi gondoskodás
alatt álló gyermekek vagyonkezelői joggal felruházott gyámját, illetve eseti gondnokát.
A Cst. 8. §-ának (3) bekezdése szerint saját jogán jogosult iskoláztatási támogatásra az a
közoktatási intézményben a tankötelezettsége megszűnését követően tanulmányokat folytató
19
személy, akinél nincs olyan más személy (például mert a szülők meghaltak, vagy a gyámság
megszűnt), aki az általános szabályok szerint igényelhetné az iskoláztatási támogatást.
A tankötelezettség főszabályként annak a tanévnek a végéig tart, amikor a gyermek betölti a
18. életévét. Ugyanakkor a 8. § (3) bekezdésében szabályozott körülmények a gyermek nagykorúvá
válásához kötődnek. Mivel a személy saját jogán csak a tankötelezettségének végét követően
jogosult a családi pótlékra, így keletkezhet néhány hónapnyi „űr”, amelyben a jogosult személyéről
nem rendelkezik a törvény, ezért ki kell tehát mondani, hogy ebben az esetben a gyermek a
nagykorúvá válását követően saját jogon jogosult a családi pótlékra.
A 68. §-hoz
A gyakorlatban előfordul, hogy a bíróság a gyermek elhelyezéséről akként dönt, hogy egyenlő
időszakokban felváltva gondozzák a gyermeket a szülők. Ilyen esetben nem lehet megállapítani,
hogy ki a családi pótlék jogosultja, hiszen annak egyik jogosultsági feltétele, hogy a szülő a
gyermeket saját háztartásában nevelje. A Javaslat ezért lehetővé teszi a családi pótlék egyenlő
arányban, de két jogosult számára történő folyósítását abban az esetben, ha a szülők bírósági döntés
alapján megosztva, egyenlő időtartamokban gondoskodnak gyermekükről.
A 69. §-hoz
A családtámogatási törvény korábbi szabályai szerint a közoktatási intézményben
tanulmányokat folytató gyermek, aki után 18 éves korát megelőzően magasabb összegű családi
pótlékot folyósítottak, a tanulmányai folytatásának ideje alatt ugyanolyan összegben volt jogosult
családi pótlékra, mint nagykorúvá válása előtt. A hatályos szabályok szerint azonban nem
egyértelmű, hogy ezen kedvezőbb elbírálás alá esnek-e azon nagykorú tanulók, akik bár
egészségkárosodásuk mértéke nem éri el az 50%-ot (alapesetben felnőtt korúaknál ez a feltétele a
magasabb összegű ellátásnak), de nagykorúvá válásukat megelőzően magasabb összegű családi
pótlékra voltak jogosultak. A szabályozás célja, hogy újra egyértelművé tegye ezeknek a
családoknak a magasabb összegű támogatás folyósítását a tanulmányok folytatásának idejére.
A 70. §-hoz
A módosítás a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény fogalmaival való összhang
megteremtését szolgálja.
A 71. §-hoz
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a családjukból kiemelt, gyermekvédelmi szakellátásban
élő (nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett) gyermekek esetében nem az iskoláztatási
támogatás felfüggesztésével és a védelembe vétellel érhető el a tankötelezettség teljesítése,
esetükben ezek hatékonyan nem alkalmazható intézkedések. A gyermek családból való
kiemelésének hátterében sok esetben a diszfunkcionálisan működő, kötelezettségeit nem teljesítő
család, a magatartási zavarokat mutató gyermek áll. A problémák egyik eleme lehet, hogy a
gyermek nem jár rendszeresen iskolába. A gyermekvédelmi gondoskodás kiemelt célja az ő
esetükben annak elérése, hogy rendszeresen járjanak iskolába. E folyamathoz azonban idő kell, nem
valószínű, hogy a családból való kiemelést követően azonnal rendeződik a probléma.
Az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének bevezetésével a jogalkotó a saját családjukban
nevelkedő gyermekek szüleit kívánta rábírni arra, hogy járassák gyermekeiket iskolába. A családból
20
kiemelt, gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekek gyámjainál az iskoláztatási
támogatás felfüggesztése ugyanezzel az „ösztönző erővel” már nem bír. Egyrészt a gyermekotthon-
vezetőknek, nevelőszülőknek jogviszonyukból, gyámi tisztségükből adódó kötelezettségük, hogy
biztosítsák a gyermek tankötelezettségének teljesítését. Másrészt szigorú elszámolással tartoznak,
illetve ellenőrzés alatt állnak a tekintetben, hogy a gyermek után járó ellátásokat valóban a
gyermekre költötték-e el. Esetükben tehát nem kell attól tartani, hogy az iskoláztatási támogatást
nem a gyermek szükségleteire fordítják.
Amennyiben a nevelésük alatt álló gyermeknél hosszabb távon sem sikerül elérniük a
rendszeres iskolába járást, az ő „szankcionálásukra” nem az iskoláztatási támogatás felfüggesztése,
hanem egyéb eszközök állnak rendelkezésre (nevelőszülői jogviszony megszüntetése, gyámi
tisztségből való felmentés). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő gyermekeknél ezért nem
indokolt az iskoláztatási támogatás felfüggesztése, ahogyan a javítóintézetben nevelt vagy büntetés-
végrehajtási intézetben lévő, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermeknél, valamint a
szociális intézményben elhelyezett gyermeknél sem.
A 72. §-hoz
A Javaslat a gyermekgondozási segély folyósítási idejét két évről három évre állítja vissza. Az
ikergyermekek esetében továbbra is a tankötelessé válás évének végéig, míg a tartósan beteg,
súlyosan fogyatékos gyermekek esetében 10 éves korig jár a gyermekgondozási segély.
A 73. és 76. §-okhoz
A gyermekgondozási segély mellett folytatható keresőtevékenység szabályainak változásával
összhangban módosulnak a nagyszülői gyermekgondozási segélyre vonatkozó rendelkezések is. A
nagyszülő keresőtevékenységet továbbra is csak a gyermek harmadik életévének betöltését
követően, azonban napi 4 óra helyett heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat.
A 74. §-hoz
A Javaslat bevezeti az örökbefogadói gyermekgondozási segély jogintézményét. A módosítás
lehetővé teszi, hogy a 10. életévét még be nem töltött gyermek örökbefogadását követően az
örökbefogadó szülők valamelyike 6 hónap időtartamban akkor is igénybe vegye a GYES-t, ha az
általános szabályok szerint (a gyermek életkora miatt) arra már nem, vagy 6 hónapnál rövidebb
időre lenne jogosult. Az örökbefogadói GYES-ben részesülő személy heti 30 órát meg nem haladó
időtartamban folytathat keresőtevékenységet.
A 75. §-hoz
A Javaslat heti 30 órában korlátozza a gyermekgondozási segély mellett folytatható kereső
tevékenység időtartamát. Az otthon végzett munka esetében a kereső tevékenység folytatásának
továbbra sincs időbeli korlátja. Két speciális jogosulti kör, a nagyszülők, illetve az örökbefogadói
GYES-ben részesülők esetében a Javaslat eltérő szabályokat tartalmaz.
A 77. §-hoz
A gyermekgondozási segély folyósítási idejének visszaállításával összhangban a
gyermeknevelési támogatást (GYET) újra a legkisebb gyermek hároméves korától lehet majd
igénybe venni, hiszen a GYES folyósítása ezzel az időponttal szűnik meg. A GYET mellett
21
végezhető kereső tevékenység időtartamát - összhangban a GYES mellett folytatható kereső
tevékenységre vonatkozó szabályozással - a Javaslat 30 órában határozza meg.
A 78. §-hoz
Az Alkotmánybíróság a 123/2010. (VII. 8.) AB határozatában mulasztásban megnyilvánuló
alkotmányellenességet állapított meg amiatt, hogy a jogalkotó nem szabályozta azonos feltételek
szerint az anyákat megillető jogosultságokat, és ezzel kizárta az anyasági támogatásra jogosultak
köréből azokat, akik bár az anyasági támogatás jogosultsági feltételeit teljesítik, de mivel nem
tartoznak a Cst. hatálya alá, mégsem lehet azt számukra megállapítani. A mulasztásban
megnyilvánuló alkotmányellenesség megszüntetésére az Alkotmánybíróság 2010. december 31-i
határidőt szabott.
A Javaslat az Alkotmánybíróság döntésének megfelelően előírja, hogy az anyasági támogatást
a Magyar Köztársaság területén jogszerűen tartózkodó, és a terhesgondozáson való részvétel
feltételét teljesítő anyáknak állampolgárságra tekintet nélkül biztosítani kell.
A 79. §-hoz
A módosítás az iskoláztatási támogatás felfüggesztésével kapcsolatos pontosító
rendelkezéseket tartalmaz, megteremtve az összhangot a Gyvt. vonatkozó rendelkezéseivel.
A 80. §-hoz
A módosítás lehetővé teszi a családtámogatási ügyben hatáskörrel rendelkező szerv számára,
hogy a jogosult heti munkaidejére vonatkozó adatot kezelje. Az adatra az egyes gyermekgondozási
támogatások mellett folytatható keresőtevékenység időkorlátja betartásának ellenőrizhetősége
érdekében van szükség.
A 81. §-hoz
A Cst. módosításával kapcsolatos átmeneti szabályok kimondják, hogy a gyermekgondozási
segély folyósítási időtartamának 3 évre történő visszaállítása vonatkozik azokra a gyermekekre is,
akik 2010. április 30-át követően, azaz a GYES folyósítási idejét két évben meghatározó törvény
hatályba lépését követően, és e törvény hatályba lépését megelőzően születtek.
A Javaslat 2010. augusztus 30-ára visszamenőleges hatállyal biztosítja, hogy a közoktatási
intézményben tanulmányokat folytató gyermek, aki után 18 éves korát megelőzően magasabb
összegű családi pótlékot folyósítottak, a tanulmányai folytatásának ideje alatt ugyanolyan
összegben legyen jogosult családi pótlékra, mint nagykorúvá válása előtt, függetlenül attól, hogy
egészségkárosodásának mértéke eléri-e az 50%-ot.
A 82-83. §-okhoz
A módosítás a Cst.-n belüli összhang megteremtését szolgáló, illetőleg szövegpontosító
rendelkezéseket tartalmaz. Tartalmazza továbbá az eljárási határidők munkanap helyett naptári
napban történő megállapítása szempontjából szükséges módosításokat.
22
A 84-87. §-okhoz
A Kormány által alapított közalapítványokkal és alapítványokkal kapcsolatos időszerű
intézkedésekről szóló 1159/2010. (VII. 30.) Korm. határozat által előírt felülvizsgálati eljárás
megállapításai alapján szükséges intézkedésekről szóló kormányhatározat szerint a Fogyatékos
Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány megszűnik, és céljainak megvalósítására,
feladatának további ellátására többségi részesedéssel, közhasznú szervezetként nonprofit gazdasági
társaságot kell alapítani. A fogyatékos személyek sportjának támogatási módja, amelyre eddig a
szabályozás szerint közalapítványi közreműködéssel került sor, szintén változik. Ezért a Fot.-ban
szereplő közalapítványokra vonatkozó rendelkezések ennek megfelelően módosulnak.
A tervezet tartalmazza továbbá a Fot. kisebb pontosítását, mely szerint fogyatékossági
támogatásra nem csak az a súlyosan fogyatékos személy nem jogosult, aki magasabb összegű
családi pótlékban részesül, hanem az sem, aki után magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
E pontosítás nyomán a fogyatékossági támogatás és a családi pótlék együttfolyósítási tilalma
következetesen érvényesül.
Az eljárási határidők munkanap helyett naptári napban történő egységes megállapítása
céljából a tervezetben a Fot. ez irányú módosítása is szerepel.
A 88-91. §-okhoz
A Jtv. módosításának egyik célja a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására
létrehozott közalapítványra történő hivatkozások módosítása a közalapítvány megszüntetéséről és
feladatainak nonprofit kft. útján történő ellátásáról szóló kormánydöntés okán.
Másrészt a Jelnyelvi Tolmácsok Országos Névjegyzékére (a továbbiakban: Névjegyzék)
vonatkozó szabályok kiegészülnek a tolmácsok kötelező továbbképzésére, valamint szakmai
gyakorlatára vonatkozó rendelkezésekkel. Ehhez kapcsolódóan a Névjegyzékből való törlés esetei
is kiegészülnek azon esetekkel, amikor a tolmácsok a továbbképzésen való részvételi, vagy a
szakmai gyakorlatra vonatkozó kötelezettségüknek nem tettek eleget. Ezen túl a miniszteri rendelet
megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések is kiegészítésre kerülnek a Névjegyzéken
szereplő jelnyelvi tolmácsok kötelező továbbképzésére, szakmai gyakorlatára, és az azok
bejelentésével, ellenőrzésével, igazolásával kapcsolatos szabályok megalkotására történő
felhatalmazással. Az állam vagy a közszolgáltatást nyújtó szervek által finanszírozott, vagy az
oktatással összefüggésben szervezett szóbeli vizsgák során biztosított jelnyelvi tolmácsolás
folytatásához szükséges feltételek szigorítása a tolmácsolás szakmai színvonalának növekedését
eredményezi, mely az azt igénybe vevő siket, nagyothalló vagy siketvak személyek számára a
részükre biztosított szolgáltatás minőségének javulását jelenti. A szakmai követelmények
következetes érvényesülése miatt egyúttal nő a jelnyelvi tolmács szakma társadalmi elismertsége is.
Emellett a szabályozás kiegészül azzal a rendelkezéssel, amely szerint, ha a jelnyelvi tolmács
a tevékenységének szüneteltetését kéri, akkor ezt a tényt, valamint a szüneteltetés időtartamát a
Névjegyzéken, valamint az annak alapján a Névjegyzéket vezető hatóság honlapján közzétett
adatok között fel kell tüntetni. A Névjegyzéket vezető hatóság a Névjegyzékben nyilvántartja
továbbá a jelnyelvi tolmácsolási tevékenység folytatásához szükséges továbbképzésre és szakmai
gyakorlatra vonatkozó előírások teljesítésével kapcsolatos adatokat is.
23
A 92-93. §-okhoz
A rendelkezések az egyes szociális és munkaügyi tárgyú törvényeknek az új Polgári
Törvénykönyv hatálybalépésével összefüggő módosításáról szóló 2010. évi XXXIX. törvény
módosítását tartalmazzák. Az Alkotmánybíróság 51/2010. (IV. 28.) AB határozata és ezzel
összefüggésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2009. évi CXX. törvény hatályba nem lépéséről,
valamint az ezzel összefüggő törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXIII. törvény értelmében
az új Polgári Törvénykönyv (új Ptk.) eredetileg 2011. január 1-jétől hatályba lépő rendelkezései
sem lépnek hatályba. Sem az AB határozat, sem a fenti törvény nem rendezte viszont az egyes
ágazati törvényeknek az új Ptk.-val összefüggő már kihirdetett módosításainak a „sorsát”. A
Javaslat keretében ezért rendelkezni kell arról, hogy a szociális tárgyú törvényeknek, az Flt.-nek, a
közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek, valamint a Bérgarancia Alapról
szóló 1994. évi LXVI. törvénynek az új Ptk.-hoz kapcsolódó, a 2010. évi XXXIX. törvénnyel
kihirdetett módosításai 2011. január 1-jétől nem lépnek hatályba.
A 94. §-hoz
A Javaslat módosítja az Flt.-nek az önkormányzatok feladataira vonatkozó rendelkezését,
figyelemmel a közfoglalkoztatás új rendszerének kialakítására, valamint arra, hogy a jövőben a
rendelkezésre állási támogatást a bérpótló juttatás váltja fel.
A 95. §-hoz
A kormányzati struktúra változásából adódóan a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
és különös tekintettel az akciótervezésre feladat- és hatásköre, hogy a társadalmi felzárkózás
érdekében kidolgozza és koordinálja azon szakpolitikákat, amelyek a foglalkoztatás bővítését
célozzák. A Nemzetgazdasági Minisztérium feladat- és hatásköre, hogy kidolgozza a Kormány
foglalkoztatás-politikai koncepcióját és ellássa a foglalkoztatáspolitika koordinációjával kapcsolatos
feladatokat, továbbá programokat dolgoz ki a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben lévők
foglalkoztatására, valamint a foglalkoztatási válsághelyzetekből adódó kedvezőtlen munkaerő-piaci
hatások csökkentésére. E körben az NGM ellátja a közfoglalkoztatási formák rendszerének
működtetésével kapcsolatos feladatokat, rendelkezik a munkahelyteremtést, illetve a közmunka
támogatását elősegítő fejezeti kezelésű előirányzatok felett, a jogszabályok keretei között
rendelkezik a Munkaerőpiaci Alap felett, figyelemmel kíséri a foglalkoztatási folyamatokat,
elkészíti a munkaerő-keresletre és kínálatra vonatkozó prognózisokat. Indokolt, hogy ennek a
feladatváltozásnak megfelelően a Munkaerőpiaci Alap Irányító Testületében a kormány oldal
összetétele is módosuljon oly módon, hogy abban egy tag jelölésére a társadalmi felzárkózásért
felelős miniszternek legyen hatásköre.
A 96. §-hoz
A Javaslat módosítja az álláskeresési járadék összege kiszámítására vonatkozó szabályt. Az
Flt. szabályai szerint az álláskeresési járadék összegét az álláskeresővé válást megelőző négy
naptári negyedévben elért munkaerőpiaci járulék alapja havi átlagos összegének alapulvételével kell
kiszámítani. A törvény nem rendelkezik arról, hogy a havi átlagos összeg kiszámítása milyen
módszer szerint történik. A Javaslat kiegészíti az Flt. szabályát az erre vonatkozó rendelkezéssel.
24
A 97. §-hoz
A Javaslat ösztönzi az álláskeresőket arra, hogy a lakó-tartózkodási helyüktől eltérő
helységben vállaljanak munkát. A Javaslat lehetővé teszi a törvény alapján járó összeg azonnali
kifizetését egy összegben, ha az álláskereső az álláskeresési járadék folyósítási idejének kimerítését
megelőzően a lakóhelyétől, tartózkodási helyétől eltérő helyen vállal munkát.
A 98. §-hoz
A Javaslat kibővíti az Flt. szabályait arra vonatkozóan, hogy az álláskeresőként való
nyilvántartás szünetelésére mely esetekben kerülhet sor. Erre azért van szükség, mert a
nyilvántartásba vétel és a nyilvántartásból való törlés szabályait is az Flt. tartalmazza.
A 99. §-hoz
A közfoglalkoztatás új rendszerének megfelelően a Javaslat keresztülvezeti a törvényen a
kisebb jelentőségű fogalmi módosításokat.
A 100. §-hoz
A § a közfoglalkoztatás új rendszeréből következő hatályon kívül helyező rendelkezéseket
tartalmaz.
A 101. §-hoz
A módosítást a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosuló
rendelkezéseivel való összhang megteremtése indokolja.
A 102. §-hoz
A Javaslat átvezeti a közfoglalkoztatás új rendszerének megfelelően, a pályakezdő fiatalok, az
ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását
követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas
foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvényben a szükséges módosításokat.
A 103. §-hoz
A Javaslat Záró rendelkezések alcímében kerül sor a hatálybalépés és a hatályvesztés
megállapítására.
25