﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1817. számú
törvényjavaslat
a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2010. november
2010.	évi ... törvény
a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról
Az Országgyűlés a pénzügyi stabilitás valamint a magánnyugdíjpénztárakból a
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel kapcsolatos egyes feladatok
biztonságos és átlátható ellátása érdekében a következő törvényt alkotja:
I. fejezet
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap
1.	Az Alap jogállása, vagyona
1.	§ A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény (a
továbbiakban: Mpt.) 123. § (6) bekezdésében foglaltak alapján a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes személyek portfolióját képező eszközöket az
Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak kell átadni.
2.	§ (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) jogi személy.
(2)	Az Alap székhelye: Budapest.
(3)	Az Alap vagyonát képezik az 1. §-ban foglaltak szerint átadott eszközök.
(4)	Az Alap bevételét képezik a vagyonba tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az
eszközök hozamából származó bevételek.
(5)	Az Alapot vagyona, bevételei és jövedelme után társasági adó-, helyi adó-, illetőleg
illetékfizetési kötelezettség nem terheli.
(6)	Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag az e törvényben meghatározott célokra
használhatók fel.
(7)	Az Alap kezelője az Állami Adósságkezelő Központ Zrt. (a továbbiakban ÁKK).
2.	Az Alap szervezete
3.	§ Az Alap legfőbb döntéshozó szerve az Alap Irányító Testülete (a továbbiakban: Testület). Az
Alap vagyona feletti rendelkezési jogosultság a Testületet illeti meg e törvényben foglaltak szerint.
4.	§ (1) A Testület öt tagból áll. A Testület elnökét és egy tagját az államháztartásért felelős
miniszter, további egy-egy tagját a nyugdíjpolitikáért felelős miniszter, valamint a kormányzati
tevékenység összehangolásáért felelős miniszter jelöli ki. A Testület tagja továbbá a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője. Az elnök és a
miniszterek által jelölt tag kijelölése határozatlan időre szól.
(2)	Az elnök és a tagok tiszteletdíjra, költségtérítésre vagy más juttatásra nem jogosultak.
(3)	A Testület elnökének, tagjának megbízatása megszűnik:
a)	amennyiben megbízatását 90 napon túl nem képes ellátni,
b)	a kijelölő által történő visszahívással,
c)	a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv vezetője kivételével
lemondással,
d)	a halálával.
(4)	A Testület üléseit az elnök hívja össze és vezeti, továbbá ellátja a Testület döntéseinek
előkészítésével és azok végrehajtásával kapcsolatos feladatokat. A Testület ülését az elnök köteles
összehívni, ha azt a tagok többsége, vagy ha az elnököt, tagot kijelölő valamelyik miniszter
kezdeményezi.
2
(5)	A Testület ülésein tanácskozási joggal részt vehet az ÁKK vezetője vagy az általa kijelölt
személy.
(6)	A Testület határozatképes, ha legalább 3 tag jelen van, döntéseit az összes tag többségének
szavazatával hozza.
(7)	A Testület tagjai személyesen kötelesek eljárni.
5.	§ Az Alapot, illetve a Testületet harmadik személyekkel szemben, valamint bíróság és más
hatóságok előtt a Testület elnöke képviseli.
3.	Az Alap működése, gazdálkodása
6.	§ A Testület az Alap eszközeinek felhasználása körében az államháztartás helyzetének
kiegyensúlyozása céljából dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli
ütemezéséről, rendelkezik az Alap pénzeszközeinek a 7. § szerint történő befizetéséről, valamint a
fenti cél megvalósulásának veszélyeztetése nélkül az államadósság csökkentésére történő
fordításáról.
7.	§ Az Alap vagyonát képező eszközök értékesítéséből származó bevételt a Nyugdíjbiztosítási
Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló
törvényben meghatározott előirányzata javára kell befizetni vagy azt az államadósság csökkentésére
kell fordítani.
8.	§ (1) Az Alap pénzforgalmi számláját a kincstár vezeti.
(2)	Az Alap pénzügyi eszközeinek nyilvántartása céljából az ÁKK-nál értékpapír letéti- és
értékpapírszámlát, valamint ügyfélszámlát vezet.
(3)	Az Alap eszközeinek nyilvántartásával, kezelésével és értékesítésével járó költségek az Alapot
terhelik.
9.	§ (1) Az Alap vagyonát képező pénzügyi eszközök értékesítését a Testület 7. § szerinti
rendelkezései alapján az ÁKK végzi.
(2)	Az Alapnak az 1. § szerint átadott, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő
értékpapírokat az átadást követően be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem lehetnek.
10.	§ (1) Az Alap évente május 31-ig beszámol az Országgyűlésnek az Alap előző évi
tevékenységéről és működéséről, valamint e törvény alkalmazásának tapasztalatairól. A beszámolót
nyilvánosságra kell hozni.
(2)	Az ÁKK honlapján közzé kell tenni
a)	az Alap vagyonának összetételét, értékét,
b)	a központi költségvetés javára teljesített befizetések összegét,
c)	az államadósság csökkentésére fordított összeget.
11.	§ Az Alap működését és gazdálkodását az Állami Számvevőszék ellenőrzi.
II.	fejezet
Záró rendelkezések
4.	Felhatalmazó rendelkezés
12.	§ Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg az Alap működésére és
gazdálkodásra vonatkozó szabályokat.
5.	Hatályba léptető rendelkezés
13.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A 34. § 2011. január 1-jén lép hatályba.
3
6.	Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
14.	§ (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 113/A. §-
ának (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
(E feladatkörében az ÁKK Rt.)
„m) közreműködik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzügyi eszközeinek kezelésében
és értékesítésében.”
(2)	Az Áht. 113/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az ÁKK Rt. (1) és (2) bekezdés szerinti tevékenysége körében az állam által kibocsátott vagy
állami kezességgel, illetve állami garanciával biztosított, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok,
továbbá a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk
végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.)
6.	§-ának a-d), h), i), j) és k) pontjában meghatározott pénzügyi eszközök tekintetében a Bszt. 5. §-a
(1)	bekezdésének a)-d) és f)-h) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységet,
valamint a Bszt. 5. §-a (2) bekezdésének a), b), d), g) és h) pontjaiban meghatározott befektetési
szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást végezhet.”
7.	A magánnyugdíjról és magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény módosítása
15.	§ Az Mpt. 4. § (2) bekezdés v) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„v) a tag követelése: a felhalmozási időszakban a tag egyéni számlájának egyenlege, a járadékos
időszakban a tag által választott szolgáltatás tartalékából az őt a jövőben még megillető szolgáltatás
értéke, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés esetén a tag egyéni
számlaegyenlege, valamint a pénztárak garancia alapja garanciális kifizetésekre fordítható
pénzeszközeinek az egy főre jutó összege.”
16.	§ Az Mpt. 4. § (2) bekezdése az alábbi zsk) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában:)
„zsk) visszalépő tagi kifizetések: a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépés
esetén a tag jogosult a követelésének részét képező egyéniszámla-egyenleg tagdíjbefizetése alapján
kiszámított, a zsj) pontban meghatározott hozamgarantált tőke összege feletti összegének és a
pénztártagságának ideje alatt befizetett tagdíjkiegészítés összegének felvételére, vagy annak
önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárnál vezetett tagi számláján, vagy a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számláján történő jóváírására.”
17.	§ Az Mpt. 5. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
4
„(4) A pénztártag követelése - a tulajdonlás elve szerint - a pénztártag tulajdona, amelyre az e
törvényben foglaltak szerint kedvezményezett jelölhető. A pénztártag követeléséért a pénztár, és az
e törvényben meghatározott feltételek szerint az Alap tartozik helytállni.”
18.	§ Az Mpt. 24. § (10) és (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(10) A 23. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben a magán-nyugdíjpénztári tagnak a
magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról - ha e törvény
eltérően nem rendelkezik - személyazonosságának ellenőrzése céljából személyesen, a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervnél (a továbbiakban:
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv) kell nyilatkoznia. Azt a magán-nyugdíjpénztári tagot, aki a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv előtti nyilatkozattételben testi fogyatékossága, egyéb
egészségügyi ok miatt vagy azért akadályozott, mert személyi szabadságát korlátozó büntetés vagy
intézkedés hatálya alatt áll, nyilatkozattételének lehetővé tétele érdekében - kérésére - a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv felkeresi (a továbbiakban: helyszíni nyilatkozattétel). A helyszíni
nyilatkozattétel lehetőségét a magán-nyugdíjpénztári tag 2011. január 21-éig írásban kérheti a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szervtől. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló időtartam alatt tartósan
külföldön foglalkoztatott, tartós külföldi szolgálatot teljesítő vagy külföldi tanulmányokat folytató
magán-nyugdíjpénztári tag (a továbbiakban: tartósan külföldön tartózkodó pénztártag) nyilatkozatát
személyesen a Magyar Köztársaság külképviseletén is megteheti. A nyilatkozattételre vonatkozó
részletes eljárási szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(11)	A pénztár a visszalépő tag a 4. § (2) bekezdése zsk) pont szerinti kifizetésekkel csökkentett - a
az elszámolás fordulónapjára vonatkozó piaci értékelés szerint számított - követelésének értékét a
tagok portfoliójában lévő eszközökben adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére.
Az eszközöket a visszalépő tag portfolióján belüli befektetési eszköz aránynak megfelelő kell
átadni.”
19.	§ Az Mpt. 62/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„62/A. § A fedezeti tartalék javára 2009. évtől a pénztár a tagdíj, illetve tagdíj célú támogatás
legalább 95,5 százalékát, 2011. évtől 99,1 százalékát köteles jóváírni. A 2010. november 1-je és
2011.	december 31-e közötti időszakban a pénztár jogosult a működési és a likviditási tartalék
forrásainak kimerülését követően a tag egyéni számlájának befektetéséből származó pozitív
hozamát havonta, a hónap utolsó napján 265 Ft-tal csökkenteni, és azt a működési tartalék javára
jóváírni. Ettől a pénztár a tagsági jogviszony létesítését követő első havi tagdíj esetében külön
jogszabályban meghatározottak szerint eltérhet.”
20.	§ Az Mpt. 66. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben a pénztár vagyonkezelését részben vagy egészen önállóan végzi, a saját
kezelésében lévő befektetések vagyonarányos költségeire elszámolt éves összeg 2009. és 2010.
évben nem haladhatja meg a saját kezelésű vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani
átlagának 0,8 százalékát, 2011. évtől 0,2 százalékát.”
21.	§ Az Mpt. 74. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A vagyonkezelési tevékenység szerződésben megállapított ellenértékének kereskedési
költségek (jutalékok) nélkül számított éves összege 2009. és 2010. évben nem haladhatja meg a
5
kezelésre átadott vagyon(rész) napi bruttó piaci értékei számtani átlagának 0,8 százalékát, 2011.
évtől 0,2 százalékát. Az előzőekben meghatározottaknál magasabb ellenérték kikötése semmis.”
22.	§ Az Mpt. 83. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A végelszámoló a végelszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött
levélben a pénztár tagjait a pénztár jogutód nélküli megszűnéséről és 30 napos határidővel
nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Amennyiben a tag
nyilatkozik a más pénztárba történő átlépéséről, akkor a követelését a (6) bekezdésben foglaltak
szerint kell átutalni. Abban az esetben, ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, a
végelszámoló intézkedik a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése
érdekében.”
23.	§ Az Mpt. 84. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép:
„(3) A Felügyelet köteles a felszámolás kezdő időpontjában a pénztár tevékenységi engedélyét
visszavonni.
(4)	A felszámoló a felszámolás kezdő időpontjától számított 30 napon belül kiküldött levélben
tájékoztatja a pénztár tagjait a felszámolás tényéről és egyúttal 30 napos határidővel
nyilatkozattételre szólítja fel a tagokat, hogy melyik pénztárba kívánnak átlépni. Abban az esetben,
ha a tag a megadott határidőn belül nem nyilatkozik, akkor a felszámoló intézkedik a tag
társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszaléptetése érdekében.”
24.	§ Az Mpt. 100. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„100. § A magánnyugdíjrendszer működését az állam a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
útján felügyeli.”
25.	§ Az Mpt. 119. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A pénztárak központi nyilvántartása a magán-nyugdíjpénztárak, valamint az állami adóhatóság
adatszolgáltatása alapján kezeli és nyilvántartja:
a)	a magán-nyugdíjpénztári tagok azonosító adatait;
b)	a tagokat terhelő tagdíjbevallási adatok teljesítését kiegészítve a jóváírt tagdíj
(tagdíjkiegészítés) összegére vonatkozó adatokkal;
c)	a tagok egyéni számlakövetelését;
d)	a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő tagok 4. § (2) bekezdése v) pontja
szerinti, visszalépő tagi kifizetésekkel csökkentett követelését a tagsági jogviszony
megszűnésével;
e)	2010. október 1. napja és 2011. november 30. napja közötti időszakban megszerzett
jövedelmekre vonatkozó valamennyi nyilvántartott egyénre meghatározott, magán-
nyugdíjpénztári befizetésekhez kapcsolódó járulékfizetési kötelezettségeket.”
26.	§ Az Mpt. 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120. § A pénztárak központi nyilvántartását a Felügyelet saját szervezetében végzi. Ha a
Felügyelet az adatokból megállapítja, hogy valamely pénztárban, annak működési zavarai miatt
veszélyeztetett a szolgáltatások biztonsága, a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő
tagok követeléseinek kielégítése, vagy a pénztárak teljesítménymérésének adatai feltűnő
6
aránytalanságot mutatnak, vagy jogszabálysértés gyanúja merül fel, megteszi a szükséges
intézkedéseket.”
27.	§ Az Mpt. 120/A. §-a a következő (8)-(10) bekezdésekkel egészül ki:
„(8) A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat a
Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv számára a visszalépő tagok
nyilvántartott követeléséről, pénztárak szerinti bontásban, tagi szinten.
(9)	A 120. §-ban meghatározott központi nyilvántartásból a Felügyelet adatot szolgáltat - a
visszalépő tagok követelésének pénztárankénti összegéről - a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő
Alap kezelője számára.
(10)	A magánnyugdíjpénztárak a visszalépő tagok összesített követelése portfolió-összetételéről
adatot szolgáltatnak a Felügyelet és a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap kezelője számára.”
28.	§ (1) Az Mpt. 123. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a 123. § a
következő (6a)-(6b) bekezdésekkel egészül ki:
„(6) A magán-nyugdíjpénztári tagnak a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya
fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig kell nyilatkoznia. A társadalombiztosítási
nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-
nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. február 1. napjával megszűnik. A
helyszíni nyilatkozattételre jogosult személy, illetve a tartósan külföldön tartózkodó pénztártag [24.
§ (10) bekezdés], ha nyilatkozatát 2011. január 31-éig rajta kívül álló okból nem tudta megtenni,
akkor az akadály megszűnésétől számított nyolc napon belül a nyilatkozat 24. § (10) bekezdése
szerinti módon való pótlásával egyidejűleg igazolási kérelmet terjeszthet elő.
(6a) A (6) bekezdés szerinti igazolási kérelemről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv annak
előterjesztését követő 15 napon belül dönt.
(6b) Az igazolási kérelem jogerős elbírálásáig a kérelmező pénztártag magán-nyugdíjpénztári
tagsága fennmarad. Ha az igazolási kérelem jogerősen elutasításra kerül, a pénztártag magán-
nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya az igazolási kérelem elutasítását követő napon megszűnik. A
visszalépő tagi követelések tekintetében ezt követően e törvény rendelkezései szerint kell eljárni.”
(2) Az Mpt. 123. § (12) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(12) A Felügyelet az érintettek írásbeli tájékoztatása céljából a pénztártagi azonosításhoz
szükséges adatokat (pénztártag neve, lakcíme, valamint a pénztártag társadalombiztosítási azonosító
jele) átadja a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szerv részére.”
29.	§ Az Mpt. 123/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„123/A. § (1) Az a személy, akinek 2011. február 1-jét megelőzően a Tny. 12. § (7) bekezdése és a
28. § (2) bekezdése alapján a Tny. 6. § (1) bekezdés a) és b) pontjában - ideértve a Tny. 6. § (4)
bekezdésében felsorolt ellátásokat is - meghatározott nyugellátást állapítottak meg, 2011. január
31-ig kérheti nyugellátása összegének a Tny. 12. § (6) bekezdésének alkalmazásával történő
módosítását.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti módosítási kérelmet (a továbbiakban: módosítási kérelem) ahhoz a
magánnyugdíjpénztárhoz kell benyújtani, amelytől az érintett személy nyugdíjszolgáltatásban
részesült, vagy amelynek tagja. A magánnyugdíjpénztár a kérelmet annak beérkezésétől számított 8
napon belül köteles megvizsgálni. Amennyiben az (1) bekezdésben foglalt feltételek nem állnak
fenn, a magánnyugdíjpénztár erről értesíti a kérelmezőt.
7
(3)	Amennyiben a kérelmező már részesült magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatásban, az
igénybe vett szolgáltatás összegét köteles a módosítási kérelem benyújtásától számított 60 napon
belül a magánnyugdíjpénztár részére visszafizetni. A magánnyugdíjpénztár a visszafizetési
kötelezettség teljesítését követően, legkésőbb a módosítási kérelem kézhezvételétől számított 90
napon belül köteles a magán-nyugdíjpénztári nyugdíjszolgáltatás megállapításának vagy
biztosítóintézettől történt megvásárlásának időpontjában a pénztártag egyéni számláján
nyilvántartott jogszerű követelésének megfelelő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alapba átutalni és
erről a nyugdíjbiztosítási igazgatási szervet - a módosítási kérelem másolatának megküldésével
együtt - értesíteni.”
30.	§ Az Mpt. a következő 124. §-sal egészül ki:
"124. § A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi ... törvény 25. §-ával
megállapított 119. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt adatok nyilvántartását 2011. július 30-ig kell
kialakítani."
31.	§ Az Mpt. 134. § (1) bekezdése a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:)
„n) a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe átlépő magán-nyugdíjpénztári taggal összefüggő
elszámolások és kifizetések rendjét;
o)	a 24. § (10) bekezdése szerinti nyilatkozattétel részletes eljárási szabályait.”
32.	§ Hatályát veszti az Mpt. 66. § (7) bekezdése; 98. § (5) bekezdése; 123. § (16) bekezdése;
134/A. §-a.
8.	A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása
33.	§ A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény a következő 84/L. §-sal egészül
ki:
„84/L. § (1) A magánnyugdíjpénztár tagja a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe 2010.
november 3-a és 2011. január 31-e között történt visszalépése esetén a 2011. év adóbevallásában
tett (munkáltatói adómegállapítás esetén a munkáltatónak átadott) nyilatkozattal a pénztár igazolása
alapján rendelkezhet az összevont adóalapja adójának az adókedvezmények, valamint a 44/A-
44/C. § rendelkezései szerinti átutalási összeg(ek) levonása után fennmaradó részéből a
magánnyugdíjpénztár által önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba az adóévben átutalt visszalépő tagi
kifizetések 20 százalékának megfelelő, de legfeljebb 300 000 forint adó visszatérítéséről.
(2)	Az adóhatóság - egyebekben a 44/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - az
adó-visszatérítés kiutalását annak az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a pénzforgalmi
számlájára teljesíti, amelyhez az (1) bekezdés szerinti összeg átutalása történt.”
9.	A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások
fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása
8
34.	§ A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e
szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 19. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„19. § (1) A foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő egészségbiztosítási- és
munkaerő-piaci járulék 3 százalék. Az egészségbiztosítási- és munkaerő-piaci járulékon belül a
természetbeni egészségbiztosítási járulék 1,5 százalék, a pénzbeli egészségbiztosítási járulék 0,5
százalék, a munkaerő-piaci járulék 1 százalék. A társadalmi szolidaritás elvének megfelelően, a
rászorulókról való gondoskodás és a törvényben megállapított társadalombiztosítási ellátások
fedezetének megteremtése érdekében a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által
fizetendő munkáltatói nyugdíj-hozzájárulás 24 százalék.”
10.	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása
35.	§ A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban:
Tny.) 2. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az a személy, aki
a)	2011. január 31-ét követően létesít magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyt, a
jogviszony létesítésének időpontjától, de legkorábban 2011. december 1-jétől kezdődően,
b)	2011. január 31-éig kezdeményezi a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyának
fenntartását, 2011. december 1-jétől kezdődően
a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben további szolgálati időt nem szerez, és az ezt követően
szerzett keresete, jövedelme a társadalombiztosítási nyugellátások megállapítása során nem vehető
figyelembe, azonban a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény
32/B. §-ában meghatározott feltételek szerint az időskorúak járadékára jogosult.”
36.	§ A Tny. 6. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
(A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében járó hozzátartozói nyugellátások)
„e) az özvegyi járadék.”
37.	§ A Tny. V. Fejezete a következő 5. címmel és 61/A. §-sal egészül ki:
„5. Cím
Az özvegyi járadék
„61/A. § (1) Az elhunyt biztosított társadalombiztosítási egyéni számláján nyilvántartott
nyugdíjcélú befizetéseinek összege alapján a Nyugdíjbiztosítási Alap az özvegyi nyugdíjra jogosult
személy - mint az elhunyt biztosított különös jogutódja - számára özvegyi járadékot fizet,
amennyiben az özvegyi járadék összege magasabb, mint az e törvényben meghatározott özvegyi
nyugdíj összege.
(2)	Özvegyi járadék fizetése esetén özvegyi nyugdíj nem folyósítható.
(3)	Az özvegyi járadék számítására vonatkozó szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.”
9
38.	§ A Tny. 12. § (6) és (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(6) Ha a biztosított magánnyugdíjpénztárnak nem tagja, az öregségi nyugdíj összegét az (1)-(5)
bekezdés szerint kell meghatározni.
(7) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, az öregségi nyugdíj összegét - figyelemmel a 2. §
(6)	bekezdésében foglaltakra - úgy kell megállapítani, hogy az (1)-(5) bekezdés szerint
kiszámított összeget meg kell szorozni az 1. mellékletben meghatározott szorzószámmal.”
39.	§ A Tny. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, a rokkantsági nyugdíj összegét úgy kell
megállapítani, hogy a szolgálati időtől, az átlagkeresete összegétől és a rokkantság fokától függően
kiszámított összeget - figyelemmel a 2. § (6) bekezdésében foglaltakra - meg kell szorozni az 1.
mellékletben meghatározott szorzószámmal.”
40.	§ A Tny. 101. § (1) bekezdése a következő o) ésp) ponttal egészül ki:
(A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy)
„o) az özvegyi járadék számítására vonatkozó szabályokat;
p) a 2. § (6) bekezdés szerinti esetben a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben szerzett
jogosultságok meghatározásának, beszámításának módját”
(rendeletben határozza meg.)
41.	§ A Tny. az e törvény 1. melléklete szerinti 1. melléklettel egészül ki.
10
„1. melléklet az 1997. évi LXXXI. törvényhez
1. melléklet a 2010. évi ... törvényhez
A magán-nyugdíjpénztári tagok társadalombiztosítási nyugellátásának kiszámítása során
alkalmazásra kerülő szorzószám meghatározása
A 12. § (7) bekezdésében, valamint a 28. § (2) bekezdésében hivatkozott szorzószámot a
következők szerint kell kiszámítani:
Sz = h + (1-h) * 0,75,
ahol:
Sz= az alkalmazásra kerülő szorzószám értéke, és
h _ a 2010. október 1. és 2011. november 30. között szerzett szolgálati idő
a teljes elismert szolgálati idő
A h értékének kiszámítása során a számlálóban és a nevezőben megjelölt időtartamot is
napokban kell meghatározni, és a hányadost két tizedes jegyre kell kerekíteni.”
11
Általános indokolás
A törvényjavaslat 2011. január 31-ig megteremti - akár pályakezdőként, akár önkéntes döntés
alapján - a pénztártaggá vált embereknek azt a lehetőséget, hogy arról rendelkezzenek, számlájuk
vezetését a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer vegye át. A visszalépés lehetősége fennáll azon
személyek esetében is, akik 2011. február 1-jét megelőzően vonulnak nyugdíjba és magán-
nyugdíjpénztári tagságukra tekintettel részesülnek saját jogú nyugellátásban.
A törvényjavaslatban foglaltak alapján a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő
korábbi magán-nyugdíjpénztári tagok hozzájutnak nyugdíjcélú megtakarításuk reálhozamához,
vagy rendelkezhetnek annak önkéntes nyugdíjbiztosító-pénztárba, vagy társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerben létrehozandó egyéni számlára történő átutalásáról. Azon magán-nyugdíjpénztári
tagok, akiknek reálhozama negatív, úgy lépnek vissza az állami, munkafedezeti pillérbe, mintha ki
sem léptek volna onnan, azaz nyugdíjcélú befizetésük inflációval növelt összege teljes mértékben
jóváírásra kerül.
A törvényjavaslat megteremti a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben az egyéni
számlanyilvántartás jogszabályi hátterét.
A javasolt szabályok részletesen meghatározzák a nyugdíjrendszerváltás módját: azon magán-
nyugdíjpénztári tagoknak kell nyilatkozatot tenniük, akik meg szeretnék tartani magán-
nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyukat. A nyilatkozattételre rendelkezésre álló idő 2011. január 31-
én zárul. Amennyiben a törvényjavaslat 2010. december 16-ig elfogadásra és kihirdetésre kerül, a
magán-nyugdíjpénztári tagoknak elegendő idő (45 nap) áll rendelkezésre döntésük meghozatalára.
A törvényjavaslat egyik leghangsúlyosabb eleme, hogy aki nem lép vissza a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerbe, az ugyan 2011. december 31-ét követően is teljesíti kötelező magán-
nyugdíjpénztári befizetését (a teljes munkavállalói, azaz 10 %-pontos mértékben)
magánnyugdíjpénztárába, azonban ettől a dátumtól kezdődően nem jogosult a társadalombiztosítási
pillérből nyugdíjellátásra, azaz mintegy „kiszerződik” az állami társadalombiztosítás rendszeréből.
Szerzett jogai természetesen nem sérülnek, azaz eddig az időpontig megszerzett
társadalombiztosítási ellátási jogosultsága megmarad.
Fontos eleme a törvényjavaslatnak, hogy a magán-nyugdíjpénztári tagdíjak átutalásának 14 hónapra
történő felfüggesztését kompenzáló szabályt állapít meg: erre az időszakra a nyugdíjjáradék teljes
egészében az állami pillérből kerül megállapításra.
A nyugdíjpénztár-választás szabadságának megteremtése lehetővé teszi a pénztártagok teljes köre
számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. A
magánnyugdíjpénztárakból a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépéssel
kapcsolatos egyes pénzügyi kérdésekkel, a felállításra kerülő pénzügyi alap döntéshozatali
rendjével, a vagyon kezelésével és felhasználásával kapcsolatos rendelkezéseket rögzíti a
törvényjavaslatnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról szóló része.
Az Országgyűlés - a javaslat elfogadása esetén - létrehozza a jogi személyiséggel felruházott
Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot.
Az Alap eszközei nem vonhatók el, azok kizárólag törvényben meghatározott célokra használhatók
fel, azaz csak a költségvetési törvényben meghatározott mértékig, az ott meghatározott előirányzat
javára történő befizetésre illetve az államadósság csökkentésére fordítható. Az Alap legfőbb
döntéshozó szerve az Alap Irányító Testül ete, az Alap portfoliójába tartozó vagyon kezelésére
kijelölt szerv az Államadósságkezelő Központ Zrt., működését és gazdálkodását az Állami
Számvevőszék ellenőrzi.
12
A vázolt változások az önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárak működésének kereteit nem
érintik, sőt összhangban a kormányzati szándékokkal, adókedvezménnyel ösztönzi az önkéntes
kölcsönös nyugdíjbiztosító pénztárakba történő átutalást és ezzel az önkéntes nyugdíjcélú
megtakarításokat.
13
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A § rögzíti, hogy a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépő pénztártag természetes
személyek portfolióját képező eszközöket a magánnyugdíjpénztár a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alapnak adja át.
A 2. §-hoz
A törvény létrehozza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapot. Az Alap jogi személyiséggel
rendelkezik. Az Alap tulajdonába kerülnek mindazon eszközök, amelyeket a
magánnyugdíjpénztárak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe visszalépés folytán átadnak.
Garanciális jelentőségű annak rögzítése, hogy az Alap vagyona nem vonható el és kizárólag a
törvényben meghatározott célokra használható fel, úgyszintén annak is, hogy semmilyen adó-,
illeték-, vagy más fizetési kötelezettség előírása sem lehetséges.
A 3-5. §-hoz
Az Alap szervezetére, képviseletére és a döntéshozatal eljárási rendjére vonatkozó szabályokat
állapítja meg.
A 6-7. §-hoz
Az Alap működésére és gazdálkodására vonatkozó szabályokat állapítja meg. Az Alap eszközeinek
felhasználásáról a legfőbb döntéshozó szerv az államháztartás helyzetének kiegyensúlyozása
céljából rendelkezik. Ennek körében dönt az eszközök értékesíthetőségéről, az értékesítés időbeli
ütemezéséről, továbbá rendelkezik az Alap pénzeszközeinek felhasználásáról. Az Alap vagyona
kizárólag a Nyugdíjbiztosítási Alap fejezetnek és a központi költségvetésnek a Magyar Köztársaság
költségvetéséről szóló törvényben meghatározott előirányzata javára történő befizetésre, továbbá
ezen cél veszélyeztetése nélkül az államadósság csökkentésére fordítható.
A 8. §-hoz
Az Alap pénzforgalmi számláját a Magyar Államkincstár, míg az értékpapír számláit az
Államadósság Kezelő Központ Zrt. vezeti.
A 9. §-hoz
Az Alap vagyonát képező pénzügyi eszközök értékesítését a Testület 7. § szerinti rendelkezései
alapján az ÁKK végzi. Az Alapnak átadott, a magyar állam által kibocsátott hitelviszonyt
megtestesítő értékpapírokat az átadást követően be kell vonni, azok további forgalom tárgyai nem
lehetnek.
A 10. §-hoz
Az Alap beszámolási kötelezettségét és a nyilvánossággal kapcsolatos előírásokat tartalmazza.
14
A 11. §-hoz
Az Alap ellenőrzését az Állami Számvevőszék látja el.
A 12. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés Korm. rendelet megalkotására az Alap működésére és gazdálkodására
vonatkozó szabályok rendjéről.
A 13. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 14. §-hoz
Az államháztartási törvény módosítása az Államadósságkezelő Központ Zrt. tevékenységének
kibővülése miatt szükséges.
A 15. §-hoz
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény lehetővé tette a pénztártagok teljes köre
számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. Erre figyelemmel
szükséges a tagi követelésük pontos meghatározása.
A 16. §-hoz
Szükséges meghatározni a visszalépő tagi kifizetések fogalmát.
A 17. §-hoz
A módosítással megszűnik az állami (költségvetési) garancia biztosítása a pénztártag követelésére
vonatkozóan.
A 18. §-hoz
A jogszabályhely a magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozattételének és az átlépő tagok vagyona
átadásának módját határozza meg.
A 19. §-hoz
A pénztárak működési költségét 2011-től a befizetés 0,9 %-ában maximálja a javaslat.
A pénztáraknak a 2011. december 31-éig terjedő időszakban (amely a tagdíjak TB
nyugdíjrendszerbe történő átirányításának időszaka) a pénztárak feladatai jogszabályoknak és
prudenciális elvárásoknak megfelelő végzése érdekében minimális működési bevételre van
szükségük. Ennek érdekében, figyelembe véve a korábbi időszak tapasztalatait és a PSZÁF által
végzett számításokat, a jogszabályban előírt kötelező feladatok ellátásához tagonként 265 Ft
levonása elegendő forrást biztosítana a pénztárak részére. A működési költségeket ezen javaslat
alapján elsősorban a tartalékokból, majd ezen levonásból kellene finanszírozni.
15
A 20-21. §-okhoz
A 20. és 21. §-ok a magánnyugdíjpénztárak vagyonkezelésre fordítható kiadásainak maximumát
határozzák meg a vagyonhoz viszonyítva 0,2 %-os mértékben.
A 22-23. §-okhoz
A pénztárak felszámolási, végelszámolási folyamata az Mpt. által szabályozott, azonban nem
készült fel arra az eshetőségre, ha a területi pénztár is felszámolás, végelszámolás alá kerül, vagy a
felügyelet nem tud a tagsági jogviszony folytatására alkalmas pénztárat kijelölni. Ennek a
helyzetnek a kezelését teremti meg a módosító javaslat.
A 24. §-hoz
A módosítás a magánnyugdíjrendszer felügyeleti rendjét szabályozza.
A 25. §-hoz
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény lehetővé teszi a pénztártagok teljes köre
számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. Erre figyelemmel
szükséges a maradó tagok és a visszalépő tagok adatainak, követeléseinek nyomon követése.
A 26. §-hoz
Az Mpt. 120. §-a tartalmazza azokat az eseteket, amelyek bekövetkeztekor a Felügyelet köteles
intézkedni a pénztárakkal kapcsolatban. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő,
feltételezhetően nagyszámú visszalépés nehéz helyzetbe hozhat egyes pénztárakat. Indokolt ezt a
helyzetet külön is nevesíteni a Felügyelet intézkedését kiváltó helyzetek között.
A 27. §-hoz
A nyugdíjpénztár-választás szabadságáról szóló törvény lehetővé teszi a pénztártagok teljes köre
számára a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe történő visszalépést. Erre figyelemmel
szükséges a tagok tagsági jogviszonyában bekövetkező változással kapcsolatos adatszolgáltatás.
A 28. §-hoz
A magán-nyugdíjpénztári tagság megszűnésének módját szabályozza. A nyilatkozattételre
rendelkezésre álló idő 2011. január 31-én jár le.
Szükséges az állami szervek közötti adatáramlás jogszabályi hátterének megteremtése.
A 29. §-hoz
A már nyugellátásban részesülő magán-nyugdíjpénztári tag számára is lehetőséget biztosít az állami
pillérbe történő visszalépésre a javaslat. Ennek módját határozza meg a 29. §.
A 30. §-hoz
16
Az Mpt. 119. § (3) bekezdés e) pontjában foglalt adatok nyilvántartásának kialakítására vonatkozó
határidőt állapítja meg.
A 31. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés Korm. rendelet megalkotására a visszalépés pénzügyi lebonyolításának
rendjéről és a nyilatkozattétel részletes eljárási szabályairól.
A 32. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
A 33. §-hoz
Tárgyi rendelkezés a reálhozam és a tagdíj-kiegészítés önkéntes kölcsönös nyugdíjbiztosító
pénztárba történő átutalása esetén megnyíló adókedvezményeket definiálja.
A 34. §-hoz
Meghatározza a foglalkoztató és a biztosított egyéni vállalkozó által fizetendő járuléknak és
munkáltatói nyugdíj-hozzájárulásnak mértékeit.
A 35. §-hoz
A maradó magán-nyugdíjpénztári tag 2012. január 1-jével kiszerződik a társadalombiztosítási
nyugdíjrendszerből. Kiszerződése esetén a további ellátást megalapozó jogszerzés lehetősége
megszűnik. (Az eddig megszerzett jogosultság alapján a nyugdíjba vonuláskor egyénenként
megállapított résznyugdíjra lesz jogosult, így szerzett jogai nem sérülnek.) A tag szociális
biztonságát a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerből kapott résznyugdíj, az önkéntes
magánpénztári rendszerből kapott járadék és - rászorultság esetén - a szociális ellátórendszerből
származó juttatás együttesen biztosítja.
A 36. §-hoz
Az özvegyi járadék fogalmának meghatározása.
A 37. §-hoz
Az özvegyi járadék igénybevételének szabályait tartalmazza.
A 38-39. §-hoz
A 37-38. §-ok a társadalombiztosítási nyugdíj összegének megállapítására vonatkozó szabályokat
tartalmaznak a magán-nyugdíjpénztári tagokra és a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe
visszalépett személyekre vonatkozóan. Ezen szabályok a 14 hónapra kieső járulék-átutalás
kompenzálásának módját definiálják.
A 40. §-hoz
17
A módosítások végrehajtására, Korm. rendelet alkotásra vonatkozó felhatalmazó rendelkezéseket
tartalmazza.
A 41. §-hoz
A 14 hónapos kieső magán-nyugdíjpénztári tagdíj kompenzálásának módját megállapító
rendelkezés.
18