﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1861. számú
törvényjavaslat
az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs
célú módosításáról
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2010. december
2010. évi.......törvény
az Európai Rendőrségi Hivatallal, a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenységgel, a lőfegyverrel és a pirotechnikával kapcsolatos törvények jogharmonizációs
célú módosításáról
1. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvény módosítása
1. §
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény a következő VI/B. Fejezettel egészül ki:
„VI/B. Fejezet
AZ EURÓPAI RENDŐRSÉGI HIVA TAL (EUROPOL)
1.	Cím
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK
75/F. § E fejezet alkalmazásában
1.	hatáskörrel rendelkező hatóság: a tagállamok mindazon állami szervei, amelyek a nemzeti
jog szerint a bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére hatáskörrel
rendelkeznek,
2.	nemzeti egység: az adott tagállam által az Europollal való kapcsolattartásra kijelölt
rendvédelmi szerv vagy az adott tagállam valamely rendvédelmi szervének az Europollal való
kapcsolattartásra kijelölt szervezeti egysége.
2.	Cím
AZ EURÓPAI RENDŐRSÉGI HIVATAL JOGÁLLÁSA ÉS RENDELTETÉSE
75/G. § Az Europol jogi személy.
75/H. § Az Europol segítséget nyújt a tagállamok nyomozó hatóságai számára a szervezett bűnözés,
a terrorizmus, valamint a 9. számú mellékletben meghatározott, több tagállamot érintő
bűncselekmények felderítésében és nyomozásában, amennyiben e bűncselekmények jelentősége és
következményei miatt a tagállamok közös fellépése szükséges.
3.	Cím
AZ EUROPOLLAL TÖRTÉNŐ KAPCSOLATTARTÁSSAL ÉS INFORMÁCIÓCSERÉVEL
ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOKAT ELLÁTÓ SZERV ÉS A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
HATÁSKÖRREL RENDELKEZŐ HATÓSÁGA
75/I. § (1) A Magyar Köztársaságban az Europollal történő kapcsolattartással és információcserével
összefüggő feladatokat a NEBEK látja el.
(2)	A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága a büntetőeljárásról szóló törvényben
meghatározott nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust
elhárító szerv, továbbá a szervezett bűnözés elleni koordinációt végző szerv (a továbbiakban: a
Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága).
1
(3)	A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága közvetlenül is tarthat fenn kapcsolatot
az Europollal. A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságának a vezetője jelöli ki az
általa vezetett szervnél az Europollal történő közvetlen kapcsolattartásra feljogosított személyt és e
személyről - neve, beosztása, szolgálati helye és elérhetősége megadásával - tájékoztatja a
NEBEK-et.
(4)	A NEBEK vezetője gondoskodik a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága és az
Europol közötti közvetlen kapcsolattartás feltételeinek és módjának a kidolgozásáról, továbbá a
Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága, valamint az annál közvetlen kapcsolattartásra
feljogosított személy számára hozzáférhetővé tételéről.
(5)	A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra
feljogosított tagja tevékenységéről előzetesen, majd ezt követően folyamatosan tájékoztatja a
NEBEK-et.
(6)	A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága minden az Europoltól közvetlenül
érkező adatot átad a NEBEK-nek.
(7)	A NEBEK vezetője szakmai felügyeletet gyakorol az Europol és a NEBEK, továbbá a Magyar
Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen kapcsolattartásra feljogosított tagjai
közötti információcsere, a nyílt, valamint a minősített adatok átadása felett.
(8)	A NEBEK a feladatai ellátása érdekében az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és
a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló törvényben meghatározottak szerint jogosult a személyes adat és a
bűnüldözési adat - ide értve a titkos információgyűjtéssel érintett adatot és információt is -
kezelésére, átvételére és továbbítására. Ezen adatokat a NEBEK jogosult - közvetlen hozzáféréssel
is - térítés nélkül átvenni az ilyen adatot tartalmazó adatállományból. Az adatátvételi igényt a
megkeresett adatkezelő haladéktalanul köteles a leggyorsabb adattovábbítási úton teljesíteni.
(9)	A (8) bekezdésben meghatározottakon kívül a NEBEK a feladatai ellátásához szükséges
információk beszerzése érdekében megkeresi a Magyar Köztársaság feladatánál fogva érintett
hatáskörrel rendelkező hatóságát. A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága
haladéktalanul átadja a megkeresésben megjelölt adatokat.
(10)	A NEBEK a (8)-(9) bekezdésben foglalt feladatait a nemzetbiztonsági szolgálatok
vonatkozásában az adott nemzetbiztonsági szolgálattal kötött együttműködési megállapodásban
meghatározottak szerint gyakorolja.
(11)	A NEBEK vezetője az Europol vagy más tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának
információk, nyílt vagy minősített adatok átadására vonatkozó megkeresésének teljesítését
megtagadhatja, amennyiben a válaszadás
a)	veszélyeztetné a közrend vagy a közbiztonság megőrzését,
b)	sértené a Magyar Köztársaság alapvető nemzetbiztonsági érdekét,
c)	folyamatban lévő titkos információgyűjtés vagy nyomozás sikerét, természetes személyek életét,
testi épségét, vagyonát veszélyeztetné, vagy
d)	a nemzetbiztonsági szolgálatokra, avagy az azok által végzett műveleti tevékenységre vonatkozó
információk kiszolgáltatását j elentené.
4.	Cím
AZ EUROPOL ÁLTAL KEZDEMÉNYEZETT NYOMOZÁS
2
75/J. § Az Europolnak nyomozás megindítására, lefolytatására vagy összehangolására irányuló
megkeresésére a választ, valamint a nyomozás eredményéről az Europolnak nyújtott tájékoztatást a
Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatósága a NEBEK-en keresztül küldi meg.
5.	Cím
ÖSSZEKÖTŐ TISZTVISELŐ
75/K. § (1) A rendészetért felelős miniszter az általa felügyelt rendvédelmi szervek állományából
legalább egy fő összekötő tisztviselőt küld az Europolhoz. Más miniszter az általa felügyelt
rendvédelmi szerv állományából a rendészetért felelős miniszter egyetértésével küldhet összekötő
tisztviselőt az Europolhoz.
(2) Az összekötő tisztviselő az Europol nemzeti összekötő irodájában, a NEBEK vezetőjének
utasításai szerint teljesít szolgálatot, a magyar jogszabályoknak és az Europol működésére
vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően.
6.	Cím
INFORMÁCIÓ-FELDOLGOZÓ RENDSZEREK
Europol Információs Rendszer
75/L. § Ha az Europol Információs Rendszerbe a NEBEK által bevitt adatok és az ilyen adatokhoz
kapcsolódó, másik tagállam nemzeti egysége által bevitt kiegészítő adatok között nyilvánvaló
ellentmondás van, akkor a NEBEK és a kiegészítő adatot bevivő nemzeti egység konzultálnak és
megegyeznek egymással. Ugyanilyen módon kell eljárni akkor is, ha a NEBEK visz be az Europol
Információs Rendszerbe a másik tagállam nemzeti egysége által bevitt adathoz kapcsolódó, ám
azzal nyilvánvaló ellentmondásban lévő kiegészítő adatot.
Elemzési munkafájlok
75/M. § A NEBEK az Europol kérésére vagy saját kezdeményezésére e törvény rendelkezései
alapján továbbítj a az Europolnak mindazon információkat, amelyekre az érintett elemzési
munkafájlhoz szüksége van. A Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságának közvetlen
kapcsolattartásra feljogosított tagja a kért adatokat a 75/I. § (3) bekezdésével összhangban
közvetlenül is eljuttatja az elemzési munkafájlokba.
7.	Cím
AZ EGYÉN HOZZÁFÉRÉSI JOGA
75/N. § (1) Bármely természetes személy kérelemmel fordulhat a NEBEK vezetőjéhez annak
megállapítása céljából, hogy az Europol kezel-e vele kapcsolatos személyes adatokat.
(2) A NEBEK vezetője a kérelmet az Europol munkanyelvére lefordítva, legkésőbb a kérelem
kézhezvételétől számított harminc napon belül megküldi az Europolnak.
8.	Cím
NEMZETI ELLENŐRZŐ SZERV
75/O. § A NEBEK e törvényben meghatározott adatkezelési tevékenységét az adatvédelmi biztos
ellenőrzi.
3
9. Cím
AZ EUROPOLNAK A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN FELADATOT
VÉGREHAJTÓ TISZTVISELŐJÉRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK
75/P. § (1) Az Europolnak a Magyar Köztársaság területén működő közös nyomozócsoportban
résztvevő tisztviselője a feladatának végrehajtása során a Magyar Köztársaság területén okozott
kárért a magyar jog szerint felel. Az ilyen kárt a közös nyomozócsoportban résztvevő nyomozó
hatóság, ha a közös nyomozócsoportban több nyomozó hatóság vesz részt, a rendőrség téríti meg a
károsultnak, vagy a károsult részéről arra jogosultnak. Az Europol teljes mértékben megtéríti azt az
összeget, amelyet a nyomozó hatóság az e bekezdésben említett kár miatt a károsultnak, vagy a
károsult részéről arra jogosultnak kifizettek.
(2)	Az Europolnak a Magyar Köztársaság területén működő közös nyomozócsoportban résztvevő
tisztviselőjének szolgálati viszonyára, különös tekintettel fegyelmi felelősségére vonatkozóan az
eredeti szolgálati helye szerinti tagállam jogát kell alkalmazni.”
2.	§
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény az e törvény szerinti 9. számú melléklettel egészül ki.
3.	§
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény 102. §-a a következő n) ponttal egészül ki:
(102. § E törvény az Európai Unió következő jogi aktusainak való megfelelést biztosítja:)
„n) az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB
tanácsi határozat.”
2.	A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény módosítása
4.	§
A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 5. § (2)
bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az erre a feladatra kormányrendeletben kijelölt rendőrségi szerv központi nyilvántartást vezet a
rendőrség által kiadott engedélyekről és az engedéllyel rendelkezőkről - az engedély érvényességi
idejének lejártától számított húsz évig - a következő adattartalommal:”
5.	§
Az Ftv. a 18. §-t követően a következő címmel és 18/A-18/E. §-sal egészül ki:
„A POLGÁRI CÉLÚ PIROTECHNIKAI TEVÉKENYSÉGEK SZABÁLYAI
18/A. § (1) E cím alkalmazásában polgári célú pirotechnikai tevékenység: a pirotechnikai termék
gyártása, forgalomba hozatala, forgalmazása, tárolása, kiállítása, felhasználása, birtoklása,
vizsgálata, valamint megsemmisítése.
4
(2) E cím alkalmazásában vállalkozás', az egyéni vállalkozó, az egyéni cég és a gazdasági társaság.
E cím vállalkozás tagjára, tulajdonosára, illetve vezető tisztségviselőjére vonatkozó rendelkezéseit
az egyéni vállalkozóra, illetve az egyéni cégre is alkalmazni kell.
18/B. § (1) A rendőrség által kiadott hatósági engedély (e cím alkalmazásában a továbbiakban:
engedély) szükséges - kivéve, ha e törvény, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről
szóló kormányrendelet eltérően rendelkezik -
a)	a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, valamint
b)	a polgári célú pirotechnikai termék nem EGT tagállamba történő kiviteléhez, és onnan történő
behozatalához.
(2)	Az e címben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatóak a csillagszóró forgalmazására,
birtoklására, felhasználására, valamint - a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló
Európai Megállapodás (a továbbiakban: ADR) „A” mellékletének 1.1.3.6.3. pontjában
meghatározott mentességi mennyiséget meg nem haladó - tárolására.
(3)	Nem kell engedély a polgári célú pirotechnikai tevékenységhez, ha az alábbi polgári célú
pirotechnikai termékhez kapcsolódik:
a)	gyufa,
b)	a polgári felhasználású robbanóanyagok forgalmazásáról és felügyeletéről szóló jogszabályban
meghatározott robbanóanyag,
c)	a fegyverekről és lőszerekről szóló jogszabályokban meghatározott lőszer és töltény,
d)	a tengeri hajók felszereléseiről és ezek megfelelősége feltételeiről és tanúsításáról szóló
jogszabályban meghatározott felszerelés,
e)	a gyermekjátékszerek biztonsági követelményeiről, vizsgálatáról és tanúsításáról szóló
jogszabályban meghatározott, kifejezetten játékokhoz szánt gyújtólapocskák,
f)	a repülésben, illetve az űrrepülésben való felhasználásra szánt pirotechnikai termék.
(4)	Nem kell engedély a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, továbbá a Magyar Köztársaság
területén állomásozó fegyveres szervek által nem kereskedelmi jellegű felhasználásra szánt polgári
célú pirotechnikai termék gyártásához, forgalomba hozatalához, vizsgálatához, forgalmazásához,
tárolásához, kiállításához, felhasználásához, birtokolásához, valamint megsemmisítéséhez.
(5)	A rendőrség a polgári célú pirotechnikai termék vizsgálatához, megsemmisítéséhez,
forgalmazásához, tárolásához, illetve kiállításához szükséges engedéllyel rendelkezőkről - ha a
tevékenységet az engedéllyel rendelkező a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi - a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint nyilvántartást vezet.
(6)	A rendőrség az engedély megadásával egyidejűleg az engedéllyel rendelkezőket - ha a
tevékenységet az engedéllyel rendelkező nem a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint végzi - nyilvántartásba veszi.
(7)	A (6) bekezdés szerinti nyilvántartás tartalmazza
a)	az engedéllyel rendelkező nevét,
5
b)	az engedéllyel rendelkező lakcímét, vállalkozás esetén székhelyét,
c)	az engedélyezett tevékenység megjelölését,
d)	az engedély számát és a tevékenység megkezdésének vagy folytatásának az engedélyben foglalt
területi és időbeli korlátait.
(8)	A rendőrség a nyilvántartásból törli azt az engedéllyel rendelkezőt, aki a tevékenység végzésére
a továbbiakban nem jogosult. A nyilvántartott adatok közérdekből nyilvánosak.
(9)	A polgári célú pirotechnikai tevékenységnek meg kell felelnie a polgári célú pirotechnikai
termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges segédeszközök használatával
kapcsolatos biztonsági szabályzat előírásait szabályozó kormányrendeletnek.
(10)	Az engedély olyan vállalkozásnak adható, amelynek a polgári célú pirotechnikai tevékenység
végzésében, illetve irányításában személyesen közreműködő tagja, munkavállalója vagy legalább
egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás
javára tevékenykedő személy az e címben meghatározott követelménynek megfelelő pirotechnikus.
(11)	Az engedélyezési eljárásokért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.
18/C. § (1) Az a vállalkozás, amely valamely EGT tagállamban polgári célú pirotechnikai termék
vizsgálatára, forgalmazására, tárolására, kiállítására, illetve megsemmisítésére vonatkozó engedélyt
szerzett, e tevékenységét határon átnyúló szolgáltatás keretében, köteles a rendőrségnek bejelenteni.
(2)	A rendőrség a bejelentést tett vállalkozásokról a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és
folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően nyilvántartást vezet.
18/D. § (1) Polgári célú pirotechnikai tevékenység nem engedélyezhető annak
a)	a vállalkozásnak, amelynek tagja, tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy a
szabálysértésekről szóló törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott, a polgári célú
pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai termékkel összefüggő
szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az elmarasztaló döntésre
vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt törléséig,
b)	a vállalkozásnak, amelynek tagja vagy tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy
tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem
fizették meg,
c)	a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságnak, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel
szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a
robbanóanyaggal vagy pirotechnikai termékkel kapcsolatos tevékenység gyakorlásától eltiltott.
(2)	Nem foglalkoztatható pirotechnikusként, valamint nem gyakorolhat polgári célú pirotechnikai
tevékenységet, továbbá nem végezheti polgári célú pirotechnikai tevékenység irányítását az, aki
a)	büntetett előéletű, vagy a szabálysértésekről szóló törvényben vagy kormányrendeletben
meghatározott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységgel, illetve a polgári célú pirotechnikai
termékkel összefüggő szabálysértés elkövetése miatt két éven belül ismételten elmarasztalták, az
elmarasztaló döntésre vonatkozó adatnak a központi szabálysértési nyilvántartásból történt
törléséig,
6
b)	büntetlen előéletű, de büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerősen megállapította a Büntető
Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény X. fejezetében meghatározott állam elleni
bűncselekmény, XI. fejezetében meghatározott emberiség elleni bűncselekmény, emberölés, erős
felindulásban elkövetett emberölés, öngyilkosságban közreműködés, a 170. § (2)-(6) bekezdése
szerinti testi sértés, foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés, kényszerítés, személyi szabadság
megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, a 176. § (2) bekezdés b) pontja, (3) és (4) bekezdése
szerinti magánlaksértés, erőszakos közösülés, szemérem elleni erőszak, a 207. § (3) bekezdés b)
pontja szerinti kerítés, embercsempészés, V. címében meghatározott hivatalos személy elleni
bűncselekmények, a 259. § (1)-(3) bekezdés szerinti közveszélyokozás, közérdekű üzem
működésének megzavarása, terrorcselekmény, a 261/A. § (3) bekezdése szerinti nemzetközi
gazdasági tilalom megszegése, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges
áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel,
visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel, visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással,
illetőleg kettős felhasználású termékkel, bűnszervezetben részvétel, visszaélés radioaktív anyaggal,
visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével, visszaélés atomenergia alkalmazásával, visszaélés
nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel, tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, önbíráskodás,
visszaélés kábítószerrel, visszaélés kábítószer-prekurzorral, a 292. § (1) és (3) bekezdése, valamint
a 293. § szerinti rossz minőségű termék forgalomba hozatala, a XVIII. Fejezetben meghatározott,
szándékosan elkövetett vagyon elleni bűncselekmény, vagy a XX. Fejezetben meghatározott
katonai bűntett elkövetése vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el,
ba)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó
szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított hét évig,
bb)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
bc)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés
esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
bd)	szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a
mentesítés beálltától számított két évig,
c)	a b) pontban meghatározott bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt
büntetőeljárás hatálya alatt áll, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(3)	A 18/B. § (1) bekezdésében meghatározott engedélyezési eljárásokban a kérelmező hatósági
bizonyítvánnyal igazolja, hogy vele és az általa foglalkoztatott pirotechnikussal, valamint az általa
foglalkoztatott, a polgári célú pirotechnikai tevékenységet irányító személlyel szemben az (1)
bekezdés a) és c), valamint a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn.
(4)	A rendőrség a hatósági ellenőrzéskor az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételek
fennállását vizsgálja. A rendőrség a hatósági ellenőrzés során az (1) és a (2) bekezdésben
meghatározott feltételek fennállásának ellenőrzése céljából jogosult a bűntettesek nyilvántartásából,
a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, a
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából, a bírósági cégnyilvántartásból, a rendőrség által
a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozásokról vezetett nyilvántartásból, valamint a központi
szabálysértési nyilvántartásból az (1) és (2) bekezdésben meghatározott feltételekre vonatkozó
adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni.
(5)	A rendőrség a hatósági ellenőrzés során a (4) bekezdés szerint átvett adatokat a hatósági
ellenőrzés befejezéséig kezelheti, az ellenőrzést követően az adatokat törli. Ha a hatósági ellenőrzés
7
során a rendőrség a tevékenység gyakorlását kizáró okot tár fel és az engedély visszavonására,
illetve a tevékenység végzésétől való eltiltásra eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős
befejezéséig kezelheti.
(6)	A rendőrség a hatósági ellenőrzést évente köteles elvégezni. Ha a hatósági ellenőrzés során a
rendőrség megállapítja, hogy az (1) bekezdés szerinti, a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll
fenn, az engedélyt visszavonja, vagy a polgári célú pirotechnikai tevékenységekről szóló
kormányrendeletben meghatározott 1. és 2. pirotechnikai osztályba tartozó tűzijáték terméket,
valamint a T1. és P1. pirotechnikai osztályba tartozó terméket forgalmazni kívánó vállalkozás
számára előírt bejelentést tett szolgáltatót a tevékenység végzésétől eltiltja.
18/E. § (1) A rendőrség a polgári célú pirotechnikai tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a
tevékenységére vonatkozó előírásokat ismételten vagy súlyosan megsértő vállalkozást felügyeleti
bírsággal sújtja.
(2)	A vállalkozással szemben kiszabható felügyeleti bírság legkisebb összege a kötelező legkisebb
munkabér négyszerese, legnagyobb összege a kötelező legkisebb munkabér negyvenszerese. A
felügyeleti bírság összegét a rendőrség az eset összes körülményeinek - így különösen a jogsértés
súlyának, a jogsértő állapot tartamának, a jogsértő magatartás ismételt tanúsításának, illetve a
jogsértés következményeinek - a figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt
tartásával állapítja meg.
(3)	A vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt
a)	engedély hiányában folytatja,
b)	engedéllyel nem rendelkező vállalkozással vagy a biztonsági követelményeknek nem megfelelő
pirotechnikussal vagy pirotechnikusi végzettséggel nem rendelkező személlyel végezteti.
(4)	A felügyeleti bírság összege a rendőrséget illeti meg.
(5)	Ha a vállalkozással szemben mind a felügyeleti bírság, mind a szabálysértésekről szóló törvény
szerint minősülő polgári felhasználású robbanóanyagokkal és pirotechnikai termékekkel
kapcsolatos szabálysértés miatti bírság kiszabásának feltételei fennállnak, kizárólag a felügyeleti
bírság megállapítására irányuló eljárásnak van helye.
(6)	Nincs helye felügyeleti bírság kiszabásának, ha a cselekmény elkövetése vagy a folyamatos
jogsértő magatartás befejezése óta két év eltelt.
(7)	Ha másodfokú határozat, illetve a bíróság határozata az eljáró hatóságot új eljárás lefolytatására
utasítja, a kétéves határidőt a másodfokú határozat, illetve a bíróság határozatának jogerőre
emelkedése napjától kell számítani.
(8)	Ha a szabályszegés jogellenes állapot előidézésével, illetve fenntartásával valósul meg, az
elévülési határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg a jogellenes állapot fennáll.
(9)	Ha a szabályszegés kötelesség elmulasztásával valósul meg, az elévülési határidő azon a napon
kezdődik, amikor az eljárás alá vont személy kötelezettségének még jogszerűen eleget tehetett
volna.
(10)	A szabályok súlyos megsértésének minősül a személyek vagy állatok életét, testi épségét,
egészségét, a természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiség nélküli szervezetek
vagyonát, valamint a természeti, vagy az épített környezetet veszélyeztető szabályszegés.”
8
6. §
(1)	Az Ftv. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:
a)	a lőfegyverek és más fegyverek, a lőszerek, valamint a gáz és riasztótöltények gyártását,
javítását, szállítását, hatástalanítását, forgalmazását, megszerzését, tartását, kiállítását, behozatalát,
kivitelét, átszállítását, használatát, a hatástalanított lőfegyverek tartását és forgalomba hozatalát, az
engedélyek tartalmi, formai követelményeit, valamint az ezekkel összefüggő nyilvántartás és az e
nyilvántartásba, illetőleg az abból történő adatszolgáltatás eljárási szabályait,
b)	a polgári célú pirotechnikai tevékenység folytatásának feltételeire és hatósági felügyeletére,
továbbá az e tevékenységre jogosító engedélyek kiadásának rendjére, az engedéllyel rendelkezőkről
vezetett nyilvántartás személyes adatot nem tartalmazó adattartalmára, a nyilvántartás vezetésére,
valamint az e tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek meg
nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozó részletes szabályokat és a
polgári célú pirotechnikai termékek felhasználásával, valamint a felhasználáshoz szükséges
segédeszközök használatával kapcsolatos biztonsági szabályzatot.”
(2)	Az Ftv. 22. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben rendeletben meghatározza:
a)	a fegyverekkel kapcsolatos tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási és
vizsgadíjának mértékét, a díjak beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának, a fegyverek, lőszerek
rendőrségi tárolása és megsemmisítése során felmerült költségek megállapításának szabályait,
b)	a polgári célú pirotechnikai tevékenységek engedélyezése igazgatási szolgáltatási díjának
mértékét, a díjak beszedésének és kezelésének szabályait.”
7. §
Az Ftv. 23. §-át megelőző alcím és a 23. §-a helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„Az Európai Unió jogának való megfelelés
23.	§ (1) Ez a törvény
a)	a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv
módosításáról szóló, 2008. május 21-i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
módosított, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i
91/477/EGK tanácsi irányelvnek,
b)	a pirotechnikai tárgyaknak és egyes lőszereknek a polgári felhasználású robbanóanyagok
forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló 93/15/EGK
tanácsi irányelv alkalmazásában történő meghatározásáról szóló, 2004. április 23-i 2004/57/EK
bizottsági irányelvnek, valamint
c)	a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek
9
d)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(2) E törvény 18/C. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.”
3.	A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól
szóló 2005. évi CXXXIII. törvény módosítása
8.	§
A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„1. § (1) E törvény hatálya az egyéni vállalkozóként, illetve az egyéni cég vagy gazdasági társaság
keretében (a továbbiakban együtt: vállalkozás), valamint a személyesen végzett
a)	személy- és vagyonvédelmi tevékenységre,
b)	vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységre (továbbiakban: tervező-szerelő
tevékenység), és
c)	magánnyomozói tevékenységre
terjed ki.
(2)	E törvény alkalmazásában személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek minősül:
a)	a természetes személyek életének és testi épségének védelme,
b)	az ingatlan, illetve ingóság őrzése,
c)	a szállítmány kísérése, pénz és érték szállítása,
d)	a rendezvény biztosítása, és
e)	az a)-d) pontokban foglalt tevékenységek szervezése és irányítása.
(3)	Személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő
szakképesítések valamelyikével rendelkezik:
a)	biztonsági őr,
b)	testőr,
c)	vagyonőr, vagy
d)	biztonságszervező.
(4)	E törvény alkalmazásában tervező-szerelő tevékenységnek minősül az elektronikai vagy
mechanikai vagyonvédelmi rendszerek tervezése, telepítése, szerelése, üzemeltetése, felügyelete,
karbantartása, javítása, ideértve a rögzítés nélküli, megfigyelési céllal üzemeltetett vagy - törvény
felhatalmazása alapján - a hang- vagy képrögzítést is lehetővé tevő elektronikus
10
megfigyelőrendszer (a továbbiakban: térfelügyeleti rendszer), továbbá a beléptető rendszer és a
betörésjelző rendszer létesítésének, karbantartásának, illetve a térfelügyeleti rendszerhez és a
távfelügyeleti rendszerhez kapcsolódó reagálószolgálat működésének körében végzett
tevékenységet is.
(5)	Tervező-szerelő tevékenységet személyesen az végezhet, aki biztonságtechnikai,
híradástechnikai, távközlési, mechanikai, illetve villamosmérnöki képzettséget adó egyetemi vagy
főiskolai végzettséggel rendelkezik. A biztonságtechnikai, az elektronikai és a mechanikai
vagyonvédelmi rendszert szerelő tevékenységet személyesen az végezhet, aki a következő
szakképesítések valamelyikével rendelkezik:
a)	biztonságtechnikai szerelő, kezelő,
b)	biztonságtechnika-kezelő,
c)	elektronikus vagyonvédelmi rendszerszerelő,
d)	mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő.
(6)	Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek egyidejűleg is folytathatók.”
9.	§
Az SzVMt. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„3. § (1) A (2) bekezdésben foglaltak kivételével a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági
szolgálatok hivatásos állományú tagja, továbbá a rendőrség személy- és vagyonvédelmi vagy
tervező-szerelő tevékenységet érintő hatósági feladatok ellátásában közreműködő nem hivatásos
állományú munkatársa
a)	nem lehet tagja, vezető tisztségviselője az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató
vállalkozásnak, valamint olyan gazdasági társaságnak, amely tagja valamely, e törvény hatálya alá
tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak,
b)	e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet - eltérő rendelkezése hiányában - vállalkozás
keretében nem végezhet.
(2)	A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja -
állományilletékes parancsnoka engedélyével - vállalkozás keretében csak az 1. § (1) bekezdés b)
pontjában, valamint az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott tevékenységet
végezheti.”
10.	§
(1)	Az SzVMt. 5. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenység megkezdése és
folytatása
5.	§ (1) Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenység - ha e törvény kivételt nem
tesz - a rendőrség által a vállalkozás kérelmére kiadott működési engedély birtokában végezhető, ha
a)	a kérelmező személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésében személyesen közreműködő
tagja, munkavállalója vagy egyéni vállalkozás, illetve egyéni cég esetében, ha a tevékenységet nem
11
maga látja el, legalább egy foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés
alapján a vállalkozás javára tevékenykedő természetes személy - ideértve a tevékenységet
szakmailag szervező vagy irányító személyt is - rendelkezik a tevékenység személyes végzésére
jogosító, a rendőrség által kiadott hatósági igazolvánnyal (a továbbiakban: igazolvány),
b)	a kérelmező - ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt
tevékenységre vonatkozó, a szerződésen belül és az azon kívül okozott károk megtérítését szolgáló,
külön jogszabályban meghatározott kötelező tartalommal bíró felelősségbiztosítási szerződéssel (a
továbbiakban: felelősségbiztosítási szerződés).
(2)	A felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékű a más EGT-államban kötött, az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződés.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a kérelmező igazolja. Az (1) bekezdés a)
pontjában meghatározott adatokat a kérelmező is igazolhatja a kérelem benyújtásakor. Ha az
adatokat a kérelmező a kérelem benyújtásakor nem igazolja, a rendőrség az igazolvány kiadása
iránti kérelem elbírálásához adatszolgáltatás iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) pontjában
meghatározott adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz.
(4)	Vállalkozás keretében személy- és vagyonvédelmi tevékenységet nem gyakorolhat az
a)	az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja,
tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a
tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,
b)	az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja,
tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két
éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg, és
c)	a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel
szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a személy- és
vagyonvédelmi tevékenység gyakorlásától eltiltott.”
(2) Az SzVMt. az 5. §-t követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) Vállalkozás keretében tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet az a
vállalkozás végezhet, amely megfelel a jogszabályban meghatározott feltételeknek és
a)	a tevékenység végzésében személyesen közreműködő tagja, munkavállalója, vagy egyéni
vállalkozás, illetve egyéni cég esetében, ha a tevékenységet nem maga látja el, legalább egy
foglalkoztatottja, illetve a vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára
tevékenykedő személy - ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is -
rendelkezik igazolvánnyal,
b)	- ha e törvény kivételt nem tesz - rendelkezik az általa végezni kívánt tevékenységre vonatkozó
felelősségbiztosítási szerződéssel.
(2)	A felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékű a más EGT-államban kötött, az (1) bekezdés b)
pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződés.
(3)	A vállalkozás köteles a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére irányuló
szándékát - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól
szóló törvény szerint - a rendőrségnek bejelenteni.
12
(4)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott adatot a bejelentést tevő igazolja. Az (1) bekezdés
a)	pontjában meghatározott adatokat a bejelentést tevő is igazolhatja a bejelentés megtételekor. Ha
az adatokat a bejelentést tevő a bejelentés megtételekor nem igazolja, a rendőrség adatszolgáltatás
iránti kérelemmel fordul az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatokról nyilvántartást vezető
hatósághoz.
(5)	Vállalkozás keretében tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységet nem gyakorolhat az
a)	az egyéni vállalkozó, aki, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja,
tulajdonosa, vezető tisztségviselője büntetett előéletű, vagy e törvényben meghatározott, a
tevékenység gyakorlását kizáró rendelkezés hatálya alatt áll,
b)	az egyéni vállalkozó, akivel, vagy az az egyéni cég, illetve gazdasági társaság, amelynek tagja,
tulajdonosa olyan vállalkozásnak volt tagja vagy tulajdonosa, amellyel szemben a rendőrség két
éven belül felügyeleti bírságot szabott ki, és azt nem fizették meg,
c)	a jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság, amelyet jogerős ítélet a jogi személlyel
szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvényben foglaltak szerint a tervező-
szerelő vagy magánnyomozói tevékenység gyakorlásától eltiltott.”
11.	§
(1)	Az SzVMt. 6. § (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységek (ideértve a magánnyomozói tevékenység
szervezését és irányítását is) személyes végzéséhez - ha e törvény kivételt nem tesz - a rendőrség
által kiadott igazolvány szükséges.”
(2)	Az SzVMt. 6. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Nem szükséges igazolvány az elektronikai vagyonvédelmi rendszer telepítésére, szerelésére
irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunkához, amennyiben a hálózatépítés helyén jelen van
a munkát irányító, igazolvánnyal rendelkező személy.”
12. §
Az SzVMt. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A rendőrség a kiadott működési engedélyekről és igazolványokról, a kiadásuk alapjául
szolgáló, e törvény 5. § és az 5/A. §-ban meghatározott feltételek igazolásához szükséges adatokról,
az adatváltozásról, a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység folytatására jogosultakról,
a működési engedély visszavonásáról, a vállalkozás tevékenységének megtiltásáról, és az
igazolvány visszavonásáról, bevonásáról - a működési engedély és az igazolvány hitelességének,
valamint a tevékenység ellenőrzésének céljából - nyilvántartást vezet.
(2)	A nyilvántartás az egyéni vállalkozónak, az egyéni cégnek vagy a gazdasági társaság
cégbírósághoz bejelentett vezető tisztségviselőjének, a tevékenységet személyesen végzőnek, és a
vállalkozással kötött polgári jogi szerződés alapján a vállalkozás javára tevékenykedő természetes
személynek - ideértve a tevékenységet szakmailag szervező vagy irányító személyt is - a
természetes személyazonosító adatait és állampolgárságát tartalmazza.
(3)	A rendőrség az adatokat a működési engedély vagy az igazolvány visszavonásáig tartja nyilván.
Az 5. § (4) bekezdés b) pontjában és az 5/A. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak ellenőrzése
céljából a rendőrség a felügyeleti bírsággal sújtott vállalkozások adatait a felügyeleti bírság
13
kiszabását követő két évig tartja nyilván, ha a kiszabott bírságot a bírsággal sújtott vállalkozás a
határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem fizeti meg.
(4)	A nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet - a szolgáltatási tevékenység
megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben foglaltak kivételével -
teljesíteni nem lehet.
(5)	Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység hatósági ellenőrzését a rendőrség végzi, amely a
tevékenység gyakorlásának jogszerűségére, a felelősségbiztosítási szerződés meglétére, a rendőrség
által nyilvántartott adatok valódiságára, a rendőrség által hitelesített naplóba (a továbbiakban:
napló) bejegyzett adatokra, és az engedélyezés vagy a tevékenység végzésének feltételeiben beállott
változások vizsgálatára terjed ki.
(6)	A rendőrség a hatósági ellenőrzés során - a 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott
közbiztonsági feltételek fennállásának ellenőrzése céljából - a bűntettesek nyilvántartásából, a
hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásából, valamint a
büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásából jogosult a 6. § (3) és (4) bekezdésében
meghatározott feltételekre vonatkozó adatokat közvetlen hozzáféréssel átvenni, és azokat az
ellenőrzés befejezéséig kezelni. Ha a hatósági ellenőrzés során a rendőrség a tevékenység
gyakorlását kizáró okot tár fel és az igazolvány visszavonására vagy a tevékenység folytatásának
megtiltására eljárást indít, az átvett adatokat az eljárás jogerős befejezéséig kezelheti.
(7)	A rendőrség a hatósági ellenőrzést évenként lefolytatja. Ha az ellenőrzés során a rendőrség
megállapítja, hogy a tevékenység gyakorlását kizáró feltétel áll fenn, a működési engedélyt, illetve
az igazolványt visszavonja, a vállalkozás keretében végzett tervező-szerelő vagy magánnyomozói
tevékenység esetén a tevékenység folytatását megtiltja.”
13.	§
Az SzVMt. 11. §-a és az azt megelőző alcím helyébe a következő alcím és rendelkezés lép:
„A működési engedély visszavonása és felfüggesztése, valamint az igazolvány visszavonása,
bevonása és elvétele
11.	§ (1) A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül
a működési engedélyt
a)	visszavonja, ha kiadásának bármely feltétele megszűnt,
b)	hat hónapra felfüggeszti, ha a vállalkozás e törvény szabályait - a 65. §-ban foglaltak szerint -
súlyosan megsértette.
(2)	A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az
igazolványt
a)	visszavonja, ha kiadásának a 6. § (2) bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja
szerinti feltétele már nem áll fenn,
b)	hat hónapra bevonja, ha az igazolvány jogosultja e törvény szabályait - a 65. §-ban foglaltak
szerint - súlyosan megsértette,
c)	a büntetőeljárás jogerős befejezéséig bevonja, ha kiadásának a 6. § (3) bekezdés c) pontja szerinti
feltétele már nem áll fenn.
14
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott idő elteltével a rendőrség az igazolványt a
jogosultnak visszaadja, kivéve, ha az igazolvány visszavonásának vagy bevonásának más oka áll
fenn.
(4)	A (2) bekezdés c) pontjában foglalt esetben a büntetőeljárás jogerős befejezését követően a
rendőrség az igazolványt a jogosultnak visszaadja, ha az igazolvány kiadásának a 6. § (2)
bekezdése, vagy a 6. § (3) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti feltétele fennáll.
(5)	A rendőrség a működési engedélyt vagy az igazolványt nyolc napon belül visszavonja, ha a
jogosult a működési engedély alapjául szolgáló tevékenység folytatását befejezi, és ezt a
rendőrségnek bejelenti.”
14.	§
Az SzVMt. 12. és 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12. § (1) Ha a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet személyesen folytató személyt kétévi
vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény
elkövetésén tetten érik, a rendőr az igazolványt a helyszínen átvételi elismervény ellenében elveszi.
(2) Az (1) bekezdés alapján elvett igazolványt a rendőr haladéktalanul megküldi - az elvétel okának
megjelölésével - az igazolványt kiállító hatóságnak.
13. § (1) Ha a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésére jogosult személyt
kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény
elkövetésén tetten érik, a rendőr a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység végzésétől a
helyszínen eltiltja.
(2)	A rendőr a tevékenység megtiltásáról haladéktalanul értesíti - a megtiltás okának
megjelölésével - az 5/A. § (3) bekezdése szerinti bejelentést nyilvántartó hatóságot.”
15.	§
Az SzVMt. 14. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytató vállalkozás a szerződés teljesítése
érdekében további vállalkozással kizárólag a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére
eredetileg megbízást adó előzetes hozzájárulásával köthet szerződést. Az alvállalkozó a szerződés
teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést. ”
16.	§
Az SzVMt. 16. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Közterületen vagy nyilvános helyen az 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, vagyonőrzési
feladatokat ellátó személy (a továbbiakban: vagyonőr) formaruhát visel, amelyen fel kell tüntetni
annak a vállalkozásnak a nevét vagy engedélyezett rövidített nevét, amellyel munkaviszonyban áll,
továbbá a vagyonőr elnevezést. Ha a vagyonőr egyéni vállalkozó vagy egyéni cég, és
alvállalkozóként teljesít szolgálatot, a saját formaruháját vagy annak a vállalkozásnak a
formaruháját is viselheti, amellyel a feladat ellátására megbízási szerződést kötött.
(4)	Közterületen vagy nyilvános helyen végzett tevékenység esetén az elektronikai vagyonvédelmi
rendszert tervező vagy szerelő esetében - formaruha hiányában - a vállalkozás nevét vagy
15
engedélyezett rövidített nevét, valamint az elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező vagy
elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő elnevezést kitűzőn kell megjeleníteni.”
17.	§
Az SzVMt. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A vállalkozás a nyilvántartáson történő átvezetés céljából köteles a nyilvántartási
adatokban bekövetkezett változást a tárgyhót követő hónap ötödik napjáig a rendőrségnek
bejelenteni.
(2)	Az adatszolgáltatásnak - az (1) bekezdés szerint szolgáltatott adatokon túl - tartalmaznia kell a
tevékenységet végző személy igazolványának számát.
(3)	Az igazolvánnyal rendelkező személy az igazolvány adataiban, kiadásának feltételeiben
bekövetkezett változást a változástól számított nyolc napon belül köteles bejelenteni a
rendőrségnek.”
18.	§
Az SzVMt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A fővállalkozó és a tevékenységet ténylegesen folytató alvállalkozó között megkötött
szerződésben
a)	rögzíteni kell a fővállalkozó által foglalkoztatni kívánt alvállalkozó nevét, székhelyét, valamint
az alvállalkozót tevékenysége végzésére jogosító működési engedély és igazolvány adatait (ezek
számát, keltét, a kiállító hatóság nevét, címét, és - ha van - a kamarai névjegyzék vagy
nyilvántartási számát);
b)	rendelkezni kell a fővállalkozó utasításadási jogáról, e jogosultságának tartalmáról, kereteiről és
az utasításadás korlátairól.”
19.	§
Az SzVMt. 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személyt foglalkozási (hivatásbeli)
titoktartási kötelezettség terheli e tevékenység végzésének tartama alatt és annak megszűnését
követően is minden olyan tényt, adatot illetően, amelyről a szerződés teljesítése során szerzett
tudomást.”
20.	§
Az SzVMt. 23. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy a szerződés teljesítése során
tudomására jutott és rögzített személyes adatokat - a 31. § (2) és (4) bekezdéseiben, valamint a 32.
§ (3) bekezdésében szabályozott kivételekkel -
a)	a szerződés szerinti felhasználási cél teljesülését,
b)	ha az adat a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükséges vagy arra alkalmatlan,
annak megállapítását,
16
c)	legkésőbb a szerződés megszűnését
követő hat hónap elteltével köteles megsemmisíteni.”
21.	§
Az SzVMt. 24. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésekor a tevékenységet végző
személy az igazolványát köteles magánál tartani és a hatósági ellenőrzéskor azt bemutatni.
(3)	Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző személy az intézkedéssel érintett személy
kérésére köteles a tevékenységére vonatkozó felhatalmazást hitelt érdemlően igazolni.”
22. §
(1)	Az SzVMt. a 25. §-t megelőzően a következő alcímmel egészül ki:
„A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyre vonatkozó szabályok”
(2)	Az SzVMt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személy (a továbbiakban: személy- és
vagyonőr) jogosultságait az e törvényben meghatározottak szerint vagy az érintett személy önkéntes
hozzájárulása alapján gyakorolja.”
23.	§
Az SzVMt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § (1) A magánnyomozó a szerződés teljesítése érdekében
a)	adatot gyűjthet, felvilágosítást kérhet;
b)	az igazolvány bemutatását követően - külön jogszabályokban foglaltak szerint - az ingatlan-
nyilvántartásban, az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és a cégnyilvántartásban nyilvántartott
adatokról kivonatot, másolatot készíthet, ha arra a megbízó kifejezetten felhatalmazta. A megbízó
felhatalmazása alapján a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából és a közúti
közlekedési nyilvántartásból adatszolgáltatást kérhet, ha erre a személyes eljárása esetén a megbízó
is jogosult, feltéve, hogy annak szolgáltatását az érintett nem tiltotta meg vagy nem kifogásolta,
vagy a minősített adat védelméről szóló törvény másként nem rendelkezik;
c)	kép- és hangfelvételt a kötelezettségeit meghatározó szerződés keretei között, a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény adatvédelmi és személyiségi
jogokra vonatkozó szabályai megtartásával készíthet, illetve használhat fel;
d)	a más részére szóló zárt küldemény tartalmát csak a címzett vagy a feladó előzetes
hozzájárulásával ellenőrizheti.
(2)	Nem készíthető kép- és hangfelvétel olyan helyen, ahol a megfigyelés az emberi méltóságot
sértheti, így különösen öltözőben, próbafülkében, mosdóban, illemhelyen, kórházi szobában és
szociális intézmény lakóhelyiségében.”
24.	§
17
Az SzVMt. 35. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A magánnyomozás nem irányulhat)
„b) a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy
hivatalos tevékenységére;”
25.	§
(1)	Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara)
„a) az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggő ügyekben képviseli és védi a
személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói szakma tekintélyét, a
kamara testületeinek és tagjainak általános szakmai érdekeit;
b)	megalkotja a kamara alapszabályát, közreműködik az e törvény hatálya alá tartozó
tevékenységek gyakorlásának szakmai irányelvei, továbbá a szolgáltatások teljesítésének szakmai
követelményeire vonatkozó ajánlások kidolgozásában;”
(2)	Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara)
„d) közreműködik a szakképzés és a szakmai továbbképzés követelményszintjei, a szakmai
minősítő rendszer kidolgozásában, a szakképzésben és a vizsgáztatásban;
e)	megalkotja a kamara etikai szabályait;”
(3)	Az SzVMt. 38. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamara)
„g) a kamara a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény
adatvédelmi szabályai megtartásával a természetes személy tagjairól névjegyzéket, a
vállalkozásokról nyilvántartást vezet a kamarai tagság vagy nyilvántartási kötelezettség
megszűnéséig vagy megszüntetéséig, és ezekről - személyazonosításra alkalmatlan módon -
statisztikai adatokat szolgáltat;”
(4)	Az SzVMt. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés g) pontja szerinti névjegyzékből és nyilvántartásból adattovábbításra irányuló
kérelmet teljesíteni nem lehet.”
26.	§
(1)	Az SzVMt. 39. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység személyes végzésére jogosító igazolvánnyal
rendelkező személy kérheti a kamarába történő felvételét. A kérelmező személy a tagfelvételéről
szóló kamarai határozat jogerőssé válásának napjától a lakóhelye szerint illetékes területi szervezet
tagja.”
(2)	Az SzVMt. 39. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
18
„(4) A kamara tagja a (3) bekezdés szerinti nyilatkozatát a kamara alapszabályában meghatározott
időszak eltelte előtt is megváltoztathatja, ha a tagságának fennállása alatt új tevékenység végzésére
jogosító igazolványt szerez vagy a korábbi nyilatkozatában megjelölt tevékenységét bármely okból
megszünteti vagy szünetelteti, de rendelkezik más, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység
végzésére jogosító igazolvánnyal.”
27.	§
Az SzVMt. 42. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kamarai tagság felfüggesztése, szüneteltetése vagy szünetelése alatt a tag a tagsági
viszonyából eredő jogokat nem gyakorolhatja és a tagsággal járó kötelezettségek nem terhelik.”
28.	§
Az SzVMt. 43. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kamarai tagság megszűnik, ha)
„c) a kamara tagja a kamarai tagságáról lemond;”
29.	§
(1)	Az SzVMt. 45. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozást - kérelmére - a kamara
nyilvántartásba veszi.
(2)	A kamara által az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás köteles a kamara
alapszabályában megállapított nyilvántartási díjat fizetni.”
(2)	Az SzVMt. 45. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) Az (1) bekezdés alapján nyilvántartásba vett vállalkozás, amely az e törvény hatálya alá tartozó
valamennyi tevékenységét szünetelteti, írásban kérheti a kamarai nyilvántartásban szereplésének
felfüggesztését. Erre az esetre a kamarai tagság szüneteltetésének szabályai irányadók.
(5)	A 11. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott tartam alatt az (1) bekezdés alapján
nyilvántartásba vett vállalkozás a tagsági viszonyából eredő jogokat nem gyakorolhatja, és
nyilvántartási díj-fizetési kötelezettség nem terheli.”
(3)	Az SzVMt. 45. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, ezzel
egyidejűleg a bekezdés a következő c) ponttal egészül ki:
(A kamara a vállalkozást a nyilvántartásból törli és erről a vállalkozást értesíti, ha)
„b) a tevékenység végzésére való jogosultsága az e törvényben meghatározott okból - a 11. § (1)
bekezdés b) pontjában foglalt ok kivételével - megszűnt;
c)	a (4) bekezdés szerinti felfüggesztés tartama a két évet elérte, és a vállalkozás - felszólítás
ellenére - nem intézkedett a kamarai nyilvántartás folytatásáról vagy a nyilvántartásba vétel
megszüntetéséről.”
30.	§
19
Az SzVMt. 47. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„47. § (1) Nem választható küldötté, és a kamarában tisztséget nem viselhet a köztisztviselő, a
kormánytisztviselő, valamint a 3. § (1) bekezdésében megjelölt más személy.
(2)	A kamarában nem választott tisztséget nem tölthet be az a személy, aki tagja valamely, e
törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak, vagy ilyen tevékenységet egyéni
vállalkozóként folytat.
(3)	Választott tisztséget csak az tölthet be, aki a választás előtt a tagság számára nyilvánossá teszi,
hogy mely, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet folytató vállalkozásnak tagja, vezető
tisztségviselője vagy folytat-e ilyen tevékenységet egyéni vállalkozóként.”
31.	§
Az SzVMt. 54. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kamara, valamint a területi szervezet tisztségviselőit 5 évre választják.”
32.	§
Az SzVMt. 62. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Nem rendelhető ki felügyelőbiztosként a köztisztviselő, a kormánytisztviselő, szolgálati
viszonya fennállása alatt a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú
tagja, továbbá a rendőrség személy- és vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő tevékenységet érintő
hatósági feladatok ellátásában közreműködő nem hivatásos állományú munkatársa.”
33.	§
Az SzVMt. 63. § (2) bekezdés c) és d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az (1) bekezdés alkalmazásában a vállalkozás jogosulatlanul végzi tevékenységét, ha azt)
„c) olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem
jogosult;
d)	az 5/A. § (3) bekezdés szerinti bejelentés hiányában folytatja.”
34.	§
Az SzVMt. VI. Fejezetének címe, alcímei és 66-72. §-a helyébe a következő cím, alcím és
rendelkezés lép:
„ VI. Fejezet
A MÁS EGT-ÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MŰKÖDÉSÉRE, A SZABAD
MOZGÁS ÉS TARTÓZKODÁS JOGÁ VAL RENDELKEZŐ SZEMÉLY MAGYAR
KÖZTÁRSASÁG TERÜLETÉN LETELEPEDÉS KERETÉBEN VÉGZETT SZEMÉLY- ÉS
VAGYONVÉDELMI TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
A más EGT-államban alapított vállalkozás működésére vonatkozó különös szabályok
66.	§ A más EGT-államban alapított és működési engedélyt szerzett, személy- és vagyonvédelmi
tevékenységet folytató vállalkozásnak (a továbbiakban: EGT-vállalkozás) a Magyar Köztársaság
20
területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységére e törvény
rendelkezéseit a 67-68. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
67.	§ (1) Az EGT-vállalkozás a Magyar Köztársaság területén személy- és vagyonvédelmi
tevékenységét a rendőrség (2) bekezdés szerinti engedélye alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.
(2)	A rendőrség az EGT-vállalkozás kérelmére magyarországi tevékenységét akkor engedélyezi, ha
a kérelmező által szolgáltatott, a magyar nyelvre lefordított okiratokat megvizsgálva meggyőződik
arról, hogy az EGT-vállalkozás rendelkezik olyan, más EGT-államban kiadott, érvényes és hatályos
okirattal, amely a vállalkozást a személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére feljogosítja.
(3)	A rendőrség az engedéllyel rendelkező EGT-vállalkozásokról - a tevékenység ellenőrzésének
céljából - nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a)	az EGT- vállalkozás megnevezését, székhelyét, telephelyét, fióktelepét;
b)	az engedélyezett tevékenység megnevezését;
c)	az engedély számát;
d)	az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének 68. § (2) bekezdése szerinti megtiltása
esetén az erről szóló határozatot;
e)	az engedély kiállításának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontját, érvényességének és
hatályosságának idejét.
(4)	A rendőrség a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély
visszavonásáig tartja nyilván.
(5)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásának
hatósági ellenőrzését és a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatását szolgálja. A (3) bekezdés a)-d)
pontjában foglalt adatok közérdekből nyilvánosak.
68.	§ (1) A rendőrség az EGT-vállalkozás 67. § (1) bekezdés szerinti engedélyét haladéktalanul, de
legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül visszavonja, ha kiadásának valamely
feltétele már nem áll fenn.
(2)	A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül az
EGT-vállalkozás 67. § (1) bekezdés szerinti engedélyét hat hónapra felfüggeszti, ha az EGT-
vállalkozás e törvény szabályait - a 65. §-ban foglaltak szerint - súlyosan megsértette.
(3)	A rendőrség a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet jogosulatlanul végző, továbbá a
tevékenységére vonatkozó, e törvényben meghatározott előírásokat ismételten vagy súlyosan
megsértő EGT-vállalkozást felügyeleti bírsággal sújthatja, amelyre - a (4) bekezdésben foglaltak
kivételével - az V. Fejezet előírásait kell alkalmazni.
(4)	A (3) bekezdés alkalmazásában az EGT-vállalkozás jogosulatlanul végzi magyarországi
tevékenységét, ha azt
a)	a 67. § (1) bekezdés szerinti engedély hiányában folytatja;
b)	olyan vállalkozással vagy természetes személlyel végezteti, aki a tevékenység végzésére nem
jogosult.
21
A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy Magyar Köztársaság területén
letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységére vonatkozó különös
szabályok
69.	§ Annak a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személynek, aki más EGT-
államban kiadott, személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik,
a Magyar Köztársaság területén folytatott személy- és vagyonvédelmi tevékenységére e törvény
rendelkezéseit a 70-72. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
70.	§ (1) Az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, aki más EGT-államban
kiadott, személy- és vagyonvédelmi tevékenység végzésére jogosító okirattal rendelkezik, a Magyar
Köztársaság területén az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet letelepedés keretében a
rendőrség (2) bekezdés szerinti engedélye alapján kezdheti meg és gyakorolhatja.
(2)	A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy Magyar Köztársaság
területén letelepedés keretében végzett személy- és vagyonvédelmi tevékenységét kérelmére akkor
engedélyezi, ha a kérelmező által szolgáltatott, a magyar nyelvre lefordított okiratokat
megvizsgálva meggyőződik arról, hogy a kérelmezőt e törvény hatálya alá tartozó tevékenység
személyes végzésére jogosító, más EGT-államban kiadott okirat érvényes és hatályos.
(3)	A rendőrség a (2) bekezdés szerinti engedéllyel rendelkezőkről - a tevékenység ellenőrzésének
céljából - nyilvántartást vezet, amely tartalmazza:
a)	a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy nevét, lakó- vagy tartózkodási
helyét;
b)	az engedélyezett tevékenység megnevezését;
c)	az engedély számát;
d)	az EGT-vállalkozás magyarországi tevékenységének 68. § (2) bekezdése szerinti megtiltása
esetén az erről szóló határozatot;
e)	az engedély kiállításának alapjául szolgáló okirat kiadásának időpontját, érvényességének és
hatályosságának idejét.
(4)	A rendőrség a (3) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokat az engedély
visszavonásáig tartja nyilván.
(5)	A (3) bekezdés szerinti nyilvántartás a személy- és vagyonvédelmi tevékenység folytatásának
hatósági ellenőrzését és a szolgáltatást igénybe vevők tájékoztatását szolgálja. A (3) bekezdés a)-d)
pontjában foglalt adatok közérdekből nyilvánosak.
71.	§ (1) A rendőrség a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy 70. § (2)
bekezdése szerinti engedélyét haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc
napon belül visszavonja, ha kiadásának valamely feltétele már nem áll fenn.
(2)	A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyét
hat hónapra felfüggeszti, ha e törvény szabályait - a 65. §-ban foglaltak szerint - súlyosan
megsértette.
(3)	A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutástól számított nyolc napon belül a
szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységének
22
gyakorlását a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggeszti, ha a szabad mozgás és tartózkodás
jogával rendelkező személy ellen kétévi vagy ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel
büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás indul.
(4)	A (3) bekezdésben foglalt esetben, amennyiben a büntetőeljárás büntetés kiszabása, vagy
intézkedés alkalmazása nélkül zárult, a rendőrség a felfüggesztést megszünteti, amennyiben a
büntetőeljárás büntetés kiszabásával, vagy intézkedés alkalmazásával zárult, az engedélyt
visszavonja.
72.	§ (1) Ha a 70. § (1) bekezdés alapján a tevékenység végzésére jogosult személyt kétévi vagy
ennél hosszabb tartamú szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmény elkövetésén
tetten érik, a személy- és vagyonvédelmi tevékenység további gyakorlását a rendőr a helyszínen
megtiltja.
(2)	A rendőr a személy- és vagyonvédelmi tevékenység megtiltásáról haladéktalanul értesíti - a
megtiltás okának megjelölésével - a 70. § (2) bekezdése szerinti engedélyt kiállító hatóságot.”
35.	§
Az SzVMt. a 72. §-t követően a következő VI/A. Fejezettel és 72/A. §-sal egészül ki:
„ VI/A. Fejezet
A MÁS EGT-ÁLLAMBAN ALAPÍTOTT VÁLLALKOZÁS MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
TERÜLETÉN VÉGZETT HATÁRON ÁTNYÚLÓ, VALAMINT A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG
TERÜLETÉN LETELEPEDÉS KERETÉBEN VÉGZETT TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
72/A. § (1) Az EGT-vállalkozás a Magyar Köztársaság területén végzett határon átnyúló
szolgáltatásnyújtás keretében történő személy- és vagyonvédelmi tevékenységének folytatására
irányuló szándékát köteles a rendőrségnek bejelenteni.
(2)	A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerint a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyar Köztársaság
területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás, valamint a Magyar Köztársaság területén
letelepedés keretében történő tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenységének folytatására
irányuló szándékát köteles a rendőrségnek bejelenteni.
(3)	Az (1) és (2) bekezdés szerinti bejelentést tevő vállalkozásokról a rendőrség a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénynek megfelelően
nyilvántartást vezet.”
36.	§
Az SzVMt. 74. § 2-6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„2. elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből
eredően - ismeretekkel rendelkezik az elektronikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az
ilyen rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, vagy azt - szakmailag -
közvetlenül szervezi, irányítja;
23
3.	elektronikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a természetes személy, aki - tevékenységéből
eredően - ismeretekkel rendelkezik az elektronikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az
ilyen rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét,
karbantartását, a hiba elhárítását személyesen végzi, vagy azt - szakmailag - közvetlenül szervezi,
irányítja;
4.	mechanikai vagyonvédelmi rendszert tervező: az a természetes személy, aki - tevékenységéből
eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen
rendszer (eszköz, berendezés) tervezését személyesen végzi, vagy azt - szakmailag - közvetlenül
szervezi, irányítja;
5.	mechanikai vagyonvédelmi rendszert szerelő: az a természetes személy, aki - tevékenységéből
eredően - ismeretekkel rendelkezik a mechanikai vagyonvédelmi rendszer működéséről, és az ilyen
rendszer (eszköz, berendezés) telepítését, szerelését, üzemeltetését, felügyeletét, karbantartását, a
hiba elhárítását személyesen végzi, vagy azt - szakmailag - közvetlenül szervezi, irányítja;
6.	elektronikai vagyonvédelmi rendszer: vagyonvédelmi célból a vállalkozási szerződésben
megjelölt ingatlanon telepítendő vagy telepített elektronikus jelző és képi megfigyelőrendszer,
ideértve a térfelügyeleti rendszert, az elektronikus beléptető rendszert, a betörésjelző rendszert, a
távfelügyeleti rendszert, az adat- és informatikai védelemre irányuló biztonságtechnikai rendszert,
továbbá az egyéb, jel és kép továbbítását vagy fény, illetve hang jelzését is lehetővé tevő
elektronikus műszaki megoldást;”
37.	§
Az SzVMt. 78. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy)
,f az e törvényben meghatározott tevékenységek végzéséhez szükséges szakképesítésekre”
(vonatkozó részletes szabályokról rendeletet alkosson.)
38.	§
Az SzVMt. 79. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„79. § (1) E törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a)	az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és
tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a
64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a
90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004.
április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikke,
b)	a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelv,
c)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 5. cikk (3) bekezdése, 9-11. cikke és 16. cikke.
(2)	E törvény 72/A. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.”
24
Záró rendelkezések
39.	§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő harmincadik napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 43. § (2)-(6) bekezdése 2011. október 1-jén lép hatályba.
(3)	E törvény 8-38. §-a, 40. § (3) bekezdése, 41. §-a és 43. § (1) bekezdése 2012. január 1-jén lép
hatályba.
(4)	E törvény 2012. június 30-án hatályát veszti.
40.	§
(1)	Hatályát veszti
a)	az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikkén alapuló, az Európai Rendőrségi Hivatal
létrehozásáról szóló, 1995. július 26-án kelt Egyezmény (Europol Egyezmény) és
Jegyzőkönyveinek kihirdetéséről, valamint a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény
módosításáról szóló 2006. évi XIV. törvény,
b)	az Európai Unióról szóló Szerződés K.3. cikke és az Europol Egyezmény 41. cikkének (3)
bekezdése alapján az Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és az Europol
alkalmazottainak kiváltságairól és mentességeiről szóló, 1997. június 19-én kelt Jegyzőkönyv, és az
Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezmény (Europol Egyezmény), és az
Europolnak, szervei tagjainak, igazgatóhelyetteseinek és alkalmazottainak kiváltságairól és
mentességeiről szóló Jegyzőkönyv módosításáról készült, 2002. november 28-án kelt Jegyzőkönyv
kihirdetéséről szóló 2006. évi XV. törvény.
(2)	Hatályát veszti az Ftv. 1. § (1) bekezdése.
(3)	Hatályát veszti
a)	az SzVMt. 4. §-a, 6. § (4) bekezdés cb) alpontja, 9. § (4) bekezdése, 10. §-a, 33. §-a, 38. § (1)
bekezdés l), n) és o) pontja, valamint (3) bekezdése, 44. § (2) bekezdés c) pontja, 73. §-a, 74. § 1. és
16.	pontja és 75. § (3) bekezdése,
b)	az SzVMt 27. § (4) bekezdésében a „ , gáz- és riasztófegyvert” szövegrész, 28. § (2) bekezdés d)
pontjában az „1992. évi LXIII.” szövegrész, valamint az „(a továbbiakban: Avtv.)” szövegrész, 40.
§ (2) bekezdésében az „ , amely a tag kérelmére kétévenként meghosszabbítható” szövegrész, és 54.
§ (1) és (2) bekezdésében az „ , időtartamra” szövegrész.
41.	§
Az SzVMt.
a)	2. §-ban, 9. § (3) bekezdés bevezető szövegében, 9. § (3) bekezdés a) pontjában a
„vagyonvédelmi” szövegrészek helyébe a „vagyonvédelmi vagy tervező-szerelő” szöveg, 6. § (3) és
(4)	bekezdés bevezető szövegében a „Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói”
szövegrészek helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 14. §-át megelőző alcímben a
„vagyonvédelmi tevékenységet, illetve magánnyomozást” szövegrész helyébe a „vagyonvédelmi,
tervező-szerelő, illetve magánnyomozói tevékenységet” szöveg, 14. § (1) bekezdésében, 22. § (3)
25
bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói” szövegrész helyébe az
„Az e törvény hatálya alá tartozó” szöveg, 16. § (1) és (2) bekezdésében az „A személy- és
vagyonvédelmi, illetve a magánnyomozói” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá
tartozó” szöveg, 18. § (1) bekezdésében az „a személy- és vagyonvédelmi tevékenység vagy
magánnyomozás” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység” szöveg, 20.
§ (1) bekezdésében az „elvégzendő személy- és vagyonvédelmi tevékenység, illetve
magánnyomozás” szövegrész helyébe az „elvégzendő, e törvény hatálya alá tartozó tevékenység”
szöveg, 23. § (1) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi, illetve magánnyomozói
feladatokat ellátó” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet végző”
szöveg, 23. § (3) bekezdésében az „A személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, illetve
magánnyomozást” szövegrész helyébe az „Az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységet” szöveg,
36.	§ (1) bekezdésében az „a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység
folytatására jogosult” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó tevékenység
folytatására jogosult, a kamarai tagságot önként vállaló” szöveg, 38. § (1) bekezdés c) pontjában az
„a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet” szövegrész helyébe az
„az e törvény hatálya alá tartozó tevékenységeket” szöveg, 63. § (1) bekezdésében az „a személy-
és vagyonvédelmi vagy magánnyomozói” szövegrész helyébe az „az e törvény hatálya alá tartozó”
szöveg, 74. § 7. pontjában a „, vagyonvédelmi tevékenységet folytató személyhez” szövegrész
helyébe a „vagyonőrnek” szöveg,
b)	6. § (2) bekezdésében a „magánnyomozó” szövegrész helyébe a „magánnyomozói” szöveg, 9. §
(2)	bekezdés bevezető szövegében a „magánnyomozó” szövegrész helyébe a „magánnyomozói
tevékenységet végző személy (a továbbiakban: magánnyomozó)” szöveg,
c)	7. §-ban az „érvényes” szövegrész helyébe a hatályos, az „érvényességük” szövegrész helyébe
„hatályossági idejük” szöveg,
d)	9. § (2) bekezdés a) pontjában, 9. § (3) bekezdés a) pontjában, valamint 78. § d) pontjában a
„rendőrhatósági” szövegrészek helyébe a „rendőrségi” szöveg,
e)	14. § (4) bekezdésében a „vállalkozóról, továbbá köteles a vállalkozó nevét, címét, székhelyét
(telephelyét), cégjegyzékszámát” szövegrész helyébe a „vállalkozásról, továbbá köteles a
vállalkozás nevét, székhelyét (telephelyét), cégjegyzékszámát, valamint e vállalkozás megbízás
teljesítésében közreműködő tagjának nevét, címét” szöveg,
f)	16. § (2) bekezdésében a „rangjelzést” szövegrész helyébe a „rendfokozati jelzést” szöveg,
g)	19. § (1) bekezdésében a „ténylegesen ellátó” szövegrész helyébe a „személyesen végző” szöveg,
h)	22. § (2) bekezdésében az „az érintett” szövegrész helyébe az „a megbízott” szöveg, 22. § (3)
bekezdésében a „megbízót” szövegrész helyébe a „megbízottat” szöveg,
i)	26. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „A vagyonőrzési feladatokat ellátó személy- és
vagyonőr” szövegrész helyébe az „A vagyonőr” szöveg, 26. § (3) bekezdés bevezető szövegében az
„A rendezvény biztosítását végző személy- és vagyonőr” szövegrész helyébe az „Az 1. § (2)
bekezdés d) pontja szerinti, rendezvény-biztosítási feladatokat ellátó személy” szöveg, 26. § (4)
bekezdésében a „Pénz- és értékőrzést, értékszállítást, szállítmány kísérését, valamint szállítást
végző személy- és vagyonőr” szövegrész helyébe az „Az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti,
pénz- és értékőrzési, értékszállítási, szállítmánykísérési, valamint szállítási feladatokat ellátó
személy” szöveg, 27. § (5) bekezdésében a „személy- és vagyonőri tevékenység” szövegrész
helyébe a „személy- és vagyonőr a tevékenységét” és a „látható” szövegrész helyébe a „láthatja”
szöveg, 28. § (1) bekezdés bevezető szövegében az „A vagyonőrzési feladatot ellátó személy”
26
szövegrész helyébe „A vagyonőr” szöveg, 28. § (2) bekezdés bevezető szövegében az „a
vagyonőrzési feladatot ellátó személy” szövegrész helyébe „a vagyonőr” szöveg, 28. § (2) bekezdés
e)	pontjában az „a vagyonőrzési feladatokat ellátó személy” szövegrész helyébe „a vagyonőr”
szöveg, 29. § (1) bekezdésében az „a vagyonőrzési feladatot ellátó személynek” szövegrész helyébe
„a vagyonőrnek” szöveg, 30. § (1), (2) és (4) bekezdésében az „A vagyonőrzési feladatokat ellátó
személy” szövegrészek helyébe „A vagyonőr” szöveg,
j) 26. § (1) bekezdés e) pontjában a „vagyonvédelmi biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az
„elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 28. § (2) bekezdés d) pontjában az „elektronikus
biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg, 32. § (5)
bekezdésében a „biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az „elektronikai vagyonvédelmi” szöveg,
74. § 7. pontjában az „olyan vagyonvédelmi célú biztonságtechnikai” szövegrész helyébe az
„elektronikai vagyonvédelmi” szöveg,
k) 27. § (2) bekezdésében a „bűncselekmény” szövegrész helyébe a „bűncselekmény és a
szabálysértés” szöveg, valamint a „bűncselekményből” szövegrész helyébe a „bűncselekményből
vagy szabálysértésből” szöveg,
l) 30. § (1) és (4) bekezdésében, 32. § (1) bekezdésében az „az Avtv.” szövegrészek helyébe az „a
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény” szöveg, 63. §
(4)	bekezdésében az „az egyes szabálysértésekről szóló 218/1999. (XII. 28.) Korm. rendelet 13. §-a
szerint minősülő jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi, illetőleg magánnyomozói” szövegrész
helyébe az „a jogosulatlan személy- és vagyonvédelmi” szöveg, 39. § (3) bekezdésében az „az
igazolványa bemutatásakor” szövegrész helyébe a „kamarai tagfelvételi kérelmében” szöveg,
m) 39. § (5) bekezdésében a „(2) és (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „(3) és (4) bekezdés”
szöveg, 65. § a) pontjában a „(2)-(3) bekezdéseiben, az 5. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe
az „(1) bekezdésében, 5. § (1) bekezdésében, 5/A. § (3) bekezdésében” szöveg, 65. § b) pontjában a
„16. § (2)-(3) bekezdéseiben” szövegrész helyébe a „16. § (2)-(4) bekezdésében” szöveg,
n) 40. § (1) bekezdésében a „szünetelteti - igazolványának a rendőrség részére történő egyidejű
visszaadása mellett - írásban” szövegrész helyébe a „szünetelteti, írásban” szöveg,
o) 61. § (2) bekezdésében az „államigazgatási” szövegrész helyébe a „közigazgatási hatósági”
szöveg,
p) 74. § 11. pontjában a „polgári-jogi” szövegrész helyébe a „polgári jogi” szöveg, 18. pontjában az
„EGT-tagállam” szövegrész helyébe az „EGT-állam” szöveg
lép.
42.	§
Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX.
törvény 59. § (1) bekezdésében az „(a továbbiakban: EUROPOL)” szövegrész helyébe az „(a
továbbiakban: Europol)” szöveg, a „nyomozó csoportra” szövegrész helyébe a „nyomozócsoportra”
szöveg, az „EUROPOL” szövegrész helyébe az „Europol” szöveg, a „vehet részt a közös nyomozó
csoportban” szövegrész helyébe a „vehet részt a közös nyomozócsoportban, de feladatának
végrehajtása során nem alkalmazhat a büntetőeljárásról szóló törvényben meghatározott
kényszerintézkedést, illetőleg a rendőrségről szóló törvényben meghatározott kényszerítő eszközt.”
szöveg lép.
43.	§
27
Átmeneti rendelkezések
(1)	E törvény 9-39. §-ai, 41. § (2) bekezdése és 42. §-a nem érinti a módosítás hatálybalépését
megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok hatályosságát.
(2)	Valamennyi az SzVMt. hatálya alá tartozó szakmai kamarai tag 2011. október 1. és december
31.	napja között - a kamarai országos elnökséghez intézett - egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal
fenntarthatja kamarai tagsági viszonyát. A tagsági viszonyt fenntartó nyilatkozat hiányában a
kamarai tagsági viszony 2012. január 1-jén megszűnik. A tagságot fenntartó nyilatkozat
érvényességéhez a kamara külön elfogadó nyilatkozata nem szükséges. A tagsági viszonyukat fenn
nem tartó kamarai tagok személyes adatait a kamarai tagsági nyilvántartásokból haladéktalanul
törölni kell.
(3)	A kamarai országos szervezet az (5) bekezdés szerinti feladatai ellátása céljából az új országos
szervezet megválasztásáig, de legkésőbb 2012. február 29-éig működik tovább. A (2) bekezdéstől
eltérően az országos szervezetben tisztséget betöltő tagok tagsági viszonya fenntartási nyilatkozat
hiányában 2012. március 1-jén szűnik meg.
(4)	A kamara 2012. március 1-jéig - soron kívüli kamarai választások során - alakuló országos
küldöttgyűlést választ, amelynek megbízatása az alakuló küldöttgyűlés által elfogadott alapszabály
szerinti időtartamig szól. 2012. január 1-jén - az országos szervezet kivételével - a 2011. december
31-én hivatalban lévő kamarai szervek, illetőleg tisztségviselők megbízatása megszűnik.
(5)	A (4) bekezdés szerinti soron kívüli kamarai választásokon azok a kamarai tagok választhatnak,
illetve választhatóak meg küldöttnek, akik a választás napján az érintett kamarai országos szervezet
által az önkéntes kamarai tagokról vezetett nyilvántartásban (névjegyzékben) szerepelnek tagsági
jogviszonyuk (2) bekezdés szerinti fenntartása vagy új tagsági viszony létesítése következtében. Az
alakuló küldöttgyűlésbe való küldöttajánlás módját, illetve a küldöttek megválasztásának rendjét az
országos szervezet 2012. január 15-ét követően a nyilvántartásban szereplő kamarai tagok létszáma
alapján határozza meg azzal, hogy a létszám meghatározásakor a 2012. január 1-jét követően
létesített új tagsági viszonyokra is figyelemmel kell lenni.
(6)	Az (5) bekezdés szerinti küldöttnek az választható meg, aki nyilatkozik arról, hogy küldötté
választása napján kamarai tagsági viszonyban áll, továbbá tagsági viszonyának megszüntetése nincs
folyamatban. Megválasztását követően küldöttként csak az járhat el, aki eljárása napján kamarai
tagsági viszonyban áll.
(7)	Az Ftv. e törvény 5. §-a által megállapított 18/D. § (1)-(2) bekezdése nem alkalmazható azzal
szemben, aki e törvény hatályba lépésekor rendelkezik a polgári célú pirotechnikai tevékenység
végzésére jogosító, a rendőrség által kiadott hatósági engedéllyel.
44.	§
(1)	E törvény 1-3. §-a az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április
9-i 2009/371/IB tanácsi határozat 2., 4., 6-9., 13-14., 30. 33. és 54. cikkének végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
(2)	Ez a törvény
a)	a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelv
módosításáról szóló, 2008. május 21-i 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvvel
28
módosított, a fegyverek megszerzésének és tartásának ellenőrzéséről szóló, 1991. június 18-i
91/477/EGK tanácsi irányelvnek,
b)	a pirotechnikai tárgyaknak és egyes lőszereknek a polgári felhasználású robbanóanyagok
forgalomba hozatalára és felügyeletére vonatozó rendelkezések harmonizációjáról szóló 93/15/EGK
tanácsi irányelv alkalmazásában történő meghatározásáról szóló, 2004. április 23-i 2004/57/EK
bizottsági irányelvnek,
c)	a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló, 2007. május 23-i 2007/23/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek,
d)	a szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005. szeptember 7-i 2005/36/EK európai parlamenti
és tanácsi irányelvnek,
e)	a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelvnek
való megfelelést szolgálja.
(3)	Az Ftv. e törvény 5. §-ával megállapított 18/C. §-a, valamint az SzVMt. e törvény 35. §-ával
megállapított 72/A. §-a tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i
2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 39. cikk (5) bekezdése szerinti előzetes
bejelentése megtörtént.
29
Melléklet a 2010. évi...... törvényhez
„9. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló, 2009. április 9-i 2009/371/IB tanácsi
határozat mellékletében megjelölt bűncselekményfajták megfeleltetése a Büntető Törvénykönyvről
szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) alapján
	A	B	C
1	Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB Tanács határozatának mellékletében megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások megnevezése	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások törvényhelye
2	szándékos emberölés, súlyos testi sértés	népirtás bűntette emberölés bűntette erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette öngyilkosságban közreműködés bűntette magzatelhajtás bűntette testi sértés vétsége és bűntette	155. § 166.	§ (1)-(3) bekezdés 167.	§ 168.	§ 169.	§ (2) bekezdés c) pont 170.	§ (2)-(6) bekezdés
3	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása bűntette emberkereskedelem bűntette	173/I. § 175/B. § (2) bekezdés e) pont, (3) bekezdés b./ pont, (4) bekezdés, (5) bekezdés a) pont
4	emberrablás, személyi szabadság megsértése, megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette személyi szabadság megsértése bűntette emberrablás bűntette jogellenes fogvatartás bűntette	174.	§ 175.	§ 175/A. § 228. §
5	rasszizmus és idegengyűlölet	apartheid bűntette a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése bűntette közösség tagja elleni erőszak bűntette közösség elleni izgatás bűntette a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek bűneinek nyilvános tagadása bűntette	157. § 174/A. § 174/B. § 269. § 269/C. §
6	szervezett rablás	bűnszövetségben vagy csoportosan elkövetett rablás bűntette kifosztás bűntette jármű önkényes elvétele bűntette egyes esetei	321.	§ (3) bekezdés c) pont és (4) bekezdés c) pont 322.	§ (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés b) pont 327. § (2) bekezdés b) pont és (3) bekezdés
7	kulturális javak - ideértve a	visszaélés kulturális javakkal bűntette	216/B. §
30
	régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság bűntett egyes esetei	326. § (3) bekezdés b)-c) pont
8	csalással kapcsolatos bűncselekmények	jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette csődbűncselekmény vétsége és bűntette rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntette minőség hamis tanúsítása bűntette a fogyasztó megtévesztése vétsége hitelezési csalás bűntette gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése vétsége saját tőke csorbítása bűntette bennfentes kereskedelem bűntette tőkebefektetési csalás bűntette piramisjáték szerezése bűntette adócsalás vétsége és bűntette munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétsége és bűntette csempészet vétsége és bűntette az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vétsége és bűntette sikkasztás vétsége és bűntette csalás vétsége és bűntette hűtlen kezelés vétsége és bűntette	288. § 290. § (1)-(4) bekezdés 292-293. § 295. § 296/A. § 297/A. § 298/A. § 298/B. § 299/A. § 299/B. § 299/C. § 310. § (1)-(5) bekezdés 310/A. § (1)-(5) bekezdés 312. § (1)-(5) bekezdés 314. § 317.	§ 318.	§ 319.	§
9	zsarolás és védelmi pénz szedése	önbíráskodás bűntette zsarolás bűntette	273. § 323. §
10	iparjogvédelmi jog megsértése és termékhamisítás	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette jogkezelési adat meghamisítása vétsége iparjogvédelmi jogok megsértése vétsége és bűntette árú hamis megjelölése bűntette	329/A. § 329/B. § (1)-(3) bekezdés 329/C. § 329/D. § 296. §
11	hivatalos okmányok hamisítása és hamisított okirattal való kereskedés	közokirat-hamisítás vétsége és bűntette hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette visszaélés okirattal vétsége egyedi azonosító jel meghamisítása bűntette jövedékkel visszaélés elősegítésének	274.	§ 275.	§ 277. § (1) bekezdés 277/A. §
31
		vétsége és bűntette egyes esetei (előállít, forgalomba hoz)	311/B. §
12	pénz és más fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette pénzhamisítás elősegítése vétsége hamis pénz kiadása vétsége és bűntette bélyeghamisítás bűntette készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítása vétsége készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisítás elősegítése vétsége	304. § 304/A§ 306. § 307-308. § 313/B. § 313/D.-313/E. §
13	számítógépes bűnözés	számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény vétsége és bűntette számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása vétsége	300/C. § 300/E. § (1) és (2) bekezdés
14	korrupció	vesztegetés vétsége és bűntette vesztegetés feljelentésének elmulasztása bűntette befolyással üzérkedés bűntette közérdekű bejelentő üldözése vétsége vesztegetés nemzetközi kapcsolatban vétsége és bűntette befolyással üzérkedés nemzetközi kapcsolatban bűntette vesztegetés feljelentésének elmulasztása nemzetközi kapcsolatban bűntette	250-255/A. § 255/B. § 256.	§ 257.	§ 258/B.- 258/D. § 258/E. § 258/F. §
15	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom megszegése bűntette (lőfegyver, lőszer, robbanóanyag, robbantószer, ezek felhasználására szolgáló készülék, egyéb katonai célú felhasználásra szánt termék) visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel bűntette visszaélés lőfegyverrel és lőszerrel bűntette visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel bűntette visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel vétsége és bűntette	261/A. § (3) bekezdés a) pont 263. § 263/A. § 263/B. § (1)-(4) bekezdés 264/C. § (1)-(4) és (7) bekezdés
16	veszélyeztetett állatfajok tiltott kereskedelme	természetkárosítás bűntette	281. § (1)-(4) bekezdés
17	veszélyeztetett növényfajok és fajták tiltott kereskedelme	természetkárosítás bűntette	281. § (1)-(4) bekezdés
32
18	környezettel kapcsolatos bűncselekmények	állatkínzás vétsége és bűntette környezetkárosítás vétsége és bűntette természetkárosítás bűntette a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése vétsége és bűntette	266/B. § 280.	§ (1)-(3) bekezdés 281.	§ GM4) bekezdés 281/A. § (1)-(3) bekezdés
19	hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme		
20	terrorizmus	terrorcselekmény bűntette légijármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette	261.	§ (kivéve a (3), a (6) és a (9) bekezdést) 262.	§ (1)-(3) bekezdés
21	emberkereskedelem, embercsempészet	emberkereskedelem bűntette beutazási és tartózkodási tilalom megsértése vétsége jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése vétsége embercsempészés bűntette	175/B. § 214. § 214/A. § 218. § (1)-(4) bekezdés
22	tiltott kábítószer kereskedelem	visszaélés kábítószerrel bűntette	282. § (2) bekezdés a) és b) pont, 282. § (3) bekezdés a) és b) pontja (amennyiben a cselekményt jelentős mennyiségű kábítószer termesztése, előállítása céljából követik el) 282/A. § (1) - (5) bekezdés 282/B. § (2) bekezdés a)-c) pontok 282/B. § (3) bekezdés a)-b) pontok, 282/B. § (4) bekezdés (amennyiben a bűncselekményt jelentős mennyiségű kábítószer előállítása, termesztése, forgalomba hozatala, vagy kereskedelme céljából követik el) 282/B. § (6) bekezdés 282/C. § (2)-(4) bekezdés
23	nukleáris és radioaktív anyagokkal kapcsolatos bűncselekmények	visszaélés radioaktív anyaggal vétsége és bűntette visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével bűntette visszaélés atomenergia alkalmazásával bűntette	264. § 264/A. § 264/B. §
24	pénzmosási tevékenységek	pénzmosás vétsége és bűntette	303-303/A. §
33
		pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása vétsége	303/B. §
25	gépjárművekkel kapcsolatos	a gépjárműre, vagy gépjárművekre	
	bűncselekmények	elkövetett	
		a. lopás vétsége és	
		bűntette	316. §
		b. sikkasztás vétsége és	
		bűntette	317. §
		c. csalás vétsége és	
		bűntette	318. §
		d. orgazdaság vétsége és	
		bűntette	326. §
		e. hitelsértés vétsége	330. §
		f. jármű önkényes	
		elvétele bűntette	327. §
34
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
1.	Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról az Európai Unióról szóló, 1992. február
7-i szerződésben állapodtak meg, és azt az Európai Unióról szóló szerződés K.3. cikkén alapuló, az
Európai Rendőrségi Hivatal létrehozásáról szóló egyezményben (Europol-egyezmény)
szabályozták. Az Europol-egyezmény három jegyzőkönyvbe foglalt módosítás tárgyát képezte,
amelyek a megerősítés hosszadalmas folyamata után léptek hatályba. Az Europol-egyezménynek
határozattal történő felváltása a továbbiakban megkönnyíti az esetleges módosításokat.
Az Európai Rendőrségi Hivatal (Europol) létrehozásáról szóló 2009/371/IB tanácsi határozat
alkalmazhatóságának a megteremtése, a belső jogszabályokkal való összhang biztosítása az Európai
Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény
módosításával teljesíthető. Az Europol önálló fejezetként kerül a törvénybe. Az új fejezet
szabályozza a Magyar Köztársaság megfelelő szervei és hatóságai, valamint az Europol közötti
kapcsolat minden belsőjogi szabályozást igénylő elemét.
2.	A 2008/51/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosította a fegyverek megszerzésének és
tartásának ellenőrzéséről szóló 91/477/EGK tanácsi irányelvet (a továbbiakban: 91/477/EGK
Irányelv), amire tekintettel a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény (a
továbbiakban: Ftv.) módosítása vált szükségessé.
3.	Az Ftv. módosításának másik indoka a pirotechnikai termékek forgalomba hozataláról szóló,
2007. május 23-i 2007/23/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv átültetése. Ezzel
összefüggésben rá kell mutatni arra, hogy az alább kifejtett jogi okok következtében nincsen
lehetőség arra, hogy kizárólag eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott kormányrendelet hajtsa végre
az implementációt:
•	A belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelvet implementáló, a szolgáltatási
tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI.
törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 3. és 7. §-ai értelmében a letelepedés szabadságának elve
alapján kizárólag törvényben vagy eredeti jogalkotói hatáskörben kiadott
kormányrendeletben - közérdeken alapuló kényszerítő indok alapján - lehet a szolgáltatás
megkezdéséhez, illetve folytatásához engedélyeztetési kötelezettséget előírni.
•	A pirotechnikai tevékenységeket - annak közbiztonsági kockázatai miatt - továbbra is
mindenképpen engedélyhez kell kötni. Jelenleg a polgári célú pirotechnikai tevékenységek
felügyeletéről szóló 155/2003. (X. 1.) Korm. rendelet (a továbbiakban: pirotechnikai
kormányrendelet) szabályozza a polgári célú pirotechnikai termékeket és tevékenységeket.
A pirotechnikai kormányrendelet kiadására nem eredeti jogalkotói hatáskörben került sor,
arra a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény ad felhatalmazást.
•	A pirotechnikai tevékenység végzésére jogosító engedély egyik feltétele az, hogy az
engedély jogosultja büntetlen előéletű legyen. A büntetlen előélet igazolása az engedélyt
kérőre vonatkozó bűnügyi nyilvántartási adatokból történő adatszolgáltatással (például
hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállításával) történik. Az Alkotmánybíróság a 144/2008.
(XI. 26.) AB határozatban számos helyen kifejtette azt, hogy a különösen érzékeny
személyes adatok sokaságát tartalmazó bűnügyi nyilvántartásból történő adatszolgáltatásra
vonatkozó kötelezettség előírása kifejezetten és közvetlenül érinti az adatalany információs
önrendelkezési jogát, amely jog magas szintű védelemre méltó alkotmányos alapjog. Emiatt
az Alkotmánybíróság szerint a bűnügyi nyilvántartásból történő adatszolgáltatási
kötelezettség előírása kizárólag törvényben, és semmi esetre sem annál alacsonyabb szintű
jogszabályban írható elő alkotmányosan. Az Alkotmánybíróság e határozatára figyelemmel
35
a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló
2009. évi CXLIX. törvény törvényi szintre emelte a büntetlen előéletre vonatkozó
szabályokat.
•	Minderre tekintettel a pirotechnikai tevékenység végzésére jogosító engedély egyik feltételét
képező büntetlen előélet csak törvényben írható elő. Ha pedig az adott jogterület valamely
részösszefüggését törvény már szabályozza, akkor ugyanezen jogterületen nem rendelkezik
a kormány eredeti jogalkotói hatáskörrel. Vagyis nincsen alkotmányos lehetőség arra, hogy
a pirotechnikai tevékenység végzésére vonatkozó teljes szabályanyag kormányrendeletben
kerüljön kiadásra. A büntetlen előéletre vonatkozó feltétel előírása miatt mindenképpen
törvényben kell szabályozni a pirotechnikai tevékenység engedélyezésére vonatkozó
szabályokat. Célszerűségi okokból a felügyeleti bírságra vonatkozó szabályokat is
törvényben kell rögzíteni. Minden más szabály az e törvényi szabályok között elhelyezett
felhatalmazáson alapuló kormányrendeletben mint végrehajtási rendeletben adható ki.
4.	a) A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló
2005. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: SzVMt.) módosításnak legfőbb indoka a személy- és
vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésének a törvényben előírt kötelező
kamarai tagság feltételéhez kötése kérdésének - az Európai Unió által támasztott követelményeknek
megfelelő - rendezése. Az előterjesztő a kötelező kamarai tagság és a kamara által ellátandó
feladatok jellegének részletes megvizsgálása eredményeként - az alábbi 5. pontban, valamint a
részletes indokolásban foglalt érvek alapján - a kötelező kamarai tagság eltörlésére tesz javaslatot,
valamint külön rendelkezéseket fogalmaz meg a határon átnyúló szolgáltatásokkal kapcsolatban.
b)	A javaslat markánsan elkülöníti egymástól a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre, a
vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységre, valamint a magánnyomozói
tevékenységre vonatkozó szabályozást. A személy- és vagyonvédelmi tevékenység az EUMSz. 56.
cikkének hatálya alá tartozik, egyúttal nem tartozik a belső piaci szolgáltatásokról szóló
2006/123/EK irányelv (a továbbiakban: 2006/123/EK irányelv) hatálya alá, mivel a 2006/123/EK
irányelv 2. cikk (2) bekezdés k) pontja kizárja a hatálya alól a magánbiztonsági szolgáltatásokat.
A magánbiztonsági szolgáltatások tartalma tekintetében az Európai Unió Bizottsága „Kézikönyv a
szolgáltatási irányelv végrehajtásáról” (a továbbiakban: Kézikönyv) című, nem kötelező jellegű
dokumentuma a 2.1.2. pont 14. alpontban ad útmutatást, miszerint magánbiztonsági szolgáltatás az
ingatlanok és helyiségek felügyelete, személyi védelem, biztonsági őrjáratok, készpénz és
értéktárgyak letétbe helyezése, biztos őrzése, szállítása és elosztása.
A vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a magánnyomozói
tevékenység ezzel szemben a 2006/123/EK irányelv és az azt átültető Szolgtv. hatálya alá tartozik,
így az ezekben a normákban foglalt szabályozást alkalmazni kell ezekre a tevékenységekre.
c)	A fentieken túl az Országgyűlés 2008. december 15-i ülésnapján elfogadta a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvényt (a továbbiakban: KetM.). A KetM. elfogadása
nyomán a hatósági eljárások átfogó felülvizsgálata vált szükségessé, amelynek célja az ágazati
törvényekben - köztük az SzVMt.-ben - található egyes hatósági eljárásokra vonatkozó szabályok
és a Ket. közötti összhang megteremtése, a hatósági eljárásokkal kapcsolatos egységes terminológia
kialakítása, valamint az eljárások és az ügyintézés egyszerűsítésén keresztül az adminisztratív
terhek lehetőség szerinti csökkentése. A felülvizsgálat során az ágazati jogszabályokban minden
olyan módosítást el kell végezni, amely egyértelművé teszi a hatósági jogkörök megosztását, az
eljárási szabályok értelmezésének megkönnyítését.
36
d)	A javaslat továbbá a jogalkalmazás megkönnyítése érdekében pontosítja és egységesíti az
SzVMt. szóhasználatát és további technikai jellegű, pontosító rendelkezéseket is megfogalmaz.
5.	a) A szakmai képesítések elismeréséről szóló 2005/36/EK irányelv (a továbbiakban: 2005/36/EK
irányelv) II. cím 6. cikke leszögezi, hogy ha egy EGT-államban letelepedett szolgáltatást nyújtó egy
másik EGT-államban kíván átmeneti vagy alkalmi jelleggel szolgáltatást nyújtani, és szabályozott
szakmáról van szó, akkor a szolgáltatás nyújtása megkezdésének nem lehet feltételéül szabni
valamely szakmai szervezet vagy testület általi nyilvántartásba vételt, vagy ilyenben való tagság
betöltését. A szolgáltatást nyújtónak kizárólag a fogadó tagállam területén hatályos fegyelmi
rendelkezések alkalmazásának megkönnyítése céljából lehet előírni a szakmai szervezetnél vagy
testületnél az automatikus ideiglenes nyilvántartásba vételt vagy a formai tagságot. Azonban az
ilyen nyilvántartásba vétel, illetve tagság nem késleltetheti, és semmilyen módon nem nehezítheti a
szolgáltatások nyújtását, valamint nem róhat további költségeket a szolgáltatás nyújtójára. Ebből
kifolyólag a tevékenység megkezdése nem függhet a nyilvántartásba vételtől, és azért nem lehet díj
fizetésére kötelezni a szolgáltatás nyújtóját.
A 2005/36/EK irányelv 3. cikk (1) bekezdés a) pontja szerint a szabályozott szakma olyan szakmai
tevékenység vagy szakmai tevékenységek olyan csoportja, amely gyakorlásának a megkezdése,
gyakorlása vagy gyakorlásának valamelyik módja, törvényi, rendeleti vagy közigazgatási
rendelkezések alapján, közvetlenül vagy közvetve, meghatározott szakmai képesítéssel való
rendelkezéshez kötött.
Tekintettel arra, hogy a személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a magánnyomozói
tevékenység megkezdéséhez, illetve gyakorlásához szükséges szakmai képesítéseket az igazságügyi
és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek
kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet határozza meg, e tevékenységek is a 2005/36/EK
irányelv hatálya alá tartoznak.
Megjegyzést érdemel, hogy a 2005/36/EK irányelv az 5. cikke alapján csak a határon átnyúló
szolgáltatások esetében alkalmazható, azonban e körben figyelemmel kell lenni a 2005/36/EK
irányelv egészére, az azt átültető, a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001.
évi C. törvényre, továbbá a külföldi bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló 2001. évi C.
törvény hatálya alá tartozó ügyekben eljáró hatóságok kijelöléséről, valamint a nyilatkozattételi
kötelezettség alá eső szolgáltatások felsorolásáról szóló 33/2008. (II. 21.) Korm. rendeletre is.
b)	Az 5.a) pont alatt írtakkal összhangban a 2006/123/EK irányelv 16. cikk (2) bekezdés b) pontja
értelmében a tagállamok nem korlátozhatják a más tagállamban letelepedett szolgáltatók
szolgáltatásnyújtásának szabadságát azáltal, hogy a szolgáltató kötelezettségévé teszik, hogy
engedélyt szerezzen az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságaitól, beleértve az adott állam
területén való nyilvántartásba vételt vagy valamely testületbe való felvételt is. A 2. cikk (2)
bekezdés k) pontja értelmében a magánbiztonsági szolgáltatások nem tartoznak a 2006/123/EK
irányelv hatálya alá, a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenység azonban igen.
A jelenleg hatályos magyarországi szabályozás nincsen teljes összhangban sem a 2005/36/EK
irányelv, sem a 2006/123/EK irányelv előírásaival. Az SzVMt. szerint ugyanis a másik EGT-
államban bejegyzett vállalkozás, illetve az a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személy, aki másik EGT-államban kiadott engedéllyel rendelkezik a szakma gyakorlására,
Magyarországon ugyanúgy csak kamarai nyilvántartásba vétellel, illetve tagsággal folytathatja
tevékenységét, mint a hazai honosságú és a Magyarországon letelepedett személyek. A
2006/123/EK irányelv 40. cikk (1) bekezdése szerint a tagállamoknak hatályba kell léptetniük
azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy
2009. december 28-ig biztosítsák a 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést.
37
Magyarországnak tehát jogharmonizációs kötelessége a kötelező kamarai tagság részleges
megszüntetése. Ez azonban azt jelenti, hogy a szabályozás a jogharmonizáció elvégzése után jobban
sújtaná a Magyarországon letelepedett e tevékenységet végzőket, mivel számukra továbbra is
kötelező lenne a kamarai tagság. A javaslat ezért a kötelező kamarai tagság eltörlésére tesz
javaslatot, valamint külön rendelkezéseket fogalmaz meg a határon átnyúló szolgáltatásokkal
kapcsolatban.
c)	A javaslatban foglalt módosítás az EUMSz. 56. cikkének (szolgáltatásnyújtás szabadsága), a
2005/36/EK irányelv II. cím 6. cikkének, valamint a 2006/123/EK irányelv 16. cikk (2) bekezdés b)
pontjának való megfelelést szolgálja. Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás nem felel meg
ezeknek az európai uniós jogi aktusoknak, az Európai Unió Bizottsága 2009. január 29-én
2007/4561. ügyszámon Magyarországgal szemben kötelezettségszegési eljárást indított. Tekintettel
arra, hogy magyar hatóságok mindeddig nem tudtak az Európai Unió Bizottságának megnyugtató
választ adni a megfelelő szabályozás elfogadásának ütemtervéről, illetve az ehhez szükséges
törvénymódosítások pontos tartalmáról, az Európai Unió Bizottsága 2010. január 28-án
indokolással ellátott véleményt bocsátott ki a Magyar Köztársaság részére azon okból, hogy az
SzVMt. egyes rendelkezései nem egyeztethetők össze az EUMSz. 56. cikkével.
38
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1-3. §-hoz
A javaslat 75/F-75/P. §-sal egészíti ki az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvényt.
A 75/F. § meghatározza a hatáskörrel rendelkező hatóság és a nemzeti egység fogalmát. Az
előterjesztő ugyanakkor tartózkodik további fogalmak meghatározásától, hiszen az Europol
működése, tevékenysége során felmerülő olyan alapvető jelentőségű kategóriák, mint amilyen
például a bűnszervezet, a terrorszervezet, a terrorizmus vagy a szervezett bűnözés, a magyar jogban
bevett jogfogalmak, amelyek biztonságos alkalmazása nem igényel újabb jogszabályi definíciót.
A határozat kimondja, hogy az Europol jogképessége kiterjed mindazokra a jogokra és
kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. E
rendelkezéseknek az az indoka, hogy a Határozat 2. Cikke alapján az Europol minden tagállamban
jogképességgel rendelkezik. A Határozat megfogalmazásában a jogképességnek legalább ki kell
terjednie az adott tagállam jogában a jogi személyeknek biztosított legteljesebb jog- és
szerződéskötési képességre. A 75/G. § ennek megfelelően csak annyit mond ki, hogy az Europol
jogi személy. Az Europol jogképességével összefüggő további nemzeti jogi intézkedések nem
szükségesek, mert az Europol a határozat alapján jogi személynek minősül valamennyi
tagállamban, így Magyarországon is és a magyar jog szerinti, a jogi személyekre vonatkozó
jogképességgel rendelkezik.
A 75/H. § meghatározza az Europol tevékenységi körét. Az Europol nem rendvédelmi szerv,
nemzetközi egyezmény nem ruházza fel nyomozó hatósági jogkörrel, így nem végez titkos
információgyűjtést, illetőleg nyomozást, ezért e nemzetközi szervezet esetében nem beszélhetünk
hatáskörről. Erre figyelemmel a javaslat nem az Europol hatáskörébe tartozó bűncselekményeket és
bűnelkövetési formákat határozza meg, hanem azokat, amelyekre az Europol tevékenysége kiterjed.
Az Europol legfontosabb tevékenysége a szervezett bűnözés és a terrorizmus elleni közösségi szintű
fellépés, illetve a tagállamok ilyen irányú tevékenységének az összehangolása és segítése.
Tevékenységébe tartozik továbbá a tagállamok rendvédelmi szerveinek támogatása a Határozat
mellékletében meghatározott, több tagállamot érintő bűncselekménytípusok elleni eredményes
fellépésben, amennyiben azok jelentősége vagy következményei ezt indokolják.
A Határozat mellékletében található bűncselekménytípusoknak a Büntető Törvénykönyvről szóló
1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) különös részének való megfeleltetését a javaslat
melléklete tartalmazza.
Az Europol tevékenysége a tevékenységi körébe utalt bűncselekmények büntetendő előkészületére,
az azokhoz nyújtott bűnrészesi magatartásokra, valamint az azokhoz kapcsolódó bűnpártolásra és
orgazdaságra is kiterjed. A Határozat további eseteket is meghatároz, amelyek nem vonhatóak az
imént írt bűnkapcsolati körbe.
Az Europol tevékenységi körében a tagállamok rendvédelmi szerveinek titkos információgyűjtéseit
és nyomozásait segíti az alábbiak szerint:
1.	nyílt és minősített adatokat gyűjt, dolgoz fel, értékel, és ezeket szükség esetén átadja,
2.	titkos információgyűjtést vagy nyomozást kezdeményez, koordinál, valamint közreműködik
ezek végrehajtásában,
3.	segítséget nyújt a tagállamok részére nagyszabású események zavartalan, biztonságos
lebonyolításában,
39
4.	fenyegetésértékeléseket és stratégiai elemzéseket készít és ezeket a tagállamok
rendelkezésére bocsátja,
5.	összegyűjti és átadja a tagállamoknak a titkos információgyűjtések és nyomozások
tapasztalatai alapján a legjobb módszereket, technikát és gyakorlatokat,
6.	tudományos, oktatási és kutatási támogatást nyújt a tagállamok kriminalisztikai és bűnügyi
szakértői tevékenységének fejlesztése céljából,
7.	kezdeményezheti több tagállam rendvédelmi szerveinél közös nyomozócsoport létrehozását,
az Europol személyzete e nyomozócsoportok munkájában részt vehet, kényszerítő eszközök
alkalmazásának a kivételével nyomozási cselekményeket végezhet.
A 75/I. § értelmében a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködés Központ (NEBEK) látja el
Magyarországon a nemzeti egység feladatait. A titkos információgyűjtésre, illetőleg nyomozásra
feljogosított magyar hatóságok a NEBEK-en keresztül szolgáltatnak nyílt és minősített adatokat az
Europolnak, és juthatnak onnan ugyanilyen adatokhoz. A Határozat alapján az egyes tagállamok
kompetenciájába tartozik annak eldöntése, hogy lehetővé teszik-e titkos információgyűjtésre,
illetőleg nyomozásra feljogosított szerveik számára az Europollal való közvetlen kapcsolattartást. A
javaslat ezt a lehetőséget megteremti a Magyar Köztársaság nyomozó hatóságai, a Terror Elhárítási
Központ, valamint a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ (vagyis a javaslat értelmében
a Magyar Köztársaság hatáskörrel rendelkező hatóságai) számára. E közvetlen kapcsolattartás
azonban kivételes és korlátozott, a javaslat szerinti jogszabályi rendelkezések keretei között
gyakorolható, amelyet a NEBEK felügyel. További megkötés az, hogy a közvetlen
kapcsolattartásból származó nyílt vagy minősített adatokat a NEBEK-nek is át kell adni.
A 75/I. § arról is rendelkezik, hogy Magyarországon nemcsak a büntetőeljárási törvény szerinti
nyomozó hatóságok, hanem a rendőrség terrorizmust elhárító szerve, valamint a szervezett bűnözés
elleni koordinációt végző szerv is hatáskörrel rendelkező hatóságként járnak el.
Szintén a 75/I. § hatalmazza fel a NEBEK-et arra, hogy a Határozat 8. cikkének (3) bekezdésében
előírtaknak megfelelően hozzáférjen a feladatai ellátásához szükséges nemzeti adatokhoz és
adatbázisokhoz. E felhatalmazás kialakítása során a javaslat figyelemmel volt az Európai Unió
bűnüldözési információs rendszere és a Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében
megvalósuló együttműködésről és információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvényben írtakra. Az
ennek megfelelően szabályozott közvetlen adatátvételt és adathozzáférést kiegészítő szabályként
került meghatározásra a hatáskörrel rendelkező magyar hatóságok megkeresése. Ugyanebben a
körben, szintén kisegítő jelleggel rögzíti a 75/I. § azt, hogy a NEBEK mind a katonai, mind a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában gyakorolhatja a feladati ellátáshoz szükséges
információk megszerzésével összefüggő hatásköreit, azonban - figyelemmel a nemzetbiztonsági
szolgálatok sajátos feladataira - ezt a NEBEK és az adott nemzetbiztonsági szolgálat között
megkötésre kerülő együttműködési megállapodás szabályozza.
A határozat megteremti annak a lehetőséget az Europol számára, hogy bármely tagállamot
nyomozás elrendelése, vagy teljesítése céljából megkeressen. A Magyarországra vonatkozó, ilyen
megkereséssel kapcsolatos feladatokat és eljárási rendet szabályozza a javaslat a 75/J. §-ban. Az
Europol megkeresését a tagállamok nyomozásra feljogosított, az adott megkeresés teljesítésére
hatáskörrel rendelkező hatósága köteles teljesíteni. Az ilyen megkeresést a tagállamok az adott
eljárásra vonatkozó jogszabályi rendelkezések alapján teljesítik vagy elutasítják.
A 75/K. § fogalmazza meg azt a kötelezettséget, miszerint a Határozat értelmében minden
tagállamnak legalább egy összekötő tisztviselőt kell delegálnia az Europol nemzeti összekötő
40
irodájához. Az összekötő tisztviselő feladata a kapcsolattartás, az adattovábbítás és az
együttműködés az Europol többi tagállamának összekötő tisztviselőivel.
A 75/L-75/M. §-ok rendelkeznek az Europol információ-feldolgozó rendszeréről. Az Europol az
információ-feldolgozó rendszerben azokat az adatokat dolgozza fel, amelyeket a tagállamok a
nemzeti egységen keresztül az Europolnak átadnak. Az Europol az információs rendszerben tárolt
adatokat értékeli, elemzi, feldolgozza és azokat saját döntése alapján vagy tagállami kérésre
továbbítja a tagállamnak. Az Europolnak átadott adatok minősítési szintjét az adatokat átadó
tagállam határozza meg. A tagállamoktól kapott adatokat az Europol elemzési munkafájlokban
tárolja.
Az Europol az információ feldolgozó rendszerében, illetőleg az elemzési munkafájljaiban
személyes és különleges adatokat kezel. A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. § (1) bekezdése szerint
személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárul, vagy azt törvény vagy - törvény
felhatalmazása alapján, az abban meghatározott körben - helyi önkormányzat rendelete elrendeli.
Az Avtv. értelmében a különleges adat - a faji eredetre, a nemzeti és etnikai kisebbséghez
tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre,
az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, az egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre, a szexuális
életre vonatkozó adatok, továbbá a bűnügyi személyes adatok - akkor kezelhető
1.	ha az adatkezeléshez az érintett írásban hozzájárul, vagy
2.	ha az adatkezelés
a.	nemzetközi egyezményen alapul, vagy
b.	Alkotmányban biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá
c.	a nemzetbiztonság, a bűnmegelőzés vagy a bűnüldözés érdekében törvény elrendeli.
Az Europolt a Határozat hozta létre, így az része a hatályos uniós elsődleges joganyagnak. Az
Europol és annak adatkezelési joga így nemzetközi egyezményen alapul, ezért az megfelel a
magyarországi adatvédelmi előírásoknak.
A Határozat értelmében az adatokért való felelősség megoszlik az Europol és a tagállamok között.
Az adatok bevitelének jogszerűségéért és pontosságáért az azt szolgáltató tagállam felelős. A már
továbbított, de az Europol adatfájljába még be nem vitt adatok biztonságáért szintén az adott
tagállam felel. A Határozat megadja a lehetőséget minden személynek arra, hogy adatokat kérjen az
Europoltól annak eldöntésére, hogy az Europol kezel-e vele kapcsolatban személyes vagy
különleges adatokat. A Határozat alapján bárki kérheti a rá vonatkozó adatok helyesbítését vagy
pontosítását az Europoltól. A javaslat a Határozat e szabályaiból a 75/N. §-ban az egyén
adathozzáférési jogát rögzíti azzal, hogy annak az egyéb, az Avtv.-ben meghatározott
összefüggéseit nem ismétli meg. A javaslat rendszerében az egyén az adathozzáférési kérelmet a
NEBEK vezetőjéhez is előterjesztheti, amely joga értelemszerűen nem érinti az őt az Avtv. alapján
megillető jogosultságot.
Az Europol az adatkérelmet elutasító, az adat pontosítását vagy helyesbítését megtagadó döntése
ellen fellebbezési lehetőséget biztosít a Határozat. A fellebbezést a közös ellenőrző szerv bírálja el,
döntése ellen további jogorvoslatnak nincs helye.
A Határozat az Europol által végzett adatkezelés ellenőrzésére kétlépcsős mechanizmust ír elő.
Egyrészt a nemzeti ellenőrző szervet, másrészt a közösségi ellenőrző szervet szabályozza. A
javaslat a 75/O. §-ban értelemszerűen csak a nemzeti ellenőrző szervre vonatkozó szabályokat ülteti
41
át a nemzeti jogba. A javaslat, összhangban az Avtv. rendelkezéseivel, valamint az összes többi
tagállam nemzeti joga szerinti szabályozással és a már Magyarországon is ennek megfelelően
kialakult gyakorlattal, az adatvédelmi biztosra bízza a nemzeti ellenőrző szerv feladatainak az
ellátását.
A 75/P. §-ban a harmadik személynek okozott kárért való felelősségi szabályok kerültek
meghatározásra olyan módon, hogy az Europol tisztviselői az általuk Magyarországon okozott
kárért a magyar jog szerint felelnek. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a közös
nyomozócsoportban közreműködő Europol tisztviselők által akár jogszerűen, akár vétkes
kötelességszegéssel okozott kárért a magyarországi nyomozó hatóságok hasonló kárviselési
szabályai szerint köteles helytállni a károkozót foglalkoztató nyomozó hatóság. A Határozat alapján
azonban az ilyen károkozással összefüggésben kifizetett összeget az Europol teljes egészében
megtéríti a tagállamnak, vagyis a jelen esetben Magyarországnak.
A javaslat Melléklete szerinti törvénytervezet melléklete a Határozat által az Europol tevékenységi
körébe utalt bűncselekménytípusok magyar büntetőjog szerinti, a Btk.-ban szereplő megfeleltetését
határozza meg.
a 4. §-hoz
A 91/477/EGK Irányelv új 4. cikk (4) bekezdése szerint a tagállamoknak a lőfegyverhez tartozó
információkat tartalmazó nyilvántartási rendszereikben legalább húsz évig meg kell őrizniük az
abban szereplő egyes adatokat, ezért az Ftv. 5. § (2) bekezdésének nyitó szövegrészében jelenleg
szereplő tízéves nyilvántartási időt ennek megfelelően a duplájára szükséges felemelni.
az 5. §-hoz
A pirotechnikai tevékenység végzésére jogosító engedély egyik feltételét képező büntetlen előélet
csak törvényben írható elő. Ezért a polgári célú pirotechnikai tevékenységekre vonatkozó egyes
szabályokat a korábbi kormányrendeleti szintről törvényi szintre kell emelni.
A 18/B. § meghatározza azon pirotechnikai tevékenységek körét, amelyek folytatása a rendőrség
engedélyéhez kötött. Pirotechnikai tevékenységet csak olyan vállalkozás folytathat, amelynek a
18/D. §-ban meghatározott feltételnek megfelelő pirotechnikus tagja van vagy ilyen személyt
foglalkoztat, vagy ha polgári jogi szerződés alapján tevékenykedik a javára pirotechnikus. A 18/B. §
szabályozza a pirotechnikai engedélyekkel kapcsolatos rendőrségi nyilvántartásokat, a
nyilvántartásokban vezetett adatokat és az adatszolgáltatás feltételeit. Meghatározza azokat a
pirotechnikai termékeket, amelyekre a tervezet rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
A 18/C. § a 18/B. § (1) bekezdése szerinti kivételként kivonja az engedélyköteles tevékenységek
köréből a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló
törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által végzett egyes
határon átnyúló pirotechnikai tevékenységeket és meghatározza az ezekkel kapcsolatos rendőrségi
nyilvántartásra vonatkozó szabályokat.
A 18/D. § a pirotechnikai tevékenység gyakorlását szigorú előéleti feltételekhez köti. A
tapasztalatok szerint az előéleti feltételeknek nem megfelelő személyek a kérelem benyújtása során
magukat nem tüntetik fel mint tevékenységet végzőt, de a helyszíni ellenőrzések során többször is
bebizonyosodott, hogy - mint munkáltató - szakmai irányítást végeznek. A pirotechnikai
tevékenység végzéshez a gazdasági szervezetnek rendelkeznie kell olyan pirotechnikussal, aki
hatósági bizonyítvánnyal tudja igazolni, hogy nem tartalmaz róla adatokat a bűnügyi nyilvántartási
rendszer részét képező bűntettesek nyilvántartása, valamint a hátrányos jogkövetkezmények alatt
álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása, továbbá a büntetőeljárás hatálya alatt állók
42
nyilvántartása. A rendőrség köteles évente ellenőrizni a pirotechnikai tevékenységet végző
gazdasági szervezeteket és az azok által alkalmazott pirotechnikusokat.
Ezzel összefüggésben arra kell rámutatni, hogy az itt írt szabály a büntetlen előéletű, de hátrányos
jogkövetkezmények alatt álló személyek közül nem mindenkit, vagyis nem a bármely
bűncselekmény miatt korábban elítélteket, hanem csak bizonyos bűncselekmények miatt elítélteket
zár ki a tevékenység végzésére jogosultak köréből. Ebben a körben ugyanis nem célszerű a valóban
a feddhetetlenséget mércéül állító, az ügyészségi és a bírósági szolgálati jogviszonyban megkövetelt
szabályozást érvényesíteni, amely nemcsak a büntetett előéletűeket, de a büntetlen előéletű,
hátrányos jogkövetkezmények alatt állók nyilvántartásából történő törlés pillanatáig a büntetlen
előéletűeket is eltiltja az adott jogviszonytól, tekintet nélkül arra, hogy ez utóbbi bűnügyi
nyilvántartási alrendszerben mely bűncselekmény elkövetése miatt szerepel róla adat.
A 18/E. § szabályozza a pirotechnikai tevékenységgel kapcsolatban kiszabható felügyeleti bírságot.
Szabályozásra kerül, hogy mely esetekben és milyen összeghatárok között szabhat ki a rendőrség
felügyeleti bírságot. A felügyeleti bírság kiszabására vonatkozó elévülés határideje két év, amely a
jogellenes állapot megszűnésével kezdődik. Pontosan meghatározásra kerül, hogy mely esetek
minősülnek a pirotechnikai szabályok súlyos megsértésének.
a 6. §-hoz
Az Ftv. 22. § (1) bekezdésében foglalt felhatalmazó rendelkezés jelenleg nem említi a fegyverek,
illetve a gáz- és riasztótöltények kategóriáját, jóllehet az Ftv., valamint a végrehajtására kiadott
kormányrendelet az e kategóriákba tartozó eszközök vonatkozásában is tartalmaz rendelkezéseket.
A felhatalmazó rendelkezés módosítása az említett hiányosságot hivatott pótolni.
A polgári célú pirotechnikai tevékenységekre irányadó szabályozás Ftv.-be történő beiktatása a 22.
§-ban foglalt felhatalmazó rendelkezések körének megfelelő bővítését teszi szükségessé. Ezzel
összefüggésben arra kell rámutatni, hogy a felhatalmazó rendelkezésben érintett rendeletek közül a
polgári célú pirotechnikai tevékenységek engedélyezésével kapcsolatos eljárások igazgatási
szolgáltatási díjairól szóló 44/2003. (XI. 27.) BM rendelet már mint létező rendelet rendelkezésre
áll.
a 7. §-hoz
A 91/477/EGK Irányelv módosítására, valamint a törvényszövegnek a polgári célú pirotechnikai
tevékenységekre irányadó szabályozással történő kiegészítésére tekintettel megfelelően módosítani
szükséges az Ftv. 23. §-ának az európai uniós követelményeknek való megfelelésre utaló
rendelkezését.
a 8. §-hoz
1.	Az SzVMt. normatív tartalomként az értelmező rendelkezések között határozta meg, hogy mi
minősül személy- és vagyonvédelmi tevékenységnek. A javaslat ezt orvosolva, a jövőre nézve az
SzVMt. 1. §-ában rendelkezik e tevékenységi körről.
2.	A javaslat markánsan elkülöníti a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre, a vagyonvédelmi
rendszert tervező és szerelő tevékenységre, valamint a magánnyomozói tevékenységre vonatkozó
szabályozást, mivel a két utóbbi tevékenység 2006/123/EK irányelv hatálya alá tartozik. A
jogalkalmazás megkönnyítése érdekében a javaslat már az SzVMt. 1. §-ában elválasztja egymástól
a három tevékenységformát.
3.	A javaslat ezen túlmenően az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 28.) IRM
43
rendelet fogalomhasználatát követve, a szakképesítések törvényben való megjelenítésével tovább
pontosítja a tevékenységi köröket. Tervezői tevékenységet csak egyetemi, főiskolai - kivételes
esetekben technikusi - végzettség mellett a magyarországi, vagy az európai uniós tervezői
névjegyzékben szereplő magánszemély végezhet. Ezeket az ismereteket nem lehet tanfolyamon
megszerezni, ezért a javaslat a szakképesítéseken túl meghatározza az e tevékenység végzéséhez
szükséges főiskolai, egyetemi végzettségeket is.
a 9. §-hoz
A javaslat - eleget téve az általános indokolásban ismertetett jogharmonizációs kötelezettségnek -
hatályon kívül helyezi a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység
végzésének kötelező kamarai tagsághoz - a jelenlegi rendszerben a Személy-, Vagyonvédelmi és
Magánnyomozói Szakmai Kamarában viselt kötelező tagsághoz - mint feltételhez kötését előíró
törvényi rendelkezéseket.
a 10. §-hoz
1.	A javaslat terminológiai pontosítást hajt végre, valamint gondoskodik arról, hogy az SzVMt. által
szabályozott mindhárom tevékenységre - a személy- és vagyonvédelmi tevékenységre, a
vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységre, valamint a magánnyomozói
tevékenységre - vonatkozó rendelkezések egyazon alcímben legyenek megtalálhatóak. Továbbá
egyértelművé teszi azt, hogy az SzVMt. mely rendelkezései vonatkoznak csak a személy- és
vagyonvédelmi és melyek csak a tervező-szerelő és magánnyomozói tevékenységre, ugyanis míg a
személy- és vagyonvédelmi tevékenység engedélyköteles, addig - mivel a 2006/123/EK irányelv
hatálya alá tartozik - tervező-szerelő és a magánnyomozói csak bejelentéshez kötött tevékenység.
2.	A személy- és vagyonvédelmi tevékenység esetében az Európai Bíróság vonatkozó állandósult
ítélkezési gyakorlata szerint biztosíték megkövetelése esetén figyelembe kell venni a származási
tagállamban már esetleg nyújtott biztosítékot. A vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő
tevékenység, valamint a magánnyomozói tevékenység esetében a 2006/123/EK irányelv 23. cikke
és az azt átültető Szolgtv. 17. §-a szerint a szakmai felelősségbiztosítást, garanciákat kölcsönösen el
kell ismerni. Erre figyelemmel a javaslat a meghatározott kötelező tartalommal bíró nemzeti
felelősségbiztosítási szerződéssel egyenértékűként ismeri el a más EGT-államban kötött, a
meghatározott feltételeknek megfelelő felelősségbiztosítási szerződést.
3.	Mindemellett a javaslat hatályon kívül helyezi azokat a rendelkezéseket, amelyek szerint a
tevékenység végzésének feltétele a rendőrség által kiadott működési engedélyen túl a kamarai
nyilvántartásba vételről szóló igazolás is.
a 11 . §-hoz
A javaslat terminológiai pontosítást hajt végre, emellett rögzíti, hogy az elektronikai vagyonvédelmi
rendszer telepítésére, szerelésére irányuló hálózatépítéssel összefüggő segédmunka ellátásához nem
szükséges igazolvánnyal rendelkezni. Az igazolvánnyal való rendelkezés előírása felesleges
adminisztratív terhet róna a segédmunkát végzőkre, miközben a munkavégzéshez egyébként is
adottak a személyi feltételek, hiszen az igazolvánnyal rendelkező, munkát irányító személynek jelen
kell lennie.
a 12. §-hoz
1.	Az SzVMt. 8. §-a nyilvántartás vezetését írja elő a rendőrség számára, azonban a hatályos
szabályozás nem felel meg az Avtv. rendelkezéseinek, mivel nem határozza meg egyértelműen az
adatkezelés célját és tartamát, valamint a kezelendő adatok megismerhetőségét. A javaslat
meghatározza, hogy mely adatokat tarthat nyilván a rendőrség, ügyelve arra, hogy a 2006/123/EK
44
irányelv alapján a tervező-szerelő és a magánnyomozói tevékenységet végzők nem rendelkeznek
működési engedéllyel, így annak bevonását sem lehet az esetükben értelmezni. Az ő esetükben a
bejelentések alapján magukról a tervező-szerelő vagy magánnyomozói tevékenység folytatására
jogosultakról, továbbá a vállalkozási tevékenység megtiltásáról tartalmaz adatot a nyilvántartás.
Az adatkezelés céljaként a javaslat a működési engedély és az igazolvány hitelességének, valamint
a tevékenységnek az ellenőrzését jelöli meg, pontosítja az adatkezelés tartamát és rendelkezik arról,
hogy a nyilvántartásból adattovábbításra irányuló kérelmet nem lehet teljesíteni. A Szolgtv. 30. §
(2)	bekezdése szerint azonban számos adat közérdekből nyilvános, illetve a Szolgtv. 40. §-a szerinti
Belső Piaci Információs Rendszeren keresztül több adat továbbítandó, ezért a javaslat a Szolgtv.-
ben foglalt adattovábbításokat kivételként jelöli meg.
2.	A hatósági ellenőrzés egyik lehetséges befejezéseként a rendőrség a működési engedélyt bevonja,
az igazolványt visszavonja. Azonban a 2006/123/EK irányelv következtében működési engedéllyel
és igazolvánnyal a jövőben csak a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet folytatók fognak
rendelkezni, ennek következtében a szankciók között a tervező-szerelő vagy magánnyomozói
tevékenység esetében - összhangban a Szolgtv.-ben írtakkal - szerepeltetni kell a tevékenység
folytatásának megtiltását is.
a 13. §-hoz
A javaslat hatályon kívül helyezi a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói
tevékenység végzésének kötelező kamarai tagsághoz kötésére vonatkozó rendelkezéseket és
átvezeti ennek a következményeit a működési engedély visszavonását szabályozó rendelkezéseken
is. Ezen túlmenően pontosítást is végrehajt, egyértelműen szétválasztva a működési engedély
visszavonását és felfüggesztését, valamint az igazolvány visszavonását és bevonását.
a 14. §-hoz
Az SzVMt. 6. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott közbiztonsági feltételek fennállása esetére a
javaslat beiktatja az igazolvány rendőr általi, helyszíni elvételét abban az esetben, ha a személy- és
vagyonvédelmi tevékenységet személyesen folytató személyt kétévi vagy ennél hosszabb tartamú
szabadságvesztéssel fenyegetett szándékos bűncselekmény elkövetésén tetten érik, valamint a
tevekénység folytatásának helyszíni megtiltását a tervező-szerelő vagy magánnyomozói
tevékenység végzésére jogosult személy esetében.
a 15. §-hoz
1.	A javaslat következetesen elkülöníti egymástól az SzVMt. hatálya alá tartozó háromféle
tevékenységet - a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet, a vagyonvédelmi rendszert tervező és
szerelő tevékenységet, valamint a magánnyomozói tevékenységet - bevezetve a valóban az adott
tevékenység megjelölésére szolgáló megnevezéseket. Ebből következően, a továbbiakban nincs
értelme a személy- és vagyonvédelmi tevékenység köréből kiemelni a tervező-szerelő
tevékenységet - ahogyan teszi ezt az SzVMt. jelenlegi 14. § (2) bekezdése - hiszen a javaslat által
elvégzett módosítások következtében a személy- és vagyonvédelmi tevékenység az SzVMt.
következetes fogalomhasználatában csak ezt az egy tevékenységi kört fogja jelölni.
2.	A javaslat megjeleníti az SzVMt. 14. § (2) bekezdésében azt a korlátot, hogy alvállalkozó a
szerződés teljesítése érdekében további alvállalkozóval nem köthet szerződést. Az alvállalkozói
lánc megszüntetésével jelentős mértékben lehet csökkenteni a fekete- illetve a
szürkefoglalkoztatást, ami jelenleg a foglalkoztatottak kb. 40-50 %-át érinti.
a 16. §-hoz
45
A javaslat egyértelművé teszi azt, hogy csak a közterületen vagy nyilvános helyen vagyonőrzési
feladatokat ellátó személynek kell formaruhát viselnie, illetve szétválasztja a vagyonőrre és a
közterületen vagy nyilvános helyen elektronikai vagyonvédelmi rendszert tervezőre vagy szerelőre
vonatkozó rendelkezéseket. Ez utóbbiaknál - formaruha hiányában - kitűzőn kell a törvényben
meghatározott adatokat megjeleníteni. Mindezek mellett a javaslat bevezeti a vagyonőr
megnevezést, amit a hatályos SzVMt. bár használ, de sehol sem vezeti be rövidítésként, normatív
szempontból ezért nem egyértelmű, hogy pontosan mely tevékenységi kört fed le.
a 17. §-hoz
1.	A javaslat a nyilvántartást vezető hatóság (rendőrség) szervezeti egységére, illetve annak
illetékességére vonatkozó utalást kiveszi a törvényi szabályok közül, valamint orvosolja a téves
hivatkozást, hiszen az SzVMt. 17. §-ának nem a (2) bekezdésre, hanem az (1) bekezdésre kell
visszautalnia.
2.	A javaslat csak olyan adatok bejelentését írja elő, amelyek a rendőrség által vezetett
nyilvántartásban szerepelnek, az adatszolgáltatás körében pedig csak azokat az adatokat hagyja
meg, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az azonosításhoz.
a 18-19. §-hoz
A javaslat a személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzésének
kötelező kamarai tagsághoz kötése megszüntetésével összefüggésben elvégzi a szükséges kisebb
szövegpontosításokat, továbbá a 2006/123/EK irányelvre figyelemmel az SzVMt.-ben érvényesített
logika alapján a tevékenységi körök pontos meghatározása körében is korrekciókat alkalmaz,
valamint elvégzi a technikai jellegű pontosításokat is.
a 20. §-hoz
Az SzVMt. 23. § (2) bekezdése a megbízóval kötött szerződés fennállásának és célja teljesülésének
függvényében állapítja meg az adatkezelés határidejét, illetve korábban is lehetővé teszi azt, ha az
adatok a szerződésben foglaltak teljesítéséhez már nem szükségesek, vagy arra alkalmatlanok. Az
adattörlés lehetetlenné teszi, hogy az érintett tájékoztatást kérjen a róla gyűjtött adatokról, illetve
utólag fény derüljön az esetleges törvénysértő adatgyűjtésre, amely visszaélésre is lehetőséget
adhat. A fentiek alapján a tevékenység utólagos ellenőrizhetősége érdekében indokolt a
szabályozást egy objektív, hat hónapos adatmegőrzési határidővel kiegészíteni.
a 21-22. §-hoz
Az SzVMt. hatályos rendelkezései logikailag következetlenül használják a hatályuk alá tartozó
három különböző tevékenység - a személy- és vagyonvédelmi tevékenység, a vagyonvédelmi
rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a magánnyomozói tevékenység - elnevezését.
Ennek következtében, a jogalkalmazás, jogértelmezés könnyítése érdekében a javaslat az SzVMt.-t
módosító 10. §-ában bevezetett vagyonőri megnevezés logikáját követve, a személy- és
vagyonőrzési tevékenység lebontása érdekében bevezeti a személy- és vagyonőr fogalmát is,
valamint a személy- és vagyonvédelmi tevékenységet végző személyekre vonatkozó, a tevékenység
ellátásával kapcsolatos szabályokat önálló alcím alá helyezi, hasonlóan a magánnyomozókra
vonatkozó szabályokhoz.
a 23. §-hoz
1.	Az érintett jogai védelme érdekében szükséges az SzVMt. 30. § (3) bekezdésében foglaltakhoz
hasonlóan az emberi méltóság védelme érdekében korlátozni a magánnyomozó által készíthető kép-
és hangfelvétel készítésének lehetséges helyszíneit is.
46
2.	Az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvény - 2010. január 1-jén
hatályba lépő - 10. §-a alapján egyéni vállalkozói igazolvánnyal az egyéni vállalkozó csak abban az
esetben rendelkezik, ha azt külön kéri. Ezért az „egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező
vállalkozók központi nyilvántartása” megnevezést módosítani szükséges.
a 24. §-hoz
A módosítás indoka a Büntető Törvénykönyvre való merev hivatkozás megszüntetése.
a 25. §-hoz
A rendelkezés a 2006/123/EK irányelv következtében a tevékenységi körök - a személy- és
vagyonvédelmi tevékenység, a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a
magánnyomozói tevékenység - tartalmának pontos meghatározásával és szétválasztásával
kapcsolatos pontosításokat tartalmazza. Az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű
szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény 3. és 4. §-ai alapján az
ágazatot érintő szakmai,- gazdasági,- szociális és foglalkoztatási kérdésekben az ágazati párbeszéd
bizottságok rendelkeznek hatáskörrel. A személy- és vagyonvédelmi, a tervező-szerelő, valamint a
magánnyomozói tevékenységet folytatók kötelezettségeit, továbbá a tevékenység ellátásának
szabályait pedig az SzVMt. határozza meg. A személy- és vagyonvédelmi, valamint
magánnyomozói tevékenység végzésének kötelező kamarai tagsághoz kötése megszüntetésének
következtében rendelkezni kell a tagság tag általi megszüntethetéséről is. Az Avtv.-nek megfelelően
rendezni kell a kamara által vezetett nyilvántartásból történő adattovábbítást. A javaslat ebben a
körben további, technikai jellegű, terminológiai pontosításokat is tartalmaz.
a 26-31. §-hoz
1.	A rendelkezés a kötelező kamarai tagság jogintézményéhez kötődő terminológiát szabályozó,
illetve az önkéntes tagságból fakadó eseteket nem tartalmazó rendelkezések módosítását határozza
meg, valamint tartalmazza a tevékenységi körök - a személy- és vagyonvédelmi tevékenység, a
vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, valamint a magánnyomozói tevékenység
- tartalmának pontos meghatározásával kapcsolatos módosításokat, illetve elvégzi a téves
hivatkozások technikai javítását.
2.	2010. július 6-án hatályba lépett a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII.
törvény (a továbbiakban: Kjtv.), ennek következtében ahol az SzVMt. a köztisztviselőkkel szemben
támasztott összeférhetetlenségről rendelkezik, e rendelkezéseket szükséges kiegészíteni a
kormánytisztviselőkre történő hivatkozással is.
a 32. §-hoz
A Kjtv. hatálybalépése következtében a köztisztviselőkkel kapcsolatos rendelkezéseket szükséges
kiegészíteni a kormánytisztviselőkre történő hivatkozással is. A javaslat továbbá kiveszi az SzVMt.
62. § (3) bekezdéséből a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatára vonatkozó felesleges utalást,
hiszen a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata hivatásos állományú tagja egyben a rendőrség
hivatásos állományú tagja is.
a 33. §-hoz
Technikai jellegű pontosítást, a kötelező kamarai tagság megszüntetésével kapcsolatos hatályon
kívül helyezést, valamint a 2006/123/EK irányelvvel kapcsolatos, a bejelentéshez kötött
tevékenységekre vonatkozó módosítást tartalmaz a rendelkezés.
a 34-35. §-hoz
47
A javaslat az SzVMt.-nek a más EGT-államban alapított vállalkozásokra, valamint a szabad mozgás
és tartózkodás jogával rendelkező személy magyarországi tevékenységére vonatkozó fejezetében
szintén elvégzi [az EK-Szerződés 49. cikkének, a 2005/36/EK irányelv II. cím 6. cikkének, valamint
a 2006/123/EK irányelv 16. cikk (2) bekezdés b) pontjának megfelelően] a kötelező kamarai tagság
megszüntetése érdekében szükséges módosításokat, valamint a 2006/123/EK irányelv alapján
szétválasztja az engedélyköteles személy- és vagyonőri tevékenységre és a bejelentésre kötelezett
tervező-szerelő és magánnyomozói tevékenységre vonatkozó szabályokat.
a 36. §-hoz
Az igazságügyi és rendészeti miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és
vizsgakövetelményeinek kiadásáról szóló 15/2008. (VII. 28.) IRM rendelet 1. számú melléklete
szerint a tervező-szerelő szakképzések pontos megjelölése elektronikus vagyonvédelmi
rendszerszerelő, valamint mechanikus vagyonvédelmi rendszerszerelő. A szakképesítés
megnevezésének megfelelően módosítani kell a vagyonvédelmi biztonságtechnikai tervező és
szerelő megnevezését. Ezen túlmenően a javaslat az egész törvényen átvezeti azt a terminológiai
módosítást, miszerint a vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszer elnevezése a jövőre nézve
elektronikai vagyonvédelmi rendszerre változik.
a 37. §-hoz
Az SzVMt. hatálya alá tartozó tevékenységekkel - a személy- és vagyonvédelmi tevékenységgel, a
vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenységgel, valamint a magánnyomozói
tevékenységgel - összefüggő képesítésként elfogadott szakképesítéseket a vállalkozás keretében
végzett személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól, a
Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamaráról szóló törvény végrehajtásáról
szóló 24/1998. (VI. 9.) BM rendelet 9. §-a határozza meg. Az SzVMt. 78. § a) pontja felhatalmazza
a minisztert, hogy a működési engedélyre, az igazolványra, a kiadásuk iránti kérelemre vonatkozó
részletes szabályokat rendeletben szabályozza. E felhatalmazás nem terjed ki az SzVMt. 6. § (2)
bekezdése szerinti szakképzettségek körének meghatározására, ezért az SzVMt.-ben új felhatalmazó
rendelkezésben kell pótolni a hiányzó szabályozást.
a 38. §-hoz
A javaslattal megvalósított jogharmonizáció következtében a javaslat jogharmonizációs záradékkal
egészíti ki az SzVMt.-t, amelyben szerepel az SzVMt. 79. §-ában meghatározott európai uniós
szabályozás is.
a 39. §-hoz
A végrehajtási szabályok felülvizsgálatára és szükség szerinti módosítására a törvénymódosítás
hatálybalépését követően kerülhet sor. Ezen túlmenően arra is figyelemmel kell lenni, hogy a
személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység végzése a Személy-,
Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarában viselt kötelező tagsághoz kötésének
megszüntetése, azaz a szakmai kamarai tagság fakultatívvá tétele megfelelő felkészülési időt
igényel. A javaslat ezért az SzVMt. módosításának hatálybalépését (a megfelelő felkészülési idő
biztosítása érdekében) 2012. január 1. napjában határozza meg, míg a többi törvény módosításánál
három hónapos felkészülési időt biztosít a hatálybalépés előtt.
a 40-41. §-hoz
1.	Az Ftv. 3. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés részletesen, eszközfajtánként elkülönítve
határozza meg az engedélyköteles tevékenységek körét. Az Ftv. 1. § (1) bekezdése ehhez képest
mind a szabályozás alá eső tárgyi eszközök, mind a szabályozott tevékenységfajták vonatkozásában
48
szűkebben, illetve pontatlanul állapítja meg a törvény hatályát. Az Ftv. 1. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezés nem hordoz önálló, az értelmező rendelkezéseket tartalmazó 2. §-ban, valamint a 3. §
(1)	bekezdésében rögzített előírásokon túlmutató jelentést, és ezen a normaszöveg esetleges
pontosítása sem változtatna. Erre figyelemmel indokolt a normatív tartalmat nélkülöző rendelkezés
hatályon kívül helyezése.
2.	A javaslattal megvalósított módosítások miatt pontosítani kell az SzVMt. - módosításokkal
érintett, de nem a javaslat által megállapított főszövegében szereplő - rendelkezéseit. Ezen
túlmenően el kell végezni a Ket. terminológiájának megfelelő és a további technikai jellegű
módosításokat, továbbá a merev jogszabályi hivatkozásokat rugalmas jogszabályi hivatkozásra kell
cserélni.
a 42. §-hoz
A határozat lehetőséget ad arra, hogy az Europol tagállamok közös nyomozócsoportokat hozzanak
létre, továbbá egymás területén az adott tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságánál
bűnmegelőzési, bűnüldözési feladatokat végezzenek. A határozat értelmében az Europolnak azon
tisztviselői, akik a közös nyomozó csoportban látnak el feladatokat, a közös nyomozócsoport
működési helye szerinti tagállam nyomozó hatóságának a tagjaira vonatkozó szabályok szerint
járnak el, azzal, hogy kényszerintézkedést nem alkalmazhatnak. Ugyanez a szabály vonatkozik a
tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának azokra a tagjaira, akik közös nyomozócsoportban
látnak el feladatokat. Szintén ez az elv érvényesül akkor, ha akár az Europol tisztviselője, akár a
tagállam hatáskörrel rendelkező hatóságának a tagja lát el másik tagállam területén szolgálati
feladatot. Az Europol tisztviselőire vonatkozó, itt ismertetett rendelkezéseket az Európai Unió
tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény közös
nyomozócsoport létrehozására vonatkozó rendelkezései (55-59. §-ok) megfelelően szabályozzák,
kivéve a Határozat 6. cikkének azon szabályát, miszerint az Europol közös nyomozócsoportban
résztvevő tisztviselője nem alkalmazhat kényszerintézkedést. A javaslat kizárólag ezt a kivételt
szabályozza az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvény 59. § (1) bekezdésének a javaslat átmeneti rendelkezései között történő
újrafogalmazásával.
a 43. §-hoz
A rendelkezés átmeneti szabályt fogalmaz meg azért, mert az SzVMt. módosítása nem érinti a
hatálybalépést megelőzően kiadott működési engedélyek és igazolványok hatályosságát. Emellett
szükséges átmeneti szabályokat alkotni a kötelező kamarai tagság megszűnése következtében.
Három hónapi felkészülési idő elegendő a tagoknak arra, hogy jelezzék a kamara felé amennyiben -
önkéntes alapon - fenn kívánják tartani tagságukat. Emellett a kamarai tisztségviselők
újraválasztására is megfelelő határidőt kell tűzni.
a 44. §-hoz
Ha a jogharmonizációt valamely jogszabály módosításával hajtják végre, akkor nem csupán a
módosított jogszabálynak, hanem a módosító jogszabálynak is rendelkeznie kell jogharmonizációs
záradékról. A javaslat ezért a módosító jogszabály vonatkozásában is megfelelően rendelkezik a
jogharmonizációs záradékról.
49