﻿^áSiyfffés Hivatala
:;i.;nányszam:
2010 DEC 0R
2010.	évi... törvény
a Nemzeti Kulturális Alapról szólő 1993. évi XXIII. törvény módosításáról
..... l.§
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény (a továbbiakban; Nkatv.)
2.	§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap céljainak megvalósítása érdekében a miniszter az elvi, irányító és koordináló
döntések meghozatalára Nemzeti Kulturális Alap Bizottságot (a továbbiakban: Bizottság)
létesít. A Bizottság tagjainak felét a miniszter saját hatáskörében, másik felét pedig az érintett
szakmai, illetve társadalmi szervezetek javaslata alapján bízza meg. A Bizottság elnöke a
miniszter, vagy az általa meghízott személy.”
2.§
Az Nkatv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4, § (1) Az Alap bevételi forrásai:
a)	az ötöslottó szerencsejáték játékadójának 90 százaléka;
b)	központi költségvetési előirányzatokból átvett pénzeszközök;
G) a jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok és természetes
személyek befizetései;
d)	költségvetési támogatás;
e)	egyéb bevételek.
(2)	Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt befizetések közérdekű kötelezettségvállalásnak
minősülnek (Ptk. 593-596. §).
(3)	A központi költségvetési előirányzatból évközben átvett pénzeszköz kezelésére, illetve a
pályáztatás lebonyolítására az átvétel tárgyában kötött megállapodás rendelkezései az
irányadók.
(4)	Költségvetési támogatás felhasználását a miniszter e törvényben foglaltaktól elteroen
szabályozhatja.
(5)	Az Alap bevétele és év végi maradványa nem. vonható el. Az év végi maradvány a
tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe vehető - az előző évek kötelezettség
vállalásainak fedezeteként - a kiadási és bevételi előirányzat egyidejű módosításával. Az Alap
költségvetésének tervezésére, végrehajtására és zárszámadására egyebekben az Áht. és az
éves költségvetési törvény vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)	A miniszter jogosult - a pályázati döntések függvényében - az Alap 7. § (1) bekezdése
szerinti kiadási jogcímei között átcsoportosítást végrehajtani.”
.	3.|
Az Nkatv. 8. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alapból természetes és jogi. személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságok, társasházak, egyéni cégek, valamint eg>em vállalkozók igényelhetnek
támogatást."
Az Nkatv 9. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A támogatások nyílt, vagy meghívásos pályázatok útján, illetve » a miniszteri keret
felhasználása során vagy kivételesen indokolt esetben - egyedi pályázatok elbírálása alapján -
gazdálkodási formától függetlenül - adhatok.”
5.§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépését kővető napon
hatályát veszti.
(2)	A törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Nkatv. 2/A. § (3)-(4)
bekezdése,
INDOKOLÁS
ALT ALÁNOS INDOKOLÁS
Az 1993-óta hatályban lévő, ám többször módosított törvény jelen módosításának legfőbb
indoka, hogy az állami pénzekből nyújtott támogatások átláthatóságára vonatkozóan 2008-ban
hatályba lépett egy törvény, amely teljes körűen szabályozza a pályázatok benyújtásával és a
döntéshozatallal kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályokat. Ennek fényében azok az NKA
törvényében meglévő ugyanezen tárgykörre vonatkozó korábbi rendelkezések elavulttá
váltak, számos esetben pedig a két jogszabály eltérő rendelkezései miatt zavart okoznak.
Alapelvi kérdés, hogy a kultúra támogatásában szerepet játszó Nemzeti Kulturális Alap
forrásaihoz bárki - megfelelő pályázat esetén - hozzájuthasson. Ennek: jelenleg ellentmond
az, hogy a társasház, miután jogi személyiség nélküli nonprofit szervezet, és e szervezeti
forma nem szerepel a törvényben, nem igényelhet az Alapból támogatást, pedig jogos igény,
hogy például a műemléki védettségű társásházak örökségvédelmi forrásokra pályázhassanak.
Ugyanakkor az Áht. rendelkezéseire is figyelemmel az adott felhatalmazással élve szükség
van a támogatható kör korlátozásának feloldására.
Az Alap bevételei felhasználásának ellentmondásosságát igyekszik megszüntetni az a
javaslat, hogy az Alap előző évi maradványa a tárgyévi bevételi terv teljesülése előtt igénybe
vehető legyen az előző évi kötelezettségvállalások fedezetére.
Mindezeken túl további pontosítást, illetve a működés gördülékenységét biztosító rendelkezés
kapott helyet a Javaslatban.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az .1. §-hoz
A Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIIL törvény 1. §-a rögzíti,, hogy „az Alap
feletti rendelkezési jogot - ágazati, stratégiai döntéseivel összhangban - a kultúráért felelős
miniszter gyakorolja, és felel annak felhasználásáért.” E rendelkezés indokolja, hogy alapeset
szerint a Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának' elnöke a miniszter, és az csak kisegítő
szabály, hogy e jogosítványát másra átruházhatja. Ezért a Javaslat a 2006. január 1-jét
megelőző szöveg visszaállítását célozza.
A 2.§-hoz
(1} és (3) bekezdéséhez
A Kormány az NKA 2011. évi költségvetésébe külön soron - címzetten (filmek gyártására) -
állított be előirányzatot. Az Alap ézt költségvetési támogatásként kapja. Ezt a bevételi forrást
azért célszerű külön nevesíteni az Alap bevételi forrásai között* mert ezen címzett bevétel
feletti rendelkezési jog gyakorlóját is ki kell jelölni.
(2)	bekezdéséhez
A Javaslat lehetővé teszi az átvett pénzeszközök rugalmasabb felhasználását, az átvétel
kapcsán az átadó egyes méltányolható igényeinek figyelembe vételét.
(4)	bekezdéséhez
A módosítás lehetővé tenné az Alap biztonságosabb működését, amit az Állami
Számvevőszék a 2G1Ö, évi tervezés ellenőrzése során az alábbiak szerint fogalmazott meg:
„Az Alap működését gátolja, hogy nem használhatja fel az előirányzat- maradványát. ”
Más részről pedig kivédhető lenne az, hogy az év végén az Alap számláján meglévő
pénzkészlet nagysága éveken keresztül csak növekedési tendenciát mutathat, hiszen az előző
év végi pénzkészletnek a következő év végén meg kell maradnia.
Az Alap bevételének alakulása reálisan csak az év harmadik negyedévében látható, így a
többletbevétel felhasználásával pályázatok kiírására, csak szeptembertől, van lehetőség, ami
azt eredményezi, hogy a döntések és szerződéskötések, valamint a pályázatok
megvalósulásához igazodó kifizetések már csak a következő évben lehetségesek. Jelen
jogszabályi környezetben viszont már csak a következő évi bevételből fedezhető ezen
kiadások teljesítése is. Ezzel jelentős mértékben szűkül a következő évben az adott évi
kötelezettségvállalási lehetőség.
A 3. §-hoz
Műemlék épületek esetében gyakran előfordul, hogy a legkézenfekvőbb pályázó maga a
társasház szervezeti formában tömörült lakóközösség lenne. A társasház azonban jogi
személyiség nélküli nonprofit szervezetként jelenleg nem igényelhet az Alapból támogatást.
Ezt a problémái kívánja a Javaslat rendezni.
A 4. §-hoz
Amint azt az általános indokolásban jeleztük, az NKA esetén alapelvi kérdés, hogy a kultúra
támogatásában szerepet játszó Nemzeti Kulturális Alap forrásaihoz bárki - megfelelő pályázat
esetén - hozzájuthasson. Ebben nem lehet korlátozó tényező pályázni szándékozó szervezetek
esetén a gazdálkodás} forma. Ezért az Áht. 100/H rendelkezései között található
megszorítások ezen elvhez való igazítására van. szükség.
Az 5. §-hoz
A közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvény az
Összeférhetetlenséget az NKA terhére nyújtott támogatásokkal kapcsolatban is rendezi.
Filmtámogatások vonatkozásában a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény
összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseit is alkalmazni kell,
E két törvény a kérdést megnyugtatóan rendezi, így az összeférhetetlenség további
szabályozása az Nkatv-ben felesleges párhuzamosságot jelent és esetenként túlzó és zavaró.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tiszteit Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályának 85. §-a alapján a következő törvényjavaslatot
kívánom benyújtani „a Nemzeti Kulturális Alapról szóló 1993. évi XXIII. törvény
módosításáról”.
Budapest, 2010, december 7.
L. Simon László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség