﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1924. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti
Keretmegállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2010. december
2010. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti
Keretmegállapodás kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Unió és
tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodás (továbbiakban:
Keretmegállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Keretmegállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Keretmegállapodás
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság Között
AZ EURÓPAI UNIÓ (a továbbiakban: az
Unió),
Valamint
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK
ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
1
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei,
a továbbiakban: a tagállamok,
egyrészről, valamint
A KOREAI KÖZTÁRSASÁG
másrészről,
a továbbiakban együttesen: a felek,
FIGYELEMBE VÉVE a köztük fennálló hagyományos baráti viszonyt, valamint az őket egyesítő
szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat;
EMLÉKEZTETVE az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, és másrészről a Koreai
Köztársaság között létrejött kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodásra, amelyet 1996.
október 28-án Luxembourgban írtak alá, és amely 2001. április 1-jén lépett hatályba;
SZEM ELŐTT TARTVA azt a felgyorsult folyamatot, amely azt célozza, hogy az Európai Unió
megteremtse saját arculatát a külpolitika, valamint a biztonság és jogérvényesülés terén;
TUDATÁBAN a Koreai Köztársaság nemzetközi színtéren vállalt növekvő szerepének és
felelősségének;
HANGSÚLYOZVA kapcsolatuk átfogó jellegét és az általános összhang fenntartására irányuló
folyamatos erőfeszítések fontosságát;
MEGERŐSÍTVE a közös értékeken és törekvéseken alapuló rendszeres politikai párbeszédük
fenntartására és fejlesztésére irányuló szándékukat;
KIFEJEZVE közös akaratukat, hogy kapcsolataikat a megerősített partnerség szintjére emeljék,
politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális téren egyaránt;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL e tekintetben, hogy a közös érdekű területeken az egyenlőség, a
szuverenitás tiszteletben tartása, a megkülönböztetés-mentesség és a kölcsönös előnyök biztosítása
alapján megszilárdítsák, elmélyítsék és diverzifikálják kapcsolataikat kétoldalú, regionális és
globális szinten;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a feleknek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más
vonatkozó nemzetközi emberi jogi eszközben lefektetett demokratikus alapelvek és emberi jogok,
valamint a jogállamiság és a jó kormányzás alapelvei iránti erős elkötelezettségét;
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elhatározásukat a nemzetközi aggodalomra okot adó súlyos
bűncselekmények elleni küzdelem iránt, valamint az iránti meggyőződésüket, hogy a nemzetközi
aggodalomra okot adó súlyos bűncselekmények hatékony üldözését nemzeti szintű intézkedések
meghozatalával és a globális együttműködés fokozásával kell biztosítani;
FIGYELEMBE VÉVE, hogy a terrorizmus veszélyt jelent a globális biztonságra, valamint azzal az
óhajjal, hogy nemzetközi eszközökkel - különösen az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsa 1373.
sz. határozatával - összhangban fokozzák párbeszédüket és együttműködésüket a terrorizmus elleni
küzdelemben, továbbá újólag megerősítve az emberi jogok és a jogállamiság tiszteletben tartását,
amelyeknek a terrorizmus elleni küzdelem alapját kell képezniük;
OSZTVA azt a nézetet, mely szerint a tömegpusztító fegyvereknek és azok hordozóeszközeinek az
elterjedése súlyos fenyegetést jelent a nemzetközi stabilitásra és biztonságra nézve, elismerve a
nemzetközi közösség elkötelezettségét az ilyen fegyverek elterjedése elleni küzdelem mellett, amint
azt a vonatkozó nemzetközi egyezmények és az Egyesült Nemzetek Biztonsági Tanácsának
határozatai - különösen az 1540. sz. határozat - elfogadása is kifejezik, valamint azzal az óhajjal,
hogy megerősítsék párbeszédüket és együttműködésüket ezen a területen;
ELISMERVE a megerősített együttműködés szükségességét a jogérvényesülés, a szabadság és a
biztonság terén;
2
EMLÉKEZTETVE e tekintetben arra, hogy a megállapodásnak az Európai Unió működéséről szóló
szerződés III. része V. címének hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és
Írországot nem az Európai Unió tagállamaiként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik
mindaddig, amíg az Európai Unió nem értesíti a Koreai Köztársaságot arról, hogy valamelyik állam
az Európai Unió részeként vált kötelezett féllé, az Európai Unióról szóló és az Európai Unió
működéséről szóló szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről szóló
jegyzőkönyvnek megfelelően, valamint ugyanez vonatkozik Dániára is, az említett szerződésekhez
csatolt, Dánia helyzetéről szóló megfelelő jegyzőkönyvnek megfelelően;
ELISMERVE a fenntartható fejlődés gazdasági, társadalmi és környezeti dimenziójának
előmozdítására irányuló szándékukat;
KIFEJEZVE a magas szintű környezetvédelem biztosítása iránti elkötelezettségüket, valamint az
éghajlatváltozás elleni küzdelem terén folytatott együttműködésre vonatkozó elhatározásukat;
EMLÉKEZTETVE az igazságos globalizáció, a teljes körű és termelékeny foglalkoztatás, valamint
a mindenki számára elérhető tisztességes munka célkitűzése iránti támogatásukra;
ELISMERVE, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) égisze alatt működő, szabályokon
alapuló globális kereskedelmi rendszer alapján gyarapodott a felek közötti kereskedelmi forgalom
és beruházás;
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy a felek kölcsönös előnyére biztosítsák a felek közötti kereskedelem és
beruházások fenntartható növekedésének és fejlődésének feltételeit, többek között
szabadkereskedelmi övezet létrehozása révén;
EGYETÉRTVE azzal, hogy közös erőfeszítéseket kell kifejteni az olyan globális kérdések
kezelésével kapcsolatban, mint a terrorizmus, a nemzetközi aggodalomra okot adó súlyos
bűncselekmények, a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, az éghajlatváltozás,
az energiaügy és az erőforrások bizonytalansága, a szegénység és a pénzügyi válság;
AZZAL A SZÁNDÉKKAL, hogy megerősítsék az együttműködést, különösen az alábbi közös
érdekű területeken: a demokratikus elvek előmozdítása és az emberi jogok tiszteletben tartása; a
tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem; a kézi- és könnyűfegyverek tiltott
kereskedelme elleni küzdelem; a nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények
elleni intézkedések meghozatala; a terrorizmus elleni küzdelem; a regionális és nemzetközi
szervezetekben folytatott együttműködés; kereskedelem és beruházás; gazdaságpolitikai párbeszéd;
üzleti együttműködés; adóügy; vámügyek; versenypolitika; információs társadalom; tudomány és
technológia; energiaügy; közlekedés; tengeri szállítási politika; fogyasztói politika; egészségügy;
foglalkoztatás és szociális kérdések; környezetvédelem és természeti erőforrások; éghajlatváltozás;
mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás; tengerpolitika és halászat; fejlesztési támogatás;
kultúra, tájékoztatás, kommunikáció, audiovizuális ágazat és média; oktatás; jogállamiság; jogi
együttműködés; személyes adatok védelme; migráció; tiltott kábítószerek elleni küzdelem; a
szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem; a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása
elleni küzdelem; a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem; bűnüldözés; turizmus; civil
társadalom; közigazgatás; és statisztika;
TUDATÁBAN annak, hogy milyen fontos megkönnyíteni a közvetlenül érintett személyek és
szervezetek bevonását az együttműködésbe, különös tekintettel a gazdaság szereplőire és az őket
képviselő szervezetekre;
ELISMERVE annak szükségességét, hogy régiójukon belül erősítsék a felek szerepét és javítsák az
egymásról alkotott képet, valamint elősegítsék az emberek közötti kapcsolatokat a felek között;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
3
I.	CÍM
ALAP ÉS HATÁLY
1.	CIKK
Az együttműködés alapja
(1)	A felek megerősítik a demokratikus alapelvek, az emberi jogok és alapvető szabadságok,
valamint a jogállamiság iránti elkötelezettségüket. A felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi
Jogok Egyetemes Nyilatkozatában és más, a jogállamiság alapelvét tartalmazó, vonatkozó emberi
jogi eszközben meghatározott demokratikus alapelvek, emberi jogok és alapvető szabadságok
tiszteletben tartása, amely e megállapodás lényeges elemét képezi.
(2)	A felek megerősítik az Egyesült Nemzetek Alapokmánya iránti elkötelezettségüket és az abban
kifejezett közös értékek iránti támogatásukat.
(3)	A felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés valamennyi
dimenziójának előmozdítása, a gazdasági növekedés, a nemzetközileg elfogadott fejlesztési célok
megvalósításához való hozzájárulás, valamint a globális környezeti kihívások - különösen az
éghajlatváltozás - kezelése iránt.
(4)	A felek újólag megerősítik elkötelezettségüket a jó kormányzás alapelvei és a korrupció elleni
küzdelem iránt, különösen nemzetközi kötelezettségeik figyelembevételével.
(5)	A felek kiemelik közös elkötelezettségüket kétoldalú kapcsolatuk átfogó jellege, valamint e
tekintetben a globális koherencia fenntartása iránt.
(6)	A felek megállapodnak abban, hogy kapcsolatukat a megerősített partnerség szintjére emelik,
valamint bővítik az együttműködés területeit kétoldalú, regionális és globális szinten.
(7)	A közös értékeket valló és egymást kölcsönösen tisztelő felek között létrejövő megállapodás
végrehajtása következésképpen a párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a
multilateralizmus, a konszenzus és a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul.
2.	CIKK
Az együttműködés célkitűzései
(1)	Együttműködésük erősítésének céljával a felek vállalják, hogy fokozzák politikai párbeszédüket
és élénkítik gazdasági kapcsolataikat. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:
a)	a partnerségük megerősítésére irányuló jövőképről való megállapodás, valamint e jövőkép
megvalósítását szolgáló közös projektek kidolgozása;
b)	rendszeres politikai párbeszéd folytatása;
c)	a közös erőfeszítések ösztönzése a globális kérdések kezelésével foglalkozó valamennyi érintett
regionális és nemzetközi fórumon és szervezetben;
d)	a gazdasági együttműködés előmozdítása a közös érdekű területeken, ideértve a tudományos és
technikai együttműködést, azzal a céllal, hogy kölcsönös előnyükre diverzifikálják a kereskedelmet;
e)	a vállalkozások közti együttműködés ösztönzése azáltal, hogy mindkét oldalon megkönnyítik a
beruházásokat és előmozdítják egymás jobb megértését;
f)	a másik fél számára nyitott, egymás együttműködési programjaiban való részvétel erősítése;
g)	a felek szerepének és egymásról alkotott képének javítása a régiókban, különféle eszközök, így a
kulturális cserék, az információtechnológia alkalmazása és az oktatás révén;
4
h)	az emberek közötti kapcsolatok és megértés előmozdítása.
(2)	A felek megállapodnak abban, hogy megalapozott partnerségükre és a közös értékekre építve
valamennyi közös érdekű kérdésben fejlesztik együttműködésüket és párbeszédüket. Erőfeszítéseik
különösen a következőkre irányulnak:
a)	a politikai párbeszéd és együttműködés megerősítése, különösen az emberi jogok, a
tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása, a kézifegyverek és könnyűfegyverek, a
nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények, valamint a terrorizmus elleni
küzdelem terén;
b)	az együttműködés erősítése a kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös
érdekű területen, valamint a felek kölcsönös előnyére a kereskedelem és a beruházások fenntartható
növekedése feltételeinek biztosítása a felek között;
c)	az együttműködés erősítése a gazdasági együttműködés terén, különösen a következők
tekintetében: gazdaságpolitikai párbeszéd, üzleti együttműködés, adóügy, vámügyek,
versenypolitika, információs társadalom, tudomány és technológia, energia, közlekedés, tengeri
szállítási politika, valamint fogyasztói politika;
d)	az együttműködés erősítése a fenntartható fejlődés terén, különösen a következők tekintetében:
egészségügy, foglalkoztatás és szociális kérdések, környezetvédelem és természeti erőforrások,
éghajlatváltozás, mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás, tenger és halászat, valamint
fejlesztési támogatás;
e)	az együttműködés erősítése a kultúra, a tájékoztatás, a kommunikáció, az audiovizuális ágazat és
a média, valamint az oktatásügy terén;
f)	az együttműködés erősítése a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén, különösen a
következők tekintetében: jogállamiság, jogi együttműködés, személyes adatok védelme, migráció,
tiltott kábítószerek elleni küzdelem, szervezett bűnözés és korrupció elleni küzdelem, a pénzmosás
és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem, a számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem,
valamint bűnüldözés;
g)	az együttműködés erősítése más, közös érdekű területeken, különösen a következők tekintetében:
turizmus, civil társadalom, közigazgatás, valamint statisztika.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.	CIKK
Politikai párbeszéd
(1)	A Koreai Köztársaság és az Európai Unió a közös értékeken és törekvéseken alapuló rendszeres
politikai párbeszédet alakít ki. Erre a párbeszédre a Koreai Köztársaság és az Európai Unió által
elfogadott eljárásokkal összhangban kerül majd sor.
(2)	A politikai párbeszéd a következőkre irányul:
a)	a feleknek a demokrácia, valamint az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletben
tartása iránti elkötelezettségének hangsúlyozása;
b)	a nemzetközi vagy regionális konfliktusok békés megoldásának ösztönzése, valamint az Egyesült
Nemzetek Szervezete és más nemzetközi szervezetek megerősítése;
c)	a szakpolitikai konzultációk fokozása olyan nemzetközi ügyekben, mint a fegyverzetellenőrzés és
leszerelés, a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem, valamint a hagyományos
fegyverek nemzetközi forgalma;
d)	a közös érdekű főbb nemzetközi kérdésekre vonatkozó eszmecserék a vonatkozó információk
felek közötti és a nemzetközi fórumokon belüli cseréjének fokozása révén;
5
e)	az ázsiai és csendes-óceáni, valamint az európai térség országai számára különös jelentőséggel
bíró kérdésekről folytatott konzultációk fokozása, a béke, a stabilitás és a jólét mindkét térségben
történő előmozdítása érdekében.
(3)	A felek közötti párbeszédre kapcsolattartás, eszmecserék és konzultációk révén kerül sor,
különösen a következő formákban:
a)	valahányszor a felek szükségesnek tartják, vezetői szintű csúcstalálkozókat rendeznek;
b)	miniszteri szinten éves konzultációkra kerül sor a felek megállapodása alapján;
c)	a főbb kül- és belföldi fejleményekkel kapcsolatos tájékoztatás magas rangú tisztviselői szinten;
d)	ágazati párbeszéd a közös érdekű kérdésekről;
e)	az Európai Parlament és a Koreai Köztársaság országgyűlése közötti delegációcserék.
4.	CIKK
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
(1)	A felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető tényezők közül az
egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése, állami és nem
állami szereplők körében egyaránt.
(2)	A felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek a tömegpusztító fegyverek és
hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben, és ehhez azáltal járulnak hozzá, hogy teljes
mértékben végrehajtják a leszereléshez és a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemhez
kapcsolódó meglévő jogi kötelezettségeiket, valamint egyéb, a felek által elfogadott vonatkozó
eszközöket. A felek megállapodnak, hogy e rendelkezés ennek a megállapodásnak lényeges részét
képezi.
(3)	A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek és közreműködnek a
tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedése elleni küzdelemben a következők révén:
a)	lépéseket tesznek minden egyéb vonatkozó nemzetközi eszköz aláírására, megerősítésére vagy az
ahhoz történő csatlakozásra, az esettől függően;
b)	hatékony nemzeti exportellenőrzési rendszereket hoznak létre, hogy megakadályozzák a
tömegpusztító fegyverek, valamint a hozzájuk kapcsolódó áruk és technológiák elterjedését,
ideértve a végfelhasználói ellenőrzéseket, valamint az exportellenőrzések megsértésének megfelelő
polgári és büntetőjogi szankcióit is.
(4)	A felek megállapodnak abban, hogy politikai párbeszédük kiegészíti és egységes keretbe
foglalja ezeket az elemeket.
5.	CIKK
Kézi- és könnyűfegyverek
(1)	A felek elismerik, hogy a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek
tiltott gyártása, szállítása és forgalmazása, továbbá túlzott felhalmozása, helytelen kezelése, nem
megfelelően védett készletei és ellenőrizetlen elterjedése továbbra is komoly fenyegetést jelentenek
a békére és a nemzetközi biztonságra.
(2)	A felek megállapodnak abban, hogy végrehajtják a kézi- és könnyűfegyverek, valamint az
azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelmére vonatkozó kötelezettségvállalásaikat a
nemzetközi eszközök keretében, ideértve a kézi- és könnyűfegyverek tiltott kereskedelme minden
formájának megelőzéséről, leküzdéséről és megszüntetéséről szóló ENSZ cselekvési programot, az
6
államok számára a tiltott kézi- és könnyűfegyverek kellő időben történő és megbízható azonosítását
és nyomon követését lehetővé tevő nemzetközi egyezményt, valamint az ENSZ Biztonsági
Tanácsának határozataiból származó kötelezettségeket.
(3)	A felek vállalják, hogy globális, regionális, szubregionális és nemzeti szinten együttműködnek a
kézi- és könnyűfegyverek, valamint az azokhoz szükséges lőszerek tiltott kereskedelme elleni
küzdelemben, és biztosítják az e téren tett erőfeszítéseik koordinációját, kiegészítő jellegét és
szinergiáját.
6.	CIKK
A nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb bűncselekmények
(1)	A felek újólag megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb
bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ellenük való hatékony eljárást nemzeti szinten
hozott intézkedésekkel és a nemzetközi együttműködés fokozásával kell biztosítani, adott esetben a
Nemzetközi Büntetőbíróságot is bevonva. A felek megállapodnak abban, hogy teljes mértékben
támogatják a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumának, valamint a hozzá kapcsolódó
eszközöknek az egyetemességét és integritását.
(2)	A felek egyetértenek abban, hogy közöttük párbeszéd folytatása e kérdésekben előnyös lenne.
7.	CIKK
Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben
(1)	A felek, újólag megerősítve a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, az alkalmazandó
nemzetközi egyezményekkel - beleértve a nemzetközi humanitárius, emberi jogi és menekültügyi
eszközöket -, valamint saját jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban, és figyelembe
véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i 60/288. sz. határozatában foglalt, terrorizmus
elleni globális stratégiát, megállapodnak abban, hogy együttműködnek a terrorcselekmények
megakadályozása és visszaszorítása terén.
(2)	A felek mindenekelőtt a következők révén működnek együtt:
a)	az ENSZ Biztonsági Tanácsának határozatai, valamint egyéb vonatkozó nemzetközi
egyezmények és eszközök értelmében fennálló kötelezettségeik végrehajtása;
b)	a terrorista csoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk cseréje a
nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;
c)	a terrorizmus megfékezésére alkalmazott eszközökről és módszerekről folytatott eszmecsere,
ideértve a műszaki területeket és a képzést, valamint a terrorizmus megelőzésével kapcsolatos
tapasztalatcserét;
d)	a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos nemzetközi konszenzus elmélyítésére irányuló
együttműködés, ideértve adott esetben a terrorcselekmények jogi meghatározását, valamint
különösen a nemzetközi terrorizmus elleni átfogó egyezményről szóló megállapodás érdekében
folytatott munka;
e)	a terrorizmus elleni küzdelemben az emberi jogok védelme terén kialakult legjobb gyakorlatok
megosztása.
7
III.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A REGIONÁLIS ÉS
NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN
8.	CIKK
Együttműködés a regionális és nemzetközi szervezetekben
A felek vállalják, hogy együttműködnek és véleményt cserélnek egymással a regionális és
nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezete, a Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), a
Kereskedelmi Világszervezet (WTO), az Ázsia-Európa találkozó (ASEM), valamint az ASEAN
regionális fórum (ARF) keretében.
IV.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A GAZDASÁGFEJLESZTÉS TERÉN
9.	CIKK
Kereskedelem és beruházás
(1)	A felek vállalják, hogy kölcsönös előnyükre biztosítják a közöttük folytatott kereskedelem és
beruházások fenntartható növekedésének és fejlődésének feltételeit, valamint ösztönzik e
növekedést és fejlődést. A felek párbeszédet kezdenek és erősítik az együttműködést a
kereskedelemmel és beruházásokkal kapcsolatos valamennyi közös érdekű területen, a fenntartható
kereskedelmi forgalom és a beruházások megkönnyítése, a kereskedelem és a beruházások
akadályainak megelőzése és felszámolása, valamint a multilaterális kereskedelmi rendszer
fejlesztése érdekében.
(2)	E célból a felek a szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról szóló megállapodás révén hatályba
léptetik a kereskedelem és beruházások terén folytatott együttműködésüket. A fent említett
megállapodás olyan egyedi megállapodásnak minősül, amely a 43. cikk értelmében hatályba lépteti
e megállapodás kereskedelmi rendelkezéseit.
(3)	A felek tájékoztatják egymást és véleményt cserélnek a kétoldalú és a nemzetközi kereskedelem,
a beruházások, valamint a kapcsolódó szakpolitikák és kérdések alakulásáról.
10.	CIKK
Gazdaságpolitikai párbeszéd
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy erősítik a hatóságaik közötti párbeszédet, valamint
ösztönzik a makrogazdasági szakpolitikákkal és trendekkel kapcsolatos információcserét és a
tapasztalatok megosztását.
(2)	A felek megállapodnak abban, hogy a pénzügyi ágazat banki, biztosítási és egyéb részeiben a
számviteli, ellenőrzési, felügyeleti és szabályozási rendszerek fejlesztése céljából erősítik a
párbeszédet és az együttműködést.
8
11.	CIKK
Üzleti együttműködés
(1)	A felek - saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével - megállapodnak az
iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk megfelelőnek tartott valamennyi területen,
különösen a kis- és középvállalkozások (kkv-k) versenyképességének növelése céljából, többek
között az alábbi eszközökkel:
a)	a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges keretfeltételek
létrehozására, valamint a kkv-k létrehozásához kapcsolódó eljárásokra vonatkozó információk és
tapasztalatok cseréje;
b)	a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, a közös beruházások ösztönzése,
valamint vegyes vállalkozások és információs hálózatok létrehozása, különösen a meglévő
programok révén;
c)	a finanszírozáshoz és marketinghez való hozzájutás megkönnyítése, tájékoztatás nyújtása és az
innováció ösztönzése;
d)	a két fél kis- és középvállalkozásai által létrehozott tevékenységek megkönnyítése;
e)	a vállalati szociális felelősség és elszámoltathatóság előmozdítása, valamint a felelős üzleti
gyakorlatra való ösztönzés, a fenntartható fogyasztást és termelést is ideértve.
(2)	Mindkét fél megkönnyíti a magánszektor által kialakított együttműködési tevékenységeket.
12.	CIKK
Adóügy
A gazdasági tevékenységek megerősítésének és fejlesztésének céljából, valamint figyelembe véve
egy megfelelő szabályozási keret kidolgozásának szükségességét, a felek elismerik és vállalják,
hogy az adóügy terén alkalmazzák az átláthatóság, az információcsere és a tisztességes adóverseny
alapelveit. Ennek érdekében a felek saját hatáskörükben javítják az adóügy terén folytatott
nemzetközi együttműködést, megkönnyítik a törvényes adóbevételek beszedését, és intézkedéseket
dolgoznak ki a fent említett elvek hatékony alkalmazására.
13.	CIKK
Vámügyek
A felek két- és többoldalúan együttműködnek a vámügy területén. E célból többek között
megosztják egymással a tapasztalatokat, valamint megvizsgálják az eljárások egyszerűsítésének, az
átláthatóság növelésének és az együttműködés fejlesztésének lehetőségeit. A vonatkozó nemzetközi
keretek között törekednek továbbá a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is.
14.	CIKK
Versenypolitika
(1)	A felek versenytörvényeik és -rendeleteik teljes körű érvényesítése révén ösztönzik a
tisztességes versenyt a gazdasági tevékenységek terén.
(2)	Az e cikk (1) bekezdésében szereplő cél megvalósítása érdekében, valamint a Koreai
Köztársaság kormánya és az Európai Közösség közötti, a versenyellenes tevékenységekkel
kapcsolatos együttműködésről szóló megállapodással összhangban a felek vállalják, hogy
együttműködnek a következő kérdésekben:
9
a)	a versenyjog és a versenyhatóságok jelentőségének elismerése, valamint a jog proaktív
érvényesítésére való törekvés a tisztességes verseny körülményeinek megteremtése érdekében;
b)	információmegosztás és az együttműködés erősítése a versenyhatóságok között.
15.	CIKK
Információs társadalom
(1)	Elismerve, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet kulcsfontosságú
elemei, továbbá létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, a felek
megállapodnak abban, hogy véleményt cserélnek az e téren folytatott szakpolitikájukról.
(2)	Az e téren folytatott együttműködés többek között a következőkre összpontosul:
a)	véleménycsere az információs társadalom különböző vonatkozásairól, különösen az elektronikus
hírközlési politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati
engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok védelméről,
valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról;
b)	a kutatási hálózatok és szolgáltatások összekapcsolása és kölcsönös átjárhatósága, regionális
szinten is;
c)	az új információs és kommunikációs technológiák szabványosítása és terjesztése;
d)	az információs és kommunikációs technológia terén a felek között folytatott kutatási
együttműködés támogatása;
e)	az információs és kommunikációs technológiák biztonsági kérdései és vonatkozásai, ideértve az
online biztonság előmozdítását, valamint a számítástechnikai bűnözés, illetve az információs
technológiával és az elektronikus média valamennyi formájával való visszaélés elleni küzdelmet.
(3)	A vállalkozások közötti együttműködést ösztönözni kell.
16.	CIKK
Tudomány és technológia
A felek az Európai Közösség és a Koreai Köztársaság kormánya közötti tudományos és
technológiai együttműködésről szóló megállapodással összhangban ösztönzik, fejlesztik és
elősegítik a tudomány és technológia terén békés célok érdekében folytatott együttműködési
tevékenységeket.
17.	CIKK
Energiaügy
(1)	A felek elismerik az energiaágazat jelentőségét a gazdasági és társadalmi fejlődés
szempontjából, és hatáskörükön belül törekednek az e téren folytatott együttműködés fokozására a
következő célok elérése érdekében:
a)	az energiaellátás diverzifikációja az energiabiztonság javítása érdekében, valamint az új,
fenntartható, innovatív és megújuló energiaformák kifejlesztése, ideértve többek között a
bioüzemanyagokat és a biomasszát, a szél- és napenergiát, továbbá a vízenergia termelését;
b)	a megújuló energia versenyképesebbé tételét szolgáló szakpolitikák kidolgozásának támogatása;
c)	az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával, az
energiahatékonyság ösztönzése révén az energiatermelés, -szállítás, -elosztás, valamint -
végfelhasználás vonatkozásában;
d)	a fenntartható energiatermelést és energiahatékonyságot célzó technológia átadásának
elősegítése;
10
e)	a kapacitásépítés fokozása és a beruházások megkönnyítése az energiaügy terén, figyelembe véve
az átláthatóság, a megkülönböztetés-mentesség és a piaci összeegyeztethetőség alapelvét;
f)	a verseny támogatása az energiapiacon;
g)	a globális energiapiaci fejleményekkel kapcsolatos véleménycsere, a fejlődő országokra
gyakorolt hatást is ideértve.
(2)	E célok érdekében a felek megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy ösztönözzék - különösen
a meglévő regionális és nemzetközi keretek felhasználásával - a következő együttműködési
tevékenységeket:
a)	együttműködés az energiapolitika alakítása, valamint az energiapolitikák szempontjából lényeges
információcsere terén;
b)	az energiapiac, az ipar és a technológia aktuális helyzetével és trendjeivel kapcsolatos
információk cseréje;
c)	közös tanulmányok és kutatás folytatása;
d)	a kereskedelem és beruházások növelése az energiaágazatban.
18.	CIKK
Közlekedés
(1)	A felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén - így az
integrált közlekedéspolitika terén is - együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy
fejlesszék az áruk és a személyek szállítását, erősítsék a tengeri hajózás és légiközlekedés
biztonságát és védelmét, valamint környezetvédelmi intézkedéseit, továbbá fokozzák közlekedési
rendszereik hatékonyságát.
(2)	E területen a felek közötti együttműködés célja, hogy támogassák a következőket:
a)	a felek közlekedéspolitikájával és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje, különös
tekintettel a városi, vidéki, belvízi, légi és tengeri közlekedésre, beleértve a logisztikát és a
kombinált szállítási hálózatok összekapcsolását és átjárhatóságát, valamint az úthálózat, vasutak,
kikötők és repülőterek működtetését;
b)	párbeszéd és közös fellépések a légi közlekedés közös érdekű területein, ideértve a légi
szolgáltatások bizonyos vonatkozásairól szóló megállapodást és a kapcsolatok továbbfejlesztési
lehetőségeinek vizsgálatát, valamint technikai és szabályozási együttműködés olyan területeken,
mint a légiközlekedés biztonsága, a légiközlekedés védelme, a környezetvédelem, a légiforgalom-
irányítás, a versenyjog alkalmazása és a légiközlekedési ágazat gazdasági szabályozása, azzal a
céllal, hogy támogassák a szabályozás egységességét és a vállalkozások előtt álló akadályok
megszüntetését. Ennek alapján a felek megvizsgálják az átfogóbb együttműködés lehetőségét a
polgári repülés terén;
c)	a közlekedési ágazatban az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésével kapcsolatos
együttműködés;
d)	a nemzetközi közlekedési fórumokkal kapcsolatos együttműködés;
e)	a biztonsági, védelmi és szennyezésmegelőzési előírások alkalmazása, főleg a tengeri és légi
szállítás tekintetében, a mindkét félre alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel összhangban,
többek között a nemzetközi szabályok nagyobb mértékű betartására irányuló megfelelő nemzetközi
fórumokon való együttműködés révén.
(3)	A polgári globális műholdas navigáció tekintetében a felek az egyrészről az Európai Közösség
és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között a polgári globális műholdas navigációs
rendszerről (GNSS) szóló együttműködési megállapodással összhangban együttműködnek.
11
19. CIKK
Tengeri szállítási politika
(1)	A felek vállalják, hogy lépéseket tesznek a nemzetközi tengeri piacokhoz és forgalomhoz
történő, a tisztességes versenyen alapuló, kereskedelmi jellegű korlátlan hozzáférés érdekében, e
cikk rendelkezéseinek megfelelően.
(2)	Az (1) bekezdésben szereplő cél megvalósítása érdekében a felek:
a)	a harmadik országokkal a jövőben kötendő kétoldalú tengeri szállítási szolgáltatási
megállapodásokba nem foglalnak bele rakománymegosztási záradékot, ideértve a száraz és a
folyékony ömlesztett árut, valamint a vonalhajózási kereskedelmet, és nem veszik igénybe az ilyen
rakománymegosztási megállapodásokat, amennyiben azok korábbi kétoldalú megállapodásokból
kifolyólag még fennállnak;
b)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdődően tartózkodnak az olyan igazgatási, technikai és jogi
intézkedések végrehajtásától, amelyek megkülönböztető hatást fejthetnek ki a másik fél
állampolgáraival vagy társaságaival szemben a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtása
tekintetében;
c)	a nemzetközi forgalom számára nyitott kikötőkhöz való hozzáférés, a kikötők infrastruktúrájának
és kisegítő hajózási szolgáltatásainak igénybevétele, valamint a kapcsolódó díjak és költségek
alkalmazása, a vámlétesítmények használata, valamint a kirakodási és berakodási kikötőhelyek és
létesítmények kijelölése tekintetében legalább olyan kedvező elbánásban részesítik a másik fél
állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajókat, mint a saját hajóikat;
d)	lehetővé teszik a másik fél hajózási társaságai számára a területükön való üzleti jelenlétet,
mégpedig a letelepedésre és a működésre vonatkozó olyan feltételek mellett, amelyek nem kevésbé
kedvezőek azoknál, amelyeket saját vállalkozásaiknak, illetve - amennyiben ezek kedvezőbbek -
valamely, tagsággal nem rendelkező ország vállalkozásai leányvállalatainak vagy fióktelepeinek
nyújtanak.
(3)	E cikk alkalmazásában a nemzetközi tengeri piacokhoz való hozzáférés magában foglalja többek
között a felek nemzetközi tengeri szolgáltatást nyújtói számára biztosított azon jogot, hogy tengeri
útszakaszt tartalmazó, háztól házig történő szállítási szolgáltatást vállaljanak, és ennek érdekében a
másik fél területén a tengeri szállítástól eltérő szállítási módokat alkalmazó helyi szolgáltatókkal
szerződjenek közvetlenül, az áruk és személyek e szállítási módok által történő szállítására
vonatkozó, alkalmazandó nemzeti korlátozások sérelme nélkül.
(4)	E cikk rendelkezései az Európai Unió vállalkozásaira és a koreai vállalkozásokra
alkalmazandók. E cikk rendelkezéseinek kedvezményezettjei továbbá az Európai Unión vagy a
Koreai Köztársaságon kívül alapított, illetve valamely tagállam vagy a Koreai Köztársaság
állampolgárai által irányított hajózási társaságok, amennyiben hajóikat a vonatkozó
jogszabályoknak megfelelően az adott tagállamban vagy a Koreai Köztársaságban lajstromozták.
(5)	A hajózási ügynökségek által az Európai Unióban és a Koreai Köztársaságban végzett
tevékenységek kérdését adott esetben egyedi megállapodások szabályozzák.
(6)	A felek párbeszédet folytatnak a tengeri szállítási politika terén.
12
20. CIKK
Fogyasztói politika
A felek a magas szintű fogyasztóvédelem biztosítása érdekében együttműködésre törekednek a
fogyasztói politika terén. A felek megállapodnak arról, hogy az e téren folytatott együttműködés a
lehetséges mértékben magában foglalhatja az alábbiakat:
a)	a kereskedelmi korlátok elkerülése érdekében a fogyasztói jogszabályok
összeegyeztethetőségének növelése, a magas szintű fogyasztóvédelem biztosításával párhuzamosan;
b)	a fogyasztói rendszerekkel, így a fogyasztói jogszabályokkal, a fogyasztási cikkek biztonságával,
a fogyasztói jogszabályok betartatásával, a fogyasztók felvilágosításával és felelősségvállalásával,
valamint a fogyasztói jogorvoslattal kapcsolatos információcsere ösztönzése;
c)	a független fogyasztói szövetségek létrehozásának és a fogyasztói képviseletek közötti
kapcsolatoknak a támogatása.
V.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS TERÉN
21.	CIKK
Egészségügy
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy ösztönzik a kölcsönös együttműködést és információcserét
az egészségügy és a határokon átnyúló egészségügyi problémák hatékony kezelése terén.
(2)	A felek törekednek az információcsere és a kölcsönös együttműködés előmozdítására, többek
között a következők révén:
a)	a fertőző betegségek, így a pandémiás influenza megfigyelésével, valamint a korai előrejelzéssel
és ellenintézkedésekkel kapcsolatos információcsere;
b)	az egészségügyi stratégiákkal és a közegészségügyi tervekkel kapcsolatos információcsere;
c)	az egészségfejlesztési szakpolitikákkal, így például a dohányzásellenes kampányokkal, az elhízás
megelőzésével és a betegségellenőrzéssel kapcsolatos információcsere;
d)	a lehető legnagyobb mértékű információcsere a gyógyszerbiztonság és -jóváhagyás terén;
e)	a lehető legnagyobb mértékű információcsere, valamint közös kutatás az élelmiszerbiztonság
terén, ideértve az élelmiszertörvényeket és -rendeleteket, a veszélyhelyzeti riasztást stb.;
f)	együttműködés a kutatás-fejlesztéssel kapcsolatos kérdésekben, ideértve a fejlett terápiákat és
ritka betegségek elleni innovatív gyógyszereket;
g)	információcsere és együttműködés az elektronikus egészségügyi szakpolitika tekintetében.
(3)	A felek törekednek a nemzetközi egészségügyi megállapodások - ezek között a Nemzetközi
Egészségügyi Szabályzat és a Dohányzás-ellenőrzési Keretegyezmény - végrehajtásának
ösztönzésére.
22.	CIKK
Foglalkoztatás és szociális kérdések
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy fokozzák az együttműködést a foglalkoztatás és szociális
kérdések terén, a globalizációval és a demográfiai változásokkal összefüggésben is. Erőfeszítéseket
tesznek az együttműködés, valamint az információ- és tapasztalatcsere ösztönzésére a
foglalkoztatási és munkaügyi kérdések vonatkozásában. Az együttműködés területei közé tartozhat
a regionális és szociális kohézió, a társadalmi integráció, a társadalombiztosítási rendszerek, az
13
emberek készségeinek egész életen át tartó fejlesztése, a munkahelyi egészségvédelem és biztonság,
a nemek közötti egyenlőség, valamint a tisztességes munka.
(2)	A felek megerősítik, hogy olyan globalizációs folyamatot kell támogatni, amely mindenki
számára előnyös, továbbá elő kell mozdítani a teljes körű és termelékeny foglalkoztatást és a
tisztességes munkát, mivel ezeknek fontos szerepe van a fenntartható fejlődésben és a szegénység
csökkentésében.
(3)	A felek megerősítik a nemzetközi szinten elismert munkaügyi és szociális normák tiszteletben
tartása, előmozdítása és megvalósítása melletti elkötelezettségüket, amint e normákat a Nemzetközi
Munkaügyi Szervezet az alapvető munkahelyi elvekről és jogokról szóló nyilatkozatában
részletesen meghatározza.
(4)	Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és
projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint két- vagy többoldalú szinten közös érdekű
témákkal kapcsolatos párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket.
23.	CIKK
Környezetvédelem és természeti erőforrások
(1)	A felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség megőrzésének és
fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami a jelen és a jövő generációi
fejlődésének alapját jelenti.
(2)	A felek törekednek a környezetvédelemmel kapcsolatos együttműködésük folytatására és
megerősítésére, regionális összefüggésben is, különösen a következők tekintetében:
a)	éghajlatváltozás és energiahatékonyság;
b)	környezetvédelmi tudatosság;
c)	többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétel és azok végrehajtása, mindez
kiterjed a biológiai sokféleségre, a biológiai biztonságra és a veszélyeztetett vadon élő állat és
növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre;
d)	a környezetvédelmi technológiák, termékek és szolgáltatások támogatása, ideértve a
környezetvédelmi irányítási rendszereket és a környezetvédelmi címkézést;
e)	a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló illegális
mozgásának megakadályozása;
f)	a partvidék és a tengeri környezet megóvása, a szennyezések és a lebomlás ellenőrzése;
g)	a fenntartható fejlődés kulcselemeként helyi részvétel a környezetvédelemben;
h)	talaj- és területgazdálkodás;
i)	információ, szakmai ismeretek és gyakorlatok cseréje.
(3)	Adott esetben figyelembe kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó
eredményét és a vonatkozó többoldalú környezetvédelmi megállapodások végrehajtását.
24.	CIKK
Éghajlatváltozás
(1)	A felek elismerik, hogy az éghajlatváltozás közös globális fenyegetést jelent és a
kibocsátáscsökkentés céljából intézkedéseket kell hozni annak érdekében, hogy az üvegházhatást
okozó gázok légköri koncentrációját olyan szinten stabilizálják, amely megakadályozza az éghajlati
rendszerbe való veszélyes mértékű emberi beavatkozást. A felek - hatáskörükön belül, valamint a
14
nemzetközi fórumokon, így az ENSZ Éghajlat-változási Keretegyezménye (UNFCCC) keretében az
éghajlatváltozásról folytatott megbeszélések sérelme nélkül -fokozzák az együttműködést e téren.
Az ilyen együttműködés a következőkre irányul:
a)	az alacsony szén-dioxid kibocsátású társadalom felé való gyors átmenet átfogó céljával az
éghajlatváltozás elleni küzdelem, az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást
célzó, megfelelő nemzeti mérséklési intézkedéseken keresztül;
b)	az erőforrások hatékony felhasználásának támogatása, többek között a rendelkezésre álló legjobb
és gazdaságilag életképes, alacsony szén-dioxid kibocsátású technológiák, valamint az
éghajlatváltozás mérséklésére és az ahhoz való alkalmazkodásra vonatkozó normák széles körű
használata révén;
c)	a kereskedelmi rendszerek előnyeivel és kialakításával kapcsolatos szakmai ismeretek és
információk cseréje;
d)	az állami és magánszektor finanszírozási eszközeinek fejlesztése, ideértve a piaci
mechanizmusokat és a köz- és magánszféra partnerségeit, amelyek hatékonyan támogathatják az
éghajlatváltozás elleni küzdelemmel kapcsolatos fellépéseket;
e)	az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának mérséklése érdekében az alacsony szén-dioxid
kibocsátású technológiák kutatására, fejlesztésére, terjesztésére, telepítésére és átadására vonatkozó
együttműködés, a gazdasági növekedés fenntartásával párhuzamosan;
f)	adott esetben tapasztalatok és szakmai ismeretek cseréje az üvegházhatást okozó gázok
hatásainak nyomon követése és elemzése, valamint az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz
való alkalmazkodással foglalkozó programok kidolgozása terén;
g)	a fejlődő országoknak az éghajlatváltozás mérséklésével és az ahhoz való alkalmazkodással
kapcsolatos fellépéseinek támogatása, adott esetben, többek között a Kiotói Jegyzőkönyv rugalmas
mechanizmusai révén is.
(2)	E célok érdekében a felek megállapodnak abban, hogy politikai, szakpolitikai és technikai
szinten fokozzák párbeszédüket és együttműködésüket.
25.	CIKK
Mezőgazdaság, vidékfejlesztés és erdőgazdálkodás
A felek megállapodnak az együttműködés előmozdításáról a mezőgazdaság, vidékfejlesztés és
erdőgazdálkodás terén. A felek információt cserélnek és fejlesztik az együttműködést különösen a
következő területeken:
a)	mezőgazdasági és erdőgazdálkodási szakpolitika, valamint általános nemzetközi, mezőgazdasági
és erdőgazdálkodási perspektívák;
b)	földrajzi árujelzők bejegyzése és védelme;
c)	ökológiai termelés;
d)	kutatás a mezőgazdaság és erdőgazdálkodás terén;
e)	vidéki területek fejlesztéspolitikája, és különösen a mezőgazdasági ágazatok diverzifikációja és
szerkezetátalakítása;
f)	fenntartható mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, valamint a környezetvédelmi követelmények
beépítése a mezőgazdasági szakpolitikába;
g)	a mezőgazdaság, az erdőgazdálkodás és a környezetvédelem, valamint a vidéki területek
fejlesztéspolitikája közötti kapcsolatok;
h)	élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékekkel kapcsolatos promóciós tevékenységek;
i)	fenntartható erdőgazdálkodás az erdőirtások megelőzése és új erdőterületek létrehozása
érdekében, kellő figyelemmel azon fejlődő országok érdekeire, ahonnan a faanyag származik.
15
26.	CIKK
Tenger és halászat
A felek ösztönzik a kétoldalú és többoldalú tengerészeti és halászati együttműködést, különös
tekintettel a fenntartható és felelős tengeri és halászati fejlesztésre és gazdálkodásra. Az
együttműködés kiterjedhet a következőkre:
a)	információcsere;
b)	a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása, beleértve a
partvidéki és tengeri források megőrzését és kezelését; valamint
c)	a tiltott, bejelentetlen és szabályozatlan halászat megelőzésére és leküzdésére irányuló
erőfeszítések előmozdítása.
27.	CIKK
Fejlesztési segély
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy kicserélik a fejlesztési segélypolitikáikra vonatkozó
információkat annak érdekében, hogy rendszeres párbeszéd alakuljon ki e szakpolitikai
célkitűzésekről és a harmadik országokban megvalósított fejlesztési segélyprogramokról.
Megvizsgálják, hogy vonatkozó jogszabályaik és az e programok végrehajtására alkalmazandó
feltételek értelmében milyen mértékben valósítható meg jelentősebb együttműködés.
(2)	A felek megerősítik elkötelezettségüket a támogatás-hatékonyságról szóló 2005. évi párizsi
nyilatkozat mellett, és a fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében megállapodnak az
együttműködés megerősítéséről.
VI.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ OKTATÁS ÉS A KULTÚRA TERÉN
28.	CIKK
Együttműködés a kultúra, a tájékoztatás, a kommunikáció, az audiovizuális ágazat és a média
terén
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúrája jobb megértésének és ismeretének
növelése érdekében előmozdítják az együttműködést.
(2)	A felek törekednek arra, hogy megfelelő intézkedéseket tegyenek a kulturális csereprogramok
előmozdítására, valamint e téren közös kezdeményezések folytatására.
(3)	A felek megállapodnak abban, hogy szorosan együttműködnek a megfelelő nemzetközi
fórumokon - így az Egyesült Nemzetek Szervezetének Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális
Szervezete (UNESCO) és az ASEM keretében - a közös célkitűzések elérése és a kulturális
sokszínűség előmozdítása érdekében, valamint tiszteletben tartják a kulturális kifejezések
sokszínűségének védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-egyezmény rendelkezéseit.
(4)	A felek megfontolják az audiovizuális ágazat és a média terén működő releváns intézmények
közötti cserék, együttműködés és párbeszéd előmozdításának eszközeit.
16
29.	CIKK
Oktatásügy
(1)	A felek elismerik, hogy az oktatás és képzés döntő módon hozzájárul a globális tudásalapú
gazdaságban részt venni képes humán erőforrások kialakításához; valamint elismerik, hogy közös
érdekük az oktatás és képzés terén folytatott együttműködés.
(2)	Kölcsönös érdekeikkel és oktatáspolitikai céljaikkal összhangban a felek vállalják, hogy
együttesen támogatják a megfelelő együttműködési tevékenységeket az oktatás, képzés és ifjúság
terén, különös hangsúllyal a felsőoktatásra. Az együttműködés különösen a következő formákban
valósulhat meg:
a)	az Európai Unióban és a Koreai Köztársaságban működő oktatási és képzési intézmények közötti
közös együttműködési projektek támogatása a tantervfejlesztés, a közös tanulmányi programok és a
hallgatói mobilitás előmozdításának céljával;
b)	párbeszéd, tanulmányok, információ- és know-how-csere az oktatáspolitika terén;
c)	a hallgatók, a felsőoktatási intézmények oktatói és adminisztratív személyzete, valamint az
ifjúságsegítők cseréje, például az Erasmus Mundus program végrehajtása révén;
d)	együttműködés a közös érdekű oktatási ágazatokban.
VII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A JOGÉRVÉNYESÜLÉS, A SZABADSÁG ÉS A BIZTONSÁG
TERÉN
30.	CIKK
Jogállamiság
A felek a jogérvényesülés, a szabadság és a biztonság terén folytatott együttműködésük során
különös jelentőséget tulajdonítanak a jogállamiság előmozdításának, ideértve a bírói testület
függetlenségét, az igazságszolgáltatáshoz való jogot, valamint a tisztességes eljáráshoz való jogot.
31.	CIKK
Jogi együttműködés
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik igazságügyi együttműködésüket polgári és
kereskedelmi ügyekben, különösen a polgári igazságügyi együttműködéssel kapcsolatos többoldalú
egyezmények megerősítését és végrehajtását illetően, ideértve a Hágai Nemzetközi Magánjogi
Konferencia egyezményeit a nemzetközi jogi együttműködés és jogviták, valamint a gyermekek
védelme terén.
(2)	A felek megállapodnak abban, hogy - amennyiben lehetséges - megkönnyítik és támogatják a
polgári és magánfelek közötti kereskedelmi jogviták választottbírósági úton történő megoldását az
alkalmazandó nemzetközi jogi dokumentumoknak megfelelően.
(3)	A felek a büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés tekintetében törekednek arra,
hogy fokozzák a kölcsönös jogsegélyre és kiadatásra vonatkozó megállapodásokat. Ez adott esetben
magában foglalná az Egyesült Nemzetek Szervezete vonatkozó nemzetközi eszközeihez - ezek
között az e megállapodás 6. cikkében említett Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához -
való csatlakozást, valamint ezek alkalmazását.
17
32.	CIKK
Személyes adatok védelme
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy a legmagasabb nemzetközi normáknak megfelelően
együttműködnek a személyes adatok fokozottabb védelme érdekében, amint azt a számítógépesített
személyes adatfájlok szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatás (az ENSZ-közgyűlés 1990.
december 14-i 45/95. sz. határozata) is tartalmazza.
(2)	A személyes adatok védelmével kapcsolatos együttműködés magában foglalhatja többek között
az információ és a szakmai ismeretek cseréjét.
33.	CIKK
Migráció
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy erősítik és fokozzák együttműködésüket az illegális
bevándorlás, az embercsempészet és az emberkereskedelem elleni küzdelem terén, továbbá a
migráció kérdéseit beépítik a migránsok származási helyének megfelelő területekre vonatkozó
nemzeti gazdasági és szociális fejlesztési stratégiáikba.
(2)	Az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében folytatott együttműködés
keretében a felek megállapodnak, hogy visszafogadják a másik fél területén illegálisan tartózkodó
állampolgáraikat. Ennek érdekében a felek az ilyen célokra megfelelő személyazonossági
okmánnyal látják el állampolgáraikat. Az olyan esetekre, amikor az állampolgárság kétséges, a
felek megállapodnak abban, hogy meghatározzák állítólagos állampolgáraik személyazonosságát.
(3)	A felek törekednek arra, hogy - amennyiben szükséges - az állampolgáraik visszafogadására
vonatkozó konkrét kötelezettségeket szabályozó megállapodást kössenek. E megállapodás a más
országok állampolgáraihoz és a hontalanokhoz kapcsolódó feltételeket is szabályozza.
34.	CIKK
Tiltott kábítószerek elleni küzdelem
(1)	A felek célja, hogy vonatkozó törvényeikkel és rendeleteikkel összhangban csökkentsék a tiltott
kábítószerek kínálatát, kereskedelmét és keresletét, valamint a kábítószer-fogyasztókra és a
társadalom egészére gyakorolt hatását, és eredményesebben akadályozzák meg a kábítószerek és
pszichotróp anyagok tiltott előállítására felhasznált kémiai prekurzorok ilyen célú alkalmazását.
Együttműködésük során a felek biztosítják, hogy e cél elérése érdekében átfogó és kiegyensúlyozott
megközelítést alakítsanak ki a piacok jogi szabályozása, valamint az illetékes hatóságok közötti
hatékony fellépés és együttműködés révén az egészségügy, az oktatásügy, a bűnüldözés és a
jogérvényesülés terén.
(2)	A felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók e
célkitűzések. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk, amelyek
összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, valamint az ENSZ Közgyűlésének
1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel foglalkozó huszadik rendkívüli ülésszakán
jóváhagyott, a kábítószer-fogyasztás csökkentésével kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó
politikai nyilatkozatával és különleges nyilatkozatával.
18
35.	CIKK
A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem
A felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak és hozzájárulnak a szervezett, a
gazdasági és a pénzügyi bűncselekmények, a korrupció, a hamisítás és az illegális pénzügyi
műveletek elleni küzdelemhez azáltal, hogy teljes mértékben betartják az e területen hatályos
kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket, többek között a korrupciós cselekményekből származó
eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködéssel
kapcsolatban. A felek támogatják az ENSZ nemzetközi szervezett bűnözés elleni egyezményének és
jegyzőkönyveinek, valamint az ENSZ korrupcióellenes egyezményének végrehajtását.
36.	CIKK
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
(1)	A felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak érdekében,
hogy ne lehessen pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből - például a
kábítószerkereskedelemből és a korrupcióból - származó bevételek tisztára mosására, valamint a
terrorizmus finanszírozására felhasználni. Ez az együttműködés kiterjed a bűncselekményből
származó eszközök vagy pénzeszközök visszaszerzésére.
(2)	A felek megfelelő jogszabályaik értelmében kicserélhetik a vonatkozó információkat, valamint
alkalmazhatják az e területen tevékenykedő nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni
küzdelemmel foglalkozó Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű,
a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő előírásokat.
37.	CIKK
A számítástechnikai bűnözés elleni küzdelem
(1)	A felek az információk és gyakorlati tapasztalatok cseréje révén erősítik az együttműködést a
csúcstechnológiás, számítógépes és elektronikus bűncselekményeknek, valamint a terrorizmussal
kapcsolatos információk interneten keresztüli terjesztésének megelőzése és az említettek ellen
folytatott küzdelem érdekében, nemzeti jogszabályaiknak megfelelően és hatáskörükön belül.
(2)	A felek információt cserélnek a számítástechnikai bűnözéssel foglalkozó nyomozók oktatása és
képzése, a számítógépes bűncselekmények felderítése és a digitális kriminalisztika terén.
38.	CIKK
Bűnüldözési együttműködés
A felek megállapodnak a bűnüldözési hatóságaik, ügynökségeik és szolgálataik közötti
együttműködésről, valamint a mindkét félre veszélyt jelentő, határokon átnyúló bűncselekmények
megzavarásához és felszámolásához való hozzájárulásról. A bűnüldözési hatóságok, ügynökségek
és szolgálatok közötti együttműködés a következő formákat öltheti: kölcsönös segítségnyújtás a
nyomozások során, nyomozati módszerek megosztása, a bűnüldöző személyzet közös oktatása és
képzése, továbbá a felek közös megállapodása alapján bármilyen egyéb típusú közös tevékenység
és segítségnyújtás.
19
VIII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN
39.	CIKK
Turizmus
A felek vállalják az együttműködés kialakítását a turizmus területén azzal a céllal, hogy erősítsék a
jobb kölcsönös megértést és előmozdítsák a turizmus kiegyensúlyozott és fenntartható fejlődését.
Az együttműködés különösen a következő formákban valósulhat meg:
a)	a turizmust érintő közös érdekű ügyekkel kapcsolatos információcsere;
b)	turisztikai események szervezése;
c)	turisztikai csereprogramok;
d)	a kulturális örökség megőrzése és kezelése kapcsán folytatott együttműködés;
e)	együttműködés a turizmus irányításában.
40.	CIKK
Civil társadalom
A felek elismerik a szervezett civil társadalom szerepét és lehetséges közreműködését az e
megállapodás szerinti párbeszéd és együttműködés során, valamint támogatják a szervezett civil
társadalommal való eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét.
41.	CIKK
Közigazgatás
A felek megállapodnak abban, hogy a tapasztalatok és a legjobb gyakorlatok cseréje révén
együttműködést folytatnak a meglévő erőfeszítésekre építve, tekintettel a közigazgatás
korszerűsítésére például a következő területeken:
a)	a szervezeti hatékonyság növelése;
b)	az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése;
c)	az elszámolási kötelezettség és a közforrások átlátható kezelésének biztosítása;
d)	a jogi és intézményi keret fejlesztése;
e)	szakpolitikai tervezés és végrehajtás.
42.	CIKK
Statisztikák
(1)	A felek fejlesztik és erősítik a statisztikai kérdésekre vonatkozó együttműködésüket, ezáltal
hozzájárulnak az időszerű, nemzetközileg összehasonlítható és megbízható statisztikai adatok
nyújtásának hosszú távú célkitűzéséhez. A fenntartható, hatékony és szakmailag független
statisztikai rendszerek várhatóan olyan információkat nyújtanak a felek állampolgárai, vállalkozásai
és döntéshozói számára, amelyek relevánsak és lehetővé teszik számukra, hogy megalapozott
döntéseket hozzanak. A felek többek között információt és szakmai ismereteket cserélnek, valamint
a már felhalmozott tapasztalatokat figyelembe véve fejlesztik az együttműködést. Az
együttműködés a következőkre irányul:
a)	a felek statisztikai rendszereinek fokozatos harmonizációja;
b)	a felek közötti adatcsere finomítása a vonatkozó nemzetközi módszertan alkalmazásával;
c)	a statisztikai alkalmazottak szakmai képességeinek erősítése, hogy lehetővé tegyék számukra a
vonatkozó statisztikai normák alkalmazását;
d)	a statisztikai know-how fejlődésével kapcsolatos tapasztalatcsere előmozdítása a felek között.
20
(2)	Az együttműködés formái magukban foglalhatnak többek között egyedi programokat és
projekteket kölcsönös megállapodás alapján, valamint a közös érdekű témákkal kapcsolatos két
vagy többoldalú párbeszédet, együttműködést és kezdeményezéseket.
IX.	CÍM
INTÉZMÉNYI KERET
43.	CIKK
Egyéb megállapodások
(1)	Az 1996. október 28-án Luxembourgban aláírt és 2001. április 1-jén hatályba lépett, az
egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság között létrejött
kereskedelmi és együttműködési keretmegállapodás hatályát veszti.
(2)	Ez a megállapodás aktualizálja a fent említett megállapodást és annak helyébe lép. A felek
közötti valamennyi egyéb megállapodásban található, fent említett megállapodásra vonatkozó
hivatkozásokat az erre a megállapodásra történő hivatkozásként kell értelmezni.
(3)	A felek e megállapodást kiegészíthetik a hatálya alá tartozó bármely együttműködési területre
vonatkozó egyedi megállapodás megkötésével. Az ilyen egyedi megállapodások az e megállapodás
által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok szerves részét és a közös intézményi keret részét
képezik.
(4)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó egyedi együttműködési területekhez kapcsolódó meglévő
megállapodásokat hasonlóképpen az e megállapodás által szabályozott átfogó kétoldalú kapcsolatok
és a közös intézményi keret részének kell tekinteni.
44.	CIKK
Vegyes Bizottság
(1)	A felek e megállapodás értelmében Vegyes Bizottságot hoznak létre egyrészről az Európai Unió
Tanácsa tagjainak képviselőiből, az Európai Bizottság képviselőiből és másrészről a Koreai
Köztársaság képviselőiből.
(2)	A Vegyes Bizottságban megbeszéléseket kell folytatni annak érdekében, hogy elősegítsék e
megállapodás általános céljainak végrehajtását, valamint hogy fenntartsák a kapcsolatok átfogó
egységességét, és biztosítsák a felek közötti minden egyéb megállapodás megfelelő működését.
(3)	A Vegyes Bizottság:
a)	biztosítja e megállapodás megfelelő alkalmazását;
b)	figyelemmel kíséri a felek közötti átfogó kapcsolatok fejlődését;
c)	adott esetben tájékoztatást kér a közös intézményi keret alá tartozó egyéb megállapodások által
létrehozott bizottságoktól és más testületektől, és megfontolja az általuk benyújtott jelentéseket;
d)	véleményt cserél és javaslatot tesz valamennyi közös érdekű kérdésben, ideértve a jövőbeli
fellépéseket és az ezek végrehajtására rendelkezésre álló erőforrásokat;
e)	meghatározza a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritásokat;
f)	megfelelő módszereket keres az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken esetlegesen
felmerülő problémák megelőzésére;
21
g)	a 45. cikk 3. bekezdésének megfelelően konszenzussal megoldja az e megállapodás alkalmazása
vagy értelmezése során felmerülő vitákat;
h)	a 45. cikk 3. bekezdésének megfelelően megvizsgálja a felek által a kötelezettségek nem
teljesítésével kapcsolatban benyújtott összes információt, valamint a mindkét fél számára
elfogadható megoldás érdekében konzultációkat folytat a másik féllel.
(4)	A Vegyes Bizottság általában évente egy alkalommal ülésezik, felváltva Brüsszelben és
Szöulban. Bármelyik fél kérésére külön ülést tartanak. A vegyes bizottság elnöki tisztjét a felek
felváltva töltik be. A vegyes bizottság általában magas rangú tisztviselői szinten ülésezik.
45.	CIKK
A végrehajtás módjai
(1)	A felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e
megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükségesek, valamint gondoskodnak arról,
hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek.
(2)	A végrehajtásra konszenzus és párbeszéd révén kerül sor. Amennyiben azonban e megállapodás
alkalmazása vagy értelmezése tekintetében véleménykülönbség áll fenn, a kérdést valamelyik fél a
Vegyes Bizottság elé utalja.
(3)	Ha valamely fél úgy véli, hogy a másik fél nem teljesítette a megállapodásból eredő
kötelezettségeit, a nemzetközi joggal összhangban megfelelő intézkedéseket hozhat. Mielőtt ezt
megteszi, a különlegesen sürgős esetek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához szükséges
összes fontos információt benyújtja a Vegyes Bizottság számára. A felek konzultációkat tartanak a
Vegyes Bizottságban, és - mindkét fél egyetértésével - e konzultációkat a Vegyes Bizottság által
kijelölt közvetítő révén segíthetik elő.
(4)	Különösen sürgős esetekben az intézkedésről haladéktalanul értesíteni kell a másik felet. A
másik fél kérésére legfeljebb 20 (húsz) napig tartó konzultációkat kell folytatni. Ezen időszakot
követően az intézkedés alkalmazásra kerül. Ebben az esetben a másik fél a 46. cikknek megfelelően
választottbírósági rendezést kérhet azzal a céllal, hogy megvizsgálják az intézkedés bármely
vonatkozását, illetve alapját.
46.	CIKK
Választottbírósági eljárás
(1)	A választottbíróság 3 (három) választottbíróból áll. Amennyiben valamely fél adott esetben
választottbírósági eljárást kér, mindkét fél 14 (tizennégy) napon belül kijelöl egy-egy
választottbírót, a vegyes bizottság pedig a harmadik választottbírót. A választottbíró egyik fél általi
jelöléséről haladéktalanul, írásban, diplomáciai úton értesíteni kell a másik felet. A választottbírók
döntésüket többségi szavazással hozzák meg. A választottbírók a lehető leggyorsabb, minden
esetben kijelölésük időpontjától számított legfeljebb három hónapon belül történő
határozathozatalra törekednek. A vegyes bizottság elfogadja a választottbírósági eljárás gyors
lefolytatására vonatkozó részletes eljárásokat.
(2)	A vitás felek kötelesek megtenni a választottbírók döntésének végrehajtásához szükséges
lépéseket. A választottbírók kérésre ajánlásokat bocsátanak ki határozatuk végrehajtásának
módjáról azzal a céllal, hogy helyreállítsák az e megállapodás szerinti jogok és kötelezettségek
egyensúlyát.
22
X.	CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
47.	CIKK
Fogalom meghatározások
E megállapodás alkalmazásában a felek egyrészről hatásköreiktől függően az Európai Unió vagy
tagállamai, illetve az Európai Unió és tagállamai, és másrészről a Koreai Köztársaság.
48.	CIKK
Nemzetbiztonság és adatszolgáltatás
E megállapodás egyetlen rendelkezése sem értelmezendő úgy, mint amely bármelyik felet arra
kötelezi, hogy olyan információt adjon át, amelynek átadását alapvető biztonsági érdekeivel
ellentétesnek ítéli meg.
49.	CIKK
Hatálybalépés, időtartam és megszűnés
(1)	E megállapodás az azon dátumot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek
értesítik egymást az ehhez szükséges jogi eljárások befejezéséről.
(2)	Az (1) bekezdés ellenére e megállapodást hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazni kell. Az
ideiglenes alkalmazás az azon dátumot követő hónap első napjától veszi kezdetét, amelyen a felek
értesítik egymást a szükséges eljárások befejezéséről.
(3)	Ez a megállapodás határozatlan időre szól. Bármelyik fél írásban értesítheti a másik felet az e
megállapodás felmondására irányuló szándékáról. A felmondás az értesítést követően hat hónappal
lép hatályba.
50.	CIKK
Értesítések
A 49. cikkben előírt értesítéseket az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságának, illetőleg a Koreai
Köztársaság Külügyi és Kereskedelmi Minisztériumának kell megküldeni.
51.	CIKK
Nyilatkozatok és mellékletek
Az e megállapodáshoz csatolt nyilatkozatok és mellékletek e megállapodás szerves részét képezik.
52.	CIKK
Területi alkalmazás
Ezt a megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Unióról
szóló szerződés alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről a
Koreai Köztársaság területén.
23
53.	CIKK
Hiteles szövegek
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia,
görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd,
szlovák, szlovén, valamint koreai nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt hiteles.
Együttes értelmező nyilatkozat a 45. és 46. cikkről
A felek demokratikus berendezkedésű országok. Szándékuk az, hogy együttműködjenek közös
értékeik előmozdításában a világban. Megállapodásuk annak jele, hogy mindketten elkötelezettek a
tömegpusztító fegyverek elterjedése és a terrorizmus elleni küzdelemnek, valamint a demokrácia és
az emberi jogok érvényesülésének világszerte való előmozdítása mellett. E megállapodás
végrehajtása - mely a közös értékekkel rendelkező felek között jön létre - következésképpen a
párbeszéd, a kölcsönös tisztelet, az egyenlő partnerség, a multilateralizmus, a konszenzus, valamint
a nemzetközi jog tiszteletben tartásának elvén alapul.
A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása
érdekében a 45. cikk (3) bekezdésében foglalt „megfelelő intézkedések” kifejezés az e
megállapodásból eredő kötelezettségek végrehajtásának elmulasztásával arányos intézkedéseket
jelenti. E megállapodásra, illetve a közös intézményi keret hatálya alá tartozó egyedi
megállapodásra tekintettel intézkedéseket lehet hozni. Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget
kell adni azoknak, amelyek a legkevésbé zavarják e megállapodás működését, figyelembe véve a
nemzeti jogorvoslatok lehetséges felhasználását, amennyiben vannak ilyenek. A felek
megállapodnak abban, hogy a megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati alkalmazása
érdekében a 45. cikk (4) bekezdésében szereplő „különösen sürgős esetek” kifejezés a
megállapodás súlyos megsértését jelenti a felek valamelyike részéről. A megállapodás súlyos
megsértése a következőket foglalja magában: a megállapodásnak a nemzetközi jog általános
szabályai által nem szankcionált felmondása, illetve a megállapodás valamely lényeges elemének
különösen súlyos és jelentős megsértése. A felek megvizsgálják a 4. cikk (1) bekezdésének
lehetséges súlyos megsértését, figyelembe véve - amennyiben rendelkezésre áll - az illetékes
nemzetközi ügynökségek hivatalos álláspontját. A 46. cikk vonatkozásában, amennyiben a közös
intézményi keret hatálya alá tartozó egyedi megállapodásra tekintettel intézkedéseket hoztak, a
választottbíróság határozatának végrehajtási eljárására tekintettel az egyedi megállapodás
vonatkozó vitarendezési eljárásai alkalmazandók azokban az esetekben, amikor a választottbírók
úgy határoztak, hogy az intézkedés nem indokolt, illetve nem arányos.
24
ZÁRÓOKMÁNY
Az alábbiak meghatalmazottjai:
AZ EURÓPAI UNIÓ, a továbbiakban: az
Unió, valamint
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-
ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Unió működéséről szóló szerződés szerződő felei,
a továbbiakban: a tagállamok, egyrészről, valamint
A KOREAI KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
Brüsszelben, 2010. május 10-én találkozott az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, és
másrészről a Koreai Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodás
aláírása céljából, és elfogadta az átfogó partnerségi és együttműködési keretmegállapodást.
A tagállamok meghatalmazottjai és a Koreai Köztársaság meghatalmazottja tudomásul veszik az
Európai Unió következő egyoldalú nyilatkozatát a 12. cikkről:
„Az Európai Unió kijelenti, hogy a tagállamoknak a 12. cikk értelmében vállalt kötelezettségei csak
arra terjednek ki, hogy az adóügy terén európai uniós szinten tartják magukat a jó kormányzás ezen
alapelveihez.”
Kelt Brüsszelben, 2010. május 10-én.
Az Európai Unió	A Koreai Köztársaság
4.	§ Az Országgyűlés jóváhagyja a Keretmegállapodásnak a 49. cikk (2) bekezdésében
meghatározott időponttól kezdődően történő ideiglenes alkalmazását.
5.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	A 2. és 3. § a Keretmegállapodás 49. cikk (2) bekezdésében meghatározott időpontban lép
hatályba.
25
(3)	A 4. § a Keretmegállapodás 49. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban hatályát
veszti.
(4)	A Keretmegállapodás hatálybalépésének naptári napját, illetve a (2) és (3) bekezdésben
meghatározott időpontok naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását
követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.

INDOKOLÁS
az egyrészről az Európai Unió és tagállamai, másrészről a Koreai Köztársaság közötti
Keretmegállapodás szövegének végleges megállapításáról és kihirdetéséről
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Európai Unió és a Koreai Köztársaság kapcsolatait jelenleg a 2001-ben hatályba lépett
Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás szabályozza. Az azóta eltelt években nyilvánvalóvá
vált, hogy az együttműködés jóval túlmutat az ebben a megállapodásban szabályozott kereskedelmi
területen, ezért szükség van új, magasabb szintű egyezményes kapcsolatrendszer kialakítására. A
szabadkereskedelmi konzultációk 2007. évi elindítását 2008-ban követték az új, elsősorban politikai
tartalmú keretmegállapodásról kezdődött tárgyalások. Az uniós tagországok többsége ragaszkodott
a két egyezmény párhuzamos előkészítéséhez, tartalmi összekapcsolásához és egyidejű aláírásához.
A koreai fél elfogadta az EU megközelítését, így többszöri tárgyalási fordulót követően 2009 őszére
sikerült véglegesíteni mind a közösségi hatáskörbe tartozó Szabadkereskedelmi Egyezményt, mind
az Keretmegállapodást (továbbiakban: Keretmegállapodás). A Keretmegállapodást a felek 2009.
október 14-én parafálták.
Az EU számára Dél-Korea nyugati kötődése, gazdasági súlya és regionális kapcsolatai folytán
figyelemre méltó és fontos partner, amellyel előnyös a kétoldalú kapcsolatok további elmélyítése. A
kétoldalú viszony továbbfejlesztésére és újabb területekre való kiterjesztésére jó alkalmat kínál az
Keretegyezmény továbbfejlesztése, illetve a Szabadkereskedelmi Megállapodás aláírása. Az EU és
a Koreai Köztársaság közötti Keretmegállapodás új, magasabb szintre helyezi a két fél közötti
politikai, környezetvédelmi, fejlesztéspolitikai, tudományos, oktatási és civil kapcsolatokat.
Lehetőséget teremt az eddig elsősorban gazdasági és kereskedelmi témák által dominált
együttműködés jelentős szélesítésére és a globális kihívások elleni közös fellépésre. Erősíteni fogja
az EU régióbeli szerepét és mintaként szolgálhat a többi fejlett régióbeli országgal kötendő
megállapodásnak. Demonstrálja a felek politikai nézetei és értékei között meglévő azonosságot a
globális és regionális színtéren.
A megállapodás megfelel az EU politikai érdekeinek. Együttműködést irányoz elő olyan fontos
területeken, mint az emberi jogok védelme, a terrorizmus elleni küzdelem vagy a tömegpusztító
fegyverek elterjedésének megakadályozása. A globális kihívások elleni közös fellépés jegyében
megteremti az együttműködés bővítését olyan területeken, mint az éghajlatváltozás, az illegális
migráció, a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem.
27
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jelen nemzetközi megállapodás tartalmát tekintve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében törvényhozási tárgykört
érintő szabályokat tartalmaz, ezért a Keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére az
Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia.
A 2. §-hoz
A Keretmegállapodást - szövege végleges megállapítását követően - a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében törvénnyel szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
Az összesen 10 fejezetből, 53 cikkből, 1 Közös Nyilatkozatból és az Európai Unió részéről 1
Záróokmányból álló Keretmegállapodás célja a Koreai Köztársaság és az Európai Unió
kapcsolatának erősítése. Ennek keretében az Európai Közösség támogatja a Koreai Köztársaság
erőfeszítéseit a jogállamiság és a demokrácia megszilárdítására, és ez által hozzájárul a térség
politikai, gazdasági és intézményi stabilizációjához.
A Keretmegállapodás a globális kihívások elleni közös fellépés jegyében megteremti az
együttműködés bővítését olyan területeken, mint az éghajlatváltozás és az energiapolitika. Európa
biztonsága szempontjából fontos az előirányzott kapcsolatépítés az illegális migráció, a pénzmosás,
a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben.
A megállapodás I. Címe (1-2. cikk) lefekteti az együttműködés elveit és megerősíti a feleknek az
emberi jogok és az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvek tiszteletben tartására vonatkozó
elkötelezettségét. A felek megerősítik, hogy az értékrend azonossága alapján a legszélesebb
területen készek a kapcsolatépítés erősítésére, beleértve gazdasági és környezetvédelmi kérdéseket.
A politikai párbeszéd kereteiben rendszeres konzultációkat irányoznak elő, többek között a
nemzetközi szervezetekben.
A II. Cím (3-7. cikk) a politikai együttműködés alapjait határozza meg. A felek kinyilvánítják,
hogy rendszeres konzultációkat folytatnak a demokratikus alapelvek és az emberi jogok
érvényesítése, a regionális és nemzetközi konfliktusok békés megoldása, és a regionális biztonság
erősítése céljából. A politikai párbeszéd része a csúcstalálkozó, a külügyminiszteri szintű évenkénti
találkozó, a rendszeres szakértői szintű konzultáció, valamint az Európai Parlament és a koreai
nemzetgyűlés közötti együttműködés. A fejezet külön cikkben foglalkozik a tömegpusztító
fegyverek elterjedése elleni fellépéssel, a Nemzetközi Büntetőbírósággal folytatott
együttműködéssel és a terrorizmussal folytatott küzdelemmel.
A III. Cím (8. cikk) előirányozza a regionális és nemzetközi szervezetekben folytatott
együttműködést, beleértve az ENSZ-t és annak szakosított szervezeteit, a WTO-t, az Európa-Ázsia
párbeszédet (ASEM), és az ASEAN Regionális Fórumot (ARF).
28
A IV. Cím (9-20. cikk) a gazdasági együttműködésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. A
szerződő felek vállalják, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény segítségével kölcsönösen
elősegítik a gazdasági-befektetői kapcsolatok erősítését, rendszeres párbeszédet folytatnak a
gazdasági ügyekről, beleértve a makroökonómiai kérdéseket és a tájékoztatást a pénzügyi
szabályozások változásairól. Az üzleti együttműködés keretében elősegítik a kis- és középvállalatok
kapcsolatépítését, a kölcsönös befektetéseket, és a közös vállalatok alapítását. A 12. cikk az adózási,
a 13. cikk a vámügyekkel foglalkozik. A 17. cikk az energiapolitika, a 18-19. cikk a közlekedés
terén irányoz elő fokozottabb együttműködést. A 20. cikkben a felek elkötelezik magukat a
fogyasztóvédelmi előírásaik lehetőség szerinti összehangolására.
Az V. Cím (21-27. cikk) a fenntartható fejlődés címszó alatt tárgyalja az egészségügyi,
foglalkoztatás ügyi, környezetvédelmi, mezőgazdasági, halászati és fejlesztési együttműködés
kérdéseit. A felek folyamatos információcserét folytatnak a fertőző betegségek elleni és
egészségmegőrző programjaikról, valamint a társadalmi integrációra és a társadalombiztosítás
továbbfejlesztésére vonatkozó elképzeléseikről. Elkötelezik magukat a természeti környezet
fokozott védelme és a környezetvédelmi technológia fejlesztése mellett, továbbá kiemelt figyelmet
fordítanak a mezőgazdasági termelés és a kevésbé fejlett régiók felzárkóztatása közötti összhang
megteremtésére.
A VI. Címben (28-29. cikk) a felek megerősítik az oktatási és kulturális együttműködés további
megerősítésére vonatkozó szándékukat.
A VII. Cím (30-38. cikk) az igazságügyi együttműködés területeit taglalja. A felek kötelezettséget
vállalnak, hogy elősegítik a magán- és közjogi viták döntőbíróság útján történő rendezését,
fokozottan együttműködnek a személyes adatok védelme terén, összehangolják erőfeszítéseiket az
illegális migráció, az emberkereskedelem a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés, a korrupció, a
pénzmosás és a számítógépes bűnözés elleni küzdelemben. A célok teljesítéséhez előirányozzák a
bűnüldöző szervek kapcsolatának erősítését.
A VIII. Cím (39-42. cikk) a többi területen folytatott együttműködésre vonatkozik. A cím egyes
cikkei azokra az ágazatokra vonatkoznak, amelyek fejlesztését a felek szorosabb kapcsolatépítés
megvalósításával segítik elő. Ezek, többek között a turizmus, a civil társadalom, a közigazgatás és a
statisztika.
A IX. Cím (43-46. cikk) az együttműködés intézményi kereteit fekteti le. A megállapodás felváltja
a 2001-ben hatályba lépett Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodást. A szerződő felek
Vegyes Bizottság felállításáról állapodnak meg, amely a felek magas rangú képviselőiből áll, évente
ülésezik, áttekinti a megállapodásban rögzítettek teljesítését és javaslatot tesz az esetleges viták
megoldására.
A X. Cím (47-53. cikk) az általános és záró rendelkezéseket tartalmazza. A Keretmegállapodás
határozatlan időre szól. A Keretmegállapodást annak 49. cikk (1) értelmében a Felek saját belső
eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A Keretmegállapodás attól a naptól számított hónap első
napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az egymást a fent említett eljárások befejezéséről. A
Keretmegállapodást annak hatálybalépéséig ideiglenesen lehet alkalmazni. A Keretmegállapodást
bármelyik fél felmondhatja, s ennek megfelelően az erről szóló értesítés kézhezvételét követő
hatodik hónapon hatályát veszti.
29
A 4-5. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Keretmegállapodás 49. cikk (2) bekezdése
értelmében a Keretmegállapodást ideiglenes lehet alkalmazni. A 49. cikk (1) bekezdés szerint a
Keretmegállapodás azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, melyen a felek értesítették
egymást arról, hogy a hatályba lépéshez szükséges belső jogi eljárásaik befejeződtek. Ennek oka,
hogy a Keretmegállapodás kötelező hatályának elismerésére a Felek által alkalmazandó
alkotmányos vagy belső jogi szabályokkal és eljárásokkal összhangban kerüljön sor. A
Keretmegállapodás hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak
ismertté válását követően a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
30