﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1925. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság
közötti átfogó partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2010. december
2010. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság
közötti átfogó partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás kihirdetéséről
1.	§ Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az egyrészről az Európai Közösség és
tagállamai, másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési
Keretmegállapodás (továbbiakban: Keretmegállapodás) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§ Az Országgyűlés a Keretmegállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§ A Keretmegállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
ÁTFOGÓ PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI KERETMEGÁLLAPODÁS AZ
EGYRÉSZRŐL AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS TAGÁLLAMAI, MÁSRÉSZRŐL AZ
INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, valamint
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI
KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
1
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés szerződő
felei, a továbbiakban: a tagállamok,
egyrészről, valamint
AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA,
másrészről,
a továbbiakban együttesen: a felek,
FIGYELEMBE VÉVE az Indonéz Köztársaság és a Közösség közötti hagyományos baráti
kötelékeket, valamint az őket egyesítő szoros történelmi, politikai és gazdasági kapcsolatokat,
MIVEL a felek különös jelentőséget tulajdonítanak egymáshoz fűződő kapcsolatuk átfogó
jellegének,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a feleknek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt
alapelvek tiszteletben tartása iránti elkötelezettségét,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE a feleknek a demokratikus alapelvek és az alapvető emberi jogok
tisztelete, előmozdítása és védelme, a jogállamiság, a béke és a nemzetközi
igazságszolgáltatás iránti elkötelezettségét, amelyet többek között az Egyesült Nemzetek által
elfogadott Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Római Statútum és egyéb, mindkét félre
alkalmazandó nemzetközi emberi jogi eszközök állapítanak meg,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE az Indonéz Köztársaság szuverenitásának, területi integritásának
és nemzeti egységének tiszteletben tartását,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE elkötelezettségüket a jogállamiság és a felelős kormányzás
elvének tiszteletben tartása iránt, valamint népeik gazdasági és társadalmi fejlődésének
támogatására irányuló szándékukat, figyelembe véve a fenntartható fejlődés elvét és a
környezetvédelemre vonatkozó előírásokat,
ÚJÓLAG MEGERŐSÍTVE, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb
bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ilyen bűncselekményekkel vádolt
személyeket bíróság elé kell állítani és bűnösségük bebizonyosodása esetén megfelelően meg
kell őket büntetni, és tényleges bíróság elé állításukat nemzeti szintű intézkedések
meghozatalával és a globális együttműködés fokozásával kell biztosítani,
KIFEJEZVE teljes elkötelezettségüket a transznacionális szervezett bűnözés és a terrorizmus
valamennyi formája elleni, a nemzetközi joggal - beleértve az emberi jogi jogszabályokat, a
migrációs és menekültügyi kérdésekkel kapcsolatos humanitárius elveket és a nemzetközi
humanitárius jogot - összhangban folytatott küzdelem mellett, és azok felszámolására
szolgáló hatékony nemzetközi együttműködés és eszközök létrehozása mellett,
MIVEL a felek elismerik, hogy a vonatkozó nemzetközi egyezmények és más vonatkozó
ENSZ BT-határozatok - beleértve az 1540. ENSZ BT-határozatot - elfogadása az egész
nemzetközi közösségnek a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelemmel
kapcsolatos elkötelezettsége alapjául szolgál,
FELISMERVE, hogy meg kell erősíteni a leszereléssel és a fegyverek elterjedésének
megakadályozásával kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségeket többek között annak
érdekében, hogy megszűnjön a tömegpusztító fegyverek által jelentett veszély,
FELISMERVE az Európai Gazdasági Közösség, valamint Indonézia, Malajzia, a Fülöp-
szigetek, Szingapúr és Thaiföld - a Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetségének (ASEAN)
tagországai - között létrejött 1980. március 7-i együttműködési megállapodás fontosságát,
FELISMERVE a felek közötti kapcsolatok erősítésének fontosságát az együttműködés
fokozása tekintetében, valamint felismerve közös szándékukat aziránt, hogy a közös érdekű
területeken fenntartott kapcsolataikat az egyenlőség, a diszkriminációmentesség, a természeti
2
környezet tiszteletben tartása és kölcsönös előnyök biztosítása alapján szilárdítsák meg,
mélyítsék el és diverzifikálják,
MEGERŐSÍTVE szándékukat, hogy a regionális keretek között vállalt tevékenységekkel
teljes összhangban erősítsék az Európai Közösség és az Indonéz Köztársaság közötti, közös
érdekeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést,
ÖSSZHANGBAN saját törvényeikkel és rendeleteikkel,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
I.	CÍM
JELLEG ÉS HATÁLY
1.	cikk
Általános elvek
1.	A felek bel- és külpolitikájának alapja az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában,
valamint a felekre alkalmazandó egyéb nemzetközi emberi jogi eszközökben
megállapított demokratikus alapelvek és alapvető emberi jogok tiszteletben tartása,
amely ezen megállapodás fontos elemét képezi.
2.	A felek megerősítik, hogy tiszteletben tartják az Egyesült Nemzetek
Alapokmányában megfogalmazott közös értékeiket.
3.	A felek megerősítik elkötelezettségüket a fenntartható fejlődés támogatása, az
éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttműködés, valamint a
millenniumi fejlesztési célok megvalósításához való hozzájárulás iránt.
4.	A felek megerősítik elkötelezettségüket a támogatás-hatékonyságról szóló 2005. évi
párizsi nyilatkozat mellett, és a fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében
megállapodnak az együttműködés megerősítéséről.
5.	A felek megerősítik elkötelezettségüket a felelősségteljes kormányzás és a
jogállamiság - ezen belül a bírói testület függetlenségének - elve, valamint a
korrupció elleni küzdelem mellett.
6.	E partnerségi és együttműködési megállapodást az egyenlőség és a kölcsönös
előnyök elve alapján kell végrehajtani.
2.	cikk
Az együttműködés célkitűzései
A felek vállalják, hogy kétoldalú kapcsolatuk megerősítése érdekében valamennyi közös
érdekű területen átfogó párbeszédet folytatnak egymással, és támogatják a további
együttműködést. Erőfeszítéseik különösen a következőkre irányulnak:
a)	együttműködés kialakítása kétoldalú szinten és valamennyi érintett regionális és
nemzetközi fórumon és szervezetben;
b)	a felek közötti kereskedelem és beruházások kölcsönösen előnyös fejlesztése;
c)	együttműködés kialakítása a kereskedelemmel és a beruházásokkal kapcsolatos
valamennyi közös érdekű területen a kereskedelmi forgalom és a beruházások
megkönnyítése, valamint a kereskedelem és a beruházások akadályainak megelőzése
3
és felszámolása érdekében. Az együttműködés körébe tartozhatnak adott esetben a
jelenlegi és későbbi regionális EK-ASEAN kezdeményezések;
d)	együttműködés kialakítása a következő közös érdekű ágazatokban: idegenforgalom,
pénzügyi szolgáltatások; vám- és adóügyek, makrogazdasági politika; iparpolitika és
kis- és középvállalkozások; információs társadalom; tudomány és technológia;
energiaügy; közlekedés és közlekedésbiztonság; oktatás és kultúra; emberi jogok;
környezetvédelem és természeti erőforrások, beleértve a tengeri környezetet; erdészet
mezőgazdaság és vidékfejlesztés; tengeri és halászati együttműködés; egészségügy;
élelmiszer-biztonság; állategészségügy; statisztika; személyes adatok védelme;
együttműködés az állam- és a közigazgatás korszerűsítése terén; és a szellemi
tulajdonhoz fűződő jogok;
e)	együttműködés kialakítása a migrációs kérdések, ezen belül a legális és illegális
migráció, az embercsempészet és az emberkereskedelem terén;
f)	együttműködés kialakítása az emberi jogok és jogi kérdések terén;
g)	együttműködés kialakítása a tömegpusztító fegyverek elterjedésének
megakadályozása terén;
h)	együttműködés kialakítása a terrorizmus és a több államot érintő bűncselekmények -
tiltott drogok és prekurzoraik előállítása és kereskedelme, valamint pénzmosás -
leküzdése terén;
i)	a felek részvételének fokozása és további ösztönzése az érintett szubregionális és
regionális együttműködési programokban;
j)	régiójukon belül a felek egymásról alkotott képének javítása;
k) az emberek közötti megértés támogatása a különféle nem kormányzati szervezetek,
például tanácsadó testületek, tudósok, a civil társadalom és a média közötti
együttműködés révén szemináriumok, konferenciák, ifjúsági kapcsolatok és egyéb
tevékenységek keretében.
3.	cikk
A tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni küzdelem
1.	A felek úgy vélik, hogy a nemzetközi stabilitást és biztonságot veszélyeztető
tényezők közül az egyik legfenyegetőbb a tömegpusztító fegyverek és
hordozóeszközeik állami és nem állami szereplők körében való elterjedése.
2.	A felek ezért megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással, és a
többoldalú leszerelési és atomsorompó-szerződésekben és egyezményekben,
valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmánya alapján kidolgozott egyéb többoldalú
megállapodásokban és nemzetközi kötelezettségekben előírt hatályos
kötelezettségeik teljes mértékű betartásával és nemzeti szintű végrehajtásával
hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének
megakadályozásához. A felek megállapodnak abban, hogy e rendelkezés a
megállapodás lényegi elemét képezi.
3.	A felek továbbá megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással, és
lépéseket tesznek a leszerelésről és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének
megakadályozásáról szóló, mindkét félre alkalmazandó nemzetközi jogi eszközök
4
végrehajtásának megerősítése érdekében, többek között az információk, a
szakértelem és a tapasztalatok megosztásával.
4.	A felek ezenkívül megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással, és
hozzájárulnak a tömegpusztító fegyverek és hordozóeszközeik elterjedésének
megakadályozásához azáltal, hogy lépéseket tesznek valamennyi más érintett
nemzetközi jogi eszköz aláírása, ratifikálása, vagy adott esetben az azokhoz való
csatlakozás és teljes végrehajtása érdekében.
5.	A felek továbbá megállapodnak abban, hogy a tömegpusztító fegyverek
elterjedésének megelőzése érdekében együttműködnek egymással olyan hatékony
nemzeti exportellenőrzések létrehozásán, amelyek kiterjednek a tömegpusztító
fegyverekkel kapcsolatos áruk exportjának és tranzitjának ellenőrzésére, és
magukban foglalják a kettős felhasználású technológiák esetében a tömegpusztító
fegyverként való végfelhasználás ellenőrzését, valamint hatékony szankciók
kilátásba helyezését az exportellenőrzés megsértése esetére.
6.	A felek megállapodnak abban, hogy rendszeres politikai párbeszédet folytatnak,
amely ezeket az elemeket kíséri és egységes keretbe foglalja. E párbeszédre
regionális szinten kerülhet sor.
4.	cikk
Jogi együttműködés
1.	A felek együttműködnek egymással jogrendjük, törvényeik és jogi intézményeik
továbbfejlesztésének kérdéseiben, beleértve azok hatékonyságát, különösen az
eszmecsere és a szakismeretek cseréje, valamint a kapacitásépítés révén. A felek
törekednek hatáskörükön és illetékességükön belül a kölcsönös bűnügyi és kiadatási
jogsegély továbbfejlesztésére.
2.	A felek megerősítik, hogy az egész nemzetközi közösséget érintő legsúlyosabb
bűncselekmények nem maradhatnak büntetlenül, az ilyen bűncselekményekkel
vádolt személyeket bíróság elé kell állítani, és bűnösségük bebizonyosodása esetén
megfelelően meg kell őket büntetni.
3.	A felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással az emberi jogokkal
kapcsolatos, 2004-2009 közötti időszakra vonatkozó nemzeti cselekvési tervről szóló
elnöki rendelet végrehajtása terén, beleértve olyan nemzetközi emberi jogi eszközök
ratifikálásának és végrehajtásának előkészítését, mint a népirtás bűntettének
megelőzéséről és megbüntetéséről szóló egyezmény és a Nemzetközi Büntetőbíróság
Római Statútuma.
4.	A felek megállapodnak abban, hogy e kérdésben előnyös lenne párbeszédet
folytatniuk egymással.
5.	cikk
Együttműködés a terrorizmus elleni küzdelemben
1.	A felek, megerősítve a terrorizmus elleni küzdelem jelentőségét, összhangban az
alkalmazandó nemzetközi egyezményekkel - beleértve az emberi jogi eszközöket és
a nemzetközi humanitárius jogot -, valamint saját jogszabályaikkal és
rendelkezéseikkel, figyelembe véve az ENSZ Közgyűlésének 2006. szeptember 8-i
60/288 határozatában foglalt globális terrorellenes stratégiát és az EU és az ASEAN
5
terrorizmus elleni küzdelemben folytatott együttműködésről szóló 2003. január 28-i
közös nyilatkozatát, megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással a
terrorcselekmények megakadályozása és visszaszorítása érdekében.
2.	A felek együttműködnek egymással a terrorizmus elleni küzdelem terén az ENSZ
Biztonsági Tanácsának 1373. határozata és más ide vonatkozó, mindkét félre
alkalmazandó ENSZ-határozatok, nemzetközi egyezmények és jogi eszközök
végrehajtása keretében, többek között a következő fellépések révén:
-	a terrorcsoportokkal és azok támogató hálózataival kapcsolatos információk
cseréje a nemzetközi és nemzeti joggal összhangban;
-	a terrorizmus elleni küzdelemben alkalmazott eszközökkel és módszerekkel
kapcsolatos vélemények cseréje, beleértve a technikai területeket, a képzést és a
terrorizmus megelőzése tekintetében folytatott tapasztalatcserét;
-	együttműködés a bűnüldözés, a jogi keret megerősítése és a terrorizmus
elterjedéséhez vezető feltételek felszámolása terén;
-	együttműködés a határellenőrzés és határigazgatás előmozdítása terén a következő
eszközökkel: fokozott kapacitásépítés, hálózatépítési, képzési és oktatási
programok kialakítása, magas rangú tisztviselők, tudósok, elemzők és helyi
szereplők cserelátogatásai, valamint szemináriumok és konferenciák szervezése.
II.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A REGIONÁLIS ÉS NEMZETKÖZI SZERVEZETEKBEN
6.	cikk
A felek vállalják, hogy véleményt cserélnek és együttműködnek egymással a regionális és
nemzetközi fórumokon és szervezetekben, például az Egyesült Nemzetek Szervezetében, az
ASEAN és az EU párbeszédének keretében, az ASEAN regionális fórumon (ARF), valamint
az Ázsia-Európa találkozó (ASEM), az ENSZ kereskedelmi és fejlesztési konferenciája
(UNCTAD) és a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) keretében.
III.	CÍM
KÉTOLDALÚ ÉS REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
7.	cikk
1.	A felek megállapodnak abban, hogy a párbeszéd és együttműködés e megállapodás
hatálya alá tartozó valamennyi területén a kapcsolódó tevékenységeket kétoldalú
vagy regionális keretek között, illetve mindkét keret vegyes alkalmazása révén
hajtják végre, miközben megfelelő hangsúlyt kapnak a kétoldalú együttműködésben
érintett ügyek. A megfelelő keret kiválasztásakor a felek törekedni fognak az
érdekelt felekre gyakorolt lehető legnagyobb hatás elérésére és valamennyi érdekelt
fél részvételének megerősítésére, miközben - a politikai és intézményi
megvalósíthatóság figyelembevételével - a lehető legjobban kihasználják a
rendelkezésre álló erőforrásokat, és adott esetben biztosítják a koherenciát a
Közösség és ASEAN felei részvételével zajló egyéb tevékenységek tekintetében.
2.	A Közösség és Indonézia adott esetben kiterjesztheti a pénzügyi támogatást a
megállapodás hatálya alá tartozó vagy ahhoz kapcsolódó területeken folytatott
6
együttműködési tevékenységekre, a saját pénzügyi eljárásaikkal és forrásaikkal
összhangban. Ez az együttműködés többek között magában foglalhatja képzési
programok, munkaértekezletek és szemináriumok megrendezését, szakértők cseréjét,
tanulmányok készítését és a felek által megállapított egyéb tevékenységeket.
IV.	CÍM
KERESKEDELMI ÉS BERUHÁZÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
8.	cikk
Általános elvek
1.	A felek párbeszédet indítanak a kétoldalú és többoldalú kereskedelemről és a
kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről a kétoldalú kereskedelmi kapcsolatok
megerősítése és a multilaterális kereskedelmi rendszer fejlesztése céljából.
2.	A felek vállalják, hogy a lehető legnagyobb mértékben támogatják a kölcsönös
kereskedelmi csereforgalom fejlesztését és diverzifikációját, a kölcsönös előnyök
biztosítása érdekében. Vállalják továbbá, hogy a kereskedelem akadályainak
megszüntetésével, különösen a nem vámjellegű akadályok időben történő
megszüntetésével és az átláthatóság növeléséhez szükséges intézkedésekkel javítják
a piacra jutási feltételeket, figyelembe véve a nemzetközi szervezetek által e
területen végzett munkát.
3.	Felismerve a kereskedelemnek a fejlődésben játszott elengedhetetlenül fontos
szerepét, valamint azt, hogy a kereskedelmi preferenciák rendszere formájában
nyújtott támogatás előnyösnek bizonyult a fejlődő országok számára, a felek a WTO
előírásaival teljes összhangban az ilyen támogatásokról folytatott konzultációik
erősítésére törekednek.
4.	A felek tájékoztatják egymást a kereskedelempolitika és a kereskedelemmel
kapcsolatos szakpolitikák - mezőgazdasági politika, élelmiszerbiztonsági politika,
állategészségügyi politika, fogyasztóvédelmi politika, veszélyes vegyi anyagokkal és
hulladékkezeléssel kapcsolatos politika - alakulásáról.
5.	A felek a 9-16. cikkben említett területeken ösztönzik a kereskedelmi és beruházási
kapcsolataik továbbfejlesztésére irányuló párbeszédet és együttműködést, beleértve a
problémák megoldását célzó technikai kapacitás kiépítését.
9.	cikk
Egészségügyi és növény-egészségügyi (SPS) kérdések
A felek az egészségügyi és növény-egészségügyi kérdésekről (SPS) szóló WTO-
megállapodás, a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény (IPPC), a Nemzetközi
Állatjárványügyi Hivatal (OIE) és a CODEX Alimentarius Bizottság (CAC) keretében
megvitatják a jogalkotási, tanúsítási és ellenőrzési eljárásokat, és információcserét folytatnak
azokkal kapcsolatban.
7
10.	cikk
A kereskedelem technikai akadályai (TBT)
A felek támogatják a nemzetközi szabványok alkalmazását, együttműködnek és információkat
cserélnek egymással a szabványokkal, megfelelőségértékelési eljárásokkal és műszaki
előírásokkal kapcsolatban, különösen a kereskedelem technikai akadályairól (TBT) szóló
WTO-megállapodás keretében.
11.	cikk
A szellemi tulajdonhoz fűződő jogok védelme
A felek - a bevált gyakorlatok alapján - együttműködnek egymással a szellemi tulajdon
védelmének és alkalmazásának javítása és végrehajtása terén, fokozva az azzal kapcsolatos
ismeretterjesztést. Az együttműködés magában foglalhatja az információk és tapasztalatok
cseréjét a következők tekintetében: a szellemi tulajdonhoz fűződő jogok gyakorlata,
előmozdítása, az ilyen jogokkal kapcsolatos információk terjesztése, az ilyen jogok
korszerűsítése, kezelése, harmonizációja, védelme és hatékony alkalmazása, az ilyen jogok
megsértésének megakadályozása, a hamisítás és a szerzői jogi kalózkodás elleni küzdelem.
12.	cikk
A kereskedelem megkönnyítése
A felek tapasztalatokat cserélnek egymással, és megvizsgálják a behozatal, a kivitel és az
egyéb vámeljárások egyszerűsítésének lehetőségét, fokozzák a kereskedelmi szabályozások
átláthatóságát, fejlesztik a vámegyüttműködést - beleértve a kölcsönös igazgatási
segítségnyújtási rendszereket -, valamint a nemzetközi kezdeményezések értelmében
törekednek a nézetek közelítésére és közös fellépés kidolgozására is. A felek különös
figyelmet fordítanak a nemzetközi kereskedelem biztonsági dimenziójának kiterjesztésére,
többek között a szállítási szolgáltatások tekintetében, valamint a kereskedelem megkönnyítése
és a csalások, illetve szabálytalanságok elleni küzdelem közötti egyensúly biztosítására.
13.	cikk
Vámügyi együttműködés
Az együttműködés e megállapodásban foglalt más formáinak sérelme nélkül a két fél
érdeklődését fejezi ki annak megfontolása iránt, hogy a jövőben a kölcsönös jogsegélyre is
kiterjedő vámügyi együttműködési jegyzőkönyvet írjanak alá az e megállapodásban
meghatározott intézményi keretben.
14.	cikk
Befektetés
A felek - a beruházásokkal kapcsolatos összhang és együttműködés fokozására, az igazgatási
mechanizmusoknak a beruházások áramlásának elősegítése érdekében történő beható
vizsgálatára, valamint a beruházók számára stabil, átlátható, nyitott és
megkülönböztetésmentes szabályok kialakítására irányuló következetes párbeszéd révén - a
kölcsönös befektetésekhez szükséges vonzó és stabil környezet létrehozásával ösztönzik a
beruházások áramlásának növekedését.
8
15.	cikk
Versenypolitika
A felek támogatják a versenyszabályok hatékony meghatározását és alkalmazását, valamint az
információk terjesztését annak érdekében, hogy az egymás piacain működő vállalkozások
számára előmozdítsák az átláthatóságot és jogbiztonságot.
16.	cikk
Szolgáltatások
A felek következetes párbeszédet alakítanak ki, amelynek célja, hogy információkat
cseréljenek egymás szabályozási hátteréről, elősegítsék az egymás piacaira való bejutást, a
tőkéhez és a technológiához való hozzájutást, támogassák a szolgáltatások kereskedelmét
mind a régiók között, mind a harmadik országok piacain.
V.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS MÁS TERÜLETEKEN
17.	cikk
Turizmus
1.	A felek együttműködhetnek egymással az információcsere javítása terén, és
követendő eljárásokat határozhatnak meg a turizmus kiegyensúlyozott és
fenntartható fejlődése érdekében, a Turisztikai Világszervezet globális turisztikai
etikai kódexével és a helyi Agenda 21 folyamat alapját képező fenntarthatósági
elvekkel összhangban.
2.	A felek együttműködést alakíthatnak ki egymással a természeti és kulturális
örökségben rejlő lehetőségek megőrzésére és maximális kihasználására, a turizmus
kedvezőtlen hatásainak enyhítésére, és a turisztikai ágazatnak a helyi közösség
fenntartható fejlődésére gyakorolt kedvező hozzájárulásának növelésére, többek
között az ökoturizmus fejlesztésével, a helyi közösségek integritásának és érdekeinek
tiszteletben tartásával és a turisztikai ágazaton belüli képzés fejlesztésével.
18.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások
A felek megegyeznek abban, hogy igény szerint saját programjaik és jogszabályaik keretén
belül elősegítik a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos együttműködést.
19.	cikk
Gazdaságpolitikai párbeszéd
1.	A felek megállapodnak abban, hogy támogatják a gazdasági trendjeikkel és
szakpolitikáikkal kapcsolatos információcserét és a tapasztalatok megosztását,
valamint a gazdaságpolitikákkal kapcsolatos tapasztalatcserét, többek között a
regionális gazdasági együttműködés és integráció tekintetében.
2.	A felek ezenkívül törekszenek a hatóságaik közötti gazdasági párbeszéd
elmélyítésére, amely a felek megállapodása szerint magában foglalhatja a monetáris
9
politikát, a fiskális (ezen belül adó-) politikát, az államháztartást, a makrogazdasági
stabilizációt és a külső adósságot.
3.	A felek elismerik az átláthatóság és az információcsere javításának fontosságát annak
érdekében, hogy a saját jogi keretükön belül megkönnyítsék az adókikerülés vagy
adócsalás megakadályozását célzó intézkedések végrehajtását. Megállapodnak
abban, hogy javítják az e területen folytatott együttműködést.
20.	cikk
Együttműködés az iparpolitika és a kkv-k terén
1.	A felek - saját gazdaságpolitikájuk és célkitűzéseik figyelembevételével -
megállapodnak az iparpolitikai együttműködés előmozdításában az általuk
megfelelőnek tartott valamennyi területen, a kis- és középvállalkozások
versenyképességének növelése céljából, többek között az alábbi eszközökkel:
-	a kis- és középvállalkozások versenyképességének növeléséhez szükséges
keretfeltételek létrehozásával kapcsolatos információk és tapasztalatok cseréje;
-	a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok támogatása, közös beruházások
ösztönzése, valamint közös vállalatok és információs hálózatok létesítése
elsősorban a meglévő közösségi horizontális programok segítségével, a
kézzelfogható és immateriális technológiai tényezők átadásának ösztönzése a
partnerek között;
-	a finanszírozáshoz jutás és a piacra jutás megkönnyítése, információk biztosítása
és az innováció ösztönzése, a különösen a mikro- és kisvállalkozások
finanszírozáshoz való hozzájutására vonatkozó bevált gyakorlatok cseréje;
-	kiválasztott ipari területeken végzett közös kutatási projektek, valamint a
szabványokkal, a megfelelés-értékelési eljárásokkal és a műszaki
szabályozásokkal kapcsolatos együttműködés a kölcsönös megállapodások
szerint.
2.	A felek mindkét oldalon megkönnyítik és támogatják a magánszektor által
létrehozott ide vonatkozó tevékenységeket.
21.	cikk
Információs társadalom
A felek elismerik, hogy az informatikai és kommunikációs technológiák a modern élet
kulcstényezői, és elengedhetetlenek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából, ezért
együttműködésre törekednek többek között a következő területeken:
a)	az információs társadalom különböző aspektusairól - az elektronikus hírközlési
politikákról és szabályozásról, ezen belül az egyetemes szolgáltatásról, a használati
engedélyezésről és az általános engedélyezésről, a magánélet és a személyes adatok
védelméről, valamint a szabályozó hatóságok függetlenségéről és hatékonyságáról -
folytatott átfogó párbeszéd megkönnyítése;
b)	a Közösség, Indonézia és Délkelet-Ázsia hálózatai és szolgáltatásai közötti
összeköttetés és átjárhatóság;
c)	az új informatikai és kommunikációs technológiák szabványosítása és terjesztése;
10
d)	az informatikai és kommunikációs technológiai kutatási együttműködés támogatása a
Közösség és Indonézia között;
e)	közös kutatási projektek az informatikai és kommunikációs technológiák (IKT)
terén;
f)	az IKT biztonsági kérdései/szempontjai.
22.	cikk
Tudomány és technológia
1.	A felek megállapodnak abban, hogy saját szakpolitikáik figyelembevételével
együttműködnek egymással a tudomány és technológia közös érdekű területein,
például az energiaügy, a közlekedés, a környezetvédelem, a természeti erőforrások,
valamint az egészségügy terén.
2.	Az együttműködés a következőkre irányul:
a)	a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, főleg
a politikák és a programok végrehajtásával kapcsolatban;
b)	a felek tudományos körei, kutatóközpontjai, egyetemei és iparágai közötti tartós
kapcsolatok kialakításának támogatása;
c)	a humánerőforrás-képzés támogatása;
d)	a kölcsönösen megállapított együttműködés egyéb formáinak támogatása.
3.	Az együttműködés a nemzetközi mobilitási programok keretében közös kutatási
projektek és cserék, találkozók és a tudósok képzésének formájában is
megvalósulhat, ami a kutatási eredmények legnagyobb mértékű terjesztését
biztosítja.
4.	Ezen együttműködés keretében a felek támogatják a felsőoktatási intézményeik,
kutatóközpontjaik és termelőágazataik, és különösen kis- és középvállalkozásaik
részvételét.
23.	cikk
Energiaügy
A felek törekednek az energiaügyi együttműködés fokozására. Ennek érdekében a felek
megállapodnak abban, hogy támogatják kölcsönösen előnyös kapcsolataikat a következő
célból:
a)	az energiaellátás diverzifikációja az ellátás biztonságának javítása érdekében, az új és
megújuló energiaformák kialakítása és a termelési lánc felsőbb és alsóbb
szakaszában lévő ipari energiatevékenységekkel kapcsolatos együttműködés;
b)	az energiafelhasználás racionalizálása a kínálati és keresleti oldal bevonásával,
valamint az éghajlatváltozás elleni küzdelemben folytatott együttműködés fokozása,
többek között a kiotói jegyzőkönyv tiszta fejlődési mechanizmusa révén;
c)	a fenntartható energiatermelést és -felhasználást célzó technológia átadásának
elősegítése;
d)	a megfizethető energia és a fenntartható fejlődés összefüggéseinek kezelése.
11
24.	cikk
Közlekedés
1.	A felek törekednek arra, hogy a közlekedéspolitika valamennyi fontos területén
együttműködjenek egymással annak érdekében, hogy fejlesszék az áruk és a
személyek mozgását, támogassák a biztonságot, a tengeri és repülésbiztonságot
és -védelmet, az emberi erőforrások fejlesztését, a környezetvédelmet, valamint
növeljék a közlekedési rendszereik hatékonyságát.
2.	Az együttműködés többek között a következő formákban történhet:
a)	a felek közlekedéspolitikájával és eljárásaival kapcsolatos információk cseréje,
különös tekintettel a városi, vidéki, belvízi és tengeri közlekedésre, beleértve a
logisztikát és a kombinált szállítási hálózatok közötti kapcsolatot és átjárhatóságot,
valamint az úthálózat, vasutak, kikötők és repülőterek működtetését;
b)	az európai globális műholdas navigációs rendszer (Galileo) lehetséges felhasználása,
középpontba helyezve a közös érdekű kérdéseket;
c)	párbeszéd a légi közlekedési szolgáltatások területén, a felek közötti kétoldalú
kapcsolatok közös érdekű területeken történő továbbfejlesztése céljából; ezen belül
az Indonézia és az egyes tagállamok között jelenleg hatályos kétoldalú légi
szolgáltatási megállapodások bizonyos elemeinek módosítása annak érdekében, hogy
összhangba kerüljenek a felek törvényeivel és rendelkezéseivel, és hogy a felek
megvizsgálják a légi közlekedési együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségeit;
d)	párbeszéd a tengeri szállítási szolgáltatások terén, amelynek célja, hogy kereskedelmi
alapon biztosítsák a nemzetközi tengeri piacokhoz és üzleti körökhöz való korlátlan
hozzáférést, mellőzzék a rakománymegosztásra vonatkozó záradék, illetve a másik
fél állampolgárai vagy vállalatai által üzemeltetett hajók esetében az állampolgárság
szerinti bánásmódra és legnagyobb kedvezményes elbánásra vonatkozó záradék
bevezetését, valamint tisztázzák a háztól házig történő szállítási szolgáltatás
kérdéseit;
e)	a biztonsággal, védelemmel és a szennyezések megelőzésével kapcsolatos
szabványok és előírások alkalmazása a tengeri és légi szállítás tekintetében, a
megfelelő nemzetközi egyezményekkel összhangban.
25.	cikk
Oktatás és kultúra
1.	A felek megállapodnak abban, hogy egymás kultúráinak jobb megértése és ismerete
érdekében támogatják az olyan oktatási és kulturális együttműködést, amely kellő
mértékben figyelembe veszi a sokszínűséget.
2.	A felek törekednek arra, hogy megtegyék a kulturális cserék támogatásához
szükséges intézkedéseket, és közös kezdeményezéseket tegyenek a kultúra különféle
területein, ezen belül közös kulturális eseményeket szervezzenek. Ezzel
kapcsolatosan a felek abban is megállapodnak, hogy továbbra is támogatják az
Ázsia-Európa Alapítvány tevékenységeit.
3.	A felek megállapodnak abban, hogy nemzetközi fórumokon (például UNESCO)
konzultációt folytatnak és együttműködnek egymással, továbbá véleményt cserélnek
12
a kulturális sokféleségről, beleértve az olyan fejleményeket, mint a kulturális
kifejezések sokszínűségek védelméről és előmozdításáról szóló UNESCO-
egyezmény ratifikálása és végrehajtása.
4.	A felek ezenkívül hangsúlyt helyeznek a szakmai képviseleteik közötti kapcsolatok
létrehozására, valamint az információk, a kiadványok, a know-how, a hallgatók, a
szakértők és a technikai források cseréjére irányuló intézkedésekre, az informatikai
és kommunikációs technológia (IKT) oktatásbeli előmozdítása érdekben, kihasználva
a közösségi oktatási és kulturális programok által Délkelet-Ázsiában biztosított
lehetőségeket, valamint felhasználva a felek által az oktatás és kultúra terén szerzett
tapasztalatokat. A felek továbbá megállapodnak abban, hogy támogatják az Erasmus
Mundus program végrehajtását.
26.	cikk
Emberi jogok
1.	A felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak az emberi jogok
előmozdítása és védelme terén.
2.	Az együttműködés többek között a következőkre terjedhet ki:
a)	az emberi jogokkal kapcsolatos indonéz nemzeti cselekvési terv végrehajtásának
támogatása;
b)	az emberi jogok előmozdítása és oktatása;
c)	az emberi jogokkal kapcsolatos intézmények megerősítése;
3.	A felek megállapodnak abban, hogy e kérdésben előnyös lenne párbeszédet
folytatniuk egymással.
27.	cikk
Környezetvédelem és természeti erőforrások
1.	A felek megállapodnak a természeti erőforrások és a biológiai sokféleség
megőrzésének és fenntartható módon való igazgatásának szükségességéről, ami
alapja a jelen és a jövő generációi fejlődésének.
2.	A felek által e megállapodás szerint vállalt tevékenységek elvégzése során
figyelembe kell venni a fenntartható fejlődésről szóló világ-csúcstalálkozó
eredményeit, valamint a mindkét félre alkalmazandó, érintett többoldalú
környezetvédelmi megállapodások végrehajtását.
3.	A felek további együttműködésre törekszenek egymással a környezetvédelemmel
kapcsolatos regionális programokban, különösen a következők tekintetében:
a)	környezetvédelmi tudatosság és bűnüldözési kapacitás;
b)	az éghajlatváltozással és az energiahatékonysággal kapcsolatos kapacitásépítés,
amely elsősorban a következőkre irányul: kutatás-fejlesztés, az éghajlatváltozás és az
üvegházhatás nyomon követése és vizsgálata, a hatásokat enyhítő és alkalmazkodási
programok kialakítása;
c)	a többoldalú környezetvédelmi megállapodásokban való részvétellel és azok
végrehajtásával kapcsolatos kapacitásépítés, amely kiterjed a biológiai sokféleségre,
13
a biológiai biztonságra és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok
nemzetközi kereskedelméről szóló egyezményre (CITES);
d)	a környezetvédelmi technológiák, termékek és szolgáltatások, ezen belül a
környezetvédelmi irányítási rendszerekkel kapcsolatos kapacitásépítés és
környezetvédelmi címkézés támogatása;
e)	a veszélyes anyagok, veszélyes hulladékok és más hulladékformák határokon átnyúló
illegális mozgásának megakadályozása;
f)	partvidék és tengeri környezet megóvása, a szennyezések és a lebomlás ellenőrzése;
g)	helyi részvétel a környezetvédelemben és a fenntartható fejlődésben;
h)	talaj- és területgazdálkodás;
i)	a határokon átnyúló ködszennyezés elleni intézkedések.
4.	A felek ösztönzik az e területen folytatott programjaikhoz való kölcsönös
hozzáférést, e programok konkrét feltételeivel összhangban.
28.	cikk
Erdőgazdálkodás
1.	A felek megállapodnak abban, hogy a jelenlegi és jövő nemzedékek érdekében
szükség van az erdei erőforrások és az erdő biológiai sokféleségének védelmére,
megőrzésére, valamint az erőforrásokkal fenntartható módon való gazdálkodásra.
2.	A felek törekednek az erdő- és természeti tüzek kezelésének javítására irányuló
együttműködésük folytatására, az illegális fakitermelés és -kereskedelem elleni
küzdelem, az erdészeti irányítás, valamint a fenntartható erdőgazdálkodás
támogatásával.
3.	A felek együttműködési programokat dolgoznak ki többek között a következő
területeken:
a)	együttműködés az érintett nemzetközi, regionális és kétoldalú fórumokon a jogi
eszközök létrehozásának támogatása, a tiltott fakivágás és kapcsolódó kereskedelem
terén;
b)	kapacitásépítés, kutatás-fejlesztés;
c)	az erdészeti ágazat fenntartható fejlesztésének támogatása;
d)	az erdőtanúsítás fejlesztése.
29.	cikk
Mezőgazdaság és vidékfejlesztés
A felek megállapodnak abban, hogy fejlesztik a mezőgazdasági és vidékfejlesztési
együttműködést. Az együttműködést többek között a következő területeken lehet
továbbfejleszteni:
a)	agrárpolitika és általános nemzetközi és mezőgazdasági perspektívák;
b)	a növények, állatok és ezekből készült termékek kereskedelme előtt álló akadályok
felszámolásának lehetőségei;
14
c)	fejlesztéspolitika a vidéki térségekben;
d)	a növényekkel és állatokkal kapcsolatos minőségpolitika és oltalom alatt álló
földrajzi jelzések;
e)	piacfejlesztés és a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok előmozdítása;
f)	a mezőgazdaság fenntartható fejlesztése.
30.	cikk
Tenger és halászat
A felek ösztönzik a kétoldalú és többoldalú tengerügyi és halászati együttműködést, különös
tekintettel a fenntartható és felelős tengeri és halászati fejlesztésre és gazdálkodásra. Az
együttműködés kiterjedhet a következőkre:
a)	információcsere;
b)	a fenntartható és felelős hosszú távú tengeri és halászati politika támogatása,
beleértve a partvidéki és tengeri erőforrások megőrzését és kezelését;
c)	az illegális, bejelentetlen és szabályozatlan halászat megakadályozására és
leküzdésére irányuló erőfeszítések előmozdítása;
d)	piacfejlesztés és kapacitásépítés.
31.	cikk
Egészségügy
1.	A felek megállapodnak abban, hogy együttműködnek egymással az egészségügy
közös érdekű területein a következő témakörökkel kapcsolatos tevékenységeik
fokozása érdekében: kutatás, az egészségügyi rendszerek irányítása, táplálkozás,
gyógyszerek, megelőző gyógyászat, komolyabb fertőző betegségek - madárinfluenza
és járványos influenza, HIV/AIDS, SARS -, valamint a nem fertőző betegségek -
rák, szívbetegségek -, közlekedési balesetből származó sérülések és egyéb
egészségügyi veszélyek, beleértve a drogfüggőséget.
2.	Az együttműködés főleg a következő eszközök révén valósul meg:
a)	információ- és tapasztalatcsere a fenti területeken;
b)	járványtani programok, decentralizáció, az egészségügy finanszírozása, a települések
önálló felelősségvállalása és az egészségügyi szolgáltatások irányítása;
c)	kapacitásépítés technikai támogatással, a szakképzési programok kidolgozásával;
d)	az egészségügyi szolgáltatások javítását és a kapcsolódó tevékenységek támogatását
célzó programok, amelyek kiterjednek többek között a csecsemőhalandóság és az
anyák halálozási arányának csökkentésére.
15
32.	cikk
Statisztikák
A felek megállapodnak abban, hogy a Közösség és az ASEAN jelenlegi statisztikai
együttműködési tevékenységeinek megfelelően elősegítik a statisztikai módszerek és
gyakorlatok - beleértve a statisztikai adatok összegyűjtését és terjesztését - összehangolását,
ami lehetővé teszi számukra, hogy kölcsönösen elfogadható módon használják fel az áruk és a
szolgáltatások kereskedelmével, illetve általánosabb értelemben a megállapodás hatálya alá
tartozó, statisztikai adatfeldolgozásra (gyűjtés, elemzés és terjesztés) alkalmas más
területekkel kapcsolatos statisztikai adatokat.
33.	cikk
A személyes adatok védelme
1.	A felek megállapodnak e területen a személyes adatok fokozott védelmének
kölcsönös céljával indítandó fellépésekben, amelynek során szem előtt tartják a
legjobb nemzetközi gyakorlatot, például a számítógépesített személyes adatfájlok
szabályozására vonatkozó ENSZ-iránymutatást (az ENSZ Közgyűlés 1990.
december 14-i 45/95. határozata).
2.	A személyes adatok védelmére irányuló együttműködés többek között kiterjedhet az
információk és a szaktudás cseréje formájában nyújtott technikai támogatásra,
figyelembe véve a felek törvényeit és rendelkezéseit.
34.	cikk
Migráció
1.	A felek megerősítik a területeik közötti migrációs áramlások igazgatására irányuló
közös erőfeszítések jelentőségét, és az együttműködés megerősítése céljából átfogó
párbeszédet hoznak létre valamennyi migrációval kapcsolatos kérdésben, beleértve
az illegális migrációt, az embercsempészetet és emberkereskedelmet, valamint a
nemzetközi védelemre szorulók védelmét. A felek nemzeti gazdasági és szociális
fejlesztési stratégiáiba bele kell foglalni a migráció kérdéseit. A felek megállapodnak
abban, hogy a migrációs kérdéseket a humanitárius elvek tiszteletben tartásával
kezelik.
2.	A felek közötti együttműködést a felek közös konzultációi alkalmával végzett
konkrét helyzetértékelés alapján kell folytatni, és a végrehajtás során be kell tartani a
felek hatályos vonatkozó jogszabályait. Az együttműködés többek között a
következőkre helyezi a hangsúlyt:
a)	a migráció mögött meghúzódó eredendő okok megoldása;
b)	a felekre alkalmazandó vonatkozó nemzetközi jogszabályokkal összhangban álló
nemzeti jogszabályok és eljárások kidolgozása és végrehajtása, különösen a
visszaküldés tilalmának betartása érdekében;
c)	a vízumokkal, útiokmányokkal és a határellenőrzés igazgatásával kapcsolatban
kijelölt közös érdekű kérdések;
d)	a befogadásra vonatkozó szabályok, valamint a befogadott személyek jogai és
jogállása, az adott ország területén jogszerűen tartózkodó más állampolgárságú
16
személyekkel szembeni méltányos bánásmód és azok beilleszkedése, oktatás és
képzés, a rasszizmussal és az idegengyűlölettel szembeni intézkedések;
e)	technikai és személyzeti kapacitásépítés;
f)	az illegális migrációval, az embercsempészettel, az emberkereskedelemmel szembeni
hatékony és megelőző politika kidolgozása, beleértve az embercsempészettel és
emberkereskedelemmel foglalkozó hálózatok elleni küzdelmet és az
emberkereskedelem áldozatainak támogatását;
g)	valamely ország területén illegálisan	tartózkodó személyek emberséges és
tisztességes körülmények között történő	visszautaztatása - beleértve az önkéntes
visszatérés támogatását -, továbbá az	ilyen személyek visszafogadása a (3)
bekezdésnek megfelelően;
3.	A felek továbbá a következőkben állapodnak meg az illegális bevándorlás
megakadályozására és ellenőrzésére vonatkozó együttműködés keretében, az
emberkereskedelem áldozatainak biztosított védelem szükségességének sérelme
nélkül:
a)	azonosítják az állítólagos állampolgáraikat, és kérésre indokolatlan késedelem és
további formalitások nélkül visszafogadják a tagállamok vagy Indonézia területén
illegálisan tartózkodó állampolgáraikat, amint megállapították azok
állampolgárságát;
b)	visszafogadott állampolgáraiknak e célból megfelelő személyazonossági okmányokat
biztosítanak;
4.	A felek megállapodnak abban, hogy kérésre tárgyalnak a felek meghatározott
visszafogadási kötelezettségeit szabályozó megállapodás megkötéséről, beleértve a
másik fél állampolgáraira és más országok állampolgáraira vonatkozó visszafogadási
kötelezettséget. Ebben a hontalan személyek kérdésére is kitérnének.
35.	cikk
A szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem
A felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak és hozzájárulnak a szervezett,
gazdasági és pénzügyi bűncselekmények és a korrupció elleni küzdelemhez azáltal, hogy
teljes mértékben betartják az e területen hatályos kölcsönös nemzetközi kötelezettségeiket,
többek között a korrupciós cselekményekből származó eszközök vagy pénzeszközök
visszaszerzése terén folytatott hatékony együttműködéssel kapcsolatban. E rendelkezés e
megállapodás alapvető elemét képezi.
36.	cikk
Együttműködés a tiltott drogok elleni küzdelemben
1.	A felek jogi kereteiken belül együttműködnek egymással az e területen kialakítandó
átfogó és kiegyensúlyozott megközelítés biztosítására: hatékony lépéseket tesznek, és
összehangolják az illetékes hatóságok működését az egészségügy, az oktatás, a
bűnüldözés (ezen belül vámhivatalok), a szociális kérdések, az igazságügy és a
belügy területén, és jogi eszközökkel szabályozzák a piacokat annak érdekében, hogy
a lehető legnagyobb mértékben csökkenjen a tiltott drogok kínálata, kereskedelme,
kereslete, a drogfogyasztókra és a társadalom egészére gyakorolt hatása, és
17
hatékonyabban megelőzzék a kémiai prekurzorok kábítószerek és pszichotróp
anyagok tiltott előállítására történő felhasználását.
2.	A felek megállapodnak az együttműködés módjaiban, amelyekkel megvalósíthatók a
célkitűzések. A fellépéseknek azokon a közösen elfogadott elveken kell alapulniuk,
amelyek összhangban állnak a vonatkozó nemzetközi egyezményekkel, azaz az
ENSZ Közgyűlésének huszadik, 1998. júniusi, a kábítószer-kereskedelemmel
foglalkozó különleges ülésén jóváhagyott, a drogfogyasztás csökkentésével
kapcsolatos iránymutatásokra vonatkozó politikai nyilatkozatával és különleges
nyilatkozatával.
3.	A felek közötti együttműködés magában foglalhatja a jogi keretekről és a követendő
eljárásokról kialakított véleménycserét, valamint a következő területeken nyújtott
technikai és igazgatási támogatást: a droghasználat megelőzése és kezelése több
tekintetben, beleértve a droghasználat okozta károk csökkentését; információs és
ellenőrző központok; személyzetképzés; kábítószerekkel kapcsolatos kutatás;
igazságügyi és rendőrségi együttműködés, valamint a kábítószerek és pszichotróp
anyagok illegális előállítására használt kémiai prekurzorok módosításának
megakadályozása. A felek más területek bevonásában is megállapodhatnak.
4.	A felek együttműködhetnek egymással olyan alternatív fenntartható fejlesztési
politikák támogatásában, amelyeknek célja a tiltott drogok, különösen a cannabis
termesztésének lehető legnagyobb mértékű csökkentése.
37.	cikk
Együttműködés a pénzmosás elleni küzdelemben
1.	A felek megállapodnak abban, hogy fel kell lépniük és együtt kell működniük annak
megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket bűncselekményekből - például
a drogkereskedelemből és korrupcióból - származó bevételek tisztára mosására
használják.
2.	A felek megállapodnak abban, hogy együttműködést folytatnak egymással a
technikai és igazgatási segítségnyújtás terén a szabályok kidolgozása és végrehajtása
érdekében, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem
mechanizmusainak hatékony működése érdekében, beleértve a bűncselekményből
származó vagyon és pénzeszközök visszaszerzését.
3.	Az együttműködés a felek jogszabályai keretében lehetővé teszi a vonatkozó
információk cseréjét, valamint a Közösség és az e területen tevékenykedő
nemzetközi szervezetek, például a pénzmosás elleni küzdelemmel foglalkozó
Pénzügyi Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadottakkal egyenértékű, a
pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemhez szükséges megfelelő
előírások elfogadását.
18
38.	cikk
Civil társadalom
1.	A felek elismerik a szervezett civil társadalom, különösen a tudományos
szakemberek szerepét és közreműködését az e megállapodás szerinti párbeszéd és
együttműködés során, és támogatják a szervezett civil társadalommal való
eredményes párbeszédet és a civil társadalom hatékony részvételét.
2.	A felek demokratikus elveire, valamint törvényeire és rendelkezéseire is
figyelemmel, a szervezett civil társadalom:
a)	részt vehet a politika kialakításának nemzeti szintű folyamatában;
b)	információkat kaphat és részt vehet a fejlesztési és együttműködési stratégiákkal és
ágazati politikákkal kapcsolatos konzultációkon, különösen az őket érintő területek
tekintetében, beleértve a fejlesztési folyamat valamennyi szintjét;
c)	átláthatóan kezelheti a tevékenysége támogatására neki juttatott pénzügyi forrásokat;
d)	részt vehet az őt érintő területeken folyó együttműködési programok
végrehajtásában, beleértve a kapacitásépítést.
39.	cikk
Együttműködés az állam és a közigazgatás korszerűsítése területén
A felek megállapodnak abban, hogy a kölcsönös konzultáció során végzett konkrét
szükségletfelmérés alapján együttműködnek közigazgatásuk modernizációja terén, többek
között az alábbi területeken:
a)	a szervezeti hatékonyság növelése;
b)	az intézmények szolgáltatási hatékonyságának növelése;
c)	az elszámolási kötelezettség és a közforrások átlátható kezelésének biztosítása;
d)	a jogi és intézményi keret fejlesztése;
e)	a politikák kialakításához és végrehajtásához szükséges kapacitások
(közszolgáltatások nyújtása, költségvetés összeállítása és végrehajtása, korrupció
elleni küzdelem) kiépítése;
f)	az igazságszolgáltatási rendszerek megszilárdítása;
g)	a bűnüldözési mechanizmusok és szervek tökéletesítése.
40.	cikk
Az együttműködés módjai
1.	A felek megállapodnak abban, hogy - amennyiben saját forrásaik és előírásaik
lehetővé teszik - az e megállapodásban kitűzött együttműködési célok elérése
érdekében rendelkezésre bocsátják a szükséges forrásokat, a pénzügyi eszközöket is
beleértve.
2.	A felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy eljárásainak és
finanszírozási kritériumainak megfelelően folytassa tevékenységét Indonéziában,
Indonézia törvényeivel és rendelkezéseivel összhangban.
19
VI.	CÍM
INTÉZMÉNYI KERET
41.	cikk
Vegyes Bizottság
1.	A felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás értelmében Vegyes Bizottságot
hoznak létre a két fél lehető legmagasabb szintű képviselőiből, amelynek feladatai a
következők:
a)	e megállapodás megfelelő működésének és végrehajtásának biztosítása;
b)	a megállapodás céljaival kapcsolatos prioritások meghatározása;
c)	e megállapodás eltérő alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó problémák
megoldása;
d)	ajánlások készítése a megállapodást aláíró felek számára a megállapodás
célkitűzéseinek előmozdítására, és szükség esetén a megállapodás eltérő
alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó problémák megoldására.
2.	A Vegyes Bizottság rendesen legalább kétévente, közösen meghatározott
időpontban, felváltva Indonéziában és Brüsszelben tartja üléseit. A felek
egyetértésével rendkívüli üléseket lehet összehívni. A Vegyes Bizottság elnöki
tisztjét a felek felváltva töltik be. A Vegyes Bizottság üléseinek napirendjét a felek
egyetértésben határozzák meg.
3.	A Vegyes Bizottság szakértői munkacsoportokat hozhat létre munkája elvégzésének
támogatására. Ezek a munkacsoportok az üléseken részletes jelentést nyújtanak be
tevékenységükről a Vegyes Bizottságnak.
4.	A felek abban is megállapodnak, hogy a Vegyes Bizottságot megbízzák azzal a
feladattal, hogy biztosítsa a Közösség és Indonézia között létrejött, illetve a jövőben
létrehozandó ágazati megállapodások vagy jegyzőkönyvek megfelelő működését.
5.	A Vegyes Bizottság e megállapodás alkalmazásában elfogadja saját eljárási
szabályait.
VII.	CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
42.	cikk
Későbbi fejleményekre vonatkozó záradék
1.	A felek a megállapodást közös megegyezéssel módosíthatják, felülvizsgálhatják és
bővíthetik az együttműködés fokozása érdekében, többek között úgy, hogy az egyes
területekre vagy tevékenységekre vonatkozóan megállapodásokkal vagy
jegyzőkönyvekkel egészítik ki.
2.	E megállapodás végrehajtását illetően bármelyik fél javaslattal állhat elő az
együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a megállapodás alkalmazásában
szerzett tapasztalatokat.
20
43.	cikk
Más megállapodások
1.	Az Európai Közösséget létrehozó szerződés vonatkozó rendelkezéseinek sérelme
nélkül sem e megállapodás, sem az e megállapodás alapján hozott intézkedések nem
érintik a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét, hogy kétoldalú együttműködési
tevékenységeket folytassanak Indonéziával, vagy adott esetben új partnerségi és
együttműködési megállapodást kössenek Indonéziával.
2.	E megállapodás nem érinti a felek által harmadik féllel szemben vállalt
kötelezettségek alkalmazását vagy végrehajtását.
44.	cikk
Vitarendezési mechanizmusok
1.	Az e megállapodás alkalmazásával vagy értelmezésével kapcsolatos vitás kérdéseket
bármely fél a Vegyes Bizottság elé terjesztheti.
2.	A Vegyes Bizottság a nézeteltéréseket a 41. cikk (1) bekezdésének c) és d) pontja
szerint kezeli.
3.	Amennyiben bármelyik fél úgy ítéli meg, hogy a másik fél nem teljesítette e
megállapodás szerinti kötelezettségét, megfelelő lépéseket tehet. Mielőtt ezt
megteszi, a különlegesen sürgős esetek kivételével a helyzet alapos kivizsgálásához
szükséges valamennyi fontos információt benyújtja a Vegyes Bizottság számára,
hogy mindkét fél számára elfogadható megoldást találjanak.
4.	A felek megállapodnak abban, hogy a megállapodás helyes értelmezése és gyakorlati
alkalmazása érdekében a (3) bekezdésben szereplő „különlegesen sürgős esetek”
kifejezés olyan esetekre vonatkozik, amikor valamelyik fél érdemben megsérti a
megállapodást. A megállapodás érdemi megsértése a következő lehet:
a)	a megállapodás teljesítésének a nemzetközi jog általános szabályai által nem
engedélyezett megtagadása, vagy
b)	a megállapodás valamely, az 1. cikk (1) bekezdésében, a 3. cikk (2) bekezdésében
és a 35. cikkben leírt lényegi elemének megsértése.
5.	Az intézkedések megválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek a
legkevésbé zavarják e megállapodás érvényesülését. Ezekről az intézkedésekről
haladéktalanul értesíteni kell a másik felet, és amennyiben a másik fél kéri, az
intézkedésekről konzultációkat kell tartani a Vegyes Bizottságban.
45.	cikk
Felszereltség
Az e megállapodás keretében végzett együttműködés megkönnyítése érdekében a felek
megállapodnak abban, hogy a felek belső szabályaival és rendelkezéseivel összhangban az
együttműködés végrehajtásában részt vevő, megfelelően meghatalmazott szakértőket és
tisztviselőket felruházzák a működésük ellátásához szükséges eszközökkel.
21
46.	cikk
Területi hatály
Ez a megállapodás alkalmazandó egyrészt azon a területen, amelyen az Európai Közösséget
létrehozó szerződést alkalmazzák a Szerződésben meghatározott feltételek szerint, másrészt
Indonézia területén.
47.	cikk
A felek fogalommeghatározása
E megállapodás alkalmazásában a felek egyrészt hatásköreiktől függően a Közösség vagy
tagállamai, illetve a Közösség és tagállamai, másrészt az Indonéz Köztársaság.
48.	cikk
Hatálybalépés és időtartam
1.	A megállapodás az azt követő hónap első napján lép hatályba, hogy az utolsó fél
értesíti a másikat az ehhez szükséges jogi eljárások befejezésről.
2.	Ez a megállapodás ötéves időtartamra szól. A megállapodás automatikusan további
egy-egy évvel meghosszabbodik, amennyiben az egyéves időszak lejárta előtt hat
hónappal egyik fél sem jelenti be írásban a másik félnek, hogy nem kívánja
meghosszabbítani a megállapodást.
3.	A megállapodás módosítása a felek megállapodásával történik. A módosítások csak
akkor lépnek hatályba, ha az utóbbi fél bejelentette a másiknak, hogy valamennyi
szükséges formalitást teljesítette.
4.	Ez a megállapodás a valamely fél által a másik félnek benyújtott írásos felmondó
nyilatkozattal mondható fel. A megállapodás az értesítés másik fél általi kézhezvétele
után 6 hónappal szűnik meg.
49.	cikk
Bejelentés
Az értesítést az Európai Unió Tanácsa Főtitkárának, illetve az Indonéz Köztársaság
külügyminiszterének kell benyújtani.
50.	cikk
Hiteles szöveg
Ez a megállapodás angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és
indonéz nyelven készült, és e nyelvek mindegyikén egyaránt hiteles.
Kelt két példányban, Jakartában, 2009. november 9-én.
Az Európai Közösség
Az Indonéz Köztársaság
A Belga Királyság
22
A Bolgár Köztársaság
A Cseh Köztársaság
A Dán Királyság
A Németországi Szövetségi Köztársaság
Az Észt Köztársaság
A Görög Köztársaság
A Spanyol Királyság
A Francia Köztársaság
Írország
Az Olasz Köztársaság
A Ciprusi Köztársaság
A Lett Köztársaság
A Litván Köztársaság
A Luxemburgi Nagyhercegség
A Magyar Köztársaság
A Máltai Köztársaság
A Holland Királyság
Az Osztrák Köztársaság
A Lengyel Köztársaság
A Portugál Köztársaság
Románia
A Szlovén Köztársaság
A Szlovák Köztársaság
A Finn Köztársaság
A Svéd Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
23
Záróokmány
Az alábbiak meghatalmazottjai:
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, valamint
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés szerződő
felei, a továbbiakban: a tagállamok,
egyrészről, valamint
AZ INDONÉZ KÖZTÁRSASÁG,
másrészről,
Jakartában, 2009. november 9-én találkozott az egyrészről az Európai Közösség és tagállamai,
és másrészről az Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési
keretmegállapodás aláírása céljából, és elfogadta az átfogó partnerségi és együttműködési
keretmegállapodást.
A tagállamok meghatalmazottjai és az Indonéz Köztársaság meghatalmazottja tudomásul
veszik az Európai Közösség következő egyoldalú nyilatkozatát:
„A megállapodásnak az Európai Közösséget létrehozó szerződés III. része IV. címének
hatálya alá tartozó rendelkezései az Egyesült Királyságot és Írországot nem az Európai
Közösség tagállamaiként, hanem különálló szerződő felekként kötelezik, amíg az Egyesült
Királyság vagy Írország (adott esetben) nem értesíti az Indonéz Köztársaságot arról, hogy az
24
Európai Közösség tagjaként kötelezett féllé vált az Európai Unióról szóló és az Európai
Közösséget létrehozó szerződéshez csatolt, az Egyesült Királyság és Írország helyzetéről
szóló jegyzőkönyvnek megfelelően. Ugyanezen rendelkezések vonatkoznak Dániára, az
említett Szerződésekhez csatolt, Dánia helyzetéről szóló jegyzőkönyvnek megfelelően.”
Kelt Jakartában, 2009. november 9-én.
Az Európai Közösség
Az Indonéz Köztársaság
A Bolgár Köztársaság
A Belga Királyság
A Cseh Köztársaság
A Dán Királyság
A Németországi Szövetségi Köztársaság
Az Észt Köztársaság
A Görög Köztársaság
A Spanyol Királyság
A Francia Köztársaság
Írország
Az Olasz Köztársaság
A Ciprusi Köztársaság
A Lett Köztársaság
A Litván Köztársaság
A Luxemburgi Nagyhercegség
A Magyar Köztársaság
A Máltai Köztársaság
A Holland Királyság
Az Osztrák Köztársaság
A Lengyel Köztársaság
A Portugál Köztársaság
Románia
A Szlovén Köztársaság
A Szlovák Köztársaság
A Finn Köztársaság
A Svéd Királyság
Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
4.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésében meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-3. §-a a Keretmegállapodás 48. cikk (1) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Keretmegállapodás, illetve e törvény 2-3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
25
INDOKOLÁS
az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai, másrészről az Indonéz
Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás
kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2004 novemberében a Tanács felhatalmazta a Bizottságot arra, hogy egyéni partnerségi és
együttműködési keretmegállapodásokról tárgyaljon Thaifölddel, Indonéziával, Szingapúrral, a
Fülöp-szigetekkel, Malajziával és Bruneijel. Indonéziával 2005-ben kezdődtek meg a
tárgyalások, amelyeket 2007 júniusában zártak le. A COREPER jóváhagyását követően a
Bizottság 2007 júliusában parafálta a Keretmegállapodást. Indonézia is így tett 2009
júliusában, miután az EU részben feloldotta az indonéz légi fuvarozókra vonatkozó repülési
tilalmát.
Az Indonéziával kötött partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás korszerű keretet
teremt majd a felek közti kétoldalú kapcsolatokhoz, amelyeket jelenleg az 1980. évi EGK-
ASEAN megállapodás szabályoz. Jogilag kötelező kötelezettségvállalást tartalmaz Indonézia
részéről az emberi jogok tekintetében, valamint olyan kötelezettségeket a terrorizmus és a
tömegpusztító fegyverek elleni harc területén, amelyek nemzetközileg elfogadott
szabványokon alapulnak. Indonézia beleegyezett egy olyan záradékba is, amellyel
kötelezettséget vállal a Nemzetközi Büntetőbíróság Római Statútumához való csatlakozásra.
A Keretmegállapodás együttműködési lehetőségeket tartalmaz olyan széleskörű területeken,
mint például a környezetvédelem és az éghajlatváltozás, az energiaügy, a
természettudományok és a technológia, valamint a tengeri és légi közlekedés. A
Keretmegállapodás olyan kérdésekkel is foglalkozik, mint az illegális migráció, a pénzmosás,
a tiltott kábítószerek, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelem. Végezetül a
Keretmegállapodás képezi a szabadkereskedelmi térségről (a továbbiakban: FTA) az ASEAN-
országokkal folyó tárgyalások keretét az ASEAN FTA mandátumról szóló tanácsi
következtetésekkel összhangban, amely szerint az FTA-megállapodás előfeltétele az adott
országgal kötött partnerségi és együttműködési keretmegállapodás.
Politikai tekintetben az Indonéziával kötendő megállapodás mérföldkőnek számít majd a
régió többi országával kötendő partnerségi és együttműködési keretmegállapodások
szempontjából. A Keretmegállapodás lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy nagyobb
felelősséget vállaljon és nagyobb befolyást gyakoroljon egy olyan régióban, amely
hagyományosan Kína és az USA felé orientálódik, illetve amelyben ezen országok befolyása
érvényesül. A partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás révén az EU európai
értékeket közvetít majd és gazdagítja a konkrét együttműködést a közös érdeklődésre számot
tartó területek széles körében. Végezetül a Keretmegállapodás pozitív példája lesz a
civilizációk közti partnerségnek, mivel Indonézia Ázsia harmadik legnépesebb országa és a
világ legnagyobb muszlim országa.
Jelen törvény célja az egyrészről az Európai Közösség és azok tagállamai, másrészről az
Indonéz Köztársaság közötti átfogó partnerségi és együttműködési Keretmegállapodás
kihirdetése.
A Keretmegállapodás legfőbb célja egy átfogó megállapodás keretében közelebb hozni a
feleket egymáshoz, s ezáltal a gazdasági kapcsolatok kiteljesedhetnek.
26
A Keretmegállapodás rendelkezik a demokratikus elvek és alapvető emberi jogok tiszteletben
tartásáról, kihangsúlyozza a szerződések jogának és a béke alapelveinek fontosságát. A
Keretmegállapodás kiterjed továbbá a gazdasági együttműködés elősegítésének
előirányzására, valamint kitér a szociális, kulturális és az együttműködés egyéb területeire
(halászat, energia, kutatás és tudomány, stb), illetve a tömegpusztító fegyverek és a
terrorizmus elleni fellépésre. Figyelmet szentel a Keretmegállapodás a szervezett bűnözés, a
korrupció, az illegális kábítószer kereskedelem, pénzmosás és a migráció kérdéseinek is. Ez
után következnek az intézményi, általános és záró rendelkezések.
A Keretmegállapodás mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet
tölt be az Európai Közösség és a tagállamok, így Magyarország számára is. A
Keretmegállapodás hozzájárul az Indonéz Köztársaság demokratikus fejlődéséhez, és segíti a
kapcsolatok elmélyítését.
27
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A jelen nemzetközi megállapodás tartalmát tekintve a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos
eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1) bekezdés a) pontja értelmében törvényhozási
tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a Keretmegállapodás kötelező hatályának
elismerésére az Országgyűlésnek kell felhatalmazást adnia.
A 2. §-hoz
A Keretmegállapodást - szövege végleges megállapítását követően - a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 9. §-a értelmében törvénnyel
szükséges kihirdetni.
A 3. §-hoz
Az összesen 7 fejezetből, 50 cikkből, 1 Záróokmányból álló Keretmegállapodás célja
Indonézia és az Európai Unió kapcsolatának erősítése. Ennek keretében az Európai Közösség
támogatja az Indonéz Köztársaság erőfeszítéseit a jogállamiság és a demokrácia
megszilárdítására, és ez által hozzájárul a térség politikai, gazdasági és intézményi
stabilizációjához.
A Keretmegállapodás a globális kihívások elleni közös fellépés jegyében megteremti az
együttműködés bővítését olyan területeken, mint az éghajlatváltozás és az energiapolitika.
Európa biztonsága szempontjából fontos az előirányzott kapcsolatépítés az illegális migráció,
a pénzmosás, a drogkereskedelem, a szervezett bűnözés és a korrupció elleni küzdelemben.
A Keretmegállapodás I. Címe (1-5. cikkek) lefekteti az együttműködés elveit és megerősíti a
feleknek az emberi jogok és az ENSZ Alapokmányában lefektetett elvek tiszteletben tartására
vonatkozó elkötelezettségét. A felek megerősítik, hogy a legszélesebb területen készek a
kapcsolatépítés erősítésére, beleértve a politikai, gazdasági, pénzügyi, valamint bel- és
igazságügyi kérdéseket. A fejezet külön cikkben foglalkozik a tömegpusztító fegyverek
elterjedése elleni fellépéssel és a terrorizmussal folytatott küzdelemmel.
A II. Cím (6. cikk) előirányozza a regionális és nemzetközi szervezetekben folytatott
együttműködést, beleértve az ENSZ-t, az EU-ASEAN párbeszédet, az Európa-Ázsia
párbeszédet (ASEM) és a WTO-t.
A III. Cím (7. cikk) meghatározza a kétoldalú és a regionális együttműködés alapelveit,
amelyek szerint a felek mindig arra törekszenek, hogy egy adott kérdésben a kapcsolatépítés
szempontjából legkedvezőbb együttműködési formát (kétoldalú, regionális vagy ezek
kombinációja) válasszák.
A IV. Cím (8-16. cikk) a kereskedelemre és a beruházásra vonatkozó rendelkezéseket
tartalmaz. A szerződő felek vállalják, hogy kölcsönösen elősegítik egymás termékeinek piacra
jutását és fokozatosan lebontják a kereskedelmi akadályokat. A 11. cikk a szerzői jogok
védelmével foglalkozik, a 13. cikkben pedig a felek kilátásba helyezik egy jövőbeni vámügyi
egyezmény megkötését.
28
Az V. Cím (17-40. cikkek) a többi területen folytatott együttműködésre vonatkozik. A cím
egyes cikkei azokra a területekre vonatkoznak, amelyek fejlesztését a felek szorosabb
együttműködés megvalósításával segítik elő. Ezek, többek között, a turizmus, a pénzügyi
szolgáltatások, a kis- és középvállalkozások, az információs társadalom és elektronikus
kommunikáció, a tudomány és technológiafejlesztés, az energia, a közlekedés, az oktatás és
kultúra, az emberi jogok, a környezetvédelem, a mezőgazdaság és halászat, az egészségügy, a
statisztika, az adatvédelem, a migráció, a közigazgatás korszerűsítése, továbbá a szervezett
bűnözés, a drogkereskedelem és a pénzmosás elleni küzdelem.
A VI. Cím (41. cikk) az együttműködés intézményi kereteit fekteti le. A szerződő felek
Vegyes Bizottság felállításáról állapodnak meg, amely a felek magas rangú képviselőiből áll,
váltakozó helyszínnel legalább kétévente összeül, és áttekinti a Megállapodásban rögzítettek
teljesítését. A Vegyes Bizottság speciális munkabizottságokat is létrehozhat a kapcsolatépítés
elősegítésére.
A VII. Cím (42-50. cikkek) az általános és záró rendelkezéseket tartalmazza. A szerződő
felek megállapodnak, hogy kölcsönös egyetértés esetén a Megállapodás a jövőben
módosítható és kiegészíthető, a vitás ügyek elbírálása végett pedig a Vegyes Bizottsághoz
fordulhatnak.
E Keretmegállapodás 5 évre szól, mely évente automatikusan meghosszabbodik, hacsak a
felek bármelyike fél évvel a szerződés lejárta előtt nem értesíti a másik felet arról, hogy nem
kívánja tovább meghosszabbítani a megállapodást. A Keretmegállapodást annak 48. cikke
értelmében a Felek saját belső eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A Keretmegállapodás
attól a naptól számított hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az egymást a
fent említett eljárások befejezéséről. A Keretmegállapodást bármelyik fél felmondhatja, s
ennek megfelelően az erről szóló értesítés kézhezvételét követő hatodik hónapon hatályát
veszti.
A 4. §-hoz
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba. A Keretmegállapodás 48. cikk (1)
bekezdése értelmében a Keretmegállapodás azt a napot követő hónap első napján lép
hatályba, melyen a felek értesítették egymást arról, hogy a hatályba lépéshez szükséges belső
jogi eljárásaik befejeződtek. Ennek oka, hogy a Keretmegállapodás kötelező hatályának
elismerésére a Felek által alkalmazandó alkotmányos vagy belső jogi szabályokkal és
eljárásokkal összhangban kerüljön sor. A Keretmegállapodás hatálybalépésének naptári napját
a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
29