﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1926. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás,
valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2010. december
2010. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás,
valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
(A Megállapodás 1999. július 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2006. június 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv még nem lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési
Megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Partnerségi és Együttműködési megállapodás
az egyrészről az európai közösségek és tagállamai, másrészről a kazah köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai
Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és
az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ
EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösség, egyrészről, és
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és a Kazah Köztársaság közötti
kapcsolatokat, valamint az általuk közösnek tekintett értékeket,
FELISMERVE, hogy a Közösség és a Kazah Köztársaság erősíteni kívánják e kapcsolatokat,
továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely megerősítené és bővítené
a múltban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, valamint a
kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt
megállapodás által létesített kapcsolatokat,
1
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kazah Köztársaság
elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat,
amelyek a partnerség valódi alapját képezik,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi
békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült
Nemzetek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében
együttműködj enek,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kazah Köztársaság szilárd
elkötelezettségét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ)
záróokmányában, a madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági
együttműködésről szóló bonni EBEÉ-értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című
okmányában és az EBEÉ 1992. évi „A változás kihívásai” című helsinki okmányában
szereplő valamennyi elv és rendelkezés teljes végrehajtása iránt,
MEGERŐSÍTVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kazah Köztársaság elkötelezettségét
az Európai Energiacharta nyilatkozata iránt,
MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy
jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és
demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó
gazdasági liberalizáció fontosságáról,
ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű
végrehajtása a Kazah Köztársaság politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és
megvalósításától, valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és
ugyanakkor hozzá is járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit
figyelembe véve,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a
szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a
régió jólétét és stabilitását,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak
ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben,
FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést
és technikai segítségnyújtást biztosítani,
SZEM ELŐTT TARTVA a Közösség és a Kazah Köztársaság közötti gazdasági és társadalmi
egyenlőtlenségeket,
FELISMERVE, hogy e megállapodás egyik fő célja ezen egyenlőtlenségek a Közösség
segítségével történő megszűntetése és megkönnyítése a kazah gazdaság fejlesztésével és
átszervezésével,
SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti a Kazah Köztársaság
és az európai és a szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti fokozatos
közeledést, valamint a nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek az Általános Vám- és
Kereskedelmi Egyezmény (GATT) elvei alapján történő liberalizálása iránt,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő
feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a
szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás, továbbá, hogy szükséges olyan lépéseket tenni,
amelyek szerint egymás társaságainak nemzeti bánásmódot biztosítsanak,
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági
kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek
elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem
területén, szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget,
2
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre különösen az energia és
a polgári nukleáris biztonság terén,
SZEM ELŐTT TARTVA a Felek azon szándékát, hogy együttműködést alakítsanak ki az
űrkutatás területén, tekintettel tevékenységeik kiegészítő jellegére ezen a területen,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az
információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság között partnerség jön
létre. E partnerség célkitűzései a következők:
-	megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt
politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére,
-	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok
előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése,
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és
kulturális együttműködés alapjának megteremtése,
-	a Kazah Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés
befejezésére irányulnak.
1.	CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2.	cikk
A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az
Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új
Európáért című okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve
az EBEÉ bonni értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és
külpolitikájának, valamint a partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik.
3.	cikk
A Felek úgy ítélik meg, hogy a volt Szovjetunió régiójának jövőbeli jóléte és stabilitása
szempontjából elengedhetetlen, hogy az újonnan függetlenné vált államok, amelyek az
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megszűnésekor alakultak ki, (a
továbbiakban: Független Államok) a Helsinki Záróokmány és a nemzetközi jog elveivel
összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok szellemében együttműködést tartsanak
fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek mindent megtesznek e folyamat előmozdítása
érdekében.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
4.	cikk
A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és
bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és a Kazah
3
Köztársaság közötti közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági
változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak létrehozásához. A politikai
párbeszéd:
-	erősíteni fogja a Kazah Köztársaság, valamint a Közösség és tagállamai, és így a
demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén
elért gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni,
-	a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni az
álláspontok fokozatos közeledéséhez, és így növelni fogja a régión belül a biztonságot és a
stabilitást.
5.	cikk
A miniszteri szintű politikai párbeszédre, a 76. cikkben létrehozott Együttműködési
Tanácsban kerül sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel.
6.	cikk
A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a
következő formákban:
-	rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a Közösség és
tagállamainak képviselői, másrészről a Kazah Köztársaság képviselői között,
-	a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő
kapcsolatfelvételt kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek és az
EBEÉ találkozói keretében, és másutt,
-	minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek
hozzájárulhatnak e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez.
7.	cikk
A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 81. cikkben létrehozott Parlamenti
Együttműködési Bizottság keretében kerül sor.
III.	CÍM
ÁRUFORGALOM
8.	cikk
(1)	A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a
következők tekintetében:
-	behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének
módszerét,
-	a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó
rendelkezések,
-	a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső
díjak,
-	fizetési módok és a fizetések átutalása,
-	az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához,
forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:
4
a)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy
terület létrejötte alapján adott kedvezmények;
b)	a GATT szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi
megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények;
c)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott
kedvezmények.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely a Kazah Köztársaságnak
a GATT-hoz való csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le, nem kell
alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket a Kazah
Köztársaság a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt.
9.	cikk
(1)	A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás
célkitűzései elérésének elengedhetetlen feltételét képezi.
Ebben a vonatkozásban mindkét Fél biztosítja a másik Fél vámterületéről származó, illetve a
másik Fél vámterületére irányuló, a területén áthaladó áruk korlátlan továbbítását.
(2)	A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat
kell alkalmazni.
(3)	Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján
meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre
vonatkozó különleges szabályokat.
10.	cikk
Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező
nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél
mentességet biztosít a másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező
nemzetközi egyezményben kikötött esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival
összhangban ideiglenesen beléptetett áruk behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során
figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett a szóban forgó egyezményből eredő
kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta.
11.	cikk
(1)	A Kazah Köztársaságból származó áruk a Közösségbe mindenfajta mennyiségi korlátozás
nélkül behozhatók a 13, 16, és 17. cikk, továbbá Spanyolország és Portugália csatlakozási
okmányának 77, 81, 244, 249 és 280. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül.
(2)	Az Közösségből származó áruk - e megállapodás 13., 16. és 17. cikke rendelkezéseinek
sérelme nélkül - mindenfajta mennyiségi korlátozás és azonos hatású intézkedés nélkül
hozhatók be a Kazah Köztársaságba .
12.	cikk
A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.
5
13. cikk
(1)	Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek
mellett hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek
belföldi termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy a Kazah
Köztársaság, amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban
megteheti a megfelelő intézkedéseket.
(2)	A Közösség vagy a Kazah Köztársaság, az esettől függően - mielőtt intézkedéseket tenne,
vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető
leghamarabb - biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó
tájékoztatást, azzal a céllal, hogy a IX. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára
elfogadható megoldást találjanak.
(3)	Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési
Tanácshoz történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet
megoldását célzó lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez
vagy orvoslásához szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett
termékek behozatalát, vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.
(4)	Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat
okozna, a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy
e lépés megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel.
(5)	A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon
intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében.
(6)	E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek
valamelyike által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló
megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról
szóló megállapodással vagy kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott
dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket.
14.	cikk
A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik - beleértve a Kazah Köztársaság
GATT-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet - megvitatják e megállapodás áruforgalmi
rendelkezéseinek továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek
az ilyen továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek közötti
megállapodás útján, saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba.
15.	cikk
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan
tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek,
állatok és növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a
művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó
szabályokat. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes
megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
6
16. cikk
E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50-63. árucsoportjaiba tartozó
textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza,
amelyet 1993. október 15-én parafáltak és ideiglenesen 1994. január 1-je óta alkalmaznak.
17.	cikk
(1)	Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek
kereskedelmét e cím rendelkezései, a 11. cikk kivételével, és a hatálybalépést követően az
ESZAK acéltermékeinek cseréjére vonatkozó mennyiségi rendszerről szóló megállapodás
rendelkezései.
(2)	Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak
létre, amely egyrészről a Közösség, másrészről a Kazah Köztársaság képviselőiből áll.
A kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó,
szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekben.
18.	cikk
Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai Atomenergia-közösség és a
Kazah Köztársaság között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát fogja
képezni.
IV.	CÍM
AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ
RENDELKEZÉSEK
I.	FEJEZET
MUNKAÜGYI FELTÉTELEK
19.	cikk
(1)	A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és
eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén
jogszerűen foglalkoztatott kazah állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
(2)	A Kazah Köztársaság a Kazah Köztársaságban hatályos törvényekre, feltételekre és
eljárásokra figyelemmel biztosítja, hogy a tagállamoknak a Kazah Köztársaság területén
jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
20.	cikk
Az egyeztető tanács megvizsgálja, hogy milyen közös erőfeszítést lehet tenni az illegális
bevándorlás ellenőrzése érdekében, a visszafogadás elméleti és gyakorlati
figyelembevételével.
7
21. cikk
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei
a Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni
értekezletének okmányában rögzített vállalásokat.
22.	cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 19., a 20. és 21. cikk végrehajtására.
II.	FEJEZET
A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ FELTÉTELEK
23.	cikk
(1)	a) A Közösség és tagállamai a jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban
legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak a területeken letelepedett kazah társaságoknak,
mint amilyenben bármely más harmadik ország társaságait részesítik.
b)	A Közösség és tagállamai, a II. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül, a
jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban, a kazah társaságok területükön
letelepedett leányvállalatainak a működésük tekintetében legalább olyan kedvező elbánást
biztosítanak, mint amilyenben a közösségi társaságokat részesítik.
c)	A Közösség és tagállamai a kazah társaságok területükön letelepedett fióktelepeinek a
működésük tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben
harmadik országok társaságainak fióktelepeit részesítik.
(2)	A Kazah Köztársaság a 34. és 85. cikk rendelkezések sérelme nélkül, a területén, valamint
a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, legalább olyan kedvező elbánást biztosít a
közösségi társaságoknak és fióktelepeinek a 25. cikkben meghatározott működésük és
letelepedésük tekintetében, mint amilyenben a kazah társaságok vagy fióktelepek részesülnek,
vagy - amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb - a harmadik országbeli társaságok vagy
fióktelepek részesülnek.
24.	cikk
(1)	A 23. cikk rendelkezéseit nem kell alkalmazni a légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre
és a tengeri szállításra.
(2)	Az alábbiakban feltüntetett olyan tevékenységek tekintetében azonban, amelyeket hajózási
ügynökségek végeznek és nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására irányulnak,
ideértve azon intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren
teszik meg, mindkét Fél megengedi a másik Fél társaságainak, hogy területén leányvállalatok
vagy fióktelepek formájában kereskedelmi jelenléttel rendelkezzenek a letelepedés és a
működés tekintetében legalább olyan kedvező feltételek mellett, mint amelyet a Fél saját
társaságainak vagy - ha ez utóbbiak kedvezőbbek - valamely harmadik ország társaságai
leányvállalatainak vagy fióktelepeinek biztosít, az egyes Felek jogszabályaival és
szabályozásával összhangban.
Az ilyen tevékenységek különösen a következők:
a)	tengeri szállítási és kapcsolódó szolgáltatások piacra vitele és értékesítése az ügyfelekkel
való közvetlen kapcsolat útján, az árajánlattól a számlázásig, függetlenül attól, hogy e
8
szolgáltatásokat maga a szolgáltató, vagy olyan szolgáltatók működtetik vagy kínálják fel,
amelyekkel a szolgáltatás eladója tartós üzleti megegyezést kötött;
b)	bármely szállítási és kapcsolódó szolgáltatás megvásárlása és felhasználása saját számlára
vagy ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő viszonteladás), beleértve a belső
közlekedési szolgáltatásokat bármely olyan közlekedési móddal, különösen belvízi utakon,
közúton és vasúton, amely az integrált szolgáltatás nyújtásához szükséges;
c)	dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk
származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében;
d)	üzleti információk biztosítása bármilyen eszközzel, beleértve a számítógépes információs
rendszereket és az elektronikus adatcserét (figyelemmel a távközlés tekintetében fennálló,
megkülönböztetéstől mentes korlátozásokra);
e)	üzleti megegyezés létrehozása helyben letelepedett hajózási ügynökséggel, beleértve a
társaság tőkéjében való részesedést és a helyben toborzott személyzet kinevezését (vagy
külföldi személyzet esetében figyelemmel e megállapodás vonatkozó rendelkezéseire);
f)	eljárás a társaságok nevében, többek között a hajó kikötésének megszervezésében vagy a
rakományok átvételében, ha szükséges.
25.	cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a)	"közösségi társaság", illetve "kazah társaság": olyan társaság, amelyet valamely tagállam,
illetve a Kazah Köztársaság törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő
okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének
székhelye a Közösség, illetve a Kazah Köztársaság területén található. Ha azonban a valamely
tagállam, illetve a Kazah Köztársaság törvényeivel összhangban létrehozott társaságnak csak
a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve a Kazah Köztársaság területén,
a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve kazah társaságnak, ha működése során tényleges
és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, illetve a Kazah Köztársaság gazdaságával;
b)	valamely társaság "leányvállalata": az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat;
c)	valamely társaság "fióktelepe": az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel
nem rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként,
irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy üzleti tárgyalásokat
folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak - noha annak ismeretében,
hogy szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája
külföldön található - nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia, hanem a
kiterjesztésként üzemelő üzleti helyszínen köthet ügyleteket;
d)	"letelepedés": az a) pontban említett közösségi vagy kazah társaságoknak azon joga, hogy a
Kazah Köztársaságban, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek létesítésén
keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el;
e)	"működés": gazdasági tevékenységek folytatása;
f)	"gazdasági tevékenységek": ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek;
g)	A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási
műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy a
Kazah Köztársaság a Közösségen, illetve a Kazah Köztársaságon kívül letelepedett
állampolgárai, valamint a Közösségen vagy a Kazah Köztársaságon kívül letelepedett
tagállamok állampolgárai, illetve üzbég állampolgárok által ellenőrzött hajózási társaságok
szintén kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha hajóikat a szóban
forgó tagállamban, illetve a Kazah Köztársaságban a vonatkozó jogszabályokkal összhangban
tartják nyilván.
9
26. cikk
(1)	E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban,
hogy prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és
az olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató
letéteményesi kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi
rendszer sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők
össze e megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti
kötelezettségeinek elkerülésére.
(2)	E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők
ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában
lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.
27.	cikk
E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike
által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e
megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit,
amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.
28.	cikk
(1)	A Kazah Köztársaság, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve kazah
társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a letelepedés
szerinti befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban a Kazah Köztársaságban,
illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat foglalkoztasson, akár leányvállalatai, akár
fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam, illetve a Kazah Köztársaság
állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben
meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy
fióktelepek alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási
engedélyei csak az ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.
(2)	Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a
következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott "társaságon belül áthelyezett
személyek" képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább
az áthelyezést közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak
voltak benne (a többségi részvényesek kivételével):
a)	a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény
vezetését látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az
ennek megfelelő személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a
következőkre terjed ki:
-	a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a vezetése,
-	felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának felügyelete
és ellenőrzése,
-	személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és
elbocsátásra tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében;
b)	a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási
felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás
birtokában vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül
10
tükrözheti a speciális technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó
magas szintű képzettséget, beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást;
c)	"társaságon belül áthelyezett személy": olyan természetes személy, aki valamely Fél
területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági
tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet
székhelyének valamely Fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan
létesítményére (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági
tevékenységeket folytat a másik Fél területén.
29.	cikk
(1)	A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy
lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján
fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a 37. cikk rendelkezéseit: a 37. cikk hatálya alá tartozó
eseteket minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései
szabályozzák.
(3)	A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 43. cikk fényében, a Kazah
Köztársaság kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének
vagy új rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok kazah
leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e
megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A
Közösség felkérheti a Kazah Köztársaságot, hogy közölje az ilyen jogszabályok vagy
rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e tervezetekről.
(4)	Amennyiben a Kazah Köztársaságban bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés
következtében a közösségi társaságok kazah leányvállalatai vagy fióktelepei számára a
letelepedési vagy működési feltételek az e megállapodás aláírásának napján fennálló
helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó
törvény hatálybalépésének időpontjában a Kazah Köztársaságban már letelepedett
leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három éven
át nem alkalmazandó.
III.	FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A KÖZÖSSÉG ÉS A
KAZAH KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
30.	cikk
(1)	A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges
lépéseket annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva
fokozatosan engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy kazah társaságok
részéről, amelyek más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a szolgáltatás által
megcélzott személy.
(2)	Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására.
11
31. cikk
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot
alakítsanak ki a Kazah Köztársaságban.
32.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi
hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét:
a)	az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló
ENSZ-egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e megállapodásban
részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó
szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha
betartják a tisztességes kereskedelemi verseny szabályait;
b)	a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a száraz és
folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője.
(2)	Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek:
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a
volt Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó
rendelkezéseit;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal
kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén,
amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak
máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból
érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;
c)	a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú
megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;
d)	e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést,
igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó
vagy megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra.
Többek között a nemzetközi forgalom számára nyitott kikötőkhöz való hozzáférés, a kikötők
infrastruktúrájának és kisegítő hajózási szolgáltatásainak igénybevétele, a kapcsolódó díjak és
költségek alkalmazása, a vámlétesítmények használata, valamint a kirakodási és berakodási
kikötőhelyek és létesítmények kijelölése tekintetében mindkét Fél legalább olyan kedvező
elbánásban részesíti a másik Fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett hajókat, mint
a Fél saját hajóit.
(3)	A Közösség, illetve a Kazah Köztársaság nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat
nyújtó állampolgárai és társaságai szabadon nyújthatnak nemzetközi tengeri-folyami
szolgáltatásokat a Kazah Köztársaság, illetve a Közösség belvízi útjain.
33.	cikk
A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a
Felek kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei,
valamint a közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légi közlekedési
szolgáltatásnyújtás feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet
a Felek e megállapodás hatálybalépését követően tárgyalnak meg.
12
IV.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
34.	cikk
(1)	E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi
korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni.
(2)	E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél
területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze.
35.	cikk
E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy
a belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek
letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák,
azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e
megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket
semmissé tenné vagy csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 34. cikk alkalmazását.
36.	cikk
Azon társaságok, amelyek kazah társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt és
kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek
kedvezményezettjei közé tartoznak.
37.	cikk
Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a
szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó
ágazatok vagy intézkedések tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek
hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól kezdve, semmilyen esetben nem lehet
kedvezőbb, mint az előbbi Fél által a GATS rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási
ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében biztosított bánásmód.
38.	cikk
A II., III. és IV. fejezet alkalmazásában nem veszik figyelembe a Közösség, annak tagállamai
és a Kazah Köztársaság által, a GATS V. cikkének elveivel összhangban, gazdasági
integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.
39.	cikk
(1)	Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell
alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését
szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben
nyújtani fognak.
(2)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős
adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi
13
adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy
érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak.
(3)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy a
Kazah Köztársaságot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó
rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük
tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.
40.	cikk
A 28. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy,
hogy feljogosítaná:
-	a tagállamok, illetve a Kazah Köztársaság állampolgárait arra, hogy bármilyen minőségben
belépjenek a Kazah Köztársaság, illetve a Közösség területére és ott tartózkodjanak,
különösen valamely társaság részvényeseként vagy tulajdonostársaként, vezetőjeként vagy
alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások nyújtójaként vagy kedvezményezettjeként,
-	a kazah társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség
területén a Kazah Köztársaság állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	a közösségi társaságok kazah leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Kazah
Köztársaság területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	a kazah társaságokat vagy kazah társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra,
hogy ideiglenes munkaszerződés alapján kazah személyeket biztosítsanak abból a célból,
hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt működjenek,
-	a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok kazah leányvállalatait vagy fióktelepeit
arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat biztosítsanak, akik a
tagállamok állampolgárai.
V.	FEJEZET
FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE
41.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és a
Kazah Köztársaságban honos személyek közötti, az áruforgalommal, valamint a
szolgáltatások és személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel
összhangban teljesített folyó fizetéseket.
(2)	A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a
fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen
befektetésekhez és a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez,
valamint e befektetések és a belőlük származó esetleges nyereség felszámolásához vagy
hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad tőkemozgást biztosítani kell.
(3)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme
nélkül nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és a Kazah
Köztársaságban honos személyek közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó
fizetésekre vonatkozóan, és a meglévő szabályok nem válnak korlátozóbbakká.
14
(4)	A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás
célkitűzéseinek előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és a Kazah Köztársaság
között a (2) bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását.
(5)	Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be a kazah valutának a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, a Kazah
Köztársaság kivételes körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és hosszú
lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek
nyújtása esetén a Kazah Köztársaság számára ilyen korlátozásokat írnak elő és amennyiben e
korlátozásokat a Kazah Köztársaság jogállása az IMF-ben megengedi. A Kazah Köztársaság e
korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető legkisebb
mértékben zavarja e megállapodást. A Kazah Köztársaság az ilyen intézkedések bevezetéséről
és azok változásairól tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a
Közösség és a Kazah Köztársaság közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a
Közösségben, illetve a Kazah Köztársaságban az árfolyam-politika vagy a monetáris politika
működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve a Kazah Köztársaság
legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és a Kazah Köztársaság
közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül szükségesek.
VI.	FEJEZET
A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA
42.	cikk
(1)	E cikk és a III. melléklet rendelkezései alapján a Kazah Köztársaság folytatja a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e
megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi
szinthez hasonló szintű oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének
hatékony eszközeit.
(2)	A Kazah Köztársaság e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére csatlakozik
a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a III. melléklet (1) bekezdésében
említett többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy amelyeket a
tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően
ténylegesen alkalmaznak.
V.	CÍM
JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
43.	cikk
(1)	A Felek kijelentik, hogy a Kazah Köztársaság és a Közösség közötti gazdasági
kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi a Kazah Köztársaság meglévő és
jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. A Kazah Köztársaság
törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan összeegyeztethetőkké váljanak a
Közösség jogszabályaival.
15
(2)	A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági
befektetéseket szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági
számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, pénzügyi
szolgáltatások, versenyszabályok, minden kereskedelmet befolyásoló témával és gyakorlattal
együtt, közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme,
környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok,
nukleáris törvények és rendeletek, valamint szállítás.
(3)	A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt a Kazah
Köztársaságnak, amely többek között a következőket ölelheti fel:
-	szakértők cseréje,
-	korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról,
-	szemináriumok szervezése,
-	képzési tevékenységek,
-	támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
(4)	A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy
versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon
alkalmazzák.
VI.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
44.	cikk
(1)	A Közösség és a Kazah Köztársaság gazdasági együttműködést hoz létre, amely a Kazah
Köztársaság gazdasági reformjához valamint fellendüléséhez és fenntartható fejlődéséhez
való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a fennálló
gazdasági kapcsolatokat.
(2)	Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform,
valamint a kazah gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a
fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni;
teljes mértékben figyelembe véve a környezeti szempontokat is.
(3)	E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az
emberi erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a
befektetések és a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszeripar,
az energetika és nukleáris biztonság, a szállítás, a turizmus, a környezetvédelem, a regionális
együttműködés és a monetáris politika területeire összpontosít.
(4)	A régió harmonikus fejlődését szem előtt tartva, különös figyelmet szentelnek az olyan
intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék az együttműködést a Független
Államok között.
(5)	Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más
formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve
a Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi
rendeletet, a Kazah Köztársaságnak nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos
16
indikatív programban vállalt prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási
eljárásokat.
45.	cikk
Ipari együttműködés
(1)	Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza:
-	üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között,
-	a Közösség részvétele a Kazah Köztársaság erőfeszítéseiben, amelyek iparának átalakítására
irányulnak,
-	az irányítás javítása,
-	az ipari termékek minőségének fejlesztése,
-	hatékony termelés és feldolgozási képesség kialakítása a nyersanyag ágazatban,
-	megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása, a beleértve a
termékmarketinget is,
-	környezetvédelem,
-	a védelem átalakítása.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok
végrehajtását.
46.	cikk
Beruházásfejlesztés és -védelem
(1)	Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit
szem előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi
magánbefektetések számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési
lehetőségekre vonatkozó információcsere jobb feltételei révén.
(2)	Az együttműködés céljai különösen a következők:
-	adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése a Kazah
Köztársaság és a tagállamok között,
-	adott esetben megállapodások megkötése a Kazah Köztársaság és a tagállamok között a
kettős adóztatás elkerüléséről,
-	kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják a kazah gazdaságba történő
külföldi befektetéseket,
-	stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere a
befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról,
-	információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok,
kiállítások, kereskedelmi hetek és egyéb események formájában.
47.	cikk
Közbeszerzés
A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és
szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését,
különösen ajánlati felhívások révén.
17
48.	cikk
Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén
(1)	A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi
megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való
felzárkózást. A szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a
kölcsönös elismerés irányába tett előrelépést, valamint a kazah termékek minőségének
javítását.
(2)	E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek
keretében működjenek együtt, amelyek:
-	előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és
intézményekkel,
-	előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok
és megfelelőségértékelési eljárások használatát,
-	lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk
cseréjét.
49.	cikk
Bányászat és nyersanyagok
(1)	A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló
befektetést és kereskedelmet.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	információcsere a bányászati és a nemvasfém ágazat kilátásairól,
-	az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása,
-	kereskedelmi kérdések,
-	környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása,
-	képzés,
-	biztonság a bányászatban.
50.	cikk
Tudományos és műszaki együttműködés
(1)	A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás
és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a
programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.
(2)	A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:
-	tudományos és műszaki információcsere,
-	közös KTF tevékenység,
-	képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és
szakemberek számára mindkét oldalon.
Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek
formáját ölti, az 51. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani.
A Felek kölcsönös megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más
formáit is kialakíthatják.
18
Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok,
mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő foglalkoztatására, akik
tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy előállításával foglalkoznak vagy foglalkoztak.
(3)	Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak
megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek
többek között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges
rendelkezéseket is rögzítenek.
51.	cikk
Oktatás és szakképzés
(1)	A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a
magánszférában növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét a Kazah
Köztársaságban.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	a kazah felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a felsőoktatási
létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét,
-	a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra
kerülő prioritási területeken,
-	együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között,
-	a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és kutatók,
valamint a fiatalok mobilitása,
-	az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben,
-	közösségi nyelvek oktatása,
-	konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,
-	újságírók szakképzése,
-	oktatók szakképzése.
(3)	Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a
Felek vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi
kereteket és együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek a Kazah Köztársaságnak a
közösségi Tempus-programban való részvételére épülnek.
52.	cikk
Mezőgazdaság és az agráripari ágazat
Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, a kazah mezőgazdaság, az
agráripari és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és
külföldi piacok kialakítása a kazah termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek
biztosítják a környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának
szükségességét, valamint az agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek
feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és
mezőgazdasági élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan közelítsék a kazah szabványokat
a közösségi technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi és növény-egészségügyi
szabványokat.
19
53.	cikk
Energia
(1)	Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energia Charta alapelvei keretében
kerül sor, amelynek hátteréül az európai energiapiacok fokozatos integrációja szolgál.
(2)	Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:
-	az energiatermelés ellátásának és fogyasztásának környezeti hatása, annak érdekében, hogy
az e tevékenységekből származó környezetvédelmi károkat megelőzze vagy minimalizálja,
-	az energiaellátás biztonságának és minőségének gazdaságos és környezetileg elfogadható
módon történő javítása, beleértve a szállítók diverzifikációját,
-	az engergetikai politika megfogalmazása,
-	az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal
összhangban,
-	az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi,
jogi, adózási és egyéb feltételek megteremtése,
-	az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása,
-	az energetikai infrastruktúra korszerűsítése,
-	az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden fajta
energiatípus esetében,
-	irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban,
-	az energiaellátás biztonsága, az energia, valamint az energetikai anyagok és termékek
szállítása és továbbítása.
54.	cikk
Környezet
(1)	Az Európai Energia Chartát szem előtt tartva, a Felek továbbfejlesztik és erősítik
együttműködésüket a környezet és az emberi egészség területén.
(2)	Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők:
-	a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs
rendszer a környezet állapotáról,
-	a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése,
-	az ökológiai egyensúly helyreállítása,
-	a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás,
-	az ipari létesítmények biztonsága,
-	a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
-	a vízminőség,
-	a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli
Egyezmény végrehajtása,
-	a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés,
-	az erdők védelme,
-	a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható
felhasználása és kezelése,
-	a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés,
-	a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása,
-	a globális éghajlatváltozás,
-	a környezeti nevelés és a tudatosság,
20
-	az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény
végrehajtása.
(3)	Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor:
-	katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek,
-	információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a
biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása területén,
-	közös kutatási tevékenységek,
-	a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében,
-	együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség
keretében való együttműködést, és nemzetközi szinten,
-	stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a
fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva,
-	környezeti hatástanulmányok.
55.	cikk
Közlekedés
A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket.
Az együttműködés többek között a kazah közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására és
korszerűsítésére, valamint adott esetben - a globálisabb közlekedési rendszer kialakításának
összefüggésében - a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztésére és
biztosítására irányul.
Az együttműködés többek között a következőket öleli fel:
-	a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek irányításának és üzemeltetésének
korszerűsítése,
-	a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési infrastruktúra
korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent említett közlekedési
módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését,
-	a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése,
-	a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
-	a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi keretek
kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását.
56.	cikk
Űrkutatás
Szem előtt tartva a Közösség, annak tagállamai és az Európai Űrügynökség hatásköreit, a
Felek indokolt esetben elősegítik a hosszú távú együttműködést a polgári űrkutatás, a
fejlesztés és a kereskedelmi alkalmazások területén. A Felek különös figyelmet fordítanak az
űrtevékenységeik egymást kiegészítő jellegét teljes mértékben kihasználó
kezdeményezésekre.
57.	cikk
Postai szolgáltatások és távközlés
A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a
következő területeken:
-	politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások
fejlesztéséhez,
21
-	a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a postai
szolgáltatások terén,
-	a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a
befektetések számára vonzóvá tétele,
-	a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása, többek
között az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül,
-	a távközlés fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési rendszerek területén,
-	távközlési hálózatok irányítása és azok optimalizálása,
-	megfelelő szabályozási alap a távközlési és postai szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a
rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához,
-	szakképzés a távközlés és a postai szolgáltatások területén a piaci feltételek mellett történő
üzemeltetés szem előtt tartásával.
58.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások
Az együttműködés különösen annak megkönnyítésére irányul, hogy a Kazah Köztársaság az
általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai
segítségnyújtás előterében a következők állnak:
-	a banki és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, a hitelforrások közös piacának kialakítása, a
Kazah Köztársaság bevonása valamely általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási
rendszerbe,
-	pénzügyi rendszer és intézményeinek kialakítása a Kazah Köztársaságban, tapasztalatcsere
és személyzeti képzés a pénzügyek területén,
-	biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának létre
ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok létrehozásában
vegyenek részt a Kazah Köztársaságban, valamint kiviteli hitelbiztosítás kialakítása.
Ezen együttműködés különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban
elősegítse a Kazah Köztársaság és a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését.
59.	cikk
Pénzmosás
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak
megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből, és
különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára
mosására használják fel.
(2)	Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában,
amelynek az a célja, hogy olyan alkalmas előírásokat határozzanak meg a pénzmosás ellen,
amelyek egyenértékűek a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi
Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal.
60.	cikk
Regionális fejlesztés
(1)	A Felek megerősítik az együttműködést a területfejlesztés és a területrendezés területén.
(2)	A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti
információcserét a területfejlesztési és területrendezési politika, valamint a regionális
22
politikák kialakításának módszerei terén, külön hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben
lévő területek fejlesztésére.
Ösztönzik a régiók és a területfejlesztésért felelős közintézmények közötti közvetlen
kapcsolatfelvételt is, többek között azzal a céllal, hogy kicseréljék a területfejlesztés
előmozdításának módszereit és formáit.
61.	cikk
Szociális együttműködés
(1)	Az egészség és a biztonság területén a Felek azzal a céllal alakítanak ki maguk között
együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét.
Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet fordítva a
magas kockázatú tevékenységi területekre,
-	megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és egyéb
munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében,
-	a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése,
-	kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával
kapcsolatos tudásbázis fejlesztése érdekében.
(2)	A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló
technikai segítségnyújtásban nyilvánul meg:
-	a munkaerőpiac optimalizálása,
-	a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
-	szerkezetváltási programok tervezése és megvalósítása,
-	a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése,
-	a rugalmas foglalkoztatási programokra vonatkozó információk kicserélése, beleértve az
önálló foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programokat.
(3)	A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló
együttműködésnek, ami többek között kiterjed a kazah szociális védelmi reformok
tervezésében és megvalósításában való együttműködésre.
E reformoknak az a céljuk, hogy a piacgazdaságokra jellemző védelmi módszereket
fejlesszenek ki a Kazah Köztársaságban, és a reformok a szociális védelem összes formáját
felölelik.
62.	cikk
Idegenforgalom
A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, amely a következőket öleli fel:
-	az idegenforgalom megkönnyítése,
-	az információáramlás fokozása,
-	know-how átadása,
-	a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása,
-	együttműködés a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között,
-	képzés az idegenforgalom fejlesztése érdekében.
23
63.	cikk
Kis- és középvállalkozások
(1)	A Felek arra törekednek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kis- és középvállalkozásokat,
valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és a kazah KKV-k közötti együttműködést.
(2)	Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő
területeken:
-	jogalkotási keret kialakítása a KKV-k számára,
-	megfelelő infrastruktúra kifejlesztése (egy ügynökség a KKV-k támogatására,
kommunikáció, segítségnyújtás egy alap megteremtésében a KKV-k számára),
-	technológiai parkok kialakítása.
64.	cikk
Információ és kommunikáció
A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a
médiát, és ösztönzik a hatékony kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak azon
programok, amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános
közvéleményt a Közösségről és a Kazah Köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az
adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett.
65.	cikk
F ogyasztóvédelem
A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amelynek az a célja, hogy elérjék a
fogyasztóvédelmi rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. Ez az együttműködés magában
foglalhatja a jogalkotói munkára és az intézményi reformra vonatkozó információk
kicserélését, állandó rendszerek létrehozását a veszélyes termékekről való kölcsönös
tájékoztatás érdekében, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás javítását, különösen a felkínált
áruk és szolgáltatások ára, jellemzői tekintetében, cserekapcsolatok kialakítását a fogyasztói
érdekképviseletek között, és a fogyasztóvédelmi politikák összeegyeztethetőségének
fokozását, valamint szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezését.
66.	cikk
Vámügy
(1)	Az együttműködés célja a kereskedelemmel és a tisztességes kereskedelemmel
kapcsolatban elfogadni tervezett összes rendelkezésnek való megfelelés biztosítása, valamint
a kazah vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítése.
(2)	Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	információcsere,
-	munkamódszerek javítása,
-	a Kombinált Nómenklatúra és az egységes vámokmány bevezetése,
-	a közösségi és a kazah árutovábbítási rendszerek kölcsönös összekapcsolása,
-	az ellenőrzések és az alaki követelmények egyszerűsítése az áruforgalom tekintetében,
-	támogatás korszerű váminformációs rendszerek bevezetéséhez,
-	szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezése.
Szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosítanak.
24
(3)	Az e megállapodásban előirányzott további együttműködés és különösen a 69. cikk
sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai között a vámügyekben való kölcsönös
segítségnyújtásra az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
kerül sor.
67.	cikk
Statisztikai együttműködés
Az együttműködés célja e területen olyan hatékony statisztikai rendszer kialakítása, amely
biztosítja azon megbízható statisztikákat, amelyek a gazdasági reform folyamatának
támogatásához és figyelemmel kíséréséhez, valamint a kazah magánvállalkozások
fejlődéséhez szükségesek.
A Felek különösen a következő területeken működnek együtt:
-	a kazah statisztikai rendszer hozzáigazítása a nemzetközi módszerekhez, szabványokhoz és
osztályozáshoz,
-	statisztikai információk cseréje,
-	a gazdasági reformok megvalósításához és irányításához szükséges makro- és
mikroökonómiai statisztikai információk biztosítása.
A Közösség e célok eléréséhez a Kazah Köztársaságnak nyújtott technikai segítségnyújtással
járul hozzá.
68.	cikk
Gazdaságtudomány
A Felek azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát és a gazdaságpolitikák
összehangolását, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire,
valamint a piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó
ismereteik szélesítése érdekében. A Felek e célból információt cserélnek a makrogazdasági
teljesítményre és kilátásokra vonatkozóan.
A Közösség technikai segítségnyújtást biztosít a következők érdekében:
-	a Kazah Köztársaság támogatása a gazdasági reform folyamatában szakértői tanácsadás és
technikai segítségnyújtás biztosításával,
-	az együttműködés ösztönzése a közgazdászok között a gazdaságpolitika kialakításához
szükséges know-how átadásának meggyorsítása és az e politika szempontjából fontos kutatási
eredmények széles körű elterjesztése érdekében.
69.	cikk
Kábítószerek
A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a
pszichotróp anyagok tiltott előállítása, beszerzése és kereskedelme megakadályozására
irányuló politikák és intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában,
beleértve a prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet
megelőzésének és csökkentésének előmozdítását. Az együttműködés e területen a Felek
közötti, a különböző, kábítószerek által érintett területek célkitűzéseire és eljárásaira
vonatkozó konzultációkon és szoros együttműködésen alapul.
25
70.	cikk
Együttműködés az illegális tevékenységek megelőzésében
A Felek együttműködést alakítanak ki, amely a következő illegális tevékenységek
megelőzésére irányul:
-	az illegális bevándorlás és a másik nemzetiségű fizikai személyek egymás területén történő
illegális jelenléte, a visszafogadás elméleti és gyakorlati figyelembevételével,
-	gazdasági bűncselekmények, ezen belül korrupció,
-	különböző áruk, ezen belül ipari hulladék illegális kereskedelme,
-	hamisítás,
-	a kábítószerek, a pszichotróp anyagok és a fegyverek tiltott kereskedelme.
Az előbb említett területeken az együttműködés a kölcsönös konzultáción és a szoros
interakción alapul és közigazgatási és technikai segítséget nyújt, beleértve:
-	nemzeti jogszabályok megfogalmazása a bűncselekmények megelőzése területén,
-	információs központok létrehozása,
-	a bűncselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának fokozása,
-	a személyzet képzése és kutatási infrastruktúra kialakítása,
-	a bűncselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
VII.	CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
71.	cikk
A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést.
Az együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési
programok, illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további,
kölcsönös érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki.
VIII.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
72.	cikk
E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 73., a 74. és a 75. cikkel összhangban,
a Kazah Köztársaság technikai segítségnyújtásként támogatás formájában a gazdasági
átalakulása fokozása érdekében ideiglenes pénzügyi támogatásban részesül a Közösségtől.
73.	cikk
E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendeletben előirányzott TACIS-program
keretében biztosítják.
74.	cikk
A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják
meg, amely a két Fél között a Kazah Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós
kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével létrejövő
megállapodás prioritásait tükrözi. A Felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
26
75. cikk
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak
arról, hogy a közösségi technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a
más forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Banktól származó hozzájárulásokkal.
IX.	CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
76.	cikk
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás
végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal.
Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő minden nagyobb jelentőségű ügyet,
valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődésre
számot tartó egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács a két Fél
közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.
77.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről a kazah kormány tagjaiból áll.
(2)	Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve a
kazah kormány egy tagja látja el.
78.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság
segíti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága
tagjainak képviselőiből, másrészről a kazah kormány tagjainak képviselőiből áll, rendszerint
főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség,
illetve a Kazah Köztársaság látja el.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési
Bizottság feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek
előkészítését és a bizottság működésének módját.
(2)	Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatásköreit az Együttműködési Bizottságra,
amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folytonosságot.
79.	cikk
Az Együttműködési Tanács dönthet más különbizottság vagy testület felállításáról, amely
segíthet feladatainak végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek
feladatait és működésének módját.
27
80. cikk
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a GATT valamely
cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács a lehető
legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses GATT cikk
tekintetében a GATT tagjai általánosan alkalmaznak.
81.	cikk
A megállapodással Parlamenti Együttműködési Bizottság jön létre. E fórum a Kazah
Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a
véleménycserére. A bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
82.	cikk
(1)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból,
másrészről pedig a Kazah Parlament tagjaiból áll.
(2)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve
a Kazah Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek
megfelelően.
83.	cikk
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól e
megállapodás végrehajtása tekintetében, amely a bizottság számára a kért tájékoztatást
megadja.
A Parlamenti Együttműködési Bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács
ajánlásairól.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
84.	cikk
(1)	E megállapodás alkalmazásában mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és
jogi személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetésektől mentesen
fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez személyi és
tulajdonjogaik védelmében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó
jogokat is.
(2)	A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
-	ösztönzik a választott bírósági eljárás alkalmazását a Közösség és a Kazah Köztársaság
gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő
viták rendezésében,
-	megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választott bíróság elé terjesztik, mindkét
vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választott bíróság szabályai másképpen
rendelkeznek, maga választhatja meg saját választott bíróját, függetlenül állampolgárságától,
28
és hogy az elnöklő harmadik választott bíró vagy az egyéni választott bíró harmadik állam
állampolgára lehet,
-	azt fogják ajánlani gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a
szerződéseikre alkalmazandó jogot,
-	ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL)
által kidolgozott választott bírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június
10-én létrejött, a külföldi választott bírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról
szóló egyezményt aláíró államok választott bíróságai által bonyolított választott bírósági
eljárás igénybevételét.
85.	cikk
E megállapodás egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy meghozza azon
intézkedéseket:
a)	amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése
érdekében szükségesnek tart;
b)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, vagy
védelmi célból elengedhetetlen kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak, azzal
a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében
nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c)	amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága
érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén,
vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek
végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;
d)	amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológia ellenőrzése során nemzetközi
kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
86.	cikk
(1)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös
rendelkezések sérelme nélkül:
-	a Kazah Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek
megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik, illetve cégeik között,
-	a Közösség által a Kazah Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem vezethetnek
megkülönböztetéshez a kazah állampolgárok vagy társaságok és cégek között.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák
adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében
nincsenek azonos helyzetben.
87.	cikk
(1)	Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát
az Együttműködési Tanács elé terjeszthet.
(2)	Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3)	Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél
értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles
29
egy második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a
Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni.
Az Együttműködési Tanács kijelöl egy harmadik egyeztető bírót.
Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre
nézve nem kötelezők.
88.	cikk
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül
haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás
értelmezése vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása
tekintetében felmerülő ügyeket.
E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 13., 87. és 93. cikket.
89.	cikk
Az e megállapodás alapján a Kazah Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen
esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
90.	cikk
E megállapodás alkalmazásában a "Felek" kifejezés egyrészről a Kazah Köztársaságot,
másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a
Közösséget és a tagállamokat jelenti.
91.	cikk
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energiacharta Szerződés és a
hozzá csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett
szerződést és jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan
mértékben, amennyiben ezt e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
92.	cikk
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre, időbeli hatálya évről évre
automatikusan meghosszabbodik, kivéve ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban
értesíti a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
93.	cikk
(1)	A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek,
hogy teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e
megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2)	Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás
szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen
sürgős esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan
vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében,
hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
30
Az intézkedések megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek
a legkevésbé zavarják e megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul
értesítik az Együttműködési Tanácsot, ha a másik Fél ezt kéri.
94.	cikk
Az I., II., és a III. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.
95.	cikk
Mindaddig, amíg nem érnek el e megállapodás keretében a magánszemélyek és a gazdasági
szereplők számára egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti a számukra a meglévő,
egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről a Kazah Köztársaságot kötelező
megállapodásokon keresztül biztosított jogokat, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó
területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson
alapuló kötelezettségeinek sérelme nélkül.
96.	cikk
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint az Európai Atomenergia-
közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben
meghatározott feltételekkel, másrészről a Kazah Köztársaság területén.
97.	cikk
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
98.	cikk
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, dán, finn, francia, görög, holland, német,
olasz, portugál, spanyol, svéd, és kazah szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió Tanácsának
főtitkáránál helyezik letétbe.
99.	cikk
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.
E megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a
Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások
befejezéséről.
Hatálybalépésétől, a Kazah Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e
megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a
Szovjetunió között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a
gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
100.	cikk
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e
megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és a Kazah Köztársaság közötti
ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen
31
körülmények között az "e megállapodás hatálybalépésének napja" az ideiglenes megállapodás
hatálybalépésének a napját jelenti.
Hecho en Bruselas, el veintitrés de enero de mil novecientos noventa y cinco.Udferdiget i
Bruxelles, den treogtyvende januar nitten hundrede og femoghalvfems.Geschehen zu Brüssel
am dreiundzwanzigsten Januar neunzehnhundertfünfundneunzig.'Eyivs gti^ Bpu^sXXs^, gti^
síkogí xpsi^ Iavouapíou xí^ia svviaKÓGia svsv^vxa nsvxs.Done at Brussels, on the twenty-
third day of January in the year one thousand nine hundred and ninety-five.Fait a Bruxelles, le
vingt-trois janvier mil neuf cent quatre-vingt-quinze.Fatto a Bruxelles, addi ventitré gennaio
millenovecentonovantacinque.Gedaan te Brussel, de drieéntwintigste januari
negentienhonderd vijfennegentig.Feito em Bruxelas, em vinte e trés de Janeiro de mil
novecentos e noventa e cinco.Tehty Brysselissá kahdentenakymmenentenákolmantena
páiváná tammikuuta vuonna tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáviisi.Som skedde i
Bryssel den tjugotredje januari ár ettusenniohundranittiofem.Pour le Royaume de
BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgiéFür das Königreich Belgien
Pá Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EXX^viK^ AnM-OKpaiía
Por el Reino de Espana
Pour la République frangaise
Thar cheann Na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivói^xs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
Pá Europeiska gemenskapernas vágnar
32
I.	MELLÉKLET
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL A 8. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL
ÖSSZHANGBAN A FÜGGETLEN ÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT ELŐNYÖK
INDIKATÍV JEGYZÉKE
1.	Örményország, Belarusz, Észtország, Grúzia, Litvánia, Moldovai Köztársaság,
Türkmenisztán, Oroszország:
Nem vetnek ki behozatali vámokat.
Nem vetnek ki kiviteli vámokat a klíring- és az államközi megállapodásoknak megfelelően, az
e megállapodásokban meghatározott mennyiségekben szállított áruk tekintetében.
A kivitelre és behozatalra nem vetnek ki HÉA-t. A kivitelre nem vetnek ki a jövedéki adót.
Az összes Független Állam tekintetében:
Az éves államközi kereskedelmi és az együttműködési megállapodások szerinti termékek
szállítására a kiviteli kontingenst ugyanúgy nyitják meg, mint az állami szükségletekkel
kapcsolatos szállításokhoz.
2.	Örményország, Belarusz, Észtország, Grúzia, Litvánia, Moldovai Köztársaság,
Türkmenisztán:
A kifizetések rubelben teljesíthetők.
Oroszország:
A kifizetések rubelben vagy tengében teljesíthetők.
Az összes Független Állam tekintetében:
A nem kereskedelmi tevékenységek különleges rendszerének alkalmazása, beleértve az e
tevékenységekből eredő fizetéseket is.
3.	Az összes Független Állam tekintetében:
A folyó kifizetések különleges rendszere.
4.	Az összes Független Állam tekintetében:
Különleges árrendszer egyes nyersanyagok és félkész termékek kereskedelmében.
5.	Az összes Független Állam tekintetében:
Az árutovábbítás különleges feltételei.
6.	Az összes Független Állam tekintetében:
A vámeljárások különleges feltételei.
II.	MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 23. CIKK (1) BEKEZDÉSE b) PONTJÁVAL
ÖSSZHANGBAN
Bányászat
Egyes tagállamokban a nem közösségi ellenőrzésű társaságok számára a bányászat és a
kitermelési jogok tekintetében koncessziót írhatnak elő.
Halászat
A Közösség tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található
biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő
rendelkezés hiányában, a közösségi tagállamok valamelyikének lobogója alatt hajózó és a
közösségi területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
Ingatlanvásárlás
A nem közösségi társaságok ingatlanvásárlását egyes tagállamokban korlátozzák.
33
Audiovizuális szolgáltatások, beleértve a rádiót is
Az előállítás és a terjesztés, ezen belül a műsorszórás és a nyilvánosság számára történő
közvetítés egyéb formái tekintetében a nemzeti bánásmód fenntartható bizonyos származási
feltételeknek megfelelő audiovizuális alkotások számára.
Távközlési szolgáltatások, beleértve a mobil- és a műholdas szolgáltatásokat is
Fenntartott szolgáltatások
Egyes tagállamokban a kiegészítő szolgáltatások és az infrastruktúra tekintetében korlátozott
a piacra való jutás.
Szakmai szolgáltatások
Olyan természetes személyek számára fenntartott szolgáltatások, akik a tagállamok
állampolgárai. E személyek bizonyos feltételek mellett társaságokat alapíthatnak.
Mezőgazdaság
Egyes tagállamokban nem alkalmazható a nemzeti bánásmód az olyan nem közösségi
ellenőrzésű társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani. A nem
közösségi ellenőrzésű társaságok csak bejelentéssel vagy, szükség esetén, engedéllyel
vásárolhatnak szőlőültetvényt.
Hírügynökségi szolgáltatások
Egyes tagállamokban korlátozzák a kiadó társaságokban és műsorszóró társaságokban való
külföldi részesedést.
III.	MELLÉKLET
A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI
TULAJDONRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNYEK
1.	Az 42. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
-	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Párizsi változat, 1971),
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó
szervezetek védelméről (Róma, 1961),
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz
(Madrid, 1989),
-	Nizzai megállapodás az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő
nemzetközi osztályozásáról (Genfi változat, 1977, módosítva 1979-ben),
-	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe
helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban),
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi változat, 1991).
2.	Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 42. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más
többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a
kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős
konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
3.	A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú
egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
-	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi változat, 1967, módosítva 1979-
ben),
-	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (Stockholmi változat, 1967,
módosítva 1979-ben),
34
-	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és 1984-
ben).
4.	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Kazah Köztársaság a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és
állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú
megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.
5.	A 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a Kazah Köztársaság által tényleges
viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és a Kazah Köztársaság által
a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
1.	cikk
Meghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	"vámjogszabályok": a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási
rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését
szabályozzák, beleértve a tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b)	"vám": minden olyan vám, adó, illeték vagy más díj, amelyet a Felek területén a
vámjogszabályok alkalmazása során kivetnek és beszednek, kivéve az olyan illetékek és díjak,
amelyek mértékét a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségeinek megfelelően
korlátozzák;
c)	"kérelmező hatóság": az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt,
és amely vámügyi segítséget kér;
d)	"megkeresett hatóság": az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt,
és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
e)	"jogsértés": a vámjogszabályok bármely megsértése vagy tervezett megsértése.
2.	cikk
Hatály
(1)	A Felek az illetékességükön belül, az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek
mellett segítik egymást annak érdekében, hogy biztosítsák a vámjogszabályok helyes
alkalmazását, különösen a jogszabályok megsértésének megelőzése, felfedése és kivizsgálása
segítségével.
(2)	Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek
azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem
sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az
igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve ha a
szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.
3.	cikk
Jogsegély megkeresés alapján
(1)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó
információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását,
35
beleértve az olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek
sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat.
(2)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja arról, hogy az egyik
Fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben
megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.
(3)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi
a szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b)	olyan árukészletet tároló helyek, amelyekről okkal feltételezhető, hogy olyan műveletek
ellátását szolgálják, amelyek ellenkeznek a másik Fél vámjogszabályaival;
c)	azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok
megsértéséhez vezethetnek;
d)	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
4.	cikk
Önkéntes jogsegély
A Felek törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget
nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes alkalmazása
érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat szereznek:
-	olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat sértenek, és
amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
-	az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
-	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik.
5.	cikk
Kézbesítés/értesítés
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság törvényeinek keretei között megteszi a
szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a területén tartózkodó vagy letelepedett címzettek
részére az e jegyzőkönyv hatókörébe tartozó:
-	összes iratot kézbesítse, és
-	az összes határozatról értesítést küldjön.
Ilyen esetben a 6. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.
6.	cikk
A jogsegély iránti megkeresések alakja és tartalma
(1)	Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez
mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a
helyzet sürgőssége megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul
írásban is meg kell erősíteni.
(2)	Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a)	a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését;
b)	a kért intézkedést;
36
c)	a kérelem tárgyát és indoklását;
d)	az érintett törvényeket, szabályokat és más jogi előírásokat;
e)	a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és
legrészletesebb megjelölését;
f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását, kivéve az 5. cikkben
meghatározott esetekben.
(3)	A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság
számára elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4)	Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy
kiegészítése; elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetik.
7.	cikk
A megkeresések végrehajtása
(1)	A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság
illetékességének és rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha
hivatalból vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a
már birtokában lévő információkat, megfelelő nyomozást végez, vagy gondoskodik
elvégzésükről.
(2)	A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más
jogi eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3)	A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi
által meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más
olyan hatóság hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő
vagy esetlegesen sértő tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a
megkereső hatóságnak az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4)	Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által
meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén végzett nyomozásoknál.
8.	cikk
Az információk közlésének formája
(1)	A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok,
jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők azonos céllal, bármilyen
formában előállított számítógépes információkkal.
9.	cikk
Kivételek a jogsegélynyújtási kötelezettség alól
(1)	A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás
biztosítását, amennyiben ez:
a)	feltehetőleg sértené a szuverenitást, a közérdeket, a közbiztonságot vagy más alapvető
érdeket; vagy
37
b)	a vámjogszabályokon kívüli valutaügyi vagy adózási szabályokat érintene; vagy
c)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)	Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna
biztosítani, ha erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett
hatóság eldöntheti azt, milyen választ ad a megkeresésre.
(3)	Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni
kell a döntésről és okairól.
10.	cikk
Bizalmasság megőrzésének kötelessége
(1)	Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információ bizalmas jellegű. Az
információk a hivatali titoktartás hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél
vonatkozó törvényei és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések
alapján a hasonló információk számára biztosított védelmet.
(2)	A név szerinti adatokat nem továbbítják, ha okkal feltételezhető, hogy a továbbított adat
átadása vagy felhasználása az egyik Fél alapvető jogi elveivel ellentétes lehet, és különösen,
ha ennek okán az érintett személy indokolatlan hátrányt szenvedne. Kérésre a fogadó Fél
tájékoztatja az információt nyújtó Felet az átadott információ felhasználásáról és az elért
eredményekről.
(3)	A név szerinti adatokat csak a vámhatóságokhoz, illetve - amennyiben bűnvádi eljárás
céljaira van ezekre szükség - az ügyészséghez és az igazságügyi hatóságokhoz lehet
továbbítani. Az ilyen információkhoz más személyek vagy hatóságok csak az információt
átadó hatóság előzetes jóváhagyásával férhetnek hozzá.
(4)	Az információt átadó Fél tanúsítja a továbbítandó információk pontosságát. Amennyiben
úgy tűnik, hogy a továbbított információ pontatlan vagy törlendő volt, a fogadó Felet
haladéktalanul értesíteni kell. Az utóbbi köteles elvégezni a javítást vagy törlést.
(5)	A magasabb rendű közérdek eseteinek sérelme nélkül az érintett személy kérésre kaphat
információt az adatállományokról és ezek céljáról.
11.	cikk
Az információ felhasználása
(1)	A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni,
és az egyes Felek területén csak az információt nyújtó közigazgatási hatóság előzetes írásbeli
beleegyezésével, az említett hatóság által megállapított korlátozások mellett használhatók fel
más célokra.
(2)	A (1) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának
elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való
felhasználását.
38
(3)	A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági
eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv
rendelkezéseivel összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
12.	cikk
Szakértők és tanúk
A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás
korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként megjelenjen
az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és
bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz
szükségesek. A megjelenés iránti megkeresésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a
tisztviselőt milyen ügyben és milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik meg.
13.	cikk
A jogsegélynyújtás költségei
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését
követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok
és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
14.	cikk
Végrehajtás
(1)	E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Kazah Köztársaság központi vámhatóságait,
másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben
a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges
gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén
érvényben lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a
módosításokra, amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2)	A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a
részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
fogadnak el.
15.	cikk
Kiegészítő jelleg
(1)	E jegyzőkönyv kiegészíti és nem gátolja azokat a kölcsönös segítségnyújtásról szóló
megállapodásokat, amelyeket az Európai Unió egyes tagállamai és a Kazah Köztársaság
kötött, vagy köthet meg. Nem zárja ki továbbá az ilyen megállapodások alapján biztosított
kiterjedtebb vámügyi együttműködést.
(2)	A 11. cikk sérelme nélkül ezek a megállapodások nem érintik a Bizottság illetékes
szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között a vámügyekkel kapcsolatban megszerzett,
esetlegesen közösségi érdeklődésre számot tartó információk közlését szabályozó közösségi
rendelkezéseket.
39
ZÁRÓOKMÁNY
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés, az EURÓPAI SZÉN- ÉS
ACÉLKÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés és az EURÓPAI ATOMENERGIA-
KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés Szerződő Felei,
meghatalmazottjai, a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, teljhatalmú meghatalmazottjai,
egyrészről, és
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG teljhatalmú meghatalmazottjai, másrészről,
akik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kazah Köztársaság
között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban:
megállapodás, aláírása céljából Luxembourgban, az ezerkilencszázkilencvenötödik év január
23-én üléseztek, elfogadták a következő szövegeket:
a megállapodást mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint a Kazah Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz
csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat a megállapodás 13. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 23. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett "ellenőrzés" fogalma
tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 43. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 93. cikke tekintetében
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint a Kazah Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá a francia kormány e záróokmányhoz
csatolt nyilatkozatának szövegét:
A francia kormány egyoldalú nyilatkozata tengerentúli országai és területeivel kapcsolatban
40
Hecho en Bruselas, el veintitrés de enero de mil novecientos noventa y cinco.Udferdiget i
Bruxelles, den treogtyvende januar nitten hundrede og femoghalvfems.Geschehen zu Brüssel
am dreiundzwanzigsten Januar neunzehnhundertfünfundneunzig.'Eyivs gti^ Bpu^sXXs^, gti^
síkogi xpsi^ Iavouapíou xí^ia svviaKÓGia svsv^vxa nsvxs.Done at Brussels, on the twenty-
third day of January in the year one thousand nine hundred and ninety-five.Fait a Bruxelles, le
vingt-trois janvier mil neuf cent quatre-vingt-quinze.Fatto a Bruxelles, addi ventitré gennaio
millenovecentonovantacinque.Gedaan te Brussel, de drieéntwintigste januari
negentienhonderd vijfennegentig.Feito em Bruxelas, em vinte e trés de Janeiro de mil
novecentos e noventa e cinco.Tehty Brysselissá kahdentenakymmenentenákolmantena
páiváná tammikuuta vuonna tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáviisi.Som skedde i
Bryssel den tjugotredje januari ár ettusenniohundranittiofem.
Pour le Royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgiéFür das Königreich Belgien
Pá Kongeriget Danmarks vegne
Für die Bundesrepublik Deutschland
ria Tnv EXX^viK^ Anp-OKpaiía
Por el Reino de Espana
Pour la République frangaise
Thar cheann Na hÉireannFor Ireland
Per la Repubblica italiana
Pour le Grand-Duché de Luxembourg
Voor het Koninkrijk der Nederlanden
Für die Republik Österreich
Pela República Portuguesa
Suomen tasavallan puolesta
För Konungariket Sverige
For the United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
Por las Comunidades Europeas
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivói^xs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Voor de Europese Gemeenschappen
Pelas Comunidades Europeias
Euroopan yhteisöjen puolesta
Pá Europeiska gemenskapernas vágnar
Együttes nyilatkozat a 13. cikk tekintetében
A Kazah Köztársaság és a Közösség kinyilvánítja, hogy a védzáradék szövege nem biztosítja
a védintézkedések terén előírt GATT szerinti elbánást
Együttes nyilatkozat a 23. cikk tekintetében
A 37. és 40. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek egyetértenek abban, hogy a 23.
cikk (1) és (2) bekezdésében említett "jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban"
kifejezés azt jelenti, hogy mindkét fél szabályozhatja a területén a társaságok letelepedését és
működését, feltéve, hogy ezekkel az előírásokkal nem hoz létre újabb olyan fenntartásokat a
másik Fél társaságai letelepedésével és működésével szemben, amelyek a saját társaságai,
41
illetve bármely harmadik ország társaságai fióktelepei vagy leányvállalatai számára
biztosítottnál kevésbé kedvező elbánást eredményeznek.
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett "ellenőrzés"
fogalma tekintetében
1.	A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott
eset tényszerű körülményeitől függ.
2.	A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság
leányvállalatának tekintik, ha:
-	a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét, vagy
-	a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv
többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese vagy tagja.
3.	A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem kimerítő feltételeknek tekintik.
Együttes nyilatkozat a 43. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes
programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari
mintákhoz, földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a
védjegyeket és szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari
tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10. bis. cikkében említett, tisztességtelen
verseny elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való
jogot.
Együttes nyilatkozat a 93. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében,
a megállapodás 93. cikkében említett "különösen sürgős esetek" kifejezés a megállapodásnak
a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás súlyos
megsértésének minősülnek a következők:
a)	a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól; vagy
b)	a megállapodás 2. cikkében szereplő lényeges alkotóelem megsértése.
A francia kormány nyilatkozata
A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy a Kazah Köztársasággal kötött partnerségi és
együttműködési megállapodást az Európai Közösséggel az Európai Közösséget létrehozó
szerződés alapján társult tengerentúli országokra és területekre nem kell alkalmazni.
3.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az
a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a
Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a
Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való
csatlakozására figyelemmel készült jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e
törvénnyel kihirdeti.
4.	§ Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kazah
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
42
Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült
JEGYZŐKÖNYV
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: „tagállamok”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: „Közösségek”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság
képvisel, egyrészről, és
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő
csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1995.
január 23-án, Brüsszelben aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás (a
továbbiakban: „megállapodás”) részesei, így a Közösség többi tagállamához hasonlóan
elfogadják és figyelembe veszik a megállapodás, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok
szövegét.
43
2. cikk
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban végbement intézményi változásokra, a
részes államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó
rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az
Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.
3.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint a Kazah Köztársaság saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.
(2)	A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások
teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe
helyezni.
5.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv a 2003-as csatlakozási szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba,
feltéve hogy addig az időpontig az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe
helyeztek.
(2)	Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó
okiratot letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját
követő első hónap első napján lép hatályba.
(3)	Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden
okiratot letétbe, e jegyzőkönyv átmenetileg 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal
alkalmazandó.
6.	cikk
A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum cseh, észt, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven készült. Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit
képezik és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum más nyelven
készült szövegeivel egyformán hitelesek.
7.	cikk
E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és kazah
nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
Hecho en Bruselas, el treinta de abril de dos mil cuatro.
44
V	Bruselu dne tricátého dubna dva tisíce ctyri.
Udferdiget i Bruxelles den tredivte april to tusind og fire.
Geschehen zu Brüssel am dreiBigsten April zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta kolmekümnendal aprillil Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ xpiávia ArcpiMou 5úo xi^iá5s^ TÉGGspa.
Done at Brussels on the thirtieth day of April in the year two thousand and four.
Fait a Bruxelles, le trente avril deux mille quatre.
Fatto a Bruxelles, addi trenta aprile duemilaquattro.
Brisele, divi tükstosi ceturta gada trisdesmitaja aprili.
Priimta du tükstanciai ketvirfy mefy balandzio trisdesimt^. dien^ Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év április havának tizenharmadik napján.
Maghmul fi Brussel fit-tletin jum ta’ April tas-sena elfejn u erbgha.
Gedaan te Brussel, de dertigste april tweeduizendvier.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia trzynastego kwietnia roku dwa tysi3.ce czwartego.
Feito em Bruxelas, em trinta de Abril de dois mil e quatro.
V	Bruseli dna tridsiateho apríla dvetisícstyri.
V	Bruslju, dne tridesetega aprila leta dva tisoc stiri.
Tehty Brysselissá kolmantenakymmenentená páiváná huhtikuuta vuonna kaksituhattaneljá.
Som skedde i Bryssel den trettionde april tjugohundrafyra.
Por los Estados miembros
Za clenské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
ria Ta KpáTn
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalibvalstu varda
Valstyb^ nar^ vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu Panstw Czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Za clenské státy
Za drzave clanice
Jásenvaltioiden puolesta
Pa medlemsstaternas vágnar
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská spolecenství
For De Europ^iske F^llesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
ria Tiq EupronaiKÉ^ Koivóthts^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunita europee
Eiropas Kopienu varda
45
Europos Bendrj vardu
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Comunidades Europeias
Za Európske spolocenstvá
Za Evropski skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
Pa Europeiska gemenskapernas vágnar
Por la República de Kazajstán
Za Kazasskou republiku
For Republikken Kasakhstan
Für die Republik Kasachstan
Kasahstani Vabariigi nimel
ria rn An^oKpaxía tov KaZaKoxáv
For the Republic of Kazakhstan
Pour la République du Kazakhstan
Per la Repubblica del Kazakstan
Kazahstanas Republikas varda
Kazachstano Respublikos vardu
Kazahsztán részéről
Ghar-Repubblika tal-Kazakistan
Voor de Republiek Kazachstan
W imieniu Republiki Kazachstanu
Pela República do Cazaquistáo
Za Kazasskú republiku
Za Republiko Kazahstan
Kazakstanin tasavallan puolesta
Pa Republiken Kazakstans vágnar
5.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah
Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak
és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának
figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv) e törvénnyel
kihirdeti.
6.	§ A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság
közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és
Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának
figyelembevételéről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
46
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: a tagállamok, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösségek, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az
Európai Bizottság jár el, egyrészről, és
A KAZAH KÖZTÁRSASÁG másrészről,
a továbbiakban e jegyzőkönyv alkalmazásában: a felek,
TEKINTETTEL a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a
Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a
Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a
Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a
Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió
tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és
Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés rendelkezéseire,
amely szerződést 2005. április 25-én írták alá Luxembourgban, és amelyet 2007. január 1-
jétől kell alkalmazni,
FIGYELEMBE VÉVE a Kazah Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a két
új tagállam EU-hoz történő csatlakozása következtében kialakuló új helyzetet, amely
lehetőségeket teremt, valamint kihívást jelent a Kazah Köztársaság és az Európai Unió közötti
együttműködés számára,
FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás
célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
47
1. cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai,
másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodás feleivé válnak, amely megállapodást 1995. január 23-án írták
alá Brüsszelben, és amely 1999. július 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: a megállapodás),
továbbá a Közösség többi tagállamával megegyező módon elfogadják és tudomásul veszik a
megállapodás, valamint az ugyanazon a napon aláírt záróokmány mellékletét képező együttes
nyilatkozatokat, levélváltásokat és a Kazah Köztársaság nyilatkozatának szövegét, valamint a
megállapodás 2004. április 30-i jegyzőkönyvét, amely 2006. június 1-jén lépett hatályba.
2.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.
3.	cikk
(1)	Ezt a jegyzőkönyvet a Közösségek, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint a Kazah Köztársaság hagyja jóvá, belső rendelkezéseikkel összhangban.
(2)	A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások befejezéséről.
A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.
4.	cikk
(1)	Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első
hónap első napján lép hatályba.
(2)	A jegyzőkönyvet 2007. január 1-től a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazzák.
5.	cikk
(1)	A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege,
továbbá a megállapodás 2004. április 30-i jegyzőkönyvének szövege bolgár és román nyelven
készült.
(2)	E dokumentumok e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány
és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum, továbbá a megállapodás 2004. április 30-i
jegyzőkönyvének más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.
6.	cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román,
spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint kazah nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
CtcraBeHO b BproKcen Ha mecraageceTu cercreMBpu gBe xu.ragu u ocMa roguHa.
Hecho en Bruselas, el dieciseis de septiembre de dos mil ocho.
V	Bruselu dne sestnáctého zárí dva tisíce osm.
48
Udfcrdiget i Bruxelles den sekstende september to tusind og otte.
Geschehen zu Brüssel am sechzehnten September zweitausendacht.
Kahe tuhande kaheksanda aasta septembrikuu kuueteistkümnendal páeval Brüsselis.
'Eytvs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ 5sKa s^t Esnis^Ppíou 5úo xt^tá5s^ OKiró.
Done at Brussels on the sixteenth day of September in the year two thousand and eight.
Fait r Bruxelles, le seize septembre deux mille huit.
Fatto a Bruxelles, adde sedici settembre duemilaotto.
Brisele, divtükstos astota gada sespadsmitaja septembri.
Priimta du tükstanciai astunfy mefy rugsejo sesiolikt^. dien^ Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-nyolcadik év szeptember havának tizenhatodik napján.
Maghmul fi Brussell, fis-sittax-il jum ta’ Settembru tas-sena elfejn u tmienja.
Gedaan te Brussel, de zestiende september tweeduizend acht.
Sporz^dzono w Brukseli dnia szesnastego wrzesnia roku dwa tysi^ce ósmego.
Feito em Bruxelas, em dezasseis de Setembro de dois mil e oito.
Intocmit la Bruxelles, la saisprezece septembrie doua mii opt.
V	Bruseli sestnásteho septembra dvetisícosem.
V	Bruslju, dne sestnajstega septembra leta dva tisoc osem.
Tehty Brysselissá kuudentenatoista páiváná syyskuuta vuonna kaksituhattakahdeksan.
Som skedde i Bryssel den sextonde september tjugohundraítta.
CoBepmeHO b ropoge Bprocce^e mecraag^Toro ceHTaöpa gBe tmcahh u BOCbMoro roga.
3a gbp^aBHTe-H^eHKH
Por los Estados miembros
Za clenské státy
For medlemsstaterne
Für die Mitgliedstaaten
Liikmesriikide nimel
rta xa Kpáxn
For the Member States
Pour les États membres
Per gli Stati membri
Dalivalstu varda
Valstyb^ nar^ vardu
A tagállamok részéről
Ghall-Istati Membri
Voor de lidstaten
W imieniu Panstw Czlonkowskich
Pelos Estados-Membros
Pentru statele membre
Za clenské státy
Za drzave clanice
Jásenvaltioiden puolesta
PÍ medlemsstaternas vágnar
3a rocygapcTBa-H^eHH
3a EBponefícKaTa oö^hoct
Por las Comunidades Europeas
Za Evropská spolecenství
For De Europciske Fcllesskaber
Für die Europáischen Gemeinschaften
Euroopa ühenduste nimel
49
ria xiq EupronaiKÉ^ Koivói^xs^
For the European Communities
Pour les Communautés européennes
Per le Comunitr europee
Eiropas Kopienu varda
Europos Bendrj vardu
Az Európai Közösségek részéről
Ghall-Komunitajiet Ewropej
Voor de Europese Gemeenschappen
W imieniu Wspólnot Europejskich
Pelas Comunidades Europeias
Pentru Comunitatea Europena
Za Európske spolocenstvá
Za Evropske skupnosti
Euroopan yhteisöjen puolesta
PÍ Europeiska gemenskapernas vágnar
3a EBponefícKHe Cooö^ecraa
3a Penyö^HKa Ka3axcTaH
Por la República de Kazajstán
Za Kazasskou republiku
For Republikken Kasachstan
Für die Republik Kasachstan
Kasahstani Vabariigi nimel
ria rn An^oKpaxía tou Ka^aKGiáv
For the Republic of Kazakhstan
Pour la République du Kazakhstan
Per la Repubblica del Kazakistan
Kazahstanas Republikas varda
Kazachstano Respublikos vardu
A Kazah Köztársaság részéről
Ghar-Repubblika tal-Kazakstan
Voor de Republiek Kazachstan
W imieniu Republiki Kazachstanu
Pela República do Cazaquistao
Pentru Republica Kazahstan
Za Kazasskú republiku
Za Republiko Kazahstan
Kazakstanin tasavallan puolesta
PÍ Republiken Kazakstans vágnar
3a Penyö^HKa Ka3axcraH
7.	§ Az Országgyűlés jóváhagyja a 2. Jegyzőkönyvnek az e törvény hatálybalépésétől
kezdődően történő ideiglenes alkalmazását.
8.	§ (1) E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	E törvény 5-6. §-a a 2. Jegyzőkönyv 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban
lép hatályba.
(3)	E törvény 7. §-a a 2. Jegyzőkönyv 4. cikk (1) bekezdésében meghatározott időpontban
hatályát veszti.
50
(4)	A 2. Jegyzőkönyv hatályba lépésének naptári napját, valamint a (2)-(3) bekezdésben
meghatározott időpont naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter azok ismertté válását
követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
51
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás,
valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
A Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdés második albekezdése szerint Magyarország az
albekezdésben felsorolt, az Európai Közösség (EK), azok tagállamai és egy harmadik állam
között létrejött nemzetközi Megállapodásokhoz egy, az EK és tagállamai, valamint a
harmadik állam között létrejött, de az EK és a tagállamok nevében a Tanács által megkötött
Jegyzőkönyvvel csatlakozik. Tekintettel arra, hogy nemcsak az EK, hanem a tagállamok
nevében is a Tanács jár el, ezeket a Jegyzőkönyveket az új 10 tagállam nem írja alá, és nem is
erősíti meg, ebből kifolyólag belső jogi eljárás lefolytatása sem szükséges. A
Megállapodásokat, illetve a hozzájuk csatolt Jegyzőkönyveket azonban a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény alapján törvénnyel ki kell
hirdetni. Tekintve, hogy ezek a megállapodások Bulgária és Románia csatlakozásával újból
módosításra kerülnek, ezért ezen módosító jegyzőkönyveket szintén ki kell hirdetni.
Jelen javaslat célja az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kazah
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési
Megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás), az egyrészről az Európai Közösségek és
azok tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló
partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt
Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar
Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a
Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozásának figyelembe vételéről szóló
jegyzőkönyv (a továbbiakban 1. Jegyzőkönyv), valamint az egyrészről az Európai
Közösségek és tagállamai, másrészről a Kazah Köztársaság közötti partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembe vételéről szóló
jegyzőkönyv (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv; együtt: jegyzőkönyvek). Az erről szóló
törvényjavaslat jelen javaslat mellékletét képzi.
Az Európai Unió és a Kazah Köztársaság kapcsolatát jelenleg az Európai Közösségek és
tagállamai, valamint a Kazah Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi
és együttműködési, 1995. január 23-án Brüsszelben aláírt, 1999. július 1-jétől hatályba lépett
megállapodás szabályozza. Az Európai Unió és Kazahsztán együttműködése szorosabbra vált
az Európai Unió Közép-Ázsia stratégiájának (2007-2013) az elfogadásával és folyamatos
érvényesítésével. A kapcsolattartás kulcsfontosságú mozzanata, hogy az Európai Közösség
támogatta Kazahsztán 2010-es EBESZ-elnökségét. Mind a partnerségi és együttműködési
megállapodás, mind a Közép-Ázsia stratégia legfőbb prioritása az európai és a közép-ázsiai
stabilitás és jólét biztosítása. Az Európai Közösség és a Kazah Köztársaság közötti partnerség
létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodás olyan prioritásokra
összpontosít, mint az Európai Közösség energiaellátása, az emberi jogi párbeszéd és a
demokratikus fejlődés előmozdítása; a piacgazdasági, pénzügyi, kutatási, oktatási,
környezetvédelmi és vízgazdálkodási szektor és együttműködés fejlesztése, a határigazgatási
szervekkel, a kábítószerügyi hatóságokkal való együttműködés kibővítése, a jogharmonizáció
elősegítése. Az Európai Közösség és Kazahsztán közötti partnerségi együttműködés stratégiai
jelentősége minden bizonnyal nőni fog, számos területet és lehetőséget kínálva a
Közösségnek, illetve Magyarországnak a szorosabb együttműködésre.
52
Kazahsztán, mint a térség legsikeresebb országa minőségileg új szintre kívánja emelni az
Európai Unióval való együttműködését.
Jelen Megállapodás egy úgynevezett Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM).
Ilyen Megállapodást az Európai Közösség a Kelet-Európa és Közép Ázsia országaival, a volt
Szovjetunió utódállamaival, így Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával, Örményország,
Grúziával, Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Azerbajdzsánnal és jelen esetben Kazahsztánnal
kötött. Ezeket a megállapodásokat az 1990-es évek közepén írta alá a Közösség és a
tagállamok. A PEM-ek elsősorban a politikai párbeszéd kereteit teremtik meg, illetve a
gazdasági és kereskedelmi együttműködés alapjait fektetik le.
A PEM-ek további sajátossága, hogy 10 éves időszakra jöttek létre, így 2007-2008-2009-ben
lejárnak. A Megállapodások ugyan meghosszabbíthatóak, amennyiben egyik fél sem jelzi,
hogy azt fel kívánja azt mondani, de 10 év alatt a Közösségben sok minden változott, ezért a
PEM-ek megújításáról, illetve újabb, eltérő tartalmú Megállapodások megkötéséről már
megkezdődött a politikai vita az Unió berkeiben.
A Megállapodás legfőbb célja a politikai párbeszéd intézményes keretének, mint a gazdasági
kapcsolatok kiteljesedésének alapvető feltételének a megteremtése. Ennek érdekében létrejön
egy társulási vagy együttműködési tanács, mint a párbeszéd hivatalos fóruma.
A Megállapodás rendelkezik az olyan általános elvekről, mint a demokrácia, a nemzetközi jog
és az emberi jogok tisztelete. Külön rész szól az áruk mozgásáról, a társaságok
letelepedésének, illetve a szolgáltatások nyújtásának szabályairól. A Megállapodások
kiterjednek a gazdasági együttműködés részleteire, külön részletezve az egyes, a
Megállapodások szempontjából releváns közösségi politikákat. Ezt követik az intézményi,
általános és záró rendelkezések.
A Megállapodás összesen IX címből, 100. cikkből, szerves részét képező 3 mellékletből és
egy Jegyzőkönyvből áll. Ehhez kapcsolódik még 5 együttes nyilatkozat és a francia kormány
nyilatkozata.
A Megállapodások mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet
töltenek be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai
párbeszéd intézményesítésével hozzájárulnak az adott harmadik állam demokratikus
fejlődéséhez, és a segítik a kapcsolatok elmélyítését.
A törvénytervezet részét képezik a 10 új tagállam 2004-es, illetve a bolgár-román 2007-es
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek is. Tekintve, hogy ezen jegyzőkönyvek is
elválaszthatatlan részét képezik a megállapodásnak, így azokat is ki kell hirdetni.
53
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3. és 5. §-hoz
A Megállapodás és a jegyzőkönyvek tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja
értelmében törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a 9. §-ra figyelemmel a
Megállapodás kihirdetése törvénnyel történik.
A 2., 4. és 6. §-hoz
A Megállapodás összesen IX címből, 100. cikkből, szerves részét képező 3 mellékletből és
egy Jegyzőkönyvből áll. Ehhez kapcsolódik még 5 együttes nyilatkozat és a francia kormány
nyilatkozata. Az 1. cikk meghatározza az Európai Unió és a Kazah Köztársaság közötti
partnerség célkitűzéseit:
-	megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget
nyújt politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére;
-	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és harmonikus gazdasági kapcsolatok
előmozdítása, s ez által a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése;
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és
kulturális együttműködés alapjának megteremtése;
-	a Kazah Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés
befejezésére irányulnak.
Az I. cím (2-3 cikk) tartalmazza az Általános elveket. Felsorolja az EK és a Kazah
Köztársaság bel- és külpolitikájának, valamint partnerségének lényeges alkotóelemeit,
irányadónak tekintendő elveit és szempontjait.
A II. cím (4-7 cikk) taglalja a politikai párbeszéd kereteit. Kitér a politikai párbeszéd
kialakítandó, többek között miniszteri szintű, parlamenti, diplomáciai stb. formáira.
A III. cím. (8-18. cikk): Áruforgalom. Az áruk és szolgáltatások behozataláról, kiviteléről,
vámkezeléséről, fizetési módjáról, értékestéséről, a legnagyobb kedvezmény elvének
kölcsönös biztosításáról, a vonatkozó szabályok és előírások alkalmazásáról, a
kishatárforgalom megkönnyítéséről, továbbá a nukleáris anyagok esetleges kereskedelmének
szabályairól szól.
A IV. cím. (19-42. cikk) Az üzleti vállalkozásokat és a befektetést érintő rendelkezések. 1.
Fejezet: munkaügyi feltételek. A 19-22. cikk a kölcsönös munkavállalási feltételeket
szabályozza. A 22. cikk értelmében az együttműködési tanácsnak kell ajánlásokat tenni a 19.,
a 20. és 21. cikk végrehajtására. 2. Fejezet: a társaságok letelepedését és működését érintő
feltételek, illetve a társaságok létrehozásával és működtetésével kapcsolatos fogalmak a 23-
29. Cikkben kerülnek meghatározásra. 3. Fejezet: határokon átnyúló szolgáltatásnyújtás a
közösség és a kazah köztársaság között. Ennek a fejezetnek a 30-33. cikke a felek közötti
szárazföldi, tengeri-folyami szállítási/szállítmányozási szolgáltatások nyújtását szabályozza.
Iv. Fejezet: általános rendelkezések. A fejezethez tartozó 34-40. cikk a kazah társaságok
közösségi leányvállalatainál vagy fióktelepeinél, a közösségi társaságok kazah
leányvállalatainál vagy fióktelepeinél, a kazah társaságoknál vagy kazah társaságok közösségi
leányvállalatainál vagy fióktelepeinél alkalmazandó, illetve foglalkoztatandó
személyekre/munkavállalókra vonatkozó feltételekről, jogszabályokról, ideiglenes
munkaszerződésekről szól. V. Fejezet. Folyó fizetések és tőke a 41. cikk a közösségben és a
kazah köztársaságban honos személyek közötti, az áruforgalommal, valamint a szolgáltatások
54
és személyek mozgásával összefüggő, a megállapodás rendelkezéseivel összhangban
teljesítendő folyó fizetésekről rendelkezik. VI. Fejezet. A szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdon oltalma. Erről szól a 42. cikk.
Az V. cím (43. cikk) a Jogalkotási együttműködés szabályait rendezi.
A VI. cím (44-70. cikk) Gazdasági együttműködés. A 44. cikk a gazdasági, a 45. cikk az
ipari, a 46. cikk a beruházás-fejlesztés és beruházás-védelem, a 47.cikk a közbeszerzés
kérdéséről, a 48. cikk a szabványok és megfelelőség-értékelése terén folytatandó
együttműködésről rendelkezik. A 49. cikk a bányászati és nyersanyag-együttműködésről, az
50.	cikk a műszaki-tudományos együttműködésről, az 51. cikk az oktatási és szakképzési, az
52.	cikk a mezőgazdasági és az agráripari együttműködésről, az 53. cikk az energetikai
együttműködésről és energiapolitikáról, az 54. cikk a környezetvédelmi, katasztrófavédelmi
és vonatkozó jogalkotási, az 55. cikk a közlekedési, közúti, vasúti, légi, vízi
közlekedési/szállítási együttműködésről, ezen belül a kombinált szállítások támogatásáról és
fejlesztéséről, valamint a közös kutatások és fejlesztések támogatásáról, a privatizációs
programokban való részvételről szól. Az 56. cikk szerint a felek szem előtt tartva a közösség,
annak tagállamai és az európai űrügynökség hatásköreit, indokolt esetben elősegítik a hosszú
távú együttműködést a polgári űrkutatás, a fejlesztés és a kereskedelmi alkalmazások
területén. Különös figyelmet fordítanak az űrtevékenységeik egymást kiegészítő jellegét teljes
mértékben kihasználó kezdeményezésekre. Az 57. cikk a postai szolgáltatások és távközlés
terén megvalósítandó együttműködésről, az 58. cikk a banki-pénzügyi szolgáltatási
együttműködésről, az 59. cikk a pénzmosás elleni fellépésről, a 60. cikk a területfejlesztési, a
területrendezési együttműködésről rendelkezik. A szociális együttműködést a 61. cikk, az
idegenforgalmi együttműködést a 62. cikk szabályozza. A 63. cikk a kis- és
középvállalkozásokra, a 64. cikk az információs és kommunikációs együttműködésre, az
információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztésére, a hatékony kölcsönös
információcsere megvalósítására vonatkozik. Elsőbbséget kapnak azok a programok,
amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános közvéleményt a
közösségről és a kazah köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az adatbázisokhoz való
hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett. A 65. cikk a
fogyasztóvédelmi szoros együttműködés kialakításáról szól, amelynek az a célja, hogy elérjék
a fogyasztóvédelmi rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. A 66. cikk a vámügyi
együttműködésről rendelkezik. Célja a kazah vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez
való közelítése. A 67. cikk a statisztikai együttműködés céljait és elemeit határozza meg, a 68.
cikk a közgazdaságtudományi együttműködés ösztönzését és felgyorsítását szorgalmazza, a
69.	cikk a kábítószer-csempészet elleni közös fellépésről, együttműködésről, konzultációkról,
a 70. cikk az illegális tevékenységek megelőzése terén folytatandó együttműködésről, szól.
A VII. cím (71. cikk) Kulturális együttműködés a 71. Cikk a felek kulturális
együttműködéséről rendelkezik.
A VIII. cím (72-75. cikk) a felek közötti Gazdasági együttműködés kérdéseit rendezi. A
cikkek a kazah gazdasági transzformációhoz nyújtandó ideiglenes pénzügyi támogatásról,
vonatkozó programok működtetéséről, továbbá a tagállamoktól, más országoktól és
nemzetközi szervezetektől, például a nemzetközi újjáépítési és fejlesztési banktól, valamint az
európai újjáépítési és fejlesztési banktól származó hozzájárulások lehetőségéről szólnak.
A IX. cím (76-100. cikk) tartalmazza az Intézményi, általános és záró rendelkezéseket. A
megállapodás érvényesítésével kapcsolatosan többek között arról rendelkezik, hogy a
megállapodással együttműködési tanács jön létre, amely felügyeli a megállapodás
végrehajtását. Az együttműködési tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal.
Az együttműködési tanács eljárási szabályzatában meghatározza az együttműködési bizottság
feladatait, amelyek magukban foglalják az együttműködési tanács üléseinek előkészítését és a
bizottság működésének módját. A megállapodást egyrészről azokon a területeken kell
55
alkalmazni, amelyeken az európai közösséget, az európai szén- és acélközösséget, valamint az
európai atomenergia-közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a
szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről a kazah köztársaság területén. A
megállapodás letéteményese az európai unió tanácsának főtitkára. A megállapodást a felek
saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A megállapodás az azt a napot követő második
hónap első napján lép hatályba, amelyen a felek értesítik az európai unió tanácsának főtitkárát
az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről. Hatálybalépésétől, a kazah köztársaság
és a közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e megállapodás lép az európai gazdasági
közösség, az európai atomenergia-közösség és a szovjetunió között brüsszelben, 1989.
december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi
együttműködésről szóló megállapodás helyébe. A megállapodás az első alkalommal 10 évre
jött létre, időbeli hatálya évről évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az egyik fél a
lejárat előtt hat hónappal írásban értesíti a másik felet a megállapodás felmondásáról.
A Megállapodáshoz kapcsolódik a Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös
vámügyi segítségnyújtásról, amely 15 cikkből áll. A Jegyzőkönyv keretein belül a felek
segítenek egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a
vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában. A
Jegyzőkönyv alkalmazásában illetékes közigazgatási hatóságoknak a jegyzőkönyvben
meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazniuk. A 3-5. cikk rendelkezik a
jogsegélyről megkeresés alapján, az önkéntes jogsegélyről, a kézbesítésről, valamint az
értesítésről.
A 7. cikk a megkeresések végrehajtásáról tartalmaz rendelkezéseket, a 9. cikk taglalja a
jogsegélynyújtás korlátait, megjelölve a jogsegélynyújtási kötelezettség alóli kivételeket.
A 14. cikk rendelkezik arról, hogy a felek a jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Kazah
Köztársaság központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának
illetékes szolgálatait, és, adott esetben, a tagállamok vámhatóságait bízzák meg.
A 15. cikk szerint a jegyzőkönyv kiegészíti és nem akadályozza bármely kölcsönös
segítségnyújtási megállapodás alkalmazását, amely egy vagy több tagállam és a Kazah
Köztársaság között került vagy kerülhet megkötésre. A Kazah Köztársaság és az Európai
Unió egy vagy több tagállama között létrejött kölcsönös jogsegélyre vonatkozó
megállapodások nem érintik azokat a közösségi rendelkezéseket, amelyek az Európai
Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között az
esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett információk közlését szabályozzák.
Az Európai Unió 2004-es bővítésének figyelembevételére tekintettel a Megállapodáshoz
kiegészítő jegyzőkönyvek tartoznak. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében
foglalt Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdése, második albekezdése alapján az Európai
Unió tagállamai nevében az Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvet kötött a Kazah
Köztársasággal, amely révén az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok, köztük a
Magyar Köztársaság, részes feleivé váltak az Európai Közösségek és a tagállamok, valamint a
Kazah Köztársaság között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásnak.
Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv által a Magyar Köztársaság a Megállapodásban részes
féllé vált, szükséges mind a megállapodás, mind a Jegyzőkönyv kihirdetése. Az 1.
Jegyzőkönyvet Kazahsztán, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsának
képviselői 2004. április 30-án írták alá, az 2006. június 1-től alkalmazandó. Továbbá, mivel
Bulgária és Románia csatlakozásával újabb módosításra került sor a megállapodásban,
szükséges a két új tagállam csatlakozása fényében létrehozott jegyzőkönyv kihirdetése is.
56
Az 1. Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott
tagállamok a Partnerségi és Együttműködési megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk arról rendelkezik, hogy tekintettel az Európai Unión belül lezajlott intézményi
változásokra, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a
megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai
Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek.
A 3. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 4. cikk
pedig a lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 5. cikk a hatályba lépést kérdését
rendezi, míg a 7. cikk a nyelvi változatokról szól.
A 2. Jegyzőkönyvet 2008. szeptember 16-án írták alá. Ez a Jegyzőkönyv nagyban követi az 1.
Jegyzőkönyv felépítését.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy Románia és Bulgária az euro-mediterrán
megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 3. cikk
pedig a lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 4. cikk a hatályba lépést kérdését
rendezi, melynek megfelelően a 2. Jegyzőkönyvet 2007. január 1-től ideiglenesen alkalmazni
kell, míg a 6. cikk a nyelvi változatokról szól.
A 7. §-hoz
Tekintve, hogy a 2. Jegyzőkönyv még nem lépett hatályba, így ennek hatályba lépését
megfelelően rendezni kell. A 2. Jegyzőkönyvet ideiglenesen kell alkalmazni a hatályba
lépésig.
A 8. §-hoz
Mivel a Megállapodás, illetve az 1. Jegyzőkönyv már hatályban vannak, így annak csak
kihirdetése szükséges. Ennek megfelelően a 8. § alapján a törvény megfelelő paragrafusai a
kihirdetést követő napon hatályba lépnek. Ugyanakkor ahhoz, hogy a 2. jegyzőkönyvet
ideiglenesen alkalmazni lehessen, szükséges annak szövegét tartalmazó 5. és 6. §-ok belső
jogi szempontból való hatályba léptetése.
57