﻿Fidesz — Magyar Polgári Szövetség
Képviselőcsoportja
Országgyűlési Mh
Írom*
Éfkaeetí: 2018 DEC 1 o.
T/..........számú
törvényjavaslat
az egyes energetikai témájú törvények valamint az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról
Előterjesztő:
Kósa Lajos
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Schmidt Csaba
országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Budapest, 2010. december
2010. évi.... törvény
az egyes energetikai témájú törvények valamint az épített környezet alakításáról és védelméről
szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról
1.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
l-§
(1)	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés j) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény hatálya alá tartozik:]
,j) a bányászati hulladék kezelése; ”
(2)	A Bt. 20.§-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Ha a Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 80 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a
(3)	bekezdés a), bb) és c) pontok szerinti bányajáradék mértéke 3-3 százalékponttal emelkedik. Ha a
Brent kőolaj tőzsdei jegyzésárának havi átlaga a 90 USD/bbl árat eléri vagy meghaladja, a (3)
bekezdés a), bb) és c) pontok szerinti bányajáradék mértéke további 3-3 százalékponttal emelkedik.
A (3) bekezdés ba) pont szerinti bányajáradék mértéke akkor emelkedik az előbbiek szerint, ha P: az
1996.	novemberben kötött hosszú távú import szerződés alapján a földgázellátásról szóló 2003. évi
XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő, vagy jogutódja által vásárolt földgáz számlával
igazolt, tárgyévet megelőző éves átlagára. A miniszter - az adópolitikáért felelős miniszterrel
egyetértésben - ásványvagyon-gazdálkodási vagy egyéb közérdekből a bányajáradék mértékét
csökkentheti. ”
(3)	A Bt. 41. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A bányafelügyelet azt a jogi vagy természetes személyt, valamint jogi személyiség nélküli gazdasági
társaságot, aki vagy amely jogosulatlanul bányászati tevékenységet végez vagy végeztet, bírsággal
sújthatja és eltiltja a tevékenység folytatásától, valamint kötelezi a jogosulatlanul kitermelt érték
megfizetésére. Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki]
,,d) bányászati hulladékot engedély nélkül kezel, tárol.”
(4)	A Bt. 43. § (9) bekezdés második és harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„A bányafelügyelet részére felügyeleti tevékenységéért a bányatelek jogosítottja, a földgáztárolói, -
szállítói és elosztói, PB-gáz forgalmazói engedélyes, valamint a bányászati hulladék kezelője
felügyeleti díjat köteles fizetni. A felügyeleti díj éves mértéke a bányatelekből a tárgyévet megelőző
évben kitermelt ásványi nyersanyag bányajáradék-köteles része értékének 0,4 %-a, engedélyes
tevékenység esetében a tárgyévet megelőző évi árbevétel 0,4 %-a, valamint amennyiben a bányászati
2
hulladék kezelője a bányavállalkozótól eltér, akkor a bányászati hulladék kezelőjének tevékenysége
tárgyévet megelőző évi árbevételének 0,04 %-a. ”
(5)	A Bt. 43/B. § (6) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A bányafelügyelet]
„ e) a bányászati hulladék kezelésével kapcsolatos döntését környezet- vagy természetvédelmi okból
vagy a személy- és vagyonbiztonság érdekében ”
[fellebbezésre tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilváníthatja.]
(6)	A Bt. 44. § (1) bekezdés n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik - figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra-:]
,,n) a bányászati hulladék kezelése, és az ehhez szükséges létesítmények és berendezések építése,
használatbavétele és üzemeltetése, valamint bezárása és utógondozása. ”
(7)	A Bt. 49. §-a a következő 43. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„43. „Bányászati hulladéka bányászati tevékenység során keletkező hulladék, valamint a bauxit
feldolgozása során keletkező vörösiszap. ”
(8)	A Bt. 50/A. § (2) bekezdése a következő m) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter]
,,m) a bányászati hulladékok kezelésére vonatkozó részletes szabályok ”
[rendeletben történő megállapítására.]
(9)	A Bt. 51. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
,,c) az Európai Parlament és a Tanács 2006. március 15-i 2006/2 l/EK irányelve az
ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/3 5/EK irányelv
módosításáról (3. cikk 3. és 8. pontja, 7. cikk, 11-12. cikk, 14. és 19. cikk), a törvény 1. §, 2. §, 16. §,
19. §, valamint a 41. § (1) bekezdés d) pontja, 43/B. § (6) bekezdés e) pontja, 44. § (1) bekezdés n)
pontja, 49. § 43. pontja, 50/A. § (2) bekezdés m) pontja. ”
2.§
A Bt. 20. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontjában a „P: az 1996. novemberben kötött hosszú távú
import szerződés” szövegrész helyébe a „P: hatósági áron értékesített földgáz esetén az egyetemes
szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz mennyiségéről és
áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló külön jogszabályban
3
megállapított hatósági ár, szabadáras értékesítés esetén az 1996. novemberben kötött hosszú távú
import szerződés” szöveg lép.
3.§
A Bt. 50. § (11) bekezdése a következő rendelkezéssel egészül ki:
„(11) E törvénynek az egyes energetikai témájú törvények valamint az épített környezet alakításáról és
védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosításáról szóló 2010. évi .... törvény 1. § (4)
bekezdésével megállapított 43. § (9) bekezdésében meghatározott bányavállalkozónak nem minősülő
bányászati hulladék kezelő felügyeleti díj fizetési kötelezettsége első alkalommal 2012. január 1.
napján keletkezik. ”
4-§
Hatályát veszti a Bt. 20.§ (3) bekezdés h) pontját követő záró szövegrész.
2.	Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
5-§
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 18. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„18. Sajátos építményfajták: többnyire épületnek nem minősülő, közlekedési, hírközlési, közmű- és
energiaellátási, vízellátási és vízgazdálkodási, bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék
kezelésével kapcsolatos, atomenergia alkalmazására szolgáló, valamint a honvédelmi és katonai,
továbbá a nemzetbiztonsági célú, illetve rendeltetésű, sajátos technológiájú építmények (mérnöki
létesítmények), amelyek létesítésekor - az építményekre vonatkozó általános érvényű
településrendezési és építési követelményrendszeren túlmenően - eltérő, vagy sajátos, csak arra a
rendeltetésű építményre jellemző, kiegészítő követelmények megállapítására és kielégítésére van
szükség. ”
3. A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
6. §
A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 140. §-a a következő
(5)	bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban:
Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek a különadót
nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra. Ebből következően
a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve
semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét
a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.”
4
7-§
A VET. 170. § (1) bekezdés 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„24. a megújuló energiaforrásból, a hulladékból nyert energiából és a kapcsolt energiatermelésből
származó villamos energia eredetét igazoló bizonyítványra, a bizonyítvány kiadására, az ilyen
energiaforrásból termelt villamos energiát értékesítő termelők beszámolási és adatszolgáltatási
kötelezettségére, valamint a zöld bizonyítványra és a kapcsolt bizonyítványra vonatkozó részletes
szabályokat, továbbá a zöld bizonyítvány-rendszer és a kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésének
időpontját, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
8.§
(1)	A VET. 171. §-a következő (5a)-(5e) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény, valamint az annak felhatalmazása alapján
kiadott, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabály alapján a
hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvétel keretében történő értékesítésére jogosult
villamosenergia-termelő kérelmére a Hivatal a kötelező átvétel időtartamát az e bekezdés szerinti
feltételek teljesülése esetén 2012. december 31-ig meghosszabbítja és a kötelező átvétel alá eső
villamos energia mennyiségét meghatározza. A kötelező átvétel alá eső villamos energia mennyiségét
a Hivatal a kérelem benyújtását megelőző két naptári évre vonatkozó villamosenergia-termelési adatok
súlyozott átlaga alapján határozza meg. A meghosszabbítás feltétele, hogy
a)	a lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára szolgáló távhő célú hőenergia,
illetve külön kezelt intézmény ellátásának céljára szolgáló hasznos hőenergia értékesítésének aránya a
kérelem benyújtását megelőző két naptári évre vonatkozóan elérje a 35%-os arányt,
b)	a termelő legfeljebb a 2010. december 1-jén alkalmazott hőenergia értékesítési átlagárát
alkalmazza 2011. június 30-ig, és
c)	legkésőbb 2011. december 31-ig a termelő kapacitását alkalmassá teszi az 5. § (1)
bekezdése szerinti erőmüvi teljesítőképesség felajánlására és a hőfogyasztáshoz nem kötött működésre
is. A lakossági távhő célra vagy külön kezelt intézmény céljára szolgáló távhő célú hőenergia, vagy
külön kezelt intézmény ellátásának céljára szolgáló hasznos hőenergia-értékesítés arányának a
kötelező átvétel meghosszabbított időtartama alatt minden naptári évben el kell érnie a 35%-ot. A
feltételek teljesülését a Hivatal ellenőrzi.
(5b) A villamosenergia-termelők a kötelező átvétel (5a) bekezdés szerinti meghosszabbítása iránti
kérelmüket legkésőbb 2011. január 31-ig nyújthatják be a Hivatalhoz, a kérelmet a Hivatal 2011.
április 15-ig elbírálja. A kérelem elbírálásáig a kérelmező 2010. december 31-én fennálló értékesítési
jogosultsága alapján jogosult a kötelező átvétel keretében villamos energiát értékesíteni. Amennyiben
a Hivatal a kérelmet elutasítja, azon termelők által termelt, 2011. január 1-jét követően a kötelező
átvétel keretében értékesített villamos energia vonatkozásában, amely termelők kötelező átvételi
rendszerben történő értékesítési jogosultsága 2011. január 1-jén megszűnt, a Hivatal az átvételi
kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön jogszabályban meghatározott, a kötelező
átvételi rendszerben a jogszabályi feltételeknek nem megfelelően értékesített villamos energiára
vonatkozó rendelkezések szerint jár el.
5
(5 c) Az (5) bekezdés, valamint az (5 a) és (5b) bekezdés szerinti meghosszabbított a kötelező átvétel
keretében történő értékesítésre kerülő, hővel kapcsoltan termelt villamos energia 2011. január 1-jétől
hatályos csúcsidőszaki átvételi árát és völgyidőszaki átvételi árát úgy kell megállapítani, hogy az 15%-
kal alacsonyabb legyen, mint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló külön
jogszabály 2010. december 1-jén hatályos rendelkezései szerint 2011. január 1-jére számított átvételi
árak.
(5d) Az (5a) bekezdés szerinti meghosszabbítás alapján a kötelező átvétel keretében történő
értékesítésre kerülő, hővel kapcsoltan termelt villamos energia csúcsidőszaki átvételi árát és
völgyidőszaki átvételi árát úgy kell megállapítani, hogy annak 2012. január 1-jétől hatályos értéke
30%-kal alacsonyabb legyen, mint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló
külön jogszabály 2010. december 1-jén hatályos rendelkezései szerint 2012. január 1-jére számított
átvételi árak.
(5e) Az (5a) és (5b) bekezdés szerint a kötelező átvételi jogosultság meghosszabbítását kérelmező, a
kötelező átvétel keretében értékesítő termelő a kérelem (5b) bekezdés szerinti elbírálásáig az átvételi
kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkor tagja marad, azzal hogy
vonatkozásában nem alkalmazhatók az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia átvételéről szóló
külön jogszabályban meghatározott, havi termelési menetrenddel kapcsolatos szankciók a januári
termelési menetrend vonatkozásában, amennyiben az (5b) bekezdés szerinti kérelem hiányában 2010.
december 31-én megszűnt volna jogosultsága a kötelező átvétel keretében történő értékesítésre. ”
(2)	A VET. 171. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A bevezetés időpontjának megállapításakor figyelembe kell venni
a)	a megújuló energiaforrást és a hulladékból nyert energiát felhasználó erőművek
teljesítőképességét annak érdekében, hogy az általuk kibocsátott zöld bizonyítványok megfelelő
kínálatot biztosítsanak a villamosenergia-vásárlók részére, és
b)	a zöld bizonyítvány-rendszer nemzetközi tapasztalatait. ”
(3)	A VET. 171. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A 9. § szerinti kötelező átvételi rendszer mellett a Kormány a Hivatal javaslatára dönt a külön
jogszabályban meghatározott kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetéséről. A kapcsolt bizonyítvány-
rendszer szabályozására a Hivatal 2011. szeptember 1-jéig javaslatot tesz a Kormány számára. A
Kormány e bekezdés szerinti, kapcsolt bizonyítvány-rendszer bevezetésével kapcsolatos döntése nem
érintheti a döntés meghozatalát megelőzően a Hivatal által kiadott határozatokban meghatározott
átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiséget, az átvétel időtartamát és az (5) bekezdés
szerinti szerződések érvényességét. ”
9-§
A VET. 171. § (5) bekezdésében a ,jelen bekezdés szerinti meghosszabbítás” szövegrész helyébe a
Jelen, illetve az (5a) bekezdés szerinti meghosszabbítás” szöveg, 171. § (8) bekezdésében a „zöld
bizonyítvány- és kapcsolt bizonyítvány-rendszer” szövegrész helyébe a „zöld bizonyítvány-rendszer”
szöveg, az „az (5)-(6) bekezdés” szövegrész helyébe az „a (6) bekezdés” szöveg lép.
6
4. Az földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
10.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: GET.) 103. § (5) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(5) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban:
Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek, valamint a
termelő a különadót nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra.
Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül
vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az
adókötelezettség terhét a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.”
11. §
A GET 105. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A rendszerhasználati díjaknak, a csatlakozási díjnak és a külön díj ellenében végezhető egyéb
szolgáltatások díjainak meg kell felelniük az átláthatóság, az arányosság és a megkülönböztetés-
mentesség elvének. Nem sérti a megkülönböztetés-mentesség elvét az, ha az egyetemes szolgáltatásra
jogosult fogyasztók az önálló érdekérvényesítő képesség terén fennálló, a többi felhasználóhoz képest
hátrányosabb helyzetének ellensúlyozása érdekében a rendszerhasználati díjak az egyetemes
szolgáltatásra jogosultak részére differenciáltan kerülnek meghatározásra. ”
12.	§
A GET 141. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Ezen § alapján kizárólag ellátás típusú szerződés köthető. A 141. § és a 141/A. § alkalmazásában
az ellátás típusú szerződés olyan szerződés, amely a földgázpiaci egyetemes szolgáltatáshoz
kapcsolódó árak képzéséről szóló jogszabály szerinti árak közül a földgáz árát, a földgázszállítási és a
földgáztárolási díjat, a nagykereskedői árrést, valamint a mobilgáz-finanszírozási költséget
tartalmazza, és amely alapján a Get. szerinti közüzemi nagykereskedő forrásaival rendelkező
kereskedő (a továbbiakban: volt közüzemi nagykereskedő) az egyetemes szolgáltatás keretében
földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a vásárló mindenkori
igénye alapján szolgáltatja a földgázt. Az ellátás típusú szerződés keretében egyetemes szolgáltatási
célra földgázt vásárló szerződő fél mindenkori igénye szerint kell átadni a földgáz mennyiséget, akkor
is, ha az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás mennyiségét meghatározó
miniszteri rendeletben meghatározott mennyiség az igényelt földgáz mennyiségnél kevesebb.”
13.	§
A GET 141/A. §-a a következő (13)-(17) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Az egyetemes szolgáltatók részére vételre felajánlott földgázforrás és a hazai termelésű földgáz
mennyiségéről és áráról, valamint az igénybevételre jogosultak és kötelezettek köréről szóló
rendeletben (a továbbiakban: Felajánlási rendelet) meghatározott mennyiséget a rendelet
hatálybalépését követően át kell adni a szerződő félnek. Amennyiben Felajánlási rendelet vagy annak
módosítása olyan időpontban lép hatályba, amely időpontban a szabályozási időszak már elkezdődött
7
(pl. negyedév közben), úgy a rendeletben meghatározott mennyiséget az ott meghatározott áron a
rendelet hatálybalépését követően a rendelet szerinti szabályozási időszak végéig kell átadni a
szerződő félnek; az így megadott mennyiség a szabályozási időszak fennmaradó részére vonatkozik.
A Felajánlási rendeletben vagy annak módosításában meghatározott mennyiségbe a rendelet
hatálybalépését megelőzően a szabályozási időszakban a szerződő félnek már átadott mennyiség nem
számítható be.
(14)	A Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiség a rendelet szerinti felek közötti
szerződésekben meghatározott teljes éves egyetemes szolgáltatási célra értékesített mennyiséget
csökkenti. Ebben az esetben a szerződés szerint a szerződésben megállapított földgázmennyiségnél
kevesebb földgáz átvételének esetére meghatározott szerződéses jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók.
(15)	A hatósági ár vonatkozásában a szerződésben a szerződéses árak felülvizsgálatára vagy
módosítására irányadó rendelkezések nem alkalmazhatók.
(16)	A Felajánlási rendeletben meghatározott mennyiség az egyes szerződésekben meghatározott
földgázmennyiségre vonatkozó rugalmassági szabályok figyelembevételével alkalmazandó és vehető
át a hatósági ár alkalmazásával.”
14.	§
A GET 141/B. §-a a következő (9)-(12) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges
mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgázt termelő, valamint az egyetemes szolgáltató jogosult a
Felajánlási rendeletben foglalt áron és mennyiséggel szerződését újratárgyalni és módosítani 2011.
január 1-ig. A szerződésmódosítás hatálybalépésnek napja 2011. január 1. Ezen szerződés 2011. június
30-ig nem szüntethető meg. Az e bekezdés szerinti szerződés hatálya alá tartozó földgázmennyiséget
először a szerződés hatálybalépésének napján kell nominálni.
(10)	Ha az (1) bekezdés szerinti szerződésmódosításra az (1) bekezdésben előírt határidőben nem kerül
sor, akkor a hazai termelésű földgázt termelő, valamint a vele szerződésben álló egyetemes szolgáltató
által e törvény kihirdetését megelőzően kötött szerződés a Felajánlási rendeletben meghatározott
mennyiséggel és árral módosul; a szerződésmódosítás 2011. január 1-én hatályba lép. Ezen szerződés
2011. június 30-ig nem szüntethető meg. Az e bekezdés szerinti szerződés hatálya alá tartozó
földgázmennyiséget először a szerződés hatálybalépésének napján kell nominálni.
(11)	A (9)-(10) bekezdésben meghatározott szerződésekre alkalmazni kell az ezen § (3)-(8)
bekezdéseiben foglaltakat.
(12)	A hazai termelésű földgázt termelő az ezen § alapján értékesített földgáz mennyiséget - műszaki-
biztonsági vagy technológiai probléma esetét kivéve - az 1998. január 1. előtt termelésbe állított
szénhidrogén mezőkből köteles átadni. A mezők működése során fellépő műszaki-biztonsági vagy
technológiai probléma esetén a földgázt más forrásból kell átadni, ezen mennyiségre nem vonatkozik a
103. § (2) bekezdés szerinti hatósági ár. A műszaki-biztonsági vagy technológiai probléma fennállását
a bányafelügyeletnek igazolnia kell, a bányafelügyelet az igazolást a Hivatal részére megküldi.”
15.	§
8
A GET a következő 141/C. §-al egészül ki:
„141/C. § (1) A Felajánlási rendelet 1. mellékletében foglaltak alapján 2011. első és második
negyedévére a volt közüzemi nagykereskedő ismét köteles felajánlani földgáz forrását az egyetemes
szolgáltatók részére e törvény kihirdetését követő három munkanapon belül, öt munkanapig tartó
ajánlati kötöttség mellett. A szerződést 2011. január 1-ig írásba kell foglalni. Ezen szerződés 2011.
június 30-ig nem szüntethető meg.
(2)	Az e § szerint vásárolt földgáz kizárólag az egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztók ellátására
fordítható. A Hivatal ellenőrizheti, hogy az egyetemes szolgáltató kizárólag az egyetemes
szolgáltatásra jogosultak ellátására fordította-e az ezen § szerint vásárolt földgázt.
(3)	Az újonnan kötött szerződéseket a Hivatalnak tájékoztatás céljából az aláírást követő egy
munkanapon belül meg kell küldeni.
(4)	E § alapján vásárolt mennyiség a felek közötti, e törvény hatályba lépését megelőzően kötött
szerződésekben meghatározott teljes éves egyetemes szolgáltatási célra értékesített mennyiséget
csökkenti. Ebben az esetben a szerződés szerint a szerződésben megállapított földgázmennyiségnél
kevesebb földgáz átvételének esetére meghatározott szerződéses jogkövetkezmények nem
alkalmazhatók. ”
16.	§
(1) A GET 103. § (2) bekezdésben „a 144. § (1) bekezdése szerinti földgáztermelési és
földgázszállítási tevékenységet is ellátó, vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás
földgáztermelést végző csoporttagja (a továbbiakban: termelői csoporttag) által termelt földgáz (a
továbbiakban: hazai termelésű földgáz)” szövegrész helyébe „az 1998. január 1. előtt termelésbe
állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz)” szöveg, a
107/B. § (1) bekezdésében a „termelői csoporttag” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgáz”
szöveg, a 107/B. § (2) bekezdésben a „földgáz” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgáz”
szöveg, a 107/B. § (4) bekezdésben a „földgáz-mennyiséget” szövegrész helyébe a „hazai termelésű
földgáz-mennyiséget” szöveg, a 107/B. § (5) bekezdésében, a 127. § s) pontjában, valamint a 141/B. §
(1)	és (2) bekezdésében a „termelői csoporttag” szövegrész helyébe a „hazai termelésű földgázt
termelő ” szöveg, a 119. § (2a) bekezdésében a „termelői csoporttagra” szövegrész helyébe a „hazai
termelésű földgázt termelőre” szöveg, a 127. § s) pontjában a „termelői csoporttagtól” szövegrész
helyébe a „hazai termelésű földgázt termelőtől” szöveg lép.
(2)	A GET 133. § (1) bekezdés 3. pontjában, valamint a 141/A. § (l)-(2) és (8) bekezdésében a
„földgáztárolóból és importból származó” szövegrész helyébe a „földgáztárolóból és nem
földgáztárolóból származó” szöveg lép.
5.	Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény módosítása
17.	§
(1)	Hatályát veszti az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény (a
továbbiakban: Mtv.) 51. § (3), (4) és (6) bekezdése, valamint az 57. §-a.
9
(2)	Hatályát veszti a Mtv. 51. § (7) bekezdésében az „e törvény 15. §-ával megállapított VET. 93. § (5)
bekezdésében, az e törvény 43. §-ával megállapított GET. 123. § (4) bekezdésében, valamint az”
szövegrész.
(3)	Nem lép hatályba az Mtv. 7. § (1) bekezdése, 8-23. §-a, 26. § (2) bekezdése, 27-28. §-a, 29. § (1)
és (3) bekezdése, 30-47. §-a, 49. § (2) bekezdése, 50. §-a és 53-54. §-a.
6.	Záró rendelkezések
18. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A 16. § (2) bekezdése 2011. január 1-jén lép hatályba.
(3)	E	törvény	2011.	január	2-án	hatályát	veszti.
10
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A javaslat célja a hőenergiával kapcsoltan villamos energiát termelő erőművek kötelező átvételi
jogosultságainak - a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.)
171. § (5) bekezdése alapján - 2010. december 31-ei hatállyal történő megszűnéséből eredő, a
lakosságot, valamint a külön kezelt intézményeket érintő negatív hatások kiküszöbölése illetve
mérséklése. A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása az új gázárszabályozás
alkalmazásának technikai pontosításait tartalmazza.
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) módosítását az ajkai vörösiszap
katasztrófa bekövetkezte után tapasztalt hatásköri problémák indokolják. Célszerű a bányafelügyelet
hatáskörébe telepíteni a bányászati hulladékok kezelését - beleértve a bauxit feldolgozása során
keletkező vörösiszap kezelését is -, valamint az e hulladékok kezelésére és tárolására szolgáló
létesítmények vonatkozásában az építésügyi hatósági engedélyezést. Ezzel összefüggésben módosítani
szükséges az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényt is.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A módosítás kiterjeszti a Bt. hatályát olyan módon, hogy a bauxit feldolgozása során keletkező
vörösiszapra is kiterjedjen. Emellett a módosítás az engedély nélküli bányászati hulladék kezelése -
súlyosan romboló és veszélyeztető hatására tekintettel - biztosítja az ilyen tevékenységnek az új
fogalmi körre kiterjesztett hatékony szankcionálását.
A bányászati hulladék fogalmi körének kiterjesztése a bányafelügyelet számára új engedélyezési és
felügyeleti (ellenőrzési) kötelezettségeket keletkeztet, ezért az ilyen tevékenységet végző személy is
köteles (a diszkrimináció tilalmára is figyelemmel) felügyeleti díjat fizetni.
A bányászati hulladékok kezelésével összefüggésben egyes események kapcsán szükségessé válhatnak
azonnali bányafelügyeleti intézkedések vagy eljárások, amelyek lezárását jelentő döntések
fellebbezésre tekintet nélküli végrehajthatósága környezetvédelmi vagy természetvédelmi okból
indokolt lehet. E lehetőséget teremti meg a módosítás.
A bányafelügyelet hatáskörét - a bányászati hulladék kezelés tekintetében a közelmúltban
bekövetkezett ajkai vörösiszap katasztrófa alapján levont gyakorlati tapasztalatokra figyelemmel -
szükséges kiterjeszteni a vörösiszap kezelésére is.
A módosítás a vörösiszap katasztrófára tekintettel kialakult, a fentiekben kifejtett szabályozási cél
megvalósítása érdekében meghatározza a bányászati hulladék fogalmát a bauxit feldolgozása során
11
keletkező vörösiszapra kiterjedően, valamint megadja a bányászatért felelős miniszternek a bányászati
hulladékok kezelésére vonatkozó részletszabályok megalkotásához szükséges felhatalmazást.
A módosítás egy másik eleme, hogy a hatósági árral érintett földgáz mennyiség vonatkozásában a
bányajáradék fizetésének alapját a hatósági árhoz köti. A hatósági ár függetleníti a piaci folyamatoktól
az árak alakulását, ezért indokolt, hogy a nemzetközi piac alakulását reprezentáló Brent felár se
kerüljön megfizetésre a hatósági áralkalmazási körben.
A 2. §-hoz
A Bt. 1. § szerinti módosításával kapcsolatos pontosító rendelkezések.
A 3. §-hoz
Az 1. § szerinti módosítás következtében szükségessé vált átmeneti rendelkezés.
A 4. §-/toz
A Bt. 1. § szerinti módosításához kapcsolódó hatályon kívül helyező rendelkezés.
Az 5. §-hoz
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény módosítása
pontosítja, kiterjeszti a sajátos építményfajták fogalmát a bányászat vonatkozásában olyan módon,
hogy az eddig csak a „bányaműveléssel” kapcsolatos építmények tartoztak e körbe, a módosítás révén
a „bányászati tevékenységgel és a bányászati hulladék kezelésével” kapcsolatos építmények tartoznak
e körbe.
Az 6. §-hoz
Biztosítja, hogy a villamosenergia-ipari engedélyesekre kivetett különadót a társaságok se a
fogyasztóikra, se egymásra ne háríthassák át.
A 7. §-hoz
A módosítással összefüggésben a felhatalmazó rendelkezés pontosítása szükséges.
A 8. §-hoz
A hőenergiával kapcsoltan villamos energiát termelő erőművek VET. 171. § (5) bekezdése alapján
megszűnő kötelező átvételi értékesítési jogosultságainak hatására számos településen a lakosság,
valamint a külön kezelt intézmények hőfogyasztói eltérő mértékű, de esetenként akár jelentős mértékű
hőáremelkedéssel is szembesülhetnek. Ennek elkerüléséhez szükséges a VET. 171. § (5a) bekezdése
szerinti meghosszabbítási lehetőség (amely 2010. április 15-ig a törvény erejénél fogva, ezt követően
pedig a Hivatal határozatai alapján történik). Ez 2012 végéig a jogszabályban meghatározott arányban
lakossági fogyasztókat vagy külön kezelt intézményeket hőenergiával ellátó termelő számára lehetővé
teszi a kötelező átvétel keretében történő értékesítést, ha vállalja - a VET. 171. § (5) bekezdése
szerinti meghosszabbítást elnyerőkhöz hasonlóan -, hogy a villamosenergia-rendszer
szabályozhatóságának javítása érdekében 2011 végéig alkalmassá teszi erőművét a rugalmas
villamosenergia-termelésre és 2011. június 30-ig legfeljebb a 2010. december 1-jén érvényes
hőenergia értékesítési átlagárat alkalmazza.
12
A kötelező átvétel VET. 171. § (5a) bekezdése szerinti meghosszabbítási lehetősége altal okozott,
villamosenergia-felhasználókra háruló többletköltségek ellensúlyozása érdekében szükséges a
meghosszabbított értékesítési jogosultság alapján értékesítők átvételi árának csökkentése. A
csökkentés mértéke 2011. január 1-jétől 15 %. Ezt követően az (5a) bekezdés szerint meghosszabbított
jogosultságok tekintetében 2012. január 1-jétől ismét ugyanilyen mértékben egy következő csökkentés
is történik (az utóbbi kör számára tehát összességében 2012. januártól a 2010. december 31-én
érvényes árakhoz képest 30 % csökkentést tartalmaz a javaslat).
A javaslat rendelkezik arról, hogy kötelező átvételben részesülő termelők a kérelmük VET. 171. § (5a)
bekezdés szerinti elbírálásáig az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására
létrehozott mérlegkör tagjai maradnak.
A kötelező átvételben részesülő termelőknek egy hónappal előre meg kell becsülniük termelésüket és
az eltérés után pótdíjat fizetnek. A javaslat erre tekintettel - a felkészülés időigényét figyelembe véve
-	rögzíti, hogy azon termelőknek nem kell pótdíjat fizetniük, akik esetében a kötelező átvétel
keretében történő értékesítési jogosultság a VET. 171. § (5) bekezdése alapján 2010. december 31-én
megszűnt volna, de az (5a) bekezdése alapján mégis lehetőségük van 2011. januártól kötelező átvétel
keretében értékesíteni.
Az elmúlt évek során a magyar villamosenergia-piac szabályozásának egyik legfontosabb kihívása a
villamos energia kötelező átvétele, illetve a villamosenergia-piaci verseny összehangolása volt. A
hővel kapcsoltan történő villamosenergia-termelés terén ezen kihívásra jelenthet új megoldást a
kapcsolt bizonyítvány rendszer bevezetése. A javaslat erre tekintettel biztosítja, hogy a Magyar
Energia Hivatal javaslata alapján a Kormány megalapozott döntést hozhasson a kapcsolt bizonyítvány
rendszer bevezetéséről.
A 9. §-hoz
Pontosító jellegű módosítások, amelyek a VET. 171. § (5a) bekezdés szerinti meghosszabbítás
lehetőségével és a kapcsolt-bizonyítványok bevezetésére vonatkozó rendelkezésekkel összefüggésben
váltak szükségessé.
A 10. §-hoz
Biztosítja, hogy a gázipari engedélyesekre kivetett különadót a társaságok - a fogyasztóikon túl -
egymásra se háríthassák át.
A 11-16. §-hoz
A hatályos jogszabályok szerinti mennyiségi keretek és árak alkalmazására vonatkozó szabályok
pontosítása mind a korábbi közüzemi nagykereskedő által felajánlott, mind a hazai termelésű földgáz
esetében; továbbá az alkalmazott terminológia módosítása.
A javaslat rendelkezik arról, hogy az egyetemes szolgáltatók ellátása a hazai kitermelés során esetleg
fellépő műszaki-biztonsági vagy technológiai probléma esetén is biztosított legyen; amely problémát a
bányafelügyeletnek kell igazolnia. A bányafelügyelet a mező működésére vonatkozó megállapítást (pl.
termelés csökkentését) csak olyan konkrét estben tudja megállapítani, amely üzemzavarhoz kötődik (
magas gyűjtési nyomás, kútszerkezet meghibásodás), vagy helyszíni szemle során látható,
tapasztalható jellemző műszaki paraméter változásból valószínűsíthető, ilyen lehet a gázkút
elvizesedése vagy mezőváltás esete.
13
A 17. §-hoz
Az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII. törvény	egyes
rendelkezéseit hatályon kívül helyező, és egyes rendelkezéseinek hatályba nem lépését	előíró
rendelkezések, amelyek az Európai Unió ún. 3. energiacsomagjának teljes körű átültetését	célzó,
előkészítés alatt álló törvénymódosításra tekintettel szükségesek.
A 18. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
Budapest, 2010. december 10.
Kósa Lajos \	Schmidt Csaba
országgyűlési képviselő	országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
14
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
dr. Kövér László úr,
az Országgyűlés elnöke részére
Helyben
Önálló indítvány
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján „az egyes
energetikai témájú törvények valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló
1997.	évi LXXVIII. törvény módosításáról ” a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2010. december 10.
országgyűlési képviselő	országgyűlési képviselő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
15