﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/1941. számú
törvényjavaslat
az energetikai tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2010. december
2011. évi ... törvény
az energetikai tárgyú törvények módosításáról
1.	A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítása
1.	§
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 1. § (1) bekezdés k) pontja
helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:
[E törvény hatálya alá tartozik:]
„k) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatása,
tárolásra történő kialakítása, hasznosítása és bezárása;
l) az a)-k) pontokban felsorolt tevékenységek gyakorlásához szükséges létesítmények és
berendezések.”
2. §
A Bt. 8. § a) pontja a következő ac) alponttal egészül ki:
[A miniszter belföldi vagy külföldi jogi és természetes személyekkel, valamint ezek jogi személyiség
nélküli társaságaival kötött koncessziós szerződéssel meghatározott időre átengedheti:
a)	zárt területen]
„ac) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatását,
tárolásra történő kialakítását, hasznosítását és bezárását,”
3. §
A Bt. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Koncessziós pályázatra kijelölhető területként azt a bányafelügyelet által zárt területként
kijelölt területet lehet figyelembe venni, amelyen az adott ásványi nyersanyag előfordulása, vagy a
geotermikus energia kinyerése, vagy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas
földtani szerkezet kialakíthatósága valószínűsíthető.
(2)	A koncessziós pályázati kiírásban a miniszter azokat a zárt területeket hirdeti meg - az
érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálatokról szóló jogszabályban foglaltak figyelembevételével - ,
amelyeken az ásványi nyersanyag bányászata, vagy a geotermikus energia kinyerése energetikai
célra kedvezőnek ígérkezik, vagy az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas
földtani szerkezet kialakítása lehetséges.
(3)	Ivóvíz-, ásvány-, gyógy- és hévíz célú hasznosításra már igénybevett, valamint ivóvíz,
ásványvíz, gyógyvíz hasznosításra alkalmas rétegek, vízadók, víztestek - energetikai és ipari
eredetű szén-dioxid földtani szerkezetekben történő tárolása céljából - zárt területként nem
jelölhetők ki.”
1
4. §
A Bt. 22. § (1) bekezdésének első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:
„Zárt területen koncesszió keretében meghatározott ásványi nyersanyag vagy geotermikus energia,
valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet
kutatására a miniszter a koncessziós szerződésben kutatási jogot adományoz.”
5.	§
A Bt. a 22/B. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatásának és a
szén-dioxid földfelszín alatti tárolásának sajátos szabályai
22/C. § (1) Zárt területen koncesszió keretében az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására
alkalmas földtani szerkezet kutatására vonatkozó kutatási jog adományozására a 22. § és a 22/A. §
szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A kutatási jog a kutatási területen a bányavállalkozónak kizárólagos jogot ad az energetikai és
ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatási műszaki üzemi tervének
benyújtására, a jóváhagyott kutatási műszaki üzemi terv alapján végzett kutatására és az elfogadott
kutatási zárójelentés alapján a bányatelek megállapításának kezdeményezésére.
(3)	Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolási tevékenységet - amely magában foglalja a
szén-dioxid tárolóhelyre való szállítását és a szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetbe
történő besajtolását -, koncesszió keretében lehet gyakorolni.
(4)	Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatása, a
szén-dioxid tárolóhely kialakítása és működése során elsődlegesen a környezetvédelmi
szempontokat, valamint a műszaki-biztonsági követelményeket kell figyelembe venni.
(5)	A bányafelügyelet és a környezetvédelmi hatóság helyszíni ellenőrzések során ellenőrzi a
tárolásra vonatkozó jogszabályi előírások betartását, és a környezetre, valamint az emberi
egészségre gyakorolt hatásokat.”
6.	§
A Bt. 24. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) Szénhidrogén szállítóvezeték létesítésére vonatkozó kérelmet a szállítási rendszerüzemeltetési
engedélyes akkor nyújthat be a bányafelügyelethez, ha a Magyar Energia Hivatal által kiadott
működési engedélyében a létesítendő szállítóvezeték szerepel. A szénhidrogén szállítóvezeték
önállóan forgalom tárgya lehet.
(2)	Földgázszállító-, elosztóvezetéket, föld alatti gáztárolót a földgázellátásról szóló törvény alapján
engedéllyel rendelkező szállítási rendszerüzemeltetési, elosztói, tárolói engedélyes üzemeltethet. A
bányafelügyelet a szállítóvezeték használatba vételét engedélyező határozatában megállapítja a
vezeték biztonsági övezetét, és határidő tűzésével rendelkezik a szolgalom alapításáról.”
2
7.	§
A Bt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Üzleti titokként kell kezelni a technológiai eljárásokra, a műszaki megoldásokra, a kutatási,
kitermelési tevékenységekre, a munkaszervezési és logisztikai módszerekre, továbbá a know-how-
ra vonatkozó adatokat, amelyek, megismerése az üzleti tevékenység végzése szempontjából
aránytalan sérelmet okozna
a)	a kutatási jog jogosultja által a kutatási zárójelentésben és egyéb módon szolgáltatott adatok
esetén a kutatási jogosultság időtartama alatt, valamint
b)	a bányavállalkozó által a kutatási zárójelentésben, készletszámítási jelentésben és egyéb
módon szolgáltatott adatok esetén a bányabezárási terv (42. §) jóváhagyásáig, bányatelek-
megállapítás, vagy geotermikus védőidom kijelölés hiányában a kutatási zárójelentés
elfogadását, továbbá egyéb esetben az adatszolgáltatási kötelezettség keletkezését követő egy
évig.
(3 a) Nem tartozik az üzleti titok körébe
a)	az elvégzett kutatások helyére,
b)	a kutatási adatok birtokosára,
c)	az éves kitermelt ásványi nyersanyag mennyiségére, minőségére,
d)	a kitermelés helyére, valamint
e)	a befizetett bányajáradék mértékére
vonatkozó információ.”
8.	§
A Bt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az állami földtani feladatokat ellátó szerv vezeti az állami ásványi nyersanyag és geotermikus
energiavagyon, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxidot tároló földtani szerkezetek
nyilvántartását, amelyekkel kapcsolatban a jogosult kérelmére, külön jogszabályban meghatározott
díjazásért, igazolást ad ki.”
9.	§
A Bt. 26. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ásványi nyersanyagot feltárni és kitermelni, szénhidrogén, valamint energetikai és ipari
eredetű szén-dioxid felszín alatti tárolására földtani szerkezetet hasznosítani a föld felszínének és
mélyének e célra elhatárolt részén (a továbbiakban: bányatelek) szabad.”
10.	§
A Bt. a következő 28/B. §-sal egészül ki:
„28/B. § (1) A bányafelügyelet jóváhagyása szükséges a földgázellátásról szóló törvény alapján
szállítási rendszerüzemeltetési, a földgázelosztási és a földgáztárolási működési engedéllyel
3
rendelkező szervezet (engedélyes) e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységei egyes
elemeinek más személy általi végzéséhez (a továbbiakban: kiszervezés).
(2)	A kiszervezés engedélyezése során a bányafelügyelet nem hagyhat jóvá olyan ügyletet, amely
azt eredményezi, hogy az e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységek felügyelete és az
üzemeltetés irányítása kikerül az engedélyes saját szervezetéből.
(3)	A kiszervezett tevékenységek esetében a kiszervezést végző engedélyes úgy felel a
jogszabályokban foglalt - az e törvény hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységekhez kapcsolódó
-	kötelezettségei teljesítéséért, mintha a kiszervezett tevékenységet maga végezné.”
11.	§
A Bt. 38/C. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38/C. § (1) Az elosztóvezeték idegen ingatlanon történő elhelyezésére, illetve üzemeltetésére,
kártalanítás ellenében, az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa javára a bányafelügyelet a
biztonsági övezet mértékének megfelelően vezetékjogot állapíthat meg, ha az ingatlan használatát
az lényegesen nem akadályozza.
(2)	A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet - a (3) bekezdésben foglaltak
kivételével - megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő
bejegyzése iránt.
(3)	Vezetékjog az ingatlan tulajdonosának az engedélyessel, vagy az elosztóvezeték tulajdonosával
kötött megállapodásában is alapítható. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését
ebben az esetben az engedélyes vagy az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni. A vezetékjog a
gázelosztó-vezeték mindenkori engedélyesét vagy tulajdonosát illeti meg, és az ingatlant terheli.
(4)	A vezetékjog a jogerős határozat, illetve a tulajdonos hozzájárulása alapján a bejegyzés előtt is
gyakorolható. Amennyiben az ingatlantulajdonos az elosztóvezeték elhelyezéséhez hozzájárult, a
tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.”
(5)	Az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a)	az elosztóvezetéket - a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt - elhelyezheti és üzemeltetheti,
b)	az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja,
c)	a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet, fákat, bokrokat, azok ágait,
gyökereit eltávolíthatja,
d)	a miniszternek a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az elektronikus hírközlésért
felelős miniszterrel együttesen kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas
létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.
(6)	A bányafelügyelet határozatával alapított vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az
elosztóvezeték tulajdonosa a (5) bekezdés a) pontjában meghatározott létesítményeket az
engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja. A
vezetékjog megszűnését az engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosa az azt követő 30 napon
belül köteles bejelenteni a bányafelügyeletnek. A bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését az
engedélyes, illetve az elosztóvezeték tulajdonosának bejelentése, vagy annak hiányában az
ingatlantulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése alapján hivatalból
határozatban állapítja meg.
4
(7)	A vezetékjog megszűnése esetén a bányafelügyelet a vezetékjog megszűnését megállapító
jogerős és végrehajtható határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-
nyilvántartásból történő törlése iránt.”
12.	§
A Bt. 41. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Jogosulatlanul az folytat bányászati tevékenységet, aki]
„d) bányászati koncesszió nélkül vagy az abban foglaltaktól eltérően energetikai és ipari eredetű
szén-dioxidot földtani szerkezetbe sajtol.”
13.	§
A Bt. 44. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bányafelügyelet hatáskörébe tartozik -figyelemmel a 43. § (3) bekezdésében foglaltakra —:]
„f a szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani
szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása és hasznosítása, az ehhez szükséges létesítmények
és berendezések építése, használatbavétele, üzemeltetése, bezárása,”
14.	§
(1)	A Bt. 49. § 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„4. „Bányászat (bányászati tevékenység)”: ásványi nyersanyagok kutatása, feltárása és kitermelése,
az e tevékenységek során keletkező hulladékok kezelése, valamint az ásványvagyon-gazdálkodás.
Bányászati tevékenységnek minősül:
a)	a kitermelt ásványi nyersanyag helyben végzett előkészítése, osztályozása, a szénhidrogén-
bányászatban elsődleges feldolgozása,
b)	a haszonanyagok helyben végzett készletezése,
c)	a bánya szüneteltetése, bezárása, a szénhidrogénmező felhagyása,
d)	a bányászati tevékenység befejezését követő tájrendezés,
e)	a szénhidrogén, valamint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani
szerkezetek kutatása, tárolásra történő kialakítása, igénybevétele és bezárása,
f)	a geotermikus energia kutatása, kinyerése és hasznosítása, továbbá
g)	az a)-f) pontokban meghatározott tevékenységek során keletkezett hulladék kezelése.”
(2)	Bt. 49. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„ 17. „Kutatás”: olyan földtani (geológiai, geofizikai, geokémiai) és mérnöki módszerekkel végzett
bányászati tevékenység, amelynek célja:
5
a)	az ásványi nyersanyagok lelőhelyének felfedezése,
b)	a felfedezett ásványi nyersanyag lelőhely lehatárolása és mennyiségi, minőségi megismerése,
továbbá
c)	a geotermikus energia földkéregbeli viszonyainak megismerése, valamint
d)	a földtani szerkezetek megismerése szénhidrogén, valamint energetikai és ipari eredetű szén-
dioxid felszín alatti tárolására való alkalmasság szempontjából.”
(3)	A Bt. 49. § 24. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„24. „Zárt terület”: meghatározott ásványi nyersanyag kutatása, feltárása, kitermelése, valamint
energetikai és ipari eredetű szén-dioxid földtani szerkezetekben történő tárolása céljából lehatárolt,
koncessziós pályázatra kijelölhető terület. Zárt területnek kell tekinteni a már megállapított
bányászati joggal fedett területeket az adott ásványi nyersanyag vonatkozásában a jogosultság
fennállása alatt. A geotermikus energia vonatkozásában zárt területnek minősül az ország egész
területén a természetes felszíntől mért 2500 m alatti földkéreg-rész.”
(4)	A Bt. 49. §-a a következő 44. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„44. „Gázüzemi tevékenység”: a földgázszállító-, elosztó vezeték és föld alatti földgáztároló
engedélyes által végzett tervezése, építése, üzembe helyezése, üzemeltetése (ellenőrzés,
karbantartás, üzemzavar elhárítás, javítás), felhagyása és elbontása, valamint a tervezés, létesítés,
üzemeltetés felügyelete.”
(5)	A Bt. 49. §-a a következő 45. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„45. „energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolóhely”: egy földtani szerkezetnek az
energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolására használt, meghatározott kiterjedésű
térrésze, az ehhez kapcsolódó felszíni és besajtoló berendezésekkel együtt.”
15.	§
A Bt. 50. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A törvény 9. §-a szerinti zárt területté történő kijelölés a folyamatban lévő eljárásokat nem
érinti.”
16.	§
A Bt. 50/A. § (1) bekezdése a következő u) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány]
„u) az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására,
tárolásra történő kialakítására, a tárolás engedélyezésére, az üzemeltetésre, az ellenőrzésre, a
bezárásra és az azt követő időszak hatósági felügyeletére, valamint a szállítóvezetékekhez és a
tárolókhoz való hozzáférésre”
6
[vonatkozó részletes szabályok rendeletben történő megállapítására.]
17.	§
A Bt. 50/A. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az állami földtani feladatokat ellátó szerv 2011. december 31. napjáig felmérést végez az
ország területén rendelkezésre álló, energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására potenciálisan
alkalmas földtani szerkezetek kapacitásáról, és ezen felmérés alapján közzéteszi e területek listáját.”
18.	§
(1)	A Bt. 50/C. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„50/C. § (1) A 2004. január 1-jét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett
földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítását
követően, annak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a
bányafelügyelet gázelosztó-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye
alapján kerülhet sor. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a
határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által
záradékolt változási vázrajzot is.
(2)	A 2004. január 1 -ét megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett
földgázelosztó-vezetékek tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a szolgalmi jog alapítása
nem történt meg, vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető
fel, a bányafelügyelet az érintett földgázelosztó-vezetékek tekintetében az engedélyes 2012.
december 31. napjáig benyújtott kérelmére vezetékjogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható
határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-
nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(3)	A 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett olyan gázelosztó-
vezetékek tekintetében, amelyek korábban egybefüggő telephelyen belül csatlakozó-, illetve
fogyasztói vezetékként működtek, és azok elhelyezésére vonatkozó szolgalmi jog alapítása nem
történt meg, vagy a szolgalmi jogra vonatkozó engedély nem lelhető fel, vagy az ingatlan-
nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, az engedélyes 2012. december 31. napjáig
benyújtott kérelmére a bányafelügyelet az érintett vezetékek tekintetében vezetékjogot állapít meg.
A jogerős és végrehajtható határozattal a bányafelügyelet megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a
vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(4)	A bányafelügyelet műszaki-biztonsági okokból jogosult a (3) bekezdésben meghatározott
gázelosztó-vezetékek tekintetében átalakítási kötelezettséget előírni.
(5)	A szolgalmi jog utólagos bejegyzése, vagy a vezetékjog utólagos megállapítása és bejegyzése az
ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt
jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem.”
(2)	A Bt. a következő 50/D. §-sal egészül ki:
„50/D. § (1) 2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázszállító-
vezetékek tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítását követően, annak
az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése nem történt meg, a bejegyzésre a bányafelügyelet
földgázszállító-vezetékre kiadott jogerős és végrehajtható használatbavételi engedélye alapján
kerülhet sor. Amennyiben a szolgalmi jog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz
7
mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt változási
vázrajzot is.
(2)	2004. január 1-je előtt idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett földgázszállító-
vezetékek tekintetében, amennyiben azok üzemeltetésére a szolgalmi jog alapítása nem történt meg,
vagy az (1) bekezdésben meghatározott használatbavételi engedély nem lelhető fel, a fővárosi vagy
megyei kormányhivatal az érintett földgázszállító-vezetékek tekintetében az engedélyes 2012.
december 31. napjáig benyújtott kérelmére szolgalmi jogot állapít meg. A jogerős és végrehajtható
határozattal a fővárosi vagy megyei kormányhivatal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a
szolgalmi jog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.
(3)	A szolgalmi jog utólagos bejegyzése az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és
kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére
sem.”
19.	§
A Bt. 51. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„d) Az Európai Parlament és a Tanács 2009. április 23-i 2009/31/EK irányelve a szén-dioxid
geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a
2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az
1013/2006/EK rendelet módosításáról (4. cikk 1-2. pontja, 5. cikk 2. és 4. pontja, 6. cikk 1-3.
pontja, 15.cikk, 19. cikk 1. pontja, 23. cikk, 25. cikk 1. pontja, valamint 28. cikk), e törvény 1. § (1)
bekezdés k) pontja, 9. §, 49. § 4., 17., 24., 45. pontja, 50/A. § (1) bekezdés u) pontja, 50/A. § (6)
bekezdés, 22. § (1) bekezdés, 22/C. §, 26. § (1) bekezdés, 5. § (1) bekezdés d) pontja, 8. § ac)
pontja, 44. § (1) bekezdés f) pontja, 25. § (5) bekezdés, valamint 41. § (1) bekezdés d) pontja.) ”
2.	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény módosítása
20.	§
(1)	A villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) 2. § (1)
bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazási köre kiterjed]
„d) az e törvény szerint engedélyköteles és az e törvényben szabályozott engedély nélkül végezhető
tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés
alapján végzőkre, az e törvény szerinti engedély vagy hozzájárulás iránti kérelmet benyújtókra a
kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre,
az integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra, a villamos energia felhasználókra, a villamos
energia vételezőkre, a villamosenergia-ipari vállalkozásban részesedést, befolyást vagy irányítást
szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy
előzetes hivatali hozzájáruláshoz vagy jóváhagyáshoz köti, valamint az e törvény hatálya alá eső
természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti
jogviszonyokra. ”
8
21. §
(1)	A VET 3. § a következő 4a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„4a. Biztonsági övezet: a biztonsági övezetről szóló miniszteri rendeletben a közigazgatási és
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban:
Ket.) 172. § e) pontjával összhangban megállapított földrajzi terület, amelyre a tervezett
villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték, vagy közvetlen vezeték számottevő hatást gyakorol; ”
(2)	A VET. 3. § 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 11a. ponttal
egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„11. Elsődleges energiaforrás: azon rendelkezésre álló energiaforrások gyűjtőneve, amelyek
kémiailag, fizikailag vagy nukleárisan kötött formában, megújuló vagy nem megújuló módon
tartalmaznak átalakításra alkalmas energiát, azzal, hogy villamos energia felhasználásával,
átalakításával nyert energiát tartalmazó energiaforrás nem tekinthető elsődleges energiaforrásnak;
11a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, két mérőleolvasás közötti időszak; ”
(3)	A VET. 3. §-a a következő 13a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„13a. Eredetigazolás: olyan dokumentum, amely igazolja a megújuló energiaforrásból előállított
vagy a nagyhatékonyságú, hasznos hőigényen alapuló, kapcsoltan termelt villamos energia
mennyiségét; ”
(4)	A VET. 3. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„17. Felhasználó: aki villamos energiát a saját felhasználási helyén történő felhasználás céljából
közcélú hálózatról vagy magánvezetéken keresztül nem továbbadás útján vételez; ”
(5)	A VET. 3. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„19. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok
személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét
veszélyezteti a villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása; ”
(6)	A VET. 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„22. Hálózati engedélyes: az átviteli rendszerirányító és az elosztó; ”
(7)	A VET. 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
9
„26. Hulladékból nyert energia: hulladéknak -, a környezetvédelmi és hulladékgazdálkodási
előírások betartása mellett - tüzelőanyagként történő felhasználása során nyert energia; ”
(8)	A VET. 3. §-a a következő 27a-27b. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„27a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i
139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat;
27b. Kapcsolódási pont: a magán- és a közvetlen vezeték azon pontja, amelyet a vezetéket
üzemeltető és a vételező közötti szerződésben a felek tulajdoni vagy üzemeltetési határként
megjelölnek; ”
(9)	A VET. 3.§ 28. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 28a. ponttal
egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„28. Kapcsolt bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a gazdaságilag indokolt hő-
vagy hűtési igény kielégítésére szolgáló, nagy hatékonysággal kapcsoltan termelt villamos energia
mennyiségét a kapcsoltan termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség
teljesítésére vonatkozó támogatási rendszer esetén;
28a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. § (2)
bekezdésének 7. pontja szerinti kapcsolt vállalkozás; ”
(10)	A VET. 3.§ 35. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„35. Kiszervezés: az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység egy részének az engedélyestől
eltérő más személlyel történő elvégeztetése; ”
(11)	A VET. 3.§ 38. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„38. Közvetlen vezeték: közcélúnak, magán- és termelői vezetéknek nem minősülő, országhatárt
nem keresztező vezeték, hálózati elem vagy átalakító- és kapcsoló berendezés, amely közcélú
hálózatra csatlakozó erőművet köt össze vételezővel; ”
(12)	A VET. 3.§-a a következő 42a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„42a. Leágazási pont: az átviteli vagy az elosztó hálózat azon pontja, amelyen keresztül a
csatlakozó berendezés részét képező csatlakozó vezeték e hálózathoz kapcsolódik; ”
(13)	A VET. 3. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„44. Magánvezeték: közcélúnak, termelői vezetéknek vagy közvetlen vezetéknek nem minősülő, a
csatlakozási pont után elhelyezkedő hálózati elem, vezeték, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés,
10
amely az átviteli vagy elosztó hálózathoz közvetlenül vagy közvetve kapcsolódó felhasználó vagy a
vételező ellátására szolgál; ”
(14)	A VET. 3.§-a a következő 45a. ponttal egészül ki:
[3. § E törvény alkalmazásában]
„45a. Menetrend: egy adott naptári napra a kereskedelmi szabályzatban meghatározott elszámolási
mérési időegységekre vonatkozó villamos átlagteljesítmények adatsora; ”
(15)	A VET. 3. § 47-51. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„47. Nemzeti Cselekvési Terv: a közlekedésben, a villamosenergia-fogyasztásban, a fűtésben és
hűtésben felhasznált, megújuló energiaforrásokból előállított energia 2020-as részarányaira
vonatkozó - az energiahatékonysággal kapcsolatos egyéb intézkedéseknek a végső
energiafogyasztásra gyakorolt hatásait figyelembe vevő - a Magyar Köztársaságra érvényes
célértékeket, és az e célértékek elérésére alkalmas, foganatosítandó intézkedéseket tartalmazó terv;
48.	Együttműködő villamosenergia-rendszer: legalább két, egy vagy több rendszerösszekötő
vezetékkel összekapcsolt villamosenergia-rendszer, melyből az egyik a Magyar Köztársaság (a
továbbiakban: ország) területén működik;
49.	Összekötő berendezés: több felhasználó által használt ingatlan belső vezetékhálózatának nem
az elosztó tulajdonában álló, a csatlakozási pont után lévő méretlen szakasza;
49a. Profil: statisztikai elemzéssel készült normalizált, 1000 kWh éves fogyasztásra vonatkoztatott
éves felhasználói villamosteljesítmény-igény görbe;
50.	Rendszerhasználó: aki a közcélú hálózathoz villamos energia betáplálása, illetve vételezése
céljából közvetlenül vagy közvetve csatlakozik;
51.	Rendszerirányítás: a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetését és a
teljesítmény egyensúlyának biztosítását, valamint a nemzetközi összeköttetések rendelkezésre
állását szolgáló célirányos tevékenységek összessége; ”
(16)	A VET. 3. § 60. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„60. Termelői vezeték: közcélúnak, magán- és közvetlen vezetéknek nem minősülő vezeték,
hálózati elem, vagy átalakító- és kapcsolóberendezés, amely az erőmű által termelt villamos
energiát a közcélú hálózat csatlakozási pontjára juttatja el, és erre felhasználó nem csatlakozik vagy
vételező nem kapcsolódik; ”
(17)	A VET. 3. § 65. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[ E törvény alkalmazásában]
„65. Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás: olyan villamosenergia-ipari
vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelynek irányítására közvetlenül vagy közvetve
ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a villamosenergia-ipari vállalkozás vagy
vállalkozások csoportja az átviteli rendszerirányítási vagy elosztási tevékenységek mellett
11
egyidejűleg a termelési vagy kereskedelmi tevékenységek közül legalább az egyiket végzi, vagy
ezek egyikére vonatkozó engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari
vállalkozás részének minősül az említett villamosenergia-ipari vállalkozás vagy vállalkozások
csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek; ”
(18)	A VET. 3. §-a a következő 66a-66b. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„66a. Vételezési hely: egy vagy több kapcsolódási ponton keresztül ellátott összefüggő terület, ahol
a vételező a vásárolt villamos energiát teljes egészében felhasználja;
66b. Vételező: aki felhasználótól magánvezetéken továbbadás útján vagy termelőtől közvetlen
vezetéken vásárol villamos energiát kizárólag saját felhasználás céljára, és nem minősül
felhasználónak; ”
(19)	A VET. 3. § 68. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„68. Villamosenergia-ipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyv 685. § c) pontja szerinti
gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági
Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és
annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet
folytat; ”
(20)	A VET. 3 § 72. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„72. Zöld bizonyítvány: olyan forgalomképes okirat, amely igazolja a megújuló energiaforrásból
nyert energiával előállított villamos energia mennyiségét a megújuló energiaforrásból nyert
energiával termelt villamos energia felhasználására előírt minimális kötelezettség teljesítésére
vonatkozó támogatási rendszer esetén; ”
22. §
A VET. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § A felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátása kiemelt közérdek. ”
23.	§
A VET. 5. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A kiserőművek esetén az (1) bekezdésben foglalt felajánlási kötelezettség az üzemi
szabályzatban meghatározottak szerint közösen is teljesíthető. A részletes szabályokat a
villamosenergia-ellátási szabályzatok tartalmazzák. ”
24.	§
A VET. a következő 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A termelő kérelmére a Hivatal a felhasználók tájékoztatása céljából eredetigazolást állít
ki, és gondoskodik az eredetigazolások elektronikus nyilvántartásáról.
12
(2) Amennyiben az eredetigazolás kiállítására a kötelező átvételi rendszerben való részvételi
jogosultság ellenőrzése céljából kerül sor, úgy a 12. § (1) bekezdésében foglaltakat kell
alkalmazni.”
25.	§
A VET. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A pályázati kiírásnak részletes leírást kell adnia a pályázati eljárásról, továbbá a pályázat
értékelési szempontjairól. ”
26.	§
A VET. 9. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A (2) bekezdés szerinti kötelező átvételi rendszerben kizárólag 2 MW vagy ennél kisebb
névleges teljesítőképességű hővel kapcsoltan villamos energiát termelő erőmű vehet részt,
amennyiben az erőmű nem megújuló energiaforrásból vagy hulladékból mint energiaforrásból
termel villamos energiát.
(4)	A 11. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel hulladékból nyert energia esetén az
előállított energiamennyiség 50%-ára, de legfeljebb a 11. § (4) bekezdésében meghatározott
mértékig biztosítható.”
27.	§
(1)	A VET. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A kötelező átvétel bázisárát és annak indexálási módját, a kötelező átvétel időtartamát és a
kötelező átvétel maximális mennyiségét a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert
energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia kötelező
átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel lehet
módosítani, és ezen módosított bázisár, indexálási mód, időtartam és maximális mennyiség
kizárólag arra az erőműre, illetve erőműegységre alkalmazandó, amelyik a módosítás
hatálybalépését követően kezdte meg a termelést. ”
(2)	A VET. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője a 13. § (1a) bekezdés a) pontjában
meghatározott mérlegkörben történő értékesítés esetén az átviteli rendszerirányító üzletszabályzata
szerinti mérlegköri szerződést köt, és az átviteli rendszerirányító által az átvételi kötelezettség alá
eső villamos energia elszámolására létrehozott mérlegkörhöz csatlakozik.
(5)	Az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia termelője és az átviteli rendszerirányító a
kötelező átvétel feltételeinek az adott termelő vonatkozásában történő meghatározása érdekében az
árra, a mennyiségre és a termelő besorolására irányadó előírásokkal összhangban szerződést köt. A
szerződés a (4) bekezdés szerinti mérlegköri szerződéssel egybefoglalható. ”
28.	§
(1)	A VET. 11. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„11. § (1) A 10. § szerinti szempontok alapján meghatározott kötelező átvétel történhet
13
a)	piaci áron vagy
b)	10. § (1a) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott átvételi áron.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti, piaci áron történő kötelező átvétel részletszabályait, illetve az
(1)	bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében biztosított támogatás mértékét - beleértve
a kötelező átvételi árat, a kötelező átvétel időtartamát, és a kötelező átvétel alá eső maximális
mennyiséget -, a támogatásra jogosultak körét, a támogatás feltételeit és módját a 10. §-ban
meghatározott keretek között kormányrendeletben kell megállapítani.
(3)	A kötelező átvétel keretében biztosított támogatás mértékét energiaforrásonként, termelési
eljárásonként, valamint a kapcsoltan termelt hő felhasználási céljától függően, és az erőművi
névleges teljesítőképességre való tekintettel a 10. § (1a) bekezdés szerinti kormányrendelet eltérő
mértékben is megállapíthatja.
(4)	Az (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvétel keretében biztosított támogatás legfeljebb az
egyes termelési eljárásokra jellemző beruházások indokolt megtérülésének mértékéig biztosítható.
A kötelező átvételre való jogosultság lejártát követően a termelő az adott erőműegység
vonatkozásában - új beruházás nélkül - a (1) bekezdés b) pontja szerinti kötelező átvételben nem
részesülhet.
(5)	A kötelező átvétel időtartamának meghatározásakor csökkentő tényezőként kell figyelembe
venni az egyéb módon nyújtott támogatásokat, és a környezetvédelmi termékdíjról szóló külön
törvény szerinti hulladékhasznosítói szolgáltatásra vonatkozó megrendelést.
(6)	Az átviteli rendszerirányító a 10. § (5) bekezdés szerinti szerződés megkötéséről a
szerződéskötést követő 30 napon belül tájékoztatja a Hivatalt. A Hivatal a szerződéskötést követő 1
éven belül a termelő vonatkozásában hatósági ellenőrzést folytat le. ”
(2)	A VET. a következő 11/A. §-sal egészül ki:
„11/A. § A Hivatal a Nemzeti Cselekvési Tervben foglalt, termelésre vonatkozó célok teljesülését
legalább kétévente felülvizsgálja, erről nyilvános jelentést és a Kormány számára szükség szerint a
11.	§ (2) bekezdésben meghatározottakra kiterjedő javaslatot készít. ”
29.	§
A VET. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A termelő kérelmére a Hivatal - figyelembe véve a megújuló energiaforrásból vagy
hulladékból nyert energiával termelt villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos
energia kötelező átvételéről és átvételi áráról szóló kormányrendeletben, valamint a nagy hatásfokú,
hasznos hőenergiával kapcsoltan termelt villamos energia és a hasznos hő mennyisége
megállapításának számítási módjáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feltételeket - az
eredetigazolás kiállításával igazolja a megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiával
előállított villamos energia és a nagyhatékonyságú hasznos hőigényen alapuló kapcsolt hő- és
villamosenergia-termelésből származó villamos energia mennyiségét. ”
30.	§
A VET 13. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b)
bekezdéssel egészül ki:
14
„(1) Minden mérlegkör-felelős köteles az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
szétosztásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltaknak megfelelően a mérlegkörébe tartozó
felhasználók részére értékesített villamos energia arányában átvenni az átvételi kötelezettség alá eső
és az átviteli rendszerirányító által menetrend alapján átadott villamos energiát, valamint megfizetni
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia ellenértékét az (1a) bekezdés c) pontja, valamint
az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia szétosztásáról szóló miniszteri rendeletben
meghatározott részletes szabályok szerint, és erre vonatkozóan szerződést kötni az átviteli
rendszerirányítóval.
(1a) Az átviteli rendszerirányító a 9. §-ban meghatározottak végrehajtása érdekében jogosult és
köteles
a)	az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia elszámolására létrehozott, a
kereskedelmi szabályzatban meghatározott mérlegkör működtetésére, kiegyenlítésére,
b)	az átvételi kötelezettség alá eső összes villamos energia mennyiségből jogszabályi
előírások szerint az (1) bekezdésben meghatározottak által menetrend alapján kötelezően
átveendő villamos energia mennyiségét meghatározni és szétosztani, valamint az átvételi
kötelezettség alá eső villamos energia szervezett villamosenergia-piacon értékesítendő részét
meghatározni, és azt azon a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni, amelyben
részesedéssel rendelkezik, és
c)	a kötelező átvétel alá eső villamos energia ellenértékét a szervezett villamosenergia-
piacon értékesített kötelező átvétel alá eső villamos energia ellenértékével csökkentve a 13.
§ (1) bekezdés szerinti miniszteri rendeletben meghatározott részletes szabályok szerint
elszámolni.
(1b) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti szervezett villamosenergia-piacot működtető engedélyes
közszolgáltatási kötelezettség keretében köteles az (1a) bekezdés b) pontjának megfelelően
meghatározott villamos energia mennyiség értékesítése céljából kereskedésben történő részvételre
az átviteli rendszerirányítóval szerződést kötni. A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes e
tevékenysége nem irányulhat haszonszerzésre. ”
31.	§
A VET. 14. §-a és 15. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„14. § Az átvitel és a rendszerirányítás együttes végzése (a továbbiakban: átviteli rendszerirányítás)
keretében az átviteli rendszerirányító feladata
a)	a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, valamint
egyensúlyának biztosítása,
b)	az átviteli hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése,
c)	a villamos energia megfelelő minőségű továbbítása, és
d)	a zártcélú távközlési és adatátviteli rendszer használata esetén annak üzemeltetése,
karbantartása és fejlesztése.
15.	§ Az átviteli rendszerirányító e törvényben és a villamos energia határokon keresztül történő
kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
15
rendeletben (a továbbiakban: 714/2009/EK rendelet) meghatározott feladatait átlátható módon,
befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően köteles végrehajtani. ”
32.	§
(1)	A VET. 16. § j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó
hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]
„j) az átviteli hálózat és az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat üzemének tervezése és irányítása a
teljesítmény egyensúly folyamatos fenntartása mellett, ”
(2)	A VET. 16. § m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó
hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]
„m) az európai rendszer-együttműködésből a magyar villamosenergia-rendszerre nézve keletkező
feladatok összehangolása,
n) az átviteli hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos
információk biztosítása, ”
(3)	A VET. 16. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó
hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]
„p) az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a villamos energia határokon keresztül történő
kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről szóló 2003. június 26-i,
1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikke és az átviteli hálózattal kapcsolatos
valamennyi díj, az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli díjak
szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 2-
i, 774/2010/EU európai bizottsági rendelet szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti
ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli
rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított
díjak beszedése és elszámolása, ”
(4)	A VET. 16. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó
hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]
,,q) a villamos energiáról szóló törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben (a továbbiakban: Vhr.) meghatározott pénzügyi biztosítékok meglétének
folyamatos figyelemmel kísérése, és a Vhr-ben meghatározott esetekben a Hivatal tájékoztatása.”
16
33.	§
A VET. 17. § (1) bekezdése a következő d)-f) ponttal egészül ki:
[Az átviteli rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a nemzetközi
szervezetekben, ennek keretében különösen]
„d) képviseli a magyar villamosenergia-rendszert a nemzetközi szervezetekben, kivéve a
kormányzati vagy a szabályozó hatósági részvétellel működő nemzetközi szervezeteket;
e)	kapcsolatot tart harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamaiban
energiapiaci szabályozó hatóságként kijelölt külföldi szabályozó hatóságokkal (a továbbiakban:
külföldi szabályozó hatóság); és
f)	közreműködik a regionális piacok kialakításában, és jogosult az egységes villamosenergia-piac
kialakításának megkönnyítése érdekében közös vállalkozás létrehozására. ”
34.	§
A VET. 20. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az átviteli rendszerirányító a rendszerszintű szolgáltatások biztosításához, az átviteli hálózati
veszteség pótlásához, valamint az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mérlegkörének
kiegyenlítéséhez szükséges kapacitásokat és villamos energiát bármely hazai vagy külföldi termelő,
villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó által
hozzáférhető módon, nyilvánosan szerzi be. ”
35.	§
(1)	A VET. 21. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A termelő, a villamosenergia-kereskedő, az egyetemes szolgáltató, a felhasználó, az elosztó
köteles mérlegkört alakítani, vagy az érintettek megállapodása esetén - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - bármely mérlegkörhöz csatlakozni. A mérlegkört az átviteli
rendszerirányító irányába a mérlegkör-felelős képviseli. ”
(2)	A VET. 21. § (5)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A mérlegkör-felelős köteles szerződést kötni az átviteli rendszerirányítóval a kereskedelmi
szabályzatban és az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatában, valamint - jogszabály eltérő
rendelkezése hiányában - a mérlegkör tagjaival a kereskedelmi szabályzatban és az
üzletszabályzatában meghatározottak szerint.
(6)	A mérlegkör felelősnek rendelkeznie kell a kormány rendeletében meghatározott pénzügyi
biztosítékokkal.
(7)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a törvény erejénél fogva a vele jogviszonyban
álló egyetemes szolgáltatói engedélyes vagy villamosenergia-kereskedelemre vonatkozó működési
engedélyes mérlegkörének tagja, és mérlegköri tagsági szerződés megkötésére nem kötelezhető. Az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére a mérlegköri tagság díjmentes. ”
17
36. §
(1)	A VET. 24. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A hálózati engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködése, az átviteli és elosztó
hálózathoz való hozzáférés biztosítása érdekében kötelesek]
„b) a karbantartási, javítási, felújítási munkákat, fejlesztéseket időben úgy elvégezni, hogy az
általuk üzemeltetett átviteli és elosztó hálózat hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia
továbbítására, valamint kötelesek gondoskodni a szükséges készletekről és tartalékokról, ”
(2)	A VET. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti karbantartási, javítási, felújítási munkák, valamint
fejlesztések elvégzésével összefüggésben az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati
engedélyesek a villamosenergia-rendszer együttműködését és biztonságát biztosító módon, valamint
a legkisebb költség elvének érvényre juttatásával kötelesek eljárni. Természetes személy vagy
gazdálkodó szervezet bevonása esetén az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati
engedélyesek a kiválasztásra és megbízásra a Vhr., valamint a Hivatal által jóváhagyott és
nyilvánosságra hozott belső szabályzatukban meghatározott feltételeket és eljárásokat kötelesek
alkalmazni. A hálózati engedélyes a jóváhagyott belső szabályzatát honlapján közzéteszi. ”
(3)	A VET. 24. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az átvitelt befolyásoló elosztó hálózat, illetve hálózatrészek üzemének irányítását a hálózati
engedélyesek közötti megállapodás alapján az elosztó végzi. Megállapodás hiányában vagy az
átviteli rendszerirányító és az elosztó közötti véleményeltérés esetén az elosztó ez irányú
tevékenységét az átviteli rendszerirányító erre vonatkozó utasítása szerint végzi. ”
37.	§
A VET. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a VET. a következő 25/A.§-sal egészül ki:
„25. § (1) Az átviteli rendszerirányító az elosztók által készített fejlesztési tervek és ajánlatok, az
aktuális és a várható villamosenergia-felhasználás, -termelés, -kereslet és -kínálat, a határkeresztező
villamosenergia-forgalom, az európai villamosenergia-piac követelményei, a regionális és
közösségi szintű hálózatokra vonatkozó fejlesztési tervek, valamint a Vhr-ben meghatározott
szempontok figyelembevételével az üzemi szabályzatban meghatározottak szerint évente köteles
elkészíteni a villamosenergia-rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatokra
vonatkozó hálózatfejlesztési tervét.
(2)	A hálózatfejlesztési tervben meg kell jelölni az átviteli hálózatnak a következő tíz évben
megépítendő vagy felújítandó elemeit, a már jóváhagyott fejlesztéseket, a következő három évben
megvalósítandó beruházásokat, valamint ez utóbbiak tervezett ütemezését.
(3)	Az átviteli és az elosztó hálózat fejlesztésének tervezésekor figyelembe kell venni a
keresletoldali szabályozás, a megújuló energiaforrásokból és a hulladékból nyert energiával termelt
villamos energia, valamint a kapcsoltan termelt villamos energia termelése elősegítésének
energiapolitikai követelményeit.
(4)	Az átviteli rendszerirányító által készített, (1) és (2) bekezdésben meghatározott
hálózatfejlesztési tervet a Hivatal a Vhr-ben meghatározott szempontrendszer alapján hagyja jóvá.
Amennyiben az átviteli rendszerirányító a fejlesztési tervben eltér az elosztó által benyújtott
18
fejlesztési tervtől vagy ajánlattól, köteles - az elosztóval történt egyeztetést követően - az eltérést
írásban indokolni és az elosztó által készített fejlesztési tervet vagy ajánlatot mellékletként a
Hivatalnak benyújtani. A Hivatal az általa közzétett eljárásrendnek megfelelően nyilvános
egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a hálózatfejlesztési tervről, és honlapján közzéteszi az annak
eredményét tartalmazó emlékeztetőt.
(5)	A jóváhagyás során a Hivatal megvizsgálja a hálózatfejlesztési terv összhangját a 714/2009/EK
rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel.
Amennyiben kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal álláspontja
kialakítása céljából egyeztet az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009.
július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikke alapján létrehozott
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a
hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel,
jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok
megjelölésével kötelezi az átviteli rendszerirányítót a terv módosítására.
(6)	A jóváhagyott hálózatfejlesztési tervben foglalt fejlesztéseket a hálózati engedélyesek kötelesek
végrehajtani. A jóváhagyott hálózatfejlesztési terv szerint megvalósított beruházások indokolt
költségeit az árszabályozás során el kell ismerni. A Hivatal figyelemmel kíséri, és évente értékeli a
hálózatfejlesztési terv végrehajtását.
(7)	A Hivatal a jóváhagyott hálózatfejlesztési tervet megküldi az Ügynökségnek.
(8)	Az elosztó hálózati engedélyesek által készített fejlesztési tervekben, illetve ajánlatokban nem
szereplő, de új üzleti igények miatt szükséges vezetékek létesítését az átviteli rendszerirányítónak
be kell jelenteni.
25/A. § A Hivatal dönt a 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű vezeték vagy berendezés
közcélúságáról. A vezeték vagy berendezés közcélúvá minősítése, valamint átminősítése iránti
eljárás kérelemre vagy hivatalból a Vhr-ben foglaltak szerint történik. ”
38.	§
A VET. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Ha az átviteli rendszerirányító neki felróható okból a hálózatfejlesztési tervben
meghatározott ütemterv szerint nem kezd meg vagy nem valósít meg egy, a hálózatfejlesztési terv
alapján a következő három évben megvalósítandó beruházást, a Hivatal - amennyiben az érintett
beruházás megvalósítása a legutóbbi hálózatfejlesztési terv alapján továbbra is indokolt - köteles az
érintett beruházás megvalósítására a Vhr-ben meghatározott feltételek szerint pályázatot kiírni.
(2)	A Hivatal a pályázat eredményétől függően az átviteli rendszerirányítót kötelezheti az alábbiak
közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a)	az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,
b)	az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,
c)	az érintett új eszközök általa történő megépítése, vagy
d)	a 99. § (1a) és (1b) bekezdése szerint kijelölt átviteli rendszerüzemeltető esetén az érintett
új eszközök általa történő üzemeltetése.
19
(3)	A pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább hat hónappal az ajánlattétel
benyújtásának határidejét megelőzően.
(4)	Az átviteli rendszerirányító a (2) bekezdés a) és b) pontja esetében köteles biztosítani a
harmadik fél számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, hozzákapcsolni az új
eszközöket a közcélú hálózathoz, és mindent megtenni a beruházás megvalósításának
megkönnyítése érdekében.
(5)	A (2) bekezdésben előírtak megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodáshoz a Hivatal
előzetes jóváhagyása szükséges.”
39.	§
A VET. 27. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és 27. §-a a következő (3a) és
(3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A hálózati engedélyesnek az átviteli vagy elosztó hálózathoz való csatlakozás megtagadásakor
meg kell határoznia azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható, és a
műszaki lehetőségek fennállása vagy megteremthetősége esetén köteles egy másik csatlakozási
pontot kijelölni.
(3 a) Az átviteli rendszerirányító nem tagadhatja meg erőmű átviteli hálózathoz való csatlakozását
a)	a hálózati kapacitások esetleges jövőbeni korlátaira hivatkozva, vagy
b)	az új csatlakozási pont miatt szükséges, csatlakozási pont közelében történő hálózat
fejlesztés járulékos költségei miatt.
(3b) Felhasználó az átviteli hálózatra csak 132 kV-nál nagyobb feszültségszinten csatlakozhat.”
40.	§
A VET. 29. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„29. § (1) Az elosztás keretében az elosztó feladata
a)	a működési engedélyében meghatározott hálózat zavartalan és biztonságos működtetése,
b)	a piaci szereplők versenysemleges kiszolgálása,
c)	a villamos energia továbbítása a felhasználókhoz,
d)	az adott terület elosztóhálózatának üzemeltetése, karbantartása, valamint szükség esetén
annak fejlesztése.
(2)	Az elosztó az (1) bekezdésben foglaltakon kívül felelős továbbá azért, hogy az elosztó hálózat
hosszú távon alkalmas legyen a villamos energia elosztásával kapcsolatos, indokolt igények
kielégítésére.
(3)	Az elosztó tulajdonában kell állnia a tevékenység folytatásához szükséges - a működési
engedélyben meghatározott - hálózati, rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és
informatikai eszközöknek.”
20
41.	§
A VET. 31. § h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő i) ponttal egészül
ki:
[Az elosztó hálózati engedélyes feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával és az elosztó
hálózatok üzemével kapcsolatban különösen]
„h) állandó ügyfélszolgálati irodák működtetése telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az
ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a működési területén lévő megyeszékhelyen és megyei
jogú városban, vagy, ha a működési területén ilyen város nincs, az ellátotti települések közül a
legtöbb felhasználóval rendelkező településen, és
i)	az elosztó hálózathoz történő csatlakozás és hozzáférés, valamint az ezekkel kapcsolatos
információk biztosítása a rendszerhasználók részére. ”
42.	§
A VET. 32. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az elosztó jogosult az elosztó hálózati veszteség pótlásához beszerzett, a tényleges veszteség
mértékét meghaladó villamos energiát a szervezett villamosenergia-piacon értékesíteni. Az
értékesítésből származó árbevételt az elosztó könyvvezetésében köteles külön kimutatni. Az így
keletkezett bevételt a Hivatal a rendszerhasználati díjak meghatározásakor díjcsökkentő tételként
veszi figyelembe.
(4)	Az elosztó (3) bekezdés szerinti tevékenysége nem minősül kereskedelemnek. ”
43.	§
A VET. „Villamosenergia-elosztás” alcíme a következő 33/A. §-sal és 33/B. §-sal egészül ki:
„33/A. § (1) Az elosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz
fordulhat, amennyiben a rendszerhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a)	a fogyasztásmérő leolvasását, ellenőrzését vagy cseréjét,
b)	szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén az ellátásból történő kikapcsolást
vagy
c)	a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(2)	A jegyző határozatában
a)	a fogyasztásmérő leolvasásának, ellenőrzésének vagy cseréjének,
b)	az ellátásból történő kikapcsolásnak vagy
c)	a felhasználói berendezés ellenőrzésének
tűrésére, és ennek érdekében az elosztóval történő együttműködésre vonatkozó kötelezettséget
állapíthat meg.
33/B. § A rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-kereskedő
részére az elosztó köteles a rendszerhasználó mérési adatait átadni.”
21
44.	§
(1)	A VET. 34. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A közvilágítási elosztó hálózat használata után közvilágítási elosztási díjat kell fizetni, amely
fedezetet nyújt az elosztónak a közvilágítási elosztó hálózattal összefüggésben keletkezett
költségeire.
(3)	A közvilágítással összefüggésben fizetendő rendszerhasználati díjak számítása tekintetében a
települési önkormányzat területét a csatlakozási és elszámolási pontok számától függetlenül egy
csatlakozási ponton keresztül ellátott felhasználási helynek kell tekinteni. ”
(2)	A VET. 34. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5a)
bekezdéssel egészül ki:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti, az elosztó tulajdonába nem kerülő közvilágítási berendezések
elhelyezésével és üzemben tartásával kapcsolatosan a tűrésen és az együttműködésen kívül - a felek
eltérő megállapodása hiányában - az elosztó más tevékenységet nem végezhet.
(5a) Az elosztó feladata a közvilágítási elosztó hálózat üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése. ”
45.	§
(1)	A VET. 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az elosztó a csatlakozási és hálózathasználati szerződés megkötése során - a háztartási méretű
kiserőmű hálózathoz való csatlakozásának gyorsított biztosítása érdekében - a közcélú villamos
hálózatra csatlakozás pénzügyi és műszaki feltételeiről szóló jogszabályban meghatározott
teljesítményhatárig a Vhr. felhasználókra vonatkozó előírásai szerint jár el.
(5)	Háztartási méretű kiserőmű felhasználási helyenként csak egy csatlakozási pontra létesíthető.
(6)	A hálózathoz való hozzáférés részletes műszaki és egyéb szabályairól, valamint a rendelkezésre
álló szabad hálózati kapacitások közzétételének rendjéről a villamosenergia-ellátási szabályzatok
rendelkeznek, a 714/2009/EK rendelet 8. cikk (6) és (7) bekezdésében meghatározott szabályzatok
műszaki követelményrendszerére figyelemmel. ”
46.	§
(1)	A VET. 36. § (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[... A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, előre fizető mérő felszereléséhez
kötésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi
esetekben:]
f hálózati csatlakozási, hálózathasználati vagy villamosenergia-adásvételi szerződés nélküli
vételezés esetén, ”
(2)	A VET. 36. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[. A megtagadásra, korlátozásra, csökkentésre, szünetelésre, előre fizető mérő felszereléséhez
kötésre előzetesen, illetve a villamosenergia-rendszer üzeme közben is sor kerülhet az alábbi
esetekben:]
22
„h) felhasználó a közcélú hálózat használatával egyidejűleg közvetlen vezetékről villamos energiát
vételez. ”
47. §
A VET. V. Fejezete helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„V Fejezet
KÖZVETLEN VEZETÉK, MAGÁNVEZETÉK
38.	§ (1) Saját üzleti kockázatára bárki létesíthet közvetlen vezetéket saját maga vagy kapcsolt
vállalkozásainak villamos energia ellátása céljából, köteles azonban előzetesen az e törvényben
meghatározott engedélyt megszerezni. A közvetlen vezeték üzemeltetője üzemzavar vagy
válsághelyzet esetén köteles az engedélyesekkel együttműködni, és a hálózati engedélyes utasításait
végrehajtani.
(2)	A vételező a közvetlen vezetékről és a közcélú hálózatról egyidejűleg villamosenergia-
vételezésre nem jogosult.
(3)	Ha a vételező a közcélú hálózathoz az erőművi közvetett csatlakozáson kívül közvetlenül is
csatlakozik, a hálózathasználati szerződés aláírását megelőzően köteles megállapodni a hálózati
engedélyessel és a közvetlen vezeték üzemeltetőjével
a)	a közvetlen vezeték használatáról a közcélú hálózat használatára vagy
b)	a közcélú hálózat használatáról a közvetlen vezeték használatára
való áttérés feltételeiről.
39.	§ (1) Magánvezetéket a közcélú hálózatra közvetlenül csatlakozó felhasználó létesíthet a
felhasználási helyén belül
a)	saját maga villamos energia ellátása céljából,
b)	kapcsolt vállalkozásai villamos energia ellátása céljából, vagy
c)	olyan vételezők vagy más felhasználók villamos energia ellátása céljából, amelyek
tevékenységei vagy termelési folyamatai egymás tevékenységeivel vagy termelési
folyamataival műszaki és biztonsági okokból összefüggenek.
(2)	A magánvezetéken háztartási célra villamos energiát kizárólag az vételezhet, aki a
magánvezeték tulajdonosával munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban áll.
(3)	Amennyiben a magánvezetékhez felhasználó vagy vételező kapcsolódik, a magánvezeték
engedélyesének a magánvezeték létesítését a hálózati engedélyesnek Vhr-ben meghatározott
feltételek szerint be kell jelentenie.
(4)	A magánvezeték engedélyese a magánvezetékről ellátott vételezőkkel és felhasználókkal köteles
a magánvezeték használatára vonatkozó jogokat és kötelezettségeket tartalmazó szerződést kötni.
(5)	A magánvezeték engedélyese a magánvezeték üzemeltetésével jogosult más személyt megbízni,
akinek a tevékenységéért úgy felel, mintha az üzemeltetést saját maga végezné.
23
39/A. § (1) A magánvezeték engedélyese köteles
a)	a magánvezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi előírások és műszaki követelmények
figyelembevételével üzemeltetni, fenntartani,
b)	a karbantartási, javítási, felújítási munkákat időben elvégezni, és
c)	a villamos energiát a csatlakozási ponttól a vételezőkhöz és a felhasználókhoz a
magánvezetéken eljuttatni.
(2)	A magánvezeték engedélyese köteles a vezetékhez csatlakozó vételezők, felhasználók és
termelők számára megkülönböztetéstől mentes díj ellenében hozzáférést biztosítani. A
magánvezeték engedélyese által
a)	a vételezők, a felhasználók és a termelők részére a magánvezetékhez történő hozzáférés
tekintetében biztosított feltételei, továbbá
b)	a magánvezetéken keresztül vételező felhasználóknak és vételezőknek a villamosenergia-
ellátásuk tekintetében biztosított feltételei
a magánvezeték engedélyese számára nem adhatnak alapot visszaélésre.
(3)	A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel kötött hálózathasználati szerződése
alapján a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjat haszonszerzés nélkül, a Vhr-ben
meghatározott elvek szerint háríthatja át az általa üzemeltetett magánvezetékről ellátott
felhasználókra és vételezőkre.
(4)	A hálózati engedélyes felelőssége a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel
szemben a villamos energiának a közcélú hálózat csatlakozási pontjáig történő továbbítására és a
magánvezetékre kapcsolódó felhasználók 41. § (4) bekezdése szerinti mérésére terjed ki.
39/B. § Amennyiben a vételező a magánvezetéken felhasználóként kíván villamos energiát
vásárolni az 56. § (2) bekezdése szerint, köteles a hálózati engedélyessel hálózathasználati
szerződést kötni a magánvezeték és a közcélú hálózat csatlakozási pontjára, a magánvezeték
engedélyesével pedig vezetékhasználati szerződést kötni vagy a meglévő szerződését megfelelően
módosítani. A magánvezeték engedélyese a hálózati engedélyessel és a vételezővel a
vezetékhasználati szerződés létrehozása vagy módosítása céljából köteles együttműködni, a
mérőhely kialakítását és a mérést a hálózati engedélyes számára lehetővé tenni. A vételező és a
magánvezeték engedélyese közötti továbbadói jogviszony a hálózathasználati szerződés
hatálybalépésével egyidejűleg megszűnik.
39/C. § Ha a vételező vagy a felhasználó a közcélú hálózathoz közvetlenül kíván csatlakozni, a
magánvezeték engedélyese köteles a közcélú hálózatra csatlakozásig a magánvezetékhez való
hozzáférést biztosítani, valamint a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében a hálózati
engedélyessel együttműködni.
39/D. § (1) A hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő a vele szerződéses kapcsolatban
álló magánvezetékre kapcsolódó felhasználó villamosenergia-ellátásból történő kikapcsolását
fizetési késedelem esetén e törvény 47. § (7)-(10) bekezdésében és 47/A. §-ában meghatározott
rendelkezések megfelelő alkalmazásával kezdeményezheti a magánvezeték engedélyesénél, aki a
kikapcsolásról haladéktalanul értesíti a hálózati engedélyest és a villamosenergia-kereskedőt.
24
(2)	A vételezők kikapcsolásáról a magánvezeték engedélyese és a vételező közötti
vezetékhasználati szerződésben kell megállapodni.
(3)	A magánvezeték engedélyesének mint felhasználónak a villamosenergia-ellátásból történő -
66/A. § (2)-(4) bekezdése szerinti - kikapcsolása esetén a magánvezeték engedélyese köteles a
magánvezeték üzemeltetését folyamatosan biztosítani és a magánvezeték engedélyesére e
törvényben előírt rendelkezéseknek megfelelni.
39/E. § (1) A Hivatal a magánvezetéket a magánvezetékről ellátott vételezők és felhasználók közös
kérelme esetén, a magánvezeték engedélyesének kérelme esetén vagy hivatalból a Vhr-ben foglalt
szabályok megfelelő alkalmazásával - a 96. §-ban meghatározott jogkövetkezmények alkalmazása
mellett - közcélúvá nyilváníthatja, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)-(5)
bekezdésében és a 39/A. § (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
(2)	Hivatal átmenetileg kijelölheti az érintett elosztót, amelynek hálózatához a magánvezeték
csatlakozik a magánvezeték üzemeltetésére, amennyiben a magánvezeték engedélyese a 39. § (3)-
(5)	bekezdésében és a 39/A. § (1)-(3) bekezdésben foglalt kötelezettségeit nem teljesíti és a 96. §
(1)	bekezdésének a)-b) pontjában foglaltak alkalmazása nem vezetett eredményre, valamint a
kijelölés a magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és vételezők biztonságos villamosenergia-
ellátása érdekében indokolt. Az elosztó kijelölésére a 99. § (1) bekezdésében foglalt
rendelkezéseket kell alkalmazni. A magánvezeték engedélyesének felelősségére a kijelölés ideje
alatt a 39. § (5) bekezdése az irányadó. A kijelölés időtartama alatt a magánvezeték üzemeltetése
szempontjából az elosztó a magánvezeték engedélyesének nevében jár el, és őt a magánvezeték
engedélyesének a magánvezetékre kapcsolódó felhasználókkal és vételezőkkel kötött
vezetékhasználati megállapodásokban meghatározott kötelezettségei terhelik, és jogai illetik meg.
39/F. § Arra a felhasználóra, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból
magánvezetéket egy épületen belül létesít, a 39. §-39/D. § magánvezeték engedélyesére vonatkozó
rendelkezései megfelelően irányadóak. ”
48.	§
(1)	A VET. 40. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A szerződések teljesítésének számlázása érdekében, az ellátási szabályzatokban meghatározott
módon és határidőre a mérések hiteles elvégzéséről]
„b) az elosztó hálózathoz csatlakozó vagy a magánvezetékhez kapcsolódó felhasználók és az
engedélyesek közötti szerződések esetén az elosztó, ”
[gondoskodik.]
(2)	A VET. 40. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A (3) bekezdésben meghatározott mérőberendezések leolvasását profil alapú elszámolás
esetén - a hálózathasználati szerződés eltérő rendelkezése hiányában - legalább éves gyakorisággal,
egyéb esetben a Vhr-ben előírtak alapján a villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott
módon és határidőre kell biztosítani. A hálózathasználati szerződés egy évnél hosszabb leolvasási
időszakot nem állapíthat meg. ”
(3)	A VET. 40. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
25
„(6) A közvilágítás céljára vételezett villamos energia fogyasztásmérés nélküli elszámolását az
elosztó a fényforrások előtétekkel növelt beépített teljesítményeinek összege és a közvilágítási
égésidő szorzataként végzi. ”
49.	§
A VET. 41. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az elosztó az (1)-(2) bekezdésben meghatározott szabályok szerint köteles gondoskodni a
magánvezetékre kapcsolódó felhasználók méréséről. A felhasználó a magánvezeték engedélyesével
együttműködve gondoskodik a mérőhely kialakításáról és a mérés lehetővé tételéről, a kapcsolódási
ponthoz tartozó kapcsoló és átalakító berendezések valamint a kapcsolódási pont kiépítésének
kivételével. ”
50.	§
A VET. 43. §-a és 44. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„43. § (1) A hálózati engedélyes köteles gondoskodni a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó
számlázás alapjául szolgáló mérési adatok - beleértve a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró
mérőállását - gyűjtéséről, számításáról és a villamosenergia-vásárlási szerződésben részes
villamosenergia-kereskedőnek történő továbbításáról a 40. § (4) bekezdése szerinti ütemezésben,
valamint a 47/B. § (5) bekezdésben meghatározott esetben. A felhasználók részére a hálózati
engedélyesnek elszámolási időszakonként biztosítani kell a mérőállások különbségének és az
elszámolás alapját képező mennyiségnek az egyezőségét.
(2)	A hálózati engedélyes a felhasználó részére a rendszerhasználati díjakat tételesen is tartalmazó,
részletes számlát állít ki, kivéve, ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a 63. § (1)
bekezdése alapján a villamosenergia-kereskedő kezeli.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott számla elektronikus és nyomtatott másolatának egyszeri
kiadását a hálózati engedélyes és a villamosenergia-kereskedő külön díj fizetéséhez nem kötheti.
44.	§ A villamosenergia-kereskedő - ha jogszabály vagy a hálózathasználati szerződés ettől eltérően
nem rendelkezik - a szerződésben meghatározott időszakban, a hálózati engedélyes tulajdonában
lévő hiteles fogyasztásmérő berendezés adatai alapján a 40. § (4) bekezdésében meghatározott
leolvasási gyakorisággal egyezően számolja el az értékesített villamosenergia-mennyiséget. Az
elszámolás során tájékoztatni kell a felhasználót az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a
fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállásról. ”
51.	§
(1)	A VET. 47. § (1)-(5) bekezdés helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A villamosenergia-kereskedő a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak
kivizsgálására és orvoslására, valamint a felhasználók tájékoztatása céljából székhelyén vagy
üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen köteles biztosítani a felhasználói kapcsolattartás
szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint a telefonon és
elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.
(2)	Az (1) bekezdésen túlmenően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó
villamosenergia-kereskedő az e törvényben és a Vhr-ben meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot
működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban
26
együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére a telefonon és elektronikus úton történő
ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok típusára, elhelyezésére és működtetésére vonatkozó
részletes szabályokat a Vhr. és a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(3)	A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, a
félfogadási idejét a villamosenergia-kereskedő úgy köteles megállapítani, és a működésének
feltételeiről oly módon köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak
megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat
ellátó villamosenergia-kereskedő köteles
a)	állandó ügyfélszolgálati irodáit a hét legalább egy napján 20 óráig nyitva tartani,
b)	ügyfélszolgálati fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és
c)	elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a
személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(4)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő legalább
egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény
szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználók száma meghaladja a 15 000 főt. Abban a régióban, amelyben a villamosenergia-
kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000
főt, a villamosenergia-kereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet.
(5)	Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1)
bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1) bekezdés szerinti felhasználói
kapcsolattartás szervezetén keresztül, valamint a (2) bekezdésben, a (4) bekezdésben és az 50/A. §
(2)	bekezdésében meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja a hálózathasználattal kapcsolatos
ügyintézést is. ”
(2)	A VET. 47. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7a)
bekezdéssel egészül ki:
„(7) A villamosenergia-kereskedő a lakossági fogyasztók villamosenergia-ellátásból történő
kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén
jogosult kezdeményezni az érintett elosztónál, ha:
a)	a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b)	a lakossági fogyasztó által a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről
kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés a villamosenergia-kereskedővel nem
vezetett eredményre, és
c)	a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági
fogyasztót legalább kétszer írásban értesítette, és az első értesítésben a lakossági fogyasztó
figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a Vhr. alapján
megillető kedvezményekre, valamint az előrefizetős mérő felszerelésének a lehetőségére.
(7a) A (7) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai
vagy - a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén - elektronikus úton történik, a
kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése
tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon
történik. ”
27
(3)	A VET. 47. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi valamennyi
lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló jogszabályban
meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a villamosenergia-kereskedő a tudomására jutást
követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő
ismételt bekapcsolását. ”
52.	§
(1)	A VET. a következő 47/A. §-sal egészül ki:
„47/A. § (1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó fizetési
kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, a villamosenergia-kereskedő
kezdeményezheti az elosztónál a felhasználási hely kikapcsolását.
(2)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználóval a kikapcsolásra és az azzal
járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy az egyetemes
szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell
közölni.
(3)	Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt egyetemes szolgáltatásra jogosult nem
lakossági felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető
szolgáltatásokról szóló jogszabályban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a
villamosenergia-kereskedő a tudomására jutást követően 24 órán belül köteles kezdeményezni a
egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó ellátásba történő ismételt
bekapcsolását. ”
53.	§
A VET. VII. Fejezete az e törvénnyel megállapított 47/A. §-t követően a következő alcímmel
egészül ki:
„Kereskedőváltás
47/B. § (1) Ha a felhasználó villamosenergia-kereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az
érintett engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben az érintett villamosenergia-
kereskedő és hálózati engedélyes a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás
lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a villamosenergia-kereskedő is eljárhat,
akivel a felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződést köt.
(2)	A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződését az abban meghatározott feltételek szerint,
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó esetén a 62. § (4) bekezdésében foglaltakkal
összhangban írásban mondhatja fel. A felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződésének
kereskedőváltás miatti felmondása a hálózathasználati szerződés hatályát nem érinti.
(3)	A villamosenergia-kereskedő köteles a felhasználó és - amennyiben a felhasználó megbízásából
az új villamosenergia-kereskedő jár el - az új villamosenergia-kereskedő részére a felmondás
kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni
a)	a felmondás visszaigazolásáról, az elszámolási pont egyedi azonosítójának és a
villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, vagy
b)	a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.
28
(4)	A felhasználó, amennyiben önállóan jár el, köteles a (3) bekezdés a) pont szerinti értesítést az új
villamosenergia-kereskedőnek a kézhezvételt követően úgy időben eljuttatni, hogy az új
villamosenergia-kereskedő a (6) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni.
(5)	A (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felhasználó felmondása a megjelölt szerződési
feltételek teljesülésével hatályosul.
(6)	A korábbi villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással
egyidejűleg köteles a hálózati engedélyesnél bejelenteni a Vhr-ben meghatározottak szerint a
kereskedőváltás tényét, és a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját. Az új
villamosenergia-kereskedő a (3) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően
haladéktalanul, de a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21
nappal megelőzően a hálózati engedélyes részére bejelenti az új villamosenergia-vásárlási szerződés
hatálybalépésének időpontját.
47/C.§ (1) A hálózati engedélyes köteles a Vhr-ben a kereskedőváltással kapcsolatban
meghatározott feladatait a villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésének időpontjáig
teljesíteni. A villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a
korábbi villamosenergia-kereskedő a felhasználóval és az új villamosenergia-kereskedővel
egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett villamosenergia-
kereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és a hálózati engedélyessel együttműködni.
(2)	A felhasználó és a villamosenergia-kereskedő az e törvényben, a Vhr-ben valamint a kereskedő
üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat,
amennyiben az nem érinti a hálózati engedélyes Vhr-ben meghatározott kereskedőváltással
kapcsolatos kötelezettségeit.
(3)	A határozott időtartamú villamosenergia-vásárlási szerződés megszűnése esetén, amennyiben a
felhasználó a megszűnés napját követő napi hatállyal másik villamosenergia-kereskedővel
villamosenergia-vásárlási szerződést köt, a 47/B. § (1) bekezdésben, 47/B. § (3) bekezdés a)
pontjában, a 47/B. § (6) bekezdésében, valamint a 47/C. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott
szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a 47/B. § (3) bekezdés a) pontjában a felmondás alatt a
szerződés megszűnését kell érteni. ”
54.	§
(1)	A VET. 49. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. § Az egyetemes szolgáltató által kötött villamosenergia-adásvételi szerződés alapján az
egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik a villamosenergia-piaci egyetemes szolgáltatás
árképzéséről, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében nyújtandó termékcsomagokról szóló
miniszteri rendeletben (a továbbiakban: ESZ rendelet) meghatározott típusú termékcsomagok és
árszabások alapján szolgáltatott villamos energia értékesítése. ”
(2)	A VET. „Az egyetemes szolgáltatás” alcíme a következő 50/A. §-sal egészül ki:
„50/A. § (1) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálatokra a fogyasztóvédelmi
törvényben foglalt rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - a 47. § (2)-(5)
bekezdésében foglaltakon felül - köteles a települési önkormányzatok többcélú kistérségi
társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy
állandó ügyfélszolgálati irodát működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás
29
keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató
jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni.
A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok típusát,
minimális számát a Vhr., az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes
szabályokat a Vhr. és az egyetemes szolgáltató üzletszabályzata tartalmazza. ”
55.	§
A VET. 53. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A szervezett villamosenergia-piacon
a)	a felhasználó, az átviteli hálózati veszteség pótlásához szükséges beszerzések tekintetében
az átviteli rendszerirányító, valamint az elosztó hálózati veszteség pótlásához szükséges
beszerzések tekintetében az elosztó vételre irányuló,
b)	a termelő, a 13. § (1) bekezdés szerinti villamos energia vonatkozásában az átviteli
rendszerirányító, valamint a 32. § (3) bekezdésében foglaltak esetén az elosztó eladásra
irányuló, és
c)	a villamosenergia-kereskedő, valamint a rendszerszintű szolgáltatások és az átvételi
kötelezettség alá eső villamos energia mérlegköre kiegyenlítésének biztosítása
vonatkozásában az átviteli rendszerirányító vételre és eladásra irányuló
ügyleteket köthet, amennyiben megfelel a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt
feltételeknek, továbbá a szervezett villamosenergia-piaci engedélyessel a kereskedésben történő
részvételre, az ügyletek elszámolására pedig szükség esetén az elszámolást végző szervezettel
szerződést kötött.
(2)	A szervezett villamosenergia-piacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható.
Abban az esetben, ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, a
kereskedelmi szabályzatban és a szervezett villamosenergia-piaci szabályzatban előírt feltételeket
teljesíti, a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem
tagadhatja meg. ”
56.	§
A VET. 54. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdésben előírt tulajdonosi korlátokat az átviteli rendszerirányítóra nem kell
alkalmazni. ”
57.	§
A VET. 55. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes vagy a szervezett villamosenergia-piaci
tevékenység egy részét a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes nevében végző harmadik
személy a 74. § (1) bekezdés e) pontja szerinti engedélyköteles tevékenységet nem folytathat. ”
58.	§
A VET. 56/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
30
„(5) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó
energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és
az engedélyesekkel együttműködve. Az energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi
hatóság megküldi a villamosenergia-kereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálatán
közzéteszi. ”
59.	§
(1)	A VET. 57. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt
jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is
alkalmazhatja:
a)	az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés;
b)	az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat
jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása; vagy
c)	amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.
(5)	Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében - az (1) bekezdésben foglaltak
kivételével - a Hivatal jár el.
(6)	A felhasználó a hatósági eljárást megelőzően köteles panaszával - igazolható módon - az
engedélyeshez fordulni. ”
60.	§
(1)	A VET. 59. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[A hálózati engedélyes a hálózathasználati szerződéseket a következő esetekben mondhatja fel:]
,,d) ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes villamosenergia-adásvételi szerződéssel. ”
(2)	A VET. 59. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Nem minősül a hálózati engedélyes szerződésszegésének a (4) bekezdés d) pontja szerinti
eset, amennyiben a rendszerhasználó jegyzőkönyvvel igazoltan meghiúsította a fogyasztásmérő
ellenőrzését vagy cseréjét. ”
61.	§
(1)	A VET. 62. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a
kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell
tartalmaznia:]
„a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, lakcímének, jogi személy
vagy a Ptk. általános szabályai szerint létrehozott jogalany esetén a székhelyének,
cégjegyzékszámának vagy azzal egyenértékű azonosítójának és adószámának feltüntetésével, ”
(2)	A VET. 62. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
31
[Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a
kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell
tartalmaznia:]
„e) a villamosenergia-kereskedő ügyfélszolgálatának elérhetősége, ”
(3)	A VET. 62. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a
kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell
tartalmaznia:]
„g) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való
kikapcsolás részletes feltételeire, ”
(4)	A VET. 62. § (1) bekezdése a következőj)-m) ponttal egészül ki:
[Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak az egyetemes szolgáltatóval vagy a
kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésének legalább a következőket kell
tartalmaznia:]
„j) annak a hálózati engedélyesnek a megnevezése, székhelye, amely hálózatához a felhasználó
közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,
k) a felhasználási hely, valamint elszámolási pont megjelölése,
l) az igénybe venni kívánt, szerződött villamos energia mennyisége vagy a szolgáltatás teljes ellátást
biztosító jellege, és
m) az elszámolási és számlázási időszakok, továbbá a számlázás és a számla kiegyenlítésének
módja és feltételei. ”
(5)	A VET. 62. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó esetén a villamosenergia-kereskedővel
kötendő villamosenergia-vásárlási szerződésnek legalább az (1) bekezdés a), d), f), g), és j)-m)
pontja szerinti - lényeges tartalmi elemeknek minősülő - feltételeket kell tartalmaznia. ”
(6)	A VET. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a)-(4c)
bekezdéssel egészül ki :
„(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a nem határozott időtartamra kötött
villamosenergia-vásárlási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban felmondhatja. Az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró
szerződési kikötés semmis.
(4a) Amennyiben az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-
kereskedővel kötött villamosenergia-vásárlási szerződése megszűnését követően ismét egyetemes
szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a
villamosenergia-kereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy az egyetemes szolgáltatásra
jogosult nem lakossági felhasználó villamosenergia-vásárlási szerződése nem a nemfizetésből eredő
kikapcsolás miatt szűnt meg.
32
(4b) A villamosenergia-kereskedő köteles a feltételek fennállása esetén a (4a) bekezdés szerinti
igazolást az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kérésére kiadni.
(4c) Amennyiben a villamosenergia-kereskedő az igazolást azért nem adta ki, mert az egyetemes
szolgáltatásra jogosult nem lakossági felhasználó kötött szerződése nemfizetésből eredő kikapcsolás
miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult a villamosenergia-vásárlási szerződés
megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a Vhr. tartalmazza. ”
62.	§
(1)	A VET. 63. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A villamosenergia-kereskedő a felhasználóval történő közös megegyezés esetén, az egyetemes
szolgáltató a felhasználó igénye esetén köteles a felhasználó hálózati csatlakozási, hálózathasználati
és villamosenergia-vásárlási szerződéseinek megbízottként történő, összevont kezelésére. ”
(2)	A VET. 63. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A villamosenergia-kereskedő és felhasználó közötti villamosenergia-vásárlási szerződésből
eredő polgári jogi igények egy év alatt évülnek el. ”
63.	§
A VET. 64. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, leolvasással, számlázással, díjfizetési
módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. Az
olyan jellegű fogyatékkal élő fogyasztókat, akiknek az egészségét vagy az életét veszélyezteti a
villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás, vagy annak megszakadása, fizetési késedelem
vagy nemfizetés esetén nem lehet kikapcsolni.
(5)	A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott
kedvezményeket veheti igénybe. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési
lehetőség, a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, vagy
halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a
villamosenergia-kereskedő előre fizetős mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan
rászoruló fogyasztó az előre fizetős mérő felszerelésébe nem egyezik bele, vagy annak felszerelését,
üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 47. § (7) és (8) bekezdésének
megfelelően kikapcsolható. Az előre fizetős mérő használatával vételezett villamos energia ára nem
haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a villamosenergia-vásárlási
szerződése alapján, nem előre fizetős mérő esetén fizetne. ”
64.	§
A VET. IX. Fejezet „A villamos energia továbbadása” alcíme helyébe a következő alcím lép:
„A villamos energia továbbadása
66. § (1) A felhasználó a villamos energiát magánvezetéken keresztül adhatja tovább a vételező
részére, amennyiben a magánvezeték létesítésére engedéllyel rendelkezik, vagy a magánvezeték egy
épületen belül helyezkedik el. Arra a felhasználóra nézve, aki a 39. § (1) bekezdés b) és c)
pontjában meghatározott célokból magánvezetéket egy épületen belül létesít, villamos energia
33
továbbadása szempontjából a 66. § (2)-(7) bekezdésének és a 66/A. §-ának magánvezeték
engedélyesére vonatkozó rendelkezései megfelelően irányadóak.
(2)	A magánvezeték engedélyese és a vételező közötti jogviszonyt a magánvezeték engedélyese
csak akkor szüntetheti meg, ha a vételező a szerződésben vállalt kötelezettségét megszegi, vagy ha a
magánvezeték engedélyese és a hálózati engedélyes közötti jogviszony megszűnik. Amennyiben a
magánvezeték engedélyese és a vételező között a szerződésszegés tényét illetően jogvita áll fenn, és
a felek a vételező ellátása tekintetében megállapodni nem tudnak, úgy a jogvita jogerős eldöntéséig
a továbbadást a szerződésben meghatározott feltételekkel folytatni kell.
(3)	Ha a vételező úgy dönt, hogy villamos energiát nem továbbadás útján, hanem kizárólag az 56. §
(2)	bekezdése szerint vásárol, köteles a 39/B. § szerint eljárni.
(4)	A továbbadás nem minősül kereskedelemnek, ha az így továbbadott villamosenergia-mennyiség
átlagára nem haladja meg a magánvezeték engedélyese által ugyanazon üzleti évben beszerzett
villamosenergia-mennyiség átlagárát. A magánvezeték engedélyese e bekezdésben foglaltakat
igazoló iratai tekintetében a 168. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket
megfelelően alkalmazni kell.
(5)	A (4) bekezdés szempontjából
a)	a beszerzett villamos energia átlagára a magánvezeték engedélyese által az adott üzleti
évben vásárolt teljes villamos energia mennyiség bekerülési árának és a megvásárolt
mennyiségnek a hányadosa alapján számítandó, és
b)	a továbbadott villamos energia átlagára az adott üzleti évben továbbadott teljes villamos
energia mennyiségből származó árbevételnek és a továbbadott mennyiségnek a hányadosa
alapján számítandó.
(6)	Amennyiben a magánvezeték engedélyese kereskedelmi engedélyt kap, a továbbiakban nem
jogosult továbbadásra. Ebben az esetben a vételezők a 39/B. §-ban meghatározottak szerint
felhasználóvá válnak.
(7)	Az (5) bekezdés a) pontja szerinti bekerülési ár tartalmazza a rendszerhasználati díjakat és a
kiegyenlítő energia költségeit, az (5) bekezdés b) pontja szerinti árbevétel nem tartalmazza a
magánvezeték engedélyese magánvezetékének üzemeltetési költségeit és a magánvezeték villamos
veszteségét.
66/A. § (1) A magánvezeték engedélyese, aki vételezőknek villamos energiát továbbad, köteles a
vele szerződésben álló villamosenergia-kereskedőnek a Vhr-ben meghatározott feltételek szerint a
továbbadási tevékenységét bejelenteni.
(2)	A villamosenergia-kereskedő a magánvezeték engedélyesének a villamosenergia-ellátásból
történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása
esetén jogosult kezdeményezni a hálózati engedélyesnél:
a)	a magánvezeték engedélyese legalább 60 napos fizetési késedelembe esett,
b)	a magánvezeték engedélyese által a villamosenergia-kereskedővel fizetési haladék
adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén az egyeztetés
nem vezetett eredményre, és
34
c)	a villamosenergia-kereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a magánvezeték
engedélyesét legalább kétszer, írásban értesítette, valamint a tartozás fennállásáról és a
kikapcsolás lehetőségéről a felhasználási helyen, a magánvezetékre kapcsolódó vételezők
számára jól látható módon értesítést helyezett ki.
(3)	Amennyiben a villamosenergia-ellátásból kikapcsolt magánvezeték engedélyese rendezi a
villamosenergia-kereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a villamosenergia-kereskedő 24
órán belül köteles kezdeményezni a magánvezeték engedélyesének az ellátásba történő ismételt
bekapcsolását.
(4)	A hálózati engedélyes a (2) és a (3) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul
eleget tenni. ”
65.	§
(1)	A VET. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn. ”
(2)	A VET. 72. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét annak az elosztók, a
villamosenergia-kereskedők, valamint a termelői engedélyesek általi véleményeztetését követően a
Hivatal hagyja jóvá. Az átviteli rendszerirányító üzletszabályzatának tervezetét a beérkezett
véleményekkel együtt terjeszti be jóváhagyásra a Hivatalhoz. ”
66.	§
(1)	A VET. 74. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:]
„c) az átviteli rendszerirányítás, ”
(2)	A VET. 74. § (1) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az alábbi tevékenységeket a Hivatal által kiadott engedélyek alapján lehet gyakorolni:]
„h) a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése,
az egy épületen belül elhelyezkedő magánvezeték létesítése, bővítése és megszüntetése
kivételével,”
(3)	A VET 74. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban: Tszt.) szerint engedélyköteles
tevékenységre vonatkozó határozatlan időre szóló engedély, valamint az e törvény szerint határozott
időre szóló engedélyek egy engedélyben történő kiadása esetén az e törvény szerinti engedély
meghosszabbítására irányuló eljárás az engedély Tszt. szerinti tevékenységre vonatkozó részeinek
hatályát nem érinti. ”
67. §
A VET. a következő 74/A. §-sal egészül ki:
35
„74/A. § (1) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti eltéréssel nem jogosult elektronikus úton
kapcsolatot tartani a Hivatallal.
(2)	A kérelmező a 74. § a)-b), e) és h)-i) pontjában meghatározott engedély iránti kérelmeket
köteles, a 74. § c)-d) és f)-g) pontjában meghatározott engedély iránti kérelmeket jogosult
elektronikus úton a Hivatal által e célra rendszeresített elektronikus űrlap használatával benyújtani,
és az azokhoz kapcsolódó valamennyi eljárási cselekményt teljesíteni. Az elektronikus űrlapok
formájáról és tartalmáról, valamint azok módosításairól - ideértve a Hivatal honlapján közzétett
informatikai alkalmazásokat is - azok alkalmazásának napját megelőzően legalább 30 nappal a
Hivatal honlapján tájékoztatót tesz közzé.
(3)	Az (2) bekezdés szerinti kitöltött és a kérelmező által elektronikus úton benyújtott űrlap
magánokiratnak minősül.
(4)	A kérelmező által igénybe vett elektronikus út esetén, a Hivatal a kérelmezővel elektronikus
úton közli az eljárás során hozott döntéseket. A kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az
elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a Hivatal 10 napon belül nem kap visszaigazolást
a kérelmezőtől, a döntést más írásbeli formában is megküldi, amelynek esetén a kézbesítéshez
fűződő jogkövetkezmények a más írásbeli formában történő közléshez fűződnek.
(5)	A 74. § (1) bekezdés alapján kiadott engedélyek módosítására és visszavonására irányuló
eljárásokra az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. A beadványok
elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat a Vhr. állapítja meg.
(6)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ket. elektronikus ügyintézés általános
szabályairól szóló rendelkezéseit kell alkalmazni. ”
68. §
A VET 75. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A működési engedély meghosszabbítására az engedély megadására vonatkozó szabályokat
kell alkalmazni. A kiserőművi összevont engedély és a termelői működési engedély időbeli hatályát
legkorábban az engedély lejárta előtt két évvel - atomerőmű és széntüzelésű erőmű esetén öt évvel
- korábban lehet meghosszabbítani. ”
69.	§
A VET. 76. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A működési engedély kizárólagos jogot biztosít és kötelezettséget jelent]
„a) az átviteli rendszerirányítónak az átviteli rendszerirányítási tevékenységre, ”
70.	§
(1)	A VET 80. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A kiserőművi összevont engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított, határozott
időtartamra szól és meghosszabbítható. ”
(2)	A VET 80. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
36
„(8) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó, a Tszt. szerint engedélyköteles
tevékenységet is folytatni kíván, akkor a kiserőművi összevont engedély iránti kérelmével
egyidejűleg köteles kérelmezni a Tszt. szerinti engedélyeket is.
(9)	A (8) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a kiserőművi összevont engedélyt és a Tszt. szerinti
engedélyeket egy engedélyben adja ki. ”
71.	§
A VET. XI. Fejezete a 80. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„A villamosenergia-rendszer üzemét lényegesen befolyásoló erőmű elvi engedélye
80/A. § (1) Ha az erőmű önállóan villamosenergia-termelésre alkalmas egységének (a
továbbiakban: gépegység) a névleges teljesítőképessége
a)	a létesítésekor eléri vagy meghaladja az 500 MW-ot, a gépegység létesítését megelőzően,
vagy
b)	a bővítést vagy a névleges teljesítőképesség növelést követően eléri vagy meghaladja az
500 MW-ot, a gépegység bővítését, névleges teljesítőképességének növelését megelőzően
a Hivatalhoz elvi engedély iránti kérelmet kell benyújtani.
(2)	Az 500 MW és ezt meghaladó névleges teljesítőképességű gépegység létesítésével, bővítésével,
névleges teljesítőképességének növelésével kapcsolatos
a)	nukleáris létesítési,
b)	e törvény szerinti létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési, továbbá
c)	az építésügyi
engedélyezési eljárásokat az elvi engedély közlését követően, valamint az e törvény szerinti erőmű
létesítési, bővítési vagy névleges teljesítőképesség növelési eljárást az elvi engedélyben foglaltak
alapján lehet kezdeményezni.
(3)	Atomerőmű esetén a kérelmet az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 7. § (2)
bekezdésében meghatározott - a kérelem benyújtásakor hatályos - előzetes, elvi hozzájárulást
tartalmazó országgyűlési határozat közzétételét követően lehet benyújtani a Hivatalhoz.
(4)	Az elvi engedély megadása nem mentesít a 74. § (1) bekezdés b) pontja szerinti engedélyezési
eljárások lefolytatása alól.
(5)	Az elvi engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az 500 MW és ezt meghaladó névleges
teljesítőképességű gépegység működésének várható hatásait bemutató tanulmányt a Vhr-ben
meghatározott formai és tartalmi követelmények szerint. A hatástanulmányban - figyelemmel a
kérelem benyújtásáig más kérelmezők részére már kiadott e törvény szerinti elvi és létesítési
engedélyekre - ki kell térni a villamosenergia-rendszer üzembiztonságára, az ellátásbiztonságra, az
átviteli és elosztó hálózati fejlesztési igényekre, a rendszerszintű szolgáltatásokra és az átviteli
hálózati veszteségre, valamint a villamosenergia-rendszerek együttműködésére vonatkozó
hatásokra.
37
(6)	Az elvi engedélyben a Hivatal meghatározza azokat a műszaki követelményeket, amelyeket a
kérelmezőnek a villamosenergia-rendszer zavartalan és biztonságos működtetése, egyensúlyának
biztosítása érdekében teljesítenie kell, továbbá azokat a feltételeket, amelyeknek a 74. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti engedélyek kiadásakor az üzembiztonság és az ellátásbiztonság
érdekében fenn kell állniuk. A hatástanulmányban foglalt megállapításoktól a Hivatal az általa
elvégzett vagy elvégeztetett vizsgálatok alapján az elvi engedély meghozatala során eltérhet.
(7)	Az elvi engedély 3 évre szól és 3 éves időtartamokra meghosszabbítható. Az elvi engedély
meghosszabbítására a megadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy
az (5) bekezdés szerinti hatástanulmány módosítása csak akkor szükséges, ha a hálózatfejlesztési
tervben foglalt elkövetkezendő 3 éves időtartamban megvalósítandó beruházások - az engedély
megadásakor hatályos hálózatfejlesztési tervben meghatározottakhoz képest - az elvi engedélyt
megalapozó adatok tekintetében módosultak.
(8)	Nem szükséges elvi engedély akkor, ha az 500 MW és ezt meghaladó névleges
teljesítőképességű gépegység létesítésére a 8. § (1) bekezdésében foglalt pályázati felhívás alapján
kerül sor. ”
72.	§
A VET 81. §-a a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt szerint engedélyköteles
tevékenységet is folytatni kíván, akkor a létesítési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles
kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői létesítési engedélyt is.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a létesítési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői
létesítési engedélyt egy engedélyben adja ki. ”
73.	§
A VET 82. §-a a következő (3)-(4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Amennyiben az ügyfél az erőmű külön jogszabályban meghatározott módon történő vagy
mértékű bővítésének, névleges teljesítőképessége növelésének, elsődleges energiaforrása
megváltoztatásának vagy a villamosenergia-termelése szüneteltetésének, megszüntetésének
engedélyezését kéri és ugyanazon okból a Hivatal hatáskörébe tartozó, Tszt. szerinti engedélyek
módosítása is indokolt, akkor ezt egyidejűleg köteles kérelmezni a Hivataltól.
(4)	A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedély-módosítást és a Tszt.
szerinti engedélyek módosítását egy engedélyben adja ki. ”
74.	§
(1)	A VET 83. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3) és (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A termelői működési engedély a kérelem alapján a Hivatal által megállapított határozott
időtartamra szól, és meghosszabbítható.
(3)	Amennyiben az ügyfél a Hivatal hatáskörébe tartozó a Tszt. szerint engedélyköteles
tevékenységet is folytatni kíván, akkor a működési engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles
kérelmezni a Tszt. szerinti távhőtermelői működési engedélyt is.
38
(4)	A (3) bekezdés szerinti esetben a Hivatal a működési engedélyt és a Tszt. szerinti távhőtermelői
működési engedélyt egy engedélyben adja ki. ”
75.	§
(2)	A VET. 86. (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A Hivatal a közvetlen vezeték létesítése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles beszerezni
a hálózati engedélyes nyilatkozatát arról, hogy a vételező csatlakozik-e közvetlenül a közcélú
hálózathoz, továbbá közcélú hálózati csatlakozás esetén a 38. § (3) bekezdése szerinti
megállapodást. A már engedélyezett közvetlen vezeték esetén a vételező köteles a közcélú hálózatra
csatlakozását a Hivatalnál bejelenteni, és a 38. § (3) bekezdése szerinti megállapodást a Hivatalhoz
a csatlakozást követően haladéktalanul benyújtani.
(3)	A Hivatal a közvetlen vezeték megszüntetése tárgyában lefolytatott eljárása során köteles
beszerezni az átviteli rendszerirányító vagy a csatlakozás biztosítására jogosult elosztó hálózati
engedélyes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a közvetlen vezetékről vételezők közcélú
hálózatról történő ellátása milyen pénzügyi és műszaki feltételek alapján lehetséges. ”
(3)	A VET. 86. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A közvetlen vezeték létesítésének és üzemeltetésének további szabályait kormányrendelet
határozza meg. ”
76.	§
A VET. 87. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedély iránti kérelem benyújtásának
feltétele, hogy a Hivatal tanúsítási eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel az átviteli
rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási szabályoknak.
(4)	Az átviteli rendszerirányító kijelölése a Hivatal által kiadott átviteli rendszerirányításra
vonatkozó működési engedéllyel történik. Az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési
engedély kiadásáról a Hivatal köteles az Európai Bizottságot értesíteni, valamint azt az Európai
Bizottság részére az Európai Unió Hivatalos Lapjában való közzététele érdekében megküldeni. ”
77.	§
A VET. 90. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha az egyetemes szolgáltatás bármely okból nem biztosított az ország egész területén, a
Hivatal - az (1) bekezdésre figyelemmel - kötelezheti a kiskereskedelmi piacon jelentős piaci
erővel rendelkező villamosenergia-kereskedőket, hogy nyújtsanak be kérelmet az egyetemes
szolgáltatásra vonatkozó engedélyek megszerzése érdekében. ”
78.	§
A VET. 92. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (1) bekezdés szerinti cégjogi esemény nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes
jóváhagyó határozatát, továbbá a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazandó a következő
esetekben:]
39
„b) magánvezeték engedélyese esetében vagy ”
79.	§
(1)	A VET. 93. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott
mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem
éri a Hivatal előzetes hozzájárulásához kötött (2) bekezdés szerinti következő mértéket. Az (1)
bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző azonban nem
mentesül.”
(2)	A VET. 93. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő
esetekben:]
„b) magánvezeték engedélyese esetében, ”
(3)	A VET. 93. § (4) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Az (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal előzetes hozzájárulását a következő
esetekben:]
„d) az egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével a villamosenergia-kereskedő esetében,
amennyiben nem minősül jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek. ”
(4)	A VET. 93. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Villamos energia termelésével, földgáz kitermelésével vagy villamos energia vagy földgáz
kereskedelmével foglalkozó vállalkozás, valamint az ilyen vállalkozásokban irányítást gyakorló
részvényes az átviteli rendszerirányítóban vagy annak irányító részvényesében sem közvetlenül,
sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. Az átviteli rendszerirányítóban,
illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító részesedésszerzéshez a Hivatal előzetes
hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 102. § (1) bekezdésében rögzített
rendelkezést.
(6)	A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához,
amely azt eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak
irányítást az átviteli rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett. ”
80.	§
A VET. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § (1) A Hivatal előzetes jóváhagyó határozata szükséges az engedélyes e törvény szerinti
engedélyköteles tevékenysége Vhr-ben meghatározott jelentős részének kiszervezéséhez, a Hivatal
előzetes tájékoztatása szükséges az engedélyes e törvény szerinti engedélyköteles tevékenysége
Vhr-ben meghatározott egyéb részének kiszervezéséhez. A kiszervezés nem eredményezheti azt,
hogy az e törvény 74. §-a szerint engedélyköteles tevékenységet teljes egészében más személy
végzi.
(2)	Kiszervezés esetén az engedélyes úgy felel jogszabályban vagy hatósági határozatban
meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.
40
(3)	Nem igényli a Hivatal (1) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát vagy előzetes
tájékoztatását a kiszervezés
a)	termelői engedélyes,
b)	egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,
c)	magánvezeték engedélyese vagy
d)	közvetlen vezeték engedélyese
esetében.
(4)	A Hivatal előzetes hozzájáruló határozata szükséges az engedélyes működési engedélyében
meghatározott alapvető eszközeinek és vagyoni értékű jogainak más személy részére történő
átruházásához, átengedéséhez, lízingbe adásához vagy egyéb módon tartós használatba adásához,
megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez (a továbbiakban együtt: alapvető eszközökkel
való rendelkezés).
(5)	Nem igényli a Hivatal (4) bekezdés szerinti előzetes hozzájáruló határozatát az alapvető
eszközökkel való rendelkezés
a)	kiserőművi összevont engedélyes,
b)	egyetemes szolgáltatói engedélyes kivételével villamosenergia-kereskedő,
c)	magánvezeték engedélyese vagy
d)	közvetlen vezeték engedélyese
esetében. ”
81. §
(1)	A VET. 95. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A Hivatal megtagadja a 93. § (5) és (6) bekezdésében meghatározott jogügylet jóváhagyását,
ha a tanúsítási eljárásban azt állapította meg, hogy a jogügylet végrehajtása eredményeként az
átviteli rendszerirányító nem felelne meg a rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak. ”
(2)	A VET. 95. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A 93. § (1) bekezdése szerinti részesedésszerzés bejelentésének elmulasztása vagy
tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiánya esetén, a 92. § (1) bekezdésben, valamint a 93. §
(2), (5) és (6) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a szerző fél a bejelentés
elmulasztásával érintett részesedése tekintetében a társasággal szemben - az osztalékra való
jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, a részvénykönyvbe nem jegyezhető be, vagy a
tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe valamint a cégjegyzékbe való
bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását vagy hozzájárulását igazoló
dokumentummal együtt lehet benyújtani.
(4)	A 93. § (1) bekezdésben meghatározott bejelentési eljárásokra a 74/A. § szerinti elektronikus
eljárás szabályait kell alkalmazni. ”
41
82. §
A VET. 99. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A Hivatal elrendelheti az átviteli rendszerirányító valamennyi vagy egyes feladatainak
átruházását a 160. § (1) bekezdés e) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt személyre (a
továbbiakban: átviteli rendszerüzemeltető), amennyiben
a)	az átviteli rendszerirányító nem tesz eleget a 96. § (1) bekezdésében meghatározott
jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,
b)	a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett
eredményre, és
c)	a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat
bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát
helybenhagyta, vagy Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő
eredménytelenül telt el.
(1b) Az átviteli rendszerüzemeltető kijelölése esetén a Hivatal kötelezi az átviteli hálózat
tulajdonosát a 104. § (2)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint az átviteli
rendszerüzemeltetőt a határozat szerinti feladatok ellátására. ”
83.	§
A VET. XII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:
„XII- Fejezet
A TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási
szabályok
100.	§ (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás hálózati engedélyes tagjai
vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és
döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Gt. szabályait az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás keretében végzett átviteli
rendszerirányítás vagy elosztás esetén biztosítani kell az átviteli rendszerirányítás, elosztás jogi
személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem átviteli rendszerirányítással,
illetve elosztással kapcsolatos tevékenységektől.
(3)	A (2) bekezdésben megfogalmazott függetlenség biztosítása érdekében legalább a következő
követelmények teljesítése szükséges:
a)	a hálózati engedélyes e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem
folytathat;
b)	a hálózati engedélyes - a szervezett villamosenergia-piaci engedélyest és más hálózati
engedélyest kivéve - nem szerezhet részesedést más engedélyesben;
42
c)	a hálózati engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású munkavállalója,
felügyelőbizottságának tagja, valamint az engedélyesi tevékenységet ellátó szervezeti
egységének vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésében, a
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyát szabályozó szerződésében vagy a kinevezési
okiratában (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait
és kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint a
munkavégzésének feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell
kialakítani és rögzíteni, hogy a hálózati engedélyes működését befolyásoló független
döntéshozatal, és annak során a befolyásmentes és az egyenlő bánásmód követelményének
megfelelő eljárás biztosított legyen;
d)	a c) pontban meghatározott személynek nem lehet társasági részesedése a hálózati
engedélyest kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, nem lehet annak
vezető tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, továbbá nem létesíthet azzal
munkaviszonyt vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt;
e)	a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység
vezetőt az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni;
f)	a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag és vezető állású
munkavállaló, a munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának vagy
kinevezésének (e fejezet valamint a XVIII. Fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt:
munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más
engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású
munkavállalója, mely nem érinti a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény
szerinti munkaviszony megszűnését követő kötelezettség fejében járó ellenértéket.
(4)	A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes és az
átviteli rendszerirányító között nem kell alkalmazni, amennyiben az átviteli rendszerirányító e
szervezett villamosenergia-piacot működtető részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.
(5)	A harmadik személyektől igénybe vett, e törvény szerint nem engedélyköteles tevékenység (a
továbbiakban: támogató tevékenység) esetén a hálózati engedélyes úgy felel jogszabályban, a
hatósági hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei
teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezné.
Az elosztó taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásra
vonatkozó szétválasztási szabályok
101.	§ (1) A 100. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 100. § (3)
bekezdésében meghatározottakon túl elosztó esetén legalább a következő követelmények teljesítése
szükséges:
a)	az elosztó vezető tisztségviselője, cégvezetője, felügyelőbizottságának tagja és vezető
állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint egyéb juttatásait nem lehet a
vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem elosztói tevékenységének
eredményességétől függően meghatározni;
b)	e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével az elosztó befolyásmentesen és
az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult meghozni az e törvény szerinti
engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi, pénzügyi és személyi
döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a támogató
43
tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az elosztó
vezetékek létesítésével, karbantartásával és felújításával kapcsolatos egyedi döntéseket is.
Ettől függetlenül az elosztó anyavállalata jogosult jóváhagyni az elosztó éves üzleti tervét,
és általános korlátokat szabni a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan azzal,
hogy az elosztó éves üzleti tervének végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztó
vezeték létesítésével, karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben az elosztó részére
egyedi utasítást nem adhat;
c)	az elosztó az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló bonyolításáról vagy a
vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő csatlakozásáról
befolyásmentesen dönt;
d)	az elosztónak rendelkeznie kell az elosztói tevékenység végzéséhez szükséges személyi
és pénzügyi erőforrásokkal, valamint tárgyi és műszaki eszközökkel;
e)	az elosztó kommunikációjában és márkajelzés alkalmazása esetén a márkajelzésében
köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól;
és
f)	az elosztó megfelelési programot dolgoz ki, amelyben bemutatja azokat az intézkedéseket
és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes, független működést. A
megfelelési program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és a hiányosságokról az
elosztó évente megfelelési jelentést készít.
(2)	Az (1) bekezdésf) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.
(3)	A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés
elkészítéséért az elosztó által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr
jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az elosztó és kapcsolt
vállalkozása valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell
nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően az elosztó azt a honlapján közzéteszi.
(4)	A megfelelési ellenőr jogi vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá - a
függetlenség biztosítása érdekében - a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját és a 102/B. § (1)-(2)
bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
Az átviteli rendszerirányító taggal rendelkező vertikálisan integrált villamosenergia-ipari
vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok
102.	§ (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy
kereskedelemmel foglalkozó leányvállalata nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett
részesedéssel az átviteli rendszerirányítóban. Az átviteli rendszerirányító nem rendelkezhet sem
közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás
termeléssel vagy kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.
(2)	Az átviteli rendszerirányító köteles felügyelőbizottságot létrehozni, és e törvényben foglalt
feladatai ellátásához szükséges jogosítványokat biztosítani. A felügyelőbizottság a Gt. szerinti
jogkörein túlmenően dönt
a)	a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló
kérdésekben,
b)	a 102/A. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben és
44
c)	a 102/E. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.
(3)	Az (2) bekezdés a) pontja keretében kell az átviteli rendszerirányító éves és hosszú távú
pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, továbbá átviteli rendszerirányító
eladósodási szintjét jóváhagyó határozatot meghozni.
(4)	Nem tartozhatnak a felügyelőbizottság hatáskörébe az átviteli rendszerirányító mindennapi
működésével, az átviteli hálózat mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv
előkészítésével kapcsolatos döntések.
(5)	A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell
a 102/A. § (2)-(3) bekezdése, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontja, 102/A. § (6) bekezdése, valamint a
102/B. § (1)-(2) bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 102/A. § (2) bekezdés b) pontja a
felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.
(6)	A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozást, a harmadik
személy részvényeseket, valamint a Gt. 38. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a
munkavállalókat képviselő tagokból áll. A Gt-ben előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság
tagjainak 1/9-ed része, de legalább 1 fő a munkavállalók képviselője.
102/A. § (1) Az átviteli rendszerirányító vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású
munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó
személy) munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyának meghosszabbításáról,
munkafeltételeiről - ideértve a díjazását is -, valamint a munkaviszony megszüntetéséről a
felügyelőbizottság dönt.
(2)	Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről a munkaviszonyát, annak
idejét, valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére
vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag
abban az esetben válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal
kifogást emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel
a)	a jelölt személy szakmai függetlenségével vagy
b)	a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival
kapcsolatban.
(3)	Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet
munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e
fejezet tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási
szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 96. § szerinti jogkövetkezmények
alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást ellátó személy
jogorvoslati jogosultságait.
(4)	Az operatív irányítást ellátó személyek
a)	többsége a munkaviszonya létesítését megelőző három évben nem állhatott
munkaviszonyban vagy közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban - az
átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari
vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezett sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel
és
45
b)	kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a
vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál operatív irányítását ellátó
személy.
(5)	Amennyiben az átviteli rendszerirányítónál az operatív irányítást nem testület látja el, az
operatív irányítást ellátó személyre az (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell
alkalmazni.
(6)	Az operatív irányítást ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követően négy évig nem
állhat munkaviszonyban - az átviteli rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett
érdekeltséggel.
(7)	Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, az átviteli hálózat
üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre
alkalmazni kell a (3) bekezdést, a (4) bekezdés a) pontját, a (6) bekezdést, valamint a 102/B. § (1)
és (2) bekezdését.
102/B. § (1) Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy nem állhat
munkaviszonyban vagy közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban - az átviteli
rendszerirányító kivételével - a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással, továbbá
abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.
(2)	Az átviteli rendszerirányítóval munkaviszonyban álló személy munkabérét, egyéb juttatásait
vagy díjazását nem lehet a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás nem átviteli
rendszerirányítási tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem
részesülhet e vállalkozásoktól pénzbeli juttatásban.
(3)	Az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell
a)	tevékenysége gyakorlásához, valamint e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez
szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel, valamint személyi és pénzügyi erőforrásokkal,
b)	az átviteli hálózat és az átviteli tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz
tulajdonjogával, a rendszer- és üzemirányítási, mérés-elszámolási és informatikai
eszközökkel, és
c)	a napi átviteli rendszerirányítási tevékenység ellátásához és a vállalati jogi,
könyvvezetési, valamint informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges, saját
alkalmazásában álló személyzettel.
(4)	Tilos a munkaerő kölcsönzés az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozás között.
102/C. § (1) Az átviteli rendszerirányító nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozás termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó
leányvállalatától.
(2)	Az átviteli rendszerirányító - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem vehet igénybe
szolgáltatást a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól. Az átviteli
rendszerirányító a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a
vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számára, amennyiben e szolgáltatás
46
hátrányos megkülönböztetés nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára
elérhető, és nem korlátozza a versenyt a termelés és a villamosenergia-kereskedelem terén.
(3)	Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti
pénzügyi és kereskedelmi kapcsolatoknak - így az átviteli rendszerirányító által a vertikálisan
integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek - meg
kell felelniük a piaci feltételeknek. Az átviteli rendszerirányító e kapcsolatokról részletes
nyilvántartást vezet, és azt kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.
(4)	Az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás közötti
pénzügyi és kereskedelmi megállapodáshoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi
és kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz az átviteli rendszerirányító nyújtja be. A Hivatal
jóváhagyja azt, amennyiben az átviteli rendszerirányító igazolta, hogy az abban foglaltak legalább a
piaci feltételeknek megfelelnek.
(5)	Az átviteli rendszerirányító a vállalati megjelenésében, kommunikációjában, márkajelzésében,
valamint a székhelyén és telephelyein köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozástól.
(6)	Az átviteli rendszerirányító nem köthet szerződést a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari
vállalkozáséval azonos tanácsadókkal vagy szállítókkal az informatikai rendszerek vagy
berendezések, vagy biztonsági hozzáférési rendszerek vonatkozásában, nem oszthat meg a
vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozással informatikai rendszert vagy berendezést,
tevékenységének végzéséhez szükséges helyiséget vagy épületet, vagy biztonsági hozzáférési
rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói tevékenység végzésére a vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.
102/D. § (1) Az átviteli rendszerirányító legfőbb szerve a felügyelőbizottság határozatainak sérelme
nélkül jogosult dönteni
a)	az átviteli hálózat üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges
eszközökről önállóan és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól
függetlenül, és
b)	hitel- valamint kölcsönfelvételről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási
forrásról.
(2)	A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem
határozhatja meg az átviteli rendszerirányító napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a
hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó magatartását.
(3)	Az átviteli rendszerirányító általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső szabályzatait
és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák az átviteli rendszerirányító e
törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.
(4)	A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás köteles az átviteli rendszerirányító
kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeli beruházások megvalósításához, és a
meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. E kötelezettsége teljesítése során
a felügyelőbizottság által hozott döntésektől az átviteli rendszerirányító hátrányára nem térhet el.
Az átviteli rendszerirányító köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(5)	A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan
tevékenységtől, amely az átviteli rendszerirányítót akadályozza az e törvényből fakadó
47
kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg az átviteli rendszerirányítótól, hogy e
kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól engedélyt
kérjen.
(6)	Az átviteli rendszerirányító jogosult a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozástól
függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenység igénybevételéről és a kiszervezésről.
102/E. § (1) Az átviteli rendszerirányító megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a Hivatalhoz
jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A megfelelési
programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a
megkülönböztetés-mentes, független működést. Az átviteli rendszerirányítónál a megfelelési
program végrehajtásának ellenőrzését - a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül - a
felügyelőbizottság által kinevezett, független megfelelési ellenőr végzi.
(2)	A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek és időtartamának
meghatározásához valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az átviteli
rendszerirányítónak biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét és feladatai ellátásához
szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési ellenőr függetlenségének
vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.
(3)	A megfelelési ellenőr jogi vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 102/A. §
(3)	bekezdését, a 102/A. § (4) bekezdés a) pontját, a 102/A. § (6) és (7) bekezdését és a 102/B. § (1)
és (2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4)	A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával
jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési
ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai
alkalmasságának hiányát állapítja meg.
(5)	A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet
valamennyi releváns adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet az átviteli rendszerirányító irodáiba
és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. Az átviteli rendszerirányítóval
munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr a 151. § (1a) bekezdésben
foglaltak szerint az e törvényben és a Vhr-ben meghatározott feladatai ellátása érdekében az
adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.
(6)	A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott
intézkedésekről, a feltárt eredményekről és a megfelelési program végrehajtása során tapasztalt
jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést készít, és azt benyújtja a Hivatalhoz
jóváhagyás céljából. A jóváhagyást követően az átviteli rendszerirányító a megfelelési jelentést
honlapján közzéteszi.
Az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén
103.	§ (1) A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás bármikor jogosult az átviteli
rendszerirányító teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes
tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött átviteli rendszerirányítónak meg kell felelnie az
alábbi követelményeknek:
a)	az átviteli rendszerirányítónak rendelkeznie kell az átviteli hálózat és az átviteli
tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával,
b)	ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak
48
ba)	közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni termeléssel vagy
villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett, és közvetlenül vagy
közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy
átviteli hálózat felett, és
bb)	közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni átviteli rendszerirányító vagy
átviteli hálózat felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot
gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó
vállalkozás felett,
c)	ugyanazon személy nem jogosult az átviteli rendszerirányítóban felügyelőbizottsági tag
vagy operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve
irányítást vagy bármely jogot gyakorolni termeléssel vagy villamosenergia-
kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás felett,
d)	ugyanazon személy nem lehet egyfelől termeléssel vagy villamosenergia-
kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás, másfelől átviteli rendszerirányítóban vagy átviteli
hálózatban részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív irányítását végző személy vagy
felügyelőbizottsági tagja, és
e)	termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem
gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást vagy bármely jogot az átviteli
rendszerirányító felett.
(2)	Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt az alábbiak értendőek:
a)	bármely szavazati jog gyakorlása,
b)	a felügyelőbizottság tagjai, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy
c)	a Ptk. 685/B. § (1) bekezdés szerinti többségi befolyás.
(3)	Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha
egyrészt az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat, másrészt a termelői engedélyes vagy a
kereskedő felett az irányítást a Magyar Köztársaság nevében önálló, törvényben meghatározott
gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.
(4)	Azokat az üzleti titkokat, amelyek a korábban vertikálisan integrált villamosenergia-ipari
vállalkozás részét képező átviteli rendszerirányító birtokában voltak, az átviteli rendszerirányító
nem hozhatja a termeléssel vagy a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás
tudomására, továbbá az ilyen átviteli rendszerirányító alkalmazásában álló a 102/A. § (6) és (7)
bekezdés szerinti személyeket munkajogviszonyuk alatt és munkajogviszonyuk megszűnését követő
4 évig, az átviteli rendszerirányítóval munkajogviszonyban álló egyéb személyeket 1 évig a
termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozás nem alkalmazhatja.
(5)	Amennyiben a Hivatal a tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy az átviteli
rendszerirányító megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre emelkedését
követően a 99. § (1a) és (1b) bekezdése, a 102. §-102/E. § és 104. § nem alkalmazható.
(6)	Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában
a)	a termeléssel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti
földgáztermelőre,
49
b)	a villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezések a
Get. szerinti földgáz kereskedelmi engedélyesre,
c)	az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó rendelkezések a Get. szerinti szállítási
rendszerüzemeltetőre, és
d)	az átviteli hálózatra vonatkozó rendelkezések pedig a Get.-ben meghatározott szállítási
rendszerre
megfelelően irányadóak, azzal, hogy az a)-c) pontokat a megjelölt vállalkozások felett közvetlen
irányítást gyakorló személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.
(7)	Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában a termeléssel vagy villamosenergia-kereskedelemmel
foglalkozó vállalkozásra vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni arra a termeléssel vagy
villamosenergia-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozásra, aki - az irányított villamosenergia-ipari
vállalkozások által termelt villamos energiából való részesedését is beleértve - éves átlagban nettó
villamosenergia-felhasználónak minősül, és az általa értékesített villamos energiából származó
árbevétel az egyéb üzleti tevékenységeiből származó árbevételhez képest elenyésző függetlenül
attól, hogy termelést vagy villamosenergia-kereskedelmet közvetlenül vagy az általa irányított
vállalkozásokon keresztül végzi.
Az átviteli rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok
104.	§ (1) A 99. § (1a) bekezdésének alkalmazása vagy az ügyfél erre irányuló kérelme esetén a
Hivatal által kijelölésre kerülő átviteli rendszerüzemeltetőnek az átruházott feladatok jellegétől
függően az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
a)	teljesítenie kell a 103. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket;
b)	rendelkeznie kell az átruházott feladatok ellátásához szükséges műszaki és tárgyi
eszközökkel, valamint pénzügyi és személyi erőforrásokkal;
c)	meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott hálózatfejlesztési tervnek; és
d)	a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe
harmadik személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek az átviteli
hálózat tulajdonosa számára is nyújtanak.
(2)	Az átviteli hálózat tulajdonosa köteles
a)	az átviteli rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést,
támogatást és információt biztosítani,
b)	finanszírozni az átviteli rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által
jóváhagyott beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél - akár az átviteli
rendszerüzemeltető - általi finanszírozásba,
c)	fedezetet biztosítani az átviteli hálózati vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve
az átviteli rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket, és
d)	biztosítékot nyújtani az átviteli hálózati fejlesztések finanszírozásának megkönnyítése
érdekében, kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban
beleegyezését adta bármely érdekelt fél - akár az átviteli rendszerüzemeltető - általi
finanszírozáshoz.
50
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes
jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat az átviteli hálózat
tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.
(4)	Az átviteli hálózat tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 25. §-ban foglalt fejlesztések
tervezésére és a 35. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.
(5)	A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részét képező átviteli hálózat
tulajdonosának - amennyiben átviteli rendszerüzemeltetőt jelöltek ki - jogi személyiség, szervezet
és döntéshozatal szempontjából függetlennek kell lennie a nem átviteli rendszerirányítással
kapcsolatos tevékenységektől legalább az alábbiak szerint:
a)	az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy nem vehet részt az
integrált villamosenergia-ipari vállalkozás azon szervezetében, amely termelés, elosztás
vagy villamosenergia-kereskedelem napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve felelős;
b)	az átviteli hálózat tulajdonosában operatív irányítást végző személy munkaszerződésében
vagy megbízási szerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket, munkabérét és egyéb
juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell meghatározni, hogy
feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét, és
c)	az átviteli hálózat tulajdonosának megfelelési programot és megfelelési jelentést kell
készítenie, amelyekre a 101. § (1) bekezdés f) pontjának és a 101. § (2)-(4) bekezdésének
rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6)	Az átviteli rendszerüzemeltető feladatait és azok részletes szabályait a Hivatal az átviteli
rendszerirányító e törvényben meghatározott feladatai alapján a kijelölő határozatban állapítja meg.
Számviteli szétválasztás
105.	§ (1) A villamosenergia-ipari vállalkozások beszámolási és könyvvezetési kötelezettségére, a
beszámoló összeállítására, a könyvek vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és
közzétételre az Szt. rendelkezéseit az e törvény szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Az integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és a több engedéllyel rendelkező vállalkozás
köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan
elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az egyes tevékenységek átláthatóságát és a
diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást és a versenytorzítást.
(3)	A horizontálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója
kiegészítő mellékletében köteles az engedélyes tevékenységet oly módon bemutatni, mintha azt
önálló vállalkozás keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenység
elkülönült bemutatása legalább önálló mérleget és eredmény-kimutatást jelent. A több engedéllyel
rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében
köteles az egyes engedélyes tevékenységeket oly módon bemutatni, mintha azokat önálló
vállalkozások keretében végezték volna, amelynek esetében az engedélyes tevékenységek
elkülönült bemutatása legalább az eszközök, kötelezettségek, időbeli elhatárolások szétválasztott
bemutatását és önálló eredmény-kimutatást jelent.
(4)	Amennyiben a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás az Szt. szerinti összevont
(konszolidált) számviteli éves beszámoló készítésére kötelezett, az összevont (konszolidált)
számviteli éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles az egyes engedélyes tevékenységeket
51
önállóan is bemutatni. Az engedélyes tevékenységek elkülönült bemutatása halmozott önálló
mérleget és halmozott eredmény-kimutatást jelent.
(5)	A villamosenergia-ipari vállalkozások kötelesek biztosítani a Hivatal számára, hogy a Hivatal
munkatársai a társaság pénzügyi-számviteli kimutatásait, és az ahhoz kapcsolódó bizonylatokat és
információkat megismerhessék, azokba betekinthessenek. A Hivatalnak indokolnia kell, hogy az
adott információra mely feladata ellátásához van szükség.
(6)	A 66. § (4)-(5) bekezdésében foglaltak ellenőrzésének biztosítására a (2) és (5) bekezdést
megfelelően alkalmazni kell a 2011. március 3-a előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték
üzemeltetőjére.
105/A. § (1) Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás
könyvvizsgálója az éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz
kiadott független könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott
és alkalmazott számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti
tranzakciók árazása biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(2)	Minden engedélyes villamosenergia-ipari vállalkozás - a kiserőművi összevont engedélyes
kivételével - köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a tárgyévre készített üzleti jelentéssel,
és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Szt. szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg
megküldeni.
(3)	A több engedéllyel rendelkező villamosenergia-ipari vállalkozás esetén a tevékenységi
beszámolókat is tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak
benyújtani. A villamosenergia-ipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely
engedélyekre vonatkozóan nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.
(4)	A vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli
beszámolóját a vállalkozás konszolidációra kötelezett tagja küldi meg a Hivatalnak. ”
84.	§
(1)	A VET. 116. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építéséhez,
üzemeltetéséhez, használatbavételéhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez az építésügyi
hatóság (e fejezetben a továbbiakban: Hatóság), mint sajátos építményfajtát engedélyező építésügyi
hatóság e törvényben előírt engedélye szükséges. ”
(2)	A VET 116. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni]
„a) a háztartási méretű kiserőmű építéséhez, ”
(3)	A VET 116. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell a Hatóság 115. §-ban meghatározott engedélyét kérni]
„d) a kisfeszültségű csatlakozó berendezésre, amennyiben az kizárólag olyan ingatlanon kerül
megépítésre, amelynek tulajdonosa az építéshez hozzájárult.”
52
85. §
(1)	A VET. 117. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokban a villamosmű, termelői vezeték,
magánvezeték, a közvetlen vezeték, valamint ezek biztonsági övezetében lévő ingatlan ingatlan-
nyilvántartásba bejegyzett tulajdonosa ügyfélnek minősül.
(4)	A kérelmező vagy képviselője az engedélyezési eljárás megindítása előtt előzetes szakhatósági
állásfoglalást kérhet. A Hatóság az engedélyezési eljárás során akkor fogadja el az előzetes
szakhatósági állásfoglalást, ha az 1 évnél nem régebbi, és a szakhatóság által véleményezett
műszaki tervdokumentáció 1 eredeti példányát keltezéssel, aláírással és bélyegző lenyomattal
ellátva nyújtják be az engedélyezési eljárás megindításakor a Hatósághoz. ”
(2)	A VET. 117. §- a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott
engedély hatálya megszűnik, ha az építményeket az építésre kiadott engedély jogerőre
emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett építményeket véglegesen
eltávolítja. A Hatóság a villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték
építésére adott engedély hatályát az engedélyes által a hatály lejárta előtt benyújtott kérelem
alapján, külön jogszabályban meghatározott módon, egy alkalommal legfeljebb két évvel
meghosszabbíthatja, amennyiben az engedély a meghosszabbítás idején hatályban lévő jogszabályi
előírásoknak megfelel.
(7)	A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére kiadott építési
engedély hatályának megszűnésével a hatósági határozattal alapított vezetékjog is megszűnik. ”
86. §
A VET a következő 117/A. §-sal egészül ki:
„117/A. § A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott
engedély engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutód a
Hatóságot a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül a jogerős cégbírósági bejegyző
határozat másolatának megküldésével értesíti. Az engedélyes a jogutódlásra vonatkozó szabály
szerint értesíti Hatóságot nevének megváltozása esetén is. ”
87.	§
A VET a következő 119. §-sal egészül ki:
„119. § (1) A rendszerhasználónak vagy annak kérésére, akinek a közcélú hálózat, a közcélú
hálózat tartószerkezete, a csatlakozó berendezés vagy csatlakozási pont elhelyezése jogát vagy
jogos érdekét érinti (e § alkalmazásában a továbbiakban: egyéb érdekelt) a hálózati engedélyes a
csatlakozó berendezést, vagy a csatlakozási pontot áthelyezi, vagy átalakítja, ha
a)	az áthelyezés, vagy az átalakítás más rendszerhasználó jogos érdekeit nem sérti,
b)	a közcélú hálózat üzemeltetésében jelentős hátrányt nem okoz,
c)	műszaki feltételei adottak és
53
d)	a rendszerhasználó - vagy az egyéb érdekelt által kért áthelyezés, vagy átalakítás esetén az egyéb
érdekelt - vállalja az átalakítással vagy az áthelyezéssel kapcsolatban felmerülő költségek viselését.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén a közcélú hálózatra vonatkozó építési
engedélyezési eljárásokat kell alkalmazni.
(3)	A hálózati engedélyes tulajdonában álló hálózati eszközöknek az (1) bekezdés szerinti
átalakítása vagy áthelyezése esetén a rendszerhasználó vagy egyéb érdekelt költségviselése mellett
létesülő, a korábbi hálózati eszköz helyébe lépő hálózati eszköz - a (4) bekezdésben foglalt
eltéréssel - külön térítés nélkül marad a hálózati engedélyes tulajdonában lévő közcélú hálózat
része.
(4)	Ha az államháztartás valamely alrendszeréből vagy európai uniós forrásokból vagy más hasonló
nemzetközi forrásokból fedezett (1) bekezdés szerinti átalakítás vagy áthelyezés esetén - a
támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján - a hálózati engedélyes tulajdonszerzésére nem
kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv szerinti értékét a hálózati
engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a bontás befejezését követő 30
napon belül meg kell térítenie.
(5)	A (4) bekezdés szerinti esetben a hálózati eszköz beruházója köteles a hálózati eszközt
üzemeltetés céljából a hálózati engedélyes használatába adni, a hálózati engedélyes köteles az
átadott hálózati eszközt saját költségén üzemeltetni. A hálózati eszköz beruházója az elidegenítési
tilalom lejártát követő 30 napon belül köteles a hálózati eszközt a hálózati eszköznek a támogatás
részarányának megfelelően csökkentett könyv szerinti nettó értékének megfelelő áron a hálózati
engedélyes részére értékesíteni. ”
88.	§
A VET 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„120. § Villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték saját ingatlanon - az e
törvény szerinti kivételekkel - a Hatóság építési engedélye alapján építhető. ”
89.	§
A VET 121. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az építtető az 50 MW vagy ezt meghaladó névleges teljesítményű erőmű és a megújuló
energiaforrást hasznosító erőmű termelői vezetékének idegen ingatlanon történő elhelyezése
céljából
a)	előmunkálati jogot,
b)	vezetékjogot
kérhet. ”
90.	§
A VET 123. §-a és 124. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„123. § (1) A közcélú hálózat nyomvonalát úgy kell kijelölni és megtervezni, hogy az lehetőleg
közterületen haladjon és a lehető legkisebb mértékben érintsen termőföldet vagy egyéb nem
köztulajdonban lévő ingatlant.
54
(2)	Közcélú hálózat részét képező kisfeszültségű csatlakozó berendezés az építésére szolgáló
ingatlan tulajdonosának hozzájárulása alapján is építhető. Amennyiben az építés termőföldet érint,
ahhoz a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügyi hatósági határozat
szükséges.
(3)	A közcélú hálózat idegen ingatlanon történő elhelyezésére a hálózati engedélyes javára a
Hatóság vezetékjogot engedélyezhet, ha az a közcélú hálózat szükséges fejlesztése érdekében
indokolt, és az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.
(4)	A kisfeszültségű csatlakozó berendezés építésére szolgáló ingatlan tulajdonosának hozzájárulása
az e törvény szerint a vezetékjog alapján fennálló jogokkal és kötelezettségekkel azonos - az
ingatlan-nyilvántartásba az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. § e) pontja
szerint bejegyzendő - jogokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem
vonható vissza.
(5)	A rendszerhasználónak a hálózati engedélyes részére a hálózati csatlakozásra vonatkozóan tett
igénybejelentését a rendszerhasználó tulajdonában lévő ingatlan esetén a csatlakozó berendezés
építésére vonatkozó hozzájárulásnak kell tekinteni.
124. § (1) A hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon
a)	föld alatti és feletti vezetéket építhet, valamint ahhoz tartozó távközlési összeköttetést
helyezhet el,
b)	tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,
c)	nem tartószerkezeten elhelyezett elosztóberendezést, külön jogszabályban meghatározott
átalakító- és kapcsolóberendezést helyezhet el,
d)	az építés során a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja.
(2)	A hálózati engedélyes a vezetékjog vagy a jogerős üzemeltetési engedély alapján az
építményeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja és átalakíthatja, felújíthatja, továbbá a
közcélú hálózat, termelői vezeték, magánvezeték vagy a közvetlen vezeték mentén lévő, a
biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja, a felsorolt tevékenységek elvégzése céljából a
vezetékjoggal érintett ingatlanra beléphet. ”
91.	§
A VET. 126. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a
Hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő
tudomásszerzése esetén hivatalból a Hatóság határozatban állapítja meg. ”
92.	§
A VET. 135. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Fennmaradási engedélyt a Hatóság kizárólag az e törvény hatálybalépését megelőzően, a
jogszabályi előírásoktól eltérően, szabálytalanul épített villamosmű, termelői vezeték,
magánvezeték vagy közvetlen vezeték tekintetében és csak abban az esetben adhat, ha a berendezés
megfelel, vagy megfeleltethető a fennmaradási eljárás idején érvényes követelményeknek. ”
55
93. §
(1)	A VET. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„140. § (1) A felhasználó megfizeti a villamosenergia-vásárlási szerződés feltételei szerint a
villamos energia árát és a hálózathasználati szerződés feltételei szerint a 142. § szerinti, a
villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat.
(2)	A villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat az e törvény és a felhatalmazása
alapján kiadott miniszteri rendelet keretei között a Hivatal határozatban állapítja meg. A
villamosenergia-kereskedő által a felhasználónak értékesített villamos energia eladási árát a felek
megállapodása, vagy a villamosenergia-kereskedő üzletszabályzata tartalmazza, az egyetemes
szolgáltatás keretében értékesített villamos energia árát a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3)	Ha a felhasználó hálózathasználati szerződését a villamosenergia-kereskedő a 63. § (1)
bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, és a villamosenergia-rendszerhasználatáért
fizetendő díjat a villamosenergia-kereskedő érvényesíti a felhasználó felé, akkor a villamosenergia-
kereskedő a villamosenergia-rendszer használatáért fizetendő díjakat köteles a számlán
egyértelműen - egyetemes szolgáltató esetén az egyetemes szolgáltatók által alkalmazható
számlaképről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - legalább két összevont tételben
külön feltüntetni. ”
94.	§
(1)	A VET. 141. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A hatósági árat - a 142. § (3) bekezdésében és a 144. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel -
alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani. ”
(2)	A VET. 141. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági ár mikor lép hatályba, e
rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet. ”
95.	§
A VET. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a VET. a következő 142/A. és
142/B. §-sal egészül ki:
„142. § (1) A villamosenergia-rendszer használatért a rendszerhasználók
a)	átviteli-rendszerirányítási díjat,
b)	rendszerszintű szolgáltatások díját,
c)	elosztási díjat,
d)	közvilágítási elosztási díjat
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) fizetnek. Az egyes rendszerhasználati díjak a díj
alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.
(2)	A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a
díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben
állapítja meg.
56
(3)	A rendszerhasználati díjak adott naptári évre érvényes mértékét és alkalmazásuk egyedi
szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg. A Hivatal a határozatát, az abban megállapított
rendszerhasználati díjak és áralkalmazási feltételek január 1-jei hatálybalépése előtt 30 nappal a
honlapján teszi közzé.
(4)	A rendszerhasználati díjak mértéke és alkalmazásuk feltételei országosan egységesek.
(5)	A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság és az
arányosság elvének és azokat objektív módon megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
(6)	A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozás indokolt működési és
tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre
juttatásával a (2) bekezdés szerinti miniszteri rendelettel összhangban úgy kell meghatározni, hogy
az érintett engedélyeseket rövid- és hosszú távon gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk
nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos javítására és az ellátásbiztonság növelésére
ösztönözze.
142/A. § (1) A rendszerhasználati díjak szabályozása négyéves árszabályozási ciklusok keretében,
éves ármegállapítással történik. A Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség
felülvizsgálatot végez. Az árszabályozási ciklusra érvényes szabályokat az árszabályozási ciklus
indulását megelőzően a miniszter a 142. § (2) bekezdés szerinti rendeletben állapítja meg.
(2)	Az elosztási díjból és a közvilágítási elosztási díjból származó árbevételt az elosztók között az
indokolt költségek arányában kell megosztani. Ennek érdekében az engedélyesek között szükség
esetén a rendszerhasználati díjakkal együtt meghatározott kiegyenlítő fizetéseket kell végrehajtani.
A kiegyenlítő fizetések mértékét a Hivatal a rendszerhasználati díjakról hozott határozatában
állapítja meg.
(3)	A hálózati engedélyesek a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat és
áralkalmazási feltételeket kötelesek - a (6) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - alkalmazni
és a honlapjukon közzétenni.
(4)	A Hivatal a 142. § (2) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri
az érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét. A Hivatal
a rendeletre vonatkozó előterjesztését a következő 4 éves árszabályozási ciklus kezdetét megelőző
év május 15-éig a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel
történő kihirdetését.
(5)	A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy
elutasítja. Az előterjesztés
a)	elfogadása esetén a miniszter a rendszerhasználati díjak meghatározására és
szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a
Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki, vagy
b)	elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés
meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
(6)	A Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell
tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott
módon lehet eltérni.
142/B. § (1) A miniszter rendeletben állapítja meg
57
a)	az elosztó által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető
alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások,
b)	a rendszerhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások
és
c)	az elosztó által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások
körét és azok díjait.
(2)	A miniszter az (1) bekezdés szerinti határozat meghozatala során kikéri az érintett engedélyesek
és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét is.
(3)	A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.
(4)	Az Szt. általános szabályaitól eltérően a 142. § (3) bekezdés szerinti határozatban rögzített, éves
ármegállapítás alapján keletkező, az átviteli rendszerirányítónak járó, a következő évek díjaiban
elismerendő különbözeteket az átviteli rendszerirányító köteles az éves beszámolójának mérlegében
aktív időbeli elhatárolásként szerepeltetni. Köteles továbbá az átviteli rendszerirányító az éves
beszámolójának mérlegében az átviteli rendszerirányítótól a következő évek díjaiban elvonandó
különbözeteket a határkeresztező aukcióból származó tárgyévi bevételeivel együtt passzív időbeli
elhatárolásként szerepeltetni. Az ebben a bekezdésben foglaltak alapján elkészített beszámoló a
társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 1. § (5) bekezdése
alkalmazásában az Szt. rendelkezéseire figyelemmel megállapítottnak, azokkal összhangban állónak
minősül.
(5)	Az átviteli rendszerirányító átviteli rendszerirányítási díjból származó bevételének - a 142/A. §
(2) bekezdés szerinti kiegyenlítő fizetések végrehajtása érdekében - az elosztók között megosztott,
142. § (3) bekezdés szerinti határozatban meghatározott része árengedménynek minősül. A
megosztott részre az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 71. § (1)
bekezdésében és 77. § (3) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.”
96.	§
(1)	A VET. 143. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az egyetemes szolgáltató által az (1) bekezdés szerint kötelezően nyújtott termékcsomagokat,
a kötelezően nyújtott egyetemes szolgáltatás árát, az áralkalmazási feltételeket, valamint az
árszabályozás kereteit - a 143/A. § (1) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - Hivatal javaslata
alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3a) Az (1) bekezdés szerinti jogszabályban megállapított termékcsomagokon belül, az Esz.
rendeletben nem megállapított, az egyes egyetemes szolgáltatók által a jelen bekezdés
hatálybalépésekor jogszerűen alkalmazott árszabások árát és áralkalmazási feltételeit az egyetemes
szolgáltató kérelmére a Hivatal hagyja jóvá. ”
(2)	A VET. 143. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető
egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj
ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait a miniszter rendeletben állapíthatja meg. ”
97.	§
58
(1)	A VET. 144. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A közcélú hálózathoz történő csatlakozással összefüggésben csatlakozási díjat kell fizetni. A
csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit és alkalmazásának
általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A
csatlakozási díjak mértékét és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja
meg.
(2)	A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő
a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint figyelembe vegye a hálózatra később
csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj
nem haladhatja meg a hálózati engedélyes által a csatlakozás érdekében közvetlenül hálózati
beruházásra fordított összeg nagyságát. ”
(2)	A VET. 144. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(4) A csatlakozási díjat tételesen kell megállapítani. Az erőművek és a 132 kV, vagy annál
magasabb feszültségszintre csatlakozó felhasználók esetében a csatlakozási díj a kiszámítására
vonatkozó módszer előírásával is megállapítható. A rendszerhasználók és a hálózatra csatlakozni
kívánók kötelesek a Hivatal által megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A hálózati
engedélyesek kötelesek a Hivatal által megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.
(5)	A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott miniszteri rendelet előkészítése során kikéri az
érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A
Hivatal a rendeletre vonatkozó előterjesztését a honlapján közzéteszi és kezdeményezi a
miniszternél a rendelet kihirdetését. A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30
napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés
a)	elfogadása esetén a miniszter a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait,
elemeit, alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül
rendelettel hirdeti ki,
b)	elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés
meghozatalát követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza. ”
(3)	A VET. a következő 144/A. §-sal egészül ki:
„144/A. § Az 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű
közcélú hálózathoz történő csatlakozása esetén a villamosenergia-rendszer szabályozási költségei
növekedésének kompenzálására a gépegység névleges teljesítőképességének 500 MW-ot
meghaladó része után MW-onként az átviteli rendszerirányító részére a külön jogszabályban
meghatározott módon és mértékben rendszerszabályozási hozzájárulást fizet. Ezen díjfizetés
kötelezettség nem érinti a 144. § alapján teljesítendő díjfizetési kötelezettséget. A
rendszerszabályozási hozzájárulás meghatározásakor figyelembe kell venni a hálózatra később
csatlakozott, 500 MW-ot meghaladó névleges teljesítőképességű gépegységgel rendelkező erőmű
csatlakozásának hatásait. ”
98.	§
(1)	A VET. 151. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a Vhr-ben meghatározott szétválasztási
követelményeknek való megfelelés ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával
59
kapcsolatos feladatai elvégzése céljából az ahhoz szükséges mértékben kezelheti a tevékenysége
során tudomására jutott a megfelelési ellenőrt munkaviszony keretében foglalkoztató hálózati
engedélyes üzleti titkait, valamint a hálózati engedélyesnél munkaviszony keretében foglalkoztatott
személyek személyes adatait, így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyjuk nevét,
valamint munkakörükre és végzettségükre vonatkozó adataikat.
(1b) Az elosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti a
védendő fogyasztók nyilvántartásának vezetéséhez szükséges személyes és különleges személyes
adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a
védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat. ”
(2) A VET. 151. § (4) bekezdése a következő f)-h) pontokkal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok
átadhatóak]
„f) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak,
g)	a védendő fogyasztó esetében az egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése
céljából az elosztónak és a védendő fogyasztót megillető kedvezménynek vagy különleges
bánásmódnak a biztosítása érdekében a villamosenergia-kereskedőnek, és
h)	a villamosenergia-iparban fennálló, vagy eltöltött munkaviszonnyal összefüggésben az
egyetemes szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott kedvezményes villamosenergia-áron
történő vásárlásra jogosult személyeket illetően, a kedvezményes villamosenergia-áron történő
vásárlás elszámolása céljából az átviteli rendszerirányítónak. ”
99.	§
A VET. 152. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a VET. a következő 153. §-sal egészül ki :
„152. § (1) Az engedélyesek, az e törvény szerint nem engedélyköteles kiserőművek, a 2011.
március 3-a előtt létesített nem engedélyköteles magánvezeték üzemeltetője, az integrált
villamosenergia-ipari vállalkozások és az engedélyesek által a 94. § alapján kiszervezett
tevékenységet végző személyek kötelesek a Hivatal részére megadni e törvényben valamint a külön
jogszabályban meghatározott és a feladatai ellátásához szükséges információkat. Az
adatszolgáltatás tartalmát és formáját a Hivatal határozza meg.
(2) Az átviteli rendszerirányító, a termelő és a villamosenergia-kereskedő köteles az Európai
Bizottság és az Ügynökség rendelkezésére bocsátani az átviteli rendszerirányító szétválasztási
szabályoknak való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.
153. § (1) Az átviteli rendszerirányító biztosítja az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas
kezelését.
(2)	Az elosztó és az átviteli rendszerirányító az információ közreadására vonatkozó jogi
kötelezettség sérelme nélkül köteles megőrizni azoknak a gazdasági szempontból érzékeny
információknak a titkosságát, amelyekhez üzleti tevékenysége során hozzájut, továbbá
megakadályozni, hogy a saját tevékenységével kapcsolatos - üzleti szempontból előnyös -
információ megkülönböztető módon kerüljön nyilvánosságra.”
100.	§
A VET. 155. § a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
60
„(2a) A Hivatal az üzleti titoknak minősülő adatot a 162-162/B. §-ban meghatározott hatóságoknak
az e törvényben meghatározott együttműködés keretében átadhatja. ”
101. §
(1)	A VET. 158. § (2) bekezdése a következő i)-l) pontokkal egészül ki:
[A Hivatal tevékenységének célja]
„ i) a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,
j) a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,
k) versenyképes, biztonságos és fenntartható belső villamosenergia-piac kialakításának és a
tényleges piacnyitásnak elősegítése a Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel
versenyképes és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,
l) annak elősegítése, hogy az átviteli rendszerirányító és a rendszerhasználók megfelelő ösztönzőket
kapjanak a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növelésére és a piaci integráció
elősegítésére. ”
102. §
A VET. 159. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„159. § (1) A Hivatal a villamosenergia-ellátással, a villamosenergia-ellátás biztonságának és a
villamosenergia-piac hatékony működésének felügyeletével kapcsolatos feladatai körében:
1.	kiadja, jogszabályban meghatározott esetekben módosítja, illetve visszavonja az e törvény
szerint engedélyköteles tevékenységek gyakorlásához szükséges engedélyeket,
2.	jóváhagyja az engedélyesek által kidolgozott üzletszabályzatokat és belső szabályzatokat,
valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben hivatalból
módosítja, vagy visszavonja azokat,
3.	jóváhagyja a villamosenergia-ellátási szabályzatokat, a szervezett villamosenergia-piaci
szabályzatot, valamint azok módosítását, illetve e törvényben meghatározott esetekben
hivatalból módosítja, vagy visszavonja azokat,
4.	ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, 714/2009/EK
rendeletben, a Hivatal által kiadott határozatokban, a villamosenergia-ellátási
szabályzatokban, valamint az üzletszabályzatokban meghatározott kötelezettségek
betartását,
5.	javaslatot tesz a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó
keretszabályokra,
6.	meghatározza a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint az egyes díjak
alkalmazásának egyedi feltételeit,
7.	előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó szabályokat,
8.	javaslatot tesz az elosztó és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében végezhető
szolgáltatások körére és díjaira,
61
9.	dönt a közcélúvá, ezen belül átviteli vagy elosztó hálózati elemmé történő minősítésről
vagy átminősítésről,
10.	a 37. §-ban meghatározott szabályok szerint dönt a rendszerösszekötő vezeték
tekintetében benyújtott mentesítési kérelemről,
11.	a Vhr.-ben meghatározott szempontrendszer alapján jóváhagyja az átviteli
rendszerirányító által készített hálózatfejlesztési tervet, figyelemmel kíséri annak
megvalósítását és évente értékeli azt,
12.	a 8. § (1) bekezdésének rendelkezései szerint erőmű létesítésére, illetve keresletoldali
szabályozási intézkedésekre, a 26. § (1) bekezdése szerint a hálózat fejlesztésére pályázatot
írhat ki, a 26/A. § (1) bekezdése szerint az átviteli hálózat fejlesztésére pályázatot ír ki, és
elbírálja azokat,
13.	az egyes engedélyesekre - a jogszabályban meghatározott keretek között - hivatalból
határozatban állapítja meg az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenység folytatásának
minimális minőségi követelményeit, valamint elvárt színvonalát, a felhasználókkal való
kapcsolattartás módjára vonatkozó minimális követelményeket, a lakossági fogyasztónak
nem minősülő felhasználók tájékoztatásának részletes szabályait, továbbá a hálózati
engedélyesek vonatkozásában a hálózat biztonságos üzemeltetésére vonatkozó minimális
követelményeket,
14.	a folyamatos és biztonságos villamosenergia-ellátás fenntartása érdekében kivizsgálja az
erőművek teljesítőképességében beálló változásokat, indokolatlan termelés-visszatartás
esetén megállapítja az erőművi teljesítőképesség felajánlandó mértékét,
15.	e törvény szerint jóváhagyja az engedélyes Gt. szerinti átalakulását, jogutód nélküli
megszűnését, a jegyzett tőke értékének csökkentését, az engedélyesekben történő
részesedés- és befolyásszerzést, az olyan jogügyletek végrehajtását, amelyek eredményeként
harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnának irányítást az átviteli
rendszerirányító vagy annak irányító részvényese felett, az engedélyes működési
engedélyében felsorolt engedélyhez kötött tevékenységeinek más személy általi végzését,
valamint a működési engedélyben meghatározott alapvető eszközeinek, és vagyoni értékű
jogainak más személy részére történő átruházását, átengedését, lízingbe adását, illetve egyéb
módon tartós használatba adását, megterhelését vagy biztosítékul lekötését,
16.	felülvizsgálja a szénipari szerkezetátalakítási támogatásra jogosult bányavállalkozó
szénipari szerkezetátalakítási támogatásának kifizetésére vonatkozó kérelmét, és javaslatot
tesz a miniszternek a kifizethető szénipari szerkezetátalakítási támogatás mértékére, és
17.	végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 19. cikkében meghatározott feladatokat.
(2)	A Hivatal az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével kapcsolatos feladatai
körében:
1.	meghatározza a rendszerhasználók közcélú hálózathoz való hozzáférésének általános
szabályait.
(3)	A Hivatal a hatékony verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében:
1.	ellenőrzi a villamos energia határon keresztül történő szállításának végrehajtását,
62
2.	ellenőrzi az átláthatósági követelmények betartását,
3.	piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a villamosenergia-piaci verseny
jellemzőit, piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez,
4.	ellátja a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes azonosításával, illetve az ilyen
jellegű piac szabályozásával kapcsolatos, e törvény által hatáskörébe utalt teendőket,
5.	ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes
szolgáltatás áraira vonatkozó előírások betartását,
6.	vizsgálja az öt évet meghaladó időtartamú szerződéseket a tekintetben, hogy megfelelnek-
e a 96. § (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokban és uniós jogi aktusokban
meghatározott kötelezettségeinek, kivéve, ha ennek vizsgálatára a versenyhatóság
rendelkezik hatáskörrel, és
7.	meghatározza az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia mennyiségét és a kötelező
átvétel időtartamát.
(4)	A Hivatal a szétválasztási szabályok teljesítésével kapcsolatos feladatai körében:
1	. jóváhagyja az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari
vállalkozás közötti pénzügyi és kereskedelmi megállapodásokat, az átviteli rendszerirányító
által a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás részére nyújtható szolgáltatás
feltételeit, továbbá a 26/A. § (5) bekezdése szerinti megállapodásokat,
2.	jóváhagyja a hálózati engedélyesek által benyújtott megfelelési programokat, azok
módosításait, jóváhagyja a megfelelési jelentést, továbbá jóváhagyja az átviteli
rendszerirányító megfelelési ellenőrének kinevezését, megbízatásának feltételeit,
időtartamát, valamint megbízatásának megszüntetését,
3.	ellenőrzi a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a
keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat,
4.	figyelemmel kíséri továbbá az átviteli rendszerirányító és a vertikálisan integrált
villamosenergia-ipari vállalkozás közötti kommunikációt, kereskedelmi és pénzügyi
kapcsolatokat,
5.	tanúsítási eljárást folytat le,
6.	dönt a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli
rendszerirányító tagja, valamint az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat
tulajdonosa közötti panaszok ügyében, és
7.	kifogásolhatja az operatív irányítást ellátó személy, továbbá a felügyelőbizottság tagja
kinevezését, kinevezése megújítását, munkafeltételeit, megbízatása megszüntetését, ellenőrzi
az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyának idő előtti megszüntetését, továbbá kezdeményezheti a megfelelési
ellenőr megbízatásának megszüntetését.
(5)	A Hivatal a felhasználók védelmével kapcsolatos feladatai körében:
1.	eljár a csatlakozásra, a hálózathoz való hozzáférésre, illetve a rendszer megfelelő
minőségben való rendelkezésre állására vonatkozó rendelkezéseknek a hálózati engedélyes
63
általi megsértése esetén; ellenőrzi a felhasználói igény kielégítését, ellenőrzi a felhasználók
által a közcélú hálózathoz való csatlakozás érdekében befizetett csatlakozási díj
felhasználását, bírságot szab ki,
2.	dönt az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében, kivéve az elszámolásra,
számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a villamosenergia-ellátásból történő,
fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás
rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó
jogszabályi előírások megsértésével összefüggő lakossági fogyasztói panaszokat, és
3.	dönt a rendszerhasználó által a hálózati engedélyessel szemben, továbbá a vételező és a
felhasználó által a magánvezeték üzemeltetőjével szemben e törvényben meghatározott
kötelezettségek megsértésével kapcsolatban benyújtott beadványokról.
(6)	A Hivatal az adatszolgáltatással és adatvédelemmel kapcsolatos feladatai körében:
1.	eleget tesz a személyes adatok gyűjtésére vonatkozó, törvényben előírt, valamint a Vhr-
ben meghatározott egyéb adatgyűjtési, adatszolgáltatási és jelentéstételi kötelezettségének,
2.	végrehajtja a 714/2009/EK rendelet 20. cikkében meghatározott feladatokat, és
3.	éves jelentést készít az Ügynökség és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről
és feladatai végrehajtásáról. ”
103.	§
(1)	A VET. XIX. Fejezete a 159. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Tanúsítási eljárás
160. § (1) A Hivatal köteles ellenőrizni, hogy az átviteli rendszerirányító folyamatosan megfelel-e a
szétválasztási szabályoknak. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási
eljárást folytat le az alábbi esetekben:
a)	az átviteli rendszerirányítási engedély kiadására vagy meghosszabbítására irányuló
kérelem benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,
b)	az átviteli rendszerirányító (5) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
c)	ha a Hivatal az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa feletti
irányítást és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a
szétválasztási szabályok megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a
szétválasztási szabályok megsértését,
d)	az Európai Bizottság indokolással ellátott kezdeményezésére, vagy
e)	ha a 104. § értelmében átviteli rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a
kijelölést megelőzően.
(2)	A Hivatal a tanúsítási eljárás során megállapítja a szétválasztási szabályoknak való megfelelést,
amennyiben az átviteli rendszerirányítási engedély kérelmezője, az átviteli rendszerirányító vagy az
átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy megfelel a 102-102/E. §-ában, a 103. §-ában
vagy a 104. §-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek. Amennyiben a tanúsítási eljárás során a
Hivatal megállapítja, hogy az átviteli rendszerirányító vagy átviteli rendszerüzemeltetővé
64
kijelölendő személy nem felel meg a 102-102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a 104. §-ában foglalt,
rá vonatkozó szétválasztási szabályoknak, átviteli rendszerirányító esetén a 96. §-ban foglalt
jogkövetkezményeket alkalmazza, a átviteli rendszerüzemeltetővé kijelölendő személy esetén pedig
nem jelöli ki átviteli rendszerüzemeltetővé.
(3)	A Hivatal a szétválasztási szabályoknak való megfelelés tárgyában a 168. § (4) bekezdés g)
pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet az adott döntésre vonatkozó
összes információval együtt, a 714/2009/EK rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása
céljából haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően
a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a 714/2009/EK rendelet 3. cikk (2)
bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(4)	Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet,
amely a szétválasztási szabályoknak való megfelelés ismételt vizsgálatát teheti szükségessé. ”
(2) A VET. XIX. Fejezete a „Hivatal gazdálkodása” alcímet megelőzően a következő 160/A. §-
sal egészül ki:
„160/A. § (1) A Hivatal a 160. § szerinti tanúsítási eljárástól eltérően az e § szerinti harmadik
országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárást folytatja le az alábbi esetekben:
a)	az átviteli rendszerirányító (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
b)	a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján, vagy
c)	ha a Hivatal a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogügyletről szerez tudomást.
(2)	Az átviteli rendszerirányító köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett jogügyletet,
amely azt eredményezné, hogy harmadik országból vagy harmadik országokból származó személy
vagy személyek szereznének irányítást az átviteli rendszerirányító vagy az átviteli hálózat
tulajdonosa felett.
(3)	A Hivatal köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Bizottságot
a)	amennyiben olyan átviteli rendszerirányító vagy átviteli hálózat tulajdonos kéri a 160. §
szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását, amely felett harmadik országból vagy harmadik
országokból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, vagy
b)	minden olyan jogügyletről, amelynek következtében harmadik országból vagy harmadik
országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást az átviteli
rendszerirányító vagy az átviteli hálózat tulajdonosa felett.
(4)	A Hivatal a harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárás során a szétválasztási
szabályoknak való megfelelést nem tanúsítja, amennyiben az irányítást szerző nem bizonyította,
hogy
a)	az átviteli rendszerirányító megfelel az e törvény 102-102/E. §-ában, a 103. §-ában vagy a
104.	§-ában foglalt rá vonatkozó rendelkezéseknek, és
b)	a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a villamosenergia-ellátás biztonságát - beleértve
az Európai Unió villamosenergia-ellátásának biztonságát -, melynek vizsgálatakor a Hivatal
65
ba)	az Európai Uniónak a nemzetközi jogból eredő, különösen az ellátásbiztonság
tárgyában kötött, két vagy többoldalú megállapodások szerinti jogait és
kötelezettségeit,
bb)	a Magyar Köztársaság harmadik országgal vagy országokkal kötött nemzetközi
megállapodásaiból eredő és az adott harmadik országgal vagy országokkal szemben
fennálló, az Európai Unió jogával összeegyeztethető jogait és kötelezettségeit, és
bc)	az adott esetre és az érintett harmadik országra vonatkozó egyéb tényeket és
körülményeket veszi figyelembe.
(5)	A Hivatal a tanúsítás megadása tárgyában a 168. § (4) bekezdésének h) pontjában meghatározott
határidőn belül határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott
döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak,
és egyúttal megkéri véleményét arra vonatkozóan, hogy
a)	az átviteli rendszerirányító megfelel-e a 2009/72/EK irányelv 9. cikkében foglalt
követelményeknek, és
b)	a tanúsítás megadása nem veszélyezteti-e az Európai Unió villamosenergia-ellátásának
biztonságát.
(6)	Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra a kérelem
kézhezvételétől számított 2 hónapon belül - az Ügynökség vagy az érintett felek véleményének
kikérése esetén, 4 hónapon belül - nem nyilvánít véleményt, a Hivatal az eljárás felfüggesztését 2
hónapon belül megszünteti, és határozatát az Európai Bizottság véleményével együtt honlapján
közzéteszi. Ha az Európai Bizottság a Hivatal határozatával nem ért egyet, a Hivatal az eljárás
felfüggesztését 2 hónapon belül megszünteti, és módosítja határozatát. A Hivatal minden esetben
jogosult a tanúsítást megtagadni, ha a tanúsítás megadása veszélyeztetné az ország vagy az Európai
Unió más tagállama villamosenergia-ellátásának biztonságát, ez utóbbi esetekben a Hivatal
határozatát az Európai Bizottság véleményével és az Európai Bizottság véleményétől való eltérés
indokolásával együtt teszi közzé honlapján. ”
104.	§
A VET. a XIX. Fejezete a 162. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Együttműködés a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal
162/A. § (1) A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a szervezett villamosenergia-piac prudens
működése, az ott megkötött, lebonyolított és elszámolt ügyletek hatékony hatósági felügyelete,
valamint az információáramlás és az egységes jogalkalmazás biztosítása érdekében együttműködik.
A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködésük részletes szabályait
megállapodásban rögzítik, és azt közzé teszik.
(2)	A Hivatal és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal az együttműködés során köteles biztosítani, hogy
eljárásaik az adatvédelemre vonatkozó jogszabályokkal összhangban legyenek, beleértve az
esetlegesen más hatóságnak történő adattovábbítás esetét is, valamint azt, hogy az üzleti titokhoz
fűződő érdekek ne sérülj enek.
105.	§
(1)	A VET. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
66
„(1) A Hivatal külföldi szabályozó hatóságokkal, és szakmai szervezetekkel - a hatályos
jogszabályok előírásainak figyelembevételével - együttműködési megállapodást köthet,
információkat cserélhet és tagként ilyen szakmai szervezetekbe beléphet. ”
(2)	A VET. 164. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A Hivatal az Ügynökség és a külföldi szabályozó hatóság kérésére, a 2009/72/EK irányelv
szerinti feladataik ellátásához szükséges, személyes adatnak nem minősülő adatokat jogosult
rendelkezésre bocsátani, és ezektől a szervezetektől a feladatai ellátásához szükséges adatokat,
információkat kérhet. ”
106. §
A VET. 165. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő 165/A-sal egészül ki:
„165. § (1) A vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályok alapján, kizárólag a Magyar
Köztársaság határait keresztező vezetékes energiaellátási rendszerekhez való hozzáféréssel
kapcsolatosan, a vezetékes energiarendszerekre vonatkozó jogszabályokban meghatározott
esetekben a Hivatal hatáskörében eljárhatnak:
a)	az Európai Bizottság,
b)	az Energia Közösség Szabályozó Testülete és
c)	az Ügynökség.
(2)	Amennyiben az Ügynökség a 713/2009/EK rendelet 7. cikk (1) bekezdésében, 8. cikkében vagy
9. cikk (1) bekezdésében meghatározott esetben a Hivatal hatáskörében jár el, úgy az Ügynökség
határozatának végrehajtásáról a Hivatal gondoskodik.
(3)	A Hivatal az Ügynökség minden - a Hivatalra vonatkozó 713/2009/EK rendelet szerinti -
kötelező erejű határozatát végrehajtja.
(4)	A Hivatal együttműködik és szükség esetén információt cserél külföldi szabályozó hatósággal és
az Ügynökséggel
a)	a határokon átnyúló ügyekben vagy
b)	a nemzeti piacok regionális szinten történő integrálása céljából.
(5)	A Hivatal (4) bekezdés szerinti együttműködése a külföldi szabályozó hatóságokkal az alábbi
célokra irányulhat:
a)	a hálózat optimális üzemeltetését biztosító megállapodások kidolgozásának elősegítése,
b)	a határkeresztező kapacitásallokáció és a közös szervezett villamosenergia-piacok
létrehozása és támogatása,
c)	a régión belüli és a régiók közötti tényleges verseny kialakulásához és az
ellátásbiztonságának fokozásához szükséges megfelelő rendszerösszekötő kapacitás
minimális szintje biztosításának előmozdítása, többek között új összekapcsolások révén, a
tagállamok villamosenergia-kereskedőinek megkülönböztetése nélkül,
67
d)	az átviteli rendszerirányítókra és az egyéb piaci szereplőkre vonatkozó valamennyi,
714/2009/EK rendelet 8. cikkének (5)-(6) bekezdésében meghatározott szabályzat
kidolgozásának összehangolása,
e)	a szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó szabályok átviteli rendszerirányítók általi
kidolgozásának összehangolása,
f)	a (4) bekezdés b) pontjában meghatározott regionális együttműködéshez kapcsolódó
információcsere összehangolása.
165/A. § (1) A Hivatal az Ügynökség véleményét kérheti arra vonatkozólag, hogy egy külföldi
szabályozó hatóság határozata megfelel-e a 2009/72/EK irányelv vagy a 714/2009/EK rendelet
alapján kiadott iránymutatásoknak (a továbbiakban: iránymutatások).
(2)	A Hivatal, ha úgy ítéli meg, hogy egy külföldi szabályozó hatóság villamos energia határon
keresztül történő ki- és beszállítására vonatkozó határozata nem felel meg az iránymutatásoknak, a
határozat keltétől számított 2 hónapon belül tájékoztathatja erről az Európai Bizottságot.
(3)	Abban az esetben, ha külföldi szabályozó hatóság vagy az Európai Bizottság az Ügynökség
véleményét kéri arra vonatkozólag, hogy a Hivatal villamos energia határon keresztül történő ki- és
beszállítására vonatkozó vagy más határozata megfelel-e iránymutatásoknak, és az Ügynökség
véleményében megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg azoknak, a Hivatal az
Ügynökség véleményében foglaltakat annak kézhezvételétől számított 4 hónapon belül köteles
végrehajtani.
(4)	Ha az Európai Bizottság a hivatali határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további
kivizsgálása tárgyában indított eljárásában megállapítja, hogy a Hivatal határozata nem felel meg az
iránymutatásoknak, és ezért határozata visszavonására kötelezi, a Hivatal köteles a határozatát 2
hónapon belül visszavonni, továbbá erről az Európai Bizottságot tájékoztatni. Ha az Európai
Bizottság nem indít eljárást, vagy az eljárás megindításáról szóló határozatának keltétől számított 4
hónapon belül nem hoz határozatot, úgy kell tekinteni, hogy nem emelt kifogást a Hivatal
határozatával szemben.
(5)	A Hivatal és a Hivatal eljárásában résztvevő ügyfelek az Európai Bizottságnak a hivatali
határozat iránymutatásoknak való megfelelésének további kivizsgálása tárgyában indított eljárása
során az Európai Bizottság felhívására jogosultak észrevételeket benyújtani. ”
107. §
(1)	A VET. 168. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A Hivatal helyszíni ellenőrzést tarthat az e törvény hatálya alá tartozó vállalkozás székhelyén,
telephelyén, illetve minden olyan helyen, ahol e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet
folytatnak, továbbá ahol engedélyben meghatározott eszközök vannak, az átviteli
rendszerirányítónál és a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozásnál, valamint az
átviteli rendszerüzemeltetőnél és az átviteli hálózat tulajdonosánál a Hivatal előzetes bejelentés
nélkül is tarthat helyszíni ellenőrzést. A helyszíni ellenőrzést végző személy részére a Hivatal
megbízólevelet állít ki, amelyet az engedélyes képviselőjének, alkalmazottjának, illetve
meghatalmazottjának, kérésére át kell adni. Az üzemi berendezéseket érintő helyszíni ellenőrzést a
munkavédelmi és műszaki-biztonsági előírások megtartásával kell lefolytatni. ”
(2)	A VET. 168. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, valamint a § a következő
(4a) bekezdéssel egészül ki:
68
„(4) A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje
a)	amennyiben e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz, három hónap,
b)	amennyiben a Hivatal
ba)	a hálózati engedélyessel szemben e törvényben foglalt kötelezettségeinek
megsértése miatt benyújtott panaszügyben jár el,
bb)	a hálózati engedélyestől eltérő engedélyessel szemben felmerülő, felhasználó
által kezdeményezett panaszügyben jár el, vagy
bc)	a vertikálisan integrált villamosenergia-ipari vállalkozás és annak átviteli
rendszerirányító tagja, vagy az átviteli rendszerüzemeltető és az átviteli hálózat
tulajdonosa közötti panaszügyben jár el
2	hónap,
c)	a korlátozott villamosenergia-kereskedelmi engedélyezési ügyekben 30 nap,
d)	amennyiben a Hivatal piacelemzés alapján jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes
azonosítása vagy kötelezettség előírására irányuló eljárásban jár el, hat hónap, amely egy
alkalommal három hónappal meghosszabbítható,
e)	amennyiben a Hivatal a 39/E. § (2) bekezdése alapján jár el, 30 nap,
f)	árszabályozási ciklus indulását megelőzően lefolytatott, rendszerhasználati díjak
megállapítására irányuló eljárásban hat hónap, amely egy alkalommal, három hónappal
meghosszabbítható, és
g)	a 160. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat meghozatalára és azzal egyidejűleg az
eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét
követően vagy az Európai Bizottság 714/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében
meghatározott eljárási határidejének letelte után az eljárás felfüggesztésének
megszüntetésére és határozat közzétételére vagy annak módosítására a 714/2009/EK
rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott időtartam.
(4a) Az elnök a Hivatal (4) bekezdés ba) és bc) pontja szerinti ügyintézési határidejét annak lejárta
előtt indokolt esetben - a Ket. általános eljárásjogi szabályaitól eltérően - egy alkalommal 2
hónappal, valamint a panaszt benyújtó ügyfél beleegyezésével további 2 hónappal
meghosszabbíthatja. ”
(3)	A VET. 168. §-a a következő (15a) bekezdéssel egészül ki:
„(15a) Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén nincs helye a végrehajtás felfüggesztésének, ha
a határozat
a)	rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat állapít meg,
b)	a kiegyenlítő energia meghatározásának módját és elszámolásának feltételeit hagyja jóvá,
c)	a rendszerösszekötő vezetékhez való hozzáférés feltételeit, beleértve a kapacitásallokálás és a
szűk keresztmetszetek kezelésére vonatkozó eljárások jóváhagyását, vagy
d)	a magánvezeték üzemeltetésére átmenetileg elosztót jelöl ki. ”
69
108. §
A VET. a következő 168/A. §-sal egészül ki:
„168/A. § (1) A rendszerhasználati és csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárások
szempontjából ügyfélnek kizárólag az érintett hálózati engedélyes tekintendő.
(2)	A Hivatal rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozatának bírósági
felülvizsgálatát az érintett ügyfél a határozat közlésétől számított 15 napon belül jogszabálysértésre
hivatkozással kérheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságtól a Hivatal elleni kereset indításával.
(3)	A rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata
iránti ügyben a bíróság soron kívül jár el, azzal hogy a bíróság határozatát legkésőbb a
felülvizsgálati kérelem benyújtását követő 30 napig meghozza.
(4)	Ha a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata
során a bíróság a határozatot jogerősen hatályon kívül helyezi, mindaddig a jogerős bírósági döntést
közvetlenül megelőzően alkalmazott hatályos díjakat és áralkalmazási feltételeket kell alkalmazni,
amíg a Hivatal által jogerősen, a bírósági határozat alapján új eljárásban megállapított új
rendszerhasználati vagy csatlakozási díjak hatályba nem lépnek, azzal, hogy a rendszerhasználati
díjak tekintetében legkésőbb addig az időpontig, amíg a Hivatal által, e törvény rendelkezései
szerint, a következő naptári év vonatkozásában megállapított új rendszerhasználati díjak hatályba
lépnek.
(5)	A rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata
során a határozat részbeni hatályon kívül helyezésének nincs helye.
(6)	Ha a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat megállapító határozat bírósági felülvizsgálata
során a bíróság a határozatot jogerősen részben hatályon kívül helyezi, a Hivatal a határozat
bírósági felülvizsgálattal nem érintett, de számítási szempontból attól elválaszthatatlannak minősülő
részét a Ket. 114. § szerint a bíróság határozatának jogerőre emelkedésétől számított 6 hónapon
belül jogosult módosítani. ”
109. §
(1)	A VET. 170. § (1) bekezdés 11. és 12. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„11. a kereskedőváltásra vonatkozó részletes szabályokat,
12.	a magánvezeték és a közvetlen vezeték létesítésére és üzemeltetésére, valamint a villamos
energia továbbadására vonatkozó részletes szabályokat, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(2)	A VET. 170. § (1) bekezdés 15. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„15. a közvetlen vezeték, a termelői vezeték vagy a magánvezeték átminősítésének vagy közcélúvá
nyilvánításának szabályait, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
70
(3)	A VET. 170. § (1) bekezdés 18. és 19. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„18. a jelentős piaci erő megállapítása szempontjából releváns piacok területi meghatározására, a
piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel
rendelkező engedélyesek azonosítására és a 110-111. §-ok szerinti kötelezettségek tartalmára,
alkalmazási feltételeire,
19. az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés
bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat,
ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az
ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, mintaprojekt modell választékot, a mérési és
kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési,
adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését, és értékelési
kritériumait, a Hivatalnak a mintaprojekt felügyeletével kapcsolatos feladatait, valamint az okos
hálózatok bevezetésére vonatkozó szabályokat, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(4)	A VET. 170. § (1) bekezdés 29. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„29. a megújuló energiaforrásból, valamint a hulladékból nyert energiával, továbbá a kapcsoltan,
illetve a jogszabályban meghatározott egyéb módon termelt villamos energia felhasználását
elősegítő kötelező átvételi rendszer részletes szabályait - különösen az átvételi kötelezettség alá eső
villamos energia átvételi árát, a kötelező átvétel időtartamát és az egy erőműre vonatkozó kötelező
átvétel alá eső maximális villamos energia mennyiséget - a kötelező átvételi rendszer keretében
végrehajtandó elszámolások részletes szabályait, az átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
befogadásának és kötelező átvételének részletes szabályait, valamint az egyes termelési eljárások,
különösen a kapcsoltan vagy biomasszával termelt villamos energia kötelező átvételéhez szükséges
minimális hatásfokot, továbbá a kapcsoltan termelt villamos energia esetén a villamos energia
hasznosításának módját, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(5)	A VET. 170. § (1) bekezdés 31. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„31. az átviteli rendszerirányító részére nyújtandó pénzügyi biztosíték nyújtásának feltételeit,
módját, az alkalmazandó mértéket megalapozó feltételeket, valamint az átviteli rendszerirányító
pénzügyi biztosítékkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettségét, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(6)	A VET. 170. § (1) bekezdés 39-41. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
71
„39. a hálózati engedélyesek által készítendő megfelelési program és megfelelési jelentés részletes
szabályait, valamint az átviteli rendszerirányítónál működő megfelelési ellenőr szakmai
alkalmasságára vonatkozó feltételeket, jogköreire és feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
40.	a szétválasztási szabályokra, valamint a számviteli szétválasztásra vonatkozó részletes
szabályokat,
41.	a műszaki-biztonsági hatóságok kijelölését,
42.	az egyetemes szolgáltatás keretében történő villamosenergia-vásárláshoz való jogosultság
szempontjából az egyetemes szolgáltatóhoz tett igénybejelentésük esetén közszolgáltatásra jogosult
központi költségvetési szervek és közfeladatot ellátó intézmények, helyi önkormányzatok
közfeladatot ellátó költségvetési intézményei, közfeladatot ellátó egyházi jogi személyek, valamint
közfeladatot ellátó alapítványi fenntartású intézmények körét, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(7)	A VET. 170. § (1) bekezdése a következő 43. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy]
„43. a hálózatfejlesztési tervre vonatkozó szempontrendszert
[rendeletben állapítsa meg.]
(8)	A VET. 170. § (2) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„2. az elosztó és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében
végezhető egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználó szerződésszegése esetén külön
díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait, valamint az elosztó által az engedélyesek
részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(9)	A VET. 170. § (2) bekezdés 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„6. a kapcsoltan termelt villamos energia mennyisége megállapításának számítási módját, valamint
a kapcsoltan termelt villamos energia mennyiségének igazolására vonatkozó eljárás részletes
szabályait, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(10)	A VET. 170. § (2) bekezdés 8. pontja a következő rendelkezéssel egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„8. a felhasználók mérési adataihoz történő hozzáférés szabályait, az adatok formátumát, a mérési
adatok felhasználók, valamint a villamosenergia-kereskedők részére történő átadásával kapcsolatos
eljárás rendjét, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
72
(11)	A VET. 170. § (2) bekezdés 11. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„11. rendszerhasználati díjak képzésének és alkalmazásának alapelveit, árszabályozásának kereteit,
valamint csatlakozási díjak alkalmazásának alapelveit, meghatározásának szempontjait és a díjak
elemeit, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(12)	A VET. 170. § (2) bekezdés 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„16. a szélerőmű létesítésére irányuló pályázat kiíróját, kiírásának feltételeit, a pályázati kiírás
közzétételének szabályait, minimális tartalmi követelményeit, valamint a pályázati eljárás
szabályait, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
(13)	A VET. 170. § (2) bekezdés 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„18. az elsődleges energiaforrás választásának és felhasználásának az új termelő kapacitások
engedélyezése során történő korlátozásának részletes szabályait, ”
[rendeletben állapítsa meg.]
110. §
A VET 173. §-a a következő (4) bekezdésesel egészül ki:
„(4) A hálózati engedélyes a 124. § (2) bekezdés szerinti jogokat érvényesítheti az energetikai
tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi .... törvény hatálybalépését megelőzően kiadott
jogerős vezetékjoga, vagy jogerős üzemeltetési engedélye alapján. ”
111. §
(1)	A VET 174. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) E törvény 116. § (3) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.
évi ... törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépést megelőzően épült csatlakozó
berendezések jogszerűen fennmaradnak azzal, hogy ezen csatlakozó berendezésekre
a)	amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi .......
törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon belül épült meg,
akkor az üzemeltetési engedélyezési eljárás, és
b)	amennyiben az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi .......
törvénnyel megállapított d) pontjának hatálybalépését megelőző 90 napon megelőzően épült
meg, akkor
e törvény, valamint a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló
kormányrendelet szabályait alkalmazni kell.
73
(2)	Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel megállapított 25. § (4) bekezdése szerinti hálózatfejlesztési tervet első alkalommal 2011.
október 1 -ig nyújtja be jóváhagyásra a Hivatalhoz. A Hivatal az energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 25. § (6) bekezdése szerinti értékelését
első alkalommal 2012. június 30-ig készíti el. ”
(2)	A VET 174. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A villamos energiáról szóló 2001. évi CX. törvény 98. § (1) bekezdése szerinti, a
rendszerirányítási díj részeként az átállási költségek térítése céljából beszedett pénzeszköz
kezelésére az átviteli rendszerirányító által létrehozott elkülönített számla e törvény
hatálybalépésének napjára vonatkozó egyenlegét az átviteli rendszerirányító bevételként
számolhatja el. Ezt a bevételt az átviteli rendszerirányítási díj szabályozásánál csökkentő tételként
figyelembe kell venni. ”
112. §
A VET. 175. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Hivatal a 11/A. § (1) bekezdés szerinti felülvizsgálatot első alkalommal 2013. június 30-ig
készíti el. ”
113.	§
(1)	A VET 176. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) Azon felhasználók esetében, akik 2011. március 3-án írásba foglaltan nem rendelkeznek külön
hálózat használati és villamosenergia-adásvételi szerződéssel, az érintett engedélyesek és
felhasználók 2014. december 31-ig kötelesek az e törvény és a Vhr. rendelkezései szerinti új
szerződéseket írásba foglalni.
(3a) A szerződéseket az érintett engedélyes 2014. június 30-át követően tértivevényes levélben
megküldi minden, addig az időpontig írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználó
részére, és ezzel egyidejűleg tájékoztatja a felhasználót az írásba foglalás elmaradásának
jogkövetkezményeiről. Az e bekezdésben foglalt előírások betartását a Hivatal a Vhr-ben
meghatározott módon és gyakorisággal ellenőrzi, és nem teljesítés esetén a 96. § alapján bírságot
szabhat ki. ”
(2)	A VET. 176. § a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A hálózati engedélyes az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel módosított 43. § (1) bekezdés szerinti, a villamosenergia-fogyasztásra vonatkozó
számlázás alapjául szolgáló mérési adatok gyűjtésének és az elszámolás alapját képező
mennyiségek egyezőségének, valamint az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.
évi ... törvénnyel módosított 44. § szerinti kezdő és záró mérőállásra vonatkozó tájékoztatási
kötelezettségének legkésőbb 2011. július 1-től köteles eleget tenni.”
114.	§
(1)	A VET. 177. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„177. § (1) Amennyiben a felhasználó az átviteli rendszerre 2011. március 3-át megelőzően
csatlakozott, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel
74
megállapított 27. § (3b) bekezdés szerinti feszültségszint korlátozás a csatlakozási pont tekintetében
nem alkalmazható.
(2)	Amennyiben a lakossági fogyasztó az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011.
évi ... törvénnyel megállapított 47. § (7) bekezdés a) pontjának hatálybalépésekor fizetési
kötelezettsége teljesítésével késedelemben van, kikapcsolására az e törvénynek a tartozás
keletkezésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3)	Amennyiben a védendő fogyasztó kikapcsolásának az energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 64. § (5) bekezdés hatálybalépésekor az
abban meghatározott feltételek fennállnak, kikapcsolására az e törvénynek a tartozás keletkezésekor
hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4)	A VET. energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított
63.	§ (3) bekezdését annak hatálybalépése után kezdődő elévülésekre kell alkalmazni. ”
115.	§
A VET. a következő 177/A. §-sal egészül ki:
„177/A. § (1) Az okos mérési rendszerek bevezetése és az ehhez kapcsolódó - a hosszú távú
költségeket és hasznokat bemutató - 2012. szeptember 3-ig elvégzendő értékelés megalapozása
érdekében a hálózati engedélyesek okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak.
(2)	A felhasználók az (1) bekezdés szerinti mintaprojektek végrehajtásában kötelesek
együttműködni, és a mintaprojekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni. Az
együttműködés keretében a hálózati engedélyesek az érintett felhasználók részére a
mintaprojektekről tájékoztatást nyújtanak.
(3)	A hálózati engedélyes a mintaprojekt végrehajtásával a felhasználóknak költséget és kárt nem
okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a felhasználó villamosenergia-adásvételi
szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a felhasználóra nézve hátrányosan nem
befolyásolhatja.
(4)	A felhasználó (2) bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése esetén a hálózati engedélyes a
33/A. §-ban meghatározott előírások szerint jár el.
(5)	A hálózati engedélyes a mintaprojektet az okos mérésről szóló jogszabály alapján a Hivatal
felügyeletével folytatja. A hálózati engedélyes a mintaprojekt megkezdése előtt a Hivatalt a
mintaprojekt leírásának bemutatásával, a mintaprojekt lezárását követően a mintaprojekt
eredményeit és az azok alapján tett megállapításokat tartalmazó dokumentum átadásával
tájékoztatja. ”
116.	§
A VET. 178. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2011. március 3-át megelőzően indult engedélyezési eljárásokat e törvénynek az energetikai
tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított rendelkezései szerint
kell lefolytatni, azzal, hogy a Hivatal nem kérheti a már rendelkezésére álló iratok ismételten
történő benyújtását. ”
75
117. §
(1)	A VET. 178/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a VET. a következő 178/B. §-sal
egészül ki:
„178/A. § (1) A 2009. szeptember 3-án átviteli rendszerirányítási engedéllyel rendelkező
engedélyes legkésőbb 2011. május 31-ig köteles kérelmezni a Hivatalnál a tanúsítási eljárás
megindítását.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelem legkorábban 2011. március 3-án nyújtható be.
(3)	A kérelemben a kérelmező részletesen igazolja és bemutatja, hogy legkésőbb 2012. március 3-
ától miként felel meg az átviteli rendszerirányítóra ezen időponttól kezdődően vonatkozó
szétválasztási szabályoknak.
(4)	Az átviteli rendszerirányító az eredményes tanúsítást kimondó határozat közlésétől számított 30
napon belül köteles új átviteli rendszerirányítási engedély iránti kérelmet benyújtani, és azzal
egyidejűleg a megfelelési programját, valamint üzletszabályzatát jóváhagyásra benyújtani.
(5)	Az (1) és (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a kérelmező nem mentesül az igazgatási
szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól, azzal, hogy a tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelem
elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megegyezik az átviteli rendszerirányítási
működési engedély iránti kérelem elbírálásáért fizetendő díjjal.
(6)	Az átviteli rendszerirányító az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvény hatálybalépésekor hatályos átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedélye az e
törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel módosított
rendelkezései alapján kiadott működési engedélyének közléséig vagy a Hivatal annak
visszavonására irányuló határozatának jogerőre emelkedéséig hatályban marad. Eddig az időpontig
az átviteli rendszerirányító az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó szétválasztási követelmények
tekintetében az átviteli rendszerirányításra vonatkozó működési engedélyének és az annak kiadása
alapjául szolgáló jogszabályoknak a szétválasztási követelményekre vonatkozó rendelkezései
irányadóak.
178/B. § (1) A Hivatal a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint alkalmazásuk
feltételeit első alkalommal 2012. január 1-jei hatállyal állapítja meg az energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően a Hivatal által a 2009-2012.
közötti időszakra vonatkozóan a villamos energia rendszerhasználati díjak szabályozásáról kiadott
módszertani útmutató alapján.
(2)	A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel
megállapított 142. § (6) bekezdés szerinti költség-felülvizsgálatot első alkalommal 2012. december
31-ig folytatja le.
(3)	A 2011. március 3-át megelőzően létesített magánvezetékek üzemeltetésére e törvénynek az
energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított
rendelkezéseit kell alkalmazni. Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel megállapított 74. § (1) bekezdés h) pontjának hatálybalépését megelőzően magánvezeték
létesítésére, működtetésére, a vezeték kapacitásának megváltoztatására, valamint működésének
szüneteltetésére kiadott engedélyek és a 88. § (4) bekezdésének az energetikai tárgyú törvények
módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított hatályon kívül helyezését megelőzően
76
kiadott egyszerűsített villamosenergia-kereskedelmi engedélyek az engedélyekben meghatározott
ideig hatályban maradnak.
(4)	Az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 39. §
(3)	bekezdésében és a 66. § (7) bekezdésében meghatározott kötelezettségnek az energetikai tárgyú
törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvény hatálybalépését megelőzően létesített
magánvezeték tulajdonosa legkésőbb 2011. december 31-ig köteles eleget tenni.
(5)	A 2011. március 3-án fennálló, az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi
. törvénnyel megállapított 66. §-66/A. § hatálybalépését megelőzően nem engedélyköteles
magánvezetéken történő villamos energia továbbadásra és vételezésre való jogosultság továbbra is
jogszerűen fennmarad azzal, hogy a továbbadás, vagy vételezés feltételei vonatkozásában e
törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel
megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6)	A 2010. március 3-át megelőzően létesített, közvetlen vezetéknek minősülő vezetékek
üzemeltetésére e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel megállapított rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a 2011. március 3-át
megelőzően e törvény 74. § (1) bekezdés i) pontja alapján közvetlen vezeték létesítésére kiadott
engedélyek továbbra is hatályban maradnak.
(7)	A közvetlen vezeték engedélyese, aki 2011. március 3-át megelőzően e törvény 74. § (1)
bekezdésének i) pontja szerint közvetlen vezetéket létesített, amennyiben a közvetlen vezetékre
kapcsolódó vételező a közcélú hálózathoz közvetlenül is csatlakozik, köteles a hálózati
engedélyessel e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ...
törvénnyel megállapított 38. § (3) bekezdésében foglaltak szerint megállapodni és a megállapodást
a Hivatalhoz legkésőbb 2011. december 31-ig benyújtani. ”
(2)	A VET. a következő 178/C. §-sal egészül ki:
„178/C. § A Hivatal e törvény rendelkezései alapján hozott - a kötelező átvétel mennyiségét és
időtartamát meghatározó - határozataira, amennyiben azok jogerőre emelkedését követően a
határozatokban megjelölt kereskedelmi üzembe helyezési időponttól a termelő kereskedelmi üzemét
nem kezdte meg, e törvény 91. § (1) és (4) bekezdésének rendelkezéseit kell alkalmazni. Ez a
rendelkezés nem vonatkozik e törvény 171. § (5) és (6) bekezdése alapján hozott, kötelező átvétel
időtartamának meghosszabbítására vonatkozó határozatokra. ”
118. §
(1)	A VET. 184. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„d) A megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a
2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április
23-i 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 2. cikk e) és j) pontja, valamint 4. cikk (1)
bekezdése (e törvény 3. § 4. pontja, 3. § 13a. pontja és 3. § 47 pontjai.). ”
(2)	A VET. 184. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény 16. § p) pontja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli
díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010.
77
szeptember 2-i, 774/2010/EU európai bizottság rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg. ”
119. §
(1)	A VET. 1. § f) pontjában a „Közösség” szövegrész helyébe az „Unió” szöveg, 2. § (1) bekezdés
b)	pontjában az „irányítására, rendszerszintű szolgáltatásaira, ” szövegrész helyébe az „irányítására,
” szöveg, 3. § 2. pontjában a „rendszerösszekötő” szövegrész helyébe a „határkeresztező” szöveg, 3.
§ 9. pontjában az „a felhasználói csatlakozási pontra való eljuttatás” szövegrész helyébe az
„csatlakozási pontra való eljuttatása” szöveg, 3. § 12. pontjában a „rendszer által” szövegrész
helyébe a „rendszer alapján” szöveg, 3. § 21. pontjában az „a közcélú hálózat” szövegrész helyébe
„az átviteli hálózat” szöveg, 3. § 24. pontjában a „nem haladja meg” szövegrész helyébe az „egy
csatlakozási ponton nem haladja meg” szöveg, 3. § 25. pontjában a „villamosenergia-ipari
tevékenységre” szövegrész helyébe a „tevékenység végzésére” szöveg, a „más, nem
villamosenergia-ipari” szövegrész helyébe a „más” szöveg, 3. § 28. pontjában a „származási
igazoláson” szövegrész helyébe az „eredetigazoláson” szöveg, 3. § 32. pontjában a
„teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, 3. § 41. pontjában
az „a közvilágítás” szövegrész helyébe az „az elosztó hálózat részének nem minősülő, az elosztó
tulajdonában lévő, a közvilágítás” szöveg, 3. § 53. pontjában az „egyensúlyának biztosítása”
szövegrész helyébe a „egyensúlyának” szöveg, a „nyújtott” szövegrész helyébe a „biztosított”
szöveg, 3. § 61. pontjában az „ , ellenérték fejében történő továbbítása” szövegrész helyébe az
„történő értékesítése” szöveg lép.
(2)	A VET. 4. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrészek helyébe a „névleges
teljesítőképességű” szöveg, 4. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben meghatározott engedélye
alapján” szövegrész helyébe az „ - az (1) bekezdésben meghatározott esetben engedélye alapján - ”
szöveg, 5. § (1) bekezdés b) pontjában a „villamosenergia-ipari tevékenység” szövegrész helyébe a
„tevékenység” szöveg, 5. § (3) bekezdésében az „A rendszerirányító” szövegrész helyébe az „Az
átviteli rendszerirányító” szöveg, 5. § (4) bekezdésében az „erőművi teljesítőképesség vagy
villamosenergia-termelés” szövegrész helyébe az „erőművi teljesítőképesség” szöveg, 6.§ (1)
bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, 7.
§ (5) bekezdésében az „az átviteli rendszerirányító és az elosztó hálózati engedélyesek külön
jogszabályban” szövegrész helyébe az „a hálózati engedélyesek külön jogszabályban és a Hivatal
határozatában” szöveg, a „szabályozása” szövegrész helyébe a „megállapítása” szöveg, 8. § (2)
bekezdésében az „intézkedések és hálózati fejlesztések” szövegrész helyébe az „intézkedések”
szöveg, 8. § (3) bekezdésében az „erőmű létesítésére” szövegrész helyébe az „erőmű elvi
engedélyezésére, létesítésére” szöveg, 8. § (5) bekezdésében a „pályázatot” szövegrész helyébe a
„pályázati kiírásról szóló értesítést” szöveg, 8. § (6) bekezdésében az „Az (5) bekezdés szerint
közzétett pályázatnak” szövegrész helyébe az „A pályázati kiírásnak” szöveg lép.
(3)	A VET. III. Fejezet I. címében a „rendszerirányító feladatai” szövegrész helyébe a
„rendszerirányítás” szöveg lép.
(4)	A VET. 16. §-ában az „üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos
energia befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen” szövegrész helyébe az „üzemével
kapcsolatban” szöveg, 16. § b) pontjában a „működéséhez, valamint” szövegrész helyébe a
„működéséhez, fejlesztéséhez, valamint” szöveg, 16. § e) pontjában a „szabályzatokban”
szövegrész helyébe a „szabályzatban” szöveg, az „a 26. § (1) bekezdésében” szövegrész helyébe az
„a 26. §-ban és a 26/A. §-ban” szöveg, 16. § g) pontjában a „nyújtásához” szövegrész helyébe a
„biztosításához” szöveg, 16. § o) pontjában az „az üzemi szabályzatban” szövegrész helyébe az „a
villamosenergia-ellátási szabályzatokban” szöveg, 17. § (1) bekezdésében az „Az átviteli
78
rendszerirányító jogosult a magyar villamosenergia-rendszert képviselni a nemzetközi
szervezetekben, ennek keretében különösen” szövegrész helyébe az „Az átviteli rendszerirányító”
szöveg, 17. § (1) bekezdés a) pontjában a „regionális vagy európai rendszerszinten” szövegrész
helyébe a „regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén”
szöveg, 17. § (2) bekezdésében az „a regionális vagy európai rendszerszinten” szövegrész helyébe
az „a regionális szinten vagy az együttműködő európai villamosenergia-rendszer szintjén” szöveg,
19. §-ában az „a 13. §-ban” szövegrész helyébe az „a 16. §-ban” szöveg, 21. § (1) bekezdésében az
„a 13. §-ban” szövegrész helyébe az „a 16. §-ban” szöveg, az „egyértelműen megadott,
Magyarországon belüli” szövegrész helyébe az „egyértelműen megadott” szöveg, 22. §-ában az „A
rendszerirányító” szövegrész helyébe az „Az átviteli rendszerirányító” szöveg, a „költségeit”
szövegrész helyébe az „indokolt költségeit” szöveg, a 23. §-ában a „további feladatainak”
szövegrész helyébe a „feladatainak” szöveg lép.
(5)	A VET. 24. § (1) bekezdés a) pontjában a „hatékonyan és a környezetvédelmi követelmények
figyelembevételével” szövegrész helyébe a „hatékonyan és megbízhatóan, a környezetvédelmi
követelmények, valamint az ellátásbiztonság figyelembevételével” szöveg, 24. § (3) bekezdésében a
„nem befolyásoló, villamosenergia-ellátási szabályzatokban meghatározott elosztó hálózat”
szövegrész helyébe a „nem befolyásoló elosztó hálózat” szöveg, 27. § (5) bekezdésében a
„jogszabályban” szövegrész helyébe a „Hivatal határozatában” szöveg lép.
(6)	A VET. 31. § b) pontjában az „az üzemi szabályzatban” szövegrész helyébe az „a
villamosenergia-ellátási szabályzatokban” szöveg, 31. § c) pontjában a „kétévente” szövegrész
helyébe az „évente” szöveg, 32. § (1) bekezdésében a „villamos energiát és erőművi kapacitást”
szövegrész helyébe a „villamos energiát” szöveg, a „nyilvánosan, vagy a szervezett
villamosenergia-piacon beszerezni. ” szövegrész helyébe a „nyilvánosan beszerezni. ” szöveg, 33.
§-ában a „további feladatainak” helyébe a „feladatainak” szöveg lép.
(7)	A VET. 36. § (1) bekezdés d) pontjában az „összekapcsolt villamosenergia-rendszer”
szövegrész helyébe az „együttműködő villamosenergia-rendszer” szöveg, 36. § (2) bekezdésében a
„vagy szüneteltetheti, előre fizető mérő felszereléséhez kötheti” szövegrész helyébe a
„szüneteltetheti” szöveg, a „szünetelésre, előre fizető mérő felszereléséhez kötésre” szövegrész
helyébe az „és szünetelésre” szöveg, 36. § (2) bekezdés g) pontjában az „alkalmazandók. ”
szövegrész helyébe az „alkalmazandók, vagy” szöveg, 36. § (8) bekezdésében az „átviteli és az
elosztó” szövegrész helyébe az „átviteli vagy elosztó” szöveg, a 37. § (1) bekezdésében az „a
villamos energia határon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési
feltételekről szóló, 2003. június 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 1228/2003/EK rendelet) 7. cikkében” szövegrész helyébe az „a 714/2009/EK
rendelet 17. cikkében” szöveg, 37. § (2) bekezdésében az „Az 1228/2003/EK rendelet 7. cikke”
szövegrész helyébe az „A 714/2009/EK rendelet 17. cikk” szöveg lép.
(8)	A VET. 40. § (1) bekezdésében a „módon és határidőre” szövegrész helyébe a „módon”
szöveg, 40. § (5) bekezdésében a „felhasználó részére” szövegrész helyébe a „rendszerhasználó
részére” szöveg, 40. § (7) bekezdésében az „elosztói engedélyes” szövegrész helyébe az „elosztó
vagy a közvilágításra kötelezett” szöveg, a „köteles” szövegrész helyébe az „az elosztó köteles”
szöveg, az „időpontban” szövegrész helyébe a „napon” szöveg, 41. § (1) bekezdésében a
„kapcsolódásához” szövegrész helyébe a „csatlakozásához” szöveg lép.
(9)	A VET. 46. § (2) bekezdésében a „jogok” szövegrész helyébe a „jogok illetik” szöveg, 47. §
(10)	bekezdésében a „A hálózati engedélyes” szövegrész helyébe az „Az elosztó” szöveg, a
„haladéktalanul” szövegrész helyébe a „24 órán belül” szöveg, 48. §-ban az „egyetemes
szolgáltatót” szövegrész helyébe az „egyetemes szolgáltatót e törvény szerinti feltételekkel” szöveg,
79
51. § (1) bekezdésében az „ezáltal a felhasználók” szövegrész helyébe az „ezáltal az érintett
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók” szöveg, az „érintett felhasználók” szövegrész
helyébe az „érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók” szöveg, 52. § (2) bekezdésében
a „gazdálkodó szervezet vezetője” szövegrész helyébe a „gazdálkodó szervezet” szöveg lép.
(10)	A VET. 57. § (1) bekezdésében a „159. § s) pontja” szövegrész helyébe a „159. § (5)
bekezdés” szöveg, 57. § (2) bekezdésében az „a 143. § (5) és (6) bekezdésében” szövegrész helyébe
az „a 143/A. § (2) és (3) bekezdésében” szöveg, 58. § (1) bekezdésében a „szerint” szövegrész
helyébe a „szerint írásban” szöveg, 59. § (4) bekezdés a) pontjában az „és” szövegrész helyébe a
„vagy” szöveg, 59. § (7) bekezdésében a „6 hónapon” szövegrész helyébe a „3 hónapon” szöveg,
61.	§ (1) bekezdésében az „útján” szövegrész helyébe az „útján, valamint a szervezett
villamosenergia-piacon írásban” szöveg, 62. § (1) bekezdésében az „az egyetemes szolgáltatóval
vagy a kereskedővel” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-kereskedővel” szöveg, 62. § (1)
bekezdés f) pontjában a „szerződés megszüntetésének” szövegrész helyébe a „szerződés
meghosszabbításának, megszüntetésének” szöveg, 62. § (2) bekezdés b) pontjában a „közzétenni, ”
szövegrész helyébe a „közzétenni, és” szöveg, 62. § (3) bekezdésében az „a 143. § (5) és (6)
bekezdésében” szövegrész helyébe az „a 143/A. § (2)-(3) bekezdésében” szöveg, 62. § (7)
bekezdésében a „6 hónapon” szövegrész helyébe a „3 hónapon” szöveg, 64. § (1) bekezdésében az
„Az egyetemes szolgáltatásra jogosult, ” szövegrész helyébe az „A” szöveg, 64. § (6) bekezdésében
az „aki a (2) és” szövegrész helyébe az „aki a (3) és” szöveg, 64. § (7) bekezdésében a
„felszerelésének költségei” szövegrész helyébe a „felszerelésének és a fogyasztásmérő bekötéséhez
szükséges mérőhely átalakítás költsége” szöveg, 64. § (8) bekezdésében a „védendő fogyasztó”
szövegrészek helyébe a „szociálisan rászoruló fogyasztó” szöveg, 65. § (5) bekezdésében az „a 64.
§ (2) bekezdésére, ” szövegrész helyébe az „a 64. § (3) ” szöveg, az „a (4)-(5) bekezdés” szövegrész
helyébe az „a (2), (4)-(5) bekezdés” szöveg, 65. § (6) bekezdésében az „orvosi szakvéleménnyel
igazolhatóan” szövegrész helyébe a „szakorvosi véleményen alapuló, a Vhr. szerinti igazolás
alapján” szöveg, 67. § b) pontjában az „a villamosenergia-kereskedelemre,” szövegrész helyébe „a
villamosenergia-kereskedelemre, az elszámolási-mérési adatok gyűjtésének, feldolgozásának és
szolgáltatásának minimális tartalmi elemeire,” szöveg, 72. § (3) bekezdésében az „A
felhasználókkal” szövegrész helyébe az „A (4a) bekezdésben foglaltak szerinti eltéréssel a
felhasználókkal” szöveg, az „egyébként a felhasználók lényeges jogos érdekeit sérti. ” szövegrész
helyébe a „lényeges jogos érdeket sért. ” szöveg, 72. § (5) bekezdésében a „megfelel a
jogszabályokban, ” szövegrész helyébe a „megfelel az e törvényben és a felhatalmazása alapján
kiadott jogszabályokban,” szöveg, 73. § (2) bekezdésében a „szerződés és” szövegrész helyébe a
„szerződés vagy” szöveg, 73. § (2) bekezdés a) pontjában az „a 143. § (4)-(6) bekezdésében, ”
szövegrész helyébe a „143/A. § (2)-(3) bekezdésében, ” szöveg, 73. § (5) bekezdésében az „a
szerződés felmondására. ” szövegrész helyébe az „a szerződést a 62. § (4) bekezdése szerint
felmondani. ” szöveg, 73. § (6) bekezdésében a „szerződést. ” szövegrész helyébe a „szerződést a
62.	§ (4) bekezdése szerint. ” szöveg, a 74. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrészek
helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, a „teljesítményének” szövegrész helyébe a
„névleges teljesítőképességének” szöveg, 79. §-ában a „törvény alapján” szövegrész helyébe a
„törvény (a továbbiakban: Get.) alapján” szöveg, 80. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű”
szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképesség” szöveg 80. § (3) és (4) bekezdésében a
„teljesítőképességű” szövegrészek helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg lép.
(11)	A VET. „50 MW, és ezt meghaladó teljesítőképességű erőmű létesítésére vonatkozó
engedély” alcímében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű”
szöveg lép.
80
(12)	A VET. 81. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges
teljesítőképességű” szöveg, a „birtokában” szövegrész helyébe a „közlését követően” szöveg és 81.
§ (3) bekezdésében a „két évre” szövegrész helyébe a „három évre” szöveg lép.
(13)	A VET. „Az erőmű bővítésére, teljesítőképességének növelésére, valamint a
villamosenergia-termelés megszüntetésére vonatkozó engedély” alcímében a
„teljesítőképességének” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességének”, a „valamint a
villamosenergia-termelés” szövegrész helyébe a „villamosenergia-termelés szüneteltetésére,
valamint” szöveg lép.
(14)	A VET. 82. § (1) bekezdésében a „teljesítőképességének” szövegrész helyébe a „névleges
teljesítőképességének” szöveg, a „megszüntetésére” szövegrész helyébe a „szüneteltetésére,
megszüntetésére” szöveg, 82. § (2) bekezdésében a „teljesítőképességének” szövegrész helyébe a
„névleges teljesítőképességének” szöveg, a „teljesítőképesség” szövegrészek helyébe a „névleges
teljesítőképesség” és az „50 MW-os teljesítőképességet, ” szövegrész helyébe az „50 MW-ot”
szöveg lép.
(15)	A VET. „50 MW és ezt meghaladó teljesítőképességű erőműre vonatkozó működési
engedély” alcímében a „teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű”
szöveg lép.
(16)	A VET. 83. § (1) bekezdésében az „A termelő” szövegrész helyébe az „A termelői
engedélyes” szöveg, a „termelni, felhasználni” szövegrész helyébe a „termelni” szöveg, 85. § (4)
bekezdésében az „az egyszerűsített engedélyben” szövegrész helyébe az „a magánvezeték létesítési
engedélyben” szöveg, a „159. § n) pontjában, ” szövegrész helyébe a „159. § (1) bekezdés 9.
pontjában, ” szöveg, 86. § (4) bekezdésében az „átviteli rendszerirányítónak. ” szövegrész helyébe
az „átviteli rendszerirányítónak és a csatlakozás biztosítására jogosult elosztónak. ” szöveg, 86. §
(5)	bekezdésében a „159. § n) pontjában, ” szövegrész helyébe a „159. § (1) bekezdés 9. pontjában,
” szöveg, a 86. § (5) bekezdés b) pontjában az „üzemeltetője” szövegrész helyébe az „engedélyese”
szöveg, 88. § (3) bekezdésében a „valamint” szövegrész helyébe a „valamint a feltételek fennállását
hitelt érdemlően igazolja, és a Magyar Köztársaság területén irodát tart fenn, amelynek
elérhetőségét a Hivatal részére folyamatosan biztosítja.” szöveg, 89. § (2) bekezdésében a „jogi
személyiséggel rendelkező gazdasági társaság” szövegrész helyébe a „részvénytársaság” szöveg,
89.	§ (3) bekezdés d) pontjában az „a szétválasztásra vonatkozó jelen törvényben” szövegrész
helyébe az „az 55. § (5) bekezdésében” szöveg, 92. § (1) bekezdésében az „előzetes jóváhagyó
határozata” szövegrész helyébe a „hozzájáruló határozata is” szöveg, a „bejegyzésre irányuló”
szövegrész helyébe a „bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló” szöveg, 92. § (3) bekezdésében
az „előzetes jóváhagyó” szövegrész helyébe a „hozzájáruló” szöveg, 92. § (4) bekezdésében az
„uralmi szerződést érvényesen nem lehet kötni, és” szövegrész helyébe a „uralmi szerződés nem
köthető, és az ilyen szerződés semmis, továbbá” szöveg, 93. § (3) bekezdésében az „Az (1)-(2)
bekezdésében” szövegrész helyébe az „Az (1)-(2a) bekezdésében” szöveg, a „földgázellátásról
szóló törvény” szövegrész helyébe a „Get. ” szöveg, 93. § (4) bekezdésében az „Az (2) bekezdés”
szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdés szerinti bejelentés nem alkalmazandó a közvetlen vezeték
és magánvezeték engedélyesére, továbbá a (2) bekezdés” szöveg, 93. § (4) bekezdés c) pontjában az
„esetében. ” szövegrész helyébe az „esetében vagy” szöveg, 95. § (2) bekezdésében a
„megtagadhatja, ” szövegrész helyébe a „megtagadja, ” szöveg, 96. § (1) bekezdésében az „az
1228/2003/EK tanácsi” szövegrészek helyébe az „a 714/2009/EK” szöveg, az „iránymutatásokban,
” szövegrész helyébe az „általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós
jogi rendelkezésben, az Ügynökség az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló,
2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK
rendelet) alapján kiadott kötelező erejű határozatában, ” szöveg, az „üzletszabályzatokban,
81
illetőleg” szövegrész helyébe az „üzletszabályzatában, vagy” szöveg, 96. § (2) bekezdésében a
„nem engedélyköteles magánvezetéken” szövegrész helyébe a „2011. március 3. előtt létesített nem
engedélyköteles magánvezetéken és a 39. § (1) bekezdés b) és c) pontjában meghatározott célokból
egy épületen belül létesített magánvezetéken” szöveg lép.
(17)	A VET. 131. § (1) bekezdésében az „A beruházó” szövegrész helyébe az „Az építtető”
szöveg, 131. § (2) bekezdésében az „a beruházó” szövegrész helyébe az „az építtető” szöveg, 132.
§ (1) bekezdésében a „beruházó vagy a termelői vezeték engedélyese” szövegrész helyébe az „az
építtető” szöveg, a „vezetékjogot” szövegrész helyébe az „előmunkálati- és vezetékjogot” szöveg,
„A beruházó a vezetékjogi engedély alapján a 122. § (2) bekezdésében, ” szövegrész helyébe az
„Az építtető az előmunkálati jog alapján a 122. § (2) bekezdésében és” szöveg, 132. § (2)
bekezdésében az „A beruházó, ” szövegrész helyébe az „Az (1) bekezdésben említett vezetékek
kivételével az építtető, ” szöveg, 137. §-ában az „és a célvezeték” szövegrész helyébe az „és a
csatlakozó berendezés” szöveg, 141. § (8) bekezdésében a „jogszabály megsértésével” szövegrész
helyébe a „hatósági árat megállapító Hivatali határozat vagy jogszabály megsértésével” szöveg,
141. § (9) bekezdésében a „142. § (11) bekezdése illetve 143. § (3) bekezdése” szövegrész helyébe
a „142/B. § (1) bekezdése és 143. § (6) bekezdése” szöveg, a „143. § (1) bekezdése” szövegrész
helyébe a „143. § (3)-(3a) bekezdése” szöveg, 143. § (2) bekezdésében a „hatékonyan működő”
szövegrész helyébe a „villamosenergia-piaci árak, továbbá a hatékonyan működő” szöveg, az „és
összehasonlító” szövegrész helyébe a „valamint összehasonlító” szöveg lép.
(18)	A VET. 147. § (3) bekezdésében az „az átviteli rendszerirányító bevételének, ” szövegrész
helyébe az „az átviteli rendszerirányító bevételének, és az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi
CXXVII. törvény 71. § (1) bekezdés c) pontja szerint nem tartoznak bele az általános forgalmi adó
alapjába” szöveg, 147. § (4) bekezdésében az „az erőmű” szövegrész helyébe az „a termelői
engedélyes” szöveg, 150. § (1) bekezdésében az „ - és azzal” szövegrész helyébe az „előírt ideig
megőrizni, továbbá abban - és azzal” szöveg, 151. § (2) bekezdésében az „Az adatkezelő”
szövegrész helyébe az „A hálózati engedélyes, a felhasználónak közvetlenül értékesítő termelői
engedélyes, a villamosenergia-kereskedő és a megfelelési ellenőr (a továbbiakban együtt:
adatkezelő) ” szöveg, 151. § (2)-(4) bekezdésében az „ (1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „
(1)-(1b) bekezdésben” szöveg, 151. § (5) bekezdésében a „pontjaiban” szövegrész helyébe az „és f)-
j) pontjában” szöveg, a „valamint e) pontja” szövegrész helyébe a „valamint e)-j) pontja” szöveg,
163. § (2) bekezdésében az „évente” szövegrész helyébe az „a két hatóság együttműködését érintő
jogszabály-változás esetén, de legalább évente” szöveg, 164. § (2) bekezdésében az „energetikai
szabályozó szervezetektől” szövegrész helyébe a „szabályozó hatóságoktól” szöveg, a „szabályozó
szervezeteknek” szövegrész helyébe a „szabályozó hatóságoknak” szöveg, 164. § (3) bekezdésében
az „Európai Bizottságnak, vagy” szövegrész helyébe az „Európai Bizottságnak, az Ügynökségnek
vagy” szöveg, 166. § (1) bekezdésében az „elnökhelyettesét” szövegrész helyébe az „
elnökhelyetteseit” szöveg, a „hat év. ” szövegrész helyébe a „hat év, ami egy alkalommal azonos
időtartamra meghosszabbítható.” szöveg, az „az elnökhelyettes megbízatásának megszűnése”
szövegrész helyébe az „elnökhelyettesek kinevezése időtartamának lejárta vagy megbízatása egyéb
okból történő megszűnése” szöveg, 166. § (2) bekezdésében az „elnökhelyettes” szövegrész
helyébe az „elnökhelyettesek” szöveg, 166. § (3)-(4) bekezdésében az „elnökhelyettesének”
szövegrész helyébe az „elnökhelyetteseinek” szöveg, 166. § (5) bekezdésében az „elnökhelyettese”
szövegrész helyébe az „elnökhelyettesei” szöveg, 166. § (7) bekezdés b) pontjában a
„köztisztviselői” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselői” szöveg, 167. § (1) bekezdésében a
„köztisztviselője a köztisztviselők” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselője a
kormánytisztviselők” szöveg, a „Ktv. ” szövegrész helyébe a „Kjtv. ” szöveg, a 167. § (2)-(4)
bekezdésében a „köztisztviselője” szövegrészek helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg, a 167. §
(5)	bekezdésében a „köztisztviselőire a Ktv. ” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselőire a Kjtv. ”
82
szöveg, a „Ktv. 30/A. § ” szövegrész helyébe a „Kjtv. 14. § ” szöveg, a „Ktv. 44. §” szövegrész
helyébe a „Kjtv. 19. §” szöveg, a „köztisztviselő” szövegrészek helyébe a „kormánytisztviselő”
szöveg, 168. § (10) bekezdésében a „döntés kivételével” szövegrész helyébe a „döntés, valamint a
tanúsítása eljárás eredményeképpen hozott és a rendszerhasználati vagy csatlakozási díjakat
megállapító határozat kivételével” szöveg, 168. § (17) bekezdésében a „felhasználói megkeresések
esetében” szövegrész helyébe a „panaszok és közérdekű bejelentések esetében” szöveg, 169. § (7)
bekezdésében a „Hivatal hivatalos lapjában” szövegrész helyébe a „Hivatalos Értesítőben” szöveg,
171. § (1) bekezdésében a „2013. január 1-jétől” szövegrész helyébe a „2015. január 1-jétől”
szöveg, 172. § (1) bekezdésében a „tíz évvel” szövegrész helyébe a „legalább tíz évvel” szöveg,
173. § (1) bekezdésében „tíz éven belül” szövegrész helyébe a „legalább tíz éven belül” szöveg, a
„sör” szövegrész helyébe a „sor” szöveg lép.
(19)	170. § (1) bekezdés 7. pontjában az „az engedélyes” szövegrész helyébe az „az
engedélyezés, a tanúsítási eljárás valamint az elektronikus ügyintézés” szöveg, az „és
kötelezettségeit,” szövegrész helyébe az „és kötelezettségeit, valamint jóváhagyásra irányuló
eljárás részletes szabályait, ” szöveg, 170. § (1) bekezdés 24. pontjában a „zöld bizonyítványra”
szövegrész helyébe a „zöld bizonyítványra és a kapcsolt bizonyítványra” szöveg és a „zöld
bizonyítvány-rendszer” szövegrész helyébe a „zöld bizonyítvány- és a kapcsolt bizonyítvány-
rendszer” szöveg, 170. § (1) bekezdés 33. pontjában a „háztartási kiserőművek nyilvántartásával”
szövegrész helyébe a „háztartási kiserőművek hálózatra csatlakoztatásával, hálózathasználatával,
elszámolásával, valamint nyilvántartásával” szöveg, 170. § (2) bekezdés 4. pontjában a
„teljesítőképességű” szövegrész helyébe a „névleges teljesítőképességű” szöveg, 170. § (2)
bekezdés 7. pontjában az „és a rendszerhasználók villamosenergia-ipari” szövegrész helyébe az „e
törvény szerinti engedélyköteles” szöveg, 170. § (2) bekezdés 15. pontjában az „az egyetemes
szolgáltató” szövegrész helyébe az „a villamosenergia-kereskedő” szöveg lép.
(20)	A VET. 7. § (2) bekezdésében az „a Hivatal által - az átviteli rendszer rendszerirányító
közreműködésével - külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „a szélerőmű kapacitás létesítésére
irányuló pályázati kiírás feltételeiről, a pályázat minimális tartalmi követelményeiről, valamint a
pályázati eljárás szabályairól szóló miniszteri rendeletben” szöveg lép.
(21)	A VET. 10. § (1) bekezdés a) pontjában a „kiszámíthatóságot” szövegrész helyébe a
„kiszámíthatóságot, a fenntartható fejlődést” szöveg, 10. § (1) bekezdés c) pontjában a
„mennyiségének” szövegrész helyébe az „az átvételi árhoz tartozó maximális mennyiségének”
szöveg, a „megállapításakor” szövegrész helyébe az „előíráskor” szöveg, az „átlagos” szövegrész
helyébe az „indokolt” szöveg, a „villamosenergia-rendszer működésére” szövegrész helyébe a
„villamosenergia-rendszer szabályozhatóságára, működésére” szöveg, 10. § (1) bekezdés e)
pontjában a „c) pont alapján meghatározott” szövegrész helyébe a „c) ponttal összhangban előírt”
szöveg, 10. § (2) bekezdés b) pontjában a „hőtermelés; ” szövegrész helyébe a „nem
villamosenergia-termeléssel kapcsolt hőtermelés; ” szöveg, 10. § (2) bekezdés c) pontjában az „az
erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény” szövegrész helyébe az „az erdőről, az
erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény” szöveg, a „bármely, vagy” szövegrész
helyébe a „faválaszték vagy” szöveg lép.
(22)	A VET. 171. § (13) bekezdésében a „2010. ” szövegrész helyébe „2014. ” szöveg lép.
120.	§
(1)	Hatályát veszti a VET. 3. § 3. pontja, 3. § 37. pontja,, 3. § 64. pontja, 6. § (2)-(3) bekezdése, 7.
§ (3) bekezdése, 16. § k) és l) pontja, a 27. § (4) bekezdés utolsó mondata, 59. § (8) bekezdése, 61.
§ (2) bekezdése, 62. § (2) bekezdés a) pontja, 62. § (5)-(6) bekezdése, 67. § b) pontjában az „és a
83
szervezett villamosenergia-piac működtetésére” szövegrész, 69. §-ában a „technikai” szövegrész és
„közös” szövegrész, 70. § (5) bekezdése, 70. § (6) bekezdésében a „jogszabályi” és az „egyes
felhasználókkal szemben” szövegrész, 74. § (1) bekezdés a) pontjában a „szüneteltetése”
szövegrész, 74. § (2) bekezdése, 85. § (1) bekezdése, 85. § (3) bekezdése, 86. § (1) bekezdése, 86. §
(5)	bekezdésében az „az azon ellátott vételező kérelmére, az e bekezdés c) pontja szerinti esetben
hivatalból magánvezetékké, illetve” szövegrész, 86. § (5) bekezdés c) pontja, 88. § (3) bekezdés a)
és b) pontja, 88. § (3) bekezdés d) pontja, 88. § (4) bekezdése, 90. § (2) bekezdésében az „a 178. §
(1)	bekezdés c) pontjában és (7) bekezdésében meghatározott kérelmezőnek, valamint” szövegrész,
92.	§ (3) bekezdésében a „ , továbbá a (2) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazandó a
következő esetekben: ” szövegrész, 106. §-a, 125. § (2) bekezdése, 126. § (2) bekezdése, 128. §
utolsó mondata, 131. § (3) bekezdése 132. § (2) bekezdésében az „az (1) bekezdésben nem említett
termelői vezeték, ” szövegrész, 141. § (1)-(2) bekezdése, 151. § (1) bekezdésében az „(a
továbbiakban együtt: adatkezelő) a jelen törvény szerint” szövegrész, 178. § (1), (4) és (5)
bekezdése, 178. § (7) bekezdése, 181. § (3) és (4) bekezdése, 183. §-a.
(2)	Hatályát veszti a VET. 170. § (1) bekezdés 25. pontjában a „közérdekű” szövegrész, a „körét és
a” szövegrész, 170. § (2) bekezdés 3. pontja, 170. § (2) bekezdés 14. pontja, 170. § (2) bekezdés 19.
pont d) alpontja.
(3)	Hatályát veszti a VET. 171. § (2) bekezdésében az „és a (3)-(4) bekezdés szerint
meghatározott” szövegrész, 171. § (3) és (4) bekezdése.
3.	A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény módosítása
121.	§
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) 1. § h) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[1. § E törvény célja]
„h) új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és földgáztároló kapacitások létesítésének,
fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos
üzemeltetésének biztosítása, a hazai földgázforrások hasznosításának elősegítése.”
122. §
(1)	A Get. 2. § (1) bekezdés a) és b) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazási köre kiterjed]
„a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására,
felhasználására,
b)	az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására,”
(2)	A Get. 2. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazási köre kiterjed]
„f) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetésére, az ilyen vezetéken
történő kapacitásértékesítésre,”
84
(3)	A Get. 2. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazási köre kiterjed]
„i) az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint
engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött
földgázipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint
engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált földgázipari vállalkozásokra,
a felhasználókra, a földgázipari vállalkozásokban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni
kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes
hivatali hozzájáruláshoz, jóváhagyáshoz köti, a földgáz termelőire, továbbá az e törvény hatálya alá
eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti
jogviszonyokra.”
(4)	A Get. 2. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az együttműködő földgázrendszerrel fizikai kapcsolattal nem rendelkező elszigetelt
szigetüzemű rendszert alkotó, termelővezetékről ellátott földgázelosztói rendszerre az
együttműködő földgázrendszerre vonatkozó szabályokat - beleértve a rendszerüzemeltetés napi
gázforgalmazással kapcsolatos feladatait is - megfelelően alkalmazni kell.”
123.	§
(1)	A Get. 3. §-a a következő 1a. ponttal egészül ki:
„1a. Bértárolás: a Magyar Köztársaság területére átszállítás céljából behozott földgáznak a
tárolására nyújtott, nem belföldi felhasználás céljára igénybevett földgáztárolói szolgáltatás.”
(2)	A Get. 3. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„3. Csatlakozási szerződés: a szállítási rendszerüzemeltető vagy földgázelosztó és a leendő
felhasználó, vagy a földgáztermelő között létrejött szerződés, amely biztosítja a felhasználók és a
földgáztermelők szállító- vagy elosztóvezetékre való csatlakozási jogát, a vásárolt kapacitás
mértékét, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.”
(3)	A Get. 3. § 5. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„5. Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely a Hivatal által kiadott
engedély és az üzemeltetővel kötött jóváhagyott megállapodás alapján az egyablakos kiszolgálású
nemzetközi földgázszállító-vezetéken két vagy több szállítási rendszerüzemeltető kapacitását
értékesíti.”
(4)	A Get. 3. § 9. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. Egyetemes szolgáltatási szerződés: az egyetemes szolgáltatást igénybevevő felhasználó és az
egyetemes szolgáltató között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződés.”
(5)	A Get. 3. § 10. és 11. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a
következő 11a. ponttal egészül ki:
85
[E törvény alkalmazásában:]
„10. Együttműködő földgázrendszer: az összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez
közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, a földgáztároló, valamint a részleges szigetüzem.
11.	Ellátás biztonsági szint: a földgázellátásnak a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott felkészülési feltételei, amelyek mértékéig a
felhasználók földgázellátása rendkívüli intézkedések nélkül még biztosítható.
11a. Elosztóhálózat-használati szerződés: a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött
szerződés, amely alapján a felhasználó az elosztóvezetéket a földgázelosztói csatlakozási
szerződésben meghatározott vásárolt kapacitás mértékéig használhatja.”
(6)	A Get. 3. § 16. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„16. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló
nyomásszabályozó, a gázmérőhely, vagy a fogyasztói főcsap van.”
(7)	A Get. 3. § 22. pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő 22a.
ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„22. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük
biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok
személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a
földgázellátásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása veszélyezteti.
22a. Forrásoldali kapacitás (MJ/nap): a felhasználó napi csúcskihasználási óraszámának (óra/nap)
és a kiadási ponti kapacitásigénynek (MJ/óra) a szorzata.”
(8)	A Get. 3. §-a a következő 23 a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„23a. Földgázbányászati célú vezeték: a földgáztermelésben, -előkészítésben és -feldolgozásban
használt kútbekötő-, mezőbeli gerinc- és mezők közötti technológiai csővezeték.”
(9)	A Get. 3. § 26. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„26. Földgáz minőségű biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok: olyan
mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-
biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók
(szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a
földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó a földgázellátásról szóló
törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi
követelményeknek.”
(10)	A Get. 3. §-a a következő 27a. ponttal egészül ki:
86
[E törvény alkalmazásában:]
„27a. Földgáz-kereskedelmi szerződés: a földgázkereskedő és a felhasználó között létrejött, földgáz
adás-vételére irányuló szerződés.”
(11)	A Get. 3. § 30. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„30. Földgázipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a
továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió
tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más
államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely legalább
egy földgázipari tevékenységet folytat.”
(12)	A Get. 3. § 41. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
41.	Integrált földgázipari vállalkozás:]
„a) Vertikálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja,
amelyek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és
ahol a földgázipari vállalkozás vagy vállalkozáscsoport a földgázszállítás, a földgázelosztás vagy a
földgáztárolás mellett egyidejűleg a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem közül legalább az
egyik tevékenységet végzi, vagy arra engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált vállalkozás
részének minősül az említett vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást
gyakorló személy vagy személyek is.”
(13)	A Get. 3. §-a a következő 41a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„41a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i
139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat.”
(14)	A Get. 3. § 42. és 43. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a
következő 43 a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„42. Kapacitás: a szállító- és elosztóvezeték adott pontjának, valamint a földgáztárolónak
időegységre vonatkoztatott teljesítő képessége.
43.	Kapacitáslekötési szerződés: az a szerződés, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a
szállító- vagy elosztóvezeték, illetve a földgáztároló kapacitását leköti.
43a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (2)
bekezdés 7. pontja szerinti vállalkozás.”
(15)	A Get. 3. § 49. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„49. Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető
kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználó kapacitáslekötési szerződéssel
leköt, és amely a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
87
kormányrendeletben előírt energia egységben kifejezett két kapacitásértékkel - kiadási ponti és
forrásoldali kapacitásigénnyel - szerepel a rendszerüzemeltető nyilvántartásában.”
(16)	A Get. 3. §-a a következő 50a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„50a. Nyilvántartott kapacitás: a felhasználó által, az éves kapacitáslekötési folyamatban hosszú
távú szerződéssel leköthető, a rendszerüzemeltetőnél garantáltan rendelkezésre álló kapacitás,
amely a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben
előírt energia egységben kifejezett két kapacitásértékkel - kiadási ponti és forrásoldali
kapacitásigénnyel - szerepel a rendszerüzemeltető nyilvántartásában.”
(17)	A Get. 3. §-a a következő 52a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„52a. Részleges szigetüzem: olyan elosztóvezeték, amelybe földgáztermelői vezetékről és
szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz fizikai betáplálása.”
(18)	A Get. 3. §-a a következő 53a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„53a. Szállítási rendszerüzemeltető: a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését,
karbantartását és fejlesztését végző engedélyes.
53b. Szállítási rendszerirányító: az együttműködő földgázrendszer működtetését végző szállítási
rendszerüzemeltetők közötti irányítási és koordinációs feladatok ellátását végző engedélyes.”
(19)	A Get. 3. §-a a következő 55a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„55a. Szigetüzem: olyan elszigetelt földgáz vezetékrendszer, amely csak termelői rendszerhez
csatlakozik és a földgáz fizikai betáplálása az együttműködő földgázrendszerről nem biztosítható.”
(20)	A Get. 3. § 66. és 67. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[E törvény alkalmazásában:]
„66. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit valamint a földgázellátásról
szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elemeket
tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.
67.	Vásárolt kapacitás: a földgáz átadás-átvételi ponton fejlesztési megállapodás alapján,
hálózatfejlesztési hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó által
megvásárolt, vagy egyéb igazolt módon megszerzett kapacitás.”
(21)	A Get. 3. § 69. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
88
„69. Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgáz ellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt
földgázkereskedő biztosít azon egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére, akiket
földgázkereskedőjük valamilyen okból nem képes ellátni.”
124.	§
A Get. II. Fejezet „Rendszerirányítás” és „Földgázszállítás” alcíme helyébe a következő alcímek
lépnek:
„Földgázszállítás
4.	§ (1) A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell azon, általa üzemeltetett
szállítóvezetékek kizárólagos tulajdonával, amelyek kapacitásait értékesíti.
(2)	Szállítóvezeték az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása
mellett, a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó
sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló
jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. A szállítóvezetéket - a 121/I. § szerinti független
rendszerüzemeltetőt kivéve - csak az a szállítási rendszerüzemeltető üzemeltetheti, akinek az a
működési engedélyében szerepel.
(3)	A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a földgázszállítási tevékenység
gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközökkel
és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a)	mérő és adatátviteli eszközökkel,
b)	saját szervezetén belül a mérő és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését, felügyeletét
ellátó, valamint a szállítóvezeték karbantartását és az üzemzavar elhárítását irányító szervezeti
egységekkel,
c)	a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal
kapcsolatot tartó, a napi szállítási feladat teljesítését biztosító, folyamatosan működő műszaki
irányító szolgálattal,
d)	saját alkalmazásában álló, a földgázszállítás gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok
ellátásához és a vállalat jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges
személyzettel,
e)	a 121/I. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,
f)	az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a
rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált
vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel,
amely biztosítja a napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piaccal, valamint a szervezett
földgázpiaccal való együttműködést is, valamint
g)	saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel és biztonsági
rendszerrel.
5.	§ E törvény alkalmazásában a földgázszállítás gyakorlásába beletartozik különösen:
a)	a szállítóvezeték gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése,
karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,
89
b)	tartózkodás a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a
kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,
c)	a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,
d)	a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben meghatározott határkeresztező kapacitás kiépítése az
európai szállítási infrastruktúrához való kapcsolódáshoz,
e)	megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítása a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók
csoportjai számára,
f)	kapcsolattartás harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamainak
energiapiaci szabályozó hatóságaival,
g)	a szállítási rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi díj
beszedése,
h)	a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében közös
vállalkozások, illetve szervezett földgázpiac létrehozása,
i)	a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi
üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása.
6.	§ A szállítási rendszerüzemeltető köteles úgy működni, hogy a földgázszállítási tevékenység
megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához
és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.
7.	§ (1) A szállítási rendszerüzemeltető a napi egyensúlyozási feladatait a napi földgáz és
kapacitáskereskedelmi piacról vagy a szervezett földgázpiacról átvett gázmennyiségek, valamint a
saját rendelkezésében lévő, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával végzi.
(2)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a földgázkereskedők számára a gáznapon
belüli kiegyensúlyozó földgáz, valamint a gáznap zárásakor kialakult egyensúlytalansági pozíciók
feloldására irányuló kereskedelmének lehetőségét a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon
annak szabályzata és az Üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásai szerint.
8.	§ A szállítási rendszerüzemeltető köteles a napi gázforgalmazásra, azon belül az egyensúlyozásra
vonatkozó Európai Uniós előírások változása esetén megfelelően módosítani a napi földgáz és
kapacitáskereskedelmi piac informatikai, működési feltételeit és szabályzatát.
9.	§ (1) A szállítási rendszerüzemeltető kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos
tevékenysége nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek. A szállítási
rendszerüzemeltető által, a rendszerhasználók részére biztosított kiegyensúlyozó földgáz ára üzleti
eredményt nem tartalmazhat. A szállítási rendszerüzemeltető jogosult a kiegyensúlyozó gáz
biztosításához közvetlenül kapcsolódó igazolt költségeket és a rendszerhasználati díj ak
megállapításáról szóló rendeletben meghatározott pótdíjat, a napi földgáz és kapacitáskereskedelmi
piaci tagsággal nem rendelkező rendszerhasználók felé az egyensúlyi földgáz napi földgáz és
kapacitáskereskedelmi piacról történő beszerzésével kapcsolatban felmerülő költségeket
felszámolni.
90
(2)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a
kiegyensúlyozás bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
10.	§ A szállítási rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internet alapon,
valós idejű adatokkal biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának
fenntartásához, valamint a nominálások, újranominálások és az elszámolások lebonyolításához
szükséges adatforgalmat. Az informatikai rendszer alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy
részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből származó földgázmennyiség napi forgalmazásával
kapcsolatos gázforgalmi feladatok kezelésére is.
Rendszerirányítás
11.	§ (1) Egy szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a szállítási
rendszerüzemeltető látja el az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatait.
(2)	Több szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a Hivatal - a
földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben
meghatározottak szerint - állapítja meg, hogy az együttműködő földgázrendszer irányítási és
koordinációs feladatainak ellátására, mely szállítási rendszerüzemeltető köteles.
12.	§ A rendszerirányítási tevékenység körében a szállítási rendszerirányító feladata:
a)	az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tervezetének elkészítése, és a Hivatalhoz jóváhagyásra
történő beterjesztése,
b)	az együttműködő földgázrendszernek az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az
ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges fejlesztéseinek összehangolása, valamint a 10
éves fejlesztési javaslat elkészítése és a Hivatalhoz történő beterjesztése,
c)	az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges
intézkedések megtervezése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű korlátozási
besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a Hivatalhoz
jóváhagyásra történő beterjesztése,
d)	földgázellátási zavar vagy földgázellátási válsághelyzet esetén az együttműködő
földgázrendszeren a szükséges korlátozás elrendelése és a jogszabály alapján előírt intézkedések
irányítása,
e)	a csatlakozó nemzetközi földgázrendszerek és az együttműködő földgázrendszer működésével
összefüggő feladatok összehangolása, és
f)	közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából szükséges pályázat
előkészítésében.
13.	§ (1) A szállítási rendszerirányító részt vesz a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés
feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i
715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 715/2009/EK rendelet)
szerinti földgázpiaci szállítási rendszerüzemeltetők európai hálózatában (ENTSOG) és az egyéb
nemzetközi szervezetekben, amely részvétel során köteles képviselni az országos igényeket és
fejlesztési terveket.
(2)	A szállítási rendszerirányító az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében
91
a)	a Hivatal felkérésére részt vesz a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált
földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,
b)	figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, valamint a
határkeresztező gázvezetéken jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a
csatlakozó európai szállítóvezetékek állapotát és műszaki sajátosságait, valamint a többirányú, valós
forrásbetáplálási lehetőségeket, továbbá a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10
éves fejlesztési tervben foglaltakat, és
c)	tájékoztatja a rendszerüzemeltetőket az európai földgázszállító rendszerek műszaki előírásainak
változásairól, annak érdekében, hogy a szállítóvezetékek, valamint a szállítóvezetékekhez
kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése az európai gázhálózatok
műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai gázpiac működésével összhangban
történjen.
(3)	Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a szállítási rendszerirányító a regionális
vagy európai szinten szervezett és koordinált határkeresztező gázvezetékeken megjelenő
kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, valamint a szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló
együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes
hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a szállítási rendszerirányító az
energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.
125.	§
(1)	A Get. 14. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Elosztóvezeték az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása
mellett, a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó
sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló
jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. Az elosztóvezetéket csak az a földgázelosztó
üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.”
(2)	A Get. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A földgázelosztónak rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban
meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő
adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független
olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető
részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást, valamint a
rendszerhasználók felé az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat és
adatcserét. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges
szigetüzemhez csatlakozó termelésből eredő földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos
nominálások, allokálások kezelésére is.”
126.	§
(1)	A Get. 16. § (1) és (2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését
megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:
a)	a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az
egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
92
b)	a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja,
továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő
személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
c)	a felhasználó a csatlakozási vagy elosztóhálózat-használati szerződésben megállapított lényeges
kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca)	a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb)	a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellenőrzését, illetve a fogyasztásmérő
berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc)	a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd)	a fogyasztáskorlátozási - illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a
megszakítási - rendelkezéseknek nem tett eleget,
d)	a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben, a földgázelosztó
üzletszabályzatban meghatározott módon - kezdeményezi a földgázelosztás felfüggesztését,
e)	a felhasználó a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a
fogyasztásmérő berendezésen, vagy annak ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a
csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetve ezek
sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a földgázkereskedőnek nem jelenti be,
f)	a felhasználó nem rendelkezik érvényes elosztóhálózat-használati és kapacitáslekötési
szerződéssel, valamint érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel.
(2)	A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel,
annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés
tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon - lakossági fogyasztó esetében 24 órán -
belül biztosítani kell.”
(2)	A Get. 16. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat,
amennyiben a felhasználó megtagadja:]
„a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét,”
(3)	A Get. 16. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A jegyző határozatában
a)	a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének
b)	a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy
c)	a felhasználói berendezés ellenőrzésének
a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.”
93
127. §
A Get. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási
helyek azonosítóit, a fogyasztási- és kapacitás adatait, amelyeket a felhasználási helyen vételező
felhasználó vagy az általa megnevezett földgázkereskedő kérésére köteles átadni.
(2)	A felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő részére a földgázelosztó
köteles a felhasználó mérési adatait átadni.
(3)	A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó köteles jegyzőkönyvben
rögzíteni a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a zárópecsétek (plomba)
szemrevételezéssel megállapított állapotát, és ennek egy példányát az új felhasználó, valamint a
felhasználót ellátó földgázkereskedő részére megküldeni.”
128. §
(1)	A Get. 26. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Földgáztároló az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása
mellett a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó
sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló
jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. A földgáztárolót csak az a földgáztároló engedélyes
üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.”
(2)	A Get. 26. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban
meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő
adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független
olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető
részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást.”
129.	§
A Get. „Földgáztárolás” alcíme a következő 27/A. §-sal egészül ki:
„27/A. § (1) A földgáztároló engedélyes köteles a tárolói mobilkapacitást, valamint a be- és
kitárolási kapacitást csomagként és egyedileg az üzletszabályzatában rögzített módon meghirdetni,
és biztosítani a rendszerhasználó számára a meghirdetett szolgáltatások közötti szabad
termékválasztást.
(2)	Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott kapacitáslekötési időszakban a
lekötött kapacitásokkal igénybe nem vett földgáztárolói szabad kapacitásokat egy gázévre történő
értékesítésre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fel kell ajánlani. Nyilvántartásba vett új
kapacitások esetében gázév közben is a kapacitáslekötési időszakban alkalmazott szabályok szerint
kell eljárni.
(3)	A (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik a biztonsági földgázkészletezést végző
engedélyesnek azon földgáztárolói szabad kapacitásaira, amelyekre vonatkozóan jogszabály alapján
hosszú távú tárolási kötelezettsége van.
94
(4)	Földgáztárolóban elhelyezett, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényben (a
továbbiakban: Fbkt.) meghatározott biztonsági készlethez szükséges kapacitásokat a földgáztároló
engedélyes külön jogszabályban meghatározott versenytárgyalási feltételek szerint biztosítja.
Földgázellátási válsághelyzet esetén a biztonsági földgázkészlet kitárolását a miniszter által
elrendelt módon, a földgáztároló engedélyes üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint kell
végezni. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a rendelkezésre álló kapacitásait - külön
jogszabályban meghatározott feltételek szerint - másodlagos kereskedelem keretében értékesítheti.
(5)	A földgáz Magyar Köztársaság területén, az együttműködő földgázrendszeren történő
átszállítása során a szállíttatót és a bértároltatót a hazai felhasználókkal azonos bánásmódban kell
részesíteni, és megilletik őket a szállított, vagy a tárolt földgázkészlet felhasználásával kapcsolatos
nemzetközi megállapodások és Európai Uniós jogszabályok által biztosított garanciák.”
130.	§
A Get. 28. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § egyidejűleg kiegészül a
következő (3) bekezdéssel:
„(2) Aki az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait a Magyar Köztársaság területén
történő átszállítására használja, kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles.
(3)	A felhasználók részére földgázt olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy
az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban
részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett
fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól engedélyt kapott és rendelkezik a földgázellátásról
szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott pénzügyi
biztosítékkal.”
131.	§
A Get. a következő 28/A. §-sal egészül ki:
„28/A. § (1) A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók
ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való
eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a
felhasználók részére értékesíteni.
(2)	Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó és a földgázkereskedő között létrejött
földgáz-kereskedelmi szerződésnek legalább a 36. § (1) bekezdés a), d)-h), k), n) és p) pontjai
szerinti lényeges tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
(3)	Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségének
teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esett, a földgázkereskedő kezdeményezheti a
földgázelosztónál a felhasználási hely kikapcsolását. A kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatás-
szüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel
igazolására alkalmas más módon kell az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági
fogyasztóval közölni.
(4)	A földgázkereskedő köteles a felhasználó elosztóhálózat-használati és földgáz-kereskedelmi
szerződéseinek megbízottként történő összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri.
(5)	A földgázkereskedő és a földgázelosztó a (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése
érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.”
95
132. §
(1)	A Get. 29. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a §
kiegészül a (3 a) bekezdéssel:
„(2) Földgázkereskedő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat akkor láthat el, ha az erre
vonatkozó részletes feltételrendszert az üzletszabályzata tartalmazza.
(3)	A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési
késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a
földgázelosztónál:
a)	a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b)	a lakossági fogyasztó által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről
kezdeményezett egyeztetés esetén azok a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,
c)	a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább
kétszer értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló
fogyasztókat az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő
felszerelésének a lehetőségére.
(3a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy - a
lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén - elektronikus úton, a kikapcsolás lehetőségére és
az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy
a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.”
(2)	A Get. 29. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a földgázellátásból kikapcsolt felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj
ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló rendeletben meghatározott egyéb költségeket is
megfizeti, a földgázkereskedő a tudomására jutást követően legkésőbb 24 órán belül köteles
kezdeményezni a felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség
elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.”
133.	§
A Get. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § A földgázkereskedő köteles a felhasználók ellátására vonatkozóan részletes tervet
készíteni, amely igazolja, hogy a földgázkereskedő által a felhasználók részére szerződésben vállalt
ellátási szint figyelembevételével megállapított gázévenkénti fogyasztásnak megfelelő források a
földgázkereskedő számára rendelkezésre állnak (a továbbiakban: forrásterv). A forrástervnek
tartalmaznia kell az felhasználók ellátásához szükséges forrásszerződések mennyiségi feltételeit,
továbbá az engedélyben meghatározottak szerint legalább havi vagy annál gyakoribb bontásban a
források finanszírozhatóságát igazoló adatokat. A forrástervet a Hivatal jogosult ellenőrizni.”
134.	§
A Get. 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„31. § Ha a földgázkereskedő nem egyetemes szolgáltatás keretében lakossági fogyasztót is ellát, a
36. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő
96
földgáz-kereskedelmi szerződés vonatkozásában, azzal, hogy a szerződés földgázkereskedő általi
egyoldalú módosítása közzétételének és az árváltozás bejelentésének módjára és határidejére a
kereskedő üzletszabályzatában rögzített előírások az irányadók.”
135.	§
A Get. II. Fejezete a 31. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Kereskedőváltás
31/A. § (1) Ha a felhasználó földgázkereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az engedélyesek
térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető a
felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó
megbízása alapján az a földgázkereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó az új földgáz-
kereskedelmi szerződést megköti.
(2)	A felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződését az abban meghatározott feltételek szerint - a
(3)	bekezdésre figyelemmel - írásban felmondhatja. A felhasználó földgáz-kereskedelmi
szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása az elosztóhálózat-használati szerződés hatályát
nem érinti.
(3)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a határozatlan időtartamra kötött egyetemes
szolgáltatási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel.
(4)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró
szerződési kikötés semmis. A felhasználó és a földgázkereskedő az e törvény és a végrehajtásáról
szóló kormányrendeletben, valamint a földgázkereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek
betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, ha az nem befolyásolja az érintett
rendszerüzemeltető e kormányrendeletben meghatározott, kereskedőváltással kapcsolatos
kötelezettségei teljesítését.
31/B. § (1) A földgázkereskedő köteles a felhasználó és - ha a felhasználó megbízásából az új
földgázkereskedő jár el - az új földgázkereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5
napon belül írásban értesítést küldeni
a)	a felmondás visszaigazolásáról a felhasználási hely egyedi azonosító számának és a
földgázvásárlási szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, és a 71. § (3) bekezdése
szerinti igazolásokat átadni, vagy
b)	a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.
(2)	Az (1 ) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felhasználó felmondása a megjelölt szerződési
feltételek teljesülésével hatályosul.
(3)	Ha a felhasználó önállóan jár el, köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a
kézhezvételt követően az új földgázkereskedőnek megfelelő időben eljuttatni a földgázkereskedő
(4)	bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése érdekében.
(4)	A korábbi földgázkereskedő az (1 ) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg
köteles az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenteni a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a
kereskedőváltást, és a földgázvásárlási szerződés megszűnésének időpontját, a felhasználási hely
egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezni a kapacitás lekötési szerződés
97
módosítását. Az új földgázkereskedő az (1 ) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét
követően haladéktalanul, de a földgázvásárlási szerződés megszűnésének időpontját legalább 21
nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltető részére bejelenti az új földgázvásárlási szerződés
hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának
alkalmazásával kezdeményezi a kapacitás lekötési szerződés megkötését vagy módosítását. A
rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos kapacitáslekötési szerződések
megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének
időpontját megelőző 4. napig elvégezni.
31/C. § (1) Az érintett rendszerüzemeltető köteles a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról
szóló kormányrendeletben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a földgáz-
kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A földgáz-kereskedelmi szerződés
megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi földgázkereskedő a felhasználóval és az új
földgázkereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett
földgázkereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és az érintett rendszerüzemeltetőkkel
együttműködni.
(2)	A határozott időre kötött földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnése esetén - ha a felhasználó
a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját követő hatállyal másik
földgázkereskedővel szerződést köt - a 31/A. § (1) és (4) bekezdése, a 31/B. § (1) bekezdés a)
pontja, (3) és (4) bekezdése, valamint a 31/C. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket kell
alkalmazni azzal, hogy a 31/B. § (1) bekezdés a) pontjában a felmondás visszaigazolása alatt a
szerződés megszűnésének visszaigazolását kell érteni.
(3)	Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó földgáz-kereskedelmi
szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes
szolgáltató jogosult a felhasználótól a földgázkereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy a
földgáz-kereskedelmi szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg. A
földgázkereskedő köteles az igazolást - a feltételek fennállása esetén - az egyetemes szolgáltatásra
jogosult nem lakossági fogyasztó kérésére kiállítani.
(4)	Ha a földgázkereskedő megtagadta az igazolás kiadását, mert az egyetemes szolgáltatásra
jogosult nem lakossági fogyasztóval kötött szerződés nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt
meg, az egyetemes szolgáltató jogosult az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötésének
feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a földgázellátásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.”
136.	§
A Get. 34. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő
egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében - az e törvény szerinti feltételekkel -
egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató köteles az
új felhasználók esetében a szerződéskötési szándék bejelentésétől számított 30 napon belül az
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szerződésben
meghatározott időponttól a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra
jogosult felhasználó már csatlakozott a szállító- vagy az elosztóvezetékhez és a felhasználó átadta a
lekötött kapacitás lekötésének a jogát az egyetemes szolgáltatónak.”
98
137.	§
(1)	A Get. 36. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:]
„a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, a születési helyének és
idejének, az anyja nevének, a lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a
cégjegyzékszámának, adószámának feltüntetésével,”
(2)	A Get. 36. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:]
„e) a számlázási és fizetési mód, a leolvasási, az elszámolási és a számlázási időszakok,”
(3)	A Get. 36. § (1) bekezdése a következő k)-q) pontokkal egészül ki:
[Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:]
„k) annak a földgázelosztónak a megnevezése, székhelye, amelynek rendszeréhez a felhasználó
közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,
l) arra vonatkozó megbízás, hogy a földgázkereskedő a rendszerüzemeltetőkkel a szükséges,
szállítási, tárolási , valamint - a felhasználó erre vonatkozó szándéka esetén - az elosztóhálózat-
használati szerződéseket megkösse,
m) az egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálati irodájának és az adott területre működési engedéllyel
rendelkező földgázelosztó ügyfélszolgálati irodájának elérhetősége,
n) a felhasználási hely és a csatlakozási pont megjelölése,
o)	a szolgáltatott földgáz minőségi jellemzői,
p) a vásárolt, a nyilvántartott és a lekötött kapacitás mértéke,
q) a szerződött szolgáltatásért fizetendő díj meghatározásának módja.”
138.	§
A Get. 38. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének és megszűnésének módját, a
szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés eseteit és jogkövetkezményeit a Kormány
rendeletben, és - ezzel összhangban - az engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.”
139.	§
A Get. 39. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„39. § Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy az
engedélyes legalább a következő 3 gázévre rendelkezzen a szolgáltatási területén lévő - általa
ellátott - egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók garantált ellátási szintje
figyelembevételével megállapított adott gázévi gázfogyasztásnak megfelelő, a földgázellátásról
szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű,
kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással, vagy forrás opcióval, földgáztárolói
99
földgázkészlettel. Az egyetemes szolgáltatók kötelesek a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a
Hivatal felé igazolni a források rendelkezésre állását.
140.	§
A Get. 47. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szervezett földgázpiac működtetője az adásvételek lebonyolítását folyamatosan, elektronikus
felületen biztosító kereskedési rendszert üzemeltet, amelyhez a földgázkereskedők, a saját jogon
eljáró felhasználók, a földgáztermelők, és a rendszerüzemeltetők jogosultak hozzáférni. A
szervezett földgázpiac adatforgalmi és informatikai rendszerének biztosítani kell a szállítási
rendszerüzemeltető már működő rendszeréhez való csatlakozást.”
141.	§
A Get. 54. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer
kapcsolódási pontjait az együttműködő földgázrendszer belépési vagy kilépési pontjának kell
tekinteni.”
142.	§
A Get. 62. § (3) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4)
bekezdéssel egészül ki:
„(3) A felhasználási helyet a csatlakozási szerződéssel megszerzett vásárolt kapacitás mindaddig
megilleti, amíg a felhasználási hely tulajdonosa arról írásban le nem mond. A vásárolt kapacitás
feletti rendelkezés joga a felhasználási hely átruházásával átszáll az új tulajdonosra.
(4)	A nyilvántartott kapacitás igénybevételének felhasználói jogát annak tulajdonosa - ha azt nem
veszi igénybe - írásba foglalt szerződéssel a felhasználási helyen felhasználónak minősülő
személynek átadhatja. Ha a nyilvántartott kapacitás átadását szabályozó jogviszony megszűnik, a
kapacitásjog a tulajdonosára visszaszáll.”
143.	§
A Get. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Get. a következő 63/A. §-sal
egészül ki:
„63. § (1) A földgázkereskedő - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltéréssel - a felhasználók
bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására köteles - a
székhelyén vagy az üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen - biztosítani a felhasználói
kapcsolattartás szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint a
telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.
(2)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő a földgázellátásról
szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint
ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a
továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére a telefonon és
elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és
működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
100
(3)	Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő legalább egy
ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti
régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználók száma meghaladja a 15 000 főt. Abban a régióban, amelyben a földgázkereskedő által
ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000 főt, ott a
földgázkereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet.
(4)	Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálati irodákra a fogyasztóvédelmi
törvényben foglalt rendelkezések az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
(5)	Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1)-(2) bekezdésben
és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a települési önkormányzatok többcélú
kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként
legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás
keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató
jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni.
A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális
számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet,
az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a
földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az
üzletszabályzat tartalmazza.
(6)	A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel,
valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell
létesítenie minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy - ha működési területén ilyen
város nincs - a legtöbb felhasználóval rendelkező településen.
(7)	Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő a 28/A. § (5)
bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott
ügyfélszolgálatokon biztosítja az elosztóhálózat-használattal kapcsolatos ügyintézést is.
63/A. § (1) A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési
rendjét, félfogadási idejét a földgázkereskedő úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről
úgy köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését.
Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó
földgázkereskedő köteles
a)	állandó ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján 20 óráig, a fiókirodáit a hét legalább
egy napján 18 óráig nyitva tartani, és
b)	elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes
ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(2)	A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan a földgázellátásról
szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint
térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó földgázkereskedőtől.
(3)	Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó
energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és
az engedélyesekkel együttműködve. A fogyasztóvédelmi hatóság az energiafogyasztói ellenőrző
listát megküldi a földgázkereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálati irodában
közzéteszi.”
101
144. §
(1)	A Get. 64. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt
jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is
alkalmazhatja:
a)	az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés,
b)	az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat
jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása, és
c)	amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.”
(2)	A Get. 64. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében - az (1) bekezdésben foglaltak
kivételével - a Hivatal jár el.”
(3)	A Get. 64. § a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A felhasználó köteles panaszával - a hatósági eljárást megelőzően - igazolható módon az
engedélyeshez fordulni.”
145.	§
(1)	A Get. 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott
kedvezményeket veheti igénybe. Ha szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség,
illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve
halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a
földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló
fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe
helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 29. § (3)-(4) bekezdésének megfelelően
kikapcsolható. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az
árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a földgáz-kereskedelmi szerződése alapján, az előre
fizető mérő hiányában fizetne.”
(2)	A Get. 65. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének, és a fogyasztásmérő
berendezés bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége a földgázelosztót terheli. Az előre
fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó
költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre
vonatkozó általános szabályok irányadók.”
146.	§
A Get. 66. § (5)-(6) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe,
ügyfél azonosítója, a 65. § (3) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 65. § (2) és (4)-(5) bekezdés
102
szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető
kedvezmények szerepelnek.
(6)	A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-
ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást
benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - szakorvosi véleményen
alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet
szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények
megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4)-(5)
bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a
rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a
nyilvántartásból törölt védendő fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.”
147.	§
(1)	A Get. 67. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:
[A földgázszállító a szállítóvezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a működési területén köteles a
földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha]
„e) a csatlakozó rendszerüzemeltető nem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal és a felhasználói
igénnyel jelentkező nem vállalja a csatlakozó rendszeren a kapacitások biztosításának a feltételeit.”
(2)	A Get. 67. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit a földgázrendszerre történő csatlakozásról
szóló jogszabály, valamint azzal összhangban az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.”
148.	§
A Get. „A szállító- és az elosztóvezetékhez való csatlakozás” alcíme a következő 70/A. §-sal és
70/B. §-sal egészül ki:
„70/A. § (1) A szállítóvezeték egy belépési pontján legfeljebb a kapacitás 90%-a köthető le a
rendszerhasználók által egy gázévre vagy azt meghaladó időtartamra. Amennyiben azonos belépési
ponton az egy évet meghaladóan lekötni szándékozott igények és az egy évet meghaladóan már
lekötött kapacitások összege meghaladja a belépési pont kapacitásának 90%-t, úgy a lekötni
szándékozott igényeket az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kell
kielégíteni. Az igény kielégítés Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az
Európai Unió földgázpiacán alkalmazott a kapacitás allokációs mechanizmusokra vonatkozó
rendeletek figyelembe vételével kell kialakítani.
(2)	A Kormány rendeletben a szállítóvezeték egy belépési pontjára az egy gázévre vagy azt
meghaladó időtartamra vonatkozó szerződések esetében az (1) bekezdésben meghatározott
mértéktől alacsonyabb értéket is meghatározhat.
70/B. § A vásárolt kapacitás az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási ponthoz kapcsolódó, a
felhasználási hely vagy csatlakozási pont mindenkori tulajdonosát megillető vagyoni értékkel bíró
jog. Ha a tulajdonos személye az adott felhasználási helyen megváltozik, illetve a felhasználási hely
vagy a csatlakozási pont átruházásra kerül, a rendelkezésre álló teljesítmény átszáll az új
tulajdonosra.”
103
149. §
(1)	A Get. 71. § (1)-(4) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a
következő (4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„71. § (1) Az elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult az adott felhasználási helyen,
legfeljebb a vásárolt kapacitásának mértékéig nyilvántartásba vett kapacitást saját használatára
lekötni a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben előírt módon azon az elosztóvezetéken, amelyhez csatlakozott, ha az előző két
gázévben a vásárolt kapacitásánál nem alacsonyabb mértékű kapacitást kötött le. Ebben az esetben a
vásárolt és a nyilvántartott kapacitás azonos mértékű.
(2)	A szállítóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult az adott felhasználási helyen, legfeljebb a
vásárolt kapacitásának mértékéig nyilvántartásba vett kapacitást saját használatára lekötni a
földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt
módon a szállítóvezetéken, ha az előző két gázévben a vásárolt kapacitásánál nem alacsonyabb
mértékű kapacitást kötött le. Ebben az esetben a vásárolt és a nyilvántartott kapacitás azonos
mértékű.
(3)	Ha a felhasználó vásárolt kapacitását, vagy annak egy részét két egymást követő gázévben nem
kötötte le, annak igénybevételére legkorábban a kapacitásra vonatkozó igénybejelentéstől számított
második gázév első napjától kerülhet sor, kivéve, ha a csatlakozó rendszerüzemeltetővel ettől eltérő
időpontról állapodott meg. Ebben az esetben a nyilvántartott kapacitás a felhasználó által leköthető
kapacitás.
(4)	A felhasználónak az adott felhasználási helyen vásárolt kapacitását, a nyilvántartott kapacitását
és a lekötött kapacitását az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- vagy
elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról, a
nyilvántartott kapacitásról és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba történő
besorolásról, továbbá a felhasználási hely - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek
végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott - jellemző adatairól a felhasználó
csatlakozását biztosító rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.
(4a) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a kereskedelmi szerződésben a
szerződés időtartamára, saját fogyasztása mértékéig, átengedheti a nyilvántartott kapacitás feletti
rendelkezési jogot a földgázkereskedő részére. Amennyiben a felhasználó több földgázkereskedővel
köt kereskedelmi szerződést, az egyes földgázkereskedőknek az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban meghatározott feltételek szerint átengedett rendelkezési joggal érintett kapacitások
összege nem haladhatja meg a nyilvántartott kapacitások rögzített értékét.
(4b) Ha a felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződése a gázév zárónapján szűnik meg, a
felhasználó ettől kezdődően rendelkezhet a nyilvántartott kapacitásával, ha a gázév közben szűnik
meg, akkor e naptól rendelkezhet a lekötött kapacitásával. A földgázkereskedő legalább 15
munkanappal korábban köteles az érintett rendszerüzemeltetőt tájékoztatni a felhasználóval kötött
szerződésének megszűnéséről. Az érintett rendszerüzemeltető jogosult a bejelentés tudomásul
vételét és a kapacitás lekötési szerződés módosítását megtagadni, ha a felhasználó közvetlenül vagy
más földgázkereskedőn keresztül nem biztosítja a kapacitás lekötés gázév végéig fennmaradó
díjainak megfizetését.”
(2)	A Get. 71. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
104
„(7) A rendszerhasználók a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott kapacitás
allokációs szabályok szerint jogosultak a szállító vezetéken rendelkezésre álló kapacitásukat a
földgáztárolókban, a határkereszteződéseken és a termelőnél lekötni. A kapacitáslekötés Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az Európai Unió földgázpiacán alkalmazott a
kapacitás allokációs mechanizmusokra vonatkozó rendeletek figyelembe vételével kell kialakítani.”
150.	§
A Get. 72. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles, a földgáztároló engedélyes és a földgázelosztó jogosult
a lekötött, de fel nem használt kapacitásokat legalább megszakítható kapacitásként értékesítésre
felajánlani az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon a többi
rendszerhasználó számára, ha a kapacitást tulajdonló rendszerhasználó nem rendelkezett annak
értékesítéséről. A szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások rendszerüzemeltetők általi
értékesítésének az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az általános
hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusok, uniós jogi rendelkezések figyelembe
vételével kell kialakítani. E rendelkezés nem alkalmazható a földgáztároló engedélyesnél a
biztonsági készletezés céljából lekötött kapacitásokra.”
151.	§
A Get. 74. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„74. § (1) A felhasználó által lekötött kapacitásának mértékéig - a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott allokációs szabályok
szerinti arányban - a földgáztároló engedélyes a földgáztárolóban, a szállítási rendszerüzemeltető a
határkeresztezéseken köteles hozzáférést biztosítani.
(2)	A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel a Hivatal a
földgáztárolói engedélyes 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő
szabályozott hozzáférés-biztosítási kötelezettsége alól felmentést adhat. A földgáztároló engedélyes
a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés biztosítása során a felmentés rendelkezései, valamint az
üzletszabályzatában rögzített eljárásrend és feltételek szerint köteles együttműködni a hozzáférést
igénylő rendszerhasználóval.”
152.	§
A Get. 76. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A rendszerüzemeltetők kötelesek az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek,
valamint a földgáztárolók csatlakozási pontján rendelkezésre álló szabad kapacitásról az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott gázforgalmazási feltételek figyelembe vételével
egymással egyeztetni, és ezt követően az egyeztetett kapacitásadatokat közzétenni.”
153.	§
(1)	A Get. 77. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító- és elosztóvezetékhez, illetőleg a
tárolóhoz való hozzáférést felfüggesztheti, ha]
105
„f) a rendszerhasználó a felhasználó szerződésszegése miatt az Üzemi és Kereskedelmi
Szabályzatban meghatározott módon kéri.”
(2)	A Get. 77. § (3) és(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni. A
rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását 3 munkanapon belül köteles a Hivatalnak
bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a kézhezvételtől számított 15 napon belül kivizsgálja és dönt a
hozzáférés megtagadásának jogszerűségéről.
(4)	A hozzáférés felfüggesztését a rendszerhasználó a (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a
felhasználó is bejelentheti a Hivatalnak. A bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal a (3) bekezdés
szerint jár el.”
154.	§
A Get. 78. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a
következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági
intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal - tervszerű megelőző
karbantartás esetén legalább 3 hónappal - korábban a felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel
közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes
egyeztetési kötelezettséget írhat elő. A rendszerhasználókkal és a felhasználókkal történő előzetes
egyeztetés szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(3)	A be nem jelentett vagy késedelmesen bejelentett szünetelés, valamint a bejelentett
szüneteltetés indokolatlan túllépése esetén a rendszerüzemeltető a földgázellátásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a Hivatal határozatában
meghatározott pótdíj megfizetésére köteles. Ha a rendszerüzemeltető a szüneteltetés előzetes
bejelentésével késedelembe esik, a rendszerhasználók jogosultak az időpontot elutasítani. Ebben az
esetben az érintett felek a szüneteltetés időpontjának meghatározása érdekében kötelesek ismételten
egyeztetni. A szünetelés túllépése indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.
(4)	A (3) bekezdés szerinti pótdíjon felül a rendszerhasználó jogosult az igazolt kárainak
megtérítését is követelni.”
155.	§
A Get. a következő 78/A. §-sal egészül ki:
„78/A. § A földgázbányászati célú vezetékek szabad kapacitásaihoz való hozzáférést a vezeték
üzemeltetője megkülönböztetés-mentesen köteles a rendszerhasználóknak biztosítani, kivéve, ha az
igénybevétel során kötelezően alkalmazandó műszaki és biztonsági előírások ezt nem teszik
lehetővé, illetve eltérően rendelkeznek. A műszaki és biztonsági előírások tekintetében a Bt.
vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.”
156.	§
(1)	A Get. 81. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2) A fejlesztések tervezéséhez - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló kormányrendeletben és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban
meghatározottak szerint - a szállítási rendszerirányító az országos földgázellátásra vonatkozóan
106
adatbázist hoz létre, és az adatbázis adatait rendszeresen frissíti. A rendszerüzemeltetők és a
rendszerhasználók az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott időpontokban és
módon kötelesek az adatbázis frissítésében közreműködni. Az adatbázis kialakításánál figyelembe
kell venni az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi
rendelkezésben a szállítási rendszerüzemeltetőre előírt adatokat és a földgázellátásról szóló törvény
végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat, valamint legalább
tartalmaznia kell az alábbiakat:
a)	a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is - műszaki adatbázisát,
b)	a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó - gázátadó állomásonkénti - fogyasztás adatokat,
c)	a felhasználói igények 10 gázévre vonatkozó becsült adatait az adott gázévtől kezdődő 10 éves
időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tizedik gázévre vonatkozó tervezett
fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,
d)	a földgáz-termelésre, valamint a határkeresztező földgáz-forgalomra vonatkozó adatokat,
e)	a szállító- és elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervét,
f)	a regionális és a közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10 éves fejlesztési terveket,
g)	a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.
(3)	Az adatbázis felépítését a Hivatal a szállítási rendszerirányítóval történő egyeztetést követően
hagyja jóvá. Az adatbázis nem tartalmazhat személyes vagy bizalmas üzleti adatot.”
157.	§
A Get. 82. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A szállítási rendszerirányító a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezetékek
-	beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók kapacitás-
felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat összehangolja, az engedélyesek és
felhasználói érdekvédelmi szervezetek képviselőivel véleményezteti, és a Hivatal részére elbírálásra
és jóváhagyásra benyújtja. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerirányító az eltérő
véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a vizsgálat során szükség esetén
nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és annak eredményét
jegyzőkönyvben rögzíti, illetve határkeresztező kapacitás beruházások esetében egyeztet az érintett
ország hatóságaival a költségmegosztásról és a beruházás műszaki-gazdasági feltételrendszeréről.”
158.	§
A Get. 83. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Get. a következő 83/A. §-sal
egészül ki:
„83. § (1) A Hivatal rendszer-felügyeleti hatáskörében - szükség szerint szakértők bevonásával -
ellenőrzi a szállítási rendszerirányító által beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat eredményét,
valamint az infrastruktúra-fejlesztési javaslatot és vizsgálja az előző fejlesztési tervvel meglévő
összhangját. Ha az infrastruktúra-fejlesztési javaslat nem áll összhangban a hazai vagy a közösségi
energiapolitikában meghatározott ellátás-biztonsági célokkal, vagy az hátrányosan érinti a
nemzetgazdaságot, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatásos versenyt, a Hivatal a Kormány
107
tájékoztatása mellett, határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási
rendszerirányítót a javaslat módosítására.
(2)	Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK rendelet
szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang
meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az Energiaszabályozók Együttműködési
Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a
továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) 1. cikkével létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési
Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a
közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony
versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási
rendszerirányítót a terv módosítására.
(3)	A Hivatal a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendelet szerinti szempontrendszer alapján jóváhagyja a 10 éves fejlesztési tervet és rögzíti
az elfogadásának feltételeit. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell az egyes beruházásokra
vonatkozó műszaki tartalmat, a határidőket, az országok között várhatóan létrejövő
költségmegosztást, a Hivatal által indítványozott módosításokat, az egyes beruházásoknak, valamint
azok összességének a hazai ellátásbiztonságra gyakorolt hatását. A Hivatal határozatának
tartalmaznia kell továbbá a következő három évben megvalósításra javasolt beruházásokat,
valamint az előző fejlesztési tervben jóváhagyott beruházások esetleges módosításait.
(4)	A rendszerüzemeltető az adott beruházások megvalósításának megkezdését megelőzően köteles
a működési engedélye módosítását kérni. A rendszerüzemeltető csak a jóváhagyott 10 éves
fejlesztési tervben szereplő fejlesztéseket kérelmezheti. A beruházás csak a jóváhagyott
engedélymódosítás birtokában kezdhető meg.
(5)	A Hivatal a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervet megküldi az Ügynökségnek.
83/A. § (1) Ha a rendszerüzemeltető a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott ütemezés
szerint a beruházásokat határidőre nem végzi el, a Hivatal - a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint - az
indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új földgáztároló létrehozására pályázatot írhat ki.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az
ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3)	A rendszerüzemeltető köteles tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő
hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.
(4)	A Hivatal a pályázat eredményétől függően a rendszerüzemeltetőt kötelezheti az alábbiak közül
egy vagy több lehetőség elfogadására:
a)	az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,
b)	az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,
c)	az érintett új eszközök általa történő megépítése,
d)	a 119/A. § (3) bekezdése szerint kijelölt rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa
történő üzemeltetése.
108
(5)	A szállítási rendszerirányító köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás
megvalósításához szükséges információkat, meghatározni az új eszközöknek az együttműködő
földgázrendszerhez történő hozzákapcsolásának feltételeit és köteles mindent megtenni a beruházás
megvalósításának megkönnyítése érdekében.
(6)	A beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása
szükséges.”
159.	§
A Get. 84. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A célvezeték üzemeltetőjének a célvezetékhez kapcsolódó szállító- vagy elosztóvezetékre
vonatkozóan együttműködési szabályokat kell kialakítania.
(4)	A célvezeték kezdőpontja a napi gázforgalmazás szempontjából felhasználási helynek minősül.”
160.	§
A Get. 85. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra az értesítés
kézhezvételétől számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem
kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti. Ha az Európai Bizottság kiegészítő
információt kér, az eljárási határidő 2 hónappal meghosszabbodik.”
161. §
A Get. 87. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„87. § (1) A rendszerüzemeltetőnek olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell
rendelkeznie, amely közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő eszköz útján, megfelelő
időben biztosítja az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az
együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges megbízható adatokat.
(2)	Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a rendszerüzemeltető
tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott - a 125. §-nak megfelelő -
közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására,
továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre.
(3)	Az adatforgalmi és informatikai rendszerek együttműködtethetőségéhez szükséges
követelményeket az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban kell meghatározni.
(4)	A rendszerüzemeltető köteles az adatforgalmi és informatikai rendszert folyamatosan
működtetni.”
162.	§
A Get. 89. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Ha a felhasználó új engedélyessel köt gázellátási szerződést - egyéb megállapodás hiányában -
a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó köteles a felhasználó számára az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő berendezést és 100 m /óra
109
vagy azt meghaladó kapacitásigény esetén a fogyasztásmérő berendezést és az adatátviteli
berendezést térítésmentesen biztosítani.”
163.	§
A Get. 91. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szállítási rendszerüzemeltető a hidraulikai egyensúly biztosításához saját rendelkezésű
egyensúlyozó eszközöket, valamint a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacról és a szervezett
földgázpiacról beszerzett vagy ott értékesített földgázmennyiségeket veheti igénybe.”
164.	§
A Get. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„92. § (1) A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni és szükség
esetén újranominálni.
(2) A rendszerüzemeltető köteles a szállítási rendszerüzemeltető újranominálási felszólítását
követően az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban meghatározott módon meghatározni az egyes
rendszerhasználók egyensúlyi pozícióját és erről őket tájékoztatni. Ha az egyensúlyi pozícióról a
rendszerhasználó nem kap tájékoztatást, vagy hibás tájékoztatást kap, az ezt okozó
rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó igazolt kárát.”
165.	§
A Get. 94. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„94. § A földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes egyensúlyozási feladatai a következők:
a)	az operatív beavatkozások saját rendszerükön történő végrehajtása, valamint napon belüli
adatszolgáltatás a szállítási rendszerüzemeltető számára a rendszerhasználók tényleges egyensúlyi
pozícióinak meghatározásához,
b)	földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító által elrendelt fogyasztást érintő
intézkedések végrehajtása,
c)	adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és szállítási rendszerüzemeltető részére,
d)	a csatlakozó rendszerüzemeltetők tájékoztatása az egyensúlyt befolyásoló körülményekről.”
166.	§
(1)	A Get. 96. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) A (6) bekezdés szerint befolyt pótdíjból a szállítási rendszerirányítónak nem képződhet
nyeresége.”
(2)	A Get. 96. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A szállítási rendszerirányító minden földgázellátási zavarból fakadó korlátozásról
haladéktalanul, annak okairól legkésőbb a korlátozás feloldását követő 8 napon belül köteles a
Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a
korlátozást a szállítási rendszerirányító indokoltan rendelte-e el. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a
110
szállítási rendszerirányító a korlátozást neki felróható okból indokolatlanul rendelte el, bírságot
szabhat ki. A szállítási rendszerirányító köteles az indokolatlanul elrendelt korlátozás következtében
a felhasználókat ért kárt megtéríteni.”
167.	§
A Get. 97/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító elrendelheti a földgáznak a
Magyar Köztársaság területén keresztül történő átszállítására vonatkozó szerződések szerinti
földgázmennyiség arányos csökkentését, amennyiben ezen szerződések szerinti beszállító a belföldi
felhasználók ellátására vonatkozó szerződéseiből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy ha az
átszállítandó mennyiséget a rendszerhasználó nem, vagy nem teljes egészében táplálja be a
rendszerbe. A csökkentést a kieső forrás mértékéig kell végrehajtani.”
168.	§
A Get. 98. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Nem korlátozható kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók, a külön jogszabályban
meghatározott, közellátást biztosító felhasználók a közellátás biztosításához szükséges
földgázvételezés mértékéig, valamint a veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges földgázvételezés
mértékéig azon felhasználók, amelyek földgázvételezésének korlátozása révén bekövetkező
műszaki esemény az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet súlyosan veszélyeztetné.
A korlátozásra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazó jogszabály rendelkezik a
felhasználók további korlátozható és nem korlátozható kategóriáinak meghatározásáról, a
korlátozható kategóriába tartozó felhasználók jogairól és kötelezettségeiről, valamint az egyes
felhasználóknak a jogszabály szerinti kategóriába történő besorolásának részletes szabályairól.”
169.	§
(1)	A Get. 99. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szállítóvezetékeken a földgáz minőségének mérését és tanúsítását a szállítási
rendszerüzemeltető biztosítja. Szigetüzem vagy részleges szigetüzem esetén a minőség mérését és
bizonylatolását az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kell végezni.”
(2)	A Get. 99. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) A fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége.”
170.	§
A Get. 100. § helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő 100/A. §-sal
egészül ki:
„100. § (1) A fogyasztásmérő berendezés leolvasását a szállítási rendszerüzemeltető és a
földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendeletben meghatározott és az üzletszabályzatukban feltüntetett gyakorisággal végzik. A
fogyasztásmérő berendezést legalább évente egyszer le kell olvasni.
(2)	A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó - a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, üzletszabályzatban vagy a
földgázkereskedővel kötött egyedi megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a kereskedelmi
111
számlakiállítás alapjául szolgáló - kezdő és záró mérőállást is tartalmazó - fogyasztási adatok
összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatoknak az Üzemi és
Kereskedelmi Szabályzat szerinti tartalommal és formában az érintett földgázkereskedőnek történő
továbbításáról. A mérési adatokat a földgázkereskedő - természetes személy esetén a személyes
adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény (a továbbiakban: Avtv.)
személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezései szerint - az érintett felhasználó számára
külön díjfizetés nélkül köteles hozzáférhetővé tenni.
(3)	A rendszerüzemeltető köteles a rendszerhasználóhoz kapcsolódó felhasználási helyek napi
fogyasztási adatairól adatszolgáltatást biztosítani erre alkalmas informatikai rendszereiken
keresztül. Ha a rendszerhasználó nem kap tájékoztatást, vagy hibás tájékoztatást kap az ellátásában
lévő felhasználók napi fogyasztási adatairól, és ennek következtében jelentős egyensúlytalanságba
esik az ezt okozó rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó
igazolt pótdíj-fizetési kötelezettségeit és kárát.
100/A. § (1) A felhasználó esedékes díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt - a 29. § (3)
bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén - a földgázkereskedő a földgázelosztónál
kezdeményezheti előre fizető mérő felszerelését.
(2)	A fogyasztásmérő berendezés felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése,
valamint a 100 m /óra névleges mérőteljesítményű vagy nagyobb összteljesítményű felhasználási
helyeken felszerelt fogyasztásmérő berendezések távadóval történő ellátása és a jeltovábbításhoz
szükséges telemechanikai rendszer kiépítése és működtetése - egyéb megállapodás hiányában - a
szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó kötelezettsége. Ezen kötelezettségek költségei a
szállítási rendszerüzemeltetőt vagy a földgázelosztót terhelik. Ha a földgázkereskedő vagy a
felhasználó kérésére az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott műszakilag
indokoltnál költségesebb berendezés kerül felszerelésre, a rendszerüzemeltető jogosult az ezzel
felmerülő igazolt többletköltségeit érvényesíteni.”
171.	§
A Get. 101. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„101. § A fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát a felhasználó, a felhasználót ellátó
földgázkereskedő és a földgázelosztó jogosult kezdeményezni.”
172.	§
A Get. 103. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„103. § (1) A felhasználó
a)	a földgáz-kereskedelmi szerződés feltételei szerint a földgáz árát és a 105. § (1) bekezdés a)
és c) pontjai szerinti rendszerhasználati díjakat,
b)	az elosztó-hálózati szerződés feltételei szerint a 105. § (1) bekezdés b) pontja szerinti
rendszerhasználati díjat, valamint
c)	a külön jogszabályokban meghatározott egyéb díjakat
köteles megfizetni.
(2)	E fejezet alkalmazásában hatósági ár
112
a)	a 105. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj - kivéve a 105/A. § (6) bekezdés
szerinti tárgyalásos földgáztárolási díjat -,
b)	a 108. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj,
c)	a rendszerüzemeltető vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján
végzett alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások 106. §, illetve 107. § (6) bekezdés
szerinti díja, valamint
d)	az egyetemes szolgáltatás 107. § (3) bekezdése szerinti ára.
(3)	Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdés szerinti díjakat a
Hivatal határozatban állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz
eladási árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az
egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4)	Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő megbízottként
kezeli, a földgáz-kereskedelmi szerződéshez kapcsolódó díjtételt és a földgázelosztási díjat köteles a
számlán egyértelműen - egyetemes szolgáltató esetén a villamos energia és a földgáz egyetemes
szolgáltató által alkalmazható számlaképről szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint -
legalább két összevont tételben külön feltüntetni.
(5)	Ha a felhasználót ellátó földgázkereskedő a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését
megbízottként kezeli, a földgázelosztási díjat a földgázkereskedő érvényesíti a felhasználó felé.”
173.	§
(1)	A Get. 104. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A hatósági árat - a 105. § (1) bekezdésében és a 108. § (1) bekezdésében foglalt eltérésekkel -
alkalmazási feltételeivel együtt kell megállapítani.”
(2)	A Get. 104. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A hatósági ár megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági árat mikortól kell
alkalmazni. E rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.”
(3)	A Get. 104. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7) A legmagasabb hatósági árnál magasabb árat a szerződésben érvényesen kikötni nem lehet. Ha
a felek az árban nem állapodtak meg, és a termékre vagy szolgáltatásra hatósági ár van érvényben,
az utóbbi az irányadó. A hatósági ár az irányadó akkor is, ha a felek a hatósági árat megállapító
Hivatali határozat vagy jogszabály megsértésével más árban állapodtak meg.”
174.	§
A Get. 105. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg kiegészül a következő 105/A. §-
sal:
„105. § (1) Az együttműködő földgázrendszer használatért a rendszerhasználók és a felhasználók a
földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló rendeletben meghatározottak szerint
a)	szállítási rendszerüzemeltetési díjat,
b)	földgázelosztási díjat,
113
c)	földgáztárolási díjat
(a továbbiakban együtt: rendszerhasználati díjak) kötelesek fizetni. Az egyes rendszerhasználati
díjak a díj alapjául szolgáló költségszerkezetnek megfelelő díjelemekből állhatnak.
(2)	A rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a
díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben
állapítja meg.
(3)	A 105. § (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti díjak országosan egységes mértékűek, azokat és
alkalmazásuk egyedi szabályait a Hivatal gázévenként, határozatban állapítja meg. A 105. § (1)
bekezdés b) pontja szerinti díj mértékét és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal gázévenként,
a földgáz rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló jogszabályban meghatározott módon,
földgázelosztónként határozatban állapítja meg. A Hivatal a határozatát az abban megállapított
rendszerhasználati díjak és áralkalmazási feltételek hatálybalépése előtt 30 nappal a honlapján teszi
közzé.
(4)	A rendszerhasználati díjaknak meg kell felelniük az átláthatóság, a nyilvánosság, és az
arányosság elvének, valamint azokat objektív módon, megkülönböztetés nélkül kell alkalmazni.
(5)	A rendszerhasználati díjakat a hatékonyan működő engedélyes vállalkozások indokolt működési
és tőkeköltsége, illetve összehasonlító elemzések alapján a legkisebb költség elvének érvényre
juttatásával úgy kell meghatározni, hogy az érintett engedélyeseket rövid- és hosszútávon
gazdálkodásuk hatékonyságának, és az általuk nyújtott szolgáltatás minőségének folyamatos
javítására és az ellátásbiztonság növelésére ösztönözze.
(6)	A rendszerhasználati díjak szabályozása négyéves árszabályozási ciklusokkal történik. A
Hivatal az árszabályozási ciklus indulását megelőzően költség felülvizsgálatot végez, és annak
eredményeképpen állapítja meg a rendszerhasználati díjakat. Az árszabályozási ciklusra érvényes
szabályokat az árszabályozási ciklus indulását megelőzően a miniszter a (2) bekezdés szerinti
rendeletben állapítja meg.
105/A. § (1) A rendszerüzemeltetők a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati
díjakat és az áralkalmazási feltételeket kötelesek - a (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
-	alkalmazni és honlapjukon közzétenni.
(2)	A Hivatal a 105. § (2) bekezdésben meghatározott jogszabály előkészítése során kikéri az
érintett engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleteinek véleményét. A Hivatal a
rendeletre vonatkozó előterjesztését az új árszabályozási ciklus kezdetét megelőző év május 15-éig
a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a miniszternél a rendelettel történő kihirdetését.
(3)	A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30 napon belül elfogadja vagy
elutasítja. Az előterjesztés
a)	elfogadása esetén a miniszter a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására
vonatkozó keretszabályokat és a díjak alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését
követő 30 napon belül rendelettel hirdeti ki,
b)	elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát
követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.
114
(4)	A Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjakat legmagasabb áraknak kell
tekinteni. A legmagasabb ártól lefelé megkülönböztetés-mentesen, előre nyilvánosságra hozott
módon el lehet térni.
(5)	A rendszerhasználati díjakra vonatkozó előírások betartását a Hivatal ellenőrzi.
(6)	A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében a Hivatal az e § szerint meghatározott
földgáztárolási díj alkalmazása alól felmentést adhat. A felmentés alapján alkalmazandó tárgyalásos
földgáztárolói hozzáférési díjra a szerződő felek megállapodása az irányadó.”
175.	§
A Get. 106. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„106. § A miniszter rendeletben állapítja meg
a)	a rendszerüzemeltetők által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető
alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások;
b)	a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások, valamint
c)	a rendszerüzemeltető által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások
körét és azok díjait.”
176.	§
A Get. 107. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj ellenében végezhető
egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, valamint a felhasználó szerződésszegése esetén külön díj
ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait a miniszter rendeletben állapíthatja meg.”
177.	§
A Get. 107/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A kihirdetett árakat az egyetemes szolgáltató alkalmazásuk kezdete előtt legalább 15 nappal a
honlapján közzéteszi, továbbá a felhasználókat az ügyfélszolgálati irodákban és honlapján értesíti.
A közzétételnek a felhasználókat megillető felmondási jogra, valamint a felmondás határidejére
vonatkozó tájékoztatást is tartalmaznia kell.”
178.	§
(1)	A Get. 108. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg a § a
következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„108. § (1) A földgázszállító vagy a földgázelosztó vezetékhez történő csatlakozásért vagy a
korábban vásárolt kapacitást meghaladó többletkapacitásért csatlakozási díjat kell fizetni. A
csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit és alkalmazásának
általános szabályait a Hivatal előterjesztése alapján a miniszter rendeletben állapítja meg. A
csatlakozási díjakat és alkalmazásának egyedi szabályait a Hivatal határozatban állapítja meg. A
csatlakozási díj általános forgalmiadó-fizetési kötelezettségére külön törvény rendelkezései
irányadók.
115
(2)	A csatlakozási díjat úgy kell megállapítani, hogy az igények befolyásolásán keresztül segítse elő
a legkisebb költség elvének érvényesülését, valamint vegye figyelembe a hálózatra később
csatlakozott rendszerhasználók csatlakozásának hatásaiból származó előnyöket. A csatlakozási díj
nem haladhatja meg a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó által közvetlenül a
csatlakozás érdekében végrehajtott hálózati beruházásra fordított összeg nagyságát.
(3)	A csatlakozási díjból származó bevételt a csatlakozáshoz szükséges beruházásokra kell fordítani.
(3a) A rendszerhasználó és a földgázrendszerhez csatlakozni kívánó köteles a Hivatal által
megállapított csatlakozási díjat megfizetni. A rendszerüzemeltető köteles a Hivatal által
megállapított áralkalmazási feltételeket alkalmazni.”
(2)	A Get. 108. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A Hivatal az (1) bekezdésben meghatározott jogszabály előkészítése során kikéri az érintett
engedélyesek és a felhasználók reprezentatív érdekképviseleti szerveinek véleményét. A Hivatal a
rendeletre vonatkozó előterjesztését a honlapján nyilvánosságra hozza és kezdeményezi a
miniszternél a rendelet kihirdetését. A miniszter a Hivatal előterjesztését a benyújtást követő 30
napon belül elfogadja vagy elutasítja. Az előterjesztés
a)	elfogadása esetén a miniszter a csatlakozási díjak meghatározásának szempontjait, elemeit,
alkalmazásának általános szabályait a Hivatal előterjesztését követő 30 napon belül rendelettel
hirdeti ki,
b)	elutasítása esetén a miniszter az elutasítás tényét és indokolását az elutasító döntés meghozatalát
követő 15 napon belül nyilvánosságra hozza.”
179.	§
A Get. 111. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A földgázelosztási szabályzat az együttműködő földgázrendszerhez való csatlakozás, a
rendszerhasználat és a hozzáférés, valamint a földgázelosztó és a rendszerhasználó, illetve a
felhasználó közötti jogviszony lényeges szabályait tartalmazza.”
180.	§
A Get. 112. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„112. § (1) A felhasználók, valamint a földgázkereskedő közötti jogviszony részletes szabályait
szabályzat tartalmazza.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti szabályzatot a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.”
181. §
A Get. 113. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Az üzletszabályzat készítésére kötelezett engedélyes honlapot tart fenn.”
116
182. §
(1)	A Get. 114. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenységek határozatlan időre szóló engedély alapján végezhetők.”
(2)	A Get. 114. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) A szállítási rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelem benyújtásának feltétele, hogy a
kérelmező megfeleljen a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási
követelményeknek. A szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadásának feltétele, hogy a Hivatal
a 128. § szerinti eljárásban megállapítsa, hogy a kérelmező megfelel a szállítási
rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási követelményeknek.”
(3)	A Get. 114. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az új szállítási rendszerüzemeltetési vagy földgáztárolói működési engedély kiadásának
feltételeit a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának
gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló törvény rendelkezései szerint kiemelt beruházássá
nyilvánított beruházás esetében a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról
szóló kormányrendelet az általános rendelkezésektől eltérően is megállapíthatja.”
183.	§
A Get. a következő 114/A. §-sal egészül ki:
„114/A. § (1) A kérelmező a (2) bekezdés szerinti eltéréssel nem jogosult elektronikus úton
kapcsolatot tartani a Hivatallal.
(2)	A 114. § e) és f) pontja szerinti engedély iránti kérelmeket a kérelmező köteles, a 114. § a)-d) és
g)-j) pontjai szerinti engedélykérelmeket jogosult elektronikus úton a Hivatal által e célra
rendszeresített elektronikus űrlap használatával benyújtani, illetve az azokhoz kapcsolódó
valamennyi eljárási cselekményt ilyen módon teljesíteni. A kitöltött és a kérelmező által
elektronikus úton benyújtott űrlap magánokiratnak minősül.
(3)	Az elektronikus űrlapok formájáról és tartalmáról, valamint azok módosításairól - ideértve a
Hivatal honlapján közzétett informatikai alkalmazásokat is - azok alkalmazása kezdetének napját
megelőzően legalább 30 nappal a Hivatal honlapján tájékoztatót tesz közzé.
(4)	A Hivatal a kérelmezővel elektronikus úton közli az eljárás során hozott döntéseket. A
kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények az elektronikus úton történő közléshez fűződnek. Ha a
Hivatal 10 napon belül nem kap visszaigazolást a kérelmezőtől, a döntést más írásbeli formában is
megküldi, amely esetben a kézbesítéshez fűződő jogkövetkezmények ezen írásban történő
közléshez fűződnek.
(5)	A kérelmező által igénybevett elektronikus út esetén a 114. § alapján kiadott engedélyek
módosítására és visszavonására irányuló eljárásokra az e §-ban foglalt rendelkezéseket kell
megfelelően alkalmazni.
(6)	A beadványok elektronikus úton való benyújtására vonatkozó részletes szabályokat a
földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet állapítja meg.
(7)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a Ket. elektronikus ügyintézés általános
szabályairól szóló rendelkezéseit kell alkalmazni.”
117
184.	§
A Get. 117. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A szállítási rendszerüzemeltető e törvényben szabályozott más működési engedéllyel nem
rendelkezhet. A szállítási rendszerüzemeltető részvénytársasági formában működő gazdasági
társaság lehet.”
185.	§
(1)	A Get. 119.§ (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki a földgázipari tevékenységet általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi
aktusban, uniós jogi rendelkezésben, jogszabályban, az engedélyében, a Hivatal határozatában, az
Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, az üzletszabályzatban, az Ügynökség kötelező erejű
határozatában előírtaktól eltérő módon gyakorolja, azzal szemben a Hivatal az alábbi
jogkövetkezményeket alkalmazhatja:
a)	felhívja az engedélyes figyelmét a kötelezettségei teljesítésére és határidő tűzésével kötelezi a
jogsértés megszüntetésére,
b)	bírságot szabhat ki,
c)	a határidő eredménytelen eltelte után az engedélyes tevékenységét felfüggesztheti,
d)	azonnali hatállyal eltilthatja a tevékenység folytatásától,
e)	a működési engedélyt felfüggesztheti vagy visszavonhatja.”
(2)	A Get. 119. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdésekkel egészül ki:
„(3a) A Hivatal a folyamatos ellátás biztosítása érdekében a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott eljárás keretében más
engedélyest is kijelölhet a tevékenység folytatására, ha az engedélyben foglalt tevékenységet nem a
jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatják, és ez közvetlenül veszélyezteti a biztonságos
földgázellátást, illetve közvetlenül a földgázrendszer jelentős zavarát idézheti elő.
(3b) A Hivatal más engedélyes kijelölése esetén az engedélyest kötelezheti arra, hogy a folyamatos
és biztonságos földgázellátás érdekében a rendszerhasználókkal történő kapcsolattartás, a
szerződéses feltételek teljesítéséhez szükséges nyilvántartásokat, adatokat a kijelölt engedélyesnek
adja át.”
186.	§
A Get. a következő 119/A. §-sal egészül ki:
„119/A. § (1) Az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység engedély nélküli végzése esetén a
Hivatal a tevékenység végzőjével szemben a 119.§ (1) bekezdés b) és d) pontjában foglalt
jogkövetkezményeket alkalmazhatj a.
(2)	Ha a földgázipari vállalkozásokban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánó a 123.
§-ban meghatározott vagy a Hivatal által előírt kötelezettségét nem vagy nem határidőben teljesíti,
vele szemben a Hivatal a 119.§ (1) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményt alkalmazhatja.
118
(3)	A Hivatal elrendelheti a szállítási rendszerüzemeltető valamennyi vagy egyes feladatainak
átruházását a 128. § (1) bekezdés f) pontja alapján tanúsított és a Hivatal által kijelölt
rendszerüzemeltetőre, ha
a)	a szállítási rendszerüzemeltető tartósan nem tesz eleget a 119. § (1) bekezdése szerinti
jogszabályokban és uniós jogi aktusokban meghatározott kötelezettségeinek,
b)	a 119. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett
eredményre, valamint
c)	a 119. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló határozat
bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal határozatát
helybenhagyta, vagy a Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő
eredménytelenül telt el.
(4)	A (3) bekezdés szerinti kijelölés esetén a Hivatal kötelezi a szállítóvezeték tulajdonosát a 119. §
(7)	bekezdésben és a 121/I. § (2) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítésére, valamint a
kijelölt rendszerüzemeltetőt a határozat szerinti feladatok ellátására.”
187.	§
A Get. XIII. Fejezete helyébe a következő rendelkezés lép:
„XIII. Fejezet
TEVÉKENYSÉGEK SZÉTVÁLASZTÁSA
Számviteli szétválasztás
120.	§ (1) Az integrált földgázipari vállalkozás köteles az Sztv.-ben meghatározott módon eszközeit
és forrásait, bevételeit és ráfordításait belső számvitelében földgázipari tevékenységenként is, és a
nem földgázipari tevékenységeitől is elkülöníteni, valamint azokat az éves beszámoló kiegészítő
mellékletében, a tevékenységenként készített mérlegben és az eredmény kimutatásban olyan módon
bemutatni, mintha az egyes tevékenységeket önálló gazdálkodó szervezetek végeznék.
(2)	Az integrált földgázipari vállalkozás köteles olyan számviteli szétválasztási szabályokat
kidolgozni, és az egyes tevékenységeire olyan elkülönült nyilvántartást vezetni, amely biztosítja az
egyes tevékenységek átláthatóságát és a diszkrimináció-mentességet, kizárja a keresztfinanszírozást
és a versenytorzítást.
(3)	A földgázipari vállalkozásnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében részleteznie kell a
más engedélyes földgázipari tevékenységet végző társaság tulajdonlásából eredő bevételeket, és a
kapcsolt vállalkozásoktól származó bevételeket és ráfordításokat.
(4)	A beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, a beszámoló összeállítására, a könyvek
vezetésére, valamint a nyilvánosságra hozatalra és közzétételre vonatkozó szabályokat az Sztv.
állapítja meg. Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végzők kötelesek belső
számvitelükben az eszközök és források, a bevételek és ráfordítások, valamint a tevékenységhez
egyértelműen hozzá nem rendelhető eszközök tekintetében az értékcsökkenés megosztásának
szabályait megállapítani. Az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységet végzők éves
könyvvizsgálata során a könyvvizsgálónak ellenőriznie kell az (1) bekezdésben meghatározott
kötelezettségek teljesítését is.
119
(5)	Az integrált, valamint a több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás könyvvizsgálója az
éves beszámolóhoz, illetve az összevont (konszolidált) éves beszámolóhoz kiadott független
könyvvizsgálói jelentésben köteles igazolni, hogy a vállalkozás által kidolgozott és alkalmazott
számviteli szétválasztási szabályok, valamint az egyes tevékenységek közötti tranzakciók árazása
biztosítják a vállalkozás üzletágai közötti keresztfinanszírozás-mentességet.
(6)	Minden engedélyes földgázipari vállalkozás köteles az auditált számviteli éves beszámolóját a
tárgyévre készített üzleti jelentéssel, és a könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Hivatalnak az Sztv.
szerinti letétbe helyezéssel egyidejűleg megküldeni.
(7)	A több engedéllyel rendelkező földgázipari vállalkozás esetén a tevékenységi beszámolókat is
tartalmazó számviteli éves beszámolót csak egy példányban kell a Hivatalnak benyújtani. A
földgázipari vállalkozás ebben az esetben köteles nyilatkozni, hogy mely engedélyekre vonatkozóan
nyújtotta be a számviteli éves beszámolót.
(8)	A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás összevont (konszolidált) számviteli
beszámolóját a társaságcsoport konszolidációra kötelezett engedélyes tagja küldi meg a Hivatalnak.
(9)	A számviteli szétválasztásra vonatkozó fő követelményeket és alapelveket a Kormány
rendeletben szabályozza.
A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásokra vonatkozó közös szétválasztási szabályok
120/A. § (1) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás rendszerüzemeltető tagjai
vonatkozásában a tevékenységek szétválasztására, a jogi személyiség szerinti, szervezeti és
döntéshozatali függetlenség biztosításának követelményére tekintettel a Gt. szabályait az e
törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2)	Vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás keretében végzett földgázszállítás és
rendszerirányítás vagy földgázelosztás esetén biztosítani kell a földgázszállítás, földgázelosztás jogi
személyiség szerinti, szervezeti és döntéshozatali függetlenségét a nem földgázszállítással vagy
földgázelosztással kapcsolatos tevékenységektől.
(3)	A (2) bekezdés szerinti függetlenség biztosításához legalább a következő követelmények
teljesítése szükséges:
a)	a rendszerüzemeltető e törvény szerint engedélyköteles más tevékenységet nem folytathat,
b)	a rendszerüzemeltető - a szervezett földgázpiaci engedélyest és a szállítási rendszerüzemeltetőt
kivéve - nem szerezhet részesedést a saját tevékenységétől eltérő, e törvény szerint engedélyköteles
tevékenységet folytató más engedélyesben,
c)	a rendszerüzemeltetőnek a vezető tisztségviselője, a cégvezetője, a vezető állású munkavállalója,
a felügyelőbizottságának tagja, valamint a gazdasági társaság engedélyesi tevékenységet ellátó
szervezeti egysége vezetője (a továbbiakban: szervezeti egység vezető) a munkaszerződésében, a
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyát szabályozó szerződésében vagy a kinevezési
okiratában (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt: munkaszerződés) foglalt jogait és
kötelezettségeit, a munkabérét, az egyéb juttatásait vagy díjazását, valamint munkavégzésének
feltételeit, hatásköreit és beszámolási kötelezettségeit oly módon kell kialakítani és rögzíteni, hogy
a működést befolyásoló független döntéshozatal, valamint annak során a befolyásmentes és az
egyenlő bánásmód követelményének megfelelő eljárás biztosított legyen,
120
d)	a c) pontban meghatározott személynek nem lehet társasági részesedése a rendszerüzemeltetőt
kivéve más engedélyesben, annak kapcsolt vállalkozásában, továbbá nem lehet annak vezető
tisztségviselője, felügyelőbizottsági tagja, nem létesíthet azzal munkaviszonyt vagy munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonyt,
e)	a c) pontban meghatározott cégvezetőt, vezető állású munkavállalót és szervezeti egység vezetőt
az integrált földgázipari vállalkozás más tagjához nem lehet kirendelni,
f)	a c) pontban meghatározott vezető tisztségviselő, felügyelőbizottsági tag és vezető állású
munkavállaló a munkaviszonyának, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyának vagy
kinevezésének (e fejezet, valamint a XV. fejezet alkalmazásában a továbbiakban együtt:
munkaviszony) megszűnését követő egy éven belül csak a Hivatal jóváhagyásával lehet más
engedélyes vezető tisztségviselője, felügyelőbizottságának tagja vagy vezető állású munkavállalója,
amely nem érinti az Mt. 3. §-ának (6) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnését követő
kötelezettség fejében járó ellenértéket.
(4)	A (3) bekezdés d) pontjában foglaltakat a szervezett földgázpiaci engedélyes és a földgázszállító
között nem kell alkalmazni, ha a szállítási rendszerüzemeltető e szervezett földgázpiacot működtető
részvénytársaságban részesedéssel rendelkezik.
(5)	A rendszerüzemeltető által harmadik személyektől igénybevett, e törvény szerinti nem
engedélyköteles tevékenységek (a továbbiakban: támogató tevékenységek) és kiszervezés esetén a
rendszerüzemeltető úgy felel a jogszabályokban, hatósági határozatban és a működési engedélyben
meghatározott kötelezettségei teljesítéséért, mintha az adott tevékenységet maga végezte volna.
A földgázelosztó vagy földgáztároló engedélyes taggal rendelkező vertikálisan integrált
földgázipari vállalkozásra vonatkozó szétválasztási szabályok
121.	§ (1) A 120/A. § (2) bekezdésében megfogalmazott függetlenség biztosításához a 120/A. § (3)
bekezdésében meghatározottakon túl a földgázelosztó vagy földgáztároló engedélyes esetén
legalább a következő követelmények teljesítése szükséges:
a)	a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes vezető tisztségviselője, cégvezetője,
felügyelőbizottságának tagja és vezető állású munkavállalója díjazását vagy munkabérét, valamint
egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás nem földgázelosztói
vagy földgáztárolói tevékenységének eredményességétől függően meghatározni,
b)	e törvényben foglalt rendelkezések figyelembevételével a földgázelosztó vagy földgáztároló
engedélyes befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelően jogosult
meghozni az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének végzéséhez szükséges tárgyi,
pénzügyi és személyi döntéseket, beleértve az éves üzleti terv keretein belül a napi üzemvitellel, a
támogató tevékenységek igénybevételével, tevékenységek kiszervezésével, valamint az
elosztóvezetékek és földgáztárolói berendezések létesítésével, karbantartásával, felújításával
kapcsolatos egyedi döntéseket is. E rendelkezés nem akadályozza a földgázelosztó vagy a
földgáztároló engedélyes anyavállalatát abban, hogy jóváhagyja a leányvállalat éves üzleti tervét, és
hogy általános korlátokat szabjon a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan. Az
anyavállalat az éves üzleti terv végrehajtása során a napi üzemvitellel, az elosztóvezeték
létesítésével, karbantartásával, vagy felújításával összefüggésben a földgázelosztó vagy a
földgáztároló engedélyes részére egyedi utasítást nem adhat,
121
c)	a földgázelosztó vagy a földgáztároló engedélyes az üzleti éven belüli pénzforgalmának önálló
bonyolításáról vagy a vállalkozáscsoport által működtetett közös pénzforgalmi rendszerhez történő
csatlakozásáról befolyásmentesen dönt,
d)	a földgázelosztónak és a földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell az e törvény szerinti
engedélyköteles tevékenység végzéséhez szükséges személyi és pénzügyi erőforrásokkal, tárgyi és
műszaki eszközökkel,
e)	a földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes kommunikációjában, és - márkajelzés
alkalmazása esetén - márkajelzésében köteles megkülönböztetni magát a vertikálisan integrált
földgázipari vállalkozás földgáz-kereskedelmi engedéllyel rendelkező tagjától,
f)	a földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes megfelelési programot dolgoz ki, amelyben
bemutatja azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják a megkülönböztetés-mentes,
független működést. A program megvalósításáról, a feltárt eredményekről és hiányosságokról a
földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes évente megfelelési jelentést készít.
(2)	A 121. § (1) bekezdés f) pontja szerinti megfelelési programot a Hivatal hagyja jóvá.
(3)	A megfelelési program végrehajtásának figyelemmel kíséréséért, valamint a megfelelési jelentés
elkészítéséért az engedélyes által kijelölt, független megfelelési ellenőr felel. A megfelelési ellenőr
jogszabályban meghatározott feladatai elvégzéséhez szükséges mértékig az engedélyes és kapcsolat
vállalkozásai valamennyi információjához hozzáférhet. A megfelelési jelentést jóváhagyásra be kell
nyújtani a Hivatalhoz, majd a jóváhagyást követően mindenki számára hozzáférhetően
nyilvánosságra kell hozni.
(4)	A megfelelési ellenőr jogi vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá - a
függetlenség biztosítása érdekében - a 121/C. § (4) bekezdés a) pontjának, valamint a 121/D. § (1)
és (2) bekezdéseinek rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(5)	A megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, a megfelelési ellenőr
jogköreit és feladatait, valamint a megfelelési programra és a megfelelési jelentésre vonatkozó
részletes szabályokat a Kormány rendeletben határozza meg.
121/A. § A tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok nem alkalmazandók azon
földgázelosztók esetében, amelyek az általuk üzemeltetett elosztóvezetéken 100.000-nél kevesebb
rácsatlakozott felhasználót látnak el.
A szállítási rendszerüzemeltető taggal rendelkező vertikálisan integrált földgázipari vállalkozásra
vonatkozó szétválasztási szabályok
121/B. § (1) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás földgáztermeléssel vagy földgáz-
kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatai nem rendelkezhetnek sem közvetlen, sem közvetett
részesedéssel a szállítási rendszerüzemeltetőben. A szállítási rendszerüzemeltető nem rendelkezhet
sem közvetlen, sem közvetett részesedéssel a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás
földgáztermeléssel vagy földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatában.
(2)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles felügyelőbizottságot létrehozni. A felügyelőbizottság a
Gt. szerinti jogkörein túlmenően dönt
a)	a részvényesek vagyonának értékére valószínűsíthetően jelentős hatást gyakorló
kérdésekben,
122
b)	a 121/C. § (1) bekezdésében meghatározott kérdésekben,
c)	a 121/G. § szerinti megfelelési ellenőr kinevezéséről és megbízatásának megszüntetéséről.
(3)	A (2) bekezdés a) pontja keretében kell a szállítási rendszerüzemeltető éves és hosszú távú
pénzügyi tervét, a részvényeseknek kifizethető osztalék összegét, valamint a társaság eladósodási
szintjének meghatározását jóváhagyó határozatot meghozni.
(4)	Nem tartozhatnak a felügyelő testület hatáskörébe a szállítási rendszerüzemeltető mindennapi
működésével, a szállítóvezetékek mindennapi üzemeltetésével, valamint a hálózatfejlesztési terv
előkészítésével kapcsolatos döntések.
(5)	A felügyelőbizottság tagjai közül a tagok felénél egy fővel kevesebb személyre alkalmazni kell
a 121/C. § (2)-(3) bekezdés, a (4) bekezdés a) pontja, a (6) bekezdése, valamint a 121/D. § (1)-(2)
bekezdése szerinti rendelkezéseket, azzal, hogy a 121/C. § (2) bekezdés b) pontja a
felügyelőbizottság valamennyi tagjára alkalmazandó.
(6)	A felügyelőbizottság a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozást, a harmadik személy
részvényeseket, valamint a Gt. 38. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint a munkavállalókat
képviselő tagokból áll. A Gt.-ben előírt arányoktól eltérően a felügyelőbizottság tagjainak az 1/9-
ede, de legalább egy fő a munkavállalók képviselője.
121/C. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető vezető tisztségviselője, cégvezetője, vezető állású
munkavállalója, szervezeti egység vezetője (a továbbiakban együtt: operatív irányítást ellátó
személy) munkaviszonyának létesítéséről, meghosszabbításáról, munkafeltételeiről - ideértve a
díjazását is -, valamint munkaviszonya megszüntetéséről a felügyelőbizottság dönt.
(2)	Az operatív irányítást ellátó személy munkaviszonyának létesítéséről, a munkaviszonyát, annak
idejét valamint megszűnését szabályozó feltételekről, továbbá a munkaviszonya megszüntetésére
vonatkozó javaslat indokairól a döntést megelőzően értesíteni kell a Hivatalt. A döntés kizárólag
akkor válik hatályossá, ha a Hivatal 20 napon belül nem emel ellene kifogást. A Hivatal kifogást
emelhet a döntés ellen, ha kétség merül fel
a)	a jelölt személy szakmai függetlenségével, vagy
b)	a munkaviszony idő előtti megszüntetésének indokaival
kapcsolatban.
(3)	Az operatív irányítást ellátó személy a Hivatalnál hatósági ellenőrzést kezdeményezhet
munkaviszonya idő előtti megszüntetése esetén. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a döntés az e
fejezet a tevékenységek szétválasztására vonatkozó előírásaiba (a továbbiakban: szétválasztási
szabályok) vagy a Hivatal határozatába ütközik, jogosult a 119. § szerinti jogkövetkezmények
alkalmazására. A (2) és e bekezdés rendelkezései nem érintik az operatív irányítást biztosító
személy és a felügyelő testület tagja jogorvoslati jogosultságait.
(4)	Az operatív irányítást ellátó személyek
a)	többsége a munkaviszonya létesítését megelőző 3 évben nem állhatott munkaviszonyban, vagy
közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban - a szállítási rendszerüzemeltető
kivételével - a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, annak bármely tagvállalatával,
vagy irányító részvényesével, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett
érdekeltséggel,
123
b)	kisebb része a munkaviszonya létesítését megelőző 6 hónapban nem lehetett a vertikálisan
integrált földgázipari vállalkozás operatív irányítását ellátó személye.
(5)	Ha a szállítási rendszerüzemeltetőnél az operatív irányítást nem testület látja el, az operatív
irányítást ellátó személyre a (4) bekezdés a) pontja szerinti követelményeket kell alkalmazni.
(6)	Az operatív irányítását ellátó személy a munkaviszonya megszűnését követő 4 évig nem állhat
munkaviszonyban vagy más szerződéses jogviszonyban - a szállítási rendszerüzemeltető
kivételével - a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, annak bármely tagvállalatával,
vagy irányító részvényesével, továbbá abban nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett
érdekeltséggel.
(7)	Az operatív irányítást ellátó személynek közvetlenül beosztott, a szállítóvezeték
üzemeltetésével, karbantartásával vagy fejlesztésével kapcsolatos feladatot ellátó személyekre
alkalmazni kell a (3) bekezdés, a (4) bekezdés a) pontja, a (6) bekezdés, továbbá a 121/D. § (1)-(2)
bekezdések rendelkezéseit.
121/D. § (1) A szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyban álló személy nem állhat
munkaviszonyban, továbbá közvetlen vagy közvetett más szerződéses jogviszonyban - a szállítási
rendszerüzemeltető kivételével - a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozással, továbbá abban
nem rendelkezhet sem közvetlen, sem közvetett érdekeltséggel.
(2)	A szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyban álló személy díjazását, munkabérét és
egyéb juttatásait nem lehet a vertikálisan integrált vállalkozás nem földgázszállítási
tevékenységének eredményességétől függően meghatározni, továbbá nem részesülhet e
vállalkozásoktól pénzügyi juttatásban.
(3)	Tilos a munkaerő kölcsönzés a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált
vállalkozás között.
121/E. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető nem részesülhet pénzbeli juttatásban a vertikálisan
integrált vállalkozás földgáztermeléssel, földgáz-kereskedelemmel foglalkozó leányvállalatától.
(2)	A szállítási rendszerüzemeltető - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem vehet igénybe
szolgáltatást a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak tagvállalataitól. A szállítási
rendszerüzemeltető a Hivatal által jóváhagyott feltételek alapján jogosult szolgáltatást nyújtani a
vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás számára, ha e szolgáltatás hátrányos megkülönbözetés
nélkül, azonos feltételekkel bármely rendszerhasználó számára elérhető és nem korlátozza a
versenyt a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem terén.
(3)	A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és
kereskedelmi kapcsolatoknak - így a szállítási rendszerüzemeltető által a vertikálisan integrált
vállalkozás részére nyújtandó hitel vagy kölcsön feltételeinek - meg kell felelniük a piaci
feltételeknek. A szállítási rendszerüzemeltető e kapcsolatokról részletes nyilvántartást vezet, és azt
kérés esetén a Hivatal rendelkezésére bocsátja.
(4)	A szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti pénzügyi és
kereskedelmi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges. A pénzügyi és
kereskedelmi megállapodást a Hivatalhoz a szállítási rendszerüzemeltető nyújtja be. A Hivatal
jóváhagyja a megállapodást, ha a szállítási rendszerüzemeltető igazolta, hogy az abban foglaltak
legalább a piaci feltételeknek megfelelnek.
124
(5)	A szállítási rendszerüzemeltető a vállalati megjelenésében, kommunikációjában,
márkajelzésében és a székhelyén, valamint a telephelyein köteles megkülönböztetni magát a
vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól.
(6)	A szállítási rendszerüzemeltető az informatikai rendszerek vagy berendezések, vagy biztonsági
hozzáférési rendszerek vonatkozásában nem köthet szerződést a vertikálisan integrált földgázipari
vállalkozáséval azonos tanácsadókkal, vagy szállítókkal. Nem oszthat meg a vertikálisan integrált
vállalkozással informatikai rendszert, berendezést, a tevékenysége végzéséhez szükséges épületet
vagy helyiséget, vagy biztonsági hozzáférési rendszert, továbbá nem vehet igénybe könyvvizsgálói
tevékenység végzésére a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozáséval azonos könyvvizsgálót.
121/F. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető legfőbb szerve a felügyelőbizottság határozatainak
sérelme nélkül jogosult dönteni
a)	a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges eszközökről
önállóan és a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól függetlenül,
b)	a hitel- valamint kölcsönfeltételekről, tőkeemelésről és minden további finanszírozási forrásról.
(2)	A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás sem közvetlenül, sem közvetve nem
határozhatja meg a szállítási rendszerüzemeltető napi tevékenységére, a hálózatüzemeltetésre és a
10 éves hálózatfejlesztési terv előkészítésére vonatkozó versenymagatartását.
(3)	A szállítási rendszerüzemeltető általános irányítási struktúráját és alapszabályát, belső
szabályzatait és megállapodásait úgy kell kialakítani, hogy azok biztosítsák a szállítási
rendszerüzemeltető e törvényben előírtaknak megfelelő tényleges függetlenségét.
(4)	A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás köteles a szállítási rendszerüzemeltető
kérelmére kellő időben rendelkezésre bocsátani a jövőbeni beruházások megvalósításához, illetve a
meglévő eszközök lecseréléséhez szükséges pénzügyi forrásokat. Ezen kötelezettsége teljesítése
során a felügyelőbizottság által hozott döntésektől a szállítási rendszerüzemeltető hátrányára nem
térhet el. A szállítási rendszerüzemeltető köteles e forrásokról tájékoztatni a Hivatalt.
(5)	A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás tartózkodni köteles minden olyan
tevékenységtől, amely a szállítási rendszerüzemeltetőt akadályozza az e törvényből fakadó
kötelezettségei teljesítésében, továbbá nem követelheti meg a szállítási rendszerüzemeltetőtől, hogy
e kötelezettségek teljesítéséhez a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól engedélyt kérjen.
(6)	A szállítási rendszerüzemeltető jogosult a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozástól
függetlenül és önállóan dönteni a támogató tevékenységek igénybevételéről és a kiszervezésről.
121/G. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető megfelelési programot köteles kidolgozni, azt a
Hivatalhoz jóváhagyásra benyújtani és a jóváhagyott megfelelési programot végrehajtani. A
megfelelési programban be kell mutatni azokat az intézkedéseket és feltételeket, amelyek biztosítják
a megkülönböztetés-mentes, független működést. A szállítási rendszerüzemeltetőnél a megfelelési
program végrehajtását - a Hivatal hatáskörének sérelme nélkül - a felügyelőbizottság által kijelölt
független megfelelési ellenőr ellenőrzi.
(2)	A megfelelési ellenőr megbízatása vagy alkalmazása feltételeinek, megbízatása vagy
alkalmazása időtartama meghatározásához, valamint kinevezéséhez a Hivatal előzetes jóváhagyása
szükséges. A szállítási rendszerüzemeltetőnek biztosítania kell a megfelelési ellenőr függetlenségét,
és a feladatai ellátásához szükséges forrásokat. A Hivatal a jóváhagyást kizárólag a megfelelési
ellenőr függetlenségének vagy szakmai alkalmasságának hiánya esetén tagadhatja meg.
125
(3)	A megfelelési ellenőr jogi vagy büntetlen előéletű természetes személy lehet, és rá a 121/C. §
(3)-(7)	és a 121/D. § (1) és (2) bekezdések rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.
(4)	A megfelelési ellenőr megbízatását a felügyelőbizottság a Hivatal előzetes jóváhagyásával
jogosult megszüntetni. A felügyelőbizottság köteles azonnali hatállyal megszüntetni a megfelelési
ellenőr megbízatását, amennyiben a Hivatal a megfelelési ellenőr függetlenségének vagy szakmai
alkalmasságának hiányát állapítja meg.
(5)	A megfelelési ellenőr e törvényben meghatározott feladatai ellátása céljából megismerhet
valamennyi szükséges adatot, előzetes értesítés nélkül is beléphet a szállítási rendszerüzemeltető
irodáiba és hozzáférhet valamennyi egyéb szükséges információhoz. A szállítási rendszerüzemeltető
munkaviszonyban álló személyek személyes adatait a megfelelési ellenőr e törvényben és a
földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben
meghatározott feladatai ellátása érdekében az adatvédelmi jogszabályokkal összhangban kezelheti.
(6)	A megfelelési ellenőr a megfelelési program végrehajtásáról, az annak érdekében hozott
intézkedésekről, a feltárt eredményekről és jelentős hiányosságokról évente megfelelési jelentést
készít, és azt jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz. A jóváhagyást követően a szállítási
rendszerüzemeltető a megfelelési jelentést honlapján közzéteszi.
(7)	A megfelelési ellenőr szakmai alkalmasságára vonatkozó feltételeket, a megfelelési ellenőr
jogköreit és feladatait, valamint a megfelelési programra és megfelelési jelentésre vonatkozó
részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló
kormányrendelet határozza meg.
A szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó szabályok teljes tulajdonosi szétválasztás esetén
121/H. § (1) A vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás bármikor jogosult a szállítási
rendszerüzemeltető teljes tulajdonosi szétválasztása mellett dönteni. A tanúsítást követően a teljes
tulajdonosi szétválasztás eredményeképpen létrejött szállítási rendszerüzemeltetőnek meg kell
felelnie az alábbi követelményeknek:
a)	a szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a szállítóvezeték és a földgázszállítási
tevékenység végzéséhez szükséges valamennyi eszköz tulajdonjogával;
b)	ugyanazon személy vagy személyek nem jogosultak
ba)	közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett,
és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni a szállítási
rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték felett valamint,
bb)	közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni szállítási rendszerüzemeltető vagy a
szállítóvezeték felett és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni
földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett,
c)	ugyanazon személy nem jogosult a szállítási rendszerüzemeltetőben felügyelőbizottsági tag, vagy
operatív irányítását végző személy kinevezésére, valamint közvetlenül vagy közvetve irányítást
vagy bármely jogot gyakorolni földgáztermelő vagy földgázkereskedő felett,
d)	ugyanazon személy nem lehet egyfelől földgáztermelő vagy földgázkereskedő, másfelől szállítási
rendszerüzemeltetőben vagy szállítóvezetékben részesedéssel rendelkező vállalkozás operatív
irányítását végző személy vagy felügyelőbizottsági tagja és
126
e)	a földgáztermelő vagy földgázkereskedő nem gyakorolhat sem közvetlen sem közvetett irányítást
vagy bármely jogot a szállítási rendszerüzemeltető felett.
(2)	Az (1) bekezdés b), c) és e) pontjában meghatározott bármely jog alatt különösen a
következőket kell érteni:
a)	bármely szavazati jog gyakorlása;
b)	a felügyelőbizottság tagja, az operatív irányítást végző személy kinevezése, vagy
c)	a Ptk 685/B. § (1) bekezdése szerinti többségi befolyás.
(3)	Az (1) bekezdés b) pontja alkalmazásában
a)	a földgáztermelőre vonatkozó rendelkezések a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI.
törvény (a továbbiakban: VET.) szerinti termelőre,
b)	a földgázkereskedőre vonatkozó rendelkezések a VET. szerinti kereskedelmi engedélyesre,
c)	a szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó rendelkezések a VET. szerinti átviteli
rendszerirányítóra,
d)	a szállítóvezetékre vonatkozó rendelkezések pedig a VET.-ben meghatározott átviteli hálózatra
megfelelően alkalmazandók. Az a)-c) pontokat a vállalkozás felett közvetlen irányítást gyakorló
személyre vagy személyekre is alkalmazni kell.
(4)	Az (1) bekezdés b), c) és d) pontjában meghatározott feltétel teljesül abban az esetben is, ha
egyrészt a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték, másrészt a földgáztermelő vagy a
földgázkereskedő felett az irányítást a Magyar Köztársaság nevében önálló, külön törvényben
meghatározott gazdálkodó szervezetek vagy más állami szervek gyakorolják.
(5)	Azokat az üzleti titkokat, amelyekről a korábban vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás
részét képező szállítási rendszerüzemeltetőnek tudomása volt, a szállítási rendszerüzemeltető nem
hozhatja a földgáztermelő vagy földgázkereskedő tudomására, továbbá az ilyen szállítási
rendszerüzemeltető által alkalmazott a 121/C. § (6)-(7) bekezdése szerinti személyeket
munkaviszonyra irányuló jogviszonyuk alatt és jogviszonyuk megszűnését követő 4 évig, az
szállítási rendszerüzemeltetővel munkaviszonyra irányuló jogviszonyban álló egyéb személyeket 1
évig a földgáztermelő vagy földgázkereskedő nem alkalmazhatja.
(6)	Amennyiben a Hivatal a 128. § szerinti tanúsítási eljárás eredményeképpen megállapítja, hogy a
szállítási rendszerüzemeltető megfelel az e §-ban foglaltaknak, a Hivatal határozatának jogerőre
emelkedését követően a 121/B-121/G. § és 119/A. § (3) bekezdése nem alkalmazható.
A független rendszerüzemeltetőre vonatkozó szétválasztási szabályok
121/I. § (1) A 119/A. § (3) bekezdés alkalmazása vagy az ügyfél erre irányuló kérelme esetén a
Hivatal által kijelölésre kerülő független rendszerüzemeltetőnek - az átruházott feladatok jellegétől
függően - az alábbi feltételeknek kell megfelelnie:
a)	teljesítenie kell a 121/H. § (1) bekezdés b), c) és d) pontjában foglalt követelményeket,
b)	rendelkeznie kell az átruházott feladatok ellátásához szükséges műszaki és tárgyi eszközökkel,
pénzügyi és humán erőforrásokkal,
127
c)	meg kell felelnie a Hivatal által jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervnek, és
d)	a kizárólag adminisztratív és informatikai szolgáltatások kivételével nem vehet igénybe harmadik
személyektől olyan szolgáltatásokat, amelyeket a harmadik személyek a szállítóvezeték tulajdonosa
számára is nyújtanak, valamint
e)	igazolnia kell, hogy eleget tesz a szállítási rendszerüzemeltető 715/2009/EK rendelet szerinti
kötelezettségeinek.
(2)	A szállítóvezeték tulajdonosa köteles
a)	a független rendszerüzemeltető részére a feladatai elvégzéséhez szükséges együttműködést,
támogatást és információt biztosítani,
b)	finanszírozni a független rendszerüzemeltető által elhatározott és a Hivatal által jóváhagyott
beruházásokat, vagy beleegyezni bármely érdekelt fél - akár a független rendszerüzemeltető - általi
finanszírozásba,
c)	fedezetet biztosítani a szállítóvezetéki vagyonhoz kapcsolódó kötelezettségekre, kivéve a
független rendszerüzemeltető feladataihoz kapcsolódó kötelezettségeket, és
d)	biztosítékot nyújtani a szállítóvezeték fejlesztése finanszírozásának megkönnyítése érdekében,
kivéve azon beruházásokat, amelyek esetében a b) ponttal összhangban beleegyezését adta bármely
érdekelt fél - akár a független rendszerüzemeltető - általi finanszírozáshoz.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal előzetes
jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást megelőzően a Hivatal konzultációt folytat a szállítóvezeték
tulajdonosával és a többi érdekelt féllel.
(4)	A szállítóvezeték tulajdonosának felelőssége nem terjed ki a 81. §-ban foglalt fejlesztések
tervezésére és a 74. § szerinti hálózati hozzáférések biztosítására.
(5)	A vertikálisan integrált vállalkozás részét képező szállítóvezeték tulajdonosának - amennyiben
kijelölésre kerül egy független rendszerüzemeltető - és a földgáztároló engedélyesnek legalább
társasági formájukban, valamint szervezeti és döntéshozatali szempontjából függetlennek kell
lennie a rendszerüzemeltetéshez nem kapcsolódó egyéb tevékenységektől, legalább a következők
szerint:
a)	a szállítóvezeték tulajdonos és a földgáztároló engedélyes operatív irányítását végző személy
nem vehetnek részt az integrált földgázipari vállalkozás azon szervezetében, amely földgáztermelői,
földgázelosztói és földgáz-kereskedelmi tevékenység napi üzemviteléért közvetlenül vagy közvetve
felelős,
b)	a szállítóvezeték tulajdonos és a földgáztároló engedélyes operatív irányítását végző személy
munkaszerződésében vagy megbízási szerződésében foglalt jogokat és kötelezettségeket,
munkabérét és egyéb juttatásait, munkavégzésének feltételeit és szakmai érdekeit úgy kell
meghatározni, hogy feladatai ellátása során biztosítsa számunkra a független cselekvés lehetőségét,
és
c)	a földgáztároló engedélyesnek tényleges, a vertikálisan integrált vállalkozástól független
döntéshozatali jogköre van a földgáztároló üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez
szükséges eszközöket illetően. Ez nem zárja ki olyan megfelelő koordinációs mechanizmusok létét,
128
amelyek az anyavállalat gazdasági és irányítási felügyeleti jogait biztosítják a leányvállalat
befektetett eszközei megtérülésének védelme érdekében,
d)	a vertikálisan integrált vállalkozás nem adhat a napi üzemvitellel és a földgáztároló
létesítmények építésével, illetve felújításával kapcsolatos egyedi döntésekkel kapcsolatos
utasításokat, ha azok nem haladják meg a jóváhagyott pénzügyi tervben vagy bármely, azzal
egyenértékű eszközben megszabott kereteket, és
e)	a szállítóvezeték tulajdonosának és a földgáztároló engedélyesnek megfelelési programot és
megfelelési jelentést kell készítenie, amelyekre a 121. § (1) bekezdés e) pontja és a 121. § (2)-(4)
bekezdéseinek rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(6)	Az (5) bekezdés c) pontja alapján a vertikálisan integrált vállalkozás jóváhagyhatja a
földgáztároló engedélyes éves pénzügyi tervét vagy bármely, ezzel egyenértékű eszközt, és
általános korlátokat szabhat a leányvállalat eladósodásának mértékére vonatkozóan.”
188.	§
A Get. 122. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyesnek a Gt. rendelkezései szerinti szétválásához (különváláshoz, kiváláshoz), más
vállalkozással történő egyesüléséhez (beolvadáshoz, összeolvadáshoz), jogutód nélküli
megszűnéséhez, alaptőkéjének vagy törzstőkéjének legalább egynegyed résszel történő
leszállításához (a továbbiakban együtt: cégjogi esemény) a Hivatal hozzájáruló határozata
szükséges. A cégjegyzékbe való bejegyzésre (változásbejegyzésére) irányuló kérelmet a
cégbírósághoz a Hivatal határozatával együtt lehet benyújtani. A Hivatal nem tagadhatja meg az
alaptőke vagy törzstőke leszállításához való hozzájárulást, ha azt az engedélyes számára a Gt.
kötelezővé teszi.”
189.	§
(1)	A Get. 123. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (3)-(6) bekezdései
helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(2a) Nem kell a Hivatal előzetes hozzájárulása a (2) bekezdésben foglaltak szerint jóváhagyott
mértékek elérését követően mindaddig, amíg az újabb befolyásszerzéssel a befolyást szerző el nem
éri a következő Hivatali hozzájáruláshoz kötött mértéket. Az (1) bekezdésben meghatározott
bejelentési kötelezettség alól a befolyást szerző nem mentesül. Az (1)-(2) bekezdésekben
meghatározottak vonatkoznak az e törvény hatálya alá tartozó engedélyesek és a VET. hatálya alá
tartozó engedélyesek közötti befolyásszerzésre is.
(3)	A (2) bekezdés szerinti befolyásszerzés nem igényli a Hivatal hozzájárulását
a)	az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték engedélyese,
b)	a célvezeték üzemeltetője,
c)	a telephelyi szolgáltató esetében, valamint
d)	az egyetemes szolgáltató kivételével a földgázkereskedő esetében, ha az nem minősül jelentős
piaci erővel rendelkező engedélyesnek.
(4)	Földgáz, illetve villamos energia termelésével vagy kereskedelmével foglalkozó vállalkozás,
valamint az ilyen vállalkozás irányító részvényese a szállítási rendszerüzemeltetőben , sem
129
közvetlenül, sem közvetetten nem szerezhet irányítást biztosító részesedést. A szállítási
rendszerüzemeltetőben , illetve annak irányító részvényesében irányítást biztosító
részesedésszerzéshez a Hivatal hozzájárulása is szükséges. E rendelkezés nem érinti a 121/A. §-ban
rögzített rendelkezést.
(5)	A Hivatal hozzájáruló határozata szükséges az olyan jogügylet megvalósításához, amely azt
eredményezné, hogy harmadik országból származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást
a szállítási rendszerüzemeltető vagy annak irányító részvényese felett.
(6)	A Hivatal a (2) és az (5) bekezdésben, valamint a 122. § (1) bekezdésében meghatározott
ügyletekhez történő hozzájárulást megtagadhatja vagy feltételhez kötheti, ha azok végrehajtása a
földgázellátás biztonságát, a közbiztonságot, az energiapolitikai célkitűzések érvényesülését, az e
törvény szerinti engedélyköteles tevékenység ellátását vagy a szállítási, tárolási, elosztási, valamint
egyetemes szolgáltatási tevékenység árának és a szolgáltatás minőségének meghatározására
vonatkozó szabályozást veszélyeztetheti, továbbá, ha annak végrehajtása a Hivatalhoz a (8)
bekezdés szerint bejelentett elővásárlási jog megsértésére vezetne.”
(2)	A Get. 123. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § (7) bekezdése helyébe
a következő rendelkezés lép:
„(6a) A Hivatal megtagadja a (4) bekezdésben meghatározott részesedésszerzés jóváhagyását, ha az
nem felel meg az ott rögzített követelményeknek. A Hivatal megtagadja az (5) bekezdésben
meghatározott jogügylet jóváhagyását, ha a 128. § szerinti eljárásban azt állapította meg, hogy a
jogügylet végrehajtása eredményeként a szállítási rendszerüzemeltető nem felelne meg a rá
vonatkozó szétválasztási követelményeknek, vagy azt, hogy a jogügylet megvalósítása
veszélyeztetné az ország vagy más tagállam energiaellátásának biztonságát.
(7)	A befolyásszerzés (1) bekezdésben meghatározott bejelentésének elmulasztása esetén, az (1)
bekezdés szerinti tudomásulvételt kimondó visszaigazolás hiányában, vagy a (2) és a (4)-(5)
bekezdésben, illetve a 122. § (1) bekezdésében meghatározott hozzájáruló határozat hiányában a
szerző fél a bejelentés elmulasztásával érintett részesedései tekintetében a társasággal szemben - az
osztalékra való jogosultságot kivéve - jogot nem gyakorolhat, illetve a részvénykönyvbe nem
jegyezhető be, a tagjegyzékben nem tüntethető fel. A részvénykönyvbe, tagjegyzékbe, valamint a
cégjegyzékbe való bejegyzésre irányuló kérelmet a Hivatal visszaigazolását, illetve jóváhagyását
igazoló dokumentummal együtt lehet benyújtani.”
(3)	A Get. 123. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
„(9) Az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési eljárásokra a 114/A. § szerinti elektronikus
eljárás szabályait kell alkalmazni.”
190.	§
(1)	A Get. 124. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kiszervezés engedélyezése során a Hivatal nem hagyhat jóvá továbbá olyan ügyletet sem,
amely azt eredményezi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető nem felel meg a 4. § szerinti
követelményeknek.”
(2)	A Get. 124. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
130
„(3) Kiszervezés esetén a kiszervezést végző engedélyes úgy felel jogszabályokban, a hatósági
hozzájáruló határozatban és a működési engedélyében meghatározott kötelezettségei teljesítéséért,
mintha a kiszervezett tevékenységet maga végezné.”
191.	§
(1)	A Get. 125. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdésekkel egészül ki:
„(1a) A megfelelési ellenőr az e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról
szóló kormányrendeletben meghatározott, szétválasztási követelményeknek való megfelelés
ellenőrzésével, valamint a megfelelési program végrehajtásával kapcsolatos feladatai elvégzése
céljából az ahhoz szükséges mértékben kezelheti a tevékenysége során tudomására jutott, a
megfelelési ellenőrt munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében
foglalkoztató engedélyes üzleti titkait, valamint az engedélyesnél munkaviszony vagy
munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében foglalkoztatott személyek személyes adatait,
így nevüket, lakcímüket, születési helyüket és idejüket, anyja nevét, valamint munkakörükre és
végzettségükre vonatkozó adatokat.
(1b) A földgázelosztó a védendő fogyasztókat megillető kedvezmény biztosítása céljából kezelheti
a védendő fogyasztók nyilvántartásának kezeléséhez szükséges személyes és különleges személyes
adatokat, így a védendő fogyasztó nevét, lakcímét, születési helyét és idejét, anyja nevét, valamint a
védendő fogyasztói státuszt megalapozó adatokat.”
(2)	A Get. 125. § (4) bekezdése a következő f)-g) pontokkal egészül ki:
[Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok - az a)-
c)	és e) pontok esetében az érintett egyidejű értesítése mellett - átadhatók:]
„f) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóságnak, valamint
g)	a védendő fogyasztók esetében az őt megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak az
egy felhasználási helyen való igénybevételének ellenőrzése céljából a földgázelosztónak és az őt
megillető kedvezménynek vagy különleges bánásmódnak a biztosítása érdekében a
földgázkereskedőnek.”
(3)	A Get. 125. § (6) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az engedélyesek és a földgáztermelő kötelesek biztosítani, hogy a tevékenységgel kapcsolatos
információk és adatok kezelése, továbbítása, más módon hozzáférhetővé tétele, valamint
nyilvánosságra hozatala megfeleljen:]
„c) az azonos típusú működési engedéllyel rendelkező engedélyesekkel és felhasználókkal szemben
az egyenlő bánásmód, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől való
tartózkodás követelményének.”
192.	§
A Get. a következő 125/A. §-sal egészül ki:
„125/A. § (1) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgáztárolói engedélyes, valamint a
szállításirendszer-tulajdonosa nem oszthat meg üzleti szempontból érzékeny információt az
integrált vállalkozás többi részével, kivéve ha ez egy üzleti tranzakció végrehajtása érdekében
szükséges.
131
(2)	A szállítási rendszerüzemeltető és a földgáztárolói engedélyes a kapcsolt vállalkozások földgáz-
értékesítései vagy vásárlásai során semmilyen módon nem élhetnek vissza a hálózati hozzáférés
biztosítása, vagy az arról való tárgyalás során harmadik féltől szerzett, üzleti szempontból érzékeny
információval. A tényleges versenyhez és a piac hatékony működéséhez szükséges információkat
közzé kell tenni. Ez a kötelezettség nem sértheti az üzleti szempontból érzékeny információk
védelmét.
(3)	A megfelelési programban olyan intézkedéseket kell meghatározni, amelyek biztosítják a 125. §
(14) bekezdésében és az (1)-(2) bekezdésekben előírtak teljesülését, valamint a megkülönböztető
magatartás kizárását.
(4)	A szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztermelő és a földgázkereskedő köteles a Hivatal és az
Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási
követelményeknek való megfelelésével kapcsolatban kért információkat.”
193.	§
A Get. a következő 125/B. §-sal egészül ki:
„125/B. § A Hivatal önálló feladat- és hatáskörrel rendelkező nemzeti szabályozó hatóságként
kijelölt kormányhivatal.”
194.	§
A Get. 126. §-a a következő i)-m) pontokkal egészül ki:
[A Hivatal feladata különösen:]
„i) a felhasználói érdekek védelmének elősegítése a saját nemzeti piac hatékony működése révén,
j) a védendő fogyasztók védelmének elősegítése,
k) a kereskedőváltás megkönnyítésének elősegítése,
l) versenyképes, biztonságos és fenntartható belső földgáz piac kialakításának és a tényleges
piacnyitásnak elősegítése az Európai Unión belül, valamint ennek érdekében részvétel versenyképes
és megfelelően működő regionális piacok kialakításában,
m) annak elősegítése, hogy az szállítási rendszerüzemeltető és a rendszerhasználók megfelelő
ösztönzőket kapjanak az együttműködő földgázrendszer hatékonyságának növelésére és a piaci
integráció elősegítésére.”
195.	§
(1)	A Get. 127. § d)-f) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony
működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a
hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„d) jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, illetve a földgáztároló engedélyes
által benyújtott megfelelési programokat, és azok módosításait, jóváhagyja az éves megfelelési
jelentést, továbbá jóváhagyja a szállítási rendszerüzemeltető megfelelési ellenőrének kinevezését és
megbízatásának feltételeit, időtartamát valamint megszüntetését;
132
e)	ellenőrzi az e törvényben, a végrehajtására kiadott külön jogszabályokban, a 715/2009/EK
rendeletben, a Hivatal által kiadott határozatokban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban,
üzletszabályzatokban, valamint a megfelelési programokban meghatározott kötelezettségek
betartását, különösen a tevékenységek szétválasztásának teljesítésére és ennek keretében a
keresztfinanszírozás-mentes működés érvényesülésére vonatkozó szabályokat, továbbá a 128. §
szerinti eljárásban ellenőrzi a szállítási rendszerüzemeltető szétválasztási követelményeknek való
megfelelését;
f)	piacfelügyeleti tevékenysége során figyelemmel kíséri a földgázpiaci verseny jellemzőit,
piacelemzést és hatósági ellenőrzést végez, figyelemmel kíséri továbbá a szállítási
rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált vállalkozás közötti kommunikációt, valamint a
kereskedelmi és pénzügyi kapcsolatokat;”
(2)	A Get. 127. §-a a következő gy) ponttal egészül ki, egyidejűleg a h)-í) pontjai helyébe a
következő rendelkezések lépnek:
[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony
működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a
hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„gy) meghatározza a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, a rendszerüzemeltető által nyújtott
szolgáltatás minőségének a rendszerhasználati díjakon keresztül történő ösztönzésének szabályait, a
nyújtott szolgáltatás minőségétől függően alkalmazható rendszerhasználati díjakat, valamint az
egyes díjak alkalmazásának feltételeit;
h)	javaslatot tesz a rendszerüzemeltető és az egyetemes szolgáltató által külön díj ellenében
végezhető szolgáltatások körére és díjaira;
i)	ellenőrzi a rendszerhasználati díjakra és a csatlakozási díjakra, valamint az egyetemes szolgáltatás
áraira vonatkozó előírások teljesülését és a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés alkalmazására
vonatkozó előírások betartását, előkészíti az egyetemes szolgáltatás árképzésére vonatkozó
szabályokat;
í) dönt a szállítási rendszerüzemeltető és a vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás, valamint a
119/A. § (2) bekezdésének alkalmazása esetén a kijelölt rendszerüzemeltető és a szállító hálózat
tulajdonosa közötti panaszok ügyében;”
(3)	A Get. 127. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony
működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a
hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„k) rendszerfelügyeleti tevékenysége során
ka) felülvizsgálja és jóváhagyja a 81. § (2) bekezdése szerinti, a tervezéshez szükséges adatbázist,
kb) ellenőrzi - a szállítási rendszerirányító által beterjesztett - a földgázrendszer kapacitásának
felülvizsgálatát és a hosszú távú infrastruktúrafejlesztési javaslatot, vizsgálja annak a közösségi
szintű 10 éves fejlesztési tervvel való összhangját,
kc) folyamatosan figyelemmel kíséri a 10 éves fejlesztési terv megvalósítását,
133
kd) a földgázelosztó, illetve a földgáztároló engedélyes által nem vállalt, de indokolt fejlesztések
elvégzésére jogosult pályázatot meghirdetni és elbírálni,
ke) a 83/A. § (1) bekezdése szerinti esetben köteles pályázatot kiírni;”
(4)	A Get. 127. §-a a következő x) ponttal egészül ki:
[A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony
működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a
hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében]
„x) e törvényben foglaltak szerint kifogásolhatja a szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását
ellátó személy vagy testület tagja, továbbá a felügyelőbizottság tagja kinevezését, kinevezése
megújítását, munkafeltételeit, ideértve a díjazást is, valamint a megbízatása megszüntetését a
szakmai függetlenséggel vagy a megbízatás idő előtti megszüntetése során a tevékenységek
szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával kapcsolatos kétség esetén, ellenőrzi, hogy a
szállítási rendszerüzemeltető operatív irányítását ellátó személy vagy testület tagja megbízatásának
idő előtti megszüntetésére a tevékenységek szétválasztására vonatkozó szabályok betartásával
került-e sor, továbbá kezdeményezheti a megfelelési ellenőr megbízatásának megszüntetését a
függetlenség vagy a szakmai alkalmasság hiánya esetén;”
196.	§
A Get. a következő 127/A. §-sal egészül ki:
„127/A. § A Hivatal a földgázellátással, a földgázellátás biztonságának és a földgázpiac hatékony
működésének felügyeletével, továbbá az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésével, és a
hatásos verseny elősegítésével kapcsolatos feladatai körében, a 127. § szerinti feladatai mellett
a)	figyelemmel kíséri az átláthatóság szintjét, beleértve a nagykereskedelmi árak átláthatóságát,
b)	a versenyhatóság eljárási hatáskörének tiszteletben tartásával vizsgálja a megszakítható ellátási
szerződések, illetve a hosszú távú szerződések közösségi jognak való megfelelését és az Európai
Unió politikáival való összhangját,
c)	éves jelentést készít az Ügynökség és az Európai Bizottság részére saját tevékenységéről és
feladatai végrehajtásáról.
197.	§
(1)	A Get. az e törvény 190. §-ával megállapított 127/A. §-át követően a következő alcímmel
egészül ki:
„Tanúsítási eljárás
128. § (1) A Hivatal ellenőrzi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető megfelel-e a szétválasztási
követelményeknek. A Hivatal a megfelelés biztosítása érdekében e § szerint tanúsítási eljárást
folytat le
a)	a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kiadása vagy meghosszabbítása iránti kérelem
benyújtását megelőzően az ügyfél kérelmére,
b)	a szállítási rendszerüzemeltető (4) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
134
c)	ha a Hivatal a szállítási rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezetékek tulajdonosa feletti irányítást
és befolyást érintő olyan tervezett változásról szerez tudomást, amely a szétválasztási
követelmények megsértéséhez vezethet, vagy amennyiben okkal feltételezi a szétválasztási
követelmények megsértését,
d)	az Európai Bizottság indokolással ellátott kérelmére, vagy
e)	ha a 121/I. § (1) bekezdése alapján független rendszerüzemeltető kijelölése válik szükségessé, a
kijelölést megelőzően.
(2)	A Hivatal a tanúsítási eljárás során tanúsítja a szétválasztási követelményeknek való
megfelelést, ha a szállítási rendszerüzemeltetési engedély kérelmezője, a szállítási
rendszerüzemeltető vagy a független rendszerüzemeltetőként kijelölendő személy megfelel az e
törvény 121/B-121/I. §-aiban foglalt, rá vonatkozó rendelkezéseknek. Ha a tanúsítási eljárás során a
Hivatal megállapítja, hogy a szállítási rendszerüzemeltető vagy a független rendszerüzemeltetőként
kijelölendő személy nem felel meg a rá vonatkozó szétválasztási követelményeknek, szállítási
rendszerüzemeltető esetén a 119. §-ban foglalt jogkövetkezményeket alkalmazza, illetve a független
rendszerüzemeltetőként kijelölendő személy esetén pedig nem jelöli ki független
rendszerüzemeltetővé.
(3)	A Hivatal a szétválasztási követelményeknek való megfelelés tárgyában a 129. § (2) bekezdés c)
pontjában meghatározott határidőn belül határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű
felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 715/2009/EK
rendelet 3. cikkében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküld az Európai
Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését
megszünteti, és a 713/2009/EK rendelet 3. cikk (1) bekezdésében foglaltak szerint jár el.
(4)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles bejelenteni a Hivatalnak az olyan tervezett
jogügyleteket, amelyek a szétválasztási követelményeknek való megfelelés ismételt vizsgálatát
tehetik szükségessé.”
(2)	A Get. a következő 128/A. §-sal egészül ki:
„128/A. § (1) A Hivatal a 128. § szerinti tanúsítási eljárástól eltérően az e § szerinti harmadik
országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárást folytatja le
a)	a szállítási rendszerüzemeltető (2) bekezdés szerinti bejelentése alapján,
b)	a (3) bekezdés a) pontja szerinti kérelem alapján vagy
c)	ha a Hivatal a (3) bekezdés b) pontja szerinti jogügyletről szerez tudomást.
(2)	A szállítási rendszerüzemeltető köteles bejelenteni a Hivatalnak minden olyan tervezett
jogügyletet, amely azt eredményezné, hogy az Európai Unión kívüli harmadik országból vagy
harmadik országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást a szállítási
rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték tulajdonosa felett.
(3)	A Hivatal köteles haladéktalanul értesíteni az Európai Bizottságot
a)	amennyiben olyan szállítási rendszerüzemeltető vagy szállítóvezeték tulajdonos kéri a 128. §
szerinti tanúsítási eljárás lefolytatását, amely felett harmadik országból vagy harmadik országokból
származó személy vagy személyek gyakorolnak irányítást, és
135
b)	minden olyan jogügyletről, amelynek következtében harmadik országból vagy harmadik
országokból származó személy vagy személyek szereznének irányítást a szállítási
rendszerüzemeltető vagy a szállítóvezeték tulajdonosa felett.
(4)	A Hivatal a harmadik országokkal kapcsolatos tanúsítási eljárás során megtagadja a tanúsítást,
ha az irányítást szerző nem bizonyította, hogy
a)	a szállítási rendszerüzemeltető megfelel az e törvény 121/B-121/I. §-aiban foglalt, rá vonatkozó
rendelkezéseknek, és
b)	a tanúsítás megadása nem veszélyezteti a földgázellátás biztonságát - beleértve az Európai Unió
földgázellátásának biztonságát -, melynek vizsgálatakor a Hivatal
ba)	az Európai Uniónak a nemzetközi jogból eredő, különösen az ellátásbiztonság tárgyában kötött
két vagy többoldalú megállapodások szerinti jogait és kötelezettségeit,
bb)	a Magyar Köztársaság harmadik országgal vagy országokkal kötött nemzetközi
megállapodásaiból eredő és az adott harmadik országgal vagy országokkal szemben fennálló, az
Európai Unió jogával összeegyeztethető jogait és kötelezettségeit, és
bc)	az adott esetre és az érintett harmadik országra vonatkozó egyéb tényeket és körülményeket
veszi figyelembe.
(5)	A Hivatal a tanúsítás megadása tárgyában a 129. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn
belül határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre
vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak, és
egyúttal megkéri véleményét arra vonatkozóan, hogy
a)	a szállítási rendszerüzemeltető megfelel-e a földgáz energia belső piacára vonatkozó közös
szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i
2009/73/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/73/EK irányelv) 9.
cikkében foglalt követelményeknek, és
b)	a tanúsítás megadása nem veszélyezteti-e az Európai Unió földgázellátásának biztonságát.
(6)	Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra a kérelem
kézhezvételétől számított 2 hónapon belül - az Ügynökség vagy az érintett felek véleményének
kikérése esetén, 4 hónapon belül - nem nyilvánít véleményt, a Hivatal az eljárás felfüggesztését
megszünteti, és határozatát az Európai Bizottság véleményével együtt honlapján közzéteszi. Ha az
Európai Bizottság a Hivatal határozatával nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését
megszünteti, és módosítja határozatát, azzal, hogy a Hivatal minden esetben jogosult a tanúsítást
megtagadni, ha a tanúsítás megadása veszélyeztetné az ország vagy az Európai Unió más
tagállamának földgázellátásának biztonságát. Ez utóbbi esetben a Hivatal határozatát az Európai
Bizottság véleményével és az Európai Bizottság véleményétől való eltérés indokolásával együtt
teszi közzé honlapján.”
198.	§
A Get. 129. § (1)-(2) bekezdései helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(1) A Hivatal jogállására, gazdálkodására és más szervezetekkel való kapcsolatára az e törvényben
meghatározottakon kívül a VET. rendelkezései irányadók azzal, hogy az engedélyesek alatt az e
törvény engedélyesei értendők.
136
(2)	A Hivatal eljárására a VET-ben foglalt - a Hivatal eljárására vonatkozó - általános szabályokat
megfelelően kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy
a)	a 64. § (2) bekezdés, a 67. § (3) bekezdés, valamint a 127. § m) és n) pontjai szerinti eljárásokban
a Hivatal ügyintézési határideje 60 nap,
b)	a 82. § (2) bekezdése szerinti eljárásban 6 hónap,
c)	a 128. § (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti eljárásokban 4 hónap,
d)	a 128. § (10) bekezdése szerinti eljárásban 2 hónap.”
199.	§
A Get. 130. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„130. § A Hivatal nemzetközi együttműködésére és az Európai Unió szerveivel való kapcsolatára
vonatkozóan a VET. 164-165/C. §-ainak előírásait kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy
a)	az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról
és a 2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 2009/72/EK irányelve
alatt a 2009/73/EK irányelv,
b)	az Európai Parlament és a Tanács a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme
esetén alkalmazandó hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül
helyezéséről szóló 2009. július 13-i 714/2009/EK rendelete alatt a 715/2009/EK rendelet
értendő.”
200.	§
(1)	A Get. 132. §-ának 12. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„12. a földgázkereskedő és a felhasználó közötti jogviszony részletes szabályait,”
(2)	A Get. 132. §-ának 25. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„25. a felhasználó kereskedő-váltásának és ellátási forma-váltásának feltételeit, részletes szabályait,
valamint az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztótól az egyetemes
szolgáltatási szerződés megkötésének feltételeként kérhető pénzügyi biztosíték összegét,”
(3)	A Get. 132. §-ának 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„34. a rendszerüzemeltető és a telephelyi szolgáltató által üzemeltetett rendszerek karbantartása,
átalakítása, felújítása, fejlesztése esetén a szolgáltatás korlátozásának és szüneteltetésének alapvető
szabályait, a be nem jelentett vagy késedelmesen bejelentett szünetelés, valamint a bejelentett
szüneteltetés indokolatlan túllépése esetén alkalmazható pótdíj megállapítására vonatkozó
szabályokat, ”
(4)	A Get. 132. §-a következő 45-48. ponttal egészül ki:
137
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg]
„45. a hálózatfejlesztési terv kialakítása során érvényesítendő szempontokat,
46.	a szállítóvezeték egy belépési pontján egy gázévre vagy azt meghaladó időtartamra leköthető
kapacitás mértékét
47.	a földgázkereskedő által a felhasználók ellátására vonatkozóan készítendő forrásterv tartalmi
elemeit,
48.	az elektronikus fogyasztásmérők felhasználóknál való felszerelésére, az okos mérés
bevezetésére és a bevezetést előkészítő mintaprojektek megvalósítására vonatkozó szabályokat,
ennek keretében a mintaprojektek révén meghatározandó és szolgáltatandó információk körét, az
ezzel összefüggésben elvégzendő feladatokat, mintaprojekt modell választékot, a mérési és
kommunikációs követelmények meghatározásához elvégzendő feladatokat, az adatkezelési,
adatbiztonsági előírásokat, a mintaprojektek finanszírozását, időbeli ütemezését, és értékelési
kritériumait, a Hivatalnak a mintaprojekt felügyeletével kapcsolatos feladatait, valamint az okos
hálózatok bevezetésére vonatkozó szabályokat.”
201. §
(1)	A Get. 133. § (1) bekezdés 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„2. a rendszerhasználati díjak meghatározására és szabályozására vonatkozó keretszabályokat és a
díjak alkalmazásának általános szabályait, valamint a csatlakozási díjak meghatározásának
szempontjait, a csatlakozási díjak elemeit és alkalmazásának általános szabályait,”
(2)	A Get. 133. § (1) bekezdés 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„4. az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatához és fejlesztéséhez
a műszaki-gazdasági tervezési módszereket, az ehhez szükséges adatbázis tartalmi elemeit, az
adatbázishoz való hozzáférés részletes szabályait és a szükséges adatszolgáltatást,”
(3)	A Get. 133. § (1) bekezdés 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg]
„7. a rendszerüzemeltető és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján külön díj
ellenében végezhető alapszolgáltatáson túli egyéb szolgáltatások körét és annak díjait, a felhasználó
szerződésszegése esetén külön díj ellenében végezhető szolgáltatások körét és azok díjait, valamint
a rendszerüzemeltető által az engedélyesek részére külön díj ellenében végezhető szolgáltatások
körét és azok díjait,”
202. §
A Get. a következő 135/A. §-sal egészül ki:
„135/A. § A 81. § (3) szerinti adatbázist 2012. március 3-ig kell kialakítani.”
138
203. §
A Get. 136. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a Get. a következő 136/A. és
136/B. §-sal egészül ki:
„136. § (1) A Hivatal a 74. § (2) bekezdés szerinti tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés bevezetése
érdekében elemzést végez. Ha az elemzésben megállapítja, hogy a hazai földgázpiacon tényleges
földgáztárolói verseny alakult ki, dönt a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés bevezetéséről.
(2)	A tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés legkorábban a Hivatal (1) bekezdés szerinti döntését
követően alkalmazható.
(3)	A Hivatal a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés bevezetésére vonatkozó döntést megalapozó
(1)	bekezdés szerinti elemzést első alkalommal 2011. december 31-ig készíti el.
136/A. § (1) A földgázelosztási díjból származó árbevételt a földgázelosztók között az e törvény
hatálybalépésekor meglévő elosztóvezetékeken végzett földgázelosztás indokolt költségei
arányában kell megosztani. Ennek érdekében a földgázelosztók között szükség esetén - külön
jogszabályban meghatározott módon, az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő
díjakkal együtt kihirdetett eljárási rend és számítási módszer szerint meghatározott - kiegyenlítő
fizetéseket kell végrehajtani. A Hivatal által meghatározott összegű kiegyenlítő fizetéseket a Hivatal
teljesíti a földgázelosztóknak a földgázelosztói befizetések beszedésére és a kiegyenlítő fizetések
teljesítésére elkülönítetten vezetett számláról.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kiegyenlítő fizetéseket utolsó alkalommal 2011. első félévére kell
teljesíteni.
136/B. § (1) Ha a lakossági fogyasztó az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi
... törvénnyel megállapított 29. § (3) bekezdés a) pontjának hatálybalépésekor fizetési
kötelezettsége teljesítésével késedelemben van, kikapcsolására e törvénynek a tartozás
keletkezésekor hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Ha a védendő fogyasztó kikapcsolásának az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló
2011. évi ... törvénnyel megállapított 65. § (5) bekezdése hatálybalépésekor az abban
meghatározott feltételek fennállnak, kikapcsolására e törvénynek a tartozás keletkezésekor hatályos
rendelkezéseit kell alkalmazni.”
204.	§
A Get. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„138. § A szállítási rendszerüzemeltetőt e törvénynek az energetikai tárgyú törvények módosításáról
szóló 2011. évi ... törvénnyel beiktatott módosítása következtében megillető jogokat és terhelő
kötelezettségeket a földgázszállítási működési engedéllyel rendelkező engedélyes, illetve a
rendszerirányítói működési engedéllyel rendelkező engedélyes gyakorolja a szállítási
rendszerüzemeltetési engedély megszerzéséig, de legkésőbb 2012. március 3-áig.”
205.	§
A Get. 139. § (4) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a § a következő (4a)
bekezdéssel egészül ki:
„(4) Azon felhasználók esetében, akik 2011. március 3-án írásba foglaltan nem rendelkeznek külön
elosztóhálózat-használati és földgáz-kereskedelmi vagy egyetemes szolgáltatási szerződéssel, az
139
érintett engedélyesek és felhasználók 2016. július 1-jéig kötelesek az e törvény és a
földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet
rendelkezései szerinti új szerződéseket írásba foglalni.
(4a) A szerződéseket az érintett engedélyes 2015. december 31-ét követően tértivevényes levélben
megküldi minden, írásba foglalt szerződéssel nem rendelkező felhasználó részére, és ezzel
egyidejűleg tájékoztatja a felhasználót az írásba foglalás elmaradásának jogkövetkezményeiről. Az
e bekezdésben foglalt előírások betartását a Hivatal a földgázellátásról szóló törvény
rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon és gyakorisággal
ellenőrzi, és nem teljesítés esetén a 119. § alapján bírságot szabhat ki.”
206.	§
(1)	A Get. 140/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2009. szeptember 3-án a rendszerirányítási engedéllyel rendelkező engedélyes legkésőbb
2011. május 31-ig köteles kérelmezni a Hivatalnál a tanúsítási eljárás megindítását.”
(2)	A Get. 140/A. §-a a következő (4)-(5) bekezdésekkel egészül ki:
„(4) A rendszerirányítási engedéllyel rendelkező engedélyes az eredményes tanúsítást kimondó
határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles a Hivatalhoz az e törvény szerinti szállítási
rendszerüzemeltetési engedély iránti kérelmet benyújtani, és azzal egyidejűleg a megfelelési
programját, valamint üzletszabályzatát jóváhagyásra benyújtani.
(5)	Az (1) és (4) bekezdésben foglaltak végrehajtása során a kérelmező nem mentesül az igazgatási
szolgáltatási díjfizetési kötelezettsége alól. A tanúsítási eljárás lefolytatása iránti kérelem
elbírálásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj megegyezik a rendszerüzemeltetési működési
engedély iránti kérelem elbírálásáért fizetendő díjjal.”
207.	§
A Get. a következő 140/B. §-sal egészül ki:
„140/B. § (1) A Hivatal a rendszerhasználati és a csatlakozási díjakat, valamint alkalmazásuk
feltételeit első alkalommal 2011. július 1-jei hatállyal állapítja meg.
(2)	A Hivatal az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel
megállapított 105. § (6) bekezdés szerinti költség felülvizsgálatot első alkalommal 2012. december
31-ig folytatja le.”
208.	§
A Get. 142. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„142. § (1) Az okos mérési rendszerek bevezetése, és az ehhez kapcsolódó, - a hosszú távú
költségeket és hasznokat bemutató - 2012. szeptember 3-ig elvégzendő értékelés megalapozása
érdekében a rendszerüzemeltetők okos mérésre vonatkozó mintaprojekteket folytathatnak.
(2)	A felhasználók az (1) bekezdés szerinti projektek végrehajtásában kötelesek együttműködni, a
projekt műszaki előfeltételeit biztosító mérő felszerelését tűrni. Az együttműködés keretében a
rendszerüzemeltetők az érintett felhasználók részére a mintaprojektekről tájékoztatást nyújtanak.
140
(3)	A rendszerüzemeltető a mintaprojekt végrehajtásával a felhasználóknak költséget és kárt nem
okozhat, azzal összefüggésben díjat nem számolhat fel, a felhasználó földgáz-kereskedelmi
szerződéséből eredő jogait és kötelezettségeit a felhasználóra nézve hátrányosan nem
befolyásolhatja.
(4)	A felhasználó (2) bekezdés szerinti kötelezettségének megszegése esetén a rendszerüzemeltető a
16. § (3)-(4) bekezdésében meghatározott előírások szerint jár el.
(5)	A rendszerüzemeltető a mintaprojektet az okos mérésről szóló jogszabály alapján a Hivatal
felügyeletével folytatja. A rendszerüzemeltető a mintaprojekt megkezdése előtt a Hivatalt a
mintaprojekt leírásának bemutatásával, a mintaprojekt lezárását követően a mintaprojekt
eredményeit és az azok alapján tett megállapításokat tartalmazó dokumentum átadásával
tájékoztatja.”
209.	§
(1)	A Get. 143. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) A napi földgáz és kapacitás kereskedelmi piac kizárólag akkor szűnik meg, ha a 46-49. §-ok
szerinti szervezett földgázpiac ellátja annak e törvény szerinti feladatait.”
(2)	A Get. 143. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Földgázellátási üzemzavar és válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító javaslatot tesz
a Hivatalnak a napi földgáz és kapacitás kereskedelmi, valamint a szervezett piacon történő
kereskedés felfüggesztésére.”
210.	§
A Get. 144. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„144. § A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó e törvénynek az energetikai tárgyú
törvények módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel módosított 100. § (2) bekezdés szerinti, a
kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló - kezdő és záró mérőállást is tartalmazó -
fogyasztási adatok gyűjtésének, az átszámítások és korrekciók elvégzésének és továbbításának
legkésőbb 2011. július 1-től köteles eleget tenni.”
211. §
(1)	A Get. 159. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„a) Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz belső
piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről;”
(2)	A Get. 159. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Ez a törvény a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.”
141
212. §
(1)	A Get. 1. § g) pontjában a „Közösség” szövegrész helyébe az „Unió” szöveg, 3. § 14. pontjában
a „földgázszállító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szöveg, 3. § 33. pontjában
a „Polgári Törvénykönyv” szövegrész helyébe a „Ptk.” szöveg, 3. § 35. pontjában az „a
földgázelosztáshoz szükséges” szövegrész helyébe az „a szükséges” szöveg, 3. § 40. pontjában a
„az előírt” szövegrész helyébe az „a működéshez szükséges” szöveg, 3. § 41. pont b) alpontjában az
„olyan vállalkozás” szövegrész helyébe az „olyan földgázipari vállalkozás” szöveg, 3. § 45.
pontjában a „földgázszállító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szöveg, 3. § 46.
pontjában a „helyreálljon és fenntartható legyen” szövegrészt helyébe a „fenntartható vagy
helyreállítható legyen” szöveg, 3. § 61. pontjában a „gázfogyasztása” szövegrész helyébe
„gázfogyasztása, gázfelhasználása” szöveg lép.
(2)	A Get. 16. § (3) bekezdésében a „megtagadja” szövegrész helyébe az „akadályozza vagy
meghiúsítja” szöveg, 16. § (3) bekezdés b) pontjában a „kikapcsolást” szövegrész helyébe
„felfüggesztést” szöveg, 18. §-ában a „földgázszállító” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltető” szöveg, 20. § (2) bekezdésében a „tevékenységét a telephelyi felhasználók
részére” szövegrész helyébe a „tevékenységét kizárólag a telephelyi felhasználók részére” szöveg,
20. § (4) bekezdésében a „földgázszállítóval” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltetővel ” szöveg lép.
(3)	A Get. 26. § (1) bekezdésében a „földgáztároló által” szövegrész helyébe a „földgáztároló
engedélyes” szöveg, 26. § (2) bekezdésében a „földgáztárolónak rendelkeznie kell” szövegrész
helyébe a „földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell” szöveg, 27. §-ban a „földgáztároló a
rendszerhasználó által” szövegrész helyébe a „földgáztároló engedélyes a rendszerhasználó által”
szöveg, 28. § (2) bekezdésében az „Az a gazdálkodó szervezet, amely” szöveg helyébe az „Aki”
szöveg, 29. § (6) bekezdésében a „Az engedélyes” szövegrész helyébe az „A földgázelosztó
engedélyes” szöveg, a „haladéktalanul” szövegrész helyébe „24 órán belül” szöveg, 31. §-ban a
„földgázkereskedő lakossági fogyasztót is ellát” szövegrész helyébe a „a földgázkereskedő nem
egyetemes szolgáltatás keretében lakossági fogyasztót is ellát” szöveg, 32. § (1) bekezdésében a
„Az egyetemes szolgáltató” szövegrész helyébe az „Az egyetemes szolgáltató olyan
földgázkereskedő, amely” szöveg, 34. § (2) bekezdésében az „a szerződés megkötését követő hónap
első napjától” szövegrész helyébe az „az (1) bekezdésben meghatározott időponttól” szöveg, 48. §
(4)	bekezdésében a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a „121/B-121/G. §-ok, valamint a 121/H.
§ alkalmazása esetén a szállítási rendszerüzemeltető” szöveg lép.
(4)	A Get. 59. § (3) bekezdése a) pontjában az „a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a
továbbiakban: Sztv.)” szövegrész helyébe az „az Sztv.” szöveg, 65. § (6) bekezdésében az „aki a (2)
és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel” szövegrész helyébe az „aki a (3) és (4)
bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel” szöveg, 65. § (8) bekezdésben a „védendő fogyasztó”
szövegrészek helyébe a „szociálisan rászoruló fogyasztó” szöveg, 67. § (1) bekezdésben a
„földgázszállító a földgázszállító vezetékre vonatkozóan” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltető a szállítóvezetékre vonatkozóan” szöveg, 67. § (2)-(3) bekezdésekben a
„földgázszállító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szöveg, 67. § (3)
bekezdésben a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „Hivatal határozatában” szöveg lép.
(5)	A Get. 71. § (5) bekezdésében a „földgázszállítóval történt egyeztetést követően” szövegrész
helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetővel történt egyeztetést követően” szöveg, a „meghatározott
mértékű kapacitás” szövegrész helyébe a „meghatározott kapacitás” szöveg, 71. § (6) bekezdésben
a „felhasználó leköthető kapacitását” szövegrész helyébe a „felhasználó lekötött kapacitását”
142
szöveg, 72. § (1) bekezdésében a „termelőknél lekötött” szövegrész helyébe a „termelőknél
szerződéssel lekötött” szöveg lép.
(6)	A Get. 72. § (3) bekezdésében a „földgázszállítási engedélyes” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltető és a földgázelosztó” szöveg, 73. §-ban a „az érintett földgázszállító és”
szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltető és az érintett földgázelosztó” szöveg, 77. §
(2)	bekezdés a) pontjában a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányító”
szöveg lép.
(7)	A Get. 81. § (1) bekezdésében a „rendszerirányító koordinálásával” szövegrész helyébe a
„szállítási rendszerirányító koordinálásával” szöveg, 81. § (4) bekezdésben az „és a Hivatal által
kiadott módszertani útmutatóban meghatározott” szövegrész helyébe az „egységesített” szöveg, 81.
§ (7) bekezdésében a „rendszerirányító szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető”
szöveg, 82. § (1) bekezdésében a „rendszerirányító” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerirányító” szöveg, a „2 évente” szövegrész helyébe az „évente” szöveg, 85. § (1)
bekezdésében a „hozzáférési kötelezettségek teljesítése” szövegrész helyébe a „hozzáférési
kötelezettségek, továbbá a - 120. § kivételével az e törvény XIII. fejezete szerinti - szétválasztási
követelmények teljesítése” szöveg, 85. § (8) bekezdésében a „földgáztárolók eszközértéke a
rendszerhasználati díjak megállapításakor” szövegrész helyébe a „földgáztárolók eszközértéke a
mentesség időtartama alatt a rendszerhasználati díjak megállapításakor” szöveg lép.
(8)	A Get. 91. § (1)-(2) bekezdéseiben és 93. § (1) bekezdésében a „földgázszállító” szövegrészek
helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szöveg, 96. § (3) bekezdésében a „rendszerirányító,
földgázszállító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szöveg, 96. § (4) bekezdésben
a „rendszerirányító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, és a „felhasználók
földgázvételezésének korlátozását” szövegrész helyébe a „felhasználók földgázvételezésének
indokolt mértékű korlátozását” szöveg, 96. § (5) bekezdésben az „az a földgázszállító vagy
földgázelosztó” szövegrész helyébe az „a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó”
szöveg, 96. § (6) bekezdésben a „rendszerirányítónak” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerirányítónak” szöveg, 96. § (10) bekezdésben a „földgázszállító” szövegrészek helyébe a
„szállítási rendszerüzemeltető” szöveg lép.
(9)	A Get. 97/A. § (3) bekezdés a) pontjában az „a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény
(a továbbiakban: Fbkt.)” szövegrész helyébe az „az Fbkt.” szöveg, 97/A. § (4)-(6) bekezdéseiben a
„rendszerirányító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 97/B. § (1)
bekezdésében a „96. § (4) bekezdés” szövegrész helyébe a „96. § (4)-(6) bekezdés” szöveg, 97/C. §
(2)-(4) bekezdéseiben a „rendszerirányító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerirányító”
szöveg, 97/C. § (6) bekezdésben a „rendszerirányítót” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerirányítót” szöveg lép.
(10)	A Get. 99. § (4)-(5) bekezdéseiben és 110. § (1)-(3) bekezdéseiben a „rendszerirányító”
szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 110. § (3)-(4) bekezdéseiben a
„rendszerirányítót” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányítót” szöveg, 114. § (1) bekezdés
b)	pontjában a „földgázszállítás” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltetés” szöveg lép.
(11)	A Get. 118. § (3) bekezdésében a „földgáztároló” szövegrész helyébe a „földgáztároló
engedélyes” szöveg, 119. § (2) bekezdésében a „rendszerüzemeltetők, vagy telephelyi szolgáltatók
működési zavarai” szövegrész helyébe a „a rendszerüzemeltetők, a telephelyi szolgáltatók vagy a
földgázkereskedők működési zavarai” szöveg lép.
143
(12)	A Get. 122. § (3) bekezdésében az „előzetes jóváhagyását” szövegrész helyébe
„hozzájárulását” szöveg, 122. § (4) bekezdésben az „a rendszerirányítói” szövegrész helyébe az „az
egyetemes szolgáltatói” szöveg lép.
(13)	A Get. 124. § (1) bekezdésében a „jóváhagyása” szövegrész helyébe az „előzetes hozzájáruló
határozata” szöveg, a „más személy általi végzéséhez” szövegrész helyébe a „az engedélyes
kapcsolt vállalkozása általi végzéséhez” szöveg, a „vagyoni értékű jogok más személy részére”
szövegrész helyébe a „vagyoni értékű jogoknak az engedélyes kapcsolt vállalkozása részére”
szöveg, 125. § (4) bekezdésében az „(1) bekezdésben” szövegrész helyébe az „(1)-(1b)
bekezdésben” szöveg, 125. § (6) bekezdésében az „adatok kezelése” szövegrész helyébe az „adatok
megőrzése, kezelése” szöveg, 125. § (8) bekezdésében a „rendszerhasználók” szövegrész helyébe a
„rendszerhasználók és a rendszerüzemeltetők” szöveg, 125. § (9) bekezdésben a „földgázszállító”
szövegrész helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető” szövegrész, 125. § (11)-(12) bekezdésekben a
„rendszerirányító” szövegrészek helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 125. § (14)
bekezdésében a „szállítási, a tárolási és az elosztói rendszerüzemeltető” szövegrész helyébe a
„szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó” szöveg, 127. § n)
pontjában az „eljár a földgázkereskedővel” szövegrész helyébe a „dönt az engedélyesekkel” szöveg,
127.	§ p) pontjában a „részesedésszerzést, amelynek” szövegrész helyébe a „jogügyletek
végrehajtását, amelyek” szöveg, az „a földgázszállító, a rendszerirányító, illetve azok” szövegrész
helyébe a „szállítási rendszerüzemeltető vagy annak” szöveg lép.
(14)	A Get. 127. § r) pontjában a „rendszerirányító” szövegrészek helyébe a „szállítási
rendszerirányító” szöveg, 132. § 13. pontjában a „földgázkészlet biztosítására” szövegrész helyébe
a „földgázkészlet mértékére és biztosítására” szöveg, 139. § (1) bekezdésében a „2010. július 1-
jéig” szövegrész helyébe a „2016. július 1-jéig” szöveg, 143. § (1), (2), és (4) bekezdéseiben a
„rendszerirányító” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg, 143. § (4)
bekezdésében a „rendszerirányítónak” szövegrész helyébe a „szállítási rendszerirányító” szöveg,
143.	§ (5) és (6) bekezdéseiben a „földgázszállító” szövegrészek helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltető” szöveg, 143. § (7) bekezdésében a „rendszerirányítóval” szövegrész helyébe a
„szállítási rendszerirányítóval” szöveg, a „rendszerirányítási díj” szövegrész helyébe a „szállítási
rendszerüzemeltetési díj” szövegrész lép.
213.	§
(1) Hatályát veszti a Get. 3. § 9. és 71. pontja, 29. § (1) bekezdése, 35. § b)-c) pontja, 37. §-a, 38. §
(1)-(2) bekezdése, 66. § (7) bekezdése, 104. § (1) bekezdése, 114. § (1) bekezdés a) pontja, 133. §
(1)	bekezdés 7. pontja, 135. § (1) bekezdése, 140. § (1)-(3) és a (5)-(6) bekezdései, 143. § (8)-(9)
bekezdése, 145. § (1) és (3)-(4) bekezdései, 148-158. §-a.
(2)	Hatályát veszti a Get. 15. §-ában az „a rendszerirányítóval” szövegrész, 36. § (1) bekezdés e)
pontjában az „a szolgáltatás díját, valamint” szövegrész, 113. § (3) bekezdésben az „az
engedélyessel és a rendszerhasználókkal történő egyeztetés mellett, annak eredménytelensége
esetén” szövegrész, valamint 125. § (10) bekezdésében az „a rendszerirányító és” szövegrész.
4. Egyéb törvények módosítása
214.	§
(1)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) a következő 69. §-sal
egészül ki:
144
„69. § Ez a törvény a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének
létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURATOM tanácsi irányelvnek való megfelelést
szolgálja. ”
(2)	Az Atv. 2. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„g) nukleáris létesítmény:
a)	a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem,
kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló
rendszer, friss és kiégett fűtőelem tárolására szolgáló létesítmény; és
b)	az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon
a telephelyen található, a radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben
külön létesítménynek minősülnek. ”
(3)	Az Atv. 2. §-a a következő zs) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„zs) nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek megelőzése,
illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény életciklusának valamennyi
fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris
létesítmények ionizáló sugárzásából származó veszélyekkel szembeni védelme. ”
215.	§
(1)	A távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: Tszt.) 12. §-a a
következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Amennyiben az ügyfél a Vet. szerinti engedélyköteles tevékenységet is folytatni kíván, akkor
az (1) bekezdésben meghatározott tevékenységekre vonatkozó, e törvény szerint a Hivatal
hatáskörébe tartozó engedély iránti kérelmével egyidejűleg köteles kérelmezni a Vet. szerinti
engedélyt is.
(7)	A (6) bekezdés szerinti esetben a Hivatal az e törvény szerinti engedélyt és a Vet. szerinti
engedélyt egy engedélyben adja ki. ”
(2)	A Tszt. 1. § (3) bekezdés a) pontjában a „2001. évi CX. törvény” szövegrész helyébe a „2007.
évi LXXXVI. törvény” szöveg, 1. § (3) bekezdés d) pontjában a „2003. évi XLII. törvény”
szövegrész helyébe a „2008. évi XL. törvény” szöveg lép.
216.	§
A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[(2) A hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek:]
„h) a Magyar Energia Hivatal; ”
145
217.	§
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény a következő 112. §-sal
egészül ki:
„112. § E törvény 9. §-a és a 101-102. §-a az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező
hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK irányelv módosításáról szóló 2006. március 15-i 2006/21/EK
európai parlamenti és a tanács irányelv 15. cikkének való megfelelést szolgálja. ”
218.	§
A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 16. § (6) bekezdése a
következő q) ponttal egészül ki:
[A vámhatóság tájékoztatja a vámtitokról]
„q) a Magyar Energia Hivatalt a nála engedélyesként nyilvántartott gazdálkodók adatairól, hatósági
feladatai ellátása érdekében. ”
219.	§
(1)	A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 2. § (6) bekezdése a következő e)
ponttal egészül ki:
[A Vám- és Pénzügyőrség egyéb feladatainak ellátása keretében végzi:]
„e) az adóraktár-engedélyezés során az EU-n belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási
projekteknek a Európai Bizottság részére való bejelentését és az EU-n belüli energiaipari
infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Európai Bizottság részére való bejelentéséről és a
736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom
európai tanácsi rendelet mellékletének 4. pontja szerinti jelentéstétel teljesítéséhez szükséges adatok
összegyűjtését, valamint azoknak a Magyar Energia Hivatal részére történő továbbítását.”
(2)	A Vám- és Pénzügyőrségről szóló 2004. évi XIX. törvény 2. §-a a következő (7) bekezdéssel
egészül ki:
„(7) A (6) bekezdés e) pontja szerinti adatszolgáltatás részletes szabályait a Kormány rendeletben
szabályozza.”
220.	§
(1)	Hatályát veszti az egyes energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2010. évi VII.
törvény (a továbbiakban: Mtv.) 51. § (3), (4) és (6) bekezdése, valamint az 57. §-a.
(2)	Hatályát veszti az Mtv. 51. § (7) bekezdésében az „e törvény 15. §-ával megállapított VET. 93.
§ (5) bekezdésében, az e törvény 43. §-ával megállapított Get. 123. § (4) bekezdésében, valamint
az” szövegrész.
(3)	Hatályát veszti a Tszt. 13. § (3) és (4) bekezdése.
221.	§
Nem lép hatályba az Mtv. 7. § (1) bekezdése, 8-23. §-a, 26. § (2) bekezdése, 27-28. §-a, 29. § (1) és
(3)	bekezdése, 30-47. §-a, 49. § (2) bekezdése, 50. §-a és 53-54. §-a.
146
5. Záró rendelkezések
222.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglaltak kivételével - 2011. március 1-jén lép hatályba.
(2)	E törvény 1-25. §-a, 28. § (2) bekezdése, 31. §-32. § (2) bekezdése, 32. § (4) bekezdése, 33-41.
§-a, 43. §-70. §, 72. §-102. §, 103. § (1) bekezdése, 104-109. § (3) bekezdése, 109. § (5)-(13)
bekezdése, 110. §-111. § (1) bekezdése, 112. §-117. § (1) bekezdése, 119. § (1)-(18) bekezdése,
120. § (1) bekezdése, 121. §-197. § (1) bekezdése, 198-199. §-a, 202-214. §-a, 213. §-215. §, 217-
218.	§, 222. § (1) és (3) bekezdése 2011. március 3-án lép hatályba.
(3)	E törvény 71. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
(4)	E törvény 103. § (2) bekezdése, 197. § (2) bekezdése és 222. § (2) bekezdése 2013. március 3-
án lép hatályba.
(5)	A törvény 26-28. § (1) bekezdése, 29-30. §, 109. § (4) bekezdése, 117. § (2) bekezdése, 119. §
(21) bekezdése, 120. § (3) bekezdése, 222. § (4) bekezdése az Európai Bizottság jóváhagyó
határozatának meghozatalát követő 10. munkanapon lép hatályba, amely naptári napot a nemzeti
fejlesztési miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(6)	A törvény 119. § (22) bekezdése az Európai Bizottság szénipar részére nyújtott állami
támogatásokról szóló határozatának meghozatalát követő 10. munkanapon lép hatályba, amely
naptári napot a nemzeti fejlesztési miniszter a Magyar Közlönyben közzétett egyedi határozatával
állapítja meg.
223.	§
(1)	A VET. 16. § p) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az átviteli rendszerirányító feladatai a villamosenergia-ellátás biztonságával, az átviteli és elosztó
hálózatok üzemével, valamint a 9. § alapján átvételi kötelezettség alá eső villamos energia
befogadásával és továbbításával kapcsolatban különösen]
„p) az átviteli hálózattal kapcsolatos valamennyi díj, a 714/2009/EK rendelet 13. cikke és az
átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak
szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-
i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet szerinti, az átviteli rendszerüzemeltetők közötti
ellentételezési mechanizmus keretében előírt kifizetések teljesítése, és ennek keretében az átviteli
rendszerirányítót megillető bevételek, továbbá a szűk keresztmetszetek kezeléséért felszámított
díjak beszedése és elszámolása. ”
(2)	A VET 168. § (4) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:
[A Hivatal eljárása során az ügyintézés határideje]
,,h) a harmadik országokkal kapcsolatos 160/A. § szerinti tanúsítási eljárásban a határozat
meghozatalára és azzal egyidejűleg az eljárás felfüggesztésére 4 hónap, az eljárás felfüggesztésére
és a határozat közzétételére vagy módosítására az Európai Bizottság véleményének kézhezvételét
vagy az Európai Bizottság 2009/72/EK rendelet 11. cikk (6) bekezdése szerinti eljárási
határidejének lejártát követő 45 munkanap. ”
(3)	A VET. 184. § -a helyébe a következő rendelkezés lép:
147
„184. § (1) E törvény a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a
2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 2009/72/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény 3. § 28. pontja, 3. § 30. pontja és 3. § 40. pontja a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt
energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról és a 92/42/EGK irányelv módosításáról
szóló 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 3. cikk b)-d) pontjának
való megfelelést szolgálja.
(3)	E törvény 3. § 4. pontja, 3. § 13a. pontja és 3. § 47. pontja a megújuló energiaforrásból
előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a 2003/30/EK irányelv módosításáról és
azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április 23-i 2009/28/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 2. cikk e) és j) pontjának, valamint 4. cikk (1) bekezdésének való megfelelést
szolgálja.
(4)	Ez a törvény
a)	a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó
hálózati hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről
szóló, 2009. július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
b)	16. § p) pontja az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára
és az átviteli díjak szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról
szóló 2010. szeptember 23-i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet,
c)	az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i,
713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, és
d)	170. § (1) bekezdés 26. pontja
ac)	az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási
projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június 24-i, 617/2010/EU, Euratom európai
tanácsi rendelet és
bc)	az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási
projekteknek a Bizottság részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom
tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2010. szeptember 21-i, 833/2010/EU, Euratom
európai bizottsági rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. ”
(4)	Hatályát veszti a VET. 159. § (3) bekezdés 7. pontja.
224.	§
(1)	E törvény
a)	1. alcíme a szén-dioxid geológiai tárolásáról, valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a
2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a 2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i
2009/31/EK európai parlamenti és a tanácsi irányelv 1. cikk 2. pontjának, 4. cikk 1-2. pontjának, 5.
cikk 2. és 4. pontjának, 6. cikk 1-3. pontjának, 15. cikkének, 19. cikk 1. pontjának, 23. cikkének, 25.
cikk 1. pontjának, valamint 28. cikkének,
148
b)	2. alcíme
ba)	a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 2009/72/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvnek,
bb)	a megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a
2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április
23-i	2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, és
bc)	a hasznos hőigényen alapuló kapcsolt energiatermelés belső energiapiacon való támogatásáról
és a 92/42/EGK irányelv módosításáról szóló 2004. február 11-i 2004/8/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv 3. cikk b)-d) pontjának,
c)	3. alcíme az földgáz belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv
hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 2009/73/EK európai parlamenti és a tanács
irányelvnek és
d)	4. alcíme
da)	a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról szóló
2009.	június 25-i 2009/71/EURAT0M tanácsi irányelvnek és
db)	az ásványinyersanyag-kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről és a 2004/35/EK
irányelv módosításáról szóló 2006. március 15-i 2006/21/EK európai parlamenti és a tanács
irányelv 15. cikkének
való megfelelést szolgálja.
(2)	E törvény
a)	2. alcíme
aa)	a villamos energia határokon keresztül történő szállítása esetén alkalmazandó hálózati
hozzáférési feltételekről szóló, 2003. július 26-i 1228/2003/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet,
ab)	a villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati
hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009.
július 13-i 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,
ac)	az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK
európai parlamenti és tanácsi rendelet,
ad)	az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság
részére való bejelentéséről és a 736/96/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2010. június
24-i,	617/2010/EU, Euratom európai tanácsi rendelet,
ae)	az Európai Unión belüli energiaipari infrastruktúrát érintő beruházási projekteknek a Bizottság
részére való bejelentéséről szóló 617/2010/EU, Euratom tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló
2010.	szeptember 21-i, 833/2010/EU, Euratom európai bizottsági rendelet,
149
af)	az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezésre és az átviteli díjak szabályozásának
közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 2-i, 774/2010/EU
európai bizottság rendelet, és
ag)	az átvitelirendszer-üzemeltetők közötti ellentételezések mechanizmusára és az átviteli díjak
szabályozásának közös elveire vonatkozó iránymutatás megállapításáról szóló 2010. szeptember 23-
i, 838/2010/EU európai bizottsági rendelet és
b)	3. alcíme a földgázszállító-hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2003/EK
rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és
tanácsi rendelet
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.
150
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslatnak a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény módosítására vonatkozó
részében a törvényjavaslat célja az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid geológiai tárolása
jogszabályi környezetének megteremtése, valamint hogy a szén-dioxid geológiai tárolásáról,
valamint a 85/337/EGK tanácsi irányelv, a 2000/60/EK, a 2001/80/EK, a 2004/35/EK, a
2006/12/EK és a 2008/1/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, valamint az 1013/2006/EK
rendelet módosításáról szóló 2009. április 23-i 2009/31/EK európai parlamenti és a tanácsi
irányelvben (a továbbiakban: 2009/31/EK irányelv) foglaltakkal összhangban megalkossa az
energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolásának a törvényi szintű szabályozását, amely alapul
szolgál a részletes kormányrendeleti szabályozás kialakításának. Ezzel Magyarország is hozzájárul
a globális klímaváltozás elleni küzdelemhez.
Az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye és annak Kiotói Jegyzőkönyve,
amelynek elfogadása az 1993. december 15-i 94/69/EK tanácsi határozattal történt (kihirdetésre
került a 2007. évi LX. törvényben), azt a végső célt kívánja elérni, hogy az üvegházhatású gázok
légköri koncentrációja olyan szinten stabilizálódjon, amely meggátolja az éghajlati rendszerre
gyakorolt veszélyes, emberi eredetű hatást. A hatodik közösségi környezetvédelmi cselekvési
program megerősíti a Közösség azon vállalását, hogy a 2008. és 2012. közötti időszakra az 1990-es
szinthez képest 8 %-kal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, továbbá azt, hogy hosszabb
távon az üvegházhatású gázok kibocsátását világszinten az 1990-es szinthez képest körülbelül
70 %-kal kell csökkenteni.
A szén-dioxid-leválasztása és geológiai tárolása (CCS) az éghajlatváltozás mérsékléséhez
hozzájáruló áthidaló technológia. A folyamat az ipari létesítményekből származó szén-dioxid (CO2)
elkülönítését, a tárolóhelyre való elszállítását, valamint állandó tárolás céljából erre alkalmas,
földfelszín alatti geológiai formációkba való besajtolását foglalja magában.
A törvényjavaslatnak a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET)
és a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get) módosítására vonatkozó
részeiben a célja az Európai Parlament és a Tanács által 2009. július 13-án elfogadott ún. „3.
energia csomag” magyar jogba történő átültetése, illetve végrehajtásának biztosítása. A 3. energia
csomag részét képezi
-	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/72/EK irányelve (2009. július 13.) a villamos
energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/54/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről (a továbbiakban: 2009/72/EK irányelv).
-	Az Európai Parlament és a Tanács 2009/73/EK irányelve (2009. július 13.) a földgáz
belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a 2003/55/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről (a továbbiakban: 2009/73/EK irányelv).
-	Az Európai Parlament és a Tanács 713/2009/EK rendelete (2009. július 13.) az
Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége létrehozásáról.
-	Az Európai Parlament és a Tanács 714/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a villamos
energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati
hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről.
151
-	Az Európai Parlament és a Tanács 715/2009/EK rendelete (2009. július 13.) a
földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet
hatályon kívül helyezéséről.
A 3. energiacsomag legjelentősebb újítása az ún. szétválasztási szabályok az ezt megelőző uniós
jogi aktusokhoz képest történő sokkal bővebb kifejtése.
Az irányelvek akként rendelkeznek, hogy ha 2009. szeptember 3-án az átviteli rendszerben
tulajdonnal rendelkező vállalkozás vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállamoknak
lehetőséget kell adni a tulajdonjogi szétválasztás, valamint az ellátási és termelési érdekektől
független rendszerüzemeltető létrehozása (az irányelvek angol nyelvű verziójában: Independent
System Operator, a bevett rövidítéssel: ISO) vagy a független átvitelirendszer-üzemeltető
(az irányelvek angol nyelvű verziójában: Independent Transmission Operator, a bevett rövidítéssel:
ITO) közötti választásra.
A törvényjavaslat ennek megfelelően biztosítja mindhárom szétválasztási modell átültetését az
ágazati jogszabályokba, de nem írja elő egyik modell másikkal szembeni elsőbbségi kötelező
alkalmazását sem, hanem lehetővé teszi az érintett vállalkozások erre vonatkozó választását.
A jelenleg vertikálisan integrált vállalkozás részeként működő villamosenergia-ipari átviteli
rendszerirányításnak, valamint földgázszállításnak a vertikálisan integrált vállalkozás termelési
vagy kereskedelmi tevékenységet folytató tagjaitól történő szétválasztásának az ezt megelőző uniós
jogi aktusokat átültető magyar jogszabályok alapján megvalósult módja az ITO modellhez áll a
legközelebb.
Az ISO modell olyan működést feltételez, amelynek során a vertikálisan integrált társaságok
megtartják az energetikai hálózati vagyon tulajdonjogát, de a hálózatot magát egy független
rendszerüzemeltető irányítja, azaz egy a vertikálisan integrált társaságoktól teljesen különálló
vállalkozás látja el az összes hálózatirányítási és -üzemeltetési funkciót.
A tulajdonjogi szétválasztás értelmében ugyanazon személyek nem lehetnek jogosultak közvetlenül
vagy közvetve irányítást gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás és egy
átviteli rendszer felett; illetve ugyanazon személy nem lehet egyszerre tagja ezen társaságok vezető
testületeinek. Ez esetben az átviteli rendszert, illetve földgázszállítási rendszert üzemeltető
vállalkozás kiválik a vertikálisan integrált vállalkozásból, úgy hogy maga az energetikai hálózat is a
tulajdonába kerül, illetve a tulajdonában marad. A törvényjavaslat az előzőekben kifejtettek szerint
ezt a modellt választható lehetőségként tartalmazza. Az irányelvek rendelkezései szerint az ITO
vagy ISO kijelölését követően az átviteli hálózatot tulajdonoló, vertikálisan integrált társaság
bármikor dönthet a tulajdonjogi szétválasztás mellett, azonban a tulajdonosi szétválasztás
megvalósítását követően nincs lehetőség a további szétválasztási modellekhez történő visszatérésre.
A jogharmonizáció mellett a törvényjavaslat célja továbbá a VET. és a Get. hatálybalépése óta
felhalmozódott tapasztalatok alapján szükségessé vált módosítások átvezetése. Ebben a körben
kiemelendő egyrészt az elektronikus eljárás bevezetése, amely jelentős hatékonyságnövekedést
eredményezhet az engedélyezési eljárásokban. Kiemelendő másrészt a módosítás azon célja, hogy a
villamos energiát hővel kapcsoltan termelő - ezáltal egyidejűleg távhőtermelőnek minősülő -
erőművek esetében biztosítsa a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény
(a továbbiakban: Tszt.) szerint a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörébe
tartozó engedélyezési eljárások, valamint az ugyanezen erőműre a VET-ben előírt - a távhő-
engedélyezéstől eltérő szempontokat vizsgáló - engedélyezési eljárások egy eljárásban történő
lefolytatását, a két tevékenységi körre egy engedély kiadását. A módosítás ezáltal az érintettek
adminisztrációs terheinek csökkentését és a hatékonyabb hatósági eljárást célozza.
152
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz:
A törvény tárgyi hatályát szükséges kiegészíteni az új szabályozási terület meghatározásával.
a 2. §-hoz:
A javaslat szerint az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolásával kapcsolatos
tevékenységeket koncesszió keretében lehet gyakorolni. Ennek megfelelően szükséges a koncesszió
keretében zárt területen végezhető tevékenységek körét [8. § a) pont] kiegészíteni.
a 3. §-hoz:
E § a Bt. 9. §-ának módosításával kibővíti a koncesszióra kijelölhető zárt területek körét, amelyeket
a miniszter pályázati kiírásban meghirdet, ugyanakkor környezetvédelmi szempontokra
figyelemmel feltételeket határoz meg.
a 4. §-hoz:
A Bt. 22. § (1) bekezdésének módosításával a zárt területen koncesszió keretében történő kutatási
jog adományozására vonatkozó általános szabályok megfelelő alkalmazása kiterjed az energetikai
és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezetek kutatására is.
az 5. §-hoz:
A javaslat új 22/C. §-t iktat be a Bt. rendszerébe. Az új szakasz az energetikai és ipari eredetű szén-
dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatásának és a szén-dioxid földfelszín alatti
tárolásának sajátos szabályairól rendelkezik. Az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid besajtolás
és tárolás megkezdését megelőző kutatás két fázisban történik. A tagállam felbecsüli a
rendelkezésre álló és potenciálisan alkalmasnak vélt földtani szerkezeteket (ld. 50/A. § módosítása),
majd ezeket saját nemzeti joga szabályozási megoldásaival részletes kutatásra bocsátja a
vállalkozók számára. A szabályozás a kutatás tekintetében a zárt területen történő ásványi
nyersanyag (ti. szénhidrogén) kutatáshoz hasonló eljárásban történik. A tevékenység jellemzően a
fluidumbányászat sajátos technológájával valósul meg, hasonló környezeti kockázatokkal. Az
energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására alkalmas földtani szerkezet kutatásánál és a szén-
dioxid földfelszín alatti tárolásánál elsődlegesen a környezetvédelmi szempontokat, valamint a
műszaki-biztonsági követelményeket kell figyelembe venni. E §-ban a főbb szabályok rögzítése
történik azzal, hogy a javaslat felhatalmazást ad a Kormány részére a részletes szabályok
megállapítására.
a 6. §-hoz:
A Bt. jelenlegi 24. § (1) bekezdésének első mondata szerint a szénhidrogén szállítóvezeték
létesítésére és üzemben tartására adott koncesszió vagy hatósági engedély alapján az engedélyes
jogosult az építésre és a működtetésre. A bekezdésben szénhidrogén szállítóvezetékről van szó,
amibe a földgáz szállítóvezeték is beletartozik, amire nem vonatkozik a koncesszió. Ha valaki
koncesszióval vagy hatósági engedéllyel jogot szerez a létesítésre, illetve működtetésre, akkor a
működési engedélyhez tapadó jogokat elég egy helyen rendezni, ezek a jogok a koncesszióból vagy
hatósági engedélyből eleve származnak, nem kell ezeket ismételten nevesíteni.
153
A jelenlegi szabályozás nem egyértelmű abban a tekintetben, hogy a szállítóvezeték létesítése
esetén a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal vagy a Magyar Energia Hivatal engedélyének
megszerzése szükséges elsőként.
A módosítás egyértelművé teszi, hogy vezetéket létesíteni csak abban az esetben lehetséges, ha
megvannak azon műszaki gazdasági feltételek (mi épül, ki fizeti, finanszírozható-e a beruházás,
üzemeltetése biztosított-e, hogyan hat az üzemeltetése a rendszerhasználati díjakra), vagyis a
Magyar Energia Hivatal a szállítási rendszerüzemeltetési, elosztói, tárolói engedélyes engedélyébe
felvette a létesítendő vezetéket vagy tárolót.
A Bt. 24. § (2) módosítása a Get. szerinti szállítási rendszerüzemeltetési engedély fogalom
változása miatt szükséges.
a 7. §-hoz:
A Bt. 25. § (3) bekezdésének módosításával az adatvédelmi biztos ajánlása szerinti rendelkezés
kerül beépítésre. A módosított szabály összhangot teremt a Ptk. üzleti titokra vonatkozó
rendelkezésével és az adatvédelmi törvényben foglaltakkal.
a 8. §-hoz:
A Bt. 25. §-ának módosítása a bányafelügyelet állami nyilvántartási kötelezettségeit kiegészíti a
szén-dioxid tárolókról, engedélyekről történő nyilvántartás vezetésével.
a 9. §-hoz:
A bányászati jog és az engedélyezési vertikum fontos jogintézménye a bányatelek. Ez a módosító
rendelkezés a bányatelek fogalmát pontosítja.
a 10. §-hoz:
E § szigorítást vezet be a Get. alapján szállítási rendszerüzemeltetési és földgázelosztási működési
engedéllyel rendelkező szervezet (engedélyes) a Bt. hatálya alá tartozó gázüzemi tevékenységei
vonatkozásában a tevékenységek kiszervezhetőségét illetően a Get. szabályozásával összhangban.
Célja, hogy a bányafelügyelet jóváhagyásához kötött legyen a kiszervezés, továbbá fontos azon
felelősség rögzítése, amely szerint a kiszervezett tevékenység teljesítéséért a kiszervezést végző
engedélyes felelőssége fennáll.
a 11. §-hoz:
A Bt. 38/C. § módosítása a 17. §-sal módosított Bt. 50/C. § módosításával való szabályozási
összhangot teremti meg.
a 12. §-hoz:
E § a jogosulatlan bányászati tevékenységek taxatív felsorolását egészíti ki, amelyeket a
bányafelügyelet szankcionál.
a 13. §-hoz:
E § a bányafelügyelet hatáskörét egészíti ki az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti
tárolásával kapcsolatos feladatokra vonatkozóan.
154
a 14. §-hoz:
E § a „bányászati tevékenység”, a „kutatás”, a „zárt terület” fogalmakat pontosítja, valamint új
fogalmat iktat be az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid föld alatti tárolásával összefüggésben.
a 15. §-hoz:
E § a Bt. 9. §-ának módosításához kapcsolódóan a jogbiztonság érdekében rendelkezik arról, hogy
az új szabályok a folyamatban lévő eljárásokra nem kell alkalmazni.
a 16. §-hoz:
Az 50/A. § módosítása felhatalmazást ad a Kormánynak az energetikai és ipari eredetű szén-dioxid
tárolásával kapcsolatos részletes szabályok rendeleti szinten történő megállapítására.
a 17. §-hoz:
E § feladatot ad az állami földtani feladatokat ellátó szerv részére, hogy készüljön felmérés az
ország területén rendelkezésre álló, energetikai és ipari eredetű szén-dioxid tárolására potenciálisan
alkalmas földtani szerkezetek kapacitásáról. E felmérés elvégzésére a bányászati és földtani
hatósági és háttérintézményi rendszer nagy hagyományokkal és szakmai kompetenciával bír.
a 18. §-hoz:
Már a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény átmeneti rendelkezéseiben szabályozta a már
létesített vezetékekhez kapcsolódó vezetékjogok és szolgalmi jogok ingatlan-nyilvántartásba történő
utólagos bejegyeztetési kötelezettségét. Később a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény a
Bt. szabályozási körébe iktatta az elmaradt szolgalmak jogi rendezését. A vezetékjog és szolgalmak
utólagos ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetési kötelezettségére előírt határidőt az
érintettek nem tudták tartani az ügyek jelentős száma, illetve elhúzódása miatt. Erre tekintettel e
módosítás a határidőt hosszabbítja meg, és az eljárási szabályokat pontosítja. Az új 50/D. §
beiktatásával a tervezet lehetőséget biztosít a szállítóvezetékekkel kapcsolatos szolgalmak ingatlan-
nyilvántartásba történő utólagos bejegyzésére.
a 19. §-hoz:
E § a jogharmonizációs rendelkezést egészíti ki a Bt.-ben a vonatkozó irányelv beiktatásával.
a 20. §-hoz
Szövegpontosítás, illetve a törvény alkalmazási körének pontosítása. A „villamosenergia-ipari
tevékenység” fordulata helyett a jogalkalmazást könnyítő és a törvény áttekinthetőségét fokozó „e
törvény szerinti tevékenység” fordulatának bevezetése.
a 21. §-hoz
A pontosító rendelkezések a törvény belső koherenciája, illetve a gyakorlatban felmerült
tapasztalatok alapján.
Több rendelkezés a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény egyes rendelkezéseinek
végrehajtásáról szóló 273/2007. (X. 19.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) értelmező
rendelkezései közül - a jogalkalmazást könnyítése és a szabályozás koherenciájának javítása
érdekében - került törvényi szintre emelésre.
155
Új fogalomként jelenik meg az eredetigazolás és a Nemzeti Cselekvési Terv fogalma is, amely a
megújuló energiaforrásból előállított energia támogatásáról, valamint a 2001/77/EK és a
2003/30/EK irányelv módosításáról és azt követő hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. április
23-i, 2009/28/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/28/EK irányelv)
egyes rendelkezéseinek harmonizációját szolgálja.
A megújuló energiaforrásból vagy hulladékból nyert energiából termelt villamos energia, valamint a
hővel kapcsoltan termelt villamos energia kötelező átvételi rendszerének (a továbbiakban: KÁT)
módosuló szabályozásához kapcsolódóan pontosításra került az elsődleges energiaforrás fogalma,
továbbá a hulladékból nyert energia fogalmát a javaslat új rendelkezésként kívánja beépíteni a
villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: VET.) értelmező
rendelkezései közé.
A fentieken túl további pontosításokra került sor a közvetlen vezeték és a magánvezeték fogalmi
köréhez kapcsolódóan.
A javaslat az irányításnak a villamos energia belső piacára vonatkozó közös szabályokról és a
2003/54/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2009. július 13-i, 2009/72/EK európai
parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2009/72/EK irányelv) szerinti fogalmát veszi át.
a 22.§- hoz
A § a felhasználók biztonságos és zavartalan villamosenergia-ellátásának közérdekűségéről
rendelkezik.
a 23.§- hoz
Kisebb névleges teljesítőképességű erőművek esetén a rendszer szabályozásában szabályozó
központokon keresztül lehet részt venni, amelyek segítségével a csatlakozó erőművek egy, virtuális
erőműként ajánlhatják fel teljesítőképességüket és vehetnek részt a szabályozásban. A technikai
feltételek kialakítását követően indokolt azon erőművek vonatkozásában is kimondani a
szabályozásban való részvétel kötelezettségét, amelyek eddig műszaki adottságaik miatt önállóan
erre nem voltak képesek. A részletszabályokat a villamosenergia-ellátási szabályok tartalmazzák.
a 24.§- hoz
Az eredetigazolásra vonatkozó részletszabályokat állapítja meg, így a kiállítására vagy a
nyilvántartására vonatkozó rendelkezések e §-ban kerülnek megállapításra.
a 25.§- hoz
A szélerőművi új kapacitások létesítésére vonatkozó pályázati kiírás tartalmi elemeinek pontosítása.
a 26.§-30. §- hoz
A javaslat hivatkozott §-ai a KÁT rendszer létrehozására és működésére vonatkozó alapvető
szabályok pontosítására, illetve módosítására irányulnak. A módosuló, új alapokra helyezett
szabályozás célja a megújuló energiák hasznosításának növelése, a megújuló energiák
előállításának és fogyasztásának támogatása, továbbá a fosszilis energiahordozókkal való takarékos
gazdálkodás növelése és mindezekkel párhuzamosan az e körbe tartozó EU előírások és
kötelezettségvállalások teljesítésének, hatékony elősegítésének és teljes körű biztosításának
megalapozása.
156
Mindezekre figyelemmel méretkorlátozással (2 MW névleges teljesítőképesség) azonban továbbra
is lehetőség van új, fosszilis energiahordozót tüzelő berendezések támogatására is.
A 24. § (2) bekezdése rendelkezik a KÁT mérlegkörben történő értékesítéshez szükséges a
mérlegkör tagsági szerződés megkötéséről, és a KÁT mérlegkörhöz való csatlakozásról. Ehhez
kapcsolódóan a 27. § rendelkezik a mérlegkör-felelős alapvető kötelezettségeiről.
A 27. §-sal megállapítani tervezett VET. 13. § (1a) bekezdésében új szabályozási elemként jelenik
meg, hogy a kötelező átvétel alá eső villamos energia ellenértékét a szervezett villamosenergia-
piacon értékesített kötelező átvétel alá eső villamos energia ellenértékével csökkentve kell
elszámolni.
A hulladékból nyert energia tekintetében a 2009/28/EK irányelv kimondja, hogy kizárólag a
hulladék megújuló energiaforrásnak minősülő részaránya részesülhet támogatásban. Jelenleg
Magyarország tekintetében a részarány meghatározásra az EU-ENSZ-IEA együttes
energiastatisztikai iránymutatása szerint kerül sor, amely alapján a kommunális, települési
hulladékból megújulóként elismert, illetve a megújulóként el nem ismert hányad 50-50%. Ennek
megfelelően került sor a jogszabályi környezet kialakítására is.
a 31. §- hoz
E § az átviteli rendszerirányításhoz kapcsolódó feladatok szabályozásának jogalkalmazást könnyítő,
továbbá az európai uniós jogalkotásból származó jogharmonizációs kötelezettségek teljesítését
megvalósító rendelkezéseket állapítja meg.
a 32. §-33.§- hoz
Az átviteli rendszerirányítónak a 2009/72/EK irányelv 17. cikk (2) a) pontjában meghatározott
feladatának meghatározása, és képviseleti jogosultságának biztosítása. A fentieken túlmenően jelen
szakasz rendelkezik az átviteli rendszerirányítónak a regionális piacok kialakításában való
közreműködési jogáról és kötelezettségéről, valamint az egységes villamosenergia-piac
kialakításának megkönnyítése érdekében a közös vállalkozások alapításának jogáról, amelyek a
rendszerszintű szolgáltatások regionális körben való, jelenleginél alacsonyabb szinten történő
biztosításával jelentős mértékben elősegíti a villamosenergia-kereskedelem átlátható és hatékony
működését, valamint a rendszerszintű szolgáltatásokhoz szükséges villamos energia beszerzését.
a 34. §- hoz
Az átviteli rendszerirányító feladatai ellátásához - így a rendszerszintű szolgáltatások
biztosításához, az átviteli hálózati veszteség pótlásához, az átviteli kötelezettség alá eső villamos
energia mérlegkörének kiegyenlítéséhez - szükséges kapacitásokat és villamos energiát kizárólag
nyilvánosan szerezheti be, amelynek során biztosítani kell bármelyik hazai vagy külföldi termelő,
villamosenergia-kereskedő vagy arra alkalmas berendezéssel rendelkező felhasználó hozzáférési
lehetőségét.
a 35. §- hoz
A szakasz által bevezetni szándékolt rendelkezések a mérlegkörre, illetve a mérlegkör-felelősre
állapítanak meg a kialakult gyakorlattal összhangban álló pontosító rendelkezéseket.
157
a 36. §- hoz
A pontosító rendelkezések a törvény belső koherenciája illetve a gyakorlatban felmerült
tapasztalatok alapján.
a 37. §-38.§ hoz
A hálózatfejlesztési tervre vonatkozó részletes szabályok a VET. 25.§ és a VET. 26/A.§-ában
kerülnek megállapításra, amelyek a 2009/72/EK irányelv vonatkozó rendelkezéseinek átültetése
mellett a gyakorlatban felmerült tapasztalatokat ültetik át. A módosítást követően az átviteli
rendszerirányító a továbbiakban évente köteles hálózatfejlesztési tervet készíteni a villamosenergia-
rendszer 132 kV-os és annál nagyobb feszültségű hálózatok vonatkozásában, amely terveknek
tartalmazniuk kell az átviteli hálózatnak az elkövetkezendő tíz évben megépítendő, illetve
felújítandó elemeit, továbbá a következő három évben megvalósítandó beruházásokat, azok
ütemezésével együtt.
Tekintettel a hálózatfejlesztési terv fent említett éves rendszerű elkészítési kötelezettségére,
indokolatlan és ezáltal megszüntetésre kerül a hálózati engedélyeseknek a hálózatfejlesztési terv
módosítására vonatkozó jogosultsága.
A hálózatfejlesztési tervben foglaltak végrehajtására a hálózati engedélyesek kötelezettek. A
hálózatfejlesztési terv alapján megvalósított beruházások indokolt költségei a rendszerhasználati
díjakban elismerésre kerülnek.
A hálózatfejlesztési terveket továbbra is a Hivatal hagyja jóvá, amelyek azt követően azonban -
uniós jogi kötelezettségből eredően - megküldésre kerülnek az Energiaszabályozók
Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi
rendelet 1. cikke alapján létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségének (a
továbbiakban: Ügynökség). A hálózatfejlesztési terv jóváhagyása során a VET. 25.§ (3a)
bekezdésben foglaltak szerint a Hivatalnak vizsgálnia kell a hálózatfejlesztési terv összhangját a
villamos energia határokon keresztül történő kereskedelme esetén alkalmazandó hálózati
hozzáférési feltételekről és az 1228/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009.
július 13-i, 714/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 714/2009/EK
rendelet) 8. cikk (4) bekezdése szerinti közösségi szintű hálózatfejlesztési tervvel is. Amennyiben
kétség merül fel a két hálózatfejlesztési terv összhangjával kapcsolatban, a Hivatal álláspontja
kialakítása céljából egyeztet az Ügynökséggel.
Az átviteli rendszerirányítónak a hálózatfejlesztési terv alapján megjelölt, következő három évben
megvalósítandó, azonban annak felróható magatartása miatt elmaradt hálózatfejlesztéseinek
megvalósítására - a 2009/72/EK irányelv előírásainak megfelelően - a Hivatal köteles pályázatot
kiírni. Ilyen esetben a Hivatal kötelezheti az átviteli rendszerirányítót annak elfogadására, hogy az
érintett beruházást harmadik fél finanszírozza, valósítsa meg vagy kötelezheti az átviteli
rendszerirányítót az érintett új eszközök megépítésére vagy üzemeltetésére.
A 25/A. § rendelkezése szerint az átviteli hálózat közcélúságáról való döntésben a hálózati
engedélyes nem vesz részt, az átviteli hálózathoz tartozó vezetékek és berendezések közcélúvá
minősítéséről a Vhr-ben foglalt szabályok szerint a Hivatal dönt. A közcélúvá minősítési eljárás
indulhat Hivatalból vagy kérelemből.
158
a 39. §-hoz
Pontosító jellegű rendelkezés. A hálózati engedélyeseknek az átviteli vagy az elosztói hálózatra
való csatlakoztatásra vonatkozó megtagadási indokait egyértelműsíti a §.
A 27. § (3a) bekezdése összhangban van az e törvényben az átviteli rendszerirányító és az elosztók
számára meghatározott feladatokkal, ezért az, hogy a felhasználók átviteli hálózatra csatlakozzanak,
csak kivételesen nagy teljesítmény igény és olyan feszültség szint esetén indokolt, amelyet az
elosztó nem tud biztosítani, ezzel összhangban felhasználó csak 132 kV-nál nagyobb
feszültségszinten csatlakozhat az átviteli hálózatra.
a 40. §- hoz
Az átviteli rendszerirányító és az elosztó feladatainak különválasztása során váltak szükségessé a
pontosítások, mivel a korábbi hálózati engedélyesekre vonatkozó közös szabályok további egységes
alkalmazását az irányelv TSO vonatkozásában bevezetett szabályai nem teszik lehetővé. Az
elosztók tulajdonlásra vonatkozó előírásai nem változtak, a korábbi 102. § (1) bekezdése
áthelyezésre került ide annak érdekében, hogy az elosztókra vonatkozó szabályok egy helyen
legyenek.
a 41. §- hoz
Az átviteli rendszerirányító és az elosztó feladatainak különválasztása során szükségessé vált az
ügyfélszolgálatokra vonatkozó rendelkezések pontosítása. Az elosztók állandó ügyfélszolgálati
irodák fenntartására kötelesek, ahol biztosítaniuk kell a telefonos és elektronikus ügyintézés
lehetőségét, továbbá biztosítaniuk kell a működési területükön lévő megyeszékhelyen, megyei jogú
városban vagy, ha működési területükön ilyen város nincs, akkor az ellátotti települések közül a
legtöbb felhasználóval rendelkező településen az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben a
személyes ügyintézés lehetőségét is.
a 42. §- hoz
A veszteségi energia mennyisége az elosztó hálózat üzeme közben számos tényező miatt
folyamatosan változó mennyiség, amelyhez pontosan illeszkedő beszerzési portfoliót előre nem
lehet összeállítani. A tényleges veszteség mértéke csak az elszámolási időszakok lezárása után derül
ki. A veszteségi energia ára az elosztási díjakban mint költségtényező megjelenik. A költségek
csökkentése céljából indokolt lehetővé tenni az elosztók számára, hogy a fölöslegesen beszerzett
(de szerződésekkel lefedett) mennyiségeket értékesíthessék, anélkül, hogy ezzel vétenének a
szétválasztási szabályok előírásai ellen.
a 43. §- hoz
Az energetika másik területével, a földgáz szektorral való párhuzam biztosítása a földgázellátásról
szóló 2008. évi XL. törvénnyel (a továbbiakban: Get.) megállapított jegyzői hatáskörök
tekintetében. A VET. 33/A. §-a megállapítja az elosztónak a jegyzőhöz való fordulás jogát,
amennyiben a) a rendszerhasználó megakadályozza vagy meghiúsítja a fogyasztásmérő leolvasását,
ellenőrzését vagy cseréjét, b) szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén akadályozza vagy
meghiúsítja az ellátásból való kikapcsolás vagy c) a felhasználói berendezés ellenőrzését. A jegyző
határozatában a rendszerhasználót az előbbiek tűrésére kötelezheti.
A VET. 33/B. §-a a rendszerhasználónak az elosztó által kezelt merési adataihoz való hozzáférés
lehetőségét biztosítja a rendszerhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező villamosenergia-
159
kereskedő részére. Az újonnan beiktatott rendelkezés hozzájárul a kereskedőváltás adminisztratív
oldalának gördülékenyebbé tételéhez.
a 44. §- hoz
A rendelkezéssel elérni kívánt cél a közvilágítási felhasználó sajátos helyzetének figyelembe vétele
a rendszerhasználati díjfizetés szempontjából, amire a felhasználási terület egy fogyasztási hellyé
nyilvánításán túl a módosítás lehetővé teszi a teljesítménydíj alapjául szolgáló teljesítmény, illetve
annak alapján a teljesítménykategória szabályozott módon való megállapítását a közvilágítási
felhasználó esetében (a teljesítmények összevonása egy csatlakozási pontba).
A VET. 34. § (5) bekezdése az elosztó monopolhelyzettel való visszaélésének elkerülhetőségét
célozza. A bekezdésben nevesített tilalom csak azokra a közvilágítási berendezésekre vonatkozik,
amelyek nem az elosztó szándékából kerültek az elosztó hálózat tartószerkezeteire és
létesítményeibe, és nem az elosztó tulajdonában vannak. A tilalom alól kivételt képez a felek ez
irányú megállapodása. A hibabejelentések fogadása az arra irányuló külön megállapodás hiányában
is külön beletartozhat az együttműködés fogalmába.
A VET 34.§-a (5a) bekezdése előírja az elosztónak a tulajdonában lévő közvilágítási elosztó hálózat
üzemeltetésére, karbantartására és fejlesztésére vonatkozó kötelezettségét.
a 45. §- hoz
A háztartási méretű kiserőmű (50 kVA-ig) hálózathoz való csatlakozásának gyorsítását biztosítja a
rendelkezés. A Vhr-ben meghatározott, 18 kVA teljesítmény határig a felhasználókra vonatkozó
csatlakozási rendeletben megfogalmazott szabályokat köteles alkalmazni az elosztó. E fölötti
teljesítmény esetén az elosztó hálózat teherbíró képességének vizsgálatához kötheti a hálózatra
csatlakozás feltételeit.
a 46. §- hoz
A rendelkezés a VET. 36. § (2) bekezdésének f) pontjának pontosítására, továbbá a bekezdés h)
ponttal történő kiegészítésére szolgál. A h) pontban bevezetett tilalom indoka, hogy az erőmű által
táplált közvetlen vezeték és a közcélú hálózat egy időpontban történő használatára műszaki
technikai okokból nem kerülhet sor.
a 47. §- hoz
A módosító rendelkezés a közvetlen vezetékre és a magánvezetékre vonatkozó részletes
szabályokat állapítja meg.
A közvetlen vezeték létesítésére vonatkozó szabályozás módosítása az irányelvnek való teljesebb
megfelelést célozza. A jövőben közvetlen vezetéket a létesítő csak saját létesítményei vagy kapcsolt
vállalkozásainak a létesítményei villamos energia ellátása céljából létesíthet.
A felhasználási helyen kívüli villamos energia ellátás céljából hálózatok működtetése (elosztási
tevékenység végzése) az elosztók engedélye szerinti működési területén az elosztók természetes
monopóliuma, ezért mások villamos energiával történő ellátása céljából történő villamos hálózatok
létesítését a felhasználási helyre korlátozza a törvény. A magányvezetékről vételezők lehetséges
köre új magánvezeték létesítés esetén - figyelemmel az 2009/72/EK irányelv zárt elosztó
rendszerekre vonatkozó előírásaira és a magánvezetékes ellátás eddigi hazai történetiségére,
valamint tapasztalatokra is - a szűkebb körben került meghatározásra. A magánvezeték létesítési
engedélyköteles.
160
A magánvezetékek az elosztók kizárólagossági területén létesülnek, sok esetben más felhasználók
vagy vételezők ellátása céljából, amely érinti a hálózati engedélyesek elosztásra, hálózatfejlesztésre,
csatlakozásra vonatkozó kötelezettségét, ezért az elosztóknak tudomással kell bírniuk a
magánvezetékek létesítéséről.
A gyakorlati tapasztalatok alapján sor került a magánvezetéket üzemeltető és a tevékenységért
felelős meghatározására, továbbá - a felhasználók és vételezők érdekében - a magánvezeték
üzemeltetőjét terhelő szerződéskötési kötelezettség nevesítésére.
A rendelkezés továbbá rögzíti, hogy egy magánvezeték üzemeltetője - a magánvezeték üzemeltetési
tevékenysége során - általa az elosztónak a csatlakozási ponton megfizetett rendszerhasználati
díjakat a vezetékről ellátott vételezőkre és felhasználókra nyereségszerzés nélkül átháríthatja.
A kialakított szabályozás lehetővé teszi, hogy a felhasználási helyen belül magánvezetékről
vételezők (a továbbadás intézményéből kilépve) - saját igényük és döntésük alapján - villamos
energia kereskedőtől is vásárolhassanak villamos energiát.
Meghatározásra került, hogy a magánvezetékre kapcsolódó felhasználó - miközben a magánvezeték
csatlakozási pontján az elosztó hálózatra közvetett módon is csatlakozik - milyen módon
kapcsolható ki, ha nem fizet, valamint az, hogy a magánvezetéket üzemeltető felhasználó milyen
módon kapcsolható ki, ha nem fizet, továbbá az is, hogy a magánvezeték milyen feltételekkel és
esetekben nyilvánítható közcélúvá.
a 48.§-50. §-hoz
A javaslat ezen §-ai a mérés leolvasáshoz tartozó pontosító rendelkezéseket tartalmazzák, továbbá
előírják, hogy a mérőhely kiépítésre vonatkozóan ugyanazon szabályok szerint kerül sor a
magánvezetékre kapcsolódó felhasználók és az elosztó hálózatra csatlakozó felhasználók esetében
is. A felhasználók megfelelő tájékoztatása érdekében a 48. § (VET. 43. § (1) bekezdés, VET. 44. §)
rendelkezik a kezdő és záró mérőállások egyezőségéről, továbbá arról, hogy a felhasználót
elszámolási időszakonként tájékoztatni kell a fogyasztásmérő berendezés kezdő és záró
mérőállásáról. A felhasználóval történő elszámolásra legalább évenkénti gyakorisággal sor kell
kerülnie.
az 51. § és 54. §-hoz
Az 51. § és 54. § az ügyfélszolgálatra vonatkozó részletesebb előírások meghatározását tartalmazza.
A pontosított szabályozás alapján a villamosenergia-kereskedőnek, az egyetemes szolgáltatásra
jogosultakat ellátó villamosenergia-kereskedőnek és az egyetemes szolgáltatónak eltérő
kötelezettségei vannak.
A tapasztalatok alapján amennyiben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes
szolgáltatásra jogosult felhasználók száma jelentősen megnövekedik, a felhasználók igénylik a
személyes ügyintézés lehetőségét.
Értelemszerűen a villamosenergia-kereskedő kötelezettségei a legenyhébbek, mivel neki csak a
felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására
kell biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és a telefonon és elektronikus úton történő
ügyintézés lehetőségét.
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó villamosenergia-kereskedő
kötelezettsége egy fokozattal szigorúbb, mivel ő vagy ügyfélszolgálati irodát vagy ügyfélszolgálati
161
fiókirodát (összefoglalóan együtt: ügyfélszolgálatot) működtet minden olyan régióban, ahol az
általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000 főt. Abban
a régióban, amelyben a villamosenergia-kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználók száma meghaladja a 45 000 főt, ott a villamosenergia-kereskedő ügyfélszolgálati
irodákat működtet.
Az egyetemes szolgáltató kötelezettsége pedig a legszigorúbb, tekintettel arra, hogy köteles
kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát működtetni.
Nyilvánvalóan a lakossági fogyasztóknak mérlegelniük kell, hogy - feltételezhetően egy
alacsonyabb ár fejében - hajlandóak-e lemondani bizonyos, az egyetemes szolgáltatóknál kötelező
ügyfélszolgálati lehetőségekről. A javaslat meg kívánja adni a lakossági fogyasztóknak ezt a
lehetőséget, egyszerűsítve a kereskedők ezen kötelezettségeit.
A szabályozás egyetemes szolgáltatók esetében a nyitvatartási időt is meghatározza.
A felhasználók tájékoztatására vonatkozó szabályok a 3. csomag előírásának megfelelően
beépítésre kerültek. E § szolgálja továbbá a 2009/72/EK irányelv egyes rendelkezéseinek való
megfelelést [1. melléklet 1. i)-j) pont, 3. cikk (9) bekezdés].
Az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozó termékcsomagok meghatározott típusait, árszabásait
miniszteri rendelet tartalmazza.
az 53. §-hoz
A felhasználói, engedélyesi panaszok tapasztalatai alapján szükséges a kereskedőváltás szabályait
külön fejezetbe kiemelni, a főbb kötelezettségeket pedig átemelni az alsóbb szintű jogszabályokból,
A fenti fogyasztóvédelmi megfontolások mellett továbbá a 2009/72/EK Irányelv 3. cikk (5) a)
pontja előírja, hogy a rendszerüzemeltetőknek 3 héten belül kell teljesíteni a kereskedőváltást.
az 55. §- hoz
A VET. korábbi rendelkezései nem határozták meg pontosan, hogy mely piaci szereplő pontosan
milyen ügyleteket köthet a szervezett villamosenergia-piacon, e § szerinti módosítás pontosan ezt
célozza.
az 56. §- hoz
A rendelkezés az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó tulajdoni korlátokat törli. Ennek indoka
részben, hogy a tulajdoni korlát csak részvénytársasági formára van előírva (fióktelep esetén nem is
értelmezhető).
az 57. §- hoz
A kereskedelmi tevékenység egyidejű végzésének tilalma szükséges minden olyan szereplőnél, aki
a szervezett villamosenergia-piac működtetésében részt vesz, hiszen a szervezett villamosenergia-
piacon történő ügyletkötés során „bennfentes” információkkal rendelkezhetne.
az 58. §- hoz
A 2009/72/EK irányelv 3. cikk (12) bekezdésének való megfelelés szolgáló rendelkezés. Az
energiafogyasztói lista a felhasználók megfelelő szintű tájékoztatásának egyik eszköze. Tekintettel
arra, hogy az energiafogyasztói ellenőrző listán található kérdések fogyasztóvédelmi témájúak, és a
fogyasztóvédelemmel kapcsolatos általános feladatok ellátása a nemzetgazdasági miniszter
162
irányítása alatt álló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladata, továbbá, hogy a fogyasztóvédelmi
tanácsadó irodák és az állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálat is az NFH közreműködésével,
illetve azon belül működik, az ellenőrző listával kapcsolatos tevékenységet is indokolt a
fogyasztóvédelmi hatósághoz telepíteni.
az 59. §- hoz
A fogyasztóvédelmi törvény alapján a fogyasztóvédelmi hatóságnak jelenleg nincs eszköze arra,
hogy az üzletszabályzatokban előírt konkrét jogkövetkezmények alkalmazására kötelezhesse az
engedélyest. A kiegészítés a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásainak közelítése és a
fogyasztóvédelmi érdekek érvényesítése céljából indokolt.
a 60. §- hoz
VET. 59. § (3) bekezdése új d) ponttal történő kiegészítésének indokolása:
Nemcsak a felhasználónak, hanem minden rendszerhasználónak (a termelőnek is, amennyiben a
csatlakozási ponton villamos energiát fogyaszt) rendelkezni kell érvényes villamosenergia-
adásvételi szerződéssel, hiszen ellenkező esetben ezt az elfogyasztott mennyiséget a hálózati
engedélyesnek a hálózati vesztesége, vagy a kiegyenlítő energia terhére kellene biztosítania, ami az
elosztási díjat növelné, tehát ezt csak a rendszerhasználati díjat fizető felhasználó fizetné meg.
a 61. §- hoz
Az egyetemes szolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemeinek szélesebb körben történő
meghatározása a gyakorlatban felmerülő fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján indokolt.
A kereskedővel kötendő villamosenergia-vásárlási szerződés kötelező tartalmi elemei
vonatkozásában az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználóval kapcsolatos rendelkezést
is tartalmaz a módosítás.
a 62. §- hoz
Tapasztalatok alapján a kereskedők megbízási szerződéseket kötnek a felhasználókkal a hálózati
csatlakozási és hálózathasználati, illetve villamosenergia-adásvételi szerződéseik összevont
kezelésére, e lehetőség fenntartása továbbra is indokolt. Az egyetemes szolgáltatókat a
villamosenergia-értékesítési szerződések vonatkozásában szerződéskötési kötelezettség terheli, így
az ő esetükben a nevezett szerződések összevont kezelése a felhasználó arra irányuló kérése esetén
kötelező.
a 63. §- hoz
A fizetési késedelemhez fűződő következményeket a szociálisan rászoruló fogyasztóknál indokolt
biztosítani. A fogyatékkal élő fogyasztók, ha egyébként szociálisan nem rászorulók, fizetési
késedelem esetén az általános szabályok alapján kerülhetnek kikapcsolásra, kivéve ha a
villamosenergia-szolgáltatásból való kikapcsolás az egészségüket vagy az életüket veszélyezteti.
a 64. §- hoz
A 64. § a villamos energia továbbadásával kapcsolatos részletszabályokról rendelkezik.
Ha a magánvezeték üzemeltetője kereskedőként kívánja ellátni a magánvezetékre kapcsolódó
vételezőket, akkor ezt a hozzáférési lehetőséget minden kereskedőnek kell biztosítani, a vételezőket
tehát integrálni kell a mérlegköri rendszerbe, vagyis felhasználókká kell válniuk. A továbbadó
163
felhasználó esetén különös kikapcsolási eljárást kell alkalmazni. Ez indokolja az értesítési
kötelezettséget.
a 65. §- hoz
Az üzletszabályzat készítésére köteles engedélyesek honlap fenntartására vonatkozó kötelezettségét
írja elő egyrészről a szakasz egyik rendelkezése, ezzel is elősegítve és támogatva, hogy a
felhasználók - a villamosenergia-szolgáltatáshoz kapcsolódóan - minél szélesebb körben
juthassanak információhoz. A szakasz másik rendelkezése az átviteli rendszerüzemeltető
üzletszabályzatának véleményezésére jogosultak körét rögzíti.
a 66. §- hoz
A tervezett szabályozás szerint a termelőnek a távhőszolgáltatásról szóló törvény (a továbbiakban:
Tszt.) meghatározott, határozatlan időtartamra szóló engedélyköteles tevékenységére vonatkozó
engedélyének és a VET. szerinti határozott időre szóló engedélyének egy engedélyben történő
kiadása esetén a VET. szerinti engedély meghosszabbítására irányuló eljárás nem érinti a Tszt.
szerinti tevékenységre vonatkozó részek hatályát, könnyítve ezzel mind az engedélyesre és mind a
közigazgatásra háruló az adminisztrációs terheket.
a 67. §- hoz
Az elektronikus ügyintézés szabályairól történő rendelkezések előírása. A javaslat a Ket.
előírásaival összhangban bizonyos eljárásoknál kötelezővé teszi az elektronikus eljárás
alkalmazását.
A Ket. lehetővé teszi, a VET. pedig kötelezően előírja az elektronikus úton történő kapcsolattartást.
Ezen eljárás alkalmazása indokolt a nagyobb számban előforduló, automatizálható engedélyek
esetében.
a 68 §- hoz
Nem indokolt az engedélyek meghosszabbítására irányuló kérelmek túl korai (pl. 10-15 évvel annak
lejárta előtt) kérelmezése, mivel ekkor - az engedély szempontjából - releváns körülmények még
nem behatárolhatóak. Ennek következtében nem dönthető el, hogy az engedély meghosszabbítása
valóban szükséges és aktuális lenne-e az engedély lejártakor. Enek érdekében szükséges a
hosszabbításra vonatkozó engedély legkorábbi időpontjának rögzítése.
a 69. §- hoz
Szövegpontosító rendelkezés.
a 70. §- hoz
Szövegpontosító rendelkezés, valamint a 66. §-hoz hasonlóan, a Hivatal hatáskörébe tartozó két
törvény szerint is engedélyköteles kiserőmű engedélyezési eljárásnak könnyítése.
a 71. §- hoz
Az utóbbi időszak tapasztalatai alapján a villamosenergia-ipari befektetők részéről felmerült az
igény az eddigieknél nagyobb méretű blokkokkal rendelkező erőművek rendszerbe illesztésére.
Azonban ezek rendszerbe illeszthetőségét, illetve szükség esetén a rendszerbe illesztés feltételeit
mind hálózat, mind a tartalékok vonatkozásában célszerű egyes engedélyezési folyamatok előtt
vizsgálni.
164
Az engedélyezés lefolytatása a jelenlegi legnagyobb blokkméretet meghaladó erőműegység
alkalmazása esetén indokolt.
a 72. §- hoz
A korábbiakhoz hasonlóan a Hivatal hatáskörébe tartozó két törvény szerint is engedélyköteles
tevékenység engedélyezési eljárásának összevonása, az engedélyezés gyorsítása, egyszerűbbé tétele
érdekében.
a 73. §- hoz
A Hivatal hatáskörébe tartozó VET. és Tszt. szerint is engedélyköteles tevékenység engedélyezési
eljárásának összevonása, az engedélyezés gyorsítása és egyszerűbbé tétele érdekében.
a 74. §- hoz
A Hivatal hatáskörébe tartozó VET. és Tszt. szerint is engedélyköteles tevékenység engedélyezési
eljárásának összevonása, az engedélyezés gyorsítása és egyszerűbbé tétele érdekében.
a 75. §- hoz
A közvetlen vezetékről vételező egyidejűleg nem használhatja a közcélú hálózatot, amelynek
igazolására vonatkozólag ír elő szabályokat a javaslat. A közvetlen vezetékről vételezők ellátásának
biztosítására vonatkoznak a közvetlen vezeték megszüntetését szabályozó rendelkezések.
a 76. §- hoz
A 2009/72/EK irányelv alapján a sikeres tanúsítási eljárást követően kerülhet sor az átviteli
rendszerirányító kijelölésére, amely utóbbi magának az átviteli rendszerirányításra vonatkozó
engedélynek a kiadását jelenti. A sikeres tanúsítási eljárás az átviteli rendszerirányítóra vonatkozó
szétválasztási szabályoknak való megfelelőséget igazolja.
a 77. §- hoz
Egyetemes szolgáltató által ellátott lakossági és meghatározott méretű ipari és intézményi
felhasználók védelme érdekében szükséges a rendelkezés.
a 78. §- 81. §-hoz
Az egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok, valamint a befolyásszerzésre vonatkozó
rendelkezéseknek a jogalkalmazás során szükségessé vált pontosításai.
A 80. §-ban - a 2009/72/EK irányelv szétválasztási szabályainak való megfelelése valamint a
kiszervezés szabályinak egységesítése és egyértelművé tétele céljából - meghatározásra kerülnek a
kiszervezésre, valamint a támogató tevékenységekre vonatkozó alapvető rendelkezések. Ahogy az
az értelmező rendelkezések között szerepel, a kiszervezés az engedélyköteles tevékenységek más
személy által történő végzése, míg a 80. § értelmében a nem engedélyköteles tevékenységek más
személyektől történő igénybevétele esetén támogató tevékenységekről beszélünk. A kiszervezésre
és a támogató tevékenységek igénybevételére vonatkozó részletszabályokat meghatározására alsóbb
szintű jogszabályokban került sor. A szakasz további pontosításokat is tartalmaz annak érdekében,
hogy egyértelművé váljon, hogy a Hivatal határozatában foglaltaknak is eleget kell tennie az
engedélyesnek.
a 82. §-hoz
165
A jogsértés esetén alkalmazható szankciórendszer kiegészítése indokolt a gyakorlati tapasztalatok
alapján.
Az 2009/72/EK irányelv szabályozása alapján pontosításra kerül, hogy mely esetekben lehet a
felsorolt szankciókat alkalmazni.
Nevesítésre kerül az engedély nélküli tevékenység szankcionálása is.
Megjelenítésre kerül az 2009/72/EK irányelv alapján az ún. szankciós kijelölés is, arra az esetre, ha
az átviteli rendszerirányító tartósan nem tesz eleget jogszabályokban és uniós jogi aktusokban
meghatározott kötelezettségeinek, vagy jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre,
valamint ha a 96. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló
határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal
határozatát helybenhagyta vagy a Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő
eredménytelenül telt el. A szankciós kijelölés esetén a Hivatal kötelezi az átviteli rendszer
tulajdonosát az eszközeinek átadására, a kijelölt, átviteli rendszerüzemeltetőt, pedig a feladat
ellátására.
a 83. §- hoz
Az irányelv legjelentősebb újítása az ún. szétválasztási szabályok az előzőekhez képest sokkal
bővebb kifejtése.
Az irányelv akként rendelkezik, hogy ha 2009. szeptember 3-án az átviteli rendszerben tulajdonnal
rendelkező vállalkozás vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállamoknak lehetőséget kell
adni a tulajdonjogi szétválasztás, valamint az ellátási és termelési érdekektől független átviteli
rendszerirányító vagy az átviteli rendszerüzemeltető közötti választásra.
Átviteli rendszerirányítóra vonatkozó követelményeknek való megfelelés
Az átviteli rendszerirányítóról szóló követelmények révén történő tényleges szétválasztás egyrészt
egy szervezési intézkedésekből és az átviteli rendszerirányító irányításával kapcsolatos
intézkedésekből álló pilléren, másrészt egy olyan beruházási intézkedésekből álló pilléren nyugszik,
amelyek az új termelési kapacitásokat regionális együttműködés útján kötik a hálózati és piaci
integrációhoz.
Az első pillér a belső vállalati szervezet és irányítás függetlenségének biztosítása, amely garantálja
TSO függetlenségét, egyrészt azzal, hogy előírja a TSO-nak az anyavállalattól tisztán
elkülöníthető, az átviteli tevékenységéhez szükséges vagyoni, humán és pénzügyi erőforrással kell
rendelkeznie. (megfelelő vagyon legyen a tulajdonában, a személyzetnek a TSO legyen a
munkáltatója, és álljon rendelkezésére beruházásaihoz megfelelő pénzeszköz) másrészt azzal, hogy
garantálja a menedzsment (a vezérigazgató, az igazgatósági tagok és a felügyelő bizottsági tagok)
teljes függetlenségét.
Az átviteli rendszerirányító függetlenségét többek között ún. türelmi időszak révén is biztosítani
kell, amelynek során a vertikálisan integrált vállalkozásban nem gyakorolnak olyan vezetői vagy
más hasonló tevékenységet, amelynek keretében ugyanahhoz az információhoz lehet hozzájutni,
mint amelyekhez a vezetői beosztásokban lehetett volna.
A második pillér a hálózati beruházásokon, a piaci integráción és új erőművek csatlakozásának
biztosításán alapul.
166
A hatékony hálózati beruházások biztosítása érdekében a TSO-knak 10 éves hálózat fejlesztési
tervet kell készíteniük, amely a piaci szereplők számára befektetéseikhez többlet információt nyújt,
ugyanakkor garantálja az ellátásbiztonságot és a rendszer megfelelőségét.
A fenti szabályok betartása érdekében a javaslat szerint a TSO-knak ún. „megfelelőségi programot”
(compliance programme) kell kidolgozniuk a diszkriminációmentes, termelőktől, szolgáltatóktól
való független piaci magatartás biztosítására. A megfelelési programot a szabályozó hatóság hagyja
jóvá, megfelelő végrehajtását a gyakorlatban pedig a „megfelelésért felelős tisztviselő” (compliance
officer) felügyeli.
Teljes tulajdonosi szétválasztás
A tulajdonjogi szétválasztás értelmében a tagállamoktól meg kell követelni, hogy biztosítsák, hogy
a)	minden olyan vállalkozás, amelynek tulajdonában az átviteli rendszer van átviteli
rendszerirányítóként működjön;
b)	ugyanazon személyek ne legyenek jogosultak:
•	közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot
betöltő vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot
gyakorolni egy szállításirendszer-üzemeltető vagy szállítási rendszer felett, vagy
•	fordított viszonylatban is, a szállítási rendszer vagy a átviteli rendszerirányító
irányításában való részvételnek eleve ki kell zárnia a termelési vagy ellátási
vállalkozás irányításának vagy az azokra vonatkozó joggyakorlásnak a lehetőségét.
c)	ugyanazon személyek ne legyenek jogosultak kinevezni egy átviteli rendszerirányító vagy átviteli
rendszerirányító felügyelőbizottsága, igazgatási testülete vagy a vállalkozást jogilag képviselő
testület tagjait, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni egy termelési
vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett; (ilyen jog különösen: szavazati jog; a
felügyelőbizottság, az igazgatási testület vagy a vállalkozást jogilag képviselő testület tagjainak
kinevezésére vonatkozó jogkör; vagy többségi részesedéssel való rendelkezés);
valamint
d)	ugyanazon személy ne lehessen tagja egyfelől egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő
vállalkozásnak, és másfelől egy átviteli rendszerirányítóban vagy átviteli rendszerben tulajdonnal
rendelkező társaságnak is a felügyelőbizottságában, igazgatási testületében vagy a vállalkozást
jogilag képviselő testületében.
•	Ezeken a korlátokon belül a termelési vagy ellátási vállalakozás részére lehetővé kell
tenni, hogy kisebbségi részesedéssel rendelkezzen egy átviteli rendszerirányítóban
vagy a szállítási rendszerben.
•	Lehetőség van arra is, hogy két különálló állami szerv végezze egyfelől a termelési
és ellátási tevékenységeket, másfelől a szállítási tevékenységek ellenőrzését, (bár a
tulajdonos az állam marad).
Átviteli rendszerüzemeltető kijelölése
167
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy az átviteli rendszer tulajdonosának javaslatára átviteli
rendszerüzemeltetőt jelölnek ki, amely megfelel a 9. cikk (1) b) c) d) pont szerinti
követelményeknek és rendelkezik megfelelő pénzügyi, műszaki és humán erőforrással.
Az ilyen kijelölést a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
Ez az opció lehetővé teszi, hogy a vertikálisan integrált társaságok megtartsák a hálózati vagyon
tulajdonjogát, de megköveteli, hogy az energiaszállítási hálózatot magát egy független
rendszerüzemeltető irányítsa, azaz egy a vertikálisan integrált társaságoktól teljesen különálló
vállalkozás vagy személy lássa el az összes hálózatüzemeltetési funkciót. A szállítási hálózatot egy
független átviteli rendszerüzemeltető menedzselné, és hozná meg a beruházási és más stratégiai
döntéseket.
a 84. §- 92. §-hoz
A vezetékjogra vonatkozó rendelkezések pontosítása, illetve a gyakorlati tapasztalatok során
felmerült és indokolt módosító rendelkezések előírása.
A villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és a közvetlen vezeték építésére adott engedély
engedélyesének helyébe jogutódlás esetén az engedélyes jogutódja lép. A jogutódlást 30 napon
belül a Hatóságnak a jogerős cégbírósági határozat megküldésével kell bejelenteni. Ugyanezen
eljárást kell alkalmazni az engedélyes névváltozásának esetére is.
A csatlakozó pontnak vagy a csatlakozó berendezésnek az államháztartás valamely alrendszeréből,
európai uniós forrásokból vagy más hasonló nemzetközi forrásokból fedezett átalakítása vagy
áthelyezése esetén - a támogatásra vonatkozó jogszabályok alapján - a hálózati engedélyes
tulajdonszerzésére nem kerülhet sor, a bontás költségét és az elbontott hálózat elbontáskori könyv
szerinti értékét a hálózati engedélyes részére az új hálózati eszköz beruházójának legkésőbb a
bontás befejezését követő 30 napon belül meg kell térítenie.
A villamos biztonsági előírások fokozott betartására a saját ingatlanon is feltételenül szükséges.
A vezetékjog megszűnését a Hatóság is megállapíthatja, amennyiben erre vonatkozó
körülményekről tudomást szerez.
Fennmaradási engedély a villamos műszaki biztonság figyelembe vételével a fennmaradási
eljáráskor érvényes előírások betartása esetén adható.
a 93. §-97. §-hoz
E §-ok az árszabályozás és árfelügyelet módosult szabályait rögzítik. Az irányelv új alapokra
helyezi a rendszerhasználati díjak megállapítását, azt egyértelműen a szabályozó hatóság (Hivatal)
feladatának rendeli.
Az irányelvvel való harmonizáció okán tehát a rendszerhasználati és a csatlakozási díjak
tekintetében a konkrét ármegállapítás a Hivatal hatáskörébe kerül, míg az ármeghatározás, az
árszabályozás keretszabályait, valamint az áralkalmazás általános szabályait miniszteri rendelet
fogja tartalmazni.
Az elmúlt idők gyakorlata - miszerint a kereskedő jogosult volt a kereskedelmi és a
rendszerhasználati szerződések összevont kezelésére - azt bizonyította, hogy a kereskedők
szerződései a villamos energia árát és a rendszerhasználati díjat összemosták, illetve és
168
számlázásaik során egy tételként tüntették fel a számlán, amely megnehezítette az árak
összehasonlíthatóságát.
A fenti ármegállapítást érintő koncepcionális újítás mellett a javaslat pontosításokat is tartalmaz:
-	annak kimondását, hogy a rendszerhasználati díjak megfizetése a rendszerhasználók
kötelezettsége, és hogy a rendszerhasználati díj a felhasználók számára is hatósági ár;
-	tekintettel arra, hogy a hálózati engedélyes alaptevékenységéhez kapcsolódó díjak
megállapítása a Hivatal hatáskörébe kerül, indokolt, hogy a résztevékenységek díjainak
megállapítása is a Hivatal hatáskörébe kerüljön.
a 98. §-100. §-hoz
Az 2009/72/EK irányelv jogharmonizációja során, illetve a gyakorlati tapasztalatok alapján
szükségessé vált, adatvédelemmel kapcsolatos jogszabályi rendelkezések rögzítése, illetve egyes,
már hatályos jogszabályi rendelkezések pontosítása. Így e körben kerültek megfogalmazásra az
üzleti szempontból érzékeny információk kezelésére vonatkozó szabályok, vagy a megfelelési
ellenőrrel kapcsolatos titokvédelmi kötelezettséget szabályozó rendelkezések is. Figyelemmel a
fogyasztóvédelmi hatóság lakossági fogyasztói panaszok elbírálására vonatkozó hatáskörére,
indokolt az adatok átadását részükre is biztosítani. A hatósági ellenőrzési feladatok összehangolása
és azok elvégzése érdekében adatcserét szükséges megvalósítani a Hivatal és a vámhatóság között,
amelynek megalapozását jelenti a fenti módosítás.
További rendelkezés található a védendő fogyasztókkal kapcsolatos személyes adatok és különleges
adatok elosztók általi kezelése körében is.
A 2009/72/EK irányelv 10. cikk (7) bekezdése az Európai Bizottság és az Ügynökség adatkérési
jogát írja elő. A 99. § az ehhez tartozó adatszolgáltatási kötelezettséget írja elő.
a 101. §-102. §-hoz
Az 2009/72/EK irányelv követelményeinek (35. cikk) eleget téve kiegészítésre kerül a Magyar
Energia Hivatal mint kijelölt nemzeti szabályozó hatóság feladat- és tevékenységi köre, amelyek - a
már korábbi feladatkörökkel együtt - 6 fő feladatkör-csoport szerint kerülnek csoportosításra.
a 103. §-hoz
A 2009/72/EK irányelv [10-11. cikk] értelmében a Hivatal ellenőrzi, hogy az átviteli
rendszerüzemeltető folyamatosan megfelel-e a szétválasztási követelményeknek. Ehhez az irányelv
részletes szabályrendszert ír le, amely során meghatározásra kerülnek az eljárási határidők mellett a
Bizottság tájékoztatására vonatkozó szabályok is. A rendelkezések az irányelv által előírt eljárást
implementálja a magyar jogrendszerbe.
a 104. §-hoz
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletével és a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal történő
együttműködés kereteinek meghatározása illetve pontosítása, amely együttműködések jogszabályi
szinten történő előírása a szervezett villamosenergia-piac tevékenysége miatt indokoltak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal számára a Hivatalnál nyilvántartott adatok megismerése, az EU-hoz
való csatlakozás óta meglévő kívánalom. A két hatóság közötti együttműködés nagymértékben
elősegítené a villamos energiát érintő vámeljárások lefolytatását. Az VET. ez irányú módosításával
párhuzamosan - a vámtitok vonatkozásában - a közösségi vámjogról szóló 2003. évi CXXVI.
169
törvény is módosításra került, amely lehetővé teszi a Hivatal részére a vámtitoknak minősülő adatok
átadását azok kontrolladatként történő felhasználása érdekében a hivatali adatfeldolgozás során.
A két hatóság közötti együttműködés részletes szabályai szerződés keretében kerülnek
meghatározásra.
a 105. §-106. §-hoz
A 2009/72/Ek irányelv 38-39. cikke és a 713/2009/EK rendelet alapján a Hivatal együttműködésére
vonatkozó szabályok pontosítása és kiegészítése vált szükségessé az Ügynökség, a külföldi
szabályozó hatóságok, az Európai Unió szerveivel szükséges kapcsolat együttműködés érdekében.
a 107. §-hoz
A Hivatal eljárási határidejére vonatkozó rendelkezések kiegészítése a jogharmonizációs
kötelezettségből adódó új hivatali eljárások tekintetében. Továbbá pontosító rendelkezések
rögzítése: eljárási határidők munkanapok helyett naptári napokban történő meghatározása.
a 108.§-hoz
A rendszerhasználati és csatlakozási díjak megállapítására irányuló eljárás, valamint azokat lezáró
hivatali határozatra vonatkozó szabályok megállapítása, a 2009/72/EK irányelv rendelkezéseinek
implementálása céljából (37. cikk (15) bekezdés).
A 2009/72/EK irányelv 32. cikk (1) bekezdése értelmében a tarifákat azok hatálybalépése előtt
közzé kell tenni. Ezzel rendelkezéssel összhangban a hatályon kívül helyezett tarifák
visszamenőlegesen nem módosíthatóak.
A rendszerhasználati díjak országosan egységesek. Meghatározásukra a Hivatal határozatában kerül
sor.
a 109. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezések pontosítása a törvény-módosítások miatt.
a 110. §-117. §-hoz
Átmeneti rendelkezések pontosítása.
a 118. §-hoz
Az Európai Unió jogának való megfelelés pontosítása.
a 119. §-hoz
Szövegpontosító módosítások.
a 120. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezések.
170
a 121. §-hoz
[Get. 1. § h)]
A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény (a továbbiakban: Get.) céljainak kiegészítése
szükséges a hazai földgázforrások hasznosításának elősegítésével, amely cél segíti az
importfüggőség csökkentését, és támogatja a hazai termelésű földgáz és földgáz minőségű gázok -
biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok - földgáz rendszerbe juttatását.
a 122. §-hoz
[Get. 2. §]
Szövegpontosítás, illetve a törvény alkalmazási körének pontosítása.
a 123. §-hoz
[Get. 3. §]
A pontosító rendelkezések a javaslat belső koherenciája illetve a gyakorlatban felmerült
tapasztalatok alapján.
Új fogalomként jelenik meg az elosztóhálózat-használati szerződés, amely arra szolgál, hogy az
elosztó és a felhasználó közötti jogviszonyt megteremtse. E szerződés alapján a felhasználó az
elosztó tevékenységébe tartozó, a csatlakozással és a kapacitáslekötéssel össze nem függő körben
(pl. mérés, ki- és visszakapcsolás, műszaki biztonság, szabálytalan vételezés, stb.) közvetlenül
fordulhat az őt egyébként ténylegesen kiszolgáló elosztóhoz.
A Get. eddig nem rendelkezett a földgázbányászati célú vezetékekről és az azokhoz való
hozzáférésről, miközben a gyakorlatban jelenleg is ismert vezetékről van szó, amelyre felhasználók
csatlakoznak. A definíció az új 78/A. § miatt vált szükségessé.
A nyilvántartott kapacitás és a forrásoldali kapacitás fogalmának definiálása a Get.
kapacitáslekötési rendelkezéseinek pontosítása miatt vált szükségessé.
A javaslat az irányításnak a 2009/73/EK irányelv szerinti fogalmát veszi át.
a 124. §-hoz
[Get. 4-13. §]
A javaslat az irányelv módosulásaihoz való igazodás érdekében bevezeti a szállítási
rendszerüzemeltető, valamint a szállítási rendszerirányító fogalmakat. A szállítási
rendszerüzemeltető végzi a földgázszállítási tevékenységet. A szállítási rendszerirányító pedig az
együttműködő földgázrendszer működtetését végző szállítási rendszerüzemeltetők közötti irányítási
és koordinációs feladatok ellátását végző engedélyes. A tevékenységek (földgázszállítás,
rendszerirányítás) korábbi elnevezése nem változik, tehát a földgázszállítási és a rendszerirányítási
tevékenység a tervezetben - jól körülhatárolhatóan - továbbra is elválik egymástól.
Az irányelv szétválasztási szabályai is csak olyan engedélyesre értelmezhetők, aki a két
tevékenységet egyszerre látja el. A szállítási rendszerirányító fogalmának bevezetése miatt új,
határozatlan időtartamra szóló engedélytípus bevezetése is indokolt, amely a szállítási
rendszerüzemeltetési engedély, amely magában foglalja a korábbi földgázszállítási és
rendszerirányítási engedélyeket.
171
A ”Földgázszállítás” új cím alatt kerül sor a korábbi földgázszállító új, egységesen felsorolt, az
irányelvi elvárásoknak megfelelően kibővített feladatainak rögzítésére.
A 2009/73/EK irányelv meghatározza, hogy mely tevékenységek tartoznak mindenképpen a
földgázszállítási tevékenység körébe. E tevékenységek felsorolása azért szükséges, mert az
irányelvek alapján a szállítási rendszerüzemeltetőnek a felsorolt tevékenységek folytatásához
szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal
mindenképpen rendelkeznie kell. A javaslat ugyanakkor meghagyja a hatályos szabályozásban
kifejezetten is olyanként nevesített eszközök felsorolását, amelyekkel a rendszerüzemeltetőnek
rendelkeznie kell.
Bizonyos feladatokat ugyanakkor szükséges átcsoportosítani az együttműködő földgázrendszer
irányításával és koordinálásával kapcsolatos feladatok közül a földgázszállítási tevékenység körébe
tartozó feladatok közé, tekintettel arra, hogy az irányelvek értelmében azok a szállítórendszer
üzemeltetéséhez kapcsolódnak.
Új alcím alatt kerülnek megjelenítésre az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs
feladatai - mint rendszerirányítási tevékenység -, amelyeket a fentebb kifejtettek alapján a szállítási
rendszerirányító lát el.
a 125. §-hoz
[Get. 14. §]
A 1775/2005/EK rendelet és a 715/2009/EK rendelet a szállítási rendszerüzemeltetőnek valós
tartalmú adatszolgáltatást ír elő a kereskedők felé a napon belüli újranominálások érdekében. Az
allokációs lánc a felhasználási hellyel közvetlenül csatlakozó rendszerüzemeltetőnél, az elosztónál
indul, ezért a kereskedő allokált forgalmára vonatkozóan a szállítási rendszerüzemeltető csak akkor
tud valós adatot biztosítani, ha az újranominálás előtt megtörténik a forgalom valós helyzetének
felmérése. A szigetüzemi vonatkozásokat a tapasztalatok kényszerítették ki.
a 126. §-hoz
[Get. 16. §]
A gyakorlat során szükségessé vált értelmezési, terminológiai pontosítás, tekintettel arra, hogy a
földgázelosztási szolgáltatás megkezdése tagadható meg, míg a szolgáltatás folytatása
felfüggeszthető. A pontosítás az elosztóhálózat-használati szerződésfogalom bevezetése miatt is
indokolt.
a 127. §-hoz
[Get. 17. §]
A felhasználási helyekkel kapcsolatosan az elosztó által nyilvántartott adatok pontosítása, valamint
az irányelv által előírt adatvédelmi intézkedések (Irányelv 27. cikk) és a kötelezettségek pontosítása
szükséges.
a 128. §-hoz
[Get. 26. §]
A 1775/2005/EK rendelet és a 715/2009/EK rendelet a szállítási rendszerüzemeltetőnek megbízható
tartalmú adatszolgáltatást ír elő a kereskedők felé, a napon belüli újranominálások érdekében. Az
172
allokációs lánc a fogyasztási hellyel közvetlenül csatlakozó rendszerüzemeltetőnél, az elosztónál
indul, ezért a kereskedő allokált forgalmára vonatkozóan a szállító csak akkor tud megbízható
adatot biztosítani, ha az újranominálás előtt megtörténik a forgalom valós helyzetének felmérése.
a 129. §-hoz
[Get. 27/A. §]
A tárolói szabad kapacitások egy gázévre történő felajánlására vonatkozó szabályok rögzítésének
érdekében előírt rendelkezés.
A közösségi jog javasolja a bundled és unbundled termékek - azaz kapacitáscsomagok -
forgalmazását, amely tárolói mobilkapacitásból, valamint be- és kitárolási kapacitásból áll.
A földgáztárolóban elhelyezett biztonsági készlethez szükséges kapacitások biztosítására vonatkozó
előírás, amely azért szükséges, mert a tároló és a kijelölt felhasználó között nincs szerződéses
kapcsolat. Rögzíteni kell továbbá a tranzithoz kapcsolódó tárolói szolgáltatás státuszát és garanciáit
is.
a 130. §-hoz
[Get. 28. §]
Pontosítás a jogszabály-módosításból adódó koherencia-zavar miatt.
a 131. §-134. §-hoz
[Get. 28/A. §-29/A.§]
A javaslat meghatározza a földgázkereskedő és a felhasználó között kötendő földgáz-kereskedelmi
szerződések minimális tartalmi elemeit annak érdekében, hogy a felhasználók a széleskörű
tájékoztatást és információt kaphassanak az általuk vásárolt szolgáltatásról, termékről. A gyakorlati
tapasztalatok alapján vált szükségessé a szabályozás, tekintettel arra, hogy sok a szerződésekkel
kapcsolatos felhasználói panasz érkezett a Magyar Energia Hivatalhoz.
Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználók számára is egyértelművé kell tenni a
kikapcsolásuk esetében teendő intézkedéseket. A javaslat a kikapcsolás lehetőségét 3 lépcsőben
szabályozza. Első kör a lakosság, a legszigorúbb feltételekkel. A második a lakosságon kívüli kör,
ahol egy általános fizetési késedelemre vonatkozó kikapcsolási szabály indokolt, a jelenlegi
kereskedői gyakorlatban (üzletszabályzatok alapján) ezt alkalmazzák. A harmadik kör az egyetemes
szolgáltatásra nem jogosult, nagy felhasználók köre, ahol egyedi megállapodásra is lehetőséget
nyújt a szabályozás.
A kereskedői források ellenőrzésének jogszabályi hátterét biztosítja a rendelkezés.
a 136. §-hoz
[Get. 31/A. §, 34. §]
A felhasználói, engedélyesi panaszok tapasztalatai alapján szükséges a kereskedőváltás szabályait
külön fejezetbe kiemelni, a főbb kötelezettségeket pedig átemelni az alsóbb szintű jogszabályokból.
A fenti fogyasztóvédelmi megfontolások mellett továbbá a 2009/73/EK Irányelv 3. cikk (6) a)
pontja előírja, hogy a rendszerüzemeltetőknek 3 héten belül kell teljesíteni a kereskedőváltást.
173
A 34. § módosítása csak az új egyetemes fogyasztók igényére vonatkozik. (Nekik nem lehet
tartozásuk, a kereskedőváltás szabályai pedig eleve kizárják a tartozással történő kereskedőváltást).
Kereskedőváltásra a kereskedőváltás általános szabályai érvényesek, (Get 31/A. § (1)
Kereskedőváltáskor a felhasználó a szerződését 21 napos felmondási idővel, a hónap utolsó napjára
írásban felmondhatja.
a 137. §-hoz
[Get. 36. §]
Az egyetemes szolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemeinek szélesebb körben történő
meghatározása a gyakorlatban felmerülő fogyasztóvédelmi tapasztalatok alapján indokolt.
a 138. §-hoz
Az elosztóhálózat-használati szerződés bevezetése indokolja a szerződésszegés eseteinek
átgondolását, tekintettel arra, hogy eddig a felhasználó és a földgázelosztó között nem volt
közvetlen jogviszony, így azon szerződésszegési esetek, amelyek ténylegesen az elosztóhálózathoz
kapcsolódnak az egyetemes szolgáltatási szerződés keretében kerültek kezelésre.
Az új szabályozás alapján az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználók és az egyetemes
szolgáltatók szerződésszegésének esetei - többi szerződéses viszonyhoz hasonlóan -
kormányrendeleti szinten kerülnek meghatározásra az elosztóhálózat-használati szerződés
bevezetése miatt szükséges változtatások figyelembevételével.
a 139. §-hoz
[Get. 39. §]
Szükséges a hazai készlet mértékének rögzítése a lakosság ellátásbiztonságának fokozásához, ami
egy krízis helyzetben lehetővé teszi a kormánynak a biztonsági készlet felhasználásának
optimalizálását.
a 140. §-hoz
[Get. 47. §]
Értelmezési pontosítás a Get. alkalmazása során jelentkező ellenmondások megszüntetése és a
könnyebb alkalmazhatóság érdekében.
a 141. §-hoz
[Get. 54. §]
Az egyablakos vezeték nem része az együttműködő földgázrendszernek, így a szövegpontosítás
eredményeképpen egyértelművé válik a rendszerirányítási tevékenységgel összefüggő feladatok
alkalmazási területe.
a 142. §-hoz
[Get. 62. §]
Jogszabályi megerősítése annak, hogy a felhasználási hely tulajdonosát hogyan illeti meg a vásárolt
kapacitás feletti rendelkezési jog.
174
a 143. §-hoz
[Get. 63. §-63/A. §]
Az ügyfélszolgálatra vonatkozó részletesebb előírások meghatározását tartalmazza a rendelkezés.
A pontosított szabályozás alapján a földgázkereskedőnek, az egyetemes szolgáltatásra jogosultakat
ellátó földgázkereskedőnek és az egyetemes szolgáltatónak eltérő kötelezettségei vannak.
A tapasztalatok alapján, amennyiben a kereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult
felhasználók száma jelentősen megnövekedik, a felhasználók igénylik a személyes ügyintézés
lehetőségét.
Értelemszerűen a földgázkereskedő kötelezettségei a legenyhébbek, mivel neki csak a felhasználók
bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására kell
biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és a telefonon és elektronikus úton történő
ügyintézés lehetőségét.
Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő kötelezettsége egy
fokozattal szigorúbb, mivel ő vagy ügyfélszolgálati irodát vagy ügyfélszolgálati fiókirodát
(összefoglalóan együtt: ügyfélszolgálatot) működtet minden olyan régióban, ahol az általa ellátott
egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000 főt. Abban a régióban,
amelyben a földgázkereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma
meghaladja a 45 000 főt, ott a földgázkereskedő ügyfélszolgálati irodákat működtet.
Az egyetemes szolgáltató kötelezettsége pedig a legszigorúbb, tekintettel arra, hogy köteles
kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát működtetni.
Nyilvánvalóan a lakossági fogyasztóknak mérlegelniük kell, hogy - feltételezhetően egy
alacsonyabb ár fejében - hajlandóak-e lemondani bizonyos, az egyetemes szolgáltatóknál kötelező
ügyfélszolgálati lehetőségekről. A törvény meg kívánja adni a lakossági fogyasztóknak ezt a
lehetőséget, egyszerűsítve a kereskedők ezen kötelezettségeit.
A szabályozás egyetemes szolgáltatók esetében a nyitvatartási időt is meghatározza.
A felhasználók tájékoztatására vonatkozó szabályok a 3. csomag előírásának megfelelően
beépítésre kerültek. E § szolgálja a továbbá a 2009/73/EK Irányelv egyes rendelkezéseinek való
megfelelést [1. melléklet 1. i) pont, 3. cikk (9) és (12) bekezdés].
Tekintettel arra, hogy az energiafogyasztói ellenőrző listán található kérdések fogyasztóvédelmi
témájúak, és a fogyasztóvédelemmel kapcsolatos általános feladatok ellátása a nemzetgazdasági
miniszter irányítása alatt álló Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság feladata, továbbá, hogy a
fogyasztóvédelmi tanácsadó irodák és az állami fogyasztóvédelmi ügyfélszolgálat is az NFH
közreműködésével, illetve azon belül működik, az ellenőrző listával kapcsolatos tevékenységet is
indokolt a fogyasztóvédelmi hatósághoz telepíteni.
a 144. §-hoz
[Get. 64. §]
A fogyasztóvédelmi törvény alapján a fogyasztóvédelmi hatóságnak jelenleg nincs eszköze arra,
hogy az üzletszabályzatokban előírt konkrét jogkövetkezmények alkalmazására kötelezhesse az
engedélyest. A kiegészítés a Hivatal és a fogyasztóvédelmi hatóság eljárásainak közelítése és a
fogyasztóvédelmi érdekek érvényesítése céljából indokolt.
175
Szükséges továbbá az eljárási hatáskörök egyértelmű elhatárolása, amely érdekében a (4) bekezdés
szerinti előírás szükséges.
a 145. §-146. §-hoz
[Get. 65. §-66.§]
A fizetési késedelemhez vagy nem fizetéshez fűződő kedvezményeket csak a szociálisan rászoruló
fogyasztóknál indokolt biztosítani. A fogyatékkal élő fogyasztók, ha egyébként szociálisan nem
rászorulók, fizetési késedelem esetén az általános szabályok alapján kerülhetnek kikapcsolásra,
kivéve a (4) bekezdésben szereplő eseteket. A fogyatékkal élő fogyasztók, ha szociálisan
rászorulók is, fizetési késedelem esetén a szociálisan rászoruló fogyasztók számára nyújtott
kedvezményekben részesülhetnek, mely szabály nem változott.
a 147. §-hoz
[Get. 67. §]
Pontosítás, tekintettel arra, hogy a rendszerüzemeltető az együttműködő rendszerhez történő
csatlakozásra köt szerződést, a csatlakozási jog a végfelhasználói és forrásponti kapacitások
rendelkezésre állását is jelenti.
a 148. §-hoz
[Get. 70/A. §]
A kapacitás allokáció mechanizmusára az Európai Unióban ajánlás készült és folyamatban van
annak rendszerszintű alkalmazásának előkészítése. A beépítendő rendelkezés e kapacitás-allokációs
folyamat szükségszerű módosítását célozza.
a 149. §-hoz
[Get. 71. §]
Értelmezési pontosítás a Get. alkalmazása során jelentkező ellenmondások megszüntetése és a
könnyebb alkalmazhatóság érdekében.
A rendszerüzemeltetők a kapacitásdíjakat nem egyben, hanem fizetési könnyítésként havonta szedik
be, a kereskedőnek lehetősége van feltételeket szabni a felhasználónak a szerződés megszűnésekor.
Amennyiben nem élt ezen jogával, a garanciákat neki kell biztosítani.
a 150. §-hoz
[Get. 72. §]
Értelmezési pontosítás. Az ún. „use it or lose it” (UIOLI) mechanizmusra az Unióban ajánlás
készült és folyamatban van annak rendszerszintű alkalmazásának előkészítése.
a 151. §-hoz
[Get. 74. §]
Fogalmak és a hivatkozás pontosítása.
a 152. §-hoz
176
[Get. 76. §]
Szükséges a kötelezés annak elkerülésére, hogy eltérő kapacitásadatok, vagy gázforgalmazási
feltételek ne zavarják a piaci működést (például értelmetlen megszakítható tárolói kiadási kapacitást
felajánlani, ha nincs hozzá megszakítható szállítói kapacitás).
a 153. §-154. §-hoz
[Get. 77. §-78.§]
Értelmezési pontosítás a Get. alkalmazása során jelentkező ellenmondások megszüntetése és a
könnyebb alkalmazhatóság érdekében.
a 155. §-hoz
[Get. 78/A. §]
A földgázbányászati célú vezetékre vonatkozóan hiányosak voltak a jogszabályi rendelkezések, a
rendelkezés ezt a hiányt hivatott pótolni.
a 156. §-158. §-hoz
[Get. 81. §-83/A. §]
Értelmezési pontosítás a Get. alkalmazása során jelentkező ellenmondások megszüntetése és a
könnyebb alkalmazhatóság érdekében a gázdirektíva előírásainak (Irányelv 22. cikk) figyelembe
vételével.
Az EU-ban előkészületben lévő security of supply rendelet is előírja a költségallokációs és
ellátásbiztonsági megállapodásokat, ezekkel elkerülhető az, hogy más ország ellátásbiztonságát
hazai fogyasztók keresztfinanszírozzák.
Az irányelv hálózatfejlesztésre vonatkozó előírásainak átültetését megvalósító rendelkezések.
a 159. §-hoz
[Get. 84. §]
Értelmezési pontosítás a Get. alkalmazása során jelentkező ellenmondások megszüntetése és a
könnyebb alkalmazhatóság érdekében.
Az együttműködési megállapodás szükséges az üzemeltetők között (elszámolási szabályok vezeték
szakadáskor) továbbá korlátozás esetén nem az üzemeltető, hanem a fogyasztó az értesített.
a 160. §-hoz
[Get. 85. §]
Szövegpontosítás és az irányelv 36. cikk (9) bekezdése alapján szükséges az átültetés pontosítása,
tekintettel arra, hogy az irányelv szerint kiegészítő információ kérése esetén az Európai Bizottság
eljárása további 2 hónappal meghosszabbítható.
a 161. §-hoz
[Get. 87. §]
177
Értelmezési pontosítás a Get. alkalmazása során jelentkező ellenmondások megszüntetése és a Get.
könnyebb alkalmazhatósága érdekében.
a 162. §-hoz
[Get. 89. §]
A felhasználó energiagazdálkodásának elősegítése és az allokálások pontosítása érdekében javasolt
módosítás.
a 163. §-hoz
[Get. 91. §]
A módosítás szövegpontosítást tartalmaz, tekintettel arra, hogy a szállítási rendszerüzemeltető - egy
korábbi jogszabályi rendelkezés folytán - az időközben működni kezdett napi földgáz- és
kapacitáskereskedelmi piacról is beszerezheti az egyensúlyozáshoz szükséges eszközöket.
a 164. §-hoz
[Get. 92. §]
Értelmezési pontosítás a Get. alkalmazása során jelentkező ellentmondások megszüntetése és a
könnyebb alkalmazhatóság érdekében.
a 165. §-hoz
[Get. 94. §]
Értelmezési pontosítás a Get. alkalmazása során jelentkező ellentmondások megszüntetése és a
könnyebb alkalmazhatóság érdekében.
a 166. §-hoz
[Get. 96. §]
A 1775/2005/EK rendelet tiltja, hogy a szállítási rendszerüzemeltető az egyensúlyozó gázon
nyereséget képezzen, e rendelkezés ezt hivatott biztosítani.
Indokolt továbbá szövegpontosítás, tekintettel arra, hogy a Hivatalnak azt kell megállapítania, hogy
indokoltan rendelte-e el a korlátozást a szállítási rendszerirányító. A felróhatóság ebben az esetben
félreértésekre adhat okot, tekintettel arra, hogy egy szállítóvezeték szakadás is felróható lehetne a
szállítónak, mert nála keletkezett. A cél ezen rendelkezéssel a ténylegesen hibás korlátozási döntés
szankcionálása.
a 167. §-168. §-hoz
[Get. 98. §]
Nyelvtani és értelmezési pontosítás.
a 169. §-hoz
[Get. 99. §]
A szigetüzem és részleges szigetüzem szabályozása hiányzott, a rendelkezés ezt hivatott pótolni.
178
a 170. §-171. §-hoz
[Get. 100. §-101. §]
Értelmezési pontosítások a Get alkalmazása során jelentkező ellenmondások megszüntetése és a
Get könnyebb alkalmazhatósága érdekében, valamint szükséges felhatalmazás adása a leolvasás
gyakoriságának részletezésére.
Hiányzott továbbá a rendelkezés a bizonyos adatok díjmentes hozzáféréséről.
a 172. §-178. §hoz
[Get. 103-108. §]
E §-ok az árszabályozás és árfelügyelet módosult szabályait rögzítik. Az irányelv új alapokra
helyezi a rendszerhasználati díjak megállapítását, azt egyértelműen a szabályozó hatóság (Hivatal)
feladatának rendeli.
Az irányelvvel való harmonizáció okán tehát a rendszerhasználati és a csatlakozási díjak
tekintetében a konkrét ármegállapítás a Hivatal hatáskörébe kerül, míg az ármeghatározás, az
árszabályozás keretszabályait, valamint az áralkalmazás általános szabályait miniszteri rendelet
fogja tartalmazni.
Az elmúlt idők gyakorlata - miszerint a kereskedő jogosult volt a kereskedelmi és a
rendszerhasználati szerződések összevont kezelésére - azt bizonyította, hogy a kereskedők
szerződései a földgáz árát és a rendszerhasználati díjat összemosták, illetve számlázásaik során egy
tételként tüntették fel a számlán, amely megnehezítette az árak összehasonlíthatóságát.
A fenti ármegállapítást érintő koncepcionális újítás mellett a javaslat pontosításokat is tartalmaz:
-	annak kimondását, hogy a rendszerhasználati díjak megfizetése a rendszerhasználók
kötelezettsége, és hogy a rendszerhasználati díj a felhasználók számára is hatósági ár;
-	tekintettel arra, hogy a rendszerüzemeltetők alaptevékenységéhez kapcsolódó díjak
megállapítása a Hivatal hatáskörébe kerül, indokolt, hogy a résztevékenységek díjainak
megállapítása is a Hivatal hatáskörébe kerüljön.
a 179. §-hoz
[Get. 111. §]
Pontosítás arra tekintettel, hogy a rendszerhasználó fogalom nem terjed ki a felhasználóra, ha annak
nincs kapacitáslekötési szerződése, így szükséges a felhasználó külön megjelenítése annak
érdekében, hogy egyértelmű legyen, hogy a földgázelosztási szabályzat rá vonatkozóan is tartalmaz
előírásokat.
a 180. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás is, és a tervezett módosítás is több esetben kötelezi az
engedélyest információknak, adatoknak a honlapján történő közzétételére, szükséges a honlap
fenntartási kötelezettséget is törvényi szinten rögzíteni. Tekintettel arra, hogy az engedélyeseknek
jelenleg is van honlapja, így ez rendelkezés a gyakorlatban többletterhet nem jelent.
179
a 181. §-hoz
[Get. 112. §]
A javaslat bevezeti a földgáz-kereskedelmi szabályzat fogalmát, amely a földgázkereskedők és a
felhasználók közötti jogviszony lényeges szabályait tartalmazza.
A jelenlegi szabályozás nem tartalmaz rendelkezéseket a kereskedelmi tevékenységre, csak az
egyetemes szolgáltatókéra, ugyanakkor bizonyos alaprendelkezéseket a fogyasztók és a kereskedők
viszonyának rendezése érdekében a kereskedőre is meg kell állapítani.
A szabályozás a javaslat szerint három lépcsős lesz:
Az első tartalmazná a kereskedőkre vonatkozó alapszabályokat. (Például azt, hogy a kereskedő
biztosítja a felhasználó részére a gázellátáshoz szükséges földgázbeszerzést, földgáztárolást,
földgázszállítást, földgázelosztást és kereskedelmi kiszolgálást, és ennek érdekében szerződést köt a
gáz beszerzéséről, szállításáról, tárolásáról és elosztásáról a megfelelő engedélyesekkel.) Az
általános szabályok között szerepelnének még - felsorolás szintjén - a felek kötelezettségei is.
A második lépcsőben az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó kereskedőkre
vonatkozó részletesebb szabályok kerülnek megfogalmazásra.
A harmadik - legrészletesebb szabályozás - az egyetemes szolgáltatókra fog vonatkozni.
Ez a lépcsőzetes felépítés jelenik meg a javaslat egyéb rendelkezései esetén - így az
ügyfélszolgálatokra vonatkozó rendelkezéseknél - is.
a 182. §-hoz
[Get. 114. §]
A szállítási rendszerüzemeltető fogalmának bevezetése miatt indokolt új engedélytípusok
bevezetése is.
Az egyik ilyen új engedély a szállítási rendszerüzemeltetési engedély, amely magában foglalja a
korábbi földgázszállítási és rendszerirányítási engedélyeket (villamos energia területén hatályos
szabályozáshoz hasonlóan).
A tevékenységek végzésére a javaslat egységesen határozatlan időtartamú engedélyeket vezet be.
a 183. §-hoz
[Get. 114/A. §]
Az elektronikus ügyintézés szabályairól történő rendelkezések előírása. A javaslat a Ket.
előírásaival összhangban bizonyos eljárásoknál kötelezővé teszi az elektronikus eljárás
alkalmazását.
A Ket. lehetővé teszi, a Get. pedig kötelezően előírja az elektronikus úton történő kapcsolattartást.
Ezen eljárás alkalmazása indokolt a nagyobb számban előforduló, automatizálható engedélyek
esetében.
180
a 184. §-hoz
[Get. 117. §]
A szállítási rendszerüzemeltető fogalmának bevezetése miatt indokolt új engedélytípusok
bevezetése is.
A szállítási rendszerüzemeltetési engedély magában foglalja a korábbi földgázszállítási és
rendszerirányítási engedélyeket (a villamos energia területén hatályos szabályozáshoz hasonlóan).
a 185. §-186. §-hoz
[Get. 119. §-119/A. §]
A jogsértés esetén alkalmazható szankciórendszer kiegészítése indokolt a gyakorlati tapasztalatok
alapján.
Az irányelvi szabályozás alapján [Irányelv bevezetés (61); 41. cikk (1) d, (2), 42. cikk (5)
bekezdése] pontosításra kerül, hogy mely esetekben lehet a felsorolt szankciókat alkalmazni.
A korábbi (2) bekezdés pontosítása azért indokolt, mert a jogkövetkezményeket valamennyi
engedélyesre, így a földgázkereskedőkre is szükséges kiterjeszteni.
Nevesítésre kerül az engedély nélküli tevékenység szankcionálása is.
Megjelenítésre kerül az 2009/73/EK irányelv alapján az ún. szankciós kijelölés is, arra az esetre, ha
a szállítási rendszerüzemeltető tartósan nem tesz eleget jogszabályokban és uniós jogi aktusokban
meghatározott kötelezettségeinek, vagy jogkövetkezmények alkalmazása nem vezetett eredményre,
valamint ha a 119. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti jogkövetkezmények alapjául szolgáló
határozat bírósági felülvizsgálata esetén a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság a Hivatal
határozatát helybenhagyta vagy a Hivatal határozatának megtámadására rendelkezésre álló idő
eredménytelenül telt el. A szankciós kijelölés esetén a Hivatal kötelezi a szállítóvezeték
tulajdonosát az eszközeinek átadására, a kijelölt rendszerüzemeltetőt pedig a feladat ellátására.
a 187. §-hoz
[Get. 120/A. §-121/I. §]
Az irányelv legjelentősebb újítása az ún. szétválasztási szabályok az előzőekhez képest sokkal
bővebb kifejtése.
Az irányelv akként rendelkezik, hogy ha 2009. szeptember 3-án az átviteli rendszerben tulajdonnal
rendelkező vállalkozás vertikálisan integrált vállalkozás része, a tagállamoknak lehetőséget kell
adni a tulajdonjogi szétválasztás, valamint az ellátási és termelési érdekektől független
rendszerüzemeltető létrehozása vagy a független szállítási rendszerüzemeltető közötti választásra.
Független szállítási rendszerüzemeltetőre vonatkozó követelményeknek való megfelelés [Get.
121/B-121/G. §]
A független szállítási rendszerüzemeltetőről szóló követelmények révén történő tényleges
szétválasztás egyrészt egy szervezési intézkedésekből és a szállítási rendszerüzemeltető
irányításával kapcsolatos intézkedésekből álló pilléren, másrészt egy olyan beruházási
intézkedésekből álló pilléren nyugszik, amelyek az új termelési kapacitásokat regionális
együttműködés útján kötik a hálózati és piaci integrációhoz.
181
Az első pillér a belső vállalati szervezet és irányítás függetlenségének biztosítása, amely garantálja
TSO függetlenségét, egyrészt azzal, hogy előírja, hogy a TSO-nak az anyavállalattól tisztán
elkülöníthető, az átviteli tevékenységéhez szükséges vagyoni, humán és pénzügyi erőforrással kell
rendelkeznie. (megfelelő vagyon legyen a tulajdonában, a személyzetnek a TSO legyen a
munkáltatója, és álljon rendelkezésére beruházásaihoz megfelelő pénzeszköz), másrészt azzal,
hogy garantálja a menedzsment (a vezérigazgató, az igazgatósági tagok és a felügyelő bizottsági
tagok) teljes függetlenségét.
A szállítási rendszerüzemeltető függetlenségét többek között ún. türelmi időszak révén is biztosítani
kell, amelynek során a vertikálisan integrált vállalkozásban nem gyakorolnak olyan vezetői vagy
más hasonló tevékenységet, amelynek keretében ugyanahhoz az információhoz lehet hozzájutni,
mint amelyekhez a vezetői beosztásokban lehetett volna.
A második pillér a hálózati beruházásokon, a piaci integráción és új erőművek csatlakozásának
biztosításán alapul.
A hatékony hálózati beruházások biztosítása érdekében a TSO-knak 10 éves hálózat fejlesztési
tervet kell készíteniük, amely a piaci szereplők számára befektetéseikhez többlet információt nyújt,
ugyanakkor garantálja az ellátásbiztonságot és a rendszer megfelelőségét.
A fenti szabályok betartása érdekében a javaslat szerint a TSO-knak ún. „megfelelőségi programot”
(compliance programme) kell kidolgozniuk a diszkriminációmentes, termelőktől, szolgáltatóktól
való független piaci magatartás biztosítására. A megfelelési programot a szabályozó hatóság hagyja
jóvá, megfelelő végrehajtását a gyakorlatban pedig a „megfelelésért felelős tisztviselő” (compliance
officer) felügyeli.
Teljes tulajdonosi szétválasztás TGet. 121/H. §]
A tulajdonjogi szétválasztás értelmében a tagállamoktól meg kell követelni, hogy biztosítsák, hogy
a)	minden olyan vállalkozás, amelynek tulajdonában a szállítási rendszer van szállításirendszer-
üzemeltetőként működjön;
b)	ugyanazon személyek ne legyenek jogosultak:
•	közvetlenül vagy közvetve irányítást gyakorolni egy termelési vagy ellátási feladatot
betöltő vállalkozás felett, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot
gyakorolni egy szállításirendszer-üzemeltető vagy szállítási rendszer felett, vagy
•	fordított viszonylatban is, a szállítási rendszer vagy a szállításirendszer-üzemeltető
irányításában való részvételnek eleve ki kell zárnia a termelési vagy ellátási
vállalkozás irányításának vagy az azokra vonatkozó joggyakorlásnak a lehetőségét.
c)	ugyanazon személyek ne legyenek jogosultak kinevezni egy szállításirendszer-üzemeltető vagy
szállítási rendszer felügyelőbizottsága, igazgatási testülete vagy a vállalkozást jogilag képviselő
testület tagjait, és közvetlenül vagy közvetve irányítást vagy bármely jogot gyakorolni egy termelési
vagy ellátási feladatot betöltő vállalkozás felett; (ilyen jog különösen: szavazati jog; a
felügyelőbizottság, az igazgatási testület vagy a vállalkozást jogilag képviselő testület tagjainak
kinevezésére vonatkozó jogkör; vagy többségi részesedéssel való rendelkezés);
valamint
182
d)	ugyanazon személy ne lehessen tagja egyfelől egy termelési vagy ellátási feladatot betöltő
vállalkozásnak, és másfelől egy szállítási rendszerüzemeltetőben vagy szállítási rendszerben
tulajdonnal rendelkező társaságnak is a felügyelőbizottságában, igazgatási testületében vagy a
vállalkozást jogilag képviselő testületében.
•	Ezeken a korlátokon belül a termelési vagy ellátási vállalakozás részére lehetővé kell
tenni, hogy kisebbségi részesedéssel rendelkezzen egy szállítási
rendszerüzemeltetőben vagy a szállítási rendszerben.
•	Lehetőség van arra is, hogy két különálló állami szerv végezze egyfelől a termelési
és ellátási tevékenységeket, másfelől a szállítási tevékenységek ellenőrzését, (bár a
tulajdonos az állam marad).
Független rendszerüzemeltető kijelölése [Get. 121/I. §1
A tagállamok dönthetnek úgy, hogy a szállításirendszer-tulajdonos javaslatára független
rendszerüzemeltetőt jelölnek ki, amely megfelel a 9. cikk (1) b) c) d) pont szerinti
követelményeknek és rendelkezik megfelelő pénzügyi, műszaki és humán erőforrással.
Az ilyen kijelölést a Bizottságnak jóvá kell hagynia.
Ez az opció lehetővé teszi, hogy a vertikálisan integrált társaságok megtartsák a hálózati vagyon
tulajdonjogát, de megköveteli, hogy az energiaszállítási hálózatot magát egy független
rendszerüzemeltető irányítsa, azaz egy a vertikálisan integrált társaságoktól teljesen különálló
vállalkozás vagy személy lássa el az összes hálózatüzemeltetési funkciót. A szállítási hálózatot egy
független rendszerüzemeltető menedzselné, és hozná meg a beruházási és más stratégiai döntéseket.
a 188. §-189. §-hoz
[Get. 122. §-123. §]
Az egyes cégjogi eseményekre vonatkozó közös szabályok, valamint a befolyásszerzésre vonatkozó
rendelkezéseknek a jogalkalmazás során szükségessé vált pontosításai.
a 190. §-hoz
[Get. 124. §]
Az irányelv szétválasztási szabályai miatt szükségessé váló rendelkezés, amely a kiszervezés során
megvalósítandó követelményeket tartalmazza, valamint pontosítás annak érdekében, hogy
egyértelművé váljon, hogy a Hivatal határozatában foglaltaknak is eleget kell tennie az
engedélyesnek.
a 191. §-192. §-hoz
[Get. 125. §-125/A. §]
Az irányelv bevezetés (24); és 16. cikk (1) (2) alapján az üzleti szempontból érzékeny információk
kezelésére vonatkozó szabályok megfogalmazását, valamint az irányelv 10. cikk (7) alapján a
szállítási rendszerüzemeltető tanúsításának érdekében szükséges információ-adási kötelezettség
előírását tartalmazza a §.
Figyelemmel a fogyasztóvédelmi hatóság lakossági fogyasztói panaszok elbírálására vonatkozó
hatáskörére, indokolt az adatok átadását részükre is biztosítani. A hatósági ellenőrzési feladatok
183
összehangolása és azok elvégzése érdekében adatcserét szükséges megvalósítani a Hivatal és a
vámhatóság között, amely megalapozását jelenti a fenti módosítás. Az irányelv 1. melléklet 1. h)
pontja szerint a felhasználó kifejezett kérésére a fogyasztási adatai átadhatók más kereskedőnek
például kereskedőváltás előtti ajánlatkérés érdekében.
a 193. §-196. §-hoz
[Get. 125/B. §-127/A. §]
Az irányelvi követelményeknek (39-41. cikk) eleget téve kijelölésre kerül a nemzeti szabályozó
hatóság, egyidejűleg az irányelvből következő feladatai és tevékenysége is kiegészítésre kerül.
a 197. §-hoz
[Get. 128. §-128/A. §]
Az irányelv [10. cikk (5)-(8)] értelmében a Hivatal ellenőrzi, hogy a szállítási rendszerüzemeltető
megfelel-e a szétválasztási követelményeknek. Ehhez az irányelv részletes szabályrendszert ír le,
amely során meghatározásra kerülnek az eljárási határidők mellett a Bizottság tájékoztatására
vonatkozó szabályok is. A rendelkezések az irányelv által előírt eljárást implementálja a magyar
jogrendszerbe.
a 198. §-hoz
[Get. 129. §]
A Hivatal eljárására vonatkozó szabályok pontosítása az irányelvek által előírt határidő-változások
következtében.
a 199. §-hoz
[Get. 130. §]
Az Irányelv 43. cikk és a 713/2009/EK rendelet alapján a Hivatal együttműködésére vonatkozó
szabályok pontosítására és kiegészítésére van szükség az Ügynökség, a külföldi szabályozó
hatóságok, az Európai Unió szerveivel szükséges kapcsolat együttműködés érdekében.
Az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége európai szinten kiegészítené a nemzeti
szabályozó hatóságok által nemzeti szinten ellátott szabályozási feladatokat. Fő feladatai:
-	a nemzeti szabályozó hatóságok együttműködését szolgáló keret biztosítása,
-	az átviteli illetve a szállítási rendszerüzemeltető együttműködésének hatósági felügyelete,
-	határon átnyúló infrastruktúrákhoz való hozzáférésre és az üzemeltetés biztonságára
vonatkozó feltételekkel kapcsolatos egyedi határozat,
-	általános tanácsadói szerep.
Az Ügynökséggel való részletes együttműködés szabályait a Vet. tartalmazza.
a 200. §-201. §-hoz
[Get. 132. §-133. §]
Felhatalmazó rendelkezések pontosítása a törvénymódosítások miatt.
184
a 202. §-209. §-hoz
[Get. 134.§-143. §]
Átmeneti rendelkezések pontosítása.
a 211. §-hoz
[Get. 159. §]
Az Európai Unió jogának való megfelelés pontosítása.
a 212. §-213. §-hoz
Szövegpontosító módosítások.
a 214. §-hoz
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatályos rendelkezései teljes mértékig
megvalósítják a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének
létrehozásáról szóló 2009. június 25-i 2009/71/EURAT0M tanácsi irányelvnek való megfelelést,
amelyre tekintettel a törvénybe kizárólag a jogharmonizációs záradék beillesztése szükséges. E
módosítás a jogharmonizációs záradék törvénybe való beépítését szolgálja.
a 215. §-hoz
A villamos energiát hővel kapcsoltan termelő - ezáltal egyidejűleg távhőtermelőnek minősülő -
erőművek esetében biztosítja a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerint a Hivatal hatáskörébe
tartozó engedélyezési eljárások, valamint az ugyanezen erőműre a VET-ben előírt - a távhő-
engedélyezéstől eltérő szempontokat vizsgáló - engedélyezési eljárások egy eljárásban történő
lefolytatását, a két tevékenységi körre egy engedély kiadását. A módosítás ezáltal az érintettek
adminisztrációs terheinek csökkentését és a hatékonyabb hatósági eljárást célozza.
a 216. §-hoz
A § a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 3. §-át módosítja oly módon, hogy a Hivatalt is
felveszi a hivatalos statisztikai szolgálathoz tartozó szervek körébe. A módosítás kiemelt célja, hogy
megalapozza a hatékonyabb és pontosabb energiastatisztikai rendszer kialakítását, amely támogatja
a Kormány energiapolitikai döntéseinek számszaki megalapozását.
a 217. §-hoz
A § a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvénybe jogharmonizációs záradékot
illeszt be, deklarálva a 2006/21/EK irányelvnek való megfelelést.
a 218-219. §-hoz
A vámhatóság javasolta a közösségi vámjogról szóló 2003. évi CXXVI. törvényt a vámtitok
vonatkozásában módosítani, amely módosítás lehetővé tenné a MEH részére a vámtitoknak
minősülő adatok átadását, melyek kontrolladatként használhatóak a hivatali adatfeldolgozás során.
185