﻿Érkezett: 2010 DEC 1 7.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2010.	évi... törvény
egyes agrártárgyú törvények módosításáról
l.§
A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek vonatkozásában a beszállítókkal
szemben alkalmazott tisztességtelen forgalmazói magatartás tilalmáról szóló 2009. évi
XCV. törvény (a továbbiakban: Tfmtv.) 2. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„a) beszállító: olyan - mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket termelő,
feldolgozó, illetve külön jogszabály szerint termelői szervezetnek, illetve termelői
csoportnak minősülő, valamint ezek kizárólagos irányítása alá tartozó - jogi személy, jogi
személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéb gazdálkodó szervezet, illetve természetes
személy, amely a kereskedőnek értékesíti a megtermelt, illetve feldolgozott terméket;”
2-§
(1)	A Tfmtv. 3. §-a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
,,c) a kereskedő üzleti érdekeit szolgáló költségek - így különösen üzletlétesítéssel,
üzemeltetéssel, működéssel, a terméknek a kereskedő által igénybe vett logisztikai
egységből másik logisztikai egységbe vagy az üzletbe történő szállítással összefüggő
költségek - részben vagy egészben történő áthárítása a beszállítóra a kereskedő részéről
vagy harmadik közreműködő szereplő igénybevételével történő módon;”
(2)	A Tfmtv. 3. §-a (2) bekezdésének f) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
,f) a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott árengedményhez az
árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának időtartamánál hosszabb időtartamra,
valamint mennyiségénél nagyobb mennyiségre vonatkozó — akár részleges mértékű —
beszállítói hozzájárulás kikötése, vagy a kereskedő által a végső fogyasztónak nyújtott
árengedménynél nagyobb mértékű beszállítói hozzájárulás kikötése, továbbá a (2a)
bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása;”
(3)	A Tfmtv. 3. §-ának (2) bekezdése h) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
,,h) a termék ellenértékének - hibás teljesítés esetének kivételével - a beszállító
részére a terméknek a kereskedő vagy javára eljáró más személy általi birtokba vételét
(átvételét) követő harminc napon túli kifizetése, amennyiben a beszállító a számlát az
átvételt követő tizenöt napon belül a kereskedő rendelkezésére bocsátja, továbbá a (2b)
bekezdésében foglalt rendelkezés be nem tartása;”
(4)	A Tfmtv. 3. §-ának (2) bekezdése a következő q) és r) ponttal egészül ki:
[Tisztességtelen forgalmazói magatartásnak minősül]
,,q) a terméknek — az árukészletnek a kereskedő tevékenységének beszüntetése
vagy profilváltás miatt történő legfeljebb tizenöt napos és a mezőgazdasági igazgatási
szervnek előzetesen bejelentett kiárusítása, valamint nem teljes értékű termék kiárusítása
esetének kivételével - a beszállító által számlázott átadási ára, illetve a kereskedő általi
saját előállítás esetén önköltségi ára alatt történő forgalmazása a kereskedő által a végső
fogyasztó felé;
r) a kereskedő által forgalmazott termékmennyiség alapján érvényesíthető
árkedvezmény, jutalék vagy díj — bármilyen jogcímen történő — felszámítása a beszállító
felé, a kereskedőt a forgalmazott termékmennyiség növelésére ösztönző - a felek által
megállapított valamely korábbi időszakban elért vagy becsült mértékhez képesti
többletértékesítés alapján megállapított, a termék kereskedelmi forgalmának
tulajdonságaival összefüggő, arányos mértékű - utólagos árkedvezmény kivételével.”
(5)	A Tmftv. 3. §-a a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A kereskedő által a beszállító hozzájárulásával a végső fogyasztónak nyújtott
árengedmény fogyasztó irányába történő nyújtásának végső időpontjától számított
harminc napon belül a kereskedőnek a nyújtott árengedményről és az azzal érintett
termékmennyiségről el kell számolnia a beszállító felé.
(2b) A kereskedő számlakompenzáció érvényesítése esetén annak tényéről az
érvényesítés napjától számított tizenöt napon belül értesíti a beszállítót. A beszállító
számlakiállítása az átvételt követően nem korlátozható, feltételhez nem köthető. A hibás
számlát a kereskedőnek a kézhezvételtől számított öt napon belül kell visszaküldenie a
beszállítónak.”
(6)	A Tfmtv. 3. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az (5) bekezdés szerinti üzletszabályzatnak tartalmaznia kell a beszállító által
a kereskedőtől igénybe vehető szolgáltatások tartalmát, azok nyújtásának feltételeit, a
szolgáltatásért fizetendő legmagasabb díjat és annak elszámolásnál alkalmazandó
számítás módját, továbbá a kereskedő beszállítóinak körébe való bekerülés és az onnan
való kikerülés feltételeit.”
3.§
A szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény (a
továbbiakban: Btv.) 43. §-a (1) bekezdésének a „szőlőültetvényen engedély nélkül
fajtaváltást vagy borszőlőültetvényen engedély nélkül a 7. § (1) bekezdése szerinti pótlást
(e §, valamint a 43/A-43/C. § vonatkozásában a továbbiakban: pótlás)” szövegrésze
helyébe az „engedély nélküli telepítést” szövegrész, 43. §-a (4) bekezdésének az
„akadálya nincs” szövegrész helyébe az „akadálya nincs - és új ültetvény telepítése esetén
a hegyközség által kiadott hatósági bizonyítvány alapján vagy a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett újratelepítési jog-nyilvántartás szerint
igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített
és a joggal továbbra is rendelkezik szövegrész, 43. §-a (5) bekezdésének az
„amennyiben a kérelem az előírt követelményeknek megfelel” szövegrész helyébe a „ha a
kérelem az előírt követelményeknek megfelel és új ültetvény telepítése esetén a
hegyközség által kiadott hatósági bizonyítvány alapján vagy a mezőgazdasági és
vidékfejlesztési támogatási szerv által vezetett újratelepítési jog-nyilvántartás szerint
igazolható, hogy a telepítő a szükséges mennyiségű újratelepítési jog birtokában telepített
és a joggal továbbra is rendelkezik” szövegrész, 43. §-a (l)-(4) bekezdésének „fajtaváltást
vagy pótlást” szövegrészei helyébe „telepítést” szövegrész, 43. §-a (5) bekezdésének a
„már megkezdték” szövegrésze helyébe a „már megkezdték, illetve elvégezték”
szövegrész, 43/C. §-a (1) és (2) bekezdésének a „fajtaváltást, pótlást” szövegrésze helyébe
a „telepítést” szövegrész lép.
4.§
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény 9. §-ának a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A törvény, valamint a törvény végrehajtására kiadott jogszabályok
alkalmazásában:]
„a) beruházás: az ügyfél által eszközölt, a számvitelről szóló törvény és a személyi
jövedelemadóról szóló törvény által befektetett eszközként aktiválhatónak minősített
ráfordítások összessége, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról
szóló 2009. évi XXXVII. törvény 71. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megfogalmazott
tevékenységek és az erdő faállományának minőségi javítását szolgáló törzsalakító nyesés.
A társasági tulajdon, illetőleg szavazati jog megszerzésére fordított összeg csak abban az
esetben minősül beruházásnak, ha a támogatás igénybevételi feltételeit megállapító
jogszabály ezt kifejezetten lehetővé teszi;”
5.§
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény 17. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletekről és az azokon fennálló
jogok jogosultjairól az NFA az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban
meghatározottak szerint naprakész vagyonnyilvántartást vezet, amely tartalmazza
a)	a jogosultak adatai körében a haszonbérlő, vagyonkezelő, erdőgazdálkodó, és a
18. § (5) bekezdése szerint megbízott személy nevét (megnevezését), lakcímét
(székhelyét, telephelyét),
b)	a hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot.
(2)	Az NFA az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatokat a jogosultnak
az NFA-val való jogviszonya fennállásáig kezelheti.
(3)	A vagyonnyilvántartásban elkülönülten kell nyilvántartani a jövedelmező
mezőgazdasági művelésre nem alkalmas (különösen belvizes, szikes) földrészleteket.”
6.§
(1)	E törvény - a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltéréssel - a kihirdetését
követő 8. napon lép hatályba.
(2)	Az 1-2. § 2011. február 1-jén lép hatályba azzal, hogy a Tfmtv. e törvény 1-2.
§-ával megállapított rendelkezéseit a hatálybalépést követően esedékes szerződéses
szolgáltatásokra kell alkalmazni.
(3)	A 3. § e törvény kihirdetését követő 10. napon lép hatályba, rendelkezéseit a
folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell azzal, hogy a Btv. e törvény 3. §-a alapján
megállapított rendelkezései szerint bírság kiszabására csak e törvény hatályba lépését
követő 45. napon túl elkövetett jogsértések esetén van lehetőség.
(4)	Hatályát veszti az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvény 29. §-a.
(5)	Hatályát veszti a Btv. 43/A. §-ának (4) bekezdése.
INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
Pontosítja a beszállító fogalmát, a kereskedelmi gyakorlatban ugyanis számos
termelő vagy feldolgozó vállalkozás saját tulajdonban vagy irányítás alatt álló
„kereskedőház”-on keresztül végzi a termék forgalmazását, melyekre vonatkozóan
indokolt a törvény védelmének kiterjesztése.
a 2. §-hoz
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján egyes tényállások pontosítása és
egyértelművé tétele szükséges. Ennek keretében a logisztikai díj vagy hozzájárulás, a fix
bonusz a tiltott magatartások közé kerül, az akciós értékesítés esetében egyértelműen
meghatározásra kerül, hogy a beszállítói hozzájárulásnak nemcsak időben, hanem
mennyiségben is egyeznie kell a végső fogyasztónak nyújtott akció mértékével,
egyértelműsítésre kerül, hogy a fizetési határidő számításának kezdő időpontját a
leszállítástól kell számítani, valamint a beszerzési ár alatti értékesítés tilalmáról szóló
rendelkezések — kiegészítve a saját előállítás esetén az önköltségi ár alatti értékesítés
tilalmával - az agrárpiaci rendtartásról szóló 2003. évi XVI. törvényből átkerülnek e
törvény rendelkezései közé az egységes jogalkalmazási gyakorlat biztosítása érdekében.
Pontos szabályokat határoz meg a felek együttműködése vonatkozásában az akciók
végén történő elszámolás esetére. Tekintettel arra, hogy a 3. § (2) bekezdésének./) pontját
érintő módosítás következtében a beszállító által a kereskedőnek időlegesen nyújtott
árengedményt az ezzel érintett termékmennyiség vonatkozásában is közvetíteni kell a
végső fogyasztó részére, így a feleknek az akciós időszak lezárultával el kell számolni
egymással: amennyiben a kereskedő nem adta el valamennyi akciósan szállított terméket,
a különbözetet a nem akciós áron kell megfizetnie a beszállítónak, ha pedig többet adott
el az adott termékből, mint amennyit a beszállító akciósan szállított - és a felek közti
szerződéses jogviszony erről kifejezetten így rendelkezik — a beszállítónak kell a
termékkülönbözetre nézve alacsonyabb szállítási árat számlázni. A rendelkezés
egyértelműsíti továbbá, hogy a számlakompenzációt tizenöt napon belül jelezni kell a
beszállító felé, a beszállító számlakiállítása nem köthető az átvételen felül további
feltételhez (például teljesítésigazoláshoz), valamint ha a kereskedő hibás számlát kapott,
úgy azt öt napon belül jeleznie kell a beszállítónak.
a 3. §-hoz
A Btv. rendelkezéseinek pontatlansága miatt, ha az ügyfél rendelkezik
újratelepítési joggal, azonban telepítési engedélyt nem kért a telepítési munkálatok
megkezdése előtt, a hatóságnak a jogsértés kapcsán csak a telepített szőlő kivágásának
elrendelésére van lehetősége. A közérdek azonban amellett szól, hogy a kivágás helyett
alternatív szankcióval (bírsággal) illesse a hatóság a jogsértőt, azonban a már telepített
szőlő ne vesszen kárba.
a 4. §-hoz
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és
egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII.
törvény 9. § a) pontjában meghatározott beruházás fogalmának módosítása is szükséges
figyelemmel arra, hogy a javasolt kiegészítés lehetővé tenné, hogy egyes
munkahelyteremtési célú erdészeti munkálatokat a beruházás fogalomkörbe vonjunk.
Ezzel a kiegészítéssel lehetővé válna, hogy e tevékenységeket közösségi forrásból
támogassuk.
az 5. §-hoz
A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban:
Nfatv.) 32. § (1) bekezdés a) pontja szerint felhatalmazást kap a Kormány, hogy
rendeletben állapítsa meg a Nemzeti Földalap (a továbbiakban: NFA)
vagyonnyilvántartásának szabályait. A vagyonnyilvántartás vezetéséhez szükség van
egyes személyes adatok, így az NFA-val szerződéses jogviszonyban álló személyek
(haszonbérlő, vagyonkezelő, erdőgazdálkodó) nevének (megnevezésének), lakcímének
(székhelyének, telephelyének) kezelésére annak érdekében, hogy a vagyonnyilvántartás
teljes és naprakész legyen. Az Nfatv. nem tartalmazza a természetes személyek személyes
adatainak kezelésére vonatkozó - a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 3. §-a szerinti - felhatalmazást. A javaslat
ezért kiegészíti az Nfatv-t a személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéssel, amely
meghatározza a vagyonnyilvántartásban kezelhető adatok körét és az adatkezelés
időtartamát, ezáltal megteremti az adatkezelés törvényes jogalapját.
a 6. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés, valamint a beszerzési ár alatti értékesítéssel
kapcsolatos rendelkezések inkorporálása kapcsán szükséges hatályon kívül helyezés. A
törvénymódosítást a hatálybalépést követően esedékes szerződéses szolgáltatásokra kell
alkalmazni, figyelemmel arra, hogy a kereskedelmi szektorra kivetett válságadónak a
másodlagos kondíciók elemeibe való beépítését, és ezáltal a beszállítókra történő
áthárítását ilyen módon képes megakadályozni. A kereskedelmi szektorra kivetett
válságadó bevezetése olyan lényeges változásnak tekinthető, amely alkotmányosan
megalapozza azt, hogy a már létrejött szerződésekre is kiterjedjen a Javaslatban
megállapított szabályozás alkalmazásának kötelezettsége azon szolgáltatások
tekintetében, amelyek teljesítésére még nem került sor.
A Btv. módosítása során a hatályba lépésnek lehetővé kell tennie, hogy a kivágási
kötelezettség alól a folyamatban levő eljárások ügyfelei is mentesülhessenek azzal, hogy
bírság kiszabására csak a jövőben elkövetett cselekmények esetén kerülhet sor.
Budapest, 2010. december 17.
Font Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László úr
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a
alapján az „egyes agrártárgyú törvények módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2010. december 17.
Font Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség