﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2099. számú törvényjavaslat
az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló
2006. évi XCVII. törvény módosításáról
Előadó: dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
Budapest, 2010. december
2011. évi .... törvény
az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló
2006. évi XCVII. törvény módosításáról
1. §
Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény (a
továbbiakban: Ekt.) preambuluma helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az Országgyűlés az egészségügyi szakmák gyakorlóinak szakmai önkormányzathoz való
jogát elismerve, annak érdekében, hogy az orvosok, a gyógyszerészek és az egészségügyi
szakdolgozók
-	közvetlenül és az általuk választott testületek, tisztségviselők útján, demokratikusan - a
törvény által meghatározott keretek között - önállóan intézzék szakmai ügyeiket,
-	meghatározzák és a közérdekkel összhangban képviseljék szakmai, etikai, gazdasági és
szociális érdekeiket,
-	a Nemzeti Együttműködés Rendszerének keretei között társadalmi súlyuknak, szellemi
tőkéjüknek megfelelő mértékben hozzájáruljanak az egészségpolitika alakításához, az
egészségügyet érintő egyéb döntések meghozatalához, valamint a lakosság egészségügyi
ellátásának javításához
a következő törvényt alkotja:”
2. §
(1)	Az Ekt. 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakmai kamara)
„c) a feladatköre szerinti egészségügyi szakma gyakorlására vonatkozó általános
szakmai magatartási-etikai (a továbbiakban együtt: etikai) szabályokat (a továbbiakban: etikai
kódex) alkot, és az e törvényben meghatározott esetekben a tagjával szemben etikai eljárást
folytat le;”
(2)	Az Ekt. 2. § d) pontjának dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakmai kamara
d)	véleményezési jogot gyakorol)
,,dc) feladatkörének megfelelően a képzés, a szakképzés, a szakmai továbbképzés
követelményszintjének meghatározása, valamint a felvételi és képzési szakmánkénti
keretszámok meghatározása, a szakképesítések hiányszakmának való minősítése
tekintetében,”
(3)	Az Ekt. 2. § d) pontja a következő dd) alponttal egészül ki:
(A szakmai kamara
d)	véleményezési jogot gyakorol)
1
dd) a helyi önkormányzatok területi ellátási felelősségébe tartozó feladatokat ellátó
egészségügyi szolgáltatók és a helyi önkormányzat közötti, az egészségügyi ellátórendszer
fejlesztéséről szóló külön törvény szerinti, egészségügyi szolgáltatás nyújtására irányuló
szerződések tervezete tekintetében.”
(4)	Az Ekt. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakmai kamara)
„k) közzéteszi - a továbbképzési program, a továbbképzés teljesítéséért
megszerezhető pontszám és a továbbképzést szervező megjelölésével - az elfogadott szakmai
továbbképzések jegyzékét, valamint a feladatkörében érintett szakmák tekintetében az
egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) szerinti kötelező
továbbképzések szervezőinek tevékenységét külön jogszabályban foglaltak szerint
rendszeresen minősítheti, a minősítést honlapján közzéteszi, és szükség szerint javaslatot tesz
a továbbképzésre jogosult intézménynek vagy az intézmény szakmai felügyeletét ellátó
szervnek;”
(5)	Az Ekt. 2. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A szakmai kamara)
„m) tagját az e törvényben meghatározott esetekben továbbképzésen való részvételre
kötelezi;”
(6)	Az Ekt. 2. §-a a következő n) és o) ponttal egészül ki:
(A szakmai kamara)
„n) jogszabály vagy az adott szerv tevékenységére irányadó egyéb szabály alapján
vagy felkérésre részt vesz a feladat- és hatáskörét közvetlenül érintő szakmai testületek,
illetőleg bizottságok munkájában;
o) ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek alsó
határaira.”
3. §
Az Ekt. a következő 2/A-2/E. §-sal egészül ki:
„2/A. § (1) A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Orvosi Kamara
véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami,
egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek
orvosképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és vezető állású
orvosainak orvosi diplomához kötött tevékenység végzése körében történő vezetői
kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy - vezetői munkakör esetén -
felmentése során, továbbá a háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok e munkakörben,
munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő foglalkoztatása, illetőleg a
foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében.
2
(2)	A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Gyógyszerészi Kamara
a)	véleményezési jogot gyakorol a szakmai alkalmasság kérdésében az állami,
egészségbiztosítási, illetőleg helyi önkormányzati szervek, valamint az egyetemek
gyógyszerészképzést, szakképzést végző karai, szervezeti egységei magasabb vezető és
vezető állású gyógyszerészeinek gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzése
körében történő vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása, vagy -
vezetői munkakör esetén - felmentése során, továbbá a gyógyszerészek költségvetési szerv
keretében működő intézményi gyógyszertárban történő foglalkoztatása, illetőleg a
foglalkoztatásnak a munkáltató kezdeményezésére történő megszüntetése tekintetében,
b)	szakértőként részt vesz a külön jogszabályban meghatározott esetekben a
gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység végzéséhez szükséges hatósági engedélyek
kiadására irányuló eljárásban.
(3)	A 2. § d) pontjában foglaltakon túlmenően a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara
véleményezési jogot gyakorol
a)	a szakmai alkalmasság tekintetében - az (1) és (2) bekezdésben nem említett -
szakképesítéshez kötött tevékenység körében foglalkoztatott magasabb vezető, vezető állású
egészségügyi szakdolgozó vezetői kinevezése, megbízása, a vezetői megbízás visszavonása,
vagy - vezetői munkakör esetén - felmentése tekintetében,
b)	az egészségügy területén működő egészségügyi szakdolgozói szakterületeken a
szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel tekintetében.
(4)	Az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott véleményezési jogkörében eljárva a szakmai kamara a munkáltatói jogkört
gyakorló személyt tájékoztatja különösen arról, hogy a megbízandó, kinevezendő, vagy a
vezetői megbízással, kinevezéssel már rendelkező egészségügyi dolgozó
a)	rendelkezik-e kamarai tagsággal,
b)	áll-e a vezetői megbízást kizáró etikai büntetés hatálya alatt.
(5)	A szakmai kamara az (1) bekezdésben, a (2) bekezdés a) pontjában és a (3) bekezdés a)
pontjában foglalt esetekben tájékoztatja a munkáltatói jogkör gyakorlóját a szakmai kamara
által ismert, jogszabályon alapuló olyan körülményekről, amelyek kizárhatják vagy
befolyásolhatják a vezetői feladatok kamarai tag által történő ellátását.
2/B. § (1) A szakmai kamara feladatkörében szakértőként véleményezi a külön törvény szerint
működési nyilvántartásba vétel nélkül, meghatározott időtartamra és helyszínre
(munkahelyre) szóló egészségügyi tevékenységre irányuló kérelmeket.
(2)	A szakmai kamara feladatkörében szakértőként véleményezi a külföldi bizonyítvány,
oklevél Magyarországon történő elismerésére irányuló kérelmet, ha az oklevél a külföldi
bizonyítványok és oklevelek elismeréséről szóló külön törvény alapján feltétel nélkül nem
ismerhető el.
(3)	Az (1) és (2) bekezdések szerinti hatósági eljárásokban a szakmai kamara a közigazgatási
hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló külön törvény szerint szakértőként
vesz részt.
(4)	A szakmai kamara véleményezési jogot gyakorol - feladatkörének megfelelően - az
orvosi hivatás gyakorlói, a közvetlen lakossági gyógyszerellátást végzők, illetve az
előzőekben nem említett egészségügyi hivatást gyakorlók és az egészségbiztosítási szerv
3
közötti szerződések általános szerződési feltételei és az egyedi szerződések azonos feltételei
tekintetében.
2/C. § (1) A 2-2/B. §-okban meghatározott véleményezési jogkörök érvényesülése érdekében
a döntés előkészítéséért felelős szerv, illetve személy köteles
a)	a tervezetet véleményezésre olyan módon megküldeni, hogy a szakmai kamarának
véleménye kialakításához megfelelő idő és ismeret álljon rendelkezésre,
b)	a szakmai kamara véleményét az előkészítés során mérlegelni, illetve a döntésre
jogosulttal megismertetni,
c)	az elfogadott döntésről a kamarát tájékoztatni.
(2)	A 2-2/B. §-okban meghatározott véleményezési jogkörét a szakmai kamara a véleményt
kérő által meghatározott határidőn belül gyakorolja, illetve - az (1) bekezdés a) pontjában
foglalt követelményeknek meg nem felelő határidő kitűzése esetén - a határidő lejártát
megelőzően javaslatot tehet annak meghosszabbítására. Ha a szakmai kamara a
rendelkezésére álló határidőn belül véleményezési jogát nem gyakorolja, vagy nem kéri a
véleményezési határidő meghosszabbítását, a döntés előkészítéséért felelős szerv, illetve
személy a szakmai kamara egyetértését vélelmezheti. Nem hosszabbítható meg a szakmai
kamara véleményezési jogának gyakorlására rendelkezésre álló határidő olyan módon, hogy a
meghosszabbítás a döntés meghozatalára jogosult szerv tekintetében a döntéshozatal
jogszabályban előírt eljárási határidejének elmulasztását eredményezze.
(3)	A 2/B. § (4) bekezdése alapján tett véleménye figyelmen kívül hagyása vagy részleges
figyelembevétele esetén ennek okairól a kamarát írásban tájékoztatni kell. A tájékoztatást a
döntés meghozatalára jogosult szerv vagy személy adja meg.
2/D. § (1) A szakmai kamara a 2. § m) pontja szerinti feladatkörében az e §-ban foglalt
feltételek teljesülése esetén, megfelelő határidő kitűzésével továbbképzésre kötelezi a tagját.
(2)	A kamarai tagot továbbképzésre kell kötelezni, ha az egészségügyi dolgozó az
egészségügyi tevékenység végzés során, neki felróható okból súlyos szakmai szabályszegést
követett el, és emiatt a bíróság jogerős ítélettel elmarasztalta, de foglalkozástól eltiltás
büntetést nem alkalmazott.
(3)	Továbbképzésre kell kötelezni a kamarai tagot abban az esetben is, ha az egészségügyi
dolgozót a bíróság jogerősen eltiltotta az egészségügyi szakma körébe tartozó foglalkozásától,
és e büntetéshez fűződő joghátrányok alóli mentesülést követően az egészségügyi dolgozót
első ízben vették fel vagy vették fel újra a kamarába.
(4)	A szakmai kamara a továbbképzésre kötelezést tartalmazó döntést területi szinten, az
alapszabályban meghatározott szerve útján hozza meg. A döntéssel szemben a szakmai
kamara országos elnökségéhez lehet fellebbezni.
2/E. § (1) A szakmai kamara által elrendelt továbbképzésnek tárgya szerint
a)	meg kell felelnie a kamarai tag szakképesítésének, és
b)	a tudomány korszerű színvonalának és az egészségügyi ellátás igényeinek
megfelelően, alkalmasnak kell lennie a szakmai szabályszegéssel érintett szakterületen
végzett egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges ismeretek, készségek fejlesztésére.
4
(2)	A szakmai kamara által e törvény alapján elrendelt továbbképzés teljesítése az
egészségügyi dolgozó működési nyilvántartásának megújításához szükséges feltételek körébe
nem számítható be.
(3)	A szakmai kamara által elrendelt továbbképzés összes, a tagra háruló indokolt költsége
nem haladhatja meg a továbbképzés befejezésekor érvényes, a tagra irányadó garantált
bérminimum, ennek hiányában a kötelező legkisebb munkabér kétszeresét.
(4)	A szakmai kamara által elrendelt kötelező továbbképzés időtartama nem haladhatja meg a
hat hónapot.
(5)	Az elrendelt továbbképzés elvégzését a tag a szakmai kamara területi szervének igazolni
köteles.”
4.	§
(1)	Az Ekt. 6. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott szervek a 10. § (1) bekezdésében megjelölt szervvel
együtt képezik a szakmai kamara országos szervezetét.”
(2)	Az Ekt. 6. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Az országos elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik)
„b) az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a 2. § d) pontjában meghatározott
véleményezési jogkörök gyakorlása, a 2/A. és 2/B. §-ban foglalt jogkörök gyakorlása, a 2/D.
§ (4) bekezdése szerinti fellebbezések elbírálása, továbbá a jogszabályban vagy az
alapszabályban más kamarai szerv feladat- és hatáskörébe nem utalt feladatok ellátása,
hatáskörök gyakorlása,”
5.	§
Az Ekt. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A szakmai kamara etikai kódexét a kamara honlapján elektronikus formában,
nyomtatható, elmenthető és kimásolható formában közzé kell tenni.”
6.	§
Az Ekt. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Az országos képviseleti, illetőleg ügyintéző kamarai szervek vagy azok valamely
tisztségviselőjének kizárólagos hatáskörébe nem tartozó országos kamarai feladatok
irányítására, illetve összehangolására országos ügyviteli feladatokat ellátó szerv (a
továbbiakban: országos hivatal) működik.
5
(2)	Az országos hivatal vezetését az országos elnökséggel munkaviszonyban álló
hivatalvezető látja el. A hivatalvezető felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével
kapcsolatos jogokat az országos elnökség, az egyéb munkáltatói jogokat az elnök gyakorolja.
(3)	A hivatalvezető csak közigazgatási szakvizsgával rendelkező személy lehet. Ettől eltérően
hivatalvezetői feladatokkal olyan felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező személy is
megbízható, aki közigazgatási alapvizsgával rendelkezik, feltéve, hogy a kinevezéstől
számított három éven belül vállalja közigazgatási szakvizsga, vagy a közigazgatási szakvizsga
alóli - teljeskörűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján -
mentesítés megszerzését. A határidő eredménytelen eltelte esetén a hivatalvezető
munkaviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg.
(4)	A hivatalvezető helyettese felett a munkaviszony létesítésével és megszüntetésével
kapcsolatos jogokat az elnök, az egyéb munkáltatói jogokat a hivatalvezető gyakorolja.
(5)	Az országos hivatal foglalkoztatottjai felett a munkáltatói jogokat a hivatalvezető
gyakorolja.
(6)	Az országos hivatal és a hivatalvezető feladatait a jogszabályok keretei között az
alapszabály határozza meg.”
7.	§
Az Ekt. a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A szakmai kamara teljes munkaidőben foglalkoztatott tisztségviselőjének
munkabére és egyéb juttatásai nem haladhatják meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó
bértábla alapján megállapítható legmagasabb összeget a kormánytisztviselők jogállásáról
szóló 2010. évi LVIII. törvényben foglaltak szerint.”
8.	§
Az Ekt. 11. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A (3) bekezdésben meghatározott határidőt az ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja
esetében csak akkor kell alkalmazni, ha a megbízatás megszűnésére és az ügyintéző szerv
megbízatással rendelkező tagjainak számára tekintettel az ügyintéző szerv - valamennyi
tagjának megjelenése esetén - határozatképesen nem hívható össze. Ha e feltétel az ügyintéző
szerv bármely tagja megbízatásának megszűnésére tekintettel utóbb teljesül, az erre okot adó
körülménytől számított 30 napon belül a (3) bekezdés szerinti eljárással - valamennyi be nem
töltött mandátum tekintetében - meg kell tartani a választást.”
9. §
Az Ekt. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Kamarai tisztségviselő a szakmai kamarai szervezetben más tisztséget nem tölthet be,
ügyintéző szerv nem tisztségviselő tagja, továbbá az országos hivatal foglalkoztatottja vagy
hivatalvezető, valamint területi szervezetnek az alapszabály szerinti ügyviteli szervezete
6
vezetője vagy foglalkoztatottja nem lehet. Kamarai tisztségviselő, továbbá etikai bizottság,
valamint etikai kollégium elnöke, tagja nem állhat etikai büntetés hatálya alatt.”
10. §
Az Ekt. a következő 13/A. §-sal egészül ki:
„13/A. § (1) A szakmai kamara tisztségviselőjét a kamarai tevékenységével összefüggésben -
legfeljebb havi munkaideje tíz százalékának megfelelő mértékű - fizetett munkaidő-
kedvezmény illeti meg.
(2)	A kamarai tisztségviselő a kamarai tevékenységével összefüggő munkából való
távolmaradását a munkáltatója számára köteles öt hétre előre írásban bejelenteni.
(3)	A szakmai kamarai tevékenységet teljes munkaidőben végző tisztségviselőt a tisztség
betöltésének időtartamára fizetés nélküli szabadság illeti meg.
(4)	A szakmai kamara tisztségviselőjét a kamarai tevékenységével összefüggésben munkajogi
hátrány nem érheti.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást
a)	országos kamarai tisztségviselő esetében a szakmai kamara országos hivatala az
elnök jóváhagyásával,
b)	az a) pont hatálya alá nem tarozó esetben a szakmai kamara területi elnöke
adja ki.”
11. §
Az Ekt. 14. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
(Nem vehető fel a szakmai kamara tagjai közé)
„d) a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől
számított két évig az, akit a kamarából kizártak.”
12. §
Az Ekt. a következő 14/A. §-sal egészül ki:
„14/A. § (1) Egészségügyi tevékenységet - jogszabályban megállapított egyéb feltételek
mellett - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel csak az végezhet, aki tagja az adott
tevékenység végzésének feltételeként előírt szakképesítés szerint illetékes szakmai
kamarának.
(2)	Kamarai tagság nélkül is végezhető az (1) bekezdésben meghatározott tevékenység, ha azt
olyan személy végzi, aki külön jogszabályban meghatározottak szerint ideiglenes működési
nyilvántartásba vétellel, tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés
alapján jogot szerzett arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül
egészségügyi tevékenységet végezzen Magyarországon.
7
(3)	Aki egészségügyi tevékenységet köztisztviselői vagy kormánytisztviselői (a továbbiakban
együtt: közszolgálati) jogviszony keretében eljárva, nem kizárólag egészségügyi képesítéshez
kötött munkakörben végez, kérheti kamarai tagsága szüneteltetését, vagy - amennyiben
kamarai tagsággal nem rendelkezik - e jogviszonya keretében az egészségügyi tevékenységet
kamarai tagság nélkül is végezheti. Ha a közszolgálati jogviszonyban álló személy további -
nem közszolgálati - jogviszonyban is egészségügyi tevékenységet végez vagy kíván végezni,
e további jogviszonyában az egészségügyi tevékenység végzés feltétele a kamarai tagság. Ez
utóbbi esetben a közszolgálati jogviszony keretében végzett egészségügyi tevékenységgel
összefüggésben valamennyi kamarai tagságból eredő jog és kötelezettség szünetel.
(4)	A (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az, akinek közszolgálati jogviszonyban munkaköri
feladatai körébe tartozik a szakmai kamara véleményezési jogával érintett jogszabály, illetve
egyéb döntés meghozatala vagy érdemi előkészítése, e jogviszonya fennállása alatt kamarai
tagsága e törvény erejénél fogva szünetel.
(5)	Az (1) bekezdésben szereplő rendelkezés nem érinti az egészségügyi dolgozó külön
törvényben meghatározott elsősegély-nyújtási kötelezettségét, valamint a külön jogszabály
szerinti pro família végezhető egészségügyi tevékenység gyakorlásának lehetőségét.”
13.	§
Az Ekt. 16. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a kamarai tag egészségügyi tevékenységének helyét megváltoztatja, és az másik
területi szervezet illetékességi területén van, a tag e változást az illetékességgel rendelkező
szakmai kamara területi szervezetének köteles 15 napon belül írásban bejelenteni. A
bejelentés alapján a tevékenység folytatásának új helye szerint illetékes területi szervezet az
érintettet 15 napon belül tagjai sorába átveszi, és értesíti az átvételről a kamarai
nyilvántartást.”
14.	§
Az Ekt. a következő 19/A. §-sal egészül ki:
„19/A. § (1) A szakmai kamara a tagnyilvántartási adatok körében, a 2. § m) pontjában,
valamint a 2/A. és 2/B. §-ban meghatározott feladatai ellátása céljából kezeli
a)	az Eütv. alapján az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartása körébe tartozó
adatokat,
b)	a tag orvosi bélyegzőjének számát, ha ilyennel rendelkezik,
c)	a tag adóazonosító jelét,
d)	a tag kamarai tagsági jogviszonyból eredő jogával vagy kötelezettségével
összefüggésben keletkezett adatát.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti adatokat a tagsági jogviszony megszűnését követő öt év elteltével
törölni kell.”
15.	§
Az Ekt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
8
„20. § A szakmai kamara etikai vétség gyanúja esetén etikai eljárást folytat le. E törvény
alkalmazásában etikai vétség:
a)	a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexben foglalt szabályok vétkes megszegése,
b)	az alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt
vagy a választott tisztségből eredő kötelezettségnek a vétkes megszegése.”
16.	§
Az Ekt. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Etikai ügyben első fokon a területi szervezet etikai bizottsága jár el.
(2)	A munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati vagy igazságügyi alkalmazotti
jogviszonyban álló (a továbbiakban együtt: foglalkoztatott) kamarai tag által elkövetett etikai
vétség gyanúja esetén a területi szervezet etikai bizottsága a munkáltatót írásban értesíti. A
munkáltató az álláspontjáról, valamint a megtett intézkedéséről a kamarát köteles 30 napon
belül, de legkésőbb - ha annak külön törvény szerint helye van - a fegyelmi eljárás
lefolytatására irányadó határidő lejártát követő 5 napon belül tájékoztatni.
(3)	A munkáltató a (2) bekezdés szerinti kötelezettségétől függetlenül is - az általa tett
intézkedés közlése mellett - köteles a területi szervezetnél működő etikai bizottságot
értesíteni, ha a foglalkoztatott kamarai tag olyan magatartást tanúsít, amely a munkáltató
álláspontja alapján az e törvény szerinti etikai vétséget valósítja meg.”
17.	§
Az Ekt. 22. § (1)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az etikai eljárást az etikai vétség gyanújáról való tudomásszerzés vagy panaszbejelentés
alapján, hivatalból kell megindítani. A 20. § b) pontja szerinti etikai vétség esetén az eljárás
kérelemre is megindítható. Az etikai eljárás megindításáról az eljárás alá vont személyt az
eljárás megindításával egyidejűleg írásban értesíteni kell.
(2)	Nem indítható meg az etikai eljárás, ha a cselekménynek a területi szervezet etikai
bizottságának tudomására jutásától 6 hónap, vagy a cselekmény elkövetése óta 3 év eltelt.
(3)	Ha az etikai vétségnek is minősülő ügyben büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, az
eljárás jogerős befejezésétől számított 3 hónapon belül az etikai eljárás akkor is megindítható,
ha a (2) bekezdésben meghatározott határidő eltelt. A 3 hónapos határidőt a területi szervezet
etikai bizottságának a jogerős határozatról való tudomásszerzésétől kell számítani.
(4)	Az etikai eljárást a (2) bekezdésben meghatározott időpont bekövetkezésén túl is meg kell
indítani, ha annak lefolytatását az egészségügyi dolgozó maga ellen kéri.”
18.	§
Az Ekt. 23. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
9
„23. § (1) A területi szervezet etikai bizottsága az etikai felelősség tárgyában hozott
határozatát közli az etikai eljárás megindítására okot adó panaszt tevővel, valamint a 20. § b)
pontja szerinti etikai vétség esetén a kérelmezővel is.
(2)	Az elsőfokú etikai határozattal szemben a fellebbezést a szakmai kamara országos etikai
bizottságához kell benyújtani. A fellebbezés alapján az országos etikai bizottság folytatja le a
másodfokú etikai eljárást. Az első fokú etikai határozattal szemben az (1) bekezdésben
meghatározott panaszos és a 20. § b) pontja szerinti etikai vétség esetében az eljárás
megindítását kezdeményező is fellebbezhet.
(3)	A másodfokon eljáró országos etikai bizottság a határozatot
a)	az (1) bekezdésben meghatározott panaszossal,
b)	a 20. § b) pontja szerinti etikai vétség esetében eljárás megindítását
kezdeményezővel,
c)	valamint az első fokon eljárt etikai bizottsággal
is közli.
(4)	Az első- és másodfokon eljáró etikai bizottságok eljárásában - amennyiben az adott etikai
bizottságban bizottsági tagként ilyen személy megválasztásra került - az ügy tárgya szerinti
szakterületen jártas tag részt vesz. Ennek hiányában szakértőt kell kirendelni.
(5)	Az etikai eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a közigazgatási hatósági
eljárás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal,
hogy a törvény
a)	hatósági közvetítőre,
b)	eljárási költség viselésére,
c)	költségmentességre,
d)	elektronikus kapcsolattartásra
vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók.”
19.	§
Az Ekt. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) Az első fokú etikai eljárásban a bizonyítási eljárás keretében tárgyalás tartása
kötelező.
(2)	Kizárási okot a fellebbezésre jogosult az eljárás bármely szakaszában bejelenthet. A
kizárási okot az etikai bizottság elnökének, a területi szervezet etikai bizottsága elnökével
szembeni kizárási okot az országos etikai bizottság elnökének, az országos etikai bizottság
elnökével szembeni kizárási okot az országos elnökség elnökének kell bejelenteni, aki döntést
hoz az eljárásból való kizárás tárgyában.
(3)	A másodfokú határozat ellen a fellebbezés benyújtására jogosultak kérhetnek bírósági
felülvizsgálatot.
(4)	Ha az etikai eljárás során bizonyítást nyer, hogy a kezdeményező vagy a 23. § (1)
bekezdése szerinti panaszos az eljárással összefüggésben nyilvánvalóan rosszhiszemű volt, az
eljáró etikai szerv őt - ha egyes költségek tekintetében törvény másként nem rendelkezik - a
rosszhiszeműségre tekintettel indokolatlanul felmerült eljárási költségek viselésére kötelezi.”
10
20. §
(1)	Az Ekt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A kiszabható etikai büntetések:
a)	a figyelmeztetés,
b)	a megrovás,
c)	a mindenkori legkisebb kötelező munkabér havi összegének tízszereséig terjedő
pénzbírság,
d)	a tagsági viszony 1-6 hónapig terjedő felfüggesztése,
e)	a 18. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a kizárás,
f)	kirívóan súlyos etikai vétség esetén a kizárás.
(2)	Az Ekt. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az (1) bekezdés a), b), d) és e) pontjában szereplő etikai büntetések az (1) bekezdés c)
pontja szerinti etikai büntetéssel együttesen is alkalmazhatók.”
(3)	Az Ekt. 25. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az elsőfokú etikai bizottság legalább 5 tagú, a másodfokú etikai bizottság legalább 11
tagú.”
(4)	Az Ekt. 25. § (4) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az első- és a másodfokú etikai bizottság akkor határozatképes, ha az ülésen tagjainak
több mint a fele jelen van. Az első és másodfokú etikai bizottság határozatot a jelenlévő
tagjainak szótöbbségével hoz”
(a) az etikai felelősség tárgyában,
b)	az (1) bekezdés a)-c) pontjában szereplő etikai büntetések alkalmazása tekintetében,
c)	bármely jogerős marasztaló határozatnak az alapszabályban meghatározott módon való
közzétételéről.)
(5)	Az Ekt. 25. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti etikai büntetés alkalmazásához a bizottság tagjainak
kétharmados szótöbbsége szükséges. Az (1) bekezdés f) pontja szerinti etikai büntetés
alkalmazásához a bizottság jelenlévő tagjainak egyhangú döntésével meghozott egyetértő
szavazata szükséges, azzal, hogy a szavazás során a tartózkodást ebben az esetben nem lehet
egyetértő szavazatnak tekinteni.”
21. §
Az Ekt. a következő 25/A. §-sal egészül ki:
„25/A. § (1) A 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés csak az etikai
kódexben meghatározott esetekben alkalmazható.
11
(2)	Ha az etikai bizottság a 25. § (1) bekezdés f) pontja szerinti kizárás etikai büntetés
alkalmazásáról döntött, azonban a kizárás alapjául szolgáló magatartás miatt büntetőeljárás is
folyamatban van, a döntés határozatba foglalására nem kerül sor, hanem az etikai eljárást a
büntetőeljárás jogerős lezárásáig fel kell függeszteni. A folyamatban lévő büntetőeljárás
egyéb etikai szankció kiszabásának lehetőségét nem érinti.
(3)	Ha a bíróság a (2) bekezdés szerinti eljárásában a taggal szemben a 18. § (2) bekezdésében
meghatározott szankciót alkalmazza, a bírósági döntés jogerőre emelkedését követő 15 napon
belül az (1) bekezdés szerinti etikai bizottság a kizárásról szóló döntését a 25. § (1) bekezdés
e)	pontja alapján hozza meg.
(4)	Ha az etikai eljárást büntetőeljárás miatt függesztették fel, a bíróság jogerős döntésében
foglalt ténybeli és jogi megállapításokhoz a lefolytatott etikai eljárásban az etikai bizottság
kötve van.”
22.	§
Az Ekt. a következő 26/A. §-sal egészül ki:
„26/A. § (1) Az etikai bizottságok, valamint azok tagjai egyedi ügyekben lefolytatott etikai
eljárásaik során sem irányítási, felügyeleti jogkörben, sem az adott szervbe tisztségviselő-
választási jogkörrel rendelkező szerv által nem utasíthatóak.
(2)	A jogerősen kiszabott etikai büntetés a 25. § (1) bekezdés
a)	a) pontja esetén 1 év alatt,
b)	b)-c) pontja esetében 2 év alatt,
c)	d) pontja esetében a felfüggesztés időtartamának lejártát követő 2 év alatt,
d)	e) pontja esetében a kizárás alapjául szolgáló más bírósági határozat elévülésével
egyidejűleg,
e)	f) pontja esetén 2 év alatt
évül el.
(3)	A 25. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt esetekben a kamarába történő ismételt felvétel
írásbeli kérelemre történik a tagfelvételre vonatkozó - e törvényben meghatározott -
szabályok szerint. A kérelmet a (2) bekezdés szerinti időtartam lejártát követően lehet
benyújtani.”
23.	§
(1)	Az Ekt. 27. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(9) A szakmai kamarák az alapszabály, valamint az etikai kódex elfogadásáról vagy
módosításáról hozott döntést hivatalból, az egyéb határozatot pedig felhívásra - az
elfogadástól, illetőleg a felhívástól számított 15 napon belül - törvényességi ellenőrzés
céljából a miniszter rendelkezésére bocsátják.”
(2)	Az Ekt. 27. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:
„(10) A szakmai kamara országos felügyelőbizottságába az egészségügyért felelős miniszter
egy - kizárólag tanácskozási jogkörrel rendelkező - állandó tagot delegál.”
12
24. §
Az Ekt. 29. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) A szakmai kamara éves beszámolójának eredménykimutatásában szerepeltetni kell az (1)
bekezdésben felsorolt pénzeszközöket, függetlenül attól, hogy azok felhasználására a területi
szervezetnél vagy az országos szervezetnél került sor. A beszámoló szöveges részét a szakmai
kamara honlapján közzé kell tenni. ”
25.	§
Az Ekt. a következő 29/A. §-sal egészül ki:
„29/A. § (1) A szakmai kamarai tagdíj mértékét - a (2) bekezdésben foglalt követelmények
betartásával - a szakmai kamara alapszabályában kell meghatározni.
(2)	A szakmai kamarai tagdíj egy naptári évre eső mértéke nem haladhatja meg az adott
naptári évben a kamarai tagra irányadó kötelező legkisebb munkabér, illetve garantált
bérminimum egyhavi összegének
a)	a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara esetében: tizennyolc százalékát,
b)	a Magyar Gyógyszerészi Kamara esetében
ba)	a személyi joggal rendelkező gyógyszerész kamarai tagok tekintetében: hatvan
százalékát,
bb)	a ba) alpont hatálya alá nem tartozó kamarai tagok esetében: harminc százalékát,
c)	a Magyar Orvosi Kamara esetében: harminc százalékát.”
26.	§
Az Ekt. 30. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) E törvény rövidítése: Ekt.”
27.	§
Az Ekt. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„32. § (1) Az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló 2006. évi XCVII. törvény
módosításáról szóló 2011. évi ... törvény (a továbbiakban: Módtv.) hatálybalépésekor a 14/A.
§ (1) bekezdése alapján kamarai tagsághoz kötött tevékenységet folytató egészségügyi
dolgozó, ha e tevékenységét folytatni kívánja - a 14/A. § (2)-(5) bekezdésében foglalt
kivételekkel - e törvény hatálybalépésétől számított 60 napon belül kéri a kamarába történő
felvételét.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kérelemben nyilatkozni kell a 14. § (1) bekezdésének a)-c)
pontjaiban foglalt feltételek meglétéről. A 14. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt feltétel első
alkalommal, e törvény erejénél fogva teljesítettnek tekintendő, azzal, hogy a Módtv.
hatálybalépését követő 60 napon belül tagsági kérelmet benyújtó személy a 33. § (1) bekezdés
alapján megalkotandó új alapszabály megalkotásától számított 30 napon belül a kamarai
13
tagsági viszonyáról lemondhat akként, hogy őt a kamarába történt felvétele és a tagságról
történt lemondása közötti időszakra tagdíjfizetési kötelezettség nem terheli.”
28. §
Az Ekt. a következő 33-33/B. §-okkal egészül ki:
„33. § (1) A szakmai kamarák 2011. június-szeptember hónapban megtartandó - soron kívüli
kamarai választások útján - új országos küldöttközgyűlést tartanak. E küldöttközgyűlésen új
kamarai alapszabályt kell elfogadni.
(2)	A kamarák legkorábban az (1) bekezdés szerinti alapszabály megalkotásával egyidejűleg,
de legkésőbb 2011. október 31-éig új, a 2. § c) pontja szerinti etikai kódexet alkotnak.
(3)	Az (1) bekezdés szerinti alapszabályban meghatározott időpontig, de legkésőbb 2011.
december 31-ig új országos és területi ügyintéző szerveket és tisztségviselőket kell választani,
továbbá az alapszabályban meghatározottak szerint ki kell alakítani a szakmai kamara
szervezetrendszerét.
(4)	A Módtv. hatálybalépésére tekintettel szükséges, kamarai döntést igénylő intézkedéseket -
ide értve különösen az (1) bekezdés szerinti országos küldöttközgyűlés megválasztásának
előkészítésével összefüggő, a jelöltek állítására és megválasztására irányuló intézkedéseket,
valamint döntési javaslatok előkészítését - a kamarának az intézkedés megtételekor
hivatalban lévő szerve vagy tisztségviselője teszi meg az intézkedés megtételekor hatályos
alapszabályban foglaltak szerint.
33/A. § (1) A szakmai kamara 33. § (2) bekezdésben említett etikai kódexét
a)	úgy kell megalkotni, hogy a hatálybalépésének időpontja 2012. január 1-je legyen
és
b)	a hatálybalépését megelőző 15 nappal a 8. § (3) bekezdése szerint közzé kell tenni.
(2)	A szakmai kamara új etikai kódexe hatálybalépésének napjáig elkövetett cselekményeket
és mulasztásokat az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló külön rendelet, valamint az
alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más belső szabályzatában foglalt vagy a választott
tisztségből eredő kötelezettségek vétkes megszegése körében megalkotott kamarai etikai
szabályzatok alapján kell lefolytatni.
(3)	A (2) bekezdés alkalmazása esetén kiszabott etikai büntetés a döntés jogerőre
emelkedésekor hatályos rendelkezések szerint évül el.
(4)	A 33. § szerinti eljárásokra tekintettel a 33. § (1) bekezdése szerinti alapszabály
hatálybalépését megelőzően megválasztott kamarai küldöttek, tisztségviselők és szervek
megbízatása e törvény erejénél fogva az adott megbízatás 33. § alapján történt betöltéséig, de
legkésőbb a 33. § (1) és (3) bekezdése szerinti időpontig tart.
33/B. § (1) Az Eütv. szerinti Megyei Etikai Tanácsok (a továbbiakban: MET) és az Országos
Etikai Tanács (a továbbiakban: OET) a Módtv. hatálybalépése napján folyamatban lévő etikai
ügyeiket lezárják, azzal, hogy
14
a)	ha az etikai ügyben eljáró szervet a jogorvoslatot elbíráló hatáskörrel rendelkező
szerv a Módtv. hatálybalépését követően új eljárásra utasítja, az új eljárást az e törvény szerint
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le,
b)	a Módtv. hatálybalépésétől számított 60. napon le nem zárt ügyeket a Módtv.
hatálybalépésétől számított 75 napon belül
ba)	a MET a feladatkör szerint illetékes szakmai kamarának a MET illetékességi
területén működő elsőfokú etikai bizottságához teszi át,
bb)	az OET a szakmai kamara országos etikai bizottságához teszi át.
(2)	A MET-nél 2011. április 1-jétől új első fokú etikai eljárás nem indulhat, ettől az időponttól
a 33/A. § (2) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel az elsőfokú etikai eljárásokat a
hatáskörrel és illetékességgel rendelkező kamarai etikai szerv folytatja le.
(3)	A 33/A. § (2) bekezdésében említett, valamint az (1) bekezdés szerinti etikai eljárásokat -
a megismételt eljárások kivételével - az egészségügyről szóló törvénynek a Módtv.
hatálybalépését megelőző napon hatályos eljárási szabályai szerint kell lefolytatni.
(4)	Az OET a Módtv. hatálybalépését követő 60. napon folyamatban lévő, etikai döntés
felülvizsgálatára irányuló perek iratanyagát a Módtv. hatálybalépésétől számított 75 napon
belül átadja a feladatkör szerint érintett szakmai kamara országos etikai bizottságának. Az
etikai döntés felülvizsgálatára irányuló közigazgatási perben az OET perbeli jogutódja a
szakmai kamara.
(5)	A OET és a MET-ek 2011. június 16-án jogutód nélkül megszűnnek, ezzel egyidejűleg
tagjaik megbízatása is megszűnik.”
29.	§
Az Ekt. 34. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„34. § Felhatalmazást kap az egészségügyért felelős miniszter, hogy az Eütv. szerinti kötelező
továbbképzés szervezője tevékenységének az egészségügyben működő szakmai kamarák
általi rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés alapján megtehető
javaslattételre vonatkozó részletes szabályokat rendeletben megállapítsa.”
30.	§
Az Ekt.
a)	3. § (2) bekezdésében az „irányadóak” szövegrész helyébe az „irányadóak, azzal,
hogy a területi szervezetben működni kell etikai bizottságnak és elnökségnek,
amelyek elnökei e törvény alkalmazásában tisztségviselőnek minősülnek”,
b)	4. § (1) bekezdésében
ba)	az „etikai szabályzatának” szövegrész helyébe az „etikai kódexének”,
bb)	a „tagjainak megválasztása” szövegrész helyébe a „tagjainak megválasztása,
a szakmai kamara számviteli törvény szerinti éves beszámolójának”,
c)	8. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabály szerinti, az egészségügyi dolgozókra
kiterjedő szakmai-etikai szabályzat” szövegrész helyébe az „az etikai kódex”,
d)	12. § (5) bekezdésében a „felügyelőbizottság” szövegrész helyébe az „az országos
felügyelőbizottság”,
15
e)	14. § (1) bekezdés d) pontjában az „alapszabályban meghatározott módon”
szövegrész helyébe az „alapszabályban meghatározott módon az országos
hivatalnak”,
f)	18. § (1) bekezdés c) pontjában az „e) pontjában” szövegrész helyébe az „e) vagy
f)	pontjában”,
g)	19. §-ában a „szervnek” szövegrész helyébe a „szervnek, az egészségügyi dolgozót
foglalkoztató a munkáltatónak, továbbá azon egészségügyi szolgáltató működési
engedélyezésére jogosult szervnek, amely egészségügyi szolgáltatónál az
egészségügyi dolgozó egészségügyi tevékenységet végez”,
h)	29. § (1) bekezdés b) pontjában a „költségvetéstől átvett” szövegrész helyébe a
„költségvetéstől az államháztartásról szóló külön törvényben előírtak szerint
átvett”
szöveg lép.
31.	§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 22. § b) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A bíróság végrehajtási záradékkal látja el)
„ b) az ügyvédi fegyelmi hatóságnak, a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek
fegyelmi testületének és az igazságügyi szakértői kamara etikai tanácsának, továbbá az
egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló külön törvény szerinti első- és másodfokú
etikai bizottságok pénzbírság és eljárási költség megfizetésére kötelező határozatát,”
32.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - 2011. április 1-jén lép hatályba. E
törvény 2012. január 2-án hatályát veszti.
(2)	A 33. § (3) bekezdése 2012. január 1-jén lép hatályba.
33.	§
(1)	Hatályát veszti az Ekt.
a)	1. § (5) és (6) bekezdése,
b)	31. és 35. §-a.
(2)	Hatályát veszti az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.)
a)	140/A-140/E. §-a és az azt megelőző alcím,
b)	247. § (2) bekezdés l) pontja.
(3)	Hatályát veszti az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007. (VI. 22.) EüM
rendelet.
34.	§
(1) Az Eütv. 112. § (4) bekezdés j) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
16
(A működési nyilvántartás az alábbi adatokat tartalmazza)
„j) az egészségügyi dolgozóval szemben törvény alapján etikai eljárás keretében
kiszabott jogerős büntetés ténye a büntetést kiszabó határozat jogerőre emelkedése napjának
és elévülése időpontjának megjelölésével együtt,”
(2)	Az Eütv. 113/A. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A működési nyilvántartásból a nyilvántartást vezető szerv - a (2) bekezdésben foglalt
eltéréssel - törli azt a személyt)
„i) akinek - feltéve, hogy törvény kötelező kamarai tagságot ír elő - kamarai tagsága
megszűnt.”
17
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
2006-ban Magyarországon az egészségügyben működő szakmai kamarákról szóló
2006. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ekt.) elfogadásával eltörlésre került az
egészségügyben a kötelező kamarai tagság, amely a Magyar Orvosi Kamara (a továbbiakban:
MOK) és a Magyar Gyógyszerészi Kamara (a továbbiakban: MGYK) esetében 1994-es, a
Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (a továbbiakban: MESZK) esetében 2003-as
szabályozás alapján állt fenn.
A kötelező tagság eltörlésével együtt az egészségügyi kamarák közfeladatainak köre is
jelentős lecsökkent. A 2007-ben hatályba lépett szabályozás gyakorlati jogalkalmazási
tapasztalatai alapján az önkéntes kamarai tagságon alapuló működés számos anomáliával is
járt, e körben említhető különösen a szakmai etikai felelősségi rendszer diszfunkcionális
működése és a kamarák szolgáltató, szakmai támogató szerepkörének visszaszorulása.
A Javaslat kiindulási pontja: a Nemzeti Együttműködés Rendszerében az
Országgyűlés és a Kormány elismeri a hivatásrend képviselőinek szakmai önkormányzathoz
való jogát és őket partnernek tekinti az egészségügy működtetésében, ellentétben a korábbi
gyakorlattal, amikor is szakma tagjainak „oszd meg és uralkodj” elven alapuló egymással való
szembeállítása volt a cél. Ennek elérése érdekében a javaslat a következő fő szabályozási
elemeket tartalmazza:
-	teljes körű kötelező kamarai tagság az egészségügyi szakmai kamarákban,
-	teljes körű, független etikai rendszer működtetése a kamarák által, valamennyi
hivatásgyakorlót érintően,
-	a kamarák szakmai, minőségbiztosítási feladatköre bővül,
-	a szakmai kamarák véleményezési jogkörei kiterjesztésre kerülnek.
A szabályozási cél a leghatékonyabban a jelenleg működő szakmai kamarák
jogfolytonos működtetése mellett, az Ekt. lehetőség szerinti minimális módosításával érhető
el. Így a kötelező tagságra való visszaállás érdekében szükséges intézkedések megtételében is
alapozni lehet a folyamatosan működő kamarákra.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Javaslat az Ekt. preambulumának módosítására irányul, tekintettel arra, hogy a
szabályozási koncepciónak megfelelően a szakmai önkormányzatiságban való részvétellel
kapcsolatosan az önkéntesség hangsúlyozása helyett a szakma gyakorlóinak részvételi
lehetőségét célszerű kiemelni az egészségpolitika alakításában.
A 2. §-hoz
A Javaslat valamennyi egészségügyi tevékenységet végző hivatásgyakorlóra kiterjedő, teljes
körű, független etikai rendszer működtetését várja el a szakmai kamaráktól, ide értve az etikai
anyagi jogi normaalkotást is.
Ennek megfelelően a kamarák kötelező feladatai között nevesíteni szükséges az egészségügyi
szakma gyakorlására vonatkozó általános szakmai magatartási-etikai szabályok, azaz a
18
valamennyi kamarai tagra kiterjedő hatályú etikai kódex megalkotásának feladatát és az etikai
eljárások lefolytatásának általános kötelezettségét.
A Javaslat továbbá kiegészíti a kamarai feladatokat, véleményezési jogköröket a következő
tárgykörökben:
-	a felvételi és képzési szakmánkénti keretszámok meghatározása,
-	szakértői részvétel a feltétel nélkül nem elismerhető bizonyítvány, oklevél Magyarországon
történő elismerésére irányuló eljárásokban,
-	a helyi önkormányzatok és az egészségügyi szolgáltatók közötti, egészségügyi szolgáltatás
nyújtására irányuló szerződések tervezetének véleményezése,
-	a kamara ajánlásokat ad az egyes egészségügyi szolgáltatók által megállapított díjtételek
alsó határaira,
-	kötelező továbbképzések szervezőinek tevékenységének minősítése,
-	kamrai tagok továbbképzésen való részvételre kötelezése.
A 3. §-hoz
A Javaslat a MOK, az MGYK és a MESZK specifikus feladatköreit bővíti ki, elsősorban az
egyes kamarák véleményezési jogkörei tekintetében. A Javaslat alapján a kamarák - részletes
eljárási szabályok alapján - ismét véleményezik a szakmai alkalmasság tekintetében a vezető
állású egészségügyi dolgozók kinevezésére, felmentésre irányuló döntések tervezeteit.
A Javaslat szerint
-	az MGYK szakértőként részt vesz a gyógyszerészi diplomához kötött tevékenység
végzéséhez szükséges hatósági engedélyek kiadására irányuló eljárásban,
-	a MESZK véleményezési jogot gyakorol az egészségügy területén működő egészségügyi
szakdolgozói szakterületeken a szakértői és vizsgaelnöki névjegyzékbe történő felvétel
tekintetében.
A jövőben valamennyi kamara szakértőként véleményezi a működési nyilvántartásba vétel
nélkül, meghatározott időtartamra és helyszínre (munkahelyre) szóló egészségügyi
tevékenységre irányuló kérelmeket.
A kamarák a javaslat szerint továbbá véleményezik az egészségbiztosítási szerv és az
egészségügyi szolgáltatók közötti általános szerződési feltételeket, valamint az egyedi
szerződések azonos feltételeit.
A Javaslat részletes feltételrendszert állít fel a kamara által elrendelt kötelező továbbképzések
tartalmára és a követendő eljárásra.
A 4. §-hoz
A Javaslat pontosítja, hogy az országos szinten működő elnökség, etikai bizottság,
felügyelőbizottság, etikai kollégium, az alapszabályban meghatározott más állandó
bizottságok, valamint az országos ügyintéző szerv együtt képezik a kamara országos
szervezetét. E rendelkezés hivatott az országos szervezet jogi személyiségének kereteit
biztosítani.
A Javaslat továbbá a kibővült kamarai feladatokra figyelemmel pontosítja az országos
elnökség kizárólagos hatáskörébe utalt feladatok körét.
19
Az 5. §-hoz
A Javaslat kamarák által megalkotandó etikai kódex elektronikus nyilvánosságára és
megismerhetőségére vonatkozó követelményt rögzít.
A 6. §-hoz
A Javaslat pontosítja a kamarák országos ügyviteli szervének működésére vonatkozó
szabályokat. A kamaránál országos ügyviteli szerv (hivatal) működik.
A Javaslat meghatározza az ügyviteli szerv működésére, a szerv vezetője és helyettese feletti
munkáltatói jogkörök gyakorlására vonatkozó szabályokat, valamint képesítési előírásokat is
tartalmaz.
A 7. §-hoz
A Javaslat a kamarai tisztségviselők díjazásának felső határát törvényben javasolja
megállapítani. A javaslat szerint a szakmai kamara tisztségviselője díjazása nem haladhatja
meg a kormánytisztviselőkre vonatkozó bértábla alapján megállapítható (lényegében a
helyettes államtitkári fizetésnek megfelelő) összeget.
A 8. §-hoz
A Javaslat a gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel a tisztségviselők
választására vonatkozó eljárási szabályt pontosítja annak érdekében, hogy az ügyintéző szerv
nem tisztségviselő tagját - ha a szerv a betöltött mandátumokra tekintettel működőképes - ne
legyen szükséges minden esetben 30 napon belül újraválasztani, ugyanakkor - ha a szerv
létszáma a működésképességi határ alá kerül - a Javaslat alapján valamennyi be nem töltött
mandátum tekintetében pótválasztásokat kell tartani.
A 9. §-hoz
A Javaslat bővíti a kamarai tisztségviseléssel összefüggő összeférhetetlenségi eseteket:
kamarai tisztségviselő az ügyviteli szerv foglalkoztatottja vagy hivatalvezető nem lehet,
továbbá etikai bizottság, valamint etikai kollégium elnöke, tagja nem állhat etikai büntetés
hatálya alatt.
A 10. §-hoz
A kamara érdekképviseleti szerepét erősíti az a rendelkezés, amely a kamarai tisztségviselők
számára munkajogi kedvezményeket biztosít.
A 11. §-hoz
A Javaslat a kizárás etikai büntetés törvénybe iktatására tekintettel pontosítja a kamarai
tagsági feltételekre vonatkozó rendelkezést. Ennek alapján nem vehető fel a szakmai kamara
tagjai közé a kizárás fegyelmi büntetés jogerőre emelkedésétől számított két évig az, akit a
kamarából kizártak.
A 12. §-hoz
20
A Javaslat összhangban a kamarák köztestületi funkcióival a kötelező kamarai tagság elvét
fogalmazza meg minden szakképesítéshez kötött tevékenységet folytatni kívánó személy
vonatkozásában. Ezen általános szabály alól csak két kivételt alkalmaz:
-	azon személyi kör tekintetében, akik ideiglenes működési nyilvántartásba vétellel,
tevékenységre jogosító engedély kiadásával vagy előzetes bejelentés alapján jogot szereztek
arra, hogy a működési nyilvántartásba történő felvétel nélkül egészségügyi tevékenységet
végezzenek Magyarországon
-	köztisztviselői vagy kormánytisztviselői (a továbbiakban együtt: közszolgálati)
jogviszonyban álló, egészségügyi tevékenységet végző személyek esetében, figyelemmel arra,
hogy ezt a közszolgálati jogviszonyból, illetőleg a kamarai tagsági viszonyból származó
esetenként eltérő érdekeltség, kötelezettség indokolttá teszi.
A Javaslat az egységes jogalkalmazás érdekében rögzíti továbbá, hogy pro família
egészségügyi tevékenység kamarai tagság nélkül is végezhető.
A 13. §-hoz
A Javaslat az egészségügyi tevékenység helyének megváltoztatása esetén annak bejelentését
írja elő a kamarának. A kamarai tagság ugyanis minden esetben a tényleges egészségügyi
tevékenységvégzés telephelyéhez kapcsolódik.
A 14. §-hoz
A Javaslat a jogállami adatvédelmi követelményekre figyelemmel határozza meg a kamara
tagnyilvántartásának adattartalmát.
A 15-22. §-hoz
A Javaslat az etikai normaalkotás és az etikai ítélkezés rendszerét alapvetően átalakítja,
megszüntetve a kamarai tagok és nem kamarai tagok etikai felelősségi rendszerének
kettősségét. A Javaslat fenntartani javasolja az etikai vétségek két típusát, azaz etikai
felelősség egyrészt a szakmai tevékenység végzésére vonatkozó szabályokat tartalmazó
kamarai etikai kódex megsértése, másrészt alapszabályban, illetőleg a szakmai kamara más
belső szabályzatában foglalt vagy a választott tisztségből eredő kötelezettség vétkes
megszegése esetén - ún. belső kamarai etikai ügyekben - állapítható meg.
Szükséges a munkáltatók és a kamarák együttműködésének, kölcsönös tájékoztatási
kötelezettségének előírása is, anélkül, hogy az etikai felelősségi rendszer és a munkáltatói
fegyelmi, illetve egyéb jogkörök egymástól való függőségi viszonyba kerülnének.
Az etikai eljárások során fő szabály a hivatalbóliság elve, a Javaslat ugyanakkor a panaszosok
számára biztosítja az elfogultsági kifogás és a fellebbezés jogát. Az ex officio elvet a Javaslat
a belső kamarai etikai ügyekkel összefüggésben áttöri, ilyen eljárás kérelemre is indítható.
A Javaslat különös eljárási szabályokat is megállapít az etikai eljárásokra. A törvényben nem
szabályozott eljárási kérdésekben - annak érdekében, hogy az etikai eljárások mindenkor
valamennyi kamaránál egységes és korszerű eljárási szabályozás alapján legyenek
lefolytathatók - a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt kell
alkalmazni a hatósági közvetítőre, az eljárási költség viselésére, a költségmentességre és az
elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezések kivételével.
A Javaslat előírja, hogy az első fokú etikai eljárásban a bizonyítási eljárás keretében tárgyalást
kell tartani. Emellett a Ket. szerinti valamennyi bizonyítási eszköz szükség szerint
alkalmazható.
21
A Javaslat a fentiek mellett bővíti az etikai szankciók körét is a két év alatt elévülő, kirívóan
súlyos etikai kötelezettségszegés esetén alkalmazható kizárás büntetéssel. A kizáráshoz a
Javaslat egyhangú etikai bizottsági döntést kíván meg.
A Javaslat meghatározza továbbá az etikai szankciók elévülésének idejét is annak érdekében,
hogy pontosan megállapítható legyen, hogy az egészségügyi dolgozó meddig áll valamely
etikai szankció hatálya alatt.
A 23. és a 24. §-hoz
A tervrezet pontosítja és - az országos felügyelőbizottságban a kormányzati jelenlét
biztosításával - megerősíti a szakmai kamarák állami felügyeletének körébe tartozó jogi
eszközrendszerre vonatkozó szabályokat.
A 25. §-hoz
A Javaslat az Ekt. vegyes rendelkezései körében pontosítja, hogy a kamarai tagdíj mértékét az
alapszabályban meg kell határozni. A Javaslat továbbá az egyes kamarák tekintetében
meghatározza a kamarai tagdíj maximumát.
A 26. §-hoz
A Javaslat a jogszabályszerkesztésről szóló rendeletnek megfelelően javasolja az Ekt.
rövidítésének beépítését a törvénybe.
A 27-28. §-hoz
A Javaslat a kötelező kamarai tagságra való átállás érdekében szükséges átmeneti
rendelkezéseket állapítja meg.
A kötelező kamarai tagság visszaállítására tekintettel rendelkezni szükséges az új kamarai
alapszabály és etikai kódex megalkotásáról. A fenti cél érdekében soron kívüli kamarai
választások alapján összehívandó küldöttgyűlés megtartását, valamint az ügyintéző szervek és
tisztségviselők megválasztását is előírja a Javaslat. A kamarák újjáalakulását a hivatalban lévő
ügyintéző szerveknek és tisztségviselőknek kell lebonyolítaniuk.
A Javaslat akként rendezi az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat keretében
működő Megyei Etikai Tanácsnál (MET), valamint az Országos Etikai Tanácsnál (OET)
folyamatban lévő ügyek kérdését, hogy ezeket az ügyeket lehetőség szerint 60 napon belül le
kell zárni, ennek hiányában az illetékes kamarai etikai szervhez kell áttenni. A MET-ek és az
OET-ek feladatkörük megszűnésére tekintettel a törvénnyel megszüntetésre kerülnek.
A 29. §-hoz
A javaslat az egészségügyért felelős miniszternek ad felhatalmazást a kötelező továbbképzés
szervezője tevékenységének rendszeres minősítésére, a minősítés közzétételére és a minősítés
alapján megtehető javaslattételre vonatkozó részletes szabályok megállapítására.
A 30-31. §-hoz
A Javaslat jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, valamint összhangba hozza az Ekt. és a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény szövegét az egyéb módosításokkal.
22
A 32-33. §-hoz
A Javaslat hatálybaléptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz. Az etikai
kódexek megalkotásának a kamarákhoz történő telepítésére tekintettel szükséges a szakmai
etikai szabályokat jelenleg tartalmazó jogszabály, az egészségügyi dolgozók rendtartása
kiadására vonatkozó felhatalmazó rendelkezések hatályon kívül helyezése. A jogalkotásról
szóló 2010. évi CXXX. törvény 13. §-a arról is rendelkezik, hogy a felhatalmazó rendelkezés
hatályon kívül helyezése esetén — kivéve, ha egyidejűleg a tárgykör szabályozására új
felhatalmazó rendelkezést alkottak — a hatályon kívül helyezésről rendelkező jogszabályban
kell intézkedni a végrehajtási jogszabály hatályon kívül helyezéséről. Erre tekintettel a
javaslat az egészségügyi dolgozók rendtartásáról szóló 30/2007. (VI. 22.) EüM rendelet
hatályon kívül helyezésére is javaslatot tesz.
A 34. §-hoz
A Javaslat az Eütv. működési nyilvántartási szabályait összhangba hozza a kamarai
szabályozás változásaival.
23