﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2158. számú
törvényjavaslat
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. január
2
2011.	évi ... törvény
a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
1.	§
(1)	A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: MNB
törvény) 49. §-ának (4)-(13) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A monetáris tanács tagjai:
a)	az MNB elnöke, mint a monetáris tanács elnöke;
b)	az MNB alelnökei;
c)	további legfeljebb négy tag, akiket hat évre az Országgyűlés választ.
(5)	A monetáris tanács tagja az a magyar állampolgár lehet, aki monetáris, pénzügyi,
illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő elméleti, illetőleg
gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezik.
(6)	A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak javasolt személyt az Országgyűlés
illetékes bizottsága meghallgatja.
(7)	A monetáris tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja a kinevezésében megjelölt
időpontban, ennek hiányában kinevezésével, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja
megválasztásával hivatalba lép. A monetáris tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja
a köztársasági elnök előtt, (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja az Országgyűlés előtt az egyes
közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel esküt vagy
fogadalmat tesz és okmányt ír alá.
(8)	A monetáris tanács tagjának megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével;
b)	lemondással;
c)	felmentéssel;
d)	halállal.
(9)	A lemondást írásban kell közölni a (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagnak a
köztársasági elnökkel és a miniszterelnökkel, a (4) bekezdés c) pontja szerinti tagnak az
Országgyűlés elnökével.
(10)	A monetáris tanács (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagjait a köztársasági elnök, (4)
bekezdés c) pontja szerinti tagjait az Országgyűlés kizárólag abban az esetben mentheti fel, ha
a monetáris tanács tagja nem felel meg a feladatai ellátásához szükséges feltételeknek, illetve
súlyos kötelezettségszegést követ el.
(11)	A (4) bekezdés c) pontja szerinti tagok kinevezésére, illetve felmentésére az
Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottsága teszi meg a javaslatot az Országgyűlés
számára.
(12)	A (11) bekezdés szerinti felmentési javaslatot a monetáris tanács érintett tagja részére
meg kell küldeni, aki a Munka Törvénykönyve (a továbbiakban: Mt.) szabályai szerint
munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(13)	A (11) bekezdés szerinti felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő
lejártát vagy - bírósághoz fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését
követően terjeszthető az Országgyűlés elé.”
(2)	Az MNB törvény 49. §-ának (18) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
3
„(18) A monetáris tanács tagjai - ideértve az MNB elnökét és alelnökeit -, valamint a
felügyelő bizottság tagjai megbízatásuk megszűnését követő 3 éven belül monetáris tanácsi
tagságot nem viselhetnek.”
2. §
Az MNB törvény 50. §-ának (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A 49. § (5) és (8) bekezdéseit az MNB elnöke tekintetében is alkalmazni kell.”
3.	§
(1)	Az MNB törvény 51. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 49. § (5) és (8) bekezdéseit az MNB alelnökei tekintetében is alkalmazni kell.”
(2)	Az MNB törvény 51. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az MNB alelnökét a 49. § (10) bekezdésében foglaltaknak megfelelően a köztársasági
elnök menti fel a miniszterelnök és az MNB elnök (1) bekezdés szerint tett javaslatára.
(5)	A (4) bekezdés szerinti felmentési javaslatot az MNB alelnöke részére meg kell küldeni,
aki az Mt. szabályai szerint munkaügyi bírósághoz fordulhat.
(6)	A felmentésre irányuló javaslat a bírósághoz fordulási határidő lejártát vagy - bírósághoz
fordulás esetén - a bíróság döntésének jogerőre emelkedését követően terjeszthető a
köztársasági elnök elé.”
4.	§
Az MNB törvény 58. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Az MNB monetáris tanácsának 49. § (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti tagja az 57. §-
ban és az 58. § (4) és (5) bekezdésében foglalt bejelentési, illetőleg nyilatkozattételi
kötelezettségének a köztársasági elnöknél, 49. § (4) bekezdés c) pontja szerinti tagja e
kötelezettségének az Országgyűlés elnökénél tesz eleget.”
5.	§
Az MNB törvény a következő 74. §-sal egészül ki:
„74. § E törvénynek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény módosításáról
szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban: 2011. évi ... törvény) 1. §-ával megállapított 49.
§ (4)-( 13) bekezdését a monetáris tanács a 2011. évi ... törvény hatálybalépését követően az
Országgyűlés által választandó tagjainak tekintetében kell alkalmazni. A 2011. évi ... törvény
hatálybalépésekor a monetáris tanács hivatalban lévő tagja megbízatása megszűnéséig
4
megőrzi monetáris tanácsi tagságát, rá megbízatásának megszűnéséig a 49. § a 2011. évi ...
törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos (4)-(13) bekezdését kell alkalmazni.”
6.	§
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	Ez a törvény a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
7. §
E törvény hatálybalépésével egyidejűleg az MNB törvény módosításáról szóló 2007. évi
LXXXV. törvény hatályát veszti.
5
Általános indokolás
Az MNB törvény előírásai a monetáris tanács tagjaitól megkövetelik, hogy monetáris,
pénzügyi, illetőleg a hitelintézeti tevékenységgel kapcsolatos kérdésekben kiemelkedő
elméleti, illetőleg gyakorlati szakmai ismeretekkel rendelkezzenek. Annak érdekében, hogy a
monetáris tanács MNB elnökén és alelnökein kívüli tagjai esetében a különböző szempontok
átfogó mérlegelése, ennek révén a döntések megalapozottsága tovább javuljon, a
törvénymódosítás előírja, hogy ezen tagokat az Országgyűlés Gazdasági és Informatikai
Bizottságának javaslatára az Országgyűlés választja meg és menti fel. Ez egyben jelentős
közeledést jelent az Európai Unió gyakorlata felé, hiszen azon tagállamok közül, amelyek az
eurót még nem vezették be és ezért az önálló monetáris politikai döntéshozatal még jelentős
szereppel bír, a parlament számos esetben (ezek között említhető Bulgária, Lengyelország,
Lettország, Litvánia, Románia, Svédország) fontos szerepet játszik a monetáris politikát
irányító testületek tagjainak kiválasztásában.
Részletes indokolás
az 1. §-hoz
A törvény előírja, hogy a monetáris tanács MNB elnökén és alelnökein kívüli tagjait az
Országgyűlés Gazdasági és Informatikai Bizottságának javaslatára az Országgyűlés választja
meg és menti fel.
a 2-3. §-okhoz
A monetáris tanács MNB elnökén és alelnökein kívüli tagjainak megválasztására vonatkozó
új törvényi szabályozás miatti jogtechnikai pontosításokat tartalmaz az MNB elnökére illetve
alelnökeire vonatkozó szabályozásban.
a 4. §-hoz
Pontosítja azt az előírást, hogy a törvény által az összeférhetetlenséggel összefüggésben előírt
nyilatkozattételi kötelezettséget a monetáris tanács tagjainak kinél kell megtenniük.
az 5. §-hoz
A paragrafusban kifejezetten rögzítésre kerül, hogy a korábbi előírások alapján kinevezett
monetáris tanácsi tagok megbízatásuk megszűnéséig továbbra is a monetáris tanács tagjai
maradnak.
a 6. §-hoz
Hatálybalépéssel összefüggő rendelkezéseket tartalmaz.
a 7. §-hoz
Az MNB törvény módosításáról szóló 2007. évi LXXXV. törvény hatályon kívül helyezése
azért szükséges, mivel a monetáris tanács MNB elnökén és alelnökein kívüli tagjainak
kinevezésére - nem pedig megválasztására - tartalmaz előírásokat.