﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2169. számú
törvényjavaslat
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között
a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás
kihirdetéséről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. január
2
2011. évi ... törvény
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között
a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás
kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság
között a bűnözés megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás
kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Megállapodást e törvénnyel kihirdeti.
3.	§
A Megállapodás hivatalos magyar nyelvű szövege a következő:
„M E G Á L L A P O D Á S
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÉS A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
A BŰNÖZÉS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS LEKÜZDÉSÉBEN
TÖRTÉNŐ EGYÜTTMŰKÖDÉSRŐL
A Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság (a továbbiakban: Szerződő Felek)
figyelembe véve a két ország közötti baráti kapcsolatokat;
abból a meggyőződésből kiindulva, hogy a nemzetközi együttműködésnek kiemelkedő
jelentősége van a bűnözés elleni harcban;
azzal a céllal, hogy megerősítsék és elmélyítsék a bűnüldöző szervek közötti
együttműködést a két ország biztonságának közös érdekére figyelemmel;
azzal a céllal, hogy összehangolt tevékenységükkel még hatékonyabban lépjenek fel a
nemzetközi szervezett bűnözéssel szemben;
figyelembe véve az Európa Tanács keretében létrejött, az egyének védelméről a személyes
adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény (ETS 108.
sz.), a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott
személyes adatok védelméről szóló, 2008/977/IB tanácsi kerethatározat (2008. november 27.),
valamint az információknak és bűnüldözési operatív információknak az Európai Unió tagállamai
3
bűnüldöző hatóságai közötti cseréjének egyszerűsítéséről szóló, 2006/960/IB tanácsi kerethatározat
(2006. december 18.) rendelkezéseit;
tekintetbe véve az európai uniós tagságból eredő kötelezettségeiket, nemzetközi
kötelezettségeiket és belső jogszabályaikat;
értékelve az eddigi együttműködésük eredményeit;
az alábbiak szerint állapodtak meg:
I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.	cikk
Fogalom-meghatározások
A jelen Megállapodás alkalmazásában:
1.	a jelen Megállapodás végrehajtása tekintetében illetékes hatóságok (a továbbiakban:
együttműködő szervek): a Szerződő Felek belső jogszabályai szerint bűnmegelőzési, bűnüldözési és
bűnfelderítési feladatok végzésére feljogosított hatóságok;
2.	fedett nyomozó: a Szerződő Felek belső jogszabályai alapján feljogosított, az együttműködő
szervek hivatásos állományának a titkos információgyűjtés keretében eljáró, kilétét és hova
tartozását leplező tagja;
3.	ellenőrzött szállítás: az az eljárás, amelynek során törvénytelen vagy gyanús szállítmányokat
ki- és beengednek, illetve átengednek egy vagy több állam területén, azok illetékes hatóságainak
tudtával és felügyelete alatt, bűncselekmény felderítése, illetve a bűncselekmény elkövetésében
résztvevő személyek azonosítása céljából;
4.	minősített információ: minden olyan adat, amely függetlenül megjelenésének formájától,
keletkezésének módjától, olyan tartalommal rendelkezik, amely az illetéktelen megismeréssel
szemben védelmet igényel, és amelyet a Szerződő Felek bármelyikének hatóságai a belső
jogszabályokkal összhangban minősítettek;
5.	igazságügyi hatóságok:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről: a bíróságok és az ügyészi szervek;
b)	a bolgár Szerződő Fél részéről: a bíróságok, az ügyészi és a nyomozó szervek;
6.	központi kapcsolattartó szervek:
a)	a magyar Szerződő Fél részéről: Országos Rendőr-főkapitányság Nemzetközi Bűnügyi
Együttműködési Központ;
b)	a bolgár Szerződő Fél részéről: Belügyminisztérium Nemzetközi Operatív Együttműködési
Igazgatóság; Legfőbb Ügyész Kasszációs Irodája, Nemzetközi Jogi Együttműködési Főosztály.
4
2.	cikk
Az együttműködés tárgya
(1)	A Szerződő Felek erősítik együttműködésüket a közrend védelme érdekében a
bűncselekmények megelőzése, megakadályozása és felderítése (a továbbiakban: bűnüldözés)
területén.
(2)	Bármelyik Szerződő Fél részben vagy egészben megtagadhatja, vagy feltételektől teheti
függővé az együttműködést, ha az veszélyezteti, illetőleg sérti szuverenitását, biztonságát,
közrendjét, vagy ha az ellentétes jogszabályaival.
(3)	Nem terjeszthető elő, illetve nem teljesíthető olyan megkeresés, amely katonai vagy politikai
bűncselekményekre vonatkozik. A cselekmény nem tekinthető politikai bűncselekménynek, ha
annak elkövetésénél - figyelemmel az összes körülményre, így a bűncselekmény által elért célra, az
elkövetés módjára, indítékára, a felhasznált vagy felhasználni kívánt eszközre - a cselekmény
bűnügyi jellege túlnyomó a politikai jelleghez képest.
(4)	A jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés nem terjed ki az igazságügyi
hatóságok hatáskörébe tartozó jogsegélyre.
II.	FEJEZET
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
3.	cikk
Együttműködés megkeresés alapján
(1)	A jelen Megállapodás rendelkezéseinek végrehajtása érdekében az együttműködő szervek -
az európai uniós tagságból eredő kötelezettségek és a nemzetközi kötelezettségek alapján, a
Szerződő Felek belső jogszabályaival és a jelen Megállapodás rendelkezéseivel összhangban -
megkeresés alapján együttműködnek, és segítséget nyújtanak egymásnak.
(2)	A megkereséseket és az arra adott válaszokat, ha a jelen Megállapodás eltérő rendelkezést
nem tartalmaz, a központi kapcsolattartó szerveiken keresztül, írásban (ideértve a telefaxon és az
elektronikus hírközlési hálózat útján történő továbbítást is) küldik meg és fogadják.
(3)	Sürgős esetekben a megkeresés szóban is előterjeszthető; a szóbeli megkeresést
haladéktalanul írásban is meg kell erősíteni.
(4)	Amennyiben a megkeresés megküldéséhez, illetve annak teljesítéséhez a Szerződő Felek
belső jogszabályai szerint az igazságügyi hatóságok engedélye, jóváhagyása, hozzájárulása, illetve
egyetértése szükséges, a megkeresés megküldésére, vagy a teljesítésének megkezdésére csak ezen
engedély, jóváhagyás, hozzájárulás, illetve egyetértés beszerzését követően kerülhet sor.
(5)	A megkereső együttműködő szerv kérheti a megkeresett együttműködő szervet, hogy a
megkeresését az általa meghatározott szabályok, feltételek szerint, illetve technikai módszert
alkalmazva teljesítse. Ha a megkeresésben foglalt feltételek szerint a teljesítés nem, vagy csak
részben lehetséges, a megkeresett központi kapcsolattartó szerv erről haladéktalanul tájékoztatja a
5
megkereső központi kapcsolattartó szervet. Egyidejűleg megjelöli azokat a feltételeket, amelyek
alkalmazása esetén a megkeresés teljesíthető.
(6)	Ha a megkeresés megérkezésekor nyilvánvaló, hogy annak teljesítése az abban foglalt
határidőben nem lehetséges, és a megkeresésnek a határidő meghatározására vonatkozó
indokolásából kitűnik, hogy a késedelem veszélyeztetné a megkereső együttműködő szerv
eljárásának sikerességét, a megkeresett együttműködő szerv vagy a központi kapcsolattartó szerv
haladéktalanul tájékoztatja a megkereső együttműködő szervet a megkeresés teljesítéséhez
szükséges határidőről.
(7)	A megkereső központi kapcsolattartó szerv az (5) és (6) bekezdésekben foglalt értesítést
követően nyilatkozik arról, hogy a fenti körülmények alapján kéri-e a megkeresés teljesítését.
(8)	A megkeresések teljesítése során a megkeresett együttműködő szerv és a megkeresés
teljesítésében résztvevő más szervek a jelen cikk (5) bekezdésében megjelölt szabályokkal
összhangban járnak el, feltéve, hogy azok nem ellentétesek a megkeresett együttműködő szerv
államának belső jogszabályaival.
4.	cikk
A megkeresés tartalma és az alkalmazandó nyelv
(1)	A megkeresés legalább az alábbiakat tartalmazza:
a)	a megkereső együttműködő szerv megnevezését;
b)	a megkeresés célját és tárgyát;
c)	a megkeresés tárgyát képező cselekmény leírását és annak jogi minősítését;
d)	a megkeresés teljesítésének határidejét, a sürgős teljesítés kérésének indokait;
e)	ahol szükséges, az igazságügyi hatóságok engedélyét;
f)	a megkeresés teljesítése során a megkereső együttműködő szerv tagjának részvételére
irányuló kérelmet;
g)	a megkeresés teljesítéséhez szükséges mértékben az érintett személy személyazonosító
adatait, amennyiben azok ismertek;
h)	a jelen Megállapodás 3. cikk (5) bekezdésében hivatkozott szabályokat és technikai
módszereket.
(2)	Az együttműködő szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során az angol nyelvet
használják, de más nyelv használatában is megállapodhatnak.
III.	FEJEZET
AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁI
5.	cikk
Információcsere
(1)	Az együttműködő szervek a bűnüldözés hatékonysága érdekében, az alábbi információkat
adják át:
a)	a bűncselekmények elkövetésében résztvevők adatait, a bűncselekmények elkövetőinek a
cselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataira vonatkozó adatait, a bűnöző szervezetek
6
és csoportok felépítéséről szóló ismereteiket, a tipikus elkövetői és csoportmagatartásokra,
az előkészített, megkísérelt, illetve befejezett bűncselekményre vonatkozó információkat,
különösen az elkövetés idejére, helyére, módjára, a megtámadott objektumokra vonatkozó
adatokat, a különleges körülményekre vonatkozó ismereteket és a megtett intézkedéseket,
amennyiben ez a bűnüldözéshez szükséges;
b)	a bűncselekmények elkövetési módszereiről, új formáiról szóló tájékoztatást;
c)	kriminalisztikai és kriminológiai, egyéb bűnügyi vonatkozású kutatási eredményeiket, a
nyomozások gyakorlatáról, munkamódszereinek és eszközeinek alkalmazásáról, azok
továbbfejlesztése céljából;
d)	ismereteket vagy mintákat azokról a tárgyakról, amelyekre a bűncselekményt elkövették,
amelyek a bűncselekmény nyomait hordozzák, amelyeket bűncselekmény elkövetéséhez
eszközül használtak, vagy arra szántak, vagy amelyek a bűncselekmény elkövetése útján
jöttek létre;
e)	a bűncselekményekkel kapcsolatos nemzeti jogi szabályozást;
f)	a bűncselekmény elkövetése során vagy azzal összefüggésben szerzett vagyonra vagy annak
hasznára vonatkozó adatokat.
(2)	Az együttműködő szervek a bűncselekmények felderítése érdekében - megkeresésre - az
alábbi információkat adják át:
a)	az együttműködő szervek számára hozzáférhető bűnügyi nyilvántartásokban szereplő
adatokat;
b)	személyazonosság, tartózkodási hely és lakcím megállapításához, illetőleg igazolásához
szükséges adatokat;
c)	vezetői engedélyek, hajózási és repülési engedélyek meglétének, hitelességének,
érvényességének és a korlátozásainak vizsgálatához szükséges adatokat;
d)	gépjárművek egyedi azonosító adatait (rendszám, alvázszám, motorszám);
e)	a közúti, vízi és légi járművek tulajdonosának (üzembentartójának) vagy vezetőjének
személyazonossága megállapításához és felkutatásához szükséges adatokat;
f)	lőfegyvertartási-engedély meglétével, hitelességével, érvényességével és korlátozásaival
kapcsolatos adatokat;
g)	elektronikus hírközlő végberendezés tulajdonosának, előfizetőjének és használójának
megállapításához szükséges adatokat;
h)	tárgyak, minták utáni tudakozódásához szükséges adatokat.
6.	cikk
Intézkedések sürgős esetekben
7
(1)	Az együttműködő szervek a nyomok és bizonyítékok biztosítása érdekében a saját államuk
területén igazoltatást, nyilvános helyen fokozott ellenőrzést végezhetnek, a keresett személyt
elfoghatják és előállíthatják, épületet, építményt, helyszínt, ruházatot, csomagot és járművet
átvizsgálhatnak, ha a bűnüldözés érdekei sürgős intézkedést tesznek szükségessé.
(2)	A jelen cikk (1) bekezdésében meghatározott intézkedések végrehajtásáról a megkereső
együttműködő szervet haladéktalanul tájékoztatni kell.
7.	cikk
A közrend és a bűnügyi helyzet elemzése
Az együttműködő szervek rendszeresen átadják egymásnak a bűnügyi helyzetükre, a közrend
helyzetére vonatkozó ismereteiket, elemzéseiket. Az együttműködő szervek közösen elemezhetik a
bűnügyi helyzet és a bűnmegelőzés súlyponti kérdéseit, megvitathatják és egyeztethetik a szükséges
teendőket.
8.	cikk
Személyek és tárgyak körözése
Az együttműködő szervek segítséget nyújtanak egymásnak az ismeretlen helyen lévő
személy vagy tárgy felkutatása, illetve ismeretlen személy vagy holttest személyazonosságának
megállapítása érdekében.
9.	cikk
Ellenőrzött szállítás
(1)	A központi kapcsolattartó szervek a jelen cikkben meghatározott feltételek szerint lehetővé
teszik az ellenőrzött szállítást saját államuk területén. A megkereséshez az ellenőrzést alátámasztó
dokumentumokat is mellékelni kell.
(2)	Az ellenőrzött szállításra irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének (1)
bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a szállítmány tartalmára, a várható útvonalára és időtartamára, a szállítás módjára, a
szállítóeszköz azonosítására vonatkozó adatokat;
b)	a kísérés módját;
c)	az alkalmazandó technikai eszközökre vonatkozó adatokat;
d)	a kísérésben a megkereső együttműködő szerv részéről résztvevők számát, fedett nyomozó
esetleges részvételét;
e)	az ellenőrzött szállításban résztvevőkkel történő kapcsolattartás módját;
f)	a szállítmány átadásának, átvételének körülményeit;
g)	az elfogás esetén alkalmazandó intézkedéseket;
h)	váratlan esemény esetén alkalmazandó intézkedéseket.
(3)	Az együttműködő szervek - a megkeresés elfogadása esetén - az ellenőrzött szállítás
idejében, módjában, közreműködésük mértékében esetileg állapodnak meg. A megkeresett központi
kapcsolattartó szerv az ellenőrzött szállítást korlátozhatja vagy elutasíthatja, ha az nem vállalható
mértékben veszélyezteti az ellenőrzött szállításban résztvevő személyeket vagy a közrendet.
8
(4)	Az ellenőrzött szállítást a megkeresett együttműködő szerv irányítja; az irányítást végző
személyéről a megkereső együttműködő szervet tájékoztatni kell. Az ellenőrzött szállítást úgy kell
végrehajtani, hogy a szállítmány bármikor feltartóztatható legyen. Az átvételt követően a
megkereső együttműködő szerv a szállítmányt kísérheti, hatósági jogosítványokat azonban nem
gyakorolhat. Ennek során a megkereső együttműködő szerv a jelen cikkben meghatározottak, a
megkeresett együttműködő szerv államának jogszabályai és a megkeresett együttműködő szerv
irányítást végző tagjának utasításai szerint köteles eljárni.
(5)	A jelen Megállapodásban foglalt feltételek fennállása esetén a központi kapcsolattartó
szervek lehetővé teszik egy harmadik államból induló és egy további államba érkező ellenőrzött
szállítás végrehajtását is. Ebben az esetben az érintett államok előzetes hozzájárulásáról a
megkereső központi kapcsolattartó szerv gondoskodik, amely erről tájékoztatja a megkeresett
központi kapcsolattartó szervet.
(6)	Az ellenőrzött szállítás kísérésében fedett nyomozó részvétele csak az őt alkalmazó Szerződő
Fél igazságügyi hatóságainak engedélyével lehetséges.
10.	cikk
Fedett nyomozó alkalmazása
(1)	Az együttműködő szervek hozzájárulnak a megkereső együttműködő szerv fedett
nyomozóinak a saját államuk területén történő alkalmazásához, amennyiben ez az államaik
területén elkövetett vagy előkészületben lévő, legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő bűncselekmény eredményes felderítése érdekében szükséges, feltéve, hogy a
bűncselekmény felderítése a fedett nyomozó alkalmazása nélkül nem lehetséges vagy lényegesen
nehezebb lenne. A megkeresett együttműködő szerv fedett nyomozója is alkalmazható a
megkeresett együttműködő szerv államának területén.
(2)	A fedett nyomozó alkalmazására vonatkozó, a jelen Megállapodás 3. cikkének (5) bekezdése
szerinti igazságügyi hatósági engedély a Szerződő Felek egész területére érvényes.
(3)	A fedett nyomozó alkalmazására irányuló megkeresésnek a jelen Megállapodás 4. cikkének
(1)	bekezdésében meghatározott adatokon túl tartalmaznia kell:
a)	a fedett nyomozó alkalmazásának időtartamát;
b)	a fedett nyomozó alkalmazásának feltételeit;
c)	a fedett nyomozó jogait és kötelezettségeit;
d)	a fedett nyomozó lelepleződése esetén alkalmazandó intézkedést;
e)	a fedett nyomozó büntetőjogi felelősségét meghatározó belső jogszabályok vonatkozó
rendelkezéseit;
f)	a fedett nyomozó működési körében okozott károkért való felelősségét meghatározó belső
jogszabályok vonatkozó rendelkezéseit.
(4)	A fedett nyomozó alkalmazása mindig egyedi esetre korlátozódik, és meghatározott ideig
tarthat. A fedett nyomozó az együttműködő szervek eseti megállapodását és a jelen cikk (2)
bekezdése szerinti engedély beszerzését követően kezdheti meg tevékenységét. A megállapodásnak
tartalmaznia kell a jelen cikk (3) és a (9) bekezdéseiben foglaltakat.
(5)	A fedett nyomozó irányítását a megkereső együttműködő szerv végzi, amennyiben a fedett
nyomozó a megkereső együttműködő szerv megbízásából és megkeresése alapján végzi munkáját a
9
másik Szerződő Fél területén. Indokolt esetben a Szerződő Felek együttműködő szervei ettől
eltérően is megállapodhatnak.
(6)	A megkeresett együttműködő szerv kérésére a fedett nyomozó alkalmazását haladéktalanul
fel kell függeszteni.
(7)	A megkeresett együttműködő szerv a fedett nyomozó tevékenységéhez személyi, szervezési
és technikai támogatást nyújthat. A megkeresett együttműködő szerv minden szükséges intézkedést
megtesz a másik Szerződő Fél fedett nyomozójának biztonsága érdekében.
(8)	A fedett nyomozó alkalmazásának befejezését követően az alkalmazás eredményéről a
megkeresett együttműködő szervet haladéktalanul, írásban tájékoztatni kell.
(9)	A fedett nyomozó alkalmazására a megkeresett együttműködő szerv államának belső
jogszabályai az irányadóak. A fedett nyomozó csak olyan intézkedéseket tehet, amelyeket mindkét
Szerződő Fél belső jogszabályai megengednek.
11.	cikk
Közös bűnfelderítő-csoport létrehozása
(1)	Az együttműködő szervek eseti megállapodással közös bűnfelderítő-csoportot hozhatnak
létre a legalább öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények felderítése
érdekében.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott megállapodásnak tartalmaznia kell különösen:
a)	a bűncselekmény leírását, amelynek felderítésére a bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	a működési területet, a működés feltételeit, időtartamát és meghosszabbításának feltételeit;
c)	a közös bűnfelderítő-csoport összetételét és vezetőjének meghatározását;
d)	a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tag jogait és kötelezettségeit;
e)	a közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tag büntetőjogi, valamint a működési körében
okozott károkért való felelősségre vonatkozó szabályokról szóló tájékoztatást;
f)	a szervezési intézkedéseket és a működési költségek viselését.
(3)	Ha a megkereső együttműködő szerv bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagjának a közös
bűnfelderítő-csoport meghatározott eljárásában való részvételéhez a megkeresett együttműködő
szerv államának belső jogszabályai szerint engedélyre van szüksége, a részvételre csak az engedély
beszerzését követően kerülhet sor.
(4)	A megkeresett együttműködő szerv lehetőségei szerint biztosítja a közös bűnfelderítő-
csoport működéséhez szükséges feltételeket.
(5)	A megkereső együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
megkeresett együttműködő szerv államának területén önálló intézkedés végrehajtására nem
jogosult.
(6)	A megkereső együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportba kihelyezett tagja a
birtokában lévő, nem minősített adatokat ugyanazon esetekben és ugyanolyan feltételekkel adhatja
át a megkeresett együttműködő szerv közös bűnfelderítő-csoportban résztvevő tagjainak, mint
ahogy azokat a saját együttműködő szerveinek átadhatná.
10
(7)	A közös bűnfelderítő-csoport munkájához szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő
Fél kihelyezett tagja részére történő hozzáférhetővé tételét azon minősített adatok esetében,
amelyeket a jelen Megállapodásban meghatározott együttműködésben részt vevő együttműködő
szervek minősítettek, a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv vezetője engedélyezi. A
minősített információkhoz való hozzáférésre vonatkozó engedélyt a megkeresett együttműködő
szerv belső jogszabályai szerint kell kibocsátani. Az együttműködésben részt nem vevő szervek által
minősített adatok átadásához be kell szerezni a Szerződő Felek belső jogszabályaiban meghatározott
engedélyt.
(8)	A közös bűnfelderítő-csoport rendelkezésére bocsátott adatok és információk kizárólag a
következő célokra használhatók fel:
a)	azon bűncselekmény felderítésére, amelyre a közös bűnfelderítő-csoport létrejött;
b)	az adatot vagy információt átadó együttműködő szerv előzetes hozzájárulásával más
bűncselekmény felderítésére vagy nyomozására.
12.	cikk
Közös műveletek
(1)	Az együttműködő szervek a rendőri együttműködés fokozása érdekében, a közrendet és a
közbiztonságot fenyegető veszélyek elhárítása és a bűncselekmények megelőzése céljából olyan
közös műveleteket végezhetnek, amelyekben az egyik Szerződő Fél együttműködő szerveinek
kijelölt tisztviselői a másik Szerződő Fél területén végrehajtott műveletekben is részt vehetnek.
(2)	Az a Szerződő Fél, amelynek területén a művelet zajlik, nemzeti jogával összhangban, a
kihelyező Fél államának egyetértésével, kivételes esetekben felhatalmazhatja a másik Szerződő Fél
azon tisztviselőit, akik a területén részt vesznek a közös műveletekben, hogy szuverén jogaikat,
illetve hogy - amennyiben a fogadó állam joga erre lehetőséget ad - a kihelyező állam joga szerint
őket megillető szuverén jogaikat gyakorolják. Ezek a szuverén jogok csak a fogadó állam
felügyelete alatt, és főszabályként a tisztviselőinek a jelenléte mellett gyakorolhatóak. A kihelyező
Szerződő Fél tisztviselői a fogadó állam nemzeti joghatósága alá tartoznak. A fogadó állam
felelősséget visel ezen tisztviselők cselekményeiért.
(3)	A fogadó állam kompetens hatóságának utasításai a másik Szerződő Fél közös
műveletekben részt vevő tisztviselőit kötik.
13.	cikk
Nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos
segítségnyújtás
A Szerződő Felek együttműködő szervei kölcsönösen segítséget nyújtanak egymásnak, a belső
jogszabályokkal összhangban, nagy tömegeket vonzó eseményekkel és hasonló nagyszabású
eseményekkel, katasztrófákkal, valamint súlyos balesetekkel kapcsolatosan, azáltal, hogy
törekednek megelőzni a bűncselekményeket, és fenntartani a közrendet és a biztonságot
a)	egymás lehető leghamarabb történő értesítésével az ilyen határokon átnyúló hatásokkal
járó eseményekről, valamint a vonatkozó információk cseréjével;
11
b)	saját területükön a szükséges rendőrségi intézkedések meghozatalával és
összehangolásával a határokon átnyúló hatásokkal járó események esetén;
c)	lehetséges mértékben tisztviselők, szakértők és tanácsadók küldésével, valamint
felszerelés biztosításával azon Szerződő Fél kérelmére, amelynek területén az esemény
bekövetkezett.
14.	cikk
Összekötő tisztviselő küldése
(1)	Az együttműködő szervek a másik Szerződő Fél illetékes együttműködő szervének
hozzájárulásával határozott időtartamra összekötő tisztviselőt küldhetnek a másik Szerződő Fél
együttműködő szerveihez. Az összekötő tisztviselők feladatait a fogadó Szerződő Fél diplomáciai
képviseletéhez akkreditált belügyi/rendészeti attasé is elláthatja.
(2)	Az összekötő tisztviselő kiküldésének célja a Szerződő Felek közötti együttműködés
meggyorsítása, valamint a folyamatos segítségnyújtás biztosítása:
a)	a bűncselekmények megelőzését és üldözését szolgáló információcserében;
b)	a jelen Megállapodás végrehajtásához kapcsolódó megkeresések teljesítésében;
c)	a visszafogadási szerződések végrehajtásával kapcsolatos együttműködésben;
d)	a közrendet fenyegető veszélyek elhárításával megbízott hatóságok feladatai ellátásához
szükséges információk átadásával.
(3)	Az összekötő tisztviselő az együttműködő szerveket támogató, tanácsadó szerepet tölt be,
bűnmegelőzési és bűnüldözési intézkedések önálló elvégzésére nem jogosult.
(4)	Az összekötő tisztviselő feladatait az őt küldő Szerződő Fél együttműködő szerve utasításai
és az őt fogadó Szerződő Fél együttműködő szervével kötött megállapodásban foglaltak szerint látja
el.
(5)	A Szerződő Felek illetékes hatóságai megállapodhatnak abban, hogy az egyik Szerződő Fél
harmadik államban tevékenykedő összekötő tisztviselője eljár a másik Szerződő Fél érdekeiben is
ezen harmadik államban.
(6)	Az összekötő tisztviselő működésének részletes feltételeiről a Szerződő Felek illetékes
hatóságai megállapodnak.
15.	cikk
Együttműködés a képzés és a bűnmegelőzés területén
(1)	A képzés területén folytatandó együttműködése az alábbiakra terjed ki:
a)	oktatási tervek és tananyagok cseréje;
b)	közös szemináriumok és előadások megtartása, valamint közös tanfolyamok megrendezése;
c)	a másik együttműködő szervek képviselőinek megfigyelőként történő meghívása,
gyakorlatok és különleges bevetési akciók bemutatása;
d)	a másik együttműködő szervek képviselői részvételének biztosítása tanfolyamokon.
12
(2)	A központi kapcsolattartó szervek együttműködnek a nemzeti szinten bevált bűnmegelőzési
módszerek feltárása és egymás közötti cseréje terén, valamint a bűnmegelőzési módszerek
végrehajtásához szükséges szakértői szaktanácsadás megszervezésében.
(3)	A jelen cikk végrehajtásában résztvevő oktatási intézmények vezetői szükség szerint
munkatalálkozókat tartanak az intézkedéseik előkészítése és összehangolása érdekében.
IV.	FEJEZET
JOGVISZONYOK A MÁSIK SZERZŐDŐ FÉL ÁLLAMÁNAK TERÜLETÉN
TÖRTÉNŐ ELJÁRÁS SORÁN
16.	cikk
A beutazás, a kiutazás és a tartózkodás szabályai
(1)	Ha a jelen Megállapodás másként nem rendelkezik, az együttműködő szervek tagjai a jelen
Megállapodásból származó feladataik végrehajtása érdekében a másik Szerződő Fél államának
területére érvényes úti okmánnyal és érvényes, fényképpel ellátott szolgálati igazolvánnyal
léphetnek be, és ott - külön engedély nélkül - a szolgálati feladat ellátásának idejéig
tartózkodhatnak és kiutazhatnak.
(2)	A jelen Megállapodás 10. cikkében meghatározott fedett nyomozó, külön engedély nélkül,
fedőokirattal léphet a másik Szerződő Fél államának területére, és ott a szükséges fedőokiratokkal, a
szolgálati feladat ellátása idejéig tartózkodhat. A fedőiratok mintapéldányait a központi
kapcsolattartó szervek kölcsönösen megküldik egymásnak.
17.	cikk
Az egyenruha viselésének és a kényszerítő eszközök használatának szabályai
(1)	A megkereső együttműködő szerv tagja a megkeresett együttműködő szerv államának
területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése, továbbá az oda- és visszautazás
során viselheti egyenruháját, valamint magával viheti a szükséges szolgálati felszerelését, a
lőfegyver kivételével.
(2)	A megkereső együttműködő szerv tagja a megkeresett együttműködő szerv államának
területén a jelen Megállapodásból származó feladatai teljesítése során kényszerítő eszközöket nem
alkalmazhat.
(3)	A fedett nyomozók a jelen Megállapodás 10. cikkének (4) bekezdésében meghatározott
megállapodásban szabályozottak szerint vihetnek magukkal lőfegyvert, illetve alkalmazhatnak
kényszerítő eszközöket.
18.	cikk
Szolgálati viszonyok és az együttműködő szervek tagjainak védelme
(1)	A megkereső együttműködő szerv tagjának szolgálati jogviszonyára, munkaviszonyára és
fegyelmi felelősségére saját államának jogszabályai vonatkoznak.
13
(2)	A megkeresett együttműködő szerv az államának területén a jelen Megállapodásból
származó feladatait teljesítő, a másik Szerződő Fél együttműködő szerve tagjának ugyanolyan
védelmet és segítséget nyújt, mint a saját együttműködő szerve tagjának.
19.	cikk
A büntetőjogi felelősség szabályai
A jelen Megállapodás végrehajtása során a másik Szerződő Fél területén eljáró, az
együttműködő szervek tagjai által vagy sérelmükre elkövetett bűncselekmények tekintetében azon
Szerződő Fél nemzeti büntetőjogi jogszabályait kell alkalmazni, amelynek területén a tevékenységet
végzik.
20.	cikk
A kártérítési felelősség szabályai
(1)	Amikor az együttműködő szerv tagja a jelen Megállapodás rendelkezéseinek megfelelően a
másik Szerződő Fél területén teljesíti feladatát, az általa az eljárása során okozott károkért az őt
küldő Szerződő Fél azon Szerződő Fél államának joga szerint felel, ahol a károkozás történt.
(2)	Az a Szerződő Fél, amely államának területén az (1) bekezdésben említett kár bekövetkezett,
a kárt ugyanolyan feltételek mellett téríti meg, mintha azt a saját tisztviselője okozta volna.
(3)	Az a Szerződő Fél, amely együttműködő szervének tagja a másik Szerződő Fél államának
területén harmadik személynek kárt okozott, teljes mértékben megtéríti ez utóbbi Szerződő Félnek
az általa a károsultnak vagy a károsult személy jogán a kártérítésre jogosult más személyeknek
kifizetett kártérítés összegét.
(4)	Az (1) bekezdésben szabályozott esetben - harmadik személyekkel szemben fennálló jogai
gyakorlásának sérelme nélkül és a (3) bekezdésben foglalt rendelkezés kivételével - a Szerződő
Felek kölcsönösen lemondanak az olyan károk megtérítésének igényéről, amelyeket a másik
Szerződő Féltől szenvedtek el, kivéve, ha a kárt szándékosan vagy súlyos gondatlansággal okozták.
V.	FEJEZET
ADATVÉDELEM
21.	cikk
Az átadható személyes adatok köre
A jelen Megállapodás végrehajtása során az együttműködő szervek a következő személyes
adatokat adhatják át egymásnak:
a)	a bűncselekmények elkövetésében résztvevő személyek és ezen személyeknek a
bűncselekmény elkövetésével összefüggő kapcsolataik személyes azonosító adatait: családi
név, korábbi családi név, utónév, egyéb név (ál-, gúny-, ragadványnév), nem, születési idő és
hely, lakóhely, jelenlegi vagy esetleges korábbi állampolgárság;
14
b)	az a) pontban szereplő személyek személyazonosságát igazoló okmány, útlevél vagy más úti
okmány adatait (száma, kiállításának időpontja, a kiállító hatóság megnevezése, a kiállítás
helye, az érvényesség ideje, a területi érvényessége);
c)	a bűncselekmény elkövetésében részt vevő személyek ujj- és tenyérnyomatára, DNS
profiljára, illetve mintájára, személyleírására, fényképére vonatkozó adatokat;
d)	a jelen Megállapodás 5. cikkének (2) bekezdése szerinti információkban szereplő személyes
adatokat.
22.	cikk
Az adatkezelés szabályai
(1)	Az adatkezelésre a Szerződő Felek belső jogszabályaival összhangban kerül sor. A Szerződő
Felek kötelesek megtenni minden szükséges szervezési és technikai intézkedést a személyes adatok
hatékony védelmének biztosítása, a jogosulatlan hozzáférés, a megváltoztatás, a megsemmisítés, az
elvesztés és az előzetes hozzájárulás nélküli nyilvánosságra hozatal ellen.
(2)	A jelen Megállapodásban meghatározott együttműködés keretében az együttműködő szervek
-	az Európa Tanács Egyezménye (ETS 108. sz.), valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat
rendelkezéseinek figyelembe vételével - az adatkezelésre vonatkozó alábbi rendelkezések szerint
járnak el:
a)	a megkeresésben meg kell jelölni az átadandó adatok körét és felhasználásuk célját;
b)	az adatokat átvevő együttműködő szerv (a továbbiakban: átvevő Fél) csak a jelen
Megállapodásban meghatározott célokra és az adatokat átadó együttműködő szerv (a
továbbiakban: átadó Fél) által meghatározott feltételekkel kezelheti a személyes adatokat.
Az átvevő Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról;
c)	az adatok átadása előtt az átadó Félnek, miután megállapította, hogy az adatok átadása
szükséges a megjelölt célra és arányos azzal, valamint összhangban áll államának belső
jogszabályaival, meg kell győződnie az átadandó adatok helyességéről;
d)	az adatok átadásakor az átadó Félnek állama belső jogszabályainak megfelelően fel kell
tüntetnie az adatok megőrzési határidejét, amelynek leteltekor az átvevő Fél köteles az
adatokat törölni vagy zárolni, illetve felülvizsgálni a további tárolás szükségességét;
e)	a személyes adatok kizárólag a központi kapcsolattartó szerveknek adhatók át. Más
szerveknek az adatok az átadó Fél előzetes írásbeli hozzájárulásával továbbíthatók a fenti c)
pontban szereplő feltételek vizsgálata alapján;
f)	a jelen Megállapodás alapján átadott és átvett adatokról az adatkezelő szerveknek
nyilvántartást kell vezetniük, amely legalább a következőket tartalmazza: az adatszolgáltatás
célját és tartalmát, az átvevő szervet, és az átadás időpontját. Az on-line adatszolgáltatást
automatikusan kell nyilvántartani. A nyilvántartásokat az adott adatokra vonatkozó belső
jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig kell megőrizni. A nyilvántartás
adatai kizárólag az adatvédelemre vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére
használhatók fel.
15
23.	cikk
Az érintett személy tájékoztatása
(1)	A Szerződő Felek - belső jogszabályaikkal összhangban - biztosítják, hogy az illetékes
hatóságaik tájékoztatják az érintett személyt a személyes adatok kezeléséről.
(2)	Személyes adatok átadása esetén az együttműködő szervek - államuk belső jogszabályaival
összhangban - kérhetik a másik Szerződő Fél együttműködő szervét, hogy mellőzze az érintett
személy tájékoztatását. Ilyen esetekben ez utóbbi együttműködő szerv a másik Szerződő Fél
együttműködő szervének előzetes jóváhagyása nélkül nem tájékoztathatja az érintett személyt.
24.	cikk
Adatkezelés a másik Szerződő Fél államának területén folytatott eljárás során
(1)	A jelen Megállapodás végrehajtása keretében, a másik Szerződő Fél területén folytatott
eljárás során megszerzett személyes adatok kezelésének ellenőrzése azon együttműködő szerv
feladata, amelynek részére ezen személyes adatokat megszerezték. Az adatkezelés ezen Szerződő
Fél belső jogszabályai szerint történik. Ennek során be kell tartani a személyes adatot átadó hatóság
által meghatározott, adatkezelésre vonatkozó előírásokat, amennyiben azok összhangban állnak
mindkét Szerződő Fél belső jogszabályaival.
(2)	Az együttműködő szervek azon tagjainak, akik a másik Szerződő Fél államának területén
teljesítik feladatukat, nem biztosítható közvetlen hozzáférés az ezen Szerződő Fél gépi feldolgozású
személyes adataihoz.
25.	cikk
Minősített adatok átadása
Az együttműködő szervek a minősített adatokat tartalmazó megkereséseket és az arra adott
válaszokat, valamint az együttműködésük során keletkezett minősített adatokat tartalmazó
információkat - a jelen Megállapodás 3. cikke (2) bekezdésében foglalt hatásköri szabályokra
figyelemmel - közvetlenül megküldhetik egymásnak, illetve kicserélhetik.
26.	cikk
Minősített adatok védelme
Az együttműködő szervek a jelen Megállapodás végrehajtása során átvett minősített adatok
és információk védelmére az alábbi rendelkezéseket alkalmazzák:
a)	a minősített adatot átadó Fél államának belső jogszabályai szerint minősített adatokat ezen
adatokat átvevő Félnek ugyanolyan védelemben kell részesítenie, mint amilyenben a jelen
Megállapodás mellékletét képező megfeleltetési táblázat alapján a saját belső jogszabályai
szerinti minősítési jelöléssel ellátott adatait részesíti. Ez a melléklet a jelen Megállapodás
szerves részét képezi;
b)	a minősített adatot átadó Félnek meg kell jelölnie az átadott minősített adat érvényességi
idejét;
c)	a minősített adatot átadó Fél haladéktalanul, írásban tájékoztatja a minősített adatot átvevő
Felet az adatokkal kapcsolatos változásokról, illetve a minősített adatok jelölésének,
16
érvényességi idejének módosításáról, a minősítés megszüntetéséről. A minősített adatot
átvevő Fél a tájékoztatásnak megfelelően módosítja a minősítési jelölést, az érvényességi
időt, illetve megszünteti a minősített adatként történő kezelést;
d)	az átadott minősített adatokat csak olyan célra lehet felhasználni, amilyen célból azokat
átadták, és azokat csak azon személyek számára szabad hozzáférhetővé tenni, akik a belső
jogszabályok előírásai szerint erre jogosultak;
e)	az átadott minősített adatokat a jelen Megállapodásban felsorolt szerveken kívüli szerveknek
csak a minősített adatot átadó Fél írásbeli hozzájárulása alapján lehet továbbadni;
f)	a jelen Megállapodás értelmében átadott minősített adatok harmadik ország részére történő
továbbadása csak a minősített adatot átadó Fél államának belső joga szerint illetékes
hatóságának írásbeli hozzájárulása esetén megengedett;
g)	a jelen Megállapodás 1 2. cikke alapján létrehozott közös bűnfelderítő-csoport munkájához
szükséges minősített adatoknak a másik Szerződő Fél együttműködő szervének kihelyezett
tagja részére történő hozzáférhetővé tételét a közös bűnfelderítő-csoportot létrehozó szerv
vezetője - állama belső jogszabályaival összhangban - engedélyezi;
h)	az átadott minősített adatok védelmét szolgáló jogszabályoknak a minősített adatot átvevő
Félnél történt bármilyen megsértéséről haladéktalanul tájékoztatni kell a minősített adatot
átadó Felet. A tájékoztatásnak ki kell térnie a jogszabályok megsértésének körülményeire és
ezek következményeire, valamint a következmények mérséklésére, és a vonatkozó
jogszabályok jövőbeni megsértésének megelőzése érdekében hozott intézkedésekre.
VI.	FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
27.	cikk
Vegyes Bizottság
(1)	A Szerződő Felek a jelen Megállapodásban szabályozott együttműködés elősegítésére és
értékelésére Vegyes Bizottságot hoznak létre. A Vegyes Bizottság összetételéről diplomáciai úton
tájékoztatják egymást.
(2)	A Vegyes Bizottság szükség szerinti gyakorisággal, a Magyar Köztársaságban és a Bolgár
Köztársaságban felváltva tartja üléseit.
(3)	A Vegyes Bizottság a jelen Megállapodás alkalmazásával összefüggő kérdések megoldására
és az együttműködés megkönnyítésére a Szerződő Felek illetékes kormányzati szerveinek
javaslatokat tehet.
28.	cikk
A költségviselés szabályai
A jelen Megállapodás végrehajtása során - a jelen Megállapodásban foglalt eltérő
rendelkezés vagy a Szerződő Felek központi kapcsolattartó szerveinek eltérő megállapodása
17
hiányában - mindkét Szerződő Fél maga viseli a saját együttműködő szervei eljárása során
felmerülő költségeket.
29.	cikk
Más nemzetközi kötelezettségvállalásokhoz való viszony
A jelen Megállapodás rendelkezései nem érintik a Szerződő Felek egyéb két- vagy
többoldalú nemzetközi szerződéseiben szereplő kötelezettségvállalásait. A jelen Megállapodás nem
befolyásolja azokat a kötelezettségeket, amelyek a Szerződő Felek európai uniós tagságából
fakadnak. Következésképpen jelen Megállapodás rendelkezései sem együttesen, sem önmagukban
nem idézhetők vagy értelmezhetők úgy, mint amelyek érvénytelenítik, módosítják vagy bármilyen
más módon befolyásolják a Szerződő Feleknek különösen a Csatlakozási Szerződéssel vállalt, az
Európai Közösséget létrehozó Szerződésből, az Európai Unióról szóló Szerződésből, valamint
általában véve az Európai Unió elsődleges és másodlagos jogából származó kötelezettségeit.
30.	cikk
A viták rendezése
(1)	A jelen Megállapodás értelmezésével vagy alkalmazásával kapcsolatban esetleg felmerülő
vitákat a Szerződő Felek a jelen Megállapodás 27. cikke alapján felállított Vegyes Bizottság
keretében, tárgyalások útján rendezik.
(2)	Amennyiben a vitatott kérdésben a Vegyes Bizottság nem tud dönteni, a vitát diplomáciai
úton rendezik.
31.	cikk
A Megállapodás hatálybalépése és egyéb rendelkezések
(1)	A jelen Megállapodás azon későbbi jegyzék kézhezvételének napjától számított
kilencvenedik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek diplomáciai úton értesítették egymást
arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogszabályi követelményeknek
eleget tettek.
(2)	A jelen Megállapodás határozatlan időre szól, és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai
úton, írásban bármikor felmondhatja. A Megállapodás a felmondásról szóló jegyzék kézhezvételét
követő hatodik hónapot követő napon hatályát veszti.
(3)	Mindkét Szerződő Fél a jelen Megállapodás alkalmazását részben vagy egészben
átmenetileg felfüggesztheti, amennyiben az sérti vagy veszélyezteti államának szuverenitását,
biztonságát, közrendjét. Az ilyen intézkedések meghozataláról vagy visszavonásáról a Szerződő
Felek diplomáciai úton, írásban haladéktalanul tájékoztatják egymást. A jelen Megállapodás
végrehajtásának felfüggesztése, illetve annak visszavonása az erről szóló értesítés kézhezvétele
napján lép hatályba.
(4)	A jelen Megállapodás 1. cikk 1. pontja szerinti szervek nevéről, valamint a jelen
Megállapodás 9. 11. 12. és 25. cikkeiben foglaltak végrehajtására, illetve a 26. cikkben foglalt
rendelkezések felügyeletére feljogosított szervek nevéről a Szerződő Felek a jelen Megállapodás
hatálybalépését követő harminc (30) napon belül diplomáciai úton tájékoztatják egymást. A
18
Szerződő Felek diplomáciai úton, haladéktalanul tájékoztatják egymást az együttműködő szervek
elnevezésében vagy azok hatáskörében bekövetkezett változásokról.
(5)	A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a
Bolgár Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalmazása és a szervezett
bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1998. november 11-én aláírt
Megállapodás hatályát veszti.
(6)	A jelen Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Népköztársaság Kormánya
és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a bűnügyi rendészet és a közúti közlekedés terén való
együttműködésről és kölcsönös segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. november 15-én aláírt
Egyezmény hatályát veszti.
(7)	A jelen Megállapodás nyilvántartásba vételéről az Egyesült Nemzetek főtitkárságán, az
Egyesült Nemzetek Alapokmányának 102. cikke szerint, a magyar Szerződő Fél gondoskodik. A
magyar Szerződő Fél a nyilvántartásba vételről haladéktalanul tájékoztatja a bolgár Szerződő Felet.
Készült Szófiában, 2010. december 14. napján, két eredeti példányban, magyar, bolgár és angol
nyelven, valamennyi szöveg egyaránt hiteles. A Megállapodás értelmezésével kapcsolatos vita
esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.
(Aláírások)
MELLÉKLET
a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a bűnözés megelőzésében és
leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás 26. cikkéhez
A minősített adatok jelölése és azok megfeleltetése
A Szerződő Felek - a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a bűnözés
megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló Megállapodás 26. cikkének a)
pontjában foglaltakra figyelemmel - a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság belső
jogszabályai alapján megállapítják, hogy a minősített adatok alábbi minősítési jelölései megfelelnek
egymásnak:
a Magyar Köztársaságban	a Bolgár Köztársaságban	angol nyelvű megfelelője
„Szigorúan titkos!”	CTPOrO CEKPETHO	TOP SECRET
„Titkos!”	CEKPETHO	SECRET
„Bizalmas!”	nOBEPHTEHHO	CONFIDENTIAL
„Korlátozott terjesztésű!”	3A Cny^EBHO nOH3BAHE	RESTRICTED
19
4. §
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 2. és 3. §-a a Megállapodás 31. cikkének (1) bekezdésében meghatározott
időpontban lép hatályba.
(3)	A Megállapodás, illetve e törvény 2. és 3. §-a hatálybalépésének naptári napját a
külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását követően a Magyar Közlönyben
haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
(4)	A Megállapodás hatálybalépésével egyidejűleg a Magyar Köztársaság Kormánya és a
Bolgár Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a kábítószer tiltott forgalmazása és a szervezett
bűnözés elleni harcban történő együttműködésről szóló, Budapesten, 1998. év november hó 11.
napján aláírt Megállapodás kihirdetéséről szóló 118/1999. (VIII. 6.) Korm. rendelet hatályát veszti.
(5)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a rendészetért felelős miniszter
gondoskodik.
20
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvényjavaslat célja a Magyar Köztársaság és a Bolgár Köztársaság között a bűnözés
megelőzésében és leküzdésében történő együttműködésről szóló, Szófiában, 2010. december 14-én
aláírt Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi intézkedések megtétele, vagyis a
Megállapodás kötelező hatályának elismerésére való felhatalmazás, valamint a Megállapodás
kihirdetése.
Az Európai Unióban az Amszterdami Szerződés hatályba lépése óta hangsúlyossá vált a tagállamok
bűnüldöző szervei közötti együttműködés, amelyet a szervezett bűnözés átalakulása, a határokat
átlépő bűncselekmények számának növekedése, az új elkövetési formák megjelenése, valamint a
belső határok nélküli schengeni térség államainak biztonsági igénye indokol. Ebből következően, a
Magyar Köztársaság is prioritásként kezeli a fenti tárgyú nemzetközi szerződések létrehozását a
közép-kelet-európai tagállamokkal: 2004-ben az Osztrák Köztársasággal, 2006-ban a Szlovák
Köztársasággal és a Szlovén Köztársasággal, 2008-ban pedig Romániával és a Horvát
Köztársasággal (mint az Európai Unióval csatlakozási tárgyalásokat folytató, hazánkkal határos
állammal) került sor kétoldalú megállapodás aláírására. Ebbe a folyamatba illeszkedik bele a Bolgár
Köztársasággal történő szerződéskötés.
A jelen Megállapodás a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV.
törvényben szabályozott együttműködési formákról (pl. információcsere, ellenőrzött szállítás, közös
bűnfelderítő-csoport létrehozása, fedett nyomozó alkalmazása stb.) rendelkezik. A Megállapodás
rögzíti az együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat, az együttműködő szerveket, a
megkeresések sajátos tartalmi elemeit, az együttműködési cselekmények és az abban résztvevő,
együttműködő szervek irányításának szabályait, valamint az együttműködők jogait és
kötelezettségeit. A nemzetközi szerződés alapján a bűnüldöző szervek közötti együttműködésre a
büntetőeljárás keretein kívül, a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés során kerül sor, nem érintve a
bűnügyi jogsegély alapján az igazságügyi szervek hatáskörébe tartozó eljárási cselekményeket.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Megállapodás a Magyar Köztársaság külkapcsolatai szempontjából kiemelkedő fontosságú
nemzetközi szerződésnek minősül, ezért a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
2005. évi L. törvény (a továbbiakban: 2005. évi L. törvény) 7. § (1) bekezdés a) pontjában
foglaltakra tekintettel, a Megállapodás kötelező hatályának elismerésére az Országgyűlés ad
felhatalmazást.
A 2.§-hoz
A Megállapodás szövegének végleges megállapítását követően, a 2005. évi L. törvény 9. §-a
értelmében a Megállapodást törvényben kell kihirdetni.
21
A 3.§-hoz
A Megállapodás a magyar és bolgár bűnüldöző szervek közötti együttműködés elmélyítése
érdekében jött létre.
Az Európai Unió tagállamainak bűnüldöző hatóságok közötti, információ és bűnüldözési operatív
információ cseréjének leegyszerűsítéséről szóló, 2006. december 18-i 2006/960/IB tanácsi
kerethatározata alapján a tagállamok továbbra is alkalmazhatják a hatályban lévő, valamint a
jövőben létrehozandó két- vagy többoldalú nemzetközi szerződéseket, amelyek lehetővé teszik e
kerethatározat célkitűzéseinek kiterjesztését vagy kibővítését, valamint segítik az információcsere
eljárásainak további leegyszerűsítését vagy könnyítését. Az alkalmazni kívánt nemzetközi
szerződésekről azonban a tagállamoknak notifikálni kell a Tanácsot. A jelen Megállapodás
információcseréről szóló 5. cikke a kerethatározat rendelkezéseivel összeegyeztethető, egyszerűsíti
és könnyíti az információcserét a magyar és a bolgár hatóságok között.
A különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon
átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat,
valamint az Európai Unió tagállamainak különleges intervenciós egységei közötti együttműködés
javításáról válsághelyzetekben című, 2008. június 23-i 2008/617/IB tanácsi határozat a
bűncselekmények felderítése és kivizsgálása céljából ösztönzik a tagállamokat szorosabb
együttműködésre. E határozatok is lehetővé teszik a tagállamok számára olyan, határokon átnyúló
együttműködésre vonatkozó nemzetközi szerződések létrehozását, amelyek a határozat céljainak
kiterjesztéséről vagy kibővítéséről rendelkeznek. A tárgybeli magyar-bolgár Megállapodás e
feltételnek megfelel, így az említett európai uniós jogi aktusokkal összeegyeztethető.
A Megállapodás I. Fejezete az általános rendelkezéseket tartalmazza: fogalom-meghatározást (1.
cikk) és az együttműködés tárgyát (2. cikk). Fontos kiemelni, hogy a Megállapodásban szabályozott
együttműködés nem terjed ki a Szerződő Felek igazságügyi hatóságainak hatáskörébe tartozó
jogsegélyre (2. cikk (4) bekezdés).
A bűnüldöző szervek közötti együttműködés alapja a megkeresés, amelynek feltételeit és szükséges
tartalmi elemeit a II. Fejezet szabályozza (3-4. cikkek).
A Megállapodás III. Fejezete alapján a bűnüldöző szervek közötti együttműködés az alábbi
formákban valósulhat meg:
a)	információcsere (5. cikk),
b)	intézkedések sürgős esetekben (6. cikk),
c)	a közrend és a bűnügyi helyzet elemzése (7. cikk),
d)	személyek és tárgyak körözése (8. cikk),
e)	ellenőrzött szállítás (9. cikk),
f)	fedett nyomozó alkalmazása (10. cikk),
g)	közös bűnfelderítő-csoport létrehozása (11. cikk),
h)	közös műveletek (12. cikk),
i)	nagy tömegeket vonzó eseményekkel, katasztrófákkal és súlyos balesetekkel kapcsolatos
segítségnyújtás (13. cikk),
j)	összekötő tisztviselő küldése (14. cikk),
k)	együttműködés a képzés és bűnmegelőzés területén (15. cikk).
22
A III. Fejezet tartalmazza a fenti együttműködési formákra vonatkozó konkrét szabályokat: a
megkeresések kérésének, megtagadásának és teljesítésének eseteit, a megkeresések sajátos tartalmi
elemeit, valamint az együttműködési cselekményeket.
A IV. Fejezet rendelkezik a Szerződő Felek bűnüldöző szerveinek tagjait a másik Szerződő Fél
államának területén történő eljárás során megillető jogokról és terhelő kötelezettségekről. Ennek
keretében meghatározza a másik Szerződő Fél területén feladatot végző tisztviselők beutazásának,
kiutazásának és tartózkodásának szabályait, az egyenruha viselésének, a kényszerítő eszközök
használatának szabályait, továbbá a szolgálati viszonyokra, a büntetőjogi és a kártérítési
felelősségre vonatkozó szabályokat (16-20. cikk).
A Megállapodás V. Fejezete részletes adatvédelmi szabályokat tartalmaz, meghatározza a
személyes adatok kezelésének és a minősített adatok átadásának feltételeit.
A Megállapodás a VI. Fejezetben, a záró rendelkezések között rendelkezik a Vegyes Bizottság
felállításáról, a költségviselés szabályairól, a viták rendezéséről és a Megállapodás
hatálybalépésének feltételeiről.
A 4. §-hoz
A Megállapodás a 31. cikkének (1) bekezdése értelmében a Megállapodás azon későbbi jegyzék
kézhezvételének napjától számított kilencvenedik napon lép hatályba, amelyben a Szerződő Felek
diplomáciai úton értesítették egymást arról, hogy a Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges
belső jogszabályi követelményeknek eleget tettek.
A Megállapodás hatálybalépésének naptári napját - a 2005. évi L. törvény 10. § (4) bekezdésének
megfelelően - annak ismertté válását követően a külpolitikáért felelős miniszter a Magyar
Közlönyben közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
A Megállapodás 31. cikkének (5) és (6) bekezdései két, magyar-bolgár viszonylatban korábban
létrejött nemzetközi szerződés hatályvesztéséről rendelkeznek. Az (5) bekezdésben hivatkozott, a
Magyar Köztársaság Kormánya és a Bolgár Köztársaság Kormánya között a terrorizmus, a
kábítószer tiltott forgalmazása és a szervezett bűnözés elleni harcban történő együttműködésről
szóló, Budapesten, 1998. november 11-én aláírt Megállapodást a 118/1999. (VIII. 6.) Korm.
rendelet hirdette ki. Ezen Megállapodás nemzetközi jogi hatályon kívül helyezésével egyidejűleg
szükséges gondoskodni a Megállapodást kihirdető belső jogszabály deregulálásáról is, erről a
törvényjavaslat 4. § (4) bekezdése rendelkezik. A Megállapodás 31. cikkének (6) bekezdésében
hivatkozott, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Bolgár Népköztársaság Kormánya között a
bűnügyi rendészet és a közúti közlekedés terén való együttműködésről és kölcsönös
segítségnyújtásról szóló, Budapesten, 1983. november 15-én aláírt Egyezmény nem került
kihirdetésre, hanem számozott nemzetközi szerződésként, 1985/3. Nemzetközi Szerződés a
belügyminisztertől néven jelent meg, így ezen Egyezmény hatályvesztésével összefüggésben belső
jogilag nincs deregulációs kötelezettség.
A törvény végrehajtásáról a rendészetért felelős miniszter gondoskodik.