﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2203. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült
Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési
megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2011. január
2011. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült
Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési
megállapodás, valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
(A Megállapodás 2000. október 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2005. február 1- én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv 2008. március 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint
másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs
és együttműködési megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás
egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről a Mexikói
Egyesült Államok között
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés és az Európai Unióról szóló szerződés Szerződő
Felei, a továbbiakban: az Európai Közösség tagállamai,
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség
és másrészről A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK, a továbbiakban: Mexikó
FIGYELEMBE VÉVE közös kulturális örökségüket és az őket összekötő szoros történelmi,
politikai és gazdasági kötelékeket;
TEKINTETTEL a nemzetközi, különösen pedig az Európa és Latin-Amerika közötti
kapcsolatok általános keretének fejlesztését és megerősítését előirányzó átfogó célkitűzésre;
FIGYELEMBE VÉVE azt, hogy a Közösség és Mexikó közötti, 1991. április 26-án
Luxembourgban aláírt együttműködési keretmegállapodás jelentősen hozzájárult az említett
kötelékek erősítéséhez,
FIGYELEMBE VÉVE azt, hogy közös érdekükben áll új szerződéses kapcsolatokat
kialakítani annak érdekében, hogy kétoldalú viszonyukat tovább tudják erősíteni, elsősorban
fokozott politikai párbeszéd, a kereskedelem fokozatos és kölcsönös liberalizálása, a folyó
1
fizetések, tőkemozgások és láthatatlan ügyletek liberalizálása, a beruházások előmozdítása,
valamint a szélesebb együttműködés útján;
FIGYELEMBE VÉVE teljes elkötelezettségüket arra, hogy tiszteletben tartják az Emberi
Jogok Egyetemes Nyilatkozatában foglalt demokratikus elveket és alapvető emberi jogokat,
valamint a nemzetközi jog elveit az államok közötti baráti viszonyra és együttműködésre
vonatkozóan az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban, továbbá a jogállamiságra
és a jó kormányzatra vonatkozóan az 1994-ben Sáo Paulóban elfogadott Riói Csoport/Európai
Unió miniszteri nyilatkozatában foglalt elveket;
ANNAK TUDATÁBAN, hogy a kapcsolataiknak közös érdeküket jelentő valamennyi
területén történő felerősítése céljából politikai párbeszédüket mind kétoldalú, mind
nemzetközi szinten intézményesíteni kell;
FIGYELEMBE VÉVE azt, hogy mindkét Fél fontosságot tulajdonít az 1995. márciusi
koppenhágai szociális fejlődési csúcstalálkozó zárónyilatkozatában megfogalmazott elveknek
és értékeknek;
ANNAK TUDATÁBAN, hogy mindkét Fél fontosságot tulajdonít a fenntartható fejlődés elve
megfelelő megvalósításának, amelyet a környezetről és fejlődésről szóló, 1992. évi riói
nyilatkozat Agenda 21 dokumentuma tartalmaz;
FIGYELEMBE VÉVE a piacgazdasági elvekhez való ragaszkodásukat és a Kereskedelmi
Világszervezet (WTO) szabályainak megfelelő szabad nemzetközi kereskedelem iránti
elkötelezettségük tudatában, továbbá mint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési
Szervezet (OECD) tagjai, külön hangsúlyt helyezve a nyitott regionalizmusra;
ANNAK TUDATÁBAN, hogy az 1995. május 2-án, Párizsban aláírt ünnepélyes együttes
nyilatkozatban mindkét Fél kijelenti azon szándékát, hogy a közöttük levő kétoldalú
kapcsolatot valamennyi területen hosszú távon szeretné fenntartani,
A KÖVETKEZŐKÉPPEN HATÁROZTAK:
I.	CÍM
JELLEG ÉS HATÁLY
1.	cikk
A Megállapodás alapja
Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett emberi jogok és demokratikus elvek
tiszteletben tartása képezi mindkét Fél nemzetközi és belpolitikájának az alapját, továbbá e
megállapodás lényeges elemét alkotja.
2.	cikk
Jelleg és hatály
E megállapodás célja az, hogy a kölcsönösség és a közös érdekek alapján erősítse a Felek
között fennálló viszonyt. Ennek érdekében a Megállapodás intézményesíti a politikai
párbeszédet, a kereskedelem liberalizálása útján erősíti a kereskedelmi és gazdasági
kapcsolatokat a WTO szabályainak megfelelően, valamint megerősíti és kibővíti az
együttműködést.
2
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
3.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy intézményesítik az 1. cikkben említett elveken alapuló
megerősített politikai párbeszédet, amely kiterjed a kölcsönös érdekkörbe tartozó valamennyi
kétoldalú és nemzetközi kérdésre, és amely szorosabb konzultációt eredményez a Felek között
a számukra keretet jelentő nemzetközi szervezeteken belül.
(2)	A párbeszéd folytatása „az Európai Uniónak és Mexikónak a politikai párbeszédről szóló
együttes nyilatkozata” szerint történik, amely e megállapodás szerves részét képezi és amelyet
a záróokmány tartalmaz.
(3)	Az együttes nyilatkozatban előirányzott miniszteri szintű párbeszéd főként a 45. cikkel
létrehozott Vegyes tanácson belül zajlik.
III.	CÍM
KERESKEDELEM
4.	cikk
Célkitűzés
E cím célkitűzése az, hogy keretet teremtve ösztönözze az áruk és szolgáltatások
kereskedelmének fejlesztését, ideértve az áruk és szolgáltatások kereskedelmének kétoldalú és
elsőbbségi, fokozatos és kölcsönös liberalizálását, figyelembe véve bizonyos termékek és
szolgáltatási ágazatok érzékeny jellegét, valamint a vonatkozó WTO szabályokkal való
összhangot.
5.	cikk
Áruforgalom
A 4. cikkben meghatározott célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács határoz az
áruforgalmat érintő vámakadályok és nem vámjellegű jellegű akadályok kétoldalú, fokozatos
és kölcsönös liberalizálásának megoldásairól és ütemtervéről, a vonatkozó WTO-
szabályokkal összhangban - különös tekintettel az Általános Vám- és Kereskedelmi
Egyezmény (GATT) XXIV. cikkére - és figyelembe véve bizonyos termékek érzékeny
jellegét. E határozat különösen a következő kérdésekkel foglalkozik:
a)	alkalmazási kör és átmeneti időszakok;
b)	behozatali és kiviteli vámok, és ezekkel azonos hatású díjak;
c)	behozatalra és kivitelre vonatkozó mennyiségi korlátozások, és azonos hatású intézkedések;
d)	nemzeti elbánás, ideértve az árukra kivetett adókkal kapcsolatos fiskális diszkrimináció
tiltását;
e)	dömpingellenes és kiegyenlítő intézkedések;
f)	véd- és felügyeleti intézkedések;
g)	származási és igazgatási együttműködésre vonatkozó szabályok;
h)	vámügyi együttműködés;
i)	vámérték;
3
j) műszaki szabályok és szabványok, egészségügyi és növényegészségügyi jogszabályok, a
megfelelőségértékelés kölcsönös elismerése, bizonyítványok, jelölési rendszerek, többek
között;
k) a közerkölcs, a közrend vagy a közbiztonság alapján indokolt általános kivételek; az
emberi, állati vagy növényi élet vagy egészség védelme; az ipari, szellemi és kereskedelmi
tulajdon védelme, többek között;
l) korlátozások fizetésimérleg-nehézségek esetén.
6.	cikk
Szolgáltatások kereskedelme
A 4. cikkben meghatározott célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács határoz a
szolgáltatások kereskedelmének fokozatos és kölcsönös liberalizálásával kapcsolatos
megoldásokról, a vonatkozó WTO-szabályokkal összhangban - különös tekintettel a
Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános Egyezmény (GATS) V. cikkére - és
figyelembe véve a Felek által azon egyezmény keretén belül már megtett
kötelezettségvállalásokat.
7.	cikk
Az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatban a Vegyes tanács által hozandó, az e
megállapodás 5. és 6. cikkében említett határozatok átfogó módon megfelelően lefedik
mindezen kérdéseket és elfogadásukkor azonnal hatályba lépnek.
IV.	CÍM
TŐKEMOZGÁSOK ÉS FIZETÉSEK
8.	cikk
Tőkemozgások és fizetések
E cím célkitűzése az, hogy keretet teremtve ösztönözze a Mexikó és a Közösség közötti
tőkemozgások és fizetések fokozatos és kölcsönös liberalizálását, az e megállapodásban
foglalt egyéb rendelkezések és a Felekre vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások
szerinti további kötelezettségek sérelme nélkül.
9.	cikk
A 8. cikkben meghatározott célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács elfogadja a Felek
közötti tőkemozgásokra és fizetésekre vonatkozó korlátozások fokozatos és kölcsönös
felszámolásának intézkedéseit és ütemtervét, az e megállapodásban foglalt egyéb
rendelkezések és a Felekre vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások szerinti további
kötelezettségek sérelme nélkül. E határozat különösen a következő kérdésekkel foglalkozik:
a)	az e címben kifejezetten vagy beleértetten szereplő fogalmak meghatározása, tartalma,
kiterjesztése és lényege;
b)	a liberalizálás alá kerülő tőkeügyletek és fizetések, ideértve a nemzeti elbánást is;
c)	a liberalizálás és az átmeneti időszakok hatálya;
d)	olyan záradék beiktatása, amely lehetővé teszi a Felek számára, hogy e téren korlátozásokat
tartsanak fenn a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy és a honvédelem alapján;
e)	olyan záradékok beiktatása, amelyek lehetővé teszik a Felek számára, hogy e téren
korlátozásokat vezessenek be a Felek bármelyike árfolyam- vagy monetáris politikájának
4
nehézségei, fizetésimérleg-nehézségek vagy - a nemzetközi jognak megfelelően - harmadik
országokra kivetett pénzügyi korlátozások esetén.
V.	CÍM
KÖZBESZERZÉS, VERSENY, SZELLEMI TULAJDON ÉS A
KERESKEDELEMMEL ÖSSZEFÜGGŐ EGYÉB RENDELKEZÉSEK
10.	cikk
Közbeszerzés
(1)	A Felek vállalják a Megállapodás szerinti kormányzati közbeszerzési piacok
kölcsönösségi alapon történő fokozatos és kölcsönös megnyitását.
(2)	E célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács határoz a megfelelő megoldásokról és
ütemtervről. E határozat különösen a következő kérdésekkel foglalkozik:
a)	a Megállapodás szerinti liberalizálás alkalmazási köre;
b)	a Megállapodás szerinti piacokhoz való megkülönböztetéstől mentes hozzáférés;
c)	küszöbértékek;
d)	tisztességes és átlátható eljárások;
e)	egyértelmű kifogásolási eljárások;
f)	az informatika alkalmazása.
11.	cikk
Verseny
(1)	A Felek megállapodnak a megfelelő intézkedésekben annak érdekében, hogy elkerüljék a
verseny azon torzulásait vagy korlátozásait, amelyek jelentősen befolyásolhatják a Mexikó és
a Közösség közötti kereskedelmet. Ennek érdekében a Vegyes tanács együttműködési és
koordinációs mechanizmusokat alakít ki a versenyszabályok végrehajtásáért felelős
hatóságaik között. Ezen együttműködés kiterjed a kölcsönös jogsegélyszolgálatra,
bejelentésre, konzultációra és információcserére, a versenyjogszabályok és a versenypolitika
végrehajtási eljárásai átláthatóságának biztosítása érdekében.
(2)	E célkitűzés elérése érdekében a Vegyes tanács különösen a következő kérdésekben
határoz:
a)	vállalkozások közötti megállapodások, vállalkozások társulásai által hozott döntések,
valamint a vállalkozások közötti összehangolt magatartás;
b)	erőfölénnyel való visszaélés egy vagy több vállalkozás részéről;
c)	vállalkozások fúziója;
d)	kereskedelmi jellegű állami monopóliumok;
e)	közvállalkozások és különleges vagy kizárólagos jogokkal felruházott vállalkozások.
12.	cikk
Szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon
(1)	Ismételten megerősítve a szellemi tulajdonjogok (szerzői jog - beleértve a számítógépes
programok és adatbázisok szerzői jogát is - és szomszédos jogok, szabadalmakkal, ipari
mintákkal, földrajzi árujelzésekkel - beleértve az eredetmegjelöléseket is -, védjegyekkel,
integrált áramkörök topográfiájával kapcsolatos jogok, valamint az ipari tulajdon oltalmáról
szóló párizsi egyezmény 10a. cikkében említett tisztességtelen verseny elleni védelem, és a
5
bizalmas információk védelme), oltalmának tulajdonított nagy jelentőséget, a Felek vállalják,
hogy meghozzák azon megfelelő intézkedéseket, amelyekkel biztosítható a legszigorúbb
nemzetközi előírások szerinti kielégítő és hatékony oltalom, beleértve az ilyen jogok
érvényesítésére szolgáló hatékony eszközöket is.
(2)	Ennek érdekében a Vegyes tanács a következő kérdésekben határoz:
a)	olyan konzultációs mechanizmus, amellyel kölcsönösen kielégítő megoldások alakíthatók
ki a szellemi tulajdon oltalmának nehézségei esetén;
b)	az (1) bekezdés szerinti célkitűzés teljesítéséhez szükséges részletes intézkedések,
figyelembe véve különösen a szellemi tulajdonról szóló többoldalú egyezményeket.
VI.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS
13.	cikk
Párbeszéd az együttműködésről és gazdasági kérdésekről
(1)	A Vegyes tanács olyan rendszeres párbeszédet indít az e címben előirányzott
együttműködés felerősítése és javítása érdekében, amely különösen a következőket foglalja
magában:
a)	információcsere és az együttműködés fejlődésének rendszeres felülvizsgálata;
b)	az e megállapodásban előirányzott ágazati megállapodások végrehajtásának koordinálása
és felügyelete, valamint ilyen típusú új megállapodások lehetőségének megvizsgálása.
(2)	A Vegyes tanács az olyan gazdasági kérdésekben is rendszeres párbeszédet indít, mint a
makrogazdasági vonatkozásokkal kapcsolatos információk elemzése és cseréje, így
ösztönözve a kereskedelmet és a beruházásokat.
14.	cikk
Ipari együttműködés
(1)	A Felek támogatják és előmozdítják az ipari együttműködés dinamikus, integrált és
decentralizált szervezésére irányuló erőfeszítések fejlesztését és erősítését célzó
intézkedéseket annak érdekében, hogy kölcsönös érdekeik figyelembevételével, a gazdaság
fejlődésének kedvező környezetet alakítsanak ki.
(2)	Az ilyen együttműködés főként a következő kérdésekre irányul:
a)	a két Fél gazdasági szereplői közötti kapcsolatok erősítése konferenciák, szemináriumok,
ipari és műszaki lehetőségeket kutató küldöttségek, kerekasztal-tárgyalások, valamint
általános és ágazat-specifikus kiállítások útján, a kölcsönös üzleti érdekeket jelentő területek
azonosítása és kiaknázása, továbbá a kereskedelem, a beruházás és az ipari együttműködés
valamint technológia átadási projektek élénkítése érdekében;
b)	a két Fél gazdasági szereplői között meglévő párbeszéd erősítése és kiterjesztése további
konzultációs és koordinációs tevékenységek előmozdítása útján az ipari együttműködés
akadályainak azonosítása és felszámolása, a versenyszabályok tiszteletben tartásának
ösztönzése, az intézkedések általános összhangjának biztosítása, valamint a piaci
követelményekhez való ipari alkalmazkodás elősegítése érdekében;
c)	ipari együttműködési kezdeményezések előmozdítása mindkét Fél privatizációs és
liberalizációs folyamatán belül, a beruházásoknak a vállalkozások közötti ipari
együttműködés útján való ösztönzése céljából;
6
d)	a modernizációra, diverzifikációra, innovációra, szakképzésre, kutatásra és fejlesztésre,
valamint a minőségre irányuló kezdeményezések támogatása;
e)	mindkét Fél részvételének elősegítése kísérleti projektekben és speciális programokban,
ezek konkrét feltételei szerint.
15.	cikk
Beruházásfej lesztés
A Felek elősegítik a kölcsönös beruházások számára vonzó és stabil környezet kialakulását.
Az ilyen együttműködés - többek között - a következő formákat ölti:
a)	a jogszabályokkal és a beruházási lehetőségekkel kapcsolatos információk meghatározása
és terjesztése;
b)	a Felek közötti beruházásoknak kedvező jogi környezet kialakításának támogatása, adott
esetben a beruházások előmozdítására és védelmére, valamint a kettős adóztatás elkerülésére
szolgáló megállapodásoknak a tagállamok és Mexikó közötti megkötése útján;
c)	harmonizált és egyszerűsített közigazgatási eljárások kialakítása;
d)	vegyes beruházási mechanizmusok kialakítása, különösen mindkét Fél kis- és
középvállalkozásai számára.
16.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások
(1)	A Felek vállalják, hogy kölcsönös érdekeikre, illetve hosszú- és középtávú gazdasági
célkitűzéseikre való tekintettel együttműködést alakítanak ki a pénzügyi szolgáltatások
ágazatában, saját törvényeiknek, előírásaiknak és politikáiknak megfelelően, valamint a
GATS szabályaival és elveivel összhangban.
(2)	A Felek vállalják, hogy mind kétoldalú, mind többoldalú szinten együttműködnek egymás
üzleti környezete kölcsönös megértésének és ismeretének erősítése érdekében, valamint hogy
információcserét végezzenek a pénzügyi szabályozásokkal, a pénzügyi felügyelettel és
ellenőrzéssel kapcsolatban, valamint a közös érdeknek minősülő egyéb vonatkozásokban.
(3)	Ezen együttműködés célja különösen az, hogy a pénzügyi szolgáltatások ágazatában
ösztönözze a fejlettebb és diverzifikált termelékenységet és versenyképességet.
17.	cikk
Együttműködés a kis- és középvállalkozások tekintetében
(1)	A Felek előmozdítják a kis- és középvállalkozások fejlődéséhez kedvező környezet
kialakulását.
(2)	Az ilyen együttműködés a következőkre terjed ki:
a)	a gazdasági szereplők közötti kapcsolatok előmozdítása, vegyes beruházások ösztönzése,
valamint közös vállalatok és információs hálózatok létrehozása olyan meglevő horizontális
programokon keresztül, mint az ECIP, AL-INVEST, BRE és BC-NET;
b)	a finanszírozáshoz való hozzáférés elősegítése, információk adása és az innováció
ösztönzése.
7
18.	cikk
Műszaki szabályok és megfelelőségértékelés
A Felek vállalják, hogy együttműködnek a műszaki szabályok és a megfelelőségértékelés
terén.
19.	cikk
Vámügyek
(1)	A vámügyi együttműködés célja a tisztességes kereskedelem biztosítása. A Felek vállalják
a vámügyi együttműködés előmozdítását annak érdekében, hogy javuljon és megszilárduljon
kereskedelmi kapcsolataik jogi kerete.
(2)	Az ilyen együttműködés különösen a következő kérdésekkel foglalkozik:
a)	információcsere;
b)	új szakképzési technikák kialakítása és az e területre szakosodott nemzetközi szervezeteken
belül vállalt tevékenységek összehangolása;
c)	a vám- és adóhatóságok tisztviselőinek és vezetőinek csereprogramjai;
d)	az áruk vámkezelési eljárásainak egyszerűsítése;
e)	szükség szerinti technikai segítségnyújtás.
(3)	Az e megállapodásban előirányzott egyéb együttműködési formák sérelme nélkül, a Felek
kijelentik azt, hogy a jövőben fontolóra veszik egy vámügyi kölcsönös segítségnyújtási
jegyzőkönyv aláírását, az e megállapodásban meghatározott intézményi kereten belül.
20.	cikk
Az információs társadalom
(1)	A Felek elismerik, hogy az információs és kommunikációs technológiák a modern élet
kulcstényezői és létfontosságúak a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából.
(2)	Az e téren folytatott együttműködés különösen a következőkre irányul:
a)	párbeszéd az információs társadalom valamennyi vonatkozásáról;
b)	információcsere és technikai segítségnyújtás az információs és távközlési technológiákra
vonatkozó előírásokkal és szabványosítással, illetve a megfelelőség ellenőrzésével és
tanúsításával kapcsolatban;
c)	az új információs és távközlési technológiák terjesztése és az új szolgáltatások fejlesztése a
fejlett kommunikációs, szolgáltatási és informatikai létesítményekben;
d)	közös kutatási, valamint technológia- és iparfejlesztési projektek előmozdítása és végzése
az új informatikai, távközlési, telematikai és információs társadalmi technológiák terén;
e)	mindkét Fél részvételének elősegítése kísérleti projektekben és speciális programokban,
ezek konkrét feltételei szerint;
f)	a telematikai hálózatok és szolgáltatások összekapcsolódása és átjárhatósága;
g)	szabályozási együttműködésről szóló párbeszéd a nemzetközi on-line szolgáltatásokkal
kapcsolatban, beleértve a magánélet és a személyes adatok védelmével kapcsolatos
vonatkozásokat is;
h)	adatbázisokhoz való kölcsönös hozzáférés, megegyezés szerinti feltételek alapján.
8
21.	cikk
Együttműködés a mezőgazdaság és a vidékfejlesztési ágazat területén
(1)	A Felek vállalják a mezőgazdasági, agráripari és vidékfejlesztési ágazatokban történő
fejlesztés és együttműködés előmozdítását.
(2)	Ennek érdekében - többek között - a következőket vizsgálják meg:
a)	a kereskedelem elősegítésének érdekében az egészségügyi, növény-egészségügyi és
környezetvédelmi szabványok és szabályok harmonizálására tett intézkedések, figyelembe
véve mindkét Fél tekintetében az érvényes jogszabályokat, továbbá a WTO-szabályoknak és
az 5. cikk rendelkezéseinek megfelelően;
b)	az információcsere és az e célt szolgáló projektek és tevékenységek indításának lehetősége,
különösen az információs, a tudományos és műszaki kutatás, valamint a humán erőforrások
fejlesztése terén.
22.	cikk
Bányászati együttműködés
A Felek vállalják a bányászati együttműködés előmozdítását, elsősorban a következőkre
irányuló tevékenységeken keresztül:
a)	az ásványi termékek feltárásának, kitermelésének és jövedelmező felhasználásának
előmozdítása a Felek e területre vonatkozó jogszabályaival összhangban;
b)	a bányászati feltárásra és kitermelésre vonatkozó információk, tapasztalatok és
technológiák cseréjének előmozdítása;
c)	szakértői csereprogramok előmozdítása és közös kutatások végzése a technológiai
fejlesztés lehetőségeinek bővítése céljából;
d)	az e területen történő beruházások előmozdítását szolgáló intézkedések kialakítása.
23.	cikk
Együttműködés az energiaügy terén
(1)	A Felek közötti együttműködés célja energiaágazataik fejlesztése, a technológiaátadás
előmozdítására és a vonatkozó jogszabályokkal kapcsolatos információk cseréjére
összpontosítva.
(2)	E szektorban az együttműködés elsődleges formáit a következők jelentik: információcsere,
humán erőforrások képzése, technológiaátadás és közös technológiafejlesztési és
infrastrukturális projektek, hatékonyabb energia-előállítási folyamatok tervezése, az ésszerű
energiafelhasználás előmozdítása, a környezetkímélő jellegű megújítható alternatív
energiaforrások használatának támogatása, valamint a hulladékok energiatermelési célú
újrahasznosításának és feldolgozásának előmozdítása.
24.	cikk
Közlekedési együttműködés
(1)	A Felek közötti közlekedési együttműködés célja:
a)	a közlekedési rendszerek szerkezetátalakításának és korszerűsítésének támogatása;
b)	a működési szabályok előmozdítása.
(2)	E tekintetben a következők élveznek elsőbbséget:
9
a)	szakértők közötti információcsere a Felek közlekedési politikájáról és egyéb, közös
érdeklődésre számot tartó témakörökben;
b)	a gazdaság szereplőinek és a magas beosztású köztisztviselőknek szánt gazdasági, jogi és
műszaki szakképzési programok;
c)	információcsere a globális navigációs műholdrendszerekről (GNSS);
d)	technikai segítségnyújtás a közlekedési rendszer minden formáját felölelő
szerkezetátalakításhoz és korszerűsítéshez.
(3)	A Felek megvizsgálják a nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások minden vonatkozását
annak érdekében, hogy azok egyike se akadályozza a kereskedelem kölcsönös kibővítését.
Ebben az összefüggésben tárgyalásokat kell folytatni a nemzetközi tengeri szállítási
szolgáltatások liberalizálásáról, az e megállapodás 6. cikkében foglalt kikötésekkel
összhangban.
25.	cikk
Idegenforgalmi együttműködés
(1)	A Felek közötti együttműködés célja elsődlegesen az információcsere javítása és az
úgynevezett legjobb gyakorlatok kialakítása az idegenforgalom kiegyensúlyozott és
fenntartható fejlődése érdekében.
(2)	Ebben az összefüggésben a Felek különösen a következőkre összpontosítanak:
a)	a természeti és kulturális örökségben rejlő lehetőségek védelme és maximalizálása;
b)	a helyi közösségek integritásának és érdekeinek a tiszteletben tartása;
c)	a szomszédos országok régiói és városai közötti együttműködés előmozdítása;
d)	a szállodaipari szakképzés előmozdítása, külön hangsúlyt helyezve a szállodaigazgatás és
adminisztráció témakörére.
26.	cikk
Statisztikai együttműködés
A Felek vállalják, hogy előmozdítják a statisztikai módszerek és gyakorlatok harmonizálását
azzal a céllal, hogy kölcsönösen elfogadható alapon használják az áruforgalomra és a
szolgáltatások kereskedelmére, továbbá általánosabban az e megállapodással érintett minden
olyan területre vonatkozó statisztikákat, amely statisztikailag feldolgozható.
27.	cikk
Kormányzat
A Szerződő Felek együttműködnek az országos, regionális és helyi szintű kormányzati és
intézményi kérdésekben, a humán erőforrások szakképzése és a közigazgatás korszerűsítése
céljából.
28.	cikk
Együttműködés a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és a vegyi előanyagok elleni
harc terén
(1)	A Felek megteszik az együttműködéshez és a kapcsolattartáshoz szükséges, általuk
megfelelőnek tartott intézkedéseket azzal a céllal, hogy fokozzák tevékenységeiket a
10
kábítószerek előállításának, terjesztésének és illegális fogyasztásának megelőzése és
csökkentése érdekében, összhangban a vonatkozó belső jogi előírásaikkal.
(2)	Az e téren hatáskörrel rendelkező testületekre támaszkodva, az ilyen együttműködés
különösen a következőket foglalja magában:
a)	összehangolt programok és intézkedések kialakítása a kábítószer-fogyasztás megelőzésére,
valamint a kábítószerfüggők kezelésére és rehabilitálására, beleértve a technikai
segítségnyújtási programokat is. Ezen erőfeszítések olyan kutatásokat és intézkedéseket is
magukban foglalhatnak, amelyek arra irányulnak, hogy a tiltott növények termesztésére is
használt területek regionális fejlesztése útján csökkentsék a kábítószer-előállítást;
b)	összehangolt kutatási programok és projektek kialakítása a kábítószerek ellenőrzése
érdekében;
c)	információcsere a jogszabályi és adminisztratív eljárásokról, valamint a kábítószerek
visszaszorítása és a pénzmosás elleni harc célját szolgáló megfelelő intézkedések
elfogadásáról, beleértve a Közösség és az e téren aktív nemzetközi testületek által elfogadott
intézkedéseket is;
d)	a kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott előállításához használt vegyi előanyagok és
egyéb anyagok feldolgozásának megelőzése, összhangban a Felek által 1996. december 16-án
aláírt „a kábítószer-prekurzorok és vegyi anyagok ellenőrzéséről szóló megállapodás”
rendelkezéseivel és az Egyesült Nemzetek 1988. évi Bécsi Egyezményével.
29.	cikk
Tudományos és technológiai együttműködés
(1)	A Felek vállalják, hogy együttműködnek a tudomány és a technológia kölcsönös
érdeklődésre számot tartó területein, figyelembe véve saját vonatkozó politikáikat.
(2)	Az ilyen együttműködés célja a következő:
a)	a tudományos és technológiai információk és know-how cseréjének ösztönzése, különös
tekintettel a politikák és programok megvalósítására;
b)	tartós kapcsolatok előmozdítása a két Fél tudományos közösségei között;
c)	a humán erőforrások szakképzésének előmozdítása.
(3)	Az együttműködés közös kutatási projektek, valamint tudósok cseréjének, találkozóinak és
képzéseinek formájában valósul meg, biztosítva a kutatási eredmények lehető legszélesebb
körű terjesztését.
(4)	Ezen együttműködésben a Felek ösztönzik saját felsőoktatási intézményeik,
kutatóközpontjaik és termelőágazataik - ezen belül pedig főleg a kis- és középvállalatok -
részvételét.
(5)	Amennyiben szükségesnek ítélik, a Felek közötti együttműködés ágazati megállapodás
megkötéséhez is vezethet a kutatás és technológiai fejlesztés tárgyában.
30.	cikk
Együttműködés a képzés és az oktatás terén
(1)	A Felek meghatározzák azt, hogy milyen módokon lehet jelentősen javítani a helyzetet az
oktatás és a szakképzés terén. A leginkább hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatására
és képzésére különösen nagy hangsúlyt kell helyezni.
11
(2)	A Felek élénkítik az együttműködést az oktatás - beleértve a felsőoktatást is -, a
szakképzés, valamint az egyetemek és az üzleti vállalkozások közötti cserék terén annak
érdekében, hogy javuljon a magán- és az állami szektorban dolgozó vezetők képzettségének
szintje.
(3)	A Felek hangsúlyt helyeznek azon intézkedésekre, amelyek arra irányulnak, hogy tartós
kapcsolatok alakuljanak ki szakhivatalaik között és, hogy ösztönözzék az információk, a
know-how, a szakértők és a technikai erőforrások cseréjét, valamint a fiatalok
csereprogramjait, kihasználva az ALFA program kínálta lehetőségeket és a két Fél által e
területeken felhalmozott tapasztalatokat.
(4)	A Felek közötti együttműködés kölcsönös egyetértés esetén ágazati megállapodást
eredményezhet az oktatás - beleértve a felsőoktatást is -, a szakképzés és az ifjúsággal
kapcsolatos kérdések terén.
31.	cikk
Kulturális együttműködés
(1)	A Felek vállalják, hogy előmozdítják a sokszínűségüket megfelelő módon tiszteletben
tartó kulturális együttműködést annak érdekében, hogy erősítsék egymás kultúrájának
kölcsönös megértését és terjesztését.
(2)	A Felek megfelelő intézkedéseket tesznek a kulturális cserék előmozdítására, és
különböző kulturális területeken közös kezdeményezésekbe fognak. Ezzel kapcsolatban a
Felek kellő időben meghatározzák a szóban forgó együttműködési tevékenységeket és
intézkedéseket.
32.	cikk
Együttműködés az audiovizuális ágazatban
A Felek vállalják, hogy előmozdítják az együttműködést ezen ágazatban, főként az
audiovizuális ágazatban és a médiában végzett képzési programokon keresztül, beleértve a
koprodukciós, képzési, fejlesztési és forgalmazási tevékenységeket is.
33.	cikk
Együttműködés a tájékoztatás és a kommunikáció terén
A Felek vállalják, hogy szorgalmazzák az információk cseréjét és terjesztését, valamint hogy
a tájékoztatás és a kommunikáció terén közös érdeklődésre számot tartó tevékenységeket
végeznek és támogatnak.
34.	cikk
Együttműködés a környezetvédelem és a természeti erőforrások terén
(1)	Az e megállapodás keretén belül a Felek által foganatosított valamennyi együttműködési
intézkedés során figyelembe kell venni a környezeti és az ökológiai egyensúly megőrzésének
szükségességét.
12
(2)	A Felek vállalják, hogy fejlesztik a környezetromlás megelőzésére irányuló
együttműködést; előmozdítják a természeti erőforrások védelmét és az azokkal való
fenntartható gazdálkodást; fejlesztik, terjesztik és kicserélik a környezetvédelmi
jogszabályokkal kapcsolatos információkat és tapasztalatokat; szorgalmazzák a jogszabályok
betartását segítő gazdasági ösztönzők alkalmazását; az államigazgatás minden szintjén
erősítik a környezetgazdálkodást; előmozdítják a humán erőforrások képzését, a
környezetvédelmi tárgykörű képzést, valamint a közös kutatási projektek lebonyolítását;
kialakítják a társadalmi részvétel csatornáit.
(3)	A Felek ösztönzik az e területen folytatott programokhoz való hozzáférést, mégpedig e
programok konkrét feltételeivel összhangban.
(4)	Amennyiben szükségesnek ítélik, a Felek közötti együttműködés ágazati megállapodás
megkötéséhez is vezethet a környezetvédelem és a természeti erőforrások terén.
35.	cikk
Együttműködés a halászat terén
Tekintettel halászati ágazataik társadalmi-gazdasági jelentőségére, a Felek vállalják, hogy e
téren szorosabb együttműködést alakítanak ki, elsősorban - amennyiben szükségesnek ítélik -
egy halászati ágazati megállapodás megkötése útján, saját jogszabályaikkal összhangban.
36.	cikk
Együttműködés a szociális kérdések és a szegénység terén
(1)	A Felek párbeszédet folytatnak a valamelyikük érdeklődésére számot tartó szociális
kérdések valamennyi vonatkozásáról. E párbeszéd az olyan sérülékeny lakossági csoportokkal
és térségekkel kapcsolatos témákat öleli fel, mint az őslakosok, a vidéken élő szegények, az
alacsony jövedelmű nők és a szegénységben élő egyéb lakossági csoportok.
(2)	A Felek tisztában vannak azzal, hogy fontos összehangolni a gazdasági és a társadalmi
fejlődést, figyelembe véve az előző bekezdésben említett csoportok alapvető jogai tiszteletben
tartásának szükségességét. A növekedés új alapjának munkahelyeket kell teremtenie, és
magasabb életszínvonalat kell biztosítania a leginkább hátrányos helyzetű lakossági csoportok
számára.
(3)	A Felek rendszeresen konzultálnak azon együttműködési tevékenységekről, amelyek a
civil társadalmat is bevonják, és amelyeknek célja az, hogy lehetőségeket kínáljanak a
munkahelyteremtéshez, a szakképzéshez és a jövedelem növekedéséhez.
37.	cikk
Regionális együttműködés
(1)	A Felek együttműködés útján mozdítják elő a közös cselekvések kialakítását célzó
tevékenységeket, főként Közép- Amerikában és a Karib-térségben.
(2)	Elsőbbséget élveznek a Közép-Amerikában és a Karib-térségben a régión belüli
kereskedelem előmozdítására tett kezdeményezések; a környezetvédelemmel valamint a
technológiai és tudományos kutatással kapcsolatos regionális együttműködés ösztönzése; a
régió gazdasági fejlődéséhez szükséges kommunikációs infrastruktúra fejlesztésének
13
előmozdítása és a szegénységben élők életszínvonalának javítására irányuló
kezdeményezések támogatása.
(3)	Külön figyelmet kell szentelni a nők szerepének fejlesztésére, különös tekintettel a
termelési folyamatra.
(4)	A Felek tanulmányozzák a más országokkal való közös együttműködés előmozdítására és
figyelemmel kísérésére alkalmas eszközöket.
38.	cikk
Menekültügyi együttműködés
A Felek megkísérlik fenntartani a közép-amerikai menekültek számára Mexikóban biztosított
segély által nyújtott előnyöket, és együttműködnek a tartós megoldások keresésében.
39.	cikk
Együttműködés az emberi jogok és a demokrácia kérdésében
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy az együttműködésnek e téren elő kell mozdítania az 1.
cikkben említett elveket.
(2)	Az együttműködés főként a következőkre irányul:
a)	a civil társadalom fejlesztése oktatási, képzési és a közvélemény tudatosságát javító
programokon keresztül;
b)	olyan képzési és tájékoztatási intézkedések, amelyeknek célja az intézmények hatékonyabb
működésének elősegítése és a jogállamiság erősítése;
c)	az emberi jogok és a demokratikus elvek népszerűsítése.
(3)	A Felek közös projekteket hajthatnak végre választási szerveik, valamint az emberi jogok
betartásának figyelemmel kíséréséért és ösztönzéséért felelős egyéb szerveik közötti
együttműködés erősítése érdekében.
40.	cikk
Fogyasztóvédelmi együttműködés
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy az e téren folytatott együttműködéssel
fogyasztóvédelmi rendszereik javítását, valamint azt kell megcélozniuk, hogy saját
jogszabályaik keretein belül törekedjenek rendszereik összeegyeztethetőségének elérésére.
(2)	Az együttműködés főként a következőkre irányul:
a)	információk és szakértők cseréje, valamint az együttműködés előmozdítása a két Fél
fogyasztói testületei között;
b)	képzési programok szervezése és technikai segítségnyújtás biztosítása.
41.	cikk
Adatvédelmi együttműködés
(1)	Az 51. cikkel kapcsolatban a Felek vállalják, hogy együttműködnek a személyes adatok
védelmében azzal a céllal, hogy javuljon a védelem mértéke és felszámolhatók legyenek a
személyes adatok átadását igénylő kereskedelem akadályai.
14
(2)	A személyes adatok védelme terén folytatott együttműködés technikai segítségnyújtást
foglalhat magában, amelynek formája az információk és a szakértők cseréje, valamint a közös
programok és projektek szervezése.
42.	cikk
Egészségügy
(1)	Az egészségügyi együttműködés célja a kutatás, a farmakológia, a preventív gyógyászat és
az AIDS-hez hasonló fertőző betegségek terén folytatott tevékenységek fokozása.
(2)	Az együttműködés eszközei főként a következők:
a)	járványtani, valamint az egészségügyi ellátás decentralizációjával és igazgatásával
foglalkozó projektek;
b)	a szakképzési programok fejlesztése;
c)	a vidéken és városokban élők egészségügyi feltételeit és szociális jólétét javító programok
és projektek.
43.	cikk
Jövőbeni fejlesztésekre vonatkozó záradék
(1)	Kölcsönös egyetértés alapján a Felek kiterjeszthetik e cím hatályát, azzal a céllal, hogy
fokozzák az együttműködés mértékét és, hogy azt konkrét ágazatokra vagy tevékenységekre
vonatkozó megállapodásokkal egészítsék ki.
(2)	E cím megvalósításával kapcsolatban a Felek javaslatokat tehetnek a kölcsönös
együttműködés körének bővítésére, figyelembe véve a cím alkalmazása során nyert
tapasztalatokat.
44.	cikk
Együttműködési források
(1)	Az erőforrásaik és jogszabályaik által lehetővé tett mértékben a Felek megfelelő
forrásokat bocsátanak rendelkezésre - beleértve a pénzügyi eszközöket is - az e
megállapodásban rögzített együttműködési célkitűzések megvalósítása érdekében.
(2)	A Felek arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy saját eljárásainak és
finanszírozási kritériumoknak megfelelően folytassa tevékenységét Mexikóban.
VII.	CÍM
INTÉZMÉNYI KERETEK
45.	cikk
Vegyes tanács
E megállapodás végrehajtásának felügyeletére egy Vegyes tanács jön létre. E tanács
miniszteri szinten ül össze rendszeres időközönként, illetve amikor azt a körülmények
megkívánják. Feladata az e megállapodás keretén belül felmerülő valamennyi jelentős kérdés,
valamint a közös érdeklődésre számot tartó minden egyéb kétoldalú vagy nemzetközi kérdés
áttekintése.
15
46. cikk
(1)	A Vegyes tanácsot egyrészről az Európai Unió Tanácsának tagjai és az Európai Bizottság
tagjai, másrészről pedig a mexikói kormány tagjai alkotják.
(2)	A Vegyes tanács tagjai képviselő útján is eljárhatnak, a tanács eljárási szabályzatában
rögzített feltételeknek megfelelően.
(3)	A Vegyes tanács eljárási szabályzatot hoz létre.
(4)	A Vegyes tanács elnöki tisztét felváltva látja el az Európai Unió Tanácsának egy tagja és a
mexikói kormány egy tagja, a tanács eljárási szabályzatában rögzített rendelkezésekkel
összhangban.
47.	cikk
Az e megállapodásban foglalt célkitűzések elérése érdekében a Vegyes tanács döntési
hatáskörrel rendelkezik az e megállapodásban meghatározott esetekben. A hozott döntések
kötelezőek a Felekre nézve, akik kötelesek meghozni a döntések végrehajtásához szükséges
intézkedéseket. A Vegyes tanácsnak megfelelő ajánlásokat is jogában áll tenni. A Vegyes
tanács a két Fél közötti megállapodás alapján fogalmazza meg a döntéseket és az ajánlásokat.
48.	cikk
Vegyes bizottság
(1)	Feladatainak teljesítésében a Vegyes tanácsot egy olyan vegyes bizottság segíti, amelyet
egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság tagjainak a képviselői,
másrészről pedig a mexikói kormány képviselői alkotnak, rendszerint főtisztviselői szinten.
Eljárási szabályzatában a Vegyes tanács határozza meg a vegyes bizottság feladatait, amelyek
között szerepel a Vegyes tanács üléseinek az előkészítése is, és a bizottság működési módját.
(2)	A Vegyes tanács bármelyik hatáskörét átruházhatja a vegyes bizottságra. Ilyen esetben a
vegyes bizottság a 47. cikkben megállapított feltételekkel összhangban hozza döntéseit.
(3)	A vegyes bizottság rendszerint évente egy alkalommal ül össze a Felek által előzetesen
elfogadott napon és napirend mellett, az egyik évben Brüsszelben, a másik évben Mexikóban.
Rendkívüli ülések közös megállapodás útján hívhatók össze. A vegyes bizottság elnöki tisztét
felváltva töltik be a Felek képviselői.
49.	cikk
Egyéb különbizottságok
Feladatai teljesítésének elősegítése érdekében a Vegyes tanács bármely egyéb
különbizottságot vagy szervet is létrehozhat. A Vegyes tanács eljárási szabályzatában
határozza meg az ilyen különbizottságok vagy szervek összetételét és feladatait, valamint
működési módját.
16
50.	cikk
Vitarendezés
A WTO vonatkozó rendelkezéseivel összhangban, a Vegyes tanács dönt az egyedi
kereskedelmi vagy kereskedelemhez kapcsolódó viták rendezési eljárásáról.
VIII.	CÍM
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
51.	cikk
Adatvédelem
(1)	A Felek vállalják, hogy magas szintű védelmet biztosítanak a személyes és egyéb adatok
feldolgozásának, a hatáskörrel rendelkező nemzetközi szervezetek és a Közösség által
elfogadott előírásokkal összhangban.
(2)	Ennek érdekében figyelembe veszik az e megállapodás szerves részét képező mellékletben
említett szabályokat.
52.	cikk
Nemzetbiztonsági záradék
E megállapodás egyik rendelkezése sem tiltja a Felek egyikének sem olyan intézkedések
megtételét,
a)	amelyeket abból a célból tart szükségesnek, hogy elkerülje a saját alapvető biztonsági
érdekeivel ellentétes információk kiszolgáltatását;
b)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, illetve a
saját védelmének biztosításához szükséges kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel
kapcsolatosak, feltéve hogy ezen intézkedések nem érintik hátrányosan a nem kifejezetten
katonai célú termékek versenyfeltételeit;
c)	amelyeket a közrend veszélyeztetésére alkalmas súlyos belső zavargások, háború vagy
esetlegesen fegyveres konfliktusokhoz vezető komoly nemzetközi feszültségek esetén saját
biztonsága szempontjából, vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása érdekében általa
vállalt kötelezettségek betartásához elengedhetetlennek tart.
53.	cikk
A záróokmány magában foglalja az e megállapodás aláírásakor tett együttes és egyoldalú
nyilatkozatokat.
54.	cikk
(1)	Ha a legnagyobb kedvezményes elbánást az e megállapodásban foglalt rendelkezésekkel
vagy az e megállapodás alapján elfogadott intézkedésekkel összhangban biztosítják, akkor az
nem vonatkozik azon adókedvezményekre, amelyeket a tagállamok vagy Mexikó biztosít
jelenleg vagy biztosíthat a jövőben a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások vagy
egyéb adóügyi megoldások, illetve a belföldi adójogszabályaik alapján.
(2)	E megállapodás rendelkezései, illetve az e megállapodás alapján elfogadott rendelkezések
közül egy sem értelmezhető úgy, hogy az a tagállamok vagy Mexikó számára
17
megakadályozná bármely olyan intézkedés elfogadását vagy kikényszerítését, amelynek célja
az, hogy a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodások vagy egyéb adóügyi
megoldások, illetve a belföldi adójogszabályaik adózási rendelkezései szerint
megakadályozza az adókikerülést vagy az adókijátszást.
(3)	E megállapodás rendelkezései, illetve az e megállapodás alapján elfogadott rendelkezések
közül egy sem értelmezhető úgy, hogy az a tagállamokat vagy Mexikót megakadályozná
abban, hogy adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazása során különbséget
tegyenek a nem azonos helyzetben levő adófizetők között, különös tekintettel azok
tartózkodási helyére vagy tőkebefektetéseik helyére.
55.	cikk
A Felek meghatározása
E megállapodás alkalmazásában „a Felek”: egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai,
illetve a Közösség és annak tagállamai, összhangban azoknak az Európai Közösséget
létrehozó szerződés szerinti hatáskörével, másrészről pedig Mexikó.
56.	cikk
Területi hatály
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Közösséget létrehozó szerződés alkalmazandó, az abban szerződésben meghatározott
feltételekkel, másrészről a Mexikói Egyesült Államok területén.
57.	cikk
Időbeli hatály
(1)	E megállapodás határozatlan időtartamra szól.
(2)	E megállapodást bármelyik Fél felmondhatja a másik Félnek küldött értesítés útján. E
megállapodás az ilyen felmondás napjától számított hat hónap elteltével szűnik meg.
58.	cikk
A kötelezettségek teljesítése
(1)	A Felek minden olyan általános vagy egyedi intézkedést meghoznak, amely az e
megállapodásban foglalt kötelezettségeik teljesítéséhez szükséges, valamint gondoskodnak
arról, hogy azok megfeleljenek az e megállapodásban megállapított célkitűzéseknek. Ha
valamelyik Fél úgy véli, hogy a másik Fél nem teljesítette az e megállapodás szerinti
kötelezettségek valamelyikét, akkor megfelelő intézkedéseket tehet. Ezt megelőzően, a
rendkívül sürgős esetek kivételével, harminc napon belül benyújtja a Vegyes tanácshoz a
helyzet alapos vizsgálatához szükséges információkat, a Felek számára elfogadható megoldás
keresése érdekében. Az intézkedések kiválasztásakor elsőbbséget kell élvezniük a
Megállapodás működését legkevésbé zavaró intézkedéseknek. Az ilyen intézkedésekről
azonnal értesíteni kell a Vegyes tanácsot és a tanácson belül konzultálni kell azokról, ha a
másik Fél ezt kéri.
18
(2)	A Felek abban állapodnak meg, hogy az e megállapodás 1. cikkében említett „rendkívül
sürgős esetek” a Megállapodásnak a két Fél valamelyike által történő lényeges
szerződésszegést jelentik. A Megállapodás lényeges megszegésének jelentése:
a)	a Megállapodástól való, a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált
visszalépés;
b)	a Megállapodás 1. cikkében említett lényeges elemek megsértése.
(3)	A Felek abban állapodnak meg, hogy az e cikkben említett „megfelelő intézkedések” a
nemzetközi joggal összhangban foganatosított intézkedéseket jelentik. Ha az egyik Fél egy
rendkívül sürgős esetben e cikk szerint valamilyen intézkedést foganatosít, akkor a másik Fél
kérheti a Felek rendkívüli ülésének tizenöt napon belüli összehívását.
59.	cikk
Hiteles szöveg
E megállapodás két példányban készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz,
portugál, spanyol és svéd nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles.
60.	cikk
Hatálybalépés
(1)	E megállapodást a Szerződő Feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban jóvá kell
hagyniuk.
(2)	E megállapodás az azon időpontot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a
Szerződő Felek értesítik egymást az ehhez szükséges eljárások befejezéséről. A II. és VI. cím
alkalmazását mindaddig felfüggesztik, amíg a Vegyes tanács nem fogadja el az 5., 6., 9., 10.,
11.	és 12. cikkben előírt határozatokat.
(3)	Az értesítést az Európai Unió Tanácsa főtitkárához kell megküldeni, aki a Megállapodás
letéteményese.
(4)	E megállapodás azon a napon váltja fel az Európai Közösség és Mexikó között 1991.
április 26-án megkötött együttműködési keretmegállapodást, amelyen a II. és VI. cím a (2)
bekezdés szerint hatályossá válik.
(5)	A Megállapodás hatálybalépését követően az Európai Közösség és Mexikó között 1997.
december 8-án megkötött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről
szóló ideiglenes megállapodás értelmében létrehozott Vegyes tanács által elfogadott
döntéseket úgy kell tekinteni, mintha azokat a 45. cikk értelmében létrehozott Vegyes tanács
fogadta volna el.
Hecho en Bruselas, el ocho de diciembre de mil novecientos noventa y siete.
Udferdiget i Bruxelles den ottende december nitten hundrede og syvoghalvfems.
Geschehen zu Brüssel am achten Dezember neunzehnhundertsiebenundneunzig.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ októ Asks^Ppíou xí^ia svviaKÓGia svsvqvxa smá.
Done at Brussels on the eighth day of December in the year one thousand nine hundred and
ninety-seven.
Fait a Bruxelles, le huit décembre mil neuf cent quatre-vingt-dix-sept.
Fatto a Bruxelles, addi otto dicembre millenovecentonovantasette.
19
Gedaan te Brussel, de achtste december negentienhonderd zevenennegentig.
Feito em Bruxelas, em oito de Dezembro de mil novecentos e noventa e sete.
Tehty	Brysselissá	kahdeksantena	páiváná joulukuuta	vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáseitsemán.
Som skedde i Bryssel den attonde december nittonhundranittiosju.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallone, la Région flamande et la Région de
Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdsteljke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.For Kongeriget Danmark
20
MELLÉKLET
A SZEMÉLYES ADATOK 51. CIKKBEN EMLÍTETT VÉDELME
-	A számítógépre vitt személyes adatállományok szabályozásának irányelvei, az Egyesült
Nemzetek Közgyűlése által 1990. november 20-án módosítva.
-	Az OECD Tanács 1980. szeptember 23-i ajánlása a magánélet védelmét és a személyes
adatok országhatárt átlépő áramlását szabályozó irányelvekre vonatkozóan.
-	Az Európai Tanács 1981. január 28-i egyezménye az egyéneknek a személyes adatok gépi
feldolgozása során való védelméről.
-	Az Európai Parlament és a Tanács 1995. október 24-i 95/46/EK irányelve a személyes
adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad
áramlásáról.
ZÁRÓOKMÁNY
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai, valamint a Mexikói Egyesült Államok
meghatalmazottjai elfogadják a következőkre vonatkozó alábbi záróokmányt:
1.	Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás egyrészről
az Európai Közösség és annak tagállamai, és másrészről a Mexikói Egyesült Államok között;
2.	Ideiglenes megállapodás a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről
egyrészről az Európai Közösség, és másrészről a Mexikói Egyesült Államok között; valamint
3.	Együttes nyilatkozat az Európai Közösség és annak tagállamai és a Mexikói Egyesült
Államok között.
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés Szerződő Feleinek, a továbbiakban: az
Európai Közösség tagállamai, és AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség,
meghatalmazottjai és másrészről
A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK, a továbbiakban: Mexikó meghatalmazottjai, az
egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, és másrészről a Mexikói Egyesült
Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési
megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás) aláírása céljából ezerkilencszázkilencvenhét
21
december hó tizennyolcadik napján Brüsszelben üléseztek és elfogadták a következő
rendelkezéseket: - a Megállapodás és annak melléklete.
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai és Mexikó meghatalmazottjai elfogadták a
következőkben felsorolt és e záróokmányhoz csatolt együttes nyilatkozatok szövegeit:
Az Európai Unió és Mexikó együttes nyilatkozata a politikai párbeszédről, amelyet a
Megállapodás
3.	cikke említ,
Együttes nyilatkozat a parlamenti szintű párbeszédről,
A Megállapodás 4. cikkére vonatkozó együttes értelmező nyilatkozat,
A Megállapodás 24. cikkének (3) bekezdésére vonatkozó együttes nyilatkozat,
A Megállapodás 35. cikkére vonatkozó együttes nyilatkozat.
Mexikó meghatalmazottjai tudomásul vették az Európai Közösség és/vagy annak tagállamai
alábbiakban feltüntetett és a jelen záróokmányhoz csatolt nyilatkozatait:
A Megállapodás 11. cikkére vonatkozó nyilatkozat,
A Megállapodás 12. cikkére vonatkozó nyilatkozat.
A tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai tudomásul vették Mexikó alábbiakban
feltüntetett és a jelen záróokmányhoz csatolt nyilatkozatát:
A Megállapodás I. címére vonatkozó nyilatkozat.
EGYÜTTES NYILATKOZATOK
(i.)
Az Európai Unió és Mexikó együttes nyilatkozata a politikai párbeszédről (3. cikk)
1.	PREAMBULUM
Az Európai Unió egyrészről és Mexikó másrészről,
-	tudatában történelmi, politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataiknak, valamint a népeik
közötti barátságnak,
-	annak tudatában, hogy a politikai és a gazdasági szabadságot erősíteni kívánják, amely
alapvető fontosságú mind az Európai Unió tagállamai, mind pedig Mexikó társadalmában,
-	ismételten megerősítve az emberi méltóság, valamint az emberi jogok előmozdításának és
védelmének, mint a demokratikus társadalom alapjainak értékét, továbbá a jogállamiságra
alapozott demokratikus intézmények létfontosságú szerepét,
-	azzal az óhajjal, hogy a nemzetközi béke és biztonság az Egyesült Nemzetek
Alapokmányában foglalt alapelvekkel összhangban megerősödjön,
-	közös érdeküknek tekintve a regionális integrációt mint olyan eszközt, amely lehetővé teszi
polgáraiknak a szociális fejlődés és a szolidaritás elvére alapozott fenntartható és harmonikus
fejlődés megvalósítását,
-	építve a Közösség és Mexikó között 1991-ben megkötött együttműködési
keretmegállapodással létrehozott kedvezményes kapcsolatokra,
-	emlékeztetve az egyrészről a Bizottság és a Tanács és másrészről Mexikó által 1995. május
2-án Párizsban aláírt ünnepélyes együttes nyilatkozatban megfogalmazott elvekre, úgy
határoztak, hogy hosszú távra szólóan fejlesztik kapcsolatukat.
22
2. CÉLKITŰZÉSEK
Az Európai Unió és Mexikó úgy véli, hogy a komolyabb politikai párbeszéd kialakítása az
egyik alapvető elemét jelenti tervezett gazdasági és politikai közeledésüknek, és meghatározó
szerepet játszik az e nyilatkozat preambulumában említett elvek előmozdításában. A
párbeszéd alapja a Felek közös elkötelezettsége a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben
tartása iránt, továbbá a béke fenntartásának és egy igazságos és stabil nemzetközi rend
megteremtésének óhaja, az Egyesült Nemzetek Alapokmányával összhangban. A párbeszéd
célja az, hogy az Európai Unió és Mexikó között olyan tartós szolidaritási kapcsot alakítson
ki, amely hozzájárul saját régióik stabilitásához és prosperitásához, továbbá hogy
véghezvigye a regionális integrációt és, hogy előmozdítsa a népek és kultúrák közötti
megértés és tolerancia légkörét. A párbeszéd a közös érdeklődésre számot tartó valamennyi
területre kiterjed és megpróbál utat nyitni a közös célokat megfogalmazó együttműködés új
formái előtt - beleértve a közös nemzetközi kezdeményezéseket is - különösen a béke, a
biztonság és a regionális fejlődés területein.
3.	A PÁRBESZÉD MECHANIZMUSAI
Az ilyen politikai párbeszédet a Felek a különböző mexikói és európai uniós testületek -
beleértve az Európai Bizottságot is - közötti kapcsolattartásokon, információcseréken és
konzultációkon keresztül végzik.
A párbeszéd folytatása különösen:
-	elnöki szinten,
-	miniszteri szinten,
-	magas beosztású tisztségviselők szintjén,
-	a diplomáciai csatornák lehető legszélesebb körű kihasználása mellett történik.
A Felek legmagasabb szintű hatóságai között rendszeresen sor kerül elnöki találkozókra,
amelyek részleteit illetően a Felek közösen döntenek.
A külügyminiszterek között rendszeresen sor kerül miniszteri szintű találkozókra, amelyek
részletes szabályait illetően a Felek közösen döntenek.
Együttes nyilatkozat a parlamenti szintű párbeszédről
A Felek rámutatnak arra, hogy a parlamenti szintű politikai párbeszédet az Európai Parlament
és a Mexikói Kongresszus (Képviselőház és Szenátus) közötti kapcsolatok útján tanácsos
intézményesíteni.
A 4. cikkre vonatkozó együttes értelmező nyilatkozat
Az e megállapodás 4. cikkéből származó kötelezettségvállalások mindaddig nem lépnek
életbe, amíg elfogadásra nem került az 5. cikkben említett határozat, e megállapodás 7.
cikkével összhangban.
A 24. cikk (3) bekezdésére vonatkozó együttes nyilatkozat
A Felek megerősítik a WTO tagjaiként a tengeri szállításra vonatkozóan vállalt többoldalú
kötelezettségeiket, figyelembe véve a láthatatlanul folyó műveletek liberalizálására vonatkozó
OECD-kódex szerinti kötelezettségeiket is.
A 35. cikkre vonatkozó együttes nyilatkozat
Mindkét Fél vállalja, hogy a többoldalú kapcsolatok terén intézményes támogatást biztosít a
felelős halgazdálkodás nemzetközi magatartási kódexének elfogadásához, hatálybalépéséhez
és betartatásához.
23
EGYOLDALÚ NYILATKOZATOK
A Közösség nyilatkozata a 11. cikkre vonatkozóan
A Közösség kijelenti, hogy a tisztességes verseny 11. cikk (2) bekezdésében említett
végrehajtási szabályainak a Vegyes tanács által történő elfogadásáig minden, az említett
cikkel ellentétes gyakorlatot az Európai Közösséget létrehozó szerződés 85., 86. és 92.
cikkében szereplő szabályokból adódó kritériumok alapján, illetve - az Európai Szén- és
Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékeknél - az ez utóbbi szerződés
65. és 66. cikkében szereplő szabályok és az állami támogatások közösségi szabályai alapján
ítél meg, beleértve a másodlagos jogot is.
A Közösség és tagállamainak nyilatkozata a 12. cikk szerinti, a szellemi tulajdonról szóló
egyezményekre vonatkozóan
A Közösség és annak tagállamai tudomásul veszik, hogy a 12. cikk (2) bekezdésének b)
pontja szerinti, a szellemi tulajdonról szóló többoldalú egyezmények legalább a következőket
foglalják magukban:
-	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (az 1979-ben módosított
1971. évi
Párizsi okmány),
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó
szervezetek védelméről (Róma, 1961),
-	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (az 1979-ben módosított 1967. évi
Stockholmi okmány),
-	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, kiegészítve 1979-ben és
módosítva 1984-ben),
-	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (az 1979-ben módosított
1967. évi Stockholmi okmány),
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz
(Madrid, 1989),
-	Nizzai megállapodás a védjegyekkel ellátható áruk és szolgáltatások nemzetközi
osztályozásáról (Genf, 1977 és módosítva 1979-ben),
-	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe
helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban),
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (1991. évi genfi okmány),
-	Szabadalmi jog egyezmény (Genf, 1994).
Mexikó nyilatkozata az I. címre vonatkozóan
Mexikó külpolitikája az ország alkotmányában foglalt alapelveken nyugszik:
A nemzetek önrendelkezése
Be nem avatkozás
A viták békés úton történő rendezése
A fenyegetés vagy az erőszak alkalmazásának tilalma a nemzetközi kapcsolatokban
Az államok jogi egyenlősége
Nemzetközi fejlesztési együttműködés
Küzdelem a nemzetközi békéért és a nemzetközi biztonságért.
Tekintettel történelmi tapasztalataira és politikai felépítése által biztosított átfogó
felhatalmazásra,
Mexikó maradéktalanul meg van győződve arról, hogy csak a nemzetközi jog teljes betartása
lehet a béke és a fejlődés alapja. Mexikó azt is kijelenti, hogy a nemzetközi közösségnek az
24
Egyesült Nemzetek Alapokmányában megfogalmazott együttélési alapelvei, az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatában foglalt alapelvek és a demokratikus alapelvek szolgálnak számára
útmutatásul a nemzetközi ügyekben való konstruktív részvételéhez és alkotják a keretét a
Közösséggel és annak tagállamaival fennálló, e megállapodással szabályozott viszonyának,
valamint a bármely más országgal vagy országcsoporttal fennálló viszonyának.
Hecho en Bruselas, el ocho de diciembre de mil novecientos noventa y siete.
Udferdiget i Bruxelles den ottende december nitten hundrede og syvoghalvfems.
Geschehen zu Brüssel am achten Dezember neunzehnhundertsiebenundneunzig.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ októ Asks^Ppíou xí^ia svviaKÓGia svsvqvxa smá.
Done at Brussels on the eighth day of December in the year one thousand nine hundred and
ninety-seven.
Fait a Bruxelles, le huit décembre mil neuf cent quatre-vingt-dix-sept.
Fatto a Bruxelles, addi otto dicembre millenovecentonovantasette.
Gedaan te Brussel, de achtste december negentienhonderd zevenennegentig.
Feito em Bruxelas, em oito de Dezembro de mil novecentos e noventa e sete.
Tehty	Brysselissá	kahdeksantena	páiváná joulukuuta	vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáseitsemán.
Som skedde i Bryssel den attonde december nittonhundranittiosju.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallone, la Région flamande et la Région Bruxelles-
Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
(II.)
Ugyanakkor egyrészről az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség
meghatalmazottjai és másrészről a MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK, a továbbiakban:
Mexikó meghatalmazottjai, az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai és
másrészről a Mexikói Egyesült Államok között a kereskedelemről és a kereskedelemmel
kapcsolatos kérdésekről szóló ideiglenes megállapodás (a továbbiakban: a Megállapodás)
aláírása céljából ezerkilencszázkilencvenhetedik év december hónapja tizennyolcadik napján
Brüsszelben összeülve elfogadták a következő szöveget:
-	A Megállapodás
A Közösség meghatalmazottjai és Mexikó meghatalmazottjai elfogadták a következőkben
felsorolt és e záróokmányhoz csatolt közös nyilatkozat szövegét:
-	A Megállapodás 2. cikkére vonatkozó közös értelmező nyilatkozat Mexikó
meghatalmazottjai tudomásul vették a Közösség alábbiakban feltüntetett és a jelen
záróokmányhoz csatolt nyilatkozatát:
-	Az Európai Közösség nyilatkozata a Megállapodás 5. cikkére vonatkozóan
25
Hecho en Bruselas, el ocho de diciembre de mil novecientos noventa y siete.
Udferdiget i Bruxelles den ottende december nitten hundrede og syvoghalvfems.
Geschehen zu Brüssel am achten Dezember neunzehnhundertsiebenundneunzig.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ októ Asks^Ppíou xí^ia svviaKÓGia svsv^via sniá.
Done at Brussels on the eighth day of December in the year one thousand nine hundred and
ninety-seven.
Fait a Bruxelles, le huit décembre mil neuf cent quatre-vingt-dix-sept.
Fatto a Bruxelles, addi otto dicembre millenovecentonovantasette.
Gedaan te Brussel, de achtste december negentienhonderd zevenennegentig.
Feito em Bruxelas, em oito de Dezembro de mil novecentos e noventa e sete.
Tehty	Brysselissá	kahdeksantena	páiváná joulukuuta	vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáseitsemán.
Som skedde i Bryssel den attonde december nittonhundranittiosju.
A Megállapodás 2. cikkére vonatkozó együttes értelmező nyilatkozat
Az e megállapodás 2. cikkéből származó kötelezettségvállalások mindaddig nem lépnek
életbe, amíg nem kerül elfogadásra a 3. cikkben említett határozat.
Az Európai Közösség nyilatkozata az 5. cikkre vonatkozóan
A Közösség kijelenti, hogy az 5. cikk (2) bekezdésében említett versenyszabályoknak a
Vegyes tanács által történő elfogadásáig minden, az említett cikkel ellentétes gyakorlatot az
Európai Közösséget létrehozó szerződés 85., 86. és 92. cikkében szereplő szabályokból adódó
kritériumok alapján, illetve - az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya
alá tartozó termékeknél - az ez utóbbi szerződés 65. és 66. cikkében szereplő szabályok és az
állami támogatások közösségi szabályai alapján ítél meg, beleértve a másodlagos jogot is.
(iii.)
Ugyanakkor a tagállamok és a Közösség meghatalmazottjai és Mexikó meghatalmazottjai
elfogadták a következő együttes nyilatkozat szövegét:
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS ANNAK TAGÁLLAMAI ÉS A MEXIKÓI EGYESÜLT
ÁLLAMOK EGYÜTTES NYILATKOZATA
Tekintettel az 1997. december 8-án aláírt gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és
együttműködési megállapodás III. és IV. címében foglalt kérdések átfogó kereten belüli
megfelelő szabályozására, az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Mexikói
Egyesült Államok a következőket vállalják:
1.	Tárgyalásokat kezdenek - és azokat lehetőség szerint be is fejezik - a szolgáltatások
kereskedelme és a tőkemozgások, valamint fizetések liberalizálásával kapcsolatos
megoldások és a szellemi tulajdonra vonatkozó intézkedések tárgyában, amelyekre az említett
megállapodás 6., 8., 9. és 12. cikke utal, párhuzamosan az áruforgalom liberalizálásának azon
megoldásairól és ütemtervéről szóló tárgyalásokkal, amelyekre egyrészt az említett
megállapodás 5. cikke, másrészt az Európai Közösség és Mexikó között 1997. december 8-án
megkötött, a kereskedelemről és a kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekről szóló ideiglenes
megállapodás 3. cikke utal.
2.	Belső eljárásaik megvalósításának sérelme nélkül, annak biztosításán dolgoznak, hogy a
szolgáltatások, a tőkemozgások és fizetések liberalizálásával kapcsolatos fenti tárgyalások
eredményei, valamint a szellemi tulajdonra vonatkozó intézkedések a lehető leghamarabb
26
hatályba léphessenek, így teljesítve - a gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és
együttműködési megállapodás 7. cikkével összhangban - a Felek közös célkitűzését az árukra
és a szolgáltatásokra kiterjedő globális kereskedelmi liberalizációt illetően.
3.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a
Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és
együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült kiegészítő jegyzőkönyvet (a
továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
4.	§ Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült
Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült
KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
(a továbbiakban: az „Európai Közösség tagállamai”)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG
(a továbbiakban: a „Közösség”)
A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK,
(a továbbiakban: „Mexikó”)
és
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
27
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
(a továbbiakban: az „új tagállamok”)
MIVEL 1997. december 8-án Brüsszelben aláírásra került és 2000. október 1-jén hatályba
lépett az egyrészről a Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről Mexikó között
létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (a
továbbiakban: „megállapodás”);
MIVEL 2003. április 16-án Athénban aláírásra került a Cseh Köztársaságnak, az Észt
Köztársaságnak, a Ciprusi Köztársaságnak, a Lett Köztársaságnak, a Litván Köztársaságnak, a
Magyar Köztársaságnak, a Máltai Köztársaságnak, a Lengyel Köztársaságnak, a Szlovén
Köztársaságnak és a Szlovák Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló
szerződés (a továbbiakban: „csatlakozási szerződés”);
MIVEL a csatlakozási szerződés 6. cikkének (2) bekezdése szerint az új tagállamok
csatlakozása a megállapodáshoz az ahhoz csatolt jegyzőkönyv aláírása útján történik;
MIVEL a megállapodás 55. cikke kimondja, hogy: „E megállapodás alkalmazásában „a
Felek”: egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai, illetve a Közösség és annak tagállamai,
összhangban azoknak az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerinti hatáskörével,
másrészről pedig Mexikó”;
MIVEL a megállapodás 56. cikke kimondja, hogy: „E megállapodást egyrészről azokon a
területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés
alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről a Mexikói
Egyesült Államok területén”;
MIVEL a megállapodás 59. cikke kimondja, hogy: „E megállapodás két példányban készült
angol, dán, finn, francia, görög, holland, német, olasz, portugál, spanyol és svéd nyelven, és
valamennyi szöveg egyaránt hiteles”;
MIVEL az Európai Közösségnek, tekintetbe véve az új tagállamok Európai Unióhoz való
csatlakozásának időpontját, ezen jegyzőkönyv rendelkezéseit esetleg a hatálybalépéséhez
szükséges valamennyi belső eljárás befejezését megelőzően is alkalmaznia kell;
MIVEL ezen jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdése a hatálybalépéshez szükséges belső
eljárásaik befejezését megelőzően is lehetővé teszi a jegyzőkönyv ideiglenes alkalmazását az
Európai Közösség és annak tagállamai részére;
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
l.cikk
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván
Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén
Köztársaság és a Szlovák Köztársaság szerződő félként csatlakozik az egyrészről az Európai
Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről a Mexikói Egyesült Államok között
létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz.
2.	cikk
Hat hónappal az ezen jegyzőkönyv parafálását követően az Európai Közösség továbbítja a
tagállamoknak és Mexikónak a megállapodás cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai,
szlovák és szlovén nyelvű változatát. Ezen jegyzőkönyv hatálybalépésére figyelemmel az új
28
nyelvű változatok ugyanazon feltételek mellett válnak hitelessé, mint a megállapodás jelenlegi
nyelvein megfogalmazott változatok.
3 cikk
Ezen jegyzőkönyv a gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési
megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
E jegyzőkönyv két példányban készült angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland,
lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák és szlovén
nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles.
5 cikk
(1)	E jegyzőkönyvet az Európai Közösség, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint a Mexikói Egyesült Államok saját eljárásának megfelelően jóváhagyja.
(2)	Ez a jegyzőkönyv azon időpontot követő első hónap első napján lép hatályba, amikor a
felek kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges belső eljárások
befejeződéséről.
(3)	A (2) bekezdés ellenére a felek megállapodnak abban, hogy az Európai Közösség és annak
tagállamai a jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik befejeződéséig ezen
jegyzőkönyv rendelkezéseit legfeljebb 12 hónapos időtartamra alkalmazzák azt követő hónap
első napjától, amikor az Európai Közösség és annak tagállamai értesítést küldenek az ehhez
szükséges eljárásaik befejeződéséről és Mexikó értesítést küld a jegyzőkönyv
hatálybalépéséhez szükséges eljárásainak befejeződéséről.
(4)	Az értesítést az Európai Unió Tanácsa főtitkárának kell megküldeni; az Európai Unió
Tanácsa főtitkára a megállapodás letéteményese.
5.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a
Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és
együttműködési megállapodáshoz, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való
csatlakozására figyelemmel készült második kiegészítő jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2.
Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
6.	§ A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
MÁSODIK KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült
Államok közötti gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési
megállapodáshoz, a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való
csatlakozására figyelemmel
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
29
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
(a továbbiakban az Európai Közösség tagállamai)
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG,
(a továbbiakban a Közösség)
A MEXIKÓI EGYESÜLT ÁLLAMOK,
(a továbbiakban: Mexikó)
valamint
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
(a továbbiakban: az új tagállamok)
MIVEL 1997. december 8-án Brüsszelben aláírásra került és 2000. október 1-jén hatályba
lépett az egyrészről a Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről Mexikó között
létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodás (a
továbbiakban: megállapodás);
MIVEL 2004. április 2-án Mexico City-ben és 2004. április 29-én Brüsszelben aláírásra került
a megállapodáshoz csatolt első kiegészítő jegyzőkönyv;
MIVEL 2005. április 25-én Luxemburgban aláírásra került a Bolgár Köztársaságnak és
Romániának az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló szerződés (a továbbiakban:
csatlakozási szerződés);
MIVEL a csatlakozási szerződés és különösen a csatlakozási szerződéshez csatolt csatlakozási
okmány 6. cikkének (2) bekezdése szerint az új tagállamok csatlakozása a megállapodáshoz
az ahhoz csatolt jegyzőkönyv aláírása útján történik;
MIVEL a megállapodás 55. cikke kimondja, hogy: „E megállapodás alkalmazásában »a
Felek«: egyrészről a Közösség vagy annak tagállamai, illetve a Közösség és annak tagállamai,
összhangban azoknak az Európai Közösséget létrehozó szerződés szerinti hatáskörével,
másrészről pedig Mexikó”;
30
MIVEL a megállapodás 56. cikke kimondja, hogy: „E megállapodást egyrészről azokon a
területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget létrehozó szerződés
alkalmazandó, az abban a szerződésben meghatározott feltételekkel, másrészről a Mexikói
Egyesült Államok területén.”;
MIVEL a megállapodás 59. cikke kimondja, hogy: „E megállapodás két-két példányban
készült angol, dán, finn, francia, görög, holland, olasz, német, portugál, spanyol és svéd
nyelven, és valamennyi szöveg egyaránt hiteles.”;
MIVEL a megállapodáshoz csatolt első kiegészítő jegyzőkönyv a Cseh Köztársaság, az Észt
Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar
Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a
Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásának figyelembevétele céljából
készült;
MIVEL a megállapodás cseh, észt, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén
nyelvű változatai ugyanazon feltételek mellett váltak hitelessé, mint a megállapodás eredeti
nyelvein megfogalmazott változatai;
MIVEL a Közösségnek - tekintettel az új tagállamok Európai Unióhoz való csatlakozásának
időpontjára - a jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges valamennyi belső eljárás
befejeződése előtt szüksége lehet a jegyzőkönyv rendelkezéseinek alkalmazására;
MIVEL e jegyzőkönyv 5. cikkének (3) bekezdése lehetővé teszi a Közösség és annak
tagállamai számára, hogy a jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges valamennyi belső
eljárás befejeződése előtt ideiglenesen alkalmazzák a jegyzőkönyvet,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia szerződő félként csatlakozik az egyrészről az Európai
Közösség és annak tagállamai, valamint másrészről a Mexikói Egyesült Államok között
létrejött gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz.
2.	cikk
Hat hónappal e jegyzőkönyv parafálását követően a Közösség továbbítja a tagállamoknak és
Mexikónak a megállapodás bolgár és román nyelvű változatát. E jegyzőkönyv
hatálybalépésére figyelemmel az új nyelvi változatok az e jegyzőkönyv jelenlegi nyelvein
készült változatokra vonatkozóakkal megegyező feltételek mellett válnak hitelessé.
3.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, észt, dán, finn,
francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román,
spanyol, svéd, szlovák, valamint szlovén nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
31
5. cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösség, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa, valamint
Mexikó saját eljárásának megfelelően jóváhagyja.
(2)	E jegyzőkönyv azt a napot követő hónap első napján lép hatályba, amikor a felek
kölcsönösen értesítik egymást a hatálybalépéshez szükséges eljárások befejeződéséről.
(3)	A (2) bekezdés sérelme nélkül a felek megállapodnak abban, hogy a Közösség és annak
tagállamai a jegyzőkönyv hatálybalépéséhez szükséges belső eljárásaik befejeződéséig ezen
jegyzőkönyv rendelkezéseit legfeljebb 12 hónapos időtartamra alkalmazzák attól az
időponttól számítva, amikor a Közösség és annak tagállamai értesítést küldenek az ehhez
szükséges eljárásaik befejeződéséről és Mexikó értesítést küld a jegyzőkönyv
hatálybalépéséhez szükséges eljárásainak befejeződéséről.
(4)	Az értesítést az Európai Unió Tanácsa főtitkárához kell megküldeni, aki a megállapodás
letéteményese.
CtcraBeHO b EproKcen Ha gBaneceT u ntpBu ^eBpyapu gBe xunagu u cegMa roguHa.
Hecho en Bruselas, el veintiuno de febrero del dos mil siete.
V	Bruselu dne dvacátého prvního února dva tísíce sedm.
Udferdiget i Bruxelles den enogtyvende februar to tusind og syv.
Geschehen zu Brüssel am einundzwanzigsten Februar zweitausendsieben.
Kahe tuhande kuuenda aasta veebruarikuu kahekümne esimesel páeval Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ síkogi pia OsPpouapíou 5úo xi^iá5s^ snxá.
Done at Brussels on the twenty-first day of February in the year two thousand and seven.
Fait a Bruxelles, le vingt et un février deux mille sept.
Fatto a Bruxelles, addi ventuno febbraio duemilasette.
Brisele, divtükstos septita gada divdesmit pirmaja februári.
Priimta du tükstanciai septinfy mefy vasario dvidesimt pirm^ dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kettőezer hetedik év február havának huszonegyedik napján.
Maghmul fi Brussell, fil-wiehed u ghoxrin jum ta' Frar tas-sena elfejn u sebgha.
Gedaan te Brussel, de eenentwintigste februari tweeduizend zeven.
Sporz^dzono w Brukseli dnia dwudziestego pierwszego lutego roku dwa tysi^ce siódmego.
Feito em Bruxelas, em vinte e um de Fevereiro de dois mil e sete.
Intocmit la Bruxelles, douazeci Si unu februarie doua mii Sapte.
V	Bruseli dvadsiateho prvého februára dvetisícsedem.
V	Bruslju, enaindvajsetega februarja leta dva tisoc sedem.
Tehty Brysselissá kahdentenakymmenentenáensimmáisená páiváná helmikuuta vuonna
kaksituhattaseitsemán.
Som skedde i Bryssel den tjugoförsta februari tjugohundrasju.
7.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
32
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdés második albekezdése szerint Magyarország az
albekezdésben felsorolt, az Európai Közösség (EK), azok tagállamai és egy harmadik állam
között létrejött nemzetközi Megállapodásokhoz egy, az EK és tagállamai, valamint a
harmadik állam között létrejött, de az EK és a tagállamok nevében a Tanács által megkötött
Jegyzőkönyvvel csatlakozik. Tekintettel arra, hogy nemcsak az EK, hanem a tagállamok
nevében is a Tanács jár el, ezeket a Jegyzőkönyveket az új 10 tagállam nem írja alá, és nem is
erősíti meg, ebből kifolyólag belső jogi eljárás lefolytatása sem szükséges. A
Megállapodásokat, illetve a hozzájuk csatolt Jegyzőkönyveket azonban a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény alapján törvénnyel ki kell
hirdetni. Tekintve, hogy ezek a megállapodások Bulgária és Románia csatlakozásával újból
módosításra kerülnek, ezért ezen módosító jegyzőkönyveket szintén ki kell hirdetni.
Jelen javaslat célja az egyrészről az Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a
Mexikói Egyesült Államok közötti Gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és
együttműködési megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), az egyrészről az Európai
Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti gazdasági
partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh
Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén
Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel
készült kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban 1. Jegyzőkönyv), valamint az egyrészről az
Európai Közösség és annak tagállamai, másrészről a Mexikói Egyesült Államok közötti
gazdasági partnerségi, politikai koordinációs és együttműködési megállapodáshoz, a Bolgár
Köztársaság és Románia Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült második
kiegészítő jegyzőkönyv (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv; együtt: jegyzőkönyvek)
kihirdetése. Az ezt magában foglaló törvénytervezet jelen javaslat mellékletét képzi.
Geostratégiai értelemben a Mexikói Egyesült Államok a latin-amerikai-karibi régió egyik
legbefolyásosabb országa. Abszolút és fajlagos értelemben is a gazdaságilag fejlett országok
csoportjához tartozik, jelentős beruházási forrásokkal rendelkezik és a világ első öt
legnagyobb kőolajtermelőjének egyike. Az USA-val és Kanadával szabadkereskedelmi
megállapodást kötött (NAFTA), a régióból elsőként vált az OECD tagjává, részes országa az
APEC-nek, az EBRD-ben is tagsággal rendelkezik, valamint a G20 csoportnak is résztvevője.
A szomszédságból eredő spontán politikai, gazdasági, humán hatások miatt első számú
természetes partnere az Amerikai Egyesült Államok, ugyanakkor Mexikó történelmi
tapasztalatok alapján és a külpolitikai-külgazdasági egyensúly megteremtésének igényével
kapcsolatainak diverzifikálására törekszik a lehetséges legszélesebb körben, elsősorban az
ENSZ-ben és más multilaterális, illetve kétoldalú formában is. Mindezek a körülmények
egybevágtak az Európai Közösség stratégiájával is, mivel természetes érdeke volt
kapcsolatainak, befolyásának erősítése a korábban kizárólagos érdekszférának tartott latin-
amerikai térségben. E törekvések szerződéses formába öntése elsőként Mexikóval történt
meg, ami további stabil, interregionális kapcsolatfejlesztési folyamatot indított meg. Az EU
kétoldalú kereskedelme és beruházási tevékenysége a 2000-ben életbe lépett Megállapodás
eredményeképpen megsokszorozódott, a fejlesztési együttműködésben pedig az első helyre
került Mexikóban. Magyarország kereskedelme a 90-es évek elején regisztrált kb. 10 millió
dolláros szintről mára több százmillió USD forgalomra emelkedett - elsősorban a
multinacionális vállalatok tevékenységének következtében. Mexikóval az agrárkereskedelem
33
szempontjából ez idáig nem merültek fel problémák. Történtek kezdeményezések mexikói
befektetésekre Magyarországon.
Megállapítható, hogy a Megállapodás megfelel az Európai Unió, azon belül pedig a magyar
érdekeknek.
Jelen Megállapodás egy úgynevezett speciális Partnerségi és Együttműködési Megállapodás
(PEM). Hasonló megállapodást az Európai Közösség a Kelet-Európa és Közép Ázsia
országaival, a volt Szovjetunió utódállamaival, így Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával,
Örményország, Grúziával, Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Kazahsztánnal és jelen esetben a
Mexikói Egyesült Államokkal kötött. Ezeket a megállapodásokat az 1990-es évek közepén
írta alá a Közösség és a tagállamok. A PEM-ek elsősorban a politikai párbeszéd kereteit
teremtik meg, illetve a gazdasági és kereskedelmi együttműködés alapjait fektetik le.
A PEM-ek további sajátossága, hogy 10 éves időszakra jöttek létre, így 2007-2008-2009-ben
lejárnak. A Megállapodások ugyan meghosszabbíthatóak, amennyiben egyik fél sem jelzi,
hogy azt fel kívánja azt mondani, de 10 év alatt a Közösségben sok minden változott, ezért a
PEM-ek megújításáról, illetve újabb, eltérő tartalmú Megállapodások megkötéséről már
megkezdődött a politikai vita az Unió berkeiben.
A Megállapodás legfőbb célja a politikai párbeszéd intézményes keretének, mint a gazdasági
kapcsolatok kiteljesedésének alapvető feltételének a megteremtése. Ennek érdekében létrejön
egy társulási vagy együttműködési tanács, mint a párbeszéd hivatalos fóruma.
A Megállapodás rendelkezik az olyan általános elvekről, mint a demokrácia, a nemzetközi jog
és az emberi jogok tisztelete. Külön rész szól az áruk mozgásáról, a társaságok
letelepedésének, illetve a szolgáltatások nyújtásának szabályairól. A Megállapodások
kiterjednek a gazdasági együttműködés részleteire, külön részletezve az egyes, a
Megállapodások szempontjából releváns közösségi politikákat. Ezt követik az intézményi,
általános és záró rendelkezések.
A Megállapodás 60 cikkből, 1 db mellékletből, egy záróokmányból és azon belül több
együttes, egyoldalú nyilatkozatokból áll.
A Megállapodások mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet
töltenek be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai
párbeszéd intézményesítésével hozzájárulnak az adott harmadik állam demokratikus
fejlődéséhez, és a segítik a kapcsolatok elmélyítését.
A törvényjavaslat részét képezik a 10 új tagállam 2004-es, illetve a bolgár-román 2007-es
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek is. Tekintve, hogy ezen jegyzőkönyvek is
elválaszthatatlan részét képezik a megállapodásnak, így azokat is ki kell hirdetni.
34
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3. és 5. §-hoz
A Megállapodás és a jegyzőkönyvek tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja
értelmében törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a 9. §-ra figyelemmel a
Megállapodás kihirdetése törvénnyel történik.
A 2., 4. és 6. §-hoz
A Megállapodás 60 cikkből, 1 db mellékletből, egy záróokmányból és azon belül több
együttes, egyoldalú nyilatkozatokból áll.
Az I. címben a JELLEG ÉS HATÁLY (1-2. cikk) kérdéseit szabályozzák. A Megállapodás
alapja: az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában lefektetett emberi jogok és demokratikus
elvek tiszteletben tartása képezi mindkét Fél nemzetközi és belpolitikájának alapját, továbbá e
megállapodás lényeges elemét alkotja. A megállapodás célja, hogy a kölcsönösség és a közös
érdekek alapján erősítse a Felek között fennálló viszonyt. Ennek érdekében a Megállapodás
intézményesíti a politikai párbeszédet, a kereskedelem liberalizálása útján bővíti a
kereskedelmi és gazdasági kapcsolatokat a WTO szabályainak megfelelően, valamint
megerősíti és kiszélesíti az együttműködést.
A II. címben POLITIKAI PÁRBESZÉD (3. cikk) a Felek vállalják, hogy intézményesítik az
1.	cikkben említett elveken alapuló megerősített politikai párbeszédet, amely kiterjed a
kölcsönös érdekkörbe tartozó valamennyi kétoldalú és nemzetközi kérdésre, és amely
szorosabb konzultációt eredményez a Felek között a számukra keretet jelentő nemzetközi
szervezeteken belül. A párbeszéd folytatása "az Európai Uniónak és Mexikónak a politikai
párbeszédről szóló együttes nyilatkozata" szerint történik, amely e megállapodás szerves
részét képezi, és amelyet a záróokmány tartalmaz. Az együttes nyilatkozatban előirányzott
miniszteri szintű párbeszéd főként a 45. cikkely szerint létrehozott Vegyes Tanácson belül
zajlik.
A III. cím a KERESKEDELEM kérdéseit szabályozza (4-7. cikk). Célkitűzés az, hogy
keretet teremtve ösztönözze az áruk és szolgáltatások kereskedelmének fejlesztését, ideértve
az áruk és szolgáltatások kereskedelmének kétoldalú és elsőbbségi, fokozatos és kölcsönös
liberalizálását, figyelembe véve bizonyos termékek és szolgáltatási ágazatok érzékeny
jellegét, valamint a vonatkozó WTO szabályokkal való összhangot. Szolgáltatások
kereskedelme: A Vegyes Tanács határoz a szolgáltatások kereskedelmének fokozatos és
kölcsönös liberalizálásával kapcsolatos megoldásokról, a vonatkozó WTO-szabályokkal
összhangban - különös tekintettel a Szolgáltatások Kereskedelméről szóló Általános
Egyezmény V. cikkére - és figyelembe véve a Felek által azon egyezmény keretén belül már
megtett kötelezettségvállalásokat. Az áruk és szolgáltatások kereskedelmével kapcsolatban a
Vegyes Tanács által hozandó, az e megállapodás 5. és 6. cikkelyében említett határozatok
átfogó módon megfelelően lefedik mindezen kérdéseket és elfogadásukkor azonnal hatályba
lépnek.
A IV. címben (8-9. cikk) a TŐKEMOZGÁSOK ÉS FIZETÉSEK-ről van szó. E cím
célkitűzése az, hogy keretet teremtve ösztönözze a Mexikó és a Közösség közötti
tőkemozgások és fizetések fokozatos és kölcsönös liberalizálását, az e megállapodásban
35
foglalt egyéb rendelkezések és a Felekre vonatkozó egyéb nemzetközi megállapodások
szerinti további kötelezettségek sérelme nélkül.
Az V. cím (10-12. cikk) a közbeszerzés, verseny, szellemi tulajdon és a kereskedelemmel
összefüggő egyéb rendelkezéseket tartalmazza.
A VI. cím (13-44. cikk) az együttműködés egyes területeit, és annak alaptételeit fekteti le. Így
rendelkezik a beruházásfejlesztésről, a vámügyekről, az információs társadalomról, a
turizmusról, a statisztikai együttműködésről, a halászat területén, a szociális kérdések és a
szegénység területén való együttműködésről, stb. Az együttműködési források tekintetében a
felek megegyeznek, hogy az erőforrásaik és jogszabályaik által lehetővé tett mértékben
megfelelő forrásokat bocsátanak rendelkezésre - beleértve a pénzügyi eszközöket is - a
megállapodásban rögzített együttműködési célkitűzések megvalósítása érdekében. A Felek
arra ösztönzik az Európai Beruházási Bankot, hogy saját eljárásainak és finanszírozási
kritériumoknak megfelelően folytassa tevékenységét Mexikóban.
A VII. cím (45-50. cikk) az intézményi kereteket fekteti le. A Felek létrehoznak egy Vegyes
Tanácsot: A megállapodás végrehajtásának felügyeletére jön létre. A Tanács miniszteri
szinten ül össze rendszeres időközönként. A Vegyes Tanácsot a Vegyes Bizottság segíti,
amelyet egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság tagjainak képviselői,
másrészről pedig a mexikói kormány képviselői alkotnak, rendszerint főtisztviselői szinten. A
vitarendezést tekintve a Felek megegyeznek, hogy a WTO vonatkozó rendelkezéseivel
összhangban, a Vegyes Tanács dönt az egyedi kereskedelmi vagy kereskedelemhez
kapcsolódó viták rendezési eljárásáról.
A VIII. cím tartalmazza a záró rendelkezéseket (51- 60. cikk). A záróokmány magában
foglalja az e megállapodás aláírásakor tett együttes és egyoldalú nyilatkozatokat.
Rendelkezések vannak az értelmezések, területi és időbeli hatályosság, érvényesség,
jogtechnikai megállapodások, kötelezettségek teljesítése, hiteles szövegre vonatkozóan. A
megállapodást a Szerződő Feleknek belső rendelkezéseikkel összhangban jóvá kell hagyniuk.
A megállapodás az azon időpontot követő hónap első napján lép hatályba, amelyen a
Szerződő Felek értesítik egymást az ehhez szükséges eljárások befejezéséről.
Az Európai Unió 2004-es bővítésének figyelembevételére tekintettel a Megállapodáshoz
kiegészítő jegyzőkönyvek tartoznak. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében
foglalt Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdése, második albekezdése alapján az Európai
Unió tagállamai nevében az Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvet kötött a Mexikói Egyesült
Államokkal, amely révén az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok, köztük a
Magyar Köztársaság, részes feleivé váltak az Európai Közösségek és a tagállamok, valamint a
Mexikói Egyesült Államok között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásnak.
Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv által a Magyar Köztársaság a Megállapodásban részes
féllé vált, szükséges mind a megállapodás, mind a Jegyzőkönyv kihirdetése. Az 1.
Jegyzőkönyvet a Mexikói Egyesült Államok, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió
Tanácsának képviselői 2004-ben írták alá, s az 2005. február 1-től alkalmazandó a
Csatlakozási Okmány 6. cikkének (6) bekezdése alapján. Továbbá, mivel Bulgária és
Románia csatlakozásával újabb módosításra került sor a megállapodásban, szükséges a két új
tagállam csatlakozása fényében létrehozott jegyzőkönyv kihirdetése is.
36
Az 1. Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott
tagállamok a Partnerségi és Együttműködési megállapodás részes feleivé válnak.
A 3. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 4. cikk
pedig a nyelvi változatokról szól. Az 5. cikk rendelkezik a lefolytatandó belső eljárásról s a
hatályba lépésről.
A 2. Jegyzőkönyvet 2007. február 21-én írták alá. Ez a Jegyzőkönyv nagyban követi az 1.
Jegyzőkönyv felépítését.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy Románia és Bulgária a megállapodás részes feleivé
válnak.
A 3. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi. Az 4. cikk a
nyelvi változatokról szól, míg az 5. cikk tartalmazza a belső eljárás lefolytatására és a
hatályba lépésre vonatkozó rendelkezéseket.
A 7. §-hoz
Tekintve, hogy jelen esetben olyan megállapodásról, illetve jegyzőkönyvekről van szó,
melyek már hatályban vannak, így annak csak kihirdetése szükséges. Ennek megfelelően a 7.
§ alapján a törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba lép.
37