﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2204. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság
közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt
jegyzőkönyvek kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2011. január
2011. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság
közötti Partnerségi és Együttműködési Megállapodás, valamint az ahhoz csatolt
jegyzőkönyvek kihirdetéséről
(A Megállapodás 1999. július 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2005. március 1- én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv 2008. június 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1.	§ Az Országgyűlés az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ
EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, egyrészről, és
AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és az Örmény Köztársaság közötti
kapcsolatokat, valamint az általuk közösnek tekintett értékeket,
FELISMERVE, hogy a Közösség és az Örmény Köztársaság erősíteni kívánják e
kapcsolatokat, továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely
megerősítené és bővítené a múltban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai
Atomenergia-közösség és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a
1
kereskedelemről, valamint a kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989.
december 18-án aláírt megállapodás által létesített kapcsolatokat,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint az Örmény Köztársaság
elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat,
amelyek a partnerség valódi alapját képezik,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi
békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült
Nemzetek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében
együttműködjenek,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint az Örmény Köztársaság szilárd
elkötelezettségét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ)
záróokmányában, a madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági
együttműködésről szóló bonni EBEÉ-értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című
okmányában és az EBEÉ 1992. évi,
A változás kihívásai című helsinki okmányában, továbbá az EBESZ egyéb alapvető
okmányaiban szereplő valamennyi elv és rendelkezés teljes végrehajtása iránt,
FELISMERVE ebben az összefüggésben, hogy az Örmény Köztársaság függetlenségének,
szuverenitásának és területi sérthetetlenségének támogatása hozzá fog járulni az európai béke
és stabilitás megőrzéséhez,
MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy
jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és
demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó
gazdasági liberalizáció fontosságáról,
ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű
végrehajtása az Örmény Köztársaság politikai,gazdasági és jogi reformok folytatásától és
megvalósításától, valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és
ugyanakkor hozzá is járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit
figyelembe véve,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a
szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a
régió jólétét és stabilitását és különösen a Kaukázuson túli régió Független Államai és más
szomszédos államok közötti együttműködés és kölcsönös bizalom elősegítését célzó
kezdeményezéseket,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak
ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben,
FELISMERVE ÉS TÁMOGATVA az Örmény Köztársaság azon kívánságát, hogy szoros
együttműködést alakítson ki az európai intézményekkel,
FIGYELEMBE VÉVE az örmény befektetések támogatásának szükségességét, beleértve az
energetikai ágazatot, és ebben az összefüggésben a Közösség és tagállamai által az energetikai
termékek kivitele tekintetében a méltányos tranzitfeltételeknek tulajdonított jelentőséget;
megerősítve a Közösség és tagállamai, valamint az Örmény Köztársaság elkötelezettségét az
Európai Energiacharta, valamint az Energiacharta Szerződés, továbbá az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta
Jegyzőkönyv teljes végrehajtása iránt,
FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést
és technikai segítségnyújtást biztosítani,
SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti az Örmény
Köztársaság és az európai és a szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti
fokozatos közeledést, valamint a nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését,
2
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek a Kereskedelmi
Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban történő liberalizálása iránt,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő
feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a
szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás,
ÜDVÖZÖLVE ÉS FELISMERVE az Örmény Köztársaság azon törekvéseinek fontosságát,
amelyek az állami kereskedelmi ország központilag irányított gazdaságát piacgazdasággá
kívánják átalakítani,
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági
kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek
elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem
területén, szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget,
FELISMERVE, hogy az illegális bevándorlás megelőzésére és csökkentésére irányuló
együttműködés e megállapodás egyik elsődleges célkitűzését képezi,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az
információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság között partnerség
jön létre. E partnerség célkitűzései a következők:
-	megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt
politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére,
-	az Örmény Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés
befejezésére irányulnak,
-	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok
előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése,
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és
kulturális együttműködés alapjának megteremtése.
1.	CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2.	cikk
A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az
Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új
Európáért című okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve
az EBEÉ bonni értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és
külpolitikájának, valamint a partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik.
3.	cikk
A Felek úgy ítélik meg, hogy jövőbeli jólétük és stabilitásuk szempontjából elengedhetetlen,
hogy az újonnan függetlenné vált államok, amelyek az Szovjet Szocialista Köztársaságok
Szövetségének (a továbbiakban: Független Államok) megszűnésekor alakultak ki, a Helsinki
3
Záróokmány és a nemzetközi jog elveivel összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok
szellemében együttműködést tartsanak fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek
mindent megtesznek e folyamat előmozdítása érdekében.
4.	cikk
A Felek adott esetben felülvizsgálják a változó örmény viszonyokat, különösen a gazdasági
feltételek és a piacorientált gazdasági reformok megvalósítása tekintetében. Az
Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek e megállapodás bármely részének az e
körülményekre figyelemmel történő továbbfejlesztése tekintetében.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
5.	cikk
A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és
bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és az Örmény
Köztársaság közötti közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági
változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak létrehozásához. A politikai
párbeszéd:
-	erősíteni fogja az Örmény Köztársaság, valamint a Közösség és tagállamai, és így a
demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén
elért gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni,
-	a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni az
álláspontok fokozatos közeledéséhez, és így növelni fogja a régión belül a biztonságot és a
stabilitást, valamint elő fogja mozdítani a Kaukázuson túli terület Független Államainak
jövőbeli fejlődését,
-	arra irányul, hogy a Felek törekedjenek az együttműködésre az európai stabilitás és
biztonság megerősítéséhez, a demokrácia elveinek betartásához, valamint az emberi jogok
tiszteletben tartásához és elősegítéséhez kapcsolódó ügyekben, különösen a kisebbségekhez
tartozó személyek tekintetében, és szükség esetén tartsanak konzultációt a vonatkozó
ügyekben. E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak a
regionális konfliktusok és feszültségek megoldásához.
6.	cikk
A miniszteri szintű politikai párbeszédre, a 78. cikkben létrehozott Együttműködési
Tanácsban kerül sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel.
7.	cikk
A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a
következő formákban:
-	rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a Közösség és
tagállamainak képviselői, másrészről az Örmény Köztársaság képviselői között,
-	a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő
kapcsolatfelvételt kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek és az
EBESZ találkozói keretében, és másutt,
4
-	minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek
hozzájárulhatnak e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez.
8.	cikk
A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 83. cikkben létrehozott Parlamenti
Együttműködési Bizottság keretében kerül sor.
III.	CÍM
ÁRUFORGALOM
9.	cikk
(1)	A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a
következők tekintetében:
-	behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének
módszerét,
-	a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó
rendelkezések,
-	a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső
díjak,
-	fizetési módok és a fizetések átutalása,
-	az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához,
forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:
a)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy
terület létrejötte alapján adott kedvezmények;
b)	a WTO szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi
megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények;
c)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott
kedvezmények.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely az Örmény
Köztársaságnak a WTO-hoz való csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le,
nem kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket az
Örmény Köztársaság a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt.
10.	cikk
(1)	A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás
célkitűzései elérésének elengedhetetlen feltételét képezi. Ebben a vonatkozásban mindkét Fél
biztosítja a másik Fél vámterületéről származó, illetve a másik Fél vámterületére irányuló, a
területén áthaladó áruk korlátlan továbbítását.
(2)	A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat
kell alkalmazni.
5
(3)	Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján
meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre
vonatkozó különleges szabályokat.
11.	cikk
Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező
nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél
mentességet biztosít a másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező
nemzetközi egyezményben kikötött esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival
összhangban ideiglenesen beléptetett áruk behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során
figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett a szóban forgó egyezményből eredő
kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta.
12.	cikk
(1)	Az Örmény Köztársaságból származó áruk - e megállapodás 14., 17. és 18. cikke
rendelkezéseinek sérelme nélkül - mennyiségi korlátozások nélkül hozhatók be a
Közösségbe.
(2)	A Közösségből származó áruk - e megállapodás 14. cikke rendelkezéseinek sérelme
nélkül - minden fajta mennyiségi korlátozás és azonos hatású intézkedés nélkül hozhatók be
az Örmény Köztársaságba.
13.	cikk
A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.
14.	cikk
(1)	Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek
mellett hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek
belföldi termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy az Örmény
Köztársaság, amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban
megteheti a megfelelő intézkedéseket.
(2)	A Közösség vagy az Örmény Köztársaság, az esettől függően - mielőtt intézkedéseket
tenne, vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető
leghamarabb - biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó
tájékoztatást, azzal a céllal, hogy a XI. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára
elfogadható megoldást találjanak.
(3)	Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési
Tanácshoz történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet
megoldását célzó lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez
vagy orvoslásához szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett
termékek behozatalát, vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.
(4)	Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat
okozna, a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy
e lépés megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel.
6
(5)	A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon
intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében.
(6)	E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek
valamelyike által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló
megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról
szóló megállapodással vagy kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott
dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket.
15.	cikk
A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik - beleértve az Örmény
Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet - megvitatják e megállapodás
áruforgalmi rendelkezéseinek továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet
a Feleknek az ilyen továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek
közötti megállapodás útján, saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba.
16.	cikk
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan
tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek,
állatok és növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a
művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó
szabályokat. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes
megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
17.	cikk
E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50-63. árucsoportjaiba tartozó
textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza,
amelyet 1996. január 18-én parafáltak és ideiglenesen 1996. január 1-je óta alkalmaznak.
18.	cikk
(1)	Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek
kereskedelmére a 12. cikk kivételével e cím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak
létre, amely egyrészről a Közösség, másrészről az Örmény Köztársaság képviselőiből áll. A
kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó,
szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekben.
19.	cikk
A nukleáris anyagok kereskedelmét az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó
szerződéssel összhangban fogják folytatni. Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme
az Európai Atomenergia-közösség és az Örmény Köztársaság között megkötendő külön
megállapodás rendelkezéseinek tárgyát fogja képezni.
7
IV.	CÍM
AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ
RENDELKEZÉSEK
I.	FEJEZET
MUNKAÜGYI FELTÉTELEK
20.	cikk
(1)	A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és
eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén
jogszerűen foglalkoztatott örmény állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
(2)	Az Örmény Köztársaság az Örmény Köztársaságban hatályos törvényekre, feltételekre és
eljárásokra figyelemmel biztosítja, hogy a tagállamok az Örmény Köztársaság területén
jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
21.	cikk
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei
a Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni
értekezletének okmányában rögzített vállalásokat.
22.	cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 20. és a 21. cikk végrehajtására.
II.	FEJEZET
A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ
FELTÉTELEK
23.	cikk
(1)	A Közösség és tagállamai az örmény társaságoknak a 25. cikk d) pontjában meghatározott
letelepedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben más
harmadik országokat részesítenek.
(2)	A Közösség és tagállamai, a IV. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül, az
örmény társaságok területükön letelepedett leányvállalatainak a működésük tekintetében
legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben a közösségi társaságokat
részesítik.
(3)	A Közösség és tagállamai az örmény társaságok területükön letelepedett fióktelepeinek
működése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben
harmadik országok társaságainak fióktelepeit részesítik.
8
(4)	Az Örmény Köztársaság a közösségi társaságoknak a 25. cikk d) pontjában meghatározott
letelepedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amilyenben az
örmény társaságok, vagy - amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb - a harmadik országbeli
társaságok részesülnek, és működésük tekintetében a közösségi társaságoknak az Örmény
Köztársaság területén letelepedett leányvállalatait és fióktelepeit legalább olyan kedvező
elbánásban részesíti, mint saját vállalatait és fióktelepeit, vagy, amennyiben ez utóbbi a
kedvezőbb, harmadik felek társaságait és fióktelepeit.
24.	cikk
(1)	A 23. cikk rendelkezéseit, a 97. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, nem kell
alkalmazni a légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre és a tengeri szállításra.
(2)	Az alábbiakban feltüntetett olyan tevékenységek tekintetében azonban, amelyeket hajózási
ügynökségek végeznek és nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására irányulnak,
ideértve azon intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren
teszik meg, mindkét Fél megengedi a másik Fél társaságainak, hogy területén leányvállalatok
vagy fióktelepek formájában kereskedelmi jelenléttel rendelkezzenek, a letelepedés és a
működés tekintetében legalább olyan kedvező feltételek mellett, mint amelyet a Fél saját
társaságainak vagy - ha ez utóbbiak kedvezőbbek - valamely harmadik ország társaságai
leányvállalatainak vagy fióktelepeinek biztosít, az egyes Felek jogszabályaival és
szabályozásával összhangban.
(3)	Az ilyen tevékenységek különösen a következők:
a)	tengeri szállítási és kapcsolódó szolgáltatások piacra vitele és értékesítése az ügyfelekkel
való közvetlen kapcsolat útján, az árajánlattól a számlázásig, függetlenül attól, hogy e
szolgáltatásokat maga a szolgáltató, vagy olyan szolgáltatók működtetik vagy kínálják fel,
amelyekkel a szolgáltatás eladója tartós üzleti megegyezést kötött;
b)	bármely szállítási és kapcsolódó szolgáltatás megvásárlása és felhasználása saját számlára
vagy ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő viszonteladás), beleértve a belső
közlekedési szolgáltatásokat bármely olyan közlekedési móddal, különösen belvízi utakon,
közúton és vasúton, amely az integrált szolgáltatás nyújtásához szükséges;
c)	dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk
származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében;
d)	üzleti információk biztosítása bármilyen eszközzel, beleértve a számítógépes információs
rendszereket és az elektronikus adatcserét (figyelemmel a távközlés tekintetében fennálló,
megkülönböztetéstől mentes korlátozásokra);
e)	üzleti megegyezés létrehozása helyben letelepedett hajózási ügynökséggel, beleértve a
társaság tőkéjében való részesedést és a helyben toborzott személyzet kinevezését (vagy
külföldi személyzet esetében figyelemmel e megállapodás vonatkozó rendelkezéseire);
f)	eljárás a társaságok nevében, többek között a hajó kikötésének megszervezésében vagy a
rakományok átvételében, ha szükséges.
25.	cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a)	„közösségi társaság”, illetve „örmény társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam,
illetve az Örmény Köztársaság törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő
okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének
székhelye a Közösség, illetve az Örmény Köztársaság területén található. Ha azonban a
9
valamely tagállam, illetve az Örmény Köztársaság törvényeivel összhangban létrehozott
társaságnak csak a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve az Örmény
Köztársaság területén, a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve örmény társaságnak, ha
működése során tényleges és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, illetve az
Örmény Köztársaság gazdaságával;
b)	valamely társaság „leányvállalata”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat;
c)	valamely társaság „fióktelepe”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel
nem rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként,
irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy üzleti tárgyalásokat
folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak - noha annak ismeretében,
hogy szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája
külföldön található - nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia, hanem a
kiterjesztésként üzemelő üzleti helyszínen köthet ügyleteket;
d)	„letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy örmény társaságoknak azon joga,
hogy az Örmény Köztársaságban, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek
létesítésén keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el;
e)	„működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;
f)	„gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek.
A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket,
amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy az Örmény
Köztársaság a Közösségen, illetve az Örmény Köztársaságon kívül letelepedett állampolgárai,
valamint a Közösségen vagy az Örmény Köztársaságon kívül letelepedett és a tagállamok
állampolgárai, illetve az örmény állampolgárok által ellenőrzött hajózási társaságok szintén
kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha hajóikat a szóban forgó
tagállamban, illetve az Örmény Köztársaságban a vonatkozó jogszabályokkal összhangban
tartják nyilván.
26.	cikk
(1)	E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban,
hogy prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és
az olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató
letéteményesi kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi
rendszer sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők
össze e megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti
kötelezettségeinek elkerülésére.
(2)	E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők
ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában
lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.
(3)	E megállapodás alkalmazásában a „pénzügyi szolgáltatások” a III. mellékletben leírt
tevékenységeket jelentik.
27.	cikk
E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike
által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e
megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit,
amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.
10
28. cikk
(1)	Az Örmény Köztársaság, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve
örmény társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a
letelepedés szerinti befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban az Örmény
Köztársaságban, illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat foglalkoztasson, akár
leányvállalatai, akár fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam, illetve az Örmény
Köztársaság állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben
meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy
fióktelepek alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási
engedélyei csak az ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.
(2)	Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a
következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett
személyek” képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább
az áthelyezést közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak
voltak benne (a többségi részvényesek kivételével):
a)	a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény
vezetését látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az
ennek megfelelő személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a
következőkre terjed ki:
-	a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a vezetése,
-	felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának
felügyelete és ellenőrzése,
-	személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és
elbocsátásra tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében;
b)	a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási
felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás
birtokában vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül
tükrözheti a speciális technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó
magas szintű képzettséget, beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást;
c)	„társaságon belül áthelyezett személy”: olyan természetes személy, aki valamely Fél
területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági
tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet
székhelyének valamely Fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan
létesítményére (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági
tevékenységeket folytat a másik Fél területén.
29.	cikk
(1)	A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy
lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján
fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a 37. cikk rendelkezéseit: a 37. cikk hatálya alá tartozó
eseteket minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései
szabályozzák.
11
(3)	A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 43. cikk fényében, az Örmény
Köztársaság kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének
vagy új rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok örmény
leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e
megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A
Közösség felkérheti az Örmény Köztársaságot, hogy közölje az ilyen jogszabályok vagy
rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e tervezetekről.
(4)	Amennyiben az Örmény Köztársaságban bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés
következtében a közösségi társaságok örmény leányvállalatai vagy fióktelepei számára a
letelepedési vagy működési feltételek az e megállapodás aláírásának napján fennálló
helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó
törvény hatálybalépésének időpontjában az Örmény Köztársaságban már letelepedett
leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három éven
át nem alkalmazandó.
III.	FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A
KÖZÖSSÉG ÉS AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
30.	cikk
(1)	A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges
lépéseket annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva
fokozatosan engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy örmény
társaságok részéről, amelyek más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a
szolgáltatás által megcélzott személy.
(2)	Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására.
31.	cikk
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot
alakítsanak ki az Örmény Köztársaságban.
32.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi
hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét:
a)	az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló
ENSZ-egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e megállapodásban
részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó
szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha
betartják a tisztességes kereskedelemi verseny szabályait;
b)	a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a száraz és
folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője.
(2)	Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek:
12
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a
volt Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó
rendelkezéseit;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal
kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén,
amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak
máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból
érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;
c)	a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú
megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;
d)	e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést,
igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó
vagy megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra.
(3)	Többek között a nemzetközi forgalom számára nyitott kikötőkhöz való hozzáférés, a
kikötők infrastruktúrájának és kisegítő hajózási szolgáltatásainak igénybevétele, a kapcsolódó
díjak és költségek alkalmazása, a vámlétesítmények használata, valamint a kirakodási és
berakodási kikötőhelyek és létesítmények kijelölése tekintetében mindkét Fél legalább olyan
kedvező elbánásban részesíti a másik Fél állampolgárai vagy társaságai által üzemeltetett
hajókat, mint a Fél saját hajóit.
(4)	A Közösség, illetve az Örmény Köztársaság nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatásokat
nyújtó állampolgárai és társaságai szabadon nyújthatnak nemzetközi tengeri-folyami
szolgáltatásokat az Örmény Köztársaság, illetve a Közösség belvízi útjain.
33.	cikk
A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a
Felek kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei,
valamint a közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légiközlekedési
szolgáltatásnyújtás feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet
a Felek e megállapodás hatálybalépését követően tárgyalnak meg.
IV.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
34.	cikk
(1)	E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi
korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni.
(2)	E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél
területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze.
35.	cikk
E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy
a belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek
letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák,
azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e
13
megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket
semmissé tenné vagy csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 34. cikk alkalmazását.
36.	cikk
Azon társaságok, amelyek örmény társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt
és kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek
kedvezményezettjei közé tartoznak.
37.	cikk
Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a
szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó
ágazatok vagy intézkedések tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek
hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól kezdve, semmilyen esetben nem lehet
kedvezőbb, mint az ilyen előbbi Fél által a GATS rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási
ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében biztosított bánásmód.
38.	cikk
A II., III. és IV. fejezet alkalmazásában nem veszik figyelembe a Közösség, annak tagállamai
és az Örmény Köztársaság által, a GATS V. cikkének elveivel összhangban, gazdasági
integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.
39.	cikk
(1)	Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell
alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését
szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben
nyújtani fognak.
(2)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős
adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi
adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy
érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak
(3)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy az
Örmény Köztársaságot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó
rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük
tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.
40.	cikk
A 28. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy,
hogy feljogosítaná:
-	a tagállamok, illetve az Örmény Köztársaság állampolgárait arra, hogy bármilyen
minőségben belépjenek az Örmény Köztársaság, illetve a Közösség területére és ott
tartózkodjanak, különösen valamely társaság részvényeseként vagy tulajdonostársaként,
vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások nyújtójaként vagy
kedvezményezettjeként,
14
-	az örmény társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség
területén az Örmény Köztársaság állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	a közösségi társaságok örmény leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy az Örmény
Köztársaság területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	az örmény társaságokat vagy örmény társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit
arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján örmény személyeket biztosítsanak abból a
célból, hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt működjenek,
-	a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok örmény leányvállalatait vagy fióktelepeit
arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat biztosítsanak, akik a
tagállamok állampolgárai.
V.	FEJEZET
FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE
41.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és az
Örmény Köztársaságban honos személyek közötti, az áruforgalommal, valamint a
szolgáltatások és személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel
összhangban teljesített folyó fizetéseket.
(2)	A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a
fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen
befektetésekhez és a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez,
valamint e befektetések és a belőlük származó esetleges nyereség felszámolásához vagy
hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad tőkemozgást biztosítani kell.
(3)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme
nélkül nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és az Örmény
Köztársaságban honos személyek közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó
fizetésekre vonatkozóan, és a meglévő szabályok nem válnak korlátozóbbakká.
(4)	A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás
célkitűzéseinek előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és az Örmény
Köztársaság között a (2) bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását.
(5)	Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be az örmény valutának a
Nemzetközi Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes
konvertibilitását, az Örmény Köztársaság kivételes körülmények között devizakorlátozásokat
alkalmazhat rövid és hosszú lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben,
amennyiben az ilyen hitelek nyújtása esetén az Örmény Köztársaság számára ilyen
korlátozásokat írnak elő és amennyiben e korlátozásokat az Örmény Köztársaság jogállása az
IMF-ben megengedi. Az Örmény Köztársaság e korlátozásokat megkülönböztetéstől
mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető legkisebb mértékben zavarja e megállapodást.
Az Örmény Köztársaság az ilyen intézkedések bevezetéséről és azok változásairól tájékoztatja
az Együttműködési Tanácsot.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a
Közösség és az Örmény Köztársaság közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a
Közösségben, illetve az Örmény Köztársaságban az árfolyam-politika vagy a monetáris
15
politika működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve az Örmény
Köztársaság legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és az Örmény
Köztársaság közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül
szükségesek.
VI.	FEJEZET
A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA
42.	cikk
(1)	E cikk és a II. melléklet rendelkezései alapján az Örmény Köztársaság folytatja a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e
megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi
szinthez hasonló szintű oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének
hatékony eszközeit.
(2)	Az Örmény Köztársaság e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére
csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a II. melléklet (1)
bekezdésében említett többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy
amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek
megfelelően ténylegesen alkalmaznak.
V.	CÍM
JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
43.	cikk
(1)	A Felek kijelentik, hogy az Örmény Köztársaság és a Közösség közötti gazdasági
kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi az Örmény Köztársaság meglévő és
jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. Az Örmény
Köztársaság törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan
összeegyeztethetőkké váljanak a Közösség jogszabályaival.
(2)	A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági
befektetéseket szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági
számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, pénzügyi
szolgáltatások, versenyszabályok, közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének
és életének védelme, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki
szabályok és szabványok, nukleáris törvények és rendeletek, valamint szállítás.
(3)	A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt az Örmény
Köztársaságnak, amely többek között a következőket ölelheti fel:
-	szakértők cseréje,
-	korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról,
-	szemináriumok szervezése,
-	képzési tevékenységek,
-	támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
16
(4)	A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy
versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon
alkalmazzák.
VI.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
44.	cikk
(1)	A Közösség és az Örmény Köztársaság gazdasági együttműködést hoz létre, amely az
Örmény Köztársaság gazdasági reformjához, valamint fellendüléséhez és fenntartható
fejlődéséhez való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a
fennálló gazdasági kapcsolatokat.
(2)	Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform,
valamint az örmény gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a
fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni;
teljes mértékben figyelembe véve a környezeti szempontokat is.
(3)	E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az
emberi erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a
befektetések fejlesztése és védelme, kis és középvállalatok), bányászat és nyersanyagok, a
tudomány és technológia, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, az energetika, a szállítás, az
idegenforgalom, a távközlés, a pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás elleni harc, a
kereskedelem, vámügy, statisztikai együttműködés, információ és kommunikáció,
környezetvédelem, és a regionális együttműködés területeire összpontosít.
(4)	A régió harmonikus fejlődését szem előtt tartva, különös figyelmet szentelnek az olyan
intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék az együttműködést a
Kaukázuson túli régió Független Államai között és a szomszédos államokkal.
(5)	Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más
formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve
a Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi
rendeletet, az Örmény Köztársaságnak nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos
indikatív programban vállalt prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási
eljárásokat.
45.	cikk
Együttműködés az áruforgalom és szolgáltatások kereskedelme területén
A Felek együttműködésük során biztosítják azt, hogy az Örmény Köztársaság nemzetközi
kereskedelme a WTO szabályaival összhangban bonyolódjon. Ez az együttműködés a
kereskedelem megkönnyítése szempontjából közvetlenül fontos kérdésekre terjed ki, amelyek
a következők:
-	kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó politika
megfogalmazása, beleértve a fizetéseket és az elszámolási mechanizmusokat,
-	a vonatkozó jogszabályok tervezetének elkészítése,
-	segítség az Örmény Köztársaság WTO-hoz való esetleges csatlakozásának előkészítésében.
17
46.	cikk
Ipari együttműködés
(1)	Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza:
-	üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között,
-	a Közösség részvétele az Örmény Köztársaság erőfeszítéseiben, amelyek iparának
átalakítására és technológiai fejlesztésére irányulnak,
-	az irányítás javítása,
-	megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása,
-	környezetvédelem.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok
végrehajtását.
47.	cikk
Beruházásfejlesztés és -védelem
(1)	Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit
szem előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi
magánbefektetések számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési
lehetőségekre vonatkozó információcsere jobb feltételei révén.
(2)	Az együttműködés céljai különösen a következők:
-	adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése az Örmény
Köztársaság és a tagállamok között,
-	adott esetben megállapodások megkötése az Örmény Köztársaság és a tagállamok között a
kettős adóztatás elkerüléséről,
-	kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják az örmény gazdaságba történő
külföldi befektetéseket,
-	stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere a
befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról,
-	információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok,
kiállítások, kereskedelmi hetek és egyéb események formájában.
48.	cikk
Közbeszerzés
A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és
szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését,
különösen ajánlati felhívások révén.
49.	cikk
Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén
(1)	A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi
megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való
felzárkózást. A szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a
kölcsönös elismerés irányába tett előrelépést, valamint az örmény termékek minőségének
javítását.
18
(2)	E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek
keretében működjenek együtt, amelyek:
-	előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és
intézményekkel,
-	előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok
és megfelelőségértékelési eljárások használatát,
-	lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk
cseréjét.
50.	cikk
Bányászat és nyersanyagok
(1)	A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló
befektetést és kereskedelmet.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	információcsere a bányászati és a nemvasfém ágazat kilátásairól,
-	az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása,
-	kereskedelmi kérdések,
-	környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása,
-	képzés,
-	biztonság a bányászatban.
51.	cikk
Tudományos és műszaki együttműködés
(1)	A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás
és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a
programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.
(2)	A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:
-	tudományos és műszaki információcsere,
-	közös KTF-tevékenység,
-	képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és
szakemberek számára mindkét oldalon.
Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek
formáját ölti, az 52. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani. A Felek
kölcsönös megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más formáit is
kialakíthatják. Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az
olyan tudósok, mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő
foglalkoztatására, akik tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy előállításával
foglalkoznak vagy foglalkoztak.
(3)	Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak
megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek
többek között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges
rendelkezéseket is rögzítenek.
19
52.	cikk
Oktatás és szakképzés
(1)	A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a
magánszférában növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét az Örmény
Köztársaságban.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	az örmény felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a felsőoktatási
létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét,
-	a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra
kerülő prioritási területeken,
-	együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között,
-	a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és kutatók,
valamint a fiatalok mobilitása,
-	az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben,
-	közösségi nyelvek oktatása,
-	konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,
-	újságírók szakképzése,
-	oktatók szakképzése.
(3)	Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a
Felek vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi
kereteket és együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek az Örmény Köztársaságnak
a közösségi TEMPUS-programban való részvételére épülnek.
53.	cikk
Mezőgazdaság és az agráripari ágazat
Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, az örmény mezőgazdaság, az
agráripari és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és
külföldi piacok kialakítása az örmény termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek
biztosítják a környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának
szükségességét, valamint az agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek
feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és
mezőgazdasági élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan közelítsék az örmény
szabványokat a közösségi technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi és növény-
egészségügyi szabványokat.
54.	cikk
Energia
(1)	Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energiacharta alapelvei keretében kerül
sor, szem előtt tartva az Energiacharta Szerződést, valamint az energiahatékonyságról és a
kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyvet, amelynek hátteréül
az európai energiapiacok fokozatos integrációja szolgál.
(2)	Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:
-	az energetikai politika megfogalmazása és továbbfejlesztése,
20
-	az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal
összhangban,
-	az energiaellátás, ezen belül az ellátás biztonságának gazdaságos és környezetileg
elfogadható módon történő javítása,
-	az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása, valamint az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta
Jegyzőkönyv végrehajtása,
-	az energetikai infrastruktúra korszerűsítése,
-	az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden fajta
energiatípus esetében,
-	irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban,
-	energetikai anyagok és termékek szállítása és továbbítása,
-	az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi,
jogi, adózási és egyéb feltételek megteremtése,
-	vízenergia és más megújuló energiaforrások fejlesztése.
(3)	A Felek kicserélik egymással az energetikai ágazatba történő befektetésekre vonatkozó
információkat, különösen az olaj- és gázvezetékek, valamint az egyéb energiatermék-
szállítóeszközök építése és felújítása tekintetében. A Felek együttműködnek annak érdekében,
hogy az energetikai ágazatba történő befektetések tekintetében a lehető leghatékonyabban
végrehajtsák a IV. cím és a 47. cikk rendelkezéseit.
55.	cikk
Környezet
(1)	Az Európai Energiachartát és az 1993. évi luzerni értekezlet nyilatkozatát szem előtt
tartva, figyelembe véve továbbá az Energiacharta Szerződést és különösen annak 19. cikkét,
valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló
Energiacharta Jegyzőkönyvet, a Felek továbbfejlesztik és erősítik együttműködésüket a
környezet és az emberi egészség területén.
(2)	Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők:
-	a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs
rendszer a környezet állapotáról,
-	a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése,
-	az ökológiai egyensúly helyreállítása,
-	a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás,
-	az ipari létesítmények biztonsága,
-	a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
-	a vízminőség,
-	a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli
Egyezmény végrehajtása,
-	a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés,
-	az erdők védelme,
-	a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható
felhasználása és kezelése,
-	a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés,
-	a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása,
-	a globális éghajlatváltozás,
-	a környezeti nevelés és a tudatosság,
21
-	a radioaktivitás által érintett övezetek rehabilitációjával kapcsolatos technikai
segítségnyújtás és a kapcsolódó egészségügyi és szociális problémák kezelése,
-	az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény
végrehajtása.
(3)	Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor:
-	katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek,
-	információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a
biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása területén,
-	közös kutatási tevékenységek,
-	a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében,
-	környezeti szakképzés és az intézmények megerősítése,
-	együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség
keretében való együttműködést, és nemzetközi szinten,
-	stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a
fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva,
-	környezeti hatástanulmányok.
56.	cikk
Közlekedés
A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket.
Az együttműködés többek között az örmény közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására
és korszerűsítésére, valamint adott esetben - a globálisabb közlekedési rendszer
kialakításának összefüggésében - a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének
fejlesztésére és biztosítására irányul. Külön figyelmet fordítanak a Kaukázuson túli régió
Független Államai között és más szomszédos államokkal összeköttetést létesítő hagyományos
közlekedési kapcsolatokra. Az együttműködés többek között a következőket öleli fel:
-	a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek irányításának és üzemeltetésének
korszerűsítése,
-	a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési infrastruktúra
korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent említett közlekedési
módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését, különösen a Traceca-projekthez
kapcsolódóan,
-	a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése,
-	a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
-	a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi keretek
kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását.
57.	cikk
Postai szolgáltatások és távközlés
A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a
következő területeken:
-	politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások
fejlesztéséhez,
-	a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a postai
szolgáltatások terén,
-	technológia és know-how átadása, beleértve az európai technikai szabványokra és
hitelesítési rendszerekre vonatkozó ismereteket,
22
-	a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a
befektetések számára vonzóvá tétele,
-	a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása, többek
között az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül,
-	a távközlés fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési rendszerek területén,
-	távközlési hálózatok irányítása és azok optimalizálása,
-	megfelelő szabályozási alap a távközlési és postai szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a
rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához,
-	szakképzés a távközlés és a postai szolgáltatások területén a piaci feltételek mellett történő
üzemeltetés szem előtt tartásával.
58.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások
Az együttműködés különösen annak megkönnyítésére irányul, hogy az Örmény Köztársaság
az általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai
segítségnyújtás előterében a következők állnak:
-	a banki és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, a hitelforrások közös piacának kialakítása, az
Örmény Köztársaság bevonása valamely általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási
rendszerbe,
-	pénzügyi rendszer és intézményeinek kialakítása az Örmény Köztársaságban,
tapasztalatcsere és személyzeti képzés,
-	biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának létre
ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok létrehozásában
vegyenek részt az Örmény Köztársaságban, valamint exporthitel-biztosítás kialakítása.
Ezen együttműködés különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban
elősegítse az Örmény Köztársaság és a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését.
59.	cikk
Regionális fejlesztés
(1)	A Felek megerősítik az együttműködést a területfejlesztés és a területrendezés területén.
(2)	A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti
információcserét a területfejlesztési és területrendezési politika, valamint a regionális
politikák kialakításának módszerei terén, külön hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben
lévő területek fejlesztésére. Ösztönzik a régiók és a területfejlesztésért felelős közintézmények
közötti közvetlen kapcsolatfelvételt is, többek között azzal a céllal, hogy kicseréljék a
területfejlesztés előmozdításának módszereit és formáit.
60.	cikk
Szociális együttműködés
(1)	Az egészség és a biztonság területén a Felek azzal a céllal alakítanak ki maguk között
együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét.
Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet fordítva a
magas kockázatú tevékenységi területekre,
-	megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és egyéb
munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében,
23
-	a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése,
-	kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával
kapcsolatos tudásbázis fejlesztése érdekében.
(2)	A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló
technikai segítségnyújtásban nyilvánul meg:
-	a munkaerőpiac optimalizálása,
-	a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
-	szerkezetváltási programok tervezése és megvalósítása,
-	a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése,
-	a rugalmas foglalkoztatási programokra vonatkozó információk kicserélése, beleértve az
önálló foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programokat.
(3)	A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló
együttműködésnek, ami többek között kiterjed az örmény szociális védelmi reformok
tervezésében és megvalósításában való együttműködésre. E reformoknak az a céljuk, hogy a
piacgazdaságokra jellemző védelmi módszereket fejlesszenek ki az Örmény Köztársaságban,
és a reformok a szociális védelem összes formáját felölelik.
61.	cikk
Idegenforgalom
A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, amely a következőket öleli fel:
-	az idegenforgalom megkönnyítése,
-	az információáramlás fokozása,
-	know-how átadása,
-	a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása,
-	együttműködés a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között,
-	képzés az idegenforgalom fejlesztése érdekében.
62.	cikk
Kis- és középvállalkozások
(1)	A Felek arra törekednek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kisés középvállalkozásokat,
valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és az örmény KKV-k közötti
együttműködést.
(2)	Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő
területeken:
-	jogalkotási keret kialakítása a KKV-k számára,
-	megfelelő infrastruktúra kifejlesztése (egy ügynökség a KKV-k támogatására,
kommunikáció, segítségnyújtás egy alap megteremtésében a KKV-k számára),
-	technológiai parkok kialakítása.
63.	cikk
Információ és kommunikáció
A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a
médiát, és ösztönzik a hatékony kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak azon
24
programok, amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános
közvéleményt a Közösségről és az Örmény Köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az
adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett.
64.	cikk
F ogyasztóvédelem
A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amelynek az a célja, hogy elérjék a
fogyasztóvédelmi rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. Ez az együttműködés magában
foglalhatja a jogalkotói munkára és az intézményi reformra vonatkozó információk
kicserélését, állandó rendszerek létrehozását a veszélyes termékekről való kölcsönös
tájékoztatás érdekében, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás javítását, különösen a felkínált
áruk és szolgáltatások ára, jellemzői tekintetében, cserekapcsolatok kialakítását a fogyasztói
érdekképviseletek között, és a fogyasztóvédelmi politikák összeegyeztethetőségének
fokozását, valamint szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezését.
65.	cikk
Vámügy
(1)	Az együttműködés célja a kereskedelemmel és a tisztességes kereskedelemmel
kapcsolatban elfogadni tervezett összes rendelkezésnek való megfelelés biztosítása, valamint
az örmény vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítése.
(2)	Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	információcsere,
-	munkamódszerek javítása,
-	a Kombinált Nómenklatúra és az egységes vámokmány bevezetése,
-	a közösségi és az örmény árutovábbítási rendszerek kölcsönös összekapcsolása,
-	az ellenőrzések és az alaki követelmények egyszerűsítése az áruforgalom tekintetében,
-	támogatás korszerű váminformációs rendszerek bevezetéséhez,
-	szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezése.
Szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosítanak.
(3)	Az e megállapodásban előirányzott további együttműködés és különösen a 69. és a 71.
cikk sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai között a vámügyekben való kölcsönös
segítségnyújtásra az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
kerül sor.
66.	cikk
Statisztikai együttműködés
Az együttműködés célja e területen olyan hatékony statisztikai rendszer kialakítása, amely
biztosítja azon megbízható statisztikákat, amelyek a gazdasági reform folyamatának
támogatásához és figyelemmel kíséréséhez, valamint az örmény magánvállalkozások
fejlődéséhez szükségesek.
A Felek különösen a következő területeken működnek együtt:
-	az örmény statisztikai rendszer hozzáigazítása a nemzetközi módszerekhez, szabványokhoz
és osztályozáshoz,
-	statisztikai információk cseréje,
25
-	a gazdasági reformok megvalósításához és irányításához szükséges makro- és
mikroökonómiai statisztikai információk biztosítása.
A Közösség e célok eléréséhez az Örmény Köztársaságnak nyújtott technikai
segítségnyújtással járul hozzá.
67.	cikk
Gazdaságtudomány
A Felek azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát és a gazdaságpolitikák
összehangolását, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire,
valamint a piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó
ismereteik szélesítése érdekében. A Felek e célból információt cserélnek a makrogazdasági
teljesítményre és kilátásokra vonatkozóan. A Közösség technikai segítségnyújtást biztosít a
következők érdekében:
-	az Örmény Köztársaság támogatása a gazdasági reform folyamatában szakértői tanácsadás
és technikai segítségnyújtás biztosításával,
-	az együttműködés ösztönzése a közgazdászok között a gazdaságpolitika kialakításához
szükséges know-how átadásának meggyorsítása és az e politika szempontjából fontos kutatási
eredmények széles körű elterjesztése érdekében.
VII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A DEMOKRÁCIÁVAL ÉS AZ EMBERI JOGOKKAL
KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN
68.	cikk
A Felek együttműködnek a demokratikus intézmények létrehozása vagy megerősítése
szempontjából fontos összes kérdésben, beleértve azon intézményeket, amelyekre a
nemzetközi jognak és az EBESZ elveinek megfelelően a jogállamiság, az emberi jogok és
alapvető szabadságok védelmének megerősítése érdekében van szükség. Ezen együttműködés
technikai segítségnyújtási programok formájában valósul meg, amelyekkel többek között a
következőkhöz kívánnak támogatást nyújtani: a vonatkozó jogszabályok és előírások
elkészítése, az ilyen jogszabályok végrehajtása; az igazságszolgáltatás működése; az állam
igazságügyi kérdésekben játszott szerepe; és a választási rendszer működése. Ez adott esetben
képzést is magában foglalhat. A Felek ösztönzik a nemzeti, regionális és igazságszolgáltatási
hatóságaik, országgyűlési képviselőik és nem kormányzati szervezeteik közötti
kapcsolatfelvételt és cseréket.
VIII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGEK MEGELŐZÉSÉBEN,
VALAMINT AZ
ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS ELLENŐRZÉSÉBEN
69.	cikk
A Felek együttműködést alakítanak ki, amely a következő illegális tevékenységek
megelőzésére irányul:
-	gazdasági bűncselekmények, ezen belül korrupció,
-	különböző áruk, ezen belül ipari hulladék illegális kereskedelme,
26
-	hamisítás.
Az előbb említett területeken az együttműködés a kölcsönös konzultáción és a szoros
interakción alapul. Technikai és közigazgatási segítség nyújtható a következő területeken:
-	nemzeti jogszabályok megfogalmazása a bűncselekmények megelőzése területén,
-	információs központok létrehozása,
-	a bűncselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának fokozása,
-	a személyzet képzése és kutatási infrastruktúra kialakítása,
-	a bűncselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
70.	cikk
Pénzmosás
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak
megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből és
különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára
mosására használják fel.
(2)	Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában,
amelynek az a célja, hogy olyan alkalmas előírásokat határozzanak meg a pénzmosás ellen,
amelyek egyenértékűek a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi
Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal.
71.	cikk
Kábítószerek
A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a
pszichotróp anyagok tiltott előállítása, beszerzése és kereskedelme megakadályozására
irányuló politikák és intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában,
beleértve a prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet
megelőzésének és csökkentésének előmozdítását. Az együttműködés e területen a Felek
közötti, a különböző, kábítószerek által érintett területek célkitűzéseire és eljárásaira
vonatkozó konzultációkon és szoros együttműködésen alapul.
72.	cikk
Illegális bevándorlás
(1)	A tagállamok és az Örmény Köztársaság megállapodnak abban, hogy együttműködnek az
illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:
-	az Örmény Köztársaság vállalja, hogy valamely tagállam kérésére további alaki
követelmények nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak az
adott tagállam területén, és
-	minden tagállam vállalja, hogy az Örmény Köztársaság kérésére további alaki
követelmények nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak az
adott tagállam területén.
A tagállamok és az Örmény Köztársaság megfelelő azonosító dokumentumokat szolgáltat
állampolgárai számára az ilyen esetekben.
(2)	Az Örmény Köztársaság a kérelmező tagállamokkal kétoldalú megállapodást köt, melyben
rendelkeznek a visszafogadás különleges kötelezettségeiről, többek között más országok
27
állampolgárainak, illetve hontalanok visszafogadásáról szóló kötelezettségekről, akik egy
ilyen tagállamból érkeztek az Örmény Köztársaság területére.
(3)	Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogy milyen további közös erőfeszítésekre van
mód az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében.
IX.	CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
73.	cikk
A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést.
Az együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési
programok, illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további,
kölcsönös érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki.
X.	CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
TERÜLETÉN
74.	cikk
E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 75., a 76. és a 77. cikkel összhangban,
az Örmény Köztársaság technikai segítségnyújtásként támogatás formájában ideiglenes
pénzügyi támogatásban részesül a Közösségtől. E támogatás célja az Örmény Köztársaság
gazdasági átalakulásának felgyorsítása.
75.	cikk
E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendeletben előirányzott TACIS-program
keretében biztosítják.
76.	cikk
A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják
meg, amely a két Fél között az Örmény Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós
kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével létrejövő
megállapodás prioritásait tükrözi. A Felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
77.	cikk
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak
arról, hogy a közösségi technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a
más forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Banktól származó hozzájárulásokkal.
28
XI.	CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78.	cikk
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás
végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal.
Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő minden nagyobb jelentőségű ügyet,
valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődésre
számot tartó egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács a két Fél
közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.
79.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről az örmény kormány tagjaiból áll.
(2)	Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve az
örmény kormány egy tagja látja el.
80.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság
segíti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága
tagjainak képviselőiből, másrészről az örmény kormány tagjainak képviselőiből áll,
rendszerint főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a
Közösség, illetve az Örmény Köztársaság látja el. Az Együttműködési Tanács eljárási
szabályzatában meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait, amelyek magukban
foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését és a bizottság működésének
módját.
(2)	Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatásköreit az Együttműködési Bizottságra,
amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folytonosságot.
81.	cikk
Az Együttműködési Tanács dönthet más különbizottság vagy testület felállításáról, amely
segíthet feladatainak végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek
feladatait és működésének módját.
82.	cikk
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a GATT/WTO
valamely cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács
a lehető legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses
GATT/WTO cikk tekintetében a WTO tagjai általánosan alkalmaznak.
29
83.	cikk
A megállapodással parlamenti Együttműködési Bizottság jön létre. E fórum az Örmény
Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a
véleménycserére. A bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
84.	cikk
(1)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból,
másrészről pedig az Örmény Parlament tagjaiból áll.
(2)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve
az Örmény Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek
megfelelően.
85.	cikk
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól e
megállapodás végrehajtása tekintetében, amely a bizottság számára a kért tájékoztatást
megadja. A Parlamenti Együttműködési Bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács
ajánlásairól. A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési
Tanácsnak.
86.	cikk
(1)	E megállapodás alkalmazásában mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és
jogi személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetésektől mentesen
fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez személyi és
tulajdonjogaik védelmében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó
jogokat is.
(2)	A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
-	ösztönzik a választottbírósági eljárás alkalmazását a Közösség és az Örmény Köztársaság
gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő
viták rendezésében,
-	megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választottbíróság elé terjesztik, mindkét
vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választottbíróság szabályai másképpen
rendelkeznek, maga választhatja meg saját választottbíróját, függetlenül állampolgárságától,
és hogy az elnöklő harmadik választottbíró vagy az egyéni választottbíró harmadik állam
állampolgára lehet,
-	azt fogják ajánlani gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a
szerződéseikre alkalmazandó jogot,
-	ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL)
által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június
10-én létrejött, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló
egyezményt aláíró államok választottbíróságai által bonyolított választottbírósági eljárás
igénybevételét.
30
87. cikk
E megállapodás egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy meghozza azon
intézkedéseket:
a)	amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése
érdekében szükségesnek tart;
b)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, vagy
védelmi célból elengedhetetlen kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak, azzal
a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében
nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c)	amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága
érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén,
vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek
végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;
d)	amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológia ellenőrzése során nemzetközi
kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
88.	cikk
(1)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös
rendelkezések sérelme nélkül:
-	az Örmény Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem
vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik, illetve
cégeik között,
-	a Közösség által az Örmény Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem
vezethetnek megkülönböztetéshez az örmény állampolgárok vagy társaságok és cégek között.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák
adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében
nincsenek azonos helyzetben.
89.	cikk
(1)	Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát
az Együttműködési Tanács elé terjeszthet.
(2)	Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3)	Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél
értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles
egy második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a
Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni. Az Együttműködési
Tanács kijelöl egy harmadik egyeztető bírót. Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi
szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre nézve nem kötelezők.
(4)	Az Együttműködési Tanács meghatározhatja a vitarendezés eljárási szabályait.
31
90. cikk
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül
haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás
értelmezése vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása
tekintetében felmerülő ügyeket. E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem
sértik a 14., 89. és 95. cikket.
91.	cikk
Az e megállapodás alapján az Örmény Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen
esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
92.	cikk
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről az Örmény Köztársaságot,
másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a
Közösséget és a tagállamokat jelenti.
93.	cikk
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energiacharta Szerződés és a
hozzá csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett
szerződést és jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan
mértékben, amennyiben ezt e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
94.	cikk
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre. E megállapodás időbeli hatálya évről
évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal
írásban értesíti a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
95.	cikk
(1)	A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek,
hogy teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e
megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2)	Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás
szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen
sürgős esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan
vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében,
hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Az intézkedések
megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé
zavarják e megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik az
Együttműködési Tanácsot, ha a másik Fél ezt kéri.
96.	cikk
Az I., a II., a III. és a IV. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét
képezi.
32
97. cikk
Mindaddig, amíg nem érnek el e megállapodás keretében a magánszemélyek és a gazdasági
szereplők számára egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti a számukra a meglévő,
egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről az Örmény Köztársaságot kötelező
megállapodásokon keresztül biztosított jogokat, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó
területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson
alapuló kötelezettségeinek sérelme nélkül.
98.	cikk
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint az Európai Atomenergia-
közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben
meghatározott feltételekkel, másrészről az Örmény Köztársaság területén.
99.	cikk
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
100.	cikk
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, dán, finn, francia, görög, holland, német,
olasz, portugál, spanyol, svéd, és örmény szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió
Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.
101.	cikk
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. E megállapodás az azt
a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai
Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről.
Hatálybalépésétől, az Örmény Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e
megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a
Szovjetunió között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a
gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
102.	cikk
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e
megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és az Örmény Köztársaság
közötti ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy
ilyen körülmények között az „e megállapodás hatálybalépésének napja” az ideiglenes
megállapodás hatálybalépésének a napját jelenti.
Hecho en Luxemburgo, el veintidós de abril de mil novecientos noventa y seis.
Udferdiget i Luxembourg den toogtyvende april nitten hundrede og seksoghalvfems.
Geschehen zu Luxemburg am zweiundzwanzigsten April neunzehnhundertsechsundneunzig.
'Eyivs gto Aou^sp,poúpyo, gti^ síkogi 5úo ArcpiMou xí^ia svviaKÓGia svsvnvxa s^i.
33
Done at Luxembourg on the twenty-second day of April in the year one thousand nine
hundred and ninety-six.
Fait a Luxembourg, le vingt-deux avril mil neuf cent quatre-vingt-seize.
Fatto a Lussemburgo, addi ventidue aprile millenovecentonovantasei.
Gedaan te Luxemburg, de tweeentwintigste april negentienhonderd zesennegentig.
Feito no Luxemburgo, em vinte e dois de Abril de mil novecentos e noventa e seis.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenátoisena páiváná huhtikuuta vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentákuusi.
Som skedde i Luxemburg den tjugoandra april nittonhundranittiosex.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de
Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
34
I.	MELLÉKLET
AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL A 9. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL
ÖSSZHANGBAN A FÜGGETLEN ÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT ELŐNYÖK
Az összes Független Állam tekintetében:
Nem vetnek ki behozatali vámokat.
II.	MELLÉKLET
A 42. CIKKBEN EMLÍTETT, SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI
TULAJDONRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNYEK
1.	A 42. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
-	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Párizsi okmány, 1971),
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó
szervezetek védelméről (Róma, 1961),
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi megállapodáshoz
(Madrid, 1989),
-	Nizzai megállapodás az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő
nemzetközi osztályozásáról (Genfi okmány, 1977, módosítva 1979-ben),
-	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe
helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban),
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi okmány, 1991).
2.	Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 42. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más
többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a
kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős
konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
3.	A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú
egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
-	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi okmány, 1967, módosítva 1979-
ben),
-	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (Stockholmi okmány,
1967, módosítva 1979-ben),
-	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és 1984-
ben).
4.	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve az Örmény Köztársaság a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és
állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú
megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.
5.	A 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az Örmény Köztársaság által tényleges
viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és az Örmény Köztársaság
által a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.
III.	MELLÉKLET
A 26. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
A pénzügyi szolgáltatás a Fél pénzügyi szolgáltatója által felkínált, pénzügyi jellegű
szolgáltatás. A pénzügyi szolgáltatások közé a következő tevékenységek tartoznak:
A.	Valamennyi biztosítási és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás
1.	Közvetlen biztosítás (beleértve az együttes biztosítást is)
i.	élet;
35
ii.	nem élet.
2.	Viszontbiztosítás és visszaengedményezés.
3.	Biztosítási közvetítés, úgymint biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység.
4.	Járulékos biztosítási szolgáltatások, úgymint tanácsadás, biztosításmatematikai,
kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.
B.	Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve)
1.	Betétek és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása az ügyfelektől.
2.	Mindenfajta kölcsönnyújtás, beleértve többek között a fogyasztói hitelt, a jelzáloghitelt, a
faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását.
3.	Pénzügyi lízing.
4.	Valamennyi fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, beleértve a hitelkártyát és a betéti kártyát,
az utazási csekket és a bankcsekket.
5.	Garanciák és kötelezettségvállalások.
6.	Kereskedés saját számlára vagy ügyfelek számlájára, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli
forgalmon vagy más módon, a következőkkel:
a)	pénzpiaci eszközök (csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);
b)	deviza;
c)	származékos termékek, de nem kizárólag határidős és opciós ügyletek;
d)	árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ezen belül olyan termékek, mint a swap, a
határidős kamatláb-megállapodások stb.;
e)	átruházható értékpapírok;
f)	egyéb forgatható instrumentumok és pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany.
7.	Részvétel minden fajta értékpapír (akár nyilvános, akár zárt körű) kibocsátásában, beleértve
a megbízottként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz kapcsolódó
szolgáltatások nyújtása.
8.	Pénzügynöki tevékenység.
9.	Vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, mindenfajta befektetési alapok
kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapír-letétek őrzése és bizalmi vagyonkezelői
szolgáltatások.
10.	Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, beleértve az
értékpapírokat, a származékos pénzügyi termékeket és más forgatható értékpapírokat.
11.	Tanácsadói, közvetítői és más járulékos pénzügyi szolgáltatások az 1-10. pontban
felsorolt összes tevékenység tekintetében, ezen belül hitelreferencia és -elemzés, befektetés-
és portfóliókutatás, illetve -tanácsadás, tanácsadás társasági felvásárlásokkal, társasági
átszervezéssel és stratégiaalkotással kapcsolatban.
12.	Pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és a
kapcsolódó szoftverek az egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről.
A pénzügyi szolgáltatások meghatározásából kizárják a következő tevékenységeket:
a)	központi bankok vagy más közintézmények által monetáris vagy árfolyam-politika céljából
kifejtett tevékenységek;
b)	központi bankok, kormányzati szervek, minisztériumok vagy közintézmények által a
kormány számlájára vagy kezességvállalása mellett folytatott tevékenységek, kivéve akkor, ha
e tevékenységeket az állami szervezetekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik;
c)	a kötelező társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjbiztosítás részét képező
tevékenységek, kivéve akkor, ha e tevékenységeket az állami szervekkel vagy
magánintézményekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.
36
IV.	MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 23. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Bányászat
Egyes tagállamokban a nem közösségi ellenőrzésű társaságok számára a bányászat és a
kitermelési jogok tekintetében koncessziót írhatnak elő.
Halászat
A Közösség tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található
biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő
rendelkezés hiányában, a közösségi tagállamok valamelyikének lobogója alatt hajózó és a
közösségi területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
Ingatlanvásárlás
A nem közösségi társaságok ingatlanvásárlását egyes tagállamokban korlátozzák.
Audiovizuális szolgáltatások, beleértve a rádiót is
Az előállítás és a terjesztés, ezen belül a műsorszórás és a nyilvánosság számára történő
közvetítés egyéb formái tekintetében a nemzeti bánásmód fenntartható bizonyos származási
feltételeknek megfelelő audiovizuális alkotások számára.
Távközlési szolgáltatások, beleértve a mobil- és a műholdas szolgáltatásokat is
Fenntartott szolgáltatások
Egyes tagállamokban a kiegészítő szolgáltatások és az infrastruktúra tekintetében korlátozott
a piacra való jutás.
Szakmai szolgáltatások
Olyan természetes személyek számára fenntartott szolgáltatások, akik a tagállamok
állampolgárai. E személyek bizonyos feltételek mellett társaságokat alapíthatnak.
Mezőgazdaság
Egyes tagállamokban nem alkalmazható a nemzeti bánásmód az olyan nem közösségi
ellenőrzésű társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani. A nem
közösségi ellenőrzésű társaságok csak bejelentéssel vagy, szükség esetén, engedéllyel
vásárolhatnak szőlőültetvényt.
Hírügynökségi szolgáltatások
Egyes tagállamokban korlátozzák a kiadó társaságokban és műsorszóró társaságokban való
külföldi részesedést.
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
1.	cikk
Meghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási
rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését
szabályozzák, beleértve a tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b)	„kérelmező hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt,
és amely vámügyi segítséget kér;
c)	„megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt,
és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
d)	„személyes adat”: minden olyan információ, amely azonosított vagy beazonosítható
magánszemélyre vonatkozik.
37
2.	cikk
Hatály
(1)	A Felek a hatásköreikbe tartozó területeken az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és
feltételek mellett segítenek egymásnak a vámjogszabályokat sértő tevékenységek
megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában.
(2)	Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek
azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem
sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az
igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve ha a
szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.
3.	cikk
Jogsegély megkeresés alapján
(1)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó
információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását,
beleértve az olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek
sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat.
(2)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja arról, hogy az egyik
Fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben
megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.
(3)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi
a szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b)	azon helyek, ahol oly módon tárolnak árukat, amely okot ad a gyanúra, hogy az áruk
rendeltetése vámjogszabályt sértő tevékenységek ellátása;
c)	azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok
megsértéséhez vezethetnek;
d)	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
4.	cikk
Önkéntes jogsegély
A Felek törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget
nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes alkalmazása
érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat szereznek:
-	olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat sértenek, és
amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
-	az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
-	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik,
-	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg,
-	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
38
5.	cikk
Kézbesítés/értesítés
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság jogszabályaival összhangban megtesz
minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a területén tartózkodó vagy letelepedett
címzettek részére az e jegyzőkönyv hatókörébe tartozó:
-	összes iratot kézbesítse,
-	az összes határozatról értesítést küldjön.
Ilyen esetekben magának a kérésnek a tekintetében a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.
6.	cikk
A jogsegély iránti megkeresések alakja és tartalma
(1)	Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez
mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a
helyzet sürgőssége megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul
írásban is meg kell erősíteni.
(2)	Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a)	a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését;
b)	a kért intézkedést;
c)	a kérelem tárgyát és indoklását;
d)	az érintett törvényeket, szabályokat és más jogi előírásokat;
e)	a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és
legrészletesebb megjelölését;
f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását, kivéve az 5. cikkben
meghatározott esetekben.
(3)	A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság
számára elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4)	Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy
kiegészítése; elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetik.
7.	cikk
A megkeresések végrehajtása
(1)	A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság
illetékességének és rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha
hivatalból vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a
már birtokában lévő információkat, megfelelő nyomozást végez, vagy gondoskodik
elvégzésükről. Ezt a rendelkezést kell azon igazgatási szervezeti egységre is alkalmazni,
amelynek a megkeresett hatóság kérést címez, ha ez utóbbi saját maga nem tud eljárni.
(2)	A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más
jogi eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3)	A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi
által meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más
olyan hatóság hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő
39
vagy esetlegesen sértő tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a
megkereső hatóságnak az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4)	Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által
meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén végzett nyomozásoknál.
8.	cikk
Az információk közlésének formája
(1)	A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok,
jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők azonos céllal, bármilyen
formában előállított számítógépes információkkal.
9.	cikk
Kivételek a jogsegélynyújtási kötelezettség alól
(1)	A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás
biztosítását, amennyiben ez:
a)	feltehetően sértené az Örmény Köztársaság vagy valamely tagállam szuverenitását,
amelytől e jegyzőkönyv alapján jogsegélyt kértek; vagy
b)	feltehetően sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más létfontosságú érdeket,
különösen a 10. cikk (2) bekezdésében említett esetekben; vagy
c)	a vámjogszabályokon kívüli valutaügyi vagy adózási szabályokat érintene; vagy
d)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)	Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna
biztosítani, ha erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett
hatóság eldöntheti azt, milyen választ ad a megkeresésre.
(3)	Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni
kell a döntésről és okairól.
10.	cikk
Információcsere és titoktartás
(1)	Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek
vonatkozó szabályaitól függően bizalmas vagy korlátozott jellegűek. Az információk a
hivatali titoktartás hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei
és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló
információk számára biztosított védelmet.
(2)	Személyes adatok csak akkor cserélhetők ki, ha az átvevő Fél vállalja, hogy az adatokat
legalább az adatszolgáltató Fél országában az adott esetre vonatkozó védelemmel egyenértékű
módon védi.
(3)	A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni.
Amennyiben a Felek egyike az információk más célból való felhasználását kéri, kikéri az
40
információt kiadó hatóság előzetes írásbeli beleegyezését. Ezen túlmenően, a felhasználás az
utóbbi hatóság által meghatározott korlátozások hatálya alá esik.
(4)	A (3) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának
elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való
felhasználását. Az illetékes hatóságot, amely az információkat kiadta, értesítik e
felhasználásukról.
(5)	A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági
eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv
rendelkezéseivel összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
11.	cikk
Szakértők és tanúk
(1)	A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott
felhatalmazás korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként
megjelenjen az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási
eljárásban, és bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek
az eljáráshoz szükségesek. A megjelenés iránti megkeresésben konkrétan meg kell jelölni,
hogy a tisztviselőt milyen ügyben és milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik
meg.
(2)	A meghatalmazott tisztviselő a fennálló jogszabályok által a megkereső hatóság
tisztviselői számára saját területén biztosított védelmet élvezi.
12.	cikk
A jogsegélynyújtás költségei
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését
követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok
és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
13.	cikk
Alkalmazás
(1)	E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről az Örmény Köztársaság központi
vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait,
és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az
alkalmazásához szükséges gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az
adatvédelem területén érvényben lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes
szerveknek azokra a módosításokra, amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2)	A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a
részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
fogadnak el.
41
14. cikk
Kiegészítés
A 10. cikk sérelme nélkül, az egy vagy több tagállam és az Örmény Köztársaság között
megkötött, kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodások nem érintik azokat a közösségi
rendelkezéseket, amelyek az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a
tagállamok vámhatóságai között az esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett
információk közlését szabályozzák.
ZÁRÓOKMÁNY
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
Meghatalmazottjai az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és
Acélközösséget létrehozó szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó
szerződés Szerződő Felei, az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS
ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, teljhatalmú meghatalmazottjai,
egyrészről, és
AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG teljhatalmú meghatalmazottjai, másrészről, akik az
egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Örmény Köztársaság között
partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban:
megállapodás, aláírása céljából Luxembourgban, az ezerkilencszázkilencvenhatodik év április
hó huszonkettedik napján üléseztek, elfogadták a következő szövegeket:
a megállapodást mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint az Örmény Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz
csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat a megállapodás 4. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 6. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 15. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma
tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 35. cikke tekintetében
42
Együttes nyilatkozat a megállapodás 42. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 95. cikke tekintetében
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint az Örmény Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt
következő levélváltás szövegét:
Levélváltás a Közösség és az Örmény Köztársaság között társaságok letelepedésével
kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint az Örmény Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt
következő nyilatkozat szövegét:
A francia kormány nyilatkozata
Hecho en Luxemburgo, el veintidós de abril de mil novecientos noventa y seis.
Udferdiget i Luxembourg den toogtyvende april nitten hundrede og
seksoghalvfems.
Geschehen zu Luxemburg am zweiundzwanzigsten April
neunzehnhundertsechsundneunzig.
'Eyivs gto Aou^sp,poúpyo, gti^ síkogi 5úo ArcpiMou xí^ia svviaKÓGia svsvnvxa s^i.
Done at Luxembourg on the twenty-second day of April in the year one thousand nine
hundred and ninety-six.
Fait a Luxembourg, le vingt-deux avril mil neuf cent quatre-vingt-seize.
Fatto a Lussemburgo, addi ventidue aprile millenovecentonovantasei.
Gedaan te Luxemburg, de tweeentwintigste april negentienhonderd zesennegentig.
Feito no Luxemburgo, em vinte e dois de Abril de mil novecentos e noventa e seis.
Tehty Luxemburgissa kahdentenakymmenentenátoisena páiváná huhtikuuta
vuonna tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentákuusi.
Som skedde i Luxemburg den tjugoandra april nittonhundranittiosex.
Pour le Royaume de Belgique
Voor het Koninkrijk Belgie
Für das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de
Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
Együttes nyilatkozat a 4. cikk tekintetében
A 4. cikkben említett változó örmény viszonyok felülvizsgálata során a Felek konzultálnak az
olyan fontos változásokról, amelyek fontosak lehetnek az Örmény Köztársaság jövőbeli
fejlődése szempontjából. Ez magában foglalhatja az Örmény Köztársaság a WTO-hoz, az
Európa Tanácshoz vagy más nemzetközi szervhez való csatlakozását, illetve bármilyen
regionális vámunióhoz vagy más regionális integrációs megállapodáshoz való csatlakozását.
43
Együttes nyilatkozat a megállapodás 6. cikke tekintetében
Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy a körülmények a legmagasabb szintű
találkozót indokolják, eseti alapon megszervezhetők az ilyen ülések.
Együttes nyilatkozat a 15. cikk tekintetében
Amíg az Örmény Köztársaság nem csatlakozik a WTO-hoz, a Felek az Együttműködési
Tanácsban konzultációt folytatnak behozatali vámpolitikájukról, beleértve a vámvédelem
változásait. Ilyen konzultációt ajánlanak fel különösen a vámvédelem emelése előtt.
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 36. cikkben említett „ellenőrzés”
fogalma tekintetében
1.	A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott
eset tényszerű körülményeitől függ.
2.	A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság
leányvállalatának tekintik, ha:
-	a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét, vagy
-	a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv
többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese vagy tagja.
3.	A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem kimerítő feltételeknek tekintik.
Együttes nyilatkozat a 35. cikk tekintetében
Az a puszta tény, hogy egyes Felek természetes személyei számára vízumot írnak elő, másik
Felek esetében pedig nem, nem minősül valamely konkrét kötelezettségvállalás szerinti
előnyök semmissé tételének vagy csökkentésének.
Együttes nyilatkozat a 42. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes
programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari
mintákhoz, földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a
védjegyeket és szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari
tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10.a cikkében említett, tisztességtelen verseny
elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.
Együttes nyilatkozat a 95. cikk tekintetében
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás
érdekében, a megállapodás 95. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a
megállapodásnak a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás
súlyos megsértésének minősülnek a következők:
a)	a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól, vagy
b)	a megállapodás 2. cikkében szereplő lényeges alkotóelem megsértése.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy a 95. cikkben említett „megfelelő intézkedések” a
nemzetközi joggal összhangban hozott intézkedések. Ha valamely Fél különösen sürgős
esetben a 95. cikkben meghatározott intézkedést hoz, a másik Fél igénybe veheti a
vitarendezési eljárást.
44
LEVÉLVÁLTÁS
a Közösség és az Örmény Köztársaság között társaságok letelepedésével kapcsolatban
A.	Levél az Örmény Köztársaság kormányától
Uram!
Hivatkozom az 1995. december 15-én parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Amint a tárgyalások során hangsúlyoztam, az Örmény Köztársaság bizonyos tekintetben
kiváltságos elbánásban részesíti az Örmény Köztársaságban letelepedő és működő közösségi
társaságokat. Megmagyaráztam, hogy ez azt az örmény politikát tükrözi, amely minden
eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak az Örmény Köztársaságban való
letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a
társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt az Örmény
Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek az örmény
társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi
társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának
napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
Az Örmény Köztársaság részéről
B.	Az Európai Közösség levele
Uram!
Köszönöm mai levelét, amely a következőképpen szól:
„Hivatkozom az 1995. december 15-én parafált partnerségi és együttműködési
megállapodásra.
Amint a tárgyalások során hangsúlyoztam, az Örmény Köztársaság bizonyos tekintetben
kiváltságos elbánásban részesíti az Örmény Köztársaságban letelepedő és működő közösségi
társaságokat. Megmagyaráztam, hogy ez azt az örmény politikát tükrözi, amely minden
eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak az Örmény Köztársaságban való
letelepedését. Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának
napja és a társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt
az Örmény Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek az
örmény társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi
társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának
napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét.”
Igazolom a levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
az Európai Közösség nevében
A francia kormány nyilatkozata
A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy az Örmény Köztársasággal kötött partnerségi és
együttműködési megállapodást az Európai Közösséggel az Európai Közösséget létrehozó
szerződés alapján társult tengerentúli országokra és területekre nem kell alkalmazni.
45
3.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az
Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz, a Cseh
Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván
Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén
Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel
készült jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
4.	§ Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az európai közösségek és azok tagállamai, másrészről az Örmény
köztársaság közötti, a Cseh köztársaság, az Észt köztársaság, a Ciprusi köztársaság, a
Lett köztársaság, a Litván köztársaság, a Magyar köztársaság, a Máltai köztársaság, a
Lengyel köztársaság, a Szlovén köztársaság és a Szlovák köztársaság Európai Unióhoz
való csatlakozására figyelemmel készült partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz
egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
(a továbbiakban: „tagállamok”), amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
(a továbbiakban: „Közösségek”), amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Közösségek Bizottsága képvisel, másrészről
AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG
46
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jei, az Európai Unióhoz történő
csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság közötti 1996. április 22-én, Luxemburgban
aláírt Partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) részeseivé
válnak, így a többi tagállamhoz hasonlóan elfogadják és figyelembe veszik a megállapodás,
valamint az ahhoz csatolt dokumentumok szövegét.
2.	cikk
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban történt intézményi változásokra, a részes
államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés
lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó
rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amely
Közösség az Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jogot és kötelezettséget
átvett.
3.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint az Örmény Köztársaság megfelelő eljárásaik keretében hagyják jóvá.
(2)	A részes államok értesítik egymást az (1) bekezdésben említett megfelelő eljárások
megvalósításáról. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell
letétbe helyezni.
5.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv 2004. május 1-jén lép hatályba, feltéve, hogy addig az időpontig az e
jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe helyeztek.
(2)	Amennyiben eddig az időpontig nem került sor minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó
okirat letétbe helyezésére, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének
időpontját követő első hónap első napján lép hatályba.
6.	cikk
(1)	A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentumot cseh, észt,
lengyel, lett, litván, magyar, máltai, szlovén és szlovák nyelven kell megszövegezni.
47
(2)	E szövegek e jegyzőkönyvhöz csatolandók, és ugyanolyan hitelesek, mint a megállapodás,
a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum más nyelven készült szövegei.
7.	cikk
E jegyzőkönyvet másolatban meg kell szövegezni angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög,
holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák,
szlovén és örmény nyelven, amelyek mindegyike egyaránt hiteles.
Hecho en Bruselas, el diecinueve de mayo del dos mil cuatro.
V	Bruselu dne devatenáctého kvetna dva tisíce ctyri.
Udferdiget i Bruxelles den nittende maj to tusind og fire.
Geschehen zu Brüssel am neunzehnten Mai zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta maikuu üheksateistkümnendal páeval Brüsselis.
'Eyivs gti^ Bpu^sXXs^, gti^ 5sKa svvéa Maíou 5úo xi^iá5s^ TéGGspa.
Done at Brussels on the nineteenth day of May in the year two thousand and four.
Fait a Bruxelles, le dix-neuf mai deux mille quatre.
Fatto a Bruxelles, addi diciannove maggio duemilaquattro.
Brisele, divi tükstosi ceturta gada devinpadsmitaja maija.
Priimta du tükstanciai ketvirfy mefy geguzes devyniolikt^. dien^ Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év május havának tizenkilencedik napján.
Maghmul fi Brussel, id-19 ta' Mejju, 2004.
Gedaan te Brussel, de negentiende mei tweeduizendvier.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia dziewi^tnastego maja roku dwutysi^cznego czwartego.
Feito em Bruxelas, em dezanove de Maio de dois mil e quatro.
V	Bruseli devátnásteho mája dvetisícstyri.
V	Bruslju, devetnajstega maja dva tisoc stiri.
Tehty Brysselissá yhdeksántenátoista páiváná toukokuuta vuonna kaksituhattaneljá.
Som skedde i Bryssel den nittonde maj tjugohundrafyra.
5.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az
Örmény Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár
Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő
csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv)
e törvénnyel kihirdeti.
6.	§ A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz
a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
48
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: a tagállamok, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a
továbbiakban: a Közösségek, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Bizottság jár el, egyrészről, és
AZ ÖRMÉNY KÖZTÁRSASÁG másrészről,
a továbbiakban e jegyzőkönyv alkalmazásában: a felek,
TEKINTETTEL a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a
Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a
Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a
Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a
Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió
tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és
Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés rendelkezéseire,
amely szerződést 2005. április 25-én írták alá Luxembourgban, és amelyet 2007. január 1-
jétől kell alkalmazni,
FIGYELEMBE VÉVE az Örmény Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a
két új tagállam EU-hoz történő csatlakozása következtében kialakuló új helyzetet, amely
lehetőségeket teremt, valamint kihívást jelent az Örmény Köztársaság és az Európai Unió
közötti együttműködés számára,
FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás
célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
49
1. cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai,
másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodás feleivé válnak, amely megállapodást 1996. április 22-én írták
alá Luxembourgban, és amely 1999. július 1- jén lépett hatályba (a továbbiakban: a
megállapodás), továbbá a Közösség többi tagállamával megegyező módon elfogadják és
tudomásul veszik a megállapodás, valamint az ugyanazon a napon aláírt záróokmány
mellékletét képező együttes nyilatkozatokat, levélváltásokat és az Örmény Köztársaság
nyilatkozatának szövegét, valamint a megállapodás 2004. május 19-i jegyzőkönyvét, mely
2005. március 1-jén lépett hatályba.
2.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.
3.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint az Örmény Köztársaság belső rendelkezéseinek megfelelően hagyja jóvá.
(2)	A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások befejezéséről.
A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.
4.	cikk
(1)	Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első
hónap első napján lép hatályba.
(2)	A jegyzőkönyvet 2007. január 1-től a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazzák.
5.	cikk
(1)	A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege,
továbbá a megállapodás 2004. május 19-i jegyzőkönyvének szövege bolgár és román nyelven
készült.
(2)	E dokumentumok e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány
és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum, továbbá a megállapodás 2004. május 19-i
jegyzőkönyvének más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.
6.	cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román,
spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint örmény nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
CtcraBeHO b BproKcen Ha gBageceT u cegMu khh gBe xu.ragu u cegMa roguHa.
Hecho en Bruselas, el veintisiete de junio de dos mil siete.
50
V	Bruselu dne dvacátého sedmého cervna dva tisíce sedm.
Udferdiget i Bruxelles, den syvogtyvende juni to tusind og syv.
Geschehen zu Brüssel am siebenundzwanzigsten Juni zweitausendsieben.
Kahe tuhande seitsmenda aasta juunikuu kahekümne seitsmendal páeval Brüsselis
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ síkogí snxá Iouvíou 5úo xi^iá5s^ snxá.
Done at Brussels on the twenty-seventh day of June in the year two thousand and seven.
Fait a Bruxelles, le vingt-sept juin deux mille sept.
Fatto a Bruxelles, addi ventisette giugno duemilasette.
Brisele, divi tükstosi septita gada divdesmit septitaja jünija
Priimta du tükstanciai septint^j^ mefy birzelio dvidesimt septint^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kettőezer-hetedik év június havának huszonhetedik napján.
Maghmul fi Brussell, is-sebgha u ghoxrin ta' Lulju, elfejn u sebgha
Gedaan te Brussel, de zevenentwintigste juni tweeduizend zeven.
Sporz^dzono w Brukseli dnia dwudziestego siódmego czerwca roku dwa tysi^ce siódmego.
Feito em Bruxelas, em vinte e sete de Junho de dois mil e sete.
Incheiat la Bruxelles la douazeci Si Sapte iunie, anul doua mii Sapte.
V	Bruseli dvadsiateho siedmeho júna dvetisícsedem
V	Bruslju, sedemindvajsetega junija leta dva tisoc sedem.
Tehty Brysselissá kahdentenakymmenentenáseitsemántená páiváná kesákuuta vuonna
kaksituhattaseitsemán.
Som skedde i Bryssel den tjugosjunde juni tjugohundrasju.
7.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
51
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdés második albekezdése szerint Magyarország az
albekezdésben felsorolt, az Európai Közösség (EK), azok tagállamai és egy harmadik állam
között létrejött nemzetközi Megállapodásokhoz egy, az EK és tagállamai, valamint a
harmadik állam között létrejött, de az EK és a tagállamok nevében a Tanács által megkötött
Jegyzőkönyvvel csatlakozik. Tekintettel arra, hogy nemcsak az EK, hanem a tagállamok
nevében is a Tanács jár el, ezeket a Jegyzőkönyveket az új 10 tagállam nem írja alá, és nem is
erősíti meg, ebből kifolyólag belső jogi eljárás lefolytatása sem szükséges. A
Megállapodásokat, illetve a hozzájuk csatolt Jegyzőkönyveket azonban a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény alapján törvénnyel ki kell
hirdetni. Tekintve, hogy ezek a megállapodások Bulgária és Románia csatlakozásával újból
módosításra kerülnek, ezért ezen módosító jegyzőkönyveket szintén ki kell hirdetni.
Jelen törvényjavaslat célja az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről
az Örmény Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és
Együttműködési Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), valamint a Jegyzőkönyv az
egyrészről az európai közösségek és azok tagállamai, másrészről az Örmény Köztársaság
közötti, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a
Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a
Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására
figyelemmel készült partnerségi és együttműködési Megállapodáshoz (a továbbiakban: 1.
Jegyzőkönyv), valamint a Jegyzőkönyv az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai,
másrészről az Örmény Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és
együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről (a
továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv; együttesen: a jegyzőkönyvek) kihirdetése. Az ezt magában
foglaló törvényjavaslat jelen javaslat mellékletét képzi.
A Megállapodás előtérbe helyezi a közösen vallott alapvető értékeket, mint az EU-örmény
kapcsolatok legfontosabb összetevőit. Meghatározza az intézményesített politikai párbeszéd
kereteit; megállapítja a legfontosabb közös célokat a kereskedelem és befektetési politika, a
harmonikus gazdasági kapcsolatok, a fenntartható fejlődés, a gazdasági, szociális,
tudományos-technológiai és kulturális együttműködés fejlesztése területén. A Megállapodás
fontos eszköz az örmény és az uniós jogrendszer harmonizációjának elősegítésére annak
érdekében, hogy Örményország minél közelebb kerüljön az EU-hoz.
Jelen Megállapodás egy úgynevezett Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM).
Ilyen Megállapodást az Európai Közösség Kelet-Európa és Közép Ázsia országaival, a volt
Szovjetunió utódállamaival, így Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával, Grúziával,
Üzbegisztánnal, Kirgizisztánnal, Kazahsztánnal és jelen esetben az Örmény Köztársasággal
kötött. Ezeket a megállapodásokat az 1990-es évek közepén írta alá a Közösség és a
tagállamok. A PEM-ek elsősorban a politikai párbeszéd kereteit teremtik meg, illetve a
gazdasági és kereskedelmi együttműködés alapjait fektetik le.
A PEM-ek további sajátossága, hogy 10 éves időszakra jöttek létre, így 2007-2008-2009-ben
lejárnak. A Megállapodások ugyan meghosszabbíthatóak, amennyiben egyik fél sem jelzi,
hogy azt fel kívánja azt mondani, de 10 év alatt a Közösségben sok minden változott, ezért a
52
PEM-ek megújításáról, illetve újabb, eltérő tartalmú Megállapodások megkötéséről már
megkezdődött a politikai vita az Unió berkeiben.
A Megállapodás legfőbb célja a politikai párbeszéd intézményes keretének, mint a gazdasági
kapcsolatok kiteljesedésének alapvető feltételének a megteremtése. Ennek érdekében létrejön
egy társulási vagy együttműködési tanács, mint a párbeszéd hivatalos fóruma.
A Megállapodás rendelkezik az olyan általános elvekről, mint a demokrácia, a nemzetközi jog
és az emberi jogok tisztelete. Külön rész szól az áruk mozgásáról, a társaságok
letelepedésének, illetve a szolgáltatások nyújtásának szabályairól. A Megállapodások
kiterjednek a gazdasági együttműködés részleteire, külön részletezve az egyes, a
Megállapodások szempontjából releváns közösségi politikákat. Ezt követik az intézményi,
általános és záró rendelkezések.
A Megállapodás 102 cikkből, 4 db mellékletből, egy Jegyzőkönyvből, egy záróokmányból és
azon belül 7 db együttes nyilatkozatból, egy levélváltásból és a francia kormány
nyilatkozatából áll.
A Megállapodások mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet
töltenek be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai
párbeszéd intézményesítésével hozzájárulnak az adott harmadik állam demokratikus
fejlődéséhez, és a segítik a kapcsolatok elmélyítését.
A törvényjavaslat részét képezik a 10 új tagállam 2004-es, illetve Bulgária és Románia 2007-
es csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek. Tekintve, hogy ezen jegyzőkönyvek is
elválaszthatatlan részét képezik a megállapodásnak, így azokat is ki kell hirdetni.
53
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3. és 5. §-hoz
A Megállapodás és a jegyzőkönyvek tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja
értelmében törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a 9. §-ra figyelemmel a
Megállapodás kihirdetése törvénnyel történik.
A 2., 4. és 6. §-hoz
Az összesen 11 címből, 102 cikkből, 4 mellékletből és 1 jegyzőkönyvből (Jegyzőkönyv a
közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról) álló Megállapodás
célja az EU és Örményország közötti kapcsolatok jogi keretbe foglalása. Ennek keretében az
Európai Közösségek támogatják Örményország erőfeszítéseit a jogállamiság és a demokrácia
megszilárdítására, ezáltal hozzájárulnak Örményország politikai, gazdasági és intézményi
átalakulásához, a dél-kaukázusi térség stabilitásának biztosításához, ezáltal az európai béke és
stabilitás megőrzéséhez.
A Megállapodás megkötésével az Európai Közösségek és azok tagállamai ösztönzik
Örményországot a gazdasági, kereskedelmi, és nemzetközi együttműködés fejlesztésre, amely
részben az örmény jognak a közösségi joghoz történő közelítésével valósul meg. A szorosabb
együttműködés további célja Örményország gazdaságának működő piacgazdaságba történő
áttérése befejezésének elősegítése. A Megállapodás fontos eleme a regionális együttműködés
támogatása valamennyi, a Megállapodás által lefedett területen.
A Megállapodás I. címe (2-4. cikk) az általános elveket rögzíti. Ezek a demokrácia, az
alapvető emberi jogok tisztelete, a piacgazdaság elvei és a térség államaival való jószomszédi
kapcsolatok melletti elkötelezettség. Rendelkezik a Megállapodás felülvizsgálatának,
kiegészítésének lehetőségéről.
A II. cím (5-8. cikk) intézményes keretben működő, rendszeres politikai párbeszédet
irányoz elő, ideértve a legmagasabb szinteket. Külön kiemelendő, hogy az együttműködés
során hangsúlyozza az emberi jogok, különösen a kisebbségi jogok tiszteletben tartásának és
védelmének fontosságát.
A III. cím (9-19. cikk) az áruforgalom terén a legfontosabb GATT-alapelveket foglalja
magába: legnagyobb kedvezmény elve-klauzula, a tranzit szabadsága, a mennyiségi
korlátozások tiltása (bizonyos, külön szabályozandó kivételekkel).
A IV. cím (20-42. cikk) az üzleti vállalkozásokat és a befektetést érintő rendelkezéseket
tartalmazza. Az 1. fejezet kimondja, hogy a jogszerűen a tagállamokban munkát vállaló
örmény állampolgárokat nem érheti diszkrimináció a munkafeltételek, a javadalmazás, illetve
az elbocsátás tekintetében. A fejezet értelmében Örményország, az Örményországban
alkalmazandó feltételeknek és módozatoknak megfelelően, ugyanezt a bánásmódot biztosítja
az EU tagországainak jogszerűen munkát vállaló állampolgárai számára is.
A 2. fejezet részletesen rendelkezik a társaságok letelepedését és működését érintő
feltételekről.
A 3. fejezet szabályozza a határokon átnyúló szolgáltatások nyújtását és az azokhoz való
hozzáférést.
54
A 4. fejezet a címben felsorolt területekre alkalmazott általános szabályokat rögzíti.
Az 5. fejezet a folyó fizetések és tőke vonatkozásában felhatalmaz arra, hogy az áruk, a
szolgáltatások és a személyek mozgásával összefüggésben az EU és Örményország között a
folyó fizetések szabadon átváltható valutában történjenek. Rendelkezik a közvetlen
tőkebefektetések liberalizációj áról.
A 6. fejezet a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjog oltalmának fejlesztését
szorgalmazza.
Az V. cím (43. cikk) célja, hogy jogalkotási együttműködés keretében közelítse egymáshoz
az EU és Örményország szabályozását többek között a vámjog, társasági jog, versenyjog
területén.
A VI. cím (44-67. cikk) rendelkezései szerint a szerződő felek az Örményországi gazdasági
reform és fenntartható fejlődés biztosítása érdekében széleskörű gazdasági együttműködést
valósítanak meg. Ezen együttműködés fő területei az áruforgalom és szolgáltatások
kereskedelme, az ipar, a beruházásfejlesztés és -védelem, a közbeszerzés, a szabványok, a
bányászat és nyersanyagok, a tudomány és technológia, az oktatás és szakképzés, a
mezőgazdaság és agráripar, az energia, a környezetvédelem, a közlekedés, a
telekommunikáció, a pénzügyi szolgáltatások, a regionális fejlesztés, a szociális
együttműködés, az idegenforgalom, a kis- és középvállalkozások, az informatika, a
fogyasztóvédelem, a vámügy, a statisztika és a gazdaságtudomány.
A VII. cím (68. cikk) értelmében a felek együttműködnek a demokratikus
intézményrendszer kiépítése érdekében.
A VIII. (69-72. cikk) cím értelmében a felek együttműködnek az illegális tevékenységek
megelőzésében, különösen a különféle gazdasági bűncselekmények, a kábítószer
kereskedelem, valamint az illegális bevándorlás megelőzésében és ellenőrzésében.
A IX. cím (73. cikk) értelmében a felek támogatják és elősegítik az együttműködést a kultúra
területén.
A pénzügyi együttműködésről szóló X. cím (74-77. cikk) alapján Örményország a reformok
végrehajtása érdekében pénzügyi segítséget kaphat támogatás formájában az Európai
Közösségtől, melyet a TACIS keretében biztosítanak.
A Megállapodás utolsó XI. címe (78-102. cikk) a politikai párbeszéd lefolytatásához
létrehozza az Együttműködési Tanácsot, az Együttműködési Bizottságot, valamint az operatív
szintű albizottságokat, a Parlamenti Együttműködési Bizottságot, illetve a záró
rendelkezéseket tartalmazza. Kimondja, hogy a Megállapodás hatályba lépésével egy időben
az EGK és az EURATOM, valamint a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között
1989. december 18-án aláírt a kereskedelemről, valamint a gazdasági és kereskedelmi
együttműködésről szóló megállapodás helyébe lép.
A Megállapodáshoz kapcsolódik a Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti
kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról, amely 14 cikkből áll. A Jegyzőkönyv keretein belül
a felek segítenek egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a
vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában. A
Jegyzőkönyv alkalmazására illetékes közigazgatási hatóságoknak a Jegyzőkönyvben
meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazniuk.
55
A 3-5. cikk rendelkezik a jogsegélyről megkeresés alapján, az önkéntes jogsegélyről, a
kézbesítésről, valamint az értesítésről.
A 7. cikk a megkeresések végrehajtásáról tartalmaz rendelkezéseket, a 9-10. cikk megjelöli a
jogsegélynyújtási kötelezettség alóli kivételeket, kijelölve a jogsegélynyújtás korlátait.
A 13. cikk rendelkezik arról, hogy a felek a Jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről Örmény
Köztársaság központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának
illetékes szolgálatait, és adott esetben a tagállamok vámhatóságait bízzák meg.
A 14. cikk szerint az Örmény Köztársaság és az Európai Unió egy vagy több tagállama között
létrejött kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodások nem érintik azokat a közösségi
rendelkezéseket, amelyek az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a
tagállamok vámhatóságai között az esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett
információk közlését szabályozzák
Az Európai Unió 2004-es bővítésének figyelembevételére tekintettel a Megállapodáshoz
kiegészítő jegyzőkönyvek tartoznak. A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő
csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében
foglalt Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdése, második albekezdése alapján az Európai
Unió tagállamai nevében az Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvet kötött az Örmény
Köztársasággal, amely révén az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok, köztük a
Magyar Köztársaság, részes feleivé váltak az Európai Közösségek és a tagállamok, valamint
az Örmény Köztársaság között létrejött partnerségi és együttműködési megállapodásnak.
Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv által a Magyar Köztársaság a Megállapodásban részes
féllé vált, szükséges mind a megállapodás, mind a Jegyzőkönyv kihirdetése. Az 1.
Jegyzőkönyvet az Örmény Köztársaság, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió
Tanácsának képviselői 2004. Május 19-én írták alá.
Az 1. Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy a Magyar Köztársaság - az Európai Unió 2004-
ben csatlakozott tagállamaival együtt - a Megállapodás részesévé vált.
A 2. cikk arról rendelkezik, hogy tekintettel az Európai Unión belül lezajlott intézményi
változásokra, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát követően a
megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az Európai
Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek.
E Jegyzőkönyv, annak 3. cikke alapján, a Megállapodás szerves részét képezi.
A 2. Jegyzőkönyvet 2007. június 27-én írták alá. Ez a Jegyzőkönyv nagyban követi az 1.
Jegyzőkönyv felépítését.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy Románia és Bulgária a partnerségi és
együttműködési megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 3. cikk
pedig a lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 4. cikk a hatályba lépést kérdését
rendezi, míg a 6. cikk a nyelvi változatokról szól.
A 7. §-hoz
Tekintve, hogy jelen esetben olyan megállapodásról, illetve jegyzőkönyvekről van szó,
melyek már hatályban vannak, így azoknak csak kihirdetése szükséges. Ennek megfelelően a
7.	§ alapján a törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba lép.
56