﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2205. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás,
valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2011. január
2011.	évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás,
valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
(A Megállapodás 1999. július 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2005. november 1- én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv 2009. február 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az
Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési
Megállapodást (a továbbiakban: a Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Üzbég Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,
a továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ
EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, egyrészről, és
AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és az Üzbég Köztársaság közötti
kapcsolatokat, valamint az általuk közösnek tekintett értékeket,
FELISMERVE, hogy a Közösség és az Üzbég Köztársaság erősíteni kívánják e kapcsolatokat,
továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely megerősítené és bővítené
a múltban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, valamint a
kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt
megállapodás által létesített kapcsolatokat,
1
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint az Üzbég Köztársaság
elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat,
amelyek a partnerség valódi alapját képezik,
FELISMERVE ebben az összefüggésben, hogy az Üzbég Köztársaság függetlenségének,
szuverenitásának és területi sérthetetlenségének támogatása hozzá fog járulni a közép-ázsiai
béke és stabilitás megőrzéséhez,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi
békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült
Nemzetek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) keretében
együttműködj enek,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint az Üzbég Köztársaság szilárd
elkötelezettségét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ)
záróokmányában, a madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági
együttműködésről szóló bonni EBEÉ-értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című
okmányában és az EBEÉ 1992. évi, A változás kihívásai című helsinki okmányában továbbá
az EBESZ egyéb alapvető okmányaiban szereplő valamennyi elv és rendelkezés teljes
végrehajtása iránt,
MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy
jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és
demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó
gazdasági liberalizáció fontosságáról,
ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű
végrehajtása az Üzbég Köztársaság politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és
megvalósításától, valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és
ugyanakkor hozzá is járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit
figyelembe véve,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a
szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a
régió jólétét és stabilitását,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak
ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben,
FELISMERVE ÉS TÁMOGATVA az Üzbég Köztársaság azon kívánságát, hogy szoros
együttműködést alakítson ki az európai intézményekkel,
FIGYELEMBE VÉVE az üzbég befektetések támogatásának szükségességét, beleértve az
energetikai ágazatot, és ebben az összefüggésben a Közösség és tagállamai által az energetikai
termékek kivitele tekintetében a méltányos tranzitfeltételeknek tulajdonított jelentőséget;
megerősítve a Közösség és tagállamai, valamint az Üzbég Köztársaság elkötelezettségét az
Európai Energiacharta, valamint az Energiacharta Szerződés, továbbá az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta
Jegyzőkönyv teljes végrehajtása iránt,
FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést
és technikai segítségnyújtást biztosítani,
SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti az Üzbég Köztársaság
és az európai és a szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti fokozatos
közeledést, valamint a nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek a Kereskedelmi
Világszervezet (WTO) szabályaival összhangban történő liberalizálása iránt, és meggyőződve
arról, hogy az Üzbég Köztársaság WTO-hoz való csatlakozása a kereskedelmi kapcsolatokat
tovább mélyíti,
2
ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő
feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a
szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás,
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági
kapcsolatok és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek
elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem
területén, szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget,
FELISMERVE, hogy az illegális bevándorlás megelőzésére és csökkentésére irányuló
együttműködés e megállapodás egyik elsődleges célkitűzését képezi,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az
információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság között partnerség jön
létre. E partnerség célkitűzései a következők:
-	az Üzbég Köztársaság függetlenségének és szuverenitásának támogatása,
-	az Üzbég Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés
befejezésére irányulnak,
-	megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt
politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére,
-	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok
előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése,
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és
kulturális együttműködés alapjának megteremtése,
-	a jogállamiságon alapuló civil társadalom létrehozásának megsegítése Üzbegisztánban.
1.	CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2.	cikk
A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az
Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új
Európáért című okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve
az EBEÉ bonni értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és
külpolitikájának, valamint a partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik.
3.	cikk
A Felek úgy ítélik meg, hogy jövőbeli jólétük és stabilitásuk szempontjából elengedhetetlen,
hogy az újonnan függetlenné vált államok, amelyek az Szovjet Szocialista Köztársaságok
Szövetségének (a továbbiakban: Független Államok) megszűnésekor alakultak ki, a Helsinki
Záróokmány és a nemzetközi jog elveivel összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok
szellemében együttműködést tartsanak fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek
mindent megtesznek e folyamat előmozdítása érdekében.
3
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
4.	cikk
A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és
bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és az Üzbég
Köztársaság közötti közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági
változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak létrehozásához. A politikai
párbeszéd:
-	erősíteni fogja az Üzbég Köztársaság, valamint a Közösség és tagállamai, és így a
demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e megállapodás révén
elért gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog eredményezni,
-	a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni az
álláspontok fokozatos közeledéséhez, és így növelni fogja a régión belül a biztonságot és a
stabilitást,
-	arra irányul, hogy a Felek törekedjenek az együttműködésre a demokrácia elveinek
betartásához, valamint az emberi jogok tiszteletben tartásához és elősegítéséhez kapcsolódó
ügyekben, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek tekintetében, és szükség esetén
tartsanak konzultációt a vonatkozó ügyekben.
E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.
5.	cikk
A miniszteri szintű politikai párbeszédre, a 78. cikkben létrehozott Együttműködési
Tanácsban kerül sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel.
6.	cikk
A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a
következő formákban:
-	rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a Közösség és
tagállamainak képviselői, másrészről az Üzbég Köztársaság képviselői között,
-	a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő
kapcsolatfelvételt kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek és az
EBESZ találkozói keretében, és másutt,
-	minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek
hozzájárulhatnak e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez.
7.	cikk
A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 83. cikkben létrehozott parlamenti
együttműködési bizottság keretében kerül sor.
4
III.	CÍM
ÁRUFORGALOM
8.	cikk
(1)	A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a
következők tekintetében:
-	behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének
módszerét,
-	a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó
rendelkezések,
-	a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső
díjak,
-	fizetési módok és a fizetések átutalása,
az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához, forgalmazásához
és felhasználásához kapcsolódó szabályok.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:
a)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió
vagy terület létrejötte alapján adott kedvezmények;
b)	a WTO szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi
megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények;
c)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott
kedvezmények.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely az Üzbég
Köztársaságnak a WTO-hoz való csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le,
nem kell alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket az
Üzbég Köztársaság a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt.
9.	cikk
(1)	A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás
célkitűzései elérésének elengedhetetlen feltételét képezi. Ebben a vonatkozásban mindkét Fél
biztosítja a másik Fél vámterületéről származó, illetve a másik Fél vámterületére irányuló, a
területén áthaladó áruk korlátlan továbbítását.
(2)	A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat
kell alkalmazni.
(3)	Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján
meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre
vonatkozó különleges szabályokat.
10.	cikk
Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező
nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél
mentességet biztosít a másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező
nemzetközi egyezményben kikötött esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival
5
összhangban ideiglenesen beléptetett áruk behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során
figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett a szóban forgó egyezményből eredő
kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta.
11.	cikk
(1)	Az Közösségből származó áruk - e megállapodás 13., 16. és 17. cikke rendelkezéseinek
sérelme nélkül - mennyiségi korlátozások és azonos hatású intézkedések nélkül hozhatók be
az Üzbég Köztársaságba.
(2)	Az Közösségből származó áruk - e megállapodás 13., 16. és 17. cikke rendelkezéseinek
sérelme nélkül - mennyiségi korlátozások és azonos hatású intézkedések nélkül hozhatók be
az Üzbég Köztársaságba.
12.	cikk
A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.
13.	cikk
(1)	Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek
mellett hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek
belföldi termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy az Üzbég
Köztársaság, amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban
megteheti a megfelelő intézkedéseket.
(2)	A Közösség vagy az Üzbég Köztársaság, az esettől függően - mielőtt intézkedéseket
tenne, vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető
leghamarabb - biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó
tájékoztatást, azzal a céllal, hogy a XI. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára
elfogadható megoldást találjanak.
(3)	Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési
Tanácshoz történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet
megoldását célzó lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez
vagy orvoslásához szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett
termékek behozatalát, vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.
(4)	Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat
okozna, a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy
e lépés megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel.
(5)	A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon
intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében.
(6)	E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek
valamelyike által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló
megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról
szóló megállapodással vagy kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott
dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket.
6
14. cikk
A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik - beleértve az Üzbég
Köztársaság WTO-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet - megvitatják e megállapodás
áruforgalmi rendelkezéseinek továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet
a Feleknek az ilyen továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek
közötti megállapodás útján, saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba.
15.	cikk
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan
tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek,
állatok és növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a
művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó
szabályokat. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes
megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
16.	cikk
E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50-63. árucsoportjaiba tartozó
textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza,
amelyet 1995. december 4-én parafáltak és ideiglenesen 1996. január 1-je óta alkalmaznak.
17.	cikk
(1)	Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek
kereskedelmére a 11. cikk kivételével e cím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak
létre, amely egyrészről a Közösség, másrészről az Üzbég Köztársaság képviselőiből áll.
A kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó,
szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekben.
18.	cikk
Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai Atomenergia-közösség és az
Üzbég Köztársaság között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát fogja
képezni.
7
IV.	CÍM
AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ
RENDELKEZÉSEK
I.	FEJEZET
MUNKAÜGYI FELTÉTELEK
19.	cikk
(1)	A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és
eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén
jogszerűen foglalkoztatott üzbég állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
(2)	Az Üzbég Köztársaság az Üzbég Köztársaságban hatályos törvényekre, feltételekre és
eljárásokra figyelemmel biztosítja, hogy a tagállamoknak az Üzbég Köztársaság területén
jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
20.	cikk
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei
a Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni
értekezletének okmányában rögzített vállalásokat.
21.	cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 19. és a 20. cikk végrehajtására.
II.	FEJEZET
A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ FELTÉTELEK
22.	cikk
(1)	A Közösség és tagállamai az üzbég társaságoknak a 24. cikk d) pontjában meghatározott
letelepedése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben más
harmadik országokat részesítenek.
(2)	A Közösség és tagállamai, a IV. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül, az
üzbég társaságok területükön letelepedett leányvállalatainak a működésük tekintetében
legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben a közösségi társaságokat
részesítik.
(3)	A Közösség és tagállamai az üzbég társaságok területükön letelepedett fióktelepeinek
működése tekintetében legalább olyan kedvező elbánást biztosítanak, mint amilyenben
harmadik országok társaságainak fióktelepeit részesítik.
(4)	Az Üzbég Köztársaság, a III. mellékletben felsorolt fenntartások sérelme nélkül, a
közösségi társaságoknak a 24. cikk d) pontjában meghatározott letelepedése tekintetében
8
legalább olyan kedvező elbánást biztosít, mint amilyenben az üzbég társaságokat, vagy -
amennyiben ez utóbbi a kedvezőbb - a harmadik országbeli társaságokat részesítik.
(5)	Az Üzbég Köztársaság területén található közösségi társaságok leányvállalatainak és
fióktelepeinek legalább olyan kedvező elbánást biztosít működésüket tekintve, mint
amilyenben az üzbég társaságokat vagy fióktelepeket részesítik, vagy - amennyiben ez utóbbi
a kedvezőbb - a harmadik országbeli társaságokat vagy fióktelepeket részesítik, a
jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban.
23.	cikk
(1)	A 22. cikk rendelkezéseit, nem kell alkalmazni a légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre
és a tengeri szállításra.
(2)	Az alábbiakban feltüntetett olyan tevékenységek tekintetében azonban, amelyeket hajózási
ügynökségek végeznek és nemzetközi tengeri szállítási szolgáltatások nyújtására irányulnak,
ideértve azon intermodális szállítási műveleteket, amelyek során az út egy részét tengeren
teszik meg, mindkét Fél megengedi a másik Fél társaságainak, hogy területén leányvállalatok
vagy fióktelepek formájában kereskedelmi jelenléttel rendelkezzenek, a letelepedés és a
működés tekintetében legalább olyan kedvező feltételek mellett, mint amelyet a Fél saját
társaságainak vagy - ha ez utóbbiak kedvezőbbek - valamely harmadik ország társaságai
leányvállalatainak vagy fióktelepeinek biztosít, az egyes Felek jogszabályaival és
szabályozásával összhangban.
(3)	Az ilyen tevékenységek különösen a következők:
a)	tengeri szállítási és kapcsolódó szolgáltatások piacra vitele és értékesítése az
ügyfelekkel való közvetlen kapcsolat útján, az árajánlattól a számlázásig, függetlenül attól,
hogy e szolgáltatásokat maga a szolgáltató, vagy olyan szolgáltatók működtetik vagy kínálják
fel, amelyekkel a szolgáltatás eladója tartós üzleti megegyezést kötött;
b)	bármely szállítási és kapcsolódó szolgáltatás megvásárlása és felhasználása saját
számlára vagy ügyfelek számára (és az ügyfeleiknek történő viszonteladás), beleértve a belső
közlekedési szolgáltatásokat bármely olyan közlekedési móddal, különösen belvízi utakon,
közúton és vasúton, amely az integrált szolgáltatás nyújtásához szükséges;
c)	dokumentáció készítése a fuvarokmányok, vámokmányok, valamint a szállított áruk
származására és jellegére vonatkozó egyéb okmányok tekintetében;
d)	üzleti információk biztosítása bármilyen eszközzel, beleértve a számítógépes
információs rendszereket és az elektronikus adatcserét (figyelemmel a távközlés tekintetében
fennálló, megkülönböztetéstől mentes korlátozásokra);
e)	üzleti megegyezés létrehozása helyben letelepedett hajózási ügynökséggel, beleértve a
társaság tőkéjében való részesedést és a helyben toborzott személyzet kinevezését (vagy
külföldi személyzet esetében figyelemmel e megállapodás vonatkozó rendelkezéseire);
f)	eljárás a társaságok nevében, többek között a hajó kikötésének megszervezésében
vagy a rakományok átvételében, ha szükséges.
24.	cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a)	„közösségi társaság”, illetve „üzbég társaság”: olyan társaság, amelyet valamely
tagállam, illetve az Üzbég Köztársaság törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a
létesítő okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági
9
tevékenységének székhelye a Közösség, illetve az Üzbég Köztársaság területén található. Ha
azonban a valamely tagállam, illetve az Üzbég Köztársaság törvényeivel összhangban
létrehozott társaságnak csak a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve az
Üzbég Köztársaság területén, a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve grúziai
társaságnak, ha működése során tényleges és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam,
illetve az Üzbég Köztársaság gazdaságával.
b)	valamely társaság „leányvállalata”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat.
c)	valamely társaság „fióktelepe”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi
személyiséggel nem rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat
kiterjesztéseként, irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy
üzleti tárgyalásokat folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak - noha
annak ismeretében, hogy szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek
a központi irodája külföldön található - nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia,
hanem a kiterjesztésként üzemelő üzleti helyszínen köthet ügyleteket.
d)	„letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy azerbajdzsáni társaságoknak azon
joga, hogy az Üzbég Köztársaságban, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek
létesítésén keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el.
e)	„működés”: gazdasági tevékenységek folytatása.
f)	„gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek.
A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket,
amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy az Üzbég
Köztársaság a Közösségen, illetve az Üzbég Köztársaságon kívül letelepedett állampolgárai,
valamint a Közösségen vagy a Üzbég Köztársaságon kívül letelepedett tagállamok
állampolgárai, illetve üzbég állampolgárok által ellenőrzött hajózási társaságok szintén
kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha hajóikat a szóban forgó
tagállamban, illetve az Üzbég Köztársaságban a vonatkozó jogszabályokkal összhangban
tartják nyilván.
25.	cikk
(1)	E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban,
hogy prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és
az olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató
letéteményesi kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi
rendszer sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők
össze e megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti
kötelezettségeinek elkerülésére.
(2)	E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők
ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában
lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.
(3)	E megállapodás alkalmazásában a „pénzügyi szolgáltatások” a IV. mellékletben leírt
tevékenységeket jelentik.
26.	cikk
E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike
által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e
10
megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit,
amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.
27.	cikk
(1)	Az Üzbég Köztársaság, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve üzbég
társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a letelepedés
szerinti befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban az Üzbég
Köztársaságban, illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat foglalkoztasson, akár
leányvállalatai, akár fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam, illetve az Üzbég
Köztársaság állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben
meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy
fióktelepek alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási
engedélyei csak az ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.
(2)	Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a
következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett
személyek” képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább
az áthelyezést közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak
voltak benne (a többségi részvényesek kivételével):
a)	a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény
vezetését látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az
ennek megfelelő személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a
következőkre terjed ki:
-	a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a vezetése,
-	felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának felügyelete
és ellenőrzése,
-	személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre és
elbocsátásra tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében;
b)	a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási
felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás
birtokában vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül
tükrözheti a speciális technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó
magas szintű képzettséget, beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást;
c)	«társaságon belül áthelyezett személy»: olyan természetes személy, aki valamely Fél
területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági
tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet
székhelyének valamely Fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan
létesítményére (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági
tevékenységeket folytat a másik Fél területén.
28.	cikk
(1)	A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy
lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján
fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a 36. cikk rendelkezéseit: a 36. cikk hatálya alá tartozó
eseteket minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései
szabályozzák.
11
(3)	A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 42. cikk fényében, az Üzbég
Köztársaság kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének
vagy új rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok üzbég
leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e
megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A
Közösség felkérheti az Üzbég Köztársaságot, hogy közölje az ilyen jogszabályok vagy
rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e tervezetekről.
(4)	Amennyiben az Üzbég Köztársaságban bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés
következtében a közösségi társaságok üzbég leányvállalatai vagy fióktelepei számára a
letelepedési vagy működési feltételek az e megállapodás aláírásának napján fennálló
helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó
törvény hatálybalépésének időpontjában az Üzbég Köztársaságban már letelepedett
leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három éven
át nem alkalmazandó.
III.	FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A KÖZÖSSÉG ÉS AZ
ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
29.	cikk
(1)	A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges
lépéseket annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva
fokozatosan engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy üzbég társaságok
részéről, amelyek más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a szolgáltatás által
megcélzott személy.
(2)	Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására.
30.	cikk
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot
alakítsanak ki az Üzbég Köztársaságban.
31.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi
hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét:
a)	az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről
szóló ENSZ-egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e
megállapodásban részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási
konferenciához nem tartozó szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási
konferenciához tartozó szállítókkal, ha betartják a tisztességes kereskedelemi verseny
szabályait;
b)	a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a
száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője.
(2)	Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek:
12
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és
az egykori Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó
rendelkezéseit;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik
országokkal kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes
körülmények esetén, amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél
vonalhajózási társaságainak máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az
érintett harmadik országból érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;
c)	a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú
megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;
d)	e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést,
igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó
vagy megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra.
32.	cikk
A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a
Felek kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei,
valamint a közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légiközlekedési
szolgáltatásnyújtás feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet
a Felek e megállapodás hatálybalépését követően tárgyalnak meg.
IV.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
33.	cikk
(1)	E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi
korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni.
(2)	E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél
területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze.
34.	cikk
E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy
a belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek
letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák,
azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e
megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket
semmissé tenné vagy csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 33. cikk alkalmazását.
35.	cikk
Azon társaságok, amelyek üzbég társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt és
kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek
kedvezményezettjei közé tartoznak.
13
36.	cikk
Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a
szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó
ágazatok vagy intézkedések tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek
hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól kezdve, semmilyen esetben nem lehet
kedvezőbb, mint az előbbi Fél által a GATS rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási
ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében biztosított bánásmód.
37.	cikk
A II., III. és IV. fejezet alkalmazásában nem veszik figyelembe a Közösség, annak tagállamai
és az Üzbég Köztársaság által, a GATS V. cikkének elveivel összhangban, gazdasági
integrációs megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.
38.	cikk
(1)	Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell
alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését
szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben
nyújtani fognak.
(2)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős
adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi
adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy
érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak.
(3)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy az
Üzbég Köztársaságot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó
rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük
tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.
39.	cikk
A 27. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy,
hogy feljogosítaná:
-	a tagállamok, illetve az Üzbég Köztársaság állampolgárait arra, hogy bármilyen
minőségben belépjenek az Üzbég Köztársaság, illetve a Közösség területére és ott
tartózkodjanak, különösen valamely társaság részvényeseként vagy
tulajdonostársaként, vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások
nyújtójaként vagy kedvezményezettjeként,
-	az üzbég társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Közösség
területén az Üzbég Köztársaság állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	a közösségi társaságok üzbég leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy az Üzbég
Köztársaság területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy foglalkoztassák,
-	az üzbég társaságokat vagy üzbég társaságok közösségi leányvállalatait vagy
fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján üzbég személyeket
biztosítsanak abból a célból, hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt
működjenek,
14
-	a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok üzbég leányvállalatait vagy
fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat
biztosítsanak, akik a tagállamok állampolgárai.
V.	FEJEZET
FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE
40.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és az
Üzbég Köztársaságban honos személyek közötti, az áruforgalommal, valamint a
szolgáltatások és személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel
összhangban teljesített folyó fizetéseket.
(2)	A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a
fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen
befektetésekhez és a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez,
valamint e befektetések és a belőlük származó esetleges nyereség felszámolásához vagy
hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad tőkemozgást biztosítani kell.
(3)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme
nélkül nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és az Üzbég
Köztársaságban honos személyek közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó
fizetésekre vonatkozóan, és a meglévő szabályok nem válnak korlátozóbbakká.
(4)	A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás
célkitűzéseinek előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és az Üzbég Köztársaság
között a (2) bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását.
(5)	Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be az üzbég valutának a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, az Üzbég
Köztársaság kivételes körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és hosszú
lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek
nyújtása esetén az Üzbég Köztársaság számára ilyen korlátozásokat írnak elő és amennyiben e
korlátozásokat az Üzbég Köztársaság jogállása az IMF-ben megengedi. Az Üzbég
Köztársaság e korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a
lehető legkisebb mértékben zavarja e megállapodást. Az Üzbég Köztársaság az ilyen
intézkedések bevezetéséről és azok változásairól tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a
Közösség és az Üzbég Köztársaság közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a
Közösségben, illetve az Üzbég Köztársaságban az árfolyam-politika vagy a monetáris politika
működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve az Üzbég
Köztársaság legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és az Üzbég
Köztársaság közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül
szükségesek.
15
VI.	FEJEZET
A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA
41.	cikk
(1)	E cikk és az V. melléklet rendelkezései alapján az Üzbég Köztársaság folytatja a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e
megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi
szinthez hasonló szintű oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének
hatékony eszközeit.
(2)	Az Üzbég Köztársaság e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére
csatlakozik a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, az V. melléklet (1)
bekezdésében említett többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy
amelyeket a tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek
megfelelően ténylegesen alkalmaznak.
V.	CÍM
JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
42.	cikk
(1)	A Felek kijelentik, hogy az Üzbég Köztársaság és a Közösség közötti gazdasági
kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi az Üzbég Köztársaság meglévő és
jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. Az Üzbég Köztársaság
törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan összeegyeztethetőkké váljanak a
Közösség jogszabályaival.
(2)	A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági
befektetéseket szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági
számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, más pénzügyi
szolgáltatások, versenyszabályok, minden kereskedelmet befolyásoló témával és gyakorlattal
együtt, közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének és életének védelme,
környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki szabályok és szabványok,
nukleáris törvények és rendeletek, valamint szállítás és távközlés.
(3)	A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt az Üzbég
Köztársaságnak, amely többek között a következőket ölelheti fel:
-	szakértők cseréje,
-	korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról,
-	szemináriumok szervezése,
-	a jogszabályok előkészítését és végrehajtását végző személyzet szakképzése,
-	támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
(4)	A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy
versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon
alkalmazzák.
16
VI.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
43.	cikk
(1)	A Közösség és az Üzbég Köztársaság gazdasági együttműködést hoz létre, amely az
Üzbég Köztársaság gazdasági reformjához, valamint fellendüléséhez és fenntartható
fejlődéséhez való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a
fennálló gazdasági kapcsolatokat.
(2)	Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform,
valamint az üzbég gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a
fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni;
teljes mértékben figyelembe véve a környezeti szempontokat is.
(3)	E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az
emberi erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a
befektetések és a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszeripar,
az energetika és nukleáris biztonság, a szállítás, a turizmus, postai szolgáltatások és távközlés,
környezetvédelem, a regionális együttműködés és a monetáris politika területeire
összpontosít.
(4)	Különös figyelmet szentelnek az olyan intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy
elősegítsék az együttműködést.
(5)	Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más
formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve
a Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi
rendeletet, az Üzbég Köztársaságnak nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos
indikatív programban vállalt prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási
eljárásokat.
44.	cikk
Együttműködés az áruforgalom és szolgáltatások kereskedelme területén
A Felek együttműködésük során biztosítják azt, hogy az Üzbég Köztársaság nemzetközi
kereskedelme a WTO szabályaival összhangban bonyolódjon.
Ez az együttműködés a kereskedelem megkönnyítése szempontjából közvetlenül fontos
kérdésekre terjed ki, különösen az Üzbég Köztársaság jogszabályainak és rendeleteinek a
WTO-val való harmonizálása megsegítésében, hogy így az Üzbég Köztársaság mihamarabb
megfeleljen a Közösséghez való csatlakozás feltételeinek. Ezek többek között:
-	kereskedelmi és kereskedelemmel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó politika
megfogalmazása, beleértve a fizetéseket és az elszámolási mechanizmusokat,
-	a vonatkozó jogszabályok tervezetének elkészítése.
45.	cikk
Ipari együttműködés
(1)	Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza:
-	üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között,
17
-	a Közösség részvétele az Üzbég Köztársaság erőfeszítéseiben, amelyek iparának
átalakítására irányulnak,
-	az irányítás javítása,
-	a hadiipari létesítmények átalakítása,
-	hatékony termelés és feldolgozási képesség kialakítása a nyersanyag ágazatban,
-	megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása, a beleértve a
termékmarketinget is,
-	környezetvédelem,
-	a védelem átalakítása,
-	vezető személyzet képzése.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok
végrehajtását.
46.	cikk
Beruházásfejlesztés és -védelem
(1)	Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit
szem előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi
magánbefektetések számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési
lehetőségekre vonatkozó információcsere jobb feltételei révén.
(2)	Az együttműködés céljai különösen a következők:
-	adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése az Üzbég
Köztársaság és a tagállamok között,
-	adott esetben megállapodások megkötése az Üzbég Köztársaság és a tagállamok között a
kettős adóztatás elkerüléséről,
-	kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják az üzbég gazdaságba történő
külföldi befektetéseket,
-	stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere a
befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási gyakorlatokról,
-	információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok,
kiállítások, kereskedelmi hetek és egyéb események formájában.
47.	cikk
Közbeszerzés
A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és
szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését,
különösen ajánlati felhívások révén.
48.	cikk
Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén
(1)	A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi
megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való
felzárkózást. A szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a
kölcsönös elismerés irányába tett előrelépést, valamint az üzbég termékek minőségének
javítását.
18
(2)	E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek
keretében működjenek együtt, amelyek:
-	előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel és
intézményekkel,
-	előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai szabványok
és megfelelőségértékelési eljárások használatát,
-	lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk
cseréjét.
49.	cikk
Bányászat és nyersanyagok
(1)	A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló
befektetést és kereskedelmet.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	információcsere a bányászati és a nemvasfémágazat kilátásairól,
-	az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása,
-	kereskedelmi kérdések,
-	környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása,
-	képzés,
-	biztonság a bányászatban.
50.	cikk
Tudományos és műszaki együttműködés
(1)	A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás
és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a
programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.
(2)	A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:
-	tudományos és műszaki információcsere,
-	közös KTF-tevékenység,
-	képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók és
szakemberek számára mindkét oldalon.
Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek
formáját ölti, az 51. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani.
A Felek kölcsönös megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más
formáit is kialakíthatják.
Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok,
mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő foglalkoztatására, akik
tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy előállításával foglalkoznak vagy foglalkoztak.
(3)	Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak
megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek
többek között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges
rendelkezéseket is rögzítenek.
19
51.	cikk
Oktatás és szakképzés
(1)	A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a
magánszférában növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét az Üzbég
Köztársaságban.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	az üzbég felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a felsőoktatási
létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét,
-	a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra
kerülő prioritási területeken,
-	együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek között,
-	a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és kutatók,
valamint a fiatalok mobilitása,
-	az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő intézményekben,
-	közösségi nyelvek oktatása,
-	konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,
-	újságírók szakképzése,
-	oktatók szakképzése.
(3)	Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a
Felek vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi
kereteket és együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek az Üzbég Köztársaságnak a
közösségi TEMPUS-programban való részvételére épülnek.
52.	cikk
Mezőgazdaság és az agráripari ágazat
Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, az üzbég mezőgazdaság, az
agráripari és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és
külföldi piacok kialakítása az üzbég termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek
biztosítják a környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának
szükségességét, valamint az agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek
feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és
mezőgazdasági élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan közelítsék az üzbég
szabványokat a közösségi technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi és növény-
egészségügyi szabványokat.
53.	cikk
Energia
(1)	Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energiacharta alapelvei keretében kerül
sor, amelynek hátteréül az európai energiapiacok fokozatos integrációja szolgál.
(2)	Az együttműködés többek között az energetikai politika megfogalmazására és
továbbfejlesztésére irányul. Többek között a következő területekre terjed ki:
-	az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal
összhangban,
20
-	az energiaellátás, ezen belül az ellátás biztonságának gazdaságos és környezetileg
elfogadható módon történő javítása,
-	az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása, valamint az
energiahatékonyságról és a kapcsolódó környezeti szempontokról szóló Energiacharta
Jegyzőkönyv végrehajtása,
-	az energetikai infrastruktúra korszerűsítése,
-	az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden fajta
energiatípus esetében,
-	irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban,
-	energetikai anyagok és termékek szállítása és továbbítása,
-	az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges intézményi,
jogi, adózási és egyéb feltételek megteremtése,
-	vízenergia és más megújuló energiaforrások fejlesztése.
(3)	A Felek kicserélik egymással az energetikai ágazatba történő befektetésekre vonatkozó
információkat, különösen az energiaforrások termelése, illetve az olaj- és gázvezetékek,
valamint az egyéb energiatermék-szállítóeszközök építése és felújítása tekintetében. A Felek
különös fontosságot szentelnek az energiaágazat befektetéseit illető együttműködésnek,
továbbá az ilyen ügyek rendezési módjának. A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy
az energetikai ágazatba történő befektetések tekintetében a lehető leghatékonyabban
végrehajtsák a IV. cím és a 46. cikk rendelkezéseit.
54.	cikk
A környezet és az emberi egészség
(1)	Az Európai Energiachartát, az 1993. évi luzerni, illetve az 1995. évi októberi szófiai
értekezlet nyilatkozatát szem előtt tartva, figyelembe véve továbbá az Energiacharta
Szerződést és különösen annak 19. cikkét, valamint az energiahatékonyságról és a kapcsolódó
környezeti szempontokról szóló Energiacharta Jegyzőkönyvet, a Felek továbbfejlesztik és
erősítik együttműködésüket a környezet és az emberi egészség területén.
(2)	Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők:
-	a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs
rendszer a környezet állapotáról,
-	a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése,
-	az ökológiai egyensúly helyreállítása,
-	a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás,
-	az ipari létesítmények biztonsága,
-	a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
-	a vízminőség,
-	a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli
Egyezmény végrehajtása,
-	a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés,
-	az erdők védelme,
-	a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható
felhasználása és kezelése,
-	a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés,
-	a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása,
-	a globális éghajlatváltozás,
-	a környezeti nevelés és a tudatosság,
21
-	az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény
végrehajtása.
(3)	Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor:
-	katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek,
-	információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá a
biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása területén,
-	közös kutatási tevékenységek,
-	a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében,
-	együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség
keretében való együttműködést, és nemzetközi szinten,
-	stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a
fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva,
-	környezeti hatástanulmányok.
(4)	A Felek próbálják fejleszteni az együttműködést az emberi egészséget érintő kérdésekben,
különösen a fertőző betegségek megelőzésére és leküzdésére, illetve az anyák és fiatal
gyermekeik védelmére nyújtott technikai segítséggel.
55.	cikk
Közlekedés
A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket.
Az együttműködés többek között az üzbég közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására
és korszerűsítésére, valamint adott esetben - a globálisabb közlekedési rendszer
kialakításának összefüggésében - a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének
fejlesztésére és biztosítására irányul.
Az együttműködés többek között a következőket öleli fel:
-	a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek, továbbá a városi személyszállítási
rendszerek irányításának és üzemeltetésének korszerűsítése,
-	a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési infrastruktúra
korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent említett közlekedési
módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését, különösen a Traceca-projekthez
kapcsolódóan,
-	a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése,
-	a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
-	a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi keretek
kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását.
56.	cikk
Postai szolgáltatások és távközlés
A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a
következő területeken:
-	politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások
fejlesztéséhez,
-	a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a postai
szolgáltatások terén,
-	technológia és know-how átadása, beleértve az európai technikai szabványokra és
hitelesítési rendszerekre vonatkozó ismereteket,
22
-	a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a
befektetések számára vonzóvá tétele,
-	a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása, többek
között az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül,
-	a távközlés fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési rendszerek területén,
-	távközlési hálózatok irányítása és azok optimalizálása,
-	megfelelő szabályozási alap a távközlési és postai szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a
rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához,
-	szakképzés a távközlés és a postai szolgáltatások területén a piaci feltételek mellett történő
üzemeltetés szem előtt tartásával.
57.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások és adóhivatalok
(1)	Az együttműködés különösen annak megkönnyítésére irányul, hogy az Üzbég Köztársaság
az általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai
segítségnyújtás előterében a következők állnak:
-	egy értéktőzsde és értékpapírpiac kialakítása,
-	a banki és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, a hitelforrások közös piacának kialakítása, az
Üzbég Köztársaság bevonása valamely általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási
rendszerbe,
-	biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának létre
ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok létrehozásában
vegyenek részt az Üzbég Köztársaságban, valamint exporthitel-biztosítás kialakítása.
Ezen együttműködés különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban
elősegítse az Üzbég Köztársaság és a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését.
(2)	A Felek együttműködnek abban, hogy adórendszert és adóhivatalokat alakítsanak ki az
Üzbég Köztársaságban. Ez az együttműködés magába foglalja az adóügyekben és az
adópolitika kialakításában és végrehajtásában résztvevő személyzet képzését érintő
információ- és tapasztalatcserét.
58.	cikk
Vállalkozások átalakítása és privatizálása
Felismerve, hogy a privatizálás alapvető fontosságú a fenntartható gazdasági fellendüléshez, a
Felek megegyeznek abban, hogy együttműködnek a szükséges intézményi, jogi és
metodológiai keret fejlesztéséhez. Külön figyelmet szentelnek a privatizációs folyamat rendes
és átlátható természetére.
A technikai segítségnyújtás előterében a következők állnak:
-	egy intézményi alap további kialakítása az üzbég parlamenten belül, amely képes
meghatározni és levezetni a privatizációs folyamatot,
-	egy privatizációs stratégia további kialakítása az üzbég parlamenten belül, beleértve a
jogalkotási keretet és végrehajtási mechanizmusokat,
-	a földhasználat és tulajdon piaci megközelítésének, továbbá a föld privatizálásának
előmozdítása,
-	a privatizációra még nem felkészült vállalkozások átszervezése,
-	a magánvállalkozások fejlesztése, különösen a kis- és középvállalkozások ágazatában,
-	egy beruházási privatizációs alap rendszer kialakítása.
23
Ezen együttműködés célja továbbá, hogy hozzájáruljon az Üzbég Köztársaságban található
közösségi befektetések fejlesztéséhez.
59.	cikk
Regionális fejlesztés
(1)	A Felek megerősítik az együttműködést a területfejlesztés és a területrendezés területén.
(2)	A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti
információcserét a területfejlesztési és területrendezési politika, valamint a regionális
politikák kialakításának módszerei terén, külön hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben
lévő területek fejlesztésére.
Ösztönzik a régiók és a területfejlesztésért felelős közintézmények közötti közvetlen
kapcsolatfelvételt is, többek között azzal a céllal, hogy kicseréljék a területfejlesztés
előmozdításának módszereit és formáit.
60.	cikk
Szociális együttműködés
(1)	Az egészség és a biztonság területén a Felek azzal a céllal alakítanak ki maguk között
együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét.
Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet fordítva a
magas kockázatú tevékenységi területekre,
-	megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és egyéb
munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében,
-	a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése,
-	kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával
kapcsolatos tudásbázis fejlesztése érdekében.
(2)	A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló
technikai segítségnyújtásban nyilvánul meg:
-	a munkaerőpiac optimalizálása,
-	a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
-	szerkezetváltási programok tervezése és megvalósítása,
-	a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése,
-	a rugalmas foglalkoztatási programokra vonatkozó információk kicserélése, beleértve az
önálló foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programokat.
(3)	A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló
együttműködésnek, ami többek között kiterjed az üzbég szociális védelmi reformok
tervezésében és megvalósításában való együttműködésre.
E reformoknak az a céljuk, hogy a piacgazdaságokra jellemző védelmi módszereket
fejlesszenek ki az Üzbég Köztársaságban, és a reformok a szociális védelem összes formáját
felölelik.
24
61.	cikk
Idegenforgalom
A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, amely a következőket öleli fel:
-	az idegenforgalom megkönnyítése,
-	az információáramlás fokozása,
-	know-how átadása,
-	a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása,
-	együttműködés a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között, beleértve a promóciós
anyagok elkészítését,
-	képzés az idegenforgalom fejlesztése érdekében.
62.	cikk
Kis- és középvállalkozások
(1)	A Felek arra törekednek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kis- és középvállalkozásokat,
valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és az üzbég KKV-k közötti együttműködést.
(2)	Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő
területeken:
-	jogalkotási keret kialakítása a KKV-k számára,
-	megfelelő infrastruktúra kifejlesztése a KKV-k támogatására, mind az Üzbég Köztársaság
területén található, mind a külföldi KKV-k közötti párbeszéd fejlesztésére, továbbá a KKV-k
képzése a finanszírozáshoz való hozzájutáshoz,
-	képzés a marketing, számvitel és minőségi termékek ellenőrzése területén.
63.	cikk
Információ és kommunikáció
A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a
médiát, és ösztönzik a hatékony kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak azon
programok, amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános
közvéleményt a Közösségről és az Üzbég Köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az
adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett.
64.	cikk
Fogyasztóvédelem
A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amelynek az a célja, hogy elérjék a
fogyasztóvédelmi rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. Ez az együttműködés magában
foglalhatja a jogalkotói munkára és az intézményi reformra vonatkozó információk
kicserélését, állandó rendszerek létrehozását a veszélyes termékekről való kölcsönös
tájékoztatás érdekében, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás javítását, különösen a felkínált
áruk és szolgáltatások ára, jellemzői tekintetében, cserekapcsolatok kialakítását a fogyasztói
érdekképviseletek között, és a fogyasztóvédelmi politikák összeegyeztethetőségének
fokozását, valamint szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezését.
25
65.	cikk
Vámügy
(1)	Az együttműködés célja a kereskedelemmel és a tisztességes kereskedelemmel
kapcsolatban elfogadni tervezett összes rendelkezésnek való megfelelés biztosítása, valamint
az üzbég vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítése.
(2)	Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	információcsere,
-	munkamódszerek javítása,
-	a Kombinált Nómenklatúra és az egységes vámokmány bevezetése,
-	a közösségi és az üzbég árutovábbítási rendszerek kölcsönös összekapcsolása,
-	az ellenőrzések és az alaki követelmények egyszerűsítése az áruforgalom tekintetében,
-	támogatás korszerű váminformációs rendszerek bevezetéséhez,
-	szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezése.
Szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosítanak.
(3)	Az e megállapodásban előirányzott további együttműködés és különösen a VIII. cím
sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai között a vámügyekben való kölcsönös
segítségnyújtásra az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
kerül sor.
66.	cikk
Statisztikai együttműködés
Az együttműködés célja e területen olyan hatékony statisztikai rendszer kialakítása, amely
biztosítja azon megbízható statisztikákat, amelyek a gazdasági reform folyamatának
támogatásához és figyelemmel kíséréséhez, valamint az üzbég magánvállalkozások
fejlődéséhez szükségesek.
A Felek különösen a következő területeken működnek együtt:
-	az üzbég statisztikai rendszer hozzáigazítása a nemzetközi módszerekhez, szabványokhoz és
osztályozáshoz,
-	statisztikai információk cseréje,
-	a gazdasági reformok megvalósításához és irányításához szükséges makro- és
mikroökonómiai statisztikai információk biztosítása.
A Közösség e célok eléréséhez az Üzbég Köztársaságnak nyújtott technikai segítségnyújtással
járul hozzá.
67.	cikk
Gazdaságtudomány
A Felek azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát és a gazdaságpolitikák
összehangolását, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire,
valamint a piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó
ismereteik szélesítése érdekében. A Felek e célból információt cserélnek a makrogazdasági
teljesítményre és kilátásokra vonatkozóan.
A Közösség technikai segítségnyújtást biztosít a következők érdekében:
-	az Üzbég Köztársaság támogatása a gazdasági reform folyamatában szakértői tanácsadás és
technikai segítségnyújtás biztosításával,
26
-	az együttműködés ösztönzése a közgazdászok között a gazdaságpolitika kialakításához
szükséges know-how átadásának meggyorsítása és az e politika szempontjából fontos kutatási
eredmények széles körű elterjesztése érdekében,
-	az Üzbég Köztársaság azon képességének fejlesztése, amely segítségével gazdasági
modelleket hozhat létre.
VII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS A DEMOKRÁCIÁVAL ÉS AZ EMBERI JOGOKKAL
KAPCSOLATOS ÜGYEKBEN
68.	cikk
A Felek együttműködnek a demokratikus intézmények létrehozása vagy megerősítése
szempontjából fontos összes kérdésben, beleértve azon intézményeket, amelyekre a
nemzetközi jognak és az EBESZ elveinek megfelelően a jogállamiság, az emberi jogok és
alapvető szabadságok védelmének megerősítése érdekében van szükség.
Ezen együttműködés technikai segítségnyújtási programok formájában valósul meg,
amelyekkel többek között a következőkhöz kívánnak támogatást nyújtani: a vonatkozó
jogszabályok és előírások elkészítése, az ilyen jogszabályok végrehajtása; az
igazságszolgáltatás működése; az állam igazságügyi kérdésekben játszott szerepe; és a
választási rendszer működése. Ez adott esetben képzést is magában foglalhat. A Felek
ösztönzik a nemzeti, regionális és igazságszolgáltatási hatóságaik, országgyűlési képviselőik
és nem kormányzati szervezeteik közötti kapcsolatfelvételt és cseréket.
VIII.	CÍM
EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ ILLEGÁLIS TEVÉKENYSÉGEK MEGELŐZÉSÉBEN,
VALAMINT AZ ILLEGÁLIS BEVÁNDORLÁS MEGELŐZÉSÉBEN ÉS
ELLENŐRZÉSÉBEN
69.	cikk
A Felek együttműködést alakítanak ki, amely a következő illegális tevékenységek
megelőzésére irányul:
-	gazdasági bűncselekmények, ezen belül korrupció,
-	különböző áruk, ezen belül ipari hulladék illegális kereskedelme, tiltott
fegyverkereskedelem,
-	hamisítás.
Az előbb említett területeken az együttműködés a kölcsönös konzultáción és a szoros
interakción alapul. Technikai és közigazgatási segítség nyújtható a következő területeken:
-	nemzeti jogszabályok megfogalmazása a bűncselekmények megelőzése területén,
-	információs központok létrehozása,
-	a bűncselekmények megelőzésével foglalkozó intézmények hatékonyságának fokozása,
-	a személyzet képzése és kutatási infrastruktúra kialakítása,
-	a bűncselekményeket megakadályozó, kölcsönösen elfogadható intézkedések kidolgozása.
70.	cikk
Pénzmosás
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak
megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből és
27
különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára
mosására használják fel.
(2)	Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában,
amelynek az a célja, hogy olyan alkalmas előírásokat határozzanak meg a pénzmosás ellen,
amelyek egyenértékűek a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi
Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal.
71.	cikk
Kábítószerek
A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a
pszichotróp anyagok tiltott előállítása, beszerzése és kereskedelme megakadályozására
irányuló politikák és intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában,
beleértve a prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet
megelőzésének és csökkentésének előmozdítását. Az együttműködés e területen a Felek
közötti, a különböző, kábítószerek által érintett területek célkitűzéseire és eljárásaira
vonatkozó konzultációkon és szoros együttműködésen alapul.
72.	cikk
Illegális bevándorlás
(1)	A tagállamok és az Üzbég Köztársaság megállapodnak abban, hogy együttműködnek az
illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében. E célból:
-	az Üzbég Köztársaság vállalja, hogy valamely tagállam kérésére további alaki
követelmények nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak az
adott tagállam területén, és
-	minden tagállam vállalja, hogy az Üzbég Köztársaság kérésére további alaki követelmények
nélkül visszafogadja azon állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak az adott tagállam
területén.
A tagállamok és az Üzbég Köztársaság megfelelő azonosító dokumentumokat szolgáltat
állampolgárai számára az ilyen esetekben.
(2)	Az Üzbég Köztársaság a kérelmező tagállamokkal kétoldalú megállapodást köt, melyben
rendelkeznek a visszafogadás különleges kötelezettségeiről, többek között más országok
állampolgárainak, illetve hontalanok visszafogadásáról szóló kötelezettségekről, akik egy
ilyen tagállamból érkeztek az Üzbég Köztársaság területére.
(3)	Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogy milyen további közös erőfeszítésekre van
mód az illegális bevándorlás megelőzése és ellenőrzése érdekében.
IX.	CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
73.	cikk
A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést.
Az együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési
programok, illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további,
kölcsönös érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki.
28
X. CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
TERÜLETÉN
74.	cikk
E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 75., a 76. és a 77. cikkel összhangban
az Üzbég Köztársaság technikai segítségnyújtásként támogatás formájában ideiglenes
pénzügyi támogatásban részesül a Közösségtől. E támogatás célja az Üzbég Köztársaság
gazdasági átalakulásának felgyorsítása.
75.	cikk
E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendeletben előirányzott TACIS-program
keretében biztosítják.
76.	cikk
A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják
meg, amely a két Fél között az Üzbég Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós
kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével létrejövő
megállapodás prioritásait tükrözi. A Felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
77.	cikk
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak
arról, hogy a közösségi technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a
más forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Banktól származó hozzájárulásokkal.
XI. CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
78.	cikk
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás
végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal.
Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő minden nagyobb jelentőségű ügyet,
valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődésre
számot tartó egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács a két Fél
közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.
79.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről az üzbég kormány tagjaiból áll.
29
(2)	Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve az
üzbég kormány egy tagja látja el.
80.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság
segíti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága
tagjainak képviselőiből, másrészről az üzbég kormány tagjainak képviselőiből áll, rendszerint
főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség,
illetve az Üzbég Köztársaság látja el.
Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az Együttműködési
Bizottság feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek
előkészítését és a bizottság működésének módját.
(2)	Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatásköreit az Együttműködési Bizottságra,
amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folytonosságot.
81.	cikk
Az Együttműködési Tanács dönthet más különbizottság vagy testület felállításáról, amely
segíthet feladatainak végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek
feladatait és működésének módját.
82.	cikk
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a GATT/WTO
valamely cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács
a lehető legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses
GATT/WTO cikk tekintetében a WTO tagjai általánosan alkalmaznak.
83.	cikk
A megállapodással parlamenti együttműködési bizottság jön létre. E fórum az Üzbég
Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a
véleménycserére. A bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
84.	cikk
(1)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból,
másrészről pedig az Üzbég Parlament tagjaiból áll.
(2)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve
az Üzbég Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek
megfelelően.
30
85. cikk
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól e
megállapodás végrehajtása tekintetében, amely a bizottság számára a kért tájékoztatást
megadja.
A Parlamenti Együttműködési Bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács
ajánlásairól.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
86.	cikk
(1)	E megállapodás alkalmazásában mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és
jogi személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetésektől mentesen
fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez személyi és
tulajdonjogaik védelmében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó
jogokat is.
(2)	A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
-	ösztönzik a választottbírósági eljárás alkalmazását a Közösség és az Üzbég Köztársaság
gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből eredő
viták rendezésében,
-	megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választottbíróság elé terjesztik, mindkét
vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választottbíróság szabályai másképpen
rendelkeznek, maga választhatja meg saját választottbíróját, függetlenül állampolgárságától,
és hogy az elnöklő harmadik választottbíró vagy az egyéni választottbíró harmadik állam
állampolgára lehet,
-	azt fogják ajánlani gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák meg a
szerződéseikre alkalmazandó jogot,
-	ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága (UNCITRAL)
által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását és a New Yorkban, 1958. június
10-én létrejött, a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló
egyezményt aláíró államok választottbíróságai által bonyolított választottbírósági eljárás
igénybevételét.
87.	cikk
E megállapodás egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy meghozza azon
intézkedéseket:
a)	amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése
érdekében szükségesnek tart;
b)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével,
vagy védelmi célból elengedhetetlen kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak,
azzal a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek
tekintetében nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c)	amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját
biztonsága érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi
feszültség esetén, vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott
kötelezettségek végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;
d)	amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológia ellenőrzése során
nemzetközi kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
31
88. cikk
(1)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös
rendelkezések sérelme nélkül:
-	az Üzbég Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem
vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik,
illetve cégeik között,
-	a Közösség által az Üzbég Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem
vezethetnek megkülönböztetéshez a üzbég állampolgárok vagy társaságok és cégek
között.
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák
adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében
nincsenek azonos helyzetben.
89.	cikk
(1)	Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát
az Együttműködési Tanács elé terjeszthet.
(2)	Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3)	Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél
értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles
egy második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a
Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni.
Az Együttműködési Tanács kijelöl egy harmadik egyeztető bírót.
Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre
nézve nem kötelezők.
(4)	Az Együttműködési Tanács meghatározhatja a vitarendezés eljárási szabályait.
90.	cikk
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül
haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás
értelmezése vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása
tekintetében felmerülő ügyeket.
E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 13, 89. és 95. cikket.
91.	cikk
Az e megállapodás alapján az Üzbég Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen
esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
32
92. cikk
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről az Üzbég Köztársaságot,
másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a
Közösséget és a tagállamokat jelenti.
93.	cikk
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energiacharta Szerződés és a
hozzá csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett
szerződést és jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan
mértékben, amennyiben ezt e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
94.	cikk
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre. E megállapodás időbeli hatálya évről
évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal
írásban értesíti a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
95.	cikk
(1)	A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek,
hogy teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e
megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2)	Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás
szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen
sürgős esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan
vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében,
hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak. Az intézkedések
megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek a legkevésbé
zavarják e megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul értesítik az
Együttműködési Tanácsot, ha a másik Fél ezt kéri.
96.	cikk
Az I., a II., a III., a IV. és az V. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves
részét képezi.
97.	cikk
Mindaddig, amíg nem érnek el e megállapodás keretében a magánszemélyek és a gazdasági
szereplők számára egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti a számukra a meglévő,
egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről az Üzbég Köztársaságot kötelező
megállapodásokon keresztül biztosított jogokat, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó
területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson
alapuló kötelezettségeinek sérelme nélkül.
33
98. cikk
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint az Európai Atomenergia-
közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben
meghatározott feltételekkel, másrészről az Üzbég Köztársaság területén.
99.	cikk
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
100.	cikk
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, dán, finn, francia, görög, holland, német,
olasz, portugál, spanyol, svéd, és üzbég szövege egyaránt hiteles, az Európai Unió
Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.
101.	cikk
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.
E megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a
Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások
befejezéséről.
Hatálybalépésétől, az Üzbég Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e
megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a
Szovjetunió között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a
gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
102.	cikk
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e
megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és az Üzbég Köztársaság közötti
ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen
körülmények között az «e megállapodás hatálybalépésének napja» az ideiglenes megállapodás
hatálybalépésének a napját jelenti.
Hecho en Florencia, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y seis.
Udferdiget i Firenze den enogtyvende juni nitten hundrede og seksoghalvfems.
Geschehen zu Florenz am einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertsechsundneunzig.
'Eyivs Gin OXropsvTÍa, gtí^ síkogi pia Iouvíou xí^ia svviaKÓGia svsvnvxa s^i.
Done at Florence on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and
ninety-six.
Fait a Florence, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt-seize.Fatto a Firenze, addi
ventuno giugno millenovecentonovantasei.Gedaan te Florence, de eenentwintigste juni
negentienhonderd zesennegentig.
Feito em Florenga, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e seis.
Tehty Firenzessá kahdentenakymmenentenáensimmáisená páiváná kesákuuta vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentákuusi.Som skedde i Florens den tjugoförsta juni
Pour le Royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgieFür das Königreich Belgien
34
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de
Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flamische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flamische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
I.	MELLÉKLET
AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG ÁLTAL A 8. CIKK (3) BEKEZDÉSÉVEL
ÖSSZHANGBAN A FÜGGETLEN ÁLLAMOKNAK NYÚJTOTT ELŐNYÖK
INDIKATÍV JEGYZÉKE
Előnyöket azon Független Államok élveznek, amelyek a szabad kereskedelmi zónát létrehozó
megállapodás tagjai, továbbá amelyek Üzbegisztánnal aláírtak szabad kereskedelmi
megállapodást.
Belarusz, Grúzia, Kazahsztán, Kirgizisztán, Moldova, az Orosz Föderáció, Türkmenisztán és
Ukrajna tekintetében:
1.	Behozatali/kiviteli adózás
Nem vetnek ki behozatali vámokat.
Nem vetnek ki kiviteli vámokat olyan árura, amely kormányközi vagy hitelmegállapodás
részét képezi az Üzbég Kormány által meghatározott mennyiségi határokon belül, a nemzeti
követelményeknek megfelelően.
Nem alkalmaznak sem HÉA-t, sem jövedéki adót az együttműködési megállapodások keretein
belül történő kereskedelemre.
2.	Kontingensek és engedélyezési eljárások elosztása
Az éves kétoldalú államközi kereskedelmi és együttműködési megállapodások szerinti üzbég
termékek szállítására a kiviteli kontingenst ugyanúgy nyitják meg, mint az állami
szükségletekkel kapcsolatos szállításokhoz
3.	A szállítás és továbbítás feltételei
A „szállítás területén létező kapcsolatok elveiről és feltételeiről” szóló többoldalú
megállapodás Feleire tekintettel és/vagy a szállításról és továbbításról szóló kétoldalú
megállapodás szerint, viszonossági alapon nem kell adót vagy díjat alkalmazni az áruk
(beleértve a szállítás alatt álló árukat is) szállítására és vámkezelésére, illetve a járművek
továbbítására
4.	Kommunikációs szolgáltatások, beleértve a postai, gyorspostai, távközlési, audiovizuális és
más kommunikációs szolgáltatások fajtáit.
5.	Hozzáférés az információs rendszerekhez és adatbázisokhoz
Az Orosz Föderáció, Ukrajna, Belarusz, és Kazahsztán tekintetében: A kifizetések az
országok nemzeti valutájában teljesíthetőek.
Kazahsztán és Kirgizisztán tekintetében:
A vámeljárás egyszerűsített rendszere alkalmazandó.
35
II.	MELLÉKLET
A KÖZÖSSÉG FENNTARTÁSAI A 22. CIKK (2) BEKEZDÉSÉVEL ÖSSZHANGBAN
Bányászat
Egyes tagállamokban a nem közösségi ellenőrzésű társaságok számára a bányászat és a
kitermelési jogok tekintetében koncessziót írhatnak elő.
Halászat
A Közösség tagállamainak szuverenitásán vagy joghatóságán belüli tengeri vizekben található
biológiai erőforrásokhoz és halászterületekhez való hozzáférés és azok felhasználása, eltérő
rendelkezés hiányában, a közösségi tagállamok valamelyikének lobogója alatt hajózó és a
közösségi területen lajstromozott halászhajókra korlátozódik.
Ingatlanvásárlás
A nem közösségi társaságok ingatlanvásárlását egyes tagállamokban korlátozzák.
Audiovizuális szolgáltatások, beleértve a rádiót is
Az előállítás és a terjesztés, ezen belül a műsorszórás és a nyilvánosság számára történő
közvetítés egyéb formái tekintetében a nemzeti bánásmód fenntartható bizonyos származási
feltételeknek megfelelő audiovizuális alkotások számára.
Távközlési szolgáltatások, beleértve a mobil- és a műholdas szolgáltatásokat is
Fenntartott szolgáltatások
Egyes tagállamokban a kiegészítő szolgáltatások és az infrastruktúra tekintetében korlátozott
a piacra való jutás.
Szakmai szolgáltatások
Olyan természetes személyek számára fenntartott szolgáltatások, akik a tagállamok
állampolgárai. E személyek bizonyos feltételek mellett társaságokat alapíthatnak.
Mezőgazdaság
Egyes tagállamokban nem alkalmazható a nemzeti bánásmód az olyan nem közösségi
ellenőrzésű társaságokra, amelyek mezőgazdasági vállalkozást kívánnak indítani. A nem
közösségi ellenőrzésű társaságok csak bejelentéssel vagy, szükség esetén, engedéllyel
vásárolhatnak szőlőültetvényt.
Hírügynökségi szolgáltatások
Egyes tagállamokban korlátozzák a kiadó társaságokban és műsorszóró társaságokban való
külföldi részesedést.
III.	MELLÉKLET
ÜZBEGISZTÁN FENNTARTÁSAI A 22. CIKK (4) BEKEZDÉSÉVEL
ÖSSZHANGBAN
A jelenlegi üzbég beruházási jog szerint, az Üzbegisztánban letelepedni szándékozó külföldi
társaságokat az Igazságügyi Minisztériumnak nyilvántartásba kell venni, és a társágoknak
olyan dokumentumokat kell bemutatniuk, amelyek igazolják, hogy hazájukban megfelelően
bejegyzettek és fizetőképesek.
36
Ez a nyilvántartásba vétel nem használható fel arra, hogy semmissé tegyék az e megállapodás
22. cikkének bekezdése alapján a közösségi társaságoknak nyújtott előnyöket, sem arra, hogy
megkerüljék e megállapodás egyéb rendelkezéseit.
IV.	MELLÉKLET
A 25. CIKK (3) BEKEZDÉSÉBEN EMLÍTETT PÉNZÜGYI SZOLGÁLTATÁSOK
A pénzügyi szolgáltatás a Fél pénzügyi szolgáltatója által felkínált, pénzügyi jellegű
szolgáltatás. A pénzügyi szolgáltatások közé a következő tevékenységek tartoznak:
A.	Valamennyi biztosítási és biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatás:
1.	Közvetlen biztosítás (beleértve az együttes biztosítást is).
i.	életbiztosítás;
ii.	neméletbiztosítás.
2.	Viszontbiztosítás és visszaengedményezés.
3.	Biztosítási közvetítés, úgymint biztosítási alkuszi és ügynöki tevékenység.
4.	Járulékos biztosítási szolgáltatások, úgymint tanácsadás, biztosításmatematikai,
kockázatértékelési és kárrendezési szolgáltatások.
B.	Banki és egyéb pénzügyi szolgáltatások (a biztosítást kivéve).
1.	Betétek és más visszafizetendő pénzeszközök elfogadása az ügyfelektől.
2.	Mindenfajta kölcsönnyújtás, beleértve többek között a fogyasztói hitelt, a
jelzáloghitelt, a faktorálást és a kereskedelmi ügyletek finanszírozását.
3.	Pénzügyi lízing.
4.	Valamennyi fizetési és pénzátutalási szolgáltatás, beleértve a hitelkártyát és a betéti
kártyát, az utazási csekket és a bankcsekket.
5.	Garanciák és kötelezettségvállalások.
6.	Kereskedés saját számlára vagy ügyfelek számlájára, akár tőzsdén, akár tőzsdén kívüli
forgalmon vagy más módon, a következőkkel:
a)	pénzpiaci eszközök (csekkek, váltók, letéti jegyek stb.);
b)	deviza;
c)	származékos termékek, de nem kizárólag határidős és opciós ügyletek;
d)	árfolyam- és kamatláb instrumentumok, ezen belül olyan termékek, mint a swap, a
határidős kamatláb-megállapodások stb.;
e)	átruházható értékpapírok;
f)	egyéb forgatható instrumentumok és pénzügyi eszközök, ezen belül veretlen arany.
7.	Részvétel minden fajta értékpapír (akár nyilvános, akár zárt körű) kibocsátásában,
beleértve a megbízottként való jegyzést és elhelyezést, valamint az ilyen kibocsátásokhoz
kapcsolódó szolgáltatások nyújtása.
8.	Pénzügynöki tevékenység.
9.	Vagyonkezelés, úgymint készpénz- vagy portfóliókezelés, mindenfajta befektetési
alapok kezelése, nyugdíjalap-kezelés, értékpapír-letétek őrzése és bizalmi vagyonkezelői
szolgáltatások.
10.	Pénzügyi eszközökkel kapcsolatos elszámolási és klíringszolgáltatások, beleértve az
értékpapírokat, a származékos pénzügyi termékeket és más forgatható értékpapírokat.
11.	Tanácsadói, közvetítői és más járulékos pénzügyi szolgáltatások az 1-10. pontban
felsorolt összes tevékenység tekintetében, ezen belül hitelreferencia és -elemzés, befektetés-
és portfóliókutatás, illetve -tanácsadás, tanácsadás társasági felvásárlásokkal, társasági
átszervezéssel és stratégiaalkotással kapcsolatban.
12.	Pénzügyi információk szolgáltatása és továbbítása, pénzügyi adatfeldolgozás és a
kapcsolódó szoftverek az egyéb pénzügyi szolgáltatók részéről.
A pénzügyi szolgáltatások meghatározásából kizárják a következő tevékenységeket:
37
a)	Központi bankok vagy más közintézmények által monetáris vagy árfolyam-politika
céljából kifejtett tevékenységek.
b)	Központi bankok, kormányzati szervek, minisztériumok vagy közintézmények által a
kormány számlájára vagy kezességvállalása mellett folytatott tevékenységek, kivéve akkor, ha
e tevékenységeket az állami szervezetekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.
c)	A kötelező társadalombiztosítás vagy az állami nyugdíjbiztosítás részét képező
tevékenységek, kivéve akkor, ha e tevékenységeket az állami szervekkel vagy
magánintézményekkel versenyezve pénzügyi szolgáltatók is végezhetik.
V.	MELLÉKLET
A 41. CIKKBEN EMLÍTETT, SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI
TULAJDONRÓL SZÓLÓ EGYEZMÉNYEK
1.	A 41. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
-	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Párizsi okmány,
1971);
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a
műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961);
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi
megállapodáshoz (Madrid, 1989);
-	Nizzai megállapodás az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő
nemzetközi osztályozásáról (Genfi okmány, 1977, módosítva 1979-ben);
-	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe
helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban);
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi okmány,
1991).
2.	Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 41. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más
többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a
kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős
konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
3.	A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú
egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
-	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi okmány, 1967,
módosítva 1979-ben),
-	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (Stockholmi
okmány, 1967, módosítva 1979-ben),
-	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és
1984-ben).
4.	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve az Üzbég Köztársaság a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és
állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú
megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.
5.	A 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak az Üzbég Köztársaság által tényleges
viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és az Üzbég Köztársaság
által a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.
38
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
1.	cikk
Meghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási
rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését
szabályozzák, beleértve a tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b)	„kérelmező hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból
kijelölt, és amely vámügyi segítséget kér;
c)	„megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból
kijelölt, és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
d)	„személyes adat”: minden olyan információ, amely azonosított vagy beazonosítható
magánszemélyre vonatkozik.
2.	cikk
Hatály
(1)	A Felek az illetékességükön belül, az e jegyzőkönyvben meghatározott módon és
feltételek mellett segítenek egymásnak a vámjogszabályokat sértő tevékenységek
megelőzésében, felderítésében és kivizsgálásában.
(2)	Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek
azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem
sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az
igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve ha a
szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.
3.	cikk
Jogsegély megkeresés alapján
(1)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó
információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását,
beleértve az olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek
sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat.
(2)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja arról, hogy az egyik
Fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben
megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.
(3)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi
a szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b)	azon helyek, ahol oly módon tárolnak árukat, amely okot ad a gyanúra, hogy az áruk
rendeltetése vámjogszabályt sértő tevékenységek ellátása;
c)	azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a
vámjogszabályok megsértéséhez vezethetnek;
39
d)	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
4.	cikk
Önkéntes jogsegély
A Felek törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget
nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes alkalmazása
érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat szereznek:
•	olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat
sértenek, és amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
•	az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
•	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik,
•	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg,
•	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
5.	cikk
Kézbesítés/értesítés
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság jogszabályaival összhangban megtesz
minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a területén tartózkodó vagy letelepedett
címzettek részére az e jegyzőkönyv hatókörébe tartozó:
•	összes iratot kézbesítse,
•	az összes határozatról értesítést küldjön.
Ilyen esetekben magának a kérésnek a tekintetében a 6. cikk (3) bekezdését kell alkalmazni.
6.	cikk
A jogsegély iránti megkeresések alakja és tartalma
(1)	Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez
mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a
helyzet sürgőssége megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul
írásban is meg kell erősíteni.
(2)	Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a)	a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését;
b)	a kért intézkedést;
c)	a kérelem tárgyát és indoklását;
d)	az érintett törvényeket, szabályokat és más jogi előírásokat;
e)	a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és
legrészletesebb megjelölését;
f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását, kivéve az 5.
cikkben meghatározott esetekben.
(3)	A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság
számára elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4)	Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy
kiegészítése; elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetik.
40
7.	cikk
A megkeresések végrehajtása
(1)	A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság
illetékességének és rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha
hivatalból vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a
már birtokában lévő információkat, megfelelő nyomozást végez, vagy gondoskodik
elvégzésükről. Ezt a rendelkezést kell azon igazgatási szervezeti egységre is alkalmazni,
amelynek a megkeresett hatóság kérést címez, ha ez utóbbi saját maga nem tud eljárni.
(2)	A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más
jogi eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3)	A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi
által meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más
olyan hatóság hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő
vagy esetlegesen sértő tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a
megkereső hatóságnak az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4)	Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által
meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén végzett nyomozásoknál.
Nem viselhetnek egyenruhát és fegyvert.
8.	cikk
Az információk közlésének formája
(1)	A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok,
jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők azonos céllal, bármilyen
formában előállított számítógépes információkkal.
9.	cikk
Kivételek a jogsegélynyújtási kötelezettség alól
(1)	A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás
biztosítását, amennyiben ez:
a)	feltehetően sértené az Üzbég Köztársaság vagy valamely tagállam szuverenitását,
amelytől e jegyzőkönyv alapján jogsegélyt kértek; vagy
b)	feltehetően sértené a közrendet, a közbiztonságot vagy más létfontosságú érdeket,
különösen a 10. cikk (2) bekezdésében említett esetekben; vagy
c)	a vámjogszabályokon kívüli valutaügyi vagy adózási szabályokat érintene; vagy
d)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)	Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna
biztosítani, ha erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett
hatóság eldöntheti azt, milyen választ ad a megkeresésre.
(3)	Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni
kell a döntésről és okairól.
41
10.	cikk
Információcsere és titoktartás
(1)	Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információk az egyes Felek
vonatkozó szabályaitól függően bizalmas vagy korlátozott jellegűek. Az információk a
hivatali titoktartás hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél vonatkozó törvényei
és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések alapján a hasonló
információk számára biztosított védelmet.
(2)	Személyes adatok csak akkor cserélhetők ki, ha az átvevő Fél vállalja, hogy az adatokat
legalább az adatszolgáltató Fél országában az adott esetre vonatkozó védelemmel egyenértékű
módon védi.
(3)	A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni.
Amennyiben a Felek egyike az információk más célból való felhasználását kéri, kikéri az
információt kiadó hatóság előzetes írásbeli beleegyezését. Ezen túlmenően, a felhasználás az
utóbbi hatóság által meghatározott korlátozások hatálya alá esik.
(4)	A (3) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának
elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való
felhasználását. Az illetékes hatóságot, amely az információkat kiadta, értesítik e
felhasználásukról.
(5)	A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági
eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv
rendelkezéseivel összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
11.	cikk
Szakértők és tanúk
(1)	A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott
felhatalmazás korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként
megjelenjen az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási
eljárásban, és bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek
az eljáráshoz szükségesek. A megjelenés iránti megkeresésben konkrétan meg kell jelölni,
hogy a tisztviselőt milyen ügyben és milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik
meg.
(2)	A meghatalmazott tisztviselő a fennálló jogszabályok által a megkereső hatóság
tisztviselői számára saját területén biztosított védelmet élvezi.
12.	cikk
A jogsegélynyújtás költségei
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését
követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok
és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
42
13.	cikk
Alkalmazás
(1)	E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről az Üzbég Köztársaság központi vámhatóságait,
másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben
a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges
gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén
érvényben lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a
módosításokra, amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2)	A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a
részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
fogadnak el.
14.	cikk
Kiegészítés
A 10. cikk sérelme nélkül, az egy vagy több tagállam és az Üzbég Köztársaság között
megkötött, kölcsönös jogsegélyre vonatkozó megállapodások nem érintik azokat a közösségi
rendelkezéseket, amelyek az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a
tagállamok vámhatóságai között az esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett
információk közlését szabályozzák.
43
ZÁRÓOKMÁNY
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az EURÓPAI KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés, az EURÓPAI SZÉN- ÉS
ACÉLKÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés és az EURÓPAI ATOMENERGIA-
KÖZÖSSÉGET létrehozó szerződés Szerződő Felei, a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, teljhatalmú meghatalmazottjai,
és
AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG teljhatalmú meghatalmazottjai, másrészről,
akik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az Üzbég Köztársaság
között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban:
megállapodás, aláírása céljából Firenzében, ezerkilencszázkilencvenhatodik év június hó
huszonegyedik napján üléseztek, elfogadták a következő szövegeket:
a megállapodást mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint az Üzbég Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz
csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat a személyes adatokról
Együttes nyilatkozat a megállapodás 5. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a III. cím tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 14. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a 24. cikk b) pontjában és a 35. cikkben említett «ellenőrzés» fogalma
tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 34. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 41. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 95. cikke tekintetében
44
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint az Üzbég Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt
levélváltás szövegét:
Levélváltás a Közösség és az Üzbég Köztársaság között társaságok letelepedésével
kapcsolatban
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint az Üzbég Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai tudomásul vették továbbá az e záróokmányhoz csatolt
nyilatkozat szövegét:
A francia kormány nyilatkozata
Hecho en Florencia, el veintiuno de junio de mil novecientos noventa y seis.Udferdiget i
Firenze den enogtyvende juni nitten hundrede og seksoghalvfems.Geschehen zu Florenz am
einundzwanzigsten Juni neunzehnhundertsechsundneunzig.
'Eyivs Gin OXropsvxía, gti^ síkogi pía Iouvíou xí^ia svviaKÓGia svsvnvxa s^i.
Done at Florence on the twenty-first day of June in the year one thousand nine hundred and
ninety-six.
Fait a Florence, le vingt-et-un juin mil neuf cent quatre-vingt-seize.Fatto a Firenze, addi
ventuno giugno millenovecentonovantasei.
Gedaan te Florence, de eenentwintigste april negentienhonderd zesennegentig.Feito em
Florenga, em vinte e um de Junho de mil novecentos e noventa e seis.
Tehty Firenzessá kahdentenakymmenentenáensimmáisená páiváná kesákuuta vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentákuusi.Som skedde i Florens den tjugoförsta juni
Pour le Royaume de BelgiqueVoor het Koninkrijk BelgieFür das Königreich Belgien
Cette signature engage également la Communauté frangaise, la Communauté flamande, la
Communauté germanophone, la Région wallonne, la Région flamande et la Région de
Bruxelles-Capitale.
Deze handtekening verbindt eveneens de Vlaamse Gemeenschap, de Franse Gemeenschap, de
Duitstalige Gemeenschap, het Vlaamse Gewest, het Waalse Gewest en het Brusselse
Hoofdstedelijke Gewest.
Diese Unterschrift verbindet zugleich die Deutschsprachige Gemeinschaft, die Flámische
Gemeinschaft, die Französische Gemeinschaft, die Wallonische Region, die Flámische
Region und die Region Brüssel-Hauptstadt.
Együttes nyilatkozat a személyes adatokról
A megállapodás alkalmazásakor a Felek tudatában vannak a magánszemélyek
védelmezésének szükségességében, a személyes adatok feldolgozásának és az ilyen adatok
szabad áramlásának tekintetében.
Együttes nyilatkozat a megállapodás 5. cikke tekintetében
Amennyiben a Felek egyetértenek abban, hogy a körülmények a legmagasabb szintű
találkozót indokolják, eseti alapon megszervezhetők az ilyen ülések.
Együttes nyilatkozat a III. cím tekintetében
A GATT-ra való hivatkozások a GATT 1994-es módosításának szövegére vonatkoznak.
Együttes nyilatkozat a 14. cikk tekintetében
Amíg az Üzbég Köztársaság nem csatlakozik a WTO-hoz, a Felek az Együttműködési
Tanácsban konzultációt folytatnak behozatali vámpolitikájukról, beleértve a vámvédelem
változásait. Ilyen konzultációt ajánlanak fel különösen a vámvédelem emelése előtt.
45
Együttes nyilatkozat a 24. cikk b) pontjában és a 35. cikkben említett «ellenőrzés»
fogalma tekintetében
1.	A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott
eset tényszerű körülményeitől függ.
2.	A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság
leányvállalatának tekintik, ha:
•	a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét,
vagy
•	a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv
többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese
vagy tagja.
3.	A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem kimerítő feltételeknek tekintik.
Együttes nyilatkozat a 34. cikk tekintetében
Az a puszta tény, hogy egyes Felek természetes személyei számára vízumot írnak elő, másik
Felek esetében pedig nem, nem minősül valamely konkrét kötelezettségvállalás szerinti
előnyök semmissé tételének vagy csökkentésének.
Együttes nyilatkozat a 41. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes
programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari
mintákhoz, földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a
védjegyeket és szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari
tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10.a cikkében említett, tisztességtelen verseny
elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való jogot.
Együttes nyilatkozat a 95. cikk tekintetében
1.	A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás
érdekében, a megállapodás 95. cikkében említett «különösen sürgős esetek» kifejezés a
megállapodásnak a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás
súlyos megsértésének minősülnek a következők:
a)	a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól,
vagy
b)	a megállapodás 2. cikkében szereplő lényeges alkotóelem megsértése.
2.	A Felek megállapodnak abban, hogy a 95. cikkben említett «megfelelő intézkedések» a
nemzetközi joggal összhangban hozott intézkedések. Ha valamely Fél különösen sürgős
esetben a 95. cikkben meghatározott intézkedést hoz, a másik Fél igénybe veheti a
vitarendezési eljárást.
46
LEVÉLVÁLTÁS
a Közösség és az Üzbég Köztársaság között társaságok letelepedésével kapcsolatban
A.	Levél az Üzbég Köztársaság kormányától
Uram!
Hivatkozom az 1996. április 29-én parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Mint ahogyan a tárgyalások során hangsúlyoztam, az Üzbég Köztársaság bizonyos tekintetben
kiváltságos elbánásban részesíti az Üzbég Köztársaságban letelepedő és működő közösségi
társaságokat. Megmagyaráztam, hogy ez azt az üzbég politikát tükrözi, amely minden
eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak az Üzbég Köztársaságban való
letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a
társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt az Üzbég
Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek az üzbég
társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi
társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának
napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét.
Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem kifejezését.
Az Üzbég Köztársaság részéről
B.	Az Európai Közösség levele
Uram!
Köszönöm mai levelét, amely a következőképpen szól:
„Hivatkozom az 1996. április 29-én parafált partnerségi és együttműködési megállapodásra.
Mint ahogyan a tárgyalások során hangsúlyoztam, az Üzbég Köztársaság bizonyos tekintetben
kiváltságos elbánásban részesíti az Üzbég Köztársaságban letelepedő és működő közösségi
társaságokat. Megmagyaráztam, hogy ez azt az üzbég politikát tükrözi, amely minden
eszközzel támogatni kívánja a közösségi társaságoknak az Üzbég Köztársaságban való
letelepedését.
Mindezt szem előtt tartva, tudomásom szerint a megállapodás parafálásának napja és a
társaságok letelepedésére vonatkozó okiratok hatálybalépése közötti időszak alatt az Üzbég
Köztársaság nem fogad el olyan intézkedéseket vagy szabályokat, amelyek az üzbég
társaságokkal vagy harmadik országbeli társaságokkal összehasonlítva a közösségi
társaságokkal szemben megkülönböztetést vezetnének be, vagy az e megállapodás aláírásának
napján fennálló helyzethez képest súlyosabbá tennék a megkülönböztetést.
Lekötelezne, ha igazolná e levél kézhezvételét.”
Igazolom a levél kézhezvételét. Kérem, Uram, fogadja megkülönböztetett nagyrabecsülésem
kifejezését.
az Európai Közösség nevében
A francia kormány nyilatkozata
A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy az Üzbég Köztársasággal kötött partnerségi és
együttműködési megállapodást az Európai Közösséggel az Európai Közösséget létrehozó
szerződés alapján társult tengerentúli országokra és területekre nem kell alkalmazni.
47
3.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az
Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a
Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a
Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való
csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv)
e törvénnyel kihirdeti.
4.	§ Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről az Üzbég
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
Európai Unióhoz történő csatlakozására figyelembevétele céljából
Egyrészről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, a
továbbiakban: „tagállamok”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: „Közösségek”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság
képvisel, másrészről
AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG,
48
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő
csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1996.
június 21-én, Firenzében aláírt partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban:
„megállapodás”) részesei, így a Közösség többi tagállamához hasonlóan elfogadják és
figyelembe veszik a megállapodás, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok szövegét.
2.	cikk
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban végbement intézményi változásokra a
részes államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó
rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az
Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.
3.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint az Üzbég Köztársaság saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.
(2)	A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások
teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe
helyezni.
5.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv a 2003-as csatlakozási szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba,
feltéve, hogy addig az időpontig az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe
helyeztek.
(2)	Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó
okiratot letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját
követő első hónap első napján lép hatályba.
(3)	Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden
okiratot letétbe, e jegyzőkönyv átmenetileg 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal
alkalmazandó.
49
6. cikk
A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum cseh, észt, magyar, lett,
litván, máltai, lengyel, szlovén és szlovák nyelven készült. Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit
képezik, és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum más nyelven
készült szövegeivel egyformán hitelesek.
7.	cikk
E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és üzbég
nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
Hecho en Bruselas, el treinta de abril del dos mil cuatro.
V	Bruselu dne tricátého dubna dva tisíce ctyri.
Udfcrdiget i Bruxelles den tredivte april to tusind og fire.
Geschehen zu Brüssel am dreiBigsten April zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta kolmekümnendal aprillil Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gti^ xpiávxa ArcpiMou Súo xi^iá5s^ xsGGspa.
Done at Brussels on the thirtieth day of April in the year two thousand and four.
Fait r Bruxelles, le trente avril deux mille quatre.
Fatto a Bruxelles, adde trenta aprile duemilaquattro.
Brisele, divi tükstosi ceturta gada trisdesmitaja aprili.
Priimta du tükstanciai ketvirfy mefy balandzio trisdesimt^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év április havának tizenharmadik napján.
Maghmul fi Brussel fit-tletin jum ta' April tas-sena elfejn u erbgha.
Gedaan te Brussel, de dertigste april tweeduizend vier.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia trzynastego kwietnia roku dwa tysi3.ce czwartego.
Feito em Bruxelas, em trinta de Abril de dois mil e quatro.
V	Bruseli dna tridsiateho apríla dvetisícstyri.
V	Bruslju, dne tridesetega aprila leta dva tisoc stiri.
Tehty Brysselissa kolmantenakymmenentena paivana huhtikuuta vuonna kaksituhattanelja.
Som skedde i Bryssel den trettionde april tjugohundrafyra.
Bprocce^b maxpuga 2004 «30» anpe^ga Ty3H.ngH.
50
5.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a az
Üzbég Köztársaság közötti partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár
Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő
csatlakozásának figyelembe vételéről szóló jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv)
e törvénnyel kihirdeti.
6.	§. A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz
a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
MÁLTA,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: a tagállamok, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösségek, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az
Európai Bizottság jár el, egyrészről, és
AZ ÜZBÉG KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
a továbbiakban e jegyzőkönyv alkalmazásában: a felek,
51
TEKINTETTEL a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol Királyság, a
Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a
Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a
Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a
Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió
tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és
Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés rendelkezéseire,
amely szerződést 2005. április 25-én írták alá Luxembourgban, és amelyet 2007. január 1-
jétől kell alkalmazni,
FIGYELEMBE VÉVE az Üzbég Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a
két új tagállam EU-hoz történő csatlakozása következtében kialakuló új helyzetet, amely
lehetőségeket teremt az Üzbég Köztársaság és az Európai Unió közötti együttműködés
további fejlődése számára,
FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás
célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai,
másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodás feleivé válnak, amely megállapodást 1996. június 21-én írták
alá Firenzében, és amely 1999. július 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: a megállapodás),
továbbá a Közösség többi tagállamával megegyező módon elfogadják és tudomásul veszik a
megállapodás, valamint az ugyanazon a napon aláírt záróokmány mellékletét képező együttes
nyilatkozatokat, levélváltásokat és az Üzbég Köztársaság nyilatkozatának szövegét, valamint
a megállapodás 2004. április 30-i jegyzőkönyvét, amely 2005. november 1-jén lépett hatályba.
2.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás elválaszthatatlan részét képezi.
3.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint az Üzbég Köztársaság belső rendelkezéseinek megfelelően hagyja jóvá.
(2)	A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások befejezéséről.
A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe helyezni.
4.	cikk
(1)	Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első
hónap első napján lép hatályba.
(2)	A jegyzőkönyvet 2007. január 1-től a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazzák.
52
5. cikk
(1)	A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege,
továbbá a megállapodás 2004. április 30-i jegyzőkönyvének szövege bolgár és román nyelven
készült.
(2)	E dokumentumok e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány
és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum, továbbá a megállapodás 2004. április 30-i
jegyzőkönyvének más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.
6.	cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román,
spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint üzbég nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
CtcraBeHO b BproKcen Ha gBageceraa geH ot m. Mán gBe xu.ragu u ocMa roguHa.
Hecho en Bruselas, el veinte de mayo de dos mil ocho.
V	Bruselu dne dvacátého kvetna dva tisíce osm.
Udfcrdiget i Bruxelles den tyvende maj to tusind og otte.
Geschehen zu Brüssel am zwanzigsten Mai zweitausendacht.
Kahe tuhande kaheksanda aasta maikuu kahekümnendal páeval Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gti^ síkogi Maíou 5úo xi^iá5s^ OKiró.
Done at Brussels on the twentieth day of May in the year two thousand and eight.
Fait r Bruxelles, le vingt mai deux mille huit.
Fatto a Bruxelles, adde venti maggio duemilaotto.
Brisele, divtükstos astota gada divdesmitaja maija.
Priimta du tükstanciai astunfy mefy geguzes dvidesimt^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-nyolcadik év május huszadik napján.
Maghmul fi Brussell, fl-ghoxrin jum ta’ Mejju tas-sena elfejn u tmienja.
Gedaan te Brussel, de twintigste mei tweeduizend acht.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia dwudziestego maja roku dwa tysi^ce ósmego.
Feito em Bruxelas, em vinte de Maio de dois mil e oito.
Incheiat la Bruxelles, la douazeci mai doua mii opt.
V	Bruseli dvadsiateho mája dvetisícosem.
V	Bruslju, dne dvajsetega maja leta dva tisoc osem.
Tehty Brysselissá kahdentenakymmenentená páiváná toukokuuta vuonna
kaksituhattakahdeksan.
Utfárdat i Bryssel den tjugonde maj tjugohundraítta.
7.	§(1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
53
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Csatlakozási Okmány 6. cikk (2) bekezdés második albekezdése szerint Magyarország az
albekezdésben felsorolt, az Európai Közösség (EK), azok tagállamai és egy harmadik állam
között létrejött nemzetközi Megállapodásokhoz egy, az EK és tagállamai, valamint a
harmadik állam között létrejött, de az EK és a tagállamok nevében a Tanács által megkötött
Jegyzőkönyvvel csatlakozik. Tekintettel arra, hogy nemcsak az EK, hanem a tagállamok
nevében is a Tanács jár el, ezeket a Jegyzőkönyveket az új 10 tagállam nem írja alá, és nem is
erősíti meg, ebből kifolyólag belső jogi eljárás lefolytatása sem szükséges. A
Megállapodásokat, illetve a hozzájuk csatolt Jegyzőkönyveket azonban a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény alapján törvénnyel ki kell
hirdetni. Tekintve, hogy ezek a megállapodások Bulgária és Románia csatlakozásával újból
módosításra kerülnek, ezért ezen módosító jegyzőkönyveket szintén ki kell hirdetni.
Jelen javaslat célja az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről az
Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési
Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről a Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló
partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt
Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar
Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a
Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való történő csatlakozása figyelembevételéről készült
Jegyzőkönyv (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv), valamint a Jegyzőkönyv az egyrészről az
Európai Közösségek és tagállamai, másrészről az Üzbég Köztársaság közötti partnerség
létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár
Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő
csatlakozásának figyelembevételéről (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv; együttesen: a
jegyzőkönyvek) kihirdetése. Az ezt magában foglaló törvénytervezet jelen javaslat mellékletét
képzi.
Az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság kapcsolatát jelenleg az Európai Közösségek és
tagállamai, valamint az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi
és együttműködési, 1996-ben aláírt, 1999. július 1-jétől hatályba lépett megállapodás
szabályozza. Az Európai Unió és Üzbegisztán együttműködése szorosabbra vált az Európai
Unió Közép-Ázsia stratégiájának (2007-2013) az elfogadásával és folyamatos
érvényesítésével. Mind a partnerségi és együttműködési megállapodás, mind a Közép-Ázsia
stratégia legfőbb prioritása az európai és a közép-ázsiai stabilitás és jólét biztosítása. Az EU
és az Üzbég Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodás olyan prioritásokra összpontosít, mint az EU energiaellátása, az
emberi jogi párbeszéd és a demokratikus fejlődés előmozdítása; a piacgazdasági, pénzügyi,
kutatási, oktatási, környezetvédelmi és vízgazdálkodási szektor és együttműködés fejlesztése,
a határigazgatási szervekkel, a kábítószerügyi hatóságokkal való együttműködés kibővítése, a
jogharmonizáció elősegítése. Az Európai Unió és Üzbegisztán közötti partnerségi
együttműködés stratégiai jelentősége minden bizonnyal nőni fog, számos területet és
lehetőséget kínálva az Uniónak, illetve Magyarországnak a szorosabb együttműködésre.
Üzbegisztán a közép-ázsiai térség egyik fontos és egyre aktívabb szereplője. Az andizsáni
események miatt az Európai Unió 2005 októberében szankciókat rendelt el Taskenttel
szemben, ezek megtorpanást eredményeztek a kapcsolatainkban. A szankciókat 2008
54
októberében lényegében feloldották, a kétoldalú kapcsolatok fejlesztése lehetőségeinek
felmérése folyamatban van.
Jelen Megállapodás egy úgynevezett Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM).
Ilyen Megállapodást az Európai Közösség a Kelet-Európa és Közép Ázsia országaival, a volt
Szovjetunió utódállamaival, így Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával, Örményország,
Grúziával, Azerbajdzsánnal, Kirgizisztánnal, Kazahsztánnal és jelen esetben az Üzbég
Köztársasággal kötött. Ezeket a megállapodásokat az 1990-es évek közepén írta alá a
Közösség és a tagállamok. A PEM-ek elsősorban a politikai párbeszéd kereteit teremtik meg,
illetve a gazdasági és kereskedelmi együttműködés alapjait fektetik le.
A PEM-ek további sajátossága, hogy 10 éves időszakra jöttek létre, így 2007-2008-2009-ben
lejárnak. A Megállapodások ugyan meghosszabbíthatóak, amennyiben egyik fél sem jelzi,
hogy azt fel kívánja azt mondani, de 10 év alatt a Közösségben sok minden változott, ezért a
PEM-ek megújításáról, illetve újabb, eltérő tartalmú Megállapodások megkötéséről már
megkezdődött a politikai vita az Unió berkeiben.
A Megállapodás és a Jegyzőkönyv a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja értelmében törvényhozási
tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a mind a Megállapodást, mind pedig a
Jegyzőkönyveket törvénnyel ki kell hirdetni.
A Megállapodás előtérbe helyezi a közösen vallott alapvető értékeket, mint az EU-üzbég
kapcsolatok legfontosabb összetevőit. Meghatározza az intézményesített politikai párbeszéd
kereteit; megállapítja a legfontosabb közös célokat a kereskedelem és befektetési politika, a
harmonikus gazdasági kapcsolatok, a fenntartható fejlődés, a gazdasági, szociális,
tudományos-technológiai és kulturális együttműködés fejlesztése területén. A Megállapodás
fontos eszköz az üzbég és az uniós jogrendszer harmonizációjának elősegítésére annak
érdekében, hogy az Üzbég Köztársaság minél közelebb kerüljön az EU-hoz.
A Megállapodások mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet
töltenek be az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai
párbeszéd intézményesítésével hozzájárulnak az adott harmadik állam demokratikus
fejlődéséhez, és a segítik a kapcsolatok elmélyítését.
A törvénytervezet részét képezik a 10 új tagállam 2004-es, illetve a bolgár-román 2007-es
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek is. Tekintve, hogy ezen jegyzőkönyvek is
elválaszthatatlan részét képezik a megállapodásnak, így azokat is ki kell hirdetni.
55
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3. és 5. §-hoz
A Megállapodás és a jegyzőkönyvek tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (3) bekezdésének a) és d) pontja
értelmében törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a 9. §-ra figyelemmel a
Megállapodás kihirdetése törvénnyel történik.
A 2., 4. és 6. §-hoz
A Megállapodás összesen XI címből, 102. cikkből, szerves részét képező 5 mellékletből és
egy Jegyzőkönyvből áll. Az 1. cikk meghatározza az Európai Unió és az Üzbég Köztársaság
közötti partnerség célkitűzéseit:
Megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt a
politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére;
•	az Üzbég Köztársaság függetlenségének és szuverenitásának támogatása;
•	az Üzbég Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának;
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való áttérés
befejezésére irányulnak;
•	megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget nyújt
politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére;
•	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok
előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése;
•	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és
kulturális együttműködés alapjának megteremtése;
•	a jogállamiságon alapuló civil társadalom létrehozásának megsegítése Üzbegisztánban.
I.	cím: Általános Elvek. Ezen belül a 2-3 cikk felsorolja az EU és az Üzbég Köztársaság bel-
és külpolitikájának, valamint partnerségének lényeges alkotóelemeit, irányadónak tekintendő
elveit és szempontjait.
II.	cím: Politikai Párbeszéd. A 4-7 cikk kitér a politikai párbeszéd kialakítandó formáira.
III.	cím: Áruforgalom. A 8-18. cikk az áruk és szolgáltatások behozataláról, kiviteléről,
vámkezeléséről, fizetési módjáról, értékestéséről, a legnagyobb kedvezmény elvének
kölcsönös biztosításáról, a vonatkozó szabályok és előírások alkalmazásáról, a
kishatárforgalom megkönnyítéséről, továbbá a nukleáris anyagok esetleges kereskedelmének
szabályairól szól.
IV.	cím: Az Üzleti Vállalkozásokat és a Befektetést Érintő Rendelkezések. I. Fejezet:
Munkaügyi Feltételek. A 19-21. cikk a kölcsönös munkavállalási feltételeket szabályozza. II.
Fejezet: A Társaságok Letelepedését és Működését Érintő Feltételek, illetve a társaságok
létrehozásával és működtetésével kapcsolatos fogalmak a 22-28. cikkben kerülnek
meghatározásra. III. Fejezet: Határokon Átnyúló Szolgáltatásnyújtás a Közösség és az Üzbég
Köztársaság Között. Ennek a fejezetnek a 29-32. cikke a felek közötti szárazföldi, tengeri-
folyami szállítási/szállítmányozási szolgáltatások nyújtását szabályozza. IV. Fejezet:
Általános Rendelkezések. A fejezethez tartozó 33-39. cikk az üzbég társaságok közösségi
leányvállalatainál vagy fióktelepeinél, a közösségi társaságok üzbég leányvállalatainál vagy
fióktelepeinél, az üzbég társaságoknál vagy üzbég társaságok közösségi leányvállalatainál
vagy fióktelepeinél alkalmazandó, illetve foglalkoztatandó személyekre/munkavállalókra
vonatkozó feltételekről, jogszabályokról, ideiglenes munkaszerződésekről szól. V. Fejezet.
56
Folyó Fizetések és Tőke A 40. cikk a Közösségben és az üzbég Köztársaságban honos
személyek közötti, az áruforgalommal, valamint a szolgáltatások és személyek mozgásával
összefüggő, a Megállapodás rendelkezéseivel összhangban teljesítendő folyó fizetésekről,
illetve a kívánatosnak tartott monetáris és árfolyam politikáról rendelkezik. VI. Fejezet. A
Szellemi, Ipari és Kereskedelmi Tulajdon Oltalma. A szóban forgó kérdésről a 41. cikk
rendelkezik.
V.	cím: Jogalkotási Együttműködés. A szóban forgó együttműködésről a 42. cikk
rendelkezik.
VI.	cím: Gazdasági Együttműködés. A 43-44. cikk a gazdaságpolitikai, az áruforgalom és
szolgáltatások kereskedelme területén kialakítandó együttműködésről, a 45. cikk az ipari
együttműködésről, a 46. cikk a beruházás-fejlesztési és beruházás-védelmi együttműködésről,
a 47. cikk a közbeszerzés kérdéséről, a 48. cikk a szabványok és megfelelőség-értékelése
terén folytatandó együttműködésről rendelkezik. A 49. cikk a bányászati és nyersanyag-
együttműködésről, az 50. cikk a műszaki-tudományos együttműködésről, az 51. cikk az
oktatási és szakképzési, az 52. cikk a mezőgazdasági és az agráripari együttműködésről, az
53.	cikk az energetikai együttműködésről és energiapolitikáról, az 54. cikk a
környezetvédelmi, katasztrófavédelmi és vonatkozó jogalkotási, az 55. cikk a közlekedési,
közúti, vasúti, légi, vízi közlekedési/szállítási együttműködésről, ezen belül a kombinált
szállítások támogatásáról és fejlesztéséről, valamint a közös kutatások és fejlesztések
támogatásáról, a privatizációs programokban való részvételről szól. Az 56. cikk szerint a
Felek szem előtt tartva a Közösség, annak tagállamai és az Európai Űrügynökség hatásköreit,
indokolt esetben elősegítik a hosszú távú együttműködést a polgári űrkutatás, a fejlesztés és a
kereskedelmi alkalmazások területén. Különös figyelmet fordítanak az űrtevékenységeik
egymást kiegészítő jellegét teljes mértékben kihasználó kezdeményezésekre. Az 56. cikk a
postai szolgáltatások és távközlés terén megvalósítandó együttműködésről, az 57. cikk a
banki-pénzügyi szolgáltatási együttműködésről, az 58. cikk a vállalkozások átalakításáról és
privatizálásáról, az 59. cikk a regionális fejlesztésről, a területfejlesztési, a területrendezési
együttműködésről rendelkezik. A szociális együttműködést a 60. cikk, az idegenforgalmi
együttműködést a 61. cikk szabályozza. A 62. cikk a kis- és középvállalkozásokra, a 63. cikk
az információs és kommunikációs együttműködésre, az információkezelés korszerű
módszereinek kifejlesztésére, a hatékony kölcsönös információcsere megvalósítására
vonatkozik. Elsőbbséget kapnak azok a programok, amelyeknek az a célja, hogy alapvető
tájékoztatással lássák el az általános közvéleményt a Közösségről és az Üzbég
Köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi
tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett. A 64. cikk a fogyasztóvédelmi szoros
együttműködés kialakításáról szól, amelynek az a célja, hogy elérjék a fogyasztóvédelmi
rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. A 65. cikk a vámügyi együttműködésről
rendelkezik. Célja az üzbég vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítése. A
66.	cikk a statisztikai együttműködés céljait és elemeit határozza meg, a 67. cikk a
közgazdaságtudományi együttműködés ösztönzését és felgyorsítását szorgalmazza..
VII.	cím: Együttműködés a Demokráciával és az Emberi Jogokkal Kapcsolatos Ügyekben. A
68.	cikk szerint a Felek együttműködnek a demokratikus intézmények létrehozása vagy
megerősítése szempontjából fontos összes kérdésben, beleértve azon intézményeket,
amelyekre a nemzetközi jognak és az EBESZ elveinek megfelelően a jogállamiság, az emberi
jogok és alapvető szabadságok védelmének megerősítése érdekében van szükség.
VIII.	cím: Együttműködés az Illegális Tevékenységek Megelőzésében, Valamint az Illegális
Bevándorlás Megelőzésében és Ellenőrzésében. A 69-72. cikk szerint a felek együttműködnek
az illegális tevékenységek elleni fellépés terén (korrupció, pénzmosás, kábítószer-
kereskedelem, illegális bevándorlás stb.).
57
XI. cím: Kulturális Együttműködés. A 73. cikk a felek kulturális együttműködéséről
rendelkezik.
X.	cím: Pénzügyi Együttműködés a Technikai Segítségnyújtás Területén. A 74-77 cikk az
üzbég gazdasági transzformációhoz nyújtandó ideiglenes pénzügyi támogatásról, vonatkozó
programok működtetéséről, továbbá a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi
szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai
Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulások lehetőségéről szól.
XI.	cím: Intézményi, Általános és Záró Rendelkezések. A 78- 102. cikk a Megállapodás
érvényesítésével kapcsolatosan többek között arról rendelkezik, hogy a Megállapodással
Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli a Megállapodás végrehajtását. Az
Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal. Az
Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az együttműködési bizottság
feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését és
a bizottság működésének módját. A Megállapodást egyrészről azokon a területeken kell
alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint
az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a
szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről az Üzbég Köztársaság területén. A
Megállapodással parlamenti együttműködési bizottság jön létre. E fórum az Üzbég Parlament
és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a
véleménycserére. A Megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára. A
megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A Megállapodás az azt a
napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai
Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről.
Hatálybalépésétől, az Üzbég Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e
megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a
Szovjetunió között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a
gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe. A Megállapodás az
első alkalommal 10 évre jött létre, időbeli hatálya évről évre automatikusan
meghosszabbodik, kivéve, ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban értesíti a másik
Felet a Megállapodás felmondásáról.
A Megállapodáshoz kapcsolódik a Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti
kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról, amely 14 cikkből áll. A Jegyzőkönyv keretein belül
a felek segítenek egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a
vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, felfedésében és kivizsgálásában. A
Jegyzőkönyv alkalmazására illetékes közigazgatási hatóságoknak a Jegyzőkönyvben
meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazniuk.
A 3-5. cikk rendelkezik a jogsegélyről megkeresés alapján, az önkéntes jogsegélyről, a
kézbesítésről, valamint az értesítésről.
A 7. cikk a megkeresések végrehajtásáról tartalmaz rendelkezéseket, a 9. cikk taglalja a
jogsegélynyújtási kötelezettség alóli kivételeket, kijelölve a jogsegélynyújtás korlátait.
A 13. cikk rendelkezik arról, hogy a felek a Jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről az Üzbég
Köztársaság központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának
illetékes szolgálatait, és, adott esetben, a tagállamok vámhatóságait bízzák meg.
A 14. cikk szerint a Jegyzőkönyv kiegészíti és nem akadályozza bármely kölcsönös
segítségnyújtási megállapodás alkalmazását, amely egy vagy több tagállam és az Üzbég
Köztársaság között került vagy kerülhet megkötésre. Az Üzbég Köztársaság és az Európai
Unió egy vagy több tagállama között létrejött kölcsönös jogsegélyre vonatkozó
megállapodások nem érintik azokat a közösségi rendelkezéseket, amelyek az Európai
58
Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között az
esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett információk közlését szabályozzák
A Megállapodás tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló
2005. évi L. törvény 7. §-a (3) bekezdésének a) és d) pontja értelmében törvényhozási
tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a 9. §-ra figyelemmel a Megállapodás kihirdetése
törvénnyel történik.
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés
kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében foglalt Csatlakozási Okmány 6.
cikk (2) bekezdése, második albekezdése alapján az Európai Unió tagállamai nevében az
Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvet (1. Jegyzőkönyv) kötött az Üzbég Köztársasággal.
Ezen Jegyzőkönyv révén az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok, köztük a
Magyar Köztársaság, részes feleivé váltak Az Európai Közösségek és a tagállamok, valamint
az Üzbég Köztársaság közötti partnerségről szóló partnerségi és együttműködési
megállapodásnak.
Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv által a Magyar Köztársaság a Megállapodásban részes
féllé vált, szükséges mind a Megállapodás, mind a Jegyzőkönyv kihirdetése.
A Jegyzőkönyvet az Üzbég Köztársaság, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió
Tanácsának képviselői 2004. április 30-án írták alá és a jóváhagyó okiratok letétbe helyezése
után 2005. november 1-jén lépett hatályba. Továbbá, mivel Bulgária és Románia
csatlakozásával újabb módosításra került sor a megállapodásban, szükséges a két új tagállam
csatlakozása fényében létrehozott jegyzőkönyv (2. Jegyzőkönyv) kihirdetése is.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott
tagállamok a Megállapodás részes feleivé válnak
A Jegyzőkönyv 2. cikke arról rendelkezik, hogy tekintettel az Európai Unión belül lezajlott
intézményi változásokra, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát
követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az
Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek.
E Jegyzőkönyv, annak 3. cikke alapján a Megállapodás szerves részét képezi. A 4. cikk
tartalmazza a belső eljárásra vonatkozó szabályokat, míg az 5. cikk a hatályba lépés kérdését
rendezi. A 7. cikk a nyelvi változatokról szól.
A 2. Jegyzőkönyvet 2008. május 20-án írták alá. Ez a Jegyzőkönyv nagyban követi az 1.
Jegyzőkönyv felépítését.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy Románia és Bulgária az euro-mediterrán
megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 3. cikk
pedig a lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 4. cikk a hatályba lépést kérdését
rendezi, míg a 6. cikk a nyelvi változatokról szól.
A 7. §-hoz
Tekintve, hogy jelen esetben olyan megállapodásról, illetve jegyzőkönyvekről van szó,
melyek már hatályban vannak, így azoknak csak kihirdetése szükséges. Ennek megfelelően a
7.	§ alapján a törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba lép.
59