﻿iro.Tiányszárn: i
Érkezett: 2011	Q ?
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2011. évi.........törvény
a 2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról
Az Országgyűlés, a demokratikus jogállamot és a polgárok alkotmányos alapjogait a 2006.
év őszén ért sérelmek orvoslása érdekében a következő törvényt alkotja:
1.	§ A 2006. szeptember 18. és október 24. között, a Magyar Köztársaság területén, a
tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás,
illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás,
garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek
tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés,
illetőleg rendőri tanúvallomás képezte.
2.	§ Az első fokon eljárt bíróság - az ügyész indítványára, illetve a terhelt vagy a
szabálysértési eljárás alá vont személy, a védő, továbbá a terhelt vagy a szabálysértési eljárás
alá vont személy hozzátartozója kérelmére - semmisnek
a)	nyilváníthatja az 1. §-ban meghatározott területen és időhatáron belül, a tömegoszlatással
közvetlen összefüggésben, méltányolható körülmények között elkövetett más bűncselekmény,
továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó szabálysértés miatti elítélést vagy megállapítást,
b)	nyilvánítja az elítélést vagy a megállapítást, ha a 3. § (1) a) pontja szerinti eljárást
elmulasztotta.
3.	§ (1) Az első fokon eljárt bíróság
a)	hivatalból, legkésőbb 2011. október 23-áig, határozatban nyilvánítja semmisnek az 1. §
hatálya alá tartozó elítélést vagy megállapítást,
b)	az indítvány, illetve a kérelem beérkezésétől számított 60 napon belül hoz érdemi
határozatot a 2. § alapján indítványozott, illetve kérelmezett elítélés vagy megállapítás
semmissége tárgyában.
(2)	A határozatot az ügyésznek, a terheltnek vagy a szabálysértési eljárás alá vont
személynek, a védőnek és a kérelmezőnek - ha az nem a terhelt vagy a szabálysértési eljárás
alá vont személy - kell megküldeni.
4.	§ Az indítványt, illetve a kérelmet elutasító határozat ellen az ügyész, a terhelt vagy a
szabálysértési eljárás alá vont személy, a védő, vagy a kérelmező - ha az nem a terhelt vagy a
szabálysértési eljárás alá vont személy - élhet fellebbezéssel. A fellebbezésre, szabálysértés
esetében is, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvénynek az ügydöntő végzés elleni
fellebbezés elintézésére vonatkozó szabályait [346. § (1) második mondata] kell alkalmazni.
5.	§ Az elítélést, illetve a megállapítást semmisnek nyilvánító határozatot a bűnügyi, illetve
a szabálysértési nyilvántartó szervnek is meg kell küldeni. A nyilvántartó szerv a határozat
alapján gondoskodik a terhelt elítéléssel érintett adatainak a bűnügyi, illetve a szabálysértési
nyilvántartási rendszerből való törléséről.
6.	§ A semmisnek nyilvánított elítélésekhez vagy megállapításokhoz fűződő büntető vagy
szabálysértési büntetések, intézkedések, kényszerintézkedések és azok további
következményei államigazgatási jogkörben okozott károk (Ptk. 349. §).
7.	§ E törvény alkalmazásában elítélésnek tekintendő az is, amennyiben az ügyész a
terhelttel szemben a vádemelést elhalasztotta (Be. 222. §). Az ügyész e határozatát az e
törvény hatályba lépésétől számított 8 napon belül küldi meg az illetékes bíróságnak.
8.	§ Ez a törvény a kihirdetése napján lép hatályba.
Általános indokolás
2006 őszén a tömegmegmozdulások, illetőleg tüntetések felszámolására történő hivatkozással
kivezényelt rendőri egységek a főváros közterületein, nem egy esetben üzlethelyiségeiben
elfogott személyekkel szemben nagy számban foganatosítottak jogtalan intézkedéseket.
Ezek során a megmozdulások helyszínén vagy az azokhoz közeli helyeken jelen lévők egy
részét az elfogás vagy előállítás során - gyakran válogatás nélkül - indokolatlanul vagy
aránytalanul, brutálisan bántalmazták, őket emberségükben megalázták, majd 72 órás őrizet
után előzetes letartóztatásba helyzeték. Számos példa támasztja alá, hogy a gyakran csak
„rossz időben, rossz helyen” lévő áldozatok ellen, a rendőrhatósági eljárást utólag is
igazolandó, hamis, illetőleg valótlan tartalmú rendőrségi tanúvallomások alapján indult
szabálysértési- vagy büntetőeljárás.
A polgári és politikai jogok szabad gyakorolhatóságának absztrakt sérelme mellett
nagyszámú, köztük közvetlenül az életet, a testi épséget, az egészséget, a helyváltoztatás
szabadságát, illetve a tulajdonhoz való jogot törvényes felhatalmazottság nélkül sértő vagy
veszélyeztető egyedi, adott személlyel szembeni rendőrhatósági cselekmény elkövetésére
került sor.
Az ügyekben később eljáró bíróságok pedig sok esetben már önmagukban közhiteles
bizonyító erőt tulajdonítottak a rendőrhatóság eljárásában kiállított közokiratnak, különösen
akkor, ha egyéb bizonyíték nem állt rendelkezésre.
A Javaslat közvetlen, szűkebb értelmezésű célja, hogy erkölcsi és jogi elégtételt nyújtson
mindazoknak, akiknek a 2006 őszi tüntetésekhez kötődő eljárásokban csorbultak emberi,
polgári és politikai jogaik, illetve a tisztességes eljáráshoz való joguk.
Általános, tágabb értelemben azonban a Javaslat célja nyilvánvalóan az is, hogy visszaadja az
igazságszolgáltatás jogszerűségébe vetett társadalmi bizalmat, és helyreállítsa a 2006 őszi
utáni eljárások során súlyosan megbillent demokratikus és jogállami egyensúlyt az Európai
Unió soros elnöki tisztét is éppen betöltő Magyar Köztársaságban.
Részletes indokolás
-	az 1. §-hoz
A Javaslat meghatározza az elkövetés helyét, idejét és azokat a büntető- és szabálysértési
tényállásokat, amelyek tekintetében a bírósági döntések semmissé nyilvánítását célozza elérni.
Eszerint a 2006. szeptember 18. és október 24. közötti - a ténylegesen kizárólag a fővárosban
történt - tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak,
rongálás, illetve garázdaság miatti (büntetőeljárásban történt) elítélések, illetve a bíróság
hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése
elkövetésének megállapításai tekintendők semmisnek.
A Javaslat szerint azonban ez a pozitív szabályozás nem alkalmazható az olyan terheltek vagy
szabálysértési eljárás alá vont személyek javára, akik a más - így a többi között kép-
felvételek, civil tanúk vallomásai, továbbá saját ténybeli, a bűnösséget beismerő vallomásuk -
bizonyítékokra alapított tényállás szerint a gyülekezés, az emberi és politikai és alapvető
szabadságjogok alkotmányos kereteiből erőszakos cselekvésükkel kiléptek. Ők ezzel ugyanis
büntető anyagi jogilag büntetendő, a büntetőeljárás során történt bizonyítás szempontjából
pedig aggálytalanul megállapítható, erőszakos magatartást tanúsítottak.
a 2. §-hoz
A Javaslat e §-a arról a két további esetkörről rendelkezik, amely az 1. § hatálya alá nem
sorolható.
Egyrészt, amennyiben az 1. §-hoz kapcsolódó, de az annak hatálya alá nem, azonban bírósági
hatáskörbe alá tartozó más bűn- vagy szabálysértő cselekmény elkövetését illető
méltányolható körülmények merülnének fel, az arra jogosultak indítványára, illetve kérelmére
a bíróság korábbi döntését, az eset összes körülményének alapos mérlegelését követően,
semmisnek nyilváníthatja. Ilyenek lehetnek különösen a rágalmazó és becsületsértő jellegű
cselekmények.
Másrészt a Javaslat szabályozza azt a - nem várt - lehetőséget is, amikor is a bíróság,
törvényi kötelezettsége ellenére elmulasztaná a 3. § (1) bekezdésében meghatározottak
szerinti, az 1. §-t illető döntés hivatalból történő meghozatalát.
a 3. § (1) bekezdéséhez
Az első fokon eljárt bíróságnak a tényállás függvényében hivatalból, indítványra vagy
kérelemre kell határozatot hoznia arról, hogy az 1. §, valamint a 2. § b) pontja szerinti döntést
a törvény alapján semmisnek kell tekintem, illetve arról, hogy a 2. § aj pontja alapján,
mérlegelési jogkörével élve, miként döntött. Az 1. § hatálya alá tartozó egyedi bírósági
határozatok meghozatalának végső napját a Javaslat 2011. október hó 23. napjában határozza
meg.
Az egyéni jogvédelemhez fűződő mielőbbi és időben is számon tartható bírósági reparáció
igénye mellett szimbolikus jelentőségű a Javaslat e rendelkezése, amely az orvosló
véghatározatok meghozatalának utolsó napját a forradalom és szabadságharc kitörésének
ötvenötödik, és az azon sötét foltot ejtő 2006. évi események ötödik évfordulójában jelöli
meg.
Ez a határnap azonban nem lehet jogvesztő: nem akadályozhatja a később előteijesztett, a
mérlegelési jog alapján elbírálandó kérelmek érdemi vizsgálatát, továbbá a korábban netán
elmulasztott hivatalból történő eljárás utólagos lefolytatását. Minderre a javaslat 60 napos
terminust jelöl meg.
a 3. § (2) bekezdéséhez és a 4. §-hoz
E rendelkezések a tudomásszerzés és a jogorvoslat rendjét szabályozzák. A terhelt vagy a
szabálysértési eljárás alá vont személy számára kedvezőtlen döntés ellen ő maga és a
kérelmező - ha az nem a terhelt vagy a szabálysértési eljárás alá vont személy -
értelemszerűen fellebbezéssel élhetnek, de ez a jog megilleti azt az ügyészt, illetőleg védőt is,
aki esetleg nem vett részt az indítvány, illetőleg kérelem előtelj esztésében.
A jogorvoslat elbírálását illetően, az egyszerűsítés érdekében, a Javaslat nem tesz különbséget
a büntető- és a szabálysértési eljárások között.
A jogosultak a jogorvoslat lehetőségéről a semmisség megállapítása tárgyában hozott
határozat kézhezvételével értesülnek.
az 5-6. §-okhoz
A Javaslat további célja, hogy a terheltek, illetve a szabálysértési eljárás alá vont személyek
mentesüljenek a semmissé nyilvánított elítélések egyéb jog- és vagyoni hátrányai alól is; e
körben mindenekelőtt a büntető- és szabálysértési jog egészének rendszerében kerüljön sor a
reparációra, ideértve a két jogterület nyilvántartási rendszerét.
Az eljáró bíróság kötelezettsége tehát a nyilvántartó szerv részére megküldött határozattal
jeleznie a semmisség tényét, hogy az gondoskodjon az érintett adatainak a nyilvántartási
rendszerből való törléséről.
A 6. § pedig, a teljes orvosolás elve szerint, már a polgári jogi reparáció lehetőségét alapozza
meg, egyértelmű rendelkezéssel.
a 7. §-hoz
A Javaslat szerint az elítéléssel egyenértékű megítélés alá esik az ügyésznek a terhelttel
szembeni, a vádemelést elhalasztó határozata. A törvény eredményes végrehajtása érdekében
a bíróság e határozatokról a Javaslat szerint a törvény hatályba lépésétől számított 8 napon,
valamint a kézbesítési időn belül külön is tudomást szerez.
a 8. §-hoz
Mivel a törvény céljának a mielőbbi hatálybelépés felel meg, a Javaslat a hatályba lépés
napjaként a kihirdetés napját jelöli meg.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján „a
2006 őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról” a következő
törvényjavaslatot nyújtom be. A törvényjavaslat gazdasági és társadalmi hatásait tartalmazó
indokolását mellékelem.
Budapest, 2011. február 2.
Dr. Balsai István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség