﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2229. számú
TÖRVÉNYJAVASLAT
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi
fegyveres erők, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról,
valamint jogállásukhoz kapcsolódó egyes rendelkezésekről
Előadó: Dr. Hende Csaba
honvédelmi miniszter
Budapest, 2011. február
2
2011. évi 2 229. törvény
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó
egyes rendelkezésekről
Az Országgyűlés a Magyar Köztársaság NATO-tagságából eredő kötelezettségeinek
teljesítése, valamint a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi
fegyveres erők, és a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és állományuk jogállásának teljes körű biztosítása érdekében a következő
törvényt alkotja:
1.	Általános rendelkezések
1.	§
(1)	E törvényben foglaltakat kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tartózkodó külföldi fegyveres erőkre, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi
katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó
rendelkezések tekintetében - az állomány tagjainak a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó hozzátartozóira.
(2)	Nem alkalmazandó e törvény valamely állam Magyar Köztársaság területére akkreditált
diplomáciai képviseletéhez tartozó katonai állomány tagjára, ideértve a katonai
attaséhivatalok tagjait is.
(3)	E törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező
nemzetközi szervezetek személyzetéhez tartozó külföldi katonai állomány tagjaira akkor kell
alkalmazni, ha arról a szervezet magyarországi székhelyéről szóló vagy jogállását,
kiváltságait és mentességeit szabályozó nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
(4)	Az e törvényben foglaltak nem érintik a külföldi fegyveres erőkre és azok állományára
vonatkozó nemzetközi szerződéseket, illetve a külföldi fegyveres erőknek és azok
állományának a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogait és
kötelezettségeit, és nem jelentenek mentesítést a külföldi fegyveres erőkre vagy azok
állományára a jogállásukra vonatkozó nemzetközi szerződésekből háruló kötelezettségek
teljesítése alól.
2.	Értelmező rendelkezések
2. §
(1)	E törvény alkalmazásában
3
a)	külföldi fegyveres erő: valamely külföldi állam haderejét alkotó szárazföldi,
haditengerészeti és légierő, továbbá a haderő szervezetéhez kapcsolódó rendfenntartó erők
összessége;
b)	külföldi fegyveres erő állományának tagja: az a) pontban foglalt fegyveres erő katonai
személyi állományának és a fegyveres erő alkalmazásában álló polgári személyzet tagja;
c)	nemzetközi katonai parancsnokság: az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án
készült Jegyzőkönyv (a továbbiakban: Párizsi Jegyzőkönyv) I. cikk b), c) pontjának vagy
XIV. cikkének hatálya alá tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai
Unió döntése alapján, vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság
jogállással felállított nemzetközi katonai szervezet;
(2)	E törvény alkalmazásában hozzátartozónak minősül:
a)	az (1) bekezdés b) pontban foglalt személynek vagy az (1) bekezdés c) pontban foglalt
nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó állomány tagjának házastársa, valamint az
általa eltartott gyermeke, ideértve a vér szerinti, az örökbefogadott, a nevelt vagy
mostohagyermeket is, és
b)	a külföldi fegyveres erő állománya tagjának állampolgársága vagy állandó tartózkodási
helye szerinti állam jogszabályai szerint hozzátartozónak minősülő személy, amennyiben
a külföldi fegyveres erő állománya tagjával magyarországi közös háztartásban él.
(3)	A hozzátartozói minőséget az arra hivatkozó személynek vagy törvényes képviselőjének
kell igazolnia a külföldi fegyveres erő állománya tagjának állampolgársága vagy állandó
tartózkodási helye szerinti állam jogszabályainak megfelelő hivatalos okirattal.
3.	§
(1)	Külföldi fegyveres erőnek a Magyar Köztársaság területére történő belépését és
tartózkodását szolgálati célúnak kell tekinteni, ha az az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j)
pontja vagy 40/C. § (1) bekezdése alapján engedélyezett.
(2)	Szolgálati célúnak minősül a külföldi fegyveres erő állománya tagjának a Magyar
Köztársaság területére történő belépése,
a)	ha az az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pontja vagy 40/C. § (1) bekezdése alapján
engedélyezett, vagy
b)	- amennyiben az nem tartozik az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pont vagy 40/C. § (1)
bekezdés hatálya alá - ha az az állomány tagjának hivatalos vagy szolgálati feladatai
ellátása érdekében történik, és a belépésről, valamint a szolgálati célról az állományt
küldő állam illetékes hatósága a honvédelemért felelős miniszter által vezetett
minisztériumot katonadiplomáciai úton, a belépés tervezett idejét legalább 3 nappal
megelőzően értesíti.
(3)	Nemzetközi katonai parancsnokság a Magyar Köztársaság területén az Egyesült Nemzetek
Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Európai Unió döntése vagy kifejezetten
erre irányuló nemzetközi szerződés alapján állítható fel.
4
3.	A külföldi fegyveres erő, a nemzetközi katonai parancsnokság és állományának
nyilvántartása
4.	§
(1)	A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást vezet
a)	az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és a Békepartnerségben résztvevő államok
fegyveres erői Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig
szolgálati céllal tartózkodó állományának tagjairól (a továbbiakban: NATO- és PfP-
állomány),
b)	az a) pontban foglalt államoktól eltérő állam fegyveres erejének a Magyar Köztársaság
területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó katonai és
polgári állománya tagjáról (a továbbiakban: külföldi állomány),
c)	a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal
tartózkodó külföldi fegyveres erőkről, ideértve azok egyes alakulatait vagy kontingenseit
is, mint szervezetekről,
d)	a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságokról és az
azokhoz tartozó, és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány
tagjairól a nemzetközi katonai parancsnokságnak a Magyar Köztársaság által nemzetközi
szervezetként történő elismeréséig.
(2)	Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott nyilvántartás a NATO- és PfP-
állomány, valamint a külföldi állomány alábbi adatait tartalmazza:
a)	a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát
és arcképmását,
b)	szolgálati igazolványa vagy útlevele és - amennyiben rendelkezésre áll - az Észak-atlanti
Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (a
továbbiakban: NATO SOFA) III. cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy
csoportos menetparancs sorszámát,
c)	küldő államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári
állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését,
d)	a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését,
e)	a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f)	a szolgálati célú tartózkodás helyét,
g)	a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
(3)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén
tartózkodó külföldi fegyveres erő alábbi adatait tartalmazza:
a)	teljes megnevezését,
b)	vezetőjének családi és utónevét, rendfokozatát,
c)	teljes, a Magyar Köztársaság területén tartózkodó létszámát,
d)	a tartózkodás szolgálati céljának megnevezését,
e)	a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f)	a szolgálati célú tartózkodás helyét,
g)	a külföldi fegyveres erőt a Magyar Köztársaság területén történő termék beszerzés vagy
szolgáltatás igénybevétel tekintetében képviselő személy családi és utónevét,
rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját,
h)	az általa termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos
pecsétjének mintáját,
5
i) amennyiben nemzetközi szerződés vagy törvény a külföldi fegyveres erő állományába
tartozó személyekre vonatkozó adómentességet ír elő, a külföldi fegyveres erő
állományába tartozás tényét igazoló személy családi és utónevét, rendfokozatát,
beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját.
(4)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén
felállított nemzetközi katonai parancsnokságok alábbi adatait tartalmazza:
a)	teljes megnevezését,
b)	vezetőjének családi és utónevét, rendfokozatát,
c)	a Magyar Köztársaság területén lévő szervezetének teljes létszámát,
d)	magyarországi székhelyének vagy más képviseletének teljes címét,
e)	a nemzetközi katonai parancsnokságot a Magyar Köztársaság területén történő
termékbeszerzés vagy szolgáltatás-igénybevétel tekintetében képviselő személy családi és
utónevét, rendfokozatát, beosztását, állampolgárságát, valamint aláírásának mintáját,
f)	az általa termék beszerzéséhez vagy szolgáltatás igénybevételéhez használandó hivatalos
pecsétjének mintáját.
(5)	Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartás a Magyar Köztársaság területén
felállított nemzetközi katonai parancsnokságokhoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén
szolgálatot teljesítő állomány tagja alábbi adatait tartalmazza:
a)	a családi és utónevét, születési helyét és idejét, nemét és állampolgárságát, rendfokozatát
és arcképmását,
b)	szolgálati igazolványa vagy útlevele és - amennyiben rendelkezésre áll - a NATO SOFA
III.	cikke 2. bekezdésének b) pontja szerinti egyéni vagy csoportos menetparancs
sorszámát,
c)	küldő államának, és katonai állomány tekintetében a fegyveres erejének, a polgári
állomány tekintetében az alkalmazó megnevezését,
d)	a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését,
e)	a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
f)	a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
(6)	Amennyiben külföldi fegyveres erő a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tervezetten három hónapnál rövidebb ideig tartózkodik, a Magyar Honvédség központi
adatfeldolgozó szerve a külföldi fegyveres erő kérelmére nyilvántartást vezethet a külföldi
fegyveres erő (3) bekezdésben foglalt adatairól, és azokról igazolást állíthat ki.
(7)	Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás vezetésének célja:
a)	az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erőkre, nemzetközi katonai
parancsnokságokra és azok állományára vonatkozó nemzetközi szerződésekben foglalt,
illetve a nemzetközi jog általánosan elismert szabályaiból eredő jogállásának biztosítása,
b)	az (1) bekezdésben meghatározott külföldi fegyveres erők, nemzetközi katonai
parancsnokságok és azok állománya nemzetközi jogi normákban és a magyar
jogszabályokban biztosított kiváltságai és mentességei fennálltának igazolása, valamint
azok érvényesítésének és végrehajtásának biztosítása,
c)	a Magyar Köztársaságnak a külföldi fegyveres erők Magyar Köztársaság területén történő
tartózkodásából eredő honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmének elősegítése.
5. §
6
(1)	A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a NATO- és PfP-állomány, a
Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó és a
Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő állomány tagja részére e jogállásának
igazolására, valamint egyes, a nemzetközi jog és a magyar jogszabályok által biztosított
jogosultságainak és mentességeinek érvényesítéséhez az állomány tagjának erre vonatkozó
írásbeli kérelmére, a 4. §-ban foglalt nyilvántartás adatai alapján igazolványt állít ki. Az
igazolvány az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti igazolvány tartalmazza az igazolvány jogosultjának:
a)	arcképmását,
b)	családi és utónevét,
c)	rendfokozatát,
d)	állampolgárságát,
e)	a NATO- és PfP-állomány tekintetében küldő államának és, katonai állomány
tekintetében a fegyveres erejének, a polgári állomány tekintetében az alkalmazó teljes
megnevezését, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságokhoz tartozó és a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő
állomány tagja tekintetében a nemzetközi katonai parancsnokság megnevezését,
f)	a szolgálati célú tartózkodás kezdetének és tervezett befejezésének időpontját,
g)	a szolgálati célú tartózkodás ideje alatti magyarországi elhelyezési helyének címét.
(3)	A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti
nyilvántartás alapján - a külföldi fegyveres erő vezetőjének kérelmére - a 4. § (3) bekezdés
a), b), f), g), h) és i) pontjában foglalt adatokról igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt
adatokat közhitelűen igazolja.
(4)	A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában
meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságokra vonatkozó nyilvántartás alapján - a nemzetközi katonai parancsnokság
vezetőjének kérelmére - a 4. § (4) bekezdés a), d), e), és f) pontjában foglalt adatokról
igazolást állít ki. Az igazolás az abban foglalt adatokat közhitelűen igazolja.
(5)	Az (1) bekezdés szerinti igazolvány hatályossági ideje azonos a (2) bekezdés f) pontjában
foglalt, a szolgálati célú tartózkodás tervezett befejezésének időpontjával.
6.	§
(1)	A 4. § (1) bekezdés a) - c) pontjaiban meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatokat
a NATO- és PfP-állomány tagja, a külföldi állomány tagja, valamint a külföldi fegyveres erő
Magyar Köztársaság területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától számított öt
évig kell megőrizni.
(2)	A 3. § (2) bekezdése alapján fogadott értesítéseket a külföldi fegyveres erő állománya
tagjának a Magyar Köztársaság területén szolgálati célú tartózkodása befejezésének napjától
számított egy évig kell megőrizni.
(3)	A 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, a Magyar Köztársaság területén felállított
nemzetközi katonai parancsnokságokra és azok állományának tagjaira vonatkozó
nyilvántartásokban foglalt adatokat, amennyiben a nemzetközi katonai parancsnokságot a
Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként nem ismerte el,
7
a)	a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium által a Magyar Honvédség
központi adatfeldolgozó szerve részére a nemzetközi katonai parancsnokságnak
nemzetközi szervezetként történő elismeréséről szóló tájékoztatás kézhezvételéig, vagy
b)	a Magyar Köztársaság területén felállított, azonban a Magyar Köztársaság által
nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi katonai parancsnokság vagy annak
magyarországi székhelyének, illetve képviseletének megszűnéséről szóló, a
honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium által kiállított nyilatkozat
kézhezvételéig
kell megőrizni.
(4)	Amennyiben a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságot a Magyar Köztársaság nemzetközi szervezetként ismeri el, a Magyar
Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a 4. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott
nyilvántartásokban foglalt adatokat - a (3) bekezdés a) pontjában hivatkozott értesítés
kézhezvételét követően, az adatok megsemmisítését megelőzően - átadja a külpolitikáért
felelős miniszter által vezetett minisztérium részére.
(5)	A Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi
szervezetként elismert nemzetközi katonai parancsnokságokat a külpolitikáért felelős
miniszter által vezetett minisztérium a Magyar Köztársaságban képviselettel rendelkező
nemzetközi szervezetek jegyzékében, azok állományának tagjait pedig a Magyar
Köztársaságban képviselettel rendelkező nemzetközi szervezetek tisztviselőinek jegyzékében
tartja nyilván.
7.	§
(1)	A 4. § (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásokban foglalt adatok - a (2)
bekezdésben foglaltak kivételével - a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tartózkodó külföldi fegyveres erők és azok állománya, valamint a Magyar Köztársaság
területén felállított nemzetközi katonai parancsnokságok nemzetbiztonsági védelmének,
valamint a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeinek biztosítása, továbbá a nemzetközi
katonai parancsnokságok felállításában érintett nemzetközi szervezetekkel történő
kapcsolattartásra tekintettel nem hozhatók nyilvánosságra.
(2)	Nyilvánosságra hozható adatnak minősül, amennyiben az nem képez minősített adatot:
a)	a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal
tartózkodó külföldi fegyveres erők összesített létszáma a küldő államok szerinti
bontásban;
b)	a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal
tartózkodó egyes külföldi fegyveres erők tartózkodásának szolgálati célja;
c)	a Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi
szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok megnevezése;
d)	a Magyar Köztársaság területén felállított, és a Magyar Köztársaság által nemzetközi
szervezetként el nem ismert egyes nemzetközi katonai parancsnokságok Magyar
Köztársaság területén lévő szervezetének teljes létszáma.
(3)	A Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve - erre vonatkozó írásbeli
kérelmére - adatot szolgáltat
a)	a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d)
pontjában foglalt adatokról a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági
8
politikájára vonatkozó, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó döntések előkészítése
érdekében az Országgyűlés nemzetbiztonsági és honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága,
b)	a 4. § (3) bekezdés a), c), d), e) és f) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a), c) és d)
pontjaiban foglalt adatokról a Magyar Köztársaság honvédelmi politikájára és az
országvédelemre, valamint a Magyar Köztársaság nemzetközi kötelezettségvállalásaira
vonatkozó, a honvédelemért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó döntések
meghozatalának elősegítése érdekében a honvédelemért felelős miniszter,
c)	a 4. § (3) bekezdés a)-f) pontjaiban és a 4. § (4) bekezdés a)-d) pontjaiban foglalt
adatokról a Magyar Köztársaság országvédelmi tervének elkészítéséhez és a befogadó
nemzeti támogatás katonai feladatainak tervezéséhez a honvédelemért felelős miniszter
által vezetett minisztérium hadműveleti és országvédelmi tervezésért és a befogadó
nemzeti támogatás katonai tervezőrendszerének működtetéséért felelős szerve,
d)	a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésben foglalt
adatokról az érintett személyt vagy annak jogos érdekét érintő eljárás lefolytatása
érdekében
da)	az illetékes bíróság,
db)	az elj áró ügyészség,
dc)	az eljáró nyomozó hatóság,
dd)	az eljáró szabálysértési hatóság,
de)	a nemperes eljárást lefolytató közjegyző,
e)	a 4. § (2)-(5) bekezdésben foglalt adatokról az érintett külföldi fegyveres erő,
nemzetközi katonai parancsnokság vagy azok állománya tagjának nemzetbiztonsági
ellenőrzése vagy védelme biztosítása céljából az eljáró nemzetbiztonsági szolgálat,
f)	a 4. § (3) bekezdés a), b), c) ésf) pontjában és a 4. § (4) bekezdés a)-d) pontjában foglalt
adatokról a katasztrófák elleni védekezés tervezésének és végrehajtásának elősegítése
érdekében a katasztrófavédelemmel kapcsolatos ügyekben eljáró központi hatóság,
g)	a 4. § (2) bekezdés a), c), e), f) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), c), d), e) és f)
pontjában foglalt adatokról az érintett állomány és hozzátartozóik idegenrendészeti
jogállásának igazolása és ellenőrzése céljából az illetékes idegenrendészeti hatóság,
h)	a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e) és g) pontjában, a 4. § (3) bekezdés a), e), g), h) és i)
pontjában, a 4. § (4) bekezdés a), d), e), ésf) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt
adatokról az adó- és vámmentesség fennálltának igazolása és ellenőrzése, valamint a
vám- vagy adójogszabályok megsértése gyanújának felmerülése esetén az eljárás
lefolytatása céljából
ha)	az adóhatóság,
hb)	a vámhatóság,
i)	a 4. § (2) bekezdés a), c) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d) és f) pontjában
foglalt adatokról az érintett állomány családjogi helyzetének a Magyar Köztársaság
területén történő olyan megváltozása esetén, amely az érintett személy vagy
hozzátartozója nemzetközi szerződésben vagy e törvényben foglalt jogállását, illetve
egyes jogait érinti, az anyakönyvezést végző hatóság,
j) a 4. § (2) bekezdés a), b), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdésében foglalt
adatokról a közlekedési igazgatási eljárás lefolytatása érdekében a közlekedési igazgatási
hatóság,
k) a 4. § (2) bekezdés a), c), e) és g) pontjában és a 4. § (5) bekezdés a), d), e) és f)
pontjában foglalt adatokról az érintett személy jogait vagy jogos érdekét érintő hatósági
eljárások lefolytatása céljából az érintett személy elhelyezési helye szerinti helyi
önkormányzat j egyzője
részére.
9
(4)	A (3) bekezdésben foglalt adatszolgáltatás további feltétele, hogy az adatszolgáltatást kérő
szerv igazolja az általa kért adatok tekintetében az adatkezelés célját és adatkezelési
jogosultságát.
(5)	A (3) bekezdés szerinti valamennyi adatszolgáltatásról - az e törvény hatálya alá tartozó
nyilvántartásokból teljesített adattovábbítások jogszerűségének ellenőrzése, valamint az
érintett tájékoztatása céljából - a Honvédség központi adatfeldolgozó szerve nyilvántartást
vezet:
a)	a szolgáltatott adatok körének,
b)	az adatigénylő nevének és címének,
c)	az adatigénylésben feltüntetett adatigénylési jogalapnak és adatkezelési célnak, valamint
az adatszolgáltatás időpontjának, továbbá
d)	az adatszolgáltatást végző azonosító adatainak feltüntetésével.
(6)	Az (5) bekezdésben foglalt adattovábbítási nyilvántartásból adatokat igényelhet:
a)	az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából a Magyar Honvédség központi
adatfeldolgozó szerve irányításáért felelős szerv,
b)	a törvényességi felügyelet gyakorlása során az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése
céljából a legfőbb ügyész,
c)	az adatvédelmi biztos,
d)	az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint
büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság, továbbá
e)	külön törvény szerinti felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási,
információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és
bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.
(7)	A (3) és (5) bekezdésben foglaltak szerinti adatszolgáltatás térítésmentes.
4.	A külföldi fegyveres erők és állományuk jogállásához kapcsolódó egyes rendelkezések
8.	§
Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, valamely államnak a Magyar
Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó fegyveres erejét és annak katonai és polgári
állománya tagjait megillető egyes jogosultságok és őket terhelő egyes kötelezettségek
tekintetében a jelen alcímben foglaltakat kell alkalmazni.
9. §
(1)	A külföldi fegyveres erő Magyar Köztársaság területén, valamint a magyar hajón vagy
magyar légi járművön szolgálati céllal tartózkodó, valamint a Magyar Köztársaság területén
felállított, azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert
nemzetközi katonai parancsnokság állományának tagjai és azoknak a Magyar Köztársaság
területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön tartózkodó hozzátartozói a
Magyar Köztársaság joghatósága alá tartoznak.
(2)	A Magyar Köztársaság területén szolgálati célból tartózkodó külföldi fegyveres erő
állományának tagja büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségre vonása érdekében más állam
katonai vagy egyéb bírósága nem hozható létre.
10
10. §
(1)	A külföldi fegyveres erő, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi
katonai parancsnokság állományának tagjai szolgálati fegyvereiket a Magyar Köztársaság
területén, valamint a magyar hajón vagy magyar légi járművön a jogos védelemre és a
végszükségre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően használhatják.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a
Békepartnerségben résztvevő államok Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal
tartózkodó fegyveres erőinek az általuk kizárólagosan használt ingatlanok vagy más
létesítmények, javak őrzését végző, valamint e létesítmények katonai rendész feladatokat
ellátó külföldi állományának tagjai a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélyével a
Magyar Honvédség fegyveres szolgálatot teljesítő állományára vonatkozó
fegyverhasználati szabályok szerint használhatják szolgálati fegyvereiket az általuk
kizárólagosan használt ingatlanok vagy más létesítmények területén belül.
11.	§
(1)	A Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság
állománya tagjának a szolgálati célú tartózkodásából eredően a küldő állama fegyveres
erejénél, a Magyar Honvédségnél vagy a nemzetközi katonai parancsnokságnál történő
munkavégzéséhez nincs szükség munkavállalási engedélyre.
(2)	A kizárólag a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres
erő, valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai parancsnokság
külföldi állománya tagjának egészségügyi ellátását végző, a külföldi fegyveres erő vagy a
nemzetközi katonai parancsnokság állományába tartozó személy e tevékenységének végzése
erejéig mentesül az egészségügyi tevékenység végzéséhez jogszabályban előírt engedélyezési
feltételek teljesítése alól.
12.	§
A Magyar Honvédséget valamely állam fegyveres erejével szemben megillető kártérítési
igényekről a honvédelemért felelős miniszter erre vonatkozó viszonosság fennállta esetén, a
viszonosság mértékéig lemondhat. A kárigényekről való lemondásra vonatkozó viszonosságot
a Magyar Honvédség és az érintett állam fegyveres ereje közötti megállapodás, viszonossági
nyilatkozat vagy nemzetközi szerződés rögzítheti.
5.	A külföldi fegyveres erők, a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és azok állományának egyes mentességeihez kapcsolódó rendelkezések
13.	§
(1)	Az e §-ban foglaltak alapján mentesül a regisztrációs adó megfizetése alól
a)	a Magyar Honvédség kivételével az Észak-atlanti Szerződés tagállamai és a
Békepartnerségben résztvevő államok fegyveres erőinek a Magyar Köztársaság területén
tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó katonai és polgári
állománya a NATO SOFA XI. cikk 6. bekezdése vagy az Észak-atlanti Szerződés részes
11
államai és a Békepartnerség más résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról
szóló Megállapodás alapján saját, illetve hozzátartozóik használatára ideiglenesen
behozott gépjárműve forgalomba helyezése tekintetében, figyelemmel a NATO SOFA X.
cikk 1. bekezdésére,
b)	a Magyar Köztársaság Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti, az Egyesült
Államok Fegyveres Erőinek a Magyar Köztársaság területén történő tevékenységéről
szóló Megállapodás 3. cikk 2. bekezdésében meghatározott személyi állomány
tulajdonában álló gépjármű forgalomba helyezése esetén,
c)	a Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b) vagy c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá
tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján vagy
nemzetközi szerződésben felállított nemzetközi katonai parancsnoksághoz tartozó, nem
magyar állampolgárságú katonai és polgári állomány tagja által saját vagy hozzátartozói
használata céljából ideiglenesen behozott gépjárművek forgalomba helyezése esetén,
d)	a Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b) vagy c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá
tartozó, vagy az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió döntése alapján vagy
nemzetközi szerződésben felállított nemzetközi katonai parancsnokság a saját
tulajdonában álló gépjármű forgalomba helyezése esetén.
(2)	Az (1) bekezdés a)-c) pontja alkalmazása tekintetében az üzemben tartó a közúti
közlekedési nyilvántartást vezető szerv részére a gépjármű (1) bekezdésben foglalt esetekben
történő forgalomba helyezésére irányuló eljárás során nyilatkozik a behozatal
ideiglenességéről, a használat céljáról, és a gépjárművet használó személy nevéről és
rokonsági fokáról. A közúti közlekedési nyilvántartást vezető szerv a nyilatkozatot a
regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény 9. § (6) bekezdése alapján továbbítja a
vámhatóság részére.
(3)	Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltak alapján forgalomba helyezett
gépjárművet a forgalmi engedély jogosultja a magyar gépjármű forgalomban tartva
elidegeníti, köteles a regisztrációs adót a gépjármű elidegenítését megelőzően megfizetni.
(4)	Az (1) bekezdés a)-c) pontja alkalmazásában az ott meghatározott állomány tagja
folyamatos szolgálati célú tartózkodásának ideje alatt saját vagy hozzátartozói használata
céljából személyenként egy személygépkocsit és egy motorkerékpárt helyezhet regisztrációs
adómentesen forgalomba.
(5)	Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állomány ismételten, a
korábbi szolgálati célú tartózkodásának idejével nem folytatólagosan, az (1) bekezdés a)-c)
pontjának megfelelően szolgálati céllal tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, a
regisztrációs adómentességre jogosító időtartam újrakezdődik.
(6)	Amennyiben az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott állomány tagja szolgálati célú
tartózkodásának ideje alatt regisztrációs adómentesen forgalomba helyezett gépjárművét a
forgalomból véglegesen kivonja, a forgalomból kivont gépjármű pótlására az Észak-atlanti
Szerződés tagállamai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás XI. cikk 6.
bekezdése alapján ideiglenesen behozott gépjárművet is regisztrációs adómentesen helyezheti
forgalomba.
(7)	Az (1)-(6) bekezdésben nem szabályozott kérdésekben a regisztrációs adóról szóló 2003.
évi CX. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
12
14.	§
(1)	A Párizsi Jegyzőkönyv I. cikk b), c) pontjának vagy XIV. cikkének hatálya alá tartozó,
vagy nemzetközi szerződésben nemzetközi katonai parancsnokság jogállással felállított
nemzetközi katonai szervezet hivatalos céljára történő termékbeszerzés vagy szolgáltatások
igénybevétele tekintetében a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert
szervezeteket az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény 107. § (1)
bekezdés b) pontja alapján megillető általános forgalmi adó, és a jövedéki adóról és a
jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény
47/A. § alapján megillető jövedéki adó alóli mentességeket kell alkalmazni.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott mentességek adó visszatérítés formájában illetik meg a
feljogosított szervezeteket, amennyiben az azok létrehozásáról vagy székhelyegyezményéről
szóló - jogszabályban kihirdetett - nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
6.	Módosuló rendelkezések
15.	§
(1)	A regisztrációs adóról szóló 2003. évi CX. törvény (a továbbiakban: Tv.) 2. § 1. pontja a
következő d) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában
1. forgalomba helyezés: a gépjármű]
„d) törvényben kihirdetett nemzetközi szerződésben vagy törvényben meghatározott
adómentesség megszűnése;”
(2)	A gépjárműadóról szóló 1991. évi LXXXII. törvény 5. § k) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[Mentes az adó alól]
„k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés alapján
felállított nemzetközi katonai parancsnokságok, továbbá az Észak-atlanti Szerződés
tagállamainak és a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon
tartózkodó fegyveres erői, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi
állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai
szolgálatban lévő és polgári állományú személyek tulajdonában lévő gépjármű.”
(3)	A helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény 3/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„3/A. § (1) Valamennyi helyi adó alól mentes az Észak-atlanti Szerződés Szervezete
és az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok.
(2)	Mentesek a lakásbérleti jog után megállapítható magánszemélyek kommunális
adója és a tartózkodás alapján megállapítható idegenforgalmi adó alól
13
a)	az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak a Békepartnerség más részt vevő
államainak, Magyarországon kizárólag szolgálati kötelezettség céljából
tartózkodó fegyveres erői,
b)	az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok
személyi állományába tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú,
katonai szolgálatban lévő és polgári állományú személyek.”
(4)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § (1) bekezdés k) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
[Teljes személyes illetékmentességben részesül:]
„k) az Észak-atlanti Szerződés Szervezete, az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és
a Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres
erői, valamint az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok, és e fegyveres erők és parancsnokságok személyi állományába
tartozó vagy alkalmazásában álló nem magyar állampolgárságú, katonai szolgálatban
lévő és polgári állományú személyek, kizárólag a szolgálati kötelezettségükkel
összefüggő illetékügyek tekintetében,”
16. §
A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 47. §-ának t) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
[A törvény alkalmazásában:]
„t) Belföldi üzemben tartó: az az üzemben tartó akinek (amelynek) lakó-, szokásos
tartózkodási, illetve székhelye a Magyar Köztársaság területén van. Belföldi üzemben
tartónak minősül továbbá az az üzemben tartó is, aki az Észak-atlanti Szerződés
tagállamai és a Békepartnerségben résztvevő államok fegyveres erőinek a Magyar
Köztársaság területén tervezetten legalább három hónapig szolgálati céllal tartózkodó
állományának tagja vagy a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi
katonai parancsnoksághoz tartozó, a Magyar Köztársaság területén szolgálatot teljesítő
állomány tagja, amennyiben a Magyar Köztársaság területén igazolt elhelyezési
hellyel rendelkezik.”
7.	Felhatalmazó rendelkezések
17. §
Felhatalmazást kap
a)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartásért felelős
miniszterrel egyetértésben, rendeletben szabályozza a 4. §-ban foglalt nyilvántartás
vezetésével, a nyilvántartásba vétellel, továbbá az 5. §-ban foglalt igazolvány és igazolás
kiadásával és visszavonásával, valamint a nyilvántartásból történő adatszolgáltatással
kapcsolatos eljárási szabályokat és a nyilvántartási eljárás során használandó iratmintákat,
valamint az alkalmazandó díjtételeket,
14
b)	a honvédelemért felelős miniszter, hogy az Alkotmány 19. § (3) bekezdés j) pont vagy
40/C. § (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó, szolgálati célú belépéséről és
tartózkodásáról szóló értesítés eljárási szabályait, valamint az eljárás során használandó
iratmintákat rendeletben szabályozza.
8.	Záró rendelkezések
18. §
(1)	Ez a törvény a kihirdetését követő második hónap első napján lép hatályba.
(2)	E törvény 6. alcíme a törvény hatályba lépését követő napon hatályát veszti. E törvény 14.
§-a 2012. december 31-én hatályát veszti.
(3)	A Magyar Köztársaság területén a jelen törvény hatályba lépésének napján szolgálati
célból tartózkodó azon külföldi fegyveres erőket, a Magyar Köztársaság területén felállított,
azonban a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként el nem ismert nemzetközi
katonai parancsnokságokat és ezek állományát, akik szolgálati célú tartózkodásának idejéből
még legalább három hónap van hátra, a Magyar Honvédség központi adatfeldolgozó szerve a
4.	§ (1) bekezdésében foglalt nyilvántartásokba veszi.
15
Indokolás
a Magyar Köztársaság területén szolgálati céllal tartózkodó külföldi fegyveres erők,
valamint a Magyar Köztársaság területén felállított nemzetközi katonai
parancsnokságok és állományuk nyilvántartásáról, valamint jogállásukhoz kapcsolódó
egyes rendelkezésekről szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A Magyar Köztársaság immár több mint tízéves NATO-tagságának eredményeképpen
számos olyan szövetségesi programban vesz részt, amely révén hosszabb időszakra, nagyobb
létszámú külföldi katonai állomány teljesít szolgálatot (állomásozik) hazánk területén.
Mindemellett, magyar kezdeményezésre felállításra került a Magyar Köztársaság területén
egy NATO kiválósági központ, amely mint nemzetközi katonai parancsnokság, sajátos
jogállást élvez hazánk területén.
E Javaslat egyrészről arra irányul, hogy a Magyar Köztársaság tekintetében pótolja az
1999. évi CXVII. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés tagállamai közötti,
fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (NATO SOFA) és az 1995. évi CII.
törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés részes államai és a Békepartnerség más
résztvevő államai közötti, fegyveres erőik jogállásáról szóló Megállapodás (PfP SOFA),
illetve az 1999. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett, az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült
Jegyzőkönyv (Párizsi Jegyzőkönyv) végrehajtásához kapcsolódó magyar szabályozás
hiányosságait, illetve az elmúlt időszakban bekövetkezett változások révén felújítsa azokat, és
olyan átfogó szabályozást alakítson ki, amely a Magyar Köztársaság területén tartózkodó
külföldi katonai állomány jogállásának valamennyi fontos kérdését átfogja. Egyidejűleg, e
Javaslat fontos honvédelmi és nemzetbiztonsági érdeket is szolgál: abból eredően, hogy a
jövőben várhatóan megnő a Magyar Köztársaság területén hosszabb ideig állomásozó külföldi
haderők létszáma, a Magyar Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági érdeke is az, hogy
e haderők mindenkori létszámáról és jelenlétének céljáról pontos nyilvántartást vezessen.
A Javaslat által előirányzott nyilvántartás célja a jogállás igazolásának megkönnyítése,
továbbá olyan, a NATO / PfP SOFA-hoz kapcsolódó, de azokban kifejezetten nem nevesített
kiváltságok és mentességek biztosításának megalapozása, amelyek elengedhetetlenek a
tartósan a Magyar Köztársaság területén állomásozó külföldi haderők állományának és
hozzátartozóik megfelelő életkörülményének biztosításához. Emellett, a nyilvántartás
kiemelten fontos a Magyar Köztársaság nemzetbiztonsági és honvédelmi érdekeinek
biztosításához is.
A külföldi fegyveres erők és állományuk nyilvántartása mellett a Javaslat számos
olyan, a jelenleg hatályos nemzetközi szerződésekben nem szabályozott jogállási kérdést
rendez, amely mindenekelőtt a nyugat-európai szövetséges államok gyakorlatában felmerült,
és várhatóan a Magyar Köztársaság tekintetében is felmerülhet.
A NATO SOFA, a PfP SOFA és a Párizsi Jegyzőkönyv mint nemzetközi szerződések
általános természetét tekintve megállapítható, hogy csupán egyes rendelkezéseik tekinthetők
önmagukat végrehajtónak, míg más rendelkezéseik további belső jogi jogalkotást igényelnek
annak érdekében, hogy a bennük foglalt jogok (jogállás, kiváltságok és mentességek) valóban
érvényesüljenek. A jelen Javaslat célja a NATO SOFA, a PfP SOFA és a Párizsi Jegyzőkönyv
megállapodások teljes körű végrehajtásának elősegítése, valamint a tartósan a Magyar
Köztársaság területén tartózkodó külföldi haderők állományának részére megfelelő
életkörülmények biztosítása.
16
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat 1. §-ának (1) bekezdése meghatározza személyi hatályát: a törvény hatálya
alá a Magyar Köztársaság területén hivatalos, szolgálati céllal tartózkodó haderők tartoznak,
azonban nem értendő ide egy esetleges fegyveres konfliktus során megszálló hatalomként
jelenlévő külföldi haderő. Továbbá, e haderők és a Magyar Köztársaság területén létrehozott
nemzetközi katonai parancsnokságok és azok katonai és polgári állományának tagja tartozik a
törvény hatálya alá. Katonai és polgári állomány alatt a külföldi haderőknél katonai szolgálati
viszonyban álló személyeket, valamint a haderők (ideértve a védelmi minisztériumokat és a
haderők kapcsolódó katonai szervezeteit is) által alkalmazott polgári személyeket kell érteni.
Ugyanakkor, a (2) bekezdés szerint a katonadiplomáciai személyekre nem vonatkozik e
törvény, rájuk a diplomáciai személyzetre vonatkozó nemzetközi szerződéseket és az azok
végrehajtását szolgáló magyar jogszabályokat kell alkalmazni. Figyelemmel a Magyar
Köztársaság NATO- és EU-tagságára, olyan nemzetközi (katonai) szervezetek is helyezhetik
székhelyüket a Magyar Köztársaság területére, amelyek személyzetében katonai állomány is
van. E személyek tekintetében a Javaslat megengedő: amennyiben a szervezet székhely-
megállapodása azt lehetővé teszi, a Javaslat egyes rendelkezései kiterjedhetnek a nemzetközi
szervezet katonai személyzetére is. E rendelkezés célja a megfelelő rugalmasság biztosítása e
nemzetközi szervezeteknek, illetve a NATO-ban elfogadott, a különböző katonai állományok
lehetőség szerint azonos elvek alapján történő kezelésének lehetővé tétele. Tekintettel arra,
hogy a Javaslat egyes rendelkezései a fenti állomány hozzátartozóit is érintik, így a Javaslat
hatálya - csak a rájuk vonatkozó rendelkezések erejéig - a hozzátartozókra is kiterjed.
A Javaslat 1. §-ának (4) bekezdése fontos korlátozást is tartalmaz ugyanakkor: e
törvény semmiben sem rontja le a vonatkozó nemzetközi szerződések (NATO SOFA és PfP
SOFA, OMNIBUS Megállapodás, Párizsi Jegyzőkönyv) alkalmazhatóságát, azaz az azokban
foglaltakat csupán kiegészíti, megkönnyítendő azok hazai alkalmazását. Ugyanakkor,
korlátozást tartalmaz a külföldi haderők tekintetében is: a jelen törvényre való hivatkozás nem
mentesíti őket a vonatkozó nemzetközi szerződésekből rájuk háruló kötelezettségek alól.
A 2. §-hoz
A 2. § a Javaslat által alkalmazott legfontosabb, és nemzetközi szerződésekben nem
teljes mértékben meghatározott fogalmak magyarázatát tartalmazza. Az a) pontban foglaltak
alapvetően a NATO és PfP SOFA megállapodások szövegét veszik át, ugyanakkor kiegészítik
is azt, a gyakorlati tapasztalatok felhasználásával. A fegyveres erőkhöz kapcsolódó, azoknak
szervezetileg alárendelt rendfenntartó erők (pl. az olasz, francia vagy török „csendőrség”) a
fegyveres erőkkel azonos jogokkal rendelkezik a jogállási megállapodásokban, illetve a
nemzetközi szokásjogban, így ennek pontos értelmezéséhez szükséges külön kiemelésük.
A nemzetközi katonai parancsnokság új fogalomként kerül bevezetésre. A jogalkotói
szándék szerint mindenekelőtt a nemzetközi béke és biztonság fenntartásában és a közös
védelemben érintett nemzetközi szervezetek által vagy többnemzeti együttműködésben,
nemzetközi szerződéssel felállított, kifejezetten nemzetközi katonai parancsnokságként
létrehozott szervezetek értendőek e fogalom alatt.
A hozzátartozó fogalma a huzamosabb ideig más államok területén tartózkodó
állomány tapasztalatait tükrözi. A gyakorlatban ugyanis nem csupán a házastárs tekintendő
ellátásra szoruló, gyakran együttköltöző hozzátartozónak, hanem az egyenesági rokonok is.
17
A 3. §-hoz
A 3. § részben alkotmányjogi, részben a nemzetközi szerződésekben nem szabályozott
kérdéseket rendezi. A nemzetközi jogállási megállapodások a külföldi fegyveres erők más
állam területére történő belépésének szolgálati célúvá minősítését nem rendezik, így ez a
mindenkori fogadó állam belső jogából ered. Maga a NATO SOFA megállapodás
preambuluma is kifejezi, hogy a fogadó állam területére történő, szolgálati célú belépés
kereteinek meghatározása a mindenkori fogadó állam joga; a NATO SOFA csak az e
kereteken belül, a más állam területén tartózkodó haderő tagjainak jogállását rendezi, a
beléptetés közjogi kereteit nem határozza meg. Minden fogadó államnak a saját
szuverenitásából eredő joga az, hogy egyoldalúan meghatározza, milyen feltételek teljesülése
esetén engedi a területére szolgálati céllal más államok fegyveres erejének tagját. Ennek
megfelelően, a beiktatandó rendelkezés a Magyar Köztársaság tekintetében határozza meg,
mely eseteket tekint szolgálati célú belépésnek.
A 4. §-hoz
A 4. § a Javaslat egyik legfontosabb rendelkezése. Célja egy olyan nyilvántartási
rendszer létrehozása, amely révén a Magyar Köztársaság területén tervezetten legalább 3
hónapig tartózkodó külföldi állományról, illetve a haderőkről és a nemzetközi katonai
parancsnokságok állományáról pontos és naprakész adatok állnak rendelkezésre. A
nyilvántartás létrehozásának célja kettős. Egyrészről, a nyilvántartás alapján biztosítható
adatszolgáltatás, illetve az alapján kiállítandó igazolvány megfelelő módon igazolni tudja az
érintett személyek jogállását, amely nagyban megkönnyíti a magyar hatóságok jogszerű, és a
nemzetközi jogi kötelezettségeknek is eleget tevő eljárását. (E nyilvántartás egyrészről tehát a
jogállás megfelelő igazolását teszi lehetővé.)
Mindemellett, a Magyar Köztársaság területén nagyobb létszámban állomásozó
külföldi (különösen a NATO-tagállamokból származó) haderők kihatással vannak a Magyar
Köztársaság honvédelmi és nemzetbiztonsági védelmére, illetve esetleges
veszélyeztetettségére is. A nemzetbiztonsági célú védelem ugyanakkor a külföldi haderőket is
megilleti, hiszen a mindenkori fogadó állam kötelezettsége a területén állomásozó külföldi
haderők biztonságának szavatolása. Ahhoz, hogy az egyes haderők vagy azok tagjainak
nemzetbiztonsági védelmét a Magyar Köztársaság megfelelően biztosítani tudja, illetve annak
érdekében, hogy a Magyar Köztársaság honvédelmi érdekeit megfelelő módon védhesse, a
magyar hatóságoknak nyilvántartást kell vezetniük a külföldi haderőkről és állományukról, és
ebből eredően ismeretekkel kell rendelkezniük a külföldi haderők létszámáról
elhelyezkedéséről, és a Magyar Köztársaság területén végzett tevékenységükről. E jog minden
állam szuverenitásából ered.
Az 5. §-hoz
Az 5. § a jogállás, valamint a kiváltságok és mentességek érvényesítéséhez szükséges
igazolás adattartalmát határozza meg. Megjegyzendő, hogy ezen igazolványra csak az a
személyi állomány jogosult, amelyre nézve külön nemzetközi szerződés van hatályban, és az
igazolvány az abban foglaltak érvényesítéséhez szükséges. Így, jelenleg csupán a NATO-
tagállamok és a békepartnerségi államok haderői, illetve a nemzetközi katonai
parancsnokságok állománya kaphat ilyen igazolványt.
18
A jogállás megkönnyített igazolásának kiemelkedően fontos eleme az igazolvány
kiadása, amely mindazon adatokat tartalmazza, amelyek a magyarországi jogállás
igazolásához, valamint a kiváltságok és mentességek érvényesítéséhez szükségesek, továbbá
azon adatokat is, amelyek egyes magyarországi szolgáltatások igénybevételéhez szükségesek.
A 6. §-hoz
A 6. § rögzíti a nyilvántartásba vétel és a nyilvántartás megőrzésének alapvető
rendelkezéseit.
A 7. §-hoz
A 7. § meghatározza a nyilvántartásból való adatszolgáltatás körét, a szükségesség és
célhoz kötöttség elvét teljes mértékig figyelembe véve.
A 8. §-hoz
A 8. § a szorosabb értelemben vett jogállási kérdésekkel foglalkozó rész bevezetése,
amelynek elsődleges célja a külföldi államok haderőinek hazai jogállását érintő egyes
alapvető, a Magyar Köztársaság tekintetében alkalmazandó nemzetközi szerződésekben nem
szabályozott kérdések rendezése, továbbá a Magyar Köztársaság álláspontjának rögzítése
olyan nemzetközi jogállási kérdésekben, amelyek tekintetében a nemzetközi joggyakorlat
változó képet mutat.
A 9. §-hoz
A § az idegen államok hadereje állományának jogállására vonatkozó egyik alapvető
kérdést, a joghatóság gyakorlásának kérdését rendezi, ideértve a polgári jogi, büntetőjogi és
közigazgatási jogi joghatóságot is, azaz a Magyar Köztársaság jogszabályainak
alkalmazhatóságát a külföldi haderők állományára.
A 10. §-hoz
A 10. § a külföldi fegyveres erők magyarországi szolgálatteljesítésével összefüggő
fegyverhasználatát szabályozza általános és különös rendelkezéssel. A (2) bekezdésben az
általános szabálytól való eltérést a NATO SOFA Megállapodás VII. Cikk 10. bekezdése teszi
szükségessé, amely a külföldi haderő által kizárólagosan használt objektumokon belül
lehetővé teszi a küldő állam fegyveres ereje részére a rend fenntartását, és ennek keretében
„minden megfelelő intézkedés” megtételét.
A 11. §-hoz
A 11. § a legtöbb nemzetközi szerződésben nem rögzített, de a nemzetközi
gyakorlatban kialakult szabályt foglalja magában. A rendelkezés célja, hogy a Magyar
köztársaság területén szolgálatot teljesítő külföldi állomány feladat-végrehajtásához
kapcsolódó munkavállalási engedélyek meglétét biztosítsa.
A 12.§-hoz
19
A 12. § olyan esetekben teremti meg a kárigényekről való lemondás lehetőségét,
amelyekben a jelenleg hatályos nemzetközi szerződések ugyan nem alkalmazhatók, de a felek
között írásban rögzített formában biztosított a kárigényekről való kölcsönös lemondás.
Hangsúlyozandó, hogy e rendelkezés kizárólag rögzített viszonosság, azaz kölcsönös
lemondás esetén teremti meg a magyar kárigényekről való lemondást.
A 13.§-hoz
A 13. § a NATO SOFA-ból levezethető, de annak érvényesítéséhez további belső
jogalkotást igénylő mentességet határoz meg a regisztrációs adó tekintetében. A NATO
SOFA megállapodás ugyan utal az ideiglenesen a fogadó állam területén lévő vagyontárgyak
adómentességére (X. Cikk 2. bekezdés), e rendelkezés azonban önmagában nem
végrehajtható. E rendelkezés célja a nemzetközi szerződésben foglaltak végrehajthatóságához
kapcsolódó belső jogi rendelkezések megteremtése. A rendelkezés célja a magyarországi
forgalomba helyezés megkönnyítése, különös tekintettel arra, hogy e mentesség az
ideiglenességre tekintettel kerül bevezetésre.
A rendelkezés a mentesség korlátait is meghatározza. A nemzetközi gyakorlat szerint a
fogadó államok általában személyenként egy gépjármű forgalomba helyezését támogatják.
Ugyanakkor, e korlátozás önmagában nem érinti a NATO SOFA XI. cikk 6. bekezdését,
mivel az csak a behozatalt szabályozza, a forgalomba helyezést nem. Így, e belső jogi
korlátozás a fogadó állam szuverenitásából ered, a nemzetközi szerződéssel nem ellentétes. A
Javaslat külön kitér az ismételt (nem folyamatos) szolgálati célú tartózkodás esetére, valamint
arra az esetre, ha a forgalomba helyezett gépjárművet annak tulajdonosa kivonja a
forgalomból (pl. műszaki okokból), és annak pótlására újabb gépjárművet kíván behozni és
forgalomba helyezni.
Amennyiben a fegyveres erő tagja az általa eredeti szándéka szerint ideiglenesen
behozott gépjárművét mégis el kívánja idegeníteni Magyarországon, akkor az elidegenítéskor
az adót köteles megfizetni. E rendelkezés szoros összhangban áll a NATO SOFA XI. cikke 8.
bekezdésének b) pontjával.
A 14. §-hoz
A 14. § célja a Párizsi Jegyzőkönyv VIII. cikk 1. bekezdése alapján a nemzetközi
katonai parancsnokságokat - a működésükhöz szükséges mértékben - megillető egyes
adómentességek belső jogi végrehajthatóságának biztosítása.
A 15. §-hoz
E rendelkezés célja a NATO-t és a szövetséges haderőket már megillető
adómentességi rendelkezések pontosítása, valamint az 1999. évi CXVI. törvénnyel kihirdetett,
az Észak-atlanti Szerződés alapján felállított nemzetközi katonai parancsnokságok
jogállásáról, Párizsban, 1952. augusztus 28-án készült Jegyzőkönyvből eredő nemzetközi
kötelezettség teljesítéseként a NATO-parancsnokságok beemelése a szövegbe.
A 16. §-hoz
A 16. § szintén a gépjárművek forgalomba helyezéséhez kapcsolódik. Figyelemmel a
közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (Kkt.) 23. § (6) bekezdésében foglaltakra
külföldi rendszámú autót magyarországi gépjárműforgalomba belföldi üzembentartó
helyezhet. A Kkt. 47. §-ának t) pontja a lakóhelyhez köti a belföldi üzemben tartó fogalmát,
20
amelyet a NATO- és PfP-állományok és a Magyar Köztársaság területén felállított
nemzetközi katonai parancsnokságok állománya tekintetében szükséges kiegészíteni. Mivel
ezen állomány csupán elhelyezési hellyel rendelkezik Magyarországon, amely nem azonos a
lakó-, illetve tartózkodási hellyel, így az új fogalom Kkt.-be történő átvezetése is szükséges. E
rendelkezés révén a Tv. 5. §-ában foglalt igazolvánnyal rendelkező személy megfelelő módon
igazolhatja magyarországi elhelyezési helyét, így belföldi üzembentartónak minősülhet, és
gépjárművet helyezhet forgalomba.
A 17. §-hoz
E rendelkezés célja a törvényben foglaltak végrehajtásához, az eljárási és technikai
részleteket tartalmazó miniszteri rendeletek kiadásához szükséges felhatalmazó rendelkezés
rögzítése.
A 18. §-hoz
Az (1) bekezdés a hatályba lépés napját határozza meg. A rendelkezés célja a
végrehajtásban érintett szervek számára megfelelő felkészülési idő biztosítása.
A (2) bekezdés a jogtechnikai jellegű deregulációs rendelkezést tartalmazza.
A (3) bekezdés átmeneti rendelkezéseket határoz meg azon állomány és haderők
nyilvántartásba vételére, amelyek a hatályba lépés napján már a Magyar Köztársaság területén
tartózkodnak. E személy, illetve haderő, amennyiben még legalább 3 hónap van hátra
szolgálati célú tartózkodásából, szintén a nyilvántartásba vételi eljárás hatálya alá kerül.
Ennek lefolytatása iránt a Honvédség illetékes szerve intézkedik, a külföldi állományt fogadó
honvédségi szervek megkeresése révén.