﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2239. számú
törvényjavaslat
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LY. törvény
és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. február
1
2011. évi... törvény
a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény
és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról
1.	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény módosítása
1. §
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 4. § (1) bekezdése a következő c) és d) ponttal egészül ki:
(A törvény hatálya alá tartoznak:)
,,c) a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a
alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgárok; és
d)	- e törvényben meghatározott esetekben - a külföldön élő magyar állampolgárok.”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 4. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 4. § a
következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:'
„(2) A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-a
alapján honosított vagy visszahonosított külföldön élő polgár adatai az állampolgársági
ügyekben eljáró szerv értesítése alapján hivatalból szerepelnek a nyilvántartásban.
(2a) A külföldön élő magyar állampolgár adatai a nyilvántartásban akkor szerepelnek, ha
2
a)	a Magyar Köztársaság területén kívül élő állampolgár kéri adatai nyilvántartásba való
felvételét,
b)	a Magyar Köztársaság területét külföldi letelepedés szándékával elhagyó magyar
állampolgár kéri meglévő adatai további kezelését, vagy
c)	az (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar állampolgárságot szerez.
(2b) A külföldön élő magyar állampolgárok adatait kérelmükre - az archív adatok kivételével
- a nyilvántartásból törölni kell.”	.
2- §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az állampolgársági ügyekben eljáró szerv, az anyakönyvvezető, a konzuli tisztviselő
közreműködik a nyilvántartás hatálya alá tartozó személyek adatainak, adatváltozásainak
nyilvántartásba vételében.”
3.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 9. § (2) bekezdése a következő o) ponttal egészül ki:
(A központi szerv)
,,o) ellátja a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok személyi és
lakcímadatainak nyilvántartásba vételével kapcsolatos feladatokat.”
'4* §
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 11. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
3
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár) ,
,,b) magyar vagy külföldi állampolgárságát, illetve hontalanságát, magyar állampolgársága
megszűnésének tényét (a továbbiakban: állampolgárság), menekült vagy oltalmazott,
bevándorolt, letelepedett jogállását, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező
személy esetében a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való joggal történő rendelkezés
tényét, illetve a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetén a honosítás
vagy visszahonosítás tényét;”
(2) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 11. § (1) bekezdés 1) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A nyilvántartás tartalmazza a polgár)
„1) arcképmását és — ha a 14. életévét betöltötte - aláírását, ha személyazonosító igazolványra
jogosult;”
5- §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény a következő 12/A. §-sal egészül ki:
„12/A. § (1) Ha a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár magyar
állampolgárságot nem szerez, akkor a nyilvántartásban szereplő adatait a honosítási vagy
visszahonosítási okirat hatályvesztéséről küldött értesítést követően a nyilvántartásból törölni
kell.
(2)	A 12. §-tól eltérően a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárok
nyilvántartásban szereplő adatai nem kerülnek a történeti állományba, valamint a Központi
Okmánytárba, ha magyar állampolgárságot nem szereznek.”
4
6. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 13. § a
következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2) A személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolvány tartalmazza a polgár
természetes személyazonosító adatait, lakcímét - a (2a) bekezdésben meghatározott eltéréssel
személyi azonosítóját, az okmány azonosítóját, valamint tájékoztatás céljából a 14. életévét
be nem töltött kiskorú esetén - a törvényes képviselő kérelemére - a kiskorú törvényes
képviselőinek nevét és a kiállítás időpontja szerinti telefonszámát.
(2a) A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár és a külföldön élő magyar
állampolgár esetében a személyi azonosítót, és lakcímet igazoló hatósági igazolvány azt
igazolja, hogy az érintettnek nincs magyarországi lakóhelye.”
7. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 14. §-a m) és n) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 14. § a
következő o) ponttal egészül ki:
(A nyilvántartás szervei az általuk kezelt adatokat az alábbi forrásból gyűjtik:)
,,m) az állampolgársági ügyekben eljáró szerv értesítése
ma) a honosítási vagy visszahonosítási okirat aláírásának időpontjáról, illetve arról a tényről,
hogy a honosítási vagy visszahonosítási okirat hatályát vesztette,
mb) a 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgár esetében a természetes
személyazonosító és külföldi lakcím adatairól, valamint családi állapotáról és neméről,
mc) az állampolgársági eljárásban engedélyezett névmódosításról,
md) a magyar állampolgárság megszűnéséről és annak időpontjáról, valamint
5
me) honosított vagy visszahonosított (a továbbiakban: honosított) okirattal igazolt vagy
nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi állapotáról,
n) az anyakönyvvezető értesítése
na) a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak időpontjáról, valamint
nb) a honosított okirattal igazolt vagy nyilatkozata szerinti nőtlen vagy hajadon családi
állapotáról,
o)	a konzuli tisztviselő értesítése a magyar állampolgárság megszerzéséről és annak
időpontjáról.”
8- §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 22. §-ának a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény és a külföldre utazásra
felhasználható más okmányokkal kapcsolatos szabályozásra vonatkozó egyes törvények
módosításáról szóló 2008. évi CXIII. törvénnyel megállapított f) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép, és a 22. § a következő h) ponttal egészül ki:
[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatok
igénylésére jogosultak:]
,,g) az anyakönyvvezető;
h) a konzuli szolgálat közigazgatási hatósági jogkört gyakorló konzuli tisztviselője a konzuli
érdekvédelmi feladatok ellátásához.”
§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény a következő 24/C. §-sal egészül ki:
6
„24/C. § A 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti külföldön élő polgárról a magyar
állampolgársága megszerzéséig a nyilvántartásból - saját nyilvántartott adatról való
tájékoztatás kivételével - nem teljesíthető adatszolgáltatás.”
10.	§
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 26. § (5) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a 26. § a
következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Ha a 4. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti külföldön élő magyar állampolgár a
nyilvántartásba vételét kéri, akkor a külföldi lakóhelyét a nyilvántartásba vételt kérő
nyilatkozatban be kell jelentenie.
(5a) A magyarországi tartózkodási hellyel nem rendelkező külföldön élő magyar
állampolgárnak a külföldi lakóhelye megváltozását a központi szervnél vagy a konzuli
tisztviselőnél kell bejelentenie.”
11- §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény a következő 49. §-sal egészül ki:
„49. § A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 4. § (3) bekezdése vagy 5. §-
a alapján - 2011. január 1-je és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról
szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az
anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi ... törvény (a
továbbiakban: 1. módosító törvény) hatálybalépése között - honosított vagy visszahonosított
külföldön élő polgárok adatairól a nyilvántartásba vétel érdekében az állampolgársági
ügyekben eljáró szerv az 1. módosító törvény hatálybalépését követő harminc napon belül
értesíti a központi szervet.”
7
12. §
(1)	A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 14. § e) pontjában a „külképviseleti szerv” szövegrész helyébe a „konzuli szolgálat
konzuli tisztviselőjének az” szöveg, 25. § (1) bekezdés f) pontjában a „konzuli hatóságnak”
szövegrész helyébe a „konzuli tisztviselőnek” szöveg, 26. § (2) bekezdésében az „az illetékes
külföldi külképviseleti hatóságnál” szövegrész helyébe az „a konzuli tisztviselőnél” szöveg,
28. § (2) bekezdésében a „— lakcíme megszüntetésének bejelentésével egyidejűleg -”
szövegrész helyébe a „- külföldi letelepedési szándékának bejelentésével egyidejűleg
szöveg lép.
(2)	Hatályát veszti a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992.
évi LXVI. törvény 5. § (5) bekezdése.
2.	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosítása
13.	§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 6. §-a a következő (3) bekezdéssel
egészül ki:
„(3) A honosítási okiratot - ha a 20/A. § - szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter a
névmódosítást engedélyezi - a névmódosításnak megfelelő névvel kell kiadni. A honosítási
okiratot - ha a 20/A. § szerinti eljárásra sor kerül, és a miniszter a névmódosítási kérelmet
elutasítja - a honosítást kérő külföldi nevével kell kiadni.”
14.	§
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 10. §-a helyébe a következő
rendelkezés lép:
8
„10. § A magyar állampolgárság érvényes személyi igazolvánnyal, érvényes magyar
útlevéllel, érvényes állampolgársági bizonyítvánnyal vagy - ellenkező bizonyításig -
honosítási okirattal igazolható.”
45. §
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (1) bekezdés b) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
[Az állampolgárság megszerzésére irányuló nyilatkozatot és kérelmet, továbbá az
állampolgárságról lemondó nyilatkozatot, valamint az állampolgársági bizonyítvány kiadása
iránti kérelmet (a továbbiakban együtt: állampolgársági kérelem)]
,,b) az integrált ügyfélszolgálati irodához”
(lehet benyújtani.)
16. §
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 20/A. § (3) bekezdése helyébe a
következő rendelkezés lép:
„(3) A névmódosítást a miniszter engedélyezi. Ha a miniszter a névmódosítást engedélyezi,
akkor döntése a 7. §-ban szabályozott eskü- vagy fogadalomtétel napján lép hatályba.”
-17. §
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény a következő 25. §-sal egészül ki:
„25. § E törvénynek a 6. § (3) bekezdését és 20/A. § (3) bekezdését a polgárok személyi
adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, a magyar
állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I.
törvény módosításáról szóló 2011. évi .... törvény hatálybalépését követően a miniszternek a
honosítási, visszahonosítási kérelemre vonatkozó előteijesztésére alkalmazni kell.”
9
18. §
(1)	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 7. § (1) bekezdésében a „teszi
le.” szövegrész helyébe a „teszi le. Az eskü vagy fogadalom letételénél a magyar
külképviselet vezetője helyett az általa kijelölt konzuli tisztviselő is eljárhat.” szöveg, 15. §
(3)	bekezdésében a „személy magyar” szövegrész helyébe a „személy magyar állampolgárság
megszerzésére irányuló nyilatkozatához és kérelméhez, magyar” szöveg lép.
(2)	A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 13. § (4) bekezdésében az
„anyakönyvvezető” szövegrész helyébe az „anyakönyvvezető, az integrált ügyfélszolgálati
iroda vezetője” szöveg lép.
(3)	Hatályát veszti a magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény 11. § (5)
bekezdésében az „ , illetve méltányossági” szövegrész.
3. Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása
19.	§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény 98. § (3) bekezdése a következő
szöveggel lép hatályba:
„(3) Az Nytv. 26. §-a a következő új (la) bekezdéssel egészül ki:
„(la) A lakcímbejelentés bármely települési önkormányzat jegyzőjénél teljesíthető. A jegyző
a lakcímet bejegyzi a nyilvántartásba, ha a cím a címnyilvántartásban szerepel. Egyebekben a
lakcím bejegyzésére a lakóhely vagy tartózkodási hely szerinti települési önkormányzat
jegyzője az illetékes.”
4.	Záró rendelkezések
20.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő napon
lép hatályba.
(2)	A 15. § és a 18. § (2) bekezdése 2011. július 1-jén lép hatályba.
10
(3)	A védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 48. § (2)
bekezdésében a „teljes bizonyító” szövegrész helyébe a „megfelelő bizonyító” szöveg lép.
11
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény (a továbbiakban: Ápt.) 2010. május
26-i módosítása alapján 2011. január 1-jétől bevezetésre került az ún. egyszerűsített honosítás
intézménye. Az egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény,
mely szerint a magyar állampolgárság megszerzésének előfeltétele a magyarországi lakóhely
megléte. Ennek következtében jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatósági nyilvántartas,
amelynek segítségével a modem és szolgáltató közigazgatás szellemiségével összhangban az
egyszerűsített honosítással érintett személyi kör vonatkozásában megbízható adatok állnának
rendelkezésre. Ebből következően szükséges megteremteni annak jogi keretét, hogy a 2011.
január 1-jét követően a kedvezményesen honosított Magyarországon lakóhellyel nem
rendelkező polgárok a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozzanak. Az
érintett személyi kör nyilvántartásba vételére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv
elektronikus értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében kerülne sor. A
nyilvántartásba vétel eredményeképpen a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező
személyek részére személyi azonosítót és lakcímet tartalmazó okmány kiadására kerül sor.
A fenti célt a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi
LXVI. törvény módosításával lehet elérni. Emellett Áptv. módosítása kiterjed a honosítási
okirat adattartamának kiegészítésére, az állampolgárság igazolásának lehetőségeinek
kibővítésére, az állampolgársági kérelmek benyújtási lehetőségének szélesítésére, valamint az
eskü vagy fogadalom lebonyolításának rugalmasabbá tételére.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. §-hoz
Az ún. egyszerűsített honosítás bevezetésével megszűnt az az általános követelmény, hogy a
magyar állampolgárság megszerzésének alapfeltétele a magyarországi lakóhely megléte.
Ennek következtében jelenleg nem áll rendelkezésre olyan hatósági nyilvántartás, amelynek
segítségével a modem és szolgáltató közigazgatás szellemiségével összhangban a jelzett
személyi kör vonatkozásában megbízható adatok állnának rendelkezésre az állampolgárság
igazolására. A fenti rendelkezések biztosítják azt, hogy 2011. január 1-jét követően a
kedvezményesen honosított Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárok a törvény
erejénél fogva a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozzanak. Az érintett
12
személyi kör nyilvántartásba vételére az állampolgársági ügyekben eljáró szerv elektronikus
értesítése alapján hivatalból induló eljárás keretében külföldön élő magyar állampolgárként
kerül sor.
A 3. §-hoz
A rendelkezés célja a központi szerv feladatainak pontosítása.
A 4. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a nyilvántartás adattartamát.
Az 5. §-hoz
A rendelkezés meghatározza a nyilvántartásban tárolt külföldön élő polgár adatainak további
sorsát, abban az esetben, ha a honosított vagy visszahonosított polgár nem szerzi meg a
magyar állampolgárságot.
A 6. §-hoz
A rendelkezés pontosítja a személyi azonosítót és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány
adattartamát.
A 7. §-hoz
A rendelkezés meghatározza, hogy a nyilvántartás forrásai mely szervek által szolgáltatott
adatokból állnak.
A 8. §-hoz
A konzuli védelemről szóló törvénnyel összhangban a javaslat megteremti az adatigénylés
lehetőségét a konzuli szolgálat konzuli tisztviselője részére.
A 9. §-hoz
A módosítás korlátozza a külföldön élő polgár adataira vonatkozó adatszolgáltatást.
A 10. §-hoz
A módosítás részletesen szabályozza a külföldön élő magyar állampolgár lakcímadatainak
bejelentését.
A 11. §-hoz
Átmeneti szabályt megállapító rendelkezés.
A 12. §-hoz
13
A módosítás a normaszöveg koherenciáját célozza.
A 13. és a 16. §-hoz
A módosítás következtében a honosítási okirat az esetleges névmódosítási döntésnek
megfelelő nevet tartalmazza.
A 14. §-hoz
A módosítás a honosítási okirattal egészíti ki az állampolgárság igazolására alkalmas
okmányok körét.	•
A 15. §-hoz
A módosítás kitelj eszti az állampolgársági kérelem benyújtási lehetőségének körét.
A 17.§-hoz
Átmeneti szabályt megállapító rendelkezés.
A 18. §-hoz
A külképviseleteken lebonyolítandó eskü vagy fogadalom rugalmasabb szervezése érdekében
bővül a végrehajtók köre.
A 19. §-hoz
Az anyakönyvi eljárásról szóló törvény kodifikációs pontosítása.
A 20. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.