﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2241. számú
törvényjavaslat
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXm. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és
igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. február
2011.	évi.... törvény
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról
1.	§ A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 17. §
(2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszonytfelmentéssel meg kell szüntetni, ha]
,&) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)
bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő
kérelmezi.”
2.	§ A Ktv. 19/A. § helyébe a következő rendelkezés lép:
„19/A. § (1) A 17. § (2) bekezdés d) pontja, valamint a 19. § (8) bekezdés b) pontja
alkalmazása szempontjából a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül, ha
a)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LX}OCI. törvény (Tny.) szerinti
öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel
rendelkezik (öregségi nyugdíjra való jogosultság),
b)	az a) pontban említett korhatár betöltése előtt öregségi nyugdíjban, vagy
c)	korkedvezményes öregségi nyugdíjban, vagy
d)	előrehozott (csökkentett összegű előrehozott) öregségi nyugdíjban, vagy
e)	a Tny. 18. § (2a) bekezdés szerinti nyugdíjban, vagy
f)	szolgálati nyugdíjban, vagy
g)	korengedményes nyugdíjban, vagy
h)	más, az öregségi nyugdíjjal egy tekintet alá eső nyugellátásban, vagy
i)	rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesül, illetve
j) a 17. § (2) bekezdés f) vagy (9) bekezdése alapján, vagy
k) a 17. § (2) bekezdés g) pontja alapján felmentését kéri.
(2)	A köztisztviselő akkor részesül az (1) bekezdés b)-i) pontokban felsorolt nyugellátásban,
amikor a nyugellátást kérelmére megállapították.
(3)	A köztisztviselő köteles tájékoztatni a munkáltatót, ha az (1) bekezdés hatálya alá esik.
(4)	A 17. § (2) bekezdés d) pontja alkalmazása szempontjából a köztisztviselő öregségi
nyugdíjra az (1) bekezdés a)-c) pontokban szabályozott esetben jogosult.”
3.	§ (1) A Ktv. 25. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két
éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát - ha jogszabály
előúja—nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.
(4)	A közigazgatási alapvizsga letételére előírt határidőbe nem számít be a 30 napot
meghaladó fizetés nélküli szabadság, a keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó
hivatalos kiküldetés időtartama.
(5)	Ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat
hónapon belül nem teszi le, közszolgálati jogviszonya megszűnik.
1
(6)	A Kormány rendeletben állapítja meg a közigazgatási alapvizsga alóli mentesítés eseteit”
(2)	A Ktv. 25. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki
közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült és közigazgatási szervnél szerzett
legalább kétéves gyakorlattal rendelkezik. A jegyző, főjegyző és a vezetői megbízással,
kinevezéssel rendelkező köztisztviselő közigazgatási szervnél szerzett gyakorlat nélkül is
tehet közigazgatási szakvizsgát”
(3)	A Ktv. 25. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(10) Közigazgatási szakvizsgát - ha jogszabály előírja - nem közszolgálati jogviszonyban
álló is tehet, feltéve, ha közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült.”
(4)	A Ktv. 25. §-a a következő (12) bekezdéssel egészül ki:
„(12) Az OKV elnöke különösen indokolt esetben engedélyezheti a közigazgatási szakvizsga
teljesítését közigazgatási szervnél szerzett kétéves gyakorlat hiányában is.”
4.	§ A Ktv. 29. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Az (1) bekezdés szerint kinevezett, áthelyezett köztisztviselő a közigazgatási alapvizsgát
a 25. § (3) bekezdésében meghatározott idő alatt köteles teljesíteni; ha e kötelezettségének
nem tesz eleget, közszolgálati jogviszonya megszűnik.”
5.	§ A Ktv. 49/E, §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Arra a köztisztviselőre, akinek a 17. § (2) bekezdés J) vagy g) pontja alapján szűnik meg
a jogviszonya, nem alkalmazható az (5) bekezdés.”
6.	§ A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.)
8.	§-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben
foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő kérelmezi.”
7.	§ A Ktjv. 12. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetői munkakört betöltő kormánytisztviselőre a Ktv. 23-29. §-
a nem alkalmazható, ide nem értve a közigazgatási alap- és szakvizsgára vonatkozó
rendelkezéseket [25. § (3)-(6), (8)-(10), (12) bekezdés, 29. § (2) és (3) bekezdés].”
8.	§ A Ktjv. 18. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A fővárosi és megyei kormányhivatal esetében a Ktv. 43. § (4) bekezdését azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy a szakigazgatási szerv kormánytisztviselője tekintetében az
2
alapilletmény-eltérítésre a szakigazgatási szerv vezetője tesz javaslatot. A szakigazgatási
szerv vezetőjének javaslata alapján az alapilletmény-eltérítésről a kormánymegbízott dönt”
9.	§ A Ktjv. 23. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Arra a kormánytisztviselőre, akinek a 8. § (2) vagy (3) bekezdés alapján szűnik meg a
jogviszonya, nem alkalmazható az (5) bekezdés.”
10.	§ A Ktjv. 58. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, ezzel egyidejűleg az eredeti §
megjelölése (1) bekezdésre változik:
„(2) Az ügykezelő kormánytisztviselői jogviszonyában a Ktv. ügykezelői alapvizsgára,
valamint a Ktv. ügykezelők szabadságára vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni
kell.”
11.	§ A prémiumévek programról és a különleges foglalkoztatási állományról szóló 2004. évi
CXXII. törvény 4. § (1) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[A 3. § (1) bekezdés d) pontja szerinti határozott időre szóló foglalkoztatásra irányuló
jogviszony nem szüntethető meg felmentéssel a 3. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő okból.
A foglalkoztatásra irányuló jogviszonyra vonatkozó jogszabályokban foglaltakon túl a
jogviszony megszűnik továbbá]
,,c) a programban részt vevő a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI.
törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt jogosultsága feltételeinek megszerzésével.”
12.	§ A fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a fővárosi és megyei
kormányhivatalok kialakításával és a területi integrációval összefüggő törvénymódosításokról
szóló 2010. évi CXXVI. törvény 13. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Igazgatói munkakörbe az nevezhető ki, aki felsőfokú igazgatásszervezői, okleveles
jogász képesítéssel vagy okleveles közigazgatási menedzser, illetve egyetemi vagy főiskolai
szintű közgazdász szakképesítéssel, valamint jogi vagy közigazgatási szakvizsgával és
legalább 5 év közigazgatási szakmai gyakorlattal rendelkezik.”
13.	§ (1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő 8. napon
lép hatályba.
(2)	A törvény 3. § (l)-(3) bekezdése, 4. §-a, 7. §-a, 14. § (3) bekezdése, 15. § (2) bekezdése
és a 16. §-a 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
14.	§ (1) A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 14. § (1) bekezdésében a „negyven
munkanap” szövegrész helyébe „húsz munkanap” szöveg lép.
(2)	A Ktjv. 10. § (1) bekezdésében a „19/A. § (1) bekezdésének i) pontja” szövegrész helyébe
a „19/A. § (1) bekezdésének j) pontja” szöveg lép.
3
(3)	A Ktv. 80. § (1) bekezdés a) pontjában a „közigazgatási alap- és szakvizsgára, az
ügykezelői alapvizsgára” szövegrész helyébe a „közigazgatási alap- és szakvizsgára, az
ügykezelői alapvizsgára, valamint az alapvizsgák alóli mentesítésre” szöveg lép.
15.	§ (1) Hatályát veszti a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény,
valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 107. § (4)
bekezdése.
(2) Hatályát veszti a Ktv.
a)	1. § (4) bekezdésében a ,„ közigazgatási versenyvizsgán” szövegrész,
b)	10/C. §-a,
c)	33. § (4) bekezdés utolsó mondatában a „díja, valamint a vizsga letételéhez szükséges és
jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyam” szövegrész,
d)	80. § (1) bekezdés j) pontja.
16.	§ (1) Az, akinek a közszolgálati jogviszonya, kormánytisztviselői jogviszonya 2011.
szeptember 1-jét megelőzően és a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség megszűnését
kővetően keletkezett, közigazgatási alapvizsgát köteles tenni 2012. szeptember 1-jéig, kivéve,
ha ezen időpontig az alapvizsga alól jogszabály alapján mentesül. Az alapvizsga költségeit a
munkáltató viseli. Ha ezen kötelezettségét ez idő alatt nem teljesíti, vagy az alól nem
mentesül, közszolgálati jogviszonya megszűnik. A közigazgatási alapvizsga letételére előírt
határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság, valamint a
keresőképtelenség, továbbá a 30 napot meghaladó hivatalos kiküldetés időtartama.
(2)	Annak a köztisztviselőnek, kormánytisztviselőnek, aki az (1) bekezdésben említett időszak
alatt közigazgatási szakvizsgát tett, nem kell közigazgatási alapvizsgát tennie.
(3)	A sikeres közigazgatási versenyvizsgával rendelkező köztisztviselőnek,
kormánytisztviselőnek közigazgatási alapvizsgát nem kell tennie.
(4)	Az a köztisztviselő, kormánytisztviselő, aki a kinevezését az (1) bekezdésben
meghatározott időtartam alatt kapta, a kinevezésében a közigazgatási szakvizsga teljesítésére
megállapított határidő egy évvel meghosszabbodik.
(5)	A 2011. szeptember 1-jét megelőzően tett közigazgatási alapvizsgát a 2011. szeptember 1-
jét követően tett közigazgatási alapvizsgának megfelelő vizsgának kell tekinteni.
17.	§ A Ktv. 43. § (4) bekezdésében meghatározott határidőtől eltérően, 2011. évben a
fővárosi, megyei kormányhivatalok esetében a kormánymegbízott, valamint a Nemzeti
Államigazgatási Központ esetében a Nemzeti Államigazgatási Központ vezetője az
alapilletmény eltérítéséről április 30-ig dönt.
4
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A törvénymódosítás visszaállítja a közigazgatási alapvizsgát, amely a pályán maradás feltétele
lesz. Ennek értelmében a kinevezést követően a felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők
esetében 1, a középiskolai végzettségűek esetében 2 éven belül kell a vizsgát teljesíteni.
Ellenkező esetben a jogviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. A vizsga alóli mentesítés
eseteit a Kormány rendeletben határozza meg. A rendelkezés értelmében közigazgatási
alapvizsgát kell tennie annak is, aki a közigazgatási versenyvizsga kötelezettség megszűnését
követően kapott kinevezést.
Továbbá a törvénymódosítás rövidebb időtartamban határozza meg a politikai vezetők
esetében a szabadság időtartamát.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-2. § és 5. §-hoz, valamint
a 6. §, 9. § és 11. §-hoz
E rendelkezések a 40 éves jogosultsági idővel rendelkező nők nyugdíjba vonulásával
összefüggő módosításokat tartalmaznak, figyelemmel a társadalombiztosítási nyugellátásról
szóló törvény 2011. január 1-jével hatályba lépett szabályaira,
A 3-4. §-hoz
A közigazgatási alapvizsga visszaemelését tartalmazza a rendelkezés. A „bennmaradási”
feltételként funkcionáló alapvizsga jogalkotói célja az volt, hogy az eltérő szakirányú
alapképzettséggel rendelkező köztisztviselők egységesen rendelkezzenek a feladatellátáshoz
szükséges alapvető igazgatási és jogi ismeretekkel. Az alapvizsga többszöri sikertelen
teljesítésének jogkövetkezményeként az érintett közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél
fogva megszűnt. A közszolgálati rendszerünkben jelenleg kizárólag a közigazgatási
szakvizsga szerepel a köztisztviselők/kormánytisztviselők számára kötelező vizsgaként, ezért
a kiválasztás és az előmenetel a vizsgakövetelmények hiánya miatt nyitott, nincsenek
egységes, a szakmai tudást és a kompetenciákat is mérő ellenőrző pontok. Erre tekintettel
indokolt az alapvizsga visszaemelése a törvénybe.
Az alapvizsga ismételt bekerülése szükségessé teszi a vizsgarendszer összehangolását, erre
tekintettel a módosítás a közigazgatási szakvizsga letételének feltételeként határozza meg - a
korábbiaknak megfelelően - a közigazgatási alapvizsga meglétét. Továbbá a módosítás
lehetőséget ad az OKV elnökének, hogy különösen indokolt esetben engedélyezheti a
közigazgatási szakvizsga teljesítését közigazgatási szervnél szerzett kétéves gyakorlat
hiányában is. Ezt a módosítást az támasztja alá, hogy a nagy szakmai tapasztalattal
rendelkező köztisztviselő esetében nem indokolt a két éves idő kivárása a vizsga letételéhez.
E § módosítja továbbá a közigazgatási szakvizsgára felkészítő tanfolyamon való részvétel
kötelező jellegét, e rendelkezés elhagyásra kerül a Ktv.-ből.
5
A 7. és 10. §-hoz
A kormánytisztviselők jogállásról szóló 2010. évi LVIH. törvény vezetőkre, valamint
ügykezelőkre vonatkozó rendelkezéseit pontosig a a közigazgatási alap- és szakvizsga
rendelkezésekkel összefüggésben.
A 8. §-hoz
A szabályozás pontosig a az alapilletmény-eltérítésre vonatkozó szabályok alkalmazását a
fővárosi és megyei kormányhivatalok vonatkozásában.
A 12. §-hoz
A fővárosi, megyei kormányhivatalok igazgatóinak kinevezéséhez szükséges képesítései
előírásokat módosítja. Az új szabályozás alapján kinevezést kaphat a főiskolai vagy egyetemi
közgazdász szakképesítéssel rendelkező személy is.
A13. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
A 14. §-hoz
A politikai vezetők szabadságát 40 munkanapról húsz munkanapra mérsékeli a módosítás.
A15. §-hoz
A Ktv. módosítás egy korábbi változását helyezi hatályon kívül, deregulációt szolgáló
rendelkezés. Továbbá 2011. szeptember 1-jével hatályon kívül helyezi a közigazgatási
versenyvizsgára vonatkozó rendelkezéseket.
A 16. §-hoz
Az alapvizsga kötelezettséghez kapcsolódó átmeneti szabályokat tartalmazza.
A17. §-hoz
A köztisztviselők és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló törvényi rendelkezések
értelmében az alapilletmény-eltérítésről a hivatali szerv vezetője minden év január 31-ig dönt.
Tekintettel azonban arra, hogy a fővárosi, megyei kormányhivatalok új költségvetési
szervként jöttek létre és a törvény által biztosított határidőig - január 31-ig - az elemi
költségvetés készítése még csak folyamatban volt, a kormánymegbízottak részére nem állt
rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy felelősséggel tudjanak kötelezettséget vállalni az
alapilletmény-eltérítések tekintetében. Erre figyelemmel a módosítás április 30-ig ad
lehetőséget az alapilletmény-eltérítés megállapítására e szervek esetében.
6