﻿ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
ÖRíággYÜlés Hivatala
ÍVornényszíim:	<T/f
Érta« 2011 FEBR 21
Képviselői önálló indítvány
2011. évi......törvény
egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról
1.	A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi L VII. törvény módosítása
l.§
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) 20. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az ingatlan tulajdonosát (használóját) az (1) és (3) bekezdés szerinti korlátozás mértékének
megfelelő kártalanítás illeti meg. Ha a korlátozás következtében az ingatlan használata, az
ingatlannal kapcsolatos jog vagy foglalkozás gyakorlása lehetetlenné, illetve számottevően
költségessé válik, a tulajdonos az ingatlan kisajátítását kérheti.”
2.§
A Vgtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Vízkárelhárítási célú tározónak minősül a záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a
szükségtározó, a vésztározó és a belvíztározó.
(2)	Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles tűrni, hogy az ingatlanát a vízügyi hatóság
vízkárelhárítási célú tározóként kijelölje.
(3)	A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó kijelölése
közérdekből történik.
(4)	Az ingatlan, vagy annak területi mértékben meghatározott része vízkárelhárítási célú tározóvá
történő kijelöléséről - a vésztározó kivételével - az ingatlan fekvése szerint illetékes vízügyi
hatóság határoz. A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi a vízkárelhárítási célú tározó
jogi jelleg feljegyzése iránt az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot. Ha a
vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz mellékelni kell
az ingatlan érintett részét ábrázoló ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
(5)	A vízügyi hatóság dönt a vízkárelhárítási célú tározóba történő sorolás megszüntetéséről, ha
annak feltételei már nem állnak fenn. A vízügyi hatóság a jogerős határozatot megküldi az
ingatlanügyi hatóságnak a vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg ingatlan-nyilvántartásból történő
törlése céljából.”
1
3-§
A Vgtv. a következő 21/A-21/E. §-okkal egészül ki:
„21/A. § (1) Ha a záportározóhoz, az árvízcsúcs-csökkentő tározóhoz, a szükségtározóhoz, illetve a
belvíztározóhoz kapcsolódó vízilétesítmény elhelyezése, vagy a 21/E. § szerinti használati
korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben
akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását a beruházótól kérheti, illetve az ingatlan
kisajátításának kérését a beruházónál kezdeményezheti.
(2)	A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó, illetve a belvíztározó gyakori
igénybevételének szükségessége esetén az aránytalanul magas kártalanítási költségek elkerülése
érdekében a beruházó a tározó területének megvásárlását, illetve kisajátítását kezdeményezheti.
21/B. § (1) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó
területéhez tartozó ingatlan ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosát - a rendelkezésre
állással és a használattal, illetve a 21/E. § szerinti használati korlátozással összefüggő
értékcsökkenés miatt, azok ellenértékeként - tulajdoni illetőségének arányában egyszeri térítés illeti
meg. Ha az ingatlan már eredetileg is állami vagy önkormányzati tulajdonban volt, vagy a 21/A. §
(1)	vagy (2) bekezdése alapján állami vagy önkormányzati tulajdonba kerül, az egyszeri térítés
kifizetésére nem kerül sor.
(2)	A vízkárelhárítási célú tározó árvíz-szabályozási célból történő igénybevétele esetén az okozott
tényleges kárért az ingatlan használóját kártalanítás illeti meg, kivéve, ha a tározó területe a 21/A. §
alapján megvásárlásra vagy kisajátításra került, és ezután kötöttek bérleti vagy haszonbérleti
szerződést.
(3)	A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő ingatlanok árvízi szabályozási célból történő
igénybevételével kapcsolatos kártalanításra e törvény eltérő rendelkezése hiányában a Polgári
Törvénykönyv szabályait kell alkalmazni.
(4)	Az ingatlan tulajdonosának a bérleti vagy haszonbérleti szerződés megkötésekor a bérlő vagy
haszonbérlő tudomására kell hoznia a 21/E. § szerinti használati korlátozásokat.
(5)	Ha a haszonbérlő a (2) bekezdés alapján kártalanításban részesült, egyidejűleg ezen a címen
nem jogosult a termőföldről szóló törvény szerinti haszonbér-fizetési kedvezmény igénybevételére.
21 IC. § (1) A 21/B. § (1) bekezdése szerinti egyszeri térítés megfizetéséről a vízügyi hatóság
határozatában dönt, és a beruházó gondoskodik az egyszeri térítés kifizetéséről.
(2)	Az egyszeri térítés alapja a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti aranykorona-értéke (a
továbbiakban: AK). Az egyszeri térítés mértéke e rendelkezés hatálybalépésekor 8000 forint AK-
ként. Az egyszeri térítés mértéke évente, január 1-jével növekszik a Központi Statisztikai Hivatal
által közölt, a tárgyévre érvényes fogyasztói árindex mértékével.
21/D. § A vízügyi hatóság a vízkárelhárítási célú tározó kijelölése során csak a tényállás tisztázása
érdekében tart közmeghallgatást.
21/E. § (1) A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó
területén lévő termőföldön:
a)	kémiai talajjavításra, öntözési, meliorációs célú beruházásra,
b)	faiskola létesítésére, vetőmagtermesztésre, szaporítóanyag előállítására,
c)	ültetvények és gyenge víztűrő képességű évelő kultúrák telepítésére,
2
d)	gyepfeltörésre
állami támogatás nem vehető igénybe, illetve ilyen esetekben a tározó árapasztási célú
igénybevételekor keletkező kárért kártalanítás nem jár.
(2)	A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területén nem
lehet:
a)	bejelentéshez vagy engedélyhez kötött építési tevékenységet folytatni,
b)	a kezelő hozzájárulása nélkül a tározó kapacitáscsökkenésével járó, vagy a vizek lefolyási
viszonyát megváltoztató tereprendezést végezni.
(3)	Nem jár kártalanítás a kár azon része után, amely a (2) bekezdésben meghatározott
rendelkezések megszegése miatt keletkezett.
(4)	A vízkárelhárítási célú tározó területén lévő termőföld művelési ágát megváltoztatni kizárólag a
tározó kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.”
4-§
A Vgtv. 24. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„24. § (1) A nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és ajég levezetése.
(2)	A folyó nagyvízi medrét, továbbá a töltésnek az árvíztől mentesített oldalán lévő azon területet,
amelyen fakadó-, illetve szivárgó víz jelentkezhet, csak az árvízvédelmi előírásoknak megfelelően
szabad kezelni, használni és hasznosítani.
(3)	A nagyvízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének
hozzájárulásával lehet.
(4)	A nagyvízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben
mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére,
az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi, valamint a
kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat. A nagyvízi mederben a termőföld más
célú hasznosítását, valamint a művelési ág megváltoztatását végrehajtani kizárólag az érintett
folyószakasz-meder kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.
(5)	A folyók, patakok, kisvízfolyások, belvíz- és öntözőcsatomák, tavak, tározók, holtágak parti
sávját, továbbá az árvízvédelmi létesítmények védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder,
illetve létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása
céljából a feladataihoz szükséges mértékben, illetve védekezési célból akadálytalanul igénybe
vehesse.
(6)	A parti sávban és védősávban, valamint a rendszeresen víz alá kerülő területeken építmény a
meder tulajdonosának, illetve kezelőjének hozzájárulásával helyezhető el. Ennek hiányában az
elhelyezőt ért kárért - ha törvény eltérően nem rendelkezik - kártalanítás nem jár.
(7)	A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi
mederben tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési tervet a miniszter rendeletben állapítja
meg. A kezelési tervet össze kell hangolni a folyók nagyvízi medrére vonatkozó, illetve arra
kihatással lévő egyéb tervekkel, így különösen a természet védelméről szóló törvény alapján a
védett természeti területekre vonatkozóan elkészített természetvédelmi kezelési tervekkel, az
európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló kormányrendelet
alapján a Natura 2000 területekre elkészített természetvédelmi kezelési- és fenntartási tervekkel,
3
illetve az adott területre vonatkozó, az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű
területekkel érintett földrészletekről szóló miniszteri rendelet alapján meghatározott
természetvédelmi célkitűzésekkel, valamint az erdőről, az erdő védelméről és az
erdőgazdálkodásról szóló törvény alapján az erdőkre vonatkozóan elkészített körzeti
erdőtervekkel.”
5.	§
A Vgtv. 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § A 20. § (1) és (2) bekezdése alapján megállapított vízvezetési és vízhasználati szolgalmi
jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni, továbbá a 21. § szerinti vízkárelhárítási célú
tározóban, a 25. § (3) bekezdése szerinti védőterületen, a nagyvízi mederben, illetve a parti sávban
való elhelyezkedés tényét, mint jogi jelleget a vízügyi hatóságnak az érintett ingatlanra vonatkozó
jogerős határozata alapján az ingatlan-nyilvántartásba fel kell jegyezni.”
6.	§
(1)	A Vgtv. 45. § (7) bekezdése a következő t-x) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány)
,,t) a vizek kártételei elleni védekezés részletes feladatainak és módjának, valamint a rendkívüli
védekezési készültség esetén eljáró miniszter jogkörének;
u) a rendkívüli védekezési készültség elrendelésének;
v) a vízkárelhárítási célú tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási
eljárásra vonatkozó szabályoknak;
w) a nagy vízi mederre, a parti sávra, a vízjárta és a fakadó vizek által veszélyeztetett területekre,
azok használatának, hasznosításának, a víziállásokra vonatkozó előírásoknak és korlátozásoknak,
valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos kártalanítási
eljárás szabályainak;
x) a folyók nagy vízi medrére vonatkozó kezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó
szabályok”
(rendeletben történő megállapítására.)
(2)	A Vgtv. 45. § (8) bekezdése a következő n)-o) pontokkal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a miniszter)
,,n) az országos árvízi kockázatkezelési tervnek - a helyi önkormányzatokért felelős, a
területfejlesztésért felelős, a területrendezésért felelős, a földügyért felelős, a közlekedésért felelős
miniszterrel egyetértésben -;
o)	a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv”
(rendeletben történő megállapítására.)
7.§
A Vgtv. a következő 45/B. §-sal egészül ki:
„45/B. § E törvénynek az egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő
módosításáról szóló 2011. évi ...... törvénnyel (a továbbiakban: törvénymódosítás) megállapított
4
rendelkezéseit a törvénymódosítás hatályba lépésekor a jogerősen még el nem bírált vízügyi és
építésügyi hatósági eljárásokban is alkalmazni kell.”
8- §
A Vgtv. 1. számú melléklete az 1. melléklet szerint módosul.
2.	A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és
megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény módosítása
9-§
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és
megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTT törvény) 2. § (3) bekezdés
b) pontja „árvízi tározókat” szövegrésze helyébe a „vízkárelhárítási célú szükségtározókat” szöveg,
a 2. § (3) bekezdés e) pontja „az árvízi tározók” szövegrésze helyébe „a vízkárelhárítási célú
szükségtározók” szöveg, 3/A. §-a „az árvízi tározóval” szövegrésze helyébe „a vízkárelhárítási célú
szükségtározóval” szöveg, az 5. §-t megelőző „Az árvízi tározó területével érintett földrészletek
igénybevétele” fejezetcím helyébe „A vízkárelhárítási célú szükségtározó területével érintett
földrészletek igénybevétele” szöveg, a 9. § (5) bekezdés „az árvízi tározó” szövegrésze helyébe „a
vízkárelhárítási célú szükségtározó” szöveg, a 9. § (6) bekezdés „Az árvízi tározó” szövegrésze
helyébe „A vízkárelhárítási célú szükségtározó” szöveg, a 9. § (9) bekezdés „az árvízi tározó”
szövegrésze helyébe „a vízkárelhárítási célú szükségtározó” szöveg, a 14. § (2) bekezdés „árvízi
tározóba” szövegrésze helyébe „vízkárelhárítási célú szükségtározóba” szöveg, a 16. § (1) bekezdés
„az árvízi tározók” szövegrésze helyébe „a vízkárelhárítási célú szükségtározók” szöveg, a 16. § (2)
bekezdés „az árvízi tározók” szövegrésze helyébe „a vízkárelhárítási célú szükségtározók” szöveg,
a 17. § (1) bekezdés „Az árvízi tározók” szövegrésze helyébe „A vízkárelhárítási célú
szükségtározók” szöveg, a 24. § (2) bekezdés a) pontja „az árvízi tározó” szövegrésze helyébe „a
vízkárelhárítási célú szükségtározó” szöveg lép.
10.	§
Hatályát veszti a VTT törvény 5-8. §-ai, 9. § (l)-(4) bekezdése és a 24. § (2) bekezdés b) pontja.
3.	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény módosítása
11.	§
(1)	A vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 1. § 2. pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(1. § E törvény alkalmazásában)
„2. állami hozzájárulás: a társulati művek fejlesztését, működtetését, ezeken a műveken a vizek
kártételei elleni védekezést szolgáló, a Magyar Köztársaság költségvetéséről szóló törvényben
évenként megállapított költségvetési hozzájárulás;”
(2)	A Ttv. 1. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. § E törvény alkalmazásában)
5
„18. működési terület: a vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegységekre és az érintett
környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság működési területére figyelemmel, elsősorban a legalább
100 000 ha nagyságú földrajzi terület, amelyen a társulat működik, vagy amely területen a társulat
legalább 500 km-nyi közcélú vonalas létesítményt tart fent és üzemeltet;”
(3)	A Ttv. 1. § 32. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(1. § E törvény alkalmazásában)
„32. társulati közfeladat: a társulat működési területén a társulat tagjainak közös érdekeit szolgáló
vízgazdálkodási tevékenység, valamint megbízás alapján a forgalomképes állami tulajdonban lévő
vizekkel és vízilétesítményekkel összefüggő feladatok ellátása;”
12. §
A Ttv. 2. § (l)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A vízitársulat jogi személyiséggel rendelkező, közhasznú szervezetté minősíthető
gazdálkodó szervezet.
(2)	A vízitársulat a 3. § (2) bekezdés szerinti közfeladatát elsősorban saját munkaszervezetével
köteles elvégezni.”
13.	§
A Ttv. 9. § (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az alapszabály térképi mellékleteiben fel kell tüntetni
a)	a társulati műveket és a településeket is feltüntető működési területet;
b)	a működési területen belül azokat a települési önkormányzatokat (részvízgyűjtőket) és
kistérségeket (a továbbiakban: területi egység), amelyekről az érdekeltek a küldötteket jelölik.
(4)	Az alapszabály mellékleteiben rögzíteni kell továbbá
a)	a megválasztott küldöttek nevét, lakóhelyét, az általuk képviselt területi egység megnevezését és
a képviselt terület nagyságát hektárban;
b)	a társulat tagjainak nevét (cégnevét), lakóhelyét (székhelyét), a természetes személy tag születési
helyét, időpontját, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság cégjegyzékszámát
(nyilvántartási számát), a területének nagyságát ha-ban.”
14.	§
A Ttv. 25. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A napirendet tartalmazó írásbeli meghívót a küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt legalább 8
nappal meg kell küldeni a küldöttgyűlés tagjainak, a területileg illetékes megyei, fővárosi
kormányhivatal földművelésügyi igazgatóságának, a vízügyi igazgatási szervezetnek, a társulatok
érdekképviseleti szervezetének, valamint a társulat azon tagjainak, akik a küldöttgyűlést
kezdeményezték, továbbá a meghívót a területileg illetékes települési önkormányzat(ok)nál
hirdetmény formájában is közzé kell tenni.”
15.	§
A Ttv. 30. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik)
6
,,c) az egyéb támogatások jellegének és mértékének meghatározása;”
16.	§
A Ttv. 40. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A társulat közfeladatainak ellátása feletti szakmai felügyeletet a vízgazdálkodásért felelős
miniszter, az irányítása alatt álló, a társulat működési területe szerinti környezetvédelmi és vízügyi
igazgatóság útján látja el.”
17.	§
A Ttv. 41. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A normatív támogatás, a szerződésen alapuló állami és önkormányzati hozzájárulás, valamint
az egyéb támogatás a társulat tulajdonába kerül.”
18.	§
A Ttv. 43. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„43. § A társulat gazdasági tevékenységének elvégzésére munkaszervezetet működtet a
küldöttgyűlés határozatának megfelelően. A munkaszervezet irányítását önálló hatáskörben a
szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezető látja el. A társulatnál foglalkoztatott
munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka
Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.”
19.	§
ATtv. 61. §(1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A társulat jogutód nélkül megszűnik, ha)
,,c) a 62. §-ban előírt kötelezettség teljesítésének felhívás ellenére történő elmaradása esetén a
felügyeleti szerv kezdeményezésére a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja;”
20.	§
Hatályát veszti a Ttv. 1. § 22. pontja.
4.	Záró rendelkezések
21. §
Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
7
1. melléklet a 2011. évi
törvényhez
1.	A Vgtv. 1. számú melléklet 12. pont a) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„a) nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása
során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult
legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki;”
2.	A Vgtv. 1. számú melléklet 34. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
„34. vízkárelhárítási célú tározó'.
a)	árvízi tározó:
aa)	záportározó: vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, kizárólag az árhullámok csúcs-
vízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló, időszakosan vizet tartó tározó,
ab)	árvízcsúcs-csökkentő tározó: vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, az árhullámok csúcs-
vízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló olyan állandóan vagy időszakosan vizet tartó
tározó, amelynél a maximális tározási térfogat legalább 50 %-a árvízvisszatartásra szabadon áll,
ac)	szükségtározó: vízfolyások mentén, árhullámok részleges visszatartására kijelölt, ideiglenes
vízvisszatartást szolgáló, be- és kivezetési helyekkel ellátott terület,
ad)	vésztározó: vízfolyások mentén, az árhullámok részleges visszatartására és a nagyobb károk
megelőzésére töltségmegbontással - rendkívüli védekezési készültség vagy veszélyhelyzet esetén -
igénybe vehető terület,
b)	belvíztározó: a belvíz összegyűjtésére szolgáló természetes határokkal, illetve töltésekkel
körülvett terület.”
8
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az elmúlt években és napjainkban is jelentkező ár- és belvízi problémák csökkentéseként:
-	fokozni szükséges a vízkárelhárítási célú tározók építését, meghatározva a területhasználati
korlátozásokat és a kártalanítás, a kisajátítás szabályait,
-	ki kell mondani, hogy a nagyvízi meder elsődleges rendeltetése a folyók medréből kilépő
árvíz és a jég levezetése, továbbá törvényi szinten korlátozni szükséges a nagy víz meder
területén az építési tevékenységeket,
-	a részletszabályok rendeletekben történő megállapítására felhatalmazó rendelkezéseket kell
elhelyezni a törvényben, hogy így egyben teljesülhessenek a Kormány munkatervében már
szereplő jogalkotási feladatok,
-	a vízitársulatok működése feletti szakmai felügyeletet a vízgazdálkodásért felelős miniszter
irányítása alatt álló környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságokhoz kell telepíteni.
A törvényjavaslat a fenti kérdéseket szabályozza, a vízkárelhárítás hatékonyabbá tétele érdekében.
Jelenleg csak a Vásárhelyi-terv keretében épülő árvízvédelmi célú tározók létesítését szabályozza
részletesen jogszabály, a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség
terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése)
közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (VTT törvény). Jelen
törvényjavaslat a VTT törvény tározókra vonatkozó rendelkezéseinek az egész ország területén
történő érvényesítésével az árvízi és belvízi tározók létesítésére, az érintett ingatlanok használatára
és a kártalanításra vonatkozóan állapít meg szabályokat.
Rögzíti, hogy az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles tűrni, hogy a vízügyi hatóság
határozata alapján az ingatlanát vízkárelhárítási célú tározóként kijelöljék, mivel az közérdeket
szolgál. Ha a vízkárelhárítási célú tározóhoz kapcsolódó vízilétesítmény elhelyezése vagy a
használati korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti vagy jelentős mértékben
akadályozza, a tulajdonos és a beruházó kezdeményezheti az ingatlan megvásárlását, kisajátítását.
A nagy vízi mederben építményt elhelyezni az érintett folyószakasz mederkezelőjének, a
környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságnak a hozzájárulásával lehet. A nagyvízi mederben fekvő
ingatlan tulajdonosa, illetve használója a nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést,
erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag saját felelősségére, az árvizek levezetésének
akadályozása nélkül folytathat. A nagyvízi mederre vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni,
amely rendeletben kerül kihirdetésre és a mederben tevékenységet folytatókra kötelező.
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) felhatalmazó
rendelkezéseit mindenképpen felül kell vizsgálni, mivel addig több szükséges rendelet
módosítására, illetve kiadására nem kerülhet sor. Felhatalmazást kell adni a Kormánynak, hogy a
vizek kártételei elleni védekezés részletes szabályait felülvizsgálja, a vízkárelhárítási célú tározók
létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanításra vonatkozó szabályokat
rendeletben megállapítsa, valamint a kor követelményeinek megfelelően pontosítsa a nagyvízi
meder használatának szabályait.
A vízitársulatok működési területének új meghatározására a korszerű és költséghatékony
üzemméretek kialakítása miatt van szükség. A tervezet rögzíti, hogy a társulati közfeladatok
ellátásának szakmai felügyeletét a vízgazdálkodásért felelős miniszter irányítása alatt álló
környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság látja el. A társulat gazdasági tevékenységének elvégzésére
munkaszervezetet működtet a küldöttgyűlés határozatának megfelelően. A munkaszervezet
irányítását a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott vezető látja el. A társulatnál
9
foglalkoztatott munkavállalók jogaira és kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a
Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell alkalmazni.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
l-§
A § rendelkezik arról, hogy - hasonlóan a vízvezetési szolgalmi jog alapításához - a parti ingatlan
tulajdonosát kártalanítás illeti meg a vízfolyással kapcsolatos vízi- és üzemeltetési munkák miatti
korlátozás esetében. Amennyiben a korlátozás mértéke olyan fokú, hogy annak következtében az
ingatlan használata lehetetlenné, illetve számottevően költségessé válik, akkor a tulajdonos az
ingatlan kisajátítását kérheti
2-§
A tervezet a hatályos rendelkezésekben szereplő árvízi tározókon túlmutatva valamennyi
vizkárelhárítási célú tározó kijelölésére fogalmaz meg alapvető szabályokat. Vízkárelhárítási célú
tározónak minősül a záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó, a vésztározó és a
belvíztározó.
Az ingatlan tulajdonosa, illetve használója köteles tűrni, hogy az ingatlanát vízkárelhárítási célú
tározóként kijelöljék. A vésztározó határozatban történő kijelölésére nem kerül sor, mivel egy
terület vésztározóként való igénybevételére csak rendkívüli védekezési készültség és veszélyhelyzet
esetén kerülhet sor, amikor a honvédelmi törvény szerinti rendkívüli intézkedéseket kell alkalmazni.
Az ingatlan vagy annak területi mértékben meghatározott része vízkárelhárítási célú tározóvá
történő kijelöléséről az ingatlan fekvése szerint környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi
felügyelőség határoz. A vízügyi hatóság a jogerős határozattal megkeresi a vízkárelhárítási célú
tározó jogi jelleg feljegyzése iránt az ingatlan fekvése szerint illetékes ingatlanügyi hatóságot. Ha a
vízkárelhárítási célú tározó jogi jelleg nem az egész ingatlant érinti, a határozathoz mellékelni kell
az ingatlan érintett részét ábrázoló ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is.
3-§
Ha a vízkárelhárítási célú tározóhoz kapcsolódó vízilétesítmény elhelyezése vagy a használati
korlátozás az ingatlan rendeltetésszerű használatát megszünteti, vagy meghatározott módon jelentős
mértékben akadályozza, a tulajdonos az ingatlan megvásárlását vagy a kisajátítás kérését a
beruházótól kérheti.
A záportározó, az árvízcsúcs-csökkentő tározó, a szükségtározó és a belvíztározó területéhez tartozó
ingatlan ingatlan-nyilvántartásban bejegyzett tulajdonosát (tehát a vésztározó esetében nem) - a
rendelkezésre állással és a használattal, illetve a meghatározott hasznosítás korlátozásával
összefüggő értékcsökkenés miatt, azok ellenértékeként - tulajdoni illetőségének arányában egyszeri
térítés illeti meg. Ha az ingatlan már eredetileg is állami vagy önkormányzati tulajdonban volt, vagy
állami, önkormányzati tulajdonba kerül, az egyszeri térítés kifizetésére nem kerül sor.
A vízkárelhárítási célú tározó (tehát a vésztározó esetében is) árvíz-szabályozási célból történő
igénybevétele esetén az okozott tényleges kárért az ingatlan használóját kártalanítás illeti meg,
kivéve, ha a tározó területe megvásárlásra vagy kisajátításra került és ezután kötöttek bérleti vagy
haszonbérleti szerződést.
A tervezet részletesen rögzíti a tulajdonjog korlátozására vonatkozó szabályokat: az építési
tilalomtól a kártalanítással nem járó termőföld-használati módokon keresztül a művelési ág
10
megváltozásának kezelői hozzájáruláshoz kötöttségéig. Amennyiben a korlátozott
tulajdonhasználatra vonatkozó szabályok nem kerülnek betartásra, nem jár eseti kártalanítás!
4.§
A § rögzíti, hogy a nagy vízi meder elsődleges rendeltetése a mederből kilépő árvíz és a jég
levezetése. A folyó nagyvízi medrét, továbbá a töltésnek az árvíztől mentesített oldalán lévő azon
területet, amelyen fakadó-, illetve szivárgó víz jelentkezhet, csak az árvízvédelmi előírásoknak
megfelelően szabad kezelni, használni és hasznosítani.
A nagyvízi mederben építményt elhelyezni csak az érintett folyószakasz mederkezelőjének
hozzájárulásával lehet. A nagy vízi mederben fekvő ingatlan tulajdonosa, illetve használója a
nagyvízi mederben mezőgazdasági művelést, erdőgazdálkodást vagy más tevékenységet kizárólag
saját felelősségére, az árvizek levezetésének akadályozása nélkül, a környezet- és természetvédelmi,
valamint a kulturális örökségvédelmi előírások megtartásával folytathat. A nagyvízi mederben a
termőföld más célú hasznosítását, valamint a művelési ág megváltoztatását végrehajtani szintén
csak az érintett folyószakasz-meder kezelőjének előzetes hozzájárulásával lehet.
A folyók, patakok, kisvízfolyások, belvíz- és öntözőcsatomák, tavak, tározók, holtágak parti sávját,
továbbá az árvízvédelmi létesítmények védősávját úgy kell használni, hogy azt a meder, illetve
létesítmény tulajdonosa (használója) a karbantartási munkák, mérések esetenkénti ellátása céljából a
feladataihoz szükséges mértékben, illetve védekezési célból akadálytalanul igénybe vehesse.
A folyók nagyvízi medrére vonatkozóan kezelési tervet kell készíteni, amely a nagyvízi mederben
tevékenységet folytatókra kötelező. A kezelési terv készítésére, tartalmára és kihirdetésére
vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg. A kezelési tervet össze kell hangolni a
védett természeti területekre vonatkozóéin elkészített természetvédelmi kezelési tervekkel, a Natura
2000 területekre elkészített természetvédelmi kezelési- és fenntartási tervekkel, a természetvédelmi
célkitűzésekkel, valamint az erdőkre vonatkozóan elkészített körzeti erdőtervekkel.
5-§
A Vgtv. 27. §-a helyébe lépő rendelkezéssel megteremtődik a jelentős ingatlanhasználati
korlátozással járó jogi jellegek, így a vízkárelhárítási célú tározóban, az ivóvízbázisok, vízkivételi
művek védelme érdekében kijelölt védőterületen, továbbá a nagy vízi mederben és a parti sávban
való elhelyezkedés ténye ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzésének lehetősége, ezzel az
ingatlan-nyilvántartás valóssággal való egyezőségének alapelvi követelményét segíti érvényesülni.
6. §
A § 5 új kormányrendeleti és 2 miniszteri rendeleti felhatalmazást tartalmaz. Felhatalmazást kell
adni a Kormánynak, hogy a vizek kártételei elleni védekezés részletes szabályait felülvizsgálja,
magát a rendkívüli védekezési készültséget rendeletében elrendelje, a vízkárelhárítási célú tározók
létesítésére, az érintett ingatlanok használatára és a kártalanítási eljárásra vonatkozó
részletszabályokat megállapítsa, a kor követelményeinek megfelelően pontosítsa a nagyvízi meder
használatának szabályait, továbbá meghatározza a folyók nagyvízi medrére vonatkozó kezelési terv
elkészítése rendjének és tartalmának követelményrendszerét, amely alapján a vízgazdálkodásért
felelős miniszter a folyók mederkezelésére vonatkozó terveket kiadhatja.
A miniszteri rendeleti szintű felhatalmazások körében felhatalmazást kap a vízgazdálkodásért
felelős miniszter az országos árvízi kockázatkezelési tervnek a helyi önkormányzatokért felelős, a
területfejlesztésért felelős, a területrendezésért felelős, a földügyért felelős, a közlekedésért felelős
11
miniszterrel egyetértésben történő megállapítására, valamint a folyók nagyvízi medrére
vonatkozóan a kezelési terv rendeletben történő megállapítására.
7-§
Atmenteti rendelkezésként rögzíti, hogy a folyamatban lévő tározó-kijelölések során, valamint a
nagyvízi meder területét érintő építési tevékenységek folyamatban lévő építésügyi hatósági
engedélyezésénél e törvénymódosítással megállapított új szabályokat már alkalmazni kell.
8. §
A Vgtv. fogalom-meghatározásai között a nagyvízi meder fogalmát pontosítja, valamint
meghatározza az egyes tározótípusok jelentését.
A nagyvízi meder a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, amelyet az árvíz levonulása
során a víz rendszeresen elborít, és amelyet a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult
legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki.
A vízkárelhárítási célú tározó vagy árvízi tározó, vagy belvíztározó. Az árvízi tározók közül a
záportározó a vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, kizárólag az árhullámok csúcs-
vízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló, időszakosan vizet tartó tározó. Az árvízcsúcs-
csökkentő tározó a vízfolyáson vagy vízfolyás mentén kiépített, az árhullámok csúcs-
vízhozamainak és vízállásainak mérséklését szolgáló olyan állandóan vagy időszakosan vizet tartó
tározó, amelynél a maximális tározási térfogat legalább 50 %-a árvízvisszatartásra szabadon áll. A
szükségtározó a vízfolyások mentén, árhullámok részleges visszatartására kijelölt, ideiglenes
vízvisszatartást szolgáló, be- és kivezetési helyekkel ellátott terület. A vésztározó a vízfolyások
mentén, az árhullámok részleges visszatartására és a nagyobb károk megelőzésére
töltségmegbontással - rendkívüli védekezési készültség vagy veszélyhelyzet esetén - igénybe
vehető terület. A belvíztározó a belvíz összegyűjtésére szolgáló természetes határokkal, illetve
töltésekkel körülvett terület.
9.	és 10. §
A Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és
vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és
megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTT törvény) Vgtv-vel
összefüggő módosítását tartalmazza. Mivel a Vgtv. az árvízi tározó helyett bevezeti a
vízkárelhárítási célú tározó fogalmát, a VTT törvény árvízi tározó fogalmát módosítani szükséges
vízkárelhárítási célú szükségtározóra.
11-19. §
Az egyes gazdasági és pénzügyi tárgyú törvények megalkotásáról, illetve módosításáról szóló 2010.
évi XC. törvény eltörölte a vízitársulatokról szóló 2009. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Ttv.)
által megállapított társulati hozzájárulást, ezért az állami hozzájárulás fogalmát a Ttv-ben újra kell
szabályozni.
A működési terület mértékének definiálására a korszerű és költséghatékony üzemméretek
kialakítása miatt van szükség. A törvényjavaslat szerint működési terület a vízgyűjtő-gazdálkodási
tervezési alegységekre és az érintett környezetvédelmi és vízügyi igazgatóság működési területére
figyelemmel megállapított, elsősorban a legalább 100 000 ha nagyságú földrajzi terület, amelyen
12
társulat működik, vagy amely területen a társulat legalább 500 km-nyi közcélú vonalas létesítményt
tart fent és üzemeltet.
A költségvetési források célszerű, okszerű és az egységes vízgazdálkodási szemléletbe tartozó
felhasználását, a jó minőségű munkavégzést a szakmailag felkészült területi szervek, a
környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok révén van lehetőség ellenőrizni. Ezért a tervezet rögzíti,
hogy a társulati közfeladatok ellátásának szakmai felügyeletét a vízgazdálkodásért felelős miniszter
irányítása alatt álló környezetvédelmi és vízügyi igazgatóságok látják el.
Az egységes vízgazdálkodáson belül el kell érni, hogy a területi vízgazdálkodásnak valódi gazdája
legyen. Az alapfeladatok ellátása jól képzett állandó szakembereket és eszközparkot igényel, ezt
pedig jól és költséghatékonyan csak a munkaszervezettel (csatorna-, gát- és mederőri rendszerrel)
lehet biztosítani és ellátni, ezért javasoljuk, hogy a vízitársulat a gazdasági tevékenységének
elvégzésére munkaszervezetet működtessen.
A munkaszervezet irányítását önálló hatáskörben a szervezeti és működési szabályzatban
meghatározott vezető látja el. A társulatnál foglalkoztatott munkavállalók jogaira és
kötelezettségeire, valamint a munkaügyi kapcsolatokra a Munka Törvénykönyve rendelkezéseit kell
alkalmazni.
A javaslat szerint a társulat jogutód nélkül akkor szűnik meg, ha: elhatározza a jogutód nélküli
megszűnését (feloszlását), a társulatot a bíróság felszámolási eljárás során megszünteti, a felügyeleti
szerv kezdeményezésére a cégbíróság megszűntnek nyilvánítja vagy a cégbíróság hivatalból
elrendeli a törlését.
20.	§
Hatályon kívül helyező rendelkezés tekintettel arra, hogy a vízitársulatok működése feletti szakmai
felügyelet kérdését a Ttv. módosításra kerülő 40. §-a szabályozza.
21.	§
A záró rendelkezés szerint a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
Budapest, 2011. február 21.
í)
^	\r-
—	Bányjai Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
13
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján,
„egyes törvényeknek a vízkárelhárítás hatékonyabbá tételével összefüggő módosításáról”
a következő törvényjavaslatot kívánom benyújtani.
Budapest, 2011. február 21.
\&4s-r—\e—■>' ,
Bányai Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség