﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2486. számú
törvényjavaslat
az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi
szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a
lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott
Jegyzőkönyve kihirdetéséről
Előadó: Dr. Pintér Sándor
belügyminiszter
Budapest, 2011. február
2011. évi ... törvény
az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a
nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és
alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló,
2001. május 31-én elfogadott Jegyzőkönyve kihirdetéséről
1.	§
Az Országgyűlés e törvénnyel felhatalmazást ad az Egyesült Nemzetek keretében,
Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni
Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott
előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én elfogadott
Jegyzőkönyve (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) kötelező hatályának elismerésére.
2.	§
Az Országgyűlés a Jegyzőkönyvet e törvénnyel kihirdeti.
3. §
A Jegyzőkönyv hiteles, angol nyelvű szövege és annak hivatalos magyar nyelvű
fordítása a következő:
“Protocol against the Illicit Manufacturing of and Trafficking in Firearms, Their Parts
and Components and Ammunition, supplementing the United Nations Convention
against Transnational Organized Crime
Preamble
The States Parties to this Protocol,
Aware of the urgent need to prevent, combat and eradicate the illicit manufacturing of
and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition, owing to the harmful
effects of those activities on the security of each State, region and the world as a whole,
endangering the well-being of peoples, their social and economic development and their right
to live in peace,
Convinced, therefore, of the necessity for all States to take all appropriate measures to
this end, including international cooperation and other measures at the regional and global
levels,
Recalling General Assembly resolution 53/111 of 9 December 1998, in which the
Assembly decided to establish an open-ended intergovernmental ad hoc committee for the
purpose of elaborating a comprehensive international convention against transnational
organized crime and of discussing the elaboration of, inter alia, an international instrument
combating the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components
and ammunition,
1
Bearing in mind the principle of equal rights and self-determination of peoples, as
enshrined in the Charter of the United Nations and the Declaration on Principles of
International Law concerning Friendly Relations and Cooperation among States in accordance
with the Charter of the United Nations,
Convinced that supplementing the United Nations Convention against Transnational
Organized Crime with an international instrument against the illicit manufacturing of and
trafficking in firearms, their parts and components and ammunition will be useful in
preventing and combating those crimes,
Have agreed as follows:
I.	General provisions
Article 1
Relation with the United Nations Convention against Transnational Organized Crime
1.	This Protocol supplements the United Nations Convention against Transnational
Organized Crime. It shall be interpreted together with the Convention.
2.	The provisions of the Convention shall apply, mutatis mutandis, to this Protocol
unless otherwise provided herein.
3.	The offences established in accordance with article 5 of this Protocol shall be
regarded as offences established in accordance with the Convention.
Article 2
Statement of purpose
The purpose of this Protocol is to promote, facilitate and strengthen cooperation
among States Parties in order to prevent, combat and eradicate the illicit manufacturing of and
trafficking in firearms, their parts and components and ammunition.
Article 3
Use of terms
For the purposes of this Protocol:
(a)	“Firearm” shall mean any portable barrelled weapon that expels, is designed to
expel or may be readily converted to expel a shot, bullet or projectile by the action of an
explosive, excluding antique firearms or their replicas. Antique firearms and their replicas
shall be defined in accordance with domestic law. In no case, however, shall antique firearms
include firearms manufactured after 1899;
(b)	“Parts and components” shall mean any element or replacement element
specifically designed for a firearm and essential to its operation, including a barrel, frame or
receiver, slide or cylinder, bolt or breech block, and any device designed or adapted to
diminish the sound caused by firing a firearm;
2
(c)	“Ammunition” shall mean the complete round or its components, including
cartridge cases, primers, propellant powder, bullets or projectiles, that are used in a firearm,
provided that those components are themselves subject to authorization in the respective State
Party;
(d)	“Illicit manufacturing” shall mean the manufacturing or assembly of firearms, their
parts and components or ammunition:
(i)	From parts and components illicitly trafficked;
(ii)	Without a licence or authorization from a competent authority of the State Party
where the manufacture or assembly takes place; or
(iii)	Without marking the firearms at the time of manufacture, in accordance with
article 8 of this Protocol;
Licensing or authorization of the manufacture of parts and components shall be in
accordance with domestic law;
(e)	“Illicit trafficking” shall mean the import, export, acquisition, sale, delivery,
movement or transfer of firearms, their parts and components and ammunition from or across
the territory of one State Party to that of another State Party if any one of the States Parties
concerned does not authorize it in accordance with the terms of this Protocol or if the firearms
are not marked in accordance with article 8 of this Protocol;
f “Tracing” shall mean the systematic tracking of firearms and, where possible, their
parts and components and ammunition from manufacturer to purchaser for the purpose of
assisting the competent authorities of States Parties in detecting, investigating and analysing
illicit manufacturing and illicit trafficking.
Article 4
Scope of application
1.	This Protocol shall apply, except as otherwise stated herein, to the prevention of
illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and
ammunition and to the investigation and prosecution of offences established in accordance
with article 5 of this Protocol where those offences are transnational in nature and involve an
organized criminal group.
2.	This Protocol shall not apply to state-to-state transactions or to state transfers in
cases where the application of the Protocol would prejudice the right of a State Party to take
action in the interest of national security consistent with the Charter of the United Nations.
Article 5
Criminalization
1.	Each State Party shall adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences the following conduct, when committed
intentionally:
3
(a)	Illicit manufacturing of firearms, their parts and components and ammunition;
(b)	Illicit trafficking in firearms, their parts and components and ammunition;
(c)	Falsifying or illicitly obliterating, removing or altering the marking(s) on firearms
required by article 8 of this Protocol.
2.	Each State Party shall also adopt such legislative and other measures as may be
necessary to establish as criminal offences the following conduct:
(a)	Subject to the basic concepts of its legal system, attempting to commit or
participating as an accomplice in an offence established in accordance with paragraph 1 of
this article; and
(b)	Organizing, directing, aiding, abetting, facilitating or counselling the commission
of an offence established in accordance with paragraph 1 of this article.
Article 6
Confiscation, seizure and disposal
1.	Without prejudice to article 12 of the Convention, States Parties shall adopt, to the
greatest extent possible within their domestic legal systems, such measures as may be
necessary to enable confiscation of firearms, their parts and components and ammunition that
have been illicitly manufactured or trafficked.
2.	States Parties shall adopt, within their domestic legal systems, such measures as
may be necessary to prevent illicitly manufactured and trafficked firearms, parts and
components and ammunition from falling into the hands of unauthorized persons by seizing
and destroying such firearms, their parts and components and ammunition unless other
disposal has been officially authorized, provided that the firearms have been marked and the
methods of disposal of those firearms and ammunition have been recorded.
II.	Prevention
Article 7
Record-keeping
Each State Party shall ensure the maintenance, for not less than ten years, of
information in relation to firearms and, where appropriate and feasible, their parts and
components and ammunition that is necessary to trace and identify those firearms and, where
appropriate and feasible, their parts and components and ammunition which are illicitly
manufactured or trafficked and to prevent and detect such activities. Such information shall
include:
(a)	The appropriate markings required by article 8 of this Protocol;
(b)	In cases involving international transactions in firearms, their parts and
components and ammunition, the issuance and expiration dates of the appropriate licences or
authorizations, the country of export, the country of import, the transit countries, where
appropriate, and the final recipient and the description and quantity of the articles.
4
Article 8
Marking of firearms
1.	For the purpose of identifying and tracing each firearm, States Parties shall:
(a)	At the time of manufacture of each firearm, either require unique marking
providing the name of the manufacturer, the country or place of manufacture and the serial
number, or maintain any alternative unique user-friendly marking with simple geometric
symbols in combination with a numeric and/or alphanumeric code, permitting ready
identification by all States of the country of manufacture;
(b)	Require appropriate simple marking on each imported firearm, permitting
identification of the country of import and, where possible, the year of import and enabling
the competent authorities of that country to trace the firearm, and a unique marking, if the
firearm does not bear such a marking. The requirements of this subparagraph need not be
applied to temporary imports of firearms for verifiable lawful purposes;
(c)	Ensure, at the time of transfer of a firearm from government stocks to permanent
civilian use, the appropriate unique marking permitting identification by all States Parties of
the transferring country.
2.	States Parties shall encourage the firearms manufacturing industry to develop
measures against the removal or alteration of markings.
Article 9
Deactivation of firearms
A State Party that does not recognize a deactivated firearm as a firearm in accordance
with its domestic law shall take the necessary measures, including the establishment of
specific offences if appropriate, to prevent the illicit reactivation of deactivated firearms,
consistent with the following general principles of deactivation:
(a)	All essential parts of a deactivated firearm are to be rendered permanently
inoperable and incapable of removal, replacement or modification in a manner that would
permit the firearm to be reactivated in any way;
(b)	Arrangements are to be made for deactivation measures to be verified, where
appropriate, by a competent authority to ensure that the modifications made to a firearm
render it permanently inoperable;
(c)	Verification by a competent authority is to include a certificate or record attesting
to the deactivation of the firearm or a clearly visible mark to that effect stamped on the
firearm.
Article 10
General requirements for export, import and transit licensing or authorization systems
5
1.	Each State Party shall establish or maintain an effective system of export and import
licensing or authorization, as well as of measures on international transit, for the transfer of
firearms, their parts and components and ammunition.
2.	Before issuing export licences or authorizations for shipments of firearms, their
parts and components and ammunition, each State Party shall verify:
(a)	That the importing States have issued import licences or authorizations; and
(b)	That, without prejudice to bilateral or multilateral agreements or arrangements
favouring landlocked States, the transit States have, at a minimum, given notice in writing,
prior to shipment, that they have no objection to the transit.
3.	The export and import licence or authorization and accompanying documentation
together shall contain information that, at a minimum, shall include the place and the date of
issuance, the date of expiration, the country of export, the country of import, the final
recipient, a description and the quantity of the firearms, their parts and components and
ammunition and, whenever there is transit, the countries of transit. The information contained
in the import licence must be provided in advance to the transit States.
4.	The importing State Party shall, upon request, inform the exporting State Party of
the receipt of the dispatched shipment of firearms, their parts and components or ammunition.
5.	Each State Party shall, within available means, take such measures as may be
necessary to ensure that licensing or authorization procedures are secure and that the
authenticity of licensing or authorization documents can be verified or validated.
6.	States Parties may adopt simplified procedures for the temporary import and export
and the transit of firearms, their parts and components and ammunition for verifiable lawful
purposes such as hunting, sport shooting, evaluation, exhibitions or repairs.
Article 11
Security andpreventive measures
In an effort to detect, prevent and eliminate the theft, loss or diversion of, as well as
the illicit manufacturing of and trafficking in, firearms, their parts and components and
ammunition, each State Party shall take appropriate measures:
(a)	To require the security of firearms, their parts and components and ammunition at
the time of manufacture, import, export and transit through its territory; and
(b)	To increase the effectiveness of import, export and transit controls, including,
where appropriate, border controls, and of police and customs transborder cooperation.
Article 12
Information
1.	Without prejudice to articles 27 and 28 of the Convention, States Parties shall
exchange among themselves, consistent with their respective domestic legal and
administrative systems, relevant case-specific information on matters such as authorized
6
producers, dealers, importers, exporters and, whenever possible, carriers of firearms, their
parts and components and ammunition.
2.	Without prejudice to articles 27 and 28 of the Convention, States Parties shall
exchange among themselves, consistent with their respective domestic legal and
administrative systems, relevant information on matters such as:
(a)	Organized criminal groups known to take part or suspected of taking part in the
illicit manufacturing of or trafficking in firearms, their parts and components and ammunition;
(b)	The means of concealment used in the illicit manufacturing of or trafficking in
firearms, their parts and components and ammunition and ways of detecting them;
(c)	Methods and means, points of dispatch and destination and routes customarily used
by organized criminal groups engaged in illicit trafficking in firearms, their parts and
components and ammunition; and
(d)	Legislative experiences and practices and measures to prevent, combat and
eradicate the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components
and ammunition.
3.	States Parties shall provide to or share with each other, as appropriate, relevant
scientific and technological information useful to law enforcement authorities in order to
enhance each other’s abilities to prevent, detect and investigate the illicit manufacturing of
and trafficking in firearms, their parts and components and ammunition and to prosecute the
persons involved in those illicit activities.
4.	States Parties shall cooperate in the tracing of firearms, their parts and components
and ammunition that may have been illicitly manufactured or trafficked. Such cooperation
shall include the provision of prompt responses to requests for assistance in tracing such
firearms, their parts and components and ammunition, within available means.
5.	Subject to the basic concepts of its legal system or any international agreements,
each State Party shall guarantee the confidentiality of and comply with any restrictions on the
use of information that it receives from another State Party pursuant to this article, including
proprietary information pertaining to commercial transactions, if requested to do so by the
State Party providing the information. If such confidentiality cannot be maintained, the State
Party that provided the information shall be notified prior to its disclosure.
Article 13
Cooperation
1.	States Parties shall cooperate at the bilateral, regional and international levels to
prevent, combat and eradicate the illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their
parts and components and ammunition.
2.	Without prejudice to article 18, paragraph 13, of the Convention, each State Party
shall identify a national body or a single point of contact to act as liaison between it and other
States Parties on matters relating to this Protocol.
7
3.	States Parties shall seek the support and cooperation of manufacturers, dealers,
importers, exporters, brokers and commercial carriers of firearms, their parts and components
and ammunition to prevent and detect the illicit activities referred to in paragraph 1 of this
article.
Article 14
Training and technical assistance
States Parties shall cooperate with each other and with relevant international
organizations, as appropriate, so that States Parties may receive, upon request, the training and
technical assistance necessary to enhance their ability to prevent, combat and eradicate the
illicit manufacturing of and trafficking in firearms, their parts and components and
ammunition, including technical, financial and material assistance in those matters identified
in articles 29 and 30 of the Convention.
Article 15
Brokers and brokering
1.	With a view to preventing and combating illicit manufacturing of and trafficking in
firearms, their parts and components and ammunition, States Parties that have not yet done so
shall consider establishing a system for regulating the activities of those who engage in
brokering. Such a system could include one or more measures such as:
(a)	Requiring registration of brokers operating within their territory;
(b)	Requiring licensing or authorization of brokering; or
(c)	Requiring disclosure on import and export licences or authorizations, or
accompanying documents, of the names and locations of brokers involved in the transaction.
2.	States Parties that have established a system of authorization regarding brokering as
set forth in paragraph 1 of this article are encouraged to include information on brokers and
brokering in their exchanges of information under article 12 of this Protocol and to retain
records regarding brokers and brokering in accordance with article 7 of this Protocol.
III.	Final provisions
Article 16
Settlement of disputes
1.	States Parties shall endeavour to settle disputes concerning the interpretation or
application of this Protocol through negotiation.
2.	Any dispute between two or more States Parties concerning the interpretation or
application of this Protocol that cannot be settled through negotiation within a reasonable time
shall, at the request of one of those States Parties, be submitted to arbitration. If, six months
after the date of the request for arbitration, those States Parties are unable to agree on the
organization of the arbitration, any one of those States Parties may refer the dispute to the
International Court of Justice by request in accordance with the Statute of the Court.
8
3.	Each State Party may, at the time of signature, ratification, acceptance or approval
of or accession to this Protocol, declare that it does not consider itself bound by paragraph 2
of this article. The other States Parties shall not be bound by paragraph 2 of this article with
respect to any State Party that has made such a reservation.
4.	Any State Party that has made a reservation in accordance with paragraph 3 of this
article may at any time withdraw that reservation by notification to the Secretary-General of
the United Nations.
Article 17
Signature, ratification, acceptance, approval and accession
1.	This Protocol shall be open to all States for signature at United Nations
Headquarters in New York from the thirtieth day after its adoption by the General Assembly
until 12 December 2002.
2.	This Protocol shall also be open for signature by regional economic integration
organizations provided that at least one member State of such organization has signed this
Protocol in accordance with paragraph 1 of this article.
3.	This Protocol is subject to ratification, acceptance or approval. Instruments of
ratification, acceptance or approval shall be deposited with the Secretary-General of the
United Nations. A regional economic integration organization may deposit its instrument of
ratification, acceptance or approval if at least one of its member States has done likewise. In
that instrument of ratification, acceptance or approval, such organization shall declare the
extent of its competence with respect to the matters governed by this Protocol. Such
organization shall also inform the depositary of any relevant modification in the extent of its
competence.
4.	This Protocol is open for accession by any State or any regional economic
integration organization of which at least one member State is a Party to this Protocol.
Instruments of accession shall be deposited with the Secretary-General of the United Nations.
At the time of its accession, a regional economic integration organization shall declare the
extent of its competence with respect to matters governed by this Protocol. Such organization
shall also inform the depositary of any relevant modification in the extent of its competence.
Article 18
Entry into force
1.	This Protocol shall enter into force on the ninetieth day after the date of deposit of
the fortieth instrument of ratification, acceptance, approval or accession, except that it shall
not enter into force before the entry into force of the Convention. For the purpose of this
paragraph, any instrument deposited by a regional economic integration organization shall not
be counted as additional to those deposited by member States of such organization.
2.	For each State or regional economic integration organization ratifying, accepting,
approving or acceding to this Protocol after the deposit of the fortieth instrument of such
action, this Protocol shall enter into force on the thirtieth day after the date of deposit by such
State or organization of the relevant instrument or on the date this Protocol enters into force
pursuant to paragraph 1 of this article, whichever is the later.
9
Article 19
Amendment
1.	After the expiry of five years from the entry into force of this Protocol, a State Party
to the Protocol may propose an amendment and file it with the Secretary-General of the
United Nations, who shall thereupon communicate the proposed amendment to the States
Parties and to the Conference of the Parties to the Convention for the purpose of considering
and deciding on the proposal. The States Parties to this Protocol meeting at the Conference of
the Parties shall make every effort to achieve consensus on each amendment. If all efforts at
consensus have been exhausted and no agreement has been reached, the amendment shall, as
a last resort, require for its adoption a two-thirds majority vote of the States Parties to this
Protocol present and voting at the meeting of the Conference of the Parties.
2.	Regional economic integration organizations, in matters within their competence,
shall exercise their right to vote under this article with a number of votes equal to the number
of their member States that are Parties to this Protocol. Such organizations shall not exercise
their right to vote if their member States exercise theirs and vice versa.
3.	An amendment adopted in accordance with paragraph 1 of this article is subject to
ratification, acceptance or approval by States Parties.
4.	An amendment adopted in accordance with paragraph 1 of this article shall enter
into force in respect of a State Party ninety days after the date of the deposit with the
Secretary-General of the United Nations of an instrument of ratification, acceptance or
approval of such amendment.
5.	When an amendment enters into force, it shall be binding on those States Parties
which have expressed their consent to be bound by it. Other States Parties shall still be bound
by the provisions of this Protocol and any earlier amendments that they have ratified, accepted
or approved.
Article 20
Denunciation
1.	A State Party may denounce this Protocol by written notification to the Secretary-
General of the United Nations. Such denunciation shall become effective one year after the
date of receipt of the notification by the Secretary-General.
2.	A regional economic integration organization shall cease to be a Party to this
Protocol when all of its member States have denounced it.
Article 21
Depositary and languages
1.	The Secretary-General of the United Nations is designated depositary of this
Protocol.
10
2.	The original of this Protocol, of which the Arabic, Chinese, English, French,
Russian and Spanish texts are equally authentic, shall be deposited with the Secretary-General
of the United Nations.
IN WITNESS WHEREOF, the undersigned plenipotentiaries, being duly authorized
thereto by their respective Governments, have signed this Protocol.”
„Az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni
Egyezményt kiegészítő, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek
tiltott előállítása és kereskedelme elleni Jegyzőkönyv
Preambulum
A jelen Jegyzőkönyv Részes Államai,
tudatában annak, hogy sürgősen szükséges a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei,
valamint a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és
visszaszorítása, mert e tevékenységek károsan hatnak az államok, a régiók és az egész világ
biztonságára, és veszélyeztetik a népek jólétét, társadalmi és gazdasági fejlődésüket, valamint
a békés élethez való jogukat,
meggyőződve tehát annak szükségességéről, hogy e célból minden államnak meg kell
tennie a szükséges intézkedéseket, beleértve a nemzetközi együttműködést, illetve más
intézkedéseket regionális és globális szinten,
emlékeztetve a Közgyűlés 1998. december 9. napján hozott 53/111. számú
határozatára, amelyben a Közgyűlés elhatározta egy nyitott kormányközi Ad Hoc Bizottság
létrehozását, azzal a céllal, hogy kidolgozzon egy átfogó nemzetközi egyezményt a
nemzetközi szervezett bűnözés ellen, valamint hogy megvitassa - többek között - olyan
nemzetközi okmány kidolgozását, amellyel sikerrel lehet küzdeni a tűzfegyverek, azok részei
és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme ellen,
figyelemmel a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvére, ahogy az az
Egyesült Nemzetek Alapokmányában és az Egyesült Nemzetek Alapokmányának
megfelelően az Államok Közötti Baráti Kapcsolatokra és Együttműködésre vonatkozó
Nemzetközi Jogelvekről szóló Nyilatkozatban megjelenik,
meggyőződve arról, hogy az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi
szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint
a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni küzdelemre vonatkozó nemzetközi
szerződéssel történő kiegészítése hasznos lesz ezen bűncselekmények megelőzése és
leküzdése érdekében,
az alábbiak szerint állapodtak meg:
I.
Általános rendelkezések
1. cikk
11
Kapcsolat az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni
Egyezménnyel
(1)	A jelen Jegyzőkönyv kiegészíti az Egyesült Nemzetek keretében létrejött
nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezményt, azt az Egyezménnyel együtt kell
értelmezni.
(2)	A jelen Jegyzőkönyvre az Egyezmény rendelkezéseit mutatis mutandis kell
alkalmazni, kivéve, ha az másként rendelkezik.
(3)	A jelen Jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban meghatározott
bűncselekményeket úgy kell tekinteni, mint az Egyezménnyel összhangban meghatározott
bűncselekményeket.
2.	cikk
A Jegyzőkönyv célja
A jelen Jegyzőkönyv célja, hogy előmozdítsa, megkönnyítse és megerősítse a Részes
Államok közötti együttműködést a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a
lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása
érdekében.
3.	cikk
Értelmező rendelkezések
A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„tűzfegyver” minden olyan hordozható, csővel rendelkező fegyver, amellyel
lőni lehet, vagy amelyet lövésre terveztek, illetve amely könnyedén átalakítható arra, hogy
sörétet, golyót vagy lövedéket lőjön ki lőpor segítségével, ide nem értve a muzeális
fegyvereket vagy azok másolatait. A muzeális fegyvereket és azok másolatait a nemzeti
jognak megfelelően kell meghatározni. Nem minősülnek muzeális fegyvernek az 1899 után
készült fegyverek;
b)	a „részek és alkatrészek” kifejezés speciálisan a tűzfegyver számára tervezett
bármilyen alkatrészt vagy pótalkatrészt jelent, amely elengedhetetlen a tűzfegyver működése
szempontjából, beleértve a csövet, a tokot vagy tokrészt, a szánt vagy a forgódobot, a zárat
vagy a zártömböt, valamint minden olyan eszközt, amelyet úgy terveztek vagy alakítottak át,
hogy a tűzfegyver által keltett torkolatdörejt csökkentse;
c)	„lőszer” az egybeszerelt lőszert vagy annak alkatrészeit jelenti, beleértve az
olyan töltényhüvelyt, csappantyút, lőport, golyót vagy lövedéket, amelyet tűzfegyverekben
használnak, feltéve, hogy ezek az alkatrészek maguk is engedélyezés alá tartoznak az érintett
Részes Állam területén;
d)	„tiltott előállítás” a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a
lőszerek gyártását vagy összeszerelését jelenti:
(i)	illegálisan forgalmazott részekből és alkatrészekből;
12
(ii)	azon Részes Állam illetékes hatóságának engedélye vagy jóváhagyása nélkül, ahol
a gyártás illetve az összeszerelés történik; vagy
(iii)	anélkül, hogy a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően a gyártás során a
tűzfegyvert megjelölték volna;
A tűzfegyver részei és alkatrészei gyártásának engedélyezése vagy jóváhagyása a
nemzeti joggal összhangban történik;
e)	a „tiltott kereskedelem” a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a
lőszerek behozatalát, kivitelét, beszerzését, értékesítését, szállítását, mozgatását vagy
átszállítását jelenti az egyik Részes Állam területéről vagy azon keresztül egy másik Részes
Állam területére, ha ezt az érintett Részes Államok bármelyike nem engedélyezte a jelen
Jegyzőkönyvben írt feltételek szerint, vagy ha a tűzfegyverek nincsenek megjelölve a jelen
Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően;
f)	a „nyomonkövetés” a tűzfegyverek és - ha ez lehetséges - azok részei,
alkatrészei és a lőszerek módszeres követését jelenti a gyártótól a vevőig, annak érdekében,
hogy segítséget lehessen nyújtani a Részes Államok illetékes hatóságainak a tiltott előállítás
és kereskedelem felderítéséhez, nyomozásához és elemzéséhez.
4.	cikk
Az alkalmazás területe
(1)	A jelen Jegyzőkönyv hatálya - ettől eltérő rendelkezés hiányában - kiterjed a
tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának és
kereskedelmének megelőzésére, valamint a jelen Jegyzőkönyv 5. cikkével összhangban
meghatározott bűncselekményekkel kapcsolatos nyomozásra és vádemelésre, amennyiben e
bűncselekmények nemzetközi jellegűek és elkövetésükben szervezett bűnözői csoport érintett.
(2)	A jelen Jegyzőkönyvet nem kell alkalmazni az államok közötti műveletekre,
illetve az államok közötti szállításokra, ha e Jegyzőkönyv alkalmazása hátrányosan
befolyásolná a Részes Államok jogát arra, hogy lépéseket tegyenek a nemzetbiztonság
érdekében az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghatározottak szerint.
5.	cikk
Bűncselekménnyé nyilvánítás
(1)	Minden Részes Állam meghozza azokat a jogalkotási és egyéb intézkedéseket,
amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a következő magatartásokat, ha azokat
szándékosan követik el, bűncselekményekké nyilvánítsák:
a)	tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása;
b)	tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott kereskedelme;
c)	a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkében előírt jelölés(ek) meghamisítása vagy tiltott
eltávolítása, kitörlése vagy megváltoztatása a tűzfegyveren.
13
(2)	Minden Részes Állam meghozza ezen kívül azokat a jogalkotási és egyéb
intézkedéseket, amelyek szükségesek lehetnek ahhoz, hogy a következő magatartásokat
bűncselekményekké nyilvánítsák:
a)	jogrendszere alapelveivel összhangban, a jelen cikk (1) bekezdésével
összhangban meghatározott bűncselekmény elkövetésének kísérlete, vagy részesként annak
elkövetésében való részvétel; és
b)	a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban meghatározott bűncselekmény
elkövetésének megszervezése, irányítása, segítése, az arra való felbujtás, annak elősegítése
vagy tanácsokkal segítése.
6.	cikk
Elkobzás, lefoglalás és ártalmatlanítás
(1)	Az Egyezmény 12. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok nemzeti
jogrendszerük keretein belül a lehető legnagyobb mértékben olyan intézkedéseket fogadnak
el, amelyek szükségesek ahhoz, hogy elkobozzák azokat a tűzfegyvereket, azok részeit és
alkatrészeit, illetve az olyan lőszereket, amelyeket tiltott módon állítottak elő, vagy
amelyekkel tiltott módon kereskedtek.
(2)	A Részes Államok nemzeti jogrendszerük keretein belül olyan intézkedéseket
fogadnak el, amelyek szükségesek annak megelőzéséhez, hogy a tiltott módon előállított vagy
forgalmazott tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek illetéktelen
személyek kezébe kerüljenek, azáltal, hogy ezen tűzfegyvereket, azok részeit és alkatrészeit,
valamint a lőszereket lefoglalják és megsemmisítik, kivéve, ha az ártalmatlanítás más módját
hivatalosan engedélyezték, feltéve, hogy a tűzfegyvereket jelzéssel látták el, illetve az ilyen
tűzfegyverek és lőszerek ártalmatlanításának módozatait rögzítették.
II.
Megelőzés
7.	cikk
Nyilvántartás
Valamennyi Részes Állam legalább tíz évig nyilvántartást vezet a tűzfegyverekkel, és
ha az szükséges és lehetséges, azok részeivel, alkatrészeivel és a lőszerekkel kapcsolatos
olyan adatokról, amelyek szükségesek a tiltott módon előállított vagy forgalmazott
tűzfegyverek, illetve, ha az szükséges és lehetséges, azok részei, alkatrészei és a lőszerek
nyomonkövetéséhez és azonosításához, valamint ahhoz, hogy megelőzzék és felderítsék az
ilyen tevékenységeket. Ezek az adatok a következők:
a)	a jelen Jegyzőkönyv 8. cikkében meghatározott megfelelő jelölések;
b)	a tűzfegyverekkel, azok részeivel, alkatrészeivel és a lőszerekkel kapcsolatos
nemzetközi műveletek esetén, a megfelelő engedély és jóváhagyás kibocsátásának és
lejáratának ideje, a kiviteli ország, a behozatali ország, adott esetben a tranzit országok
megnevezése, valamint a végső címzett, illetve az áruk leírása és mennyisége.
14
8.	cikk
A tűzfegyverek jelölése
(1)	A tűzfegyverek azonosítása és nyomonkövetése érdekében a Részes Államok:
a)	minden tűzfegyver előállításakor megkövetelik annak egyedi megjelölését, amely
tartalmazza a gyártó nevét, az előállítás országát vagy helyét és a sorozatszámot, vagy
bármilyen más egyedi, felhasználóbarát jelölést vezetnek be egyszerű mértani jeleknek
numerikus és/vagy alfanumerikus kóddal való kombinálásával, úgy, hogy valamennyi állam
számára lehetséges legyen a gyártási ország gyors azonosítása;
b)	megkövetelik minden behozott tűzfegyver megfelelő egyszerű megjelölését, úgy,
hogy lehetséges legyen a behozatali ország, és ahol ez lehetséges, a behozatal évének
azonosítása, illetve hogy lehetővé váljon ezen ország illetékes hatóságai számára a tűzfegyver
nyomonkövetése, továbbá megkövetelik az egyedi megjelölést, ha a tűzfegyveren nem
szerepel ilyen jelölés. Az e pontban meghatározott követelményeket nem kell alkalmazni a
tűzfegyverek ideiglenes jellegű, ellenőrizhetően törvényes célokra történő behozatalakor;
c)	a tűzfegyver állami készletekből végleges polgári felhasználásra történő átadásakor
olyan megfelelő egyedi jelölések használatát biztosítják, amelyek lehetővé teszik az átadó
ország azonosítását valamennyi Részes Állam számára.
(2)	A Részes Államok a tűzfegyvereket előállító ipart arra ösztönzik, hogy
hozzanak intézkedéseket a jelölések eltávolítása vagy megváltoztatása ellen.
9.	cikk
A tűzfegyverek hatástalanítása
Az a Részes Állam, amely belső jogával összhangban nem ismeri el a hatástalanított
tűzfegyvert tűzfegyvernek, megteszi a szükséges intézkedéseket, ideértve speciális
bűncselekmények meghatározását is, ha az szükséges, annak érdekében, hogy a hatástalanított
tűzfegyverek tiltott visszaélesítését megelőzze, a hatástalanítás következő általános elveinek
megfelelően:
a)	a hatástalanított tűzfegyver minden, a működéshez elengedhetetlen alkatrészét
véglegesen működésképtelen állapotba kell hozni, és alkalmatlanná kell tenni az eltávolításra,
a kicserélésre, vagy az olyan megváltoztatásra, amelynek révén valamilyen módon lehetőség
lenne a tűzfegyver visszaélesítésére;
b)	lépéseket kell tenni a hatástalanítási intézkedések ellenőrzésére, ha az
szükséges, valamely illetékes hatóság útján, hogy biztosítani lehessen, hogy a végrehajtott
változtatások a tűzfegyvert véglegesen működésképtelenné tették;
c)	az illetékes hatóság ellenőrzésének ki kell terjednie a tűzfegyver
hatástalanítását bizonyító tanúsítványra vagy kivonatra, vagy az e célból a tűzfegyverre
nyomott, jól látható jelölésre.
15
10.	cikk
A kivitelre, a behozatalra és a tranzitra vonatkozó engedélyezési, illetve jóváhagyási
rendszerek általános követelményei
(1)	A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek átszállítására
vonatkozóan valamennyi Részes Állam hatékony kiviteli és behozatali engedélyezési vagy
jóváhagyási rendszert hoz létre vagy tart fenn, illetve a nemzetközi tranzitra vonatkozó
intézkedéseket hoz.
(2)	A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek szállítmányozására
vonatkozó kiviteli engedélyek, illetve jóváhagyások kibocsátása előtt a Részes Államok
ellenőrzik, hogy:
a)	a behozatali ország a behozatali engedélyeket, illetve jóváhagyásokat kiadta; és
b)	a két- vagy többoldalú egyezmények, illetve azon megállapodások sérelme nélkül,
amelyek kedvezményeket biztosítanak a kizárólag szárazföldi határokkal rendelkező
államoknak, a tranzit országok legalább egy írásos értesítést küldtek a szállítást megelőzően
arról, hogy nem ellenzik a tranzitot.
(3)	A kiviteli és a behozatali engedélynek vagy jóváhagyásnak és a kísérő
iratoknak legalább az engedély vagy a jóváhagyás kibocsátásának helyéről és idejéről, a
lejárat idejéről, a kiviteli államról, a behozatali államról, a végső címzettről, a tűzfegyverek,
azok részei, alkatrészei és a lőszerek leírásáról és mennyiségéről, és - ha tranzitról is szó van
-	a tranzit-országokról kell adatokat tartalmaznia. A behozatali engedélyben feltüntetett
adatokat előzetesen a tranzit-országok rendelkezésére kell bocsátani.
(4)	A behozatali Részes Állam - kérelemre - értesíti a kiviteli Részes Államot a
feladott tűzfegyvereket, azok részeit és alkatrészeit, vagy lőszert tartalmazó szállítmány
átvételéről.
(5)	A rendelkezésre álló erőforrások keretein belül valamennyi Részes Állam
megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak biztosításához, hogy az
engedélyezési, illetve a jóváhagyási eljárások biztonságosak legyenek, és hogy az
engedélyezési vagy jóváhagyási iratokat ellenjegyezni, illetve hitelesíteni lehessen.
(6)	A Részes Államok egyszerűsített eljárási szabályokat fogadhatnak el a
tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei, illetve a lőszerek olyan ellenőrizhető törvényes célokra
történő eseti behozatala, kivitele vagy tranzitja tekintetében, mint a vadászat, a sportlövészet,
az értékbecslés, a kiállítások vagy a javítások.
11.	cikk
Biztonsági és megelőző intézkedések
Annak érdekében, hogy felderítsék, megelőzzék és kiküszöböljék a tűzfegyvereket,
azok részeit, alkatrészeit és a lőszereket érintő lopást, veszteséget, elterelést, valamint azok
tiltott előállítását és kereskedelmét, mindegyik Részes Állam megfelelő intézkedéseket tesz
arra, hogy:
16
a)	megkövetelje a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek biztonságát
az előállítás, a behozatal, a kivitel és a területén történő tranzit során; és
b)	növelje a behozatali, a kiviteli és a tranzitellenőrzések, beleértve - ahol az
szükséges - a határellenőrzések, valamint a rendőrségi és a vámügyi nemzetközi
együttműködés hatékonyságát.
12.	cikk
Tájékoztatás
(1)	Az Egyezmény 27. és 28. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok belső jog-
és közigazgatási rendszerüknek megfelelően kicserélik egymás között az adott ügy
szempontjából lényeges, a tűzfegyvereket, azok részeit, alkatrészeit és a lőszereket érintő
adatokat, például az engedéllyel rendelkező gyártókról, kereskedőkről, importőrökről,
exportőrökről és - ha lehetséges - a szállítókról.
(2)	Az Egyezmény 27. és 28. cikkének sérelme nélkül a Részes Államok belső jog-
és közigazgatási rendszerüknek megfelelően kicserélik egymás között a vonatkozó adatokat
például:
a)	olyan szervezett bűnözői csoportokról, amelyekről tudható vagy gyanítható, hogy
részt vesznek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításában vagy
kereskedelmében;
b)	a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának vagy
kereskedelmének leplezéséhez használt eszközökről és a felderítés módjairól;
c)	a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott kereskedelmével
foglalkozó szervezett bűnözői csoportok által szokásosan használt módszerekről és
eszközökről, feladási helyekről és célállomásokról, valamint útvonalakról; és
d)	a törvényhozói tapasztalatokról, gyakorlatokról, valamint intézkedésekről, amelyek
a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításnak és kereskedelmének
megelőzésére, leküzdésére és visszaszorítására irányulnak.
(3)	A Részes Államok biztosítják egymás számára, illetve megosztják egymással,
ha az szükséges, a rendészeti hatóságok számára hasznos, vonatkozó tudományos és műszaki
információkat, annak érdekében, hogy erősítsék egymás képességét a tűzfegyverek, azok
részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának vagy kereskedelmének megelőzésére,
felderítésére és nyomozására, valamint az ilyen tiltott tevékenységekben résztvevő személyek
bíróság elé állítására.
(4)	A Részes Államok együttműködnek az olyan tűzfegyverek, azok részei,
alkatrészei és az olyan lőszerek nyomonkövetésében, amelyeket vélhetően tiltott módon
állítottak elő, vagy amelyekkel tiltott módon kereskedtek. Az ilyen együttműködés magában
foglalja a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek nyomonkövetésével kapcsolatos,
jogsegély iránti megkeresések haladéktalan megválaszolására vonatkozó előírást a
rendelkezésre álló eszközök keretein belül.
17
(5)	A jogrendszere alapelveire vagy bármely nemzetközi egyezményre tekintettel
valamennyi Részes Állam garantálja az e cikk értelmében valamely más Részes Államtól
kapott adatok bizalmas kezelését, és betartja az ezen adatok használatával kapcsolatos
bármely korlátozást, ideértve a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó tulajdonosi adatokat, ha
ezt az adatot szolgáltató Részes Állam kívánja. Ha az adatok bizalmas kezelése nem tartható
fenn, e tényről az adatot szolgáltató Részes Államot az adat közzététele előtt értesíteni kell.
13.	cikk
Együttműködés
(1)	A Részes Államok kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten
együttműködnek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és
kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása érdekében.
(2)	Az Egyezmény 18. cikk (13) bekezdésének sérelme nélkül valamennyi Részes
Állam kijelöl egy olyan nemzeti szervet vagy kapcsolattartási pontot, amely összekötőként
működik közte és a többi Részes Állam között a jelen Jegyzőkönyvvel kapcsolatos ügyekben.
(3)	A Részes Államok keresik a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a
lőszerek gyártóinak, forgalmazóinak, importőreinek, exportőreinek, ügynökeinek és
kereskedelmi fuvarozóinak támogatását és együttműködését az e cikk (1) bekezdésében
hivatkozott tiltott tevékenységek megelőzése és felderítése érdekében.
14.	cikk
Képzési és műszaki segítségnyújtás
A Részes Államok együttműködnek egymással és a vonatkozó nemzetközi
szervezetekkel, ha az szükséges, annak érdekében, hogy - kérelemre - képzési és műszaki
segítséget kapjanak, amely szükséges ahhoz, hogy javítani tudják képességüket a
tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének
megelőzésében, leküzdésében és visszaszorításában, beleértve az Egyezmény 29. és 30.
cikkében meghatározott ügyekkel kapcsolatos műszaki, pénzügyi és anyagi segítségnyújtást.
15.	cikk
Ügynökök és az ügynöki tevékenység
(1)	A tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és
kereskedelmének megelőzése érdekében a Részes Államok megfontolják egy, az ügynöki
tevékenységet szabályozó rendszer létrehozását, amennyiben ilyen rendszert még nem hoztak
létre. A rendszer a következő egy vagy több intézkedést foglalhatja magában:
a)	a saját területükön működő ügynökök nyilvántartásba vételének követelményét;
b)	az ügynöki tevékenység engedélyezésének vagy jóváhagyásának követelményét;
vagy
c)	a műveletben résztvevő ügynökök nevének és működési helyének a behozatali és
kiviteli engedélyeken, illetve jóváhagyásokon, vagy a kísérő iratokban történő feltüntetésének
követelményét.
18
(2)	Azokat a Részes Államokat, amelyek az e cikk (1) bekezdésében kifejtettek
alapján az ügynöki tevékenységre vonatkozó engedélyezési rendszert már létrehozták, a jelen
Jegyzőkönyv arra bátorítja, hogy az ügynökökkel és az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos
adatokat vegyék fel a jelen Jegyzőkönyv 12. cikke szerinti adatcsere körébe, és hogy az
ügynökökkel és az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos nyilvántartásokat a jelen
Jegyzőkönyv 7. cikkének megfelelően őrizzék meg.
Záró rendelkezések
16.	cikk
A viták rendezése
(1)	A Részes Államok törekednek arra, hogy a jelen Jegyzőkönyv értelmezése és
alkalmazása során felmerülő vitákat tárgyalások útján rendezzék.
(2)	A jelen Jegyzőkönyv értelmezése és alkalmazása során két vagy több Részes
Állam között felmerülő olyan vitát, amelyet ésszerű időn belül nem sikerül tárgyalások útján
rendezni, az érintett Részes Államok egyikének kérésére választottbíróság elé kell vinni.
Amennyiben a választottbíróság igénybevételére irányuló kezdeményezés időpontját követő
hat hónapon belül sem tudnak az érintett Részes Államok a választottbíróság
megszervezésében megegyezni, a vitát az érintett Részes Államok bármelyike a Nemzetközi
Bíróság elé terjesztheti, a Bíróság Alapszabályával összhangban.
(3)	Minden Részes Állam jogosult a jelen Jegyzőkönyv aláírásakor, megerősítésekor,
elfogadásakor vagy jóváhagyásakor, vagy az ahhoz való csatlakozáskor kijelenteni, hogy nem
tartja magára nézve kötelezőnek a jelen cikk (2) bekezdését. A (2) bekezdés a többi Részes
Államot sem kötelezi azokkal a Részes Államokkal szemben, amelyek a fenti fenntartást
tették.
(4)	Bármely Részes Állam, amely a jelen cikk (3) bekezdése szerinti fenntartást tette,
bármikor visszavonhatja ezt a fenntartást az Egyesült Nemzetek főtitkárának megküldött
írásbeli értesítéssel.
17.	cikk
Aláírás, megerősítés, elfogadás, jóváhagyás és csatlakozás
(1)	A jelen Jegyzőkönyv minden állam számára nyitva áll aláírásra az Egyesült
Nemzetek New York-i székházában a Közgyűlés által történő elfogadástól számított
harmincadik naptól kezdődően 2002. december 12-ig.
(2)	A jelen Jegyzőkönyv továbbá aláírásra nyitva áll a regionális gazdasági
integrációs szervezetek számára, azzal a feltétellel, hogy az ilyen szervezet legalább egy
tagállama a jelen cikk (1) bekezdésével összhangban aláírta ezt a Jegyzőkönyvet.
(3)	A jelen Jegyzőkönyvet a Részes Államoknak meg kell erősíteniük, el kell
fogadniuk, vagy jóvá kell hagyniuk. A megerősítő, az elfogadó, a jóváhagyó vagy a
csatlakozási okiratokat az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell letétbe helyezni. Egy regionális
gazdasági integrációs szervezet akkor helyezheti letétbe megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó
okiratát, ha annak legalább egy tagállama a megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratát már
letétbe helyezte. A fenti megerősítő, elfogadó vagy jóváhagyó okiratban az ilyen szervezet
19
megjelöli hatáskörét a jelen Jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben. Az ilyen szervezet
továbbá értesíti a letéteményest a hatáskörében bekövetkezett bármilyen jelentős változásról.
(4)	A jelen Jegyzőkönyv bármely állam és minden olyan regionális gazdasági
integrációs szervezet számára csatlakozásra nyitva áll, amelynek legalább egy tagállama
Részes Állam a jelen Jegyzőkönyvben. A csatlakozási okiratot az Egyesült Nemzetek
főtitkáránál kell letétbe helyezni. Csatlakozásakor a regionális gazdasági integrációs szervezet
megjelöli hatáskörét a jelen Jegyzőkönyv által szabályozott kérdésekben. Az ilyen szervezet
értesíti a letéteményest a hatáskörében bekövetkezett bármilyen jelentős változásról.
18.	cikk
Hatálybalépés
(1)	A jelen Jegyzőkönyv a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó vagy
csatlakozási okirat letétbe helyezésének időpontjától számított kilencvenedik napon lép
hatályba, kivéve azt a körülményt, miszerint az Egyezmény hatálybalépése előtt a
Jegyzőkönyv nem lép hatályba. A jelen bekezdés alkalmazásában, egy regionális gazdasági
integrációs szervezet által letétbe helyezett bármilyen okirat nem számítható további
okiratként hozzá az ilyen szervezet tagállamai által letétbe helyezett okiratokhoz.
(2)	Minden olyan állam vagy regionális gazdasági integrációs szervezet
tekintetében, amely a jelen Jegyzőkönyvet a negyvenedik megerősítő, elfogadó, jóváhagyó
vagy az ehhez történő csatlakozási okirat letétbe helyezését követően erősíti meg, fogadja el,
hagyja jóvá vagy jelen Jegyzőkönyvhöz ezt követően csatlakozik, a jelen Jegyzőkönyv a
vonatkozó okiratnak az ilyen állam vagy szervezet által történő letétbe helyezésének
időpontjától számított harmincadik napon lép hatályba, vagy abban az időpontban, amikor a
jelen cikk (1) bekezdésének értelmében ez a Jegyzőkönyv hatályba lép, attól függően, melyik
következik be később.
19.	cikk
Módosítás
(1)	A jelen Jegyzőkönyv hatálybalépését követő öt év elteltével a jelen
Jegyzőkönyv bármely Részes Állama javasolhatja annak módosítását, és azt benyújthatja az
Egyesült Nemzetek főtitkárához, aki ezután a javasolt módosítást tanulmányozás és a
javaslattal kapcsolatos döntéshozatal céljából ismerteti a Részes Államokkal és az Egyezmény
Részes Államainak Konferenciájával. A Részes Államok Konferenciáján tanácskozó, a jelen
Jegyzőkönyvben Részes Államok minden erőfeszítést megtesznek az egyes módosításokra
vonatkozó egyetértés megteremtése érdekében. Ha az egyetértés kialakítására tett
erőfeszítések eredménytelenek és nem sikerül megegyezésre jutni, akkor a módosítás
elfogadásához - végső lehetőségként - a Részes Államok Konferenciáján jelen lévő és
szavazó Részes Államok kétharmados szavazati többsége szükséges.
(2)	A regionális gazdasági integrációs szervezetek, a hatáskörükbe tartozó
ügyekben, a jelen cikk alapján, annyi szavazattal gyakorolják szavazati jogukat, ahány
tagállamuk a jelen Jegyzőkönyv Részes Állama. Az ilyen szervezetek nem gyakorolhatják
szavazati jogukat, ha tagállamaik ezt saját jogon teszik, és fordítva.
(3)	A jelen cikk (1) bekezdésével összhangban elfogadott módosításokat a Részes
Államoknak meg kell erősíteni, el kell fogadni vagy jóvá kell hagyni.
20
(4)	A jelen cikk (1) bekezdése értelmében elfogadott módosítás valamely Részes
Állam vonatkozásában az ilyen módosítás megerősítéséről, elfogadásáról vagy jóváhagyásáról
szóló okiratnak az Egyesült Nemzetek főtitkáránál történt letétbe helyezése időpontjától
számított kilencven nap elteltével lép hatályba.
(5)	Ha valamely módosítás hatályba lép, úgy az kötelező érvényű mindazokra a
Részes Államokra nézve, amelyek kinyilvánították egyetértésüket, hogy azt magukra nézve
kötelező érvényűnek tekintik. A többi Részes Államra nézve továbbra is a jelen Jegyzőkönyv
rendelkezései maradnak érvényben és bármely olyan korábbi módosítás, amit megerősítettek,
elfogadtak vagy jóváhagytak.
20.	cikk
Felmondás
(1)	A jelen Jegyzőkönyvet bármelyik Részes Állam felmondhatja az Egyesült
Nemzetek főtitkárának megküldött írásbeli értesítéssel. Az ilyen felmondás attól az időponttól
számított egy év elteltével lép hatályba, amikor a főtitkár átvette az értesítést.
(2)	A regionális gazdasági integrációs szervezet tagsága megszűnik a jelen
Jegyzőkönyvben, amikor azt tagállamainak mindegyike felmondta.
21.	cikk
A letéteményes és a hiteles nyelvű szövegek
(1)	A jelen Jegyzőkönyv kijelölt letéteményese az Egyesült Nemzetek főtitkára.
(2)	A jelen Jegyzőkönyv eredeti példányát - amelynek arab, kínai, angol, francia,
orosz és spanyol nyelvű szövege egyaránt hiteles - az Egyesült Nemzetek főtitkáránál kell
letétbe helyezni.
A FENTIEK HITELÉÜL az alulírott teljhatalmú meghatalmazottak, akiket erre saját
kormányaik szabályszerűen felhatalmaztak, a jelen Jegyzőkönyvet aláírták.”
4.	§
Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az e törvény 3. §-a szerinti Jegyzőkönyv 13. cikk
(2)	bekezdésében meghatározott nemzeti szervet vagy kapcsolattartási pontot rendeletben
kijelölje.
5.	§
(1 ) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a kihirdetését követő
harmincadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény 2-4. §-a, valamint a 6. § (2) bekezdése a Jegyzőkönyv 18. cikk (2)
bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.
21
(3)	A Jegyzőkönyv, illetve a (2) bekezdésben meghatározott rendelkezések
hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter annak ismertté válását
követően a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett egyedi határozatával állapítja meg.
6. §
(1)	Az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a
nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az emberkereskedelem, különösen a nők
és gyermekek kereskedelme megelőzéséről, visszaszorításáról és büntetéséről szóló
Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló 2006. évi CII. törvény 3. §-ában a hivatalos magyar nyelvű
fordítás 3. cikk a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A jelen Jegyzőkönyv alkalmazásában:)
„a) az „emberkereskedelem”: személyek toborzását, szállítását, eladását, elrejtését,
vagy átvételét jelenti fenyegetés, erőszak vagy a kényszer más formáinak alkalmazásával,
erőszakos elrablás, csalás, megtévesztés, hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való
visszaélés útján, vagy anyagi ellenszolgáltatás vagy előnyök adásával, vagy elfogadásával
annak érdekében, hogy a kizsákmányolás céljából elnyerjék egy olyan személy beleegyezését,
aki más személy felett hatalommal rendelkezik. A kihasználásnak magában kell foglalnia
legalább a mások prostituálásának kihasználását, vagy a szexuális kizsákmányolás más
formáit, kényszermunkát vagy szolgáltatásokat, rabszolgatartást vagy a rabszolgatartáshoz
hasonló gyakorlatot, mások leigázását vagy emberi test szerveinek tiltott eltávolítását;”.
(2)	A lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény 2. § 24. pontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában:)
„24. muzeális fegyver és lőszer: az elöltöltő lőfegyver, továbbá az 1890 előtt készített
lőfegyver és ezek utánzata, korhű másolata, illetve a kifejezetten ezekhez készített lőszer, ha az
nem minősül a 22. pont szerinti lőszernek;”.
22
I N D O K O L Á S
az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a
nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és
alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló,
2001. május 31-én elfogadott Jegyzőkönyve kihirdetéséről szóló törvényjavaslathoz
Általános indokolás
A nemzetközi szervezett bűnözés elleni küzdelemről szóló ENSZ Egyezményt (a
továbbiakban: Egyezmény) az Egyesült Nemzetek Közgyűlése a 2000. november 15-én
hozott 55/25. számú határozatával fogadta el. A Magyar Köztársaság szervezett bűnözés
elleni fellépés iránti elkötelezettsége indokolta, hogy hazánk az elsők között, 2000. december
14-én írta alá az Egyezményt, 2006. december 22-én pedig ratifikálta azt (kihirdette a 2006.
évi CI. törvény). Az Egyezményhez tartozó két jegyzőkönyvet, amelyek az
emberkereskedelem, különösen a nők és a gyermekek kereskedelme megelőzéséről,
visszaszorításáról és büntetéséről, valamint a migránsok szárazföldön, légi úton és tengeren
történő csempészete elleni fellépésről rendelkeznek, hazánk az Egyezménnyel egyidőben,
2000. december 14-én írta alá, és 2006. december 22-én erősítette meg (kihirdette a 2006. évi
CII. törvény és a 2006. évi CIII. törvény).
A tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállítása és
kereskedelme elleni küzdelemről szóló Jegyzőkönyvet (a továbbiakban: Jegyzőkönyv) az
ENSZ Közgyűlése 2001. május 31-én fogadta el, az 2002. december 12-ig állt nyitva
aláírásra, ezen idő alatt a Jegyzőkönyvet 52 állam látta el aláírásával. A Jegyzőkönyv 2005.
július 3-án lépett nemzetközi jogi értelemben hatályba, a nemzetközi szerződésnek jelenleg 83
Részes Állama van.
A lőfegyverek megjelölésére vonatkozó magyarországi szabályozás megteremtése a
lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény és a végrehajtására kiadott, a
fegyverekről és lőszerekről szóló 253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet, a fegyverek,
lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.) GKM
rendelet, illetve a haditechnikai termékek jelöléséről, valamint a haditechnikai termékek és
szolgáltatások nyilvántartásáról szóló 32/2007. (III. 19.) GKM rendelet kodifikációjával
valósult meg teljes körűen, ezzel vált lehetővé a Jegyzőkönyv kötelező hatályának elismerése
és kihirdetése, a magyar jogrendszer teljes mértékben megfelel a Jegyzőkönyv
rendelkezéseinek.
A Jegyzőkönyv célja a Részes Államok együttműködésének előmozdítása, megkönnyítése,
megerősítése. A Jegyzőkönyv meghatározza a tűzfegyverek, az azokhoz tartozó alkatrészek, a
lőszerek, illetve az ezekkel kapcsolatos cselekményekre vonatkozó definíciókat, egyúttal
elrendeli bizonyos cselekmények (a hatálya alá tartozó fegyverek, lőszerek tiltott előállítása és
tiltott kereskedelme és ezek jelölésének meghamisítása) büntetendővé nyilvánítását. A
Jegyzőkönyv büntetendővé nyilvánítja e cselekmények kísérletét, valamint az elkövetésükben
részesként történő közreműködést is.
23
A Jegyzőkönyv ugyanakkor e cselekmények megelőzése érdekében rendelkezéseket tartalmaz
a tűzfegyverek megjelölésére, azok hatástalanítására, a behozatali és kiviteli engedélyekre
vonatkozóan, illetve a Részes Államok hatóságainak együttműködését is szabályozza,
megkönnyítve az információáramlást, elősegítve továbbá a Részes Államok közötti viták
megoldását.
Részletes indokolás
Az 1. és 2. §-hoz:
A nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (1)
bekezdés a) pontja és 9. §-a szerint az Országgyűlés felhatalmazása alapján kerülhet sor az
Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000. december 14-én létrejött, a nemzetközi
szervezett bűnözés elleni Egyezménynek a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint
a lőszerek tiltott előállítása és kereskedelme elleni fellépésről szóló, 2001. május 31-én
elfogadott Jegyzőkönyve kötelező hatályának elismerésére, majd a Jegyzőkönyvet törvényben
kell kihirdetni, ezen aktusokkal válik a Jegyzőkönyv a belső jog részévé. Az 1. § deklarálja,
hogy az Országgyűlés a törvénnyel felhatalmazást ad az Egyezmény Jegyzőkönyve kötelező
hatályának elismerésére, míg a 2. § a Jegyzőkönyv kihirdetéséről rendelkezik.
A 3.§-hoz
A 3. § a Jegyzőkönyv hiteles, angol nyelvű szövegét, illetve az angol nyelvű szöveget
követően annak hivatalos magyar fordítását rögzíti.
A Jegyzőkönyv magyar nyelvű fordításának szövege megegyezik az eredeti hivatalos angol
nyelvű szöveggel, a Jegyzőkönyv magyar fordítása sorrendben az alábbi rendelkezéseket
tartalmazza:
A Jegyzőkönyv címéhez és preambulumához
A Jegyzőkönyv „Az Egyesült Nemzetek keretében létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés
elleni Egyezményt kiegészítő, a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek
tiltott előállítása és kereskedelme elleni Jegyzőkönyv” címet viseli, amelynek preambuluma
utal a Részes Államok által megtenni szükséges intézkedésekre, az együttműködés
fontosságára, az Egyezmény kidolgozására felhatalmazást adó, 1998. december 9-i 53/111.
Közgyűlési határozatra, valamint arra, hogy a Jegyzőkönyvet az ENSZ Alapokmányára
figyelemmel kell kidolgozni, abban a meggyőződésben, hogy a Jegyzőkönyv hasznos
kiegészítése lesz az Egyezménynek.
A Jegyzőkönyv 1. cikkéhez
A Jegyzőkönyv 1. cikke rendelkezik az ENSZ égisze alatt létrejött nemzetközi szervezett
bűnözés elleni Egyezmény és a Jegyzőkönyv kapcsolatáról.
24
Az 1. cikk (1) bekezdése kimondja, hogy a Jegyzőkönyv kiegészíti a nemzetközi szervezett
bűnözés elleni Egyezményt, valamint azt, hogy a Jegyzőkönyvet az Egyezménnyel együtt kell
értelmezni.
Az 1. cikk (2) bekezdése szerint az Egyezmény rendelkezései értelemszerűen alkalmazandók
a Jegyzőkönyvre is, kivéve, ha a Jegyzőkönyv másként rendelkezik.
Az 1. cikk (3) bekezdése rendelkezik arról, hogy a Jegyzőkönyv 5. cikkében meghatározott
bűncselekményeket (tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott
előállítása, tiltott kereskedelme, a 8. cikkben előírt jelölések meghamisítása vagy tiltott
eltávolítása, kitörlése vagy megváltoztatása a tűzfegyveren, valamint mindezen
bűncselekmények kísérlete vagy a részesként azok elkövetésében való közreműködés, illetve
e bűncselekmények elkövetésének megszervezése, irányítása, segítése, az arra való felbujtás,
azok elősegítése vagy tanácsokkal segítése) az Egyezmény szerint meghatározott
bűncselekményeknek kell tekinteni.
A Jegyzőkönyv 2. cikkéhez
A Jegyzőkönyv 2. cikke a célkitűzéseket határozza meg. Eszerint a Jegyzőkönyv célja, hogy
előmozdítsa, megkönnyítse és megerősítse a Részes Államok közötti együttműködést a
tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának és
kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása érdekében.
A Jegyzőkönyv 3. cikkéhez
A Jegyzőkönyv 3. cikke fogalom-meghatározásokat tartalmaz.
E cikk a) pontja szerint tűzfegyvernek minősül minden olyan hordozható, csővel rendelkező
fegyver, amellyel lőni lehet, vagy amelyet lövésre terveztek, illetve amely könnyedén
átalakítható arra, hogy sörétet, golyót vagy lövedéket lőjön ki lőpor segítségével, ide nem
értve a muzeális fegyvereket vagy azok másolatait. A lőfegyver, valamint a tűzfegyver hazai
szabályozás szerinti fogalmát a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004. évi XXIV. törvény
(Ftv.) 2. § 16. pontjában, illetve 29. pontjában foglalt értelmező rendelkezések határozzák
meg. Tekintettel arra, hogy nem létezik olyan, a hazai szabályozás szerint tűzfegyvernek,
illetve lőfegyvernek nem minősülő fegyverkategória, amelynek fegyverei könnyedén
átalakíthatók sörét, golyó vagy lövedék lőpor segítségével történő kilövésére, a hazai
szabályozás szerinti fogalmak módosítása a Jegyzőkönyv hatálybalépését követően sem
indokolt. A Jegyzőkönyv rendelkezései szerint a muzeális fegyvereket és azok másolatait a
nemzeti jognak megfelelően kell meghatározni, nem minősülnek azonban muzeális
fegyvernek az 1899 után készült fegyverek. A muzeális fegyverek hazai jog szerinti fogalmát
az Ftv. 2. § 24. pontja rögzíti, amely fogalom-meghatározást a Jegyzőkönyv hivatkozott
rendelkezése nyomán módosítani szükséges. A muzeális fegyverek hazai jog szerinti, a
Jegyzőkönyvvel összehangolt fogalmát úgy indokolt megállapítani, hogy az egyszersmind a
haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és
tranzitjának engedélyezéséről szóló 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében
foglalt szabályozáshoz is igazodjék, amely szabályozás többek között az 1890 előtt gyártott
fegyverekre vonatkozik.
A b) pont meghatározza a tűzfegyver részeit és alkatrészeit. Eszerint a tűzfegyver része vagy
alkatrésze speciálisan a tűzfegyver számára tervezett bármilyen alkatrész, vagy pótalkatrész,
amely elengedhetetlen a tűzfegyver működése szempontjából, beleértve a csövet, a tokot vagy
25
tokrészt, a szánt vagy a forgódobot, a zárat vagy a zártömböt, valamint minden olyan eszközt,
amelyet úgy terveztek vagy alakítottak át, hogy a tűzfegyver által keltett torkolatdörejt
csökkentse. A tűzfegyver fődarabjainak (tűzfegyverdarabok) a meghatározását a Törvény 2. §
30. pontja tartalmazza. Ez a definíció megfelel a Jegyzőkönyv rendelkezéseinek.
A Jegyzőkönyv értelmezésében a lőszer az egybeszerelt lőszer vagy annak alkatrészeit jelenti,
beleértve az olyan töltényhüvelyt, csappantyút, lőport, golyót vagy lövedéket, amelyet
tűzfegyverekben használnak, feltéve, hogy ezek az alkatrészek maguk is engedélyezés alá
tartoznak az érintett Részes Állam területén, ezt a fogalmat a Jegyzőkönyv 3. cikkének c)
pontja határozza meg. A hivatkozott pontban definiált fogalomnak a Törvény 2. §-ának 22.
pontja felel meg.
A 3. cikk d) pontja a tiltott előállítás fogalmát határozza meg, amely szerint a tiltott előállítás
a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek gyártását vagy összeszerelését
jelenti illegálisan forgalmazott részekből és alkatrészekből, azon Részes Állam illetékes
hatóságának engedélye vagy jóváhagyása nélkül, ahol a gyártás, illetve az összeszerelés
történik, vagy anélkül, hogy a Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően a gyártás során a
tűzfegyvert megjelölték volna.
Az e rendelkezéseknek megfelelő magyar szabályok a Törvény 3. § (1) bekezdés a)
pontjában, illetve a haditechnikai termékek jelöléséről, valamint a haditechnikai termékek és
szolgáltatások nyilvántartásáról szóló 32/2007. (III. 19.) GKM rendelet (továbbiakban: GKM
rendelet) 3. § (1) bekezdésében találhatók.
A Jegyzőkönyv 3. cikk e) pontja szerint a tiltott kereskedelem a tűzfegyverek, azok részei és
alkatrészei, valamint a lőszerek behozatalát, kivitelét, beszerzését, értékesítését, szállítását,
mozgatását vagy átszállítását jelenti az egyik Részes Állam területéről vagy azon keresztül
egy másik Részes Állam területére, ha ezt az érintett Részes Államok bármelyike nem
engedélyezte a Jegyzőkönyvben írt feltételek szerint, vagy ha a tűzfegyverek nincsenek
megjelölve a Jegyzőkönyv 8. cikkének megfelelően.
Az e rendelkezéseknek megfelelő nemzeti szabályok a Törvény 3. § (1) bekezdés b)
pontjában, valamint a GKM rendelet 3. § (1) bekezdésében találhatók.
A 3. cikk f) pontja a nyomonkövetés definícióját adja meg. Eszerint a nyomonkövetés a
tűzfegyverek és azok részei, alkatrészei és a lőszerek módszeres követését jelenti a gyártótól a
vevőig, annak érdekében, hogy segítséget lehessen nyújtani a Részes Államok illetékes
hatóságainak a tiltott előállítás és kereskedelem felderítéséhez, nyomozásához és
elemzéséhez.
A tűzfegyverek, lőszerek nyomonkövetése azok megjelölése folytán lehetséges. A jelölésről a
hatályos magyar szabályozás megfelelően rendelkezik, mind a polgári, mind a haditechnikai
termékek és szolgáltatások tekintetében.
A Jegyzőkönyv 4. cikkéhez
A 4. cikk a Jegyzőkönyv hatályát rögzíti.
A 4. cikk (1) bekezdése szerint, ha másként nem rendelkezik, a Jegyzőkönyvet kell
alkalmazni a tűzfegyverek, azok részei és alkatrészei, valamint a lőszerek tiltott előállításának
26
és kereskedelmének megelőzésére, valamint a Jegyzőkönyv 5. cikkének megfelelően
megállapított bűncselekmények nyomozására és a bíróság elé állításra, ha a bűncselekmények
nemzetközi természetűek és szervezett bűnözői csoportokhoz kapcsolódnak.
A (2) bekezdés szerint a Jegyzőkönyvet nem kell alkalmazni az államok közötti műveletekre,
illetve az állami szállításokra, ha alkalmazása hátrányosan befolyásolná a Részes Államok
jogát arra, hogy lépéseket tegyenek az Egyesült Nemzetek Alapokmányában meghatározottak
szerint a nemzetbiztonság érdekében.
A Jegyzőkönyv 5. cikkéhez
Az 5. cikk azokat a magatartásokat sorolja fel, amelyeket a Részes Államoknak
bűncselekményekké kell nyilvánítaniuk.
Az (1 ) bekezdés szerint valamennyi Részes Állam elfogadja azokat a jogalkotói vagy más
intézkedéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a tűzfegyverek, valamint a lőszerek tiltott
előállítását, tiltott kereskedelmét, a 8. cikkben előírt jelelölések meghamisítását, tiltott
eltávolítását, kitörlését vagy megváltoztatását a tűzfegyveren bűncselekményekké
nyilvánítsák.
E rendelkezéseknek a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (továbbiakban:
Btk.) 263/A. §-a (visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel) és 277/A. §-a (egyedi azonosító jel
meghamisítása) felel meg.
A (2) bekezdés szerint a Részes Államoknak bűncselekményekké kell nyilvánítaniuk az (1)
bekezdésben felsorolt bűncselekmények kísérletét, részesként az azok elkövetésében való
közreműködést, valamint e bűncselekmények elkövetésének megszervezését, irányítását,
segítését, az arra való felbujtást, azok elősegítését vagy tanácsokkal segítését.
E rendelkezéseknek a Btk. 16. §-a (kísérlet) és 21. §-a (részesek) felel meg.
A Jegyzőkönyv 6. cikkéhez
A 6. cikk az elkobzás, a lefoglalás és az ártalmatlanítás szabályait rendezi.
Az (1) bekezdés szerint a Részes Államok olyan intézkedéseket kötelesek elfogadni, amelyek
szükségesek ahhoz, hogy a tiltott módon előállított, illetve az olyan tűzfegyvereket és
lőszereket, amelyekkel tiltott módon kereskedtek, elkobozzák.
A (2) bekezdés értelmében a Részes Államok olyan intézkedéseket is elfogadnak, amelyek
szükségesek annak megelőzéséhez, hogy a tiltott módon előállított vagy forgalmazott
tűzfegyverek, illetve lőszerek illetéktelen személyek kezébe kerüljenek, azzal, hogy ezen
tűzfegyvereket, valamint a lőszereket lefoglalják és megsemmisítik, kivéve, ha az
ártalmatlanítás más módját hivatalosan engedélyezték, feltéve, hogy a tűzfegyvereket jelzéssel
látták el, illetve az ilyen tűzfegyverek és lőszerek ártalmatlanításának módozatait rögzítették.
Az elkobzás szabályai a Btk. 77-77/A. §-ában és 286. §-ában találhatóak.
A Jegyzőkönyv 7. cikkéhez
27
A Jegyzőkönyv 7. cikke a tűzfegyverekkel, illetve a lőszerekkel kapcsolatos nyilvántartás
vezetésének szabályait tartalmazza.
Az (1) bekezdés kimondja, hogy valamennyi Részes Állam legalább tíz évig nyilvántartást
vezet a tűzfegyverekkel és a lőszerekkel kapcsolatos olyan adatokról, amelyek szükségesek a
tiltott módon előállított vagy forgalmazott tűzfegyverek és lőszerek nyomonkövetéséhez és
azonosításához, valamint ahhoz, hogy megelőzzék és felderítsék az ilyen tevékenységeket.
Ezek az adatok a következők: a 8. cikkben meghatározott jelölések, illetve a tűzfegyverekkel
és a lőszerekkel kapcsolatos nemzetközi műveletek esetén a megfelelő engedély és
jóváhagyás kibocsátásának és lejáratának ideje, a kiviteli ország, a behozatali ország, a tranzit
országok megnevezése, valamint a végső címzett, illetve az áruk leírása és mennyisége.
Az e rendelkezésnek megfelelő magyar szabályokat a Törvény 5. §-a rögzíti.
A Jegyzőkönyv 8. cikkéhez
A Jegyzőkönyv 8. cikke a tűzfegyverek jelöléséről rendelkezik.
Az (1) bekezdés értelmében a tűzfegyverek azonosítása és nyomonkövetése érdekében a
Részes Államok:
a)	a tűzfegyver előállításakor megkövetelik a gyártó nevének, az előállítás országának
vagy helyének és a sorozatszámnak az egyedi megjelölését, vagy bármilyen más egyedi
felhasználóbarát jelölést vezetnek be egyszerű mértani jeleknek numerikus és/vagy
alfanumerikus kóddal való kombinálásával, úgy, hogy valamennyi állam számára lehetséges
legyen a gyártási ország gyors azonosítása;
b)	megkövetelik a behozott tűzfegyverek megfelelő egyszerű megjelölését, úgy, hogy
lehetséges legyen a behozatali ország, és ahol ez lehetséges, a behozatal évének azonosítása,
illetve hogy lehetővé váljon ezen ország illetékes hatóságai számára a tűzfegyver
nyomonkövetése, továbbá megkövetelik az egyedi megjelölést, ha a tűzfegyveren nem
szerepel ilyen jelölés. E követelményeket nem kell alkalmazni a tűzfegyverek ideiglenes
jellegű, ellenőrizhetően törvényes célokra történő behozatalakor;
c)	a tűzfegyver állami készletekből végleges polgári felhasználásra történő átadásakor
olyan megfelelő egyedi jelölések használatát biztosítják, amelyek lehetővé teszik az átadó
ország azonosítását valamennyi Részes Állam számára.
A Jegyzőkönyv 8. cikk (1) bekezdésnek megfelelő nemzeti szabályok a Törvény
jogértelmezéséből következnek, illetve megtalálhatóak a GKM rendelet 2. § a) pontjában, 3.
§-ában, 6. § (2) bekezdésében, valamint 1. mellékletének I. Fejezetében.
A (2) bekezdés értelmében a Részes Államok a tűzfegyvereket előállító ipart arra ösztönzik,
hogy hozzanak intézkedéseket a jelölések eltávolítása, vagy megváltoztatása ellen.
A Btk. az egyedi azonosító jel meghamisítását bünteti (277/A. §).
A Jegyzőkönyv 9. cikkéhez
28
A 9. cikk a tűzfegyverek hatástalanításának általános elveiről rendelkezik.
Ennek értelmében az a Részes Állam, amely belső jogával összhangban nem ismeri el a
hatástalanított tűzfegyvert tűzfegyvernek, megteszi a szükséges intézkedéseket, ideértve
speciális bűncselekmények meghatározását is, ha az szükséges, annak érdekében, hogy a
hatástalanított tűzfegyverek tiltott visszaélesítését megelőzze, a hatástalanítás általános
elveinek megfelelően:
a)	a hatástalanított tűzfegyver minden, a működés szempontjából elengedhetetlen
alkatrészét véglegesen működésképtelenné, illetve eltávolításra, kicserélésre, megváltoztatásra
alkalmatlanná kell tenni úgy, hogy semmilyen módon ne legyen lehetőség a tűzfegyver
visszaélesítésére;
b)	lépéseket kell tenni a hatástalanítási intézkedések ellenőrzésére, ha az szükséges,
valamely illetékes hatóság útján, hogy biztosítani lehessen, hogy a végrehajtott változtatások a
tűzfegyvert véglegesen működésképtelenné tették;
c)	az illetékes hatóság ellenőrzésének ki kell terjednie a tűzfegyver hatástalanítását
bizonyító tanúsítványra vagy kivonatra, vagy az e célból a tűzfegyverre nyomott, jól látható
jelölésre.
A lőfegyverek hatástalanítására vonatkozó rendelkezések a fegyverekről és lőszerekről szóló
253/2004. (VIII. 31.) Korm. rendelet (továbbiakban: Kr.) 18. §-ában, 44. §-ában és 21. számú
mellékletében találhatók, míg a hatástalanítás vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseket a
fegyverek, lövőkészülékek, valamint ezek lőszereinek vizsgálatáról szóló 31/2006. (VI. 1.)
GKM rendelet 28. §-a rögzíti.
A Jegyzőkönyv 10. cikkéhez
A Jegyzőkönyv e cikke a tűzfegyverek kivitelére, behozatalára és a tranzitra vonatkozó
engedélyek követelményeiről rendelkezik.
Az (1 ) bekezdés szerint valamennyi Részes Állam hatékony kiviteli és behozatali,
engedélyezési vagy jóváhagyási rendszert hoz létre vagy tart fenn, illetve a nemzetközi
tranzitra vonatkozó intézkedéseket hoz, a tűzfegyverek és a lőszerek szállítása érdekében.
A haditechnikai eszközök és szolgáltatások kivitelének, behozatalának, transzferjének és
tranzitjának engedélyezéséről a 16/2004. (II. 6.) Korm. rendelet (továbbiakban: Htr.)
rendelkezik.
A (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy a tűzfegyverek és a lőszerek elszállítására vonatkozó
kiviteli engedélyek, illetve jóváhagyások kibocsátása előtt a Részes Államok ellenőrzik, hogy
a behozatali ország a behozatali engedélyeket, illetve jóváhagyásokat kiadta, és a két- vagy
többoldalú egyezmények, illetve azon megállapodások sérelme nélkül, amelyek
kedvezményeket biztosítanak a kizárólag szárazföldi határokkal rendelkező államoknak, a
tranzit országok legalább egy írásos értesítést küldtek a szállítást megelőzően arról, hogy nem
ellenzik a tranzitot.
Mindezen követelményeknek a Htr. 10. § (4) bekezdés a) pontjában, illetve 11. § (3) bekezdés
d)	pontjában foglalt rendelkezések felelnek meg.
29
A (3) bekezdés kimondja, hogy a kiviteli és a behozatali engedélynek vagy jóváhagyásnak és
a kísérő iratoknak legalább az engedély vagy a jóváhagyás kibocsátásának helyéről és
idejéről, a lejárat idejéről, a kiviteli államról, a behozatali államról, a végső címzettről, a
tűzfegyverek és a lőszerek leírásáról és mennyiségéről, és a tranzit-országokról kell adatokat
tartalmaznia.
A (4) bekezdés szerint a behozatali Részes Állam, kérelemre, értesíti a kiviteli Részes
Államot az elküldött tűzfegyverek és lőszerek átvételéről.
A (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelő szabályozást a Htr. 12. §-a rögzíti.
Az (5) bekezdés arról rendelkezik, hogy a rendelkezésre álló erőforrások keretein belül
valamennyi Részes Állam megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek szükségesek annak
biztosításához, hogy az engedélyezési, illetve a jóváhagyási eljárások biztonságosak legyenek,
és hogy az engedélyezési vagy jóváhagyási iratokat ellenjegyezni, illetve hitelesíteni lehessen.
A (6) bekezdés szerint a Részes Államok egyszerűsített eljárási szabályokat fogadhatnak el a
tűzfegyverek és a lőszerek olyan ellenőrizhető, törvényes célokra történő eseti behozatala,
kivitele vagy tranzitja tekintetében, mint a vadászat, a sportlövészet, az értékbecslés, a
kiállítások vagy a javítások.
Az egyszerűsített eljárásokról a Htr. 17. §-a szól.
A Jegyzőkönyv 11. cikkéhez
A Jegyzőkönyv 11. cikke a biztonsági és megelőző intézkedésekről rendelkezik. Eszerint
annak érdekében, hogy felderítsék, megelőzzék és kiküszöböljék a tűzfegyvereket, azok
részeit, alkatrészeit és a lőszereket érintő lopást, veszteséget, elterelést, valamint ezek tiltott
előállítását és kereskedelmét, mindegyik Részes Állam megfelelő intézkedéseket tesz arra,
hogy:
a)	megkövetelje a tűzfegyvereknek, azok részeinek, alkatrészeinek és a lőszereknek a
biztonságát az előállítás, a behozatal, a kivitel és a területén történő tranzit során; és
b)	növelje a behozatali, a kiviteli és a tranzitellenőrzések, beleértve a
határellenőrzések, valamint a rendőrségi és a vámügyi nemzetközi együttműködés
hatékonyságát.
A 11. cikknek megfelelő rendelkezéseket a Kr. 6. §-a határozza meg.
A Jegyzőkönyv 12. cikkéhez
A 12. cikk a tájékoztatás szabályait tartalmazza.
Az (1) bekezdés arról rendelkezik, hogy a Részes Államok belső jog- és közigazgatási
rendszerüknek megfelelően kicserélik egymás között az adott ügy szempontjából lényeges, a
tűzfegyvereket és a lőszereket érintő adatokat, például az engedéllyel rendelkező gyártókról,
kereskedőkről, importőrökről, exportőrökről és - ha lehetséges - a szállítókról.
30
A (2) bekezdés szerint a Részes Államok belső jog- és közigazgatási rendszerüknek
megfelelően kicserélik egymás között a vonatkozó adatokat például:
a)	az ismert szervezett bűnözői csoportokról, amelyek részt vesznek, vagy amelyeket
azzal gyanúsítanak, hogy részt vesznek a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek
tiltott előállításában vagy kereskedelmében;
b)	a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának vagy
kereskedelmének leplezéséhez használt eszközökről és a felderítés módjairól;
c)	a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott kereskedelmével
foglalkozó szervezett bűnözői csoportok által szokásszerűen használt módszerekről és
eszközökről, feladási helyekről és célállomásokról, valamint útvonalakról; és
d)	a törvényhozói tapasztalatokról, gyakorlatokról, valamint intézkedésekről, amelyek
a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításnak és kereskedelmének
megelőzésére, leküzdésére és visszaszorítására irányulnak.
A (3) bekezdés arról rendelkezik, hogy a Részes Államok biztosítják egymás számára, illetve
megosztják egymással, ha az szükséges, a rendészeti hatóságok számára hasznos, vonatkozó
tudományos és műszaki információkat, annak érdekében, hogy erősítsék egymás képességét a
tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának vagy
kereskedelmének megelőzésére, felderítésére és nyomozására, valamint az ilyen tiltott
tevékenységekben részvevő személyek bíróság elé állítására.
A (4) bekezdés rendelkezése szerint a Részes Államok együttműködnek az olyan
tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és az olyan lőszerek nyomonkövetésében, amelyeket
vélhetően tiltott módon állítottak elő, vagy amelyekkel tiltott módon kereskedtek. Az ilyen
együttműködés magában foglalja a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek
nyomonkövetésével kapcsolatos, jogsegély iránti megkeresések haladéktalan
megválaszolására vonatkozó előírást a rendelkezésre álló eszközök keretein belül.
A magyar bűnüldöző szerv és a külföldi állam illetékes szerve közötti közvetlen
információcserét a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV.
törvény 14. §-a szabályozza. A magyar rendelkezések szerint a hatóságok közötti közvetlen
tájékoztatásra lehetőség van az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi
együttműködésről szóló 2003. évi CXXX. törvény 50. §-a szerint is.
Az (5) bekezdés értelmében valamennyi Részes Állam garantálja a más Részes Államtól
kapott adatok bizalmas kezelését, és betartja az ezen adatok használatával kapcsolatos
bármely korlátozást, ideértve a kereskedelmi ügyletekre vonatkozó tulajdonosi adatokat, ha
ezt az adatot szolgáltató Részes Állam kívánja. Ha az adatok bizalmas kezelése nem tartható
fenn, e tényről az adatot szolgáltató Részes Államot az adat közzététele előtt értesíteni kell.
A Rendőrség adatkezeléséről a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény VIII. Fejezete
rendelkezik.
A Jegyzőkönyv 13. cikkéhez
A Jegyzőkönyv 13. cikke a Részes Államok közötti együttműködést szabályozza.
31
E cikk (1) bekezdése szerint a Részes Államok kétoldalú, regionális és nemzetközi szinten
működnek együtt a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és
kereskedelmének megelőzése, leküzdése és visszaszorítása érdekében.
A (2) bekezdés arról rendelkezik, hogy valamennyi Részes Állam kijelöl egy olyan nemzeti
szervet vagy kapcsolattartási pontot, amely összekötőként működik közte és a többi Részes
Állam között a Jegyzőkönyvvel kapcsolatos ügyekben.
E feladatra - figyelemmel az Európai Unió bűnüldözési információs rendszere és a
Nemzetközi Bűnügyi Rendőrség Szervezete keretében megvalósuló együttműködésről és
információcseréről szóló 1999. évi LIV. törvény 3. § (1) bekezdésében foglaltakra, miszerint
a magyar együttműködő szerv a nemzetközi bűnügyi együttműködés céljából létrehozott
szervezettel és nemzeti egységeivel, valamint a két- és többoldalú nemzetközi szerződésben
Részes Állammal folytatott együttműködése során - ha más jogszabály eltérően nem
rendelkezik - a Rendőrség szervezetébe tartozó, az Országos Rendőr-főkapitányság
Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ (a továbbiakban: ORFK NEBEK) útján
továbbít adatot, információt, illetőleg kezdeményez adat-, illetve információigénylést vagy
egyéb intézkedést - az ORFK NEBEK kijelölése indokolt, a kijelölés jogszabályi szinten a
jelen törvény 5. § (4) bekezdésében történik meg.
A (3) bekezdés értelmében a Részes Államok keresik a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei
és a lőszerek gyártóinak, forgalmazóinak, importőreinek, exportőreinek, ügynökeinek és
kereskedelmi fuvarozóinak támogatását és együttműködését az ugyanezen cikk (1)
bekezdésében hivatkozott tiltott tevékenységek megelőzése és felderítése érdekében.
A Jegyzőkönyv 14. cikkéhez
A 14. cikk a Részes Államok által egymásnak nyújtott képzési és műszaki segítségnyújtásról
rendelkezik. Eszerint a Részes Államok együttműködnek egymással és a vonatkozó
nemzetközi szervezetekkel, ha az szükséges, annak érdekében hogy képzési és műszaki
segítséget kapjanak, amely szükséges ahhoz, hogy javítani tudják képességüket a
tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek tiltott előállításának és kereskedelmének
megelőzésében, leküzdésében és visszaszorításában, beleértve az Egyezmény 29. és 30.
cikkében meghatározott ügyekkel kapcsolatos műszaki, pénzügyi és anyagi segítségnyújtást.
A Jegyzőkönyv 15. cikkéhez
A Jegyzőkönyv 15. cikke az ügynöki tevékenységet szabályozza.
Az (1) bekezdés azt mondja ki, hogy a tűzfegyverek, azok részei, alkatrészei és a lőszerek
tiltott előállításának és kereskedelmének megelőzése és leküzdése érdekében a Részes
Államok megfontolják egy olyan rendszer létrehozását, amely az ügynökök tevékenységét
szabályozza, feltéve, hogy ilyen rendszert még nem hoztak létre. A rendszer magában
foglalhatja az ügynökök nyilvántartásba vételének, az ügynöki tevékenység engedélyezésének
vagy jóváhagyásának, avagy a műveletben résztvevő ügynökök nevének és működési
helyének a behozatali és kiviteli engedélyeken, illetve jóváhagyásokon, vagy a kísérő
iratokban történő feltüntetésének követelményét.
32
A (2) bekezdés kimondja, hogy azokat a Részes Államokat, amelyek az ügynöki
tevékenységre vonatkozó engedélyezési rendszert hoztak létre, arra bátorítják, hogy az
ügynökökkel és az ügynöki tevékenységgel kapcsolatos adatokat vegyék fel a Jegyzőkönyv
12.	cikke szerinti adatcsere körébe, és hogy az ügynökökkel és az ügynöki tevékenységgel
kapcsolatos nyilvántartásokat a Jegyzőkönyv 7. cikkének megfelelően őrizzék meg.
Az ügynökök tevékenységéről a Htr. 2. § (2) bekezdés a) pontja, 10. § (7) bekezdése, illetve
12.	§-a rendelkezik.
A Jegyzőkönyv 16-21. cikkéhez
A Jegyzőkönyv 16-21. cikkei tartalmazzák a Jegyzőkönyv záró rendelkezéseit.
A 4. §-hoz
A Jegyzőkönyv 13. cikk (2) bekezdése szerint a Részes Államok nemzeti szervet vagy
kapcsolattartási pontot jelölnek ki. A kijelölés jogszabályi szinten rendelettel történik meg, a
kapcsolattartó szerv az ORFK Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ lesz. A
kormányrendelet hatályba lépése a Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló törvény
hatálybalépéséhez igazodik.
Az 5. §-hoz
E rendelkezés - összhangban a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 2005.
évi L. törvény szabályaival - rögzíti a törvény hatálybalépését és a hozzá kapcsolódó egyéb
eljárásokat.
A 6. §-hoz
A Jegyzőkönyvet kihirdető törvény a 2006. évi CII. törvénnyel kihirdetett Jegyzőkönyvben
található emberkereskedelem fogalom magyar fordítása is pontosításra kerül. Módosul tehát a
2006. évi CII. törvénnyel kihirdetett, az Egyesült Nemzetek keretében, Palermóban, 2000.
december 14-én létrejött, a nemzetközi szervezett bűnözés elleni Egyezménynek az
emberkereskedelem, különösen a nők és a gyermekek kereskedelme megelőzéséről,
visszaszorításáról és büntetéséről szóló Jegyzőkönyve 3. §-ában foglalt hivatalos magyar
nyelvű fordítás 3. cikk a) pontjában rögzített meghatározás, tekintettel bizonyos fordítási
hibákra. A módosítás szakmai szempontok miatt szükséges: az emberkereskedelemre
vonatkozó fogalom „rablás” szövegrésze helyébe az „erőszakos elrablás” szöveg,
„hatalommal vagy a védekezésre képtelen állapottal való visszaélés” szövegrésze helyébe a
„hatalommal vagy kiszolgáltatott helyzettel való visszaélés” szöveg, míg „vagy emberi test
szerveinek tiltott felhasználását” szövegrésze helyébe a „vagy emberi test szerveinek tiltott
eltávolítását” szöveg lép.
A muzeális fegyver magyar jog szerinti fogalmát a lőfegyverekről és lőszerekről szóló 2004.
évi XXIV. törvény (Ftv.) 2. § 24. pontjában foglalt értelmező rendelkezés határozza meg, az
Ftv. 2. § 29. pontjában foglalt rendelkezés ugyanakkor kizárja ezen eszközöket a
tűzfegyvernek (lőfegyvernek) minősülő, és ilyenként kizárólag hatósági engedély birtokában
gyárható, javítható, illetve forgalmazható fegyverek köréből.
33
Mivel a Jegyzőkönyv a hazai szabályozástól eltérően határozza meg a muzeális fegyver
fogalmát, saját rendelkezéseit továbbá az 1899. évet követően gyártott, a magyar szabályozás
szerint muzeális fegyvernek minősülő egyes fegyverek vonatkozásában is alkalmazni rendeli,
a Jegyzőkönyv közeljövőben várható ratifikációja szükségessé teszi a muzeális fegyver hazai
szabályozás szerinti meghatározásának módosítását.
34