﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2487. számú
törvényjavaslat
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. február
2011. évi.... törvény
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítéséről
Az Országgyűlés felismerve, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a
rendvédelem, a honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a
hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzést tesz
szükségessé, továbbá a pályaelhagyás helyett a társadalom számára hatékony munkavégzés
biztosítására a közszolgálati életpályamodellt támogató továbbképzési rendszert kell
működtetni, a közszolgálati felsőfokú szakemberképzést egységes intézményi alapokra
kívánja helyezni. Ennek érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	Fejezet
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítése
1§
(1)	Az Országgyűlés a (2) bekezdésben meghatározott felsőoktatási intézményeket és kart
-	az átalakulással létesülő új állami felsőoktatási intézmény egyidejű jogutódlásával - alakítja
át.
(2)	A jogutód intézmény
a)	a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (a továbbiakban: ZMNE) és
b)	a Rendőrtiszti Főiskola (a továbbiakban: RTF) átalakulásával, valamint
c)	a Budapesti Corvinus Egyetemből (a továbbiakban: BCE) kiváló Közigazgatástudományi
Kar (a továbbiakban: Kar) csatlakozásával 2012. január 1-jén jön létre.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározott szervezetek (a továbbiakban együtt: jogelőd)
általános jogutódja 2012. január 1-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (a továbbiakban:
Egyetem).
(4)	Az Egyetem székhelye: Budapest.
2. §
(1)	Az Egyetem fenntartói jogait Fenntartói Testület (a továbbiakban: FT) útján
a)	a közigazgatás-fejlesztésért,
b)	a rendészetért és
c)	a honvédelemért
felelős miniszterek közösen gyakorolják.
1
(2)	Az Egyetemet illetik meg a jogelőd jogai, és terhelik azok kötelezettségei.
(3)	A Kar, a ZMNE és az RTF az Egyetem egyetemi karaként működik tovább.
(4)	A karok gazdálkodási önállóságát biztosító dékáni kötelezettségvállalási jogosultságot
a szervezeti és működési szabályzatban kell meghatározni. Az Egyetem kara önálló
előirányzat-felhasználási keretszámlával rendelkezik, és ennek keretében önállóan
gazdálkodik.
(5)	A jogelődnél 2012. január 1-je előtt keletkezett adósság, illetve kötelezettségvállalás a
13.	§ (3) bekezdés szerint elkészített költségvetési javaslatban a jogelődből létrejövő kart
terheli.
3.§
(1)	A jogelőd alkalmazottainak foglalkoztatásra irányuló jogviszonya és hallgatóinak
hallgatói jogviszonya az Egyetemen folyamatos.
(2)	Az Egyetemen - a jogelődnél indult alap- vagy mesterszakokon, szakirányú
továbbképzési szakokon, szakképzési programokban, valamint doktori képzéseken - a képzés
folytatásának feltételeit biztosítani kell addig, amíg a 2011-2012. tanévre, illetve korábban
felvett hallgatók nem fejezik be tanulmányaikat azon a szakon, amelyen azt megkezdték.
II.	Fejezet
Az átalakulás szabályai
1.	Általános rendelkezések
4-§
(1)	A BCE-ből kiváló és az Egyetemhez csatlakozó Kar átalakulását a BCE rektora készíti
elő.
(2)	A BCE szenátusa a Kar kari tanácsával együtt az intézmény szervezetében működő, a
Kar költségvetési előirányzatairól, valamint vagyoni értékű jogairól és kötelezettségeiről
2011.	április 30-ig leltárt készít (a továbbiakban: vagyonmegosztási javaslat).
(3)	A vagyonmegosztási javaslatnak a 2011. január 1-jén a BCE és a Kar tekintetében
fennállt tényleges vagyonmegoszlási és használati viszonyokat kell tükröznie.
(4)	A BCE szenátusa és a Kar kari tanácsa által jóváhagyott vagyonmegosztási javaslatot a
rektor a (2) bekezdésben meghatározott határidőig elküldi
a)	az oktatásért felelős miniszternek és
b)	az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszternek.
(5)	A (4) bekezdésben megjelölt miniszterek 2011. május 15-ig együttesen döntenek a
vagyonmegosztási javaslat alapján az állami vagyonnak a BCE és a Kar közötti
2
megosztásáról, amely döntésről a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t (a továbbiakban:
MNV Zrt.) az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter tájékoztatja.
(6)	Amennyiben a vagyonmegosztási javaslat a (2) bekezdésben meghatározott határidőre
nem készül el, az MNV Zrt. az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter egyetértése
mellett a BCE vagyonkezelői szerződésében meghatározott állami vagyonra vonatkozó
vagyonkezelői jogot visszavonja.
(7)	A vagyonmegosztási javaslatban a Karon folyó képzéshez és a működéshez, a kiválás
előtti színvonal fenntartásához szükséges, anyagi és tárgyi feltételeket 2011. évi szinten
biztosítani kell.
(8)	Az Egyetemet a vagyonmegosztási javaslatban meghatározott mértékben illetik meg
jogok, illetve terhelik kötelezettségek. A vagyonmegosztási javaslat melléklete tartalmazza a
jogutódlás tárgyát képező szakindítási engedélyek felsorolását.
(9)	A BCE szenátusa a Kar kari tanácsával együtt 2011. május 31-ig dönt a BCE és a Kar
között a kiválást követő időszakra vonatkozó együttműködési megállapodási javaslatról. Az
együttműködési megállapodás az Ideiglenes Szenátus (a továbbiakban: ISZ) jóváhagyása után
2012.	január 1-től érvényes. Az együttműködési megállapodás kiteljed kutatási programok,
pályázatok és képzési programok közös működtetésére, valamint a Karon 2011. január 1-jei
állapot szerint folytatott képzések szerinti - alap-, mester- és szakirányú továbbképzési -
szakokkal kapcsolatos szakindítási jogosultságnak az Egyetem részére történő átadására.
5-§
(1)	A ZMNE és az RTF rektora a 2011. január 1-jén meghatározott állapot szerint 2011.
április 30-ig a fenntartóval egyetértésben vagyonleltárt készít.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott határidőig az intézmény rektora a vagyonleltárt
megküldi a fenntartónak, majd a fenntartó továbbítja az állami vagyon felügyeletéért felelős
miniszternek, aki azt az MNV Zrt. részére továbbítja.
6.§
Az MNV Zrt. 2012. január 1-jéig teljesíti az állami vagyonról szóló 2007. évi CV1.
törvényben, az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglalt irányadó
feladatait, ideértve az Egyetemmel a vagyonkezelési szerződések, illetve a vagyonhasználatot
és a vagyoni jogokkal kapcsolatos egyéb jogokat rögzítő megállapodások megkötését. A
szerződések megkötésére a fenntartókkal egyetértésben kerül sor.
2.	A Fenntartói Testület
7-§
Az FT 2011. április 15-ig megtartja alakuló ülését. Az alakuló ülést a közigazgatás-
fejlesztésért felelős miniszter hívja össze. Az FT az általa elfogadott ügyrend szerint működik.
3
M
(1)	Az Egyetem költségvetését a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter költségvetési
fejezetében kell biztosítani. A fenntartók megállapodása alapján kiegészítő jelleggel
költségvetési támogatást az FT tagjai saját költségvetési fejezetükben biztosítanak.
(2)	Az Egyetem gazdasági főigazgatójának személyéről az FT az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter egyetértésével dönt. A dékánt a rektor az FT előzetes
egyetértésével bízza meg.
3.	Az Előkészítő Testület
M
A Kar, a ZMNE és az RTF közös Előkészítő Testületet (a továbbiakban: ET) hoz létre,
amelynek működési rendjét e törvény szabályozza.
10. §
(1)	Az ET 12 tagú testület. Az ET tagjaivá a ZMNE és az RTF szenátusának, valamint a
Kar kari tanácsának nem hallgató tagjai két oktatót és hallgató tagjai egy hallgatót
választanak. Tagok továbbá a ZMNE és RTF rektorai, valamint a Kar dékánja.
(2)	Az ET alakuló ülését 2011. április 15-ig tartja meg.
(3)	Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg, és ellátja az elnöki feladatokat az ET
vezetőjének megválasztásáig.
(4)	Az ET vezetőjét a tagok maguk közül a jelenlévők több mint felének igen szavazatával
választják meg. Amennyiben egy jelölt sem kapja meg a szavazatok többségét, a két legtöbb
szavazatot kapott jelölttel újra le kell folytatni a szavazást. Az ismételt szavazáson a több
szavazatot kapott jelölt válik az ET elnökévé, azonos szavazatszám esetén a szavazást
mindaddig meg kell ismételni, míg a két jelölt közül az egyik az egyszerű többséget meg nem
szerzi.
(5)	Az ET határozatképes, ha tagjainak legalább több mint fele jelen van. Az ET
határozatát a jelenlévők számának felénél több igen szavazattal (szótöbbséggel) hozza meg.
Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. Határozatképtelenség esetén, változatlan
napirenddel, legalább 3 nap elteltével újabb ülést kell tartani, amely a megjelentek számától
függetlenül határozatképes. E bekezdésben foglaltakkal ellentétesen hozott határozat
érvénytelen.
(6)	Az üléseket az ET elnöke hívja össze, amelyekre a tagokat írásban, az ülést
megelőzően legalább 3 nappal, a napirend közlésével meg kell hívni. Az ET üléseinek állandó
meghívottjai a 2. § (1) bekezdésében felsorolt miniszterek képviselői.
(7)	Az ET az ISZ megalakulásáig működik.
11-§
(1) Az ET feladatai:
4
a)	2011. április 20-ig Gazdálkodási Előkészítő Bizottságot (a továbbiakban: GÉB) hoz létre;
b)	elkészíti és megküldi az FT-nek az ISZ választási szabályzatát;
c)	a választási szabályzat szerint előkészíti és lebonyolítja az Egyetem ISZ-ének
megválasztását.
(2) Az ET 2011. május 15-ig az FT-nek jóváhagyásra előterjeszti az ISZ választási
szabályzatát. Az ISZ-t 2011. július 31-ig kell megalakítani. Az ISZ működésének szabályait
2011.	december 31-ig e törvény és az ISZ által elfogadott ügyrend határozza meg.
4.	A Gazdálkodási Előkészítő Bizottság
12. §
(1)	A GÉB az ET által választott 10 tagú testület. Tagjai a Kar gazdasági vezetője, a
ZMNE és az RTF gazdasági főigazgatója. A GÉB további 3 tagját az ET választja. A GÉB
tagjai a 2. § (1) bekezdésben felsorolt miniszterek, valamint az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszter képviselője is. Az ülések állandó meghívottja a BCE gazdasági főigazgatója.
(2)	A GEB-ben az Egyetem jogelődeinek egyenlő képviseletét biztosítani kell.
13.	§
(1)	A GÉB a Kar, a ZMNE és az RTF vagyoni jogainak és kötelezettségeinek az
összegzését készíti el, a vagyonmérleg és a főkönyvi vizsgálat, valamint az intézményi
költségvetés alapján. A GÉB 2011. július 15-ig vagyonátvevő jelentést készít a jogelődök
aktuális vagyoni helyzetéről, amelyet megküld az FT-nek.
(2)	A GÉB működési rendjére az ET működésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően
alkalmazni. A GÉB a vagyonátvevő jelentést az ISZ véleményezését követően megküldi az
FT-nek. A GÉB jelentését az ISZ véleményének figyelembevételével az FT fogadja el.
(3)	A Kar, a ZMNE és az RTF költségvetési tervei alapján az ISZ 2011. augusztus 31-ig
az Egyetem 2012. évi költségvetésére vonatkozó javaslatot benyújtja az FT-nek.
5.	Az Ideiglenes Szenátus
14.	§
(1)	Az ISZ-ben a jogelődöknek az egyenlő számú képviseletét biztosítani kell.
(2)	Az ISZ 2012. január 1-jétől gyakorolja az Egyetem szenátusának jogköreit. Az
Egyetem 2012. december 31-ig új szenátust választ.
(3)	Az ISZ 2011. szeptember 15-ig elkészíti és megküldi az FT-nek az Egyetem
rektorának és gazdasági főigazgatójának pályázati kiírását. Az ISZ kezdeményezésére az FT
egyéb vezetői pályázatok kiírásáról is intézkedhet.
(4)	Az FT 2011. szeptember 30-ig kiírja a rektori és a gazdasági főigazgatói pályázatokat.
2011.	november 10-ig az ISZ a beérkezett pályázatok rangsorolásával javaslatot fogalmaz
meg az Egyetem rektorának és gazdasági főigazgatójának személyéről, és kezdeményezi a
5
megbízásukat. Az FT - az oktatásért felelős miniszter útján - 2011. november 30-ig
előterjeszti a rektor személyére vonatkozó javaslatot a megbízásra jogosultnak.
(5)	A rektori pályázat eredménytelensége esetén az FT ideiglenesen a jogelődök
egyikének vezetőjét bízza meg a rektori feladatok ellátásával. A megbízott rektor dékáni
megbízása a rektori megbízatásának végéig szünetel, erre az időre karán a dékáni feladatokat
az ISZ által kijelölt dékánhelyettes látja el. A megbízott rektor a döntését a kari dékánokkal
egyetértésben hozza meg.
(6)	Az RTF rektora, a Kar dékánja, valamint a ZMNE honvédelemért felelős miniszter
által kijelölt vezetője az Egyetemen a jogelődnek megfelelő kar dékánjaként, helyetteseik
dékánhelyettesként folytatják vezetői megbízásukat.
(7)	A jogelődnél indult vezetői megbízások 2012. január 1-je után az Egyetem karán a
megbízás lejártáig folyamatosak. Azok a vezetői megbízások, amelyek 2012. december 31.
után járnak le, 2013. január 1-jei hatállyal megszűnnek. Az új vezetői megbízásokról a (2)
bekezdésben és a 15. § (1) bekezdésben megfelelően újraválasztott testületek döntenek.
(8)	Az ISZ 2011. szeptember 30-ig megküldi az FT-nek az Egyetem intézményi
dokumentumait.
(9)	2011. november 30-ig az FT a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős
szervnél, valamint a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél kezdeményezi az Egyetem
nyilvántartásba vételét, és benyújtja az ehhez szükséges intézményi dokumentumokat. A
felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szerv, valamint a törzskönyvi
nyilvántartást vezető szerv az Egyetemet 2012. január 1-jei hatállyal nyilvántartásba veszi. Az
Egyetem nyilvántartásba vételére és a működés engedélyezésére szakértői vélemény bekérése
nélkül kerül sor.
(10)	Az ISZ a feladatai ellátására testületet hozhat létre. A testület működésének
szabályait az ISZ határozza meg.
(11)	Az ISZ üléseinek állandó meghívottjai a 2. § (1) bekezdésében felsorolt miniszterek
képviselői.
15. §
(1)	A ZMNE és az RTF szenátusa, valamint a Kar kari tanácsa az Egyetem karainak kari
tanácsaiként működnek tovább. Az Egyetem szenátusának megalakulásával egyidejűleg az
Egyetem szervezeti és működési szabályzata szerint valamennyi kari tanácsot újra kell
választani.
(2)	A kari tanácsokban az Egyetem szabályzatainak átalakításával a kialakult hallgatói
arány nem csökkenthető.
(3)	Az Egyetemen minden új intézményi vezetői megbízást első megbízásnak kell
tekinteni.
III. Fejezet
Záró rendelkezések
6
16. §
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép
hatályba.
(2)	E törvény 1. §-a, 2. § (2)-(5) bekezdése, 3. §-a, 15. §-a, és 17-18. §-a 2012. január 1-
jén lép hatályba.
17.	§
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) 1. számú
mellékletének „Állami egyetemek” alcíme a magyar ábécé által meghatározott felsorolás
rendje szerint kiegészül a „Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Budapest" szöveggel.
18.	§
Hatályát veszti az Ftv. 1. számú mellékletének
a)	„Állami egyetemek" alcímében „Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem, Budapest”
szövegrésze, valamint
f
b)	„Állami főiskolák” alcímében „ Rendőrtiszti Főiskola, Budapest” szövegrész.
19.	§
Az igazgatási felsőoktatásban képzés a közigazgatás fejlesztésért felelős miniszter előzetes
engedélyével, a rendvédelmi felsőoktatásban a rendészetért felelős miniszter, továbbá a
katonai felsőoktatásban a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélye alapján
indulhat. A közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter előzetes engedélyére a 2013-2014-es
tanévtől új belépők számára induló képzések esetén van szükség.
20.	§
Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény
rendelkezéseit kell alkalmazni.
7
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A közszolgálati életpályák megújításának programjában a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
létesítéséről szóló törvényjavaslat létrehozza a közigazgatás, a rendvédelem, a honvédelem és
a nemzetvédelem személyi állományának utánpótlás-képzési bázisintézményét. A jogutód
intézményen belül egyetemi karként folytatja tevékenységét a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi
Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola és a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi
Kara.
Az Egyetem létesítésének célja, hogy a közszolgálaton belül a polgári közigazgatás, a
rendvédelem, honvédelem és a nemzetbiztonsági szolgálatok személyi állományában a
hivatástudat és a szakértelem erősítése összehangolt és tervezett utánpótlásképzésen, a
közszolgálati felsőfokú szakemberképzés egységes intézményi bázison alapuljon. A
közszolgálati személyzetpolitika igényeinek egyeztetett közvetítése érdekében az Egyetem
fenntartói jogait a közigazgatásért felelős miniszter, valamint a rendészetért és a
honvédelemért felelős miniszter fenntartói megállapodásán alapuló közös Fenntartói Testület
gyakorolja.
A törvényjavaslat célja, hogy a felsőoktatás az új egyetem létesítésével hatékonyabban
szolgálja a közszolgálat személyi állományának minőségi fejlesztését. Az Egyetem utat nyit
egy integráltabb képzési szerkezetnek az alapképzések, mesterképzések, doktori képzések,
szakirányú továbbképzések és az átképzések területén. A képzési területek közötti integráció
fontos az állam működésének tágabb összefüggéseit is értő tisztviselők, tisztek nevelésében,
és szükséges a közszolgálati életpályák közötti mobilitás megteremtésében.
A törvényjavaslat tartalmazza az új egyetem megalapításának és az átalakulásnak a részletes
szabályait.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1-3. §-hoz
A Javaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem az átalakuló Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetem, a Rendőrtiszti Főiskola, valamint a Budapesti Corvinus
Egyetemből kiváló és a jogutód intézményhez csatlakozó Közigazgatástudományi Kar
átalakulásával, illetve azok jogutódlásával, 2012. január 1-jén jön létre. A három jogelőd az
Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyetemi karaként működik tovább. A jogelődökből
létrejövő új intézmény a felsőoktatási törvény által meghatározott állami felsőoktatási
intézményként fog működni a külön törvényben meghatározott polgári közigazgatási, katonai,
rendvédelmi és nemzetbiztonsági felsőoktatási intézményre vonatkozó külön rendelkezések
szerint.
A jogutódlási szabályok szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem a három jogelőd általános
jogutódja, amelyet megilletnek a jogelődök jogai, és terhelik azok kötelezettségei, így a
jogelődnél 2012. január 1-je előtt keletkezett adósság, illetve kötelezettségvállalás a
jogelődből létrejövő kart terheli.
A gazdálkodási szabályok alapján a javaslat szerint a karok gazdálkodási önállóságát biztosító
dékáni kötelezettségvállalási jogosultságot a szervezeti és működési szabályzatban kell
meghatározni. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem karai önálló előirányzat-felhasználási
keretszámlával rendelkeznek, és ennek keretében önállóan gazdálkodnak. A jogelőd
alkalmazottainak foglalkoztatásra irányuló jogviszonya és hallgatóinak hallgatói jogviszonya
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem folyamatos lesz.
8
A tervezet garanciális szabályként rögzíti, hogy a képzés folytatásának feltételeit biztosítani
kell addig, amíg a 2011-2012. tanévre felvett hallgatók is be nem fejezik tanulmányaikat azon
a szakon, amelyen tanulmányaikat megkezdték.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-fejlesztésért, a
rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek - vagy az általuk megbízott személyek -
közösen, Fenntartói Testület útján gyakorolják.
A 4. §-hoz
A Javaslat megteremti a jogi alapjait, és meghatározza a jogi feltételeit annak, hogy a
Közigazgatástudományi Kar a Budapesti Corvinus Egyetemből 2012. január 1-jén kiváljon, és
Nemzeti Közszolgálati Egyetemhez csatlakozzon. A tervezet szerint Közigazgatástudományi
Kar átalakulását a Budapesti Corvinus Egyetem rektora készíti elő. A kiválás alapját jelentő
vagyonmegosztási javaslatról az oktatásért felelős miniszter és az állami vagyon
felügyeletéért felelős miniszter együttesen dönt. Garanciális szabálya a tervezetnek, hogy a
vagyonmegosztási javaslatban a Karon folyó képzéshez és a működéshez, a kiválás előtti
színvonal fenntartásához szükséges, anyagi és tárgyi feltételeket 2011. évi szinten biztosítani
kell. A tervezet szerint a Budapesti Corvinus Egyetem szenátusa a Közigazgatástudományi
Kar kari tanácsával együtt 2011. május 31-ig dönt a 2012. január 1-jétől érvényes, a kiválást
követő időszakra vonatkozó együttműködési megállapodási javaslatról.
Az 5-6. §-hoz
A Javaslat a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola rektorának
feladatai között szabályozza, hogy 2011. április 30-ig - a fenntartóval egyetértésben - el kell
készíteniük a 2011. január 1-jei állapot szerinti vagyonleltárt, amely alapján a Magyar
Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2012. január 1-jéig - a fenntartókkal egyetértésben -, megköti a
vagyonkezelési szerződések, illetve a vagyonhasználatot és a vagyoni jogokkal kapcsolatos
egyéb jogokat rögzítő megállapodásokat.
A 7-8. §-hoz
A Javaslat szerint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fenntartói jogait a közigazgatás-
fejlesztésért, a rendészetért és a honvédelemért felelős miniszterek - vagy az általuk
megbízott személyek - közösen, a Fenntartói Testületen keresztül gyakorolják. A Fenntartói
Testület működésének szabályait, a fenntartói jogokat és kötelezettségeket a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem irányítására, szervezetére és működésére vonatkozó törvény fogja
tartalmazni.
A javaslat szerint az Egyetem költségvetése a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter
költségvetési fejezetében kerül biztosításra; a fenntartói megállapodás alapján kiegészítő
jelleggel költségvetési támogatást a FT tagjai saját költségvetési fejezetükben biztosítanak.
Az általános felsőoktatási szabályokhoz képest a fenntartói jogok fokozottabb érvényesítését
biztosítják azok a rendelkezések, amelyek szerint a gazdasági főigazgató kinevezéséről a
Fenntartói Testület az állami vagyonért felelős miniszter egyetértésével dönt; valamint a
Nemzeti Közszolgálati Egyetemen létesülő egyetemi karok dékánjait az egyetem rektora a
Fenntartói Testület egyetértésével bízza meg.
9
A 9-11. §-hoz
A Javaslat szabályozza az Előkészítő Testület feladatait, összetételét, működési szabályait.
Ennek értelmében az átalakítás előkészítése az újonnan létrehozandó Előkészítő Testület
feladata. A jogelődök delegáltjaiból és a jogelődök rektoraiból illetve dékánjából álló 12 tagú
Előkészítő Testület az Ideiglenes Szenátus megalakulásáig működik. Az Előkészítő Testület
feladata a Gazdálkodási Előkészítő Bizottság létrehozása, valamint a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem Ideiglenes Szenátusa megválasztásának előkészítése és lebonyolítása.
A 12-13. §-hoz
A Javaslat szabályozza a Gazdálkodási Előkészítő Bizottság feladatait, összetételét, működési
szabályait. Az Előkészítő Testületben helyet kapnak a fenntartó miniszterek valamint az
állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter képviselői, a jogelődök gazdasági vezetői,
valamint az Előkészítő Testület által választott 3 tag. A Gazdálkodási Előkészítő Bizottság a
vagyonmérleg és a főkönyvi vizsgálat, valamint az intézményi költségvetés alapján elkészíti a
jogelődök vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összegzését; ezen túlmenően a jogelődök
vagyoni helyzetéről a Fenntartói Testület számára vagyonátvevő jelentést készít.
A 14. §-hoz
A javaslat részletes átmeneti szabályokat tartalmaz, köztük az Ideiglenes Szenátus
megalakításával, feladataival kapcsolatban állapít meg különös szabályokat. A Nemzeti
Közszolgálati Egyetem az Ideiglenes Szenátus intézkedései és döntései alapján kezdheti meg
2012.	január 1-jétől valódi működését.
Az átmeneti szabályok közül kiemelendő, hogy az Ideiglenes Szenátust 2011. július 31-ig kell
megalakítani, abban a jogelődök egyenlő számú képviseletét biztosítani kell. Az Ideiglenes
Szenátus üléseinek állandó meghívottjai a közigazgatás-fejlesztésért, a rendészetért és
honvédelemért felelős miniszterek képviselői. Az Ideiglenes Szenátus 2012. január 1-jétől
gyakorolja az Egyetem szenátusának jogköreit; ugyanakkor a Javaslat értelmében a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem 2012. december 31-ig új szenátust választ. Az Ideiglenes Szenátus
feladata lesz, hogy 2011. augusztus 31-ig benyújtsa a Fenntartói Testületnek a Nemzeti
Közszolgálati Egyetem 2012. évi költségvetésére vonatkozó javaslatát.
A javaslat értelmében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektorának és gazdasági
főigazgatójának személyéről az Ideiglenes Szenátus által rangsorolt javaslatok alapján a
Fenntartói Testület - az oktatásért felelős miniszter útján - 2011. november 30-ig terjeszti elő
a rektor személyére vonatkozó javaslatot a megbízásra jogosultnak. A gazdasági főigazgató
személyéről a Fenntartói Testület az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter
egyetértésével hozza meg döntését.
A jogelőd intézmények rektorai illetve dékánja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jogelődnek
megfelelő kara dékánjaként, helyetteseik dékánhelyettesként folytatják vezetői megbízásukat.
A jogelődnél indult vezetői megbízások 2012. január 1-je után a megbízás lejártáig, de
legkésőbb 2012. december 31-ig folyamatosak.
A javaslat értelmében az Ideiglenes Szenátus 2011. szeptember 30-ig küldi meg a Fenntartói
Testületnek a Nemzeti Közszolgálati Egyetem intézményi dokumentumait. Ennek alapján a
Fenntartói Testület 2011. november 30-ig kezdeményezi a Nemzeti Közszolgálati Egyetem
nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szervnél, valamint
10
a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnél, és benyújtja az ehhez szükséges intézményi
dokumentumokat. A felsőoktatási intézmények nyilvántartásáért felelős szerv, valamint a
törzskönyvi nyilvántartást vezető szerv ezek alapján a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet
2012.	január 1-jei hatállyal nyilvántartásba veszi. A jogutód intézmény nyilvántartásba
vételére és működés engedélyezésére szakértői vélemény bekérése nélkül kerül sor. Ennek
oka, hogy a három jogelőd intézmény a korábbi akkreditációk feltételrendszerét érdemben
továbbra is biztosítja.
A 15. §-hoz
A Javaslat rendelkezéseket tartalmaz a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kari tanácsairól.
Ennek értelmében a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem és a Rendőrtiszti Főiskola
szenátusa, valamint a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Kar kari tanácsai
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kari tanácsaiként működnek tovább. Az Egyetem
szenátusának megalakulásával egyidejűleg a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szervezeti és
működési szabályzata szerint valamennyi kari tanácsot újra kell választani, azzal, hogy a kari
tanácsokban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szabályzatainak átalakításával a kialakult
hallgatói arány nem csökkenthető.
A 16. §-hoz
A hatálybalépésről rendelkezik.
A 17-18. §-hoz
A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény 1., a Magyar Köztársaság által államilag
elismert felsőoktatási intézményeket felsoroló mellékletének a Nemzeti Közszolgálati
Egyetem létrejötte miatt szükséges módosításairól rendelkezik.
A 19. §-hoz
Az új szabályozás értelmében a 2013-2014-es tanévtől az igazgatási felsőoktatásban - új
évfolyam számára - képzés a közigazgatás-fejlesztésért felelős miniszter előzetes
engedélyével, a rendvédelmi felsőoktatásban a rendészetért felelős miniszter, továbbá a
katonai felsőoktatásban a honvédelemért felelős miniszter előzetes engedélye alapján
indulhat. További jogalkotási feladat a három képzési terület meghatározása és világos
elhatárolása a felsőoktatási képzési nomenklatúrában.
A 20. §-hoz
A Javaslat lex speciálisként tér el a felsőoktatási törvénytől (lex generális), így a felsőoktatási
törvény rendelkezései a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létesítése és működése tekintetében
szubszidiáriusnak tekintendők.
11