﻿Országgyűlés Hivatala
Érkeiett: 2S11 FE8 2 5.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2011. évi... törvény
a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
(1)	A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Nvt.) 1. § c) pontja helyébe
a következő rendelkezés lép:
(E törvény alkalmazásában)
,,c) közforgalmú intézmény, az érintettek számára közfeladatot, illetőleg közérdekű
vagy egyéb szolgáltatást, ellátást (a továbbiakban együtt: szolgáltatás) végző természetes vagy
jogi személynek, illetőleg jogi személyiség nélküli szervezetnek a szolgáltatás, illetve az azzal
összefüggő tevékenység biztosítására szolgáló létesítménye vagy egyéb eszköze, függetlenül
attól, hogy az oda történő belépés a nyilvánosság számára teljesen szabad vagy valamely
feltétel teljesítéséhez kötött;”
(2)	Az Nvt. 1. §-a a következő f) és g) ponttal egészül ki:
(E törvény alkalmazásában)
,f) kombinált figyelmeztetés: az e törvény felhatalmazása alapján kiadott
kormányrendeletben meghatározottak szerint fényképből vagy egyéb illusztrációból és
kiegészítő figyelmeztetés megfelelő szövegéből álló figyelmeztetés;
g)	egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet: az egyesülési
jogról szóló 1989. évi II. törvény alapján létrehozott társadalmi szervezet, ha az
alapszabályában meghatározott célja dohányzás visszaszorítása, e célnak megfelelően
legalább két éve működik, és természetes személy tagjainak száma legalább ötven fő, továbbá
az ilyen társadalmi szervezetek szövetsége.”
Az Nvt. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § (1) A dohányzás számára kijelölt helyek kivételével - a (3) bekezdésben foglalt
eltéréssel - nem szabad dohányozni
a)	közforgalmú intézménynek a nyilvánosság számára nyitva álló helyiségeiben,
b)	közösségi közlekedési eszközön,
c)	munkahelyen,
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról
1- §
2.	§
1
d)	közterületnek minősülő
da)	a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókban és egyéb, zárt légterű
közforgalmú közlekedő összekötő terekben, valamint közterületi játszótereken, továbbá a
játszóterek külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül,
db)	közösségi közlekedési eszköz igénybevételének céljából létesített, illetve erre
kijelölt megállóban, várakozó helyen, illetőleg helyiségben, valamint nyílt légterű megálló,
várakozó hely esetén annak külső határvonalától számított 5 méteres távolságon belül, azzal,
hogy ha a dohányzási korlátozás alá tartozó terület külső határvonala nem állapítható meg
egyértelműen, akkor a dohányzás a megállót vagy várakozó helyet kijelölő tábla vagy más
jelzés 10 méteres körzetében tilos.
(2)	Az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel nem jelölhető ki dohányzóhely
a)	közforgalmú intézmények zárt légterű helyiségeiben,
b)	munkahelyek zárt légterű helyiségeiben,
c)	helyi közforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközön, helyiérdekű
vasúton, menetrend alapján belföldi helyközi közforgalomban közlekedő autóbuszon,
valamint menetrend szerint közlekedő személyszállító vonaton.
(3)	Az (1) bekezdés a) pontjában foglaltaktól eltérően dohányzóhely kijelölése nélkül is lehet
dohányozni
a)	a dohánytermék kereskedelmi bemutatója céljából létrejött rendezvényen,
b)	szállásszolgáltatást nyújtó intézmények kifejezetten dohányzóként kiadott és ekként
megjelölt, zárt légterű szobáiban,
feltéve, hogy a dohányzást az e törvényben foglalt más rendelkezés vagy tűzvédelmi előírás
egyébként nem tiltja.
(4)	A (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakon túlmenően nyílt légtérben sem jelölhető ki
dohányzóhely
a)	közoktatási intézményben,
b)	gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményben,
c)	az (5) bekezdésben foglalt kivétellel az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.
törvény (a továbbiakban: Eütv.) 3. § J) pontja szerinti egészségügyi szolgáltatónál, ideértve a
többcélú intézményt is, ha abban egészségügyi szolgáltatást is nyújtanak.
(5)	Az Eütv. 188. § a) pontja szerinti pszichiátriai intézetben a pszichiátriai betegek számára -
a (7) és (8) bekezdésben foglaltak szerint - zárt légterű dohányzóhely is kijelölhető.
(6)	A kijelölt dohányzóhelyek e törvényben előírt rendelkezéseknek való megfelelőségét az
egészségügyi államigazgatási szerv, tűzvédelmi szempontoknak való megfelelőségét a
tűzvédelmi hatóság ellenőrzi.
(7)	A dohányzási korlátozással érintett, valamint a dohányzásra kijelölt helyeket,
helyiségeket, valamint közterületeket felirat vagy más egyértelmű jelzés alkalmazásával -
tűzvédelmi szempontú tilalom esetén szabványos tiltó táblával, illetve piktogrammal -
szembetűnő módon meg kell jelölni.
(8)	Ha e törvény alapján zárt légterű dohányzóhely kerül kijelölésre, a dohányzóhely
nemdohányzó helyiséggel azonos helyiségben nem jelölhető ki. Zárt légterű dohányzóhely
esetén a megfelelő légcsere feltételeit nyílászáró szerkezetekkel vagy egyéb műszaki
2
berendezés felszerelésével biztosítani kell úgy, hogy dohányfüst a nemdohányzó helyiségekbe
ne juthasson be.”
3.	§
Az Nvt. a következő 2/A. §-sal egészül ki:
„2/A. § A helyi önkormányzat rendeletben a 2. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakon túl
közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat. A nemdohányzó közterület kijelölésére
a 2. § (7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni. A közterületet érintő dohányzási
korlátozások betartását a 7. §-ban foglaltakon túl - az önkormányzati rendeletben foglaltakra
figyelemmel — a közterület-felügyelet is ellenőrizheti, és a dohányzási korlátozás tetten ért
megszegőjét a 7. § (5) bekezdése szerinti helyszíni bírsággal sújthatja. Az így befolyt bírság
az önkormányzat bevétele.”
4- §
(1)	Az Nvt. 4. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott esetekben - a (6) bekezdésben,
valamint a 2. § (3)—(5) bekezdésében foglalt kivétellel - dohányzásra az e törvényben
foglaltaknak, valamint a tűzvédelmi szabályoknak megfelelő, nem zárt légterű helyet kell
kijelölni és fenntartani, a 2. § (7) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával.
Dohányzóhely a közforgalmú intézmény bejáratától számított 5 méteres távolságon belül nem
jelölhető ki.”
(2)	Az Nvt. 4. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A 2. § (2) bekezdés c) pontjában nem szereplő közforgalmú, valamint a
magánforgalomban közlekedő közösségi közlekedési eszközökön a dohányzóhely
kijelöléséről az üzembentartó dönt. A kijelölés tűzvédelmi szabályokat vagy
közlekedésbiztonsági érdeket nem sérthet.”
5.	§
Az Nvt. 6. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Cigarettát forgalomba hozni csak abban az esetben lehet, ha a forgalomba kerülő
fogyasztói csomagolási egység felirata - szembetűnően, kontrasztos háttérben, jól
olvashatóan, tartósan, magyar nyelven - egyaránt tartalmazza
a)	egyik főoldalán, az oldal legalább 30%-át kitevő felületen:
aa)	„A dohányzás súlyosan károsítja az Ön és a környezetében élők egészségét!”
figyelmeztetést, vagy
ab)	„A dohányzás halált okozhat!” figyelmeztetést,
b)	másik főoldalán, az oldal legalább 50%-át kitevő felületen az e törvény
végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott lehetőségek közül a gyártó által
választható kombinált figyelmeztetést, valamint
c)	egyik keskenyebb oldalán, az oldal legalább 10%-át kitevő felületen a cigaretta
főfüst egységnyi mennyiségében lévő kátrány- és nikotin-, valamint szén-monoxid-tartalom
számszerű értékét.”
3
6. §
(1)	Az Nvt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A 2—4/A. §-ban foglalt, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38.
§-a szerinti rendelkezések betartását az egészségügyi államigazgatási szerv ellenőrzi, és azok
megsértése esetén - a jogsértő természetes vagy jogi személlyel, illetve jogi személyiség
nélküli szervezettel szemben - egészségvédelmi bírságot szab ki.”
(2)	Az Nvt. 7. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(9) A jogerős határozattal megállapított egészségvédelmi bírságot és helyszíni bírságot az
egészségügyi államigazgatási szerv számlájára kell befizetni. Az egészségügyi
államigazgatási szerv havonta átutalja az így befolyt összeg
a)	50%-át az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési
fejezete számára nyitott számlára,
b)	25%-át a bírságot kiszabó egészségügyi államigazgatási szerv számlájára.”
(3)	Az Nvt. 7. §-a a következő (9a)-(9c) bekezdéssel egészül ki:
„(9a) Az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt jogerős határozattal
megállapított és befolyt fogyasztóvédelmi bírság 50%-át havonta át kell utalni az
egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezete számára
nyitott számlára.
(9b) A (9) bekezdés a) pontja és a (9a) bekezdés alapján befolyt összeg egészségfejlesztési
célra, így - tekintettel a népegészségügyi program prioritásaira is - különösen
dohányzásmegelőzésre, a dohányzásról leszoktató programok támogatására,
egészségmegőrzési célokra, valamint az egészségügyi ellátás színvonalát fejlesztő szakmai
programok támogatására használható fel. A (9) bekezdés b) pontja alapján befolyt bírság a
népegészségügyi hatósági felügyelet fejlesztésére és a népegészségügyi hatósági munka
támogatására használható fel. A bírságok kirovásáról, behajtásáról és felhasználásáról az
egészségügyi államigazgatási szerv nyilvántartást vezet, amelynek összefoglaló adatairól
évente írásban tájékoztatja az egészségügyért felelős minisztert.
(9c) A (9) bekezdés a) pontja szerinti központi költségvetési bevételnek a tárgyévet megelőző
második költségvetési évben befolyt legfeljebb 10%-át az egészségvédelmi érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatására kell fordítani. A támogatás - a (9b)
bekezdésben meghatározott célokra figyelemmel kiírt - pályázatok útján történik a Kormány
által e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározottak szerint.”
7-	§
Az Nvt. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Az 5. és 6. §-ban foglalt rendelkezések betartását a fogyasztóvédelmi hatóság
ellenőrzi, és — a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Fgytv.)
alkalmazásával - eljár azok megsértése esetén.
4
(2) Az (1) bekezdésben említett rendelkezések az Fgytv. alkalmazásában fogyasztóvédelmi
rendelkezések.”
8-	§
Az Nvt. a következő 7/B. §-sal egészül ki:
„7/B. § (1) Az ellen, akinek e törvénybe ütköző tevékenysége a lakosság széles körét érinti
vagy jelentős népegészségügyi érdeksérelmet okoz, az egészségügyi államigazgatási szerv, az
egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész pert indíthat
a lakosság széles körének védelme, illetőleg a jelentős népegészségügyi érdeksérelem
kiküszöbölése érdekében. Ilyen per akkor is indítható, ha a sérelmet szenvedettek személye
nem állapítható meg.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott kereset a jogsértés bekövetkezését követő egy éven
belül nyújtható be.
(3)	A bíróság az ítéletben feljogosíthatja az igény érvényesítőjét, hogy a jogsértő költségére az
ítéletet országos napilapban közzétegye.”
9.	§
Az Nvt. 8. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a)	a kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait,
továbbá a dohánytermékek előállításának, forgalmazásának és ellenőrzésének a jövedéki
törvény szabályozási körébe nem tartozó egyéb feltételeit,
b)	az egészségvédelmi bírság befizetésére és felhasználására, továbbá az
egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezeteknek az egészségvédelmi
bírság meghatározott arányában történő támogatására vonatkozó részletes szabályokat.”
10.	§
Az Nvt. a következő 8/A. §-sal egészül ki:
„8/A. § A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról szóló 2011. évi ... törvény (a
továbbiakban: Módosító Tv.) egészségvédelmi és fogyasztóvédelmi bírságok befizetésére,
átutalására, felhasználása vonatkozó rendelkezéseit a Módosító Tv. hatálybalépését követően
jogerősen kiszabott bírságokra kell alkalmazni.”
11.	§
Az Nvt.
aj 3. § (1) bekezdésében és 4. § (9) bekezdésében a „tömegközlekedési” szövegrészek
helyébe a „közösségi közlekedési” szöveg,
b)	4. § (6) bekezdésében az „intézményben dohányzóhelyet kijelölni nem kell”
szövegrész helyébe az „intézményben dohányzóhelyet nem zárt térben sem kell kijelölni”
szöveg,
5
c)	4. § (9) bekezdésében az „intézmény belső szabályzatában meghatározott személy”
szövegrész helyébe az „intézmény belső szabályzatában meghatározott személy - ennek
hiányában az intézmény vezetője szöveg,
d)	4/A. § (4) bekezdésében a „2. § (2) bekezdése” szövegrész helyébe a „2. § (2) és (4)
bekezdése” szöveg,
e)	6. § (2) bekezdésében az „az e törvény melléklete szerinti szabadon megválasztható
egészségvédő figyelmeztető feliratot” szövegrész helyébe az „a gyártó által választható
kombinált figyelmeztetést” szöveg,
f)	7. § (5) bekezdésében a „20 000 Ft-ig” szövegrész helyébe a „30 000 Ft-ig” szöveg
lép.
12.	§
A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 38. §-a helyébe a következő rendelkezés
lép:
„38. § Azokon a munkahelyeken, ahol az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos
munkavégzés dohányzási tilalom elrendelését teszi szükségessé, a nemdohányzók védelméről
és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló törvényben
foglaltaknak megfelelő, nyílt légterű dohányzóhelyet kell kijelölni, kivéve, ha a munkáltató a
munkahelyet külön törvény szerint nemdohányzó munkahellyé nyilvánította.”
13.	§
A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény 26. §-a a következő (4) bekezdéssel
egészül ki:
„(4) A házirend - a tulajdonostársak összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödös
többségével megállapított - eltérő rendelkezése hiányában tilos dohányozni a közös
tulajdonban lévő zárt légterű épületrészekben, területeken, illetve helyiségekben.”
14.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik hónap
első napján lép hatályba.
(2)	Az 5. §, a 11. § e) pontja és a 15. § e) pontja e törvény kihirdetését követő hatodik hónap
első napján lép hatályba.
(3)	Ez a törvény a kihirdetést követő hatodik hónap második napján hatályát veszti.
15.	§
(1)	Hatályát veszti az Nvt.
a)	4. § (2), (4), (5) és (7) bekezdése,
b)	7. § (2) bekezdésében az „, illetőleg a dohánytermékek forgalmazására”
szövegrész,
c)	7. § (4) bekezdés b) pontjában az „ , illetőleg a dohánytermékek forgalmazását”
szövegrész,
d)	7. § (6) és (8) bekezdése,
e)	Melléklete.
6
(2)	Hatályát veszti a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 56/A. § (2)
bekezdése.
7
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A javaslat valamennyi közforgalmú intézmény, és a munkahelyek valamennyi zárt légterű
helyisége tekintetében a zéró tolerancia elvéhez közelít a dohányzás kérdéskörével
kapcsolatban.
A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon
is. Sajnos hazánk a dohányzási szokásokat tekintve az EU27 országok közül 25. a listában, a
lakosság 38%-a dohányzik, 15%-a korábban dohányzott, de már leszokott, és csupán 47%-a,
aki sohasem dohányzott élete során. A nők és a férfiak napi átlag cigarettafogyasztása az Unió
átlaga feletti. Az EU-ban évente mintegy 650 000 ember hal meg a dohányzással összefüggő
betegségekben. A dohányzás felelős az EU-ban a rák okozta halálozások 25%-áért, illetve a
bekövetkező halálozások 15%-áért. Óvatos becslések szerint 2002-ben az Európai Unióban 7
300 felnőtt - köztük 2 800 nem dohányzó - halt meg a környezeti dohányfüstnek való
munkahelyi kitettség következtében. További 72 000 felnőtt, köztük 16 400 nem dohányzó
halála vezethető vissza a környezeti dohányfüstnek való otthoni kitettségre. A tüdőrák
halálozását tekintve Magyarország világelső, s ennek a betegségnek a 90 százaléka a
dohányzás számlájára írandó.
Egy 2010. október 1-jén megjelent publikáció - 17 különböző, a témával foglalkozó
publikáció eredményeit összegezve - a szívbetegségekkel [akut koszorúér szindróma (ÁCS),
akut szívizom infarktus (AMI)] kapcsolatos kórházi felvételek gyakoriságában 10%-os
csökkenés volt megfigyelhető a teljes körű zárttéri dohányzási tilalom bevezetésével
összefüggésben (Mackay D.F.et al, 2010).
A javaslat célja a nemdohányzók és dohányzók fokozottabb védelme a dohányzás
egészségkárosító hatásaival szemben, egyidejűleg figyelemmel az egészséghez, az egészséges
környezethez fűződő alkotmányos jogok érvényesülésének elősegítésére.
A módosítás a dohányzásra, valamint a dohánytermékek forgalmazására vonatkozó korlátozó
szabályok meghatározásakor figyelembe veszi az azonos célok érdekében alkalmazott
nemzetközi szabályozási megoldásokat és azok tapasztalatait.
8
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A javaslat a gyakorlati jogalkalmazási tapasztalatokra figyelemmel pontosítja a közforgalmú
intézmény fogalmát. A javaslat rögzíti, hogy a nyilvánosság számára nyitva álló intézmények
attól függetlenül közforgalmúnak minősülnek, hogy az oda történő belépés teljesen szabad
vagy valamely feltétel (pl. belépődíj megfizetése, személyazonosítás, biztonsági átvizsgálás,
stb.) teljesüléséhez kötött.
A törvényben továbbá szükséges a dohánytermékek csomagolásának kérdésköréhez
kapcsolódóan, a 2003/641/EK bizottsági határozattal összhangban a kombinált figyelmeztetés
fogalmának megjelenítése.
A javaslat indítványozza közérdekű keresetindítás lehetőségét a dohányzás visszaszorítása
érdekében tevékenykedő civil szervezeteknek. Ennek érdekében szükséges az
egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet fogalmának meghatározása
is. A fogalom alapeleme az érintett társadalmi szervezetnek a dohányzás visszaszorítása
érdekében történő működése.
a 2. és 4. §-hoz
A javaslat dohányzási tilalom bevezetését indítványozza a közforgalmú intézmények
valamennyi, nyilvánosság számára nyitva álló, zárt légterű helyiségében, valamint a
munkahelyek zárt légterű helyiségeiben. A javaslat szakít azzal a gyakorlatban
alkalmazhatatlannak bizonyult szabályozási koncepcióval, amely légtechnikai elkülönítéssel
megengedte dohányzóhelyek zárt légtérben, sőt, a nemdohányzók tartózkodására is szolgáló,
azonos helyiségben történő kijelölését. A javaslat egyértelműsíti, hogy közforgalmú
intézményben és munkahelyen csak nyílt légterű (nyitott, azaz szabadtéri) dohányzóhely
jelölhető ki.
A korábban a kisvendéglők részére megengedett, dohányzóhely kijelölése nélküli dohányzási
lehetőség fenntartása sem a nemdohányzók, sem a munkavállalók egészségvédelme érdekben
nem tartható fenn.
A javaslat a dohányzási korlátozással érintett területek körét is bővíti: a javasolt szabályozás
alapján nem lehet dohányozni a zárt és a nyílt légterű közforgalmú közlekedő összekötő
tereken, illetve a közösségi közlekedési eszközökön. Az Nvt. 2. § (1) bekezdése továbbá
kiegészül a gyalogosforgalom számára nyitva álló aluljárókra, zárt légterű felüljárókra és
játszóterekre, valamint a tömegközlekedési eszközök megállóhelyeire vonatkozó dohányzási
tilalommal is.
A javaslat a nyílt légterű várakozó hely esetén 5 méteres tilalmi zónát határoz meg, ugyanezt
indokolt a játszóterek környezetében is elrendelni.
A javaslat kiteljeszti a teljes dohányzási korlátozást valamennyi, menetrend szerint közlekedő
személyszállító vonatra.
A javaslat továbbá módosítja, jelentősen szűkíti a dohányzási tilalom alóli kivételek körét is.
9
a 3. §-hoz
A javaslat szerint a helyi önkormányzat rendeletben - a törvényben nevesített helyeken túl -
közterületet nemdohányzó közterületnek nyilváníthat, amelyet a megfelelő jelölésekkel kell
ellátni. A közterületi dohányzási tilalmak megszegőivel szemben indokolt a közterület-
felügyelet eljárásában is kiszabható helyszíni bírság kilátásba helyezése. Az így befolyt bírság
az önkormányzat bevétele.
az 5. §-hoz
A színes fényképek és egyéb illusztrációk dohánytermékek csomagolásán egészségügyi
figyelmeztetésként történő használatáról szóló 2003. szeptember 5-i 2003/641/EK bizottsági
határozat, valamint a Bizottság által a kombinált figyelmeztetésekről kiadott katalógus
alkalmazásával a javaslat új csomagolási szabályozás bevezetésére tesz javaslatot. A
kombinált figyelmeztetéseket, valamint azok alkalmazásának részletes szabályait
kormányrendelet fogja megállapítani.
Ennek érdekében az Nvt. mellékletének hatályon kívül helyezése is szükséges.
a 6-7. és 10. §-hoz
A javaslat pontosítja az ellenőrző hatóságok szerepét a hatáskörök elhatárolása tekintetében.
Az egészségügyi államigazgatási szerv jogosult ellenőrizni a dohányzásra kijelölt helyekre,
helyiségekre és azok jelzéseire vonatkozó rendelkezések megtartását, míg a fogyasztóvédelmi
felügyelőségek a dohánytermékek forgalmazására és a cigarettásdobozok csomagolására,
címkézésére vonatkozó előírások megtartásának ellenőrzésére rendelkeznek hatáskörrel.
A javaslat a kormányhivatali integrációra is tekintettel pontosítja a bírságfelosztási
szabályokat, változatlanul hagyva a befolyt bírságok felhasználhatóságának célrendszerét. Az
egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezetek ügyféli jogállásnak
elismerésével összefüggésben a minisztériumhoz befolyt bírságok legalább 10%-a erejéig a
javaslat támogatási pályázatok kiírását teszi kötelezővé.
a 8. §-hoz
A javaslat a lakosság széles körét érintő vagy jelentős nagyságú hátrányt okozó jogsértések
esetére közérdekű kereset indításának lehetőségét biztosítja az egészségügyi államigazgatási
szerv, az egészségvédelmi érdekek képviseletét ellátó társadalmi szervezet vagy az ügyész
számára. E rendelkezések a törvény gyakorlati végrehajtását nagy mértékben elősegítik.
a 9. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a dohánytermékek gyártása és csomagolása egészségügyi,
fogyasztóvédelmi, agráripari és kereskedelmi érdekeket egyaránt érint, a jelenlegi miniszteri
rendeleti szintű szabályozás helyett a tárgykörben kormányrendelet kiadása szükséges.
Szükséges továbbá az egészségvédelmi bírság befizetésére és az egészségvédelmi érdekek
képviseletét ellátó társadalmi szervezetek támogatására vonatkozó részletes szabályok
megalkotására felhatalmazást beiktatni a törvénybe.
10
a 11. §-hoz
A javaslat pontosító, a törvény egyéb pontjaival összhangot teremtő rendelkezéseket
tartalmaz, továbbá 20 ezerről 30 ezer forintra javasolja felemelni a kiszabható helyszíni bírság
felső összeghatárát.
a 12. §-hoz
A javaslat hatályon felülvizsgálja a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvénynek a
munkahelyi dohányzási tilalmakra vonatkozó rendelkezéseit.
a 13. §-hoz
A javaslat a társasházi lakóépület házirendjének - minősített többséggel elfogadott - eltérő
rendelkezése hiányában fő szabályként dohányzási tilalmat javasol bevezetni a társasházak
közös tulajdonban lévő zárt légterű épületrészeiben, területein, illetve helyiségeiben.
a 14-15. §-hoz
A szakaszok hatályba léptető, hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak.
11
^ ta tök ka
lllll Ilii _ llll_ lllll
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Dr. Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „a
nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának
egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2011. február „7—”
M t 'W
Dr. Nagy Kálmán	1	DOÍFintz Tamás
Kereszténydemokrata Néppárt	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ov
\ -C3.
ffman Pál
Kereszténydemokrata Néppárt
/
/	KS	t y t'
.Janosiné Dr. Bene Ildikó
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Prof. Iván László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Selmeczi Gabriella
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fidesz
Fidesz
Fidesz
*!
Szalay Ferenc
Magyar Polgári Szövetség
"HDxr. Mátrai Mafta
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kara Ákos
Magyar Polgári Szövetség
Czunyiné Dr. Bertalan Judit
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
'......Vi.S..... Cl............
Koszorús László
Magyar Polgári Szövetség
Rónaszékiné Keresztes Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
vAj0-^k.
Bartos Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
HIVATALA
-Zo <-Tacj
T,*., -	" 1
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Magyar Országgyűlés
Fidesz Frakció
Érkezett: 2011 FEBR 28.
Dr. Kövér László Úrnak
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Ur!
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt
képviselőcsoportjának tagjai a T/2489. szám alatt, „a nemdohányzók védelméről
és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól
szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról" szóló törvényjavaslatot nyújtott
be 2011. február 25-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy a törvényjavaslat előterjesztőinek hozzájárulásával
előterjesztőként csatlakozni kívánok a fenti indítványhoz.
Kérem, az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. február 28.
r?ÍC/i .
Dr. Horváth Zsolt
Fidesz - MPSZ
Magyar Országgyűlés
Fidesz Frakció
Dr. Kövér László Úrnak
Az Országgyűlés elnökének
ORSZÁGGYŰLÉS HIVATALA
Érkezett: 2011 FEBR 28.
Tisztelt Elnök Úr!
A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt
képviselőcsoportjának tagjai a T/2489. szám alatt, „a nem dohányzók
védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes
szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény módosításáról” szóló
törvényjavaslatot nyújtott be 2011. február 25-én.
Ezúton szeretném jelezni, hogy a törvényjavaslat előterjesztőinek
hozzájárulásával előterjesztőként csatlakozni kívánok a fenti indítványhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét
Budapest, 2011. február 28.
Dr. Kupper András
Fidesz-MPSZ