﻿Képviselői önálló indítvány
Érkezett: 21)11 0 3
2011. évi.... törvény
a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosításáról
1§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIH. törvény (a továbbiakban: Vht.) 303.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„303. § (1) A végrehajtó a (2) és (3) bekezdés szerinti végrehajtási eljárás adósával,
kötelezettjével szemben indított (vagy zálogjogosult bekapcsolódásával indult) végrehajtási
eljárásban a lakóingatlan kiürítésének foganatosítását a 182/A. §-ban foglalt rendelkezések
szerint, a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével történő kikényszerítését
elrendelő végzés vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. § (10) bekezdése alapján
előterjesztett kérelme kézhezvételét követő naptól elhalasztja. Az e § szerint elhalasztott
lakóingatlan-kiürítés foganatosítására külön törvény erre vonatkozó rendelkezése alapján kerülhet
sor.
(2)	Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására
a)	azokban a pénzkövetelés behajtására indult végrehajtási eljárásokban kerül sor,
amelyekben az adós lakóingatlanát lakáshitel-szerződésből eredő hiteltartozás és járulékai
behajtása érdekében árveréssel, árverésen kívüli, árverés hatályával történő eladással
értékesítették vagy került sor az átvételére, és
b)	azokban a meghatározott cselekmény végrehajtására indult végrehajtási
eljárásokban kerül sor, melyekben a lakóingatlan kiürítésének célja lakáshitel-szerződésből eredő
kötelezettség teljesítésének kikényszerítése.
(3)	Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazására kerül sor - a (2) bekezdésben foglaltakon
túlmenően - azokban a végrehajtási eljárásokban is, amelyekben
a)	lakáshitel-szerződésből eredő követelést biztosító zálogszerződésben vagy
kezesi kötelezettségvállaló nyilatkozatban foglaltak kikényszerítése a végrehajtás tárgya,
b)	a (2) bekezdés szerinti eljárás végrehajtást kérője, illetve adósa vagy
kötelezettje a lakáshitel-szerződésben vagy zálogszerződésben részes fél jogutódja, vagy
c)	a lakáshitel-szerződésben foglalt vételi jog érvényesítésével vagy a lakáshitel-
szerződést biztosító zálogjog alapján a zálogtárgy bírósági végrehajtáson kívüli értékesítésével
eladott lakóingatlan vevője, vagy további eladása esetén újabb vevője a végrehajtást kérő a
lakáshitel-szerződés adósával vagy lakáshitel-szerződésből eredő követelést biztosító
zálogszerződés kötelezettjével szemben.
(4)	Ha a (2) és (3) bekezdésben meghatározott követelés behajtásán vagy kötelezettség
kikényszerítésén kívül más követelés behajtására is indult végrehajtás az adóssal (kötelezettel)
szemben, ezekben a végrehajtási eljárásokban sincs helye a lakóingatlan kiürítésének és az (1)
bekezdés szerint kell eljárni.
(5)	Ha a végrehajtható okiratból nem állapítható meg, hogy a (2) és (3) bekezdés szerinti
feltételek fennállnak-e, a végrehajtó ennek megállapítása érdekében beterjeszti az iratokat a
végrehajtást foganatosító bírósághoz, amely - a szükséges iratok beszerzését követően - végzéssel
határoz arról, hogy a végrehajtási eljárás a (2) és (3) bekezdés hatálya alá tartozik-e.
(6)	Ha büntetőügyben hozott jogerős határozat
a)	megállapította, hogy a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a
lakóingatlanban lakó személy az ingatlan tulajdonjogának, használati jogának megszerzése, vagy
az ehhez szükséges vagyonnak vagy támogatásnak a megszerzése érdekében bűncselekményt
követett el és az elkövetőnek az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli
mentesülése óta még három év nem telt el, vagy
b)	a lakóingatlan kiürítésére kötelezett vagy az ő jogán a lakóingatlanban lakó
személy által elkövetett bűncselekmény miatt a kiürítendő ingatlanra elkobzást vagy
vagyonelkobzást rendelt el,
a végrehajtást foganatosító bíróság végzéssel a kiürítés foganatosítására utasítja a végrehajtót; a
kiürítési kötelezettség a kötelezettnek az ingatlanban önálló jogcímen lakó hozzátartozójára is
kiterjed.
(7)	A végrehajtó a (6) bekezdésben foglalt döntés meghozatala érdekében bármely fél,
érdekelt vagy az ügyész erre irányuló, a bűncselekményt elkövető személy személyazonosító
adatait is tartalmazó indítványára keresi meg a bíróságot.
(8)	A bíróság adatigényléssel fordul a bűnügyi nyilvántartó szervhez annak megállapítása
érdekében, hogy az indítványban megjelölt személlyel szemben hoztak-e büntetőügyben
határozatot, a büntetőügyben eljárt bíróságot pedig megkeresi annak közlése érdekében, hogy
hozott-e a (6) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti határozatot. A bíróság a beszerzett személyes
adatokat a végzés jogerőre emelkedéséig kezeli.
(9)	E § alkalmazásában lakáshitel-szerződés a hitelintézetekről és a pénzügyi
vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 2. számú melléklet III.
Egyéb meghatározások 4. pontja szerinti fogyasztóval kötött,
a)	a Hpt. 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 5.1. pontja szerinti
lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, valamint az 5.2. pontja szerinti lakáscélú pénzügyi
lízingszerződés, továbbá
b)	ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló zálogjogként alapított
jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel- vagy kölcsönszerződés, amely
esetében az adós a folyósított kölcsön összegéből fedezte a fedezetként lekötött lakóingatlan
vásárlását, építését, bővítését, korszerűsítését, felújítását vagy ennek egy részét.”
2.§
Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
3. §
(1)	A törvény rendelkezéseit azokban a folyamatban lévő végrehajtási
eljárásokban is alkalmazni kell, melyekben a kilakoltatás foganatosítására még nem került sor.
(2)	Ha a végrehajtó a törvény hatálybalépésének napján
a)	már kézhez vette a lakóingatlan kiürítésének a rendőrség közreműködésével
történő kikényszerítését elrendelő végzést vagy az árverési vevő (ingatlant átvevő) 154/A. §
(10)	bekezdése alapján előterjesztett kérelmét, illetve
b)	már elhalasztotta a lakóingatlan kiürítését a Vht-nak a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXI. törvénnyel
beiktatott 303. §-a alapján,
a lakóingatlan kiürítését - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az 1. § alapján a törvény
hatálybalépését követő naptól kezdődően halasztja el.
(3)	A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott azon ügyekben, melyekben
nincs helye az 1. § alapján a lakóingatlan kiürítése ismételt elhalasztásának, a Vht-nak a
bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosításáról szóló 2010. évi LXXXI.
törvénnyel beiktatott 303. §-a alapján kell a törvény hatályba lépését követően is eljárni és
2011. április 15-ét követően kell a lakóingatlan kiürítése iránt intézkedni.
4-§
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosításáról szóló
2010.	évi LXXXI. törvény 2. § (3) bekezdése a hatályát veszti.
Általános indokolás
A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvény módosításáról szóló 2010. évi
LXXXI. törvény elfogadásával a törvényalkotó speciális feltételekkel állapított meg kilakoltatási
moratóriumot a 2010. augusztus 11-e és 2011. április 15-e közötti időszakra. Ennek célja az volt,
hogy - néhány kivétellel - a ténylegesen kilakoltatással fenyegetett valamennyi olyan adós,
kötelezett, akik lakhatásukról nem tudnak gondoskodni, ideiglenes haladékot kapjon a lakásuk
kiürítésére. A széleskörű védelem indoka a pénzügyi-gazdasági válság okozta nagyfokú
eladósodottság volt, továbbá az, hogy a tömeges kilakoltatások okozta helyzet az állam által
fenntartott szociális intézmények működését sem lehetetlenítse el.
Tekintettel arra, hogy a moratórium egy hangsúlyozottan ideiglenes, válságkezelő
jogintézmény, s a szabályozásnak fokozatosan vissza kell térnie a követelés-érvényesítés
általános rendjéhez, a moratórium időszaka alatt szükségessé vált azon adósi csoportok
meghatározása, amelyeket az állam a hiteltartozások felhalmozódása okán kíván új
életkezdésük érdekében különböző célzott programokkal segíteni. E körbe az úgynevezett
„bedőlt hitelek” adósai is beletartoznak, köztük azok is, akikkel szemben végrehajtást
kezdeményeztek és a végrehajtási eljárásban a következő eljárási cselekmény a rendőrség
közreműködésével történő kilakoltatásuk lenne [Vht. 174. § d) pont]. Annak érdekében, hogy
időlegesen ne kerüljön sor az érintettek kilakoltatására, a törvényjavaslat (a továbbiakban:
Javaslat) rájuk kiterjedően meghosszabbítja a kilakoltatási moratóriumot oly módon, hogy
annak végső időpontját nem jelöli meg; a törvényalkotó feladata lesz ezért - a szükséges
feltételek fennállása esetén - a moratórium megszüntetéséről gondoskodnia.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Javaslat célja a lakáshitel-tartozások adósainak újabb kedvezmény biztosítása: az ő
ügyeikben maradna fenn a kilakoltatási moratórium. Azt illetheti meg a Javaslat szerint a
moratórium meghosszabbítása, aki megfelel a Vht. 182/A. §.-ban foglalt feltételeknek
(természetes személy, lakóingatlant kell elhagynia és nem jogosult más beköltözhető ingatlan
használatára, illetve a végrehajtást kérő lakhatását sem lehetetleníti el a lakásban maradásával,
nem önkényes lakásfoglaló, nem rendbírsággal sújtott személy), akit nem ítélt el a bíróság
hitelezéssel kapcsolatos visszaélés miatt, és aki lakáshitel-tartozásból eredő követelés (akár
pénzkövetelés, akár kifejezetten ingatlan kiürítésre vonatkozó kötelezettség) végrehajtása
miatt áll eljárás alatt. Az első két feltétel az előző - a 2010. évi LXXXI. törvénnyel létrehozott
-	moratórium esetében is érvényesült, az utóbbi azonban a Javaslat által bevezetett új elem.
A lakáshitel-tartozás és ebből eredő egyéb követelés meghatározását a Javaslat a
hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.)
fogalom-rendszerére alapítja. A Javaslat értelmező rendelkezése [Vht. 303. § (10) bekezdés] a
Hpt. 2. számú melléklet III. Egyéb meghatározások 5.1. és 5.2. pontja szerinti lakáscélú hitel-
vagy kölcsönszerződésre, valamint a lakáscélú pénzügyi lízingszerződésre utal vissza. Az
érintett szerződések a következők: ingatlanra alapított jelzálogjog - ideértve az önálló
zálogjogként alapított jelzálogjogot is - fedezete mellett megkötött olyan hitel-, illetőleg
kölcsönszerződés, amelyben a felek által okiratban rögzített hitelcél lakóingatlan vásárlása,
építése, bővítése, korszerűsítése vagy felújítása), másrészt olyan pénzügyi lízingszerződés,
amelyben a felek által okiratban rögzített cél lakóingatlan tulajdonjogának harmadik személy
eladótól történő, lízingbevevő általi megszerzése. Tekintettel arra, hogy a lakosság egy
jelentős része nem rögzített hitelcéllal felvett összegekből vásárolt, épített stb. lakásokat és
ezek is ugyanúgy veszélyeztetik lakhatásukat, ezért az ún. szabad felhasználású hitelek adósai
is a Javaslat hatálya alá esnek, ha pénzügyi intézménytől úgy vettek fel hitelt, hogy annak
hitelkockázati fedezete lakóingatlanon alapított zálogjog volt és a hitelösszegből vásárolták,
építették, bővítették, korszerűsítették vagy újították fel a kiürítendő ingatlant. Azok a szabad
felhasználású hitelek tehát a moratórium meghosszabbításának lehetnek az alapjai, amelyeket
lakhatás biztosítására vettek fel, az ún. fogyasztási cikkek vásárlására felvett hitelek viszont
nem.
A hiteltartozás mellett az említett lakáshitel-szerződésekből eredő lakáskiürítési
kötelezettség teljesítésére indult végrehajtási eljárásokat is hatálya alá vonja a Javaslat: ezek
lényegében azokat az ügyeket jelentik, amelyekben a kötelezettnek a vételi jog érvényesítése,
a lízingszerződés felmondása vagy a zálogjog végrehajtáson kívüli érvényesítése miatt kell az
ingatlant az (új) tulajdonosának átadni. Nem befolyásolja a moratórium meghosszabbítását az,
ha bármelyik érintett szerződő fél személyében változás áll be: mind a jogosulti, mind a
kötelezetti jogutódlás esetében szóba jön a moratórium meghosszabbítása (ha annak egyéb
feltételei fennállnak).
A Javaslattal beiktatott (6)-(8) bekezdések megegyeznek a 2010. évi LXXXI.
törvénnyel megállapított Vht. 303. § (2)-(4) bekezdések tartalmával; a Javaslattal a
törvényalkotó ugyanis továbbra is ki kívánja zárni a moratórium kedvezményéből azokat,
akik éppen a hitelezéssel összefüggésben követtek el visszaéléseket.
A Javaslat nem érinti a Vht. 182/A. § hatályát, az tehát továbbra is alkalmazandó
függetlenül a 303. § ismételt módosításától: a 303. § szerinti meghosszabbított
moratóriummal nem érintett ügyekben ezért a téli hónapokban ezentúl is el kell halasztani a
kilakoltatást, ha a kötelezett megfelel a 182/A. §-ban foglalt feltételeknek.
A 2-4. §-hoz
A Javaslat hatályba lépési időpontja a kihirdetését követő nap annak érdekében, hogy
mielőbb érvényesülhessenek a szabályai (április 16-ával a Vht. korábbi 303. §-a hatályát
vesztené).
Értelemszerűen a legtöbb ügyben a Javaslat átmeneti rendelkezései (3. §) fognak
érvényesülni, hiszen a kilakoltatásokat általános jelleggel elhalasztották, s csak a
lakáshitelesek ügyeiben fog folytatódni a moratórium; ezen utóbbi ügyekben ismételten
intézkednie kell a végrehajtónak a kilakoltatás - ezúttal határidő nélküli - elhalasztásáról. A
Javaslat április 15-éig nem érinti ugyanakkor azokat az ügyeket, amelyekben korábban
elhalasztották a kilakoltatást, ám a Javaslat értelmében annak már nincs helye: ezekben a
esetekben a 200. évi LXXXI. törvény szerinti április 15-ei határidő az irányadó, ezt követően
kell a kilakoltatás iránt intézkedni.
A Javaslat - figyelemmel arra, hogy a Vht. 303. §-a ismételten megállapításra kerül -
rendelkezik a 2010. évi LXXXI. törvény Vht. 303. §-át dereguláló rendelkezésének hatályon
kívül helyezéséről.
Országgyűlési Képviselő
T/..„
Képviselői önálló indítvány
Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnöke
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
A Házszabály 85. §-a (2) bekezdésének d) pontja alapján a bírósági végrehajtásról
szóló 1994. évi Lili. törvény módosítására a következő törvényjavaslatot nyújtjuk be a
Tisztelt Országgyűléshez.
Budapest, 2011. március 9.
Előterjesztők: