﻿Magyarország Alaptörvénye

Isten, áldd meg a magyart!
Nemzeti hitvallás
MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden
magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:
Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra
helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.
Büszkék vagyunk országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő
őseinkre.
Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.
Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s
tehetségével, szorgalmával gyarapította annak közös értékeit.
Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző
vallási hagyományait.
ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk
szellemi és lelki egységét. A Magyarországon élő nemzetiségeket és népcsoportokat a magyar
nemzet részének tekintjük.
Vállaljuk, hogy örökségünket, a magyar kultúrát, egyedülálló nyelvünket, a Kárpát-
medence ember alkotta és természet adta értékeit ápoljuk és megóvjuk. Felelősséget viselünk
utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos felhasználásával
védelmezzük az utánunk jövők életfeltételeit.
Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.
Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ
minden nemzetével.
Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.
Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.
Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk
alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.
Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az
emberi szellem teljesítménye.
Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.
Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az
igazság, a szabadság kiteljesítése.
Valljuk, hogy valódi népuralom csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket
méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi.
Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely
megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.
Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett
felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és kommunista
diktatúrák uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.
Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista "alkotmány" jogfolytonosságát, amely egy
zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk annak érvénytelenségét.
Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban
kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.
1
Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát
1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk.
Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.
Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után
múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.
Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy
gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik
Magyarországot.
Alaptörvényünk jogrendünk alapja: szerződés a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között.
Elő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.
Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet
együttműködésére alapítsuk.
Alapvetés
A.	cikk
HAZÁNK neve Magyarország.
B.	cikk
(1)	Magyarország független, demokratikus jogállam.
(2)	Magyarország államformája köztársaság.
(3)	A hatalom forrása a nép.
(4)	A nép a hatalmát választott képviselői útján, kivételesen közvetlenül gyakorolja.
C.	cikk
(1)	A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.
(2)	Senkinek a tevékenysége nem irányulhat a hatalom erőszakos megszerzésére vagy
gyakorlására, valamint kizárólagos birtoklására. Az ilyen törekvésekkel szemben törvényes
úton mindenki jogosult és köteles fellépni.
(3)	Az Alaptörvény és a jogszabályok érvényre juttatása érdekében kényszer alkalmazására
kizárólag az állami szervek jogosultak.
D.	cikk
Magyarország az egységes magyar nemzet eszméjétől vezérelve felelősséget visel a határain
kívül élő magyarok sorsáért, elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését, támogatja
magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja együttműködésüket egymással
és Magyarországgal.
E.	cikk
(1)	Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése
érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében.
(2)	Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi
szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi
tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.
2
(3)	A (2) bekezdés szerinti nemzetközi szerződés kötelező hatályának elismerésére adott
felhatalmazáshoz az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
F.	cikk
(1)	Magyarország fővárosa Budapest.
(2)	Magyarország területe vármegyékre, városokra és községekre tagozódik. A városokban
kerületek alakíthatók.
G.	cikk
(1)	Születésével a magyar állampolgár gyermeke magyar állampolgár. Sarkalatos törvény a magyar
állampolgárság keletkezésének vagy megszerzésének más eseteit is meghatározhatja.
(2)	Magyarország védelmezi állampolgárait.
(3)	Senkit nem lehet születéssel keletkezett vagy jogszerűen szerzett magyar állampolgárságától
megfosztani.
(4)	Az állampolgárságra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
H.	cikk
(1)	A hivatalos nyelv a magyar.
(2)	Magyarország védi a magyar nyelvet, tiszteletben tartja a hazai nemzetiségek és népcsoportok,
valamint más nemzetek nyelvét.
I.	cikk
(1)	Magyarország címere hegyes talpú, hasított pajzs. Első mezeje vörössel és ezüsttel hétszer
vágott. Második, vörös mezejében zöld hármas halomnak arany koronás kiemelkedő középső
részén ezüst kettős kereszt. A pajzson a magyar Szent Korona nyugszik.
(2) Magyarország zászlaja három, egyenlő szélességű piros, fehér és zöld színű vízszintes sávból
áll.
(3)	Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Himnusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével.
/#■
T • V\ r? r
h
L:
Vi ;riíri i j ; : ^ : : 1 TI-
5-tHTÍ^ 1 I r ff -'f T r r J
■ *• 0 f ^ MI, r 1 . f f » .. ' ! 1
,/r , _	' ‘1! ,L; ■ ■ * o-:
Ps #Á,\ut\
uuvt:’j.T M;"
(6 I* • t ’r f 1 • ’í í \ ■ fJ v '
1I. r-r-1* ^ i-T■ - r r. f -r-Ví*
Ü-ii1
(4)	A címer és a zászló a történelmileg kialakult más formák szerint is használható. A címer és a
zászló használatának részletes szabályait, valamint az állami kitüntetéseket sarkalatos törvény
határozza meg.
J. cikk
(1)	Magyarország nemzeti ünnepei:
a)	március 15. napja, az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc emlékére;
b)	augusztus 20. napja, az államalapítás és az államalapító Szent István király emlékére;
c)	október 23. napja, az 1956. évi forradalom és szabadságharc emlékére.
(2)	A hivatalos állami ünnep augusztus 20. napja.
K. cikk
(1)	Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás
alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
(2)	Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3)	A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
L. cikk
(1)	Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.
(2)	Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való
visszaéléssel szemben és védi a fogyasztók jogait.
M. cikk
(1)	Magyarország a kiegyensúlyozott, ádátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás elvét
érvényesíti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti elv megvalósulásáért az Országgyűlés és a Kormány viseli az
elsődleges felelősséget.
(3)	Az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek feladatuk
ellátása során az (1) bekezdés szerinti elvet kötelesek tiszteletben tartani.
4
N. cikk
Mindenki felelős önmagáért, képességei és lehetőségei szerint köteles az állami és közösségi
feladatok ellátásához hozzájárulni.
O.	cikk
(1)	Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet.
(2)	A természeti erőforrások, különösen a termőföld és az ivóvízkészlet, valamint a biológiai
sokféleség és a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek a jövő
nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.
P. cikk
(1)	Magyarország a béke és biztonság megteremtése és megőrzése, valamint az emberiség
fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ valamennyi népével és
országával.
(2)	Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeinek teljesítése érdekében biztosítja a nemzetközi
jog és a magyar jog összhangját.
(3)	Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A nemzetközi jog
más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé.
Q. cikk
(1)	Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja.
(2)	Az Alaptörvény és a jogszabályok mindenkire kötelezők.
(3)	Az Alaptörvény rendelkezéseit azok céljával, a benne foglalt Nemzeti hitvallással és történeti
alkotmányunk vívmányaival összhangban kell értelmezni.
R. cikk
(1)	Új Alaptörvény elfogadásához vagy az Alaptörvény módosításához az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(2)	Az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény módosítását az Országgyűlés elnöke aláírja és megküldi
a köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök az Alaptörvényt vagy az Alaptörvény
módosítását annak kézhezvételétől számított öt napon belül aláírja és elrendeli a hivatalos
lapban való kihirdetését.
S.	cikk
(1)	Általánosan kötelező magatartási szabályt az Alaptörvényben megjelölt, jogalkotó hatáskörrel
rendelkező szerv által megalkotott, a hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg.
Sarkalatos törvény eltérően is megállapíthatja önkormányzati rendelet és különleges
jogrendben alkotott jogszabályok kihirdetésének szabályait.
(2)	Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a
Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete
és az önkormányzati rendelet. Jogszabály továbbá a Honvédelmi Tanács rendkívüli állapot
idején és a köztársasági elnök szükségállapot idején kiadott rendelete.
(3)	Jogszabály nem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
(4)	A sarkalatos törvény olyan törvény, amelynek elfogadásához és módosításához a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
5
Szabadság és felelősség
I.	cikk
(1)	AZ EMBER sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait tiszteletben kell tartani.
Védelmük az állam elsőrendű kötelezettsége.
(2)	Magyarország elismeri az ember egyéni és a közösségek együttesen gyakorolható alapvető
jogait. ^
(3)	Az alapvető jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg.
Alapvető jog más alapvető jog érvényesülése vagy valamely alkotmányos érték védelme
érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog
lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.
(4)	A törvény alapján létrehozott jogalanyok számára is biztosítottak azok az alapvető jogok,
valamint őket is terhelik azok a kötelezettségek, amelyek természetüknél fogva nem csak az
emberre vonatkoznak.
(5)	Törvény alapvető állampolgári jog gyakorlását magyar állampolgársággal nem rendelkező
személynek is biztosíthatja.
II.	cikk
Az emberi méltóság sérthetetlen. Minden embernek joga van az élethez és az emberi
méltósághoz, a magzat életét a fogantatástól kezdve védelem illeti meg.
III.	cikk
(1)	Senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntetésnek alávetni,
valamint szolgaságban tartani. Tilos az emberkereskedelem.
(2)	Tilos emberen tájékoztatáson alapuló, önkéntes hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos
kísérletet végezni.
(3)	Tilos az emberi fajnemesítést célzó gyakorlat, az emberi test és testrészek haszonszerzési célú
felhasználása, valamint az emberi egyedmásolás.
IV.	cikk
(1)	Mindenkinek joga van a szabadsághoz és a személyi biztonsághoz, senkit nem lehet
szabadságától másként, mint törvényben meghatározott okokból és törvényben
meghatározott eljárás alapján megfosztani. Szabadságtól való végleges megfosztásra csak
bűncselekmény elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján kerülhet sor.
(2)	A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított és őrizetbe vett személyt a lehető legrövidebb
időn belül szabadon kell bocsátani vagy bíróság elé kell állítani. A bíróság köteles az elé állított
személyt meghallgatni és írásbeli indokolással ellátott határozatban szabadlábra helyezéséről
vagy letartóztatásáról haladéktalanul dönteni.
V.	cikk
(1)	Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartásait és jó
hírnevét tiszteletben tartsák.
(2)	Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok
megismeréséhez és terjesztéséhez.
(3)	A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog
érvényesülését független hatóság ellenőrzi.
6
VI. cikk
(1)	Mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában
foglalja a vallás vagy más meggyőződés szabad megválasztását vagy megváltoztatását, és azt a
szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését mindenki vallásos cselekmények,
szertartások végzése útján vagy egyéb módon, akár egyénileg, akár másokkal együttesen,
nyilvánosan vagy a magánéletben kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze, gyakorolja vagy
tanítsa.
(2)	Magyarországon az állam és az egyházak különváltan működnek. Az egyházak önállók. Az
állam a közösségi célok érdekében együttműködik az egyházakkal.
(3)	Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
VII.	cikk
(1)	Mindenkinek joga van a békés gyülekezéshez.
(2)	Mindenkinek joga van szervezeteket létrehozni és azokhoz csadakozni.
(3)	Pártok az egyesülési jog alapján szabadon alakulhatnak és tevékenykedhetnek. A pártok
közreműködnek a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában. A pártok közhatalmat
közvetlenül nem gyakorolhatnak.
(4)	A pártok működésének és gazdálkodásának részletes szabályait sarkalatos törvény határozza
meg.
(5)	Szakszervezetek és más érdek-képviseleti szervezetek az egyesülési jog alapján szabadon
alakulhatnak és tevékenykedhetnek.
VIII.	cikk
(1)	Mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához.
(2)	Magyarország elismeri és védi a sajtószabadságot.
(3)	A sajtószabadságra, valamint az elektronikus tömegtájékoztatási és hírközlési piac
felügyeletére vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
IX.	cikk
(1)	Magyarország védi a tudományos és művészeti élet szabadságát, a tanulás és a tanítás
szabadságát.
(2)	Tudományos kutatások értékét megállapítani kizárólag a tudomány művelői jogosultak.
Tudományos igazságok kérdésében az állam nem jogosult dönteni.
(3)	Magyarország védi a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Művészeti Akadémia és a
felsőoktatási intézmények tudományos és művészeti szabadságát, az állami intézmények
bevételeivel és vagyonával, valamint a közpénzből nyújtott támogatásokkal való felelős
gazdálkodás érdekében - törvényben meghatározott keretek között - biztosítja szervezeti
önállóságukat.
X.	cikk
(1)	Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez.
(2)	Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes
és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a
képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az
oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
7
XI. cikk
(1)	Mindenkinek joga van a munka és a foglalkozás szabad megválasztásához, valamint a
vállalkozáshoz. Képességeinek és lehetőségeinek megfelelő munkavégzéssel mindenki köteles
hozzájárulni a közösség gyarapodásához.
(2)	Magyarország törekszik megteremteni annak feltételeit, hogy minden munkaképes ember, aki
dolgozni akar, dolgozhasson.
XII.	cikk
(1)	Mindenkinek joga van a tulajdonhoz és az örökléshez. A tulajdon társadalmi felelősséggel jár.
(2)	Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben
és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.
XIII.	cikk
(1)	Magyar állampolgár Magyarország területéről nem utasítható ki és külföldről bármikor
hazatérhet. Magyarország területén tartózkodó külföldit csak törvényes határozat alapján lehet
kiutasítani.
(2)	Senki nem utasítható ki olyan államba vagy adható ki olyan államnak, ahol az a veszély
fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik
alá.
(3)	Magyarország — ha sem származási országuk, sem más ország nem nyújt védelmet -
kérelemre menedékjogot biztosít azoknak a nem magyar állampolgároknak, akiket hazájukban
vagy a szokásos tartózkodási helyük szerinti országban faji, nemzeti hovatartozásuk,
meghatározott társadalmi csoporthoz tartozásuk, vallási vagy politikai meggyőződésük miatt
üldöznek vagy az üldöztetéstől való félelmük megalapozott.
XIV.	cikk
(1)	A törvény előtt mindenki egyenlő. Minden ember jogképes.
(2)	Magyarország az alapvető jogokat mindenkinek bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj,
szín, nem, fogyatékosság, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi
származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül biztosítja.
(3)	A nők és a férfiak egyenjogúak.
(4)	Magyarország a jogegyenlőség megvalósulását az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó
intézkedésekkel is segíti.
XV.	cikk
(1)	Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges
védelemhez és gondoskodáshoz.
(2)	A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést.
(3)	A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja
gyermekük taníttatását.
(4)	A nagykorú gyermekek kötelesek rászoruló szüléikről gondoskodni.
(5)	Magyarország külön intézkedésekkel védi a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
XVI.	cikk
(1)	A munkavállalók és a munkaadók — a munkahelyek biztosítására, a nemzetgazdaság
fenntarthatóságára és más közösségi célokra is figyelemmel — együttműködnek egymással.
(2)	Törvényben meghatározottak szerint a munkavállalóknak, valamint szervezeteiknek joguk van
ahhoz, hogy a munkaadókkal tárgyalást folytassanak, kollektív szerződést kössenek, érdekeik
védelmében együttesen fellépjenek vagy munkabeszüntetést tartsanak.
8
(3)	Minden munkavállalónak joga van az egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó
munkafeltételekhez.
(4)	Minden munkavállalónak joga van a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett
szabadsághoz.
XVII.	cikk
(1)	Gyermekek foglalkoztatása - testi, szellemi és erkölcsi fejlődésüket nem veszélyeztető,
törvényben meghatározott esetek kivételével - tilos.
(2)	Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.
XVIII.	cikk
(1)	Magyarország arra törekszik, hogy minden állampolgárának szociális biztonságot nyújtson.
Anyaság, betegség, fogyatékosság, özvegység, árvaság és önhibáján kívül bekövetkezett
munkanélküliség esetén minden magyar állampolgár törvényben meghatározott támogatásra
jogosult.
(2)	Magyarország a szociális biztonságot az (1) bekezdés szerinti és más rászorulók esetében a
szociális intézmények és intézkedések rendszerével valósítja meg.
(3)	Törvény a szociális intézkedések jellegét és mértékét a szociális intézkedést igénybe vevő
személynek a közösség számára hasznos tevékenységéhez igazodóan is megállapíthatja.
(4)	Magyarország az időskori megélhetés biztosítását a társadalmi szolidaritáson alapuló egységes
állami nyugdíjrendszer fenntartásával és önkéntesen létrehozott társadalmi intézmények
működésének lehetővé tételével segíti elő. Törvény az állami nyugdíjra való jogosultság
feltételeit a nők fokozott védelmének követelményére tekintettel is megállapíthatja.
XIX.	cikk
(1)	Mindenkinek joga van testi és lelki egészségének megőrzéséhez.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jog érvényesülését Magyarország munkavédelemmel, egészségügyi
intézményekkel, orvosi ellátással, a sportolás és a rendszeres testedzés támogatásával,
valamint az épített és természeti környezet védelmének biztosításával segíti elő.
(3)	Magyarország védi a magyar jelnyelvet mint a magyar kultúra részét.
XX.	cikk
Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
XXI.	cikk
(1)	Minden nagykorú magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy az országgyűlési képviselők, a
helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint az európai parlamenti képviselők
választásán választó és választható legyen. Sarkalatos törvény a választójog gyakorlását vagy
annak teljességét magyarországi lakóhelyhez, a választhatóságot további feltételekhez kötheti.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti jogot sarkalatos törvény kiskorúnak is biztosíthatja. Kiskorú szavazati
jogát — sarkalatos törvény által meghatározott módon - anyja vagy más törvényes képviselője
gyakorolja úgy, hogy saját szavazatán felül legfeljebb egy szavazatot adhat le.
(3)	Nem rendelkezik választójoggal az, akit bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság a
választójogból kizárt.
(4)	Nem rendelkezik választójoggal az, akit belátási képességének korlátozottsága miatt a bíróság
a választójogból kizárt.
(5)	Mindenkinek joga van országos népszavazáson részt venni, aki az országgyűlési képviselők
választásán választó. Mindenkinek joga van helyi népszavazáson részt venni, aki a helyi
önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választó.
9
(6)	Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy rátermettségének, képzettségének és
szakmai tudásának megfelelően közhivatalt viseljen. Törvény határozza meg azokat a
közhivatalokat, amelyeket párt tagja vagy tisztségviselője nem tölthet be.
XXII.	cikk
(1)	Mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon
és ésszerű határidőn belül intézzék. Ez a jog magában foglalja a hatóságoknak azt a
kötelezettségét, hogy döntéseiket indokolják.
(2)	Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az állam törvényben meghatározottak szerint megtérítse a
hatóságok által feladatuk teljesítése során neki jogellenesen okozott kárt.
XXIII.	cikk
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy másokkal együtt, írásban kérelemmel,
panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat gyakorló szervhez.
XXIV.	cikk
Az állam működésének hatékonysága, a közszolgáltatások színvonalának emelése, a közügyek
jobb ádáthatósága és az esélyegyenlőség előmozdítása érdekében törekszik az új műszaki
megoldások és a tudomány eredményei alkalmazására.
XXV.	cikk
(1)	Mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a szabad
mozgáshoz és tartózkodási helye szabad megválasztásához.
(2)	Minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának ideje alatt
Magyarország védelmét élvezze.
XXVI.	cikk
(1)	Mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat vagy valamely perben a
jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, függeden és pártadan bíróság tisztességes és
nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.
(2)	Senki nem tekinthető bűnösnek mindaddig, amíg büntetőjogi felelősségét a bíróság jogerős
határozata nem állapította meg.
(3)	A büntetőeljárás alá vont személynek az eljárás minden szakaszában joga van a védelemhez. A
védő nem vonható felelősségre a védelem ellátása során kifejtett véleménye miatt.
(4)	Senki nem nyilvánítható bűnösnek és nem sújtható büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely
az elkövetés idején a magyar jog vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi
aktusa által meghatározott körben — más állam joga szerint nem volt bűncselekmény.
(5)	A (4) bekezdés nem zárja ki valamely személy büntetőeljárás alá vonását és elítélését olyan
cselekményért, amely elkövetése idején a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai szerint
bűncselekmény volt.
(6)	Senki nem vonható büntetőeljárás alá és nem ítélhető el olyan bűncselekményért, amely miatt
Magyarországon vagy - nemzetközi szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa által
meghatározott körben — más államban törvénynek megfelelően már jogerősen felmentették
vagy elítélték.
(7)	Mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági, közigazgatási és más
hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
10
XXVII. cikk
(1)	A Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok államalkotó tényezők. Minden valamely
nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó magyar állampolgárnak joga van önazonossága
szabad vállalásához. A nemzetiségeknek és népcsoportoknak joguk van az
anyanyelvhasználathoz, a saját nyelven való egyéni névhasználathoz, saját kultúrájuk
ápolásához és az anyanyelvű oktatáshoz.
(2)	A hazai nemzetiségek és népcsoportok helyi és országos önkormányzatokat hozhatnak létre.
XXVIII. cikk
(1)	Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany teherbíró képességének
megfelelően hozzájárul a közös szükségletek fedezéséhez.
(2)	A közös szükségletek fedezéséhez való hozzájárulás mértékét a gyermeket nevelők esetében a
gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani.
XXIX. cikk
(1)	Minden magyar állampolgár köteles a haza védelmére.
(2)	Magyarország önkéntes honvédelmi tartalékos rendszert tart fenn.
(3)	Rendkívüli állapot idején vagy ha arról megelőző védelmi helyzetben az Országgyűlés határoz,
a magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú, magyar állampolgárságú férfiak katonai
szolgálatot teljesítenek. Sarkalatos törvény határozza meg a katonai szolgálat teljesítésének
formáit és részletes szabályait.
(4)	Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára rendkívüli
állapot idejére — sarkalatos törvényben meghatározottak szerint — honvédelmi
munkakötelezettség írható elő.
(5)	Magyarországi lakóhellyel rendelkező, nagykorú magyar állampolgárok számára honvédelmi
és katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében — sarkalatos törvényben meghatározottak
szerint — polgári védelmi kötelezettség írható elő.
(6)	Minden ember, valamint törvény alapján létrehozott jogalany honvédelmi és
katasztrófavédelmi feladatok ellátása érdekében — sarkalatos törvényben meghatározottak
szerint - gazdasági és anyagi szolgáltatás teljesítésére kötelezhető.
Az állam
Az Országgyűlés feladat- és hatáskörei
1.	cikk
(1)	MAGYARORSZÁG legfőbb népképviseleti szerve az Országgyűlés.
(2)	Az Országgyűlés
a)	megalkotja Magyarország Alaptörvényét;
b)	törvényeket alkot;
c)	elfogadja a központi költségvetést és jóváhagyja annak végrehajtását;
d)	felhatalmazást ad a feladat- és hatáskörébe tartozó nemzetközi szerződés kötelező
hatályának elismerésére;
e)	megválasztja a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria
elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát, valamint az Állami Számvevőszék
elnökét;
J) megválasztja a miniszterelnököt, dönt a Kormánnyal kapcsolatos bizalmi kérdésről;
g)	feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet;
h)	határoz a hadiállapot kinyilvánításáról és a békekötésről;
11
i) különleges jogrendet érintő, valamint katonai műveletekkel kapcsolatos döntéseket hoz;
j) közkegyelmet gyakorol;
k) az Alaptörvényben és más törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket
gyakorol.
Az országgyűlési képviselők megválasztása
2.	cikk
(1)	Az országgyűlési képviselőket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján,
közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító
választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2)	A Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok részvételét az Országgyűlés
munkájában sarkalatos törvény szabályozza.
(3)	Az országgyűlési képviselők általános választását - az Országgyűlés feloszlása vagy
feloszlatása miatti választás kivételével — az előző Országgyűlés megválasztását követő
negyedik év április vagy május hónapjában kell megtartani.
Az Országgyűlés megbízatásának keletkezése és megszűnése
3.	cikk
(1)	Az Országgyűlés megbízatása az alakuló ülésével kezdődik és a következő Országgyűlés
alakuló üléséig tart. Az alakuló ülést — a választást követő harminc napon belüli időpontra - a
köztársasági elnök hívja össze.
(2)	Az Országgyűlés kimondhatja feloszlását.
(3)	A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az Országgyűlést, ha
a)	a Kormány megbízatásának megszűnése esetén a köztársasági elnök által
miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat
megtételének napjától számított negyven napon belül nem választja meg, vagy
b)	az Országgyűlés az adott évre vonatkozó központi költségvetést március 31-ig nem
fogadja el.
(4)	Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a miniszterelnöknek, az
Országgyűlés elnökének és az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok
képviselőcsoportjai vezetőinek véleményét.
(5)	A köztársasági elnök a (3) bekezdés a) pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az
Országgyűlés meg nem választja a miniszterelnököt. A köztársasági elnök a (3) bekezdés b)
pontja szerinti jogát addig gyakorolhatja, amíg az Országgyűlés a központi költségvetést nem
fogadja el.
(6)	Az Országgyűlés feloszlásától vagy feloszlatásától számított kilencven napon belül új
Országgyűlést kell választani.
Az országgyűlési képviselők jogállása
4.	cikk
(1)	Az országgyűlési képviselők jogai és kötelezettségei egyenlők, tevékenységüket a köz
érdekében végzik, azzal összefüggésben nem utasíthatók.
(2)	Az országgyűlési képviselőt mentelmi jog és a függetlenségét biztosító javadalmazás illeti meg.
Sarkalatos törvény meghatározza azokat a közhivatalokat, amelyeket országgyűlési képviselő
nem tölthet be, valamint más összeférhetetlenségi eseteket is megállapíthat.
(3)	Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik
a)	az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével;
b)	halálával;
12
c)	összeférhetetlenség kimondásával;
d)	lemondásával;
e)	ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
j) ha egy éven keresztül nem vesz részt az Országgyűlés munkájában.
(4)	Az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint a megbízatás megszűnésének a (3) bekezdés e)
és J) pontja szerinti esete megállapításáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők
kétharmadának szavazatával határoz.
(5)	Az országgyűlési képviselők jogállására és javadalmazására vonatkozó részletes szabályokat
sarkalatos törvény határozza meg.
Az Országgyűlés működése
5.	cikk
(1)	Az Országgyűlés ülései nyilvánosak. A Kormány vagy bármely országgyűlési képviselő
kérelmére az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával zárt ülés
tartásáról határozhat.
(2)	Az Országgyűlés tagjai sorából elnököt, alelnököket és jegyzőket választ.
(3)	Az Országgyűlés országgyűlési képviselőkből álló állandó bizottságokat alakít.
(4)	Az országgyűlési képviselők tevékenységük összehangolására a Házszabályban meghatározott
feltételek szerint országgyűlési képviselőcsoportot alakíthatnak.
(5)	Az Országgyűlés akkor határozatképes, ha az ülésen a képviselőknek több mint a fele jelen
van.
(6)	Ha az Alaptörvény eltérően nem rendelkezik, az Országgyűlés határozatait a jelen lévő
képviselők több mint a felének szavazatával hozza meg. A Házszabály egyes döntések
meghozatalát minősített többséghez kötheti.
(7)	Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott
Házszabályban állapítja meg működésének szabályait és tárgyalási rendjét.
(8)	Az Országgyűlés rendszeres ülésezését biztosító rendelkezéseket sarkalatos törvény határozza
meg.
T örvényalkotás
6.	cikk
(1)	Törvényt a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság vagy országgyűlési
képviselő kezdeményezhet.
(2)	Az Országgyűlés — a törvény kezdeményezője, a Kormány vagy az Országgyűlés elnöke
zárószavazás előtt megtett indítványára — az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való
összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az
indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az
Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára
haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak.
(3)	Az elfogadott törvényt az Országgyűlés elnöke öt napon belül aláírja és megküldi a
köztársasági elnöknek. A köztársasági elnök a megküldött törvényt öt napon belül aláírja, és
elrendeli annak kihirdetését. Ha az Országgyűlés a (2) bekezdés szerint a törvényt az
Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldte az .Alkotmánybíróságnak, az
Országgyűlés elnöke csak akkor írhatja azt alá és küldheti meg a köztársasági elnöknek, ha az
Alkotmánybíróság nem állapított meg alaptörvény-ellenességet.
(4)	Ha a köztársasági elnök a törvényt vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel
ellentétesnek tartja - és a (2) bekezdés szerinti vizsgálatra nem került sor a törvényt az
Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára az Alkotmánybíróságnak megküldi.
13
(5)	Ha a köztársasági elnök a törvénnyel vagy annak valamely rendelkezésével nem ért egyet és a
(4)	bekezdés szerinti jogával nem élt, a törvényt az aláírás előtt, észrevételeinek közlésével, egy
alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a törvényt
újra megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. A köztársasági elnök e jogával akkor is élhet,
ha az Országgyűlés határozata alapján lefolytatott vizsgálat során az Alkotmánybíróság nem
állapított meg alaptörvény-ellenességet.
(6)	Az Alkotmánybíróság a (2) vagy (4) bekezdés szerinti indítványról soron kívül, de legkésőbb
harminc napon belül határoz. Ha az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenességet állapít meg,
az Országgyűlés a törvényt az alaptörvény-ellenesség megszüntetése érdekében újratárgyalja.
(7)	Ha az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök kezdeményezésére lefolytatott vizsgálat során
nem állapít meg alaptörvény-ellenességet, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul
aláírja, és elrendeli annak kihirdetését.
(8)	Az Országgyűlés által a (6) bekezdés szerint megtárgyalt és elfogadott törvény Alaptörvénnyel
való összhangjának vizsgálata a (2) és a (4) bekezdés szerint ismételten kérhető az
Alkotmánybíróságtól. Az Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, de
legkésőbb tíz napon belül határoz.
(9)	Amennyiben a köztársasági elnök egyet nem értése folytán visszaküldött törvényt az
Országgyűlés módosítja, úgy a (2), illetve (4) bekezdés szerinti jogosultság az Országgyűlést,
illetve a köztársasági elnököt a módosított rendelkezések tekintetében illeti meg.
A parlamenti ellenőrzés eszközei
7.	cikk
(1)	Az országgyűlési képviselő kérdést intézhet az alapvető jogok biztosához, az Állami
Számvevőszék elnökéhez, a legfőbb ügyészhez és a Magyar Nemzeti Bank elnökéhez a
feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
(2)	Az országgyűlési képviselő interpellációt és kérdést intézhet a Kormányhoz és a Kormány
tagjához a feladatkörükbe tartozó minden ügyben.
(3)	Az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységét, a bizottságok előtti megjelenés
kötelezettségét sarkalatos törvény szabályozza.
Országos népszavazás
8.	cikk
(1)	Legalább kétszázezer választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlés országos
népszavazást rendel el. A köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer választópolgár
kezdeményezésére az Országgyűlés országos népszavazást rendelhet el. Az érvényes és
eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező.
(2)	Országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
(3)	Nem lehet országos népszavazást tartani
a)	az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről;
b)	a központi költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, központi adónemről, illetékről,
járulékról, vámról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvény tartalmáról;
c)	az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint
az európai parlamenti képviselők választásáról szóló törvények tartalmáról;
d)	nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről;
e)	az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási kérdésről;
j) az Országgyűlés feloszlásáról;
g)	képviselő-testület feloszlatásáról;
h)	hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről;
i)	a katonai műveletekben való részvétellel kapcsolatos kérdésről;
14
j) közkegyelem gyakorlásáról.
(4)	Az országos népszavazás érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen
szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a
megfogalmazott kérdésre azonos választ adott.
A köztársasági elnök feladat- és hatáskörei
9.	cikk
(1)	Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki kifejezi a nemzet egységét és őrködik az
államszervezet demokratikus működése felett.
(2)	A köztársasági elnök a Magyar Honvédség főparancsnoka.
(3)	A köztársasági elnök
a)	képviseli Magyarországot;
b)	részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein;
c)	törvényt kezdeményezhet;
d)	országos népszavazást kezdeményezhet;
e)	kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek
általános választását, valamint az európai parlamenti választás és az országos népszavazás
időpontját;
j) különleges jogrendet érintő döntéseket hoz;
g)	összehívja az Országgyűlés alakuló ülését;
h)	feloszlathatja az Országgyűlést;
i)	az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára megküldheti az
Alkotmánybíróságnak vagy megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek;
j) javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok
biztosa személyére;
k) kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét;
l) megerősíti tisztségében a Magyar Tudományos Akadémia elnökét;
m) dönt mindazokban az ügyekben, amelyeket törvény a hatáskörébe utal.
(4)	A köztársasági elnök
a)	az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
b)	megbízza és fogadja a nagyköveteket és a követeket;
c)	kinevezi a minisztereket, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, az önálló szabályozó szerv
vezetőjét és az egyetemi tanárokat;
d)	megbízza az egyetemek rektorait;
e)	kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
j) törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint
engedélyezi külföldi állami kitüntetések viselését;
g)	gyakorolja az egyéni kegyelmezés jogát;
h)	dönt a feladat- és hatáskörébe tartozó területszervezési kérdésekben;
i)	dönt az állampolgárság megszerzésével és megszűnésével kapcsolatos ügyekben.
(5)	A köztársasági elnöknek a (4) bekezdésben meghatározott minden intézkedéséhez és
döntéséhez a Kormány tagjának ellenjegyzése szükséges. Törvény által a köztársasági elnök
hatáskörébe utalt döntést törvény a Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötheti.
(6)	A köztársasági elnök a (4) bekezdés b)—e) pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha a
jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az
államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.
(7)	A köztársasági elnök a (4) bekezdés fi pontjában foglaltak teljesítését megtagadja, ha az az
Alaptörvény értékrendjét sértené.
15
A köztársasági elnök megbízatásának keletkezése
10.	cikk
(1)	A köztársasági elnököt az Országgyűlés öt évre választja.
(2)	Köztársasági elnökké megválasztható bármely magyar állampolgár, aki a harmincötödik
életévét betöltötte.
(3)	A köztársasági elnököt e tisztségre legfeljebb egy alkalommal lehet újraválasztani.
11.	cikk
(1)	A köztársasági elnököt a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejárta előtt legalább
harminc, legfeljebb hatvan nappal, ha pedig a megbízatás idő előtt szűnt meg, a megszűnéstől
számított harminc napon belül kell megválasztani. A köztársasági elnök választását az
Országgyűlés elnöke tűzi ki. Az Országgyűlés a köztársasági elnököt titkos szavazással
választja.
(2)	A köztársasági elnök választását jelölés előzi meg. A jelölés érvényességéhez az országgyűlési
képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges. A jelölést az Országgyűlés
elnökéhez a szavazás elrendelése előtt kell benyújtani. Minden országgyűlési képviselő egy
jelöltet ajánlhat. Annak, aki több jelöltet ajánl, mindegyik ajánlása érvénytelen.
(3)	Az első szavazás alapján megválasztott köztársasági elnök az, aki az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatát megkapta.
(4)	Ha az első szavazás eredménytelen volt, második szavazást kell tartani. A második szavazás
során a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. Ha az első vagy második helyen
előálló szavazategyenlőség miatt nem állapítható meg, melyik két személy kapta a két legtöbb
szavazatot, akkor kettőnél több jelöltre is lehet szavazni. A második szavazás alapján
megválasztott köztársasági elnök az, aki — tekintet nélkül a szavazásban részt vevők számára —
a legtöbb érvényes szavazatot kapta. Ha a második szavazás is eredménytelen, ismételt jelölés
alapján új választást kell tartani.
(5)	A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni.
(6)	A megválasztott köztársasági elnök a korábbi köztársasági elnök megbízatásának lejártakor, a
megbízatás idő előtti megszűnése esetén a választás eredményének kihirdetését követő
nyolcadik napon lép hivatalba, hivatalba lépését megelőzően az Országgyűlés előtt esküt tesz.
A köztársasági elnök jogállása
12.	cikk
(1)	A köztársasági elnök személye sértheteden.
(2)	A köztársasági elnöki tisztség összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi, gazdasági
és politikai tisztséggel vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem
folytathat, és egyéb tevékenységéért - a szerzői jogi védelem alá eső tevékenység kivételével -
díjazást nem fogadhat el.
(3)	A köztársasági elnök megbízatása megszűnik
a)	megbízatási idejének lejártával;
b)	halálával;
c)	ha kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatkörének ellátására;
d)	ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn;
e)	összeférhetedenség kimondásával;
J) lemondásával;
g) a köztársasági elnöki tisztségtől való megfosztással.
(4)	A köztársasági elnöknek a feladatkör ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapota
és a megválasztásához szükséges feltételek hiánya megállapításáról, valamint az
16
összeférhetetlenség kimondásáról az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának
szavazatával határoz.
(5)	A köztársasági elnök jogállásának részletes szabályait és javadalmazását sarkalatos törvény
határozza meg.
A köztársasági elnök felelősségre vonása
13.	cikk
(1)	A köztársasági elnök ellen büntetőeljárást csak megbízatásának megszűnése után lehet
indítani.
(2)	Az Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely más törvényt
szándékosan megsértő, illetve szándékos bűncselekményt elkövető köztársasági elnökkel
szemben az országgyűlési képviselők egyötöde indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást.
(3)	A megfosztási eljárás megindításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata
szükséges. A szavazás titkos.
(4)	Az Országgyűlés határozatának meghozatalától kezdődően a megfosztási eljárás befejezéséig
a köztársasági elnök nem gyakorolhatja hatásköreit.
(5)	A cselekmény elbírálása az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik.
(6)	Ha az Alkotmánybíróság az eljárás eredményeként a (2) bekezdés szerinti szándékos jogsértés
tényét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.
A köztársasági elnök helyettesítése
14.	cikk
(1)	A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás megszűnéséig, vagy a
köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új köztársasági elnök hivatalba
lépéséig a köztársasági elnöki jogkört az Országgyűlés elnöke gyakorolja.
(2)	A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány
vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés állapítja meg.
(3)	A köztársasági elnök helyettesítése idején az Országgyűlés elnöke országgyűlési képviselői
jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés elnökének feladatait az Országgyűlés
által kijelölt alelnök látja el.
A Kormány feladat- és hatásköre
15.	cikk
(1)	A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed
mindarra, amit az Alaptörvény vagy egyéb jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat-
és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős.
(2)	A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint
államigazgatási szerveket hozhat létre.
(3)	Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, valamint
törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4)	A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
A Kormány szervezete, tagjainak jogállása
16.	cikk
(1)	A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek.
17
(2)	A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest
jelöl ki.
(3)	A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
(4)	A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők többségének szavazata
szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép.
(5)	A köztársasági elnök a (3) bekezdés szerinti javaslatát,
a)	ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával
szűnt meg, az új Országgyűlés alakuló ülésén,
b)	ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával, halálával, összeférhetetlenség
megállapításával, a megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért szűnt
meg, mert az Országgyűlés a bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben
bizalmatlanságát fejezte ki, a miniszterelnök megbízatása megszűnésétől számított tizenöt
napon belül teszi meg.
(6)	Ha az (5) bekezdés szerint miniszterelnöknek javasolt személyt az Országgyűlés nem
választotta meg, a köztársasági elnök új javaslatát tizenöt napon belül teszi meg.
(7)	A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a
kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép.
(8)	A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg.
(9)	A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz.
17.	cikk
(1)	A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik.
(2)	Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátásra nevezhető ki.
(3)	A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és vármegyei
kormányhivatal.
(4)	Sarkalatos törvény minisztérium, miniszter vagy közigazgatási szerv megjelölésére vonatkozó
rendelkezését törvény módosíthatja.
A Kormány tagjának feladat- és hatásköre
18.	cikk
(1)	A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(2)	A miniszter a Kormány általános politikájának keretei között önállóan irányítja az
államigazgatásnak a feladatkörébe tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, valamint ellátja
a Kormány vagy a miniszterelnök által meghatározott feladatokat.
(3)	A Kormány a területi közigazgatási feladatainak ellátására kormányhivatalokat hoz létre.
(4)	A Kormány tagja törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás alapján,
feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot, amely
törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem lehet
ellentétes.
(5)	A Kormány tagja tevékenységéért felelős az Országgyűlésnek, valamint a miniszter a
miniszterelnöknek. A Kormány tagja részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés ülésein. Az
Országgyűlés és országgyűlési bizottság az ülésén való megjelenésre kötelezheti a Kormány
tagját.
(6)	A Kormány tagja jogállásának részletes szabályait, javadalmazását, valamint a miniszterek
helyettesítésének rendjét törvény határozza meg.
(7)	A kormánytisztviselők jogállását törvény szabályozza.
18
A Kormány és az Országgyűlés együttműködése az európai uniós döntéshozatal során
19.	cikk
Az Országgyűlés tájékoztatást kérhet a Kormánytól az Európai Unió kormányzati részvétellel
működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában képviselendő kormányálláspontról, és
állást foglalhat az eljárásban napirenden szereplő tervezetről. A Kormány az európai uniós
döntéshozatal során az Országgyűlés állásfoglalásának alapulvételével jár el.
A Kormány és a Kormány tagja megbízatásának megszűnése
20.	cikk
(1)	A miniszterelnök megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása megszűnik.
(2)	A miniszterelnök megbízatása megszűnik
a)	az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával;
b)	ha az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki és új
miniszterelnököt választ;
c)	ha az Országgyűlés a miniszterelnök által kezdeményezett bizalmi szavazáson a
miniszterelnökkel szemben bizalmadanságát fejezi ki;
d)	lemondásával;
e)	halálával;
J) összeférhetedenség bekövetkeztével;
g)	ha a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn.
(3)	A miniszter megbízatása megszűnik
a)	a miniszterelnök megbízatásának megszűnésével;
b)	a miniszter lemondásával;
c)	felmentésével;
d)	halálával.
(4)	A (2) bekezdés J) és g) pontjában foglaltak megállapításáról az Országgyűlés az országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazatával határoz.
21.	cikk
(1)	Az országgyűlési képviselők egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban — a
miniszterelnöki tisztségre javasolt személy megjelölésével — bizalmatlansági indítványt
nyújthat be.
(2)	Ha az Országgyűlés a bizalmadansági indítványt támogatja, ezzel bizalmatlanságát fejezi ki a
miniszterelnökkel szemben, egyben miniszterelnöknek megválasztja a bizalmatlansági
indítványban miniszterelnöki tisztségre javasolt személyt. Az Országgyűlés döntéséhez az
országgyűlési képviselők többségének szavazata szükséges.
(3)	A miniszterelnök bizalmi szavazást indítványozhat. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel
szemben bizalmatlanságát fejezi ki, ha a miniszterelnök javaslatára tartott bizalmi szavazáson
az országgyűlési képviselők többsége nem támogatja a miniszterelnököt.
(4)	A miniszterelnök indítványozhatja, hogy a Kormány által benyújtott előterjesztés feletti
szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben
bizalmatlanságát fejezi ki, ha a Kormány által benyújtott előterjesztést nem támogatja.
(5)	Az Országgyűlés bizalmi kérdésről való döntését a bizalmadansági indítvány vagy a
miniszterelnöknek a (3) és (4) bekezdés szerinti indítványa beterjesztésétől számított három
nap után, de legkésőbb a beterjesztéstől számított nyolc napon belül hozza meg.
19
Az ügyvezető kormány
22.	cikk
(1)	A Kormány megbízatása megszűnésétől az új Kormány megalakulásáig ügyvezető
kormányként gyakorolja hatáskörét, nemzetközi szerződés kötelező hatályát azonban nem
ismerheti el, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján, halaszthatatlan esetben alkothat.
(2)	Ha a miniszterelnök megbízatása lemondásával vagy az újonnan megválasztott Országgyűlés
megalakulásával szűnik meg, a miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető
miniszterelnökként gyakorolja hatáskörét, azonban miniszter felmentésére vagy új miniszter
kinevezésére javaslatot nem tehet, rendeletet csak törvény felhatalmazása alapján,
halaszthatatlan esetben alkothat.
(3)	Ha a miniszterelnök megbízatása halálával, összeférhetetlenség megállapításával, a
megválasztásához szükséges feltételek hiánya miatt, vagy azért szűnt meg, mert az
Országgyűlés bizalmi szavazáson a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezte ki, az
új miniszterelnök megválasztásáig a miniszterelnök hatáskörét a (2) bekezdésben
meghatározott korlátozásokkal a miniszterelnök-helyettes vagy - több miniszterelnök-
helyettes esetén — az első helyen kijelölt miniszterelnök-helyettes gyakorolja.
(4)	A miniszter a miniszterelnök megbízatásának megszűnésétől az új miniszter kinevezéséig vagy
az új Kormány más tagjának a miniszteri feladatok ideiglenes ellátásával való megbízásáig
ügyvezető miniszterként gyakorolja hatáskörét, rendeletet azonban csak halaszthatadan
esetben alkothat.
Önálló szabályozó szervek
23.	cikk
(1)	Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és
hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre.
(2)	Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi
ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra. Az önálló szabályozó szerv vezetője
kinevezi helyettesét vagy helyetteseit.
(3)	Az önálló szabályozó szerv évente beszámol az Országgyűlésnek.
(4)	Az önálló szabályozó szerv vezetője törvényben kapott felhatalmazás alapján, sarkalatos
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel,
kormányrendelettel, miniszterelnöki rendelettel, miniszteri rendelettel és a Magyar Nemzeti
Bank elnökének rendeletével nem lehet ellentétes. Az önálló szabályozó szerv vezetőjét
rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt helyettese helyettesítheti.
Az Alkotmánybíróság
24.	cikk
(1)	Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve.
(2)	Az Alkotmánybíróság
a)	az Alaptörvénnyel való összhang szempontjából megvizsgálja az elfogadott, de ki nem
hirdetett törvényeket;
b)	bírói kezdeményezésre felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály
Alaptörvénnyel való összhangját;
c)	alkotmányjogi panasz alapján felülvizsgálja az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály vagy a
bírói döntés Alaptörvénnyel való összhangját;
d)	a Kormány vagy az országgyűlési képviselők egynegyedének kezdeményezésére
felülvizsgálja a jogszabályok Alaptörvénnyel való összhangját;
e)	vizsgálja a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközését;
20
j) az Alaptörvényben, illetve sarkalatos törvényben meghatározott további feladat- és
hatásköröket gyakorol.
(3)	Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b) — d) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisíti az
Alaptörvénnyel ellentétes jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, továbbá bírói döntést, a
(2)	bekezdés e) pontjában foglalt hatáskörében megsemmisítheti a nemzetközi szerződésbe
ütköző jogszabályt vagy jogszabályi rendelkezést, valamint sarkalatos törvényben
meghatározott további jogkövetkezményt állapít meg.
(4)	Az Alkotmánybíróság a (2) bekezdés b) — d) pontjában foglalt hatáskörében a központi
költségvetésről, a költségvetés végrehajtásáról, a központi adónemekről, az illetékekről és
járulékokról, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények
Alaptörvénnyel való összhangját kizárólag az élethez és az emberi méltósághoz való joggal, a
személyes adatok védelméhez való joggal, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához
való joggal vagy a magyar állampolgársághoz kapcsolódó jogokkal összefüggésben
vizsgálhatja felül és ezek sérelme miatt semmisítheti meg. Az Alkotmánybíróság az e
tárgykörbe tartozó törvényeket is korlátozás nélkül jogosult megsemmisíteni, ha a jogszabály
megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények
nem teljesültek.
(5)	Az Alkotmánybíróság tizenegy tagból álló testület, amelynek tagjait az Országgyűlés az
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával tizenkét évre választja. Az Országgyűlés
az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül
elnököt választ, az elnök megbízatása az alkotmánybírói hivatali ideje lejártáig tart. Az
Alkotmánybíróság tagjai nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai
tevékenységet.
(6)	Az Alkotmánybíróság hatáskörének, szervezetének, működésének részletes szabályait
sarkalatos törvény határozza meg.
A bíróság
25.	cikk
(1)	A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria.
(2)	A bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb
ügyben, valamint dönt a közigazgatási határozatok törvényességéről.
(3)	A Kúria a (2) bekezdésben meghatározottak mellett
a)	biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi
határozatot hoz;
b)	a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére határoz az önkormányzati
rendelet más jogszabályba ütközéséről; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző
önkormányzati rendeletet;
c)	bírói kezdeményezésre határoz az egyedi ügyben alkalmazandó önkormányzati rendelet
más jogszabályba ütközéséről; megsemmisíti a más jogszabályba ütköző önkormányzati
rendeletet.
(4)	A bírósági szervezet többszintű. Az ügyek meghatározott csoportjaira — különösen a
közigazgatási és munkaügyi jogvitákra — külön bíróságok létesíthetők.
(5)	A bírói önkormányzati szervek közreműködnek a bíróságok igazgatásában.
(6)	Törvény egyes jogvitákban más szervek eljárását is lehetővé teheti.
(7)	A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint
a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
21
26. cikk
(1)	A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben
nem utasíthatók. A bírákat tisztségükből csak törvényben meghatározott okból és eljárás
keretében lehet elmozdítani. A bírák nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak
politikai tevékenységet.
(2)	A hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki.
(3)	A Kúria elnökét kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. A
Kúria elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
27.	cikk
(1)	A bíróság — ha törvény másképpen nem rendelkezik - tanácsban ítélkezik.
(2)	Törvény által meghatározott ügyekben és módon nem hivatásos bírák is részt vesznek az
ítélkezésben.
(3)	Egyesbíróként és a tanács elnökeként csak hivatásos bíró járhat el. Törvény által
meghatározott ügyekben, egyesbíró hatáskörében bírósági titkár is eljárhat, akire e
tevékenysége során alkalmazni kell a 26. cikk (1) bekezdését.
28.	cikk
A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az
Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt
kell feltételezni, hogy azok a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos
célt szolgálnak.
29.	cikk
Az ügyészség
(1)	Az ügyészség az állam büntető igényét érvényesíti. Az ügyészség üldözi a bűncselekményeket,
fellép más jogsértő cselekményekkel és mulasztásokkal szemben, valamint elősegíti a
jogellenes cselekmények megelőzését.
(2)	Az ügyészség törvényben meghatározottak szerint
a)	jogokat gyakorol a nyomozással összefüggésben;
b)	képviseli a közvádat a bírósági eljárásban;
c)	polgári jogi ügyben bírósági eljárást kezdeményez, fellép az eljárásban és jogorvoslattal él,
feltéve, hogy az érintett nem képes jogainak védelmére vagy az a közérdek megóvása
miatt szükséges;
d)	felügyeletet gyakorol a büntetés-végrehajtás törvényessége felett;
e)	törvény által meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(3)	Az ügyészi szervezetet a legfőbb ügyész vezeti és irányítja, kinevezi az ügyészeket.
(4)	A legfőbb ügyészt a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja kilenc évre. A
legfőbb ügyész megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
(5)	A legfőbb ügyész tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(6)	Az ügyészek nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.
(7)	Az ügyészség szervezetének és működésének, valamint az ügyészek jogállásának részletes
szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
22
Az alapvető jogok biztosa
30.	cikk
(1)	Az alapvető jogok biztosa alapjogvédelmi tevékenységet lát el, eljárását bárki
kezdeményezheti.
(2)	Az alapvető jogok biztosa az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott visszásságokat
kivizsgálja vagy kivizsgáltatja, orvoslásuk érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket
kezdeményez. Az alapvető jogok biztosa különös figyelmet fordít a jövő nemzedékek
érdekeinek, valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére.
(3)	Az alapvető jogok biztosát az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával hat évre választja. Az alapvető jogok biztosa kinevezi helyetteseit. Az alapvető
jogok biztosa és helyettesei nem lehetnek tagjai pártnak és nem folytathatnak politikai
tevékenységet.
(4)	Az alapvető jogok biztosa tevékenységéről évente beszámol az Országgyűlésnek.
(5)	Az alapvető jogok biztosára és helyetteseire vonatkozó részletes szabályokat törvény
határozza meg.
A helyi közhatalom
31.	cikk
(1)	Magyarországon a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében
önkormányzatok működnek.
(2)	A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A helyi önkormányzat feladat- és hatáskörei
32.	cikk
(1)	A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között
a)	rendeletet alkot;
b)	határozatot hoz;
c)	önállóan igazgat;
d)	meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e)	gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
j) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g)	e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel, kötelező feladatai ellátásának
veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h)	dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i)	önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt
nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre,
feladatkörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával és tagja lehet
nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2)	Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi
viszonyok rendezésére, valamint törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati
rendeletet alkot.
(3)	Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
23
(4)	A helyi önkormányzat határozatát, valamint az önkormányzati rendeletet annak kihirdetését
követően haladéktalanul megküldi a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalnak. Ha a
kormányhivatal a határozatot, az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését
jogszabálysértőnek találja, a kézhezvételtől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a
bíróságnál a határozat, illetve a Kúriánál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
(5)	A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
A helyi önkormányzat szervei
33.	cikk
(1)	A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
(2)	A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A vármegyei képviselő-testület elnökét a
vármegyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.
(3)	A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat és
hivatalt hozhat létre.
A helyi önkormányzat működése
34.	cikk
(1)	A helyi önkormányzat és az állam a közösségi célok elérése érdekében együttműködik. A helyi
önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi
önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló
költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
(2)	Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.
(3)	A polgármester és a vármegyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül
törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen
államigazgatási feladatokat és hatásköröket is elláthat.
(4)	A Kormány a fővárosi és vármegyei kormányhivatalok útján biztosítja a helyi
önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(5)	Törvény előírhatja a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat
törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételéhez vagy más kötelezettségvállalásához a
fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását.
A helyi önkormányzat megbízatása
35.	cikk
(1)	A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és
egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad
kifejezését biztosító választáson, sarkalatos törvényben meghatározott módon választják.
(2)	A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint öt évre választják.
(3)	A képviselő-testület megbízatása az önkormányzati általános választás napjáig tart. Jelöltek
hiányában elmaradt választás esetén a képviselő-testület megbízatása meghosszabbodik az
időközi választás napjáig. A polgármester megbízatása az új polgármester megválasztásáig tart.
(4)	A képviselő-testület - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint - kimondhatja
feloszlását.
(5)	Az Országgyűlés a Kormány — az Alkotmánybíróság véleményének kikérését követően
előterjesztett — indítványára feloszlatja az alaptörvény-ellenesen működő képviselő-testületet.
(6)	A feloszlás és a feloszlatás a polgármester megbízatását is megszünteti.
24
A központi költségvetés és annak végrehajtása
36.	cikk
(1)	Az Országgyűlés az egy naptári évre szóló központi költségvetésről és annak végrehajtásáról
törvényt alkot. A központi költségvetésről és a központi költségvetés végrehajtásáról szóló
törvényjavaslatokat a Kormány törvényben előírt határidőben az Országgyűlés elé terjeszti.
(2)	A központi költségvetésről és az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslatoknak azonos
szerkezetben, átlátható módon és ésszerű részletezettséggel valamennyi állami kiadást és
bevételt tartalmazniuk kell.
(3)	A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a
Kormányt az abban meghatározott bevételek beszedésére és kiadások teljesítésére.
(4)	Az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely nem
eredményezi az államadósság mértékének növekedését.
(5)	Mindaddig, amíg az államadósság mértéke a 37. cikk (2) bekezdésében meghatározott értéket
meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el,
amely az államadósság csökkentését tartalmazza.
(6)	A (4) és (5) bekezdésben foglaltaktól csak különleges jogrend idején, az azt kiváltó
körülmények okozta következmények enyhítéséhez szükséges mértékben, valamint a
nemzetgazdaság tartós és jelentős visszaesése esetén, a nemzetgazdasági egyensúly
helyreállításához szükséges mértékben lehet eltérni.
(7)	Ha a központi költségvetésről szóló törvényt az Országgyűlés a naptári év kezdetéig nem
fogadta el, a Kormány jogosult a jogszabályok szerinti bevételeket beszedni és az előző
naptári évre a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kiadási előirányzatok
keretei között a kiadásokat időarányosan teljesíteni.
37.	cikk
(1)	A Kormány a központi költségvetést törvényesen és célszerűen, a közpénzek eredményes
kezelésével és az átláthatóság biztosításával köteles végrehajtani.
(2)	A központi költségvetés végrehajtása során - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott
kivételekkel — a Kormány az állam nevében nem vehet fel olyan kölcsönt és nem vállalhat
olyan pénzügyi kötelezettséget, amely azt eredményezné, hogy az államadósság szintje
meghaladja a megelőző naptári év bruttó hazai terméke értékének felét. Az államadósság
szintjének és az éves bruttó hazai termék értékének számítási módját törvény állapítja meg.
(3)	A 36. cikk (5) bekezdése szerinti időszakban - a 36. cikk (6) bekezdésében meghatározott
kivételekkel - a központi költségvetés végrehajtása során a Kormány az állam nevében nem
vehet fel olyan kölcsönt és nem vállalhat olyan pénzügyi kötelezettséget, amelynek
következtében az államadósság a megelőző naptári évben fennálló mértékhez képest
növekedne.
A nemzeti vagyon
38.	cikk
(1)	A magyar állam és az önkormányzatok tulajdona nemzeti vagyon. A nemzeti vagyon
kezelésének és védelmének célja a közérdek szolgálata, a közös szükségletek kielégítése és a
természeti erőforrások megóvása, valamint a jövő nemzedékek szükségleteinek
figyelembevétele. A nemzeti vagyon megőrzésének, védelmének és a nemzeti vagyonnal való
felelős gazdálkodásnak a követelményeit sarkalatos törvény határozza meg.
(2)	Az állam kizárólagos tulajdonának és kizárólagos gazdasági tevékenységének körét, valamint a
nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyon elidegenítésének korlátait
és feltételeit az (1) bekezdés szerinti célokra tekintettel sarkalatos törvény határozza meg.
25
(3)	Nemzeti vagyont csak törvényben meghatározott célból lehet átruházni, törvényben
meghatározott kivételekkel, az értékarányosság követelményének figyelembevétele mellett.
(4)	Nemzeti vagyon átruházására vagy hasznosítására vonatkozó szerződés csak olyan
szervezettel köthető, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint az átruházott vagy
hasznosításra átengedett nemzeti vagyon kezelésére vonatkozó tevékenysége ádátható.
(5)	Az állam és az önkormányzatok tulajdonában álló gazdálkodó szervezetek törvényben
meghatározott módon és felelősen, önállóan gazdálkodnak a törvényesség, a célszerűség és az
eredményesség követelményei szerint.
A közpénzek védelme
39.	cikk
(1)	A központi költségvetésből csak olyan szervezet részére nyújtható támogatás vagy teljesíthető
szerződés alapján kifizetés, amelynek tulajdonosi szerkezete, felépítése, valamint a támogatás
felhasználására irányuló tevékenysége ádátható.
(2)	Közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a
közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság
és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra
vonatkozó adatok közérdekű adatok.
40.	cikk
A közteherviselés és a nyugdíjrendszer alapvető szabályait a közös szükségletek kielégítéséhez
való kiszámítható hozzájárulás és az időskori létbiztonság érdekében sarkalatos törvény
határozza meg.
A Magyar Nemzeti Bank
41.	cikk
(1)	A Magyar Nemzeti Bank Magyarország központi bankja. A Magyar Nemzeti Bank
törvényben meghatározott módon felelős a monetáris politikáért.
(2)	A Magyar Nemzeti Bank elnökét a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök kilenc évre
nevezi ki. A Magyar Nemzeti Bank alelnökét vagy alelnökeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke
nevezi ki.
(3)	A Magyar Nemzeti Bank elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységéről évente beszámol
az Országgyűlésnek.
(4)	A Magyar Nemzeti Bank elnöke törvényben kapott felhatalmazás alapján, törvényben
meghatározott feladatkörében rendeletet ad ki, amely törvénnyel nem lehet ellentétes. A
Magyar Nemzeti Bank elnökét rendelet kiadásában az általa rendeletben kijelölt alelnök
helyettesítheti.
Az Állami Számvevőszék
42.	cikk
(1)	Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve. Az Állami
Számvevőszék törvényben meghatározott feladatkörében ellenőrzi a központi költségvetés
végrehajtását, az államháztartás gazdálkodását, az államháztartásból származó források
felhasználását és a nemzeti vagyon kezelését. Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseit
törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontok szerint végzi.
(2)	Az Állami Számvevőszék elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával, tizenkét évre választja meg.
26
(3)	Az Állami Számvevőszék elnöke az Állami Számvevőszék tevékenységéről évente beszámol
az Országgyűlésnek.
(4)	Az Állami Számvevőszék szervezetének és működésének részletes szabályait sarkalatos
törvény határozza meg.
A Költségvetési Tanács
43.	cikk
(1)	A Költségvetési Tanács az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató szerv, amely a
központi költségvetés megalapozottságát vizsgálja.
(2)	A Költségvetési Tanács törvényben meghatározott módon közreműködik a központi
költségvetésről szóló törvény előkészítésében.
(3)	A központi költségvetésről szóló törvény elfogadásához a 36. cikk (4) és (5) bekezdésében
foglaltak betartása érdekében a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulása szükséges.
(4)	A Költségvetési Tanács tagja a Költségvetési Tanács elnöke, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
és az Állami Számvevőszék elnöke. A Költségvetési Tanács elnökét a köztársasági elnök
nevezi ki hat évre.
(5)	A Költségvetési Tanács működésének részletes szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
A Magyar Honvédség
44.	cikk
(1)	Magyarország fegyveres ereje a Magyar Honvédség. A Magyar Honvédség alapvető feladata
Magyarország függedenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a
nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a
nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése.
(2)	A Magyar Honvédség irányítására - ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik - az
Alaptörvényben és sarkalatos törvényben meghatározott keretek között kizárólag az
Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Honvédelmi Tanács, a Kormány, valamint a feladat- és
hatáskörrel rendelkező miniszter jogosult. A Magyar Honvédség működését a Kormány
irányítja.
(3)	A Magyar Honvédség közreműködik a katasztrófák megelőzésében, következményeinek
elhárításában és felszámolásában.
(4)	A Magyar Honvédség hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és nem
folytathatnak politikai tevékenységet.
(5)	A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére
vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok
45.	cikk
(1)	A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a
közbiztonság, a közrend és az államhatár védelme.
(2)	A rendőrség működését a Kormány irányítja.
(3)	A nemzetbiztonsági szolgálatok alapvető feladata Magyarország függetlenségének és
törvényes rendjének védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése.
(4)	A nemzetbiztonsági szolgálatok működését a Kormány irányítja.
(5)	A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai
pártnak és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
27
(6)	A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes
szabályokat, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályait, valamint a
nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
Döntés katonai műveletekben való részvételről
46.	cikk
(1)	A Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők határátlépéssel járó
csapatmozgásairól.
(2)	Az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával dönt — a
(3)	bekezdésben meghatározott esetek kivételével — a Magyar Honvédség külföldi vagy
magyarországi alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők
magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi
állomásozásáról.
(3)	A Kormány dönt a Magyar Honvédség és külföldi fegyveres erők (2) bekezdés szerinti, az
Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról,
valamint más csapatmozgásáról.
(4)	A Kormány - a köztársasági elnök egyidejű tájékoztatása mellett - haladéktalanul beszámol az
Országgyűlésnek a (3) bekezdés alapján, valamint a Magyar Honvédség békefenntartásban
való részvételének vagy külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységének
engedélyezése tárgyában hozott döntéséről.
A különleges jogrend
47.	cikk
(1)	Az Országgyűlés
a)	hadiállapot kinyilvánítása vagy idegen hatalom fegyveres támadásának közvetlen veszélye
(háborús veszély) esetén kihirdeti a rendkívüli állapotot és Honvédelmi Tanácsot hoz
létre,
b)	a törvényes rend megdöntésére vagy a hatalom kizárólagos megszerzésére irányuló
fegyveres cselekmények, továbbá az élet- és vagyonbiztonságot tömeges méretekben
veszélyeztető, fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett súlyos, erőszakos
cselekmények esetén szükségállapotot hirdet ki.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
(3)	A köztársasági elnök jogosult a hadiállapot kinyilvánítására, a rendkívüli állapot kihirdetésére
és a Honvédelmi Tanács létrehozására, valamint a szükségállapot kihirdetésére, ha az
Országgyűlés e döntések meghozatalában akadályoztatva van.
(4)	Az Országgyűlés e döntések meghozatalában akkor van akadályoztatva, ha nem ülésezik, és
összehívása az idő rövidsége, továbbá a hadiállapotot, a rendkívüli állapotot vagy a
szükségállapotot kiváltó események miatt elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5)	Az akadályoztatás tényét, továbbá a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a
szükségállapot kihirdetésének indokoltságát az Országgyűlés elnöke, az Alkotmánybíróság
elnöke és a miniszterelnök egybehangzóan állapítja meg.
(6)	Az Országgyűlés a hadiállapot kinyilvánításának, a rendkívüli állapot vagy a szükségállapot
kihirdetésének indokoltságát az akadályoztatásának megszűnése utáni első ülésén
felülvizsgálja, és dönt az alkalmazott intézkedések jogszerűségéről. E döntéshez az
országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges.
(7)	Rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején az Országgyűlés nem mondhatja ki feloszlását
és nem oszlatható fel. Az országgyűlési képviselők általános választását rendkívüli állapot és
28
szükségállapot idején nem lehet kitűzni és nem lehet megtartani, ilyen esetben a rendkívüli
állapot vagy a szükségállapot megszűnésétől számított kilencven napon belül új Országgyűlést
kell választani. Ha az országgyűlési képviselők általános választását már megtartották, de az új
Országgyűlés még nem alakult meg, a köztársasági elnök az alakuló ülést a rendkívüli állapot
vagy a szükségállapot megszűnésétől számított harminc napon belüli időpontra hívja össze.
(8)	A feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlést rendkívüli állapot idején a Honvédelmi Tanács,
szükségállapot idején a köztársasági elnök is összehívhatja.
A rendkívüli állapot
48.	cikk
(1)	A Honvédelmi Tanács elnöke a köztársasági elnök, tagjai az Országgyűlés elnöke, az
Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok képviselőcsoportjainak vezetői, a
miniszterelnök, a miniszterek és - tanácskozási joggal - a Honvéd Vezérkar főnöke.
(2)	A Honvédelmi Tanács gyakorolja
a)	az Országgyűlés által rá átruházott jogokat;
b)	a köztársasági elnök jogait;
c)	a Kormány jogait.
(3)	A Honvédelmi Tanács dönt
a) a Magyar Honvédség magyarországi vagy külföldi alkalmazásáról, békefenntartásban való
részvételéről, külföldi hadműveleti területen végzett humanitárius tevékenységéről,
valamint külföldi állomásozásáról;
bj külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló
alkalmazásáról, valamint magyarországi állomásozásáról;
c)	a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedések bevezetéséről.
(4)	A Honvédelmi Tanács rendeletet alkothat, amellyel egyes törvények alkalmazását
felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket
hozhat.
(5)	A Honvédelmi Tanács rendelete a rendkívüli állapot megszűnésével hatályát veszti, kivéve, ha
az Országgyűlés a rendelet hatályát meghosszabbítja.
A szükségállapot
49.	cikk
(1)	A Magyar Honvédséget szükségállapot idején akkor lehet felhasználni, ha a rendőrség és a
nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő.
(2)	A szükségállapot idején az Országgyűlés akadályoztatása esetén a köztársasági elnök dönt a
Magyar Honvédség (1) bekezdés szerinti felhasználásáról.
(3)	Szükségállapot idején a sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket
rendeleti úton a köztársasági elnök vezeti be. A köztársasági elnök rendeletével egyes
törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb
rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4)	A köztársasági elnök a bevezetett rendkívüli intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatja az
Országgyűlés elnökét. A szükségállapot idején az Országgyűlés — akadályoztatása esetén az
Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó bizottsága — folyamatosan ülésezik. Az
Országgyűlés — akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi ügyekkel foglalkozó
bizottsága - a köztársasági elnök által bevezetett rendkívüli intézkedések alkalmazását
felfüggesztheti.
(5)	A rendeleti úton bevezetett rendkívüli intézkedések harminc napig maradnak hatályban,
kivéve, ha hatályukat az Országgyűlés - akadályoztatása esetén az Országgyűlés honvédelmi
ügyekkel foglalkozó bizottsága - meghosszabbítja.
29
(6)	A köztársasági elnök rendelete a szükségállapot megszűnésével hatályát veszti.
A megelőző védelmi helyzet
50.	cikk
(1)	Az Országgyűlés külső fegyveres támadás veszélye esetén vagy szövetségi kötelezettség
teljesítése érdekében meghatározott időre kihirdeti a megelőző védelmi helyzetet, ezzel
egyidejűleg felhatalmazza a Kormányt sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli
intézkedések bevezetésére. A megelőző védelmi helyzet időtartama meghosszabbítható.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti különleges jogrend kihirdetéséhez, meghosszabbításához a jelen lévő
országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
(3)	A Kormány rendeletben a megelőző védelmi helyzet kihirdetésének kezdeményezését
követően a közigazgatás, a Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek működését érintő
törvényektől eltérő intézkedéseket vezethet be, amelyekről a köztársasági elnököt és az
Országgyűlés tárgykör szerint feladat- és hatáskörrel rendelkező állandó bizottságait
folyamatosan tájékoztatja. Az így bevezetett intézkedések hatálya az Országgyűlés megelőző
védelmi helyzet kihirdetésére vonatkozó döntéséig, de legfeljebb hatvan napig tart.
(4)	A Kormány a megelőző védelmi helyzet idején rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos
törvényben meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(5)	A Kormány rendelete a megelőző védelmi helyzet megszűnésével hatályát veszti.
A váratlan támadás
51.	cikk
(1)	A Kormány külső fegyveres csoportoknak Magyarország területére történő váradan betörése
esetén a támadás elhárítására, Magyarország területének a honi és szövetséges légvédelmi és
repülő készültségi erőkkel való oltalmazására, a törvényes rend, az élet- és vagyonbiztonság, a
közrend és a közbiztonság védelme érdekében — szükség esetén a köztársasági elnök által
jóváhagyott fegyveres védelmi terv szerint — a szükségállapot vagy a rendkívüli állapot
kihirdetésére vonatkozó döntéséig a támadással arányos és arra felkészített erőkkel azonnal
intézkedni köteles.
(2)	A Kormány az (1) bekezdés alapján megtett intézkedéséről haladéktalanul tájékoztatja az
Országgyűlést és a köztársasági elnököt.
(3)	A Kormány váradan támadás esetén rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint - egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(4)	A Kormány rendelete a váradan támadás megszűnésével hatályát veszti.
A veszélyhelyzet
52.	cikk
(1)	A Kormány az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapás vagy ipari
szerencsétlenség esetén, valamint következményeinek az elhárítása érdekében veszélyhelyzetet
hirdet ki és sarkalatos törvényben meghatározott rendkívüli intézkedéseket vezethet be.
(2)	A Kormány a veszélyhelyzetben rendeletet alkothat, amellyel - sarkalatos törvényben
meghatározottak szerint — egyes törvények alkalmazását felfüggesztheti, törvényi
rendelkezésektől eltérhet, valamint egyéb rendkívüli intézkedéseket hozhat.
(3)	A Kormány (2) bekezdés szerinti rendelete tizenöt napig marad hatályban, kivéve, ha a
Kormány - az Országgyűlés felhatalmazása alapján - a rendelet hatályát meghosszabbítja.
(4)	A Kormány rendelete a veszélyhelyzet megszűnésével hatályát veszti.	'
30
A különleges jogrendre vonatkozó közös szabályok
53.	cikk
(1)	Különleges jogrendben az alapvető jogok gyakorlása - a II. és III. cikk, valamint a XXVI.
cikk (2)-(5) bekezdésében megállapított alapvető jogok kivételével - felfüggeszthető vagy az
I.	cikk (3) bekezdése szerinti mértéken túl korlátozható.
(2)	Különleges jogrendben az Alaptörvény alkalmazása nem függeszthető fel, az
Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
(3)	A különleges jogrendet a különleges jogrend bevezetésére jogosult szerv megszünteti, ha
kihirdetésének feltételei már nem állnak fenn.
(4)	A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza
meg.
Záró rendelkezések
1. Magyarország Alaptörvénye 2012. január 1-jén lép hatályba.
2.	Az Alaptörvényt az Országgyűlés az 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24.
§ (3) bekezdése alapján fogadja el.
3.	Az átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés a 2. pont szerinti eljárásban, külön fogadja el.
4.	A Kormány köteles az Alaptörvény végrehajtásához szükséges törvényeket az Országgyűlés
elé terjeszteni.
*
Mi, a 2010. április 25-én megválasztott Országgyűlés képviselői, Isten és ember előtti
felelősségünk tudatában, élve alkotmányozó hatalmunkkal, Magyarország első egységes
Alaptörvényét a fentiek szerint állapítjuk meg.

Legyen béke, szabadság és egyetértés.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
„Isten, áldd meg a magyart”. Nemzeti himnuszunk első soránál aligha lehetne méltóbb kezdete
Magyarország Alaptörvényének, amely az ország első egységes, demokratikus, írott
alaptörvényeként illeszkedik a magyar történeti alkotmány ezer éves történetébe. A Nemzeti
hitvallás, amely nemzeti imánkhoz hasonlóan hitet, vallomást tesz azon értékek mellett, amelyek
bennünket, a magyar nemzet tagjait összekötnek.
Az 1949. évi XX. törvény Magyarország történelmének egyik legsötétebb korszakában született,
célja a szovjet mintájú kommunista diktatúra államszervezetének és az alapvető emberi és politikai
jogoktól való megfosztásnak alaptörvényben való rögzítése volt. 1989-ben ugyan ez a „sztálini
alkotmány” olyan módosításra került, amelynek eredményeképpen egy, a demokratikus
követelményeknek megfelelő alkotmány jött létre, de a rendszerváltó alkotmányozók maguk is
átmenetinek tekintették a megjelölésében még mindig a Rákosi-korszakot idéző alkotmányt. Ok is
jól tudták, hogy a demokratikus Magyarország egységes alkotmányának megalkotására sem az
utolsó pártállami parlamentnek, sem a Nemzeti Kerekasztalnak nincs megfelelő legitimációja.
Az alkotmányozás szükségessége az elmúlt húsz évben rendre felmerült, sőt az 1994-98-as
országgyűlési ciklusban az új alkotmány megalkotása előrehaladott állapotba került, mégis a
megalkotási szándék megfogalmazása óta eltelt húsz év során a magyar politikai elit nem tudott
egy, a magyar nemzet számára méltó alaptörvényt elfogadni.
Az 1949. évi XX. törvény több fogyatékosságban szenved. Szerkezete elavult alkotmányjogi
szemléletet tükröz, egyes részei, rendelkezései egyenetlenek, értelmezési nehézségeket is
felvetnek. Erre utal, hogy alkalmazásához az Alkotmánybíróság gyakori értelmezésére volt
szükség, és ezeket a problémákat tükrözi módosításainak egy része is. 1989. október 23-a óta az
Országgyűlés harmincnégy alkalommal módosította az Alkotmányt. A számos módosítás egyre
egyenetlenebbé tette a szöveget és teret nyitott a hatályos szöveg megkérdőjelezésének is.
2010-ben olyan történelmi lehetőséget, választói felhatalmazást kapott az új Országgyűlés,
amellyel hiba lenne nem élnie. Az összefogás, az egymásra találás alapdokumentuma lehet az
Alaptörvény; egy olyan Alaptörvény, amelyet a nemzet szerethet, amelyet magáénak érez, és
amely a legfontosabb értékeit képes megvédeni.
Az Alaptörvény Javaslat szerinti szerkezete megfelel egy modern, demokratikus alaptörvénytől
elvárható követelményeknek, egyben értékrendet is kifejez. Az Alaptörvényt a nemzet akaratának
megnyilvánulásaként meghatározó és az emberek által személyesen leginkább megélhető Nemzeti
hitvallást az Alapvetés rész követi, amely hazánkra, Magyarországra mint államra vonatkozó
alapvető rendelkezéseket, az alapértékeket és alkotmányos alapelveket, államcélokat, valamint az
Alaptörvényre és az egyéb jogszabályokra vonatkozó alapvető rendelkezéseket tartalmazza.
Először jelenik meg alaptörvényi szinten a hatalommegosztás, valamint az állami erőszak-
monopólium elvének rögzítése, az állampolgárság keletkezése, a magyar nyelv védelme, nemzeti
és állami ünnepeink, a gyermekvállalás támogatása, az értékteremtő munkára alapuló gazdaság
deklarációja, a kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható költségvetési gazdálkodás, valamint az
egészséges környezet fenntartásának, megőrzésének elve.
Az Alaptörvény Javaslat szerinti második része a Szabadság és felelősség címet viseli,
középpontjában az ember és az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogai állnak. Az
alapvető jogok katalógusának példaadója az egységes Európa huszonegyedik századi alapjogi
32
dokumentuma, az Európai Unió Alapjogi Chartája (a továbbiakban: Alapjogi Charta). Az Alapjogi
Charta mintájára jelenik meg az Alaptörvényben többek között a munkavállalók és munkaadók
egyes jogainak rögzítése, a gyermekmunka és az emberi egyedmásolás tilalma, a fogyatékkal élők
külön védelme, valamint a tisztességes hatósági eljáráshoz való jog. A magzati élet védelmét végre
méltó módon, kifejezetten rögzíti az Alaptörvény. Az állam és egyház elválasztásának elve mellett
megjelenik a közösségi célok érdekében való együttműködésük is. Alaptörvényi szinten
fogalmazódik meg a szülők gondoskodási kötelezettsége kiskorú gyermekükről, valamint a
nagykorú gyermek ugyanilyen kötelessége rászoruló szüleivel szemben, továbbá a munkavégzésre
vonatkozó kötelezettség. A már korábban is Alaptörvényben megjelenő honvédelmi kötelezettség
mellett a Javaslat rögzíti az önkéntes tartalékos rendszerben való szerepvállalás lehetőségét is. A
Javaslat szerint a jövőben az Alaptörvény mondja ki az egységes állami nyugdíjrendszer
fenntartásának kötelezettségét az öngondoskodás lehetőségének biztosítása mellett. Államcélként
fogalmazódik meg a teljes foglalkoztatottság, az emberhez méltó lakhatás feltételeinek, valamint a
közszolgáltatásokhoz való hozzáférésnek a biztosítása. A közteherviselés mellett megjelenik az
Alaptörvényben a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevétele a közös szükségletekhez történő
hozzájárulás mértékének meghatározása során.
Az Állam címet viseli az Alaptörvény Javaslat szerinti harmadik része, amely a Magyarország
államszervezetére vonatkozó legalapvetőbb szabályokat tartalmazza korszerű, a jogalkalmazó
számára világosan értelmezhető formában.
Az Országgyűlésre vonatkozó korábbi szabályok korszerűsítése mellett új elemként jelenik meg a
feloszlatás lehetősége a költségvetési törvény határidőben történő elfogadása hiányában, a
képviselőcsoportok meghatározása, valamint — a hatékony és minőségi jogalkotás elősegítése
érdekében — az előzetes alkotmánybírósági normakontroll intézményének kiszélesítése.
A köztársasági elnökre vonatkozó fejezetben áttekinthetően és egymástól elkülönítve szerepelnek
az államfő ellenjegyzés nélkül, illetve a Kormány tagjának ellenjegyzésével gyakorolható
hatáskörei; pontosításra kerültek megválasztásának, felelősségre vonásának és helyettesítésének
szabályai.
A végrehajtó hatalomra vonatkozó szabályok körében a Kormánnyal kapcsolatos rendelkezések
mellett helyet kaptak az önálló szabályozó szervek is, amelyek körét törvény határozza meg. E
szervek vezetői törvényi felhatalmazás alapján rendeletalkotási hatáskörrel rendelkeznek.
A Javaslat szerint az Alaptörvény átrendezi az Alkotmánybíróság hatásköreit. Az előzetes
normakontroll szélesebb körben történő alkalmazása mellett az utólagos normakontroll
kezdeményezőinek köre szűkül. Az utólagos normakontrollra azonban továbbra is széles
lehetőség van alkotmányjogi panasz formájában. Az Alkotmánybíróság hatáskörének bővítését
jelenti, hogy az alkotmányjogi panasz folytán már nemcsak a jogszabályok, de a bírói döntések
Alaptörvénybe ütközését is vizsgálhatja a testület. Az alkotmánybírák megbízatási ideje a Javaslat
szerint - a stabilitás és a függetlenség garanciájaként - tizenkét évre nő, a testület elnökét pedig az
Országgyűlés választja.
A Javaslat szerint az Alaptörvény a legfőbb bírósági szerv elnevezését a nyelvtanilag is pontatlan
Legfelsőbb Bíróságról Kúriára változtatja a közjogi hagyományokkal összhangban, hatáskörét
pedig kibővíti az önkormányzati rendeletek jogszabályba ütközésének vizsgálatával,
tehermentesítve ezzel az Alkotmánybíróságot. A Kúria elnökének megbízatási ideje - a legfőbb
ügyészhez igazodóan — kilenc évre nő, amely a stabilitás és a függetlenség további biztosítéka.
A Javaslat az ügyészséget elsősorban az állam büntetőigényének érvényesítőjeként rögzíti az
Alaptörvényben.
33
Az Alaptörvény a Javaslat szerint — a hatékonyabb és egységes gyakorlat biztosítása érdekében -
egységes szervezetben határozza meg az ombudsmani alapjogvédelmi tevékenységet, amelyet az
alapvető jogok biztosa lát el. Feladatkörébe tartozik a jövő nemzedékek érdekeinek és a hazai
nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelme is, tevékenységét helyettesek segítik.
Az Alaptörvény a helyi közügyek intézése és a közhatalom gyakorlása érdekében működő
intézményként határozza meg az önkormányzatokat a Javaslat szerint. Az önkormányzatok
törvényes és az Alaptörvénnyel összhangban álló működésének őrei a fővárosi, vármegyei
kormányhivatalok, amelyek a hagyományos törvényességi felügyelet mellett - a jogalkotás
minőségének biztosítása érdekében — az önkormányzati rendeletalkotás törvényességét is
ellenőrzik. Az Alaptörvény megjeleníti a helyi önkormányzat és az állam közösségi célok
érdekében történő együttműködését, és lehetővé teszi, hogy törvény az öncélú, a költségvetési
egyensúlyt veszélyeztető önkormányzati kölcsönfelvételt vagy kötelezettségvállalást a fővárosi,
vármegyei kormányhivatal hozzájárulásához kösse. Az Alaptörvény a Javaslat szerint öt évben
határozza meg az önkormányzati képviselő-testületek megbízatási idejét.
Új fejezetben, egységesen jelennek meg a Javaslat szerint az Alaptörvényben a közpénzügyekről
szóló rendelkezések, amelyek a hiteltelen költségvetési és felelőtlen, az országot eladósító
gazdaságpolitikával való végleges szakítás érdekében fokozott jelentőséggel bírnak. Az állami
működés anyagi alapjainak fontosságát, az állami gazdálkodás a társadalom egészére és a jövendő
generációkra kiható jelentőségét elismerve alaptörvényi szintre kerülnek az állami kiadások és
bevételek tervezésének és teljesítésének, valamint az állam és az önkormányzatok tulajdonában
álló vagyonelemekkel való gazdálkodásnak az alapvető szabályai, továbbá az e feladatok
ellenőrzésében és megvalósításában kiemelt szerepet játszó, a végrehajtó hatalomtól független
intézmények. A Javaslat szerint az Alaptörvény rögzíti a központi költségvetésre vonatkozó
alapvető szabályokat, ennek keretében adósságkorlátot állít fel. Az Alaptörvény fokozott
védelmet biztosít a közpénzeknek és a nemzeti vagyonnak, valamint garanciákat rögzít az ezekkel
való felelős és átlátható gazdálkodás érdekében. A Magyar Nemzeti Bank elnöki tisztségének
stabilitása érdekében — más alkotmányos intézmények vezetőinek megbízási idejéhez igazodóan -
a Javaslat szerint az Alaptörvény kilenc évre emeli az elnök megbízatási idejét. Az Alaptörvény
csak a legszükségesebb körben tartalmazza az Országgyűlés pénzügyi és gazdasági ellenőrző
szervére, az Állami Számvevőszékre vonatkozó szabályokat. A Javaslat alaptörvényi szintre emeli
az Országgyűlés törvényhozó tevékenységét támogató Költségvetési Tanácsot, hatáskörét pedig
tovább erősíti azáltal, hogy vétójogot biztosít számára a központi költségvetési törvénnyel
szemben, ha az nem felel meg az Alaptörvény államadósság mértékére vonatkozó
rendelkezéseinek.
A Javaslat szerint az Alaptörvény a Magyar Honvédség és a rendőrség mellett önálló
rendelkezéseket állapít meg a nemzetbiztonsági szolgálatokra vonatkozóan, így rögzíti
Magyarország fegyveres ereje mellett a legfontosabb fegyveres rendvédelmi szerveket.
A Javaslat szerint az Alaptörvény - garanciális jelleggel - a minősített időszaki helyzetekre
vonatkozó szabályozás tekintetében ragaszkodik leginkább a hatályos szabályokhoz. Az egységes,
egy szerkezeti egységbe rendezett különleges jogrendi szabályok a hatályos rendelkezések
figyelembevételével, lényegesebb változtatások nélkül kerültek elhelyezésre.
Az Alaptörvény érdemi normaszövegét keretbe zárja annak a szándéknak a megfogalmazása,
amely az alkotmányozót vezérelte: „Legyen béke, szabadság és egyetértés.” Ez a záró mondat
szintén idézet: az 1848-as forradalom tizenkét pontjának második mondata. Ezen a mának is
üzenő mondaton keresztül kapcsolódik az Alaptörvény szövege történelmünk kiemelkedő
pillanatához, 1848. március 15-éhez.
34
RÉSZLETES INDOKOLÁS
ALAPVETÉS
Az A. cikkhez
A Javaslat világossá teszi, hogy a magyar állam neve - mind a hazai használat során, mind a
külkapcsolatokban — Magyarország. Hazánkat ezer éve ezzel a névvel illették itthon és külföldön
egyaránt. Ez a meghatározás kijavítja azt a következetlenséget, amely a most hatályon kívül
helyezett 1949. évi XX. törvény szövegégben az elnevezéssel kapcsolatban található.
A B. cikkhez
Az Alapvetés elején kerül sor azon alkotmányos alapelvek meghatározására, amelyek az
Alaptörvény egészét áthatják, rendezőelvként szolgálnak mind az alapjogi, mind az
államszervezeti rész tekintetében. Ilyen alkotmányos elv az állam szuverenitásának külső oldalát
megtestesítő függedenség, a többpártrendszerre épülő demokrácia, valamint a jogállamiság.
A Javaslat e helyütt rögzíti a köztársasági államformát.
A Javaslat a hatalom forrásaként a népet jelöli meg, mely hatalmát elsősorban választott
képviselőin, az Országgyűlés tagjain keresztül gyakorolja. Kivételesen sor kerülhet közveden
hatalomgyakorlásra, melynek alapvető formája az Alaptörvényben szabályozott országos
népszavazás intézménye.
A C. cikkhez
A Javaslat az alkotmányos alapelvek között határozza meg a hatalommegosztás elvét, amelyen az
Alaptörvény nyugszik. Ez az elv egyszerre jelenti a korlátlan hatalom kizártságát, a hatalmi ágak
elválasztását, egyensúlyát és együttműködési kötelezettségét.
Az alkotmányos állam védelmének utolsó garanciája, végső eszköze a Javaslat ellenállási jogot
biztosító rendelkezése, mely a demokrácia védelmét, a hatalomkoncentráció megakadályozásának
szükségességét fogalmazza meg, egyszerre alkotmányos tilalomként és kötelezettségként.
Ez az eszköz azonban csak kivételes, szélsőséges esetben alkalmazható. Az Alaptörvény és a
jogszabályok érvényre juttatása érdekében főszabály szerint kizárólag az állami szervek jogosultak
kényszert alkalmazni.
A D. cikkhez
A Javaslat kinyilvánítja, hogy Magyarország a magyar nemzetet egységesnek tekinti — éljenek a
tagjai bárhol a világon — és a határain kívül élő magyarok sorsáért ezen alapeszmétől vezérelve
felelősséget visel. Ez a felelősség cselekvő felelősség: Magyarország kötelezettséget vállal arra,
hogy a határain kívül élő magyarok közösségeinek fennmaradását és fejlődését elősegíti, támogatja
magyarságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket, előmozdítja egymással és a hazával való
kapcsolattartásukat és együttműködésüket.
35
Az E. cikkhez
A Javaslat az alkotmányos alapelvek között rögzíti, hogy Magyarország közreműködik az európai
népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedését szolgáló európai egység
megteremtésében, és nevesítve is utal az európai egység megteremtésének legfontosabb
intézményesült fórumára, az Európai Unióra.
Az Európai Unió nemzetközi szerződésen alapuló önálló jogrenddel rendelkezik, amelynek
értelmében az uniós jog a tagállamok területén közvedenül alkalmazandó és a jogalanyok számára
közvetlenül is teremthet jogokat és kötelezettségeket. Mivel az Európai Unióban való részvétel
jelentősen befolyásolja a magyarországi közhatalom-gyakorlás rendjét és kereteit, valamint az
uniós jog nagymértékben meghatározza a magyar jogalanyok jogait és kötelezettségeit, szükséges
hogy az Európai Unió keretein belül történő hatáskörgyakorlásra az Alaptörvény - az
Alaptörvény egészét átható rendezőelvek között — kifejezett felhatalmazást adjon.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy Magyarország az Európai Unió tagállamaként, az Európai Unió
intézményei útján gyakorolja egyes hatásköreit. Az érintett konkrét hatásköröket nemzetközi
szerződésnek kell megállapítania, az Európai Unió intézményei útján történő hatáskörgyakorlás
nem haladhatja meg a nemzetközi szerződésből fakadóan szükséges mértéket, valamint nem
irányulhat több hatáskörre annál, mint amivel Magyarország az Alaptörvény alapján egyébként
rendelkezik.
Az Európai Unió intézményei útján történő hatáskörgyakorlás alapjául szolgáló nemzetközi
szerződés kötelező hatályát kiemelkedő jelentőségénél fogva a Javaslat értelmében akkor lehet
elismerni, ha arra az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával felhatalmazást adott.
Az F. cikkhez
A főhatalom meghatározása után az államiság kritériumai közül az állam területéről, illetve annak
egységeiről szól a Javaslat. A területi tagozódás történelmi hagyományainknak megfelelően
kétszintű: az állam területe városokból és községekből áll, a több várost és községet magában
foglaló területi egység pedig a vármegye. A főváros jogi helyzete sajátos: egyrészt város, annak
minden jellemzőjével együtt, másrészt azonban a vármegyével egy területi szinten áll, tehát nem
tartozik egyeden vármegyéhez sem.
A területi tagozódás alapozza meg a helyi közhatalom gyakorlásának, azaz az
önkormányzatiságnak a szintjeit, és eligazításul szolgál a bírósági és közigazgatási szervezet
kialakításakor is, azonban nem zárja ki, hogy a jogalkotó eltérő szinteket állapítson meg.
A G. cikkhez
Az állam és a polgárok közötti legszorosabb kapcsolatot az állampolgárság testesíti meg. Sajátos
jogviszony ez, melyben mindkét felet jogok és kötelezettségek terhelik. Az állampolgárság
megszerzésének főszabálya a vérségi elv, a magyar állampolgár gyermeke születésével magyar
állampolgár lesz. Az állampolgársági törvény azonban más keletkezési és megszerzési jogcímeket
is megállapíthat. Magyarország védelmezi állampolgárait, e védelem kiterjed arra is, hogy a
születéssel keletkezett és a jogszerűen szerzett állampolgárságtól senkit nem lehet megfosztani.
A H. cikkhez
A Javaslat egyértelművé teszi azt, hogy Magyarország hivatalos nyelve a magyar. A hivatalos
eljárásokban való használat előírásán azonban túlmegy a Javaslat. Mivel a magyar nyelv nemzeti
összetartozásunk elsődleges kifejezője, ezért különös védelem illeti meg, óvása, ápolása,
36
fejlesztése nemzeti érdek. A magyar nyelv kiemelt védelme mellett Magyarország tiszteletben
tartja az itt élő nemzeti és etnikai kisebbségek nyelvét, és a más nemzetek nyelvét is.
Az I. cikkhez
A Javaslat tartalmazza a magyar államiság szempontjából két legfontosabb jelképnek,
Magyarország címerének és zászlójának leírását és képi megjelenítését is. E jelképek nemcsak a
magyar államiság, hanem a magyar nemzet szimbólumaként is használatosak, az állami
szuverenitás és függetlenség mellett a nemzethez mint közösséghez tartozás kifejezői is. A
Javaslat a címer és zászló használatának részletes szabályozását sarkalatos törvényre hagyja, azzal,
hogy megengedi a jelképek a történelmileg kialakult formák szerinti használatát, például
pajzstartók megjelenítését.
A Javaslat a jelképeket követően szól nemzeti imádságunkról, a himnuszról.
Az állam által nagyra becsült értékek elismerését kifejező állami kitüntetések formáinak
meghatározására, odaítélésének feltételeire és eljárási szabályaira sarkalatos törvényi formát ír elő
a Javaslat.
AJ. cikkhez
Történelmünk jeles eseményeinek megünneplése a történelmi tudat ápolása mellett a nemzeti
összetartozás kifejezését is szolgálja. Ezért a Javaslat alaptörvényi szinten kívánja rögzíteni a
három nemzeti ünnepünket, melyek közül augusztus 20. napját hivatalos állami ünneppé
nyilvánítja.
A K. cikkhez
A férfi és nő közötti, önkéntes elhatározáson alapuló érzelmi és gazdasági életközösségek közül a
Javaslat a házasság intézményének védelme mellett kötelezi el magát.
A nemzet fennmaradásának letéteményese a család, a társadalom legkisebb egysége. Ezt
felismerve a Javaslat rögzíti a család védelmének és a gyermekvállalás támogatásának
kötelezettségét. A családok védelmének szabályait sarkalatos törvény határozza meg.
Az L. cikkhez
A Javaslat hangsúlyosan megjeleníti, hogy a gazdaság két alapértéken: az értékteremtő munkán és
a vállalkozás szabadságán alapszik, amelyek egymást erősítve és feltételezve járulnak hozzá a
nemzet felemelkedéséhez. A Javaslat kifejezi, hogy Magyarország biztosítja a tisztességes
gazdasági verseny feltételeit, fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben és védi a
fogyasztók jogait, ezzel a versenynek a közjó általi ésszerű korlátozását rögzíti.
Az M. cikkhez
A Javaslat tekintetbe veszi azt a körülményt, hogy az alapvető jogok érvényesülése, az állam
demokratikus és hatékony működése, a Magyarországon élő személyek és az itt tevékenykedő
szervezetek biztonsága megfelelőképpen csak akkor garantálható, ha az ország társadalmi és
gazdasági egyensúlyát komoly államháztartási problémák nem veszélyeztetik. Ennek alapján a
Javaslat az alapvetések között rögzíti a költségvetési gazdálkodás legfőbb elveit. Ezek közül a
kiegyensúlyozottság a kiszámítható állami működést, az átláthatóság a tájékozott és felelős
polgárok részvételével zajló demokratikus közéletet, a fenntarthatóság pedig a jövendő
nemzedékek sorsáért való felelősségvállalást is szolgálja az elsődleges pénzügyi célok mellett.
37
A Javaslat az Országgyűlést és a Kormányt mint a költségvetés kialakítására és végrehajtására
leglényegesebb hatást gyakorló intézményeket külön is kiemeli ezen elvek érvényesítésére
vonatkozó feladatukat megállapítva. A törvényhozó és a végrehajtó hatalom szerepe ugyanakkor
az állam gazdasági működésében nem kizárólagos, az alapvető költségvetési elveket emiatt a
Javaslat a független szervek esetében is figyelembe veendő szempontokként határozza meg.
Az N. cikkhez
Az állam nem mindenható, feladatait csak a polgárokkal karöltve, közreműködésükkel tudja
ellátni, nem képes és nem is törekedhet helyettük egyéni, családi és közösségi boldogulásuk
előmozdítására. A Javaslat ezt a viszonyt határozza meg azzal, hogy rögzíti egyrészt, hogy
mindenki - aki belátási képességének birtokában van — felelős önmagáért, másrészt hogy köteles
az állami és közösségi feladatok ellátásában részt venni, ahhoz hozzájárulni.
Az O. cikkhez
A Javaslat deklarálja, hogy Magyarország védi és fenntartja az egészséges környezetet. Ezzel az
Alaptörvényben új elemként megjeleníti a fenntarthatóság követelményét, ami az állam és a
gazdaság részére irányt szab a környezeti értékekkel való felelős bánásmódhoz. A Javaslat külön
kiemeli a sajátos magyar környezeti értékeket és a magyar kultúra értékeit, amelyek oltalmazását
mindenki kötelezettségévé teszi a jövő nemzedékek számára való megőrzés érdekében.
A P. cikkhez
A Javaslat külkapcsolati alapelvként fogalmazza meg Magyarország törekvését a világ valamennyi
népével és országával való együttműködésre.
A Javaslat a nemzetközi jogi kötelezettségek jóhiszemű teljesítésének érdekében előírja a
Magyarországra kötelező nemzetközi jogi szabályok és a magyar jog közötti összhang
biztosításának kötelezettségét. Ez a rendelkezés összefüggésben áll azzal a nemzetközi jogi
követelménnyel, amelynek értelmében a nemzetközi jogi kötelezettségek megsértését nem lehet a
hazai jogszabályi rendelkezésekre hivatkozással igazolni. Az összhang megteremtésének konkrét
módjait a Javaslat értelmében az Alaptörvény részletesen nem rögzíti, de az Alkotmánybíróság
hatáskörei között a jogszabályok nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata az összhang
megteremtését is szolgálja.
A Javaslat értelmében a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai - ide értve az általános
nemzetközi szokásjogot és az általános jogelveket is — külön jogszabályi rendelkezés nélkül is a
magyar jogrendszer részét képezik. Ehhez képest fogalmazza meg a Javaslat azt, hogy a
nemzetközi jog egyéb, Magyarországra kötelező szabályai - ide értve mindenekelőtt a nemzetközi
szerződéseket - csak jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer részévé
és lesznek alkalmazhatóak a magyar jogalkalmazó szervek eljárásában. Mindez nem jelenti azt,
hogy a nemzetközi jognak az általánosan elismert szabályokon kívül eső valamennyi normáját -
például a nemzetközi szervezetek belső eljárási szabályait is - jogszabályban minden esetben
kötelezően ki kell hirdetni, csupán azt, hogy enélkül nem tekinthetőek a magyar jogrendszer
részének.
Az Európai Unió joga kívül esik a P. cikk hatókörén, az az E. cikk keretein belül értelmezhető.
A Q. cikkhez
A Javaslat az Alaptörvényt a jogrendszer alapjaként határozza meg. Az Alaptörvény a jogrendszer
csúcsán helyezkedik el, minden más jogszabály az Alaptörvényből ered, és azzal nem lehet
38
ellentétes. A Javaslat mindenki kötelességeként írja elő az Alaptörvény és a jogszabályok
megtartását. Ez a rendelkezés azt is kifejezésre juttatja, hogy nincs kivételezett személy, társadalmi
csoport vagy állami szerv, amely valamiféle erkölcsi vagy politikai okra hivatkozva
felülemelkedhetne a jogszabályokon.
A Javaslat irányt mutat az .Alaptörvény értelmezői számára: az Alaptörvény rendelkezéseit azok
céljával, a Nemzeti Hitvallással és a történeti alkotmányunk vívmányaival összhangban kell
értelmezni. Ezek az értelmezési szempontok elsődlegesek, azonban nem zárják ki a jogértelmezés
egyéb kialakult formáit.
Az R. cikkhez
A Javaslat arra törekszik, hogy megteremtse az Alaptörvény stabilitását. Ezért az Alaptörvényre
nézve a törvényekhez képest szigorúbb feltételt állapít meg: az Alaptörvény elfogadásához és
módosításához az országgyűlési képviselők kétharmadának a szavazata szükséges. A Javaslat
meghatározza az elfogadott Alaptörvény vagy annak módosítása aláírására és kihirdetésére
vonatkozó eljárási szabályokat.
Az S. cikkhez
A Javaslat a jogalkotásra vonatkozó általános szabályokat egy helyen, az Alapvetés részben
határozza meg. A Javaslat rögzíti, hogy általánosan kötelező magatartási szabályt kizárólag
jogszabály állapíthat meg, továbbá megadja a jogszabály lényegi sajátosságait. A jogszabály
érvényességének feltétele egyrészt az, hogy az Alaptörvényben jogalkotó hatáskörrel felruházott
szerv fogadja el az Alaptörvényben meghatározott formában, másrészt - hogy a jogszabályt
címzettjei megismerhessék — annak a hivatalos lapban való kihirdetése. A kihirdetési szabály alól
az Alaptörvény kivételt enged specialitásuk miatt az önkormányzati rendeletek és a különleges
jogrendben kibocsátott jogszabályokat illetően. A Javaslat a tartalmi és eljárási feltételek
meghatározása mellett kifejezetten felsorolja a jogszabályokat. Nem külön jogforrás, hanem egy
speciális törvénytípus a sarkalatos törvény, amelyet a jelen lévő országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazatával lehet elfogadni. A sarkalatos törvény a többi törvénnyel azonos
szinten helyezkedik el a jogforrási hierarchiában.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy mivel az Alaptörvény a jogrendszer csúcsán áll, egyeden
jogszabály sem lehet ellentétes az Alaptörvénnyel.
SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG
Az I. cikkhez
Az Alapvetést követően a Javaslat a Szabadság és felelősség című részben az alapvető jogokról és
kötelességekről rendelkezik, az Alapjogi Charta katalógusának figyelembevételével. A rész
rendszertani elhelyezése és belső tagolása is kifejezi, hogy az alapvető jogok érvényesülése
biztosítékainak megjelenítését a Javaslat kiemelt jelentőségű alaptörvényi rendelkezéseknek
tekinti, amelyek alapvetően meghatározzák az állam és az egyének viszonyát. A Javaslat
értelmében Magyarország elismeri az alapvető emberi jogokat, azok tiszteletben tartását és
védelmét - mind az egyéni, mind pedig a kollektív jogok vonatkozásában - elsőrendű
kötelezettségének tartja. A Javaslat ugyanakkor azt is kiemeli, hogy az egyének - amellett, hogy
igényt tarthatnak alapvető jogaik elismerésére és védelmére — bizonyos helyzetekben felelősséggel
is tartoznak a társadalom felé. Erre figyelemmel a Javaslat egyes kötelezettségeket is megfogalmaz.
A Javaslat az alapvető jogok csoportosítása során az Alapjogi Charta felépítését követi.
39
A Javaslat garanciális szabályként rögzíti az alapvető jogok korlátozhatóságának általános kereteit.
E keretek az alapvető jogok korlátozását csak törvény által, más alapvető jog érvényesülése vagy
valamely alkotmányos érték védelme érdekében, az ahhoz feltétlenül szükséges mértékben, az
elérni kívánt céllal arányosan és az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával teszik
lehetővé. A Javaslat szerint az alapvető jogok mellett az alapvető kötelezettségekre vonatkozó
szabályokat is törvény állapítja meg.
A Javaslat értelmében Magyarország a törvény alapján létrehozott jogalanyoknak is biztosítja
azokat az alapvető jogokat, amelyek természetüknél fogva nemcsak az emberekre, hanem rájuk is
alkalmazhatóak. Hasonlóképen irányadóak a törvény alapján létrehozott jogalanyokra a
Javaslatban megfogalmazott kötelezettségek is. A törvény alapján létrehozott jogalanyok körébe a
Javaslat értelmében a jogszabályból következően jogalanyisággal rendelkező jogi személyek és jogi
személyiség nélküli szervezetek tartoznak.
A Javaslat egyes alapvető jogok jogosultjaiként csak a magyar állampolgárokat nevesíti. Az a
körülmény azonban, hogy bizonyos esetekben maga az Alaptörvény nem ismeri el jogosultként a
nem magyar állampolgárokat, nem jelenti azt, hogy törvényben — például valamely nemzetközi
jogi vagy európai uniós jogi kötelezettség teljesítése érdekében - ne lennének ezek a jogok
biztosíthatóak akár az ő számukra is.
A II. cikkhez
A Javaslat egyes alapvető jogokat tartalmazó rendelkezései élén elvi jelleggel rögzíti az emberi
méltóság sérthetedenségét, amely valamennyi alapvető jog értelmezésére kihatóan hangsúlyosan,
külön is kifejezi az emberi méltóság lényeges tartalmának érinthetetlenségét.
Az emberi méltósághoz való jogot mint az emberi lét alapját az élethez való joggal egységben
fogalmazza meg a Javaslat, és minden ember jogát elismeri az élethez és az emberi méltósághoz.
A Javaslat az emberi élettel egy mondatban, de attól elkülönítve említi a magzati életet, amelyet a
Javaslat értelmében a fogantatástól kezdve védelem illeti meg. Az állam - az objektív
intézményvédelmi kötelezettsége keretében — a megfogant, keletkezőben lévő emberi életnek is
köteles védelmet nyújtani.
A III. cikkhez
A Javaslat az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben abszolút tilalmakat fogalmaz meg.
Ezek értelmében senkit nem lehet kínzásnak, embertelen, megalázó bánásmódnak vagy
büntetésnek alávetni, valamint szolgaságban tartani, rögzíti emellett a Javaslat az
emberkereskedelem tilalmát is.
A Javaslat értelmében tilos továbbá emberen hozzájárulása nélkül orvosi vagy tudományos
kísérletet végezni, valamint a Javaslat a biológia és az orvostudomány fejlődésére is reagálva, az
Alapjogi Charta mintájára az alapvető jogok között rögzíti az emberi egyedmásolás tilalmát. A
Javaslat emellett tiltja az eugenikai, emberi fajnemesítésre irányuló eljárásokat, valamint az emberi
test és az emberi test részeinek haszonszerzési célú felhasználását.
A IV. cikkhez
A Javaslat a hagyományos, nemzetközi egyezmények szövegében is bevett megnevezéssel a
szabadsághoz és személyes biztonsághoz való jogként fogalmazza meg a fogvatartástól való
mentesség jogát, és egyben meghatározza a korlátozás garanciális elemeit. A Javaslat nem zárja ki
a szabadságtól való végleges megfosztás lehetőségét, azonban erre kizárólag bűncselekmény
40
elkövetése miatt, jogerős bírói ítélet alapján, a szükségességi és arányossági kritériumok
értelemszerű figyelembevételével kerülhet sor.
Az V. cikkhez
A Javaslat a magánszférajogok körében a magán- és családi élet, az otthon, a másokkal való —
bármilyen módon, illetve eszközzel történő - kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához,
valamint a személyes adatok védelméhez való jogról rendelkezik. A magyar jogi szabályozás
hagyományainak megfelelően a Javaslat a személyes adatok védelmével összefüggésben
rendelkezik a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jogról. A személyes adatok
védelméhez és a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog érvényesülésének ellenőrzését a
Javaslat független hatóság feladatává teszi.
A VI. cikkhez
A Javaslat rögzíti azt, hogy mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás
szabadságára. Ehhez kapcsolódóan fogalmazza meg a Javaslat az állam és az egyház
különállásának elvét, amely amellett, hogy a szekularizált állam működésének egyik alapelve, a
vallásszabadság egyik garanciájának is tekinthető. A Javaslat azonban kifejezésre juttatja azt is,
hogy az állam világnézeti semlegessége nem jelent egyúttal társadalmi közömbösséget is, hanem a
társadalmilag közösségi célok érdekében az állam együttműködik az egyházakkal.
A VII. cikkhez
A Javaslat rendelkezik a békés gyülekezéshez, valamint az egyesüléshez való jogról. Az egyesülési
jog alapján létrehozható szervezetek közül nevesítve is kiemeli a Javaslat a szakszervezeteket és a
pártokat. A pártok működésének és gazdálkodására vonatkozó szabályokat a Javaslat sarkalatos
törvény tárgykörébe sorolja.
A VIII. cikkhez
A demokratikus társadalom működéséhez elengedhetetlen véleménypluralizmus biztosítása
érdekében a Javaslat elismeri, hogy mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához,
valamint védelemben részesíti a sajtónak mint a vélemények és információk közlése és
megismerése intézményesült fórumának a szabadságát.
A IX. cikkhez
A Javaslat a tudományos előrehaladás és a gazdag, sokszínű, értékteremtő kulturális élet jogi
feltételeinek biztosítása érdekében alaptörvényi védelemben részesíti a tudományos, szakmai
álláspontok kifejtésének, a művészi kifejezésnek, valamint az ismeretek megszerzésének és mások
számára való átadásának szabadságát. E szabadság biztosítékaként a Javaslat kiemelten is rögzíti
azt, hogy valamely tudományos tétel, felismerés vagy értékelés megalapozottságáról vagy
helytállóságáról való döntésre az állam nem jogosult.
A Javaslat a tudomány, a művészet és a magas szintű oktatás kiemelt fontosságú intézményeinek
szabad, külső befolyástól mentes működését külön is garantálja. Ezen intézmények esetében a
Javaslat a szervezeti autonómia kereteinek meghatározását törvényi szintre utalja. E
szabályozásnak kell a szakmai kibontakozást lehetővé tevő önállóság és a közösségi
erőforrásokkal való felelős gazdálkodás együttes követelményeire tekintettel az intézmények
működésére vonatkozó alapvető előírásokat megállapítania, amibe beletartozhat a szervezeti és
gazdálkodási kérdéseknek a költségvetési szempontokkal arányos, fokozottabb állami kontrollja
is.
41
A X. cikkhez
A Javaslat a személyiség kibontakoztatásának, a tájékozott és felelős polgárrá válásnak az egyik
alapvető feltételeként valamennyi magyar állampolgár jogát elismeri a műveltség megszerzésére
törekvéshez. E jog érvényesítése szükségszerűen állami cselekvést igényel, ezért a Javaslat a
művelődés alapvető intézményeit is meghatározza. Az elengedhetedenül fontos ismeretek
megszerzését, a gyermekek megfelelő fejlődését a kötelező - és ezzel összhangban bárki számára
ingyenesen hozzáférhető - alapfokú oktatással biztosítja. A további ismeretbővítést, valamely
foglalkozás elsajátításához vagy a magasabb szintű szakmai vagy tudományos oktatásban való
részvételhez szükséges tanulás lehetőségét a Javaslat a középfokú oktatás korlátozásmentes és
ingyenes elérhetőségével ösztönzi. A felsőfokú oktatásban való részvételt a Javaslat az
elmélyültebb ismeretszerzéshez szükséges képességek figyelembevétele alapján teszi elérhetővé. A
Javaslat törvényi szinten rendeli meghatározni azokat a juttatási formákat, amelyek az oktatás
bármely szintjén résztvevők számára elősegíthetik a tanulással járó anyagi terhek enyhítését.
A XI. cikkhez
A Javaslat mindenki számára adottnak tételezi azt a lehetőséget, hogy maga döntsön arról, mely
hivatás gyakorlásával kívánja - a megfelelő ismeretek birtokában, a hivatás gyakorlásához
szükséges feltételek teljesítése mellett - képességeit kibontakoztatni és a megélhetéshez szükséges
javakat elérni. Ugyancsak elismeri a Javaslat az arra való jogot, hogy bárki önállóan vagy másokkal
társulva vállalkozási formában végezze a fenti tevékenységeket, vegyen részt a gazdasági életben.
Az egyén és a közösség részére egyaránt hasznot hajtó, tevékeny lét ugyanakkor nem pusztán
mindenki részére biztosítandó jog, hanem a társadalom és az állam működésének záloga, ezért az
arra való törekvést mint elvárást a Javaslat ekként is rögzíti. A Javaslat államcélként tűzi ki
továbbá, hogy a munkalehetőségek hiánya minél kevésbé képezhesse gátját a fentiek
megvalósulásának.
A XII. cikkhez
A Javaslat egy rendelkezésben szól a tulajdonhoz és az örökléshez való jogról. A tulajdonhoz való
jog számos más alapvető jogtól eltérően nem egy eleve adott természetes állapotot jelöl, hanem
csupán meghatározott társadalmi közegben, az állam általi jogi szabályozás keretei között, annak
előfeltételével létezik. A Javaslat elismeri mindenki tulajdonhoz való jogát, ugyanakkor kifejezi a
tulajdon társadalmi kötöttségét is, és társadalmi felelősséget társít hozzá. Garanciális elemként
rögzíti a Javaslat, hogy tulajdon elvonására, kisajátítására csak kivételesen és közérdekből,
törvényben meghatározott esetben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett
kerülhet sor.
A XIII. cikkhez
A Javaslat magyar állampolgársághoz kötődő státuszjogként határozza meg a száműzetés tilalmát,
melynek értelmében egyrészt a magyar állampolgárt Magyarországról nem lehet kiutasítani, azaz a
közrend, közbiztonság sérelmére hivatkozással az ország területének elhagyására kötelezni,
másrészt a magyar állampolgár bármikor beléphet az ország területére. A külföldiek esetében a
Javaslat a kiutasítást lehetővé teszi, arra azonban csak törvényes határozat alapján kerülhet sor.
Mindemellett senkinek, így a külföldinek a kiutasítására sem kerülhet sor olyan államba, ahol az a
veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak vagy
büntetésnek vetik alá. A kiutasítás mellett a kiadatás is tiltott az ilyen államokba.
A Javaslat értelmében Magyarország a nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban biztosít
menedékjogot az arra rászoruló nem magyar állampolgároknak.
42
A XIV. cikkhez
A Javaslat értelmében minden ember jogképes, továbbá a törvény előtt mindenki egyenlő. Az
egyenlőséget a Javaslat nem csak a bíróság előtti egyenlőségként, hanem annál általánosabban
fogalmazza meg. Az általános jogegyenlőségi szabály mellett a Javaslat külön rögzíti azt is, hogy
az alapvető jogokat mindenki számára bármely megkülönböztetés nélkül kell biztosítani. A
megkülönböztetés alapjaként egyes helyzeteket kiemel a Javaslat, a felsorolás azonban nem
taxatív, a Javaslatban nevesítve nem szereplő egyéb helyzetek alapján is tilos a hátrányos
megkülönböztetés.
A megkülönböztetés általános tilalma alóli kivételt jelent a Javaslat azon rendelkezése, amely
alapján az Magyarország az esélyegyenlőtlenségek kiküszöbölését célzó intézkedéseket is tesz. E
rendelkezés értelmében az egyenlőség tartalmi megvalósulását szolgáló, az esélyegyenlőtlenség
felszámolása érdekében tett pozitív megkülönböztetés megengedett.
Az általános jogegyenlőségi szabály megfogalmazása mellett a Javaslat külön is kiemeli a nők és a
férfiak egyenjogúságát mint a jogegyenlőség nemzetközi dokumentumokban is külön nevesített
esetét.
A XV. cikkhez
A gyermeket főszabályként minden olyan alapvető jog megillet, mint bármely más embert, de
ahhoz, hogy a jogok teljességével képes legyen élni, biztosítani kell számára az életkorának
megfelelő minden feltételt a felnőtté váláshoz. Erre tekintettel kifejezetten a gyermekek jogaként
rögzíti a Javaslat a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges védelemre és
gondoskodásra való jogot. E védelemre és gondoskodásra a gyermek mindenkivel szemben igényt
tarthat. Ennek megfelelően a gyermek szülei, családja, az állam és a társadalom valamennyi tagja is
köteles a gyermek jogait tiszteletben tartani, és a társadalom fennmaradásának zálogaként
biztosítani számára a megfelelő fejlődéséhez szükséges feltételeket. A magánszférában a
gondoskodás és védelem joga és kötelezettsége elsődlegesen a szülőket (vagy a gyermek más
törvényes képviselőit) illeti, illetve terheli. Ezzel összefüggésben a Javaslat a szülők jogaként
határozza meg a gyermeküknek adandó nevelés megválasztását és egyben kötelezettségükké teszi
a kiskorú gyermekükről való gondoskodást, ideértve a tanköteles gyermekük taníttatását is.
Mindemellett a Javaslat a gyermekek szüleik iránti felelősségviselését is kifejezi annak előírásával,
hogy a nagykorú gyermekek kötelesek gondoskodni az őket felnevelő rászoruló szüléikről.
A Javaslat a gyermekek mellett különleges gondoskodásra szoruló és külön védelmet igénylő
csoportként emeli ki a nőket, az időseket és a fogyatékossággal élőket.
A XVI. cikkhez
A Javaslat a munka világához kapcsolódó jogok között szól a munkaügyi kapcsolatok egyes
vonatkozásairól és elismeri, hogy minden munkavállalónak, valamint szervezeteiknek joga van —
törvényben meghatározottak szerint — az érdekei védelmében történő kollektív fellépéshez,
tárgyalások folytatásához, kollektív szerződés kötéséhez és a sztrájkjog gyakorlásához. A
nemzetgazdaság egyensúlya, a gazdaság fenntarthatósága, a munkahelyek biztosítása és más
közösségi célok megvalósítása érdekében továbbá a javaslat egyúttal előírja a munkavállalók és a
munkaadók együttműködési kötelezettségét is.
A munkavállalói jogok között a Javaslat elismeri, hogy minden munkavállalónak joga van az
egészségét, biztonságát és méltóságát tiszteletben tartó munkafeltételekhez, valamint a testi-lelki
feltöltődés érdekében a napi és heti pihenőidőhöz, valamint az éves fizetett szabadsághoz.
43
A Javaslat a munkavállaló fogalmát olyan általános fogalomnak tekinti, amely valamennyi
foglalkoztatottra kiterjed, így a rendelkezéseit minden foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban
tiszteletben kell tartani.
A XVII. cikkhez
A Javaslat Magyarország nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban tiltja a gyermekek
foglalkoztatását, azon törvényben meghatározott esetkörök kivételével, amelyekben a gyermek
testi, szellemi és erkölcsi fejlődését a munkavégzés nem veszélyezteti. A Javaslat értelmében
Magyarország külön intézkedésekkel biztosítja a fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét.
A XVIII. cikkhez
A Javaslat rögzíti az állam azon szándékát, hogy minden magyar állampolgárnak megteremtse a
szociális biztonságot. Ennek érdekében azon élethelyzetekben, amikor — gyermekének születése,
egészségi állapotának időleges vagy végleges romlása, hozzátartozójának vagy
munkalehetőségének elvesztése miatt — a megélhetéséhez szükséges javak előteremtésére nem
képes, valamennyi állampolgár jogosult törvény szerinti állami segítséget igénybe venni.
A Javaslat az állami szociális intézmények és intézkedések igénybevételére nem csupán a
nevesített élethelyzetekben levőket, hanem mindazokat feljogosítja, akiknek erre szükségük van.
Mivel azonban a rászorultság megszüntetése általánosan csak az egyén és az állam közös
erőfeszítésével lehetséges, a Javaslat lehetővé teszi az olyan törvényi szabályozást, amely a
szociális intézkedést igénybe vevő ezen törekvéséhez kapcsolja az intézkedés tartalmát vagy annak
mértékét.
A Javaslat külön szabályozza az időskori megélhetés biztosításának alapjait. Ebben az egyén és az
állam együttműködése akként valósul meg, hogy az állam az annak működtetéséhez szükséges
hozzájárulásokból nyugdíjrendszert tart fenn, az egyéni öngondoskodást pedig az ennek kereteit
adó, önkéntes társadalmi intézmények szabályozásával segíti elő. A Javaslat lehetővé teszi továbbá
azt, hogy az állami nyugdíjrendszer kialakítása tekintetbe vegye a nők sajátos helyzetét, és a
nyugdíjjogosultság szabályait a nők fokozott védelmére tekintettel alakítsa ki.
A XIX. cikkhez
A jó egészségi állapot megőrzése mindenki számára szükséges az emberhez méltó és tevékeny
élethez. Mivel az egészség negatív befolyásolása számos, a társadalom és az állam körén kívül eső
tényezőre — öröklött tulajdonságok, járványok, balesetek stb. — is visszavezethető, ebben a körben
a Javaslat a szabályozási és - a mindenkori lehetőségek függvényében rendelkezésre álló — anyagi
eszközökkel elérhető egészségvédelmet tűzi ki célul.
A XX. cikkhez
A Javaslat célként fogalmazza meg, hogy az állam lehetőségeihez mérten segítse elő a
hajléktalanság elkerülését és felszámolását, az elemi létkörülmények biztosítását. A Javaslat
deklarálja az állam azon törekvését, hogy a létfenntartáshoz és a társadalmi együttéléshez
nélkülözheteden erőforrások a technikai lehetőségek által meghatározott mértékben, a
szolgáltatások megfelelő ellenértéke fejében bárki számára elérhetőek legyenek. E törekvés
megvalósítása - a társadalmi és gazdasági viszonyokhoz igazodóan — elsődlegesen az állami
szabályozó eszközök igénybevétele útján történik.
44
A XXI. cikkhez
A Javaslat a népszuverenitás elvére alapulva határozza meg a politikai részvételi jogokat: a
választójogot, valamint az országos és helyi népszavazásban való részvétel jogát.
A választójogot valamennyi közjogi választáson egyetlen feltételhez, a magyar állampolgársághoz
köti a javaslat. Ez nem zárja ki egyrészt, hogy az I. cikk (5) bekezdése szerint törvény a
választójogot magyar állampolgársággal nem rendelkező személynek is biztosítsa. Másrészt
lehetőség van arra, hogy sarkalatos törvény a választójogot magyarországi lakóhelyhez, a
válaszhatóságot pedig további feltételekhez kösse. Kizárja a Javaslat meghatározott társadalmi
csoportok automatikus kirekesztését a politikai közösségből, a választójogból való kizárásra csak
egyediesített bírói döntés alapján kerülhet sor.
A Javaslat egyik legelőremutatóbb eleme, hogy lehetővé teszi a jövő nemzedékek érdekeinek
erősebb érvényesítését a képviseleti szervek megválasztása során. Ennek módja, hogy a kiskorú
gyermek családjában az anya, családonként legfeljebb egy többlet szavazati jog erejéig kiskorú
gyermeke szavazati jogát is gyakorolhatja, ha erre sarkalatos törvény lehetőséget ad.
Az országos népszavazáson való részvételre jogosultak körét a Javaslat az országgyűlési
képviselők választásán fennálló választójoghoz, a helyi népszavazáson való részvétel jogát pedig
az önkormányzati választójoghoz köti.
A közhatalom gyakorlásában való részvétel általános alapjogát garantálja a közhivatal viseléséhez
való jog rögzítése.
A XXII. cikkhez
Az Alapjogi Chartában foglalt megfelelő ügyintézéshez, az ún. „jó közigazgatáshoz” való jog
mintájára fogalmazza meg a Javaslat a bíróságokon kívül a közigazgatási hatósági eljárásokra
vonatkozóan is a tisztességes eljárás követelményét, amely szerint mindenkinek joga van ahhoz,
hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül
intézzék. Utal továbbá a Javaslat arra, hogy mindenkinek joga van, ahhoz, hogy az állam
törvényben meghatározottak szerint megtérítse a hatóságok által feladatuk teljesítése során neki
jogellenesen okozott kárt.
A XXIII. cikkhez
A Javaslat értelmében a petíciós jog alapján mindenkinek joga van ahhoz, hogy egyedül vagy
másokkal együtt írásban kérelemmel, panasszal vagy javaslattal forduljon bármely közhatalmat
gyakorló szervhez, ideértve az önkormányzatokat is. A rendelkezés a bírósági és hatósági
eljáráson kívüli kérelmekre, panaszokra, javaslatokra vonatkozik.
A XXIV. cikkhez
A Javaslat értelmében az államnak törekednie kell arra, hogy lépést tartson a modern kor
technológiai fejlődésével és lehetőség szerint felhasználja azokat az új műszaki megoldásokat és
más tudományos vívmányokat, amelyek az állam működésének hatékonyságát, a
közszolgáltatások színvonalának emelését, a közügyek jobb átláthatóságát és a polgárok
esélyegyenlőségét szolgálhatják. A rendelkezés a tudomány eredményeinek alkalmazására tett
utaláson keresztül az állam polgárközeli, szolgáltató jellegét hangsúlyozza, ezzel céljai szerint az
alapvető jogok hatékony érvényesüléséhez is biztosítékul szolgál.
45
A XXV. cikkhez
A Javaslat szerint mindenkinek, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén, joga van a
szabad mozgáshoz és a tartózkodási hely szabad megválasztásához, amelynek értelmében alapjogi
védelem alá esik például a költözés, a lakóhely szabad megválasztásának és az ország elhagyásának
joga.
A Javaslat alapján minden magyar állampolgárnak joga van ahhoz, hogy külföldi tartózkodásának
ideje alatt Magyarország védelmét élvezze. A rendelkezés alapvetően a konzuli védelemre való
jogot biztosítja és a nemzetközi jogi kötelezettségekkel összhangban értelmezendő. A nemzetközi
jogi szabályokat tiszteletben tartva a többes állampolgársággal rendelkező magyar
állampolgároknak a másik állampolgárságuk szerinti állammal szembeni védelmére a Javaslat
értelemszerűen csak korlátozottan biztosít lehetőséget. Mindezt a Javaslat szövegszerűen nem
fejti ki, a nemzetközi jogi feltételrendszer az alapvető jog korlátozhatóságára irányadó általános
szabályok keretei között értékelhető.
A XXVI. cikkhez
A Javaslat az igazságszolgáltatáshoz való jogok körében a nemzetközi emberi jogi
dokumentumokat követve fogalmazza meg a bírósághoz fordulás jogát, illetve a bíróságok
tisztességes eljárásához való jogot, beleértve az eljárások ésszerű határidőn belüli elbírálásához
való jogot is.
A Javaslat a megtorló jellegű joghátrány alkalmazásának lehetőségére tekintettel külön kiemel
egyes alapvető büntetőjogi, illetve büntetőeljárás-jogi biztosítékokat. Ezek között a Javaslat
megfogalmazza az ártatlanság vélelmét, a büntetőeljárás alá vont személy védelemhez való jogát, a
bűncselekmények és a büntetések törvényességének elvét, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és
a kétszeres büntetés tilalmát. Javaslat értelemében senki nem nyilvánítható bűnösnek és sújtható
büntetéssel olyan cselekmény miatt, amely az elkövetése idején a magyar jog vagy más állam joga
szerint nem volt bűncselekmény. A Javaslat főszabályként a cselekmény magyar jog általi
bűncselekménnyé nyilvánítását követeli meg, más állam jogát csak annyiban tartja relevánsnak a
bűncselekménnyé nyilvánítás tekintetében, amennyiben annak — a bűnössé nyilvánítás, a
büntetéssel sújtás, illetve az arra irányuló eljárás során történő - figyelembe vételére nemzetközi
szerződés, illetve az Európai Unió jogi aktusa Magyarország számára kötelezettséget teremt.
Hasonlóképpen szűk értelemben utal a Javaslat más állam jogára a kétszeres eljárás alá vonás és a
kétszeres büntetés tilalmának (ne bis in idem elv) megfogalmazása esetében is. A Javaslat a
nemzetközi egyezmények által is elfogadott módon az elkövetés idején hatályos belső jogi
szabályokra és belső jogi elévülésükre tekintet nélkül lehetővé teszi valamely személy
megbüntetését olyan cselekmények miatt, amelyek az elkövetésük idején a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályai szerint bűncselekménynek minősültek.
A Javaslat elismeri mindenki jogát ahhoz, hogy jogorvoslattal éljen az olyan bírósági,
közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti.
A XXVII. cikkhez
A Javaslat deklarálja, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és népcsoportok részei a politikai
nemzetnek. A nemzetiséghez vagy népcsoporthoz tartozó személyeket az általános alapvető
jogokon kívül többletjogok, egyéni és kollektív jogok illetik meg. Ilyen az, hogy önazonosságukat
szabadon megvallhatják, használhatják anyanyelvűket, ápolhatják kultúrájukat. Joguk van továbbá
a saját nyelven való egyéni névhasználathoz és az anyanyelvű oktatáshoz. A hazai nemzetiségek és
46
népcsoportok autonómiája abban nyilvánul meg, hogy saját szerveket, helyi és országos
önkormányzatokat hozhatnak létre.
A XXVIII. cikkhez
A Javaslat a társadalmi igazságosság elvének megfelelően általános jelleggel, valamennyi személyre
és szervezetre kiterjedően állapítja meg a közteherviselési kötelezettséget, amelynek célja, hogy a
zavartalan társadalmi működéshez, a közösség által ellátandó feladatokhoz szükséges anyagi
fedezetet biztosítsa. E kötelezettség a teherbíró képességen alapul, azaz mindenki olyan részben
köteles részt vállalni a közös szükségletek fedezéséből, amennyire ezt körülményei lehetővé
teszik. A közteherviselés ezen elvének az egyes hozzájárulás-típusokra és jogalanyokra való
konkretizálása a törvényi szabályozás feladata.
A Javaslat a természetes személyek vonatkozásában a teherbíró képesség általános elvét
részletezve kifejezetten előírja, hogy a közteherviselés körében az arányosság mellett is
hangsúlyozottan tekintetbe kell venni a gyermekvállalással együtt járó terheket, és a konkrét
kötelezettséget ennek megfelelően kell megállapítani.
A XXIX. cikkhez
A Javaslat az alapvető kötelességek között rögzíti a haza védelme kötelezettségét. A Javaslat
meghatározza a honvédelmi kötelezettség teljesítésének a formáit. Ennek megfelelően - kiemelve
azt, hogy a Javaslat a honvédelmi kötelezettségekkel kapcsolatos részletes szabályok
megállapítását sarkalatos törvényre bízza — a Javaslat meghatározza a személyes honvédelmi
kötelezettség típusait (hadkötelezettség, honvédelmi munkakötelezettség, polgári védelmi
kötelezettség), továbbá megteremti az alaptörvényi alapjait annak, hogy az embereket és törvény
alapján létrehozott jogalanyokat gazdasági és anyagi szolgáltatásra kötelezhessék. A Javaslat a
békeidőszaki felkészülés alapjainak megteremtésével alaptörvényi szinten rendezi az önkéntes
tartalékos rendszerben való szerepvállalás lehetőségét.
AZ ÁLLAM
Az 1. cikkhez
A Javaslat az államszervezet részeként első helyen az Országgyűlést mint a népszuverenitás
legfőbb letéteményesét szabályozza. A Javaslat megállapítja a legfőbb feladat- és hatásköröket,
utal arra, hogy az Országgyűlés az alkotmányozó és törvényhozó hatalom, emellett dönt az állami
gazdálkodás alapjáról, gyakorolja a legfőbb külügyi és hadügyi hatalmat, illetve megválasztja a
legfőbb közjogi tisztségviselőket. A Javaslat értelmében az Országgyűlés jogosult felhatalmazást
adni azon nemzetközi szerződések kötelező hatályának elismerésére, amelyek tárgyuk szerint az
Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdést (például törvényhozási tárgykört) érintenek.
A feladat- és hatáskörök felsorolása a törvények irányában nyitott, az Alaptörvény mellett törvény
alapján további feladat- és hatásköröket gyakorolhat az Országgyűlés.
A 2. cikkhez
A Javaslat az országgyűlési képviselők választásának alapelveit, illetve annak időpontját rögzíti a
kialakult gyakorlatnak megfelelően. A választásra vonatkozó részletes szabályokat, csakúgy, mint a
hazai nemzetiségek és népcsoportok parlamenti munkában való részvételének módját sarkalatos
törvény határozza meg.
47
A 3. cikkhez
A Javaslat az Országgyűlés megbízatásának keletkezése mellett annak megszűnését is
egyértelműen meghatározza: a megbízatás az alakuló üléssel kezdődik, és az új Országgyűlés
alakuló üléséig tart. Ezzel biztosítható az Országgyűlés működésének folyamatossága, így
amennyiben arra sürgős szükség van (pl. különleges jogrend bevezetése indokolt), összehívható a
feloszlott vagy feloszlatott Országgyűlés is. Előrehozott választásokat a feloszlás, illetve az
Országgyűlés feloszlatása eredményezhet. Utóbbira a köztársasági elnöknek van lehetősége két
esetben: amennyiben a Kormány megbízatásának megszűnése esetén az általa miniszterelnöknek
javasolt személyt az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételétől számított negyven nap
alatt nem választja meg, illetve amennyiben az adott évre vonatkozó költségvetési törvényt az
Országgyűlés ugyanazon év március 31-ig sem tudja elfogadni. Az első eset arra a helyzetre reagál,
amelyben az Országgyűlés nem képes miniszterelnököt választani, és így nem alakulhat meg a
Kormány, a második eset azt „szankcionálja”, ha a kormányzó pártok az adott év első
negyedévének végéig sem tudják biztosítani a költségvetés elfogadásához szükséges egyszerű
többséget. A köztársasági elnöknek a döntés meghozatalakor szabad mérlegelési joga van, köteles
azonban kikérni a miniszterelnök, az Országgyűlés elnöke és a frakciók vezetőinek véleményét. A
feloszlatási jog időben nem korlátlan, ha a feloszlatási feltételek teljesülésekor a köztársasági elnök
nem dönt azonnal, és az Országgyűlés „helyrehozza” a mulasztást, a köztársasági elnök
feloszlatási joga elvész. Garanciális jelentőségű, hogy a feloszlást és a feloszlatást követően
kilencven napon belül új Országgyűlést kell választani.
A 4. cikkhez
A Javaslat az országgyűlési képviselői jogállás körében rögzíti a képviselői egyenlőség és a szabad
mandátum elvét. A függedenség biztosítékaként az országgyűlési képviselőket mentelmi jog és
javadalmazás illeti meg, az összeférhetedenség eseteinek meghatározását pedig sarkalatos
törvényre utalja a Javaslat. A képviselői megbízatás a klasszikus esetek (lemondás, halál,
összeférhetedenség kimondása, stb.) mellett az országgyűlési munkától való távolmaradásra
tekintettel is megszűnhet: az egyéves távolmaradást szankcionálja így a Javaslat. Ennek, valamint
az összeférhetetlenségnek a megállapításáról, illetve a megválasztási feltételek fennállásának
megszűntéről az Országgyűlés minősített többséggel határoz. A jogállás részletes szabályainak
meghatározását sarkalatos törvényre utalja a Javaslat.
Az 5. cikkhez
A Javaslat főszabályként az Országgyűlés üléseinek nyilvánosságát rögzíti, garanciális jelentőségű,
hogy ettől eltérni csak minősített többségű döntéssel lehet. A Javaslat meghatározza a legfőbb
tisztségviselőket, valamint rendelkezik a munkaszervezetről (a bizottságokról) és a frakcióalakítás
jogáról. A határozatképességhez és a határozathozatalhoz általános többségi követelményt társít a
Javaslat, eltérésre az Alaptörvény mellett a Házszabályban van lehetőség, utóbbi azonban csak az
Alaptörvényben meghatározottnál szigorúbb követelményt támaszthat egyes döntések
meghozatalához. Az egyes ülésszakok idejére, az ülések összehívására és elnapolására, valamint a
rendkívüli ülésezésre vonatkozó szabályok meghatározását a Javaslat sarkalatos törvényre utalja, a
rendszeres ülésezés biztosításának követelményének rögzítése mellett.
A 6. cikkhez
A Javaslat a hagyományoknak megfelelően határozza meg a törvénykezdeményezésre jogosultak
körét: a köztársasági elnök, a Kormány, országgyűlési bizottság, illetve országgyűlési képviselő
nyújthat be törvényjavaslatot. A Javaslat az törvények Alaptörvénnyel való összhangjának
biztosítása érdekében a köztársasági elnök mellett lehetőséget biztosít az Országgyűlésnek is arra,
48
hogy — a törvény kezdeményezője, az Országgyűlés elnöke vagy a miniszterelnök indítványára —
vizsgálatot kérjen az Alkotmánybíróságtól. Erre a törvény elfogadását követően, annak
köztársasági elnök általi aláírása előtt kerülhet sor, az Alkotmánybíróságnak harminc napja van a
törvény Alaptörvénnyel való összhangjának megítélésére. Amennyiben a törvényt vagy annak
valamely rendelkezését alaptörvény-ellenesnek találja, ennek elhárítása érdekében az Országgyűlés
a törvényt újból megtárgyalja, és elfogadásáról ismét határoz. Az így elfogadott törvény vizsgálata
az eredeti eljárásnak megfelelően újból kérhető, az Alkotmánybíróság ismételt döntésére tíz nap
áll rendelkezésre. Amennyiben a törvényt vagy annak valamely rendelkezését a köztársasági elnök
nem tartja az Alaptörvénybe ütközőnek, így „alkotmányossági vétóval” nem él, de a törvénnyel
vagy annak valamely rendelkezésével mégsem ért egyet, „politikai vétóval” is élhet: egy
alkalommal kérheti a törvény vagy rendelkezés megfontolását az Országgyűléstől. A köztársasági
elnök politikai vétóra való joga az Országgyűlés által kezdeményezett vizsgálatot követően akkor
is fennáll, ha a törvényt az Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel összhangban levőnek találta. A
Javaslat az Országgyűlés elnöke és a köztársasági elnök aláírása tekintetében is garanciális jellegű
rövid határidőt állapít meg annak érdekében, hogy a kihirdetés mielőbbi megtörténtével - melyet
a köztársasági elnök rendel el a kihirdetésre való megküldéssel — megkezdődhessen a törvény
alkalmazására való felkészülés.
A 7. cikkhez
A Javaslat a parlamenti ellenőrzés klasszikus formáit, az interpellációt és a kérdést intézményesíti,
valamint rögzíti, hogy az országgyűlési bizottságok vizsgálati tevékenységéről, a bizottság előtti
megjelenési kötelezettségről sarkalatos törvény rendelkezik. Az egyes szervek Országgyűléshez
való viszonyát az ellenőrzés formája fejezi ki: az Országgyűlésnek felelős Kormányhoz és annak
tagjaihoz interpellációt és kérdést, más szervekhez csak kérdést intézhetnek az országgyűlési
képviselők.
A 8. cikkhez
A népszuverenitás gyakorlásának kivételes módja az országos népszavazás, amelyet az
Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben lehet tartani. A Javaslat tartalmazza azon
tárgykörök teljes körű felsorolását, amelyek nem bocsáthatóak országos népszavazásra, ezek
közül a legjelentősebb korlát, hogy az Alaptörvény módosítására irányuló vagy azt eredményező
népszavazás kezdeményezésére nem kerülhet sor.
A Javaslat két típusú országos népszavazást tesz lehetővé. Ha kétszázezer választópolgár
kezdeményezi, az Országgyűlés a népszavazást köteles elrendelni, de a népszavazás elrendelése az
Országgyűlés mérlegelési körébe tartozik, ha azt a köztársasági elnök, a Kormány vagy százezer
választópolgár kezdeményezte.
A Javaslat meghatározza az országos népszavazás érvényességének és eredményességének
feltételeit. Az érvényes és eredményes népszavazás elvonja az Országgyűlés hatáskörét, a döntés
az Országgyűlésre kötelező.
A 9. cikkhez
A Javaslat meghatározza a köztársasági elnök általános közjogi jogállását, valamint feladat- és
hatásköreit.
A köztársasági elnök a végrehajtó hatalomtól elkülönült, önálló hatalmi tényező. A Javaslat az
intézmény alaptörvényi céljaként fogalmazza meg, hogy a nemzeti egységet kifejező államfő
őrködik az államszervezet demokratikus működése felett. A nemzet egységének kifejezése, mint
49
cél, az államfői tisztséget semleges, a többi hatalmi ágtól független szerepbe helyezi. Az államfő
hatáskörei révén a többi hatalmi ág viszonylatában ellensúlyképző szerepet tölt be. Az
államszervezet demokratikus működése feletti működés nem önálló hatásköri szabály, hanem
olyan cél, amely áthatja az Alaptörvényben nevesített hatáskörök gyakorlását. Az államfő a
Magyar Honvédség főparancsnokaként az Országgyűléssel és a Kormánnyal együtt — az
Alaptörvényben, illetve törvényben meghatározott jogkörei révén — részt vesz a Magyar
Honvédség irányításában.
A Javaslat — a hatalomkoncentráció megakadályozására és az államszervezet működésének
ésszerűségére egyaránt figyelemmel — határozza meg és egymástól egyértelműen el is különíti az
államfő Alaptörvényben meghatározott hatáskörein belül az ellenjegyzést nem igénylő döntéseket
és a Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötött hatásköröket. Az Alaptörvényben kifejezetten meg
nem jelenített, hanem törvény által a hatáskörébe utalt ügyekben a törvény a döntést
ellenjegyzéshez kötheti. A - Kormány tagjának ellenjegyzéséhez kötött - kitüntetésekkel
kapcsolatos és kinevezési (megbízási) hatáskörei esetén a Javaslat meghatározza azokat a
feltételeket, amelyekre tekintettel az államfő az előterjesztésben foglaltak teljesítését megtagadja.
A 10. és 11. cikkhez
A köztársasági elnöknek a nemzet egységét kifejező szerepe indokolttá teszi, hogy e tisztséget
csak magyar állampolgár tölthesse be. A Javaslat az államfő egyensúlyozó szerepére tekintettel az
Országgyűlés megbízatásánál hosszabb, öt éves hivatali időt határoz meg a köztársasági elnöki
tisztségre, ugyanakkor a személyi hatalom fenntartásának időbeli korlátozása érdekében az
újraválasztást csak egy alkalommal teszi lehetővé.
A Javaslat értelmében a köztársasági elnököt — a parlamentáris kormányzati rendszerekben
jellemző módon — az Országgyűlés választja titkos szavazással. A választást jelölési eljárás előzi
meg, a jelöléshez az országgyűlési képviselők legalább egyötödének ajánlása szükséges. A Javaslat
olyan kétfordulós szavazási eljárást határoz meg, amely egyrészt a folyamatos államfői
hatalomgyakorlás érdekében legfeljebb két nap alatt befejezni rendeli az eljárást, másrészt
lehetővé teszi a szélesebb támogatottsággal rendelkező jelölt azonnali, illetve a többségi
támogatással rendelkező jelölt második szavazási fordulóban történő megválasztását.
A 12. cikkhez
A Javaslat az államfő közjogi jogállására figyelemmel, a közjogi hagyományoknak megfelelően
szabályozza a köztársasági elnök személyi sérthetetlenségét, amely politikai felelősségtől való
mentességet és korlátozott mértékű jogi felelősséget jelent. Az államfő felelősségének határai
biztosítják az államfői tisztség zavartalan gyakorlását, a tisztség tekintélyének őrzését. A Javaslat a
hatalommegosztás elvének megfelelően szigorú összeférhetetlenségi szabályokat tartalmaz annak
érdekében, hogy tisztségét mindenféle befolyástól mentesen, teljes egészében a nemzet és az
állam demokratikus működésének szolgálatára fordíthassa.
A Javaslat a köztársasági elnöki megbízatása megszűnésének okait az országgyűlési képviselők
megszűnéséhez hasonlóan szabályozza. Lényeges eltérés azonban — a köztársasági elnöki
tisztségtől való megfosztás lehetőségén túl -, hogy az államfő megbízatása akkor is megszűnik, ha
az Országgyűlés a jelen lévő képviselők kétharmadának szavazatával megállapítja, hogy az államfő
kilencven napot meghaladó időn át képtelen feladatkörének ellátására.
50
A 13. cikkhez
A köztársasági elnök a nemzet egységét kifejező közjogi méltóság, ennek megfelelően kiemelt
jogállásához korlátozott jogi felelősség kapcsolódik. Az intézmény tekintélyét és működésének
zavartalanságát biztosítja, hogy ellene büntetőeljárást csak a megbízatásának megszűnése után
lehet indítani.
Senki, a köztársasági elnök sem áll a jog felett. Amennyiben jogi felelőssége megállapítható, annak
következményei kihatással vannak mandátumára. Ha felmerül, hogy a köztársasági elnök az
Alaptörvényt vagy tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan
megsértette, illetve szándékos bűncselekményt követett el, az országgyűlési képviselők egyötöde
indítványozhatja a tisztségtől való megfosztást. Amennyiben az Alkotmánybíróság eljárásában a
szándékos jogsértés tényét megállapítja, a tisztsége gyakorlására ennek folytán méltadanná vált
köztársasági elnököt megfosztja a megbízatásától. Bűncselekmény esetén ezt követően a büntetés
kiszabása már a büntetőbíróság hatáskörébe tartozik.
A 14. cikkhez
A Javaslat helyettesítési szabályokat határoz meg annak érdekében, hogy a köztársasági elnök
feladatainak ellátása folyamatosan biztosított legyen. A helyettesítésre két okból kerülhet sor: a
köztársasági elnök átmeneti akadályozatása esetén, valamint a köztársasági elnök megbízatásának
megszűnésekor az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig. A köztársasági elnök jogköreit
ezekben az esetekben az Országgyűlés elnöke látja el, helyettesítési jogköre teljes. A helyettesítés
szükségességének objektív megítélését biztosítja, hogy az átmeneti akadályoztatás tényét az
Országgyűlés jogosult megállapítani.
A 15. cikkhez
A Javaslat alapelvei között rögzíti, hogy a magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén
alapszik. A végrehajtó hatalom letéteményese Magyarországon a Kormány.
A Javaslat - hasonlóan más, az állam felépítésének alapját képező, alkotmányos funkcióval bíró
szervezethez — rögzíti a Kormánynak az alkotmányos rendszer egészén belüli pozícióját,
funkcióját. A Javaslat a Kormányt — a parlamentáris kormányformára tekintettel — a végrehajtó
hatalom általános és az Országgyűlésnek felelős szerveként határozza meg. A végrehajtó hatalom
feladat- és hatásköre olyan összetett és átfogó, hogy a Kormány hatásköri jogosítványainak
kimerítő felsorolása lehetetlen: ennek megfelelően a Javaslat rögzíti, hogy a Kormány feladat- és
hatásköre kiterjed mindarra, amit jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és
hatáskörébe.
A Javaslat nemcsak az állam szervezetrendszerében, hanem a végrehajtó hatalmi ágon belül is
pozícionálja a Kormányt: a közigazgatás legfőbb szerveként az államigazgatási feladatok
ellátásáért a Kormány a felelős. E felelősség ellátásához elengedhetetlen a hatékony és racionális
szervezetrendszer kialakítása. Az államigazgatási szervezetrendszer megalapozása érdekében a
Javaslat külön rendelkezik a Kormány szervezetalakítási szabadságáról.
A Kormány feladat- és hatáskörei közül kiemelendő a Kormány jogalkotó hatásköre. A Kormány
a feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben eredeti jogalkotói hatáskörrel,
illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján származékos jogalkotói hatáskörrel rendeletet
alkothat; a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes.
51
A 16. és 17. cikkhez
A Kormány funkcionális meghatározása mellett a Javaslat „szervezeti értelemben” is definiálja a
Kormányt: a Kormány a miniszterelnökből és a miniszterekből áll.
A kormányalakítás során lényegében valamennyi alkotmányos szerv jelentős feladat- és
hatáskörrel rendelkezik. A Kormány szervezetének kialakítása során az Országgyűlés továbbra is
hatáskörrel rendelkezik a minisztériumok meghatározása tekintetében, a miniszterelnök —
többségi elv szerinti - országgyűlési megválasztását a Javaslat lényegében a kormányalakítás első
lépéseként határozza meg. Az Országgyűlésnek biztosított hatáskörök, a parlamenti bizalom
kifejezése egyértelműen kifejezi a parlamentáris kormányformát.
A Javaslat a köztársasági elnököt javaslattételi hatáskörrel ruházza fel a miniszterelnök személye
tekintetében. A miniszterelnök személyére vonatkozó javaslattétellel kapcsolatban a Javaslat
„tartalmi” kötöttségeket nem, csak eljárási, időbeli szabályokat állapít meg. A köztársasági elnök
az Országgyűlés kormányalakítási hatáskörét ellensúlyozandó feloszlatási jogkörrel rendelkezik a
miniszterelnököt választani nem képes Országgyűléssel szemben.
A kormányalakítás során a már megválasztott miniszterelnök rendelkezik lényeges hatáskörökkel.
A miniszterek kinevezése kezdeményezésének joga a miniszterelnöké, amely alapján a minisztert a
köztársasági elnök nevezi ki. A Javaslat jelentős mértékű mozgásteret biztosít a miniszterelnöknek
azzal, hogy a tárcát vezető miniszterekkel azonos jogállású tárca nélküli miniszterek kinevezését is
A Javaslat egyértelműen meghatározza a Kormány tagjai megbízatása keletkezésének időpontját,
és ehhez kapcsolja a Kormány megalakulása időpontját; az Országgyűlés előtt leteendő esküt a
Javaslat deklaratív, hagyományőrző aktusnak tekinti. A Javaslat rögzíti, hogy a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és vármegyei kormányhivatal.
A 18. cikkhez
A Javaslat egyértelműen rögzíti a Kormány tagjai funkcióját, feladat- és hatáskörét. A Javaslat
kiemeli a miniszterelnököt a Kormány többi tagja közül. A miniszterelnök a Kormány tényleges
stratégiai vezetője, ezért indokolt kifejezetten rögzíteni, hogy az általános politikát ő határozza
meg. A miniszter e politikai keretek között önállóan irányítja az államigazgatásnak a feladatkörébe
tartozó ágazatait és az alárendelt szerveket, illetve ellátja a Kormány vagy a miniszterelnök által
meghatározott feladatokat. A parlamentáris kormányformából következő, a Kormány
Országgyűlésnek való felelősséget megállapító rendelkezés mellett a Javaslat a Kormány tagjai
önálló felelősségét is megjeleníti az Országgyűléssel szemben. A miniszterelnök pozícióját erősíti,
hogy a miniszterek a miniszterelnöknek tartoznak politikai felelősséggel.
A Javaslat biztosítja a Kormány tagjai számára a jogalkotó hatáskört: a Kormány tagja
származékos jogalkotói hatáskörrel törvényben vagy kormányrendeletben kapott felhatalmazás
alapján, feladatkörében eljárva, önállóan vagy más miniszter egyetértésével rendeletet alkot; a
rendelet törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem
lehet ellentétes.
A 19. cikkhez
A Javaslat rendelkezik a Kormány és az Országgyűlés együttműködéséről az európai uniós
döntéshozatallal összefüggésben. Az Európai Unió kormányzati részvétellel működő
intézményeiben a tagállami végrehajtó hatalmak képviselői számos olyan kérdésben foglalnak
52
állást, amelyek tagállami szinten törvényhozási hatáskörbe tartoznak. A rendelkezés célja ezért,
hogy a nemzeti szintű jogalkotáshoz képest megjelenő hatalmi eltolódást a két szerv között
tompítsa. Az Európai Unió alapító szerződései értelmében a jogalkotási aktusok tervezeteit és az
Európai Tanács üléseinek napirendjét az uniós intézmények a tagállami kormányoknak való
megküldéssel egyidejűleg közvetlenül megküldik a nemzeti parlamenteknek is. A Javaslat ezzel
összefüggésben azt biztosítja, hogy az Országgyűlés az Európai Unió kormányzati részvétellel
működő intézményeinek döntéshozatali eljárásában napirenden szereplő tervezetekkel
kapcsolatos kormányálláspontról tájékoztatást kérhessen, illetve a Kormány által figyelembe
veendő állásfoglalást fogadhasson el.
A 20-22. cikkhez
A Javaslat a miniszterelnök Kormányon belüli pozícióját kiemelve rögzíti, hogy a miniszterelnök
és a Kormány megbízatásának megszűnése egybeesik. A Javaslat a konstruktív bizalmadansági
indítvány és a bizalmi szavazás szabályait részletezi - e szabályok tekintetében is a miniszterelnök
Kormányon belüli szerepét kiemelve. A Javaslat a miniszterelnök megbízatása megszűnésének
további esetköreit, valamint a miniszterek megbízatása megszűnésének eseteit tételesen rögzíti, az
ezekhez kapcsolódó részletes szabályok azonban törvényben szabályozandók.
A Javaslat garanciális jelleggel meghatározza azokat a legfontosabb szabályokat, amelyek
biztosítják a Kormány megbízatásának megszűnése és az új Kormány megalakulása közötti
hatáskörgyakorlás folyamatosságát. Az ügyvezető kormány, miniszterelnök és miniszter az
átmeneti időszakban nem rendelkezik a Javaslatban biztosított teljes jogkörrel, a Javaslat
kifejezetten korlátozza a feladat- és hatáskörök ellátását.
A 23. cikkhez
A Javaslatban a központi államigazgatási szervek közül kizárólag a jogalkotó hatáskörrel
rendelkező szervek megjelenítése szükséges, éppen a jogalkotó hatáskörükre tekintettel. Ennek
megfelelően a Javaslat új központi államigazgatási szerv kategóriát hoz létre önálló szabályozó
szerv elnevezéssel.
Az önálló szabályozó szervek létrehozására sarkalatos törvényben az Országgyűlés jogosult,
vezetőjét a miniszterelnök nevezi ki.
Az önálló szabályozó szervek specialitása a jogalkotó hatáskör: az önálló szabályozó szerv
vezetője ugyanis származékos jogalkotói hatáskörrel törvényben kapott felhatalmazás alapján,
törvényben meghatározott feladatkörében rendeletet adhat ki; a rendelet törvénnyel,
kormányrendelettel, a Kormány tagjának rendeletével és a Magyar Nemzeti Bank elnökének
rendeletével nem lehet ellentétes.
A 24. cikkhez
A Javaslat az Alkotmánybíróságot az Alaptörvény védelemének legfőbb szerveként határozza
meg. Alkotmányos jogállamban az Alaptörvény értékrendjének át kell hatnia a teljes jogrendszert.
Az Alkotmánybíróság az a szerv, amely végső soron felel azért, hogy a jogalkotás - mind az
eljárást, mind pedig eredményét tekintve — az Alkotmánnyal összhangban valósuljon meg.
A Javaslat olyan hatásköröket állapít meg az Alkotmánybíróság számára, amelyek lehetővé teszik
egyrészt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésének megelőzését, másrészt a ténylegesen
jogsérelmet okozó alaptörvény-ellenes jogszabály által okozott jogsérelem kiküszöbölését. A
kezdeményezői kör meghatározásánál a hatékony alkotmánybírósági működés szempontjának is
53
érvényesülnie kell. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság vizsgálhatja az elfogadott, de ki nem
hirdetett törvényeket (előzetes normakontroll) és az egyedi ügyben alkalmazandó vagy
alkalmazott jogszabályt (utólagos konkrét normakontroll és alkotmányjogi panasz). A Javaslat az
előbbieken kívül — meghatározott kezdeményezői kör számára - olyan esetekben is lehetővé teszi
a jogszabály Alaptörvénnyel való összhangja felülvizsgálatának kezdeményezését, amelyekben
bírói eljáráshoz vezető konkrét jogsérelem nem következett be (utólagos absztrakt
normakontroll).
A Javaslat az alapjogvédelem új korszakát nyitja meg azáltal, hogy az alkotmányjogi panasz eljárás
keretében az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály (mint általánosan kötelező közhatalmi döntés)
Alaptörvénnyel való összhangjának felülvizsgálatán túl azt is lehetővé teszi, hogy az
Alkotmánybíróság az egyedi ügyben hozott bírói döntés esetleges Alaptörvénybe ütközését is
megvizsgálja. Ez a hatékony rendes jogorvoslati lehetőségeit már kimerítő panaszos számára egy
olyan további különleges jogorvoslatot biztosít, amely a legsúlyosabb — alkotmányos —
jogsérelmek esetén lehetőséget ad az Alkotmánnyal összhangban lévő döntés meghozatalára.
Az Alkotmánybíróság Alaptörvényben rögzített feladata továbbá biztosítani, hogy Magyarország
nemzetközi kötelezettségeivel ellentétes jogszabályok ne legyenek a jogrendszerben. Az
Alaptörvény és sarkalatos törvény az Alkotmánybíróság számára további feladat- és hatásköröket
is meghatározhat.
Az Alkotmánybíróság alkotmányvédelmi feladatainak ellátását a már kihirdetett alaptörvény-
ellenes jogszabály megsemmisítését lehetővé tevő jogköre alapozza meg. Sarkalatos törvény az
Alkotmánybíróság egyes hatáskörei, eljárásai vonatkozásában azokhoz igazodó további
jogkövetkezmények megállapítását is lehetővé teszi. A kiegyensúlyozott, átlátható és fenntartható
költségvetési gazdálkodás elvével kapcsolatos elsődleges országgyűlési felelősségre tekintettel a
Javaslat meghatározza azokat a költségvetéssel összefüggő törvényhozási tárgyköröket,
amelyekben az Alkotmánybíróság egyes eljárásaiban csak meghatározott szempontokra tekintettel
végezhet felülvizsgálatot.
Az Alkotmánybíróság tagjai megbízatásukat közvetlenül a demokratikus felhatalmazással
rendelkező legfőbb népképviseleti szervtől, az Országgyűléstől nyerik, amely széles körű
konszenzussal, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja a testület tagjait.
A tizenkét éves megbízatási idő, a párttagság tilalma és a politikai tevékenység tilalma az
Alkotmánybíróság tagjai függetlenségének alkotmányos garanciái. A Javaslat az Alkotmánybíróság
elnökének az Országgyűlés általi — az alkotmánybírói megbízatása megszűnéséig történő —
választásának előírásával megerősíti az elnöknek a testületen belüli érdekviszonyoktól való
függetlenségét.
Az Alkotmánybíróság hatáskörével, eljárásaival, szervezetével, működésével kapcsolatos részletes
szabályokat sarkalatos törvény tartalmazza.
A 25. cikkhez
A Javaslat szerint a bíróság feladata az igazságszolgáltatási tevékenység, ennek megfelelően a
büntetőügyekben és magánjogi jogvitákban, továbbá a közigazgatási határozatok törvényességéről
való döntés. Törvény más ügyekben való döntést is a bíróságra telepíthet. A Javaslat a bírósági
szervezetrendszer csúcsszerveként a Kúriát nevesíti, a többszintű bírósági rendszer egyes
szervezeti szintjeinek meghatározását sarkalatos törvényre hagyva. A Kúria legfőbb bírói
szervként való meghatározása egyben a bírói szervezet egységességét is deklarálja.
54
A Javaslat az általános igazságszolgáltatási tevékenységen túl különleges bírói feladatokat ró a
Kúriára: a Kúria biztosítja a jogalkalmazás egységét, amelynek keretében a bíróságokra kötelező
jogegységi határozatot hoz. Ez a feladat-meghatározás egyben kötelezettséget is jelent. A Javaslat
új hatáskört biztosít a Kúriának: a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal kezdeményezésére
dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisíti a más
jogszabályba ütköző önkormányzati rendeletet, valamint ugyanezt a hatáskört a konkrét
jogvitákban is lehetővé teszi, de az eljárás kezdeményezője ez esetben csak a bíró lehet. A
hatáskör korlátját jelenti, hogy az Alaptörvénybe ütközés vizsgálatára az Alkotmánybíróság
jogosult.
A Javaslat továbbá lehetővé teszi az ügyek meghatározott csoportjára külön bíróságok
létrehozását. A Javaslat két ügycsoportot emel ki e tekintetben: a munkaügyi és közigazgatási
jogvitákat. E kiemelés nem jelenti azt, hogy a törvényhozó más ügyekben ne állíthatna fel külön
bíróságokat, de a Javaslat azok szervezeti különállását - a Kúriának az igazságszolgáltatás
egységességét biztosító meghatározásán túl — egyebekben nem kívánja meghatározni.
A Javaslat kimondja a bírói önkormányzati szervek igazgatásban való közreműködésének elvét,
illetve egyes jogvitákban a törvényhozó döntése alapján más szervek eljárását is lehetővé teszi. A
további bírósági és szervezeti kérdések szabályozását, továbbá a bírák jogállásának,
javadalmazásának szabályainak meghatározását a Javaslat sarkalatos törvényre bízza.
A 26. cikkhez
A Javaslat rögzíti a bírói függetlenség garanciális elemeit: a bírák csak a törvénynek vannak
alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók, tisztségükből csak a törvényben
meghatározott okból és eljárás keretében lehet elmozdítani őket, továbbá nem lehetnek tagjai
pártnak, nem folytathatnak politikai tevékenységet. Ugyancsak a függetlenséget biztosítja, hogy a
hivatásos bírákat a köztársasági elnök nevezi ki. A Kúria elnökét a Javaslat alapján — a stabilitás és
a függetlenség fokozottabb érvényesítése érdekében - kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára
az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával választja.
A 27. cikkhez
A Javaslat az ítélkezési tevékenységet főszabályként testületi formához (tanácshoz) köti,
lehetőséget biztosítva ugyanakkor arra, hogy a törvényalkotó belátása szerint egyes ügyekben
egyesbíró is eljárhasson. A Javaslat lehetőséget ad arra, hogy a hivatásos bírák mellett nem
hivatásos bírák is részt vegyenek az ítélkezésben, ez a jogi megfontolásokon túli mérlegelési
szempontok becsatornázását biztosíthatja. Utóbbi korlátja, hogy a tanács elnöke csak hivatásos
bíró lehet. A Javaslat törvény által meghatározott ügyekben lehetővé teszi, hogy egyesbírói
hatáskörben bírósági titkár is eljárjon, rá e tevékenysége során a bírói függetlenség alkotmányos
biztosítékait alkalmazni kell.
A 28. cikkhez
A Javaslat meghatározza a bírói jogértelmezés irányvonalait: a bíróságok jogalkalmazó
tevékenységük ellátása során a jogszabályok szövegét azok céljával és az Alkotmánnyal
összhangban kötelesek értelmezni, ami azonban nem zárja ki az egyéb jogértelmezési formákat. A
Javaslat egyúttal a jogértelmezés kiindulópontjaként azt rögzíti, hogy a jogszabályok a józan
észnek megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.
55
A 29. cikkhez
A hatalommegosztás, a hatalmi ágak elválasztása elvének megfelelően az állami büntetőhatalom
gyakorlása is megosztott. A Javaslat az ügyészséget az egyik klasszikus hatalmi ágnak sem
alárendelt, önálló alkotmányos intézményként, a büntetőhatalom központi szereplőjeként
határozza meg. Az ügyészség alapvető feladata és joga az állam büntetőigényének tárgyilagos,
pártatlan, az alapjogok védelmét biztosító érvényesítése a bíróság előtt.
Az ügyészség alkotmányos pozíciójának rögzítése mellett a Javaslat egyértelműen meghatározza
az ügyészség főbb feladatait, azok közül is kiemelve többek között a nyomozással összefüggő
jogok gyakorlását, a közvád képviseletét a bírósági eljárásban, a büntetés-végrehajtás
törvényessége feletti felügyelet gyakorlását. A Javaslat e központi feladatok mellett lehetőséget
biztosít arra, hogy törvény további feladatokat állapítson meg az ügyészség részére.
A Javaslat az ügyészség szervezetének és működésének, valamint az ügyészek jogállásának
részletes szabályainak meghatározását sarkalatos törvényre bízza, és kizárólag a legfontosabb
tartalmi kérdéseket - a legfőbb ügyész megbízatásának keletkezésére, Országgyűlésnek való
felelősségére vonatkozó szabályokat, az ügyészségi szervezetrendszer kialakításának alapvető
rendezőelveit — határozza meg.
A 30. cikkhez
A Javaslat az ombudsmani funkciót korszerű elnevezéssel alapvető jogok biztosaként határozza
meg, akinek az Országgyűléshez való viszonya nem elnevezésében, hanem az Országgyűlés általi
megválasztásában és beszámolási kötelezettségében nyilvánul meg. A Javaslat új
megközelítésében nincsenek külön biztosok, hanem egy alapvető jogok biztosa működik.
Feladatait a helyetteseivel való munkamegosztásban látja el, akiket maga nevez ki. Az alapvető
jogok biztosának és helyetteseinek megbízatási ideje változadanul hat év. A működésének
részletes szabályait, helyettesítésének rendjét - különös tekintettel a jövő nemzedékek érdekei,
valamint a hazai nemzetiségek és népcsoportok jogainak védelmére — törvény határozza meg.
A 31. cikkhez
A központi hatalom mellett a helyi közügyek intézése és helyi közhatalom gyakorlása érdekében
helyi önkormányzatok működnek. A helyi önkormányzatokra vonatkozó szabályozás alapvető
részét sarkalatos törvényre hagyja a Javaslat, széles mozgásteret engedve a törvényhozónak az
önkormányzati rendszer meghatározására.
A 32. cikkhez
A Javaslat felsorolja az önkormányzatok alkotmányos feladat- és hatásköreit, amelyek a helyi
önkormányzás lényegét írják le. A feladat- és hatáskörök között legjelentősebb a jogalkotási
jogkör: az önkormányzat mind eredeti jogalkotó hatáskörében, mind törvény felhatalmazása
alapján rendeletet alkothat. Garanciális jelentőségű, hogy a törvényesség biztosítása érdekében a
fővárosi és vármegyei kormányhivatal a bíróságnál kezdeményezi a határozat, illetve a Kúriánál az
önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
A 33. cikkhez
A Javaslat meghatározza a helyi önkormányzat szerveit: a képviselő-testületet, amely az
önkormányzat feladat-és hatásköreit gyakorolja, a képviselő-testületet vezető polgármestert, a
törvény keretei között létrehozható bizottságokat és a képviselő-testület hivatalát. A vármegyei
képviselő-testület a tagjai közül választja elnökét. A Javaslat a képviselő-testület kifejezést
56
általános értelemben használja, de nem zárja ki törvényben rögzített más elnevezések (mint
például: közgyűlés) használatát a különböző képviselő-testület típusokra.
A 34. cikkhez
A Javaslat meghatározza az állam és az önkormányzatok viszonyának alapvető mozzanatait:
előírja a kölcsönös együttműködés kötelezettségét, a feladat- és hatáskör előírásának törvényi
szintjét, és az ehhez kapcsolódó állami támogatásra való jogosultságot. Meghatározza, hogy a
törvényességi felügyelet a Kormány hatáskörébe tartozik, amely azt a fővárosi és vármegyei
kormányhivatal útján látja el.
A Javaslat lehetővé teszi, hogy törvény kötelező önkormányzati feladat társulás keretében való
ellátását írja elő, figyelemmel a feladatok hatékony és takarékos ellátásához fűződő közérdekre.
A költségvetési felelősség helyi szintű megvalósításának biztosítékaként a Javaslat alapján törvény
az önkormányzat - törvényben meghatározott mértékű - kölcsönfelvételéhez vagy más
kötelezettségvállalásához a fővárosi vagy vármegyei kormányhivatal hozzájárulását írhatja elő.
A 35. cikkhez
A Javaslat meghatározza a helyi önkormányzat megbízatásának alapvető elemeit. A helyi
önkormányzati képviselőket és a polgármestert a választópolgárok öt évre választják. A helyi
közügyek intézésének folyamatossága érdekében egyértelművé teszi a Javaslat, hogy a testület
megbízatása elmaradt választás esetén az időközi választás napjáig tart, a polgármesteré pedig a
következő megválasztott polgármester megválasztásáig. Ugyancsak ezt az egyértelműsítést
szolgálja annak kimondása, hogy a testület feloszlása és feloszlatása a polgármester megbízatását
is megszünteti. A Javaslat nem változtat azon, hogy az Országgyűlés oszlathatja fel a képviselő-
testületet - alaptörvény-ellenes működése miatt -, ha a Kormány az Alkotmánybíróság
véleményének kikérését követően azt indítványozza.
A 36. cikkhez
A Javaslat az állami gazdálkodás alapjaként az Országgyűlés jogkörei közt nevesíti a központi
költségvetés megállapítását és az annak végrehajtását jóváhagyó zárszámadás elfogadását. A
költségvetésnek — és ezzel összhangban a zárszámadásnak is - egy naptári évre kell vonatkoznia
és azt törvényi formában kell elfogadni. Egyértelművé teszi a javaslat azt is, hogy a központi
költségvetés tervezése, az arra vonatkozó javaslat kialakítása és az Országgyűlés elé terjesztése a
Kormány kizárólagos jogköre, ugyanígy a Kormánynak kell beszámolnia a zárszámadási
törvényjavaslat keretében arról, hogy az Országgyűlés által jóváhagyott költségvetést miként
hajtotta végre. A költségvetés és a zárszámadás benyújtásának határidejét a Javaslat alapján
törvény állapítja meg.
A Javaslat az állami gazdálkodás megismerhetősége érdekében alaptörvényi szinten rögzíti a
teljesség követelményét, amelynek alapján a költségvetésnek és a zárszámadásnak valamennyi
állami bevételt és kiadást fel kell ölelnie. E bevételeket és kiadásokat az ellenőrzést lehetővé tevő
részletezettségben, ugyanakkor áttekinthető módon kell feltüntetni, oly módon, hogy a
költségvetés és a zárszámadás adatai egymásnak megfeleltethetők legyenek. A Javaslat
meghatározza a költségvetési törvény közjogi funkcióját is: e törvényi felhatalmazás alapján és
annak keretei között jogosult a végrehajtó hatalom az állam gazdasági ügyeinek vitelére. E
felhatalmazás hiányzik akkor, ha az Országgyűlés az adott naptári évre szóló költségvetést nem
alkotta meg, ezért a Javaslat erre az esetre nézve előírja, hogy a bevételek beszedésére a fennálló
jogszabályok szerint, a kiadások teljesítésére pedig az utolsó jóváhagyott költségvetésnek
57
megfelelően kerülhet sor. Ezen átmeneti időszak az új költségvetés elfogadásáig tart, azt, hogy ez
ne nyúljon indokolatlanul hosszúra, s mielőbb megfelelő törvényi szabályok mentén történhessen
a gazdálkodás, a köztársasági elnöknek a Javaslatban megszabott határidő elteltével megnyíló, az
Országgyűlés feloszlatására vonatkozó jogköre szolgálja.
A Javaslat a jövő nemzedékek helyzetéért viselt felelősséget tekintetbe véve előírja az
Országgyűlés részére, hogy a költségvetést akként állapítsa meg, hogy az államadósság ne
növekedjen. A Javaslat idején az államadósság szintje a múltbeli körülmények folytán a
Javaslatban előirányzott 50%-os szintnél jóval magasabb, a Javaslat ezért ezen körülmények
fennállásáig az államadósság csökkentésére irányuló költségvetés elfogadását tűzi ki célul.
Mivel azonban az államadósság átmeneti növelése kedvezőtlen körülmények esetén felelős
költségvetési gazdálkodás mellett is szükséges lehet, a Javaslat szűk körű eltérési lehetőséget is
tartalmaz ezen előírásoktól annak érdekében, hogy az elháríthatadan külső okból származó súlyos
problémák orvoslása kivételes helyzetben — kizárólag a szükséges mértékben — elsőbbséget
élvezhessen az adósság stabil szinten tartásának céljával szemben.
A 37. cikkhez
A Javaslat a költségvetési gazdálkodás felelősségét a Kormányra mint a végrehajtó hatalom
legfőbb szervére telepíti, megállapítja továbbá ennek alapvető követelményeit is. A törvényesség a
költségvetési törvényben foglalt és más, az állami gazdálkodásra vonatkozó előírások betartásának
kötelezettségét jelenti, a célszerűség és az eredményesség az állami bevételek társadalmilag
hasznos célokra fordításának és hatékony felhasználásának kötelezettségét rója a Kormányra, az
ádáthatóság pedig az erre hivatott állami szervek és a nyilvánosság általi ellenőrizhetőséget teszi
lehetővé.
A Javaslat annak érdekében, hogy az aktuális szükségletek vagy érdekek túlzott előtérbe helyezése
ne róhasson elviselhetetlen terhet a jövendő generációkra, szigorú követelményt állít a
költségvetési gazdálkodás elé. A Javaslat az államadósság tartós és tendenciaszerű csökkentését
tartja kívánatosnak, ennek megfelelően az államadósság azon szintjét, amely felelős gazdálkodás
mellett tolerálható, a bruttó hazai termék felében - az európai uniós követelményekből fakadó
értéknél jelentősen kisebb összegben — határozza meg. Ennek gazdálkodása során való szem előtt
tartása alól csak a 36. cikk szerinti kivételes körülmények beállta esetén, azokkal arányos
mértékben kap lehetőséget a Kormány. Mivel az államadósság és a bruttó hazai termék esetében
is annak egyértelmű meghatározása szükséges, a Javaslat törvényi szintre utalja ezek számítási
módjának megállapítását. A törvényi szabályozás emellett - a Javaslat erre vonatkozó külön
utalása híján is — meghatározhatja azokat a további tartalmi és eljárási szabályokat is, amelyek az
állami eladósodás gátját képezik. Tekintettel arra, hogy az államadósság szintje a fenti mértéket a
Javaslat idején meghaladja, ezen állapot fennállásáig a Kormány gazdálkodásával szemben a
Javaslat azt a követelményt állítja, hogy az az államadósság további növelését ne idézze elő.
Figyelembe kell venni azonban azt is, hogy a Kormány gazdálkodása a költségvetési törvény által
megalapozott, így — kivételes körülmények híján — a költségvetési gazdálkodásnak az államadósság
csökkenését kell eredményeznie a 36. és a 37. cikk szabályainak együttes alkalmazása folytán.
A 38. cikkhez
A Javaslat a magyar állam és az önkormányzatok tulajdonát nemzeti vagyonként határozza meg,
és ezzel összhangban állapítja meg az azzal való gazdálkodás célját. Ennek megfelelően a nemzeti
vagyon kezelése nem szolgálhat magánérdekeket, hanem azt a közösség javára kell használni,
kiemelt figyelmet fordítva a végességükre tekintettel védelemre szoruló természeti erőforrásokra,
valamint arra, hogy a nemzeti vagyon a jövendő generációk számára is szükségleteik
58
kielégítéséhez szükséges mértékben rendelkezésre álljon. A Javaslat sarkalatos törvényben rendeli
el megállapítani ezen vagyongazdálkodás módját és a nemzeti vagyon védelmét, megőrzését
szolgáló intézkedéseket. A fenti, a Javaslat által is nevesített követelmények szükségessé tehetik,
hogy az állam bizonyos vagyonelemek tulajdonát és egyes tevékenységek végzését kizárólagosan
önmagának tartsa fenn, továbbá hogy a nemzeti vagyon egy részét fokozottabb védelem alá
helyezze. Ennek részletes szabályozását a Javaslat ugyancsak sarkalatos törvényi szintre utalja.
A nemzeti vagyon körébe tartoznak az állam vagy az önkormányzat tulajdonában álló, a gazdasági
életben részt vevő szervezetek is, amelyek gazdálkodására a Javaslat a költségvetés végrehajtására
vonatkozó elvekkel azonos — törvényi szinten részletezendő — követelményeket ír elő.
A nemzeti vagyon valamely részének magánkézbe adása vagy hasznosításának időleges átengedése
igényli annak biztosítását, hogy az azzal való felelős és ellenőrizhető gazdálkodás akkor is
garantálható legyen, ha a közvetlen állami kontroll már nem áll fenn az adott vagyonelem felett.
Ennek érdekében a Javaslat ezen szerződésekre is a 39. cikkben foglaltakhoz hasonló korlátozást
állapít meg. A nemzeti vagyon elidegenítését a Javaslat továbbá tartalmi feltételekhez is köti azzal,
hogy csak törvényben meghatározott célokból teszi azt lehetővé, valamint - törvényi kivételekkel
—	előírja az átruházás értékarányosságát.
A 39. cikkhez
A Javaslat a költségvetési bevételek célszerű felhasználásának követelményét alap törvényi szinten
is részletezi azzal, hogy kizárja azt, hogy a költségvetésből ingyenesen vagy ellenszolgáltatás
fejében olyan szervezet kaphasson támogatást, amelynek szervezeti vagy működési struktúrája
nem teszi lehetővé azt, hogy a közpénzek törvényes és indokolt felhasználása ellenőrizhető, a
költségvetésből származó forrás útja nyomon követhető legyen.
Mind a nemzeti vagyonra, mind a közpénzekre kiterjedően rögzíti a javaslat az átlátható
gazdálkodás követelményét, alaptörvényi szinten biztosítva a nyilvánosság általi
megismerhetőséget azzal is, hogy az ezekre vonatkozó adatokat közérdekű adatoknak minősíti.
A 40. cikkhez
A Javaslat az állam és az egyén közti két, pénzügyi kihatásában legjelentősebb kapcsolat, a
közteherviselés és a társadalombiztosítási rendszer nyugdíj része tekintetében a sarkalatos
törvénybeli szabályozás követelményét állapítja meg a rendszerszintű alappillérnek tekinthető
szabályok meghatározásához. Ez természetesen a részletszabályok, az egyes adónemekre, illetve a
nyugdíjjogosultság feltételeire és mértékére vonatkozó szabályok egyszerű többséggel
elfogadandó törvényben való megállapítását nem akadályozza.
A 41. cikkhez
A Javaslat alaptörvényi szinten ruházza fel a központi banki feladatok ellátásának jogával a
Magyar Nemzeti Bankot, megállapítja továbbá annak alapfeladatát, a monetáris politika
meghatározását és végrehajtását. A személyi függetlenség és a stabilitás biztosítékaként a Javaslat a
Magyar Nemzeti Bank elnökének megbízatását kilenc éves időtartamban állapítja meg,
kinevezésére pedig — miniszterelnöki javaslatra — a köztársasági elnöknek ad jogosultságot,
szabályozza továbbá az alelnöki megbízatást is. A Javaslat az évenkénti beszámolási
kötelezettséggel érvényesíti a Magyar Nemzeti Bank az Országgyűlés felé fennálló felelősségét.
Mivel a Magyar Nemzeti Bank feladatai a jogalanyokra általánosan kötelező magatartásszabályok
megállapítását igénylik, a Javaslat rendeletalkotási jogkörrel ruházza fel a Magyar Nemzeti Bank
59
elnökét. A rendelet jogforrási hierarchiában elfoglalt helyét és a jogalkotói jogkörben való
helyettesítés szabályait a Javaslat alap törvényi szinten állapítja meg.
A 42. cikkhez
Az Országgyűlés a végrehajtó hatalom gazdálkodási tevékenysége felett ellenőrzési jogkört
közvedenül csak korlátozottan tud gyakorolni, a Javaslat ezért önálló intézményként statuálja az e
feladat ellátására hivatott Állami Számvevőszéket. Az Állami Számvevőszék a Javaslatban
meghatározott ellenőrzési jogköre a közpénzek és a nemzeti vagyon felhasználásának,
hasznosításának teljes területére kiterjed. Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenységének
általános szempontjait a Javaslat a költségvetés végrehajtására és az állami tulajdonú szervezetek
gazdálkodására vonatkozóan megállapított elvekkel egyezően határozza meg.
Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés előtti felelőssége az évenkénti beszámolási
kötelezettségben ölt testet. Az éves, átfogó beszámoláson túlmenően az egyes ellenőrzésekről
való tájékoztatás jelentés formájában is megvalósulhat, ez azonban nem igényel külön
alaptörvényi szabályozást.
Az Állami Számvevőszék egyszemélyi vezetés alatt álló szerv, függetlenségének garanciája, hogy
mind az elnökének az Országgyűlés általi megválasztásához, mind a rá vonatkozó törvényi
szabályozás megalkotásához a Javaslat a minősített többség követelményét támasztja.
A 43. cikkhez
A központi költségvetés elkészítése a Javaslat alapján a Kormány feladata és felelőssége. Ahhoz
azonban, hogy az Országgyűlés megalapozottan adhassa jóváhagyását a költségvetési törvény
elfogadásával a tervezett gazdálkodáshoz, szükséges a végrehajtó hatalomtól függeden, kellő
szakmai hozzáértéssel rendelkező testület véleményének ismerete is. Ezt a feladatot a Javaslat a
Költségvetési Tanácsra ruházza, egyben rögzíti, hogy e szerv közreműködése elengedhetetlen a
költségvetés megalkotásának folyamatában, továbbá az államadósság kordában tartása érdekében
-	e követelmény betartása vonatkozásában — a testület a központi költségvetésről szóló törvényre
vonatkozó vétójogot is kap.
A Költségvetési Tanácsra vonatkozó előírások sarkalatos törvényben való megállapítása és a
Javaslat szerinti összetétele kifejezi a testület tevékenységének jelentőségét, valamint az utóbbi
módot ad arra is, hogy az állami gazdálkodás tekintetében legtöbb információval rendelkező két
alkotmányos szerv ezen keretek között véleményt formálhasson a tervezett költségvetés alapjául
szolgáló feltevések, számítások helytállóságáról, a költségvetési tervezet ezeknek való
megfelelőségéről és ezáltal a költségvetés az alaptörvényi követelményeknek való megfelelőségére
érdemi hatást gyakorolhasson.
A 44. cikkhez
A Javaslat nem szakít azzal a hagyománnyal, hogy a Magyar Honvédséget és a rendvédelmi
funkciókkal rendelkező főbb szerveket egy szerkezeti egységben szabályozza. A honvédelem és
rendvédelem közötti számos funkcióbeli egyezés mellett ugyanakkor a Javaslatnak ki kell fejeznie
e két funkció közötti tartalmi és szervezetbeli különbségeket.
A Javaslat egyértelműen pozícionálja a Magyar Honvédséget az állami szervezetrendszerben: a
feladatköri, funkcionális meghatározás mellett - amely szerint a Magyar honvédség alapvető
feladata Magyarország függedenségének, területi épségének és határainak katonai védelme, a
nemzetközi szerződésből eredő közös védelmi és békefenntartó feladatok ellátása, valamint a
60
nemzetközi jog szabályaival összhangban humanitárius tevékenység végzése - a Javaslat
egyértelműen rögzíti a Magyar Honvédség fegyveres erő jellegét.
Lényeges eleme a Javaslatnak, hogy — az utóbbi évtizedek sajnálatos környezeti és elemi csapásaira
tekintettel - a Magyar Honvédség feladatává teszi a katasztrófák megelőzésében, továbbá a
katasztrófák következményeinek elhárításában és felszámolásában való közreműködést.
A Magyar Honvédség szervezetére, feladataira, irányítására és vezetésére, működésére vonatkozó
részletes szabályok meghatározását a Javaslat sarkalatos törvényre bízza. A Javaslat kifejezetten
csak az irányítási viszonyok kereteit - ezen belül is kiemelve a Kormány szerepkörét - határozza
meg.
A 45. cikkhez
A Javaslat a rendvédelmi funkciókkal rendelkező szervek közül kiemeli a rendőrséget és a
nemzetbiztonsági szolgálatokat. A Javaslat mindkét szervezet vonatkozásában funkcionális,
feladatköri meghatározással él: a rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények
megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme, a
nemzetbiztonsági szolgálatoké pedig Magyarország függetlenségének és törvényes rendjének
védelme, nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése. Kiemelendő, hogy a Javaslat nem korlátozza
egyéb, rendvédelmi funkciókkal rendelkező szerv kialakítását.
A rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok szervezetére, működésére vonatkozó részletes
szabályok, a titkosszolgálati eszközök és módszerek alkalmazásának szabályai, valamint a
nemzetbiztonsági tevékenységgel összefüggő szabályok meghatározását a Javaslat sarkalatos
törvényre bízza. A Javaslat e szabályozási tárgykörökből annyit emel ki, hogy e szervek
működését a Kormány irányítja.
A 46. cikkhez
A Javaslat egységesen, egy szerkezeti egységben szabályozza a katonai műveletekben való
részvételhez kapcsolódó döntések meghozatalára vonatkozó rendelkezéseket. A Javaslat a
szabályozás kialakítása során két szempontot érvényesít. Az Országgyűlésnek biztosítja azokban
az esetekben a döntési kompetenciát, amikor a Magyar Honvédség külföldi vagy magyarországi
alkalmazásáról, külföldi állomásozásáról, valamint a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy
Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról, magyarországi állomásozásáról kell határozni,
ennek megfelelően a törvényhozó hatalmi ág a legjelentősebb, Magyarország szuverenitását
biztosító kérdésekben bír kompetenciával. A Javaslat ugyanakkor nem hagyhatja figyelmen kívül,
hogy Magyarország nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettsége, hogy a katonai
műveletekben való részvételhez kapcsolódó döntések vonatkozásában a lehetőségekhez képest a
legoperatívabban járjon el. A Kormány hatáskörébe tartozik ezért az olyan határátlépéssel járó
csapatmozgások engedélyezése, amely nem jár a Magyar Honvédség vagy a külföldi fegyveres
erők alkalmazásával, állomásozásával, vagy ha a csapatmozgás - járjon az akár a Magyar
Honvédség vagy a külföldi fegyveres erők alkalmazásával, állomásozásával is - az Európai Unió
vagy az Eszak-adanti Szerződés Szervezete döntésén alapul.
A 47-53. cikkhez
A minősített időszaki helyzetek, a különleges jogrend Javaslatban való szabályozásának indoka az,
hogy e rendelkezések magától az Alaptörvénytől engednek eltérést: a különleges jogrendben
felfüggeszthetők vagy korlátozhatók az alkotmányosság klasszikus alapelvei. Ennek megfelelően
ilyen időszakokban korlátozni lehet az emberi jogokat, a nyilvánosságot, illetve az államszervezet
61
működésének szabályaitól, a hatalommegosztás elvétől kell eltérést engedni. Az Alaptörvényben
rögzített elvektől, a demokrácia legfontosabb intézményeitől való eltérést az Alaptörvényen kívül
más jogszabály nem rendezheti. A Javaslat célja, hogy a különleges jogrendre vonatkozó
szabályokat áttekinthetően és egységesen, egy fejezetben állapítsa meg, az Alaptörvényben való
szabályozást a lehetőségekhez képest a legrövidebben, ugyanakkor az alkotmányosság minimumát
biztosítva határozza meg.
A Javaslat a különleges jogrend öt típusát különbözteti meg, amelyek a rendkívüli állapot, a
szükségállapot, a megelőző védelmi helyzet, a váratlan támadás és a veszélyhelyzet. A Javaslat —
egységes szabályozási elveket követve — valamennyi esetben
a)	meghatározza a különleges jogrend bevezetésének esetköreit,
b)	meghatározza a különleges jogrend bevezetésre jogosult szervet, a döntéshozatal — ezen belül a
„helyettesítés” — rendjét,
c)	meghatározza azokat a szabályokat, amelyeket - tekintettel arra, hogy a Javaslatban rögzített
alapvető szabályoktól, garanciális rendelkezésektől térnek el - sarkalatos törvényben nem lehetne
rendezni (például Honvédelmi Tanács működése esetén a köztársasági elnök jogköreit nem
gyakorolja, a köztársasági elnök feladat- és hatáskörében a Honvédelmi Tanács jár el),
d)	rögzíti azokat a lehetőségeket, amely az államszervezet - különösen a központi kormányzati
szervek — hathatós cselekvését segíti elő (például a sarkalatos törvényben meghatározott
rendkívüli intézkedések bevezetésének lehetősége, törvények felfüggesztésének a lehetősége, új
jogalkotási hatáskör telepítése, stb.),
e)	meghatározza a különleges jogrend tekintetében a garanciális korlátokat.
A garanciák közül kiemelendő, hogy a Javaslat rögzíti, hogy az Alaptörvény alkalmazása a
különleges jogrendben nem függeszthető fel, az Alkotmánybíróság működése nem korlátozható.
Ugyancsak kiemelendő, hogy az alapvető jogok gyakorlása a békeidőszaki szabályoktól eltérő
mértékben is korlátozható vagy felfüggeszthető, ugyanakkor egyes alapvető jogok (például az élet
vagy az emberi méltóság) ezekben az esetekben is érinthetetlenek.
A különleges jogrendben alkalmazandó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
A Javaslat az Alaptörvény hatálybalépésének idejét - kellő felkészülési időt biztosítva az
alkalmazásra - 2012. január 1-jével állapítja meg.
E helyütt teszi egyértelművé továbbá a Javaslat, hogy az Országgyűlés az Alaptörvényt a Magyar
Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 19. § (3) bekezdés a) pontja és 24. § (3)
bekezdése alapján, alkotmányozó hatalomként alkotja meg. Rögzíti a Javaslat azt is, hogy az
ugyancsak alkotmányozó hatalomként megalkotandó, az Alaptörvény részét képező, de attól
fizikailag különváló átmeneti rendelkezéseket külön dokumentumként később fogadja el.
A Záró rendelkezések részeként a Javaslat arról is rendelkezik, hogy az Alaptörvény
végrehajtásához szükséges törvényjavaslatokat a Kormány terjeszti az Országgyűlés elé.
62
w Ml Él U M
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kereszténydemokrata Néppárt
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján - a
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportjának
a mellékelt aláíróíveken szereplő képviselői, mint előterjesztők - „Magyarország
Alaptörvénye” címmel, a következő törvényjavaslatot kívánják benyújtani.
Budapest, 2011. március 14.
Lázár János/
Fidesz - Magyar Polgárf Szövetség
Harrach Péter
Kereszténydemokrata Néppárt
Ágh Péter
1.	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
2	Dr. Ángyán József
' Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Arnóth Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
B Nagy László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Babák Mihály
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bábiné Szottfried Gabriella
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
7.
8.
Dr. Bácskai János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Balázs József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
9.
10.
Balla György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Balla Mihály
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
j j	Balog Zoltán
' Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
12.
Balogh József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ml
fi j
ís
/
ÍL ,, .
13.
14.
15.
Dr. Balsai István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bánki Erik
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bányai Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
16.
17.
18.
19.
20.
21.
22.
Bartos Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bebes István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Becsó Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bencsik János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Berényi László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bíró Márk
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Bodó Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
■ • .................\j- ■ •
23.
24.
Dr. Bohács Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Bóka István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ü
25.
Boldog István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
26.
27.
28.
Borbély Lénárd
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Borkai Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Brájer Éva
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
29.
Dr. Braun Márton
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Budai Gyula
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
í?.'.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
37.
Csampa Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csenger-Zalán Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Cseresnyés Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Cserna Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Cser-Palkovics András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csizi Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Csöbör Katalin
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
fJl	"Ti/
-	
38.
39.
Czerván György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Czira Szabolcs
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
40.
Dr. Czomba Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
41.
Czunyiné Dr. Bertalan Judit
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
42.
43.
Dr. Daher Pierre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Dancsó József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
44.
Dankó Béla
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Demeter Ervin
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
46.
47.
48.
Demeter Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dióssi Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Dorkota Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
49.
Ékes Ilona
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
50.
51.
52.
53.
Ékes József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Erdős Norbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Farkas Flórián
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Farkas Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
54.
Farkas Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
A
55.
Dr. Fazekas Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
56.
Fejér Andor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
57.
Dr. Fónagy János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
58.
59.
60.
Font Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Földesi Gyula
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Fülöp István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
61.
62.
63.
Gajda Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gelencsér Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Gruber Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
64.
Gulyás Dénes
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
65	Gulyás Gergely
' Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
66.
67.
Dr. Gyimesi Endre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gyopáros Alpár
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
68.
70.
Győrffy Balázs
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
69	Dr. György István
' Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Gyutai Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
71.
72.
73.
Hadházy Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Halász János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Hanó Miklós
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
74.
75.
Dr. Heintz Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Hende Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
76.
77.
78.
79.
80.
81.
82.
83.
Hermán István Ervin
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Hirt Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Hollósi Antal Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Hoppál Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Horváth István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Horváth János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Horváth László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Horváth Zsolt (Veszprém)
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
KmII
84.
Dr. Horváth Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
85.
Dr. Hörcsik Richárd
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
86.
Dr. Illés Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
na
87.
88.
89.
90.
Prof. Iván László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ivanics Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Jakab István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Jánosiné Dr. Bene Ildikó
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
91.
92.
93.
94.
95.
Kapus Krisztián
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kara Ákos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Karakó László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kerényi János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kiss Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
V
£
96.
Dr. Kocsis Máté
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
97.
98.
99.
Koncz Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kontrát Károly
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kontúr Pál
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
</!'Ccr\SJU
100.
Kósa Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
101.
Koszorús László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
102.
Kovács Ernő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
103.
104.
105.
Dr. Kovács Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kovács Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
106.
107.
108.
109.
110.
111.
112.
113.
114.
115.
116.
117.
118.
119.
120.
Kovács Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kovács Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kozma Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kőszegi Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kővári János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kövér László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
(JS'
Kubatov Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kucsák László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Kulcsár József Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kupcsok Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Kupper András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
L. Simon László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lakatosné Sira Magdolna
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Láng Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
László Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
121.
122.
123.
124.
125.
126.
127.
128.
129.
130.
131.
132.
133.
134.
135.
Lasztovicza Jenő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lezsák Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
(' q
Lipők Sándor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lukács László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Mágori Józsefné
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Magyar Anna
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Manninger Jenő
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Márton Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Matolcsy György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Mátrai Márta
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Meggyes Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Menczer Erzsébet
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Mengyi Roland
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Mihalovics Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Molnár Ágnes
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
136.
137.
138.
139.
140.
141.
142.
143.
144.
145.
146.
147.
148.
149.
150.
Dr. Molnár Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Nagy Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Nagy Gábor Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Nagy István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Nagy István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Navracsics Tibor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Németh Szilárd István /
Fidesz - Magyar Polgári Sző vétség
Németh Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Németh Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Nógrádi Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Nyitrai Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Obreczán Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Odor Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Orbán Viktor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Örvendi László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
K., C^'ít
:-4.....4.....
Pánczél Károly
‘ Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
152.
153.
154.
155.
156.
157.
158.
159.
160.
161.
162.
163.
164.
165.
Dr. Papcsák Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Patay Vilmos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Pesti Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pichler Imre László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pintér László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pócs János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pogácsás Tibor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Pokorni Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Polics József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Pósán László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Potápi Árpád János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Puskás Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rácz Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Répássy Róbert
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
^	Révész Máriusz
' Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
167.
168.
169.
170.
171.
172.
173.
174.
175.
176.
177.
178.
179.
180.
Riz Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Riz Levente
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rogán Antal
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Román István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Rónaszékiné Keresztes Mónika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Sági István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Schmidt Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Sebestyén László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Selmeczi Gabriella
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Simon Miklós
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Simonka György
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szabó Csaba
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szabó Erika
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szabó Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
181.
182.
183.
184.
185.
186.
187.
188.
189.
190.
191.
192.
193.
194.
Szabó Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szakács Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szalay Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szalay Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szatmáry Kristóf
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szedlák Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szekó József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Székyné Dr. Sztrémi Melinda
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szijjártó Péter
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Szólláth Tibor Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Szűcs Lajos
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Talabér Márta
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tállai András
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tamás Barnabás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Tapolczai Gergely
' Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
196.
197.
198.
199.
200.
201.
202.
203.
204.
205.
206.
207.
208.
209.
210.
Tasó László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tessely Zoltán
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Tiba István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tiffán Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Tilki Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tóth Ferenc
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Tóth Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Tóth József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Törő Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Turi-Kovács Béla
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Ughy Attila
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
n/' LTV
z.
V. Németh Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vantara Gyula
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Varga Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Varga István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
211.
212.
213.
214.
215.
216.
217.
218.
219.
220.
221.
222.
223.
224.
Varga József
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Varga Mihály
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vargha Tamás
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Vas Imre
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vécsey László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vigh László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Vincze László
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Vinnai Győző
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Vitányi István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Völner Pál
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Wintermantel Zsolt
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Wittner Mária
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Zombor Gábor
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Zsiga Marcell
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
22^	Zsigó Róbert
' Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Dr. Aradszki András
Kereszténydemokrata Néppárt
/■/. // Líljl ^ ÍsClÜ'Úi'%
3.
Bagdy Gábor
Kereszténydemokrata Néppárt
Básthy Tamás
Kereszténydemokrata Néppárt
4.
6.
7.
Bús Balázs
Kereszténydemokrata Néppárt
Firtl Mátyás
Kereszténydemokrata Néppárt
Földi László
Kereszténydemokrata Néppárt
Habis László
Kereszténydemokrata Néppárt
8.
Dr. Hargitai János
Kereszténydemokrata Néppárt
./íy/VS
10.
11.
12.
13.
14.
Hoffman Pál
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Hoffmann Rózsa
Kereszténydemokrata Néppárt
Kalmár Ferenc András
Kereszténydemokrata Néppárt
Karvalics Ottó
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Lanczendorfer Erzsébet
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Latorcai János
Kereszténydemokrata Néppárt
15.
16.
Dr. Lukács Tamás
Kereszténydemokrata Néppárt
Michl József
Kereszténydemokrata Néppárt
17.
18.
19.
Móring József Attila
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Nagy Andor
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Nagy Kálmán
Kereszténydemokrata Néppárt
20.
21.
22.
23.
24.
25.
Pálffy István
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Puskás Tivadar
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Rétvári Bence
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Rubovszky György
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Salamon László
Kereszténydemokrata Néppárt
Sáringer-Kenyeres Tamás
Kereszténydemokrata Néppárt
26.
Dr. Semjén Zsolt
Kereszténydemokrata Néppárt
; L ( 4-
27.
Dr. Seszták Miklós
Kereszténydemokrata Néppárt
K
28.
Seszták Oszkár
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Simicskó István
Kereszténydemokrata Néppárt
30.
31.
32.
33.
34.
35.
36.
Soltész Miklós
Kereszténydemokrata Néppárt
Spaller Endre
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Stágel Bence
Kereszténydemokrata Néppárt
Szászfalvi László
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Tárnái Richárd
Kereszténydemokrata Néppárt
Varga László
Kereszténydemokrata Néppárt
Dr. Vejkey Imre
Kereszténydemokrata Néppárt