﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2691. számú
törvényjavaslat
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás,
valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
Előadó: Dr. Martonyi János
külügyminiszter
Budapest, 2011. március
2011. évi ... törvény
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési Megállapodás,
valamint az ahhoz csatolt jegyzőkönyvek kihirdetéséről
(A Megállapodás 1999. július 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(Az 1. Jegyzőkönyv 2006. június 1- én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
(A 2. Jegyzőkönyv 2010. április 1-én lépett nemzetközi jogi szempontból hatályba.)
1.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a
Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési
Megállapodást (a továbbiakban: Megállapodás) e törvénnyel kihirdeti.
2.	§ A Megállapodás hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
PARTNERSÉGI ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS
egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kirgiz Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
az Európai Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés és az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei, a
továbbiakban: a tagállamok, valamint
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG, AZ EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG ÉS AZ
EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösség, egyrészről, és
A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség, annak tagállamai és a Kirgiz Köztársaság közötti
kapcsolatokat, valamint az általuk közösnek tekintett értékeket,
FELISMERVE, hogy a Közösség és a Kirgiz Köztársaság erősíteni kívánják e kapcsolatokat,
továbbá partnerséget és együttműködést kívánnak létrehozni, amely megerősítené és bővítené
a múltban, különösen az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége között a kereskedelemről, valamint a
kereskedelmi és gazdasági együttműködésről szóló, 1989. december 18-án aláírt
megállapodás által létesített kapcsolatokat,
1
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság
elkötelezettségét aziránt, hogy megerősítsék azon politikai és gazdasági szabadságokat,
amelyek a partnerség valódi alapját képezik,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét aziránt, hogy előmozdítsák a nemzetközi
békét és biztonságot, valamint a viták békés rendezését, és hogy e célból az Egyesült
Nemzetek és az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet keretében
együttműködj enek,
FIGYELEMBE VÉVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság szilárd
elkötelezettségét az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (EBEÉ)
záróokmányában, a madridi és a bécsi utólagos találkozók záróokmányaiban, a gazdasági
együttműködésről szóló bonni EBEÉ-értekezletnek, a Párizsi Charta egy Új Európáért című
okmányában és az EBEÉ 1992. évi, A változás kihívásai című helsinki okmányában szereplő
valamennyi elv és rendelkezés teljes végrehajtása iránt,
MEGERŐSÍTVE a Közösség és tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság elkötelezettségét
az Európai Energiacharta iránt,
MEGGYŐZŐDVE a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának különösen nagy
jelentőségéről, különösen a kisebbségekhez tartozó személyek jogai tekintetében, a szabad és
demokratikus választásokon alapuló többpártrendszer és a piacgazdaság létrehozását célzó
gazdasági liberalizáció fontosságáról,
ABBAN A HITBEN, hogy e partnerségi és együttműködési megállapodás teljes körű
végrehajtása a kirgiz politikai, gazdasági és jogi reformok folytatásától és megvalósításától,
valamint az együttműködéshez szükséges feltételek bevezetésétől függ, és ugyanakkor hozzá
is járul ezekhez, különösen az EBEÉ bonni értekezletének következtetéseit figyelembe véve,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken bátorítsák a
szomszédos országokkal való regionális együttműködés folyamatát, és ezáltal előmozdítsák a
régió jólétét és stabilitását,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy rendszeres politikai párbeszédet hozzanak létre és alakítsanak
ki a kölcsönös érdeklődésre számot tartó, kétoldalú, regionális és nemzetközi ügyekben,
FIGYELEMMEL arra, hogy a Közösség hajlandó szükség szerint gazdasági együttműködést
és technikai segítségnyújtást biztosítani,
SZEM ELŐTT TARTVA a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti gazdasági és társadalmi
egyenlőtlenségeket, és különösen azt a tényt, hogy a Kirgiz Köztársaság egy fejlődő és
tengerparttal nem rendelkező ország,
FELISMERVE, hogy e megállapodás egyik fő célja az, hogy a kirgiz gazdaság fejlődése és
szerkezetátalakítása részére nyújtott közösségi segítséggel megkönnyítsék ezen
egyenlőtlenségek megszüntetését,
SZEM ELŐTT TARTVA azt, hogy e megállapodás előnyben részesíti a Kirgiz Köztársaság
és az európai és a szomszédos régiók szélesebb együttműködési területe közötti fokozatos
közeledést, valamint a nyitott nemzetközi rendszerbe való fokozatos beépülését,
FIGYELEMBE VÉVE a Felek elkötelezettségét a kereskedelemnek az Általános Vám- és
Kereskedelmi Egyezmény (GATT) elvei alapján történő liberalizálása iránt,
ANNAK TUDATÁBAN, hogy javítani kell az üzleti tevékenységet és a befektetést érintő
feltételeket, és az olyan területek feltételeit, mint a társaságok létrehozása, a munkaügy, a
szolgáltatások nyújtása és a tőkemozgás,
MEGGYŐZŐDVE arról, hogy e megállapodás új légkört teremt a Felek közötti gazdasági
kapcsolatok, és különösen a kereskedelem és befektetés fejlődése számára, amelyek
elengedhetetlenek a gazdasági szerkezetváltáshoz és a technológiai korszerűsítéshez,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy szoros együttműködést hozzanak létre a környezetvédelem
területén, szem előtt tartva a Felek között e téren fennálló kölcsönös függőséget,
2
SZEM ELŐTT TARTVA a Felek azon szándékát, hogy együttműködést alakítanak ki az
űrkutatás területén, tekintettel tevékenységeik kiegészítő jellegére ezen a területen,
AZZAL AZ ÓHAJJAL, hogy kulturális együttműködést hozzanak létre és javítsák az
információáramlást,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1. cikk
Egyrészről a Közösség és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság között partnerség jön
létre. E partnerség célkitűzései a következők:
-	megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely lehetőséget
nyújt politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére,
-	a Kirgiz Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való
áttérés befejezésére irányulnak,
-	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok
előmozdítása, és ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése,
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, nem katonai tudományos, technológiai és
kulturális együttműködés alapjának megteremtése.
1.	CÍM
ÁLTALÁNOS ELVEK
2.	cikk
A demokrácia, a nemzetközi jog és az emberi jogok tiszteletben tartása, különösen az
Egyesült Nemzetek Alapokmányában, a Helsinki Záróokmányban és a Párizsi Charta egy Új
Európáért című okmányban meghatározottak szerint, valamint a piacgazdaság elvei, beleértve
az EBEÉ bonni értekezletének okmányaiban megfogalmazottakat, a Felek bel- és
külpolitikájának, valamint a partnerség és e megállapodás lényeges alkotóelemeit képezik.
3.	cikk
A Felek úgy ítélik meg, hogy a volt Szovjetunió régiójának jövőbeli jóléte és stabilitása
szempontjából elengedhetetlen, hogy az újonnan függetlenné vált államok, amelyek az
Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének megszűnésekor alakultak ki, (a
továbbiakban: Független Államok) a Helsinki Záróokmány és a nemzetközi jog elveivel
összhangban, valamint a jó szomszédi kapcsolatok szellemében együttműködést tartsanak
fenn és alakítsanak ki maguk között; és a Felek mindent megtesznek e folyamat előmozdítása
érdekében.
II.	CÍM
POLITIKAI PÁRBESZÉD
4.	cikk
A Felek egymás között rendszeres politikai párbeszédet alakítanak ki, amelyet fejleszteni és
bővíteni szándékoznak. E párbeszéd kíséri és szilárdítja meg a Közösség és a Kirgiz
Köztársaság közötti közeledést, támogatja az országban végbemenő politikai és gazdasági
3
változásokat, és hozzájárul az együttműködés új formáinak létrehozásához. A politikai
párbeszéd:
-	erősíteni fogja a Kirgiz Köztársaság, valamint a Közösség és tagállamai, és így a
demokratikus nemzetek közösségének egésze közötti kapcsolatokat. Az e
megállapodás révén elért gazdasági közeledés intenzívebb politikai kapcsolatokat fog
eredményezni,
-	a kölcsönös érdeklődésre számot tartó nemzetközi kérdések tekintetében el fog vezetni
az álláspontok fokozatos közeledéséhez, és így növelni fogja a régión belül a
biztonságot és a stabilitást.
E párbeszédre regionális szinten kerülhet sor.
5.	cikk
A miniszteri szintű politikai párbeszédre, a 75. cikkben létrehozott Együttműködési
Tanácsban kerül sor, egyéb esetekben pedig kölcsönös megegyezéssel.
6.	cikk
A Felek a politikai párbeszéd egyéb eljárásait és mechanizmusait is bevezetik, különösen a
következő formákban:
-	rendszeres megbeszélések a magas beosztású tisztviselők szintjén, egyrészről a
Közösség és tagállamainak képviselői, másrészről a Kirgiz Köztársaság képviselői
között,
-	a Felek közötti diplomáciai csatornák teljes kihasználása, beleértve a megfelelő
kapcsolatfelvételt kétoldalú és többoldalú szinten, mint például az Egyesült Nemzetek
és az EBEÉ találkozói keretében, és másutt,
-	minden egyéb eszköz, beleértve a szakértői megbeszélések lehetőségét, amelyek
hozzájárulhatnak e párbeszéd megszilárdításához és fejlesztéséhez.
7.	cikk
A politikai párbeszédre parlamenti szinten a 80. cikkben létrehozott Parlamenti
Együttműködési Bizottság keretében kerül sor.
III.	CÍM
ÁRUFORGALOM
8.	cikk
(1)	A Felek egymás számára minden területen a legnagyobb kedvezmény elvét biztosítják a
következők tekintetében:
-	behozatali és kiviteli vámok és díjak, beleértve az ilyen vámok és díjak beszedésének
módszerét,
-	a vámkezeléshez, az árutovábbításhoz, a raktárakhoz és az átrakodáshoz kapcsolódó
rendelkezések,
-	a behozott árukra közvetlenül vagy közvetetten kivetett adók és bármilyen egyéb belső
díjak,
-	fizetési módok és a fizetések átutalása,
-	az áruk belföldi piacon való értékesítéséhez, megvásárlásához, szállításához,
forgalmazásához és felhasználásához kapcsolódó szabályok.
4
(2)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit nem kell alkalmazni a következőkre:
a)	a vámunió vagy szabadkereskedelmi terület létrehozása céljából, illetve ilyen unió vagy
terület létrejötte alapján adott kedvezmények;
b)	a GATT szabályokkal összhangban bizonyos országoknak, illetve egyéb nemzetközi
megállapodások alapján a fejlődő országoknak adott kedvezmények;
c)	a határforgalom megkönnyítése érdekében a szomszédos országoknak adott
kedvezmények.
(3)	Az (1) bekezdés rendelkezéseit egy átmeneti időszak alatt, amely a Kirgiz Köztársaságnak
a GATT-hoz való csatlakozásakor, de legkésőbb 1998. december 31-én jár le, nem kell
alkalmazni az I. mellékletben meghatározott azon kedvezményekre, amelyeket a Kirgiz
Köztársaság a Szovjetunió megszűnésekor keletkezett más államoknak nyújt.
9.	cikk
(1)	A Felek megállapodnak abban, hogy a szabad árutovábbítás elve e megállapodás
célkitűzései elérésének elengedhetetlen feltételét képezi.
Ebben a vonatkozásban mindkét Fél biztosítja a másik Fél vámterületéről származó, illetve a
másik Fél vámterületére irányuló, a területén áthaladó áruk korlátlan továbbítását.
(2)	A két Fél között a GATT V. cikkének (2), (3), (4) és (5) bekezdésében leírt szabályokat
kell alkalmazni.
(3)	Az e cikkben foglalt szabályok nem sértik a Felek közötti megállapodás alapján
meghatározott ágazatokra, így például különösen a szállításra vagy egyes termékekre
vonatkozó különleges szabályokat.
10.	cikk
Ezen túlmenően az áruk ideiglenes behozatalára vonatkozó, mindkét Felet kötelező
nemzetközi egyezményekből eredő jogok és kötelezettségek sérelme nélkül, mindkét Fél
mentességet biztosít a másik Félnek az e kérdésről szóló egyéb, a Félre nézve kötelező
nemzetközi egyezményben kikötött esetekben és eljárásoknak megfelelően, jogszabályaival
összhangban ideiglenesen beléptetett áruk behozatali díjai és vámjai alól. Ennek során
figyelembe veszik azokat a feltételeket, amelyek mellett a szóban forgó egyezményből eredő
kötelezettségeket a kérdéses Fél elfogadta.
11.	cikk
(1)	A Kirgiz Köztársaságból származó áruk a Közösségbe mindenfajta mennyiségi korlátozás
nélkül behozhatók a 13., 16., és 17. cikk, továbbá Spanyolország és Portugália csatlakozási
okmányának 77., 81., 244., 249. és 280. cikke rendelkezéseinek sérelme nélkül.
(2)	A Közösségből származó áruk - e megállapodás 14. cikke rendelkezéseinek sérelme
nélkül - mindenfajta mennyiségi korlátozás és azonos hatású intézkedés nélkül hozhatók be a
Kirgiz Köztársaságba.
12.	cikk
A Felek közötti áruforgalomban a piaci árak érvényesülnek.
5
13. cikk
(1)	Amennyiben az egyik Fél területére olyan növelt mennyiségben vagy olyan feltételek
mellett hoznak be valamely terméket, amely a hasonló vagy közvetlenül versenyző termékek
belföldi termelőinek kárt okoz, vagy fennáll ennek veszélye, a Közösség vagy a Kirgiz
Köztársaság, amelyikük az érintett, a következő eljárásokkal és feltételekkel összhangban
megteheti a megfelelő intézkedéseket.
(2)	A Közösség vagy a Kirgiz Köztársaság, az esettől függően - mielőtt intézkedéseket tenne,
vagy a (4) bekezdés hatálya alá eső esetekben az intézkedéseket követően a lehető
leghamarabb - biztosítja az Együttműködési Tanács számára az összes vonatkozó
tájékoztatást, azzal a céllal, hogy a IX. címben meghatározottak szerint mindkét Fél számára
elfogadható megoldást találjanak.
(3)	Ha a Feleknek a konzultációk eredményeképpen nem sikerül az Együttműködési
Tanácshoz történő beterjesztést követően 30 napon belül megállapodásra jutniuk a helyzet
megoldását célzó lépésekben, úgy az a Fél, amely konzultációt kért, a kár megelőzéséhez
vagy orvoslásához szükséges mértékben és időtartamon át szabadon korlátozhatja az érintett
termékek behozatalát, vagy más megfelelő intézkedéseket alkalmazhat.
(4)	Kritikus körülmények között, amennyiben a késedelem nehezen helyrehozható károkat
okozna, a Felek a konzultációk előtt is meghozhatják intézkedéseiket, azzal a feltétellel, hogy
e lépés megtételét követően azonnal konzultációt ajánlanak fel.
(5)	A Felek az e cikk szerinti intézkedések megválasztása során elsőbbséget biztosítanak azon
intézkedéseknek, amelyek a legkisebb zavart okozzák e megállapodás céljainak elérésében.
(6)	E cikk egyetlen rendelkezése sem sérti és semmilyen módon nem érinti a Felek
valamelyike által a GATT VI. cikkével, a GATT VI. cikkének végrehajtásáról szóló
megállapodással, a GATT VI., XVI. és XXIII. cikkének értelmezéséről és alkalmazásáról
szóló megállapodással vagy kapcsolódó belső jogszabállyal összhangban hozott
dömpingellenes vagy kiegyenlítő intézkedéseket.
14.	cikk
A Felek vállalják, hogy amint a körülmények lehetővé teszik - beleértve a Kirgiz Köztársaság
GATT-hoz való csatlakozásából eredő helyzetet - megvitatják e megállapodás áruforgalmi
rendelkezéseinek továbbfejlesztését. Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tehet a Feleknek
az ilyen továbbfejlesztések tekintetében, amelyeket elfogadásuk esetén a Felek közötti
megállapodás útján, saját eljárásaiknak megfelelően léptethetnek hatályba.
15.	cikk
E megállapodás nem zárja ki a behozatalra, kivitelre vagy tranzitárukra vonatkozó olyan
tilalmakat és korlátozásokat, amelyeket a közerkölcs, a közrend, a közbiztonság, az emberek,
állatok és növények egészségének és életének védelme, a természeti erőforrások védelme, a
művészi, történelmi vagy régészeti értéket képviselő nemzeti kincsek védelme, a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdon védelme indokol, sem az aranyra és ezüstre vonatkozó
szabályokat. Ezek a tilalmak és korlátozások azonban nem lehetnek önkényes
megkülönböztetés vagy a Felek közötti kereskedelem rejtett korlátozásának eszközei.
6
16. cikk
E címet nem kell alkalmazni a Kombinált Nómenklatúra 50-63. árucsoportjaiba tartozó
textiltermékek kereskedelmére. E termékek kereskedelmét külön megállapodás szabályozza,
amelyet 1993. október 15-én parafáltak és ideiglenesen 1994. január 1-je óta alkalmaznak.
17.	cikk
(1)	Az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés hatálya alá tartozó termékek
kereskedelmére a 11. cikk kivételével e cím rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2)	Egy szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekkel foglakozó kapcsolattartó csoportot hoznak
létre, amely egyrészről a Közösség, másrészről a Kirgiz Köztársaság képviselőiből áll.
A kapcsolattartó csoport rendszeresen információt cserél a Felek érdeklődésére számot tartó,
szénnel és acéllal kapcsolatos ügyekben.
18.	cikk
Ha szükséges, a nukleáris anyagok kereskedelme az Európai Atomenergia-közösség és a
Kirgiz Köztársaság között megkötendő külön megállapodás rendelkezéseinek tárgyát fogja
képezni.
IV.	CÍM
AZ ÜZLETI VÁLLALKOZÁSOKAT ÉS A BEFEKTETÉST ÉRINTŐ
RENDELKEZÉSEK
I.	FEJEZET
MUNKAÜGYI FELTÉTELEK
19.	cikk
(1)	A Közösség és a tagállamok az egyes tagállamok vonatkozó törvényeire, feltételeire és
eljárásaira figyelemmel törekednek annak biztosítására, hogy a valamely tagállam területén
jogszerűen foglalkoztatott kirgiz állampolgárokat olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
(2)	A Kirgiz Köztársaság a Kirgiz Köztársaságban hatályos törvényekre, feltételekre és
eljárásokra figyelemmel biztosítja, hogy a tagállamoknak a Kirgiz Köztársaság területén
jogszerűen foglalkoztatott állampolgárait olyan bánásmódban részesítsék, amely a
munkafeltételek, a javadalmazás és az elbocsátás tekintetében a saját állampolgárokkal
összehasonlítva mentes az állampolgárságon alapuló megkülönböztetéstől.
20.	cikk
Az egyeztető tanács megvizsgálja, hogy milyen közös erőfeszítést lehet tenni az illegális
bevándorlás ellenőrzése érdekében, a visszafogadás elméleti és gyakorlati
figyelembevételével.
7
21. cikk
Az Együttműködési Tanács megvizsgálja, hogyan javíthatók az üzletemberek munkafeltételei
a Felek nemzetközi kötelezettségvállalásaival összhangban, beleértve az EBEÉ bonni
értekezletének okmányában rögzített vállalásokat.
22.	cikk
Az Együttműködési Tanács ajánlásokat tesz a 19., a 20. és 21. cikk végrehajtására.
II.	FEJEZET
A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ FELTÉTELEK
23.	cikk
(1)	A Közösség és tagállamai a jogszabályaikkal és rendelkezéseikkel összhangban legalább
olyan kedvező elbánást biztosítanak a letelepedett kirgiz társaságoknak a 25. cikkben
meghatározott leányvállalatok és fióktelepek létesítése tekintetében, mint amilyenben a
harmadik országok társaságai részesülnek, és működésük tekintetében a kirgiz társaságoknak
a Közösség és tagállamai területén letelepedett leányvállalatait és fióktelepeit legalább olyan
kedvező elbánásban részesítik, mint amilyenben harmadik országok társaságait, illetve
fióktelepeit részesítik.
(2)	A Kirgiz Köztársaság a 35. és 84. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a területén,
valamint a jogszabályaival és rendelkezéseivel összhangban, legalább olyan kedvező elbánást
biztosít a közösségi társaságoknak és fióktelepeinek a 25. cikkben meghatározott működésük
és letelepedésük tekintetében, mint amilyenben a kirgiz társaságok és fióktelepei, vagy -
amennyiben ez kedvezőbb - a harmadik országbeli társaságok és fióktelepeik részesülnek.
24.	cikk
A 23. cikk rendelkezéseit, nem kell alkalmazni a légi közlekedésre, a belvízi közlekedésre és
a tengeri szállításra.
25.	cikk
E megállapodás alkalmazásában:
a)	„közösségi társaság”, illetve „kirgiz társaság”: olyan társaság, amelyet valamely tagállam,
illetve a Kirgiz Köztársaság törvényeivel összhangban hoztak létre, és amelynek a létesítő
okirat szerinti székhelye vagy központi ügyvezetése, illetve gazdasági tevékenységének
székhelye a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság területén található. Ha azonban a valamely
tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság törvényeivel összhangban létrehozott társaságnak csak
a létesítő okirat szerinti székhelye található a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság területén,
a társaságot akkor tekintik közösségi, illetve kirgiz társaságnak, ha működése során tényleges
és folyamatos kapcsolatban áll valamely tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság gazdaságával;
b)	valamely társaság „leányvállalata”: az előbbi által ténylegesen ellenőrzött vállalat;
c)	valamely társaság „fióktelepe”: az üzleti tevékenység folytatásának jogi személyiséggel
nem rendelkező helye, amely tartósan jelenik meg, például egy anyavállalat kiterjesztéseként,
irányítással és az ahhoz szükséges anyagi eszközökkel rendelkezik, hogy üzleti tárgyalásokat
folytasson harmadik felekkel oly módon, hogy ez utóbbiaknak - noha annak ismeretében,
8
hogy szükség esetén az anyavállalattal lépnek jogi kapcsolatba, amelynek a központi irodája
külföldön található - nem az anyavállalattal kell közvetlenül tárgyalnia, hanem a
kiterjesztésként üzemelő üzleti helyszínen köthet ügyleteket;
d)	„letelepedés”: az a) pontban említett közösségi vagy kirgiz társaságoknak azon joga, hogy
a Kirgiz Köztársaságban, illetve a Közösségben leányvállalatok vagy fióktelepek létesítésén
keresztül gazdasági tevékenységet kezdjenek el;
e)	„működés”: gazdasági tevékenységek folytatása;
f)	„gazdasági tevékenységek”: ipari, kereskedelmi és szakmai jellegű tevékenységek.
A nemzetközi tengeri szállítás tekintetében, beleértve az intermodális szállítási műveleteket,
amelyek során az út egy részét tengeren teszik meg, a tagállamoknak vagy a Kirgiz
Köztársaság a Közösségen, illetve a Kirgiz Köztársaságon kívül letelepedett állampolgárai,
valamint a Közösségen vagy a Kirgiz Köztársaságon kívül letelepedett és a tagállamok
állampolgárai, illetve kirgiz állampolgárok által ellenőrzött hajózási társaságok szintén
kedvezményezettjei e fejezet és a III. fejezet rendelkezéseinek, ha hajóikat a szóban forgó
tagállamban, illetve a Kirgiz Köztársaságban a vonatkozó jogszabályokkal összhangban
tartják nyilván.
26.	cikk
(1)	E megállapodás egyéb rendelkezései ellenére, az egyik Felet sem akadályozza meg abban,
hogy prudenciális okokból intézkedéseket hozzon a befektetők, a betétesek, a biztosítottak és
az olyan személyek védelme érdekében, amelyeknek valamely pénzügyi szolgáltató
letéteményesi kötelezettséggel tartozik, vagy annak érdekében, hogy biztosítsa a pénzügyi
rendszer sértetlenségét és stabilitását. Amennyiben az ilyen intézkedések nem egyeztethetők
össze e megállapodás rendelkezéseivel, nem használhatók fel a Fél e megállapodás szerinti
kötelezettségeinek elkerülésére.
(2)	E megállapodás egy része sem értelmezhető úgy, hogy az előírná a Feleknek egyedi vevők
ügyeivel vagy elszámolásaival összefüggő, illetve a közigazgatási intézmények birtokában
lévő bizalmas vagy védett információk kiszolgáltatását.
27.	cikk
E megállapodás rendelkezései nem sértik bármely olyan intézkedésnek a Felek valamelyike
által történő alkalmazását, amelyre annak megelőzése érdekében van szükség, hogy e
megállapodás rendelkezésein keresztül megkerüljék valamely Félnek azon intézkedéseit,
amelyekkel harmadik országok bejutását szabályozza a saját piacára.
28.	cikk
(1)	A Kirgiz Köztársaság, illetve a Közösség területén letelepedett közösségi, illetve kirgiz
társaságnak e cím I. fejezetének rendelkezései ellenére jogában áll az, hogy a letelepedés
szerinti befogadó országban érvényes jogszabályokkal összhangban a Kirgiz Köztársaságban,
illetve a Közösség területén olyan alkalmazottakat foglalkoztasson, akár leányvállalatai, akár
fióktelepei révén, akik valamely közösségi tagállam, illetve a Kirgiz Köztársaság
állampolgárai, azzal a feltétellel, hogy az ilyen alkalmazottak a (2) bekezdésben
meghatározott kulcsfontosságú személyzet tagjai, és hogy kizárólag a társaságok vagy
fióktelepek alkalmazásában állnak. Az ilyen alkalmazottak tartózkodási és munkavállalási
engedélyei csak az ilyen foglalkoztatás időtartamára vonatkoznak.
(2)	Az előbb említett társaságok, a továbbiakban: szervezetek, kulcsfontosságú személyzetét a
következő kategóriák közül a c) pontban meghatározott „társaságon belül áthelyezett
9
személyek” képezik, feltéve, hogy a szervezet jogi személy, és az érintett személyek legalább
az áthelyezést közvetlenül megelőző évben annak alkalmazásában álltak, vagy üzlettársak
voltak benne (a többségi részvényesek kivételével):
a)	a szervezetben vezető beosztást betöltő személyek, akik elsődlegesen a létesítmény
vezetését látják el, és akik elsősorban a társaság igazgatósága vagy részvényesei, illetve az
ennek megfelelő személyek általános felügyelete vagy irányítása alatt állnak, és munkájuk a
következőkre terjed ki:
-	a létesítmény vagy a létesítmény egyik szervezeti egységének vagy részlegének a
vezetése,
-	felügyeleti, szakmai vagy vezető szerepet betöltő más alkalmazottak munkájának
felügyelete és ellenőrzése,
-	személyes hatáskör gyakorlása alkalmazottak felvétele és elbocsátása, a felvételre
és elbocsátásra tett ajánlások és egyéb személyzeti intézkedések tekintetében;
b)	a szervezetben dolgozó olyan személyek, akik a létesítmény működtetéséhez, kutatási
felszereléséhez, technikáihoz vagy vezetéséhez elengedhetetlen, nem mindennapi tudás
birtokában vannak. Az ilyen tudás értékelése a létesítményre jellemző tudáson kívül
tükrözheti a speciális technikai tudást igénylő munka vagy szakma típusához kapcsolódó
magas szintű képzettséget, beleértve az engedélyhez kötött szakmához való tartozást;
c)	„társaságon belül áthelyezett személy”: olyan természetes személy, aki valamely Fél
területén lévő szervezetben dolgozik, és akit a másik Fél területén folytatott gazdasági
tevékenységekkel összefüggésben oda ideiglenesen áthelyeznek; az érintett szervezet
székhelyének valamely Fél területén kell lennie, és az áthelyezésnek e szervezet olyan
létesítményére (fióktelep, leányvállalat) kell irányulnia, amely ténylegesen hasonló gazdasági
tevékenységeket folytat a másik Fél területén.
29.	cikk
A Felek felismerik annak fontosságát, hogy területükön a másik Fél társaságainak létesítésére
és működésére tekintettel egymásnak nemzeti bánásmódot biztosítanak, továbbá
megvizsgálják, hogy kölcsönösen kielégítő alapon, illetve az Együttműködési Tanács
ajánlásai fényében miként érhetik el ezt a célt.
30.	cikk
(1)	A Felek mindent elkövetnek annak érdekében, hogy elkerüljék az olyan intézkedések vagy
lépések megtételét, amelyek egymás társaságai számára az e megállapodás aláírásának napján
fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék a letelepedés és a működés feltételeit.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a 38. cikk rendelkezéseit: a 38. cikk hatálya alá tartozó
eseteket minden más rendelkezés kizárásával kizárólag a szóban forgó cikk rendelkezései
szabályozzák.
(3)	A partnerség és az együttműködés szellemében, és a 44. cikk fényében, a Kirgiz
Köztársaság kormánya tájékoztatja a Közösséget az olyan új jogszabályok előterjesztésének
vagy új rendelkezések elfogadásának szándékáról, amelyek a közösségi társaságok kirgiz
leányvállalatai vagy fióktelepei számára a letelepedési vagy működési feltételeket az e
megállapodás aláírásának napján fennálló helyzethez képest korlátozottabbá tennék. A
Közösség felkérheti a Kirgiz Köztársaságot, hogy közölje az ilyen jogszabályok vagy
rendelkezések tervezetét, és folytasson konzultációt e tervezetekről.
(4)	Amennyiben a Kirgiz Köztársaságban bevezetett új jogszabály vagy rendelkezés
következtében a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatai vagy fióktelepei számára a
letelepedési vagy működési feltételek az e megállapodás aláírásának napján fennálló
10
helyzethez képest korlátozottabbá válnak, az ilyen jogszabály vagy rendelkezés a vonatkozó
törvény hatálybalépésének időpontjában a Kirgiz Köztársaságban már letelepedett
leányvállalatokra és fióktelepekre a vonatkozó törvény hatálybalépését követően három éven
át nem alkalmazandó.
III.	FEJEZET
HATÁROKON ÁTNYÚLÓ SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A KÖZÖSSÉG ÉS A
KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT
31.	cikk
(1)	A Felek e fejezet rendelkezéseivel összhangban vállalják, hogy megteszik a szükséges
lépéseket annak érdekében, hogy a Felek szolgáltatási ágazatainak fejlődését szem előtt tartva
fokozatosan engedélyezzék a szolgáltatások nyújtását olyan közösségi vagy kirgiz társaságok
részéről, amelyek más Félnek a területén letelepedettek, mint amelyben a szolgáltatás által
megcélzott személy.
(2)	Az Együttműködési Tanács ajánlást tesz az (1) bekezdés végrehajtására.
32.	cikk
A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy piacorientált szolgáltatási ágazatot
alakítsanak ki a Kirgiz Köztársaságban.
33.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy kereskedelmi alapon, hatékonyan alkalmazzák a nemzetközi
hajózási piachoz és forgalomhoz való korlátlan hozzáférés elvét:
a)	az előbbi rendelkezés nem érinti a vonalhajózási konferenciák magatartási kódexéről szóló
ENSZ Egyezményből eredő azon jogokat és kötelezettségeket, amelyek az e megállapodásban
részes Felek egyikére vagy másikára vonatkoznak. Vonalhajózási konferenciához nem tartozó
szállítók szabadon versenyezhetnek vonalhajózási konferenciához tartozó szállítókkal, ha
betartják a tisztességes kereskedelemi verseny szabályait;
b)	a Felek megerősítik elkötelezettségüket a szabad versenykörnyezet iránt, amely a száraz és
folyékony ömlesztett áruk kereskedelmének elengedhetetlen tényezője.
(2)	Az (1) bekezdés elveinek alkalmazása során a Felek:
a)	e megállapodás hatálybalépésétől kezdve nem alkalmazzák a közösségi tagállamok és a
volt Szovjetunió közötti kétoldalú megállapodások rakománymegosztásra vonatkozó
rendelkezéseit;
b)	nem vezetnek be rakománymegosztásra vonatkozó záradékokat a harmadik országokkal
kötendő jövőbeli kétoldalú megállapodásokban, kivéve olyan kivételes körülmények esetén,
amennyiben az e megállapodásban részes egyik vagy másik Fél vonalhajózási társaságainak
máskülönben nem lenne tényleges lehetőségük arra, hogy az érintett harmadik országból
érkező és oda irányuló kereskedelmi forgalomban részt vegyenek;
c)	a száraz és folyékony ömlesztett áruk kereskedelméről szóló jövőbeli kétoldalú
megállapodásokban megtiltják a rakománymegosztásra vonatkozó megegyezéseket;
d)	e megállapodás hatálybalépésével eltörölnek minden olyan egyoldalú intézkedést,
igazgatási, technikai és egyéb akadályt, amely a nemzetközi tengeri szállításban korlátozó
vagy megkülönböztető hatást fejthetne ki a szolgáltatások szabad nyújtásra.
11
34. cikk
A Felek közötti szállítás összehangolt fejlesztésének biztosítását szem előtt tartva, amelyet a
Felek kereskedelemi szükségleteikhez igazítanak, a kölcsönös piaci hozzáférés feltételei,
valamint a közúti, vasúti és belvízi utakon történő, továbbá az esetleges légi közlekedési
szolgáltatásnyújtás feltételei adott esetben külön megállapodásokban szabályozhatók, amelyet
a Felek e megállapodás hatálybalépését követően tárgyalnak meg.
IV.	FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
35.	cikk
(1)	E cím rendelkezéseit a közrenddel összefüggő, közbiztonsági és közegészségügyi
korlátozásokra figyelemmel kell alkalmazni.
(2)	E cím rendelkezéseit nem kell alkalmazni azon tevékenységekre, amelyek valamely Fél
területén hivatali hatáskör, akár alkalmi, gyakorlásával függenek össze.
36.	cikk
E cím alkalmazásában e megállapodás egy része sem akadályozza meg a Feleket abban, hogy
a belépés és tartózkodás, a munkavállalás, a munkafeltételek és a természetes személyek
letelepedése és a szolgáltatásnyújtás tekintetében törvényeiket és rendeleteiket alkalmazzák,
azzal a feltétellel, hogy ennek során nem alkalmazzák ezeket oly módon, amely az e
megállapodás valamely rendelkezésének feltételei alapján bármely Felet megillető előnyöket
semmissé tenné vagy csökkentené. A fenti rendelkezés nem érinti a 35. cikk alkalmazását.
37.	cikk
Azon társaságok, amelyek kirgiz társaságok és közösségi társaságok közös ellenőrzése alatt és
kizárólagos tulajdonában vannak, szintén a II., III. és IV. fejezet rendelkezéseinek
kedvezményezettjei közé tartoznak.
38.	cikk
Az egyik Fél által az e megállapodás alapján a másik Félnek biztosított bánásmód, a
szolgáltatások kereskedelméről szóló általános egyezmény (GATS) hatálya alá tartozó
ágazatok vagy intézkedések tekintetében a GATS vonatkozó kötelezettségeinek
hatálybalépését egy hónappal megelőző naptól kezdve, semmilyen esetben nem lehet
kedvezőbb, mint az előbbi Fél által a GATS rendelkezései alapján az egyes szolgáltatási
ágazatok, alágazatok és szolgáltatásnyújtási módok tekintetében biztosított bánásmód.
39.	cikk
A Közösség, annak tagállamai és a Kirgiz Köztársaság a II., III. és IV. fejezet alkalmazásában
nem veszik figyelembe, a GATS V. cikkének elveivel összhangban, a gazdasági integrációs
megállapodásokban vállalt kötelezettségek alapján biztosított bánásmódot.
12
40.	cikk
(1)	Az e cím rendelkezéseivel összhangban biztosított legnagyobb kedvezmény elvét nem kell
alkalmazni azon adókedvezményekre, amelyeket a Felek a kettős adóztatás elkerülését
szolgáló megállapodások vagy egyéb adóegyezmények alapján nyújtanak, vagy a jövőben
nyújtani fognak.
(2)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná azt, hogy a Felek a kettős
adóztatás elkerülését szolgáló megállapodások és más adóegyezmények vagy a belföldi
adójogszabályok adórendelkezései alapján olyan intézkedéseket fogadjanak el vagy
érvényesítsenek, amelyek az adókikerülés vagy adókijátszás megelőzésére irányulnak
(3)	E cím egy része sem értelmezhető úgy, hogy megakadályozná a tagállamokat vagy a
Kirgiz Köztársaságot abban, hogy megkülönböztetést tegyen adójogszabályai vonatkozó
rendelkezéseinek alkalmazása során olyan adófizetők között, amelyek, különösen lakóhelyük
tekintetében, nincsenek azonos helyzetben.
41.	cikk
A 28. cikk sérelme nélkül, a II., III. és a IV. fejezet egy rendelkezése sem értelmezhető úgy,
hogy feljogosítaná:
-	a tagállamok, illetve a Kirgiz Köztársaság állampolgárait arra, hogy bármilyen
minőségben belépjenek a Kirgiz Köztársaság, illetve a Közösség területére és ott
tartózkodjanak, különösen valamely társaság részvényeseként vagy
tulajdonostársaként, vezetőjeként vagy alkalmazottjaként, illetve szolgáltatások
nyújtójaként vagy kedvezményezettjeként,
-	a kirgiz társaságok közösségi leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a
Közösség területén a Kirgiz Köztársaság állampolgárait alkalmazzák vagy
foglalkoztassák,
-	a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatait vagy fióktelepeit arra, hogy a Kirgiz
Köztársaság területén a tagállamok állampolgárait alkalmazzák vagy
foglalkoztassák,
-	a kirgiz társaságokat vagy kirgiztársaságok közösségi leányvállalatait vagy
fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján kirgiz személyeket
biztosítsanak abból a célból, hogy más személyek számára és ellenőrzése alatt
működjenek,
-	a közösségi társaságokat és a közösségi társaságok kirgiz leányvállalatait vagy
fióktelepeit arra, hogy ideiglenes munkaszerződés alapján olyan munkavállalókat
biztosítsanak, akik a tagállamok állampolgárai.
V.	FEJEZET
FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE
42.	cikk
(1)	A Felek vállalják, hogy szabadon átváltható valutában engedélyezik a Közösségben és a
Kirgiz Köztársaságban honosak közötti, az áruforgalommal, valamint a szolgáltatások és
személyek mozgásával összefüggő, e megállapodás rendelkezéseivel összhangban teljesített
folyó fizetéseket.
(2)	A tőkemozgások mérlegének ügyletei tekintetében e megállapodás hatálybalépésétől a
fogadó ország törvényeivel összhangban alapított társaságokba irányuló közvetlen
13
befektetésekhez és a II. fejezet rendelkezéseivel összhangban végzett befektetésekhez,
valamint e befektetések és a belőlük származó esetleges nyereség felszámolásához vagy
hazatelepítéséhez kapcsolódó szabad tőkemozgást biztosítani kell.
(3)	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve, a (2) bekezdés vagy az (5) bekezdés sérelme
nélkül nem vezetnek be újabb devizakorlátozásokat a Közösségben és a Kirgiz
Köztársaságban honos személyek közötti tőkemozgásra és a hozzá kapcsolódó folyó
fizetésekre vonatkozóan, és a meglévő szabályok nem válnak korlátozóbbakká.
(4)	A Felek konzultációt folytatnak egymással abból a célból, hogy e megállapodás
célkitűzéseinek előmozdítása érdekében megkönnyítsék a Közösség és a Kirgiz Köztársaság
között a (2) bekezdésben említettektől eltérő, más tőkeformák mozgását.
(5)	Hivatkozva e cikk rendelkezéseire, amíg nem vezetik be a kirgiz valutának a Nemzetközi
Valutaalap (IMF) alapokmánya VIII. cikke értelmében vett teljes konvertibilitását, a Kirgiz
Köztársaság kivételes körülmények között devizakorlátozásokat alkalmazhat rövid és hosszú
lejáratú hitelek nyújtásával és felvételével összefüggésben, amennyiben az ilyen hitelek
nyújtása esetén a Kirgiz Köztársaság számára ilyen korlátozásokat írnak elő és amennyiben e
korlátozásokat a Kirgiz Köztársaság jogállása az IMF-ben megengedi. A Kirgiz Köztársaság e
korlátozásokat megkülönböztetéstől mentesen alkalmazza. Alkalmazásuk a lehető legkisebb
mértékben zavarja e megállapodást. A Kirgiz Köztársaság az ilyen intézkedések bevezetéséről
és azok változásairól tájékoztatja az Együttműködési Tanácsot.
(6)	Az (1) és a (2) bekezdés sérelme nélkül, amennyiben kivételes körülmények között a
Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti tőkemozgás súlyos nehézségeket okoz a
Közösségben, illetve a Kirgiz Köztársaságban az árfolyam-politika vagy a monetáris politika
működtetésében, vagy fennáll ennek a veszélye, úgy a Közösség, illetve a Kirgiz Köztársaság
legfeljebb hat hónapon át védintézkedéseket hozhat a Közösség és a Kirgiz Köztársaság
közötti tőkemozgás tekintetében, ha az ilyen intézkedések feltétlenül szükségesek.
VI.	FEJEZET
A SZELLEMI, IPARI ÉS KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA
43.	cikk
(1)	E cikk és a II. melléklet rendelkezései alapján a Kirgiz Köztársaság folytatja a szellemi,
ipari és kereskedelmi tulajdonjogok oltalmának fejlesztését annak érdekében, hogy e
megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére a Közösségben fennálló oltalmi
szinthez hasonló szintű oltalmat biztosítson, beleértve az ilyen jogok érvényesítésének
hatékony eszközeit. Az Együttműködési Tanács meghosszabbíthatja ezt az időtartamot a
Kirgiz Köztársaság különleges körülményeire hivatkozva.
(2)	A Kirgiz Köztársaság e megállapodás hatálybalépését követő ötödik év végére csatlakozik
a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokról szóló, a II. melléklet (1) bekezdésében
említett többoldalú egyezményekhez, amelyekben a tagállamok részesek, vagy amelyeket a
tagállamok az ezen egyezményekben foglalt vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően
ténylegesen alkalmaznak.
V.	CÍM
JOGALKOTÁSI EGYÜTTMŰKÖDÉS
44.	cikk
(1)	A Felek kijelentik, hogy a Kirgiz Köztársaság és a Közösség közötti gazdasági
kapcsolatok megerősítésének fontos feltételét képezi a Kirgiz Köztársaság meglévő és
14
jövőbeli jogszabályainak a Közösség jogszabályaihoz való közelítése. A Kirgiz Köztársaság
törekszik annak biztosítására, hogy jogszabályai fokozatosan összeegyeztethetőkké váljanak a
Közösség jogszabályaival.
(2)	A jogszabályok közelítése különösen a következő területekre terjed ki: társasági
befektetéseket szabályozó törvények és rendeletek, vámjog, társasági jog, bankjog, társasági
számvitel és adók, szellemi tulajdon, munkavállalók munkahelyi védelme, pénzügyi
szolgáltatások, versenyszabályok, közbeszerzés, emberek, állatok és növények egészségének
és életének védelme, környezetvédelem, fogyasztóvédelem, közvetett adózás, műszaki
szabályok és szabványok, nukleáris törvények és rendeletek, valamint szállítás.
(3)	A Közösség ezen intézkedések végrehajtásához technikai segítséget nyújt a Kirgiz
Köztársaságnak, amely többek között a következőket ölelheti fel:
-	szakértők cseréje,
-	korai tájékoztatás biztosítása, különösen a vonatkozó jogszabályokról,
-	szemináriumok szervezése,
-	képzési tevékenységek,
-	támogatás a vonatkozó ágazatok közösségi jogszabályainak lefordításához.
(4)	A Felek megállapodnak abban, hogy megvizsgálják annak lehetőségét, hogy
versenytörvényeiket a közöttük folyó kereskedelmet érintő esetekben összehangolt módon
alkalmazzák.
VI.	CÍM
GAZDASÁGI EGYÜTTMŰKÖDÉS
45.	cikk
(1)	A Közösség és a Kirgiz Köztársaság gazdasági együttműködést hoz létre, amely a Kirgiz
Köztársaság gazdasági reformjához valamint fellendüléséhez és fenntartható fejlődéséhez
való hozzájárulásra irányul. Ezen együttműködés mindkét Fél javára erősíti a fennálló
gazdasági kapcsolatokat.
(2)	Politikai és egyéb intézkedéseket fognak kialakítani a gazdasági és társadalmi reform,
valamint a kirgiz gazdasági és kereskedelmi rendszerek átalakítása érdekében, amelyeket a
fenntarthatóság és a kiegyensúlyozott társadalmi fejlődés követelményei fognak vezérelni;
teljes mértékben figyelembe véve a környezeti szempontokat is.
(3)	E cél érdekében az együttműködés különösen a gazdasági és társadalmi fejlődés, az
emberi erőforrás-fejlesztés, a vállalkozások támogatása (ezen belül a privatizáció, a
befektetések és a pénzügyi szolgáltatások fejlesztése), a mezőgazdaság és az élelmiszeripar,
az energetika és nukleáris biztonság, a szállítás, a turizmus, a környezetvédelem, a regionális
együttműködés és a monetáris politika területeire összpontosít.
(4)	A régió harmonikus fejlődését szem előtt tartva, különös figyelmet szentelnek az olyan
intézkedéseknek, amelyek alkalmasak arra, hogy elősegítsék az együttműködést a Független
Államok között.
(5)	Az e megállapodásban meghatározott gazdasági együttműködést és az együttműködés más
formáit adott esetben a Közösség technikai segítségnyújtással támogathatja, figyelembe véve
a Közösség által a Független Államokban nyújtott technikai segítségre vonatkozó tanácsi
rendeletet, a Kirgiz Köztársaságnak nyújtott közösségi technikai segítséggel kapcsolatos
indikatív programban vállalt prioritásokat, valamint a kialakított koordinációs és végrehajtási
eljárásokat.
15
46.	cikk
Ipari együttműködés
(1)	Az együttműködés különösen a következők előmozdítását célozza:
-	üzleti kapcsolatok fejlesztése mindkét oldal gazdasági szereplői között,
-	a Közösség részvétele a Kirgiz Köztársaság erőfeszítéseiben, amelyek iparának
átalakítására irányulnak,
-	az irányítás javítása,
-	megfelelő kereskedelmi szabályok és gyakorlatok kialakítása,
-	környezetvédelem.
(2)	E cikk rendelkezései nem érintik a vállalkozásokra vonatkozó közösségi versenyszabályok
végrehajtását.
47.	cikk
Beruházásfejlesztés és -védelem
(1)	Az együttműködés a Közösség és a tagállamok vonatkozó hatásköreit és illetékességeit
szem előtt tartva arra irányul, hogy kedvező légkört teremtsen a belföldi és külföldi
magánbefektetések számára, különösen a beruházásvédelem, a tőketranszfer és a befektetési
lehetőségekre vonatkozó információcsere jobb feltételei révén.
(2)	Az együttműködés céljai különösen a következők:
-	adott esetben beruházásfejlesztési és -védelmi megállapodások megkötése a Kirgiz
Köztársaság és a tagállamok között,
-	adott esetben megállapodások megkötése a Kirgiz Köztársaság és a tagállamok között
a kettős adóztatás elkerüléséről,
-	kedvező körülmények megteremtése, amelyek bátorítják a kirgiz gazdaságba történő
külföldi befektetéseket,
-	stabil és megfelelő üzleti jog és üzleti feltételek kialakítása, valamint információcsere
a befektetések területén a törvényekről, a rendeletekről és a közigazgatási
gyakorlatokról,
-	információcsere a befektetési lehetőségekről többek között kereskedelmi vásárok,
kiállítások, kereskedelmi hetek és egyéb események formájában.
48.	cikk
Közbeszerzés
A Felek együttműködnek azon feltételek kialakításában, amelyek lehetővé teszik az árukra és
szolgáltatásokra vonatkozó szerződések nyílt és versenytárgyaláson alapuló odaítélését,
különösen ajánlati felhívások révén.
49.	cikk
Együttműködés a szabványok és a megfelelőségértékelés területén
(1)	A Felek közötti együttműködés előmozdítja a minőség terén követett, a nemzetközi
megállapodásoknak megfelelő feltételekhez, elvekhez és iránymutatásokhoz való
felzárkózást. A szükséges intézkedések megkönnyítik a megfelelőségértékelés területén a
kölcsönös elismerés irányába tett előrelépést, valamint a kirgiz termékek minőségének
javítását.
16
(2) E célból a Felek arra törekszenek, hogy olyan technikai segítségnyújtási projektek
keretében működjenek együtt, amelyek:
-	előmozdítják a megfelelő együttműködést az e területekre szakosodott szervezetekkel
és intézményekkel,
-	előmozdítják a közösségi technikai szabályok alkalmazását, valamint az európai
szabványok és megfelelőségértékelési eljárások használatát,
-	lehetővé teszik a minőségirányítás területén a tapasztalatok és a technikai információk
cseréjét.
50.	cikk
Bányászat és nyersanyagok
(1)	A Felek arra törekednek, hogy növeljék a bányászatra és nyersanyagokra irányuló
befektetést és kereskedelmet.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	információcsere a bányászati és a nemvasfém ágazat kilátásairól,
-	az együttműködés jogi keretrendszerének kialakítása,
-	kereskedelmi kérdések,
-	környezeti jogszabályok elfogadása és végrehajtása,
-	képzés,
-	biztonság a bányászatban.
51.	cikk
Tudományos és műszaki együttműködés
(1)	A Felek a kölcsönös előnyök alapján támogatják az együttműködést a nem katonai kutatás
és technológiai fejlesztés (KTF) területén, figyelemmel a rendelkezésre álló erőforrásokra, a
programjaikhoz való megfelelő hozzáférésre, valamint a szellemi, ipari és kereskedelmi
tulajdonjogok hatékony védelmének megfelelő szintjére.
(2)	A tudományos és technológiai együttműködés a következőket öleli fel:
-	tudományos és műszaki információcsere,
-	közös KTF tevékenység,
-	képzési tevékenységek és mobilitási programok a KTF-fel foglalkozó tudósok, kutatók
és szakemberek számára mindkét oldalon.
Amennyiben az együttműködés oktatást és/vagy képzést magában foglaló tevékenységek
formáját ölti, az 52. cikk rendelkezéseivel összhangban kell azokat végrehajtani.
A Felek kölcsönös megállapodás alapján a tudományos és technológiai együttműködés más
formáit is kialakíthatják.
Az együttműködési tevékenységek során külön figyelmet kell fordítani az olyan tudósok,
mérnökök, kutatók és műszaki szakemberek más területen történő foglalkoztatására, akik
tömegpusztító fegyverek kutatásával és/vagy előállításával foglalkoznak vagy foglalkoztak.
(3)	Az e cikk hatálya alá eső együttműködést az egyes Felek által elfogadott eljárásoknak
megfelelően megtárgyalt és megkötött külön megegyezések alapján valósítják meg, amelyek
többek között a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonjogokra vonatkozó különleges
rendelkezéseket is rögzítenek.
17
52.	cikk
Oktatás és szakképzés
(1)	A Felek együttműködnek annak érdekében, hogy mind a közszférában, mind a
magánszférában növeljék az általános oktatás és a szakképzettség szintjét a Kirgiz
Köztársaságban.
(2)	Az együttműködést különösen a következő területekre összpontosítják:
-	a kirgiz felsőoktatási és szakképzési rendszerek korszerűsítése, beleértve a
felsőoktatási létesítmények és a felsőoktatási diplomák akkreditálási rendszerét,
-	a köz- és a magánszektorbeli vezetők és köztisztviselők szakképzése a meghatározásra
kerülő prioritási területeken,
-	együttműködés az oktatási intézmények, illetve az oktatási intézmények és cégek
között,
-	a tanárok, felsőfokú képesítéssel rendelkezők, adminisztrátorok, fiatal tudósok és
kutatók, valamint a fiatalok mobilitása,
-	az európai tanulmányok terén folytatott oktatás támogatása a megfelelő
intézményekben,
-	közösségi nyelvek oktatása,
-	konferenciatolmácsok posztgraduális képzése,
-	újságírók szakképzése,
-	oktatók szakképzése.
(3)	Az egyik Fél lehetséges részvétele a másik Fél oktatási és szakképzési programjaiban a
Felek vonatkozó eljárásaival összhangban vitatható meg, továbbá, adott esetben, intézményi
kereteket és együttműködési terveket fognak létrehozni, amelyek a Kirgiz Köztársaságnak a
közösségi Tempus-programban való részvételére épülnek.
53.	cikk
Mezőgazdaság és az agráripari ágazat
Az együttműködés célja e területen a mezőgazdaság reformja, a kirgiz mezőgazdaság, az
agráripari és a szolgáltatási ágazat korszerűsítése, privatizálása és átalakítása, belföldi és
külföldi piacok kialakítása a kirgiz termékek számára olyan feltételek mellett, amelyek
biztosítják a környezet védelmét, figyelembe véve az élelmiszerellátás biztonsága javításának
szükségességét, valamint az agrár- és élelmiszeripar, továbbá a mezőgazdasági termékek
feldolgozásának és forgalmazásának fejlesztése. A Felek arra is törekednek, hogy az ipari és
mezőgazdasági élelmiszertermékek tekintetében fokozatosan közelítsék a kirgiz szabványokat
a közösségi technikai szabályokhoz, beleértve az egészségügyi és növény-egészségügyi
szabványokat.
54.	cikk
Energia
(1)	Az együttműködésre a piacgazdaság és az Európai Energiacharta alapelvei keretében kerül
sor, amelynek hátteréül az európai energiapiacok fokozatos integrációja szolgál.
(2)	Az együttműködés többek között a következő területekre terjed ki:
-	az energiatermelés ellátásának és fogyasztásának környezeti hatása, annak érdekében,
hogy az e tevékenységekből származó környezetvédelmi károkat megelőzze vagy
minimalizálja,
18
-	az energiaellátás biztonságának és minőségének gazdaságos és környezetileg
elfogadható módon történő javítása, beleértve a szállítók diverzifikációját,
-	az energetikai politika megfogalmazása,
-	az energetikai ágazat irányításának és szabályozásának javítása a piacgazdasággal
összhangban,
-	az energiakereskedelem fokozásához és a befektetések ösztönzéséhez szükséges
intézményi, jogi, adózási és egyéb feltételek megteremtése,
-	az energiatakarékosság és a hatékony energiafelhasználás előmozdítása,
-	az energetikai infrastruktúra korszerűsítése,
-	az ellátás és a végfelhasználás területén az energetikai technológiák javítása minden
fajta energiatípus esetében,
-	irányítói és műszaki szakképzés az energetikai szektorban,
-	az energiaellátás biztonsága, az energia, valamint az energetikai anyagok és termékek
szállítása és továbbítása.
55.	cikk
Környezet
(1)	Az Európai Energiachartát szem előtt tartva, a Felek továbbfejlesztik és erősítik
együttműködésüket a környezet és az emberi egészség területén.
(2)	Az együttműködés célja a környezet romlása elleni küzdelem, és különösen a következők:
-	a szennyezettségi szintek hatékony felügyelete és a környezet értékelése; információs
rendszer a környezet állapotáról,
-	a helyi, a regionális és az országhatáron átterjedő levegő- és vízszennyezés leküzdése,
-	az ökológiai egyensúly helyreállítása,
-	a fenntartható, hatékony és környezetileg hatékony energiatermelés és -felhasználás,
-	az ipari létesítmények biztonsága,
-	a vegyi anyagok osztályozása és biztonságos kezelése,
-	a vízminőség,
-	a hulladékcsökkentés, az újrafelhasználás és a biztonságos ártalmatlanítás, a Bázeli
Egyezmény végrehajtása,
-	a mezőgazdaság környezeti hatása, talajerózió és kémiai szennyezés,
-	az erdők védelme,
-	a biodiverzitás megőrzése, a védett területek és a biológiai erőforrások fenntartható
felhasználása és kezelése,
-	a területrendezés, ezen belül az építőipar és a városfejlesztés,
-	a gazdasági és a fiskális eszközök felhasználása,
-	a globális éghajlatváltozás,
-	a környezeti nevelés és a tudatosság,
-	a radioaktivitás által érintett övezetek rehabilitációjával kapcsolatos technikai
segítségnyújtás és a kapcsolódó egészségügyi és szociális problémák kezelése,
-	az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló Espoo-i Egyezmény
végrehajtása.
(3)	Az együttműködésre különösen a következők útján kerül sor:
-	katasztrófavédelmi tervezés és más vészhelyzetek,
-	információk és szakértők cseréje, többek között a tiszta technológiák átadása, továbbá
a biotechnológiák biztonságos és környezetileg elfogadható felhasználása területén,
-	közös kutatási tevékenységek,
19
-	a jogszabályok fejlesztése a közösségi szabványok szintjének elérése érdekében,
-	együttműködés regionális szinten, beleértve az Európai Környezetvédelmi Ügynökség
keretében való együttműködést, és nemzetközi szinten,
-	stratégiák kialakítása, különös tekintettel a globális és éghajlati kérdésekre, valamint a
fenntartható fejlődés elérését szem előtt tartva,
-	környezeti hatástanulmányok.
56.	cikk
Közlekedés
A Felek a közlekedés területén továbbfejlesztik és megerősítik együttműködésüket.
Az együttműködés többek között a kirgiz közlekedési rendszerek és hálózatok átalakítására és
korszerűsítésére, valamint adott esetben - a globálisabb közlekedési rendszer kialakításának
összefüggésében - a közlekedési rendszerek összeegyeztethetőségének fejlesztésére és
biztosítására irányul.
Az együttműködés többek között a következőket öleli fel:
-	a közúti szállítás, a vasutak, a kikötők és a repülőterek irányításának és
üzemeltetésének korszerűsítése,
-	a vasutak, a vízi utak, a közutak, a kikötők, a repülőterek és a légi közlekedési
infrastruktúra korszerűsítése és fejlesztése, beleértve a közérdekű főútvonalak és a fent
említett közlekedési módok transzeurópai összeköttetéseinek korszerűsítését,
-	a kombinált szállítás támogatása és fejlesztése,
-	a közös kutatási és fejlesztési programok támogatása,
-	a politika kialakításához és végrehajtásához szükséges szabályozói és intézményi
keretek kidolgozása, beleértve a szállítási ágazat privatizálását.
57.	cikk
Postai szolgáltatások és távközlés
A Felek hatásköreiken és illetékességükön belül kibővítik és megerősítik az együttműködést a
következő területeken:
-	politikák és iránymutatások kialakítása a távközlési ágazat és a postai szolgáltatások
fejlesztéséhez,
-	a díjszabási politika és a forgalmazás elveinek kialakítása a távközlési ágazatban és a
postai szolgáltatások terén,
-	technológia és know-how átadása, beleértve az európai technikai szabványokra és
hitelesítési rendszerekre vonatkozó ismereteket,
-	a távközlés és a postai szolgáltatások terén projektek fejlesztésének ösztönzése és a
befektetések számára vonzóvá tétele,
-	a távközlési és postai szolgáltatásnyújtás hatékonyságának és minőségének javítása,
többek között az alágazatok tevékenységeinek liberalizálásán keresztül,
-	a távközlés fokozott alkalmazása, különösen az elektronikus fizetési rendszerek
területén,
-	távközlési hálózatok irányítása és azok optimalizálása,
-	megfelelő szabályozási alap a távközlési és postai szolgáltatásnyújtáshoz, valamint a
rádiófrekvencia-spektrum felhasználásához,
-	szakképzés a távközlés és a postai szolgáltatások területén a piaci feltételek mellett
történő üzemeltetés szem előtt tartásával.
20
58.	cikk
Pénzügyi szolgáltatások
Az együttműködés különösen annak megkönnyítésére irányul, hogy a Kirgiz Köztársaság az
általánosan elfogadott, kölcsönös elszámolási rendszerek részévé váljon. A technikai
segítségnyújtás előterében a következők állnak:
-	a banki és pénzügyi szolgáltatások fejlesztése, a hitelforrások közös piacának
kialakítása, a Kirgiz Köztársaság bevonása valamely általánosan elfogadott, kölcsönös
elszámolási rendszerbe,
-	pénzügyi rendszer és intézményeinek kialakítása a Kirgiz Köztársaságban,
tapasztalatcsere és személyzeti képzés,
-	biztosítási szolgáltatások kialakítása, amelyek többek között kedvező keretet hoznának
létre ahhoz, hogy közösségi társaságok a biztosítási ágazaton belül közös vállalatok
létrehozásában vegyenek részt a Kirgiz Köztársaságban, valamint exporthitel-
biztosítás kialakítása.
Ezen együttműködés különösen ahhoz járul hozzá, hogy a pénzügyi szolgáltató ágazatban
elősegítse a Kirgiz Köztársaság és a tagállamok közötti kapcsolatok fejlesztését.
59.	cikk
Pénzmosás
(1)	A Felek egyetértenek abban, hogy erőfeszítésekre és együttműködésre van szükség annak
megelőzése érdekében, hogy pénzügyi rendszereiket általában a bűncselekményekből, és
különösen a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekből származó bevételek tisztára
mosására használják fel.
(2)	Az együttműködés e területen közigazgatási és technikai segítségnyújtást foglal magában,
amelynek az a célja, hogy olyan alkalmas előírásokat határozzanak meg a pénzmosás ellen,
amelyek egyenértékűek a Közösség és az illetékes nemzetközi fórumok, beleértve a Pénzügyi
Akció Munkacsoport (FATF) által elfogadott előírásokkal.
60.	cikk
Regionális fejlesztés
(1)	A Felek megerősítik az együttműködést a területfejlesztés és a területrendezés területén.
(2)	A Felek e célból ösztönzik a nemzeti, a regionális és a helyi hatóságok közötti
információcserét a területfejlesztési és területrendezési politika, valamint a regionális
politikák kialakításának módszerei terén, külön hangsúlyt helyezve a hátrányos helyzetben
lévő területek fejlesztésére.
Ösztönzik a régiók és a területfejlesztésért felelős közintézmények közötti közvetlen
kapcsolatfelvételt is, többek között azzal a céllal, hogy kicseréljék a területfejlesztés
előmozdításának módszereit és formáit.
61.	cikk
Szociális együttműködés
(1)	Az egészség és a biztonság területén a Felek azzal a céllal alakítanak ki maguk között
együttműködést, hogy javítsák a munkavállalók egészség- és biztonságvédelmének szintjét.
Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
21
-	oktatás és szakképzés az egészségügyi és a biztonsági területen, külön figyelmet
fordítva a magas kockázatú tevékenységi területekre,
-	megelőző intézkedések kialakítása és támogatása a foglalkozási megbetegedések és
egyéb munkahelyi ártalmak leküzdése érdekében,
-	a jelentős balesetek veszélyének megelőzése és a mérgező vegyi anyagok kezelése,
-	kutatás a munkakörnyezettel, valamint a munkavállalók egészségével és biztonságával
kapcsolatos tudásbázis fejlesztése érdekében.
(2)	A foglalkoztatás tekintetében az együttműködés különösen a következőkre irányuló
technikai segítségnyújtásban nyilvánul meg:
-	a munkaerőpiac optimalizálása,
-	a munkaközvetítő és a tanácsadó szolgáltatások korszerűsítése,
-	szerkezetváltási programok tervezése és megvalósítása,
-	a helyi munkaerőpiacok fejlesztésének ösztönzése,
-	a rugalmas foglalkoztatási programokra vonatkozó információk kicserélése, beleértve
az önálló foglalkoztatást ösztönző és a vállalkozóvá válást előmozdító programokat.
(3)	A Felek külön figyelmet szentelnek a szociális védelem területén megvalósuló
együttműködésnek, ami többek között kiterjed a kirgiz szociális védelmi reformok
tervezésében és megvalósításában való együttműködésre.
E reformoknak az a céljuk, hogy a piacgazdaságokra jellemző védelmi módszereket
fejlesszenek ki a Kirgiz Köztársaságban, és a reformok a szociális védelem összes formáját
felölelik.
62.	cikk
Idegenforgalom
A Felek fokozzák és fejlesztik együttműködésüket, amely a következőket öleli fel:
-	az idegenforgalom megkönnyítése,
-	az információáramlás fokozása,
-	know-how átadása,
-	a közös tevékenységek lehetőségének tanulmányozása,
-	együttműködés a hivatalos idegenforgalmi szervezetek között,
-	képzés az idegenforgalom fejlesztése érdekében.
63.	cikk
Kis- és középvállalkozások
(1)	A Felek arra törekednek, hogy fejlesszék és megerősítsék a kis- és középvállalkozásokat,
valamint ezek egyesületeit, továbbá a közösségi és a kirgiz KKV-k közötti együttműködést.
(2)	Az együttműködés technikai segítségnyújtást foglal magában, különösen a következő
területeken:
-	jogalkotási keret kialakítása a KKV-k számára,
-	megfelelő infrastruktúra kifejlesztése (egy ügynökség a KKV-k támogatására,
kommunikáció, segítségnyújtás egy alap megteremtésében a KKV-k számára),
-	technológiai parkok kialakítása.
22
64.	cikk
Információ és kommunikáció
A Felek támogatják az információkezelés korszerű módszereinek kifejlesztését, beleértve a
médiát, és ösztönzik a hatékony kölcsönös információcserét. Elsőbbséget kapnak azon
programok, amelyeknek az a célja, hogy alapvető tájékoztatással lássák el az általános
közvéleményt a Közösségről és a Kirgiz Köztársaságról, beleértve, ha lehetséges, az
adatbázisokhoz való hozzáférést, a szellemi tulajdonjogok teljes tiszteletben tartása mellett.
65.	cikk
F ogyasztóvédelem
A Felek szoros együttműködést alakítanak ki, amelynek az a célja, hogy elérjék a
fogyasztóvédelmi rendszereik közötti összeegyeztethetőséget. Ez az együttműködés magában
foglalhatja a jogalkotói munkára és az intézményi reformra vonatkozó információk
kicserélését, állandó rendszerek létrehozását a veszélyes termékekről való kölcsönös
tájékoztatás érdekében, a fogyasztóknak nyújtott tájékoztatás javítását, különösen a felkínált
áruk és szolgáltatások ára, jellemzői tekintetében, cserekapcsolatok kialakítását a fogyasztói
érdekképviseletek között, és a fogyasztóvédelmi politikák összeegyeztethetőségének
fokozását, valamint szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezését.
66.	cikk
Vámügy
(1)	Az együttműködés célja a kereskedelemmel és a tisztességes kereskedelemmel
kapcsolatban elfogadni tervezett összes rendelkezésnek való megfelelés biztosítása, valamint
a kirgiz vámrendszernek a közösségi vámrendszerhez való közelítése.
(2)	Az együttműködés különösen a következőket öleli fel:
-	információcsere,
-	munkamódszerek javítása,
-	a Kombinált Nómenklatúra és az egységes vámokmány bevezetése,
-	közösségi és a kirgiz árutovábbítási rendszerek kölcsönös összekapcsolása,
-	az ellenőrzések és az alaki követelmények egyszerűsítése az áruforgalom tekintetében,
-	támogatás korszerű váminformációs rendszerek bevezetéséhez,
-	szemináriumok és szakképzési gyakorlatok szervezése.
Szükség esetén technikai segítségnyújtást biztosítanak.
(3)	Az e megállapodásban előirányzott további együttműködés és különösen a 69. cikk
sérelme nélkül, a Felek közigazgatási hatóságai között a vámügyekben való kölcsönös
segítségnyújtásra az e megállapodáshoz csatolt jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
kerül sor.
67.	cikk
Statisztikai együttműködés
Az együttműködés célja e területen olyan hatékony statisztikai rendszer kialakítása, amely
biztosítja azon megbízható statisztikákat, amelyek a gazdasági reform folyamatának
támogatásához és figyelemmel kíséréséhez, valamint a kirgiz magánvállalkozások
fejlődéséhez szükségesek.
A Felek különösen a következő területeken működnek együtt:
23
-	a kirgiz statisztikai rendszer hozzáigazítása a nemzetközi módszerekhez,
szabványokhoz és osztályozáshoz,
-	statisztikai információk cseréje,
-	a gazdasági reformok megvalósításához és irányításához szükséges makro- és
mikroökonómiai statisztikai információk biztosítása.
A Közösség e célok eléréséhez a Kirgiz Köztársaságnak nyújtott technikai segítségnyújtással
járul hozzá.
68.	cikk
Gazdaságtudomány
A Felek azáltal könnyítik meg a gazdasági reform folyamatát és a gazdaságpolitikák
összehangolását, hogy együttműködnek az egymás gazdaságának alapvető jellemzőire,
valamint a piacgazdaságok gazdaságpolitikájának tervezésére és végrehajtására vonatkozó
ismereteik szélesítése érdekében. A Felek e célból információt cserélnek a makrogazdasági
teljesítményre és kilátásokra vonatkozóan.
A Közösség technikai segítségnyújtást biztosít a következők érdekében:
-	a Kirgiz Köztársaság támogatása a gazdasági reform folyamatában szakértői
tanácsadás és technikai segítségnyújtás biztosításával,
-	az együttműködés ösztönzése a közgazdászok között a gazdaságpolitika kialakításához
szükséges know-how átadásának meggyorsítása és az e politika szempontjából fontos
kutatási eredmények széles körű elterjesztése érdekében.
69.	cikk
Kábítószerek
A Felek hatásköreiken és illetékességeiken belül együttműködnek a kábítószerek és a
pszichotróp anyagok tiltott előállítása, beszerzése és kereskedelme megakadályozására
irányuló politikák és intézkedések hatékonyságának és eredményességének fokozásában,
beleértve a prekurzorok terjesztésének megakadályozását, valamint a kábítószer iránti kereslet
megelőzésének és csökkentésének előmozdítását. Az együttműködés e területen a Felek
közötti, a különböző, kábítószerek által érintett területek célkitűzéseire és eljárásaira
vonatkozó konzultációkon és szoros együttműködésen alapul.
VII.	CÍM
KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS
70.	cikk
A Felek vállalják, hogy támogatják, ösztönzik és megkönnyítik a kulturális együttműködést.
Az együttműködésbe adott esetben bevonhatók a közösségi kulturális együttműködési
programok, illetve egy vagy több tagállam kulturális együttműködési programjai, és további,
kölcsönös érdeklődésre számot tartó tevékenységek alakíthatók ki.
24
VIII.	CÍM
PÉNZÜGYI EGYÜTTMŰKÖDÉS A TECHNIKAI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS
TERÜLETÉN
71.	cikk
E megállapodás célkitűzéseinek elérése érdekében és a 72., a 73. és a 74. cikkel összhangban
a Kirgiz Köztársaság technikai segítségnyújtásként támogatás formájában a gazdasági
átalakulása fokozása érdekében ideiglenes pénzügyi támogatásban részesül a Közösségtől.
72.	cikk
E pénzügyi támogatást a vonatkozó tanácsi rendeletben előirányzott TACIS-program
keretében biztosítják.
73.	cikk
A közösségi pénzügyi támogatás célkitűzéseit és területeit indikatív programban állapítják
meg, amely a két Fél között a Kirgiz Köztársaság igényeinek, ágazati abszorpciós
kapacitásának és a reformok terén elért előrehaladásának figyelembevételével létrejövő
megállapodás prioritásait tükrözi. A Felek tájékoztatják erről az Együttműködési Tanácsot.
74.	cikk
A rendelkezésre álló erőforrások optimális felhasználása érdekében a Felek gondoskodnak
arról, hogy a közösségi technikai segítségnyújtási hozzájárulásokat szorosan összehangolják a
más forrásokból, így a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi szervezetektől, például a
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktó, valamint az Európai Újjáépítési és Fejlesztési
Banktól származó hozzájárulásokkal.
IX. CÍM
INTÉZMÉNYI, ÁLTALÁNOS ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
75.	cikk
A megállapodással Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli e megállapodás
végrehajtását. Az Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal.
Megvizsgálja a megállapodás keretében felmerülő minden nagyobb jelentőségű ügyet,
valamint az e megállapodás célkitűzéseinek elérése szempontjából kölcsönös érdeklődésre
számot tartó egyéb kétoldalú és nemzetközi kérdést. Az Együttműködési Tanács a két Fél
közötti megállapodással megfelelő ajánlásokat is tehet.
76.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanács egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Közösségek Bizottsága tagjaiból, másrészről a kirgiz kormány tagjaiból áll.
(2)	Az Együttműködési Tanács maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	Az Együttműködési Tanács elnökségét felváltva a Közösség egy képviselője, illetve a
kirgiz kormány egy tagja látja el.
25
77.	cikk
(1)	Az Együttműködési Tanácsot feladatainak ellátása során az Együttműködési Bizottság
segíti, amely egyrészről az Európai Unió Tanácsa és az Európai Közösségek Bizottsága
tagjainak képviselőiből, másrészről a kirgiz kormány tagjainak képviselőiből áll, rendszerint
főtisztviselői szinten. Az Együttműködési Bizottság elnöki tisztségét felváltva a Közösség,
illetve a Kirgiz Köztársaság látja el. Az Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában
meghatározza az Együttműködési Bizottság feladatait, amelyek magukban foglalják az
Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését és a bizottság működésének módját.
(2)	Az Együttműködési Tanács átruházhatja hatásköreit az Együttműködési Bizottságra,
amely biztosítja az Együttműködési Tanács ülései közötti folytonosságot.
78.	cikk
Az Együttműködési Tanács dönthet más különbizottság vagy testület felállításáról, amely
segíthet feladatainak végrehajtásában, és meghatározza az ilyen bizottságok vagy testületek
feladatait és működésének módját.
79.	cikk
Az olyan kérdések megvizsgálásakor, amelyek e megállapodás keretében a GATT valamely
cikkét említő rendelkezéssel kapcsolatban merülnek fel, az Együttműködési Tanács a lehető
legszélesebb körben azt az értelmezést veszi figyelembe, amelyet a kérdéses GATT cikk
tekintetében a GATT tagjai általánosan alkalmaznak.
80.	cikk
A megállapodással Parlamenti Együttműködési Bizottság jön létre. E fórum a Kirgiz
Parlament és az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a
véleménycserére. A bizottság az általa meghatározott időközönként ül össze.
81.	cikk
(1)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság egyrészről az Európai Parlament tagjaiból,
másrészről pedig a Kirgiz Parlament tagjaiból áll.
(2)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság maga állapítja meg eljárási szabályzatát.
(3)	A Parlamenti Együttműködési Bizottság elnökségét felváltva az Európai Parlament, illetve
a Kirgiz Parlament látja el, az eljárási szabályzatban megállapított rendelkezéseknek
megfelelően.
82.	cikk
A Parlamenti Együttműködési Bizottság tájékoztatást kérhet az Együttműködési Tanácstól e
megállapodás végrehajtása tekintetében, amely a bizottság számára a kért tájékoztatást
megadja.
A Parlamenti Együttműködési Bizottságot tájékoztatják az Együttműködési Tanács
ajánlásairól.
A Parlamenti Együttműködési Bizottság ajánlásokat tehet az Együttműködési Tanácsnak.
26
83. cikk
(1)	E megállapodás alkalmazásában mindkét Fél biztosítja, hogy a másik Fél természetes és
jogi személyei saját állampolgáraihoz viszonyítva megkülönböztetésektől mentesen
fordulhassanak a Felek illetékes bíróságaihoz és közigazgatási szerveihez személyi és
tulajdonjogaik védelmében, ideértve a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonra vonatkozó
jogokat is.
(2)	A Felek hatásköreik és illetékességeik korlátain belül:
-	ösztönzik a választottbírósági eljárás alkalmazását a Közösség és a Kirgiz Köztársaság
gazdasági szereplői között megkötött kereskedelmi és együttműködési ügyletekből
eredő viták rendezésében,
-	megállapodnak abban, hogy amennyiben a vitát választottbíróság elé terjesztik,
mindkét vitás Fél, kivéve, ha a Felek által választott választottbíróság szabályai
másképpen rendelkeznek, maga választhatja meg saját választottbíróját, függetlenül
állampolgárságától, és hogy az elnöklő harmadik választottbíró vagy az egyéni
választottbíró harmadik állam állampolgára lehet,
-	azt fogják ajánlani gazdasági szereplőiknek, hogy kölcsönös egyetértésben válasszák
meg a szerződéseikre alkalmazandó jogot,
-	ösztönzik az Egyesült Nemzetek Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága
(UNCITRAL) által kidolgozott választottbírósági szabályok alkalmazását és a New
Yorkban, 1958. június 10-én létrejött, a külföldi választottbírósági határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról szóló egyezményt aláíró államok választottbíróságai
által bonyolított választottbírósági eljárás igénybevételét.
84.	cikk
E megállapodás egyik Felet sem akadályozza meg abban, hogy meghozza azon
intézkedéseket:
a)	amelyeket a lényeges biztonsági érdekeivel ellentétes információközlés megelőzése
érdekében szükségesnek tart;
b)	amelyek fegyverek, lőszerek és hadianyagok előállításával vagy kereskedelmével, vagy
védelmi célból elengedhetetlen kutatással, fejlesztéssel vagy termeléssel kapcsolatosak, azzal
a feltétellel, hogy az ilyen intézkedések a nem kifejezetten katonai célú termékek tekintetében
nem befolyásolják hátrányosan a versenyfeltételeket;
c)	amelyeket a közrend fenntartását érintő, súlyos belső zavargások esetén saját biztonsága
érdekében, háború vagy háborús veszéllyel fenyegető súlyos nemzetközi feszültség esetén,
vagy a béke és a nemzetközi biztonság fenntartása céljából általa elfogadott kötelezettségek
végrehajtása érdekében elengedhetetlennek tart;
d)	amelyeket a kettős felhasználású ipari áruk és technológia ellenőrzése során nemzetközi
kötelezettségei és vállalásai betartásához szükségesnek tart.
85.	cikk
(1)	Az e megállapodás hatálya alá tartozó területeken és az abban foglalt különös
rendelkezések sérelme nélkül:
-	a Kirgiz Köztársaság által a Közösség tekintetében alkalmazott szabályok nem
vezethetnek megkülönböztetéshez a tagállamok, állampolgáraik vagy társaságaik,
illetve cégeik között,
27
-	a Közösség által a Kirgiz Köztársaság tekintetében alkalmazott szabályok nem
vezethetnek megkülönböztetéshez a kirgiz állampolgárok vagy társaságok és cégek
között.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem érintik a Felek azon jogát, hogy alkalmazzák
adójogszabályaik vonatkozó rendelkezéseit azokra az adózókra, akik lakóhelyük tekintetében
nincsenek azonos helyzetben.
86.	cikk
(1)	Bármelyik Fél e megállapodás alkalmazásából vagy értelmezéséből adódó bármely vitát
az Együttműködési Tanács elé terjeszthet.
(2)	Az Együttműködési Tanács a vitát ajánlással rendezheti.
(3)	Abban az esetben, ha a vitát nem lehetséges a (2) bekezdés szerint rendezni, bármelyik Fél
értesítheti a másik Felet egyeztető kijelöléséről; ekkor a másik Fél két hónapon belül köteles
egy második választott bírót kijelölni. Ennek az eljárásnak az alkalmazása szempontjából a
Közösséget és a tagállamokat együtt az egyik Félnek kell tekinteni.
Az Együttműködési Tanács kijelöl egy harmadik egyeztető bírót.
Az egyeztető bírák ajánlásukat többségi szavazással hozzák meg. Az ilyen ajánlások a Felekre
nézve nem kötelezők.
87.	cikk
A Felek megállapodnak abban, hogy valamely Fél kérésére a megfelelő csatornákon keresztül
haladéktalanul konzultálnak annak érdekében, hogy megvitassák az e megállapodás
értelmezése vagy végrehajtása, illetve a Felek közötti kapcsolatok egyéb vonatkozása
tekintetében felmerülő ügyeket.
E cikk rendelkezései semmilyen módon nem érintik és nem sértik a 13., a 86. és a 92. cikket.
88.	cikk
Az e megállapodás alapján a Kirgiz Köztársaság számára biztosított bánásmód semmilyen
esetben sem lehet kedvezőbb, mint a tagállamok által egymás részére biztosított bánásmód.
89.	cikk
E megállapodás alkalmazásában a „Felek” kifejezés egyrészről a Kirgiz Köztársaságot,
másrészről pedig hatásköreikkel összhangban a Közösséget vagy a tagállamokat, illetve a
Közösséget és a tagállamokat jelenti.
90.	cikk
Amennyiben az e megállapodás hatálya alá tartozó ügyek az Energiacharta Szerződés és a
hozzá csatolt jegyzőkönyvek hatálya alá esnek, úgy a hatálybalépéstől kezdve az említett
szerződést és jegyzőkönyveket kell alkalmazni az ilyen ügyekre, azonban csak olyan
mértékben, amennyiben ezt e szerződés és jegyzőkönyvek meghatározzák.
28
91. cikk
E megállapodás az első alkalommal 10 évre jön létre. E megállapodás időbeli hatálya évről
évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az egyik Fél a lejárat előtt hat hónappal
írásban értesíti a másik Felet e megállapodás felmondásáról.
92.	cikk
(1)	A Felek megteszik azon általános és konkrét intézkedéseket, amelyek ahhoz szükségesek,
hogy teljesíthessék e megállapodás szerinti kötelezettségeiket. Gondoskodnak arról, hogy az e
megállapodásban rögzített célkitűzések teljesüljenek.
(2)	Amennyiben az egyik Fél úgy ítéli meg, hogy a másik Fél nem teljesítette e megállapodás
szerinti kötelezettségét, megfelelő intézkedéseket tehet. Mielőtt erre sor kerülne, a különösen
sürgős esetek kivételével, az Együttműködési Tanács rendelkezésére bocsát minden olyan
vonatkozó információt, amely a helyzet alapos vizsgálatához szükséges annak érdekében,
hogy a Felek számára kölcsönösen elfogadható megoldást találjanak.
Az intézkedések megválasztása során előnyben kell részesíteni azon intézkedéseket, amelyek
a legkevésbé zavarják e megállapodás működését. Ezen intézkedésekről haladéktalanul
értesítik az Együttműködési Tanácsot, ha a másik Fél ezt kéri.
93.	cikk
Az I., és a II. melléklet a jegyzőkönyvvel együtt e megállapodás szerves részét képezi.
94.	cikk
Mindaddig, amíg nem érnek el e megállapodás keretében a magánszemélyek és a gazdasági
szereplők számára egyenértékű jogokat, e megállapodás nem érinti a számukra a meglévő,
egyrészről egy vagy több tagállamot, másrészről a Kirgiz Köztársaságot kötelező
megállapodásokon keresztül biztosított jogokat, kivéve a Közösség illetékességébe tartozó
területeket, valamint a tagállamok illetékességébe tartozó területeket, az e megállapodáson
alapuló kötelezettségeinek sérelme nélkül.
95.	cikk
E megállapodást egyrészről azokon a területeken kell alkalmazni, amelyeken az Európai
Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint az Európai Atomenergia-
közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a szerződésekben
meghatározott feltételekkel, másrészről a Kirgiz Köztársaság területén.
96.	cikk
E megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára.
97.	cikk
E megállapodás eredeti példányát, amelynek angol, dán, finn, francia, görög, holland, német,
olasz, portugál, spanyol, svéd, kirgiz valamint orosz nyelvű szövege egyaránt hiteles, az
Európai Unió Tanácsának főtitkáránál helyezik letétbe.
29
98. cikk
E megállapodást a Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá.
E megállapodás az azt a napot követő második hónap első napján lép hatályba, amelyen a
Felek értesítik az Európai Unió Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások
befejezéséről.
Hatálybalépésétől, a Kirgiz Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok tekintetében, e
megállapodás lép az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a
Szovjetunió között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a
gazdasági és kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodás helyébe.
99. cikk
Abban az esetben, ha az e megállapodás hatálybalépéséhez szükséges eljárások befejezéséig e
megállapodás bizonyos részeinek rendelkezéseit a Közösség és a Kirgiz Köztársaság közötti
ideiglenes megállapodás révén életbe léptetik, a Felek megállapodnak abban, hogy ilyen
körülmények között az „e megállapodás hatálybalépésének napja” az ideiglenes megállapodás
hatálybalépésének a napját jelenti.
Hecho en Bruselas, el nueve de febrero de mil novecientos noventa y cinco.
Udferdiget i Bruxelles, den niende februar nitten hundrede og femoghalvfems.
Geschehen zu Brüssel am neunten Februar neunzehnhundertfünfundneunzig.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gti^ svvsa OsPpouapíou xí^ia svviaKÓGia svsv^vxa tcsvts.
Done at Brussels, on the ninth day of February in the year one thousand nine hundred and
ninety-five.
Fait a Bruxelles, le neuf février mil neuf cent quatre-vingt-quinze.
Fatto a Bruxelles, addi nove febbraio millenovecentonovantacinque.
Gedaan te Brussel, de negende februari negentienhonderd vijfennegentig.
Feito em Bruxelas, em nove de Fevereiro de mil novecentos e noventa e cinco.
Tehty	Brysselissá	yhdeksántená	páiváná	helmikuuta	vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáviisi.Som skedde i Bryssel den nionde februari
nittonhundranittiofem.
I. MELLÉKLET
A Kirgiz Köztársaság által a 8. cikk (3) bekezdésével összhangban a független
államoknak nyújtott előnyök indikatív jegyzéke
1.	Az összes Független Állam tekintetében:
Nem vetnek ki behozatali vámokat, kivéve az alkohol és dohányárura.
Nem vetnek ki kiviteli vámokat a klíring- és az államközi megállapodásoknak megfelelően, az
e megállapodásokban meghatározott mennyiségekben szállított áruk tekintetében.
A kivitelre és behozatalra nem vetnek ki HÉA-t. A kivitelre nem vetnek ki a jövedéki adót.
Nem vetnek ki kiviteli kontingenst.
2.	Az összes Független Állam, aki nem vezetett be nemzeti valutát:
A kifizetések rubelben teljesíthetők.
Az összes Független Állam tekintetében:
A nem kereskedelmi tevékenységek különleges rendszerének alkalmazása, beleértve az e
tevékenységekből eredő fizetéseket is.
3.	Az összes Független Állam tekintetében:
A folyó kifizetések különleges rendszere.
30
4.	Az összes Független Állam tekintetében:
Az árutovábbítás különleges feltételei.
5.	Az összes Független Állam tekintetében:
A vámeljárások különleges feltételei.
II.	MELLÉKLET
A 43. cikkben említett, szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdonról szóló egyezmények
1.	Az 43. cikk (2) bekezdése a következő többoldalú egyezményeket érinti:
-	Berni egyezmény az irodalmi és művészeti művek védelméről (Párizsi változat, 1971),
-	Nemzetközi egyezmény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a
műsorsugárzó szervezetek védelméről (Róma, 1961),
-	Jegyzőkönyv a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról szóló Madridi
megállapodáshoz (Madrid, 1989),
-	Nizzai megállapodás az áruk és szolgáltatások védjegylajstromozás céljából történő
nemzetközi osztályozásáról (Genfi változat, 1977, módosítva 1979-ben),
-	Budapesti szerződés a mikroorganizmusok szabadalmi eljárás céljából történő letétbe
helyezése nemzetközi elismeréséről (1977, módosítva 1980-ban),
-	Nemzetközi egyezmény az új növényfajták oltalmáról (UPOV) (Genfi változat, 1991).
2.	Az Együttműködési Tanács ajánlhatja, hogy a 43. cikk (2) bekezdését alkalmazzák más
többoldalú egyezményre is. Ha a szellemi, ipari és kereskedelmi tulajdon területén a
kereskedelmi feltételeket érintő problémák fordulnak elő, az egyik Fél kérésére sürgős
konzultációt folytatnak a kölcsönösen kielégítő megoldás elérése érdekében.
3.	A Felek megerősítik, hogy nagy jelentőséget tulajdonítanak a következő többoldalú
egyezményekből eredő kötelezettségeiknek:
-	Párizsi egyezmény az ipari tulajdon oltalmáról (Stockholmi változat, 1967, módosítva
1979-ben),
-	Madridi megállapodás a védjegyek nemzetközi lajstromozásáról (Stockholmi változat,
1967, módosítva 1979-ben),
-	Szabadalmi együttműködési szerződés (Washington, 1970, módosítva 1979-ben és
1984-ben).
4.	E megállapodás hatálybalépésétől kezdve a Kirgiz Köztársaság a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon elismerése és védelme tekintetében a közösségi társaságokat és
állampolgárokat legalább olyan kedvező bánásmódban részesíti, mint amelyet kétoldalú
megállapodások alapján harmadik országoknak biztosít.
5.	A 4. bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak a Kirgiz Köztársaság által tényleges
viszonosság alapján harmadik országoknak biztosított előnyökre és a Kirgiz Köztársaság által
a volt SZSZKSZ valamely országa részére biztosított előnyökre.
31
JEGYZŐKÖNYV
a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
1.	cikk
Meghatározások
E jegyzőkönyv alkalmazásában:
a)	„vámjogszabályok”: a Felek területén alkalmazandó olyan jogi vagy közigazgatási
rendelkezések, amely a behozatalt, a kivitelt, az áruk továbbítását és vámeljárás alá helyezését
szabályozzák, beleértve a tiltó, korlátozó és szabályozó intézkedéseket;
b)	„vám”: minden olyan vám, adó, illeték vagy más díj, amelyet a Felek területén a
vámjogszabályok alkalmazása során kivetnek és beszednek, kivéve az olyan illetékek és díjak,
amelyek mértékét a nyújtott szolgáltatások hozzávetőleges költségeinek megfelelően
korlátozzák;
c)	„kérelmező hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból kijelölt,
és amely vámügyi segítséget kér;
d)	„megkeresett hatóság”: az az illetékes közigazgatási hatóság, amelyet a Fél e célból
kijelölt, és amelyhez vámügyi segítségért folyamodnak;
e)	„jogsértés”: a vámjogszabályok bármely megsértése vagy tervezett megsértése.
2.	cikk
Hatály
(1)	A Felek az illetékességükön belül, az e jegyzőkönyvben megállapított módon és feltételek
mellett segítik egymást annak érdekében, hogy biztosítsák a vámjogszabályok helyes
alkalmazását, különösen a jogszabályok megsértésének megelőzése, felfedése és kivizsgálása
segítségével.
(2)	Az e jegyzőkönyvben meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazni a Felek
azon közigazgatási hatóságaira, amelyek e jegyzőkönyv alkalmazásában illetékesek. Ez nem
sérti a kölcsönös bűnügyi jogsegélyre irányadó szabályokat. Nem tartoznak a hatálya alá az
igazságügyi hatóság kérésére gyakorolt hatáskörök alapján szerzett információk, kivéve ha a
szóban forgó hatóságok ebben állapodnak meg.
3.	cikk
Jogsegély megkeresés alapján
(1)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére ellátja az összes vonatkozó
információval, amely lehetővé teszi számára a vámjogszabályok helyes alkalmazását,
beleértve az olyan észlelt vagy tervezett tevékenységekre vonatkozó információkat, amelyek
sértik vagy sérthetik a vámjogszabályokat.
(2)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóságot kérésére tájékoztatja arról, hogy az egyik
Fél területéről kivitt árukat megfelelően hozták-e be a másik Fél területére, és adott esetben
megadja az árukra alkalmazott vámeljárást.
(3)	A megkeresett hatóság a megkereső hatóság kérésére törvényeinek keretei között megteszi
a szükséges lépéseket a következők megfigyelés alá vonásának biztosítása érdekében:
a)	olyan természetes vagy jogi személyek, akikről alapos okkal feltételezhető, hogy
vámjogszabályokat szegnek vagy szegtek meg;
b)	olyan árukészletet tároló helyek, amelyekről okkal feltételezhető, hogy olyan műveletek
ellátását szolgálják, amelyek ellenkeznek a másik Fél vámjogszabályaival;
32
c)	azon árumozgások, amelyeket azért jelentettek be, mert esetlegesen a vámjogszabályok
megsértéséhez vezethetnek;
d)	olyan szállítóeszközök, amelyekről okkal feltételezhető, hogy vámjogszabályt sértő
tevékenységek során használták vagy használhatják fel.
4.	cikk
Önkéntes j ogsegély
A Felek törvényeikkel, szabályaikkal és egyéb jogi eszközeikkel összhangban segítséget
nyújtanak egymásnak, ha úgy ítélik meg, hogy erre a vámjogszabályok helyes alkalmazása
érdekében szükség van, amennyiben a következőkre vonatkozó információkat szereznek:
-	olyan tevékenységek, amelyek látszólag vagy ténylegesen vámjogszabályokat
sértenek, és amelyek a másik Fél érdeklődésére számot tarthatnak,
-	az ilyen tevékenységek végrehajtása során használt új eszközök és módszerek,
-	olyan áruk, amelyekről ismert, hogy vámjogszabály-sértés tárgyát képezik.
5.	cikk
Kézbesítés/értesítés
A megkereső hatóság kérésére a megkeresett hatóság törvényeinek keretei között megteszi a
szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a területén tartózkodó vagy letelepedett címzettek
részére az e jegyzőkönyv hatókörébe tartozó összes iratot kézbesítse, és az összes határozatról
értesítést küldjön.
Ilyen esetben a 6. cikk (3) bekezdése alkalmazandó.
6.	cikk
A jogsegély iránti megkeresések alakja és tartalma
(1)	Az e jegyzőkönyv szerinti megkereséseket írásban kell benyújtani. A megkereséshez
mellékelni kell azon iratokat, amelyek a kérés teljesítéséhez szükségesek. Amennyiben a
helyzet sürgőssége megkívánja, a szóbeli kérelem is elfogadható, de azt haladéktalanul
írásban is meg kell erősíteni.
(2)	Az e cikk (1) bekezdése szerinti megkeresések a következő információkat tartalmazzák:
a)	a kérelmet benyújtó megkereső hatóság megnevezését;
b)	a kért intézkedést;
c)	a kérelem tárgyát és indoklását;
d)	az érintett törvényeket, szabályokat és más jogi előírásokat;
e)	a vizsgálat célpontját képező természetes vagy jogi személyek lehető legpontosabb és
legrészletesebb megjelölését;
f)	a vonatkozó tények és a már elvégzett vizsgálatok összefoglalását, kivéve az 5. cikkben
meghatározott esetekben.
(3)	A kérelmeket a megkeresett hatóság valamely hivatalos nyelvén vagy az e hatóság
számára elfogadható nyelven kell benyújtani.
(4)	Ha a megkeresés nem felel meg az alaki követelményeknek, kérhető javítása vagy
kiegészítése; elővigyázatossági intézkedések azonban elrendelhetik.
33
7.	cikk
A megkeresések végrehajtása
(1)	A jogsegély iránti megkeresések teljesítése érdekében a megkeresett hatóság
illetékességének és rendelkezésre álló erőforrásainak határain belül úgy jár el, mintha
hivatalból vagy ugyanazon Fél más hatóságainak megkeresése alapján járna el, és átadja a
már birtokában lévő információkat, megfelelő nyomozást végez, vagy gondoskodik
elvégzésükről.
(2)	A jogsegély iránti megkereséseket a megkeresett Fél törvényeivel, szabályaival és más
jogi eszközeivel összhangban hajtják végre.
(3)	A Fél kellően meghatalmazott tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi
által meghatározott feltételek betartásával beszerezhetik a megkeresett hatóság vagy más
olyan hatóság hivatalaitól, amelyért a megkeresett hatóság felel, a vámjogszabályokat sértő
vagy esetlegesen sértő tevékenységekre vonatkozó azon információkat, amelyekre a
megkereső hatóságnak az e jegyzőkönyvben meghatározott célok érdekében szüksége van.
(4)	Az egyik Fél tisztviselői a másik érintett Fél beleegyezésével és az utóbbi által
meghatározott feltételek mellett jelen lehetnek az utóbbi Fél területén végzett nyomozásoknál.
8.	cikk
Az információk közlésének formája
(1)	A megkeresett hatóság a vizsgálatok eredményeit iratok, hitelesített iratmásolatok,
jelentések és hasonló eszközök formájában közli a megkereső hatósággal.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott iratok helyettesíthetők azonos céllal, bármilyen
formában előállított számítógépes információkkal.
9.	cikk
Kivételek a jogsegélynyújtási kötelezettség alól
(1)	A Felek megtagadhatják az e jegyzőkönyvben meghatározott jogsegélynyújtás
biztosítását, amennyiben ez:
a)	feltehetőleg sértené a szuverenitást, a közérdeket, a közbiztonságot vagy más alapvető
érdeket; vagy
b)	a vámjogszabályokon kívüli valutaügyi vagy adózási szabályokat érintene; vagy
c)	ipari, kereskedelmi vagy szakmai titkot sértene.
(2)	Amennyiben a megkereső hatóság olyan segítséget kér, amelyet maga nem tudna
biztosítani, ha erre kérnék, úgy kérésében erre felhívja a figyelmet. Ezután a megkeresett
hatóság eldöntheti azt, milyen választ ad a megkeresésre.
(3)	Ha visszautasítják a jogsegélynyújtást, a megkereső hatóságot késedelem nélkül értesíteni
kell a döntésről és okairól.
10.	cikk
A bizalmasság megőrzésének kötelessége
(1)	Az e jegyzőkönyv alapján bármilyen formában közölt információ bizalmas jellegű. Az
információk a hivatali titoktartás hatálya alá esnek, és élvezik az információt átvevő Fél
vonatkozó törvényei és a közösségi intézményekre vonatkozó megfelelő rendelkezések
alapján a hasonló információk számára biztosított védelmet.
(2)	A név szerinti adatokat nem továbbítják, ha okkal feltételezhető, hogy a továbbított adat
átadása vagy felhasználása az egyik Fél alapvető jogi elveivel ellentétes lehet, és különösen,
34
ha ennek okán az érintett személy indokolatlan hátrányt szenvedne. Kérésre a fogadó Fél
tájékoztatja az információt nyújtó Felet az átadott információ felhasználásáról és az elért
eredményekről.
(3)	A név szerinti adatokat csak a vámhatóságokhoz, illetve - amennyiben bűnvádi eljárás
céljaira van ezekre szükség - az ügyészséghez és az igazságügyi hatóságokhoz lehet
továbbítani. Az ilyen információkhoz más személyek vagy hatóságok csak az információt
átadó hatóság előzetes jóváhagyásával férhetnek hozzá.
(4)	Az információt átadó Fél tanúsítja a továbbítandó információk pontosságát. Amennyiben
úgy tűnik, hogy a továbbított információ pontatlan vagy törlendő volt, a fogadó Felet
haladéktalanul értesíteni kell. Az utóbbi köteles elvégezni a javítást vagy törlést.
(5)	A magasabb rendű közérdek eseteinek sérelme nélkül az érintett személy kérésre kaphat
információt az adatállományokról és ezek céljáról.
11.	cikk
Az információ felhasználása
(1)	A megszerzett információkat kizárólag e jegyzőkönyv alkalmazásában lehet felhasználni,
és az egyes Felek területén csak az információt nyújtó közigazgatási hatóság előzetes írásbeli
beleegyezésével, az említett hatóság által megállapított korlátozások mellett használhatók fel
más célokra.
(2)	A (1) bekezdés nem akadályozza meg az információknak a vámjogszabályok betartásának
elmulasztása miatt a későbbiekben indított bírósági vagy közigazgatási eljárásban való
felhasználását.
(3)	A Felek a jegyzőkönyvekben, jelentésekben és tanúvallomásokban, valamint a bírósági
eljárások és vádemelések során bizonyítékként felhasználhatják az e jegyzőkönyv
rendelkezéseivel összhangban szerzett információkat és megtekintett iratokat.
12.	cikk
Szakértők és tanúk
A megkeresett hatóság tisztviselője felhatalmazást kaphat arra, hogy a kapott felhatalmazás
korlátain belül a másik Fél igazságszolgáltatásában szakértőként vagy tanúként megjelenjen
az e jegyzőkönyv hatálya alá tartozó ügyeket érintő bírósági vagy közigazgatási eljárásban, és
bemutassa azokat a tárgyakat, iratokat vagy hitelesített másolataikat, amelyek az eljáráshoz
szükségesek. A megjelenés iránti megkeresésben konkrétan meg kell jelölni, hogy a
tisztviselőt milyen ügyben és milyen minőségben vagy jogosultság alapján kérdezik meg.
13.	cikk
A jogsegélynyújtás költségei
A Felek lemondanak arról, hogy az e jegyzőkönyv alapján felmerült kiadásaik visszatérítését
követeljék egymástól, kivéve adott esetben az olyan szakértők és tanúk, valamint tolmácsok
és fordítók költségeit, akik nem közszolgálati jogviszonyban alkalmazottak.
14.	cikk
Végrehajtás
(1)	E jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Kirgiz Köztársaság központi vámhatóságait,
másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatait, és adott esetben
a tagállamok vámhatóságait bízzák meg. E hatóságok döntenek az alkalmazásához szükséges
35
gyakorlati intézkedésekről és szabályokról, figyelembe véve az adatvédelem területén
érvényben lévő szabályokat. Ajánlásokat tehetnek az illetékes szerveknek azokra a
módosításokra, amelyeket e jegyzőkönyvben szükségesnek tartanak.
(2)	A Felek konzultálnak egymással és a későbbiekben folyamatosan tájékoztatják egymást a
részletes végrehajtási szabályokról, amelyeket e jegyzőkönyv rendelkezéseivel összhangban
fogadnak el.
15.	cikk
Kiegészítő jelleg
(1)	Ez a jegyzőkönyv kiegészíti, és nem gátolja azokat a kölcsönös segítségnyújtásról szóló
megállapodásokat, amelyeket az Európai Unió egy vagy több tagállama és a Kirgiz
Köztársaság kötött vagy köthet. Nem zárja ki továbbá az ilyen megállapodások alapján
biztosított kiterjedtebb vámügyi együttműködést.
(2)	A 11. cikk sérelme nélkül ezek a megállapodások nem érintik a Bizottság illetékes
szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között a vámügyekkel kapcsolatban megszerzett,
esetlegesen közösségi érdeklődésre számot tartó információk közlését szabályozó közösségi
rendelkezéseket.
ZÁRÓOKMÁNY
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA, az Európai
Közösséget létrehozó szerződés, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés és
az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés Szerződő Felei,
meghatalmazottjai, a továbbiakban: a tagállamok, valamint
az EURÓPAI KÖZÖSSÉG, az EURÓPAI SZÉN- ÉS ACÉLKÖZÖSSÉG és az EURÓPAI
ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG, a továbbiakban: a Közösség, teljhatalmú meghatalmazottjai,
egyrészről, és
A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG teljhatalmú meghatalmazottjai,
másrészről,
akik az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság
között partnerséget létrehozó partnerségi és együttműködési megállapodás, a továbbiakban:
megállapodás, aláírása céljából Luxembourgban, az ezerkilencszázkilencvenötödik év február
9-én üléseztek, elfogadták a következő szövegeket:
36
a megállapodást mellékleteivel és a következő jegyzőkönyvvel:
Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint a Kirgiz Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a következőkben felsorolt és e záróokmányhoz
csatolt együttes nyilatkozatok szövegét:
Együttes nyilatkozat a megállapodás 23. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 37. cikkben említett „ellenőrzés” fogalma
tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 43. cikke tekintetében
Együttes nyilatkozat a megállapodás 92. cikke tekintetében
A tagállamok és a Közösség teljhatalmú meghatalmazottjai, valamint a Kirgiz Köztársaság
teljhatalmú meghatalmazottjai elfogadták a francia kormány e záróokmányhoz csatolt
nyilatkozatának szövegét:
A francia kormány egyoldalú nyilatkozata tengerentúli országai és területeivel kapcsolatban
Hecho en Bruselas, el nueve de febrero de mil novecientos noventa y cinco.
Udferdiget i Bruxelles, den niende februar nitten hundrede og femoghalvfems.
Geschehen zu Brüssel am neunten Februar neunzehnhundertfünfundneunzig.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gti^ svvsa OsPpouapíou xí^ia svviaKÓGia svsv^vxa rcsvxs.
Done at Brussels, on the ninth day of February in the year one thousand nine hundred and
ninety-five.
Fait a Bruxelles, le neuf février mil neuf cent quatre-vingt-quinze.Fatto a Bruxelles, addi nove
febbraio millenovecentonovantacinque.
Gedaan te Brussel, de negende februari negentienhonderd vijfennegentig.
Feito em Bruxelas, em nove de Fevereiro de mil novecentos e noventa e cinco.Tehty
Brysselissá	yhdeksántená	páiváná	helmikuuta	vuonna
tuhatyhdeksánsataayhdeksánkymmentáviisi.Som skedde i Bryssel den nionde februari
nittonhundranittiofem.
Együttes nyilatkozat a 23. cikk tekintetében
A 38. és 41. cikk rendelkezéseinek sérelme nélkül, a Felek egyetértenek abban, hogy a 23.
cikk (1) és (2) bekezdésében említett „jogszabályaikkal és rendeleteikkel összhangban”
kifejezés azt jelenti, hogy mindkét Fél szabályozhatja a területén a társaságok letelepedését és
működését, feltéve, hogy ezekkel az előírásokkal nem hoz létre újabb olyan fenntartásokat a
másik Fél társaságai letelepedésével és működésével szemben, amelyek a saját társaságai,
illetve bármely harmadik ország társaságai fióktelepei vagy leányvállalatai számára
biztosítottnál kevésbé kedvező elbánást eredményeznek.
Együttes nyilatkozat a 25. cikk b) pontjában és a 37. cikkben említett „ellenőrzés”
fogalma tekintetében
1.	A Felek megerősítik kölcsönös egyetértésüket azzal, hogy az ellenőrzés kérdése az adott
eset tényszerű körülményeitől függ.
2.	A társaságot például a másik társaság ellenőrzése alatt állónak, és így a másik társaság
leányvállalatának tekintik, ha:
-	a másik társaság közvetlenül vagy közvetetten birtokolja a szavazati jogok többségét,
vagy
37
-	a másik társaság joga az igazgatási szerv, a vezetői testület vagy a felügyeleti szerv
többségének kinevezése és elbocsátása, és ugyanakkor a leányvállalat részvényese
vagy tagja.
3. A (2) bekezdésben említett feltételeket a Felek nem kimerítő feltételeknek tekintik.
Együttes nyilatkozat a 43. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy e megállapodás alkalmazásában a szellemi, ipari és
kereskedelmi tulajdon magában foglalja különösen a szerzői jogot, ideértve a számítógépes
programok szerzői jogait és a szomszédos jogokat, valamint a szabadalmakhoz, ipari
mintákhoz, földrajzi árujelzőkhöz fűződő jogokat, ideértve az eredetmegjelöléseket, a
védjegyeket és szolgáltatási jegyeket, integrált áramkörök topográfiáit, valamint az ipari
tulajdon oltalmáról szóló Párizsi Egyezmény 10. bis. cikkében említett, tisztességtelen
verseny elleni védelmet és a know-how-ra vonatkozó fel nem fedett információkhoz való
jogot.
Együttes nyilatkozat a 92. cikk tekintetében
A Felek megállapodnak abban, hogy a helyes értelmezés és gyakorlati alkalmazás érdekében,
a megállapodás 92. cikkében említett „különösen sürgős esetek” kifejezés a megállapodásnak
a bármelyik Fél részéről történt súlyos megsértését jelenti. A megállapodás súlyos
megsértésének minősülnek a következők:
a)	a nemzetközi jog általános szabályai által nem szankcionált elállás a megállapodástól; vagy
b)	a megállapodás 2. cikkében szereplő lényeges alkotóelem megsértése.
A francia kormány nyilatkozata
A Francia Köztársaság megjegyzi, hogy a Kirgiz Köztársasággal kötött partnerségi és
együttműködési megállapodást az Európai Közösséggel az Európai Közösséget létrehozó
szerződés alapján társult tengerentúli országokra és területekre nem kell alkalmazni.
3.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a
Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a
Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a
Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való
csatlakozására figyelemmel készült jegyzőkönyvet (a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv) e
törvénnyel kihirdeti.
4.	§ Az 1. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
Az egyrészről az Európai Közösségek és azok tagállamai, másrészről a Kirgiz
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi
Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai
Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság
Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült
JEGYZŐKÖNYV
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
38
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: „tagállamok”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa képvisel, és
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: „Közösségek”, amelyeket az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság
képvisel, egyrészről,
A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG, másrészről,
TEKINTETTEL a Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország,
Málta, Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia 2004. május 1-jén az Európai Unióhoz történő
csatlakozására,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Cseh Köztársaság, Észtország, Ciprus, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta,
Lengyelország, Szlovénia és Szlovákia az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló, 1995.
február 9-én, Brüsszelben aláírt Partnerségi és együttműködési megállapodás (a továbbiakban:
„megállapodás”) részesei, így a Közösség többi tagállamához hasonlóan elfogadják és
figyelembe veszik a megállapodás, valamint az ahhoz csatolt dokumentumok szövegét.
2.	cikk
Tekintettel az Európai Unión belül a közelmúltban végbement intézményi változásokra, a
részes államok megállapodnak abban, hogy az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó
szerződés lejártát követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó
rendelkezései az Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek, amelyre az
Európai Szén- és Acélközösség által vállalt minden jog és kötelezettség átszállt.
39
3. cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
4.	cikk
(1)	E jegyzőkönyvet a Közösségek, továbbá a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint a Kirgiz Köztársaság saját eljárásának megfelelően hagyja jóvá.
(2)	A részes államok értesítik egymást az előző bekezdésben említett megfelelő eljárások
teljesítéséről. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe
helyezni.
5.	cikk
(1)	E jegyzőkönyv a 2003-as csatlakozási szerződés hatálybalépésének napján lép hatályba,
feltéve hogy addig az időpontig az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden okiratot letétbe
helyeztek.
(2)	Amennyiben eddig az időpontig nem helyeztek minden, az e jegyzőkönyvet jóváhagyó
okiratot letétbe, e jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének időpontját
követő első hónap első napján lép hatályba.
(3)	Amennyiben 2004. május 1-jéig nem helyeznek az e jegyzőkönyvet jóváhagyó minden
okiratot letétbe, e jegyzőkönyv átmenetileg 2004. május 1-jétől kezdődő hatállyal
alkalmazandó.
6.	cikk
A megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum cseh, észt, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, szlovák és szlovén nyelven készült. Ezek e jegyzőkönyv mellékleteit
képezik, és a megállapodás, a záróokmány és minden ahhoz csatolt dokumentum más nyelven
készült szövegeivel egyformán hitelesek.
7.	cikk
E jegyzőkönyv másolatban angol, cseh, dán, észt, finn, francia, görög, holland, lengyel, lett,
litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, spanyol, svéd, szlovák, szlovén és kirgiz
nyelven készült, amelyek mindegyike egyformán hiteles.
Hecho en Bruselas, el treinta de abril de dos mil cuatro.
V	Bruselu dne tricátého dubna dva tisíce ctyri.
Udferdiget i Bruxelles den tredivte april to tusind og fire.
Geschehen zu Brüssel am dreiBigsten April zweitausendundvier.
Kahe tuhande neljanda aasta kolmekümnendal aprillil Brüsselis.
'Eyivs gti^ Bpu^sXXs^, gti^ xpiávxa ArcpiMou Súo xi^iá5s^ xsGGspa.
Done at Brussels on the thirtieth day of April in the year two thousand and four.
Fait a Bruxelles, le trente avril deux mille quatre.
Fatto a Bruxelles, addi trenta aprile duemilaquattro.
Brisele, divi tükstosi ceturta gada trisdesmitaja aprili.
Priimta du tükstanciai ketvirfy mefy balandzio trisdesimt^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-negyedik év április havának tizenharmadik napján.
Maghmul fi Brussel fit-tletin jum ta’ April tas-sena elfejn u erbgha.
40
Gedaan te Brussel, de dertigste april tweeduizendvier.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia trzynastego kwietnia roku dwa tysi3.ce czwartego.
Feito em Bruxelas, em trinta de Abril de dois mil e quatro.
V	Bruseli dna tridsiateho apríla dvetisícstyri.
V	Bruslju, dne tridesetega aprila leta dva tisoc stiri.
Tehty Brysselissá kolmantenakymmenentená páiváná huhtikuuta vuonna kaksituhattaneljá.
Som skedde i Bryssel den trettionde april tjugohundrafyra.
5.	§ Az Országgyűlés az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai és másrészről a
Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről szóló jegyzőkönyvet (a
továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv) e törvénnyel kihirdeti.
6.	§ A 2. Jegyzőkönyv hiteles magyar nyelvű szövege a következő:
JEGYZŐKÖNYV
az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai és másrészről a Kirgiz Köztársaság
közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési megállapodáshoz
a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a partnerségi és együttműködési
megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről
A BELGA KIRÁLYSÁG,
A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG,
A CSEH KÖZTÁRSASÁG,
A DÁN KIRÁLYSÁG,
A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG,
AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG,
ÍRORSZÁG,
A GÖRÖG KÖZTÁRSASÁG,
A SPANYOL KIRÁLYSÁG,
A FRANCIA KÖZTÁRSASÁG,
AZ OLASZ KÖZTÁRSASÁG,
A CIPRUSI KÖZTÁRSASÁG,
A LETT KÖZTÁRSASÁG,
A LITVÁN KÖZTÁRSASÁG,
A LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG,
A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG,
A MÁLTAI KÖZTÁRSASÁG,
A HOLLAND KIRÁLYSÁG,
AZ OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG,
A LENGYEL KÖZTÁRSASÁG,
A PORTUGÁL KÖZTÁRSASÁG,
ROMÁNIA,
A SZLOVÉN KÖZTÁRSASÁG,
A SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG,
A FINN KÖZTÁRSASÁG,
A SVÉD KIRÁLYSÁG,
NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA,
a továbbiakban: a tagállamok, amelyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa jár el, és
41
AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÉS AZ EURÓPAI ATOMENERGIA-KÖZÖSSÉG,
a továbbiakban: a Közösségek, melyek képviseletében az Európai Unió Tanácsa és az Európai
Bizottság jár el, egyrészről, és
A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG másrészről, a továbbiakban e jegyzőkönyv alkalmazásában: a
felek,
TEKINTETTEL a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a Németországi
Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, Írország, a Görög Köztársaság, a Spanyol
Királyság, a Francia Köztársaság, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett
Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar Köztársaság, a
Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a
Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn Köztársaság, a
Svéd Királyság, Nagy- Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az Európai Unió
tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között, a Bolgár Köztársaságnak és
Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés rendelkezéseire,
mely szerződést 2005. április 25-én írták alá Luxembourgban, és amely 2007. január 1-jén
lépett hatályba,
FIGYELEMBE VÉVE a Kirgiz Köztársaság és az Európai Unió közötti kapcsolatokban a két
új tagállam EU-hoz történő csatlakozása miatt kialakuló új helyzetet, amely lehetőségeket
teremt, valamint kihívást jelent a Kirgiz Köztársaság és az Európai Unió közötti
együttműködés számára,
FIGYELEMMEL a felek azon óhajára, hogy a partnerségi és együttműködési megállapodás
célkitűzéseit és elveit elérjék és végrehajtsák,
A KÖVETKEZŐKBEN ÁLLAPODTAK MEG:
1.	cikk
A Bolgár Köztársaság és Románia az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai,
másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és
együttműködési megállapodás feleivé válnak, mely megállapodást 1995. február 9-én írták alá
Brüsszelben és amely 1999. július 1-jén lépett hatályba (a továbbiakban: a megállapodás),
továbbá a Közösség többi tagállamával megegyező módon elfogadják és tudomásul veszik a
megállapodás, valamint az ugyanazon a napon aláírt záróokmány mellékletét képező együttes
nyilatkozatokat, levélváltásokat és a Kirgiz Köztársaság nyilatkozatának szövegét, valamint a
2004. április 30-i megállapodás jegyzőkönyvét, mely 2006. június 1-jén lépett hatályba.
2.	cikk
E jegyzőkönyv a megállapodás szerves részét képezi.
3.	cikk
(1)	Ezt a jegyzőkönyvet a Közösségek, a tagállamok nevében az Európai Unió Tanácsa,
valamint a Kirgiz Köztársaság hagyja jóvá, belső rendelkezéseikkel összhangban.
(2)	A felek értesítik egymást az előző bekezdésben említett idevágó rendelkezések
végrehajtásáról. A jóváhagyó okiratokat az Európai Unió Tanácsa Főtitkárságánál kell letétbe
helyezni.
42
4. cikk
(1)	Ez a jegyzőkönyv az utolsó jóváhagyó okirat letétbe helyezésének napját követő első
hónap első napján lép hatályba.
(2)	A jegyzőkönyvet 2007. január 1-jétől a hatálybalépéséig ideiglenesen alkalmazzák.
5.	cikk
(1)	A megállapodás, a záróokmány és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum szövege,
továbbá a 2004. április 30-i megállapodás jegyzőkönyvének szövege bolgár és román nyelven
készült.
(2)	E dokumentumok e jegyzőkönyv mellékleteit képezik, és a megállapodás, a záróokmány
és a hozzá csatolt valamennyi dokumentum, továbbá a 2004. április 30-i megállapodás
jegyzőkönyvének más nyelveken készült szövegével együtt egyaránt hitelesek.
6.	cikk
Ez a megállapodás két-két eredeti példányban készült angol, bolgár, cseh, dán, észt, finn,
francia, görög, holland, lengyel, lett, litván, magyar, máltai, német, olasz, portugál, román,
spanyol, svéd, szlovák, szlovén, valamint kirgiz nyelven, a szövegek mindegyike egyaránt
hiteles.
CtcraBeHO b BproKcen Ha eguHageceTu khh gBe xu.ragu u ocMa roguHa.
Hecho en Bruselas, el once de junio de dosmile ocho.
V	Bruselu dne jedenáctého cervna dva tisíce osm.
Udfcrdiget i Bruxelles den ellevte juni to tusind og otte.
Geschehen zu Brüssel am elften Juni zweitausendacht.
Kahe tuhande kaheksanda aasta juunikuu üheteistkümnendal páeval Brüsselis.
'Eyivs gtí^ Bpu^sXXs^, gtí^ svősKa Iouvíou 5úo xi^iá5s^ OKiró.
Done at Brussels on the eleventh day of June in the year two thousand and eight.
Fait r Bruxelles, le onze juin deux mille huit.
Fatto a Bruxelles, adde undici giugno duemilaotto.
Briselé, divtükstos astota gada vienpadsmitaja jünija.
Priimta du tükstanciai astunfy mefy birzelio vienuolikt^. dien^. Briuselyje.
Kelt Brüsszelben, a kétezer-nyolcadik év június tizenegyedik napján.
Maghmul fi Brussell, fil-hdax-il jum ta' Gunju tas-sena elfejn u tmienja.
Gedaan te Brussel, de elfde juni tweeduizend acht.
Sporz^dzono w Brukseli, dnia jedenastego czerwca dwa tysi^ce ósmego roku.
Feito em Bruxelas, em onze de Junho de dois mil e oito.
Incheiat la Bruxelles, la unsprezece iunie doua mii opt.
V	Bruseli dna jedenásteho júna dvetisícosem.
V	Bruslju, dne enajstega junija leta dva tisoc osem.
Tehty Brysselissá yhdentenátoista páiváná kesákuuta vuonna kaksituhattakahdeksan.
Som skedde i Bryssel den elfte juni tjugohundraítta.
CocTaB^eHO b Bprocce^e oguHag^Toro uroHa gBe tmcahu BOCbMoro rog
7.	§ (1) E törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.
(2)	E törvény végrehajtásához szükséges intézkedésekről a külpolitikáért felelős miniszter
gondoskodik.
43
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés
kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében foglalt Csatlakozási Okmány 6.
cikk (2) bekezdés második albekezdése szerint Magyarország az albekezdésben felsorolt, az
Európai Közösség (EK), azok tagállamai és egy harmadik állam között létrejött nemzetközi
Megállapodásokhoz egy, az EK és tagállamai, valamint a harmadik állam között létrejött, de
az EK és a tagállamok nevében a Tanács által megkötött Jegyzőkönyvvel csatlakozik.
Tekintettel arra, hogy nemcsak az EK, hanem a tagállamok nevében is a Tanács jár el, ezeket
a Jegyzőkönyveket az új 10 tagállam nem írja alá, és nem is erősíti meg, ebből kifolyólag
belső jogi eljárás lefolytatása sem szükséges. Ugyanezen szabályok vonatkoznak a 2005. évi
CVII. törvénnyel kihirdetett, a Belga Királyság, a Cseh Köztársaság, a Dán Királyság, a
Németországi Szövetségi Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Görög Köztársaság, a Spanyol
Királyság, a Francia Köztársaság, Írország, az Olasz Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a
Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Magyar
Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Holland Királyság, az Osztrák Köztársaság, a Lengyel
Köztársaság, a Portugál Köztársaság, a Szlovén Köztársaság, a Szlovák Köztársaság, a Finn
Köztársaság, a Svéd Királyság, Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (az
Európai Unió tagállamai), valamint a Bolgár Köztársaság és Románia között a Bolgár
Köztársaságnak és Romániának az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló
szerződéshez csatolt a Bolgár Köztársaság és Románia Európai Unióba történő felvételének
feltételeiről és részletes szabályairól szóló Jegyzőkönyv 6. cikk (2) bekezdés második
albekezdése alapján a Románia és Bulgária csatlakozásáról rendelkező Jegyzőkönyvre is. A
Megállapodásokat, illetve a hozzájuk csatolt Jegyzőkönyveket azonban a nemzetközi
szerződésekkel kapcsolatos eljárásokról szóló 2005. évi L. törvény alapján törvénnyel ki kell
hirdetni.
Jelen javaslat célja az egyrészről az Európai Közösségek és tagállamai, és másrészről a Kirgiz
Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló Partnerségi és Együttműködési
Megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás), az egyrészről az Európai Közösségek és azok
tagállamai, másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló
partnerségi és együttműködési megállapodáshoz csatolt, a Cseh Köztársaság, az Észt
Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar
Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a
Szlovák Köztársaság Európai Unióhoz való csatlakozására figyelemmel készült Jegyzőkönyv
(a továbbiakban: 1. Jegyzőkönyv), valamint az egyrészről az Európai Közösségek és
tagállamai és másrészről a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló
partnerségi és együttműködési megállapodáshoz a Bolgár Köztársaságnak és Romániának a
partnerségi és együttműködési megállapodáshoz történő csatlakozásának figyelembevételéről
szóló Jegyzőkönyv (a továbbiakban: 2. Jegyzőkönyv; együttesen: a jegyzőkönyvek)
kihirdetése. Az ezt magában foglaló törvényjavaslat jelen javaslat mellékletét képzi.
Az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság kapcsolatát jelenleg az Európai Közösségek és
tagállamai, valamint a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi
és együttműködési, 1995. február 9-én Brüsszelben aláírt, 1999. július 1-jétől hatályba lépett
megállapodás szabályozza. Az Európai Unió és Kirgizisztán együttműködése szorosabbra vált
az Európai Unió Közép-Ázsia stratégiájának (2007-2013) az elfogadásával és folyamatos
érvényesítésével. Mind a partnerségi és együttműködési megállapodás, mind a Közép-Ázsia
stratégia legfőbb prioritása az európai és a közép-ázsiai stabilitás és jólét biztosítása. Az EU
44
és a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség létrehozásáról szóló partnerségi és együttműködési
megállapodás olyan prioritásokra összpontosít, mint az emberi jogi párbeszéd és a
demokratikus fejlődés előmozdítása; a piacgazdasági, pénzügyi, kutatási, oktatási,
környezetvédelmi és vízgazdálkodási szektor és együttműködés fejlesztése, a határigazgatási
szervekkel, a kábítószerügyi hatóságokkal való együttműködés kibővítése, a jogharmonizáció
elősegítése. Az Európai Unió és Kirgizisztán közötti partnerségi együttműködés jelentősége
minden bizonnyal nőni fog, számos területet és lehetőséget kínálva az Uniónak, illetve
Magyarországnak a szorosabb együttműködésre. A közép-ázsiai országok közül
Kirgizisztánnal valósul meg a legtöbb együttműködési projekt. A kapcsolatok jövőbeni
alakulása jelentős részben a kirgiz belső helyzet konszolidációjától függ.
Jelen Megállapodás egy úgynevezett Partnerségi és Együttműködési Megállapodás (PEM).
Ilyen Megállapodást az Európai Közösség Kelet-Európa és Közép-Ázsia országaival, a volt
Szovjetunió utódállamaival, így Oroszországgal, Ukrajnával, Moldáviával, Örményország,
Grúziával, Üzbegisztánnal, Azerbajdzsánnal, Kazahsztánnal és jelen esetben a Kirgiz
Köztársasággal kötött. Ezeket a megállapodásokat az 1990-es évek közepén írta alá a
Közösség és a tagállamok. A PEM-ek elsősorban a politikai párbeszéd kereteit teremtik meg,
illetve a gazdasági és kereskedelmi együttműködés alapjait fektetik le.
A PEM-ek további sajátossága, hogy 10 éves időszakra jöttek létre, így 2007-2008-2009-ben
lejárnak. A Megállapodások ugyan meghosszabbíthatóak, amennyiben egyik fél sem jelzi,
hogy azt fel kívánja mondani, de 10 év alatt a Közösségben sok minden változott, ezért a
PEM-ek megújításáról, illetve újabb, eltérő tartalmú Megállapodások megkötéséről már
megkezdődött a politikai vita az Unió berkeiben.
A Megállapodás és a Jegyzőkönyvek a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról
szóló 2005. évi L. törvény 7. § (3) bekezdésének a) és d) pontja értelmében törvényhozási
tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a mind a Megállapodást, mind pedig a
Jegyzőkönyveket törvénnyel ki kell hirdetni.
A Megállapodás előtérbe helyezi a közösen vallott alapvető értékeket, mint az EU-kirgiz
kapcsolatok legfontosabb összetevőit. Meghatározza az intézményesített politikai párbeszéd
kereteit; megállapítja a legfontosabb közös célokat a kereskedelem és befektetési politika, a
harmonikus gazdasági kapcsolatok, a fenntartható fejlődés, a gazdasági, szociális,
tudományos-technológiai és kulturális együttműködés fejlesztése területén. A Megállapodás
fontos eszköz az kirgiz és az uniós jogrendszer harmonizációjának elősegítésére annak
érdekében, hogy a Kirgiz Köztársaság minél közelebb kerüljön az EU-hoz.
A Megállapodás 99 cikkből, 2 db mellékletből, egy Jegyzőkönyvből, egy záróokmányból és 5
db (együttes) nyilatkozatból áll.
A Megállapodás mind politikai, mind pedig gazdasági kapcsolatokban kiemelt szerepet tölt be
az Európai Unió és a tagállamok, így Magyarország számára is. A politikai párbeszéd
intézményesítésével hozzájárul az adott harmadik állam demokratikus fejlődéséhez, és segítik
a kapcsolatok elmélyítését.
A törvénytervezet részét képezik a 10 új tagállam 2004-es, illetve a bolgár-román 2007-es
csatlakozásáról szóló jegyzőkönyvek is. Tekintve, hogy ezen jegyzőkönyvek is
elválaszthatatlan részét képezik a megállapodásnak, így azokat is ki kell hirdetni.
45
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1., 3. és 5. §-hoz
A Megállapodás és a jegyzőkönyvek tartalmát tekintve, a nemzetközi szerződésekkel
kapcsolatos eljárásról szóló 2005. évi L. törvény 7. § (3) bekezdésének a) és d) pontja
értelmében törvényhozási tárgykört érintő szabályokat tartalmaz, ezért a 9. §-ra figyelemmel a
Megállapodás kihirdetése törvénnyel történik.
A 2., 4. és 6. §-hoz
A Megállapodás 99 cikkből, 2 db mellékletből, egy Jegyzőkönyvből, egy záróokmányból és 5
db (együttes) nyilatkozatból áll.
Az 1. cikk meghatározza az Európai Unió és a Kirgiz Köztársaság közötti partnerség
célkitűzéseit:
-	Megfelelő keret biztosítása a Felek közötti politikai párbeszédhez, amely
lehetőséget nyújt a politikai kapcsolatok továbbfejlesztésére;
-	a Kirgiz Köztársaság azon törekvéseinek támogatása, amelyek demokráciájának,
megszilárdítására és gazdaságának fejlesztésére, valamint a piacgazdaságra való
áttérés befejezésére irányulnak;
-	a Felek közötti kereskedelmi, befektetési és a harmonikus gazdasági kapcsolatok
előmozdítása, s ezáltal a fenntartható gazdasági fejlődésük elősegítése;
-	a jogalkotási, gazdasági, szociális, pénzügyi, polgári tudományos, technológiai és
kulturális együttműködés alapjának megteremtése.
I.	cím: Általános Elvek. (2-3 cikk) felsorolja az EU és a Kirgiz Köztársaság bel- és
külpolitikájának, valamint partnerségének lényeges alkotóelemeit, irányadónak tekintendő
elveit és szempontjait.
II.	cím: Politikai Párbeszéd. (4-7 cikk) kitér a politikai párbeszéd kialakítandó formáira.
III.	cím: Áruforgalom. A 8-18. cikk az áruk és szolgáltatások behozataláról, kiviteléről,
vámkezeléséről, fizetési módjáról, értékestéséről, a legnagyobb kedvezmény elvének
kölcsönös biztosításáról, a vonatkozó szabályok és előírások alkalmazásáról, a
kishatárforgalom megkönnyítéséről, továbbá a nukleáris anyagok esetleges kereskedelmének
szabályairól szól.
IV.	cím: Az Üzleti Vállalkozásokat és a Befektetést Érintő Rendelkezések. I. Fejezet:
Munkaügyi Feltételek. A 19-22. cikk a kölcsönös munkavállalási feltételeket szabályozza. II.
FEJEZET: A TÁRSASÁGOK LETELEPEDÉSÉT ÉS MŰKÖDÉSÉT ÉRINTŐ
FELTÉTELEK, illetve a társaságok létrehozásával és működtetésével kapcsolatos fogalmak a
23-30. cikkben kerülnek meghatározásra. III. FEJEZET: HATÁROKON ÁTNYÚLÓ
SZOLGÁLTATÁSNYÚJTÁS A KÖZÖSSÉG ÉS A KIRGIZ KÖZTÁRSASÁG KÖZÖTT.
Ennek a fejezetnek a 31-34. cikke a felek közötti szárazföldi, tengeri-folyami
szállítási/szállítmányozási szolgáltatások nyújtását szabályozza. IV. FEJEZET:
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK. A fejezethez tartozó 35-41. cikk a kirgiz társaságok
közösségi leányvállalatainál vagy fióktelepeinél, a közösségi társaságok kirgiz
leányvállalatainál vagy fióktelepeinél, a kirgiz társaságoknál vagy kirgiz társaságok közösségi
leányvállalatainál vagy fióktelepeinél alkalmazandó, illetve foglalkoztatandó
személyekre/munkavállalókra vonatkozó feltételekről, jogszabályokról, ideiglenes
munkaszerződésekről szól. V. FEJEZET. FOLYÓ FIZETÉSEK ÉS TŐKE A 42. cikk a
Közösségben és a Kirgiz Köztársaságban honos személyek közötti, az áruforgalommal,
valamint a szolgáltatások és személyek mozgásával összefüggő, a Megállapodás
46
rendelkezéseivel összhangban teljesítendő folyó fizetésekről, illetve a kívánatosnak tartott
monetáris és árfolyam politikáról rendelkezik. VI. FEJEZET. A SZELLEMI, IPARI ÉS
KERESKEDELMI TULAJDON OLTALMA. A szóban forgó kérdésről a 43. cikk
rendelkezik.
V.	cím: Jogalkotási Együttműködés. A szóban forgó együttműködésről a 44. cikk
rendelkezik.
VI.	cím: Gazdasági Együttműködés. A 45-69. cikk a gazdaságpolitikai, az áruforgalom és
szolgáltatások kereskedelme területén kialakítandó, az ipari, a beruházás-fejlesztési és
beruházás-védelmi, a közbeszerzési, a szabványok és megfelelőség-értékelése terén
folytatandó, a bányászati és nyersanyag-gazdálkodási, a műszaki-tudományos, az oktatási és
szakképzési, a mezőgazdasági és az agráripari, az energetikai és energiapolitikai, a
környezetvédelmi, katasztrófavédelmi és vonatkozó jogalkotási, a közlekedési, közúti, vasúti,
légi, vízi közlekedési/szállítási, a kombinált fuvarozási, a közös kutatás-fejlesztés támogatási,
privatizációs, statisztikai, kommunikációs, regionális fejlesztési, kis- és középvállalkozások
közötti, az illegális tevékenységek elleni, szociális stb. együttműködésről rendelkezik.
VII.	cím: Kulturális Együttműködés. A 70. cikk a felek kulturális együttműködéséről
rendelkezik.
VIII.	cím: Pénzügyi Együttműködés a Technikai Segítségnyújtás Területén. A 71-74 cikk a
kirgiz gazdasági transzformációhoz nyújtandó ideiglenes pénzügyi támogatásról, vonatkozó
programok működtetéséről, továbbá a tagállamoktól, más országoktól és nemzetközi
szervezetektől, például a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Banktól, valamint az Európai
Újjáépítési és Fejlesztési Banktól származó hozzájárulások lehetőségéről szól.
IX.	cím: Intézményi, Általános és Záró Rendelkezések. A 75- 99. cikk a Megállapodás
érvényesítésével kapcsolatosan többek között arról rendelkezik, hogy a Megállapodással
Együttműködési Tanács jön létre, amely felügyeli a Megállapodás végrehajtását. Az
Együttműködési Tanács miniszteri szinten ül össze évente egy alkalommal. Az
Együttműködési Tanács eljárási szabályzatában meghatározza az együttműködési bizottság
feladatait, amelyek magukban foglalják az Együttműködési Tanács üléseinek előkészítését és
a bizottság működésének módját. A Megállapodást egyrészről azokon a területeken kell
alkalmazni, amelyeken az Európai Közösséget, az Európai Szén- és Acélközösséget, valamint
az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződések alkalmazandóak, az azokban a
szerződésekben meghatározott feltételekkel, másrészről a Kirgiz Köztársaság területén. A
Megállapodással parlamenti együttműködési bizottság jön létre. E fórum a kirgiz Parlament és
az Európai Parlament tagjai számára biztosít lehetőséget a találkozásra és a véleménycserére.
A Megállapodás letéteményese az Európai Unió Tanácsának főtitkára. A megállapodást a
Felek saját eljárásaiknak megfelelően hagyják jóvá. A Megállapodás az azt a napot követő
második hónap első napján lép hatályba, amelyen a Felek értesítik az Európai Unió
Tanácsának főtitkárát az első bekezdésben említett eljárások befejezéséről. Hatálybalépésétől,
a Kirgiz Köztársaság és a Közösség közötti kapcsolatok vonatkozásában, e megállapodás
váltja föl az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Atomenergia-közösség és a Szovjetunió
között Brüsszelben, 1989. december 18-án aláírt, a kereskedelemről, valamint a gazdasági és
kereskedelmi együttműködésről szóló megállapodást. A Megállapodás az első alkalommal 10
évre jön létre, időbeli hatálya évről évre automatikusan meghosszabbodik, kivéve, ha az egyik
Fél a lejárat előtt hat hónappal írásban értesíti a másik Felet a Megállapodás felmondásáról.
A Megállapodáshoz kapcsolódik a Jegyzőkönyv a közigazgatási hatóságok közötti
kölcsönös vámügyi segítségnyújtásról, amely 15 cikkből áll. A Jegyzőkönyv keretein belül
a felek segítenek egymásnak a vámjogszabályok szabályszerű alkalmazásában, különösen a
vámjogszabályokat sértő tevékenységek megelőzésében, felfedésében és kivizsgálásában. A
47
Jegyzőkönyv alkalmazására illetékes közigazgatási hatóságoknak a Jegyzőkönyvben
meghatározott vámügyi segítségnyújtást kell alkalmazniuk.
A 3-5. cikk rendelkezik a jogsegélyről megkeresés alapján, az önkéntes jogsegélyről, a
kézbesítésről, valamint az értesítésről.
A 7. cikk a megkeresések végrehajtásáról tartalmaz rendelkezéseket, a 9. cikk taglalja a
jogsegélynyújtási kötelezettség alóli kivételeket, kijelölve a jogsegélynyújtás korlátait.
A 14. cikk rendelkezik arról, hogy a felek a Jegyzőkönyv alkalmazásával egyrészről a Kirgiz
Köztársaság központi vámhatóságait, másrészről pedig az Európai Közösségek Bizottságának
illetékes szolgálatait, és, adott esetben, a tagállamok vámhatóságait bízzák meg.
A 15. cikk szerint a Jegyzőkönyv kiegészíti és nem akadályozza bármely kölcsönös
segítségnyújtási megállapodás alkalmazását, amely egy vagy több tagállam és a Kirgiz
Köztársaság között került vagy kerülhet megkötésre. A Kirgiz Köztársaság és az Európai
Unió egy vagy több tagállama között létrejött kölcsönös jogsegélyre vonatkozó
megállapodások nem érintik azokat a közösségi rendelkezéseket, amelyek az Európai
Közösségek Bizottságának illetékes szolgálatai és a tagállamok vámhatóságai között az
esetlegesen közösségi érdekű, vámügyekben szerzett információk közlését szabályozzák
A Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló szerződés
kihirdetéséről szóló 2004. évi XXX. törvény I. Mellékletében foglalt Csatlakozási Okmány 6.
cikk (2) bekezdése, második albekezdése alapján az Európai Unió tagállamai nevében az
Európai Unió Tanácsa jegyzőkönyvet (1. Jegyzőkönyv) kötött a Kirgiz Köztársasággal.
Ezen Jegyzőkönyv révén az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott tagállamok, köztük a
Magyar Köztársaság, részes feleivé váltak Az Európai Közösségek és a tagállamok, valamint
a Kirgiz Köztársaság közötti partnerségről szóló partnerségi és együttműködési
megállapodásnak.
Tekintettel arra, hogy a Jegyzőkönyv által a Magyar Köztársaság a Megállapodásban részes
féllé vált, szükséges mind a Megállapodás, mind a Jegyzőkönyv kihirdetése.
A Jegyzőkönyvet a Kirgiz Köztársaság, valamint a tagállamok nevében az Európai Unió
Tanácsának képviselői 2004. április 30-án írták alá és a jóváhagyó okiratok letétbe helyezése
után 2006. június 1-jén lépett hatályba. Továbbá, mivel Bulgária és Románia csatlakozásával
újabb módosításra került sor a megállapodásban, szükséges a két új tagállam csatlakozása
fényében létrehozott jegyzőkönyv (2. Jegyzőkönyv) kihirdetése is.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott
tagállamok a Megállapodás részes feleivé válnak.
A Jegyzőkönyv 2. cikke arról rendelkezik, hogy tekintettel az Európai Unión belül lezajlott
intézményi változásokra, az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártát
követően a megállapodásnak az Európai Szén- és Acélközösségre hivatkozó rendelkezései az
Európai Közösségre hivatkozó rendelkezéseknek minősülnek.
E Jegyzőkönyv, annak 3. cikke alapján a Megállapodás szerves részét képezi.
A 2. Jegyzőkönyvet 2008. június 6-án írták alá. Ez a Jegyzőkönyv nagyban követi az 1.
Jegyzőkönyv felépítését.
A Jegyzőkönyv 1. cikke kimondja, hogy Románia és Bulgária a partnerségi és
együttműködési megállapodás részes feleivé válnak.
A 2. cikk kimondja, hogy a Jegyzőkönyv a Megállapodás szerves részét képezi, a 3. cikk
pedig a lefolytatandó belső eljárásról rendelkezik. Az 4. cikk a hatályba lépés kérdését
rendezi, míg a 6. cikk a nyelvi változatokról szól.
48
A 7. §-hoz
Tekintve, hogy jelen esetben olyan megállapodásról, illetve jegyzőkönyvekről van szó,
melyek már hatályban vannak, így azoknak csak kihirdetése szükséges. Ennek megfelelően a
7.	§ alapján a törvény a kihirdetést követő nyolcadik napon hatályba lép.
49