﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2886. számú
törvényjavaslat
a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes
törvények módosításáról
Előadó: Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági
miniszter
Budapest, 2011. április
2011. évi ... törvény
a szabad nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes
törvények módosításáról
Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény módosítása
1.	§ (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8/A. §
(3)	bekezdés g) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A finanszírozási célú pénzügyi műveletek a következők:)
„g) a 18/B. § (1) bekezdés d), zs), x) és wa) pontjában meghatározott megelőlegezési és
likviditási hitelek;”
(2)	Az Áht. 18/B. § (1) bekezdése a w) pontot követően a következő wa) ponttal egészül ki:
(A kincstár feladatai különösen:)
„wa) a kincstári egységes számla terhére, annak forrásaiból - jogszabályban meghatározott
feltételekkel - kamatmentes megelőlegezési kölcsönt nyújthat a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alapnak a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad
nyugdíjpénztár-választás lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló
2010.	évi CLIV. törvény 7. § c) pontjában meghatározott kifizetések teljesítéséhez.”
A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
módosítása
2.	§ (1) A magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény
(a továbbiakban: Mpt.) 24. § (11) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(11) A pénztár a függő tételként nyilvántartott tagdíjbefizetéseket és azok hozamait, valamint
a visszalépő tagok 2011. május 31-ére mint fordulónapra vonatkozó piaci értékelés szerint
számított követeléseinek értékét egy tételben, a tagok portfóliójában a fordulónapon meglévő
eszközökben 2011. június 12-ig adja át a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap részére.
Az eszközöket - jogszabály ellenkező rendelkezése hiányában - a visszalépő tagok
portfólióján belüli eszközök arányának megfelelően kell átadni.”
(2)	Az Mpt. 24. § (12) bekezdés b) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép:
(A pénztár)
„b) a függő tételekből beazonosított, pénztártagot illető tagdíjbefizetések és ahhoz kapcsolódó
hozamok összegét havonta, az adott hónapot követő hónap 8. napjáig”
(igényli vissza a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól.)
(3)	Az Mpt. 24. §-a a következő (13) és (14) bekezdéssel egészül ki:
„(13) A pénztár 2011. május 31-én jogosult a visszalépő tag egyéni számláját 795 Ft-tal
csökkenteni és azt a működési tartalék javára jóváírni. A pénztár a működési tartalék javára
jóváírt összeget a 2011. május 30-án meglévő működési és likviditási tartalék kimerülését
követően használhatja fel. A pénztár a fel nem használt összeget 2011. szeptember 15-ig
átutalja a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap pénzforgalmi számlájára.
(14) A visszalépő tagi kifizetések megállapításánál a hozamgarantált tőke összegét a 3. számú
mellékletben szereplő képlet alkalmazásával kell számítani azzal, hogy
2
a)	a számítás fordulónapjaként 2011. május 31-ét,
b)	2011. május hónapra a KSH által közzétett, 2011. áprilisra vonatkozó inflációs rátát
kell alkalmazni.”
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény
módosítása
3.	§ (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban: Tv.) 1. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, amellyel egyidejűleg a
jelenlegi szöveg jelölése (1) bekezdésre módosul:
„(2) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap (a továbbiakban: Alap) a részére átadott
eszközök felett az átadással tulajdonjogot szerez.”
(2)	A Tv. 2. § (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az Alap jogi személy.”
(3)	A Tv. az 5. §-t követően a következő 5/A. §-sal egészül ki:
„5/A. § (1) A Testület tagja tekintetében a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei
szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi
CXXXVIII. törvény 25. § (1)-(2) bekezdésében foglalt összeférhetetlenségi szabályok
megfelelően irányadóak. A Testület tagja nem lehet közvetlenül pénzügyi eszközök
kezeléséhez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb
jogviszonyban álló személye
a)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 295. § (1) bekezdésében meghatározott
letétkezelőnek,
b)	az értékesítési döntések végrehajtásában közreműködőnek, így különösen befektetési
vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, befektetési
alapkezelőnek.
(2)	Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel,
köteles azt haladéktalanul a Testület elnökének bejelenteni és az összeférhetetlenséget
haladéktalanul megszüntetni.
(3)	Amennyiben a Testület tagjai megbízatásával kapcsolatban vagy személyére nézve
összeférhetetlenségi ok jut a tagok tudomására, úgy ők kötelesek az ok tudomására jutásáról
haladéktalanul jelentést tenni a Testület elnökének. A Testület elnökét érintő
összeférhetetlenség esetén az államháztartásért felelős miniszter részére kell bejelentést tenni.
Az összeférhetetlenséget a felmerülést követő 5 napon belül kell bejelenteni, és 15 napon
belül kell az összeférhetetlenségi okot megszüntetni. Amennyiben az összeférhetetlenségi ok
megszüntetésére 15 napon belül nem kerül sor, a Testület elnöke kezdeményezi az érintett tag
visszahívását, illetőleg a Testület elnökére nézve felmerült összeférhetetlenség esetén az
elnököt az államháztartásért felelős miniszter visszahívja.
(4)	Amíg az összeférhetetlenné vált személyre nézve fennáll az összeférhetetlenség, addig az
összeférhetetlenséggel érintett személy a testületi döntéshozatalban nem vehet részt.
(5)	Az Alap működtetésében részt vevő személy a tudomására jutott minősített adatot,
banktitkot, értékpapírtitkot és üzleti titkot megőrzi.
3
(6)	Az (1)-(5) bekezdésben az összeférhetetlenségre vonatkozó előírásokat az ÁKK és az
általa igénybevett harmadik személy esetén is alkalmazni kell.”
(4)	A Tv. 7. §-a a következő e) ponttal egészül ki:
(Az Alap vagyonát képező eszközökből származó bevételt)
„e) a kincstári egységes számla terhére nyújtott megelőlegezési kölcsön törlesztésére kell
fordítani.”
4.	§ Ez a törvény a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.
4
Általános indokolás
A törvényjavaslatban szereplő törvények módosításának célja a magánnyugdíjpénztárakból
visszalépő tagok vagyonának zavartalan átadása.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a kincstári egységes számla terhére,
kamatmentes megelőlegezési kölcsönt lehessen nyújtani a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alap részére a törvényben meghatározott feladatok ellátása érdekében.
A 2. §-hoz
Az Mpt. 123. § (6) bekezdése értelmében a tagsági viszony fenntartásáról nem rendelkező
pénztártag magánnyugdíjpénztári tagságsági jogviszonya 2011. március 1. napjával
megszűnik. Az Mpt. 4. § (2) bekezdés zsk) pontja értelmében a hozamgarantált tőkét a 3.
számú melléklet szerint kell számítani. A 3. számú melléklet szerinti képlet a tagsági
jogviszony időpontját veszi a számítás fordulónapjának. Az Mpt. 24. §-a (11) bekezdése
értelmében a vagyonátadás fordulónapja 2011. május 31. Az ellentmondás feloldása
érdekében szükséges egyértelműsíteni, hogy a hozamgarantált tőke számításának fordulónapja
a 3. számú mellékletben szereplő képlettől eltérően a visszalépő tagi kifizetések
meghatározása során 2011. május 31. Figyelemmel a számítások időben történő elvégzésére,
célszerű a KSH által 2011. június 12-ig közzéteendő 2011. május hónapra vonatkozó inflációs
adat helyett 2011. áprilisi inflációs értéket alkalmazni. Mivel az április adat 2011. május 31-
én már rendelkezésre áll, a magánnyugdíjpénztárak a visszalépő tagi kifizetések
megállapításához szükséges számításokat gyakorlatilag június 1-jén meg tudják kezdeni,
biztosítva ezzel a határidőben történő elszámolást. Az április ráta alkalmazása a számítás
végeredményére csak elhanyagolhatóan kis hatással van.
A 2011. évi XIII. törvény által előírt egylépcsős vagyonátadás miatt a magánnyugdíjpénztárak
2011.	május 31-ét követően már nem kezelik a visszalépő tagok vagyonát, így az Mpt.
62/A. § szerinti költségérvényesítésre nincs mód. Mivel 2011. során a pénztáraknak nincs
tagdíjbevétele, és a hozamból történő költségérvényesítés sem lehetséges (illetve csak a kis
számú maradó tag vagyonára korlátózódik), a pénztárak működésének fedezete nem
biztosított. Ez veszélyezteti a visszalépő tagokkal való elszámolást, mivel ebben az
időszakban kell lebonyolítani a hozamgarantált tőke feletti hozamok számítását, a
Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól történő visszaigénylését, a tagok
nyilatkozatának megfelelő számlára való átutalását, kifizetését, illetve a tagok részére az
elszámolási értesítők kiküldését. A javasolt módosítás a magánnyugdíjpénztárakat azonos
helyzetbe hozza azzal, mint amit a korábbi ütemezett visszaléptetés tett volna számukra
lehetővé.
A 3. §-hoz
A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap a
részére átadott eszközök felett az átadással tulajdonjogot szerez, továbbá az Alap Irányító
Testületének tagjaira vonatkozóan összeférhetetlenségi előírásokat állapít meg.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat hatályba lépésével kapcsolatos rendelkezés.
5