﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2940. számú
törvényjavaslat
az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó
kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos
törvénymódosításokról
Előadó:
Dr. Matolcsy György
nemzetgazdasági miniszter
Budapest, 2011. április
2
2011. évi ... törvény
az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó
kedvezmények megalkotásáról és az Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosításokról
Az Országgyűlés az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetések ösztönzése és az
Alap létrehozásával kapcsolatos törvényi környezet biztosítása érdekében a következő törvényt
alkotja:
1.	Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó
kedvezmények
1.	§ (1) A magánszemély az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba (a továbbiakban: Alap)
az adóévben befizetett összeget - a befizetést igazoló bizonylat alapján - a családi kedvezménnyel
csökkentett összevont adóalapból és a bevallásköteles különadózó jövedelmek adóalapjából (a
továbbiakban együtt: kedvezménykeret) levonva személyi jövedelemadó adóalap-kedvezményt
vehet igénybe. Ha a magánszemélynek több jogcímen keletkezett bevallásköteles jövedelme az
adóévben, bevallásában jelzi, hogy az adóalap kedvezményt mely jövedelme vagy jövedelmei
adóalapja terhére érvényesíti.
(2)	Amennyiben az adóévi kedvezménykeret nem nyújt fedezetet az Alap javára teljesített
befizetés levonására, a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további - legfeljebb négy -
adóév kedvezmény kerete terhére érvényesíthető. E rendelkezés szerint kell eljárni abban az esetben
is, ha a magánszemélynek az adóévben nem volt kedvezmény kerete.
(3)	Az e § szerinti adóalap-kedvezmény az Alap javára történő befizetés azon része után vehető
igénybe, amely után a magánszemély e törvény rendelkezése szerint más kedvezményt nem
érvényesít.
2.	§ Az Alapnak az adóévben visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege
az adózó társasági adó alapjának megállapítása során elismert költségnek, ráfordításnak minősül,
amennyiben az adózó rendelkezik az Alap vagy az adózó számlavezető hitelintézete által a
támogatás, juttatás figyelembe vétele melletti adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással,
amely tartalmazza a kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás
összegét, célját.
3.	§ Az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóalany esetében az
egyszerűsített vállalkozói adó alapjának megállapításakor az összes bevételt csökkenti az adóévben
az Alap részére visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás, juttatás összege, amennyiben az
adózó rendelkezik az Alap vagy az adózó számlavezető hitelintézete által a támogatás, juttatás
figyelembe vétele melletti adóalap megállapítása céljából kiállított igazolással, amely tartalmazza a
kiállító és az adózó megnevezését, székhelyét, adószámát, a támogatás, juttatás összegét, célját.
4.	§ (1) A közteherviselési kötelezettségét az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról
szóló törvény szerint teljesítő magánszemély az Alapba az adóévben befizetett összeg után - a
befizetést igazoló bizonylat alapján - az őt terhelő egyszerűsített közteherviselési hozzájárulás (a
továbbiakban: ekho) alapjából levonva kedvezményt (e § alkalmazásában: adólap-kedvezmény)
vehet igénybe. Az adóalap-kedvezmény mértéke - ha az Alap javára az adóévben befizetett összeg
nem haladja meg a magánszemélyt terhelő adóévi ekho alapját - a befizetett összeg
a)	63,3 százaléka, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekho alap után a
magánszemélyt 15 százalékos mértékű ekho terheli,
3
b)	85,6 százaléka, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekho alap után a
magánszemélyt 11,1 százalékos mértékű ekho terheli,
c)	100 százaléka, azon összeg után, amely nem több, mint amennyi ekho alap után a
magánszemélyt 9,5 százalékos mértékű ekho terheli.
(2)	Amennyiben az Alap javára az adóévben befizetett összeg meghaladja a magánszemélyt
terhelő 2011. évi ekho alapját, a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény az (1) bekezdés
rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával további - legfeljebb négy - adóév ekho alapja terhére
érvényesíthető.
(3)	Az e § szerinti adóalap-kedvezmény az Alap javára történő befizetés azon része után vehető
igénybe, amely után a magánszemély e törvény rendelkezése szerint más kedvezményt nem
érvényesít.
5.	§ Az 1. § és a 4. § szerinti adóalap-kedvezményt érvényesítő magánszemély munkáltatói
adómegállapítást, adóhatóság közreműködésével történő egyszerűsített bevallást vagy
adónyilatkozatot nem választhat.
6.	§ (1) A személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerinti
felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. tv. (a továbbiakban: Szf.) alapján, az adózói rendelkezés
során az Alap kedvezményezettként jelölhető meg.
(2) Az Alap az Szf. alkalmazása szempontjából az Szf. 4. § (1) bekezdés b)-g) pontjai szerinti
kedvezményezetti körbe tartozó intézményekkel esik azonos elbírálás alá.
2.	Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosítások
7.	§ (1) A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény (a
továbbiakban: Alaptv.) 2. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az Alap bevételét képezik
a)	a vagyonába tartozó eszközök átruházásából (értékesítéséből), az eszközök hozamából
származó bevételek,
b)	az Összefogás az Államadósság Ellen Alap
ba)	javára érkezett majd abból átutalt pénzeszközök,
bb)	megszűnése esetén annak átadott vagyona.”
(2) Az Alaptv. a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból származó 2. § (4) bekezdés b) pontja
szerinti bevételt az államadósság csökkentésére kell fordítani.”
8.	§ (1) Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 8/D. §
(1)	bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény szerinti
Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap)
„b) a vagyonába tartozó eszközökből, valamint az Összefogás az Államadósság Ellen Alapból
származó bevételeket a Magyar Állam javára fizeti meg.”
(2) Az Áht. 120/B. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A kormányzati ellenőrzési szerv ellenőrzési jogköre kiterjed)
4
„i) az Összefogás az Államadósság Ellen Alap gazdálkodása jogszerűségének ellenőrzésére.”
3.	Záró rendelkezések
9.	§ E törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba.
10.	§ (1) Az 1-5. §-ban foglalt rendelkezéseket a 2011-ben adott támogatásokra, juttatásokra is
lehet alkalmazni.
(2) A 6. §-ban foglalt rendelkezést először a 2011. adóévre vonatkozó adózói rendelkezések
során kell alkalmazni.
5
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A törvénytervezet a Kormány által létrehozott az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba
befizetett adományok ösztönzését szolgáló kedvezményekre vonatkozó szabályokat alkotja meg,
továbbá az Alap működéséhez, a részére érkező adományoknak a Nyugdíjreform és
Adósságcsökkentő Alap útján az államadósság csökkentésére történő felhasználása, valamint a
Kormányzati Ellenőrzési Hivatal ellenőrzési jogkörének - beleértve a titokfajták
megismerhetőségét is - törvényi szintű rendezése érdekében szükséges törvénymódosításokat végzi
el.
Részletes indokolás
1.	Az Összefogás az Államadósság Ellen Alapba történő befizetésekhez kapcsolódó
kedvezmények
az 1. §-hoz
A magánszemély az Alapba az adóévben befizetett összeg után személyi jövedelemadó
kedvezményt vehet igénybe, a befizetést igazoló bizonylat alapján a kedvezményi keret összegéig.
A kedvezményi keretet az összevont adóalapnak a családi kedvezménnyel csökkentett összege és a
bevallásköteles különadózó jövedelem adóalap együttes összege adja.
Amennyiben a magánszemélynek az adott évben több jogcímen is keletkezik jövedelme, akkor
döntése szerinti jövedelme adóalapjával szemben érvényesítheti a kedvezményt, amelyet
bevallásában kell jeleznie.
Amennyiben a magánszemély családi kedvezménnyel csökkentett összevont jövedelemadó alapja
és a különadózó jövedelem adóalapja együttesen nem nyújt fedezetet a befizetés teljes levonására,
akkor a le nem vont rész után az adóalap-kedvezmény további - legfeljebb négy - adóév
kedvezmény kerete terhére érvényesíthető, akkor is eszerint kell eljárni, ha a magánszemélynek az
adóévben nem volt kedvezmény kerete.
a 2. §-hoz
A nemzeti összefogás jegyében létrehozott Alapnak adott támogatások ösztönzése érdekében a
törvény biztosítja, hogy az Alapnak adott támogatást, juttatást a támogató vállalkozások
elszámolhassák az adózás előtti eredményük terhére a törvényben foglalt tartalommal kiállított
támogatási igazolás alapján. A törvény biztosítja, hogy az Alap javára jutatott támogatások,
juttatások az Alap vagy a juttató vállalkozás számlavezető hitelintézete által kiállított támogatási
igazolás alapján is elismert költségnek, ráfordításnak minősülnek az adózó társasági adóalapjának
megállapítása során.
a 3. §-hoz
A nemzeti összefogás jegyében létrehozott Alapnak adott támogatások ösztönzése érdekében a
törvény az egyszerűsített vállalkozói adó alanyai tekintetében biztosítja, hogy az egyszerűsített
vállalkozói adó alapjának nem része az egyszerűsített vállalkozói adó alanya által az Összefogás az
Államadósság Ellen Alapnak nyújtott támogatás összege a törvényben foglalt tartalommal kiállított
támogatási igazolás alapján. A törvény biztosítja, hogy az Alap javára jutatott támogatások,
juttatások az Alap vagy az egyszerűsített vállalkozói adó alany számlavezető hitelintézete által
kiállított támogatási igazolás alapján is figyelembe vehetők az egyszerűsített vállalkozói adó alapja
megállapítása során.
6
a 4. §-hoz
A magánszemély az általa az Alapba teljesített befizetés után - a befizetést igazoló bizonylat
alapján - általános esetben (amikor az ekho alap után 15 százalékos mértékű ekhót fizet) a befizetés
összegének 63,3 százalékával csökkentheti az ekho alapját. Ha a magánszemély által adott
támogatás összege meghaladja a magánszemély ekho alapját, akkor a le nem vont rész után az
adóalap-kedvezmény további - legfeljebb négy - adóév ekho alapja terhére érvényesíthető.
az 5. §-hoz
Nem élhet a munkáltatói adómegállapítás, az adóhatósági közreműködéssel történő egyszerűsített
bevallás és az adónyilatkozat lehetőségével a magánszemély, ha az Alap számára befizetett összeg
után adóalap-kedvezményt kíván igénybe venni. Vagyis amennyiben a magánszemély élni kíván az
Alapnak befizetett összeg után igénybe vehető adóalap-kedvezménnyel, akkor adóbevallását
adóhatósági közreműködés nélkül kell megtennie.
a 6. §-hoz
A rendelkezés megteremti annak lehetőségét, hogy az adózók befizetett adójukról való 2012.
rendelkező évi rendelkezés útján hozzájárulhassanak az államadósság csökkentésének céljaihoz.
Az Alap a törvényben meghatározott közintézményekkel esik azonos elbírálás alá, tehát az ún.
„első” (civil) egy százalék terhére lehet rendelkezni, valamint a kedvezményezetté váláshoz nem
szükséges a nyilvántartásba vételtől számított 2 év eltelte.
2. Az Összefogás az Államadósság Ellen Alap létrehozásával kapcsolatos törvénymódosítások
a 7. §-hoz
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról, és a szabad nyugdíjpénztár-választás
lebonyolításával összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi CLIV. törvény
módosítása az Alap lehetséges bevételeként határozza meg az Összefogás az Államadósság Ellen
Alapból átutalt, valamint a megszűnése esetén átkerülő vagyonából származó bevételeket,
amelyeket kizárólag az államadósság csökkentésére kell fordítani.
a 8. §-hoz
A Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapnak a Magyar Állam javára megfizetendő (és
költségvetési bevételként elszámolandó) bevételei meghatározását az államháztartásról szóló 1992.
évi XXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Áht.) is szükséges kiegészíteni az Összefogás az
Államadósság Ellen Alapból származó bevételekkel.
A kormányzati ellenőrzési szervnek az Áht.-ben szereplő feladatköri felsorolását indokolt
kiegészíteni az Összefogás az Államadósság Ellen Alapra vonatkozó ellenőrzéssel is, amely
egyúttal az Áht. 120/B. § (4) bekezdése által lehetővé teszi a törvény által védett titokfajtáknak a
KEHI általi megismerhetőségét ezen Alap vonatkozásában is.
3.	Záró rendelkezések
a 9. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezés.
a 10. §-hoz
A törvénybe foglalt átmeneti rendelkezdés szerint az Alapnak adott támogatásokhoz, juttatásokhoz
kapcsolódó szabályokat az adózók már a 2011-ben adott támogatásokra is alkalmazhatják.