﻿A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2941. számú törvényjavaslat

2011. évi... törvény
a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény módosításáról, valamint a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény módosításáról

1.	§ A kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény (a továbbiakban: Ktjv.)
a következő új 6/A. §-sal egészül ki:
„6/A. § (1) A kormánytisztviselő munkakörét, munkavégzésének helyét - a (2) bekezdésben
meghatározott feltételek együttes fennállása esetén - a munkáltató a kormánytisztviselő
hozzájárulása nélkül módosíthatja.
(2)	A munkakört és a munkavégzés helyét abban az esetben módosíthatja a munkáltató
egyoldalúan, ha
a)	az új munkakör megfelel a kormánytisztviselő iskolai végzettségének, képzettségének,
b)	az új munkahely és a lakóhely között - tömegközlekedési eszközzel - történő oda- és
visszautazás ideje naponta a két órát, illetve 10 éven aluli gyermeket nevelő
kormánytisztviselő esetében a másfél órát nem haladja meg,
c)	a kormánytisztviselőre nézve - különösen beosztására, korára, egészségi állapotára vagy
egyéb körülményeire tekintettel - aránytalan sérelemmel nem jár,
d)	az új munkakör az államigazgatási szervnél, vagy az irányítása, felügyelete alá tartozó
szervnél van.
(3)	A kormánytisztviselőt az (1) bekezdésben meghatározott kinevezés-módosítástól számított
öt munkanapon belül írásban benyújtott kérelmére a 8. § (2) bekezdés d) pontja alapján fel
kell menteni. A kormánytisztviselő felmentése esetén - ha korábban vezetői munkakört látott
el - a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött korábbi vezetői munkakörében
megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre járó kereset, a végkielégítés
összegének, valamint az egyéb kifizetések összegének meghatározáskor.”
2.	§ A Ktjv. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„8. § (1) A kormánytisztviselői jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a)	az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az
államigazgatási szerv vezetője döntése alapján az államigazgatási szerv hivatali szervezetében
létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a kormánytisztviselő további foglalkoztatására
nincs lehetőség;
b)	megszűnt az államigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a
kormánytisztviselőt foglalkoztatták;
c)	átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
d)	a kormánytisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve az öregségi nyugdíjra jogosultságot
szerzett kormánytisztviselő esetében [Ktv. 15. § (1) bekezdés j) pont]).
(2)	A kormánytisztviselői jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a)	a kormánytisztviselő hivatalára méltatlan [8/A. § (1) bekezdés];
b)	a kormánytisztviselő munkavégzése nem megfelelő [8/B. § (1) bekezdés];
c)	a kormánytisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;
d)	a 6/A. § (1) bekezdésében meghatározott kinevezés módosítás esetén a
kormánytisztviselő azt kérelmezi;
e)	a kormánytisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (8/C. §);
1
f) a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (6) bekezdés szerinti feltételeivel
rendelkező kormánytisztviselő azt kérelmezi;
g)	az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel
kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő a (8)
bekezdés szerint kérelmezi;
h)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)
bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező kormánytisztviselő
kérelmezi.
(3)	A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának
világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós
és okszerű.
(4)	A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező
alkalmatlanság esetén a kormánytisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben
vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és
egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe
való áthelyezéséhez a kormánytisztviselő nem járul hozzá.
(5)	A (2) bekezdés fi pontjában foglalt jogcímen a kormánytisztviselő kezdeményezésére csak
egy alkalommal kötelező a felmentés.
(6)	Ha a kormánytisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét
érvényesíti és ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges
szolgálati idő megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az
általa kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a kormánytisztviselői jogviszonyát -
kérelmére - a (2) bekezdés fi pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.
(7)	Ha az államigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a kormánytisztviselői
jogviszony megszüntetésével, valamint a Ktv. 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott
feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem
rendelkezik - az államigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.
(8)	Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.
(9)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)
bekezdésben foglalt feltételek megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”
3.	§ A Ktjv. a következő 8/A-8/C. §-sal egészül ki:
„8/A. § (1) Hivatalára az a kormánytisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít - akár
a hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül —, amely
alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét,
illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, s emiatt nem várható
el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen
azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét
eredményezi.
2
(2)	A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a
kormánytisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni
védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem
várható el.
(3)	A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől
számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet
gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a
tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet - mint a
munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált
kormánytisztviselő kormánytisztviselői jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal)
kell megszüntetni.
(4)	A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati panasz benyújtásának
nincs halasztó hatálya.
8/B. § (1) A 8. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha
a)	a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a kormánytisztviselő
munkaköri feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és
b)	az államigazgatási szervnél - feltéve, ha megfelelő felajánlható munkakörrel rendelkezik
	nincs másik felajánlható munkakör.
(2)	A kormánytisztviselő számára a felmentését megelőzően az államigazgatási szervnél -
feltéve, ha ilyennel rendelkezik - másik megfelelő kormánytisztviselői munkakört kell
felajánlani. A kormánytisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a
felajánlástól számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a
munkakör elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a kormánytisztviselő
önhibáján kívül eső okból következett be. A kormánytisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén
őt az új munkakörének megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre
jogosult.
(3)	Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai
munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges.
(4)	Ha a kormánytisztviselő a felajánlott állást elutasítja, vagy ha az államigazgatási szervnél
a (2) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, akkor a kormánytisztviselőt a 8. § (2)
bekezdés b) pontja alapján fel kell menteni.
(5)	A kormánytisztviselő a munkaértékelés tartalmának, illetve a felajánlott munkakör
megfelelőségének vizsgálata iránt a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz fordulhat. A
Kormánytisztviselői Döntőbizottság határozatával szemben kizárólag jogi tények vizsgálata
tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással - hibás vagy valótlan ténymegállapításának
megsemmisítése iránt - a kormánytisztviselő közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a
bíróságnál.
8/C. § (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a kormánytisztviselő a Ktv. 37. § (4) bekezdésében
meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
3
(2)	A bizalomvesztés indoka kizárólag a kormánytisztviselő magatartásában, illetve
munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.”
4.	§ A Ktjv. 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 6. § (1) bekezdése, a 11. §
(1)-(6)	bekezdése, a 16. § (2) bekezdése, 16/A-17. §-a, 17/B-E. §-a, 18. §-a, a 19. § (8)
bekezdésének c) pontja, 19/A. § (1) bekezdésének j) és k) pontja és (4) bekezdése nem
alkalmazható.
(2)	A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 14. § (2) bekezdését azzal az
eltéréssel kell alkalmazni, hogy áthelyezésen
a)	azé törvény hatálya alatti államigazgatási szervek, valamint
b)	az e törvény és a Ktv. hatálya alatti szervek
közötti határozott idejű, illetőleg végleges áthelyezést kell érteni.
(3)	A Ktv. 19. § (8) bekezdésében foglalt eseteken túl a kormánytisztviselő nem jogosult
végkielégítésre, ha
a)	méltatlanság címén mentették fel [8. § (2) bekezdés a) pont];
b)	felmentésére a 8. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból került sor.
(4)	A Ktv. 19/A. §-ban foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak
minősül az a kormánytisztviselő, aki az előrehozott öregségi nyugdíj feltételeivel rendelkezik,
és felmentésére a 8. § (2) bekezdés g) pontja alapján kerül sor,
(5)	A Ktv. 19/A. §-ban foglaltakon túlmenően, e törvény alkalmazásában nyugdíjasnak
minősül az a kormánytisztviselő, aki a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi
LXXXI. törvény 18. § (2a) bekezdésben foglalt feltételekkel rendelkezik, és felmentésére a 8.
§ (2) bekezdés h) pontja alapján kerül sor.
(6)	Az államigazgatási szerv legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami
foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintett kormánytisztviselők személyes adatairól, utolsó
munkaköréről, szakképzettségéről és átlagkeresetéről. A tájékoztatási kötelezettség - ha
jogszabály eltérően nem rendelkezik - a jogutód nélkül megszűnő államigazgatási szerv
felügyeleti szervét terheli.
(7)	A (6) bekezdésben foglalt tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 8. §
(1)	bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból kerüljön sor és a felmentéssel érintett
kormánytisztviselők létszáma harminc napon belül
a)	20 főnél kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő;
b)	20-nál több és 100-nál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10
fő;
c)	100 vagy annál több, de 300-nál kevesebb kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén
legalább a kormánytisztviselők 10%-a;
d)	300 vagy annál több kormánytisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.
Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a
kormánytisztviselői jogviszonyban és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell
számítani.
4
(8)	A kormánytisztviselői jogviszony tekintetében a Ktv. 19/A. § (1) bekezdéséből a „17. §
(1)	bekezdés d) pontja” szövegrész nem alkalmazható.
(9)	A Ktv. 20/A. § (1) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a
kormánytisztviselőt a 8. § (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból, vagy a 8. § (2)
bekezdés b)-e) pontjaiban meghatározott okból mentik fel, vagy a Ktv. 15. § (1) bekezdés g)
pontja alapján szűnik meg a jogviszonya, akkor a felmentési idejére tartalékállományba kell
helyezni.”
5.	§ A Ktjv. 19. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalnál, a
költségvetési fejezetet irányító szerveknél - a Központi Statisztikai Hivatal területi szervezeti
egységei kivételével és ide nem értve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt -, a Magyar
Államkincstár Központjában, valamint a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóságánál, a
Kormány által rendeletben kijelölt államigazgatási szervnél, a Mezőgazdasági Szakigazgatási
Hivatalnál, a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnél, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési
Hivatalnál - a területi szervezeti egységei kivételével -, a Földmérési és Távérzékelési
Intézetnél, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál, a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatánál, a Nemzeti Nyomozó Irodánál, továbbá
jogszabály által országos hatáskörű szervnek nyilvánított, a Kormány közvetlen felügyelete
alatt álló, illetve a Kormány által irányított központi költségvetési szerveknél, valamint - a
belső igazgatási szervei kivételével - az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóságnál és az
Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál, továbbá a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél az
illetménykiegészítés mértéke a felsőfokú iskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 50%-a, középiskolai végzettségű kormánytisztviselő esetében az
alapilletményének 15%-a.”
6.	§ A Ktjv. a következő 24/A. és 24/B. §-sal egészül ki:
„24/A. § (1) A miniszter több minisztériumot érintő feladat összehangolt végrehajtása
érdekében - az érintett miniszter egyetértésével - a Ktv. 78. §-ában foglaltakon túl
célfeladatot állapíthat meg az irányítás alatt nem álló minisztériumban foglalkoztatott
kormánytisztviselő részére.
(2)	A céljuttatást a célfeladatot tűző miniszter állapítja meg.
(3)	Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ktv. 78. §-át kell megfelelően alkalmazni.
24/B. § (1) A kormányzati tevékenység támogatására a hivatali szervezet vezetője kutatási
megállapodást köthet a kormánytisztviselővel.
(2)	A kutatás eredményes végrehajtása esetén a kormánytisztviselőt kutatói céljuttatás illeti
meg.
(3)	A kutatás időtartamára a kormánytisztviselőt mentesíteni kell a munkavégzés alól. A
munkavégzés alóli mentesítésről a felek külön megállapodást köthetnek.
(4)	Az e §-ban nem szabályozott kérdésekben a Ktv. 78. §-át kell megfelelően alkalmazni.”
5
7.	§ A Ktjv. a következő VI/B. fejezettel, az azt követő címmel és 58/B. és 58/C. §-sal egészül ki:
„Kormánytisztviselői jogviszonyból származó jogvita
58/B. § (1) A kormánytisztviselő a kormánytisztviselői jogviszonyból származó igényének
érvényesítése érdekében közszolgálati panaszával a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz
fordulhat. A Kormánytisztviselői Döntőbizottság döntésével szemben a kormánytisztviselő,
illetve a munkáltató bírósághoz fordulhat. Ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottság a
jogszabályban előírt határidőn belül nem bírálja el a panaszt, akkor a kormánytisztviselő,
illetve a munkáltató közvetlenül a bírósághoz fordulhat keresetével.
(2)	A közszolgálati panaszt a sérelmesnek tartott munkáltatói intézkedésről szóló irat
kézbesítésétől számított 30 napon belül lehet a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz
benyújtani
a)	a kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével;
b)	az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló írásbeli felszólítással;
c)	a minősítés, a teljesítményértékelés és a szakmai munka értékelésének megállapításaival;
d)	a fegyelmi és kártérítési ügyben hozott határozattal;
e)	a kinevezés egyoldalú módosításával;
f)	a fizetési felszólítással;
g)	a Ktv. 33. § (1) bekezdésében foglalt vezetői pótlék csökkentésével
kapcsolatos ügyekben. Egyéb esetekben a kormánytisztviselő az igény érvényesítésére
vonatkozó elévülési időn belül fordulhat a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz.
(3)	A munkáltatói jogkör gyakorlójának mérlegelési jogkörébe tartozó döntése ellen a
kormánytisztviselő a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz akkor
fordulhat, ha e törvény megengedi.
(4)	A panasz, illetve a keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell
tekinteni, ha a Kormánytisztviselői Döntőbizottsághoz, illetve a bírósághoz intézett panasz,
illetve keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a panasz,
illetve a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet.
(5)	A (2) bekezdés b)-f) pontjaiban foglalt esetekben a sérelmezett intézkedés a bíróság
jogerős döntéséig nem hajtható végre.
(6)	A közszolgálati panaszt a Kormánytisztviselői Döntőbizottság annak kézhezvételétől
számított 30 napon belül indokolással ellátott határozatban bírálja el és döntését írásban közli.
Ezt a határidőt indokolt esetben a Kormánytisztviselői Döntőbizottság egy alkalommal 60
nappal meghosszabbíthatja.
(7)	A Kormánytisztviselői Döntőbizottság hatásköre az e törvény hatálya alá tartozó
államigazgatási szervnél keletkezett jogvitára terjed ki.
(8)	A közszolgálati panaszt 3 fős tanács bírálja el. Az ügy elbírálásában eljáró tanácsba egy
közszolgálati biztost a kormánytisztviselő, egy biztost a munkáltató javaslata alapján a
Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke jelöl ki. A tanács elnökét a Kormánytisztviselői
Döntőbizottság elnöke jelöli ki. A tanács elnöke az lehet, aki egyetemi jogi végzettséggel
rendelkezik.
6
(9)	A tanács a határozatát többségi szavazással hozza.
(10)	A Kormánytisztviselői Döntőbizottság eljárása illeték- és költségmentes.
58/C. § (1) A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnökét és helyettesét, valamint tagjait
(közszolgálati biztosok) a közigazgatásért és igazságügyért felelős miniszter javaslatára a
miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre.
(2)	A Kormánytisztviselői Döntőbizottság tagja az lehet aki
a)	legalább ötéves közigazgatási gyakorlattal, és
b)	felsőfokú iskolai végzettséggel, és
c)	közigazgatási vagy jogi szakvizsgával rendelkezik, és
d)	közszolgálati jog területén gyakorlatot szerzett.
(3)	A Kormánytisztviselői Döntőbizottság elnöke államtitkárt megillető illetményre, valamint
egyéb juttatásokra, az elnökhelyettes helyettes államtitkári illetményre, valamint egyéb
juttatásokra, a tagok minisztériumi főosztályvezetői illetményre jogosultak.
(4)	A Kormánytisztviselői Döntőbizottság szervezetére és eljárására vonatkozó szabályokat a
Kormány rendeletben állapítja meg.”
8.	§ A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 10.
§-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Jogszabály vagy a közigazgatási szerv (a továbbiakban: pályázatot kiíró szerv)
döntése alapján meghatározott munkakör betöltése vagy vezetői megbízás ellátása
meghívásos vagy pályázati eljárás alapján történhet. Pályázati eljárás esetén kinevezést,
megbízást adni csak olyan személynek lehet, aki a pályázaton részt vett és a pályázati
feltételeknek megfelelt.
(2)	A kiválasztás történhet meghívásos, vagy pályázati eljárás útján.
(3)	Meghívásos eljárás esetén a munkáltató önállóan végzi el a kiválasztást. Ennek során a
munkáltató esetlegesen a toborzási adatbázis igénybevételével vagy az általa meghatározott
személyek felkérésével végzi el a kiválasztást.
(4)	A (3) bekezdésben lefolytatott kiválasztás során a munkáltató kérheti a szolgáltató
központ részvételét az eljárásban.
(5)	A pályázatot kiíró szerv által meghirdetett pályázatban megjelölt benyújtási határidőt a
pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől kell számítani. A pályázat benyújtására
meghatározott idő a pályázati felhívásnak a pályázatot kiíró szerv által történő közzétételétől
számított tíz napnál nem lehet rövidebb.
(6)	A pályázatot kiíró szerv a - munkáltatói jogkör gyakorlója által összeállított munkakör-
térképen alapuló - pályázati kiírás meghirdetésével egyidejűleg a pályázati kiírást
elektronikus úton megküldi a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv (a
továbbiakban: szolgáltató központ) részére, amely azt elektronikusan közzéteszi az egységes
hozzáférés biztosítása érdekében.
7
(7)	A közigazgatási szervnél köztisztviselői, vezetői megbízásra, kinevezésre kiírt pályázat
esetében a pályázatot kiíró szerv kérheti a szolgáltató központtól - a Kormány által
meghatározott mértékben - térítés ellenében a pályázati eljárás, illetve az ahhoz kapcsolódó
kompetencia-vizsgálat lefolytatását, amelyről a szolgáltató központ vezetője a rendelkezésére
álló szabad kapacitások alapján dönt. A szolgáltató központ által lefolytatott eljárás során a
pályázó kiválasztási tesztet ír a Kormány által meghatározottak szerint.
(8)	A pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
a)	a közigazgatási szerv megnevezését,
b)	a betöltendő munkakör, vezetői kinevezés, megbízás esetén a vezetett szervezeti egység
megnevezését,
c)	az ellátandó feladatok ismertetését,
d)	a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb
szükséges valamennyi feltételt,
e)	az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást,
j) a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét,
g)	a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó általános
tájékoztatást,
h)	az állás betöltésének időpontját,
i)	a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
(9)	A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, hogy legkésőbb a pályázat elbírálásának
napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8
nappal korábban a pályázat kiírásáról írásban tájékoztatják. E rendelkezés alkalmazása során
az állás betölthetőnek minősül akkor is, ha az állást betöltő köztisztviselő lemondási,
felmentési idejét tölti és a munkavégzési kötelezettség alól a munkáltató felmentette.
(10)	A kinevezési jogkör gyakorlója a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül,
testület esetében a következő ülésen dönt a pályázatokról és a köztisztviselő kinevezéséről
vagy eredménytelennek nyilvánítja a pályázatot,
(11)	A pályázatok értékelésére a kinevezési jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább
háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság
létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdek-
képviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
(12)	A pályázót tájékoztatni kell a pályázati eljárás menetéről, valamint az általa elért
eredményről.
(13)	A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző köztisztviselői jogviszonyának
megszűnését követő harminc napon belül íija ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás
betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb
pályázatot kell kiírni.
(14)	A szolgáltató központ toborzási adatbázist működtet a kiválasztás, a lehetséges pályázók
tájékoztatásának elősegítésére. A toborzási adatbázisba az a magyar állampolgár, valamint a
7.	§ (8) bekezdésében meghatározott állampolgársággal rendelkező személy kérheti felvételét,
aki büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkezik. A 7.
8
számú melléklet határozza meg azokat az adatokat, amelyeket a toborzási adatbázisba
felvételét kérőnek kötelezően kell, illetve választhatóan lehet megadnia.
(15)	A közigazgatási szerv vezetője a betöltetlen álláshely betöltése céljából a toborzási
adatbázisban nyilvántartott személyek egyéni azonosításra alkalmas módon nyilvántartott
adataihoz közvetlenül hozzáférhet.”
9.	§ (1) A Ktv. 15. § (1) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:
[A közszolgálati jogviszony megszűnik:]
J) hivatalvesztés fegyelmi büntetéssel,
j) ha a köztisztviselő a társadalombiztosítási szabályok alapján az öregségi nyugdíjkorhatárral
és az öregségi teljes nyugdíjjogosultságra jogosító szolgálati idővel rendelkezik, kivéve, ha a
köztisztviselő kérelmére és hivatali érdek alapján a munkáltató a jogviszonyt fenntartja.”
(2)	A Ktv. 15. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Ha a közszolgálati jogviszony a 15. § (1) bekezdés g) pontjában foglaltak alapján szűnik
meg, a köztisztviselő részére annak megfelelő összeget kell kifizetni, amely felmentése esetén
a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetnek felel meg, kivéve,
ha felmentés esetén a munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a köztisztviselő illetményre
nem lenne jogosult.”
10.	§ A Ktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) A közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a)	az Országgyűlés, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a
közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a
köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b)	megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a
köztisztviselőt foglalkoztatták;
c)	átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
d)	a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül (kivéve az öregségi nyugdíjra jogosultságot
szerzett köztisztviselő esetében [15. § (1) bekezdés j) pont]).
(2)	A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a)	a köztisztviselő hivatalára méltatlan [17/C. § (1) bekezdés];
b)	a köztisztviselő munkavégzése nem megfelelő [17/D. § (1) bekezdés];
c)	a köztisztviselő egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan;
d)	a köztisztviselő vezetőjének bizalmát elveszti (17/E. §);
e)	a rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjjogosultság (8) bekezdés szerinti feltételeivel
rendelkező köztisztviselő azt kérelmezi;
j) az előrehozott öregségi nyugdíjjogosultság életkori, valamint szolgálati idővel
kapcsolatos feltételeivel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő a (9) bekezdés
szerint kérelmezi;
g)	a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)
bekezdésben foglalt feltételekkel a felmentési idő leteltekor rendelkező köztisztviselő
kérelmezi.
9
(3)	A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának
világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós
és okszerű.
(4)	A közigazgatási szerv vezetője a közigazgatási szerv hivatali szervezetében történő, 17/B.
§ (2) bekezdése szerinti felmentésről a közigazgatási szervnél képviselettel rendelkező
munkavállalói érdek-képviseleti szerv véleményének kikérése után dönthet.
(5)	Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony
megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal
kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a
megszűnő közigazgatási szerv hozza meg.
(6)	A (2) bekezdés c) pontjában meghatározott egészségügyi okból bekövetkező
alkalmatlanság esetén a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy
annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és
egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe
való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.
(7)	A (2) bekezdés e) pontjában foglalt jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy
alkalommal kötelező a felmentés.
(8)	Ha a köztisztviselő rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíj iránti igényét érvényesíti és
ezen eljárás során a rokkantság (baleseti rokkantság) tényéről és a szükséges szolgálati idő
megszerzéséről az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv értesíti, akkor az általa
kezdeményezett ellátás igénybevétele érdekében a kormánytisztviselői jogviszonyát -
kérelmére - a (2) bekezdés e) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.
(9)	Az előrehozott öregségi nyugdíj megállapításához szükséges szolgálati időt a
nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.
(10)	A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény 18. § (2a)
bekezdésben foglalt feltételek megállapításához szükséges szolgálati időt a nyugdíjbiztosítási
igazgatási szerv külön jogszabály szerinti határozatával kell igazolni.”
11.	§ A Ktv. a következő 17/C-17/E. §-sal egészül ki:
„17/C. § (1) Hivatalára az a köztisztviselő méltatlan, aki olyan magatartást tanúsít — akár a
hivatali munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár munkahelyén kívül -, amely
alkalmas arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét,
illetve a jó közigazgatásba vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, s emiatt nem várható
el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. Ilyen magatartásnak kell tekinteni különösen
azt, amely a pártatlanság, a befolyástól való mentesség, a hivatásetikai normák sérelmét
eredményezi.
(2)	A méltatlanság címén való felmentés közlése előtt lehetőséget kell adni a
köztisztviselőnek a felmentés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre,
kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el.
(3)	A méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát az ennek alapjául szolgáló okról való
tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől
10
számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet
gyakorolni. Ha a méltatlanság jogcímén történő felmentés jogát testület jogosult gyakorolni, a
tudomásszerzés időpontjának azt kell tekinteni, amikor a felmentés okáról a testületet - mint a
munkáltatói jogkört gyakorló szervet - tájékoztatják. A hivatalára méltatlanná vált
köztisztviselő jogviszonyát felmentési idő nélkül (azonnali hatállyal) kell megszüntetni.
(4)	A sérelmezett munkáltatói intézkedés végrehajtására a közszolgálati jogvita
kezdeményezése nincs halasztó hatálya.
17/D. § (1) A 17. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt felmentésre akkor kerülhet sor, ha
a)	a munkáltató által végzett szakmai munka értékelése alapján a köztisztviselő munkaköri
feladatainak ellátása nem megfelelő színvonalú, és
b)	a közigazgatási szervnél - feltéve, ha megfelelő felajánlható munkakörrel rendelkezik -
nincs másik felajánlható munkakör.
(2)	A köztisztviselő számára a felmentését megelőzően a közigazgatási szervnél — feltéve, ha
ilyennel rendelkezik - másik megfelelő köztisztviselői munkakört kell felajánlani. A
köztisztviselő a felajánlott munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól
számított öt munkanapon belül írásban nyilatkozik. A nyilatkozat hiányát a munkakör
elutasításának kell tekinteni, kivéve, ha a késedelem a köztisztviselő önhibáján kívül eső
okból következett be. A köztisztviselő elfogadó nyilatkozata esetén őt az új munkakörének
megfelelően kell besorolni és besorolásának megfelelő illetményre jogosult.
(3)	Nem lehet megfelelőnek tekinteni azt a munkakört, amelynek ellátásához a szakmai
munka értékelése során nem megfelelőnek minősített szakmai követelmény szükséges.
(4)	Ha a köztisztviselő a felajánlott munkakört elutasítja, vagy ha a közigazgatási szervnél a
(2) bekezdésben meghatározott munkakör nincs, akkor a köztisztviselőt a 17. § (2) bekezdés
b)	pontja alapján fel kell menteni.
(5)	A köztisztviselő a munkaértékelés vonatkozásában kizárólag jogi tények vizsgálata
tekintetében, jogszabálysértésre hivatkozással hibás vagy valótlan ténymegállapításának
megsemmisítése, illetve a felajánlott munkakör megfelelőségének vizsgálata iránt
közszolgálati jogvitát kezdeményezhet a bíróságnál.
17/E. § (1) Bizalomvesztésnek minősül, ha a köztisztviselő a Ktv. 37. § (4) bekezdésében
meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget.
(2) A bizalomvesztés indoka kizárólag a köztisztviselő magatartásában, illetve
munkavégzésében megnyilvánuló és bizonyítható tény lehet.”
12.	§(1) A Ktv. 19. § (8) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
,,c) felmentésére a 17. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból került sor;”
(2)	A Ktv. 19. § (8) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki, a d) pont végén az írásjel
pontosvesszőre változik:
„e) méltatlanság címén mentették fel [17. § (2) bekezdés a) pont].”
11
13.	§ A Ktv. 20/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a
17.	§ (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott okból, vagy a 17. § (2) bekezdés b)-d)
pontjaiban meghatározott okból mentik fel vagy a 15. § (1) bekezdés g) pontja alapján szűnik
meg a jogviszonya, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba
kell helyezni abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének,
besorolásának megfelelő állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba
helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó
végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba
helyezés is megszűnik.”
14.	§ A Ktv. 37. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az (1) bekezdésében meghatározottakon túl a köztisztviselő vezetői iránti szakmai
lojalitással köteles ellátni feladatait. Szakmai lojalitás alatt kell érteni különösen a vezető által
meghatározott szakmai értékek iránti elkötelezettséget, a vezetőkkel és a munkatársakkal való
alkotó együttműködést, szakmai elhivatottsággal történő, fegyelmezett és lényeglátó
feladatvégzést.”
15.	§ A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) 51. § (4) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az államtitkár alapilletményét a miniszter át nem ruházható hatáskörében legfeljebb
30%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal csökkentett mértékben állapíthatja meg.”
16.	§ (1) Ez a törvény - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. június 1-jén lép
hatályba.
(2)	E törvény 15. §-ával megállapított Ksztv. 51. § (4) bekezdése 2011. július 1-jén lép
hatályba.
(3)	E törvény 3. §-ával megállapított Ktjv. 8/A. § (4) bekezdése, 8/B. § (5) bekezdése, 7. §-
ával megállapított Ktjv. 58/B. és 58/C. §-a és e törvény 17. § (1) bekezdés c) pontja 2012.
január 1-jén lépnek hatályba.
17.	§(1) A Ktjv.
a)	2. § (2) bekezdésében a „3-14. §” szövegrész helyébe a „3-6. §, 7-14. §” szöveg,
b)	23. § (6) bekezdésében a „8. § (2) vagy (3) bekezdés” szövegrész helyébe a „8. § (2)
bekezdés g) vagy h) pontja” szöveg,
c)	24. § (1) bekezdésében a „továbbá a 49/E. §” szövegrész helyébe a „továbbá a 49/E. §-a,
59. §-a” szöveg,
d)	57. § (2) bekezdésben a „10. § (3) bekezdésben és a (4) bekezdésben” szövegrész helyébe a
„10. § (4)—(6) bekezdésben” szöveg lép.
(2)	A Ktv.
a)	17/A. § (1) bekezdésében a „17. § (2) bekezdésének a) pontjában” szövegrész helyébe a
„15. § (1) bekezdésének g) pontjában” szöveg,
12
b)	17/A. § (4) bekezdésében a Jogviszonyát a 17. § (2) bekezdésének a) pontja alapján kell
megszüntetni.” szövegrész helyébe a Jogviszonya a 15. § (1) bekezdés g) pontja alapján
szűnik meg.” szöveg,
c)	19/A. § (1) és (4) bekezdésében a „17. § (2) bekezdés d) pontja” szövegrész helyébe a „15.
§ (1) bekezdés j) pontja és 17. § (1) bekezdés d) pontja” szöveg lép.
18.	§ (1) Hatályát veszti a Ktjv.
a)	19. § (3) bekezdésében a továbbá a Földmérési és Távérzékelési Intézetnél” szöveg,
b)	59. § b) pontja,
c)	63. §-ában a „89. § (2)—(3) és (5)—(6) bekezdése,” szöveg.
(2) Hatályát veszti a Ktv,
a)	15. §(2) bekezdés f) pontja,
b)	18. § (1) bekezdésében a az egészségügyi alkalmatlanság esetét kivéve szöveg,
c)	20/A. § (7) bekezdésében a „hat hónapon belül” szöveg.
19.	§ (1) A Ktjv. 8. § (2) bekezdés a), b) és e) pontjaiban meghatározott felmentés, valamint a
Ktv. 17. § (2) bekezdés a), b) és d) pontjaiban meghatározott felmentés csak e törvény
hatálybalépését követően bekövetkezett okon alapulhat.
(2)	E törvény 5. §-ával megállapított Ktjv. 19. § (1) bekezdésében meghatározott mértékű
illetménykiegészítéseket a Földmérési és Távérzékelési Intézet tekintetében 2011. április 1-
jétől kell alkalmazni.
(3)	E törvény 18. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltakat 2011. április 1-jétől alkalmazni kell.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának 8/2011. (II. 18.) AB határozata szerint
alkotmányellenes a kormánytisztviselői jogviszonyban az indokolás nélküli felmentés, ezért
meg kell határozni a felmentési indokokat. Jelen módosításban a kormánytisztviselői
jogviszonyban történő felmentési okok újraszabályozásán túlmenően egy új egyoldalú
kinevezés módosítási esetkör is szabályozásra kerül az államigazgatási szervek
kormánytisztviselői tekintetében. A hatékony jogvédelem érdekében kormánytisztviselői
jogviszony megszüntetésével, és meghatározott további munkáltatói intézkedésekkel
szembeni belső jogorvoslat lehetőségét is megteremti az országos hatáskörrel rendelkező ún.
Kormánytisztviselői Döntőbizottság 2012. január 1-jétől történő felállításával. A munkáltatói
intézkedések megalapozottságának hatékony vizsgálata ugyanis sajátos szakértelmet,
tapasztalatot, a közigazgatás belső viszonyainak, eljárásainak, munkamódszereinek elmélyült
ismeretét, valamint gyors és költséghatékony eljárás lefolytatását igényli.
A Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának a 29/2011, (IV. 7.) AB határozata alapján
továbbá alkotmányellenes a közszolgálati jogviszonyban is az indokolás nélküli felmentés,
amelyre vonatkozó rendelkezéseket az Alkotmánybíróság azonnali hatállyal 2011. április 7-én
megsemmisítette. Erre figyelemmel meg kell határozni a felmentési indokokat a közszolgálati
jogviszony tekintetében is. A köztisztviselő új felmentési indokai alapvetően a
kormánytisztviselők új felmentési indokaihoz igazodnak.
A felmentési indokok újraszabályozásával, az indokolás nélküli felmentés hatályon kívül
helyezésével, valamint a felmentéssel szembeni jogorvoslati eljárások kibővítésével a
kormánytisztviselők, valamint a köztisztviselők az Alkotmánynak megfelelően hatékony
jogvédelmet kapnak. A kormánytisztviselők, köztisztviselők jogviszonyának megszüntetésére
előre kiszámítható módon - az alkotmányos követelmények figyelembe vételével, törvényben
meghatározott indokok alapján - kerül sor.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
1.	§-hoz
A rendelkezés alapján lehetővé válik a kormánytisztviselők munkakörének, illetve
munkavégzésük helyének egyoldalú módosítása, bizonyos törvényi garanciák, feltételek
fennállása esetén. A kinevezés-módosítástól számított öt munkanapon belül a
kormánytisztviselő írásban benyújtott kérelmére fel kell menteni. A kormánytisztviselő
felmentése esetén - ha korábban vezető volt - a kinevezés-módosítást megelőzően betöltött
korábbi vezetői munkakörében megállapított illetményét kell alapul venni a felmentési időre
járó kereset és a végkielégítés összegének kiszámításakor.
2.	§-hoz
A módosítás tartalmazza az új felmentési jogcímeket. A főbb felmentési jogcímek a
következők:
a)	A kormánytisztviselőt fel lehet menteni:
aa)	létszámcsökkentés,
14
ab)	államigazgatási szerv tevékenysége megszűnt, amiben a kormánytisztviselőt
foglalkoztatták,
ac)	átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált,
ad)	nyugdíjasnak minősül.
b)	A kormánytisztviselőt fel kell menteni:
ba)	méltatlanság,
bb)	nem megfelelő munkavégzés,
be) a munkakör egyoldalú módosítása esetén a kormánytisztviselő azt kéri,
bd)	bizalomvesztés,
be)	egészségügyi okból feladatai ellátására alkalmatlan,
bf)	különböző nyugdíjjogosultsági feltételekkel a legkésőbb felmentési idő leteltekor
rendelkező kormánytisztviselő azt kéri.
3.	§-hoz
A méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés, illetve a bizalomvesztés tartalmát határozza
meg a rendelkezés.
Az a kormánytisztviselő méltatlan a hivatalára, aki olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali
munkájával (munkavégzésével) összefüggésben, akár a munkahelyén kívül - amely alkalmas
arra, hogy az általa betöltött beosztás tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, illetve a jó
közigazgatásban vetett társadalmi bizalmat súlyosan rombolja, s emiatt nem várható el, hogy
a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa. így különösen a pártatlanság, a befolyástól való
mentesség, és hivatásetikai normák sérelmét eredményező magatartás lehet alkalmas a
méltatlanság megállapítására. A méltatlanságra alapított felmentési indok azonnali hatállyal
eredményezi a jogviszony megszüntetését.
Az államigazgatási szervnél akkor kerülhet sor a nem megfelelő munkavégzés alapján a
jogviszony megszüntetésére, ha a kormánytisztviselő számára nincs másik felajánlható
munkakör, vagy a felajánlott munkakört a kormánytisztviselő elutasítja. Ha az államigazgatási
szervnél van felajánlható munkakör, akkor a kormánytisztviselő öt munkanapos határidőn
belül köteles nyilatkozni a munkakör elfogadásáról vagy elutasításáról.
További új felmentési jogcímként kerül bevezetésre a bizalomvesztés. A kormánytisztviselő
szakmai lojalitással köteles ellátni feladatait. Bizalomvesztésnek minősül, ha a
kormánytisztviselő ezt a kötelezettségét megszegi. A bizalomvesztés, mint felmentési jogcím
mind a kormánytisztviselőre, mind a vezetőre egyaránt alkalmazható.
4.	§-hoz
A Ktjv. módosításból fakadó változásokat, pontosításokat tartalmazza.
5.	§-hoz
A Magyar Államkincstár központi és területi szervekből áll. A területi szervek közül mind
felépítésében, mind működésében, mind a foglalkoztatotti létszámában kiemelkedő és a többi
területi szervtől eltérő a Budapesti és Pest Megyei Igazgatóság.
A fővárosi illetményviszonyok között indokolatlan fenntartani a központ és az Igazgatóság
közötti különbséget, mely az évek során a szervezet egészét hátrányosan érintő nagymértékű
fluktuációt generált a Budapesten, az azonos szervezeten belül, azonos munkakörben
dolgozók között, az eltérő illetménykiegészítésből adódóan. A különbség mesterséges
versenyhelyzetet is teremtett a központ javára, a központ és az Igazgatóság között.
15
Az illetménykiegészítés mértékének rendezése azért is indokolt, mert a Budapesti és Pest
Megyei Igazgatóság fogja ellátni teljes mértékben a Budapesti székhelyű központi
költségvetési szervek teljes illetmény számfejtését Ezen kiemelt feladatellátás is szükségessé
teszi a stabil munkaerő foglalkoztatását, ezért elkerülendő a bérfeszültség további fenntartása.
6.	§-hoz
Új jogintézményként kerül bevezetésre két speciális juttatási forma, a tárcaközi céljuttatás,
illetve a kutatói céljuttatás. A kormánytisztviselők vonatkozásában a módosítás megteremti a
lehetőségét annak, hogy céljuttatás megállapítására és díjazására tárcák közötti
együttműködés keretében is legyen lehetőség, valamint külön megállapodást lehessen kötni a
kormánytisztviselőkkel a kormányzati tevékenységet szolgáló kutatási tevékenység végzésére.
7.	§-hoz
A Kormánytisztviselői Döntőbizottságra vonatkozó főbb szabályokat rögzíti a rendelkezés.
A jogorvoslat hatékonyabbá tétele érdekében, a felmentési okok újraszabályozása mellett a
kormánytisztviselői jogviszony megszüntetésével szembeni jogorvoslat biztosításának
alkotmányos követelményének megfelelően - a bírói felülvizsgálat lehetőségének megtartása
mellett - új belső jogorvoslati fórum ún. Kormánytisztviselői Döntőbizottság kerül
kialakításra. E belső jogorvoslati fórumhoz a kormánytisztviselő a jogviszonyából származó
igényérvényesítése érdekében fordulhat, így különösen a jogviszony megszüntetésével, az
összeférhetetlenség megszüntetésével, a minősítéssel és teljesítményértékeléssel, a fegyelmi
és kártérítési ügyekben, a kinevezés egyoldalú módosításával, fizetési felszólítással, és vezetői
pótlék csökkentésével kapcsolatos ügyekben. Az ilyen ügyekben hozott munkáltatói
intézkedések megalapozottságának felülvizsgálata során olyan sajátos szakértelemre,
tapasztalatra, a közigazgatás belső viszonyainak, eljárásainak, munkamódszereinek elmélyült
ismeretére van szükség, amellyel a Döntőbizottságnak a közigazgatás széles körben elismert,
hosszú tapasztalatokkal rendelkező, munkájukkal, életvitelükkel példát mutató tagjai
rendelkeznek. A Döntőbizottság elnökét és helyettesét, tagjait a közigazgatásért és
igazságügyért felelős miniszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki. A Döntőbizottság
létrehozása az évekre elhúzódó és magas költséggel járó bírósági eljárások megelőzése
érdekében is feltétlenül indokolt. A Döntőbizottság szervezetére és eljárására külön
jogszabály kerül megalkotásra.
8.	§-hoz
A köztisztviselők és a kormánytisztviselők kiválasztására vonatkozó szabályok pontosítását
tartalmazza.
A toborzás és a kiválasztás folyamatát egyszerre kell megfeleltetni a minőségi szelekció, a
versenyelvüség és a nyitottság szempontjainak, valamint a gyors és rugalmas munkaerő-
utánpótlás igényének. Az új kiválasztási rendszernek rugalmasnak, az európai trendekhez
igazodónak és a magyar közszféra sajátosságait tükrözőnek kell lennie. A kiválasztási
tevékenységet hatékonnyá, gyorssá kell tenni, meg kell teremteni az egységes módszertani
alapelvek szerinti eljárás lehetőségét. Ennek megfelelően az üres munkakör betöltésének
módjáról a munkáltatónak kell döntenie. így a kiválasztási eljárást lefolytathatja önálló
hatáskörben (meghívásos eljárás), illetve megbízhatja a személyügyi központot (Nemzeti
Közigazgatási Intézet) az eljárás lefolytatásával (pályázati eljárás).
9.	§-hoz
16
A közszolgálati és kormánytisztviselői jogviszony megszűnési eseteit pontosítja a gyakorlati
tapasztalatok alapján.
10.	§-hoz
A módosítás tartalmazza az új felmentési jogcímeket a közszolgálati jogviszony tekintetében
(lsd 2. §-hoz tett indokolás).
11.	§-hoz
A méltatlanság, nem megfelelő munkavégzés, illetve a bizalomvesztés tartalmát határozza
meg a rendelkezés a közszolgálati jogviszony tekintetében (lsd 3. §-hoz tett indokolás).
12-13. §-hoz
A felmentési okok változása miatt indokolt módosításokat tartalmazza.
14.	§-hoz
A köztisztviselő munkavégzésére vonatkozó szabályok kiegészítését tartalmazza, megállapítja
a szakmai lojalitás tartalmát példálózó jelleggel.
15.	§-hoz
Lehetőséget biztosít a módosítás arra, hogy az államtitkár illetményét 20%-kal csökkentett
mértékben is meg lehessen állapítani.
16.	§-hoz
Hatályba léptető rendelkezések.
17.	§-hoz
A Ktjv. és a Ktv. módosításából adódó kisebb pontosítások.
18.	§-hoz
Hatályát vesztő rendelkezések.
19.	§-hoz
Átmeneti rendelkezések.
17