﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/2942. számú törvényjavaslat

2011. évi.... törvény
az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosításáról

1.§
(1)	Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló 1982. évi 17.
törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) 9. § (1) bekezdése helyébe a következő
rendelkezés lép:
„(1) A születést és a halálesetet anyakönyvezés végett az illetékes anyakönyvvezetőnél be kell
jelenteni. A bejelentéssel egyidejűleg a bejelentő közli és igazolja mindazokat az adatokat,
amelyek az anyakönyvezéshez szükségesek. A születést szülész-nőgyógyász szakorvos,
tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben
meghatározott felelős személy igazolja.”
(2)	Az At. 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten
kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be.”
(3)	Az At. 9. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben
meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos
által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell
az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett
idejét, valamint a gyermek nemét.”
(4)	Az At. 9. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) Ha az anya a személyazonosságát sem a születéskor, sem annak bejelentését követő 30
napon belül nem igazolja, és a gyermeket az intézetben felügyelet nélkül hagyja, a gyermeket
ismeretlen szülőktől származó gyermeknek kell tekinteni.”
2.§
Az At. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A nem tervezett intézeten kívüli születést a szülő nyolc napon belül jelenti be.”
3.§
Az At. 15/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a (6) bekezdés szerinti eljárásban,
ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.”

4.§
Az At. 27/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:
„(8) Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem
viselhetnek megegyező utónevet.”
5.§
Az At. 40. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
„(6) Külföldi felhasználás céljából diplomáciai felülhitelesítéshez szükséges közbenső
felülhitelesítéssel, diplomáciai felülhitelesítéssel, valamint Apostille-tanúsítvánnyal kizárólag
az egy évnél nem régebben kiállított anyakönyvi kivonat, valamint a 2006. március 1-jét
követően bármely időpontban kiállított halotti anyakönyvi kivonat látható el.”
6.	§
Az At. a következő 43. §-sal egészül ki:
„43. § E törvényerejű rendeletnek az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a
névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet és az anyakönyvi eljárásról szóló
2010. évi I. törvény módosításáról szóló 2011. évi ... törvénnyel megállapított 9. § (7)
bekezdését, 15/A. § (3) bekezdését és (6a) bekezdését, 27/A. § (8) bekezdését és 40. § (6)
bekezdését a 2011. június 1-jét követően induló eljárásokban kell alkalmazni.”
7-§
Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény (a továbbiakban: Atv.) 19. §-a a
következő (la) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(la) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre a házasság hivatali helyiségen
kívüli megkötésében, továbbá a hivatali munkaidőn kívüli házasságkötésben, ha a házasulok a
többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.”
Az Atv. 33. §-a a következő (la) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(la) Az anyakönyvvezető kizárólag akkor működik közre az (1) bekezdés szerinti eljárásban,
ha a többletszolgáltatás ellentételezéseként megállapított díjat megfizették.”
9.§
Az Atv. 44. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(5) Az ugyanattól az anyától származó, ugyanazon a napon született gyermekek nem
viselhetnek megegyező utónevet.”
10. §
(1)	Az Atv. 61. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(2) A születés tényét és időpontját szülész-nőgyógyász szakorvos, a haláleset tényét és
időpontját orvos által kiállított bizonyítvány igazolja. A születés tényét tervezett intézeten
kívüli szülés esetén az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott
felelős személy igazolja.”
(2)	Az Atv. 61. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:
„(4) Az intézeten kívüli születést a szülő, tervezett intézeten kívüli szülés esetén az intézeten
kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős személy jelenti be.”
(3)	Az Atv. 61. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:
„(8) Ha az intézeten kívüli születésnél az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben
meghatározott felelős személy nem működött közre, a születés szülész-nőgyógyász szakorvos
által utólagosan kiállított igazolás alapján anyakönyvezhető. Az igazolásnak tartalmaznia kell
az anya személyazonosításra alkalmas adatait, a szülés, a születés tényét és annak vélelmezett
idejét, valamint a gyermek nemét.”
11. §
Az At. 15/A. § (3) bekezdésében a „hivatali helyiségen kívüli” szövegrészek helyébe a
„hivatali helyiségen, illetve hivatali munkaidőn kívüli” szöveg lép.
12. §
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI.
törvény 25. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Az e törvényben előírt adatszolgáltatási és nyilvántartási feladataik teljesítéséhez az
eljárásban érintett polgár személyazonosító jelét az alábbi szerveknek köteles átadni:]
,,b) a szülő, illetve hozzátartozó a születés és a haláleset bejelentésekor az egészségügyi
intézménynek és az intézeten kívüli szülésről szóló kormányrendeletben meghatározott felelős
személynek, illetve az anyakönyvvezetőnek;”
13.	§
(1)	E törvény 2011. június 1 -jén lép hatályba.
(2)	E törvény az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény hatálybalépését követő
napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A tervezett intézeten kívüli szülés jogi szabályozásának részeként alapvető fontosságú,
hogy szabályozottan, a szülőket lehetőleg legkevésbé terhelő adminisztratív kötelezettségek
mellett kerülhessen sor azoknak az újszülötteknek az anyakönyvezésére, akik az anya döntése
alapján intézeten kívül, a szülők otthonában, vagy erre kijelölt más helyen születtek. Ehhez
kapcsolódóan egyértelmű törvényi szintű rendezést kíván az is, hogy az orvosi közreműködés
nélkül, nem tervezetten intézeten kívül született újszülöttek miként anyakönyvezhetek.
A fentiek mellett a javaslat az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a
névviselésről szóló 1982. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: At.) további -
pontosító jellegű - módosításait tartalmazza.
RESZLETES INDOKOLÁS
az 1. és 2. §-hoz
A tervezett szabályozás lehetővé teszi, hogy amennyiben a tervezett intézeten kívüli
szülés a szülő nő döntése alapján orvos közreműködése nélkül, kizárólag szülésznő
jelenlétével zajlik, akkor a szülésnél közreműködő szülésznő is kiadhassa az
anyakönyvezéshez szükséges igazolást a szülés tényéről. Az 1. §-ban foglalt módosítás ezáltal
csökkenti az intézeten kívüli szülést választó nők adminisztratív kötelezettségeit is. A
módosítás egyértelművé teszi ugyanakkor, hogy a születést - ha nem tervezett intézeten kívüli
szülésről van szó - valamennyi esetben szülész-nőgyógyász szakorvos igazolja.
Az 1. § (4) bekezdése a felügyelet nélkül hagyott gyermekek jogi helyzetének
rendezése érdekében szükséges.
a 3. §-hoz
A 3. § a többletszolgáltatás ellentételezéseként járó díjjal kapcsolatos fizetési
hajlandóságot erősítve rendelkezik úgy, hogy az anyakönyvvezető az eljárásban kizárólag
akkor működik közre, ha a felek a díjat megfizették. Hangsúlyozandó, hogy mindez az
érintettek számára jogsérelemmel nem jár, hiszen az eljárás hivatali helyiségben, hivatali
munkaidőben történő lefolytatásának - hasonló jellegű - jogszabályi korlátja nincsen.
a 4. §-hoz
A 4. § célja az ugyanattól az anyától, ugyanazon a napon született gyermekek
egyértelmű azonosíthatóságának biztosítása érdekében annak előírása, hogy ezen
ikergyermekek ugyanolyan utónevet nem viselhetnek. Az At. rendelkezéseinek értelmezése
segítségével egyértelműen megállapítható, hogy a korlátozás csupán arra az esetre terjed ki,
amikor az ikergyermekek - egy- vagy kéttagú utónévként - ugyanazon nevet az utónév
ugyanazon tagjaként viselik. A tervezetnek nem célja tehát, hogy az ikergyermekek
névviseléshez való jogát a szükségesnél nagyobb mértékben korlátozza.
4
az 5. §-hoz
Az 5. § a külföldön felhasználásra kerülő anyakönyvi kivonatok adattartalmával
kapcsolatos problémákra kínál megoldást. Az anyakönyvi kivonat olyan közokirat, amely az
anyakönyvben a kiállítás időpontjában tárolt adatokat tartalmazza. Ebből következik, hogy
amennyiben az adatok utóbb megváltoznak, úgy a korábban kiállított anyakönyvi kivonat
érvénytelenné válik. Ezzel összefüggésben az új szabályozás célja, hogy - az adatok esetleges
megváltozása okán - érvénytelenné vált anyakönyvi okiratok ne kerülhessenek külföldön
felhasználásra. A halotti anyakönyvi kivonatra vonatkozó időkorlát differenciálása azért
indokolt, mert a halotti anyakönyvben az adatok későbbi megváltozására jóval kevesebb
esetben kerül sor.
a 6. §-hoz
A rendelkezés a módosítások alkalmazhatóságát a törvény hatálybalépését követően
induló eljárásokra nézve állapítja meg.
a 7-8. §-hoz
A rendelkezések a 3. §-ban foglalt szabályt rögzítik az At.-t felváltó, 2012. január 1-
jén hatályba lépő, az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvényben (a továbbiakban:
Atv.).
a 9. §-hoz
A rendelkezés a 4. § szerinti megfogalmazásnak megfelelő szöveget ülteti át az At.-t
felváltó, 2012. január 1-jén hatályba lépő Atv.-ben.
a 10. §-hoz
A 10. § a 2012. január 1-jén hatályba lépő, az At.-t felváltó Atv.-ben is lehetővé teszi,
hogy amennyiben a tervezett intézeten kívüli szülés a szülő nő döntése alapján orvos
közreműködése nélkül, kizárólag szülésznő jelenlétével zajlik, akkor a szülésnél
közreműködő szülésznő is kiadhassa az anyakönyvezéshez szükséges igazolást a szülés
tényéről. A módosítás ezáltal csökkenti az intézeten kívüli szülést választó nők adminisztratív
kötelezettségeit is. A módosítás egyértelművé teszi ugyanakkor, hogy a születést - ha nem
tervezett intézeten kívüli szülésről van szó - valamennyi esetben szülész-nőgyógyász
szakorvos igazolja.
all. §-hoz
A 11. § az anyakönyvvezető a hivatali helyiségen, valamint hivatali munkaidőn kívüli
eljárása szabályozásának pontosítását szolgálja. Az At. 2011. január 1-jével módosult
rendelkezése értelmében az anyakönyvvezető a hivatali helyiségen, valamint a hivatali
munkaidőn kívüli eljárásáért az ügyfeleknek a települési önkormányzat rendeletében
meghatározott mértékű díjat kell fizetni. Ehhez kapcsolódva a tervezet célja, hogy - a hivatali
helyiségen kívüli eljárás mellett - a hivatali munkaidőn kívüli eljárást is jegyzői engedélyhez
kösse. Mindez azért indokolt, mert az ügyfelek jelentős része a hivatali munkaidőn kívüli
eljárást részesíti előnyben, a módosítás következtében pedig a jegyző egy eljárásban, komplex
módon tudja megítélni a hivatali helyiségen, valamint a hivatali munkaidőn kívüli eljárás
engedélyezhetőségének jogszabályi és technikai feltételeit.
5
a 12. §-hoz
A rendelkezés az otthonszüléssel összefüggő törvénymódosításokhoz kapcsolódó
nyilvántartási szabályt pontosítja.
a 13. §-hoz
A hatálybalépés az otthonszülés egészségügyi szabályainak tervezett alkalmazási
időpontjához igazodik.
6