﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3006. számú
törvényjavaslat
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi
bűncselekményekkel összefüggő módosításáról
Előadó: dr. Navracsics Tibor
közigazgatási és igazságügyi miniszter
Budapest, 2011. április
1
2011. évi... törvény
a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény és egyes törvények pénzügyi
bűncselekményekkel összefüggő módosításáról
l.§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XVII. fejezet
3.	cím „Devizabűncselekmény” alcíme helyébe a következő alcím lép, és a Btk. a következő
309.	§-sal egészül ki:
„ Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással
309.	§ (1) Aki társadalombiztosítási ellátás, vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály
alapján, természetes személy részére nyújtható pénzbeli vagy természetbeni juttatás
megszerzése vagy megtartása céljából mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt
elhallgatja, és ezzel kárt okoz, vétséget követ el, és két évig terjedő szabadságvesztéssel
büntetendő.
(2)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (1) bekezdésben meghatározott
bűncselekménnyel okozott kárt a vádirat benyújtásáig megtéríti.”
2.	§
A Btk. 310. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím, a Btk 310. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„ Költségvetési csalás
310.	§(1) Aki
a)	költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó
pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart vagy a valós tényt
elhallgatja,
b)	költségvetésbe történő befizetési kötelezettséggel kapcsolatos kedvezményt jogtalanul vesz
igénybe,
c)	költségvetésből származó pénzeszközöket a jóváhagyott céltól eltérően használ fel,
és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétséget követ el, és két évig
terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a költségvetési csalás nagyobb vagyoni hátrányt okoz,
b)	az (1) bekezdés szerint minősülő költségvetési csalást
ba)	bűnszövetségben,
bb)	üzletszerűen
követik el.
2
(3)	A büntetés öt évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a költségvetési csalás jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b)	a nagyobb vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb)
alpontjában meghatározott módon követik el.
(4)	A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a költségvetési csalás különösen nagy vagyoni hátrányt okoz,
b)	a jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-bb)
alpontjában meghatározott módon követik el.
(5)	A büntetés öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha
a)	a költségvetési csalás különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz,
b)	a különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalást a (2) bekezdés b) pont ba)-
bb)	alpontjában meghatározott módon követik el.
(6)	Az (1)—(5) bekezdés szerint büntetendő, aki a jövedéki adóról és a jövedéki termékek
forgalmazásának különös szabályairól szóló törvényben, valamint a felhatalmazásán alapuló
jogszabályban megállapított feltétel hiányában vagy hatósági engedély nélkül jövedéki
terméket előállít, megszerez, tart, forgalomba hoz vagy azzal kereskedik, és ezzel egy vagy
több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz.
(7)	Aki költségvetésből származó pénzeszközökkel kapcsolatban előírt elszámolási,
számadási vagy az előírt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy hiányosan tesz eleget,
valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy valótlan tartalmú, hamis vagy hamisított okiratot
használ fel, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
(8)	Korlátlanul enyhíthető annak a büntetése, aki az (l)-(6) bekezdésben meghatározott
bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrányt a vádirat benyújtásáig megtéríti. A korlátlan
enyhítés nem alkalmazható, ha az (1)—(6) bekezdésben meghatározott bűncselekményt
bűnszövetségben vagy üzletszerűen követik el.”
3.	§
A Btk. 310/A. §-át megelőző alcíme helyébe a következő alcím, a Btk. 310/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„A költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
310/A. § A gazdálkodó szervezet vezetője, ellenőrzésre vagy felügyeletre feljogosított tagja
vagy dolgozója, ha a 310. §-ban meghatározott bűncselekményt a gazdálkodó szervezet tagja
vagy dolgozója a gazdálkodó szervezet érdekében követi el, és a felügyeleti vagy az
ellenőrzési kötelezettség teljesítése a bűncselekményt megakadályozhatta volna, bűntettet
követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
3
4.§
A Btk. 313/E. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„313/E. § (1) A 310. § alkalmazásában költségvetésen az államháztartás alrendszereinek
költségvetését - ide értve a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését és az
elkülönített állami pénzalapokat a nemzetközi szervezet által vagy nevében kezelt
költségvetést, valamint az Európai Unió által vagy nevében kezelt költségvetést, pénzalapokat
kell érteni. Költségvetésből származó pénzeszköz vonatkozásában elkövetett bűncselekmény
tekintetében a felsoroltakon kívül költségvetésen a külföldi állam által vagy nevében kezelt
költségvetést, pénzalapokat is érteni kell.
(2)	A 310. § alkalmazásában vagyoni hátrány alatt érteni kell a költségvetésbe történő
befizetési kötelezettség nem teljesítése miatt bekövetkezett bevételkiesést, valamint a
költségvetésből jogosulatlanul igénybe vett vagy céltól eltérően felhasznált pénzeszközt is.
(3)	A 313/B-313/D. § alkalmazásában készpénz-helyettesítő fizetési eszközön a
jogszabályban meghatározott készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, valamint az utazási
csekket és a váltót kell érteni, feltéve, hogy az a másolással, hamisítással vagy jogosulatlan
felhasználással szemben védett. A külföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszköz
a belföldön kibocsátott készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel azonos védelemben részesül.”
5.	§
A Btk. 326. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Aki költségvetési csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árut vagy
jövedéki adózás alól elvont terméket, továbbá lopásból, sikkasztásból, csalásból, hűtlen
kezelésből, rablásból, kifosztásból, zsarolásból, jogtalan elsajátításból vagy orgazdaságból
származó dolgot vagyoni haszon végett megszerez, elrejt vagy elidegenítésében
közreműködik, orgazdaságot követ el.”
6.§
(1)	A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 16. §(1) bekezdés
h)	pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak)
„ h) a különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó közveszélyokozás [Btk.
259. § (2) bek. b) pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó
közérdekű üzem működésének megzavarása [Btk. 260. § (3) és (4) bek.], a különösen nagy,
vagy a különösen jelentős kárt okozó számítástechnikai rendszer és adatok elleni
bűncselekmény [Btk. 300/C. § (4) bek. b) és c) pont], a különösen nagy és a különösen
jelentős vagyoni hátrányt okozó költségvetési csalás és az ezzel összefüggésben elkövetett
költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása
[Btk. 310. § (4) bek. a) pont, (5) bek a) pont és az így minősülő (6) bek., 310/A. §], a
különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel
visszaélés [Btk. 313/C. § (5) bek. a) pont és 313/C. § (6) bek.], a különösen nagy, vagy a
különösen jelentős értékre elkövetett lopás [Btk. 316. § (6) bek. a) pont és 316. § (7) bek.], a
4
különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett sikkasztás [Btk. 317. § (6) bek.
a)	pont és Btk. 317. § (7) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó
csalás [Btk. 318. § (6) bek. a) pont és 318. § (7) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen
jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés [Btk. 319. § (3) bek. c) és d) pont], a
különösen nagy, vagy ezt meghaladó vagyoni hátrányt okozó hanyag kezelés [Btk. 320. § (2)
bek.], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett rablás [Btk. 321. § (4) bek. b)
pont], a különösen nagy, vagy ezt meghaladó értékre elkövetett kifosztás [Btk. 322. § (3) bek.
a)	pont], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős kárt okozó rongálás [Btk. 324. § (5)
bek. és 324. § (6) bek.], a különösen nagy, vagy a különösen jelentős értékre elkövetett
orgazdaság [Btk. 326. § (5) bek. a) pont és 326. § (6) bek.], a különösen nagy, vagy a
különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok
megsértése [Btk. 329/A. § (3) bek.] és az iparjogvédelmi jogok megsértése [Btk. 329/D. § (3)
bek.];”
(2) A Be. 36. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A Nemzeti Adó- és Vámhivatal végzi a nyomozást a következő bűncselekmények miatt:)
„c) számvitel rendjének megsértése (Btk. 289. §), csődbüncselekmény (Btk. 290. §),
visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással (Btk. 309. §),
költségvetési csalás (Btk. 310. §), költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy
ellenőrzési kötelezettség elmulasztása (Btk. 310/A, §), az orgazdaság, ha vámellenőrzés alól
elvont nem közösségi árura vagy jövedéki adózás alól elvont termékre követik el (Btk. 326.
§), pénzmosás (Btk. 303. §, Btk. 303/A. §), a pénzmosással kapcsolatos bejelentési
kötelezettség elmulasztása (Btk. 303/B. §),”
7-§
A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról
szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Nem valósul meg bűncselekmény, ha a visszaélés társadalombiztosítási, szociális
vagy más jóléti juttatással bűncselekményt (309. §) húszezer forintot meg nem haladó kárt
okozva követik el.
(2)	Nem valósul meg bűncselekmény, illetve vámszabálysértés valósul meg, ha a
költségvetési csalással (310. §) okozott vagyoni hátrány a százezer forintot nem haladja meg.
(3)	Nem valósul meg bűncselekmény, ha a hanyag kezelést (320. §) százezer forintot meg
nem haladó vagyoni hátrányt okozva követik el.”
8-§
(1)	Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 40. § (2)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a
költségvetési csalás (Btk. 310. §) bűncselekmény elkövetője által teljesített, a
bűncselekménnyel okozott vagyoni hátrány összegével megegyező - a büntetés korlátlan
enyhítését eredményezően - megfizetett összeget.”
5
(2)	Az Art. 40. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni a 2011.
december 31-ig hatályban volt adócsalás, valamint a munkáltatással összefüggésben
elkövetett adócsalás bűncselekmények elkövetője által teljesített, a bűncselekménnyel okozott
bevételcsökkenés összegével megegyező - büntethetőséget megszüntető okot eredményező -
összeget.”
(3)	Az Art. 40. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Állami adó- és vámhatóság által kezelt elkülönített számlára kell megfizetni az állami
adó- és vámhatóság hatáskörébe tartozó adóval, költségvetési támogatással kapcsolatban
elkövetett költségvetési csalás (Btk. 310. §) miatt indított büntetőeljárásban a nyomozás
elrendelésétől a büntetőeljárás jogerős befejezéséig a vagyoni hátrány megtérítése érdekében
-	a büntetés enyhítését eredményezően - megfizetett összeget.”
(4)	Az Art. 164. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az Art.
164. §-a a következő (la) és (lb) bekezdéssel egészül ki:
„(1) Az adó megállapításához való jog annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év
elteltével évül el, amelyben az adóról bevallást, bejelentést kellett volna tenni, illetve bevallás,
bejelentés hiányában az adót meg kellett volna fizetni. A költségvetési támogatás
igényléséhez, a túlfizetés visszaigényléséhez való jog - ha törvény másként nem rendelkezik
-	annak a naptári évnek az utolsó napjától számított 5 év elteltével évül el, amelyben az annak
igényléséhez való jog megnyílt. Az elévülés hat hónappal meghosszabbodik, ha az
adóbevallás késedelmes benyújtásakor, illetve a költségvetési támogatás igénylésekor az
adómegállapításhoz, illetve a költségvetési támogatás igényléséhez való jog elévüléséig
kevesebb mint hat hónap van hátra.
(la) A bíróság által jogerősen megállapított
a)	költségvetési csalás (Btk. 310. §),
b)	csalás (Btk. 318. §),
c)	a 2011. december 31-ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése,
adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vagy
d)	a 2005. szeptember 1-jéig hatályban volt társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy
nyugdíjjárulék fizetési kötelezettség megsértése
esetén, ha azt adóra, járulékra vagy költségvetési támogatásra követik el, az adó
megállapításához való jog nem évül el mindaddig, amíg a bűncselekmény büntethetősége el
nem évül.
(lb) Az (la) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha
a)	az elkövető azért nem büntethető, vagy büntetése korlátlanul enyhíthető, mert tartozását a
vádirat benyújtásáig az adóhatóság által megjelölt számlára kiegyenlítette, és vele szemben az
eljárást ez okból megszüntették, vagy
b)	az eljárást az elkövetővel szemben a Btk. 71. §-ában meghatározott megrovás
alkalmazásával szüntették meg.”
6
9.§
(1)	Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2003. évi
CXXX. törvény (a továbbiakban: 2003. évi CXXX. törvény) 1. számú melléklete helyébe az
1. mellékletiép.
(2)	A 2003. évi CXXX. törvény 4. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
(3)	A 2003. évi CXXX. törvény 9. számú mellékletben található táblázat 8. sora helyébe a
következő sor lép:
	(A)	(B)	(C)
8	„csalással kapcsolatos bűncselekmények	2011. december 31 -ig hatályban volt jogosulatlan gazdasági előny megszerzése bűntette csődbüncselekmény vétsége és bűntette rossz minőségű termék forgalomba hozatala bűntette minőség hamis tanúsítása bűntette a fogyasztó megtévesztése vétsége hitelezési csalás büntette gazdálkodó szervezet vezető állású személyének visszaélése vétsége saját tőke csorbítása bűntette bennfentes kereskedelem bűntette tőkebefektetési csalás bűntette piramisjáték szerezése bűntette költségvetési csalás 2011. december 31 -ig hatályban volt adócsalás vétsége és bűntette 2011. december 31-ig hatályban volt munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétsége és büntette 2011. december 31 -ig hatályban volt csempészet vétsége és bűntette 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése vétsége és büntette sikkasztás vétsége és büntette csalás vétsége és büntette hűtlen kezelés vétsége és büntette	290. § (l)-(4) bekezdés 292-293.§ 295. § 296/A. § 297/A. § 298/A. § 298/B. § 299/A. § 299/B. § 299/C. § 310. § 317.	§ 318.	§ 319.	§”
10. §
(1)	Ez a törvény 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 23. § (3) bekezdésében a „csempészet
(Btk. 312. §)” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011. december 31-
ig hatályban volt csempészet” szöveg lép.
7
(3)	Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény 11. § (3) bekezdés b) pontjában a
„csempészet (Btk. 312. §)” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011.
december 31 -ig hatályban volt csempészet” szöveg lép.
(4)	A szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés
szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény
4.	§ s) pont sg) alpontjában a „csempészet [Btk. 312. § (3) bekezdés b) pont, (4) bekezdés b)
pont]” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás [Btk. 310. § (3) bekezdés b) pont, (4)
bekezdés b) pont, (5) bekezdés b) pont], a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet”
szöveg lép.
(5)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 34. § (4) bekezdés b) pontjában a
„csempészet” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás, a 2011. december 31-ig hatályban
volt csempészet” szöveg lép.
(6)	A bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló 2002. évi LIV. törvény (a
továbbiakban: 2002. évi LIV. törvény) 3. melléklet 21. pontjában az „adócsalás [Btk. 310. §
(2)-(5) bekezdés]” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás [Btk. 310. § (2)-(7) bekezdés],
amelyen érteni kell a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalást, visszaélés jövedékkel
bűncselekményt, valamint a csempészet súlyosabban minősülő eseteit is” szöveg, 3. melléklet
28. pontjában az „az orgazdaság súlyosabban minősülő esetei [Btk. 326. § (3)—(5) bekezdés]”
szövegrész helyébe az „az orgazdaság súlyosabban minősülő esetei [Btk. 326. § (3)-(5)
bekezdés], amelyen érteni kell a 2011. december 31-ig hatályban volt jövedéki orgazdaságot
is” szöveg lép.
(7)	Az Art. 135. § (2) bekezdés a) pontjában a „csalást, adócsalást, illetve munkáltatással
összefüggésben elkövetett adócsalást” szövegrész helyébe a „csalást, költségvetési csalást,
adócsalást, illetve munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalást” szöveg, 142. § (2)
bekezdés a) pontjában az „adócsalás, munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás”
szövegrész helyébe a „költségvetési csalás, adócsalás, munkáltatással összefüggésben
elkövetett adócsalás” szöveg lép.
(8)	A közösségi vámjog végrehajtásáról szóló 2003. évi CXXVI. törvény 60. § (4) bekezdés
a)	pontjában a „csempészet” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás, a 2011. december
31-ig hatályban volt csempészet” szöveg lép.
(9)	A közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 60. § (1) bekezdés h) pontjában az
„az európai közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése” szövegrész helyébe az „a
költségvetési csalás, a 2011. december 31-ig hatályban volt az Európai Közösségek pénzügyi
érdekeinek megsértése” szöveg lép.
(10)	Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról, törvényi
rendelkezések hatályon kívül helyezéséről, valamint egyes törvényi rendelkezések
megállapításáról szóló 2004. évi XXIX. törvény 128. § (1) bekezdésében az „adócsalás (Btk.
310.	§), visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki orgazdaság (Btk. 311/A. §), jövedékkel
visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), csempészet (Btk. 312. §), az Európai Közösségek
pénzügyi érdekeinek megsértése (Btk. 314. §)” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás
(Btk. 310. §), jövedékkel visszaélés elősegítése (Btk. 311/B. §), a 2011. december 31-ig
hatályban volt adócsalás, visszaélés jövedékkel, jövedéki orgazdaság, csempészet és az
Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése” szöveg lép.
8
(11)	A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb
intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 62. § (1)
bekezdés d) pontjában az „az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével
kapcsolatos bűncselekmény” szövegrész helyébe az „a költségvetési csalás, valamint a 2011.
december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértésével
kapcsolatos bűncselekmény” szöveg lép.
(12)	A Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz
ellenőrzéséről szóló, 2005. október 26-i 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet
végrehajtásáról szóló 2007. évi XLVIII. törvény 4. § (5) bekezdésében az „adócsalás (Btk.
310.	§)” szövegrész helyébe a „költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011. december 31-ig
hatályban volt adócsalás” szöveg lép.
(13)	A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló
2007. évi CXXXVI. törvény 26. § (1) bekezdésében az „adócsalás (Btk. 310. §)” szövegrész
helyébe a „költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011. december 31-ig hatályban volt
adócsalás” szöveg lép.
(14)	A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által
magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és
rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 44. § (1)
bekezdés b) pontjában az „adócsalás (Btk. 310. §), csempészet (Btk. 312. §)” szövegrész
helyébe a „költségvetési csalás (Btk. 310. §), a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás
és csempészet” szöveg lép.
(15)	Hatályát veszti
a)	a Btk. 288. §-át megelőző alcíme, 288. §-a, 288/A. §-át megelőző alcíme, 288/A. §-a, 311.
§-át megelőző alcíme, 311. §-a, 311/A. §~át megelőző alcíme, 311/A. §-a, 312. §-át megelőző
alcíme, 312. §-a, 314. §-át megelőző alcíme és 314. §-a,
b)	a Be. 36. § (2) bekezdés a) pontjában a „visszaélés jövedékkel (Btk. 311. §), jövedéki
orgazdaság (Btk. 311/A. §),” szövegrész, a „csempészet (Btk. 312. §),” szövegrész,
c)	a 2002. évi LIV. törvény 3. melléklet 22-24. pontja,
d)	a Btké. 26. §-a és 28. § (1) bekezdés c) pontja.


1. melléklet a 201L évi.......törvényhez
1.	számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez
E törvény 3. § (2) bekezdése, 50/A. § (3) bekezdése, 50/B. § (4) bekezdése és 67/B. § (1) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk.
következő bűncselekményei tartoznak:
	A	B	c
1.	A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások	
2.	bűnszervezetben való részvétel	bűnszervezetben részvétel bűntette	263/C. § (1) bek.
3.		bűnszervezetben elkövetett bűne selekmények	137. § 8. pont
4.	terrorizmus	terrorcselekmény bűntette	261. § a (6) bek. kivételével
5.	emberkereskedelem	emberkereskedelem büntette	175/B. §
6.		vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (2) bek. a) pont
7.		üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (3) bek. c) pont
8.	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpomográfia	erőszakos közösülés bűntette	197. §
9.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
10.		megrontás bűntette	201-202/A.§
11.		tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette	204. §
12.		kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette	205. § (3) bek. a) pont
13.		tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett kerítés bűntette	207. § (3) bek. a) pont
10
14.	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme	kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés büntette (országba behoz, onnan kivisz, vagy az ország területén átvisz)	282. § (2) bek. a) pont, (5) bek. b) pont, (2) bek. b) pont
15.		kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (3) bek. b) pont
16.		anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (4) bek.
17.		kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)	282/A. § a (6) bek. a) pontja kivételével
18.		kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)	282/B. § (1H4) bek., (6) bek., (7) bek. b) pont
19.		kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282/C. § (2H4) bek.
20.		kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)	283/A. § (1) bek.
21.	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette	261/A. § (3) bek. a) pont
11
22.		robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette	263. §
23.		lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette	263/A. §
24.		nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés büntette	264/C. § a (4) bek. kivételével
25.	korrupció	vesztegetés büntette	250. §, 251. § az (1) bek. kivételével, 252. §, 253. § a (4) bekezdés kivételével, 254. § az (1) bek. kivételével, 255. §
26.		befolyással üzérkedés büntette	256. §
27.		nemzetközi kapcsolatban vesztegetés bűntette	258/B. § a (4) bek. kivételével, 258/C. § az (1) bek. kivételével, 258/D. §
28.		nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bűntette	258/E. §
29.	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is	költségvetési csalás bűntette költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette, ide értve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét	310. §(2M7) bek. 310/A. §
30.	bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása	bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el	244. § (2) bek.
31.		pénzmosás bűntette	303. § (1H4) bek.
32.		pénzmosás vétségének minősített esetei	303/A. § (2) bek.
33.		orgazdaság bűntette	326. § (3)—(6) bek.
34.	pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is	pénzhamisítás bűntette	304. § (l)-(3) bek.
12
35.		hamis pénz kiadásának bűntette	306. § (2) bek.
36.	számítógépes bűncselekmények	számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűntett	300/C. § (3H4) bek.
37.	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növény fajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is	környezetkárosítás bűntette	280. § (1H2) bek.
38.		helyrehozhatatlan károsodást okozó környezetkárosítás vétsége	280. § (3) bek. 3. fordulata
39.		természetkárosítás bűntette	281. §(1H3) bek.
40.		hulladékgazdálkodás rendjének megsértése bűntette	281/A. § (l)-(2) bek.
41.	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz	embercsempészés bűntette	218. §(1M3) bek.
42.	szándékos emberölés, súlyos testi sértés	emberölés bűntette	166. § a (4) bek. kivételével
43.		erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette	167. §
44.		testi sértés büntette	170. § az (1) és (6) bek. kivételével
45.		foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve	171. §(3) bek.
46.		közlekedés biztonsága elleni bűntett	184. § (2) bek.
47.		vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése bűntette	185. § (2) bek.
48.		közúti veszélyeztetés bűntette	186. § (2) bek.
49.		ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette	188. § (2)-(3) bek.
50. 1 emberi szervek és szövetek tiltott		emberi test tiltott felhasználása bűntette	173/1. § (1)—(3) bek.
13
	kereskedelme		
51.	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette	174. §
52.		személyi szabadság megsértése bűntette	175. §
53.		emberrablás bűntette jogellenes fogvatartás bűntette	175/A. § a (6) bek. kivételével 228. §
54.	rasszizmus és idegengyűlölet	lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének bűntette	174/A. §
55.		nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntette	174/B. §
56.		közösség elleni izgatás büntette	269. §
57.	szervezett lopás vagy fegyveres rablás	rablás bűntette	321. § (3) bekezdés c) pont, (4) bekezdés a), c) és d) pont, valamint (5) bekezdés a) és b) pont,
58.		kifosztás bűntette	322. § (2) bek. b) pont
59.	kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság egyes esetei	326. § (3) bek.
60.		kulturális javakkal visszaélés bűntette	216/B. §
61.	csalás	csalás bűntette	318. § (1), (4)-(7) bek.
62.		költségvetési csalás bűntette, ide értve a 2011. december 31 -ig hatályban volt adócsalás bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás bűntettét	310. § (2)—(7) bek.
63.		költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának bűntette	310/A. §
64.	zsarolás és védelmi pénz szedése	zsarolás bűntette	323. §
65.		kényszerítés bűntette	174. §
14
66.	termékhamisítás és iparjogvédelmi jog megsértése	bitorlás büntette	329. §
67.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése büntette	329/A. § (2)—(3) bek.
68.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása bűntette	329/B. § (3) bek.
69.		iparjogvédelmi jogok megsértése bűntette	329/D. § (2)-(3) bek.
70.	hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés	közokirat-hamisítás büntette	274. § (1) bek.
71.		hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette	275. §
72.		egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette	277/A. §
73.		jövedékkel visszaélés elősegítésének bűntette (előállít, forgalomba hoz)	311/B. § (2) bek.
74.	fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette	304. §(1H3) bek.
75.		készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés bűntette	313/C. § a (2) és a (7) bek. kivételével
76.	hormontartalmú anyagok és más, növekedésserkentők tiltott kereskedelme		
77.	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme	radioaktív anyaggal visszaélés bűntette	264. § a (4) bek. kivételével
78.	lopott gépjármüvek kereskedelme	költségvetési csalás bűntette, ide értve a 2011. december 31 -ig hatályban volt csempészet bűntettét	310. §(2H7) bek.
79.		orgazdaság bűntette	326. § a (2) bek. kivételével
80.	erőszakos közösülés	erőszakos közösülés bűntette	197. §
15
81.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
82.	gyújtogatás	közveszélyokozás bűntette	259. §
83.		robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette	324. § (4) bek. c) pont
84.	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények	a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények	154. § és a 165. § kivételével
85.	légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése	légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette	262. §
86.	szabotázs	rombolás bűntette	142. §
87.		közveszélyokozás bűntette	259. § (1H3) bek.
88.		közérdekű üzem működése megzavarásának büntette	260. § (1H2) bek.
16
2.	melléklet a 2011. évi.....törvényhez
.. 4. számú melléklet a 2003. évi CXXX. törvényhez
E törvény 67/L. § (4) bekezdése értelmében a bűncselekményfajtákhoz a Btk. következő bűncselekményei tartoznak:
	A	B	C
1.	A kerethatározatban megjelölt bűncselekményfajták	Az egyes bűncselekményfajtákhoz tartozó Btk. tényállások	
2.	bűnszervezetben való részvétel	bűnszervezetben részvétel bűntette	263/C. § (1) bek.
3.		bűnszervezetben elkövetett büncse lekmények	137. § 8. pont
4.	terrorizmus	terrorcselekmény bűntette	261. § a (6) bek. kivételével
5.	emberkereskedelem	emberkereskedelem bűntette	175/B. §
6.		vagyoni haszonszerzés végett elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (2) bek. a) pont
7.		üzletszerűen elkövetett embercsempészés bűntette	218. § (3) bek. c) pont
8.	gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpomográfia	erőszakos közösülés bűntette	197. §
9. H		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
10.		megrontás bűntette	201-202/A. §
11.		tiltott pornográf felvétellel visszaélés bűntette	204. §
12.		kiskorút foglalkoztató bordélyház fenntartásával elkövetett üzletszerű kéjelgés elősegítésének bűntette	205. § (3) bek. a) pont
13.		tizennyolcadik életévét be nem töltött személy üzletszerű kéjelgésre	207. § (3) bek. a) pont
17
		felhívásával elkövetett kerítés bűntette	
14.	kábítószerek és pszichotróp anyagok tiltott kereskedelme	kábítószerrel visszaélés egyes esetei: üzletszerűen vagy jelentős mennyiségű kábítószerre elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz)	282. § (2) bek. a) pont, (5) bek. b) pont, (2) bek. b) pont
15.		kábítószer előállításához szükséges anyagra elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (3) bek. b) pont
16.		anyagi eszközök szolgáltatásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282. § (4) bek.
17.		kábítószerrel visszaélés bűntette (kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)	282/A. §
18.		kiskorú felhasználásával elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette (országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, kínál, átad, forgalomba hoz, kereskedik)	282/B. § az (5) bek. kivételével
19.		kábítószerfüggő személy által elkövetett kábítószerrel visszaélés bűntette	282/C. §
20.		kábítószer előállításához használt anyaggal visszaélés bűntette (forgalomba hoz, kereskedik, országba behoz, onnan kivisz vagy az ország területén átvisz, átad)	283/A. § (1) bek.
18
21.	fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme	nemzetközi gazdasági tilalom katonai célú felhasználásra szánt termék kereskedelmével összefüggésben elkövetett megszegésének bűntette	261/A. § (3) bek. a) pont
22.		robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés bűntette	263. §
23.		lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés bűntette	263/A. §
24.		nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés bűntette	264/C. §
25.	korrupció	vesztegetés vétsége és bűntette	250-255.§
26.		befolyással üzérkedés bűntette	256. §
27.		nemzetközi kapcsolatban elkövetett vesztegetés vétsége és bűntette	258/B-258/D. §
28.		nemzetközi kapcsolatban befolyással üzérkedés bűntette	258/E. §
29.	csalással kapcsolatos bűncselekmények, ideértve az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről szóló, 1995. július 26-i egyezmény értelmében az Európai Közösségek pénzügyi érdekeit sértő csalásokat is	költségvetési csalás bűntette, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása ide értve a 2011. december 31-ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűntettét	310. § (2)-(7) bek. 310/A. §
30.	bűncselekményekből származó jövedelmek tisztára mosása	bűnpártolás bűntette, amennyiben a bűncselekményből származó előny biztosításában való közreműködéssel követik el	244. § (2) bek.
31.		pénzmosás vétsége és bűntette	303. §, 303/A. §
19
32.		pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége	303/B. §
33.		orgazdaság vétsége és bűntette	326. § bek.
34.	pénzhamisítás, ideértve az euró hamisítását is	pénzhamisítás vétsége és bűntette	304. §
35.		pénzhamisítás elősegítésének vétsége	304/A. §
36.		hamis pénz kiadásának vétsége és bűntette	306. §
37.	számítógépes bűncselekmények	számítástechnikai rendszer és adatok elleni vétség és bűntett	300/C. §
38.		számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszásának vétsége	300/E. §
39.	környezettel kapcsolatos bűncselekmények, ideértve a veszélyeztetett állatfajok, a veszélyeztetett növényfajok és növényfajták tiltott kereskedelmét is	környezetkárosítás vétsége és bűntette	280. §
40.		természetkárosítás vétsége és bűntette	281. §
41.		hulladékgazdálkodás rendje megsértésének vétsége és bűntette	281/A. §
42.	segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz	embercsempészés vétsége és bűntette	218. §
43.	szándékos emberölés, súlyos testi sértés	emberölés bűntette	166. § a (4) bek. kivételével
44.		erős felindulásban elkövetett emberölés bűntette	167. §
45.		testi sértés bűntette	170. § az (1) és (6) bek. kivételével
20
46.		foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés bűntette az (1) bek. szerinti eredményt kivéve	171. §(3) bek.
47.		közlekedés biztonsága elleni bűntett	184. §(2) bek.
48.		vasúti, légi vagy vízi közlekedés veszélyeztetése büntette	185. §(2) bek.
49.		közúti veszélyeztetés büntette	186. § (2) bek.
50.		ittas vagy bódult állapotban járművezetés bűntette	188. § (2)—(3) bek.
51.	emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme	emberi test tiltott felhasználása vétsége és bűntette	173/1. §
52.	emberrablás, személyi szabadságtól való jogellenes megfosztás és túszejtés	kényszerítés bűntette	174. §
53.		személyi szabadság megsértése bűntette	175. §
54.		emberrablás bűntette	175/A. §
55.		jogellenes fogvatartás bűntette	228. §
56.	rasszizmus és idegengyűlölet	lelkiismeret és vallásszabadság megsértésének bűntette	174/A. §
57.		nemzeti, etnikai, faji vagy vallási csoport tagja elleni erőszak bűntette	174/B. §
58.		közösség elleni izgatás bűntette	269. §
59.	szervezett lopás vagy fegyveres rablás	rablás bűntette	321. § (3) bek. a) és c) pont és (4) bek. b)-c) pont
60.		kifosztás bűntette	322. § (2) bek. b) pont
61.	kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme	orgazdaság egyes esetei	326. § (3) bek.
62.		kulturális javakkal visszaélés bűntette	216/B. §
21
63.	csalás	csalás vétsége és bűntette	318. §
64.		költségvetési csalás vétsége és bűntette, ide értve a 2011. december 31-ig hatályban volt adócsalás vétségét és bűntettét, valamint a munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás vétségét és bűntettét	310. §
65.		költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztása	310/A. §
66.	zsarolás és védelmi pénz szedése	zsarolás bűntette	323. §
67.		kényszerítés bűntette	174. §
68.	termékhamisítás és ipaijogvédelmi jog megsértése	bitorlás bűntette	329. §
69.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette	329/A. §
70.		szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok védelmét biztosító műszaki intézkedés kijátszása vétsége és bűntette	329/B. §
71.		jogkezelési adat meghamisítása vétsége	329/C. §
72.		iparjogvédelmi jogok megsértésének vétsége és bűntette	329/D. §
73.	hivatalos okmányok hamisítása és azzal való kereskedés	közokirat-hamisítás vétsége és bűntette	274. §
74.		hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette	275. §
22
75.		visszaélés okirattal vétsége	277. §
76.		egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette	277/A. §
77.		jövedékkel visszaélés elősegítésének vétsége és bűntette (előállít, forgalomba hoz)	311/B. §
78.	fizetőeszközök hamisítása	pénzhamisítás bűntette és vétsége	304. §
79.		készpénz-helyettesítő fizetési eszköz hamisításának vétsége	313/B. §
80.		készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés vétsége és bűntette	313/C. § a (7) bek. kivételével
81.	hormontartalmú anyagok és más, növekedés serkentők tiltott kereskedelme		
82.	nukleáris és radioaktív anyagok tiltott kereskedelme	radioaktív anyaggal visszaélés bűntette	264. §
83.	lopott gépjárművek kereskedelme	költségvetési csalás bűntette, ide értve a 2011. december 31 -ig hatályban volt csempészet bűntettét	310. § (2)-(7) bek.
84.		orgazdaság bűntette	326. § (3H6) bek.
85.	erőszakos közösülés	erőszakos közösülés bűntette	197. §
86.		szemérem elleni erőszak bűntette	198. §
87.	gyújtogatás	közveszélyokozás vétsége és bűntette	259. §
88.		robbanóanyag/robbantószer felhasználásával elkövetett rongálás bűntette	324. § (4) bek. c) pont
89.	a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények	a Btk. XI. fejezetében felsorolt bűncselekmények	154. § és a 165. § kivételével
23
90.	légi vagy vízi jármű jogellenes hatalomba kerítése	légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűntette	262. §
91.	szabotázs	rombolás bűntette	142. §
92.		közveszélyokozás bűntette	259. § (1)—(3) bek.
93.		közérdekű üzem működése megzavarásának büntette	260. § (l)-(2) bek.
94.	olyan magatartás, amely sérti a közúti közlekedés szabályait, beleértve a vezetési- és pihenőidőre, valamint a veszélyes anyagokra vonatkozó rendelkezések megszegését	közlekedési bűncselekmények	Btk. XIII. Fejezet
95.	csempészet	költségvetési csalás vétsége és bűntette ide értve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet vétségét és bűntettét	310. §
96.	szellemi tulajdonjogok megsértése	szerzői vagy szerzői joghoz kapcsolódó jogok megsértése vétsége és bűntette	329/A. §
97.	személy elleni erőszakkal fenyegetés és személy elleni erőszakos cselekmények, beleértve a sporteseményeken elkövetett erőszakos cselekményeket	rendbontás vétsége és bűntette	271/A. §
98.		szándékos emberölés és súlyos testi sértés sorában az e mellékletben felsorolt bűncselekmények	
99.	bűncselekménnyel okozott kár	azon bűncselekmények, amelyek tényállási elemeiben az érték, kár, vagyoni hátrány, illetőleg a bevétel-	
24
		csökkenés szerepel			
100.	lopás	lopás vétsége és bűntette	316. §		
101.	az EK-Szerződés alapján vagy az EU-Szerződés VI. címe alapján elfogadott jogi aktusokból eredő kötelezettségek végrehajtása céljából a kibocsátó állam által megállapított bűncselekmények	jogellenes belföldi tartózkodás elősegítése	214/A. §		
102.		nemzetközi bíróság előtt elkövetett igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény	249/B. §		
103.		nemzetközi gazdasági tilalom megszegése			261/A. §
104.		haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel visszaélés			263/B. §
105.		termé szetkárosítás	281. §		
106.		költségvetési csalás vétsége és bűntette, ide értve a 2011. december 31-ig hatályban volt csempészet vétségét és bűntettét			310. §
107.		költségvetési csalás vétsége és bűntette, költségvetési csaláshoz kapcsolódó felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettség elmulasztásának büntette, ide értve a 2011. december 31 -ig hatályban volt Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése bűncselekményét			310. § 310/A. §
25
108.		pénzmosás vétsége és bűntette	303. §, 303/A. §
109.		pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége	303/B. §
110.		továbbá gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpomográfia sorában felsorolt bűncselekmények	
5J
26
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A Kormány a költségvetés védelmének minden eddiginél nagyobb jelentőséget tulajdonít. A
védelem jelenlegi rendszere elavult, a védelmet biztosító tényállások a költségvetést támadó
bűncselekmények egyes megjelenési formáira adnak választ, elmozdulva ezzel a túlzottan
részletező szabályozás nem kívánt irányába.
Az új költségvetési csalás bűncselekmény kodifikálásának célja, hogy következetesebbé és
használhatóbbá tegye a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényt (a
továbbiakban: Btk.) a költségvetést károsító bűncselekmények vonatkozásában. A Btk.
jelenlegi Különös Része több olyan bűncselekményt is tartalmaz, amely a költségvetési
bevételek rendszerét, ezen bevételeknek a költségvetésben való maradéktalan megjelenését
hivatott biztosítani. E bűncselekmények csaknem mindegyike a klasszikus, széles értelemben
vett csalás evolúciójával, az általános jogtárgy helyett közvetlen jogtárgyak megnevezésével
jött létre. A rendszerváltás óta eltelt idő történései bebizonyították, hogy a költségvetés
(elsősorban persze a hazai központi költségvetés) az átmenet, a változások legnagyobb
vesztesévé vált. Kormányzati akarat mutatkozik többek közt a táppénzcsalások, a rokkantsági
nyugdíjra elkövetett csalások vagy az ÁFA-csalások elleni fokozottabb és összehangolt
védelemre.
A költségvetések védelmére hivatott, hatályos Btk. szerinti törvényi tényállások a
bűncselekmény közvetlen jogi tárgyát (adó, vám, jövedék, stb.) és az annak sérelmét jelentő
elkövetési magatartást (pl. adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős
tényre/adatra vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozat tétele, stb.) hangsúlyozták. Indokolt,
hogy a jogalkotó immár magát a költségvetést állítsa a védelem fókuszába, s az elkövetési
magatartást a lehető legabsztraktabb módon fogalmazza meg. Ez a megoldás alkalmas lehet
arra, hogy kiiktasson számos „kiskaput”, visszaélési lehetőséget az elkövetők oldaláról, így a
védelem hatékonysága ugrásszerűen javuljon.
További előny az egyes, egyébként rokon tényállások közötti, semmilyen szakmai érvvel nem
indokolható kettősség, diszkrimináció kiküszöbölése. Nem tartható fenn például, hogy az EK
költségvetésének védelmében az objektív vezetői felelősség [314. § (3) és (4) bekezdés] is
segítségül hívható, míg a magyar költségvetés védelmében nem.
Az eddigi szabályozások nem voltak alkalmasak arra, hogy megszüntessék a kényszer- vagy
automatikus halmazatokat, amelyektől azonban a gyakorlat - teljes joggal - idegenkedik. A
törvényi egység megteremtésével e probléma kiküszöbölődik.
Az EK pénzügyi érdekeinek megsértése bűntette az EK pénzügyi érdekeinek védelméről
szóló, 1995. július 26-i Egyezmény nyomán került be a Btk.-ba. A hatályos normaszöveg
ellentmondásai miatti értelmezési problémák a magyar igazságszolgáltatás és a többi
tagállam, illetve az Európai Bizottság kapcsolatában nem egyszer vezettek feszültségekhez.
Az új tényállás az értelmezési problémákat megszünteti.
Az új tényállás egységesíti továbbá az eddigi széttagolt bűncselekményi értékhatárokat,
illetve az összes, a költségvetést sértő bűncselekményt egy cím alá vonja össze. Végül
megszünteti a szankciók indokolatlan kuszaságát, és egységes, differenciált szankciórendszert
vezet be.
27
A költségvetési csalás tényállása az alábbi bűncselekményeket vonná össze:
Bevételi oldalon: adócsalás (310. §), munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás
(310/A. §), visszaélés jövedékkel (311. §), csempészet (312. §), ÁFA-ra elkövetett csalás,
illetve a csalás minden olyan esete, amely a költségvetés sérelmével jár (318. §).
Kiadási oldalon: jogosulatlan gazdasági előny megszerzése (288. §), az Európai Közösségek
pénzügyi érdekeinek megsértése (314. §), illetve a csalás minden olyan esete, amely a
költségvetés sérelmével jár (318. §).
A Kormány a költségvetés védelmében fokozott figyelmet kíván fordítani a táppénz- és egyéb
társadalombiztosítási csalások elleni küzdelemre. A küzdelem részét képezi az ilyen jellegű
bűncselekmények hatékonyabb üldözésének lehetővé tétele a büntető anyagi jog módosítása
által. A kisebb vagyoni hátrányt okozó, de tömegével előforduló, a társadalombiztosítási és a
szociális ellátás rendszerét kijátszó bűncselekmények vonatkozásában a költségvetés a
visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétség törvényi
tényállása által lesz védett.
28
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A „Visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással” tényállás a
költségvetést a társadalombiztosítás és a szociális ellátások rendszerének kijátszásától védi.
Az önálló tényállás megalkotásának indoka, hogy a társadalombiztosítás ellátórendszerében,
vagy az államháztartás alrendszereiből jogszabály, így különösen a szociális igazgatásról és
szociális ellátásokról, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról vagy a
családok támogatásáról szóló törvény alapján nyújtható ellátás, pénzügyi vagy természetbeni
juttatás megszerzése vagy megtartása céljából elkövetett tévedésbe ejtés, tévedésben tartás,
vagy a valós tény elhallgatása és ezzel kár okozása esetében már akkor is lehetőség nyíljon a
büntetőjogi szankcionálásra, ha az okozott vagyoni hátrány nem éri el a költségvetési csalás
megállapításához szükséges, a Btké. 27. § (2) bekezdésében meghatározott bűncselekményi
értékhatárt.
A visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással bűncselekmény alanya
általános, azt bárki elkövetheti, tipikusan azonban azok, akik az egyes ellátásokat, juttatásokat
a maguk számára szerzik meg.
A bűncselekmény jogi tárgya közvetve a közteherviselési kötelezettségét teljesítő embereknek
a költségvetések prudens működéséhez fűződő érdeke, közvetlenül pedig a törvényi
tényállásban megjelölt ellátások rendszere.
A cselekmény célzatos bűncselekmény, a célzat a tényállásban felsorolt jogviszonyok alapján
járó vagy nyújtható juttatások megszerzése vagy megtartása.
Elkövetési magatartás a tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, vagy a valós tény elhallgatása, ami
rokon a költségvetési csalás egyik elkövetési magatartásával.
A bűncselekmény eredménye a kár. E rendelkezés eltér a költségvetési csalás
bűncselekményénél alkalmazott eredménytől, tekintettel arra, hogy a tényállásbeli juttatások
valamennyi esetben tényleges vagyoncsökkenéshez vezetnek, elmaradt vagyoni előny e
bűncselekmény kapcsán nem értelmezhető.
A tényállás a húszezer forintot meghaladó kárt okozó magatartásokat rendeli büntetni. A
bűncselekményi érték felső határa kétszázezer forint. Az ezt meghaladó értékre elkövetett
cselekmény esetében a költségvetési csalás állapítandó meg. A bűncselekmény - amennyiben
az okozott kár a százezer forintot meghaladja - konkurál a költségvetési csalás alapesetével.
Amennyiben az elkövető a költségvetésnek a 309. §. (1) bekezdésében írt magatartás
kifejtésével okoz százezer forintot meghaladó, de kétszázezer forintot meg nem haladó kárt, a
visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással vétsége állapítandó meg.
A visszaélés társadalombiztosítási, szociális vagy más jóléti juttatással bűncselekmény
tényállásának (2) bekezdése a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget, ösztönzendő az
elkövetőt az általa okozott kár megtérítésére.
29
A 2. §-hoz
A bűncselekmény jogi tárgya közvetve a közteherviselési kötelezettségét teljesítő embereknek
a költségvetések prudens működéséhez fííződő érdeke, közvetlenül pedig maguk a
költségvetések.
A költségvetési csalás alanya általános, azt bárki elkövetheti, akit költségvetésbe történő
befizetési kötelezettség terhel, és ezzel kapcsolatban tanúsít megtévesztő magatartást, illetve
aki e magatartást költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában tanúsítja, feltéve,
ha ezzel költségvetésnek - akár eshetőleges szándékkal - vagyoni hátrányt okoz.
Az új szabályozás ezzel megszünteti azt a gyakorta előforduló kettősséget, hogy egyazon
aktussal elkövetett több bűncselekmény esetében az eltérően minősülő bűncselekmények
egyik részénél vizsgálni kellett a célzatot, másutt nem. A hatályos rendelkezések szerint akár
egyetlen hamis számla beállításával valódi alaki halmazaiként egyidejűleg az ÁFA
tekintetében megvalósuló adócsalás (Btk. 310. §), és az ÁFA-csalás (Btk. 318. §) is
megállapítható, pedig az adócsalás nem célzatos, a csalás pedig célzatos bűncselekmény.
A tényállás mind a befizetési kötelezettségek, mind pedig az e szakaszhoz fűzött értelmező
rendelkezésben felsorolt bármely költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában
tanúsított megtévesztő magatartást büntetni rendeli.
A befizetési kötelezettségek nem korlátozódnak a hatályos törvény szerinti adókra és az adó
fogalma alá eső (Btké. 26. §) befizetési kötelezettségekre, továbbá vámra, vámtartozás
megfizetését szolgáló biztosítékra, nem közösségi adókra és díjakra vonatkozó - jogszabályon
alapuló - befizetési kötelezettségekre, annál szélesebb kört Ölelnek fel. Ide tartoznak azok a
magatartások is, amikor az elkövető a költségvetéssel szemben fennálló egyéb egyoldalú (pl.
bírságfizetési), továbbá kontraktuális kötelezettségéből származó befizetési kötelezettségének
csalárd módon nem tesz eleget, és ezzel okoz vagyoni hátrányt.
Az új rendelkezés a lehető legszélesebb értelmű „pénzeszközök” szót használja, kiküszöbölve
a „támogatások” kifejezésnek a gyakorlatban elterjedt szűkítő, a 1605/2002 EK, Euratom
Tanácsi Rendelet 108. cikkének fogalom-meghatározása szerinti „közvetlen, visszteher
nélküli” támogatásként értelmezéséből fakadó problémákat. Ezzel elhárult az akadály például
az intervenciós támogatások, az export-visszatérítések, és az Európai Közösségek
költségvetéséből származó, ám megosztott kezelésű kifizetések sérelmének költségvetési
csalásként minősítése elől.
A költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában sem követelmény többé, hogy az
jogszabályon alapuljon, szemben a hatályos Btk. 288. §-ának szabályozásával.
A költségvetések sérelme azonban csak akkor minősülhet bűncselekménynek, ha a tényállás
(1)	bekezdés a), b), vagy c) pontjában felsorolt magatartások vezetnek a vagyoni hátrányhoz.
A tévedésbe ejtés, tévedésben tartás, vagy a valós tény elhallgatása a tipikus elkövetési
magatartás. A megfogalmazás kellően absztrakt ahhoz, hogy ezáltal valamennyi, a korábban a
befizetési kötelezettségek teljesítését biztosító tényállás (adócsalás, munkáltatással
30
összefüggésben elkövetett adócsalás, csempészet, stb.) elkövetési magatartását magában
foglalja.
Az (1) bekezdés b) pontja szerinti magatartás a hatályos Btk. 314. § (2) bekezdésének b)
pontjában írt fordulatot terjeszti ki az összes költségvetéssel kapcsolatos befizetési
kedvezményre, a c) pontban írt magatartás pedig a hatályos Btk. 288. § (2) bekezdésében,
valamint a 314. § (2) bekezdés a) pontjában írt elkövetési magatartásokat rendeli
szankcionálni minden, a költségvetéseket azok kiadási oldalán sértő cselekmények esetében.
A támogatások nem feltétlenül egy bizonyos költségvetésből származnak, és a befizetési
kötelezettségek sem egy költségvetés tekintetében terhelik a befizetőt. A hatályos büntetőjogi
védelem korszerűtlen, ezért nem tudja kezelni a költségvetési be- és kifizetések jelenlegi -
nem homogén - rendszerét sértő bűncselekményeket. A pénzeszközök több költségvetésből
megosztottan is származhatnak. Ezek közül a nemzeti és európai uniós közös kezelésű
támogatások (1605/2002 EK, Euratom Tanácsi Rendelet 53. cikke) esetén a sérelmet
szenvedett költségvetés megállapítása nehézkes volt. A költségvetési csalás tényállásának
”(...) és ezzel egy vagy több költségvetésnek (...)” kitétele a problémát oly módon oldja meg,
hogy törvényi egységet teremt a máskülönben automatikus halmazatot képező
bűncselekmények között.
Ugyancsak az egységes költségvetési csalás bűncselekményének minősül majd az a jelenleg
adócsalásként és ezzel egyidejűleg csalásként minősítendő bűncselekmény, amikor az
elkövető csalárd magatartással csökkenti befizetendő adóját, és egyúttal vissza is igényel adót.
A bűncselekmény rendbelisége és a folytatólagosság megítélése tekintetében az új tényállás
az adócsalás esetében kialakult gyakorlatra kiható változást nem eszközöl.
A tényállás alapesetben azokat a magatartásokat rendelné büntetni, amikor a vagyoni hátrány
a százezer forintot meghaladja, de a kétszázezer forintot nem. A bűncselekményi értékhatárt a
Btké. módosuló 27. §-a határozza meg. A kis súlyú, „bagatell” jellegű adóra, jövedéki adóra,
vámra elkövetett csalások, szubvenciós csalások eddig sem voltak bíintetendőek.
Indokolt, hogy a bűnszövetségben és üzletszerűen történő elkövetés súlyosabban minősüljön,
egyebekben a minősített esetek büntetési tételei a csalásra (318. §) alkalmazandó büntetési
tételeket követik.
A hatályos Btk. szerinti jövedékkel visszaélés külön bekezdésben való elhelyezésének oka az,
hogy ez esetben a költségvetés sérelme nem csak megtévesztő magatartással következhet be.
A tényállás (7) bekezdése a hatályos Btk. 288. § (2) bekezdés második fordulata szerinti
elszámolási vagy számadási, valamint a 314. § (1) bekezdésében írt tájékoztatási
kötelezettséggel kapcsolatos elkövetési magatartásokat rendeli büntetni.
A költségvetési csalás tényállásának (8) bekezdése - megtartva azt a motiváló erőt, hogy az
elkövető érdekelt legyen a cselekményével a költségvetésnek okozott vagyoni hátrány
megfizetésében - valamennyi értékhatár esetén a büntetés korlátlan enyhítésére ad lehetőséget
a korábbi büntethetőséget megszüntető ok helyett. Nem indokolt azonban, hogy ez a
kedvezmény a bűncselekményt bűnszövetségben vagy üzletszerűen elkövetőkre is
alkalmazható legyen.
31
A 3. §-hoz
Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése tényállásának a Btk.-ban való
megjelenésével (nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettségnek megfelelően) került be a
szankcionálandó magatartások közé az ún. „vezetői felelősség”.
A 3. §-ban írt bűncselekmény törvénybe iktatásának célja részben az, hogy a jövőben az
Európai Unió költségvetésének védelménél ne legyen enyhébb a magyar költségvetés
védelme, részben pedig az, hogy a jelenleginél felelősebb magatartás tanúsítására szorítsa
azokat, akik a vezetői pozíció előnyeit élvezik. E rendelkezés nem kizárólag a gazdálkodó
szervezetek szűk értelemben vett vezetőit érinti, hanem a szervezetek ellenőrzésre vagy
felügyeletre jogosított tagjait, dolgozóit is, speciális felelősségükre tekintettel.
Kikerül viszont a rendelkezések közül a vezetői felelősség gondatlan alakzata, mivel az a
magyar büntetőjog dogmatikai rendszerével nem képezett megfelelő összhangot, ennek
tudható be, hogy számottevő gyakorlata az elmúlt 11 év alatt nem tudott kialakulni.
A 4. §-hoz
E § értelmező rendelkezéseket tartalmaz. Felsorolja azokat a költségvetéseket, amelyeket a 2.
§-ba foglalt tényállás „költségvetés” szóval illet. Ugyancsak itt kapott helyet a vagyoni
hátrány 1. és a 2. §-okban foglaltak kapcsán alkalmazandó fogalmának meghatározása, amely
a költségvetési csalás esetében tágabb értelemben használandó, mint az Általános Részben
meghatározott vagyoni hátrány fogalom.
Az 5. §-hoz
E § értelmében a jövedéki orgazdaság bűncselekményének önálló tényállásban való
meghatározása megszűnik, és az orgazdaság (Btk. 326. §) tényállásába kerül át. Az (1)
bekezdés átfogalmazása a csempészet tényállásának beolvadása miatt is szükséges. A
kialakult gyakorlatnak megfelelően, értelemszerűen csak a más által elkövetett költségvetési
csalásból származó vámellenőrzés alól elvont nem közösségi árura, illetve jövedéki adózás
alól elvont termékre követhető el a cselekmény.
A 6-7. §-hoz
E §-ok a Btk. módosulása miatt az egyéb büntető tárgyú törvényekben eszközlendő
módosításokat tartalmazzák.
A 8-9. §-hoz
E §-ok a Btk. módosulása miatt a más tárgyú törvényekben eszközlendő módosításokat
tartalmazzák.
32
A 10. §-hoz
A tervezet 10. §-a hatályba léptető, a szövegcserés módosításokat, valamint a hatályon kívül
helyező rendelkezéseket tartalmazza