﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3087. számú
törvényjavaslat a világörökségről
Előadó: Dr. Réthelyi Miklós
nemzeti erőforrás miniszter
Budapest, 2011. május
2011. évi ... törvény
a világörökségről
Az Országgyűlés az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972.
november 16-án kelt, az 1985. évi 21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és
természeti örökségének védelméről szóló egyezménnyel (továbbiakban Egyezmény) összhangban,
annak hatékony végrehajtásához; a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséhez szükséges
rendelkezések megállapítása érdekében - tekintetbe véve a fenntartható fejlődés elveit is -a
következő törvényt alkotja:
1. A törvény hatálya, értelmező rendelkezések
1.	§ (1) E törvény hatálya kiterjed:
a)	a világörökségi és a világörökségi várományos területekre,
b)	a világörökségi és a világörökségi várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségi
terület kiemelkedő egyetemes értékét, valamint a világörökségi várományos terület
kiemelkedő értékét érintő tevékenységre, és
c)	a b) pont szerinti tevékenységet végző vagy e tevékenység által érintett szervezetekre és
személyekre.
(2)	Világörökségi vagy világörökségi várományos területté csak a kulturális örökség védelméről
szóló 2001. évi LXIV. törvény, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény, valamint az
ezek végrehajtására kiadott jogszabályok alapján védetté nyilvánított, és ekként kulturális örökségi
védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület nyilvánítható. A világörökségi vagy a
világörökségi várományos területté nyilvánítás a már fennálló védettségen túl további oltalmat nem
keletkeztet.
2.	§ E törvény alkalmazásában:
1.	kiemelkedő egyetemes érték: a világörökségi helyszín által megtestesített - az Egyesült Nemzetek
Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete (United Nations Educational, Scientific and
Cultural Organization, a továbbiakban: UNESCO) Világörökség Bizottsága által ekként elfogadott
-	érték, amely kivételessége és páratlansága miatt nemzetközi szempontból is kiemelkedő és egyedi
kulturális örökségi, illetve természeti jelentőséggel bír, ennél fogva folyamatos megőrzése és
védelme az egész emberiség, a jelen és jövő generációi számára kiemelkedő fontosságú;
2.	világörökségi helyszín: az UNESCO Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség
Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező - e törvény 1. Mellékletében meghatározott -
helyszín, amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján
nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett
természeti terület;
3.	világörökségi helyszín védőövezete: a világörökségi helyszín környezete, amely az UNESCO
Világörökség Bizottságának határozata alapján a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes
értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja, és amelyet a kulturális örökség,
illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként
kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;
4.	Világörökség Jegyzék: az UNESCO Világörökség Bizottsága által az Egyezmény 11. cikk (2)
bekezdése alapján létrehozott és vezetett lista;
5.	világörökségi terület: a világörökségi helyszín és annak védőövezete;
6.	világörökségi várományos helyszín: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értékei (a
továbbiakban: kiemelkedő érték) révén, az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok
szerint az UNESCO Világörökség Központhoz (a továbbiakban: Központ) bejelentett, a
Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő helyszín, amelyet a kulturális
1
örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján nyilvánítottak védetté, és ekként
kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett természeti terület;
7.	Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke: a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve
természeti értékei alapján a Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneknek
a kultúráért felelős miniszter rendeletében kihirdetett, a helyszínek és azok védőövezetei EOV és
WGS 84 koordináták szerinti lehatárolását is tartalmazó jegyzéke;
8.	világörökségi várományos helyszín védőövezete: a világörökségi várományos helyszín
környezete, amely kiemelkedő értékeinek sértetlenségét, illetve hitelességének védelmét biztosítja,
továbbá amelyet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján
nyilvánítottak védetté, és ekként kulturális örökségi védelmet élvező terület, illetve védett
természeti terület;
9.	világörökségi várományos terület: a világörökségi várományos helyszín és annak védőövezete.
2.	Általános rendelkezések
3.	§ (1) A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéket, a világörökségi várományos
helyszín kiemelkedő értéket hordoz, amelyet - a kulturális örökség, illetve a természet védelméről
szóló jogszabályok alapján fennálló védettséggel összhangban - mindenki köteles megóvni.
(2)	A világörökségi és a világörökségi várományos terület védelme és fennmaradását szolgáló,
értékőrző használata közérdek, amelynek megvalósításában - összhangban a kulturális örökség,
illetve a természet védelméről szóló jogszabályok alapján fennálló védettségből fakadó
kötelezettségeikkel - közreműködnek az állami és önkormányzati szervek, valamint az egyházak, a
társadalmi és egyéb szervezetek, illetve a természetes személyek.
(3)	A világörökségi és a világörökségi várományos területet az Egyezménnyel, továbbá a
világörökségi területet a világörökségi kezelési tervben foglaltakkal összhangban, azok egyetemes
és nemzeti értékeit megőrizve kell használni, fenntartható módon fejleszteni, bemutatni, illetve
szükség szerint helyreállítani.
4.	§ (1) A világörökségi területekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszter - a
külön jogszabályok alapján fennálló feladat- és hatáskörüket nem érintve - az 1. Mellékletben
meghatározott miniszterekkel egyetértésben, más érdekelt miniszterekkel együttműködve látja el.
(2)	A kultúráért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti feladatai körében különösen az alábbi
tevékenységet végzi:
a)	meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának koncepcióját, stratégiáját;
b)	érvényesíti a világörökségi szempontokat a világörökségi területet érintő jogszabályokban,
illetve átfogó tervezési programokban;
c)	előkészíti a világörökségi kezelési tervet, kezdeményezi annak felülvizsgálatát, illetve -
szükség esetén - módosítását, valamint ellátja az ebből eredő egyéb feladatokat;
d)	gondoskodik a világörökségi terület állapotának felméréséről és folyamatos figyelemmel
kíséréséről, továbbá megteszi a kiemelkedő egyetemes érték megőrzéséhez, bemutatásához,
fenntartásához, valamint az azt érő káros hatások bekövetkezésének megelőzéséhez
szükséges intézkedéseket;
e)	felügyeli a világörökségi gondnokságok e törvényben, valamint e törvény alapján kiadott
külön jogszabályban meghatározott tevékenységét, és külön jogszabályban meghatározott
esetekben intézkedik a világörökségi gondnokság megbízásának visszavonásáról;
f)	évente jelentést tesz a Kormánynak, és négyévente beszámol az Országgyűlésnek a
világörökségi területek állapotáról és az Egyezményből eredő feladatok ellátásáról;
g)	szükség esetén gondoskodik a világörökségi területtel kapcsolatos módosítás, így különösen
a világörökségi terület határának, a világörökségi helyszín elnevezésének, valamint
kiemelkedő egyetemes értékének megváltoztatása Központhoz történő bejelentéséről;
2
h)	gondoskodik a világörökségi terület fennmaradását szolgáló használat, fejlesztés és
bemutatás érdekében tervek, programok, projektek előkészítéséről és megvalósításáról;
i)	ellátja a világörökséggel kapcsolatos, az Egyezményből eredő nemzetközi feladatokat, így
különösen a határon átnyúló világörökségi helyszínek esetén együttműködésre törekszik a
határon átnyúló helyszínnel érintett Részes Állam felelős miniszterével; valamint
j) gondoskodik a kiemelkedő egyetemes értéket hordozó örökség széles körben történő
megismertetését, bemutatását, valamint fejlesztését elősegítő - köztük oktatási, képzési,
ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.
5.	§ A kultúráért felelős miniszter más érdekelt miniszterekkel együttműködve ellátja a
világörökségi várományos területtel kapcsolatos állami feladatokat, így különösen:
a)	kiválasztja a világörökségi várományos helyszíneket;
b)	bejelenti a világörökségi várományos helyszíneket a Központhoz;
c)	ötévente felülvizsgálja a világörökségi várományos helyszínek Világörökségi Várományos
Helyszínek Jegyzékében történő nyilvántartásának indokoltságát;
d)	intézkedik a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe felvett világörökségi
várományos helyszínek Világörökség Jegyzékbe történő jelölése iránt; valamint
e)	gondoskodik a kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értéket hordozó örökség
megismerését, fejlesztését és bemutatását elősegítő - köztük oktatási, képzési,
ismeretterjesztő - programok kidolgozásáról és végrehajtásáról.
3.	Kezelés, világörökségi kezelési terv, világörökségi gondnokság
6.	§ (1) A világörökségi területek kezelése - a kiemelkedő egyetemes érték, és az azt hordozó
valamennyi anyagi és nem anyagi tényező megőrzése érdekében - kiterjed a világörökségi területek
használatának, fejlesztésének, bemutatásának, illetve szükség szerinti helyreállításának
biztosítására, továbbá a világörökségi területek megőrzésével és fenntartható mértékű használatával
kapcsolatos tevékenységek összehangolására.
(2)	Az (1) bekezdés szerinti kezelés körébe tartozik különösen:
a)	a helyszínek tudományos alapú értékvizsgálatában, állapotának dokumentálásában, valamint
a fenntartható használat adott helyszínre érvényes és a világörökségi kezelési tervben
érvényesítendő kritériumainak kidolgozásában való részvétel;
b)	a világörökségi területek világörökségi kezelési terveinek kidolgozásában és
felülvizsgálatában, az azzal kapcsolatos egyeztetések (az érintett tulajdonosokkal,
önkormányzatokkal, a külön jogszabályban meghatározott tudományos, szakmai és
társadalmi szervezetekkel) lefolytatásában való közreműködés;
c)	a világörökségi kezelési tervben foglaltak gyakorlati végrehajtásának az érintettek és
érdekeltek körében történő megismertetésében való részvétel;
d)	a határon átnyúló világörökségi területek esetében együttműködés az érintett határon túli
kezelő szervezetekkel;
e)	a világörökségi terület állapotának folyamatos követő-figyelése, az ezzel kapcsolatos
intézkedések kezdeményezése, valamint a világörökségi kezelési terv végrehajtásához
szükséges adatok gyűjtésében, elemzésében és a világörökségi kezelési terv teljesítéséhez
szükséges lépések meghatározásában való részvétel;
f)	az érintett partnerekkel folyamatosan együttműködve a világörökségi terület
értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok megvalósításának
kezdeményezése, szervezése, előmozdítása; valamint
g)	a kultúráért felelős miniszter részére jelentés készítése a világörökségi terület állapotáról,
különös tekintettel a világörökségi területet érintő minden olyan tevékenységre, amely kihat
a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékére.
3
7.	§ (1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték vagy a
világörökségi várományos helyszínek által hordozott kiemelkedő érték megőrzése, és a
fennmaradást nem veszélyeztető hasznosíthatósága érdekében - a (3) bekezdésben meghatározott
kivétellel - a világörökségi területek, valamint a világörökségi várományos területek világörökségi
kezelési tervét a Kormány rendeletben hirdeti ki.
(2)	A világörökségi kezelési terv egyeztetésébe az érintett helyi önkormányzatokat be kell vonni.
(3)	Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a világörökségi
várományos helyszín kiemelkedő értéke kizárólag természeti érték és a világörökségi terület vagy a
világörökségi várományos terület egésze védett természeti területen van, továbbá külön
jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel rendelkezik, a természetvédelmi
kezelési terv az (1) bekezdés szerinti világörökségi kezelési tervnek minősül.
(4)	Amennyiben a világörökségi területen vagy a világörökségi várományos területen országos vagy
helyi jelentőségű védett természeti terület is van, az (1) bekezdésben meghatározott világörökségi
kezelési tervet a védett természeti területre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott
természetvédelmi kezelési tervvel összhangban - a természetvédelmi kezelési tervben foglalt, a
kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi kezelési
előírásokra utalva - kell elkészíteni. A természet védelméről szóló külön jogszabály alapján
fennálló védettségből eredő korlátozásokat, tilalmakat a természetvédelmi kezelési terv tartalmazza.
(5)	A világörökségi kezelési terv tartalmazza:
a)	a világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület EOV és WGS 84
koordináták szerinti lehatárolását, valamint a lehatárolt területen lévő földrészletek, illetve
az egyéb önálló ingatlanok helyrajzi számát (feltüntetve egyúttal a teljes vagy részbeni
érintettséget);
b)	a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értékének vagy a világörökségi várományos
helyszín kiemelkedő értékének összegzését;
c)	a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a világörökségi várományos
helyszín kiemelkedő értéke megőrzésének, fenntartásának és bemutatásának célkitűzéseit,
stratégiáját;
d)	a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy a világörökségi várományos
helyszín kiemelkedő értéke megőrzésével kapcsolatos teendőket, így különösen a
világörökségi területet vagy világörökségi várományos területet érintő kezelési módokat,
továbbá a kulturális örökség védelméről jogszabályok alapján fennálló védettségből,
valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló jogszabályból eredő
korlátozásoknak és tilalmaknak a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke vagy
a világörökségi várományos helyszín kiemelkedő értéke szempontjaiból megadott, a
világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület sajátosságaira figyelemmel
megállapított részletes leírását;
e)	amennyiben a világörökségi területen vagy a világörökségi várományos területen lévő védett
természeti területen természetvédelmi kezelési terv van hatályban, az abban foglalt, a
kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét biztosító természetvédelmi
kezelési előírásokra történő utalást; valamint
f)	a világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület támogatását megalapozó
sajátos körülményeket, előírt használati módokat, tevékenységeket.
(6)	A világörökségi kezelési tervben foglaltak figyelembevételével kell különösen
a)	a területrendezési tervet, valamint a területfelhasználás rendjét és a területhasználat
szabályait érintően a településrendezési eszközöket felülvizsgálni, és szükség esetén
módosítani, összhangba hozni;
b)	a világörökségi terület vagy a világörökségi várományos terület természeti és kulturális
örökségi értékeit érő káros hatások bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani,
csökkenteni; valamint
4
c)	a világörökségi területet vagy a világörökségi várományos területet érintő bármely
változtatást (különösen fejlesztést, felújítást, helyreállítást) végezni.
(7) A világörökségi kezelési tervet szükség szerint, de legalább hétévenként felül kell vizsgálni.
8.	§ (1) A hatósági eljárásokban hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő kulturális
örökségvédelmi- és természetvédelmi hatóság a világörökségi helyszínek által hordozott
kiemelkedő egyetemes érték, valamint a világörökségi várományos helyszín által hordozott
kiemelkedő érték megőrzése érdekében a világörökségi területen és a világörökségi várományosi
területen az e törvényben és a világörökségi kezelési tervben foglaltakat eljárása során köteles
érvényre juttatni.
(2)	Amennyiben a világörökségi területet érintő restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési
tevékenységre irányuló kérelem esetében szakértői vélemény beszerzése szükséges, az eljáró
hatóság, szakhatóság - a saját költségei terhére - a kulturális szakértői tevékenység folytatásának
feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendeletben
meghatározott szakértőt rendel ki.
(3)	A szakértő a szakértői véleményében világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációt
köteles bemutatni.
9.	§ (1) A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték megőrzését
szolgáló kezelés 6. §-ban foglalt feladatainak világörökségi kezelési terv alapján történő ellátására -
amennyiben azt külön jogszabály nem utalja más szerv hatáskörébe - helyszínenként egy
világörökségi gondnokság működik.
(2)	A világörökségi gondnokság olyan, az adott világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes
értékének jellegéhez kötődő tevékenységű, jogi személyiséggel rendelkező szervezet, így különösen
költségvetési szerv, egyházi jogi személy, társadalmi szervezet, alapítvány, nonprofit gazdasági
társaság. Tevékenysége kiterjed a világörökségi érdekek képviseletére, a kiemelkedő egyetemes
érték védelmére, valamint működési területe magába foglalja a világörökségi területet vagy annak
jelentős részét.
(3)	A kultúráért felelős miniszter a világörökségi gondnokságot világörökségi helyszínenként - a
(4)	bekezdésben meghatározott kivétellel - a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével
választja ki. A világörökségi gondnokság megbízása visszavonásig, de legfeljebb hét évre szól,
amely meghosszabbítható.
(4)	Amennyiben a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték,
és a világörökségi helyszínt teljes egészében lefedő védett természeti területre vonatkozóan külön
jogszabály természetvédelmi kezelésért felelős szervet jelöl ki, úgy ez a szerv látja el a kezelés 6. §-
ban megjelölt feladatait.
(5)	Amennyiben külön jogszabály a világörökségi helyszín egy részének kezeléséért felelős szervet
jelöl ki, úgy a (3) bekezdés alapján kiválasztott világörökségi gondnokság köteles ezzel
együttműködni.
4.	Finanszírozás
10.	§ (1) A világörökségi címmel kapcsolatos költségvetési pénzeszközöket az e törvényben
megjelölt állami feladatok és a (2) bekezdésben meghatározott feladatok költségeire figyelemmel
kell meghatározni.
(2)	Az állam a központi költségvetésből támogatást nyújt az alábbi feladatok ellátásához:
a)	a világörökségi területtel kapcsolatos ismeretek terjesztése, oktatási, nevelési, továbbképzési
programok kidolgozása, működtetése;
b)	a 8. § (2) bekezdésében meghatározott szakértői költségek finanszírozása;
c)	a világörökségi területtel kapcsolatos kutatások, a világörökségi területek
értékmegőrzésével, fennmaradását nem veszélyeztető hasznosításával és bemutatásával
kapcsolatos módszerek (modellek), eredmények alkalmazása, érvényre juttatása;
5
d)	a világörökségi terület kezelésével, bemutatásával, fejlesztésével kapcsolatos
tevékenységek, beruházások támogatása;
e)	a világörökségi területtel kapcsolatos elismerések támogatása;
f)	a területrendezési tervek és településrendezési eszközök világörökségi kezelési tervben
foglaltak szerinti felülvizsgálata és módosítása; valamint
g)	a településrendezési és az építészeti-műszaki tervtanácsokról szóló kormányrendelet szerinti
tervtanácsoknak a világörökségi területtel kapcsolatos feladata ellátásának támogatása.
5.	Átmeneti rendelkezések
11.	§ (1) A miniszter e törvény hatályba lépését követő egy éven belül felülvizsgálja az e törvény
hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz
bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének
indokoltságát. Amennyiben a miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a
helyszín Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről soron kívül
értesíti a Központot.
(2)	Az illetékes országos szervezetek, valamint a megyei önkormányzatok a területrendezési
terveik 7. § (6) bekezdés a) pontja szerinti összhangja megteremtéséről a világörökségi kezelési
tervek kihirdetését követően a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a más jogszabályból
fakadó kötelező felülvizsgálat alkalmával kötelesek gondoskodni.
(3)	A települési (fővárosi, fővárosi kerületi) önkormányzatok a településrendezési eszközeik 7. § (6)
bekezdés a) pontja szerinti módosításáról a világörökségi kezelési tervek kihirdetését követő
tizennyolc hónapon belül kötelesek gondoskodni.
(4)	A világörökségi gondnokságot az e törvény hatályba lépésétől számított hat hónapon belül kell
kijelölni.
(5)	Az e törvény hatálybalépését követően a Világörökség Jegyzékbe felvett helyszín - e törvény 1.
Mellékletének módosítása általi - kihirdetését a Kormány kezdeményezi. Ezen helyszínek
világörökségi gondnokságát a kihirdetéstől számított hat hónapon belül kell kijelölni.
6.	Záró rendelkezések
12.	§ (1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:
a)	a világörökségi várományos helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe
történő felvételének és felülvizsgálatának, továbbá a Központhoz történő bejelentésének,
valamint a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölésének
részletes szabályait;
b)	a világörökségi kezelési terv készítését, annak tartalmi elemeire vonatkozó részletes
követelményeket, az érintettekkel történő előzetes egyeztetésének és felülvizsgálatának
rendjét;
c)	a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció tartalmi elemeit, valamint az annak
elkészítésére vonatkozó különös szabályokat;
d)	a világörökségi terület világörökségi kezelési tervét; valamint
e)	a világörökségi várományos terület világörökségi kezelési tervét.
(2)	Felhatalmazást kap a kultúráért felelős miniszter, hogy - az 1. Mellékletben meghatározott
miniszterekkel egyetértésben - rendeletben állapítsa meg:
a)	a világörökségi gondnokság kiválasztásának részletes szabályait, a világörökségi
gondnokság feladatait és működését; valamint
b)	a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét.
13.	§ (1) A jogellenesen kivitt kulturális javak visszaszolgáltatásáról szóló 2001. évi LXXX.
törvény 2. § 3. pontjában a „3911/92/EGK” szövegrész helyébe a „116/2009/EK” szövegrész lép.
6
(2)	A világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási,
Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972.
november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §-
ában az „az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és a természetvédelemért felelős miniszterrel”
szövegrész helyébe az „az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, az építésügyért felelős miniszterrel,
a természetvédelemért felelős miniszterrel a területrendezésért felelős miniszterrel, valamint a
településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszterrel” szövegrész lép.
(3)	A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 12. § (6) bekezdése
helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ha a megkeresett szerv nem rendelkezik a kért környezeti információval, az információ
megismerésre vonatkozó igényt köteles a környezeti információval rendelkező szervnek
megküldeni, és erről az igénylőt értesíteni vagy tájékoztatni, hogy a kért információt mely
környezeti információval rendelkező szervtől igényelheti. A környezeti információ megismerésre
vonatkozó igény elutasítása esetén az elutasítás tartalmazza annak indokait, valamint tájékoztatást
arról, hogy a megtagadással szemben az igénylő mely szervhez fordulhat.”
14.	§ (1) Hatályát veszti a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény 5/A. §-a,
81. §p) pontjában a „világörökségi és” szövegrész, valamint a 93. § (2) bekezdés n) pontja.
(2)	Hatályát veszti az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
56. § (4) bekezdése, illetve a 62. § (2) bekezdés k) pontja.
15.	§ (1) E törvény - a (2) és (3) bekezdés szerinti kivétellel - 2012. január 1-jén lép hatályba.
(2)	A 12. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint (2) bekezdésének b) pontja 2013. január 1-jén lép
hatályba.
(3)	A 12. § (1) bekezdésének e) pontja 2014. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 13. § a hatálybalépést követő napon hatályát veszti.
7
1. Melléklet a 2011. évi. ... törvényhez
A világörökségi helyszínekkel összefüggő állami feladatokat a kultúráért felelős miniszterrel
egyetértésben ellátó miniszterek
Világörökségi helyszín	Egyetértő miniszter
Budapest - a Duna-partok, a Budai Várnegyed és az Andrássy út	Állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter Turizmusért felelős miniszter
Hollókő ófalu és környezete	Agrárpolitikáért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter Turizmusért felelős miniszter
Az Aggteleki-karszt és a Szlovák- karszt barlangjai	Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter Turizmusért felelős miniszter
Az ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és természeti környezete	Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter Turizmusért felelős miniszter
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta	Agrárpolitikáért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter Turizmusért felelős miniszter
8
Pécs (Sopianae) ókeresztény temetője	Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter Turizmusért felelős miniszter
Fertő / Neusiedlersee kultúrtáj	Agrárpolitikáért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter Turizmusért felelős miniszter
A tokaji történelmi borvidék kultúrtáj	Agrárpolitikáért felelős miniszter Építésügyért felelős miniszter Fejlesztéspolitikáért felelős miniszter Természetvédelemért felelős miniszter Területrendezésért felelős miniszter Településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter Turizmusért felelős miniszter
9
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban: Kötv.) 5/A. §-ának
deklaratív rendelkezései nem bizonyultak elégségesnek a megfelelő szabályozás eléréséhez, és ezért
számos probléma merült fel a helyszínek megfelelő védelmével kapcsolatban. Az Egyesült
Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete 1972. november 16-án kelt, az 1985. évi
21. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a világ kulturális és természeti örökségének védelméről
szóló egyezmény (továbbiakban: Egyezmény) végrehajtási irányelvei 172. pontja értelmében
minden részes állam nemzetközi kötelezettsége a folyamatos követő figyelése (reaktív monitoring),
amelynek keretében a részes állam köteles az UNESCO Világörökség Bizottságát (továbbiakban:
Világörökség Bizottsága) minden olyan helyreállítás vagy új építkezés engedélyezéséről, illetve
támogatásáról tájékoztatni, amely hatással lehet a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes
értékeire. Ezen kötelezettség teljesítésére került sor Tokaj történelmi borvidék és Budapest Duna-
parti látképe, Budai Várnegyed, Andrássy út és történelmi környezete világörökségi helyszínek
esetében is, amely felhívta a figyelmet a világörökségi helyszínek kezelési problémáira. A
világörökségről szóló törvényjavaslat mind a szakma, mind a világörökségi helyszínek képviselői
részéről széles körű támogatottságot élvez, és mielőbbi elfogadását/hatályba lépését várják.
A Világörökség Bizottsága a 2009. júniusi sevillai ülésén üdvözölte a különféle tervezett stratégiai
lépéseket, így különösen a kezelési terv felülvizsgálatát, a kezelő szervezet létrehozását és a
világörökségről szóló törvény kidolgozását. Utóbbi kapcsán jelezte azon észrevételét, hogy a
világörökségről szóló törvény megalkotása jelentősen megerősítheti a magyarországi világörökségi
helyszínek megőrzéséhez szükséges jogi környezetet.
A Kötv. 5/A. § (3) bekezdése értelmében minden világörökségi helyszín vonatkozásában kezelési
tervet kell készíteni. A hazai jogrendben jelenleg nincs kötelező erejű kezelési tervről szóló
jogszabály, és ez az egyik legfőbb akadálya annak, hogy hatékonyan lehessen kezelni a
világörökségi helyszíneket. A Belső-Erzsébetváros („régi pesti zsidónegyed”) mint világörökségi
védőövezet folyamatos követő figyelése céljából Budapestre meghívott UNESCO-ICOMOS
szakértő helyzetjelentése olyan sajátos városrendezési szabályozás létrehozásának szükségességét
hangsúlyozza, amely egyaránt megfelel a városmegújulás igényeinek és annak a követelménynek,
hogy megőrizzük a negyed örökségi értékeit. Kötelező erejű világörökségi szempontú kezelési terv
hiányában értelemszerűen nem alkotható hatékony városrendezési szabályozás. Jelen tervezet
szerint a kezelési terveket kormányrendelet hirdeti ki, megteremtve ezzel a kötelező erejű előírások
érvényesülését.
A világörökségi elvárásnak való megfelelés érdekében az állami kezdeményezésre, de
helyszínenként önkéntesen létrejött kezelő szervek nem képesek teljes mértékben és eredményesen
ellátni a helyszínek fenntartását és kezelését. A folyamatos követő figyelés folyamatának hatására
Tokajról készült jelentés kiemeli, hogy noha a Tokaji Történelmi Borvidék Világörökség Egyesület,
a Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj 27 települési önkormányzatát magába foglaló kezelő testület
2003-ban egyhangú döntéssel elfogadta a helyszín kezelési tervét, megvalósítása során kiderült,
hogy a kezelési tervet nem minden érintett település tekintette magára nézve kötelezőnek. Jelen
tervezet szerint világörökségi helyszínenként - a megjelölt állami feladatok ellátása érdekében
főszabály szerint központi állami forráshoz jutó - világörökségi gondnokságok kultúráért felelős
miniszter által történő kiválasztására kerül sor.
A megváltozott hazai és nemzetközi politikai, gazdasági, illetve jogi-szabályozási környezetben a
világörökségi helyszínek a korábbiaktól eltérő kihívásokkal szembesülnek. A kiemelkedő
10
egyetemes értékük megőrzésének fejlesztésekkel való összehangolása sokszor jelentős probléma
forrása (Tokaj történelmi borvidék, Budapest Duna-parti látképe, Budai Várnegyed, Andrássy út és
történelmi környezete, Fertő/Neusiedlersee). Ennek megfelelően speciális és hatékony eszközöket
kell teremteni, amelyre az elvi deklaráció nem jelent megoldást. A kezelési terv jogszabályban való
megjelenése a kiszámítható, tervezhető és betartható szabályozás alapja, ezáltal biztosítva, hogy
mind az önkormányzatok, mind a potenciális fejlesztők-beruházók előtt is ismertté és egyértelművé
váljanak az adott helyszínnel, ebből következően a teljes világörökségi területtel kapcsolatos
lehetőségek és korlátok.
A fent részletezett problémák kezelése, illetve a világörökségi helyszínek védelmével kapcsolatos
egyéb feladatok ellátása megfelelő anyagi forrás biztosítása nélkül nem lehetséges. A hatályos
szabályozás nem teremti meg a biztos, kiszámítható finanszírozás hátterét. Jelen tervezet ennek is
eleget kíván tenni.
Az Egyezmény 4. cikke értelmében minden részes állam minden tőle telhetőt megtesz a kulturális
és természeti örökség kijelölésének, védelmének, megóvásának, bemutatásának és a jövő
nemzedékek számára való átadásának biztosítása érdekében. Az Egyezményhez való csatlakozással
vállalt átfogó kötelezettség, valamint - a konkrét helyszíneket illetően - a Világörökség Bizottsága
hivatkozott sevillai határozatában foglaltak megfelelő végrehajtása érdekében a problémák
orvoslását célzó, a nemzeti és egyben nemzetközi elvárásoknak is megfelelő és azokat teljes körűen
figyelembe vevő világörökségről szóló törvényjavaslat elfogadására teszünk javaslatot.
11
RÉSZLETES INDOKOLÁS
az 1. §-hoz
A hatályra vonatkozó szabályok eligazítást adnak arra nézve, hogy a jelen törvényjavaslat mely
esetekben alkalmazandó, milyen esetekben fejti ki kötelező erejét.
A törvényjavaslat területi hatálya kiterjed az Egyezmény 11. cikkének 2. bekezdése alapján
létrehozott Világörökség Jegyzékbe felvett, a Magyar Köztársaság területén lévő világörökségi
helyszínekre és azok esetleges védőövezeteire, valamint a világörökségi várományos helyszínekre
és azok esetleges védőövezeteire. A védőövezet kijelölésére, illetőleg a védőövezetnek a
Világörökség Bizottsága részére történő felterjesztésére a világörökségi és a világörökségi
várományos helyszín hatékony védelme érdekében kerülhet sor.
A személyi és a tárgyi hatály jelen esetben egymástól nem elvonatkoztatható, egyik a másik nélkül
nem meghatározható. A törvényjavaslat személyi és tárgyi hatálya lehetővé teszi a világörökségi
és a világörökségi várományos területek (világörökségi és világörökségi várományos helyszínek
és védőövezeteik) komplex kezelését és védelmét azáltal, hogy kiterjed a területtel kapcsolatos
minden tevékenységre, illetve érintett szervre, személyre.
A törvényjavaslat elsődleges célja a világörökségi címmel járó nemzetközi kötelezettségnek
megfelelően a világörökségi helyszínekhez kapcsolódó kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése,
védelmének erősítése. E cél elérése érdekében a törvényjavaslat nem hoz létre önálló,
világörökségi területi védettségi kategóriát, hanem rögzíti, hogy az Egyezmény és annak
végrehajtási irányelvei értelmében a világörökségi és a világörökségi várományos területek más
nemzeti jogszabályok - így különösen a kulturális örökség védelméről és a természet védelméről
szóló törvények és azok végrehajtására kiadott külön jogszabályok - alapján állnak védelem alatt.
a 2.§-hoz
A törvényjavaslat 2. §-a tartalmazza a törvény alapvető fogalomrendszerét, azokat az
alapfogalmakat, amelyek nélkül a törvényi rendelkezések értelmezése nehézzé vagy lehetetlenné
válna. A Világörökség Jegyzékbe azon kiemelkedő egyetemes értéket képviselő kulturális örökségi
és természeti világörökségi helyszínek kerülhetnek fel, amelyek az egész emberiség számára egyedi
jelentőséggel bírnak. Az Egyezmény 1. és 2. cikkei tartalmazzák azokat a kritériumokat, amelyek
alapján egy helyszínt a világörökség részévé nyilvánítanak.
A világörökségi helyszín e törvényjavaslat alkalmazásában a kulturális, illetve természeti
örökségünk azon eleme, amelyet az Egyezmény 8. cikke által létrehozott Világörökség Bizottsága
az Egyezmény 1 . és 2. cikkében meghatározottak alapján kiemelkedőnek, egyetemes értékűnek
tekint, és felvett az általa vezetett - egyidejűleg közzétett - Világörökség Jegyzékbe, továbbá a
kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló külön jogszabályok alapján védettséget
élvez. E törvény hatálya csak a hazai jogi védelemmel is rendelkező világörökségi helyszínekre
terjed ki, új védelmet nem keletkeztet.
A tervezet 1. Melléklete felsorolja a törvény hatálybalépése időpontjában a Világörökség
Jegyzékben nyilvántartott magyarországi világörökségi helyszíneket.
A világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke sértetlenségének és teljességének megőrzése
érdekében védőövezet kijelölése válhat szükségessé, amely a helyszín kiegészítő, teljesebb
védelmét biztosítja. A védőövezet a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló külön
jogszabályok alapján - a helyszínhez hasonlóan - védettséget élvez. Amennyiben sor került a
világörökségi helyszín védőövezetének kijelölésére, úgy azt a Világörökség Bizottsága a helyszín
Világörökség Jegyzékbe történő felvételével egyidejűleg jóváhagyja.
12
Az Egyezmény 11. cikke alapján a Világörökség Bizottsága összeállítja, vezeti és Világörökség
Jegyzék címen nyilvánosságra hozza az Egyezmény 1. és 2. cikkeiben meghatározottak alapján
kiemelkedőnek, egyetemes értékűnek tekintett kulturális, illetve természeti örökségek listáját.
A világörökségi helyszín és esetleges védőövezete védelmének biztosítása érdekében minden egyes
világörökségi terület vonatkozásában világörökségi kezelési terv elkészítése szükséges, amely a
terület megőrzésére, használatára vonatkozó szabályokat, előírásokat tartalmazza.
Jelen törvényjavaslat világörökségi területként kezeli a világörökségi helyszínt és esetleges
védőövezetét.
A világörökségi várományos helyszín e törvényjavaslat alkalmazásában a kulturális, illetve a
természeti örökségünk azon eleme, amely kiemelkedő kulturális örökségi, illetve természeti értéke
révén megfelel az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumoknak, és amelyet erre
tekintettel a Világörökség Várományos Helyszínek Jegyzékébe felvettek, a Világörökség Jegyzékbe
való jelölésre kiválasztottak, továbbá a kulturális örökség, illetve a természet védelméről szóló
külön jogszabályok alapján védettséget élvez. E törvény értelmében a világörökségi várományos
helyszínek jegyzékre kerülése nem keletkeztet új védelmet, a jegyzékre kerülés feltétele a hazai
jogrendben a megfelelő védelem megléte.
A Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke tartalmazza a kulturális örökségi, illetve
természeti értékei révén Világörökség Jegyzékbe való felterjesztésre kiválasztott helyszíneket.
A Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzéke a kultúráért felelős miniszter rendeletében kerül
kihirdetésre.
A világörökségi várományos helyszín védőövezete a világörökségi várományos helyszín
környezete, amely a világörökségi várományos helyszín kiemelkedő kulturális örökségi, illetve
természeti értékének sértetlensége és hitelessége védelmét hivatott biztosítani, továbbá a kulturális
örökség, illetve a természet védelméről szóló külön jogszabályok alapján védettséget élvez.
A törvényjavaslat alkalmazásában a világörökségi várományos helyszín és esetleges védőövezete
együtt alkotja a világörökségi várományos területet.
a 3.§-hoz
A törvényjavaslat e szakaszban olyan alapkövetelményeket határoz meg, amelyeket a világörökségi
és a világörökségi várományos helyszínek kiemelkedő egyetemes, illetve kiemelkedő kulturális
örökségi, természeti értékeinek megőrzése érdekében bármilyen, a világörökségi és a világörökségi
várományos területekkel kapcsolatos, a világörökségi jelleget érintő tevékenység (pl. használat,
fejlesztés, bemutatás, helyreállítás) megkezdése és folytatása során be kell tartani.
A törvényjavaslat nem sorolja fel taxatív módon mindazokat az alapelveket, amelyekre a
világörökség védelme kapcsán figyelemmel kell lenni. A törvényjavaslat azáltal, hogy egyes
alapelveket nevesít, a törvényjavaslat koncepciójának megértését, illetve rendelkezéseinek
értelmezését és érvényre jutását kívánja elősegíteni.
A törvényjavaslat nevesített alapelvei között - erkölcsi és jogi kötelezettségként - szerepel többek
között a világörökségi és a világörökségi várományos helyszínek által megtestesített kiemelkedő
egyetemes, illetve kiemelkedő kulturális örökségi, természeti értékek megóvásának elve, a
közérdekű védelem és a fenntartható használat elve.
A kiemelkedő egyetemes, illetve a kiemelkedő kulturális örökségi, természeti értékek megóvása, a
világörökségi és a világörökségi várományos területek védelme és fennmaradását szolgáló
használata közérdek, amely abban az esetben valósulhat meg, ha valamennyi jogalany
közreműködik, illetve együttműködik e célok elérése érdekében. Erre tekintettel a törvényjavaslat
úgy rendelkezik, hogy a világörökségi és a világörökségi várományos terület közérdekű
védelmének és fenntartható használatának megvalósítása közreműködési jogosultságot és
együttműködési kötelezettséget keletkeztet az állami és az önkormányzati szervek, az egyházak, a
társadalmi és egyéb szervezetek, valamint a természetes személyek számára.
13
a 4-5. §-okhoz
Az Egyezményt kihirdető 1985. évi 21. törvényerejű rendelet 3. §-a kimondja, hogy az Egyezmény
végrehajtásáról a kultúráért felelős miniszter - az agrárpolitikáért felelős miniszterrel és a
természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, továbbá más érdekelt miniszterekkel
együttműködve - gondoskodik.
Ezzel összhangban a törvényjavaslat szerint a világörökségi helyszínekkel összefüggő állami
feladatokat a kultúráért felelős miniszter a tervezet 1. Mellékletében meghatározott miniszterekkel
(pl.: építésügyért felelős miniszter) egyetértésben, más érdekelt miniszterekkel (pl.: turizmusért
felelős miniszter) együttműködve látja el. Ennek megfelelően a törvénytervezet 1. Melléklete az
egyes helyszínek vonatkozásában kizárólag az egyetértő miniszterek érintettségét jelöli, nem jelent
sorrendiséget az egyetértési jogot gyakorló miniszterek között a feladatmegosztás szempontjából.
Az Egyezmény 4. és 5. cikke rögzíti az Egyezményben részes államok feladatait. Ezen feladatok
különösen: a kulturális, illetve a természeti örökség kijelölésének, védelmének, megóvásának,
bemutatásának és a jövő nemzedékek számára való átadása biztosításának elsődleges
kötelezettsége; olyan általános politika kialakítása, amely ezen örökség védelmét beépíti az átfogó
tervezési programokba; illetve megfelelő jogi, igazgatási és pénzügyi intézkedések megtétele,
amelyek ezen örökség kijelöléséhez, védelméhez, megóvásához, rendbehozatalához és
helyreállításához szükségesek.
A törvényjavaslat 4. § (2) bekezdése, valamint 5. §-a az e feladatok végrehajtásából eredő állami
feladatokat nevesíti.
A kultúráért felelős miniszter meghatározza az Egyezményből eredő feladatok végrehajtásának
koncepcióját, stratégiáját. Az állami feladatok ellátása körében figyelemmel kíséri az átfogó
tervezési programokat, amelyek lehetnek országos és térségi szintű területfejlesztési programok,
területrendezési tervek, illetve az európai uniós források felosztását tartalmazó operatív programok
egyaránt. Ennek keretében javaslatot tesz a világörökségi terület védelmének az átfogó tervezési
programokba és jogszabályokba történő beépítésre.
A világörökségi területek kijelölésével, védelmével és fenntartó hasznosításával kapcsolatos
feladatok végrehajtása körébe tartozik többek között a világörökségi kezelési terv előkészítése,
felülvizsgálatának és szükség esetén módosításának kezdeményezése, illetőleg az ebből eredő
egyéb feladatok végrehajtása, továbbá a miniszter gondoskodik a világörökségi területek
állapotának felméréséről, folyamatos figyelemmel kíséréséről és a kiemelkedő egyetemes érték
megőrzéséhez szükséges intézkedések megtételéről. Ennek keretében a kultúráért felelős miniszter
gondoskodik a világörökségi területek, mint az ország kiemelkedő egyetemes értékeit tükröző
referencia-célpontok állapotának fenntartásáról, a kiemelkedő egyetemes értékek megőrzéséről, és a
fennmaradásukat nem veszélyeztető hasznosíthatóságról. Abban az esetben, ha egy már meglévő
világörökségi területtel kapcsolatos módosítás (így különösen a helyszín kis vagy jelentős mértékű
határmódosítása, elnevezésének módosítása, illetve a kiemelkedő egyetemes értékének módosítása)
válik szükségessé (mint például Budapest esetében, ahol az 1987-ben felvett világörökségi
helyszínt, a „Budai Várnegyedet és a Dunapartok látképé”-t bővítették ki jelentősen 2002-ben az
„Andrássy út és történelmi környezeté”-vel), a módosítás bejelentéséről a kultúráért felelős
miniszter - a törvényjavaslat 1. mellékletében megjelölt további miniszterekkel egyetértésben -
köteles gondoskodni. A kezelési tervhez kapcsolódó állami feladatnak minősül a kezelési tervben
foglaltak végrehajtását elősegítő világörökségi gondnokságok e törvényben, valamint az e
törvényben kiadott külön jogszabályban meghatározott tevékenységének felügyelete.
Ugyancsak állami feladat a kiemelkedő egyetemes, illetve a kiemelkedő kulturális örökségi,
természeti érték megismerését elősegítő, szolgáló programok kidolgozása, az ország egyéb
kulturális értékeivel való összekapcsolása, a társadalom széles köréhez történő eljuttatása, és nem
utolsó sorban azok végrehajtása. A világörökségi helyszínek értékei egyrészt nemzeti, másrészt
14
egyetemes értékek, melyeket Magyarország őriz a jelen és a jövő emberiség számára. Azok
megőrzése, megismerése és átörökítése azon túl, hogy közérdek, nemzetközi elvárás is. Nem
feledkezhetünk meg arról sem, hogy a világörökségi és a világörökségi várományos területeknek,
valamint a világörökségi és a világörökségi várományos helyszínek kiemelkedő egyetemes, illetve
kiemelkedő kulturális örökségi, természeti értékeinek megismerése, bemutatása, az ezzel
kapcsolatos ismeretek terjesztése ösztönző hatással lehet a nemzeti identitás megőrzésére,
megújítására, és a területek vonzerejének (turizmus) növelésére is, amely az állami szerepvállalás
fokozott megnyilvánulását indokolja.
A fent részletezett feladatokon túl további állami feladat a világörökséggel kapcsolatos nemzetközi
feladatok ellátása, így különösen a határon átnyúló helyszínek esetében a nemzetközi
együttműködés.
A törvényjavaslat szerint a kultúráért felelős miniszter más érdekelt miniszterekkel együttműködve
látja el a világörökségi várományos területek vonatkozásában a világörökségi várományos
helyszínek szakmai, és egyben stratégiai szempontok mérlegelésével történő kiválasztását, valamint
azok bejelentését a Központhoz a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékbe történő
felvétele céljából. A Központ a bejelentett világörökségi várományos helyszínt regisztrálja.
A kultúráért felelős miniszter ötévente felülvizsgálja a világörökségi várományos helyszínek
Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében történő nyilvántartásának indokoltságát, és
amennyiben szükségesnek tartja, intézkedik annak nyilvántartásból való törlése iránt, illetve
előterjeszti a világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölését.
Amennyiben a Világörökség Központ vizsgálata során megállapítást nyer, hogy az előterjesztés a
Világörökség Bizottság által felállított szabályoknak teljes mértékben megfelel, a Világörökség
Bizottság bírálatra elfogadja a felterjesztést, amelyet megküld a tanácsadó és szakértői
szervezeteinek (ICOMOS, IUCN) a dokumentáció és a helyszín véleményezésére, ellenőrzésére,
valamint a felvétellel kapcsolatos javaslat megfogalmazására.
A kultúráért felelős miniszter egy helyszínnek a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe
való felvételét miniszteri rendelettel hirdeti ki.
A törvényjavaslat keretszerű szabályozási formát követ, meghatározva a legfőbb állami feladatok,
illetőleg azok végrehajtásában közreműködő alapvető intézmények körét, részletszabályok nélkül.
A világörökségi várományos helyszínek kiválasztásának, bejelentésének és a Világörökség
Jegyzékbe történő jelölésnek részletes szabályait külön végrehajtási rendeletek tartalmazzák.
a 6. §-hoz
A 7. § a világörökségi területek kezelésének meghatározását tartalmazza. A kezelés általános
fogalmának meghatározásán túl a (2) bekezdés részletezi a kezelésből eredő egyes részfeladatokat,
így különösen a kezelési tervek kidolgozásában, illetve végrehajtásának megismertetésében való
közreműködést, a folyamatos követő-figyelés ellátását, az érintett partnerekkel - beleértve a határon
átnyúló helyszínek esetén a határon túli kezelő szerveket is - való folyamatos együttműködést,
valamint a világörökségi helyszín értékmegőrzésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok
megvalósításának elősegítését.
a 7. §-hoz
A világörökségi területek hatékony kezeléséhez elengedhetetlen olyan világörökségi kezelési terv,
amely a világörökségi területek fenntartásának nemzetközi gyakorlatban is megkövetelt hatékony
eszköze. A világörökségi helyszínek által megtestesített kiemelkedő egyetemes értékek megőrzése,
és az azzal összeegyeztethető hasznosíthatóság biztosítása érdekében a világörökségi területekre
világörökségi kezelési tervet kell készíteni, amelyet annak kikényszeríthetősége érdekében a
Kormány rendeletben hirdeti ki. A kezelési terveket a területrendezési tervekkel, a
15
településrendezési eszközökkel történő összhang megteremtése érdekében az érintett
önkormányzatokkal egyeztetni kell. A világörökségi kezelési tervet kihirdető kormányrendelet
egyértelműen lehatárolja a világörökségi helyszínt és esetleges védőövezetét helyrajzi számokkal,
EOV és WGS 84 koordinátákkal, továbbá röviden számba veszi a világörökségi helyszín -
Jegyzékbe történő felvételének indokául szolgáló - kiemelkedő egyetemes értékeit. E
kormányrendeletben kerül sor a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke megőrzésének
célkitűzései és az ezzel kapcsolatos stratégia nevesítésére, illetőleg a terület megőrzésével
kapcsolatos teendők, így különösen konkrét kezelési módok meghatározására, valamint az
egyébként fennálló tilalmak és korlátozások olyan, az adott világörökségi terület sajátosságaira
tekintettel történő részletes leírására, amely részletezés elsősorban a világörökségi helyszín
kiemelkedő egyetemes értékeiből indul ki. A világörökségi kezelési terv tartalmazza továbbá a
terület támogatását megalapozó sajátos körülményeket, előírt használati módokat, tevékenységeket.
Fontos itt kitérni arra, hogy egyes természetvédelmi oltalom alatt álló területek a természet
védelméről szóló jogszabályoknak megfelelően már rendelkeznek természetvédelmi kezelési
tervvel. Ha a világörökségi terület külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési
tervvel rendelkezik, úgy a világörökségi kezelési tervet ezzel összhangban kell elkészíteni. A
világörökségi kezelési tervben ennek megfelelően megjelennek a kiemelkedő egyetemes (természeti
és kulturális örökségi) értékre vonatkozó részletes szabályok. Amennyiben a világörökségi területre
vagy a világörökségi várományos területre vonatkozóan van természetvédelmi kezelési terv, a
kezelési terv az abban foglalt, a kiemelkedő egyetemes érték vagy a kiemelkedő érték védelmét
biztosító természetvédelmi kezelési előírásokra történő utalást tartalmazza.
Ha a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes értéke kizárólag természeti érték és a
világörökségi terület egésze külön jogszabályban meghatározott természetvédelmi kezelési tervvel
rendelkezik, maga a természetvédelmi kezelési terv minősül egyben világörökségi kezelési tervnek
is, így nem szükséges az (1) bekezdés szerinti világörökségi kezelési tervet elkészíteni.
A világörökségi és világörökségi várományos területek külön jogszabályok alapján védelem alatt
állnak. A védelem, és ebből kifolyólag a világörökségi cím szükség esetén kötelezettséggel,
korlátozással járhat együtt. Ezeket a kulturális örökség védelméről, a természet védelméről,
valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló külön jogszabályokból eredő
kötelezettségeket, korlátozásokat - a vonatkozó jogszabályokon túl - a kulturális örökségvédelmi,
illetve a természetvédelmi hatóságok írják elő. A jelenleg nyilvántartott, magyarországi
világörökségi helyszínek vonatkozásában az adott helyszín külön jogszabály alapján fennálló
védettségétől függően jellemzően az alábbi típusú korlátozások, tilalmak jöhetnek szóba:
településrendezési eszközökben foglalt építési, változtatási és telekalakítási korlátozások, tilalmak;
építmények rendeltetése, használati módja megváltoztatásának korlátozása, tilalma;
közműfejlesztési korlátozások; környezet- és természetvédelmi korlátozások és tilalmak.
Fontos hangsúlyozni, hogy a fent hivatkozott jogszabályok a korlátozások és tilalmak kereteit
határozzák meg. Ehhez képest a világörökségi kezelési terv újfajta korlátokat, tilalmakat ugyan nem
keletkeztet, azonban a meglévő természet-, illetve örökségvédelmi szabályokat az adott helyszín
világörökségi címből eredő védelmi céljának, a világörökségi helyszín kiemelkedő egyetemes
értékeinek szem előtt tartásával konkretizálja, differenciálja, specializálja, rendszerezi.
A világörökségi kezelési terv tehát szabályozási keretet ad, részletesen rögzítve a világörökségi
területre vonatkozó adatokat (különösen konkrét, beazonosítható területlehatárolást) és előírásokat,
meghatározva a világörökségi területen szükséges, illetve lehetséges fejlesztési irányokat, a terület
és érték fennmaradását szolgáló használatának szabályait. A törvényjavaslat értelmében a
kiemelkedő egyetemes érték megőrzése és az azzal összeegyeztethető haszonvételek biztosítása
érdekében a területfelhasználás rendjét és a területhasználat szabályait érintően a településrendezési
eszközöket, valamint a területrendezési tervet, felülvizsgálni, esetlegesen módosítani, összhangba
hozni, a világörökségi terület természeti és kulturális örökségi értékeit érő káros hatások
bekövetkezését megelőzni, a káros hatásokat elhárítani, csökkenteni, valamint a világörökségi
16
területet érintő bármely változtatást végezni a világörökségi kezelési tervben foglaltakra tekintettel,
illetőleg annak megfelelően lehet.
A világörökségi kezelési tervet 7 évente felül kell vizsgálni annak érdekében, hogy azok valóban a
világörökségi területek hatékony védelmét szolgálják.
E § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a világörökségi várományos területek esetében is.
A világörökségi kezelési terv tartalmi elemeire vonatkozó részletes követelményeket, illetve az
elkészítésének módját külön végrehajtási rendelet szabályozza.
a 8. §-hoz
A világörökségi helyszínek által hordozott kiemelkedő egyetemes érték, valamint a világörökségi
várományos helyszínek által hordozott kiemelkedő érték megőrzése érdekében az egyes hatósági
eljárásokban hatóságként eljáró vagy szakhatóságként közreműködő kulturális örökségvédelmi,
illetve természeti-, tájvédelmi hatóságok (különösen a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a
kormányhivatalok szakigazgatási szerveként működő kulturális örökségvédelmi irodák, a
környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőségek és az Országos Környezetvédelmi,
Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőség) az eljárásaik során kötelesek az e törvényben,
továbbá a világörökségi kezelési tervben foglaltakat is érvényre juttatni.
A Ket. alapján azokban a kivételes esetekben, amikor a hatóságnak, szakhatóságnak az ügyben
jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelemre van szüksége, azaz
az engedélyezni kívánt restaurálási, helyreállítási, fejlesztési és építési tevékenység a kiemelkedő
egyetemes értéket jelentősen érinti, és annak következményei a kezelési terv, valamint az
örökségvédelmi, építésügyi és természetvédelmi jogszabályok alapján nem ítélhetők meg, az eljáró
hatóság, szakhatóság világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció elkészítésére szakértőt
rendel ki. A szakértőre vonatkozó szabályokat a kulturális szakértői tevékenység folytatásának
feltételeiről és a kulturális szakértői nyilvántartás vezetéséről szóló miniszteri rendelet tartalmazza.
A világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció elkészítésével kapcsolatos költségek az
eljáró hatóságot, szakhatóságot terhelik. A világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentáció
készítésére, tartalmára vonatkozó szabályokról külön végrehajtási rendelet rendelkezik.
a 9. §-hoz
A világörökségi területek 7. § szerinti kezelését a világörökségi kezelési terv alapján a
világörökségi gondnokság látja el. A (2) bekezdés tartalmazza azokat a feltételeket, amelyek
együttes fennállása esetén egy jogi személyiséggel rendelkező szervezet világörökségi gondnokság
lehet. Erre tekintettel a világörökségi gondnokság olyan jogi személyiséggel rendelkező szervezet
lehet, amely a világörökségi érdekekkel, illetve a kiemelkedő egyetemes érték védelmével szorosan
összefüggő célok megvalósítására (különösen kulturális örökség védelme, természetvédelem,
környezetvédelem) irányuló tevékenységet (is) végez, és működési területe legalább kiterjed a
világörökségi területre vagy annak jelentős részére.
A világörökségi gondnokság tehát nem közhatalmi szerv, nem lát el hatósági, igazgatási
feladatokat, és tevékenysége során nem veszi át az érintett tulajdonosok, vagyonkezelők,
önkormányzatok szerepét. Feladata az adott világörökségi helyszín érdekeinek képviseletére, és
annak szem előtt tartásával a világörökségi helyszín kezelési feladatainak ellátására terjed ki. Ennek
keretében részt vesz a világörökségi kezelési terv végrehajtásában.
Egyes világörökségi helyszínek természetvédelmi kezelése vonatkozásában - ilyen például a
Hortobágyi Nemzeti Park - a Puszta, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai - külön
jogszabály a világörökségi helyszín egészére kezelő szervet jelöl ki; ilyenek a nemzeti park
igazgatóságok. Ezekben az esetekben más szerv kijelölése indokolatlan, mert az bizonyos feladatok
17
párhuzamos ellátásához vezetne. A törvénytervezet az (1) bekezdésben megjelölt feladatokat e
külön jogszabályok által kijelölt szervhez telepíti.
Ha a világörökségi helyszín egy részére külön jogszabály valamely kiemelkedő egyetemes
természeti érték kezelésére más szervet jelöl ki (pl. nemzeti park igazgatóság), úgy ezen érték
kezelése tekintetében e kijelölt szerv jár el. A tervezet (1) bekezdésében megjelölt feladatokat - az
előbb említett kezelési feladatok kivételével - a világörökségi gondnokság látja el.
Abban az esetben viszont, ha nincs világörökségi helyszín természetvédelmi kezeléséért felelős
szervet kijelölő külön jogszabály, a világörökségi gondnokságot a kultúráért felelős miniszter
választja ki. A gondnokság megbízása legfeljebb 7 évre szól, amely időtartam azonban
meghosszabbítható.
A világörökségi gondnokság kiválasztásának részletes szabályait, feladatát és a működésére
vonatkozó szabályokat a törvényjavaslat keretszabályozási jellegére tekintettel külön végrehajtási
rendelet tartalmazza.
a 10. §-hoz
A törvényjavaslat rögzíti az állami feladatokat. A feladatok ellátásához forrást kell biztosítani. Az
állam a központi költségvetésből - az állami feladatok ellátására fordítandó pénzügyi forrásokon túl
-	támogatást nyújt a világörökségi területek védelmét elősegítő, (2) bekezdésben felsorolt
feladatokra. A pályázati és a pályázaton kívüli formában felhasználható pénzeszközök e törvényben
meghatározott feladatkörök végrehajtására fordíthatók.
a 11. §-hoz
Annak érdekében, hogy a miniszter e törvény hatálybalépésétől számított egy éven belül kihirdesse
a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét, szükséges felülvizsgálni az e törvény
hatálybalépésekor az Egyezmény 1. és 2. cikkében meghatározott kritériumok szerint a Központhoz
bejelentett helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételének
indokoltságát. Ha a miniszter a felülvizsgálatot követően nem tartja indokoltnak a helyszín
Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő felvételét, erről értesíti a Központot.
E § rendelkezéseket tartalmaz továbbá arra vonatkozóan, hogy a helyi önkormányzatok
meghatározott időn belül kötelesek a területrendezési terveknek, illetve településrendezési
eszközöknek a kezelési tervben foglaltaknak megfelelő átdolgozására.
Fontos rendelkezés továbbá a jelen törvény másik alapkövét jelentő világörökségi gondnokság
kijelölésére vonatkozóan előírt hat hónapos határidő.
Azon világörökségi helyszínek esetében, amelyek felkerültek a Világörökség Jegyzékbe, a
Kormány egyidejűleg haladéktalanul gondoskodik az e törvény 1. Mellékletének módosítására
irányuló törvényjavaslatnak az Országgyűlés elé terjesztéséről. E helyszínek világörökségi
gondnokságát e kihirdetéstől számított hat hónapon belül kell kijelölni.
a 12. §-hoz
A törvényjavaslat gondoskodik a kormány és a miniszteri szintű jogszabályok megalkotására
vonatkozó felhatalmazásokról. A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy meghatározza a
világörökségi várományos helyszínek Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékébe történő
felvételének és felülvizsgálatának, továbbá a Központhoz történő bejelentésének, valamint a
világörökségi várományos helyszín Világörökség Jegyzékbe történő jelölésének részletes
szabályait; valamint rendeletet alkosson a világörökségi kezelési terv készítéséről, annak tartalmi
elemeire vonatkozó részletes követelményekről, az érintettekkel történő előzetes egyeztetésének és
felülvizsgálatának részletes szabályairól; kiadja a világörökségi területek világörökségi kezelési
18
tervét, valamint a világörökségi várományos területek világörökségi kezelési tervét; valamint
rendeletben szabályozza a világörökségi komplex hatásvizsgálati dokumentációra vonatkozó
előírásokat. A kultúráért felelős miniszter felhatalmazást kap arra, hogy az 1. Mellékletben
meghatározott miniszterekkel egyetértésben meghatározza a világörökségi gondnokságok
kiválasztásának részletes szabályait, a világörökségi gondnokságok feladatait és működését;
valamint kiadja a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékét.
a 13. §-hoz
A kulturális javak kiviteléről szóló 116/2009/EK rendelet 11. cikke hatályon kívül helyezte az e
tárgyban hozott 3911/92/EGK rendeletet és annak módosításait, ezért a 3911/92/EGK rendelet
hatályon kívül helyezéséből következő - jogharmonizációs - jogtechnikai jellegű módosítás
átvezetését j avasoljuk.
Az építésügyért, illetőleg a területrendezésért és településrendezésért felelős miniszterek
érintettségét és felelősségét a világörökségi területeken található építészeti értékvédelem, valamint a
világörökségi területeket érintő területrendezési, területrendezési feladatok végrehajtása során a
világörökségi címmel történő összhang megteremtésének biztosítása alapozza meg. Ennek
megfelelően módosításra kerül az Egyezmény kihirdetéséről szóló 1985. évi 21. törvényerejű
rendelet 3. §-a.
a 14. §-hoz
Jelen tervezet hatálybalépésével egyidejűleg szükséges a Kötv. és az épített környezet alakításáról
és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény világörökséggel kapcsolatos párhuzamos
rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése.
a 15. §-hoz
A törvényjavaslat főszabály szerint 2012. január 1-jén lép hatályba. Tekintettel azonban arra, hogy a
világörökségi kezelési terv elkészítése és kormányrendeletben történő kihirdetése jelen
törvényjavaslat egyik legfontosabb eleme, szükséges annak kifejezett előírása, hogy e világörökségi
kezelési tervek a világörökségi területek esetében a törvény hatálybalépésétől számított egy éven
belül elkészüljenek. A világörökségi várományos területek esetében ez az egy év 2013. január 1-
jétől kezdődik, mivel a miniszter addigra köteles kihirdetni a Világörökségi Várományos
Helyszínek Jegyzékét. Az elkészítésre megállapított egy éves határidőt a dokumentum komplex
jellege indokolja.
E határidők indokolják az erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezések későbbi hatálybalépését.
19