﻿Oflláüyíiiéá Hivatala
2011. évi... törvény az Állami SzámvevőszékrciF3^^' ""*"7 ^
Érkeeett: 2011 MÁJ 0 &
Az Országgyűlés a közpénzek felhasználásának, valamint a nemzeti vagyon kezelésének,
védelmének és hasznosításának ellenőrzése érdekében a következő törvényt alkotja:
I.	fejezet
Általános rendelkezések
Az Állami Számvevőszék jogállása és hatásköre
l-§
(1)	Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági ellenőrző szerve,
amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. Az Állami Számvevőszék jogállását és
hatáskörét az Alkotmány és e törvény határozza meg.
(2)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől
független.
(3)	Az Állami Számvevőszék általános hatáskörrel végzi a közpénzekkel és a nemzeti
vagyonnal való felelős gazdálkodás ellenőrzését.
(4)	Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló megállapításaival,
javaslataival, tanácsaival segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek
munkáját, amellyel elősegíti a jól irányított állam működését.
(5)	Az Állami Számvevőszék megállapításai alapján az ellenőrzött szervezetekkel és a felelős
személyekkel szemben az illetékes szervezetnél eljárást kezdeményezhet.
(6)	Az Állami Számvevőszék jelentései, az abban foglalt megállapításai, következtetései
bíróság vagy más hatóság előtt nem támadhatók meg.
2-§
(1)	Az Állami Számvevőszék a központi költségvetés szerkezetében önálló fejezet, a fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait az elnök gyakorolja.
(2)	Az Állami Számvevőszék a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének
végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti
be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az
Országgyűlésnek. Az Állami Számvevőszék költségvetését úgy kell megállapítani, hogy ne legyen
kevesebb az előző évi központi költségvetésben megállapított összegnél.
(3)	Az Állami Számvevőszék részére e törvény 3-5. §-aiban foglaltakon túlmenően további
feladatot törvény csak úgy állapíthat meg, hogy a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet
egyidejűleg biztosítja.
1
(4)	Az Állami Számvevőszék gazdálkodását az Országgyűlés elnöke által pályázat útján
kiválasztott és megbízott független könyvvizsgáló ellenőrzi. A könyvvizsgálattal a Magyar
Könyvvizsgálói Kamara által vezetett könyvvizsgálói névjegyzékben szereplő „költségvetési”
minősítésű könyvvizsgáló bízható meg.
Az Állami Számvevőszék feladatai
3-	§
(1)	Az Állami Számvevőszék feladatait és hatáskörét e sarkalatos törvény és más törvények
állapítják meg.
(2)	Az Állami Számvevőszék tevékenységét ellenőrzési terv alapján végzi, amit az elnök hagy
jóvá. Az ellenőrzési tervről és annak módosításáról az Állami Számvevőszék elnöke tájékoztatja az
Országgyűlést.
(3)	Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék
a)	köteles ellenőrzést lefolytatni az Országgyűlés döntése alapján,
b)	ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére.
(4)	Az Állami Számvevőszék a NATO, az Európai Unió, illetve olyan nemzetközi szervezet
felkérésére, amelynek a Magyar Állam tagja, továbbá az Országgyűlés vagy a Kormány által vállalt
nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség teljesítésére - díjazás ellenében is - ellenőrzést
folytathat, ügykörébe tartozó szakértői tevékenységet végezhet belföldön és külföldön. Az Állami
Számvevőszék ellenőrzési tervének teljesítését e bekezdésben meghatározott tevékenysége nem
veszélyeztetheti.
4-§
Az Állami Számvevőszék elnöke az Országgyűlés számára készített éves beszámolójában
tájékoztatást ad a szervezet előző évi ellenőrzési tevékenységéről, működéséről, gazdálkodásáról,
valamint az ellenőrzési megállapítások alapján tett intézkedésekről.
5-§
(1)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az államháztartás gazdálkodását, ennek keretében a
központi költségvetési javaslat (pótköltségvetési javaslat) megalapozottságát, a bevételi
előirányzatok teljesíthetőségét, az állami kötelezettségvállalással járó beruházási előirányzatok
felhasználásának törvényességét és célszerűségét.
(2)	Az Állami Számvevőszék az államháztartás gazdálkodásának ellenőrzése keretében ellenőrzi
a központi költségvetés szerkezeti rendjébe tartozó fejezetek működését, a társadalombiztosítás
pénzügyi alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználását, valamint a helyi
önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok, továbbá ezek társulásai gazdálkodását.
(3)	Az Állami Számvevőszék az államháztartásból származó források felhasználásnak keretében
ellenőrzi a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket (intézményeket), valamint az
2
államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen
juttatott vagyon felhasználását a helyi önkormányzatoknál, az országos és helyi kisebbségi
önkormányzatoknál, a közalapítványoknál (ide értve a közalapítvány által alapított gazdasági
társaságot is), a köztestületeknél, a közhasznú szervezeteknél, a gazdálkodó szervezeteknél, a
társadalmi szervezeteknél, az alapítványoknál és az egyéb kedvezményezett szervezeteknél.
Amennyiben a kedvezményezett szervezet az államháztartásból támogatásban vagy ingyenes
vagyonjuttatásban részesül, gazdálkodási tevékenységének egésze ellenőrizhető.
(4)	Az Állami Számvevőszék a nemzeti vagyon kezelésének ellenőrzése keretében
a)	ellenőrzi az államháztartás körébe tartozó vagyon kezelését, a vagyonnal való gazdálkodást,
az állami tulajdonban (résztulajdonban), vagy többségi önkormányzati tulajdonban lévő gazdálkodó
szervezetek vagyonérték-megőrző és vagyongyarapító tevékenységét, az államháztartás körébe
tartozó vagyon elidegenítésére, illetve megterhelésére vonatkozó szabályok betartását;
b)	ellenőrizheti az állami vagy önkormányzati tulajdonban (résztulajdonban) lévő gazdálkodó
szervezetek vagyongazdálkodását.
(5)	Az Állami Számvevőszék - a (3)-(4) bekezdés szerinti ellenőrzési feladataival
összefüggésben - ellenőrizheti az államháztartás alrendszereiből finanszírozott beszerzéseket és az
államháztartás alrendszereihez tartozó vagyont érintő szerződéseket a megrendelőnél
(vagyonkezelőnél), a megrendelő (vagyonkezelő) nevében vagy képviseletében eljáró természetes
személynél és jogi személynél, valamint azoknál a szerződő feleknél, akik, illetve amelyek a
szerződés teljesítéséért felelősek, továbbá a szerződés teljesítésében közreműködőknél.
(6)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzése során értékeli az államháztartás számviteli rendjének
betartását, az államháztartás belső kontrollrendszerének működését.
(7)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a központi költségvetés végrehajtásáról készített
zárszámadást. A központi költségvetés végrehajtásának ellenőrzése keretében az Állami
Számvevőszék ellenőrzése kiterjed
a)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai költségvetésének végrehajtásáról készített
zárszámadásra és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak a pénzügyi beszámolójára,
b)	az elkülönített állami pénzalapok költségvetésének végrehajtásról
készített zárszámadásra.
(8)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzi az állami adóhatóság és a helyi önkormányzatok
adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét, valamint a vámhatóság tevékenységét.
(9)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek gyakoriságát törvény, törvényi szabályozás
hiányában az Állami Számvevőszék elnöke határozza meg.
(10)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzi a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodását és a Magyar
Nemzeti Bankról szóló törvényben foglaltak alapján folytatott, az alapvető feladatok körébe nem
tartozó tevékenységét. E körben az Állami Számvevőszék azt ellenőrzi, hogy a Magyar Nemzeti
Bank a jogszabályoknak, az alapszabályának és a közgyűlése határozatának megfelelően működik-
e.
3
(11)	Az Állami Számvevőszék - külön törvény rendelkezéseinek megfelelően - a pártok
gazdálkodását a pártok parlamenti frakciói számára az Országgyűlés által -külön törvény alapján -
folyósított hozzájárulás felhasználását és a nemzetbiztonsági szolgálatok speciális működési
költségkeret felhasználására vonatkozó adatait törvényességi szempontok szerint ellenőrzi. Törvény
más esetekben is az ellenőrzést a szabályszerűségi szempontok vizsgálatára korlátozhatja.
Jogszabálytervezetek véleményezése
6-§
(1)	Az Állami Számvevőszék elnöke részt vesz
a)	az Állami Számvevőszék jogállását, feladatkörét érintő,
b)	az államháztartás működési rendjéről, és a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló,
c)	az államháztartás számviteli rendjével kapcsolatos
jogszabályok előkészítésében.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott jogszabálytervezeteket a közigazgatási egyeztetés során
is - megfelelő határidő biztosításával - véleményezésre meg kell küldeni az Állami Számvevőszék
részére.
Az Állami Számvevőszék székhelye
7.§
(1)	Az Állami Számvevőszék székhelye Budapest.
(2)	Az Állami Számvevőszék szervezeti egységei minden megyében működnek.
II.	fejezet
Az Állami Számvevőszék személyi állománya
8-§
(1)	Az Állami Számvevőszék személyi állománya elnökből, egy alelnökből, vezetőkből,
számvevőkből, legalább középfokú végzettségű köztisztviselőkből, ügykezelőkből és a Munka
Törvénykönyve hatálya alá tartozó alkalmazottakból áll.
(2)	Az Állami Számvevőszék szervezetét az Állami Számvevőszék elnöke által kiadott
Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza.
4
(3)	Az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az Állami Számvevőszék vezetőinek,
számvevőinek és köztisztviselőinek jogviszonyára a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi
XXIII.	törvény (a továbbiakban: Ktv.) rendelkezéseit, a többi alkalmazott jogviszonyára a Munka
Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
Az Állami Számvevőszék elnöke
9-§
(1)	Az Országgyűlés a képviselők köréből nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre, amely
javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé választhatók.
(2)	Nem jelölhető az Állami Számvevőszék elnökévé olyan személy, aki a megelőző négy
évben tagja volt a Kormánynak, vagy bármely párt országos (központi) szervezetében választott
vezető tisztséget töltött be.
(3)	Az Állami Számvevőszék elnökének javasolt személyt az Országgyűlés illetékes
bizottsága meghallgatja.
(4)	Az Állami Számvevőszék elnöke megválasztása után, hivatalba lépése alkalmával az
Országgyűlés előtt esküt tesz.
(5)	Az Állami Számvevőszék elnöke megbízatása lejártával újraválasztható.
10. §
(1)	Az Állami Számvevőszék elnökét az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti
meg.
(2)	A mentelmi joggal kapcsolatos eljárásokra az országgyűlési képviselők mentelmi jogával
kapcsolatos eljárási szabályokat kell alkalmazni. A mentelmi jog felfüggesztése tárgyában az
Országgyűlés a képviselők kétharmadának a szavazatával dönt, a mentelmi jog megsértése esetén
szükséges intézkedést az Országgyűlés elnöke teszi meg.
11-§
(1)	Az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik:
a)	a megbízatási időtartam leteltével,
b)	a 70. életév betöltésével,
c)	lemondással,
d)	összeférhetetlenség megállapításával,
e)	felmentéssel,
f)	kizárással,
5
g)	halállal.
(2)	A lemondást írásban kell közölni az Országgyűlés elnökével. Az Állami Számvevőszék
elnökének megbízatása a lemondásban meg elölt napon szűnik meg.
(3)	Az Állami Számvevőszék elnökével szemben a 18. §-ban meghatározott esetekben az
Országgyűlés illetékes bizottsága javaslatára, az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával meghozott határozattal állapítja meg az összeférhetetlenséget.
(4)	Felmentéssel szüntethető meg a megbízatás, ha az Állami Számvevőszék elnöke neki fel
nem róható okból nem képes eleget tenni megbízatásából adódó feladatainak. A felmentést az
Országgyűlés illetékes bizottsága kezdeményezheti. A felmentéshez az országgyűlési képviselők
kétharmadának szavazata szükséges.
(5)	Kizárással szünteti meg a megbízatást az Országgyűlés, ha az Állami Számvevőszék
elnöke neki felróható okból nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, illetve jogerős
ítéletben megállapított bűntettet követett el. A kizárást az illetékes bizottság kezdeményezheti. A
kizáráshoz az Országgyűlés kétharmadának szavazata szükséges.
12. §
(1)	Ha az elnök e tisztségét legalább három évig betöltötte és megbízatása megszűnésére a
megbízatás időtartamának letelte, a 70. életév betöltése, lemondás, felmentés, vagy halál miatt kerül
sor, a tisztség megszűnésétől számított tizenöt napon belül egy összegben hat havi - lemondás
esetén pedig háromhavi - illetményével megegyező összegű juttatásra jogosult, amely
társadalombiztosítási járulék, egészségügyi hozzájárulás, valamint - a (3) bekezdésben
meghatározott kivétellel - egészségbiztosítási és nyugdíj járulék alapjául szolgáló jövedelem.
(2)	Amennyiben az elnök megbízatása az (1) bekezdésben megjelölt okokból három évnél
hamarabb szűnt meg, de legalább egy évig tisztségét betöltötte, akkor az (1) bekezdésben megjelölt
juttatás 50%-ára jogosult.
(3)	Az elnök halála esetén a juttatás az özvegyet, ennek hiányában az örököst illeti meg. E
juttatásból egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékot fizetni nem kell. E juttatás a hozzátartozói
nyugellátás megállapításakor a havi átlagkereset alapjául szolgáló keresetként nem vehető
figyelembe.
(4)	Ha az elnök a megbízatásának megszűnését követően állami vezetői megbízatást kap, az e
§ szerinti juttatásra az új megbízatással összefüggő hivatalba lépése napjától nem jogosult, és a már
felvett összeg időarányos részét vissza kell fizetnie.
(5)	Az elnök végkielégítésre, felmentési időre, jubileumi jutalomra nem jogosult.
(6)	Ha az Állami Számvevőszék elnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e
megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 11. § (1) bekezdés
d)	vagy f) pontja alapján szűnt meg.
13. §
6
(1)	Az Állami Számvevőszéket az elnök vezeti. Gondoskodik arról, hogy az Állami
Számvevőszék a feladatait, tevékenységét a jogszabályok előírásainak megfelelően lássa el.
(2)	Az Állami Számvevőszék elnöke
a)	kiadja az Állami Számvevőszék Szervezeti és Működési Szabályzatát,
b)	meghatározza az Állami Számvevőszék stratégiáját és ellenőrzési tervét, gondoskodik azok
végrehajtásáról,
c)	összeállítja a fejezet éves költségvetési javaslatát és zárszámadását,
d)	megállapítja és nyilvánosságra hozza a számvevőszéki ellenőrzés eljárási szabályait és
módszereit,
e)	gondoskodik az Állami Számvevőszék éves beszámolójának, valamint a központi
költségvetésről és annak végrehajtásáról (zárszámadás) készített jelentésnek az Országgyűlés elé
terjesztéséről,
f)	gondoskodik a Kormány felkérésére végzett ellenőrzés megállapításait tartalmazó jelentés
miniszterelnöknek való megküldéséről,
g)	tanácskozási joggal részt vesz az Országgyűlés és bizottságainak ülésein,
h)	képviseli az Állami Számvevőszéket,
i)	a Szervezeti és Működési Szabályzat szerint gyakorolja a munkáltatói jogokat, meghatározza a
személyi állományra vonatkozó teljesítményértékelés rendszerét és szempontjait,
j) ellenőrzi a vezetők és a számvevők vagyonnyilatkozatát, gondoskodik azok nyilvántartásáról,
k) külön jogszabályokban meghatározottak szerint szakmai képzést szervezhet,
1) ellátja a törvényekben ráruházott egyéb feladatokat.
Az Állami Számvevőszék alelnöke
14.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék alelnökének megválasztására, mentelmi jogára, jogviszonyának
megszűnésére az Állami Számvevőszék elnökére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(2)	Az Állami Számvevőszék alelnöke az elnök akadályoztatása esetén az elnök által
szabályozott jogkörben gyakorolja az elnök jogait és ellátja kötelezettségeit.
(3)	Az Állami Számvevőszék alelnökének feladatait az Állami Számvevőszék Szervezeti és
Működési Szabályzata határozza meg.
7
(4)	Az Állami Számvevőszék alelnöke megbízatásának megszűnése esetére járó juttatások
tekintetében a 12. § (l)-(5) bekezdéseit kell alkalmazni.
(5)	Ha az Állami Számvevőszék alelnökének megbízatása megszűnik, jogosult az e
megbízatására utaló megnevezést használni, feltéve, hogy a megbízatása nem a 11. § (1) bekezdés
d)	vagy f) pontja alapján szűnt meg.
A számvevők
15.	§
(1)	Számvevő az Állami Számvevőszék feladat- és hatáskörében eljáró ügydöntő, vagy
ellenőrzési és azt támogató érdemi feladatot ellátó, felsőfokú végzettséggel rendelkező személy
lehet.
(2)	A számvevőt az Állami Számvevőszék elnöke nevezi ki, a jogviszony a kinevezéssel és
annak elfogadásával jön létre. Eltérő rendelkezés hiányában a jogviszony határozatlan időre és
teljes munkaidőre jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni.
(3)	A számvevő helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, feladat
ellátására határozott időre is kinevezhető. A számvevő gyakornok kinevezése határozott időre szól.
A határozott idejű kinevezéssel létesített jogviszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas
módon - így különösen meghatározott munka elvégzéséhez, feladat ellátásához vagy esemény
bekövetkeztéhez kötődően - kell meghatározni.
(4)	A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a számvevő besorolását, illetményét,
munkakörét, meghatározott feladatkörét és a munkavégzés helyét. A kinevezési okmány a
jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(5)	A számvevőnek a kinevezéséhez és a besorolásához szükséges, illetve a jogviszony
fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket igazolnia kell. A számvevő
legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának
megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.
(6)	A számvevő hivatalba lépésekor esküt tesz.
(7)	A számvevő részt vesz az Állami Számvevőszék feladatainak ellátásában, elvégzi a
munkaköri leírásában szereplő, továbbá azokat a feladatokat, amelyekkel felettes vezetője
megbízza.
(8)	A számvevőnek a feladatait a hatályos jogrend előírásai szerint, a demokratikus, jogállami
intézményrendszerben kifejeződő közérdek iránti elkötelezettséggel kell ellátnia. A számvevővel
szemben elvárás, hogy közszolgálati feladatait hivatásszerű példamutatással, a jogszabályi előírások
maradéktalan betartásával, pontosan lássa el és állampolgári kötelezettségeit teljesítse, valamint
hivatására a magánéletében is méltó legyen.
16.	§
(1)	A számvevőt kinevezésekor
8
a)	számvevő gyakornok,
b)	számvevő,
c)	számvevő tanácsos,
d)	számvevő főtanácsos,
e)	számvevő vezető főtanácsos
kategóriák valamelyikébe kell besorolni.
(2)	Az Állami Számvevőszék elnöke a nem vezetői munkakört betöltő számvevő főtanácsos és
számvevő vezető főtanácsos részére - ha a munkakör ellátása során nyújtott kiemelkedő szakmai
teljesítménye indokolja - tanácsadói vagy főtanácsadói cím használatát engedélyezheti. A
címhasználathoz címpótlék jár. A címhasználat visszavonható, ha az engedélyezés indokai már nem
állnak fenn.
(3)	Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzést vezető számvevő részére - amennyiben nem
tölt be vezetői munkakört - az ellenőrzés idejére osztályvezető-főtanácsosi besorolásnak megfelelő
illetményt állapíthat meg.
(4)	A számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető, ha a külön jogszabályban
megállapított rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt elérte. Az e címen történő felmentés az erre
vonatkozó tény megjelölésével történik.
(5)	A számvevő jogviszonya felmentéssel megszüntethető a munkájáról készített
teljesítményértékelés eredménye alapján a közvetlen hivatali felettese vagy feladatot adó vezetője
kezdeményezésére.
A vezetői és tanácsadói munkakörök
17.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék elnöke a számvevőt számvevő osztályvezető-főtanácsosnak,
számvevő igazgató-helyettesnek, számvevő igazgatónak, számvevő főigazgatónak vagy főtitkárnak
kinevezheti.
(2)	A vezetői kinevezés indokolás nélkül bármikor visszavonható. A vezetői kinevezés
visszavonása nem érinti a számvevői kinevezést.
(3)	Az Állami Számvevőszék vezetőinek hatáskörét és feladatait a Szervezeti és Működési
Szabályzat állapítja meg.
(4)	Az Állami Számvevőszék elnöke az elnöki igazgatóságon elnöki (alelnöki) főtanácsadói
és elnöki (alelnöki) tanácsadói munkaköröket létesíthet. Az elnöki (alelnöki) főtanácsadói és
tanácsadói munkakör betöltésére szóló kinevezés határozatlan időre szól. Az elnöki (alelnöki)
főtanácsadói vagy tanácsadói munkakörben foglalkoztatott számvevő vezető főtanácsosi vagy
9
számvevő főtanácsosi besorolást kap. A számvevő vezető főtanácsosként besorolt elnöki (alelnöki)
főtanácsadó számvevő igazgató-helyettesi, a számvevő főtanácsosként besorolt elnöki (alelnöki)
tanácsadó számvevő osztályvezető-főtanácsosi illetményre és juttatásra jogosult.
Összeférhetetlenség
18.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék elnöki, alelnöki, vezetői és számvevői tisztsége
összeegyeztethetetlen minden olyan szervezetnél betöltött tisztséggel, amely szervezet az
államháztartás valamelyik alrendszeréből támogatásban részesül.
(2)	Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője az Állami
Számvevőszéknél történő alkalmazásuk idején nem lehetnek tagjai az Országgyűlésnek,
önkormányzati képviselő-testületnek, és nem tölthetnek be érdekképviseleti szervezetnél vezető
tisztséget.
(3)	Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője - a tudományos,
oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység
kivételével - más megbízást nem láthat el, más kereső foglalkozást nem folytathat, díjazást más
tevékenységért nem fogadhat el.
(4)	Az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője és számvevője nem lehetnek sem
egymással, sem a Kormány, sem pedig az Országgyűlés számvevőszéki ügyekben illetékes
bizottsága tisztségviselőjével vagy tagjával közeli hozzátartozók [Ktv. 72. § (5) bek.].
(5)	Ha az Állami Számvevőszék elnöke, alelnöke, vezetője vagy számvevője személyével
kapcsolatban összeférhetetlenségi ok áll fenn, azt a megválasztását vagy kinevezését követően -
amennyiben az összeférhetetlenség később keletkezik, annak keletkezését követően - tíz napon
belül meg kell szüntetnie. Ennek megtörténtéig a hatáskörét nem gyakorolhatja, feladatait nem
láthatja el.
(6)	A vezető és a számvevő esetében az összeférhetetlenséget az elnök állapítja meg.
(7)	A számvevőre vonatkozó jelen §-ban meghatározott összeférhetetlenségi szabályokat az
Állami Számvevőszék által az ellenőrzésben való részvételre felkért szakértőre és megbízási
jogviszonyban foglalkoztatott más közreműködőre is alkalmazni kell.
Vagyonnyilatkozat
19.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék elnöke és alelnöke az országgyűlési képviselőkre vonatkozó
szabályok szerint a megválasztásakor, majd azt követően évente; az Állami Számvevőszék vezetői
és számvevői a köztisztviselőkre vonatkozó szabályok szerint a kinevezésükkor, majd azt követően
a vezetők évente, a számvevők kétévente vagyonnyilatkozatot tesznek. A vezetők és a számvevők
vagyonnyilatkozata nem nyilvános.
10
(2)	A vagyonnyilatkozatok őrzésére, ellenőrzésére, a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség
elmulasztására és a szándékosan téves tartalmú vagyonnyilatkozat közlésére az Állami
Számvevőszék elnökének és alelnökének esetében az országgyűlési képviselőkre, az Állami
Számvevőszék vezetői és számvevői esetében - eltérő szabály hiányában - a köztisztviselőkre
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
Az Állami Számvevőszék elnökét, alelnökét, vezetőit és számvevőit
megillető díjazás és juttatások
20.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék elnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február
végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a
Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset kilencszerese. Egyebekben az Állami Számvevőszék
elnöke a minisztert megillető juttatásokra jogosult.
(2)	Az Állami Számvevőszék alelnökének a tárgyév március 1-jétől a következő év február
végéig terjedő időszakra megállapított, az Állami Számvevőszéktől származó havi keresete a
Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet megelőző évre vonatkozó
nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset hét és félszerese. Egyebekben az alelnök az Állami
Számvevőszék elnökét megillető juttatásokra jogosult.
21.	§
(1)	A tárgyév március 1-jétől a következő év február végéig terjedő időszakra megállapított
számvevői illetményalap a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett, a tárgyévet
megelőző évre vonatkozó nemzetgazdasági havi átlagos bruttó kereset összegével megegyező. Az
illetményalap változásából eredő illetményváltozás nem minősül a kinevezés módosításának.
(2)	A számvevő alapilletménye:
a)	számvevő gyakornok esetében az illetményalap 1,5-szerese,
b)	számvevő esetében az illetményalap 2,7-szerese,
c)	számvevő tanácsos esetében az illetményalap 2,9-szerese,
d)	számvevő főtanácsos esetében az illetményalap 3,3-szerese,
e)	számvevő vezető főtanácsos esetében az illetményalap 3,8-szerese,
f)	számvevő osztályvezető-főtanácsos esetében az illetményalap 3,8-szerese,
g)	számvevő igazgató-helyettes esetében az illetményalap 4,0-szerese,
h)	számvevő igazgató esetében az illetményalap 4,3-szerese,
i)	számvevő főigazgató, főtitkár esetében az illetményalap 4,6-szerese.
11
(3)	A vezetői illetménypótlék mértéke a számvevő osztályvezető-főtanácsos, a számvevő
igazgató-helyettes, a számvevő igazgató, a számvevő főigazgató, és a főtitkár esetén az
alapilletmény 20%-a.
(4)	A számvevőt megillető címpótlék mértéke:
a)	számvevő főtanácsos tanácsadó esetén az alapilletmény 5,5%-a,
b)	számvevő főtanácsos főtanácsadó esetén az alapilletmény 6,5%-a,
c)	számvevő vezető főtanácsos tanácsadó esetén az alapilletmény 7,5%-a,
d)	számvevő vezető főtanácsos főtanácsadó esetén az alapilletmény 8,5%-a.
(5)	A számvevő a (6) bekezdés szerinti idegennyelv-tudási pótlékra jogosult, ha az idegen
nyelv használata a munkakör betöltéséhez szükséges. A nyelvpótlékra jogosító munkaköröket és
nyelveket a Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletében kell feltüntetni.
(6)	Az idegennyelv-tudási pótlék mértéke nyelvvizsgánként:
a)	angol, francia vagy német nyelvből
-	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 20%-a,
-	felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 10%-a,
-	középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 10%-a,
-	középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 5%-a.
b)	egyéb nyelvből
-	felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 11%-a,
-	felsőfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 5%-a,
-	középfokú C típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 6%-a,
-	középfokú A vagy B típusú nyelvvizsga esetében az illetményalap 3%-a.
(7)	A feladatkör szakszerűbb ellátását biztosító tudományos fokozat, valamint a feladatkörön
belüli szakosodást elősegítő további szakképesítés, szakképzettség elismeréseként a számvevő
részére képzettségi pótlék állapítható meg. Képzettségi pótlék állapítható meg annak a
számvevőnek is, aki a besorolásánál figyelembe vett iskolai végzettségénél magasabb szintű
szakképesítéssel, szakképzettséggel rendelkezik, feltéve, ha az a munkakör ellátásához szükséges. A
képzettségi pótlékra jogosító munkaköröket és képzettségeket a Szervezeti és Működési Szabályzat
mellékletében kell feltüntetni.
(8)	A képzettségi pótlék mértéke:
12
a)	doktori (PhD) fokozat vagy azzal egyenértékű, vagy ennél magasabb tudományos fokozat
esetén az illetményalap 13%-a,
b)	további felsőfokú iskolai rendszerű képzésben szerzett képesítés esetén az illetményalap
9%-a,
c)	további akkreditált felsőfokú szakképesítés esetén az illetményalap 7%-a,
d)	további középfokú szakképesítés esetén az illetményalap 6%-a.
(9)	A számvevőt megillető helyettesítési díjra, jubileumi jutalomra, cafeteria juttatásra,
valamint a jelen §-ban nem nevesített jogcímen járó egyéb díj, pótlék vagy juttatás mértékére a Ktv.
szabályait kell alkalmazni.
(10)	A számvevő főigazgató és a főtitkár a közigazgatási államtitkárt, a számvevő igazgató a
helyettes államtitkárt megillető juttatásokra jogosult.
(11)	Az Állami Számvevőszék elnöke át nem ruházható hatáskörében a megállapított személyi
juttatások előirányzatán belül, munkája értékelésétől függően a számvevő (l)-(2) bekezdések
szerint számított alapilletményét legfeljebb 50%-kal megemelheti, vagy legfeljebb 20%-kal
csökkentett mértékben állapíthatja meg.
(12)	Az alapszabadságon felül
a)	a számvevőnek és a számvevő tanácsosnak 11 munkanap,
b)	a számvevő főtanácsosnak 12 munkanap,
c)	a számvevő vezető főtanácsosnak, az elnöki (alelnöki) tanácsadónak, az elnöki (alelnöki)
főtanácsadónak, a számvevő osztályvezető-főtanácsosnak és a számvevő igazgató-helyettesnek 13
munkanap,
d)	a számvevő főigazgatónak, számvevő igazgatónak és a főtitkárnak 14 munkanap
pótszabadság jár.
Külső szakértők
22.	§
(1)	Ellenőrzés elvégzéséhez, megállapítások megtételéhez, véleményadáshoz az Állami
Számvevőszék külső szakértőt vehet igénybe, ha olyan speciális szakértelemre van szükség,
amellyel a számvevők nem rendelkeznek.
(2)	Minden olyan személy vagy szervezet megbízható szakértői feladattal, aki, vagy amely
megfelelő szakmai felkészültséggel rendelkezik.
13
(3)	A számvevő felelősségére, jogaira és kötelezettségeire [15. § (7)-(8) bekezdés], továbbá
az ellenőrzés szabályaira [III. fejezet] vonatkozó rendelkezéseket a szakértőre is alkalmazni kell.
(4)	A szakértő a megállapításaiért, véleményéért felelős az őt megbízó Állami
Számvevőszéknek.
III.	fejezet
Az ellenőrzés szabályai
Az ellenőrzés általános szabályai
23.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzések szakmai szabályait, módszereit
maga alakítja ki, és a kialakított szabályokat nyilvánosságra hozza.
(2)	Az Állami Számvevőszék jogszabályi kötelezettség alapján részére megküldött
tájékoztatók, vagy a hozzá érkezett tájékoztatási célú információk, jelzések és egyéb
dokumentumok alapján
a)	ellenőrzést végezhet,
b)	külön jogszabályban foglalt felhatalmazás esetén jogorvoslati eljárást kezdeményezhet,
c)	a tudomására jutott adatokról, tényekről a 27. § (7) bekezdésének megfelelően az eljárásra,
intézkedésre jogosult illetékes állami szervet értesíti,
d)	a tudomására jutott adatokat, tényeket a folyamatban lévő ellenőrzései keretében, vagy
ellenőrzéseinek tervezése során hasznosítja.
Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények
24.	§
(1)	Az ellenőrzésekkel szemben támasztott követelmények:
a)	az ellenőrzéseket körültekintően és részletesen meg kell tervezni,
b)	az ellenőrzés végrehajtása során a jogszabályok, az ellenőrzési program, és az ellenőrzési
szakmai szabályok, módszerek és az etikai normák szerint kell eljárni,
c)	az ellenőrzést végző személynek rendelkeznie kell az ellenőrzési feladat megfelelő
teljesítéséhez szükséges ismeretekkel és gyakorlattal,
d)	az ellenőrzések eredményeinek, a megállapításoknak alátámasztottnak, a következtetéseknek
okszerűnek, és megalapozottnak kell lenniük,
14
e)	az ellenőrzéseket hatékonyan és eredményesen kell elvégezni.
(2)	Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények megvalósulása érdekében az Állami
Számvevőszék minőségbiztosítást működtet.
Az ellenőrzést végző számvevő jogai és kötelezettségei
25.	§
(1)	A számvevő a megbízólevelében megjelölt ellenőrzött szervezetnél az ellenőrzési
feladatának megfelelően ellenőrzést végez. A számvevő köteles a helyszíni ellenőrzés
megkezdésekor az ellenőrzött szerv vezetőjének megbízólevelét bemutatni, és személyazonosságát
hitelt érdemlően igazolni.
(2)	A számvevő az ellenőrzési feladatait a jogszabályok, az ellenőrzési szakmai szabályok,
módszerek és az etikai normák szerint végzi.
(3)	Amennyiben a rendelkezésre bocsátott dokumentumok, adatok, illetve tájékoztatás
hitelességének, megalapozottságának, teljességének megállapítása, vagy egyes ellenőrzési
megállapítások alátámasztása, kiegészítése indokolja, a számvevő jogosult az összefüggő tények
vizsgálata céljából más szervezettől adatot, dokumentációt, tájékoztatást kérni, illetve az érintett
szervezetnél is helyszíni ellenőrzést tartani.
(4)	Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személy felelős
a)	az ellenőrzési feladatnak az ellenőrzési programban foglaltak szerinti végrehajtásáért,
b)	azért, hogy az ellenőrzési program által meghatározott körben minden lényeges tény
megállapításra, feltárásra és írásban rögzítésre kerüljön,
c)	a megállapítások helytállóságáért és azok adatszerű megalapozásáért.
(5)	Az ellenőrzés vezetője felelős
a)	az ellenőrzés előkészítéséért (előtanulmány, ellenőrzési program), a helyszíni ellenőrzés
megszervezéséért, az ellenőrzési feladatok összehangolásáért és eredményes lefolytatásáért,
b)	a számvevők által írásba foglalt megállapítások és a rendelkezésére álló dokumentumok
alapján az ellenőrzés tapasztalatait összegző jelentés tervezetének elkészítéséért,
c)	az általa készített jelentéstervezet adatainak és ténymegállapításainak valódiságáért és
helytállóságáért.
Az ellenőrzéssel kapcsolatos összeférhetetlenségi szabályok
26. §
15
(1)	Az ellenőrzésben nem vehet részt:
a)	aki az adott ellenőrzést tartalmazó ellenőrzési terv elfogadását megelőző három naptári
évben, illetve az ellenőrzéssel érintett időszakban az ellenőrzött szervezet dolgozója volt,
b)	aki rendszeres vagy tartós megbízási vagy vállalkozási jogviszonyban állt az ellenőrzött
szervezetnél az ellenőrzés megkezdését megelőző három naptári évben, illetve az ellenőrzéssel
érintett időszakban,
c)	aki az ellenőrzött szervezetnél bármely egyéb, megengedett tevékenységet végez, vagy az
ellenőrzött időszakban ilyen tevékenységet végzett,
d)	aki az ellenőrzött szervezet vezetőjének a közeli hozzátartozója [Ktv. 72. § (5) bek.],
e)	akitől az ellenőrzés tárgyilagos lefolytatása egyéb okból nem várható el.
(2)	Az ellenőrzést végző személy az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezetőjének köteles
bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok áll fenn. Összeférhetetlenségi okot bárki
bejelenthet. Az összeférhetetlenség kérdésében az ellenőrzés végrehajtásáért felelős vezető a
bejelentést követően nyolc napon belül dönt.
Adatbetekintés, adatkezelés
27.	§
(1)	Az ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során a dokumentumokba és az informatikai
eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerek adatállományába akkor is betekinthet, illetve
azokról másolatot, kivonatot készíthet, ha azok minősített adatot vagy törvény által védett egyéb
titkot tartalmaznak. Az eredeti iratokat, valamint az adatnyilvántartó rendszerek adatállományait
eredeti adathordozón - másolat készítése és átvételi elismervény átadása mellett - azonban csak
akkor viheti el, ha büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése indokolt, és az irat vagy adat
megváltoztatásától, illetve megsemmisítésétől kell tartani.
(2)	Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során -
annak lefolytatása érdekében - a személyes adatot tartalmazó dokumentumokba,
adatnyilvántartásokba betekinthet, azokat - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott kivételekkel -
az ellenőrzés lefolytatása céljából átveheti és kezelheti.
(3)	Az Állami Számvevőszék és a nevében ellenőrzést végző számvevő az ellenőrzés során
különleges személyes adatot kezelhet, de a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok
nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 2. §-ának 2. a) pontjába
tartozó adat esetében csak betekintési joggal rendelkezik.
(4)	Az ellenőrzéssel érintett adatnyilvántartó rendszerben szereplő olyan személyek személyes
adatai, illetve különleges személyes adatai nem vehetők át, akik az ellenőrzött tevékenységgel nem
érintettek és személyes adatuk az ellenőrzés lefolytatásához nem szükséges.
16
(5)	Az ellenőrzés során az ellenőrzött szervezetről vagy annak dolgozójáról,
tisztségviselőjéről megszerzett információk a jelentés készítésén kívül - ha törvény eltérően nem
rendelkezik - nem használhatók fel más célra. A számvevő a tudomására jutott minősített adatot
vagy egyéb, törvény által védett titkot köteles megőrizni, azt külön felhatalmazás nélkül harmadik
személynek nem adhatja át, és feladatkörén kívül nem használhatja fel.
(6)	Az Állami Számvevőszék a hozzá érkezett közérdekű bejelentéseket, a jogszabályi
kötelezettség alapján részére megküldött tájékoztatókat, illetve egyéb dokumentumokat, valamint a
bennük szereplő személyes adatokat és különleges személyes adatokat - az Avtv. 2. §-ának 2. a)
pontjába tartozó adat kivételével - kezelheti.
(7)	Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot
büntető- vagy fegyelmi eljárás kezdeményezése, nyomozó hatósági megkeresés teljesítése, illetve
peres eljárás lefolytatása céljából, az Avtv. 2. §-ának 2. a) pontjába nem tartozó különleges
személyes adatot pedig csak büntetőeljárás kezdeményezése, illetve nyomozó hatósági vagy
bírósági megkeresés teljesítése céljából továbbíthatja az illetékes szervezet részére.
(8)	Az Állami Számvevőszék a (2)-(6) bekezdések alapján birtokába került személyes adatot
az adatkezelés megkezdésétől számított öt évig, az Avtv. 2. §-ának 2. a) pontjába nem tartozó
különleges személyes adatot pedig az adatkezelés megkezdésétől számított három évig, de
legfeljebb a kezdeményezett büntető- vagy fegyelmi eljárásjogerős befejezéséig kezelheti.
Közreműködési kötelezettség
28.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék ellenőrzéseinek lefolytatása, illetve az ellenőrzések
megtervezése érdekében az ellenőrzött, illetve törvény alapján ellenőrizhető szervezet
közreműködésre köteles.
(2)	A közreműködésre felhívott szervezet az Állami Számvevőszék részére - annak kérésére
soron kívül, de legkésőbb öt munkanapon belül - az ellenőrzés tervezhetősége, meghatározása,
illetve lefolytatása érdekében szükséges adatokat és dokumentumokat rendelkezésre bocsátja,
illetve a kapcsolódó tájékoztatást köteles megadni.
(3)	A helyszíni ellenőrzés során az ellenőrzött szervezet, illetve munkatársai kötelesek a
számvevő részére a szervezet helyiségeibe való belépést, valamint a papír alapú és informatikai
eszközökkel kezelt adatnyilvántartó rendszerekbe való betekintést biztosítani, az azokról való
másolat- és kivonatkészítést lehetővé tenni, valamint a kért felvilágosítást, illetve tájékoztatást
megadni.
(4)	Az Állami Számvevőszék és a közreműködésre köteles szervezet között a kapcsolat
elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentum alkalmazásával is fenntartható.
(5)	Amennyiben a közreműködésre kötelezett szervezet vagy ennek munkatársa a
közreműködéssel kapcsolatos kötelezettségét megalapozott indok nélkül nem vagy késedelmesen
teljesíti, az Állami Számvevőszék az intézkedési kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetére
irányadó szabályok [33. § (3) bekezdés] szerint jár el.
17
Észrevételezési jog
29.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait megküldi az ellenőrzött szervezet
vezetőjének vagy az általa megbízott személynek, és annak, akinek személyes felelősségét
állapította meg.
(2)	Az ellenőrzött szervezet vezetője és a felelősként megjelölt személy az ellenőrzés
megállapításaira tizenöt napon belül írásban észrevételt tehet.
(3)	Az Állami Számvevőszék az észrevételre a beérkezésétől számított harminc napon belül
írásban válaszol. A figyelembe nem vett észrevételeket köteles a jelentésben feltüntetni, és
megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el.
Büntetőeljárás és más felelősségre vonás kezdeményezése
30.	§
(1)	Ha az Állami Számvevőszék az ellenőrzése során bűncselekmény gyanúját állapítja meg,
megállapításait köteles az illetékes hatósággal haladéktalanul közölni. Egyéb jogellenes cselekmény
esetén a felelősség tisztázását, érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szervezet az eljárás
megindításával kapcsolatos álláspontjáról - törvény eltérő rendelkezése hiányában - hatvan napon
belül, az eljárás eredményéről pedig annak befejezését követően harminc napon belül tájékoztatni
köteles az Állami Számvevőszéket.
(2)	Az Állami Számvevőszék megbízásából ellenőrzést végző személynek kötelessége, hogy
az ellenőrzés során az általa felelősként megjelölt személlyel a megállapításait írásban ismertesse,
és tőle írásbeli magyarázatot kérjen. A felelősként megjelölt személy az írásbeli magyarázatot
tizenöt napon belül köteles megadni; annak elfogadásáról, vagy elutasításáról az ellenőrzést
végzőnek harminc napon belül írásban kell nyilatkoznia.
Vagyonmegóvási intézkedések
31.	§
(1)	Amennyiben az ellenőrzés rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználást tár fel, illetve az
ellenőrzött szervezet által a pénzeszközök kezelésére vonatkozó szabályok súlyos megsértésével
történő károkozást, illetve ennek veszélyét állapítja meg, a kár megelőzése, illetve enyhítése
érdekében az Állami Számvevőszék elnöke az illetékes hatósághoz, illetve szervezethez (a
továbbiakban együtt: hatóság) fordulhat
a)	a munkabérek folyósításának kivételével az előirányzat-felhasználási keret zárolása,
b)	az államháztartás valamelyik alrendszeréből nyújtott támogatások folyósításának
felfüggesztése,
18
c)	a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való részesedés lehetőségének
felfüggesztése,
d)	bűncselekmény elkövetésének gyanúja esetén az ellenőrzött szervezet tulajdonában vagy
kezelésében lévő, az államháztartási vagyon körébe tartozó vagyonelem tekintetében biztosítási
intézkedés elrendelése
érdekében.
(2)	Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett hatóság köteles a szükséges
intézkedéseket megtenni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét tizenöt napon belül írásban
értesíteni.
(3)	Amennyiben az (1) bekezdésben foglaltak alapján tett intézkedés fenntartása a
továbbiakban már nem szükséges, erről az Állami Számvevőszék elnöke az intézkedést foganatosító
hatóságot értesíti.
Az ellenőrzési jelentés és annak nyilvánossága
32.	§
(1)	Az Állami Számvevőszék az általa végzett ellenőrzésekről jelentést készít. A jelentés
tartalmazza a feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat, következtetéseket.
(2)	Az Országgyűlésnek benyújtott, valamint a Kormány felkérésére végzett ellenőrzésről
szóló jelentést az Állami Számvevőszék elnöke írja alá. Az általa aláírt jelentés adatainak és
megállapításainak valódiságáért és helytállóságáért felelősséggel tartozik. A többi jelentés
felelősségi rendjét, valamint kiadmányozási jogát az elnök a Szervezeti és Működési Szabályzatban
határozza meg.
(3)	Az Állami Számvevőszék jelentése nyilvános. Törvény a nyilvánosságot államtitok
védelme érdekében korlátozhatja. A nyilvánosságra hozott jelentés nem tartalmazhat minősített
adatot vagy a törvény által védett egyéb titkot.
(4)	A vizsgált magánszemély vagy a jogi személy vezetőjének neve és az ellenőrzés során
vizsgált tevékenységgel kapcsolatba hozható személyes adata - az Avtv. 2. §-ának 2. pontjába
tartozó különleges személyes adat kivételével - közérdekből nyilvános adat, és a jelentésben
nyilvánosságra hozható, vagy egyéb módon hozzáférhetővé tehető.
(5)	Az Állami Számvevőszék a jelentéstervezetet záró megbeszélés keretében egyeztetheti az
ellenőrzött szervezet vezetőjével vagy az általa megbízott személlyel.
(6)	Az önkormányzat vezetője köteles az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-
testülettel megismertetni.
Az ellenőrzött szervezet intézkedési kötelezettsége
33.	§
19
(1)	Az Állami Számvevőszék az ellenőrzési megállapításait tartalmazó jelentését megküldi az
ellenőrzött szervezet vezetőjének. Az ellenőrzött szervezet vezetője köteles a jelentésben foglalt
megállapításokhoz kapcsolódó intézkedési tervet összeállítani, és azt a jelentés kézhezvételétől
számított harminc napon belül az Állami Számvevőszék részére megküldeni.
(2)	Amennyiben az intézkedési tervben foglalt intézkedések hiányosak vagy más okból nem
elfogadhatók, az Állami Számvevőszék az intézkedési tervet indokolással és tizenöt munkanap -
testületi döntéshozatal szükségessége esetén a következő testületi ülést követő öt munkanap -
póthatáridő tűzésével visszaküldi kijavításra, kiegészítésre az ellenőrzött szervezet vezetőjének, és
erről egyidejűleg értesíti a belső ellenőrzést végző személyt, illetve szervezetet.
(3)	Amennyiben az ellenőrzött szervezet vezetője nem küldi meg határidőben az intézkedési
tervet vagy továbbra sem elfogadható intézkedési tervet küld, az Állami Számvevőszék elnöke
a)	az ellenőrzött szervezet vezetőjével szemben büntető- vagy fegyelmi eljárás megindítását
kezdeményezheti;
b)	kezdeményezheti az illetékes hatóságnál, illetve szervezetnél az ellenőrzött szervezetet
megillető, az államháztartás valamelyik alrendszeréből származó támogatások vagy egyéb
juttatások folyósításának, illetve a személyi jövedelemadó 1%-ából történő felajánlásokból való
részesedés lehetőségének felfüggesztését.
(4)	A (3) bekezdésben meghatározott esetekben a megkeresett illetékes személy vagy
szervezet köteles intézkedni, és erről az Állami Számvevőszék elnökét harminc napon belül írásban
értesíteni.
(5)	Ha az ellenőrzött szervezet vezetője intézkedési kötelezettségét utóbb teljesítette, az
Állami Számvevőszék a (3) bekezdése b) pontja szerinti hatóságot értesíti, és kezdeményezi a
támogatás, juttatás, részesedés felfüggesztésének megszüntetését.
(6)	Az Állami Számvevőszék elnöke az ellenőrzés során feltárt jogszabálysértő gyakorlat,
illetve a vagyon rendeltetésellenes vagy pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében - ha
jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazását nem írja elő - figyelemfelhívó levéllel
fordulhat az ellenőrzött szerv vezetőjéhez. A szerv vezetője a figyelemfelhívó levélben foglaltakat
tizenöt napon belül - testületi szerv a soron következő ülésén - köteles elbírálni, a megfelelő
intézkedést megtenni és erről az Állami Számvevőszél elnökét értesíteni.
(7)	Az intézkedési tervben foglaltak megvalósítását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés
keretében ellenőrizheti.
(8)	Ha a (3) bekezdésben felsorolt intézkedések nem vezetnek eredményre, ilyen intézkedések
megtétele nem lehetséges, vagy az adott ügy jellege, illetve súlya egyébként indokolja, az Állami
Számvevőszék elnöke kezdeményezheti, hogy az Országgyűlés illetékes bizottsága tárgyalja meg a
jelentést és annak megállapításait, valamint hallgassa meg az ellenőrzött szervezet vezetőjét.
20
IV. fejezet
Záró rendelkezések
Hatályba léptető rendelkezés
34.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2011. július 1. napján lép hatályba.
(2)	E törvény 36. § (2) bekezdése 2012. január 1. napján lép hatályba.
Átmeneti rendelkezés
35.	§
(1)	E törvény hatályba lépését követő hatvan napon belül az Állami Számvevőszék számvevőit
és számvevő-vezetőit az e törvény 16. § (1) és 17. § (1) bekezdése szerint meghatározott számvevői,
illetve számvevő-vezetői kategóriák szerint kell besorolni. Az új besorolás alapján az alapilletmény
az előző pótlékok nélkül számított illetmény összegénél kevesebb nem lehet.
(2)	Az e törvény 21. §-a szerint megállapított illetményt 2013. január 1. napjáig kell elérni, addig
a számvevő és a számvevő-vezető illetménye az új besorolás szerinti illetménynél kevesebb is lehet.
Módosító rendelkezés
36.	§
(1)	A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezete a következő III/B.
címmel és 224/B. §-sal egészül ki:
„III/B. cím
A számvevőszéki ellenőrzéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegése
224/B. § (1) Aki az Állami Számvevőszékről szóló törvényben meghatározott ellenőrzéssel
kapcsolatos közreműködési kötelezettségét megszegi, vétséget követ el, és két évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.
(2)	Az (1) bekezdés szerint büntetendő az ellenőrzött szervezet vezetője, ha írásbeli felszólítás
ellenére nem küld intézkedési tervet az Állami Számvevőszék részére.
(3)	A büntetés bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztés, ha az (1) bekezdésben
meghatározott cselekmény az ellenőrzés lefolytatását meghiúsítja.”
(2)	E törvény 1 §. (1) bekezdésében az „Alkotmány és e törvény” szövegrész helyébe az
„Alaptörvény és e sarkalatos törvény” szöveg lép.
21
Hatályon kívül helyező rendelkezések
37.	§
(1)	E törvény hatályba lépésével hatályát veszti
a)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény,
b)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 1993.
évi LXXXVIII. törvény,
c)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2001.
évi XIV. törvény,
d)	az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény módosításáról szóló 2004.
évi XLVI. törvény,
e)	a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény 87. §-a,
f)	a Magyar Köztársaság 1997. évi költségvetéséről szóló 1996. évi CXXIV. törvény 77. §-a,
g)	a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 72. §-a,
h)	a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 74. §-a,
i)	a közpénzek felhasználásával, a köztulajdon használatának nyilvánosságával, átláthatóbbá
tételével és ellenőrzésének bővítésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2003. évi
XXIV.	törvény 1-2. §-a,
j) a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a
könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény 225. §-a,
k) a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 43. § (2) bekezdése,
1) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 80. § a) pontja,
m) a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény 73. § a) pontja.
(2)	E törvény hatályba lépésével hatályát veszti
a)	a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény
94. § (4) bekezdése, 108. § (14) bekezdése, 121. § (7) bekezdésének első mondata, 134. § (11)
bekezdése,
b)	az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény és egyes kapcsolódó törvények
módosításáról szóló 2006. évi LXV. törvény 1. § (2) bekezdésének e) pontjának második mondata,
c)	a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény
12.	§ (3) bekezdése,
22
d)	az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény 73. § (10) bekezdése,
e)	a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény 227. § (3) bekezdése, 376. § (21) bekezdése,
f)	a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 45. § (2) bekezdése,
g)	a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 38. §-a,
h)	a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak és a társadalombiztosítás szerveinek állami
felügyeletéről szóló 1998. évi XXXIX. törvény 9/C. § (11) bekezdésének utolsó mondata,
i)	a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 21. §-ából az „a költségvetési
támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék,” szövegrész,
j) a magánnyugdíjról és a magán-nyugdíjpénztárakról szóló 1997. évi LXXXII. törvény 98. §
(3)	bekezdése,
k) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény 12. § (2)
bekezdésének utolsó mondata,
1) a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény 20. § (10) bekezdése,
m) a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvény 39/G. § (1)
bekezdése, 57. § (1) bekezdése,
n) az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 104. § (3) bekezdése,
o) a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 92. § (1) bekezdése.
23
INDOKOLÁS
Általános indokolás
A nemzetközi és hazai változásoknak, valamint az ezekkel összefüggő társadalmi és gazdasági
elvárásoknak megfelelve az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi XXXVIII. törvény az elmúlt
két évtizedben többször is módosításra került. A módosítások érintették az Állami Számvevőszék (a
továbbiakban: Számvevőszék) jogállását, szervezetét, működését, hatáskörét, feladatait, személyi
állományát és az ellenőrzés szabályait. E törvény az Állami Számvevőszékről szóló 1989. évi
XXXVIII. törvény újrakodifikált változatát tartalmazza, amely épít a korábbi szabályozásra, de
emellett magában foglalja a szabályrendszer számos új elemét is.
A világgazdasági válság következményeként erősödtek a társadalmi feszültségek, s az élet szinte
minden területére jellemző, hogy változatlan vagy növekvő mennyiségű feladatot a korábbiaknál
kevesebb erőforrás felhasználásával kell megvalósítani. E téren is alighanem számolni kell a
nemzeti költségvetési politikák rendező elveinek uniós szintű összehangolásával.
A Számvevőszék az Országgyűlés ellenőrző szerve, ellenőrző tevékenységét az Alaptörvénynek
és a törvényeknek alárendelten végzi. A törvény jelentős garanciákat tartalmaz a Számvevőszék
függetlenségének biztosítására.
A törvény a bírósági, hatósági és hivatali típusú számvevőszéki modellek közül az utóbbi mellett
foglal állást. E vonatkozásban is megtartja az elmúlt húsz év közjogi hagyományait. A
Számvevőszék tehát nem bíróság és nem is hatóság, az ellenőrzöttekkel szemben nincsenek
közvetlen szankcionálási jogosítványai. Megállapításai és javaslatai mindhárom klasszikus hatalmi
ág tevékenységén keresztül hasznosulnak. A Számvevőszék a közpénzügyekre legszélesebb
rátekintéssel rendelkező szervezet, tevékenysége egyaránt szolgálja a központi és az önkormányzati
szintet, így hozzájárul a közpénzekkel való gazdálkodás jó minőségéhez és a jól működő állam
fenntarthatóságához. A Számvevőszék küldetése, hogy szilárd szakmai alapon álló, értékteremtő
ellenőrzéseivel előmozdítsa a közpénzügyek átláthatóságát, rendezettségét, és ezzel járuljon hozzá a
„jó kormányzáshoz” (good govemance).
A Számvevőszék tevékenységében a költségvetés véleményezése új hangsúlyokat kap,
figyelemmel a környezeti változásokra, az Európai Uniónak a tagországok költségvetésének
előzetes egyeztetésére vonatkozó, bevezetendő szabályaira. E körben jelentős szerepe van az új
Alaptörvény elfogadásának és a Költségvetési Tanács hatáskörére és működésére vonatkozó
szabályok változásának is.
A törvény kiemeli és erősíti a Számvevőszék tanácsadó és segítő szerepét. Rögzíti, hogy a
Számvevőszék az ellenőrzési tapasztalatain alapuló magállapításaival, javaslataival, tanácsaival
segíti az Országgyűlést, annak bizottságait, és az ellenőrzött szervezetek munkáját. Az ellenőrzött
szervezetek segítésének törvényi igénye kifejezi azt az elvet, hogy az ellenőrzés nem öncélú, nem a
hátrányos jogkövetkezmények alkalmazására irányul. Az ellenőrzési tevékenység fontos célja és
szerepe a megelőzés és a jó gyakorlat átadása.
A törvény a Számvevőszék személyi állományára vonatkozó szabályokon több tekintetben
változtat, a korábbiakhoz képest új rendelkezéseket állapít meg. A Számvevőszék a gazdasági
környezet változásából adódó kihívásnak csak úgy tud megfelelni, ha erősíti kapacitását, fejleszti a
szervezet külső és belső reagáló képességét és ezzel lehetővé teszi, hogy a közvélemény elvárásaira
mielőbbi, érdemi válaszok szülessenek. Ennek megvalósítására a Számvevőszék elnökének a
törvény jelentős szervezetalakítási szabadságot biztosít. A számvevők munkájának megítélésében a
teljesítményértékelés a mérvadó, ami ösztönzi a személyi állományt a minőségi munka végzésére.
A törvény a számvevővel szemben az átlagosnál szigorúbb erkölcsi követelményeket és
magatartási szabályokat fogalmaz meg. Ugyancsak szigorú szabályok vonatkoznak a számvevői
összeférhetetlenségre és a számvevőszéki ellenőrzéssel szemben támasztott követelményekre.
24
A hatékony és magas színvonalú feladatellátás alapfeltétele a célokhoz, feladatokhoz illeszkedő
módszertan kidolgozása, továbbfejlesztése, valamint a folyamatos, minőségközpontú módszertani
fejlesztés fenntartása, a jó nemzetközi gyakorlat adaptálása. A Számvevőszék figyelembe veszi a
legfőbb ellenőrző intézményeket tömörítő nemzetközi szervezet (INTOSAI) által már elfogadott,
illetve folyamatosan kidolgozásra kerülő módszertani és működési elveket. A Számvevőszék
megtartja aktív szerepvállalását a nemzetközi ellenőrzés-szakmai közéletben. Részt vesz a
nemzetközi ellenőrzési tapasztalatok cseréjében, és erősíti együttműködését a nemzeti
számvevőszékekkel és a nemzetközi szervezetekkel.
A törvény széleskörű önállóságot biztosít a Számvevőszék részére az ellenőrzések során
alkalmazott módszerek kidolgozásában. A Számvevőszék kötelezettsége ugyanakkor, hogy az általa
kialakított ellenőrzési módszereket és az ellenőrzések során alkalmazott szakmai szabályokat
nyilvánosságra hozza, ezáltal az ellenőrzött szervezetek számára is megismerhetővé tegye.
A törvény szigorítja az ellenőrzött szervezetek közreműködési, valamint az ellenőrzési
megállapításokkal kapcsolatos intézkedési kötelezettségének szabályait. A törvény a korábbi
megengedő szabályok helyett konkrét cselekvést előíró rendelkezéseket tartalmaz, amelyekhez
szoros határidőket rendel. A törvény egyidejűleg - a feltárt hiányosságok, illetőleg mulasztások
súlyától függően - szigorítja az ellenőrzött szervezettel, illetőleg a felelősként megjelölt
személyekkel szemben alkalmazható jogkövetkezményeket. Új elem, hogy az Számvevőszék
elnökének megkeresésére a megtett intézkedésekről, illetőleg a kezdeményezett eljárások
lefolytatásának eredményéről a megkeresett szervnek minden esetben visszajelzést kell adnia a
Számvevőszék elnöke részére.
A törvény a szabályok pontosításával megerősíti a Számvevőszék tevékenységének és
ellenőrzési megállapításainak a nyilvánosságát. Garanciális szabály, hogy a közpénzek
felhasználásával és a nemzeti vagyonnal való gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési tapasztalatok a
nyilvánosság számára megismerhetők legyenek. Ennek érdekében a Számvevőszék aktív és
kezdeményező kommunikációt folytat, élve a világháló adta lehetőségekkel. A törvényi alapvetés
kifejezi azt a szándékot, hogy a számvevőszéki jelentéseknek elismert és keresett
információforrásként kell szolgálniuk.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvény összefoglalja az Állami Számvevőszék (a továbbiakban: Számvevőszék) jogállásának
lényeges elemeit. Kimondja, hogy a Számvevőszék az Országgyűlés legfőbb pénzügyi és gazdasági
ellenőrző szerve, amely az Országgyűlésnek alárendelve látja el feladatát. A törvény deklarálja,
hogy a Számvevőszék ellenőrzési tevékenysége során minden más szervezettől független.
A jogállásra vonatkozó szabályok között jelenik meg a Számvevőszék tanácsadó-javaslattevő
funkciója, amelynek keretében az ellenőrzési tapasztalatokat hasznosítva segíti az Országgyűlés
munkáját.
A Számvevőszék nem hatóság, az ellenőrzési megállapításokkal összefüggésben nem
rendelkezik közvetlen szankcionálási lehetőséggel, csupán kezdeményezheti a jogkövetkezmények
érvényesítésére vonatkozó eljárást az erre jogosult szervnél. A törvény egyértelműsíti, hogy a
Számvevőszék ellenőrzési megállapításai, következtetései bíróság vagy más hatóság előtt
közvetlenül nem támadhatók meg.
25
A 2. §-hoz
A Számvevőszék, mint önálló költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetőjének
jogosítványait 2004. évben történt törvénymódosítás óta az apparátus vezetőjeként a főtitkár
gyakorolta. A törvény visszatér a 2004. előtti szabályhoz, azzal, hogy a költségvetési fejezet
felügyeletét ellátó szerv vezetőjének jogosítványait ismét az elnökhöz telepíti. Ezért a törvény
hatályba lépésével egyidejűleg az államháztartás működési rendjéről szóló 292/2009. (XII. 19.)
Korm. rendelet 2. § 6. e) pontjának szövegét is módosítani szükséges.
A Számvevőszék függetlenségét biztosító garanciális szabályokról rendelkezik a törvény, amikor
kimondja, hogy a Számvevőszék az éves költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének
végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze. Ugyancsak a garanciális szabályok közé
sorolható, hogy a Számvevőszék részére jóváhagyott éves költségvetés nem lehet kevesebb az előző
évinél, valamint az is, hogy a Számvevőszék részére törvény új feladatot csak úgy állapíthat meg,
ha a feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet egyidejűleg biztosítja.
A 3-4. §-hoz
A Számvevőszék függetlenségét erősítő rendelkezés előírja, hogy a Számvevőszék számára
hatáskört és feladatot e sarkalatos törvény és más törvények állapíthatnak meg.
A korábbi szabályokhoz képest pontosításokat tartalmaz a Számvevőszék ellenőrzési tervének
jóváhagyására és erről az Országgyűlés tájékoztatására vonatkozó rendelkezés. Ebben kifejezésre
jut, hogy a Számvevőszék ellenőrzési tervének összeállításáért és jóváhagyásáért az elnök a felelős.
Az általa jóváhagyott ellenőrzési tervről tájékoztatja az Országgyűlést, illetőleg annak illetékes
bizottságát.
Az 5. §-hoz
A törvény a Számvevőszék ellenőrzési feladatait a lehető legszélesebb körben, de ésszerű
keretek között határozza meg, figyelemmel arra is, hogy nem a Számvevőszék az egyetlen
ellenőrzést végző szervezet az államháztartás rendszerében. A törvény összefoglalja a legfontosabb
ellenőrzési területeket: az államháztartás gazdálkodását, a központi költségvetési javaslat
megalapozottságát és teljesíthetőségét, az állami kötelezettséggel járó beruházási előirányzatok
felhasználásnak törvényességét és célszerűségét.
A Számvevőszék ellenőrzési feladatai kiterjednek többek között a társadalombiztosítás pénzügyi
alapjainak és az elkülönített állami pénzalapoknak a felhasználására, valamint a helyi
önkormányzatok és a kisebbségi önkormányzatok gazdálkodására. A Számvevőszék széles körben
ellenőrizheti az államháztartásból meghatározott célra ingyenesen juttatott vagyon felhasználását is.
A szervezet ellenőrzési jogosítványi kiterjednek az államháztartás körébe tartozó vagyon
kezelésének, a vagyonnal való gazdálkodásnak, és az államháztartás alrendszereit érintő
szerződéseknek az ellenőrzésére. A szabályozás azon az elvi alapon áll, hogy a tulajdonosi
szerkezettől függetlenül minden olyan gazdálkodó szervezet ellenőrizhető, amelyik valamely
jogcímen közpénzből kapott támogatást, illetőleg egyéb juttatást.
A Számvevőszék a korábbi szabályokkal megegyezően továbbra is ellenőrzi a központi
költségvetés végrehajtásáról készített zárszámadást, valamint az állami adóhatóság és a helyi
önkormányzatok adóztatási és egyéb bevételszerző tevékenységét.
A 6. §-hoz
Garanciális szabálykén írja elő a törvény az elnök bevonását a Számvevőszék jogállását,
feladatait, működését és ellenőrzési tevékenységét közvetlenül érintő jogszabályok előkészítésébe.
26
A 7. §-hoz
A törvény rögzíti, hogy a Számvevőszéknek minden megyében működnek ellenőrzést végző
szervezeti egységei.
A 8. §-hoz
A törvény a Számvevőszék szervezetére és személyi állományára vonatkozó alapvető
szabályokat rögzíti. E körben rendelkezik arról, hogy a Számvevőszék vezetőinek, számvevőinek,
köztisztviselőinek, valamint az e körbe nem sorolható alkalmazottak jogviszonyára e sarkalatos
törvényen kívül mely törvények rendelkezéseit kell alkalmazni.
A 9-12. §-hoz
A Számvevőszék elnökének megválasztására, mentelmi jogára, jogviszonyára és megbízatásának
megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg.
A 13. §-hoz
Meghatározásra kerülnek a Számvevőszék elnökének feladatai. A Számvevőszék az elnök
egyszemélyi vezetése alatt áll, ha törvény a Számvevőszék részére címez hatáskört, azt az elnök
gyakorolja.
14.	§-hoz
A Számvevőszék alelnökének megválasztására, mentelmi jogára, jogviszonyára és
megbízatásának megszűnésére vonatkozó részletes szabályokat állapítja meg. Az alelnök az elnök
általános helyettese, aki az elnök által meghatározott jogkörben látja el az elnök helyettesítését és
egyéb feladatait.
A 15-16. §-hoz
A törvény meghatározza a számvevők és a számvevő-vezetők foglalkoztatási jogviszonyára
vonatkozó szabályokat. E körben rendelkezik a számvevők kinevezéséről, besorolásáról és a
foglalkoztatásukra vonatkozó szabályokról. A számvevő kinevezése határozatlan időre szól, de
meghatározott esetekben a jogviszony határozott idejű kinevezéssel is létesíthető.
A 17. §-hoz
A számvevő-vezetők és tanácsadók kinevezése és a vezetői (tanácsadói) megbízás visszavonása
az elnök hatáskörébe tartozik. A feladatokhoz való rugalmas szervezeti alkalmazkodás indokolja,
hogy az elnök ezt a jogkörét szabadon, külön törvényi megkötések nélkül gyakorolja. Ezzel függ
össze, hogy a vezetői megbízás visszavonását indokolni nem kell. Ugyanakkor garanciális szabály,
hogy a vezetői megbízás visszavonása a számvevői kinevezést nem érinti.
A 18. §-hoz
A törvény a Számvevőszék elnökére, alelnökére, vezetőire és számvevőire a közszolgálatban
szokásosnál szigorúbb összeférhetetlenségi szabályokat állapít meg. Ez vonatkozik mind a
27
hozzátartozói kapcsolatokra, mind pedig az ellenőrző és az ellenőrzött szervezet viszonylatára.
Ebből következően a mérlegelést nem engedő ún. abszolút kizárási okok köre is szélesebb.
A 19. §-hoz
A Számvevőszék elnöke, alelnöke, számvevő-vezetői és számvevői vagyonnyilatkozat-tételre
kötelezettek. A vezetőknek évente, a nem vezető beosztású számvevőknek pedig kétévente kell
ennek a kötelezettségnek eleget tenni. A vagyonnyilatkozatok közül az elnök és az alelnök
vagyonnyilatkozata az - országgyűlési képviselőkre vonatkozó szabályokkal megegyezően -
nyilvános.
A 20-21. §-hoz
A törvény a Számvevőszék elnökének, alelnökének, számvevő-vezetőinek és számvevőinek
javadalmazási szabályairól rendelkezik, a nem szabályozott kérdésekben a Ktv. rendelkezéseinek
alkalmazását írja elő.
A 22. §-hoz
A Számvevőszék ellenőrzési tevékenységéhez külső szakértők közreműködését is igénybe
veheti. A számvevőre vonatkozó felelősségre, jogokra és kötelezettségekre, az ellenőrzés
szabályaira, valamint az összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezéseket a Számvevőszék
megbízásából eljáró szakértőre is alkalmazni kell.
A 23. §-hoz
A korábbi szabályoktól eltérően a törvény nem határozza meg a Számvevőszék által végzett
ellenőrzések típusát és módszertanát. Figyelemmel van arra a körülményre, hogy az ellenőrzés
módszertana egy folyamatosan változó, bővülő szakmai ismeretanyag, amelyre jelentős mértékben
hatással vannak az időszakonként közzétett egyre részletesebb nemzetközi standardok is. Ezért a
törvény az ellenőrzések szakmai szabályainak és módszereinek a kialakítását a Számvevőszékre
bízza, ugyanakkor kötelezettségként írja elő ezek nyilvánosságra hozatalát.
A 24. §-hoz
Az ellenőrzéssel szemben támasztott követelmények egyben az ellenőrzés sikerességének,
illetőleg eredményességének garanciáit jelentik. Ezeknek a követelményeknek valamennyi
ellenőrzés során érvényesülniük kell, amit a Számvevőszék által működtetett minőségbiztosítás
garantál.
A 25. §-hoz
A törvény rögzíti az ellenőrzést végző számvevő jogait és kötelezettségeit. Egyértelműsíti, hogy
az ellenőrzést végző személyek közül miért felelős a számvevő, és mi az, ami az ellenőrzés
vezetőjének felelősségi körébe tartozik.
28
A 26. §-hoz
Garanciális szabály, hogy az ellenőrzésben nem vehet részt olyan személy, akivel szemben e
törvényben megállapított összeférhetetlenségi ok áll fenn (kizárás). A törvény a kizárási okokat
következetes elvek és szigorú elvárások alapján határozza meg.
A 27. §-hoz
A törvény az ellenőrzést végző számvevő birtokába jutott ún. védett adatok kezelésének
szabályait állapítja meg a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról
szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) rendelkezéseivel összhangban. A
szabályozás egyfelől biztosítja, hogy az ellenőrzést végzők a legszélesebb körben férhessenek hozzá
az ellenőrzött szervezet adataihoz, de ugyanakkor előírja az ily módon megszerzett adatok
kezelésének szabályait is. A Számvevőszék a közérdekű bejelentéseket, a jogszabályi kötelezettség
alapján megküldött tájékoztatókat, valamint a bennük szereplő személyes adatokat az Avtv.
szabályainak megfelelően kezelheti.
A 28. §-hoz
Az ellenőrzött szervezet, valamint az e törvény 25.§ (3) bekezdése alapján ellenőrizhető
szervezet köteles az ellenőrzésben közreműködni, a szükséges adatok és dokumentumok
biztosításával a számvevő munkáját segíteni. Ha a közreműködésre köteles szervezet, illetőleg
munkatársa ennek a kötelezettségének önként nem, vagy nem megfelelően tesz eleget, akkor a
törvényben előírt magatartás a 33.§ (3) bekezdésében foglaltak szerint kikényszeríthető.
A 29. §-hoz
A Számvevőszék ellenőrzési megállapításaira az ellenőrzött szervezet vezetője, valamint az,
akinek személyes felelősségét az ellenőrzés megállapította jogosult észrevételeket tenni. A
Számvevőszék az észrevételt érdemben megvizsgálja és erről harminc napon belül írásban
tájékoztatást ad. Garanciális szabály, hogy a figyelembe nem vett észrevételeket a Számvevőszék
köteles a jelentésben feltüntetni és megindokolni, hogy azokat miért nem fogadta el.
A 30. §-hoz
Ha a Számvevőszék az ellenőrzés során bűncselekmény gyanúját állapítja meg, megállapításait
haladéktalanul közölnie kell az illetékes hatósággal, egyéb jogellenes cselekmény esetén a
felelősség tisztázását és érvényesítését kezdeményezheti. A megkeresett szervezet az eljárás
lefolytatásáról, illetőleg annak eredményéről az e törvényben meghatározott határidőn belül köteles
a Számvevőszék részére tájékoztatást adni.
Ha a Számvevőszék az ellenőrzés során feltárt hiányosságokkal összefüggésben megjelöli a
felelős személyt, akkor az érintett személytől írásbeli magyarázatot kell kérni. A felelősként
megjelölt személy a magyarázatot határidőhöz kötötten köteles megadni.
A 31. §-hoz
A közvagyon védelmét erősítő szabály, hogy a Számvevőszék elnökének az ellenőrzött szervezet
jogellenes magatartásának következményeként előállott kárveszély megelőzésére, illetőleg a már
bekövetkezett kár enyhítésére megfelelő eszközöket biztosít a törvény. Ennek célja a közvagyon
29
megóvása és a legszükségesebb intézkedések megtétele annak érdekében, hogy az észleléstől az
ellenőrzés befejezéséig terjedő időszakban további kár ne keletkezzen. Az intézkedés hatékonyságát
erősíti a megkeresett szerv visszajelzési kötelezettsége a megtett intézkedésekről. Értelemszerűen az
intézkedés csak addig tartható hatályban, amíg az annak alapjául szolgáló ok, illetőleg körülmény
fennáll.
A 32. §-hoz
A Számvevőszék ellenőrzésének végterméke a „jelentés”, amely tartalmazza az ellenőrzés során
feltárt tényeket, az ezeken alapuló megállapításokat és következtetéseket. A Számvevőszék
jelentése nyilvános, így annak tartalma az Avtv. rendelkezéseinek betartása mellett megismerhető.
A jelentés nyilvánosságával függ össze az a rendelkezés is, hogy az önkormányzat vezetője köteles
az önkormányzatra vonatkozó jelentést a képviselő-testülettel megismertetni.
A 33. §-hoz
A törvény szándéka, hogy felszámolja a „következmények nélküli ellenőrzéseket”. Ennek
lényege, hogy az ellenőrzési megállapítások súlyától függően szigorodik az ellenőrzött szervezet
kötelezettsége és felelőssége. A korábbi megengedő (diszpozitív) szabályokkal szemben előtérbe
kerülnek az eltérést nem engedő (kógens) előírások. Példaként említhető, hogy amíg a korábbi
szabályok szerint az ellenőrzött szervezeten múlt, készít-e a feltárt hiányosságok megszüntetésére
vonatkozó intézkedési tervet vagy sem, addig a törvény az intézkedési terv készítését kötelezően
írja elő, ha azt az ellenőrzési megállapítások szükségessé teszik. Ezzel összefüggésben a határidők
is szorosak mind a Számvevőszék, mind az ellenőrzött számára.
A törvény új eszközként nevesíti az elnöki figyelemfelhívó levelet. Ez gyakorlatilag a feltárt
hiányosságok orvoslására igénybe vehető legenyhébb eszköz, ami csak akkor alkalmazható, ha az
ellenőrzés során megállapított jogszabálysértő gyakorlat, illetőleg a vagyon rendeltetésellenes vagy
pazarló felhasználásának megszüntetése érdekében a jogszabály súlyosabb jogkövetkezmény
alkalmazását nem írja elő. Az elnöki figyelemfelhívó levél célja egyrészt a már bekövetkezett
jogellenes állapot megszüntetése, másrészt az ebből esetlegesen következő hátrányok megelőzése.
Az elnöki figyelemfelhívó levél súlyát erősíti az a szabály, hogy az ellenőrzött szervezet vezetője
köteles az elnöki figyelemfelhívó levélben foglaltakat érdemben megvizsgálni, a szükséges
intézkedéseket megtenni és erről az Állami Számvevőszék elnökét értesíteni.
Az intézkedési terv realizálását az Állami Számvevőszék utóellenőrzés keretében ellenőrizheti.
Ennek során lehetőség van az ellenőrzött szerv által megtett intézkedések helyszíni vizsgálatára is.
A 34. §-hoz
Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.
A 35. §-hoz
Rendelkezést tartalmaz a Számvevőszék személyi állományának új besorolására, annak
határidejére és szabályaira.
30
A 36. §-hoz
Az ellenőrzések jogkövetkezményeinek szigorítását jelenti, hogy a törvény a Büntető
Törvénykönyvet módosítva egy új büntetőjogi tényállást fogalmaz meg.
A 37. §-hoz
Hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.
31
Az Országgyűlés
Gazdasági és informatikai bizottsága
Bizottsági önálló indítvány
Dr. Kövér László úrnak,
az Országgyűlés elnökének
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Gazdasági és informatikai bizottsága - a Házszabály 85. § (2)
bekezdése és 103.§ (2) bekezdése alapján - mellékelten benyújtja az Állami Számvevőszékről
szóló törvényjavaslatot.
A törvényjavaslat társadalmi-gazdasági és szakmai körülményeit bemutató indokolását
mellékelten csatoljuk.
Tájékoztatom, hogy a törvény elfogadásához az Alkotmány 32/C. § (4) bekezdése alapján
a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
Budapest, 2011. május 9.