﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3197. számú törvényjavaslat

2011. évi... törvény
a határon átnyúló tartási ügyekben a központi hatósági feladatok ellátásáról

A tartásdíj-követelések és a tartással kapcsolatos egyéb igények határon átnyúló
érvényesítésének elősegítése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
I.	fejezet
Általános rendelkezések
1.	A törvény alkalmazása
l.§
Ezt a törvényt kell alkalmazni
a)	a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott
együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet (a továbbiakban: Rendelet),
b)	a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi
behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai
egyezmény), valamint
c)	a tartási ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által
közzétett viszonossági nyilatkozat (a továbbiakban: viszonossági nyilatkozat)
alapján előterjesztett, tartási igénnyel kapcsolatos kérelmek (a továbbiakban együtt: kérelem)
központi hatóság által történő intézése során.
2.	Értelmező rendelkezések
2.§
E törvény alkalmazásában:
a)	kérelmező:
aa)	a tartási igénynek a Rendelet, a hágai egyezmény vagy viszonossági
nyilatkozat alapján kérelmet előterjesztő jogosultja vagy kötelezettje (törvényes képviselője),
ab)	a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá
nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény
vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából olyan állami szerv,
közintézmény, amely a tartásra jogosult személy helyett jár el, vagy amely a tartás helyett
nyújtott ellátások után visszatérítésre jogosult;
ac)	a tartási ügyben hozott határozat elismerésének és végrehajthatóvá
nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának érdekében a Rendelet, a hágai egyezmény
2
vagy viszonossági nyilatkozat alapján benyújtott kérelem szempontjából az a gyámhatóság,
amely a tartásdíjat Magyarországon megelőlegezte;
b)	különleges intézkedés: a Rendelet 53. cikke és a hágai egyezmény 7. cikke szerinti
különleges intézkedés, valamint a viszonossági nyilatkozattal érintett ügyekben a hágai
egyezmény 7. cikkének megfelelő tartalmú intézkedés.
II.	fejezet
Külföldre irányuló kérelmek intézése
3.	A kérelem továbbítása ügyében eljáró szervek, kérelem előterjesztése
3.8
(1)	A Magyarországon lakó vagy tartózkodó kérelmező kérelmének továbbítása
ügyében - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a kérelmező lakóhelye, vagy
tartózkodási helye vagy munkahelye szerint illetékes helyi bíróság jár el. A kérelmet a
bíróságnál kell előterjeszteni.
(2)	A tartásdíj fizetésére kötelező belföldi bírósági határozat külföldi államban történő
elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása iránti kérelem
továbbítása ügyében - ideértve az ilyen kérelemmel egyidejűleg előterjesztett más kérelmet is
-	az első fokon eljárt bíróság jár el. A kérelmet a bíróságnál kell előterjeszteni.
(3)	A különleges intézkedés iránti megkeresés kiadása érdekében közvetlenül a
központi hatóságnál kell kérelmet előterjeszteni.
4.	A bíróság eljárása
4.§
(1)	A bíróságnak a kérelem központi hatóság részére történő továbbítására szolgáló
eljárása polgári nemperes eljárás, melyre - ha e törvény másként nem rendelkezik - a polgári
perrendtartásról szóló törvény szabályait a polgári nemperes eljárás sajátosságaiból eredő
eltérésekkel kell megfelelően alkalmazni.
(2)	A bírósági titkár és a bírósági ügyintéző az e törvénnyel a bíróság hatáskörébe utalt
bármely eljárási cselekményt elvégezheti.
5.	§
(1)	A kérelmet írásban kell előterjeszteni.
(2)	Ha a kérelem előterjesztésére a Rendelet vagy a központi hatóság nyomtatványt
rendszeresített, a kérelmet a nyomtatvány kitöltésével kell előterjeszteni.
3
«.§
(1)	A bíróság a személyesen, jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőt a kérelem
előterjesztésének módjáról, a kérelemben közlendő adatokról tájékoztatja, a nyomtatványok
kitöltésében részére segítséget nyújt.
(2)	A bíróság a kérelem tárgyában szükség esetén meghallgathatja a kérelmezőt,
7-§
(1)	Ha a kérelem hiányos vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság -
a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hiánypótlást rendel el.
(2)	A bíróság hivatalból gondoskodik a mellékelendő bírósági iratok kérelemhez
történő csatolásáról, és a szükséges bírósági igazolások, tanúsítványok kiállításáról vagy
ennek érdekében az illetékes bíróságot, hatóságot keresi meg.
8.§
A kérelmező részére engedélyezett költségmentesség a kérelemnek a megkeresett
külföldi állam központi hatóságához történő továbbításáig, illetve ezt követően a kérelem
teljesítése érdekében szükségessé váló újabb irat- vagy adattovábbítás tekintetében illeti meg
a kérelmezőt.
9.§
(1)	Ha a kérelmező költségmentességben részesül, az Íratok idegen nyelvre történő
fordításának költségeit a bíróság előlegezi, és az állam viseli.
(2)	Ha a kérelmező részére a bíróság nem engedélyezett költségmentességet, a
kérelmező köteles a fordítás előrelátható költségeinek megelőlegezésére. A bíróság
felhívásának megfelelően a költségeket bírósági letétbe kell helyezni.
(3)	A bíróság a szakértői díj megállapítására és kifizetésére vonatkozó szabályok
megfelelő alkalmazásával jár el a fordítási költség megállapítása és kifizetése során.
10.	§
(1)	A bíróság a kérelem központi hatóság részére történő továbbítását végzéssel
elutasítja, ha a kérelem nem tartozik a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági
nyilatkozat hatálya alá.
(2)	A bíróság az eljárást - kivéve a költségmentesség esetét - megszünteti akkor is, ha
a kérelmező a fordítás költségeit felhívásra nem előlegezte meg.
(3)	Ha a kérelem továbbítása elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs
helye, a bíróság a hiánytalan kérelmet és mellékleteit megküldi a központi hatóságnak és
értesíti arról, hogy a kérelmezőt költségmentességben részesítette vagy a fordítási költségek
letétbe helyezésére sor került.
4
5.	A központi hatóság eljárása
11- §
Ha a kérelem a bíróságnál terjeszthető elő, a központi hatóság azt megküldi az
illetékes bírósághoz.
12. §
Ha a bíróság által továbbított kérelem vagy a különleges intézkedés iránti kérelem
hiányos, a központi hatóság
a)	a kérelmezőt - a nyilvános és a bíróság, közjegyző, hatóság vagy a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szereplő adatok
kivételével - határidő tűzésével felhívja a hiányok pótlására vagy szükség esetén a bíróságot
keresi meg a hiányok pótlása érdekében,
b)	megkeresi a bíróságot a kérelem tárgyában hozott bírósági határozat,
kiállított bírósági irat kijavítása, kiegészítése érdekében vagy más hatóságot, közjegyzőt a
kérelem továbbításához szükséges iratok, adatok rendelkezésre bocsátása érdekében, vagy
c)	beszerzi a nyilvános adatokat, vagy adatszolgáltatási kérelemmel fordul .az
adatról nyilvántartást vezető bírósághoz, közjegyzőhöz, hatósághoz vagy a Magyar Országos
Közjegyzői Kamarához.
13.	§
A kérelem és mellékleteinek idegen nyelvre történő lefordíttatásáról a központi
hatóság gondoskodik és felhívja a fordítás készítőjét, hogy a felmerült fordítási költségre
vonatkozó iratokat közvetlenül a kérelmet felvevő bíróságnak küldje meg.
14.	§
Ha a kérelemnek, illetve a kérelem alapján a különleges intézkedés megtétele iránti
megkeresésnek a megkeresett állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben:
megkeresett külföldi központi hatóság) részére történő továbbításának a Rendelet, a hágai
egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat alapján nincs helye, a központi hatóság erről a
kérelmezőt tájékoztatja.
15.	§
(1)	A központi hatóság megküldi a kérelmet vagy a különleges intézkedés megtétele
iránti megkeresést és mellékleteit a megkeresett külföldi központi hatóságnak és erről,
továbbá a megkeresett külföldi központi hatóság által megtett intézkedésekről tájékoztatja a
kérelmezőt.
(2)	A központi hatóság figyelemmel kíséri a kérelem, a különleges intézkedés
megtétele iránti megkeresés teljesítését és arról szükség esetén tájékoztatást kér a megkeresett
külföldi központi hatóságtól.
5
16. §
A 11-15. §-ban foglalt rendelkezések szerint kell eljárni, ha a kérelemnek a
megkeresett külföldi központi hatósághoz történő továbbítását követően válik szükségessé a
kérelem teljesítése érdekében újabb irat vagy adat továbbítása.
17.	§
A központi hatóság az általa rendszeresített kérelem-nyomtatványt közzéteszi a
honlapján és az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben.
III.	fejezet
Külföldről érkező kérelmek intézése
6,	A kérelem teljesítésének előkészítése
18.	§
A megkereső állam központi hatósága (a továbbiakban e fejezetben: megkereső
külföldi központi hatóság) által továbbított kérelmet a központi hatóság fogadja és
megvizsgálja a szükséges intézkedések előkészítése érdekében.
19.	§
(1)	Ha a kérelem nem felel meg a Rendeletben, a hágai egyezményben vagy a
viszonossági nyilatkozatban foglalt feltételeknek, a központi hatóság erről értesíti a
megkereső külföldi központi hatóságot.
(2)	Ha a kérelem teljesítéséhez további iratok, adatok beszerzése szükséges, ennek
érdekében a központi hatóság megkeresi a megkereső külföldi központi hatóságot.
(3)	Hiánytalan kérelem esetében a központi hatóság intézkedik a kérelem teljesítése
iránt, és tájékoztatja a megkereső külföldi központi hatóságot a kérelem intézésével
kapcsolatos adatokról, a megtett intézkedésről.
7.	Tartásdíj megállapítása, megváltoztatása vagy megszüntetése iránti kérelem teljesítése
20.	§
(1)	Ha a kérelem
a)	tartásdíjat megállapító és tartásdíj megfizetésére kötelező határozat
hozatalára,
b)	tartásdíj felemelésére vonatkozó határozat hozatalára vagy
c)	tartásdíj leszállítására vagy megszüntetésére vonatkozó határozat hozatalára
6
irányul, a központi hatóság a tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében e § szerint, a
gyámhatóság közreműködésével megkísérli önkéntes teljesítésre vonatkozó megállapodás
vagy kötelezettségvállalás létrehozását.
(2)	A tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében a központi hatóság a kérelmet
továbbítja az (1) bekezdés a) és b) pontja esetében a belföldi kötelezett, a c) pontja esetében
pedig a belföldi jogosult (a továbbiakban együtt: kérelemmel érintett személy) lakóhelye vagy
tartózkodási helye szerint illetékes gyámhatóságnak.
(3)	A gyámhatóság a kérelemmel érintett személyt a kérelem beérkezésétől számított
30 napon belül személyesen meghallgatja és tájékoztatja a kérelem tartalmáról, a kérelem
alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíj fizetéssel kapcsolatos jogokról és
kötelezettségekről, valamint arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes megfizetése vagy
-	a kérelem tartalmától függően - a tartásdíj megváltoztatása, megszüntetése iránti kérelem
tárgyában nyilatkozatot tennie.
(4)	A gyámhatóság a kérelemmel érintett személy tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatát
jegyzőkönyvbe foglalja, melyet a kérelemmel érintett személy aláírásával lát el. A
nyilatkozatnak a következőket kell tartalmaznia:
a)	a tartásdíj fizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló vagy egyéb
nyilatkozatot, vagy a tartásdíj megváltozása vagy megszüntetése iránti kérelemre vonatkozó
nyilatkozatot,
b)	a kérelemmel érintett személy természetes személyazonosító adatait és
lakóhelyét (tartózkodási helyét),
c)	a kérelmező (tartásdíjra jogosult vagy kötelezett) nevét, lakóhelyét,
d)	a tartásra jogosult személy nevét, a tartási kötelezettség fajtáját,
e)	a megfizetni vállalt tartásdíj összegét, esedékességét, a tartásdíj fizetési
kötelezettség kezdő és befejező időpontját, vagy a megfizetni elfogadott tartásdíj összegét,
esedékességét, időtartamát, vagy a tartásdíj fizetési kötelezettség megszűnésének elfogadását.
(5)	A tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyvet a gyámhatóság -
fordítás készítése nélkül - megküldi a központi hatóságnak, melyről az tájékoztatja a
megkereső külföldi központi hatóságot és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának
beszerzésére. Ezt követően a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el. Ha a
kérelemmel érintett személy nyilatkozatában foglaltakat a kérelmező elfogadta, a központi
hatóság erről a kérelemmel érintett személyt tájékoztatja.
21.	§
A 20. § szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező a tartási igényre vonatkozó
kérelemmel együtt a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló
kérelmet is előterjeszt. Ez esetben a gyámhatóság a kérelemmel érintett személy apai elismerő
nyilatkozatának vagy a származás megállapítására irányuló kérelemre vonatkozó egyéb
nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedik.
7
22. §
(1)	Ha a tartásdíjjal kapcsolatos nyilatkozat beszerzése nem járt sikerrel, vagy a
kérelmező a nyilatkozat megtétele ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság
intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindításának előkészítése iránt.
(2)	A központi hatóság a kérelmező jogi képviseletének biztosítása érdekében értesíti a
kérelem előterjesztéséről a perre hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság székhelye szerinti
jogi segítségnyújtó szolgálatot, a kérelmező részére kirendelt pártfogó ügyvédnek pedig
megküldi a jogi képviselet ellátásához szükséges iratokat.
(3)	A központi hatóság a pártfogó ügyvédtől tájékoztatást kérhet a kérelem alapján
indult eljárás állásáról, a kérelmező érdekében megtett eljárási cselekményekről,
nyilatkozatokról.
(4)	A pártfogó ügyvéd rendszeresen tájékozatja a központi hatóságot a képviselet
ellátásáról, az érdemi eljárási cselekményekről.
(5)	Ha a pártfogó ügyvéd jelzi a központi hatóságnak, hogy a képviselet hatékony
ellátása érdekében a kérelmező részére iratok megküldése vagy részéről nyilatkozat megtétele
szükséges, az iratok elküldése vagy a kérelmező nyilatkozatának beszerzése iránt a központi
hatóság a külföldi központi hatóság megkeresésével intézkedik.
23.	§
Ha a kérelemmel érintett személy teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatának
beszerzése nem járt sikerrel és a kérelmező fenntartja a származás megállapítására vonatkozó
határozat hozatalára irányuló kérelmét, a központi hatóság megkeresi a gyámhatóságot a
származás megállapítása iránti per indításához szükséges hozzájárulás megadása és eseti
gondnok kirendelése iránt.
8.	Tartásdíj végrehajtása iránti kérelem teljesítése
24.	§
(1)	A tartásdíj fizetésére kötelező határozat vagy tartásdíj fizetési kötelezettségvállalást
tartalmazó közokirat elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása
iránti kérelem előterjesztése esetén a központi hatóság a kötelezettet
a)	értesíti a kérelem előterjesztéséről és
b)	tájékoztatja a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíj végre-
hajtásával kapcsolatos jogairól és kötelezettségeiről, továbbá arról, hogy lehetősége van a
tartásdíj önkéntes megfizetésére vagy halasztás, részletfizetés iránti kérelem előterjesztésére.
(2)	Ha a kötelezett a központi hatóság által meghatározott határidőn belül eljuttatja a
tartás Önkéntes megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatát és az esedékessé
vált tartásdíj vagy egy részének megfizetéséről szóló igazolást, vagy kérelmet terjesztett elő
halasztás, részletfizetés iránt, azt a központi hatóság továbbítja a megkereső külföldi központi
hatóságnak és felkéri a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. Ezt követően
a központi hatóság a kérelmező nyilatkozata alapján jár el.
8
25.	§
Ha a tartásdíj önkéntes megfizetéséről határidőben nem érkezett nyilatkozat és
igazolás, továbbá halasztás vagy részletfizetési kérelmet sem terjesztett elő a kötelezett, vagy
ha a kérelmező ezek ellenére is fenntartja kérelmét, a központi hatóság a 22. § megfelelő
alkalmazásával intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindítása iránt.
9.	A különleges intézkedés megtétele iránti megkereséssel érintett személy adatainak
beszerzése
26.	§
Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra jogosult vagy
kötelezett lakó- vagy tartózkodási helyének meghatározására irányul, a központi hatóság
megkeresi a polgárok személyi adatait kezelő szervet a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre
vonatkozó adat beszerzése érdekében, és a beszerzett adatot továbbítja a megkereső központi
hatóságnak.
27.	§
(1)	Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra kötelezett
jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi
hatóság ennek foganatosítása érdekében megkeresi az illetékes bírósági végrehajtót.
(2)	A központi hatóság a bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok
alapján tájékozatja a külföldi központi hatóságot arról, hogy
a)	a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal (munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonnyal) vagy vagyonnal vagy sem, illetve
b)	a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a kérelemben közölt adatok
nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való adatszolgáltatásra.
10.	Okiratok, egyéb bizonyítékok beszerzése, iratok kézbesítésének elősegítése
28.	§
Ha az okirat, egyéb bizonyíték beszerzésére vagy irat kézbesítésének elősegítésére
irányuló különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítését nemzetközi szerződés
vagy európai uniós jogi norma nem szabályozza, és arra viszonossági nyilatkozat sem
vonatkozik, a központi hatóság a nemzetközi jogsegély teljesítésére vonatkozó külön törvény
szerint jár el azzal, hogy a megkeresés teljesítéséhez a külpolitikáért felelős miniszter
egyetértését nem kell beszerezni.
9
11.	Segítségnyújtás származás megállapításához
29.	§
A származás megállapításához szükséges segítségnyújtásra vonatkozó különleges
intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítése során a központi hatóság és a gyámhatóság
a 21. § bekezdése szerint jár el.
IV.	fejezet
Záró rendelkezések
12.	Hatályba lépés
30.	§
(1)	Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. június 29-én lép
hatályba.
(2)	Az 1-29. §, a 31-34. §, valamint a 41. § e törvény kihirdetését követő 15. napon
lép hatályba.
(3)	A 39. § 2012. január 1-jén lép hatályba.
(4)	A 40. § 2012. június 21. napján lép hatályba.
13.	Átmeneti rendelkezés
31.	§
(1)	A törvény rendelkezéseit - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a hatályba
lépését követően a központi hatósághoz érkezett kérelmek intézése során kell alkalmazni.
(2)	A törvény rendelkezéseit a törvény hatályba lépésének időpontjában folyamatban
lévő azon eljárásokban is alkalmazni kell, amelyekben a kérelem a Rendelet alkalmazásának
megkezdését követően érkezett a központi hatósághoz.
(3)	A törvény rendelkezéseit a viszonossági nyilatkozat alapján előterjesztett kérelmek
elintézése során a törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni
kell azzal, hogy ha a kérelmet nem az e törvény szerinti illetékes bíróságnál terjesztették elő,
áttételnek nincs helye.
14.	Módosuló jogszabályok
32.	§
(1)	Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 33. § (2)
bekezdés 5. pont d) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
10
[Egyes alkotmányos jogok érvényesítése, illetőleg kötelezettségek teljesítése, valamint
a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében a mellékletben és a külön
jogszabályokban meghatározott illetékmentes eljárásokon felül tárgyuknál fogva illetékmentes
eljárások:]
[az anyakönyvi kivonat kiállítása az alábbi esetekben illetékmentes, haj
„d) tartásdíj európai uniós jogi norma, nemzetközi szerződés vagy viszonossági
nyilatkozat alapján külföldön való behajtása tárgyában folyó eljárás céljára,”
[történik a kiállítása;]
(2) Az Itv. 57. § (1) bekezdése a következő v) ponttal egészül ki:
[Illetékmentes a polgári ügyekben:]
,,v) a határon átnyúló tartási ügyekben a tartási igénnyel kapcsolatos kérelem
központi hatósághoz történő továbbítása iránti eljárás.”
33.	§
(1)	A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Jst.) 12.
§-a a következő c) ponttal egészül ki:
[Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő félj
„c) aki tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje, és a határon átnyúló
tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról értesítette a jogi segítségnyújtó szolgálatot,
hogy ügyében eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell
biztosítani.”
(2)	A Jst. 22. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését,
hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy
ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, e törvény alkalmazásában a
fél támogatás iránti kérelmének kell tekinteni. A fél részére szóló iratokat ilyen ügyekben a
jogi segítségnyújtó szolgálat a központi hatóság részére kézbesíti.”
(3)	A Jst. 53. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„53. § A kérelemben a félnek - a határon átnyúló tartási ügyben a központi hatóságnak
a támogatás biztosítása iránti megkeresésben - meg kell jelölnie
a)	a kért támogatást,
b)	a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát,
amelynek lefolytatásához a támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél
nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes
bíróságot.”
11
(4)	A Jst. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a határozat jogerőre emelkedését követően
pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki
a)	a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, ha az ügy jellegére vagy a fél
körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél
képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható, vagy
b)	ha a támogatás nyújtására a külföldi fél határon átnyúló tartási ügyben
történő jogi képviseletének biztosítása iránti központi hatósági megkeresés alapján kerül sor.”
34.	§
A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli
hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt
egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet 3. § (1) bekezdés b)
pontjában és 3. § (5) bekezdésében az „a közjegyzők által készített, illetve hitelesített
okiratok” szövegrész helyébe az „a közjegyzők által készített vagy hitelesített okiratok,
valamint a közjegyzői levéltáros által kiadott hiteles másolatok” szöveg lép.
35.	§
(1)	A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 392. §
(4)	és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A másodfokú eljárásban a 146. § (5) bekezdés a) pontjában foglaltaknak, illetve
új bizonyítékok előterjesztésének helye nincs. E tilalom nem érvényesül, ha a 146. § (5)
bekezdés a) pontjában foglaltakra, illetve a bizonyítékok előterjesztésére az elsőfokú
eljárásban a bíróság eljárási szabálysértése vagy téves jogalkalmazása miatt nem kerülhetett
sor.
(5)	A másodfokú eljárásban a 146. § (5) bekezdés b)-d) pontjában foglaltaknak - ha
azok bizonyítási eljárás lefolytatását tennék szükségessé - csak akkor van helyük, ha az
azokra okot adó körülmények a tárgyalás berekesztését követően álltak be. E tilalom nem
érvényesül, ha a (4) bekezdés alapján a bizonyítási eljárás folytatásának egyébként is helye
van.”
(2)	A Pp.
a)	394/B. § (1) bekezdésében a „2011. július 1. és 2012. június 30. napja
között” szövegrész helyébe a „2012. május 31. és 2013. március 31. napja között” szöveg,
b)	394/B. § (2) bekezdésében a „2011. július 1. napja és 2012. június 30. napja
között” szövegrész helyébe a „2012. május 31. és 2013. március 31. napja között” szöveg,
c)	394/C. §-ában a „2012. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2013.
április 1. napjától” szöveg,
d)	394/D. § (1) bekezdésében a „2012. június 30-ig” szövegrész helyébe a
„2013. március 31-ig”, a „2011. január 1.” szövegrész helyébe a „2012. január 1.” szöveg, a
„2012. július 1. napjától” szövegrész helyébe a „2013. április 1. napjától” szöveg,
e)	394/E. § (1) bekezdés b) pontjában a „válaszol” szövegrész helyébe a
„válaszolhat” szöveg,
12
f)	394/E. § (2) bekezdésében a „2012. június 30. napját” szövegrész helyébe a
„2013. március 31. napját” szöveg
lép.
36.	§
A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 6. § (5)
bekezdésében és 7. § (5) bekezdésében a „2011. július 1-jétől” szövegrész helyébe a „2011.
december 5-étől” szöveg lép.
37.	§
(1)	A fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 61. §-ának (5)
bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A 64. § (4) bekezdése és a 71. § (1) és (3) bekezdése 2011. július 1-jén lép
hatályba. A 16. § (5) bekezdése, a 65. § (5) bekezdése és a 71. § (2) bekezdése 2012, május
31-én lép hatályba.”
(2)	Hatályát veszti a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény 37. §
(3)	bekezdés b) pontja.
38.	§
Az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény 7. § (1) bekezdésében a „2011. július 1.
napján” szövegrész a „2011. december 5. napján” szöveggel lép hatályba.
39.	§
E törvény 27. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„27. § (1) Ha a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés a tartásra kötelezett
jövedelmére, munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi
hatóság ennek foganatosítása érdekében a végrehajtási ügyek végrehajtók közötti elosztására
és a végrehajtható okiratok végrehajtóknak történő megküldésére szolgáló, a Magyar Bírósági
Végrehajtói Kamara által működtetett elektronikus rendszeren (a továbbiakban: e §-ban
ügyelősztási rendszer) keresztül megkeresi az illetékes bírósági végrehajtót. A végrehajtó az
elektronikus közokiratról papír alapú közokirati másolatot készít.
(2)	A végrehajtó az eljárása eredményéről az ügyelosztási rendszeren keresztül
tájékoztatja a központi hatóságot.
(3)	A központi hatóság a bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok
alapján tájékozatja a külföldi központi hatóságot arról, hogy
a)	a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal (munkavégzésre
irányuló egyéb jogviszonnyal) vagy vagyonnal vagy sem, illetve
13
b)	a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a kérelemben közölt adatok
nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való adatszolgáltatásra.”
40. §
(1)	A nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a
továbbiakban: Nmtvr.) 40. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A házastársak a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog
területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU
tanácsi rendelet 5-7. cikke szerinti jogválasztással legkésőbb a bíróság által az első
tárgyaláson tűzött határidő elteltéig élhetnek. Az erre vonatkozó megállapodás az említett
rendelet 7. cikk (1) bekezdése szerinti alakiságok mellett érvényes.”
(2)	Az Nmtvr. 41/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép és az Nmtvr. a 41/A. §-t
követően a következő 41/B. §-sal egészül ki:
„41/A. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat létrejöttére és érvényességére, annak
joghatásaira a 37-39. § rendelkezéseit - a (2)—(4) bekezdésben meghatározott kivétellel -
megfelelően kell alkalmazni.
(2)	A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem akadálya, illetve annak
érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes joga az azonos neműek
bejegyzett élettársi kapcsolatának jogintézményét nem ismeri, feltéve, hogy
a)	a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs
igazolja, hogy személyes joga szerint a házasságkötésnek nem lenne akadálya, és
b)	legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy
Magyarország területén lakóhellyel rendelkezik.
(3)	A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolás alól a Kormány általános
hatáskörű területi államigazgatási szerve indokolt esetben felmentést adhat.
(4)	A bejegyzett élettársi kapcsolat joghatásaira a (2) bekezdésben meghatározott
esetben a magyar jogot kell alkalmazni.
41/B. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére annak az államnak a jogát
kell alkalmazni,
a)	amelynek területén a kapcsolat megszűnésére irányuló eljárást megindító
kereset vagy kérelem benyújtásakor a bejegyzett élettársak szokásos tartózkodási helye
található, ennek hiányában
b)	amelynek területén a bejegyzett élettársak utolsó szokásos tartózkodási
helye található, ha ez a tartózkodási hely a kereset vagy kérelem benyújtásától számított egy
évnél nem régebbi időpontban szűnt meg, feltéve, hogy a kereset vagy kérelem benyújtásakor
az egyik bejegyzett élettárs még mindig ebben az államban tartózkodik, ennek hiányában
c)	amelynek a kereset vagy kérelem benyújtásakor mindkét bejegyzett élettárs
állampolgára volt.
14
(2)	Ha az alkalmazandó jog az (1) bekezdés alapján nem határozható meg, továbbá a
41/A. § (2) bekezdésében meghatározott esetben az eljáró bíróság vagy más hatóság saját
államának jogát kell alkalmazni.”
(3)	Az Nmtvr. 75. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) E törvény
a)	45. § (1) bekezdése, 46. §-a a tartással kapcsolatos ügyekben a
joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról,
valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK
tanácsi rendelet 1. cikkének,
b)	40. §-a, 41/A. § (1) és (2) bekezdése, 41/A. § (4) bekezdése, 41/B. §-a a
házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített
együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU tanácsi rendelet 4. cikkének
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.”
(4)	Hatályát veszti az Nmtvr. 41. §-a.
41. §
A személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) Személyes adatok a nemzetközi jogsegélyről, valamint a kettős adóztatás
elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés végrehajtása érdekében, a nemzetközi szerződésben
meghatározott célból, feltételekkel és adatkörben - a (2) bekezdésben foglalt adatkörök
hiányában is - továbbíthatók harmadik országba.”

Általános indokolás

Az elmúlt években nemzetközi és Európai Uniós viszonylatban is több olyan norma
született, amelyek értelmében a részes államok központi hatóságainak segítséget kell
nyújtaniuk a határon átnyúló tartási igényeket érvényesítő ügyfelek számára, hiszen a külföldi
bíróságok, hatóságok előtti eljárás számos nehézséggel jár. Az Unió tagállamai között ezt az
együttműködést a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott
együttműködésről szóló 4/2009/EK rendelet, az uniós tagállamok és más államok
viszonylatában pedig a gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi
behajtásáról szóló, 2007. november 23-i hágai egyezmény szabályozza. Ezek alapján a
központi hatóságként kijelölt szervnek - amely Magyarországon a Közigazgatási és
Igazságügyi Minisztérium - a határon átnyúló tartási ügyekben rendkívül összetett, sokrétű
feladatot kell ellátnia. Többek között fogadnia kell a Magyarországon lakó ügyfelek
kérelmeit, el kell látnia őket a szükséges tájékoztatással, segítséget kell nyújtania a különböző
iratok, igazolások beszerzésében, lefordításában és gondoskodnia kell a kérelmeknek a
külföldi központi hatóságokhoz történő továbbításáról, illetve a külföldről érkező hasonló
megkeresések teljesítését is elő kell mozdítania: részben saját intézkedésekkel, részben az
illetékes hatóságok megkeresésével.
Fentiekre figyelemmel a törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) - az eddigi
gyakorlati tapasztalatok figyelembe vételével - a határon átnyúló tartási ügyekben a központi
hatósági feladatok ellátásához egy egységes, letisztult eljárásrendet teremt. A Törvényjavaslat
-	többek között - egyértelműen meghatározza, hogy a központi hatósághoz mely kérelmezők,
milyen ügyekben, milyen módon fordulhatnak, valamint rögzíti a központi hatóság egyéb
hatóságokkal, és a bíróságokkal folytatott együttműködésének szabályait is. Az összetett
feladatellátás szabályozása mellett a Törvényjavaslat célja, hogy a kérelmezők minél
könnyebben, egyszerűbben, lehetőség szerint a lakóhelyükhöz közel intézhessék ügyeiket. A
Rendelettel és a hágai egyezménnyel érintett ügyeken kívül a viszonosság alapján intézett
tartási ügyekre is kiterjed a Törvényjavaslat hatálya; jelenleg az Amerikai Egyesült
Államokkal van érvényben ilyen viszonossági gyakorlat.
A külföldre irányuló kérelmek intézése akként történik, hogy az ügyfelek vagy a
lakóhelyükhöz legközelebbi bíróságon vagy néhány ügyben közvetlenül a központi
hatóságnál terjeszthetik elő kérelmüket. Ezt követően minden olyan bírósági irat, igazolás is
csatolásra kerül a kérelemhez, ami a külföldi eljáráshoz szükséges, s az iratok további
ügyintézés és a szükséges fordítások elkészítése céljából a központi hatósághoz kerülnek. A
központi hatóság a teljes iratanyagot átnézi, értékeli, a hiányzó iratok pótlása iránt intézkedik
és elkészítteti mindazokat a fordításokat, amelyek szükségesek a külföldi hatóságok számára.
Ezt követően a központi hatóság tartja a kapcsolatot a külföldi központi hatósággal,
folyamatosan tájékoztatja a kérelmezőt az ügy állásáról és megteszi a szükséges
intézkedéseket a külföldi eljárás eredményes lefolytatása érdekében.
A külföldről beérkező kérelmeket, megkereséseket kizárólag a központi hatóság
fogadja és azok vizsgálatát követően vagy saját hatáskörben, vagy egyéb társhatóságok
megkeresése útján intézkedik azok teljesítéséről. Az olyan kérelmeket, amelyek tartásdíj
16
megállapítására, megváltoztatására vagy megszüntetésére irányulnak, elsősorban peren kívüli
úton az önkéntes teljesítés előmozdításával kell teljesíteni. Ebben a gyámhatóságok
működnek közre: értesítik a kérelemmel érintett ellenérdekű feleket, tájékoztatással látják
őket el, s jegyzőkönyvbe foglalják az esetleges kötelezettségvállaló vagy egyéb
nyilatkozataikat. Ha a kérelmek alapján bírósághoz kell fordulni, úgy a központi hatóságnak
az a feladata, hogy az ügyfelet a perindításban és a perképviseletben segítse, ebben a
szakaszban ezért a jogi segítségnyújtó szolgálat bevonására is sor kerül, amely gondoskodik a
pártfogó ügyvédi képviseletről. A bírósági igényérvényesítés elősegítésén kívül fontos
feladata a központi hatóságnak az igényérvényesítés előkészítéséhez nyújtott segítségadás
(ezek az úgynevezett különleges intézkedések); ez részben adatok beszerzését, részben a
klasszikus jogsegély keretébe tartozó intézkedéseket jelenti.
A Törvényjavaslat a kapcsolódó jogterületeket érintő módosításokat is tartalmazza
(illetékszabályok, jogi segítségnyújtás, külföldön bemutatásra kerülő okiratok apostille
tanúsítvánnyal való ellátása), továbbá a nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13.
törvényerejű rendelet módosítását is a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó
jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU
rendelet (az ún. Róma III. rendelet) szabályaira figyelemmel.
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A Törvényjavaslat hatálya a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az
alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen
folytatott együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet (a továbbiakban: Rendelet), a
gyermektartás és a családi tartások egyéb formáinak nemzetközi behajtásáról szóló, 2007.
november 23-i hágai egyezmény (a továbbiakban: hágai egyezmény), valamint a tartási
ügyekre vonatkozóan az igazságügyért felelős miniszter által közzétett viszonossági
nyilatkozat (a továbbiakban: viszonossági nyilatkozat) alapján előterjesztett, tartási igénnyel
kapcsolatos olyan kérelmekre terjed ki, amelyek intézése a hivatkozott szabályok értelmében
a központi hatóságként kijelölt szerv (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium)
hatáskörébe tartozik. A Törvényjavaslat hatálya ugyanakkor nem érinti a tartásdíj külföldön
való behajtásáról szóló 1956. évi New York-i ENSZ-egyezményt (hazánkban kihirdette: az
1957. évi 53. törvényerejű rendelet); az ennek alapján a Törvényjavaslat hatályba lépése előtt
és azt követően indult ügyek (érkezett kérelmek) intézése továbbra is az 1957. évi 53.
törvényerejű rendelet végrehajtására szolgáló 9/1957. (IX. 13.) IM rendelet szerint történik.
A 2. §-hoz
A Törvényjavaslat értelmező rendelkezései a kérelmező, valamint a különleges
intézkedés fogalmát adják meg. Előbbi esetben a Törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a
kérelmező fogalmi körébe nem csupán a tartási igényjogosultja vagy kötelezettje, illetve az ő
törvényes képviselője, hanem a hágai egyezmény 36. cikke alapján olyan állami szerv, illetve
a Rendelet 64. cikkének (1) bekezdése értelmében olyan közintézmény is beletartozik, amely
a tartásra jogosult személy helyett jár el, vagy amely a tartás helyett nyújtott ellátások után
visszatérítésre jogosult. Az ilyen állami szervek, közintézmények csak a tartási ügyben hozott
határozat elismerésének és végrehajthatóvá nyilvánításának, vagy a határozat végrehajtásának
17
érdekében benyújtott kérelem tekintetében minősülhetnek kérelmezőnek. Ehhez kapcsolódva
rendelkezik a Törvényjavaslat - a hazai jogi szabályozásra tekintettel - a tartásdíjat
Magyarországon megelőlegező gyámhatóságról, mint kérelmezőről is.
A különleges intézkedések a tényleges kérelem benyújtását és annak intézését
megelőző, többnyire adatszolgáltatást megvalósító (pl. a kötelezett vagy jogosult tartózkodási
helyének megállapítására, a kötelezett jövedelmének, egyéb anyagi körülményeinek
feltérképezésére irányuló) intézkedések, amelyek segítségül szolgálnak egy majdani kérelem
benyújtásához, teljesítéséhez vagy annak eldöntéséhez, hogy a kérelem benyújtása egyáltalán
célszerü-e. A különleges intézkedések további sajátossága, hogy az arra irányuló központi
hatósági megkeresésnek a megkeresett központi hatóság csak abban az esetben köteles eleget
tenni, ha a megkeresés indoka alapján a különleges intézkedést maga is szükségesnek látja. A
Rendelet és a hágai egyezmény azt már a megkeresett központi hatóságra bízza, hogy a
megkeresésnek milyen konkrét intézkedésekkel tesz eleget. A megkeresett központi
hatóságnak a különleges intézkedés iránti megkereséssel kapcsolatos álláspontjáról, a
megtenni szándékozott intézkedésekről, illetve az esetleges elutasítás okáról tájékoztatnia kell
a megkereső központi hatóságot. A Rendelet 53. cikkének (2) bekezdése, illetve a 62.
cikkének (2) bekezdésében foglaltak szerint az így szerzett információkat a megkereső
központi hatóság nem fedheti fel a kérelmező előtt, csupán a tartózkodási hely vagy a
jövedelem (vagyon) létezésére vagy nem létezésére vonatkozóan adhat felvilágosítást. A
különleges intézkedéseket a magyar-amerikai viszonosságon alapuló ügyekben is alkalmazza
a központi hatóság.
A 3. §-hoz
A Magyarországról külföldre irányuló kérelmek intézésében a központi hatóságon
kívül - a különleges intézkedés iránti megkeresés kiadására irányuló kérelmeket leszámítva -
a helyi bíróságok vesznek részt annak érdekében, hogy a kérelmezők a legtöbb ügyben a
lakóhelyükhöz (tartózkodási helyükhöz) közel nyújthassák be kérelmüket és a kérelmek már
megfelelő előkészítés után kerüljenek a központi hatósághoz. Az illetékességi szabályok is a
szolgáltató jellegnek megfelelően alakulnak: a külföldre irányuló kérelmeket a kérelmező -
két kivételtől eltekintve - a lakó-, vagy tartózkodási helye, illetve munkahelye szerint
illetékes helyi bíróságon terjesztheti elő. Az egyik kivételt az általános szabály alól azok a
kérelmek képezik, amelyeket a tartásdíj megfizetése tárgyában hozott belföldi bírósági
határozat külföldi államban történő elismerése és végrehajthatóságának megállapítása, vagy
végrehajtása tárgyában nyújtanak be; az ilyen kérelmeket az első fokon eljárt bíróságnál lehet
előterjeszteni. Ez azért célszerű, mert az első fokon eljárt bíróságnál lelhetők fel azok az
iratok, amelyeket majd a kérelemhez mellékelni kell, illetve a bírósági végrehajtásról szóló
törvény értelmében ennek a bíróságnak kell a külföldi végrehajthatósághoz további
igazolásokat kiállítania. A másik kivételt a különleges intézkedés iránti megkeresés kiadására
irányuló kérelmek jelentik, amelyeket már eleve a központi hatóságnál kell benyújtani, mivel
ezek intézése külön központi hatósági megkeresés útján történik és nem a kérelem
továbbításával.
A 4. §-hoz
A külföldre irányuló kérelmek intézésével kapcsolatos bírósági eljárás olyan polgári
nemperes eljárás, amelynek háttérjogszabálya a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III.
törvény (a továbbiakban: Pp.). E nemperes eljárásban mind a bírósági titkárok, mind a
bírósági ügyintézők a bíróság hatáskörébe utalt bármely cselekményt elvégezhetik. Ennek
18
oka, hogy az eljárás nem jelent tényleges ítélkező tevékenységet, amely azt indokolná, hogy
az amúgy is jelentős ügyteherrel bíró bíróságokon csak hivatásos bírák járhassanak el ezekben
a többnyire egyszerűbb megítélésű ügyekben, s ez növeli az ügyintézés gyorsaságát is.
Az 5-7. §-hoz
A Rendelet a különböző (például a határozathozatal, határozat elismerése, határozat
elismerése és végrehajthatóvá nyilvánítása, elismert határozat végrehajtása iránti) kérelmek
előterjesztésére formanyomtatványokat rendszeresített, így a Rendelet szerinti kérelmek
előterjesztése ezek kitöltésével, míg egyéb esetben a szokásos módon írásban történik. A
Törvényjavaslat nyitva hagyja a lehetőséget arra, hogy a központi hatóság a jövőben az egyéb
kérelmek vonatkozásában is formanyomtatványt vezessen be azzal, hogy ezt a 17. §-ban
foglaltak szerint a honlapján, valamint az ügyfélfogadásra nyitva álló helyiségeiben
közzétenni köteles. A formanyomtatványok alkalmazása tovább egyszerűsíti az eljárást és -
tekintettel e kérelmek lefordításának kötelezettségére - komoly költségcsökkentő hatása is
van. A polgári eljárásokban a főszabály az írásbeliség, ezt kiegészítendő pedig - a Pp. alapján
-	lehetőség van arra, hogy a felek az írásbeli kérelmük előterjesztéséhez a bíróságon
segítséget vegyenek igénybe (panasznapi ügyfélfogadás a szóbeli kérelmek jegyzőkönyvbe
foglalására).
A bíróság köteles a jogi képviselő nélkül eljáró kérelmezőt a kérelme benyújtásához
szükséges tájékoztatással ellátni, részére a nyomtatványok kitöltésében segítséget nyújtani, és
a kérelem tárgyában szükség esetén meg is hallgathatja a kérelmezőt. Ha a benyújtott kérelem
hiányos vagy más okból kiegészítésre, kijavításra szorul, a bíróság hiánypótlást rendel el.
Amennyiben olyan kérelem érkezik a bíróságra, amely nem tartozik a Törvényjavaslat hatálya
alá, úgy a 10. §-ban foglaltaknak megfelelően annak továbbítását a bíróság végzésével
elutasítja. Ezzel megelőzhető, hogy a központi hatósághoz hiányosan kitöltött
nyomtatványok, kijavításra, kiegészítésre szoruló vagy olyan kérelmek érkezzenek, amelyek
nem tartoznak a Törvényjavaslat hatálya alá. A hiánypótlási kötelezettség alól a kérelemhez
csatolandó bírósági iratok, igazolások, tanúsítványok beszerzése kivételt képez, hiszen az
ilyen iratok vagy az eljáró vagy más bíróság birtokában vannak, illetve az igazolások,
tanúsítványok kiállítására is a bíróságok jogosultak.
A 8-9. §-hoz
A Törvényjavaslat szerinti ügyekben - mivel leggyakrabban kiskorú az érintett és
mindennapi megélhetéssel kapcsolatos kiadások fedezésére szolgáló összegek érvényesítését
elősegítő eljárásról van szó - gyakori a költségmentesség engedélyezése. A tartással -
különösen annak végrehajtásával - kapcsolatos ügyekben előfordul, hogy az eredeti kérelem
továbbítását követően évek elteltével érkezik a külföldi központi hatóságtól irat- vagy
adattovábbítás iránti megkeresés, amely ugyancsak költségekkel járhat. Erre figyelemmel
mondja ki a Törvényjavaslat, hogy a költségmentesség a kérelemnek a központi hatósághoz
történő továbbítását követően a kérelem teljesítése érdekében szükségessé váló újabb irat-
vagy adattovábbítás tekintetében is megilleti a kérelmezőt.
A kérelem benyújtásához szükséges iratok fordíttatásáról a központi hatóság
gondoskodik, mely költségekkel jár, s amit utólag nehezebb behajtani, ezért a fordítási
költségek vonatkozásában a Törvényjavaslat a szakértői díjak megállapítására, megfizetésére
és előlegezésére vonatkozó szabályokat hívja fel. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a fordítás
előrelátható költségeit - a költségmentesség esetét leszámítva - a kérelmezőnek bírósági
19
letétbe kell helyeznie. Ha a félnek a bíróság költségmentességet engedélyezett, vagy a felet a
jogszabálynál fogva költségmentesség illeti meg, a fordítás költségeit az állam viseli, és a
bíróság előlegezi. A fordítási költségek előlegezése a kérelem továbbításának előfeltétele,
ezért a Törvényjavaslat a 10. §-ában kifejezetten is nevesíti az előlegezés elmulasztását, mint
eljárást megszüntető okot.
A 10. §-hoz
A bíróság a kérelem központi hatóság részére történő továbbítását végzéssel elutasítja,
ha a kérelem nem tartozik a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat
hatálya alá. A bíróság az eljárást a Pp.-ben nevesített egyéb megszüntetési ok bekövetkezésén
kívül - a költségmentesség esetét kivéve - megszünteti akkor is, ha a kérelmező a fordítás
költségeit felhívásra nem előlegezte meg. Ha a kérelem központi hatóság részére történő
továbbítása elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének nincs helye, a bíróság a
hiánytalan kérelmet és mellékleteit megküldi a központi hatóságnak, egyúttal tájékoztatja
arról, hogy a felet költségmentességben részesítette vagy a fordítás költségeinek letétbe
helyezésére került sor.
A 11-17. §-hoz
A külföldre irányuló kérelmek vonatkozásában a bíróság eljárását a központi hatósági
ügyintézés követi, amit a Törvényjavaslat 11-17. §-ai szabályoznak. Ha a kérelmező a
bíróságnál előterjesztendő kérelmet a központi hatóságnak küldte meg, úgy a központi
hatóság azt minden egyéb intézkedés nélkül továbbítja az illetékes bírósághoz a szükséges
eljárás lefolytatása érdekében.
Ha a bíróság nem észlelte, hogy a kérelem még hiányos vagy egyébként kiegészítésre,
kijavításra szorul, akkor a központi hatóság döntése szerint közvetlenül a kérelmezőt hívja fel
a hiányok pótlására vagy a bíróságot keresi meg hiánypótlás céljából, de lehetősége van akár
más hatóságot is megkeresni a kérelem továbbításához szükséges iratok, adatok rendelkezésre
bocsátása érdekében. A Törvényjavaslat azért biztosít több lehetséges módot is a hiányok
pótlására, mivel ezzel tovább gyorsítható az eljárás és csökkenthetők az azzal járó
adminisztrációs költségek. Előfordulhat ugyanis, hogy a még csatolni szükséges iratok
magánál a bíróságnál fellelhetőek, de az is elképzelhető, hogy csak a kérelem nyomtatvány
néhány pontja szorul kijavításra vagy kiegészítésre; ez utóbbi esetben felesleges lenne a
bírósághoz fordulni. A központi hatóság nem hívhatja fel azonban a kérelmezőt olyan adatok
pótlására, amelyek nyilvánosak, vagy amelyek a bíróság, közjegyző, hatóság vagy a Magyar
Országos Közjegyzői Kamara jogszabállyal rendszeresített nyilvántartásában szerepelnek;
ezek pótlásáról maga köteles gondoskodni az illetékes szervek megkeresése útján.
A központi hatóság a bíróságtól érkező, mellékletekkel ellátott kérelmeket, valamint a
hozzá közvetlenül benyújtott különleges intézkedés megtétele iránti megkeresésre irányuló
kérelmeket - mielőtt azokat lefordíttatná - előzetesen megvizsgálja abból a szempontból,
hogy az továbbítható-e a külföldi központi hatóságnak. A központi hatóság van számos olyan
információ, adat (pl. a hágai egyezményhez más államok által tett kiegészítések, fenntartások
tartalma stb.) birtokában, amely alapján egy összeállított kérelemről véglegesen meg lehet
állapítani, hogy továbbításának az adott külföldi államba helye van-e vagy sem. Ezen előzetes
vizsgálattal megelőzhetőek a felesleges fordítási költségek is. Amennyiben a központi hatóság
azt állapítja meg, hogy a Rendelet, a hágai egyezmény vagy a viszonossági nyilatkozat
alapján az adott kérelem továbbításának nincs helye, úgy erről tájékoztatja a kérelmezőt. A
20
központi hatóság a hiánytalan kérelmet és mellékleteit lefordíttatja, majd megküldi a
kérelemmel érintett külföldi központi hatóságnak, amiről a kérelmezőt tájékoztatja. Mivel a
költségmentességben nem részesülő félnek az előrelátható fordítási költségeket bírósági
letétbe kell helyeznie, a központi hatóság a fordítás készítőjét arra hívja fel, hogy a felmerült
fordítási költségre vonatkozó iratokat közvetlenül a kérelmet felvevő bíróságnak küldje meg.
A központi hatóság eljárása ezzel nem ér véget, hiszen ezt követően is figyelemmel kell
kísérnie a kérelem, illetve a különleges intézkedés megtétele iránti megkeresés teljesítését, és
ezzel összefüggésben a kérelmező felé a tájékoztatási kötelezettsége továbbra is fennáll.
A 18-19. §-hoz
A külföldről Magyarországra érkező kérelmek intézésének szabályait a
Törvényjavaslat III. fejezete tartalmazza. E kérelmeknél a külföldre irányuló kérelmekhez
képest már jóval összetettebb feladatkört kell ellátnia a központi hatóságnak, hiszen azok az
adatbeszerzéstől kezdve a tartásdíj megállapításán, megváltoztatásán, megszüntetésén át, a
tartásdíj végrehajtására, vagy akár származás megállapításához való segítségnyújtásra is
irányulhatnak. Erre tekintettel a Törvényjavaslat az egyes kérelmek típusa, hasonlósága
szerint csoportosítja azokat azzal, hogy mielőtt rátérne az egyes kérelmekkel kapcsolatos
speciális rendelkezésekre, a 18-19. §-okban az általános, minden egyes beérkező kérelemre
vonatkozó szabályokat rögzíti.
Hasonlóan a külföldre irányuló kérelmekhez, a külföldről érkező kérelmeknél is egy
előzetes iratvizsgálattal indul a központi hatóság eljárása. Ennek során a központi hatóság
megállapítja, hogy a kérelem megfelel-e a Rendeletben, a hágai egyezményben, illetve a
viszonossági nyilatkozatban foglalt feltételeknek, valamint hogy annak teljesítéséhez minden
szükséges iratot, adatot megküldött-e a külföldi központi hatóság. Ha a kérelem hiánytalan és
annak teljesítése a központi hatóság hatáskörébe tartozik, úgy intézkedik a kérelem teljesítése
iránt és erről, valamint a kérelem intézésével kapcsolatos adatokról tájékoztatja a külföldi
központi hatóságot, ellentétes esetben jelzi a külföldi központi hatóságnak, hogy a kérelem
teljesítésének milyen akadálya áll fenn.
A 20. §-hoz
A tartásdíj önkéntes megfizetése érdekében a peren kívüli megegyezés ösztönzését,
mint központi hatósági feladatot mind a Rendelet, mind a hágai egyezmény előírja [Rendelet
51.	cikk (2) bekezdés d) pont, hágai egyezmény 5. cikk 2. d) pont]. Ennek szem előtt
tartásával a tartásdíj megállapítása, megváltoztatása vagy megszüntetése iránti kérelmek (a
továbbiakban együtt: tartásdíj iránti kérelem) teljesítésénél a Törvényjavaslat beépít egy
permegelőzést elősegítő eljárásrendet.
A Törvényjavaslat kimondja, hogy a tartásdíj iránti kérelmeknél a központi hatóság a
gyámhatóság közreműködésével — a tartási igény peren kívüli teljesítése érdekében —
megkísérli önkéntes teljesítésre vonatkozó megállapodás vagy kötelezettségvállalás
létrehozását. Ennek teljesítése érdekében a központi hatóság a kérelemmel érintett belföldi
személy (tehát az ellenérdekű fél) lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti gyámhatóságot
keresi meg. A gyámhatóság 30 napon belül megtartja az érintettet személyes meghallgatását,
egyúttal tájékoztatja őt a kérelem tartalmáról, a tartásdíjfizetéssel kapcsolatos jogokról,
kötelezettségekről és a pert megelőző nyilatkozattétel lehetőségéről. Amennyiben az érintett
él ez utóbbi lehetőséggel, úgy nyilatkozatát a gyámhatóság jegyzőkönyvbe foglalja, majd a
jegyzőkönyvet az érintett aláírja; a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit a Törvényjavaslat
21
rögzíti. A gyámhatóság közreműködése azért is célszerű, mivel a gyámhatóságokról, valamint
a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Korm. rendelet) alapján a nemzetközi vonatkozású tartásdíj iránti igények
érvényesítésében a gyámhatóság jelenleg is a Törvényjavaslatban foglaltakhoz hasonló
feladatot lát el, másrészt nagyobb valószínűséggel jöhetnek létre peren kívüli
megállapodások, kötelezettségvállalások, ha az érintetteknek ehhez nem a fővárosban lévő
központi hatóságnál kell megjelenniük, hanem elegendő a lakóhelyükhöz (tartózkodási
helyükhöz) közel eső gyámhatóságot felkeresni. A gyámhatóságok, mint a gyermekvédelem
terén nagy gyakorlati tapasztalattal bíró hatóságok bevonása az eljárásba - különösen az
érintettek tájékoztatása, információkkal ellátása, helyzetük felmérése terén - azért is hasznos,
mivel a tartásdíj iránti igények túlnyomó többsége gyermektartással kapcsolatos.
Ha létrejön az önkéntes kötelezettségvállalás vagy a tartásdíj-fizetésre kötelezett
kérelmével kapcsolatos egyéb nyilatkozattétel (pl. tartásdíj csökkentésével, megszüntetésével
való egyetértés vagy más egyéb tartalmú nyilatkozat), az azt tartalmazó jegyzőkönyvet a
gyámhatóság megküldi a központi hatóságnak, melyről az tájékoztatást ad a külföldi központi
hatóságnak és felkéri a (külföldi) kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatának beszerzésére. A
központi hatóság ezt követően a kérelmező nyilatkozata alapján jár el: azaz, ha a kérelmező
elfogadja a tartásdíj önkéntes megfizetésére vonatkozó kötelezettségvállaló nyilatkozatban
vagy egyéb tartalmú nyilatkozatban foglaltakat, úgy nem kell feltétlenül bírósági eljárást
kezdeményezni, míg ellenkező esetben (vagy a kérelem módosítása esetén arra figyelemmel)
intézkedik a tartásdíj iránti kérelem szerinti bírósági eljárás megindítása iránt. A központi
hatóságnak a kérelemmel érintett személyt csak arról kell tájékoztatnia, ha nyilatkozatát a
(külföldi) kérelmező elfogadta, mivel ellentétes esetben a részére küldött egyéb hivatalos
iratból értesül a vele szemben megindított eljárásokról, illetve a gyámhatóság révén arról is,
ha a kérelmező válasza alapján újabb nyilatkozattételnek lenne helye (pl. a kérelmező a
kötelezettségvállalást akceptálja, de csak valamivel magasabb összegű tartásdíj vállalása
esetén hajlandó peren kívül megegyezni).
A 21. §-hoz
A 20. § szerint kell eljárni akkor is, ha a kérelmező a tartási igényre vonatkozó
kérelemmel együtt a származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló
kérelmet is előterjeszt; ez esetben a gyámhatóság a kérelemmel érintett személy apai elismerő
nyilatkozatának vagy a származás megállapítására irányuló kérelemre vonatkozó egyéb
nyilatkozatának beszerzése iránt intézkedik. A kérelemre vonatkozó egyéb nyilatkozat
felvételének azért van jelentősége, mert előfordulhat, hogy annak ismeretében a kérelmező
nem kíván később pert indítani (pl. a kérelemmel érintett személy nyilatkozatában rámutat
arra, hogy a kérdéses időszakban más külföldi államban tartózkodott, így az anyával nem
állhatott kapcsolatban). A Korm. rendeletben foglaltak értelmében a gyámhatóság jogosult
eljárni a gyermek családi jogállását érintő ügyekben is, ezért vonja be a gyámhatóságokat a
származás megállapítására vonatkozó határozat hozatalára irányuló kérelmek intézésébe is a
Törvényjavaslat.
A 22. §-hoz
Amennyiben a gyámhatóságnak a per megelőzését szolgáló eljárása a nem jár sikerrel
vagy az eredményes ugyan, de a kérelmező annak ellenére is fenntartja eredeti kérelmét, a
központi hatóság intézkedik a szükséges bírósági eljárás megindításának előkészítése iránt.
Figyelemmel arra, hogy a Rendelet és a hágai egyezmény is a központi hatóság feladatává
22
teszi, hogy a kérelmezőt a perindításban és a perképviseletben is segítse, ezért a központi
hatóság a kérelmező jogi képviseletének biztosítása érdekében értesíti a kérelem
előterjesztéséről a perre hatáskörrel rendelkező, illetékes bíróság székhelye szerinti fővárosi,
megyei kormányhivatal igazságügyi szolgálatát. Az értesítés nyomán az igazságügyi szolgálat
gondoskodik - kirendeléssel - a kérelmező pártfogó ügyvédi képviseletének biztosításáról; a
kérelmező részére ily módon kirendelt pártfogó ügyvédnek a központi hatóság megküldi a
jogi képviselet ellátásához szükséges iratokat.
Azokban a peres eljárásokban, ahol a külföldi kérelmező jogi képviseletének
biztosítása érdekében pártfogó ügyvéd kirendelésére kerül sor a magyar bíróság előtt folyó
perrel összefüggésben, a pártfogó ügyvéd bír releváns információkkal, ugyanakkor a külföldi
központi hatósággal, illetve közvetve a külföldi kérelmezővel a központi hatóság tartja a
kapcsolatot, akikkel szemben tájékoztatási kötelezettsége is fennáll. Erre tekintettel írja elő a
Törvényjavaslat a pártfogó ügyvéd rendszeres tájékoztatási kötelezettségét a központi hatóság
felé a képviselet ellátásáról, valamint a megtett eljárási cselekményekről, illetve a központi
hatóság is kérhet adatokat, információkat az eljárásról. Másik oldalról, ha a képviselet
hatékony ellátásához a kérelmezőtől további nyilatkozatok, iratok beszerzése válik
szükségessé, úgy erről a központi hatóság a külföldi központi hatóság megkeresésével
intézkedik.
A 23. §-hoz
Azokban az ügyekben, amikor a kérelemmel együtt származás megállapítása iránti
határozat hozatalára irányuló kérelmet is előterjesztettek és a 21. § szerinti előzetes
gyámhatósági közreműködés nem járt sikerrel (nem sikerült a kérelemnek megfelelő, per
elkerülésére alkalmas nyilatkozat beszerzése), ha a kérelmező továbbra is fenntartja
perindítási szándékát, a központi hatóság az ehhez szükséges előzetes intézkedések megtétele
érdekében megkeresi a gyámhatóságot. Ez azért szükséges, mivel a származás megállapítása
iránti perek megindításához a hazai jogszabályok értelmében a gyámhatóság hozzájárulását be
kell szerezni, egyúttal a gyámhatóság a gyermek részére esetni gondnokot rendel.
A 24-25. §-hoz
A tartásdíj fizetésére kötelező határozat vagy tartásdíj fizetési kötelezettségvállalást
tartalmazó közokirat elismerése és végrehajthatóságának megállapítása vagy végrehajtása
iránti kérelem (a továbbiakban együtt: tartásdíj végrehajtása iránti kérelem) intézése a tartásdíj
iránti kérelmekhez hasonlóan történik azzal a különbséggel, hogy itt az önkéntes teljesítés
elősegítésére már nem kerül külön hatóság bevonásra, annak a központi hatóság maga tesz
eleget. Ennek legfőbb oka, hogy a végrehajtási szakban a kérelemmel érintett kötelezett már
tisztában van a tartásdíj megfizetésére vonatkozó kötelezettségével, annak jogalapjával,
összegszerűségével stb., így egy plusz hatósági eljárás beiktatása a kérelem teljesítésének
felesleges elhúzódásához és többletköltségek keletkezéséhez vezetne. A Törvényjavaslat ezért
rendelkezik úgy, hogy a központi hatóság maga értesíti a kötelezettet a kérelemről, egyúttal
tájékoztatja a kérelem alapján teendő intézkedésekről, a tartásdíj végrehajtásával kapcsolatos
jogairól és kötelezettségeiről, továbbá arról, hogy lehetősége van a tartásdíj önkéntes
megfizetésére vagy halasztás, részletfizetés iránti kérelem előterjesztésére. Egyebekben a
központi hatóság eljárása megegyezik a tartásdíj iránti kérelmeknél már részletesen
kifejtettekkel.
23
A 26-27. §-hoz
A külföldi központi hatóság részéről érkező ún. különleges intézkedés megtétele iránti
megkeresések a Törvényjavaslat értelmező rendelkezéseinél már részletezettek szerint a
kötelezett vagy jogosult tartózkodási helyének megállapítására, a kötelezett jövedelmének,
egyéb anyagi körülményeinek feltérképezésére, okiratok, egyéb bizonyítékok beszerzésének
elősegítésére, származás megállapításához nyújtott segítségre irányulhatnak. A Rendelet és a
hágai egyezmény lehetővé teszi, hogy e központi hatósági feladatokat a központi hatóságok
ne közvetlenül lássák el; a feladatok teljesítése végett megkereshetik a belső joguk szerint a
feladat teljesítésére hatáskörrel rendelkező hatóságot.
Ha a külföldi megkeresés a kötelezett vagy jogosult tartózkodási helyének
meghatározására irányul, a központi hatóság megkeresi a polgárok személyi adatait kezelő
szervet a lakóhelyre vagy tartózkodási helyre vonatkozó adat beszerzése érdekében és a
beszerzett adatot továbbítja a megkereső állam központi hatóságának. A gyakorlatban ez a
Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának adatszolgáltatás iránti
megkeresését és válaszának továbbítását jelenti.
Mivel az adós jövedelmével, vagyonával kapcsolatos adatgyűjtést a követelés
behajtása céljára a hazai jog alapján a bírósági végrehajtói szervezet bírósági végrehajtási
eljárás keretében látja el, így ha a külföldi megkeresés a tartásra kötelezett jövedelmére,
munkáltatójára, vagyonára vonatkozó adatok beszerzésére irányul, a központi hatóság ennek
foganatosítása érdekében az illetékes bírósági végrehajtót keresi meg. A központi hatóság a
bírósági végrehajtó által rendelkezésére bocsátott adatok alapján tájékozatja a külföldi
központi hatóságot arról, hogy a kötelezett rendelkezik-e jövedelemmel, munkaviszonnyal
vagy vagyonnal vagy sem, illetve arról, ha a kérelem teljesítése azért nem járt sikerrel, mert a
kérelemben közölt adatok nem elegendőek az érintett nyilvántartásokból való
adatszolgáltatáshoz. A végrehajtónak ezt a központi hatóság megkeresésére teljesített
speciális eljárását a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a
határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott
együttműködésről szóló 4/2009/EK tanácsi rendelet végrehajtásának biztosítása érdekében
szükséges törvénymódosításokról szóló 2010. évi CXXVII. törvény iktatta be a bírósági
végrehajtásról szóló 1994. évi Lili. törvénybe (Vht.). A Vht. XIV. fejezete szerint a
végrehajtó az adós lakóhelyének, tartózkodási helyének és vagyonának felkutatására a Vht.
47.	§-ában meghatározott eljárást folytatja le, az eljárás eredményét rögzítő jegyzőkönyvet
pedig a központi hatóságnak küldi meg.
A 28. §-hoz
A különleges intézkedés iránti megkeresés - tartalmát tekintve - jelenthet
hagyományos jogsegély megkeresést is. Amennyiben a megkereső állammal van érvényben a
jogsegély kérelmek teljesítésére vonatkozóan nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi
norma rendelkezik a jogsegély teljesítésének kötelezettségéről, úgy eszerint történik a
megkeresés teljesítése; ahhoz külön törvényi rendelkezés nem szükséges. Ha az okirat, egyéb
bizonyíték beszerzésére vagy irat kézbesítésének elősegítésére irányuló külföldi megkeresés
teljesítését nemzetközi szerződés vagy európai uniós jogi norma nem szabályozza, és arra
viszonossági nyilatkozat sem vonatkozik, úgy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium a
nemzetközi magánjogról szóló 1979. évi 13. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Nmtvr.)
vonatkozó szabályai szerint jár el azzal az eltéréssel, hogy a külpolitikáért felelős miniszter
egyetértését nem kell beszereznie. A külpolitikáért felelős miniszter részére az egyetértési jog
24
biztosítása azért nem szükséges, mert a hágai egyezmény 6. és 7. cikke előírja, hogy tartási
ügyekben a kézbesítési és bizonyításfelvételi kérelmeket akkor is teljesíteni kell, ha a két
állam között nincs nemzetközi szerződés a kézbesítésről vagy bizonyításfelvételről; az ilyen
kérelmek teljesítése tehát nem diszkrecionális jog, hanem a hágai egyezmény írja elő.
A 29. §-hoz
A származás megállapításához szükséges segítségnyújtásra vonatkozó külföldi
megkeresés teljesítése kapcsán a Törvényjavaslat visszautal a 21. §-ra, azaz a központi
hatóság a gyámhatóság közreműködésével a Törvényjavaslat 20. és 21. §-ában foglaltak
szerint jár el ezekben az ügyekben.
A 30. §-hoz
A Törvényjavaslat általános hatályba lépési időpontja - a Törvényjavaslat más
törvények egyes rendelkezéseinek hatályba lépését elhalasztó szabályaira tekintettel - 2011.
június 29-e. A Törvényjavaslatnak a központi hatóság eljárásrendjét szabályozó rendelkezései
a kihirdetést követő 15. napon lépnek hatályba annak érdekében, hogy az a lehető
legközelebbi időpontra essen a Rendelet alkalmazásának megkezdéséhez, 2011. június 18-
ához. Emellett néhány eltérő hatálybalépési időpontot is tartalmaz a Törvényjavaslat, így a 27.
§-t módosító 39. § 2012. január 1-jén, míg az Nmtvr.-t módosító 40. § 2012. június 21-én lép
hatályba. Előbbi az adóskutatásra szolgáló végrehajtható okiratok elektronikus továbbítására
szükséges felkészülési idő miatt, míg utóbbi a házasság felbontására és a különválásra
alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló
1259/2010/EU rendelet alkalmazásának időpontjához igazodva került megállapításra.
A 31. §-hoz
Törvényjavaslat átmeneti szabályai egyrészt rögzítik, hogy a Törvényjavaslat
rendelkezéseit a viszonossági nyilatkozat vonatkozásában a már folyamatban lévő ügyekre is
alkalmazni kell, másrészt egyértelművé teszik, hogy a Rendelet tekintetében csak a Rendelet
alkalmazásának megkezdését követően a központi hatósághoz érkezett kérelmekre kell
alkalmazni a törvényi szabályokat, a folyamatban lévő, nemzetközi elemmel bíró tartási
ügyekben - a viszonossági nyilatkozat szerinti ügyek kivételével - nem.
A 32. §-hoz
A Törvényjavaslathoz kapcsolódóan az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény
módosítása részben a kérelem továbbításának előkészítését célzó bírósági eljárás
illetékmentességéről rendelkezik, részben pedig az anyakönyvi kivonat illetékmentes
kiadásának esetét fogalmazza át a törvényszövegben úgy, hogy az általában véve
alkalmazható legyen a külföldre irányuló tartási igények érvényesítésének előkészítése során.
A 33. §-hoz
A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény módosítása azért kerül sor,
hogy a pártfogó ügyvédi szolgáltatás nyújtására irányuló eljárási rendbe is beilleszthető
legyen a Törvényjavaslat szerinti kérelmek alapján szükségessé váló jogi képviselet
biztosítása; az alapvetően - a kérelmező távolléte okán - kirendeléssel történik. A kirendelés
érdekében a kérelmet fogadó központi hatóság teszi meg a szükséges lépéseket az illetékes
25
jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresésével; ezt iktatja be a Törvényjavaslat a jogi
segítségnyújtás biztosítása iránti kérelmek intézésének rendjébe: a központi hatóság ilyen
irányú megkeresését úgy kell kezelni, mintha az az ügyfél pártfogó ügyvédi képviselet
biztosítása iránti kérelme lenne. A pártfogó ügyvédi képviseletet a jogi segítségnyújtó
szolgálat tipikusan úgy biztosítja, hogy lehetőséget ad az ügyfélnek jogi segítő
meghatalmazására; kirendelésre csak kivételesen kerül sor: ha az ügy körülményeire
tekintettel az valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazással nem biztosítható.
Figyelemmel arra, hogy a külföldi fél tipikusan nem tud intézkedni a jogi segítői
névjegyzékből szakember kiválasztása, felkeresése és meghatalmazása iránt, a kirendelés
eseteit a Törvényjavaslat kibővíti a külföldi fél részére képviselet biztosítását indítványozó
központi hatósági megkereséssel érintett üggyel.
A 34. §-hoz
A külföldön történő igényérvényesítés egyik fontos eleme a megfelelő közokiratok
csatolása a külföldi bírósági, hatósági eljárásokhoz; ezek egy része közjegyzői okirat. A
közjegyzői iratok kezelésére vonatkozó szabályozást a jogalkotó az elmúlt években úgy
alakította át, hogy egyre kevesebb régi irat maradjon a közjegyzői irodákban, ehelyett azok
elhelyezése központilag, közjegyzői levéltárban történjen meg. Ennek következtében egyre
több irat kerül a közjegyzői levéltárba, ezért egyre több olyan eset adódhat, hogy az ügyfelek
a levéltárban elhelyezett iratokról kémek hiteles másolatot és ezt szeretnék külföldön
felhasználni. A külföldön felhasználásra kerülő közokiratok diplomáciai vagy konzuli
hitelesítésének (felülhitelesítésének) mellőzéséről Hágában, az 1961. október 5. napján kelt
egyezmény kihirdetéséről szóló 1973. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Apostille
tvr.) 3. § (1) bekezdésének b) pontja azonban eddig a közjegyzői levéltáros által kiállított
másolatot nem nevesítette, így a közjegyzői levéltáros által aláírt, és bélyegzőlenyomattal
ellátott hiteles másolat tekintetében nem volt kiállítható apostille tanúsítvány, miközben erre
egyre nagyobb gyakorlati igény mutatkozik. A közjegyzői levéltáros által készített másolat az
eredeti okiratéval azonos joghatással bír, azért az tanúsítvánnyal ellátható. A Törvényjavaslat
a másolat apostille tanúsítvánnyal való ellátását teszi lehetővé az Apostille tvr. érintett §-ainak
kiegészítésével.
A 35-38. §-hoz
A Pp. keresetváltoztatásra vonatkozó szabályainak az egyes törvényeknek a bíróságok
hatékony működését és a bírósági eljárások gyorsítását szolgáló módosításáról szóló 2010. évi
CLXXXIII. törvénnyel módosított rendelkezéseire tekintettel szükséges technikai jellegű
kiigazítást végzi el a Törvényjavaslat módosító rendelkezése a Pp. XXVI. Fejezetében
szabályozott kisértékü perek tekintetében.
Az élet valamennyi területén megfigyelhető az informatikai fejlődés eredményeinek
mind szélesebb körű alkalmazása, s szervesen illeszkedik ebbe a folyamatba az
igazságszolgáltatás, jogszolgáltatás területén megjelenő elektronizálási törekvés is; példaként
említhető e körben a cégeljárás vagy akár a fizetési meghagyásos eljárás elektronikus útra
terelése. E folyamat részeként a jogalkotó a bírósági eljárások egyes folyamatainak
elektronizálásáról döntött, a Törvényjavaslattal érintett jogszabályok elfogadásakor egy
várakozást fogalmazott meg, megszabva az informatikai fejlesztések irányát. E jogszabályok
ennek megfelelően átszövik a polgári igazságszolgáltatás egészét, különösen fontos tehát,
hogy az elektronikus kommunikáció feltételei maradéktalanul adottak legyenek a
jogszabályok hatálybalépését megelőzően. A felkészülés nehézségét az okozza, hogy igen
26
összetett, sokszereplős folyamatnak kell összeállnia ahhoz, hogy az elektronikus
kommunikáció úgy valósulhasson meg, ahogyan azt az eljárások résztvevői elvárják, s az
állapítható meg, hogy ennek feltételei jelenleg csak részben adottak. Annak érdekében, hogy
átmeneti zavart se okozhasson az elektronikus kommunikációra való átállás, az említett
jogszabályi rendelkezések későbbi hatályba léptetéséről rendelkezik a Törvényjavaslat azzal,
hogy párhuzamosan tovább folytatódik az elmúlt időszakban megkezdett munka, s a technikai
feltételek megvalósulását követően kerül majd sor az új kommunikációs forma bevezetésére.
Erre figyelemmel módosulnak a Pp., a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L.
törvény, az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a nyilvántartásból történő
adatszolgáltatásról szóló 2010. évi XVI. törvény, a Vht., valamint a csődeljárásról és a
felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény megfelelő szakaszai.
A 39. §-hoz
A Törvényjavaslat 2012. január 1-jével módosítja a 27. §-ban foglalt rendelkezést
annak érdekében, hogy 2012. január 1-jétől már egy modernebb eljárási rendben történjen
meg az adóskutatásra szolgáló központi hatósági végrehajtható okiratok továbbítása a bírósági
végrehajtók felé. Ennek alapja a fizetési meghagyások alapján kiállított végrehajtási lapok
elektronikus (automatikus) kiosztására szolgáló, a 2009. évi L. törvénnyel létrehozott és 2010.
július 1-jétől a Magyar Bírósági Végrehajtói Kamara által működtetett ügyelosztási rendszer;
ennek alkalmazását terjeszti ki a módosítás a központi hatósági végrehajtható okiratok
továbbítására is. Ez egyszerűvé teszi a központi hatóság munkáját, hiszen nem kell felkutatnia
az illetékes bírósági végrehajtót és részére postáznia, ehelyett elég, ha a megkeresést
elektronikus formában az ügyelosztási rendszerbe feltölti, s így ettől számítva néhány
időpillanat múlva az illetékes végrehajtó már megkezdheti az eljárását.
A 40. §-hoz
Az Nmtvr. módosítását a házasság felbontására és a különválásra alkalmazandó jog
területén létrehozandó megerősített együttműködés végrehajtásáról szóló 1259/2010/EU
rendelet (az ún. Róma III. rendelet; a továbbiakban: Róma III. rendelet) teszi szükségessé. A
Róma III. rendelet egységesen alkalmazandó jogi szabályokat vezet be a házasság
felbontására irányuló, határokon átnyúló eljárásokra. Ezen rendelkezések a 4. cikk értelmében
univerzális hatályúak, vagyis azokat minden határokon átnyúló bontóperben alkalmazni kell,
akkor is, ha az eljárás nem másik EU-tagállamot érint; ezért az egységes uniós kollíziós jogi
rendelkezések tulajdonképpen „kiszorítják” a megerősített együttműködésben résztvevő
tagállamok belső jogából az e jogterületre vonatkozó nemzeti kollíziós jogi szabályokat.
Ebből következően az Nmtvr-ből is szükséges a házasság felbontására alkalmazandó jogról
szóló rendelkezések hatályon kívül helyezése; melyet a Törvényjavaslat elvégez. A Róma III.
rendelet a hatályos Nmtvr. 40-41. §-ához képest jelentős változást vezet be a házasság
felbontására alkalmazandó jog terén; így például bevezeti a házasság felbontására a felek
általi jogválasztás lehetőségét, amely az Nmtvr-ben jelenleg nem biztosított. (A felek
jogválasztásról szóló megállapodást legkésőbb a bírósághoz fordulás időpontjában köthetnek,
kivéve, ha az eljáró bíróság államának belső joga értelmében a felek későbbi időpontban, a
bíróság előtt, az eljárás során is megállapodhatnak a házasság felbontására alkalmazandó
jogban.) Amennyiben a felek nem éltek a jogválasztás lehetőségével, a Róma III. rendelet
szerint mindenekelőtt a felek közös, illetve utolsó közös szokásos tartózkodási helye szerinti
állam jogát kell alkalmazni. Ennek hiányában kapcsolóelv a felek közös állampolgársága,
amennyiben pedig a feleknek nincs közös állampolgársága, az eljáró bíróság saját jogát
alkalmazza. Az Nmtvr. hatályos szabályozása szerint a bontóperekben elsősorban a felek
27
közös állampolgársága (közös személyes joga) szerinti jogot kell alkalmazni; közös
állampolgárság hiányában a magyar jogot kell alkalmazni minden olyan esetben, ahol az
egyik fél magyar állampolgár. Ez a szabályozás sok olyan esetben is a magyar jog
alkalmazását írja elő, amikor az ügynek nem a magyar joggal van a legszorosabb kapcsolata
(pl. csak a felek egyike magyar állampolgár és a házasfeleknek külföldön volt a közös
szokásos tartózkodási helyük).
A Róma III. rendelet komoly változást hoz a hatályos szabályozáshoz képest
(jogválasztás lehetősége, illetve jogválasztás hiányában külföldi jog alkalmazásának
gyakoribbá válása), ami azzal a következménnyel járhat - főleg a Róma III. hatálybalépését
követő kezdeti időszakban hogy a felek a magyar jog alkalmazására számítanak, erről
közöttük egyetértés van, és csak az eljárás során, az első tárgyaláson szereznek tudomást
arról, hogy házasságuk felbontására külföldi jog alapján kerülhet sor. Miután a Róma III.
rendelet ebben az időpontban már csak akkor teszi lehetővé a jogválasztást, ha az eljáró
bíróság belső joga a jogválasztást ebben az időpontban még lehetővé teszi, indokolt az
Nmtvr.-be egy ilyen jellegű rendelkezés beiktatása. E célt szolgálja az Nmtvr. 40. §-ának
módosítása, amely lehetővé teszi, hogy a felek jogválasztással legkésőbb a bíróság által az
első tárgyaláson tűzött határidő elteltéig élhessenek. Az Nmtvr. módosítása egyúttal azt is
világossá teszi, hogy a magyar jog szerint a jogválasztási megállapodás alaki érvényességéhez
elegendő a megállapodás írásba foglalása, keltezéssel ellátása és a felek általi aláírása; a
magyar jog további kiegészítő alaki szabályt a megállapodás érvényességéhez nem ír elő. A
Róma III. rendelet 17. cikke értelmében a magyar belső jog fenti rendelkezéseiről az Európai
Bizottságot 2011. szeptember 21-ig tájékoztatni kell.
A Törvényjavaslat tartalmazza továbbá az Nmtvr. technikai jellegű módosítását a
bejegyzett élettársi kapcsolatra alkalmazandó jog vonatkozásában. Ez azért vált szükségessé,
mert az Nmtvr. 41/A. §-a a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére alkalmazandó jog
vonatkozásában az Nmtvr. 40. §-ára, a házasság felbontására alkalmazandó jogra utal, amely
rendelkezés ugyanakkor a Róma III. rendeletre tekintettel törlésre kerül. Ezért a
Törvényjavaslat módosítja az Nmtvr. 41/A. §-át és egy új 41/B. §-t is beiktat. Ez utóbbi önálló
kollíziós jogi rendelkezés a bejegyzett élettársi kapcsolatok megszűnése vonatkozásában. A
kapcsolóelvek tekintetében az új szabályozás lényegében megegyezik a házasság felbontására
a Róma III. rendelet szerinti kollíziós jogi kapcsolóelvekkel (közös, illetve utolsó közös
szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában közös állampolgárság). Amennyiben ilyen
módon nem állapítható meg az alkalmazandó jog, illetve a 41/A. § (2) bekezdése szerinti
speciális esetben az eljáró bíróság saját államának jogát alkalmazza.
A 41. §-hoz
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményeknek szükségszerűen rendelkezniük
kell a szerződő felek közötti információcseréről, amely információcsere kiterjed a szerződő
felek joghatósága alatt álló jogalanyok személyes adatainak továbbítására is. Tekintettel arra,
hogy a kettős adóztatás tárgyában született egyezmények információcserére vonatkozó
rendelkezései nem az adatalany hozzájárulásán alapuló, hanem kötelező adatkezelést írnak
elő, e körben személyes adatok továbbítására az Európai Unió tagállamain, valamint az
Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban vagy ezzel azonos jogállást biztosító
nemzetközi szerződésben részes államokon kívüli államba (a továbbiakban: harmadik ország)
kizárólag a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 9. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt - és a
megfelelő szintű vedelem tekintetében a 9. § (2) bekezdésben részletezett - kettős feltétel
28
teljesülése esetén kerülhet sor. Ennek alapján egyrészt törvényi szinten kell kihirdetni a kettős
adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződéseket, másrészt adattovábbításra csak akkor
kerülhet sor, ha az adatfogadó adatkezelő államában a személyes adatok megfelelő szintű
védelme biztosított.
Mind azon, a személyes adatok kezelését szabályozó nemzetközi szerződések,
amelyeknek a Magyar Köztársaság részese, mind az alkalmazandó európai uniós jogi aktusok
lehetővé teszik azonban - kivételes esetekben - a részes felek, illetve a tagállamok eltérését az
előzőekben kifejtett, főszabályként alkalmazandó előírások alól. A hatályos Avtv. 9. § (3)
bekezdése - a nemzetközi jogi és európai uniós jogi normákkal Összhangban - már jelenleg is
tartalmaz egyedi kivételt a személyes adatok védelme megfelelő szintjét nem biztosító
harmadik országokba történő adattovábbítási tilalom, mint főszabály alól. Ezen egyedi kivétel
bővítése - így az Avtv. megfelelő módosítása - indokolt a kettős adóztatás elkerüléséről szóló
egyezmények tekintetében is az egyezményekben foglalt célkitűzések megvalósítása
érdekében.