﻿.ucs i iSVUlalii
}L-íHauyszám:
6fke»tt: 2011 MÁJ 1 3.
ORSZÁGGYŰLÉSI KEPVISELO
Képviselői önálló indítvány
2011. évi... törvény
a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az
Alaptörvénnyel összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében
szükséges módosításáról
Az Országgyűlés mint alkotmányozó hatalom az Alkotmány 19. § (3) bekezdés a) pontjában
meghatározott hatáskörében eljárva, a Magyarország Alaptörvényéhez kapcsolódó egyes, az
Alaptörvény hatálybalépését megelőzően szükséges átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében az
Alkotmányt a következők szerint módosítja:
l-§
Az Alkotmány 24. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
„(5) A Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) végrehajtásához szükséges
törvényeket az Országgyűlés az Alaptörvényben meghatározott szavazataránnyal fogadja el.”
2-§
Az Alkotmány 70/E. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
„(3) Az ellátáshoz való jog a nyugellátás tekintetében az általános öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött, a
nyugellátás törvényi feltételeinek megfelelő személyre terjed ki. Törvény az e korhatárt be nem töltött
személynek is nyugellátást állapíthat meg. Az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését
megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális
ellátássá alakítható, munkavégzésre való képesség esetén megszüntethető.”
2
3-§
Az Alkotmány 3 2/A. § (5) bekezdésében a „tizenegy” szövegrész helyébe a „tizenöt” szöveg lép.
4-§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(2)	A 3. § 2011. szeptember 1-jén lép hatályba.
5-§
Az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tizenöt fős teljes létszámának biztosításához szükséges tagokat
2011. július 31-ig választja meg, valamint e határidőig az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával az Alkotmánybíróság tagjai közül elnököt választ. Az így megválasztott tagok és elnök
megbízatására az Alaptörvény 24. cikk (4) bekezdését, az elnök személyére vonatkozó javaslattételre
az Alkotmány 32/A. § (5) bekezdését alkalmazni kell. Az Alkotmánybíróság így megválasztott elnöke
2011. szeptember 1-jén lép hivatalba, a hivatalban levő elnök megbízatása ezen időpontig
meghosszabbodik.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az Országgyűlés 2011. április 18-án elfogadta Magyarország új Alaptörvényét, amely 2012. január 1-
jén lép hatályba. Az Alaptörvény Magyarország jogrendszerének alapja, e minőségében felváltja a
Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt. A jogértelmezési viták elkerülése
érdekében az átmenet pontos meghatározása szükséges. Az Alaptörvény Záró rendelkezések rész 3.
pontja szerint az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket az Országgyűlés külön fogadja
el. Ezen átmeneti rendelkezések elfogadásáig is szükséges ugyanakkor egyes, az Alaptörvény
végrehajtására szolgáló - e Javaslat szerinti - átmeneti rendelkezések megalkotása annak érdekében,
hogy az Alaptörvény végrehajtására szolgáló sarkalatos törvények elfogadására már az Alaptörvény
szerint kerülhessen sor, illetve az új alkotmánybírák megválasztása is az Alaptörvényre tekintettel -
tizenkét éves megbízatási időre — történhessen.
Annak érdekében továbbá, hogy az Alkotmánybíróság valamennyi olyan indítványozó által benyújtott
indítványt, aki az Alaptörvény szerint indítványozási joggal már nem rendelkezik, minél rövidebb időn
belül elbírálhasson, a Javaslat az Alkotmánybíróság létszámát már az Alaptörvény hatálybalépése előtt
tizenöt főre bővítené.
A Javaslat emellett a szociális biztonsághoz való jog tartalmának az Alaptörvény szellemiségéhez
igazodó kibontását tartalmazza, annak érdekében, hogy az ennek megfelelő törvényalkotási lépések
mielőbb megtörténhessenek.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény végrehajtásához szükséges sarkalatos és más törvényeket az
Alaptörvény hatálybalépésével egyidejűleg kell hatályba léptetni, e törvényeket az Alaptörvény
hatálybalépését megelőzően, még a 2011-es évben el kell fogadni. így az elfogadásra ugyanakkor még
a jelenleg hatályos Alkotmány rendelkezései az irányadóak. Annak érdekében, hogy e törvényeket már
az Alaptörvényben előírt szavazattöbbséggel lehessen elfogadni, szükséges ennek a hatályos
Alkotmányban való rögzítése. Ezzel egyértelművé tehető a későbbiekre nézve, mely törvények mely
rendelkezései minősülnek sarkalatosnak.
A 2.§-hoz
A Javaslat az Alkotmány 70/E. § új (3) bekezdését megállapító része a jövendő generációk érdekeire és
várható terheire tekintettel rögzíti, hogy a szociális biztonság keretei között nyugdíj jogcímen járó
ellátásra főszabályként azok jogosultak, akik - a törvényhozó által a mindenkori demográfiai
viszonyokra és a várható életkorra tekintettel kialakított - öregségi nyugdíjkorhatárt elérték. A Javaslat
lehetővé teszi ugyanakkor, hogy törvény a nyugdíjjogosultságot (átmeneti vagy tartós jelleggel)
kiterjessze pl. a nők fokozottabb védelme érdekében. A Javaslat módot ad arra is, hogy a törvényhozó a
jelenleg már fennálló nyugellátásokat is ezen alkotmányi elveknek megfelelően rendezze át, oly
módon, hogy a jelenleg nyugellátásban részesülő, az öregségi nyugdíjkorhatárt még be nem töltött
4
személyek a társadalombiztosítási vagy a szociális rendszer keretében, illetve a munkaerőpiacra való
visszatérés lehetőségének megnyitásával a megélhetésükhöz hozzájáruló juttatásban részesüljenek.
A 3.§-hoz
A Javaslat szerint az alkotmánybírák száma már az Alaptörvény hatálybalépését megelőzően tizenöt
főre nőne, annak érdekében, hogy a kibővített létszámmal működő testület az évek során felhalmozott
ügyhátralékát megfelelő időben ledolgozhassa, illetve az olyan indítványozó által benyújtott utólagos
normakontrollra irányuló indítványokat, akik az Alaptörvény szerint indítványozási joggal már nem
rendelkeznek, ésszerű időben elbírálja. Ez teszi lehetővé, hogy az Alaptörvény alapján kibővített
hatáskörű - az ún. valódi alkotmányjogi panasszal kapcsolatos eljárások miatt várhatóan növekedő
ügyteherrel rendelkező - testület megfelelő, ésszerű határidőben hozza meg döntéseit.
A 4-5. §-hoz
A Javaslat hatályba léptető és átmeneti rendelkezése biztosítja, hogy a kibővült létszámú testület már
2011. szeptember 1-jén megkezdhesse a működését, illetve az új alkotmánybírák megválasztására még
az Országgyűlés tavaszi ülésszakán sor kerülhessen. A Javaslat emellett lehetővé teszi, hogy az új
alkotmánybírák és az Alkotmánybíróság elnökének megválasztása (a jelenlegi elnök megbízatása 2011
júliusában lejár) az Alaptörvény szerint, tizenkét évre történjen.
Budapest, 2011. május 13.
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség	Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László
az Országgyűlés Elnöke részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján, „a
Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvénynek az Alaptörvénnyel
összefüggő egyes átmeneti rendelkezések megalkotása érdekében szükséges
módosításáról” a következő törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2011. május 13.
—.L_
Dr. Balsai István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
Lázár Jánps
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGVÜLLS HIVATALA
Érkezett; 2011 MÁJ 1 6.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Előterjesztői csatlakozás képviselői önálló indítványhoz
Kövér László
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Lázár János és Dr. Balsai István, a Fidesz - Magyar Polgári Szövetség képviselőcsoportjának
tagjai
-	T/3199. szám alatt, „A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX.
törvénynek az Alaptörvénnyel összefüggő' egyes átmeneti rendelkezések
megalkotása érdekében szükséges módosításáról” címmel, valamint
-	T/3200. szám alatt, „Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény
módosításáról” címmel
törvényjavaslatot nyújtottak be 2011. május 13-án.
Ezúton szeretném jelezni, hogy - a javaslat előteijesztőinek hozzájárulásával -
előterjesztőként kívánok csatlakozni a fenti indítványokhoz.
Kérem az ezzel kapcsolatos szükséges intézkedések megtételét.
Budapest, 2011. május 16.
Tisztelettel:
Talabér Márta
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség