﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3288. számú
törvényjavaslat
az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint
a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény módosításáról
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2011. május
2011. évi ... törvény
az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint
a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997.évi CLIX. törvény módosításáról
1.	§
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) 1. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„1. § (1) A törvény hatálya az atomenergia békés célú alkalmazására, az azzal kapcsolatos
jogosultságokra és kötelezettségekre, továbbá az embereknek, valamint az élő és élettelen
környezetnek a természetes és mesterséges eredetű ionizáló sugárzás káros hatásai elleni
védelmére terjed ki.
(2)	E törvény hatálya - a (3) bekezdés kivételével - nem terjed ki az olyan radioaktív
anyagokkal, valamint berendezésekkel kapcsolatos tevékenységekre, amelyek - a
létrehozható ionizáló sugárzás jellege és mértéke folytán - az emberi életre és egészségre,
továbbá az élő és élettelen környezetre nem minősülnek veszélyesnek.
(3)	E törvény 16. §-át alkalmazni kell a nukleáris fegyverek elterjedésének
megakadályozásáról szóló szerződés III. cikk (1) és (4) bekezdésének végrehajtásáról szóló
biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv, valamint a megállapodáshoz csatolt kiegészítő
jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2006. évi LXXXII. törvénnyel megállapított Megállapodás
98. cikk O. pontjában meghatározott valamennyi nukleáris anyagra.”
2.	§
Az Atv. 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„2. § E törvény alkalmazásában:
1.	atomenergia alkalmazása:
a)	a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal kapcsolatos tevékenység,
b)	az ionizáló sugárzást létrehozó, valamint az a) pont szerinti alkalmazást szolgáló
létesítményekkel, berendezésekkel összefüggő tevékenység;
1
2.	atomenergia alkalmazója: aki az 1. pontban meghatározott tevékenységet végez;
3.	radioaktív anyag: a természetben előforduló vagy mesterségesen előállított anyag,
amelynek egy vagy több összetevője ionizáló sugárzást bocsát ki;
4.	nukleáris anyag: az a radioaktív anyag, amely önfenntartó nukleáris láncreakcióra képes
vagy képessé tehető, különösen az urán, a tórium, a plutónium és bármilyen anyag, amely az
előbbiek közül egyet vagy többet gazdaságosan kinyerhető koncentrációban tartalmaz, a
bányászat és az ércfeldolgozás körébe tartozó ércek és érchulladékok kivételével;
5.	ionizáló sugárzás: a közvetlenül vagy közvetve ionizáló részecskékből, illetve ionizálásra
képes fotonokból álló sugárzás;
6.	nukleáris láncreakció: az atommaghasadások olyan sorozata, amelyet a hasadási folyamat
során felszabaduló neutronok tartanak fenn;
7.	nukleáris létesítmény:
a)	a dúsítóüzem, nukleáris üzemanyagot gyártó üzem, atomerőmű, újrafeldolgozó üzem,
kutatóreaktor, oktatóreaktor, nukleáris kritikus és más neutronsokszorozás célját szolgáló
rendszer, friss és kiégett üzemanyag tárolására szolgáló létesítmény,
b)	az a) alpontban felsorolt nukleáris létesítményekhez közvetlenül kapcsolódó, ugyanazon a
telephelyen található, radioaktív hulladék tárolására szolgáló létesítmények, amennyiben
külön létesítménynek minősülnek;
8.	rendszer: rendszerelemekből álló, adott funkció teljesítésére szolgáló egység;
9.	rendszerelem: a rendszer szerelési egységként is elhatárolható komponense, részegysége
vagy önállóan kezelhető készüléke, egy adott funkció megvalósításában önálló részfunkciót
ellátó elem, így különösen berendezés, műszer, csővezeték, építmény, épületszerkezet;
10.	nukleáris rendszer, rendszerelem: nukleáris létesítményeknek a nukleáris biztonság
szempontjából fontos rendszerei, rendszerelemei;
11.	atomreaktor: olyan berendezés, amely szabályozott nukleáris láncreakció megvalósítására
alkalmas;
12.	ionizáló sugárzást létrehozó berendezés: olyan berendezés, amely külső energia vagy
radioaktív anyag felhasználásával ionizáló sugárzás keltésére és kibocsátására alkalmas;
13.	nukleáris üzemanyag: atomreaktor üzemanyaga, amely nukleáris anyagot tartalmaz;
14.	kiégett üzemanyag: az atomreaktorban hasznosított, besugárzott és a reaktorból
véglegesen eltávolított nukleáris üzemanyag, amely - az atomreaktoron kívüli -
újrahasznosíthatósága miatt nem minősül hulladéknak;
15.	radioaktív hulladék: további felhasználásra már nem kerülő olyan radioaktív anyag, amely
sugárvédelmi jellemzők alapján nem kezelhető közönséges hulladékként;
16.	radioaktívhulladék-tároló: a radioaktív hulladék végleges elhelyezésére szolgáló
létesítmény;
17.	radioaktív hulladék átmeneti tárolója: a radioaktív hulladék időleges elhelyezésére
szolgáló létesítmény;
18.	atomerőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció
felhasználásával villamos energiát termel;
19.	atomfűtőmű: olyan energiaátalakító létesítmény, amely nukleáris láncreakció
felhasználásával hőt szolgáltat;
20.	rendkívüli esemény: az atomenergia alkalmazását szolgáló létesítményben, berendezésben,
vagy radioaktív (nukleáris) anyaggal végzett tevékenység során - bármilyen okból -
2
bekövetkező olyan esemény, amely a biztonságot kedvezőtlenül befolyásolhatja, és az
emberek nem tervezett sugárterhelését, valamint a környezetbe radioaktív anyagok nem
tervezett kibocsátását eredményezi vagy eredményezheti;
21.	nukleáris veszélyhelyzet: rendkívüli esemény következtében előálló állapot, amelyben a
lakosságot érintő következmények elhárítása vagy enyhítése érdekében intézkedésekre van
vagy lehet szükség;
22.	engedélyes: az atomenergia alkalmazói közül, aki hatósági engedéllyel engedélyköteles
tevékenységet folytat;
23.	atomkár: az emberélet elvesztése, a személyek testi épségében és egészségében
keletkezett minden kár, minden anyagi kár, az ezekkel együttesen jelentkező környezeti kár
ésszerű mértékű helyreállításának költsége, valamint a károk csökkentése vagy elhárítása
érdekében ténylegesen végrehajtott, ésszerű és szükséges intézkedéssel kapcsolatosan
felmerült költség, amennyiben azokat a nukleáris üzemanyag, a nukleáris létesítményben lévő
radioaktív termék, hulladék vagy a nukleáris létesítményből származó, abból kiszállított, vagy
oda küldött nukleáris anyag révén a nukleáris létesítményben vagy a szállítás során
bekövetkezett rendkívüli esemény okozta;
24.	nukleáris baleset: minden olyan rendkívüli esemény, amely atomkárt okoz;
25.	SDR: Special Drawing Rights (különleges lehívási jog) - a Nemzetközi Valuta Alap által
meghatározott nemzetközi elszámolási egység;
26.	ésszerűen elérhető legalacsonyabb szint: a tudományos, technikai, gazdasági és társadalmi
adottságok figyelembevételével kialakított, a nemzetközi elvárásokkal összhangban lévő
legkisebb érték;
27.	nukleárisüzemanyag-ciklus: a nukleáris üzemanyag élettartamának valamennyi szakasza,
beleértve a gyártást, hasznosítást, átmeneti tárolást, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárását;
28.	nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása: a kiégett üzemanyag hazai vagy külföldi
radioaktívhulladék-tárolóban való végleges elhelyezése feldolgozás nélkül, vagy a kiégett
üzemanyag előzetes feldolgozása és az ennek során keletkezett radioaktív hulladékok
végleges elhelyezése hazai vagy külföldi radioaktívhulladék-tárolóban, beleértve a
nukleárisüzemanyag-ciklus lezárására vonatkozó döntést műszaki szempontból megalapozó
tevékenységet;
29.	nukleáris biztonság: megfelelő üzemeltetési feltételek megvalósítása, balesetek
megelőzése, illetve a balesetek következményeinek enyhítése a nukleáris létesítmény
életciklusának valamennyi fázisában, amelyek eredményeként megvalósul a
munkavállalóknak és a lakosságnak a nukleáris létesítmények ionizáló sugárzásából származó
veszélyekkel szembeni védelme;
30.	nukleáris védettség: azon tevékenységek, eszközök és eljárások összessége, amelyek a
szabotázs, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett, a Büntető Törvénykönyv (a
továbbiakban: Btk.) szerinti visszaélés, közveszélyokozás, környezetkárosítás, illetve jogtalan
eltulajdonítás megelőzésére, észlelésére, elhárítására és következményeinek kezelésére
irányulnak;
31.	fenyegetettség: az állam által elvégzett naprakész elemzésben feltárt, az atomenergia
békés célú felhasználóit fenyegető veszély, cselekmény;
32.	tervezési alapfenyegetettség: a fenyegetettségnek az állam által meghatározott olyan
szintje, amely ellen a hatékony fizikai védelmet az atomenergia alkalmazója biztosítja;
3
33.	fizikai védelem: azon belső szabályozás, technikai eszköztár és élőerős elhárítás
összessége, amely a nukleáris védettség részeként a nukleáris létesítményekkel, valamint
nukleáris és más radioaktív anyagokkal szemben elkövetendő jogtalan eltulajdonítás és
szabotázs elrettentésére, észlelésére, késleltetésére és elhárítására irányul;
34.	fizikai védelmi terv: a fizikai védelmi rendszer működését, az elrettentés, észlelés,
késleltetés és elhárítás fizikai védelmi funkciók konkrét megvalósulását leíró terv;
35.	szabotázs: nukleáris vagy más radioaktív anyag nukleáris létesítmény, radioaktív hulladék
átmeneti és végleges tárolója, valamint a radiológiai következmények szempontjából jelentős
rendszer, rendszerelem ellen irányuló tevékenységgel szándékosan elkövetett - a Btk. szerinti
-	közveszélyokozás (259. §), közérdekű üzem működésének megzavarása (260. §) vagy
kísérletének, előkészületének, szándékos környezetkárosítás (280. §) vagy kísérletének
rendkívüli esemény bekövetkezését célzó elkövetése;
36.	nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás:
nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett - a Btk. szerinti - szándékos
közveszélyokozás (259. §) vagy kísérlete, előkészülete, továbbá szándékos környezetkárosítás
(280. §) vagy kísérlete;
37.	nukleáris vagy más radioaktív anyag jogtalan eltulajdonítása: nukleáris vagy más
radioaktív anyag a Btk. szerinti ellopása (316. §) vagy elrablása (321. §);
38.	ártalmatlanítás (végleges elhelyezés): nukleáris anyagok vagy más radioaktív anyagok
veszélyeztető hatásának kizárása, a környezet elemeitől történő elszigeteléssel;
39.	radiológiai következmények szempontjából jelentős rendszer és rendszerelem: azon,
nukleáris anyag vagy más radioaktív anyag alkalmazásával, feldolgozásával és tárolásával
összefüggő rendszerek és rendszerelemek, amelyek rongálása rendkívüli esemény
bekövetkezésével j ár vagy járhat.”
3.	§
Az Atv. a következő 4/A. §-sal egészül ki:
„4/A. § Alapvető biztonsági célkitűzés az ember és a környezet védelme az ionizáló sugárzás
káros hatásaival szemben, ennek elérése érdekében
a)	a kormányzat hatékony jogi szabályozást készít elő, valamint független, az atomenergia
békés célú felhasználását felügyelő szervet vagy szerveket hoz létre és tart fenn;
b)	mind a biztonságot felügyelő szervek, mind a kockázattal járó tevékenységet végző
szervezetek az alapvető biztonsági célkitűzés iránt elkötelezett vezetést és hatékony irányítási
rendszert hoznak létre és tartanak fenn;
c)	a biztonságért való elsődleges felelősség azt a személyt vagy szervezetet terheli, aki, vagy
amely a sugárzásból eredő kockázat növekedését okozó létesítmény vagy tevékenység
engedélyese;
d)	az atomenergia alkalmazásának általános feltétele, hogy az általa nyújtott társadalmi
előnyök nagyobbak legyenek, mint a nukleáris létesítmény területén tartózkodó személyeket,
a lakosságot, a környezetet és az anyagi javakat fenyegető kockázatok;
4
e)	az atomenergia alkalmazója biztosítja az ember és a környezet sugárzástól való ésszerű
védelmét a 4. § (1) bekezdése szerint;
f)	az atomenergia alkalmazója az ésszerűen elérhető legmagasabb szintű biztonságot a 4. § (3)
bekezdés c) pontja szerinti biztonsági követelmények betartásával optimalizálja;
g)	az atomenergia alkalmazója mindent megtesz annak érdekében, hogy egyetlen személy
sérülésének kockázata se legyen elfogadható mértéket meghaladó;
h)	az atomenergia alkalmazója köteles mindent megtenni a nukleáris vagy sugárbaleset
megelőzése és következményeinek enyhítése érdekében;
i)	a hatáskörrel rendelkező szervek és az atomenergia alkalmazója felkészül a biztonság és a
védettség szempontjából fontos, nukleáris- vagy sugárbiztonságot sértő esemény
bekövetkezésére, és a szükséges intézkedések végrehajtására;
j) a korábbról fennmaradt vagy a hatósági szabályozás körébe nem tartozó sugárzásból eredő
kockázat mérsékelésére hozott védőintézkedéseknek indokoltnak és a kockázattal arányosnak
kell lenniük.”
4.	§
Az Atv. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az e törvényben foglalt kormányzati feladatok végrehajtásáról a Kormány az Országos
Atomenergia Hivatal (a továbbiakban: atomenergia-felügyeleti szerv), valamint a 20. § (1)
bekezdésében, a 22-26. §-ban és a 28. §-ban meghatározott miniszterek útján gondoskodik.”
5.	§
Az Atv. 7. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Új nukleáris létesítmény és radioaktívhulladék-tároló létesítését, valamint meglévő
atomerőmű további atomreaktort tartalmazó egységgel való bővítését előkészítő tevékenység
megkezdéséhez az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása szükséges.”
6.	§
Az Atv. 8. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Az atomenergia-felügyeleti szerv
a)	ellátja a 17. §-ban meghatározott hatósági feladatokat, ennek keretében országos
illetékességgel jár el;
b)	az atomenergia alkalmazása területén figyelemmel kíséri
5
ba)	a nemzetközi fejlődés általános irányait, különösen a szabályozás nemzetközi fejlődését,
és ennek alapján javaslatot tesz a szükséges hazai intézkedésekre, jogszabályok
megalkotására;
bb)	a műszaki fejlesztési eredményeket, nemzetközi tapasztalatokat, elvárásokat; valamint
bc)	a hatáskörébe tartozó jogszabályok érvényesülését; megállapításai alapján intézkedéseket
kezdeményez, javaslatot tesz a jogszabályok szükség szerinti módosítására, illetve
megalkotására;
c)	részt vesz a b) pont ba) és bc) alpontjai szerinti előterjesztések tervezetének közigazgatási
egyeztetésében.
d)	tájékoztatja a közvéleményt az atomenergia alkalmazásának biztonságáról és a nukleáris
védettségről, saját tevékenységéről, fontosabb döntéseiről és azok megalapozásáról, az
alkalmazott biztonsági, védettségi és biztosítéki követelményekről a vonatkozó információk
honlapján való közzététele útján;
e)	Baleset-elhárítási Szervezet megszervezésével, felkészítésével és működtetésével ellátja a
számára jogszabályban meghatározott nukleárisbaleset-elhárítási feladatokat, továbbá azokat
a nukleáris balesetekkel kapcsolatos gyors értesítési, kapcsolattartási és hatósági feladatokat,
amelyek az európai uniós tagságból, továbbá jogszabállyal kihirdetett, a Nemzetközi
Atomenergia Ügynökség keretében a nukleáris veszélyhelyzeti gyors értesítésről és a
segítségnyújtásról létrejött nemzetközi egyezményekből, valamint a kapcsolódó kétoldalú
nemzetközi megállapodásokból erednek;
f)	feladatkörében együttműködik más országok hasonló hatósági feladatokat ellátó
szervezeteivel, és velük kétoldalú szakmai megállapodásokat köt, két- és többoldalú
nemzetközi kapcsolatokat épít ki és tart fenn, összehangolja az atomenergia alkalmazásának
biztonságával és védettségével összefüggő nemzetközi együttműködést, továbbá ennek
körében véleményezi az e téren kötendő nemzetközi egyezményeket, és figyelemmel kíséri -
hatáskörét illetően - azok megvalósulását.”
7.	§
Az Atv. 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„9. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv az engedélyezés, az ellenőrzés és ezekhez
kapcsolódóan a hozzá benyújtott, a nála fellelhető és az általa összegyűjtött adatok értékelése,
elemzése, szakértői vélemények és tanúsítványok értelmezése útján győződik meg arról, hogy
az atomenergia alkalmazása és a nukleáris létesítmények, azok rendszereinek és
rendszerelemeinek a műszaki állapota, a nukleáris létesítmények üzemeltetése, valamint az
átalakítások végrehajtása megfelel a kockázat elfogadható mértéke alapján meghatározott
követelményeknek és a hatósági engedélyekben előírtaknak.
(2)	A nukleáris létesítmények folyamatos hatósági felügyelet alatt állnak. Az atomenergia-
felügyeleti szerv folyamatos hatósági felügyeleti tevékenysége a következő módon valósul
meg:
a)	egyedi hatósági eljárások keretében engedélyezési és jóváhagyási döntésekkel;
b)	az engedélyesek működésének és a nukleáris létesítmények biztonsági helyzetének
rendszeres elemzésével és értékelésével;
6
c)	folyamatos, valamint egyedi eljárások során végzett ellenőrzéssel, az átalakításokhoz
kapcsolódó ellenőrzési programok végrehajtásával;
d)	a jogszabályi követelmények, az azokon alapuló hatósági előírások gyakorlati
érvényesülését biztosító érvényesítési eljárások lefolytatásával.
(3)	Az engedélyesnek és az atomenergia-felügyeleti szervnek a nukleáris létesítmények
nukleáris biztonságát, a nukleáris biztonsági követelmények teljesítését, a kockázat mértékét,
a létesítést és az üzembe helyezést megelőzően, valamint - figyelembe véve az üzemi
tapasztalatokat és a biztonsággal kapcsolatos új ismereteket - a teljes üzemidő alatt
(időszakos biztonsági felülvizsgálat és jelentés keretében) rendszeres időközönként teljes
körűen elemeznie, értékelnie kell, és annak eredményét a honlapján nyilvánosságra kell
hoznia.”
8.	§
Az Atv. a 10. §-t követően a következő 10/A. §-sal egészül ki:
„10/A. § (1) A radioaktív hulladék tárolójának, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti és
végleges tárolójának (a továbbiakban: tároló) engedélyese a 4. § (4) bekezdésében és a 10. §
(2) bekezdésében foglaltakról, továbbá a 40. § szerinti feladatok elvégzéséről
a)	a tárolónak helyt adó település vagy települések, és az azzal területileg határos települések
lakosságát; valamint
b)	a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni kutatófúrások
által érintett települések lakosságát
a törvényben előírt tájékoztatási kötelezettségének ott meghatározott módon történő ellátása
mellett az ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások (a továbbiakban: társulás)
útján is rendszeresen tájékoztathatja.
(2)	A társulás törvényben meghatározott egyéb feltételek mellett akkor jön létre ha:
a)	az (1) bekezdés a) pontja esetében az ott meghatározott összes település legalább felének
és ezek között a tárolónak helyt adó település vagy települések képviselőtestülete a társulási
megállapodást jóváhagyja, vagy
b)	az (1) bekezdés b) pontja esetében az ott meghatározott települések legalább felének
képviselő testülete a társulási megállapodást jóváhagyja.
(3)	A (2) bekezdésben meghatározottakon túl a társulás létrejöttének feltétele, hogy
megalakulását követően a Magyar Államkincstár nyilvántartásba vegye.
(4)	Ha a tároló létesítését szolgáló engedélyezett telephely-kiválasztási helyszíni
kutatófúrások időközben - az elvégzett kutatások eredményeként - a már létrejött társulás
tagjai mellett újabb települések területére is kiterjednek, az engedélyes e települések
polgármestereit tájékoztatja erről, valamint arról, hogy a (6) bekezdés értelmében
csatlakozhatnak a társuláshoz.
(5)	A telephely-kiválasztási kutatásokat szolgáló felszín alatti kutatólaboratórium
létesítésének megkezdésekor a társulás megszűnik és az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a
(2)	bekezdés a) pontjában meghatározott szabályok szerint új társulás alakul.
7
(6)	A társuláshoz csatlakozni - az (1) bekezdésben meghatározott körben - bármikor, abból
kiválni a naptári év utolsó napjával lehet. A csatlakozni kívánó település csatlakozásáról a
tagok a társulási megállapodás szabályai szerint határoznak.
(7)	A társulás jogi személy. Gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(8)	A társulásoknak a tárolóhoz vagy a tervezett tárolóhoz kötötten a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapból támogatás adható. Támogatás tárolónként, vagy tervezett tárolónként csak
egy ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulásnak adható. A támogatás
tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célokra használható fel.”
9.	§
Az Atv. 11. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével,
tervezésével, építésével, üzemeltetésével és átalakításával, a nukleáris létesítmény fizikai
védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával, a nukleáris rendszer,
rendszerelem karbantartásával, - jogszabályban meghatározott - I., II. és III. kategóriába
tartozó nukleáris, 1-es, 2-es és 3-as veszélyességi kategóriába tartozó zárt radioaktív
sugárforrások, valamint 1-es és 2-es veszélyességi kategóriába tartozó radioaktív hulladékok
felhasználásával, tárolásával, szállításával, szállítmányok kísérésével, valamint ezek fizikai
védelmi rendszerének tervezésével, üzemeltetésével és karbantartásával összefüggő
munkakörökben nem foglalkoztatható az a személy:
a)	aki büntetett előéletű;
b)	akit a Btk. szerinti
ba)	állam elleni bűncselekmény (Btk. X. fejezet),
bb)	emberiség elleni bűncselekmény (Btk. XI. fejezet),
bc)	egyes élet, a testi épség és az egészség elleni bűncselekmények:
1.	emberölés (Btk. 166. §),
2.	erős felindulásban elkövetett emberölés (Btk. 167. §),
3.	öngyilkosságban közreműködés (Btk. 168. §),
4.	szándékosan elkövetett súlyos testi sértés, és annak minősített esetei [Btk. 170. § (2)-(6)
bekezdés],
5.	foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés (Btk. 171. §),
bd)	egyes szabadság és az emberi méltóság elleni bűncselekmények:
1.	kényszerítés (Btk. 174. §),
2.	a lelkiismereti és vallásszabadság megsértése (Btk. 174/A. §),
3.	közösség tagja elleni erőszak (Btk. 174/B. §),
4.	az egyesülési, a gyülekezési szabadság, valamint a választási gyűlésen való részvétel
jogának megsértése (Btk. 174/C. §),
8
5.	személyi szabadság megsértése (Btk. 175. §),
6.	emberrablás (Btk. 175/A. §),
7.	emberkereskedelem (Btk. 175/B. §),
8.	magánlaksértés bűntette [Btk. 176. § (2) bekezdés b) pont, (3) és (4) bekezdés],
be)	egyes nemi erkölcs elleni bűncselekmények:
1.	erőszakos közösülés (Btk. 197. §),
2.	szemérem elleni erőszak (Btk. 198. §),
3.	megtévesztéssel, erőszakkal, avagy az élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen
fenyegetéssel elkövetett kerítés [Btk. 207. § (3) bekezdés b) pont],
bf)	egyes államigazgatás, igazságszolgáltatás és a közélet tisztasága elleni bűncselekmények:
1.	embercsempészés (Btk. 218. §),
2.	visszaélés szigorúan titkos és titkos minősítésű adattal (Btk. 221. §),
3.	visszaélés bizalmas minősítésű adattal (Btk. 222. §),
4.	hivatali bűncselekmények (Btk. XV. fejezet, IV. cím),
5.	hivatalos személy elleni bűncselekmények (Btk. XV. fejezet V. cím),
bg)	egyes közbiztonság elleni bűncselekmények:
1.	közveszélyokozás [Btk. 259. § (1)-(3) és (5) bekezdés],
2.	közérdekű üzem működésének megzavarása (Btk. 260. §),
3.	terrorcselekmény (Btk. 261. §),
4.	nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §),
5.	légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas
jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §),
6.	visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §),
7.	visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §),
8.	visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású
termékkel (Btk. 263/B. §),
9.	bűnszervezetben részvétel (Btk. 263/C. §),
10.	visszaélés radioaktív anyaggal (Btk. 264. §),
11.	visszaélés nukleáris létesítmény üzemeltetésével (Btk. 264/A. §),
12.	visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §),
13.	visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §),
14.	visszaélés méreggel (Btk. 265. §),
bh)	egyes köznyugalom elleni bűncselekmények:
1.	rémhírterjesztés (Btk. 270. §),
2.	közveszéllyel fenyegetés (Btk. 270/A. § ),
3.	garázdaság (Btk. 271. §),
9
4.	önbíráskodás (Btk. 273. §),
bi)	egyes közegészség elleni bűncselekmények:
1.	környezetkárosítás, [Btk. 280. § (1) és (2) bekezdés],
2.	természetkárosítás [Btk. 281. § (1)-(3) bekezdés],
3.	veszélyes hulladékra elkövetett, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése [Btk. 281/A.
§ (2) bekezdés],
4.	visszaélés kábítószerrel (Btk. 282-282/C. §),
5.	visszaélés kábítószer-prekurzorral (Btk. 283/A. §),
bj) egyes gazdálkodási kötelességeket és a gazdálkodás rendjét sértő bűncselekmények:
1.	számítástechnikai rendszer és adatok elleni bűncselekmény (Btk. 300/C. §),
2.	számítástechnikai rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés kijátszása (Btk. 300/E.
§),
bk) egyes pénz- és bélyeghamisítás bűncselekmények:
1.	pénzmosás (Btk. 303. §),
2.	pénzhamisítás (Btk. 304. §),
3.	pénzhamisítás elősegítése (Btk. 304/A. §),
bl) csempészet (Btk. 312. §),
bm) egyes vagyon elleni bűncselekmények:
1.	lopás (Btk. 316. §),
2.	sikkasztás (Btk. 317. §),
3.	csalás (Btk. 318. §),
4.	hűtlen kezelés (Btk. 319.§),
5.	hanyag kezelés (Btk. 320. §),
6.	rablás (Btk. 321. §),
7.	kifosztás (Btk. 322. §),
8.	zsarolás (Btk. 323. §),
9.	rongálás (Btk. 324. §),
10.	orgazdaság (Btk. 326.§),
11.	jármű önkényes elvétele (Btk. 327. §),
vagy bűnszervezet keretében elkövetett bűntett miatt a bíróság elítélt, és a (4) bekezdésben
meghatározott időtartam még nem telt el;
c)	akivel szemben a b) pontban meghatározott szándékos bűncselekmény elkövetésének
megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős
befejezéséig.”
10
10. §
Az Atv. 11/A. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a 11/A. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásai
11/A. § (1) A nukleáris létesítménnyel kapcsolatos nukleáris biztonsági hatósági eljárásban a
nukleáris létesítmény normál üzemének körülményei között értelmezett hatásterületén
ügyfélnek minősül:
a)	nukleáris létesítményre vonatkozó engedélynél (a nukleáris létesítmény telepítéséhez,
létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez, üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli
üzemeltetéséhez, átalakításához, végleges üzemen kívül helyezéséhez vagy megszüntetéséhez
szükséges engedély esetében): az engedélyesen kívül a hatásterületen levő valamennyi
ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó jogát az ingatlan-nyilvántartásba
bejegyezték,
b)	rendszerelemre vonatkozó engedély esetében: kizárólag az engedélyes,
c)	ellenőrzési eljárásban és értékelésnél kizárólag az engedélyes, kivéve, ha az ellenőrzés
vagy az értékelés alapján az üzemeltetési engedélyt módosítani kell: ilyenkor ügyfél a
hatásterületen levő valamennyi ingatlan tulajdonosa és az, akinek az ingatlanra vonatkozó
jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték,
d)	érvényesítés során: kizárólag az engedélyes és a külső bejelentő.
(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban a hatásterület a biztonsági övezettel azonos.
(3)	A nukleáris létesítmény nukleáris biztonságával kapcsolatos eljárás megindítására irányuló
kérelmet kizárólag az eljárásra hatáskörrel rendelkező hatóságnál lehet előterjeszteni.
(4)	A kérelemre indult eljárásban - az eljárás megindítására irányuló kérelmet benyújtó
ügyfelet kivéve - az ügyfelet értesíteni kell az eljárás megindításáról:
a)	a 17. § (2) bekezdés 1., 5. és 10. pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított harminc
napon belül,
b)	a 17. § (2) bekezdés 3., 4., 6-9. pontja szerinti kérelem beérkezésétől számított tizenöt
napon belül.
(5)	Ha az ügyfél a kérelmet hiányosan nyújtotta be, őt az atomenergia-felügyeleti szerv a 17. §
(2)	bekezdés 1. és 5. pontja szerinti eljárásoknál a kérelem beérkezésétől számított négy
hónapon belül, míg a 17. § (2) bekezdés 3., 4., 6-10. pontja szerinti eljárásoknál harminc
napon belül hiánypótlásra hívja fel.”
11.	§
Az Atv. 12. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím, és ezzel egyidejűleg a 12. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„A hatósági engedélyezés és ellenőrzés általános rendje
12.	§ (1) Az ügyintézés határideje:
a)	a 17. § (2) bekezdés 1. és 10. pontja szerinti ügyekben, a létesítmény üzemeltetési
engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások, valamint a nukleáris
létesítmények és radioaktívhulladék-tárolók fizikai védelmi tervének első alkalommal történő
engedélyezése esetében hat hónap;
b)	a 17. § (2) bekezdés 3-9. pontja szerinti ügyekben hatvan nap.
(2)	Az eljáró hatóság vezetője az ügyintézési határidőt indokolt esetben egy alkalommal, a 17.
§ (2) bekezdés 1. és 10. pontja szerinti ügyekben, valamint a létesítmény üzemeltetési
engedélyének módosítását igénylő 5. pont szerinti átalakítások esetében legfeljebb kilencven
nappal, míg a 17. § (2) bekezdés 3-9. pontja szerinti ügyekben legfeljebb harminc nappal
meghosszabbíthatja. Erről értesíteni kell az ügyfelet és mindazokat, akiket az eljárás
megindításáról értesítettek.
(3)	A szakhatóság eljárására irányadó ügyintézési határidő az (1) bekezdés a) pontja esetében
45 nap, az (1) bekezdés b) pontja esetében 30 nap. Indokolt esetben a szakhatóság vezetője a
szakhatósági eljárásra irányadó határidőt egy alkalommal tíz nappal meghosszabbíthatja, és
erről az ügyfelet és a megkereső hatóságot értesíti.
(4)	A radioaktív hulladékok, kiégett üzemanyagok, valamint egyéb radioaktív anyagok
országhatáron át történő szállításához való hozzájárulás és engedélyezés angol vagy magyar
nyelven készült okmányokkal történik.
(5)	A nemzetközi szervezetekkel kötött szerződésekben vállalt kötelezettségekből eredő
ellenőrzések esetében az ellenőrzések jegyzőkönyve a nemzetközi szervezet hivatalos nyelvén
készül.”
12.	§
Az Atv. 12/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„12/A. § (1) A nukleáris biztonsággal összefüggő adatok ellenőrzése a helyszínre vagy az
atomenergia-felügyeleti szervhez telepített, illetve a folyamatba beépített ellenőrző
rendszerből történő táv-adatszolgáltatás útján is történhet.
(2)	A nukleáris biztonság hatósági ellenőrzése nincs időkorláthoz kötve.
(3)	Az atomenergia-felügyeleti szerv a nukleáris létesítmény hatósági felügyeletéhez, vagyis
az engedélyes tevékenységének értékeléséhez, elemzéséhez a hatósági határozatokban és a
jogszabályokban foglaltak teljesülésének igazolására, valamint az érvényesítési eljárásainak
lefolytatásához átfogó, feltáró és eseti ellenőrzéseket végez. Az atomenergia-felügyeleti szerv
az ilyen tevékenységének folyamatosságát a nukleáris létesítmény telephelyén fenntartott
helyszíni felügyelettel, és ügyeleti rend működtetésével biztosíthatja.
(4)	A nukleáris létesítmény helyszíni ellenőrzésének megindítását, lefolytatását és lezárását,
iratok, dokumentumok bekérését jegyzőkönyvben kell rögzíteni. A bekért iratokat,
12
dokumentumokat az adott ügyhöz kapcsolódó értékelő, elemző tevékenység befejezését
követően is az atomenergia-felügyeleti szerv tárolja.
(5)	A nukleáris létesítmény engedélyesének minőségirányítási rendszerében, a személyzet
képzését érintő dokumentumában, adatbázisában rögzített személyes adatokat az atomenergia-
felügyeleti szerv csak a hatósági jogosító vizsgához kötött munkakörökben történő
munkavégzés ellenőrzésére használhatja fel.”
13.	§
Az Atv. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, a § egyidejűleg a következő
(4a) és (4b) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Az átalakítási engedély kiadása előtt végzett ellenőrzés során feltárt, a nukleáris
biztonságot veszélyeztető nem-megfelelőség esetén az atomenergia-felügyeleti szerv az
átalakítás folytatását megtilthatja.
(4a) Ha az átalakítást követő üzemeltetés megkezdését megelőzően az atomenergia felügyeleti
szerv a hozzá - jogszabály alapján - becsatolandó dokumentum értékelése, az eseti ellenőrzés
vagy az átalakítás végrehajtása során lefolytatott ellenőrzés keretében olyan nem-
megfelelőséget állapít meg, amely veszélyezteti a nukleáris biztonságot, akkor a kiadott
átalakítási engedélyt visszavonja, vagy az engedélyt módosítva feltételeket állapít meg.
(4b) A bíróság a (4) és a (4a) bekezdés szerinti határozatok végrehajtását nem függesztheti
fel.”
14.	§
Az Atv. 15. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„15. § (1) Az engedély, valamint a nukleáris biztonsági szabályzatok előírásainak megtartását,
és az atomenergia alkalmazásának biztonságosságát az atomenergia-felügyeleti szerv köteles
rendszeresen ellenőrizni, és az észlelt rendellenességek megszüntetése érdekében
haladéktalanul intézkedni, vagy intézkedést kezdeményezni.
(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály megsértése, valamint az e törvény vagy az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabály alapján kiadott határozatában foglaltak betartásának elmulasztása esetén az
engedélyest, továbbá a 17. § (2) bekezdés 20-22. pontja szerinti, az atomenergia-felügyeleti
szerv hatáskörébe tartozó ügyekben adatszolgáltatásra kötelezettet bírság megfizetésére
kötelezi.
(3)	Nem szabható ki bírság a mulasztásnak vagy kötelezettségszegésnek a hatóság tudomására
jutásától számított hat hónapon, valamint attól a naptól számított két éven túl, amely napon a
kötelezettnek eleget kellett volna tennie az e törvényben vagy az e törvény végrehajtására
kiadott jogszabályban megállapított kötelezettségének.”
13
15. §
Az Atv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„17. § (1) Az atomenergia-felügyeleti szerv alapvető feladata az atomenergia biztonságos
alkalmazásával, különösen a nukleáris anyagok és létesítmények biztonságával, a
nukleárisbaleset-elhárítással kapcsolatos hatósági feladatok, valamint az ezekre vonatkozó
tájékoztatási tevékenység összehangolása, illetve ellátása.
(2)	Az atomenergia-felügyeleti szerv hatáskörébe tartozik:
1.	a nukleáris létesítmény telepítéséhez, létesítéséhez, bővítéséhez, üzembe helyezéséhez,
üzemeltetéséhez, tervezett üzemidején túli üzemeltetéséhez, üzemen kívül helyezéséhez,
megszüntetéséhez szükséges nukleáris biztonsági engedélyezés;
2.	a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági ellenőrzése, valamint a nukleáris
létesítmények nukleáris biztonságának értékelése, elemzése;
3.	a nukleáris létesítményekkel összefüggő építmények hatósági engedélyezése és ellenőrzése,
továbbá az építmények felvonóinak hatósági engedélyezése;
4.	a nukleáris rendszer, rendszerelem tekintetében a tervezéssel, gyártással, szereléssel
(beépítéssel), üzembe helyezéssel, üzemeltetéssel, beszerzéssel, üzemen kívül helyezéssel,
leszereléssel kapcsolatos tevékenységek műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő
nukleáris biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;
5.	nukleáris létesítmény átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is
kiterjedő nukleáris biztonsági engedélyezés és ellenőrzés;
6.	a nukleáris létesítmény rendszerének, rendszerelemének az engedélyes szervezeti
felépítésének, irányítási rendszerének, műszaki és szabályozó dokumentumainak
átalakításához szükséges műszaki sugárvédelmi szempontokra is kiterjedő nukleáris
biztonsági engedélyezése és ellenőrzése;
7.	az atomerőmű blokkjainak főjavítását követő újraindításához szükséges nukleáris
biztonsági engedélyezés;
8.	a nukleáris létesítmény nukleárisbaleset-elhárítási intézkedési tervének az első alkalommal
történő, illetve módosítását követő érvénybe léptetéséhez szükséges nukleáris biztonsági
engedélyezése;
9.	jogszabályban meghatározott szerelési, kivitelezési technológiák, mérési, számítási,
műszaki vizsgálati és értékelési módszerek leírásának, továbbá a biztonság szempontjából
meghatározó munkakörök betöltésének jóváhagyása;
10.	az Időszakos Biztonsági Felülvizsgálat végrehajtása, a további üzemeltetés feltételeinek
meghatározása, és a szükséges intézkedések végrehajtásának elrendelése a felülvizsgálat
eredménye alapján, illetve az Időszakos Biztonsági Jelentés által, valamint az Időszakos
Biztonsági Felülvizsgálat keretében azonosított eltérés jóváhagyása;
11.	a 11. § (2) bekezdésében előírt irányítási rendszer ellenőrzése;
12.	nukleáris létesítmény biztonsági övezetének kijelölése és felülvizsgálata;
14
13.	a radioaktív anyagok szállításának engedélyezése a veszélyes áruk szállításáról szóló
jogszabályok rendelkezései szerint;
14.	a radioaktív anyagok csomagolásának - a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabályok
és nemzetközi egyezmények rendelkezései szerint - jóváhagyása és ellenőrzése;
15.	a nukleáris és a nukleáris kettős felhasználású termékek exportjának és importjának
engedélyezése;
16.	radioaktív hulladékok és kiégett fűtőelemek a Magyar Köztársaság országhatárán át
történő szállításának engedélyezése, és a szállítás engedélyezéséhez való hozzájárulás;
17.	radioaktív anyagoknak a Magyar Köztársaság és az Európai Unió tagállamai, továbbá a
Magyar Köztársaság és harmadik országok közötti szállításához való hozzájárulás, illetve
engedélyezés;
18.	az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszert leíró fizikai védelmi
tervek - jogszabályban meghatározott - nukleáris biztonsági, nyilvántartási, baleset-elhárítási
és biztosítéki szempontú, a fizikai védelmi funkciók hatékony teljesülését célzó
engedélyezése és ellenőrzése;
19.	az atomkár-felelősségre vonatkozó biztosítási vagy más pénzügyi fedezet meglétének
nyilvántartása és ellenőrzése;
20.	a nukleáris anyagok - nemzetközi szerződésekben rögzített előírásokkal összhangban lévő
-	központi nyilvántartása és ellenőrzése;
21.	a radioaktív anyagok központi nyilvántartása;
22.	a nukleáris üzemanyagciklussal összefüggő távlati tervezésre, kutatás-fejlesztési, gyártási
és export-import tevékenységekre, valamint telephelyekre és azokhoz kapcsolódó
helyszínekre vonatkozó adatok központi nyilvántartása és ellenőrzése;
23.	az atomenergia alkalmazásának biztonságával összefüggő kutatási-fejlesztési
tevékenységek értékelése és összehangolása, valamint a 4. § (10) bekezdésének
figyelembevételével a hatósági ellenőrzést szolgáló műszaki megalapozó tevékenységek
finanszírozása;
24.	az atomenergia alkalmazásával kapcsolatos nemzetközi együttműködés összehangolása, e
területen az államközi és kormányközi egyezmények előkészítése és végrehajtásuk
megszervezése, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökséggel folytatott együttműködés
összefogása;
25.	atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének eseti hatósági
elismerése.
(3)	A tervezett, hatósági engedélyköteles tevékenység és az arra irányuló engedély iránti
kérelem megalapozásának értékelésére, a műszaki, nukleáris biztonsági, védettségi és
biztosítéki követelmények teljesülésének, továbbá a hatósági engedélyek feltételeinek
vizsgálatára az atomenergia-felügyeleti szerv - szakértői közreműködés érdekében - más
intézményt is igénybe vehet. Az atomenergia-felügyeleti szerv a leggyakrabban igénybe vett
intézetekkel, intézményekkel együttműködési megállapodást köt.
(4)	Az atomenergia-felügyeleti szerv jogosult bármely atomenergiát alkalmazónál -
hatáskörében - ellenőrzést folytatni.
(5)	A nukleáris biztonságra hatással lévő átalakítás végrehajtásához kérelmet kell benyújtani
az atomenergia-felügyeleti szervhez az átalakítás engedélyezésére. Átalakítás esetén a (2)
bekezdés 4. pontjától eltérően a rendszer, rendszerelem beszerzéséhez, gyártásához, és a
15
szerelés előkészítéséhez nincs szükség az atomenergia-felügyeleti szerv engedélyére. Az
átalakítási engedély a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő
csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére
jogosítja fel az engedélyest.
(6)	Jogszabályban meghatározott átalakítások esetén kérelmezni kell a nukleáris biztonsági
hatóságnál a nukleáris létesítmény üzemeltetési engedélyének módosítását.
(7)	A 17. § (2) bekezdés 1., 3-10. pontja szerinti engedélyezési eljárás - a nukleáris
létesítmény telepítéséhez szükséges eljárást kivéve - a nukleáris létesítmény engedélyesének
kérelmére indul. A kérelmet és az azt megalapozó dokumentációt írásban kell benyújtani. A
kérelmet megalapozó dokumentációt számítógépes kezelést is lehetővé tevő adathordozón is
mellékelni kell.”
16. §
Az Atv. a 18. §-t követően a következő alcímmel és 19. §-sal egészül ki:
„Felügyeleti díj
19.	§ (1) A létesülő és üzemelő nukleáris létesítmények az atomenergia-felügyeleti szervnek
felügyeleti díjat kötelesek fizetni, amely adók módjára behajtható köztartozásnak minősül.
(2)	A felügyeleti díj éves mértéke:
a)	üzemelő atomerőmű és kutatóreaktor esetén a névleges hőteljesítmény (MWth) és a
számítási alap szorzata, a számítási alap 246 350 Ft/MWth;
b)	létesítési engedéllyel rendelkező atomerőmű és kutatóreaktor esetén a tervezett névleges
hőteljesítmény (MWth) és a számítási alap szorzata, a számítási alap 82 100 Ft/MWth;
c)	az atomerőművi kiégett üzemanyag átmeneti tárolója esetén az előző év végén tárolt kiégett
kazetták darabszáma és a számítási alap szorzata, a számítási alap 75 000 Ft/db.
(3)	A nukleáris létesítmények létesítői vagy üzemeltetői az éves felügyeleti díj arányos részét
negyedévente kötelesek megfizetni, legkésőbb a tárgynegyedév ötödik napjáig.
(4)	Év közben kiadott létesítési engedély esetén a fizetési kötelezettség kezdete az engedély
jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév első napja, a befizetés határideje az engedély
jogerőre emelkedését követő tárgynegyedév ötödik napja.
(5)	A határidőben meg nem fizetett felügyeleti díj összegét az atomenergia-felügyeleti szerv
határozatában állapítja meg, és kötelezi a díjfizetésre kötelezettet annak megfizetésére.
(6)	A felügyeleti díj meg nem fizetése vagy késedelmes teljesítése esetén a (3)-(5)
bekezdésben meghatározott esedékesség napjától a teljesítés napjáig az adózás rendjéről szóló
törvény (a továbbiakban: Art.) 165-167. §-a szerinti késedelmi pótlékot kell fizetni.
(7)	Ha a díjfizetésre kötelezett a (6) bekezdés szerinti határozatban meghatározott teljesítési
határidőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti, akkor az atomenergia-felügyeleti szerv az Art.
161. §-a szerint végrehajtást kezdeményez.”
16
17. §
(1)	Az Atv. a 19. §-t követően a következő új alcímmel egészül ki, egyidejűleg a 19/A. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Az atomenergia alkalmazása körében eljáró önálló műszaki szakértő
19/A. § (1) Atomenergia alkalmazása körében szakértői tevékenységet az végezhet, aki e
tevékenység végzésére a tervező- és szakértő mérnökök, valamint építészek szakmai
kamaráiról szóló törvényben meghatározott területi mérnöki kamara (a továbbiakban: kamara)
által kiadott engedéllyel rendelkezik. Ha jogszabály atomenergia alkalmazása körében
szakkérdésben szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez külön
jogkövetkezményt állapít meg, szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint
a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az
igénybevételéhez fűződnek, aki a kamara által kiadott engedéllyel rendelkezik.
(2)	Szakértőként kizárólag független és pártatlan személy járhat el, akit a követelményeknek
való megfelelésről szóló döntés, a vélemény és a megállapítás közlésekor annak tartalmához
személyes érdek nem fűz, kizárólag szakmai szempontjai vezetik, és munkájáért járó díja
szakvéleménye tartalmától nem függ.”
(2)	Az Atv. a 19/A. §-t követően a következő 19/B-19/C. §-sal egészül ki:
„19/B. § (1) Szakértői tevékenység folytatását a kamara annak engedélyezi, aki
a)	büntetlen előéletű, nem áll az atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői
tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és
b)	rendelkezik az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott
szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(2)	Az engedély iránti kérelem tartalmazza a kérelmező természetes személyazonosító adatait,
értesítési címét, szakirányú végzettségét és a kérelmezett szakértői szakterületet, illetve
részszakterületet.
(3)	A kamara az engedéllyel rendelkező személyekről nyilvántartást vezet, amely - a
szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009.
évi LXXVI. törvényben (a továbbiakban: Szolgtv.) meghatározott adatokon túl - tartalmazza
a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait,
állampolgárságát, értesítési címét, szakirányú végzettségét és szakértői szakterületét, illetve
részszakterületét. A Szolgtv. 30. § (2) bekezdésében nem szabályozott adatok vonatkozásában
a nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolására
szolgáltatható adat.
17
(4)	A szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a
kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy büntetlen előéletű, és nem áll a szakértői
tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények
fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a kamara részére - annak az
atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem
elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(5)	A kamara a szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt hatósági ellenőrzés
keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő továbbra is megfelel-e az (1) bekezdés a) pontban
foglalt követelményeknek. A hatósági ellenőrzés céljából a kamara adatot igényelhet a
bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az
atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértő büntetlen előéletű-e, valamint, hogy az
atomenergia alkalmazási körébe tartozó szakértői tevékenység folytatását kizáró
foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(6)	A kamara a (4) és (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat
a)	a szakértői tevékenység engedélyezése iránti eljárás jogerős befejezéséig,
b)	a szakértő nyilvántartásba vétele esetén a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy a
nyilvántartásból való törlésre irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
19/C. § (1) Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői tevékenységet
akkor végezhet, ha az atomenergia-felügyeleti szerv szakértői minőségét az adott
szakkérdésben előzetesen eseti jelleggel elismeri.
(2)	Az atomenergia alkalmazása körében külföldi szakértő szakértői minőségének
elismeréséről folyó eljárásban a kérelmező igazolja, hogy mely ország milyen szakértői
névjegyzékébe, milyen szakterületen és szakképesítés alapján lett szakértőként bejegyezve.
Az atomenergia-felügyeleti szerv a kérelmező által igazolt adatok, valamint az atomenergia
alkalmazása körében szakértői tevékenységet végzőkre vonatkozó szabályok megfelelő
alkalmazásával dönt.
(3)	E § alkalmazása szempontjából külföldi az a személy, aki nem EGT-állam állampolgára.”
18. §
Az Atv. a következő 21/B. §-sal egészül ki:
„21/B. § Az egészségügyi államigazgatási szerv atomenergia alkalmazásával összefüggő,
radioaktív anyagok közúti szállításának engedélyezésével, ionizáló sugárzást létrehozó
létesítményekkel, berendezésekkel, tevékenységekkel, radioaktív hulladék elhelyezésével,
eszköz, berendezés vagy az ionizáló sugárzás elleni védőeszköz sugárvédelmi minősítésével,
sugárvédelmi képzéssel, személyi dozimetriai ellenőrzéssel és a belső sugárterhelés
meghatározásával kapcsolatos, kérelemre lefolytatott eljárásáért vagy jogszabályban
meghatározott szolgáltatásáért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, melynek összegét az
egészségügyért felelős miniszter az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben kiadott
rendeletében állapítja meg.”
18
19. §
Az Atv. 30. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép, egyidejűleg a 30-32. §
helyébe a következő rendelkezés lép:
„Nukleáris védettség
30.	§ (1) A nukleáris védettség biztosítja
a)	a nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonításának, a Btk. szerinti visszaélés
radioaktív anyaggal (264. §), a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal
való közveszélyokozás, környezetkárosítás elkövetésének megelőzését;
b)	a fenyegetettség mindenkori szintj e alapján a fizikai védelmet a használatban lévő, tárolás
vagy szállítás alatt álló nukleáris és más radioaktív anyagok jogtalan eltulajdonítása, valamint
a szabotázs ellen;
c)	a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás,
valamint a radioaktív anyaggal való visszaélés felismerését;
d)	gyors és átfogó intézkedések életbe léptetését a hiányzó vagy jogtalanul eltulajdonított
nukleáris és más radioaktív anyag helyének meghatározására, és amennyiben lehetséges,
visszaszerzésére; valamint
e)	a szabotázs, továbbá a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal elkövetett
közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek enyhítését vagy minimalizálását.
(2)	Az (1) bekezdés a) pontban foglaltak érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv és a
rendőrség hatékony felügyeleti rendszert alakítanak ki és azt az alábbi eszközrendszer
alkalmazásával folyamatosan működtetik:
a)	nyilvántartásba vételi, valamint engedélyezési eljárások során megvizsgálják, hogy a
nukleáris vagy más radioaktív anyagot birtokló szervezet által megvalósítandó tevékenységek,
a nyilvántartási, biztosítéki és fizikai védelmi intézkedések alkalmasak a követelmények
teljesítésére, a felügyeleti tevékenység hatékony megvalósítására és támogatják a hatósági
helyszíni ellenőrzések céljainak teljesülését;
b)	adatszolgáltatás előírásával és a beérkezett jelentések feldolgozásával a hatóságok
folyamatos felügyeletet biztosítanak és értékelést végeznek a nukleáris és más radioaktív
anyagok, valamint az azokkal kapcsolatos tevékenységek tekintetében;
c)	helyszíni ellenőrzéseken hitelesítik az adatszolgáltatás során szerzett információkat,
ellenőrzik a nyilvántartási, biztosítéki és fizikai védelmi rendszerek alkalmazását és
működtetését, az előírt intézkedések tényleges és hatékony végrehajtását; valamint
d)	érvényt szereznek a jogszabályi követelményeknek, ezek be nem tartását szankcionálják.
31.	§ (1) A fizikai védelem rendszerének a fokozatosság elvén kell alapulnia, figyelembe véve
a mindenkori fenyegetettséget, az anyag fizikai és kémiai tulajdonságait, alkalmasságát
nukleáris fegyver készítésére, valamint szándékos károkozásra, továbbá az anyag jogtalan
eltulajdonításával és a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint nukleáris létesítmények
elleni szabotázzsal összefüggő lehetséges következményeket.
(2)	A fizikai védelem rendszerének alkalmasnak kell lennie a vonatkozó tervezési
alapfenyegetettség hatékony és időbeni észlelésére, késleltetésére és elhárítására.
19
(3)	A tervezési alapfenyegetettséggel szemben hatékony fizikai védelmi rendszer
létrehozásáért és működtetéséért az engedélyes felelős.
(4)	A tervezési alapfenyegetettséget meghaladó mértékű fenyegetés esetén az engedélyes által
biztosított fizikai védelmet jogszabályban meghatározott állami eszközökkel kell kiegészíteni.
(5)	A fizikai védelmi rendszernek a mélységben tagolt védelem elvének megfelelően
többszintű és többféle módszerű, az egyenlő védelem elvének megfelelően az elkövetés
helyszínétől, idejétől és módjától függetlenül egyenlő mértékű védelmet kell biztosítania.
(6)	Az engedélyes fizikai védelmi politikát és minőségirányítási rendszert hoz létre és
alkalmaz annak igazolása érdekében, hogy a fizikai védelem szempontjából fontos összes
tevékenységre vonatkozóan teljesülnek az előírt követelmények.
(7)	Az atomenergia-felügyeleti szerv, a rendőrség és az engedélyes terveket dolgoz ki, és azok
végrehajtását megfelelően begyakorolja, annak érdekében, hogy a nukleáris anyagok jogtalan
eltulajdonítására és a szabotázsra megfelelően reagálni tudjon.
(8)	A jogszabályban meghatározott nukleáris létesítmények, nukleáris és más radioaktív
anyagok, radioaktív anyagot előállító berendezések, továbbá radioaktív hulladék
feldolgozására, átmeneti tárolására vagy végleges elhelyezésére szolgáló létesítmények
őrzését az engedélyes fegyveres biztonsági őrséggel biztosítja.
(9)	A radioaktív anyaggal elkövetett visszaélés, a nukleáris vagy más radioaktív anyaggal
elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás, annak kísérlete és előkészülete felismerésére
alkalmas rendszert kell állami szinten létrehozni, amely rendszerben az engedélyesek
észlelésre alkalmas eszközeinek integráltan kell működnie.
32.	§ (1) Aki tudomást szerez arról - beleértve az atomenergia alkalmazóját is - hogy
nukleáris vagy más radioaktív anyag, ionizáló sugárzást létrehozó berendezés annak
birtoklására fel nem jogosított személy birtokába került vagy kerülhet, vagy egyéb
rendellenességet észlel, köteles azt a rendőrségnek haladéktalanul bejelenteni, amely értesíti
az atomenergia felügyeleti szervet, a nemzetbiztonsági szolgálatokat, valamint az Országos
Sugáregészségügyi Készenléti Szolgálatot.
(2)	A hiányzó nukleáris és más radioaktív anyag lehetséges helyének az engedélyes
telephelyén való felkutatására és felügyelet alá helyezésére az engedélyes tervet dolgoz ki, és
gondoskodik a terv végrehajtásához szükséges eszközökről.
(3)	A hiányzó vagy ellopott nukleáris és más radioaktív anyag felkutatására és hatósági
felügyelet alá történő visszahelyezésére, a szabotázs, valamint a nukleáris vagy más
radioaktív anyaggal elkövetett közveszélyokozás, környezetkárosítás következményeinek
enyhítésére a külön jogszabályban meghatározott szervek hatékony együttműködését
biztosító, az országos nukleáris és balesetelhárítási intézkedési tervbe illeszkedő
veszélyhelyzet-kezelési terveket kell kidolgozni.”
20.	§
Az Atv. 36. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„36. § Az atomerőmű, a kutatóreaktor és a kiégett üzemanyag átmeneti tárolója felett repülési
tilalmat kell elrendelni. A tiltott légtérré nyilvánításról és annak mértékéről jogszabály
rendelkezik.”
20
21. §
Az Atv. 38. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„38. § (1) Az atomenergia alkalmazására engedély csak akkor adható, ha biztosított a
keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos elhelyezése, összhangban a
tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal, valamint
tapasztalatokkal.
(2)	Atomerőmű esetén az (1) bekezdésben foglalt követelmény teljesítését az üzemeltetési
engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kell igazolni.
(3)	A radioaktív hulladék elhelyezése (átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése), és a
kiégett üzemanyag elhelyezése (átmeneti tárolása vagy a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárása)
akkor tekinthető biztonságosnak, ha
a)	biztosított az emberi egészség és a környezet védelme e tevékenységek teljes időtartamára;
és
b)	az emberi egészségre és a környezetre gyakorolt hatás az országhatárokon túl sem nagyobb
a belföldön elfogadottnál.”
22.	§
Az Atv. 40-41. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„40. § A radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti program
kidolgozásáról, a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag
átmeneti tárolásával, és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, továbbá a nukleáris
létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzéséről a Kormány által kijelölt szerv
gondoskodik.
41.	§ A radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti
tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmény
leszerelésének költsége az engedélyest, költségvetési intézmény esetén a központi
költségvetést terheli.”
23.	§
Az Atv. 62. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„62. § (1) A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap a radioaktív hulladékok végleges
elhelyezésének, a kiégett üzemanyagok átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus
lezárásának, továbbá a nukleáris létesítmények leszerelésének finanszírozását biztosító, az
államháztartásról szóló törvény szerint elkülönített állami pénzalap. A Központi Nukleáris
21
Pénzügyi Alap terhére kizárólag a jelen bekezdésben meghatározott célokra lehet kifizetést
teljesíteni.
(2)	A Központi Nukleáris Pénzügyi Alap kezelője az atomenergia-felügyeleti szerv, amelynek
az Alap kezelésével kapcsolatos feladatokat ellátó szervezeti egysége elkülönül a hatósági
tevékenységet végző szervezeti egységeitől.”
24.	§
Az Atv. 63. § (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az engedélyesek a radioaktív hulladékok végleges elhelyezésének, valamint a kiégett
üzemanyag átmeneti tárolásának és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának, továbbá a
nukleáris létesítmények leszerelésének költségeit a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapba
történő befizetés útján kötelesek biztosítani.
(2)	Nukleáris létesítmények esetében a befizetés mértékét úgy kell megállapítani, hogy az
teljes mértékben fedezze a nukleáris létesítmény teljes üzemideje alatt és a leszereléskor
keletkező radioaktív hulladékok végleges elhelyezésével, valamint a kiégett üzemanyag
átmeneti tárolásával és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával, továbbá a nukleáris
létesítmény leszerelésével felmerülő valamennyi költséget.”
25.	§
Az Atv. 65. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(4) E törvény 12. § (4) bekezdése a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek
szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom
tanácsi irányelv 17. cikk (3) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
(5)	E törvény 19/A. és 19/B. §-a a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK (2006.
december 12.) európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.”
26.	§
Az Atv. a következő 66/A. §-sal egészül ki:
„66/A. § (1) A törvény az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény, valamint a
fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi, a mezei őrszolgáltról szóló 1997. évi
CLIX. törvény módosításáról szóló 2011. évi .... törvény (a továbbiakban: Atvmtv.) 9. §-ával
megállapított 11. § (3) bekezdését - a (2) és a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a
folyamatban lévő, első fokú határozattal le nem zárt, valamint a megismételt, a
foglalkoztathatósággal összefüggő rendőrségi eljárásokban is alkalmazni kell.
22
(2)	Az Atvmtv. 9. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését azon foglalkoztatottak esetében,
akik munkaköre csak az Atvmtv. módosító rendelkezésének hatályba lépését követően
tartozik a 11. § (3) bekezdés hatálya alá, csak a hatálybalépés után elkövetett
bűncselekmények, vagy a hatálybalépést követően elkövetett bűncselekmények gyanúja miatt
indult büntetőeljárás esetén kell alkalmazni.
(3)	Azon foglalkoztatottak esetében, akik munkaköre az Atvmtv. az e törvény 11. § (3)
bekezdését módosító rendelkezésének hatálybalépését megelőzően is a 11. § (3) bekezdés
hatálya alá tartozott, a Btk. 221-222. §, 259. § (5) bekezdés, 264/A. §, 264/B. §, 265. §, 270.
§, 270/A. §, 280. § (1) és (2) bekezdés, 281. § (1)-(3) bekezdés, 281/A. § (2) bekezdés és a
303. § szerinti bűncselekmények esetében csak a hatálybalépést követő elkövetést, vagy
emiatt indult büntetőeljárást lehet figyelembe venni.
(4)	A már létező ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások legkésőbb az
Atvmtv. hatálybalépését követő harmadik hónap végéig felülvizsgálják, és e törvény 10/A. §-
ában előírtak szerint módosítják társulási megállapodásukat. A módosítás a társulásban már
résztvevő tagok tagságát nem érinti. Ha az előírt határidőre a társulásban a módosítást nem
hajtották végre, akkor a társulás számára támogatás nem nyújtható.”
27.	§
(1)	Az Atv. 67. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„a) az atomenergia-felügyeleti szerv nukleáris energiával kapcsolatos európai uniós, valamint
nemzetközi kötelezettségekkel összefüggő feladatkörét, egyes európai uniós kötelezettségek
teljesítésének alanyát, az atomenergia biztonságos alkalmazásával összefüggő kormányzati,
hatósági és nukleárisbaleset-elhárítási intézkedések tudományos megalapozásának biztosítása
érdekében az atomenergia-felügyeleti szerv munkáját segítő tudományos tanácsadó testület
tagjainak kijelölését, visszahívását, szervezetét és működését; ”
(2)	Az Atv. 67. § d) pont dc) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza d) a nukleáris létesítmények
tekintetében)
„dc) a nukleáris rendszerek és rendszerelemek tervezésére, gyártására, beszerzésére,
szerelésére, üzembe helyezésére és leszerelésére, valamint a nukleáris létesítmények
üzemeltetésének időszaka alatt történő átalakításokra vonatkozó nukleáris biztonsági
követelményeket;”
(3)	Az Atv. 67. §f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
23
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„f) a 40. §-ban meghatározott feladatok elvégzésére kijelölt szerv tevékenységét és annak
pénzügyi forrásait;”
(4)	Az Atv. 67. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„i) a 15. §-ban meghatározott bírság mértékét, a bírság kiszabásának szempontjait;”
(5)	Az Atv. 67. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„k) a talált, elveszett vagy lefoglalt nukleáris vagy más radioaktív anyagokkal kapcsolatos
intézkedéseket;”
(6)	Az Atv. 67. § o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„o) a 10/A. § alapján létrejött ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások és
tagjaik Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó támogatásainak mértékét,
felhasználásának ellenőrzését és az elszámolás rendjét, figyelemmel a 62. § (1) bekezdésében
foglaltakra;”
(7)	Az Atv. 67. §-a a következőp)-s) ponttal egészül ki:
(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza:)
„p) a radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok országhatáron át történő szállításának
engedélyezését és az engedélyezéshez való hozzájárulást;
q) a nukleáris védettséggel összefüggésben a fenyegetettséggel kapcsolatos naprakész
elemzéseket elvégző és a tervezési alapfenyegetettséget meghatározó testület kijelölését,
tevékenységét, szervezetét és működését;
24
r) az atomenergia alkalmazása körében a fizikai védelmi rendszerrel kapcsolatos
követelményeket és a vonatkozó hatósági rendszert és eljárásokat;
s) az atomenergia alkalmazása körében eljáró önálló műszaki szakértői tevékenység
folytatásának szabályait, végzésének feltételeit, a szakértői szakterületeket és
részszakterületeket, az e tevékenységre jogosító engedély kiadásának rendjét, a szakértők
nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a nyilvántartás
vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint külföldi szakértő szakértői
minősége eseti hatósági elismerésének szabályait, továbbá a szakértői tevékenységre
jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén
alkalmazandó jogkövetkezményeket.”
28.	§
Az Atv. 68. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap az atomenergia-felügyeleti szerv felügyeletét ellátó miniszter, hogy
rendeletben szabályozza
a)	a nukleáris anyagok nyilvántartásának és ellenőrzésének - nemzetközi szerződésekben
rögzített előírásokkal összhangban lévő - szabályait az egészségügyért, a rendészetért, a
polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;
b)	a radioaktív anyagok nyilvántartása és ellenőrzése, valamint a kapcsolódó adatszolgáltatás
szabályait az egészségügyért, a rendészetért, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
irányításáért felelős miniszterrel egyetértésben;
c)	a radioaktív anyagok csomagolása engedélyezésének és ellenőrzésének szabályait a
közlekedésért felelős miniszterrel egyetértésben;
d)	a nukleáris és más radioaktív anyagok nyilvántartásával összefüggő igazgatási
szolgáltatások igénybevételéért, továbbá az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági
tevékenységéért, ezen belül a nukleáris biztonsági hatósági tevékenységért fizetendő díjakat
az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben;
e)	az atomenergia-felügyeleti szerv hatósági tevékenységéhez igénybe vett intézetek,
intézmények részére a szolgáltatásért járó díj fizetésének feltételeit;
f)	a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap működésének szabályait és eljárásrendjét a
katasztrófák elleni védekezésért, az energiapolitikáért, a környezetvédelemért, az
egészségügyért, a rendészetért, az államháztartásért, valamint az állami vagyon felügyeletéért
felelős miniszterrel egyetértésben.”
29.	§
Az Atv.:
1.	4. § (4) bekezdésében, 20. § (1) bekezdés d) pontjában, 34. § (1) bekezdésében és 37. §-
ában a „radioaktív hulladéktároló” szövegrész helyébe a „radioaktívhulladék-tároló”,
25
2.	5. § (1) bekezdésében a „biztonsági követelményeit” szövegrész helyébe a „nukleáris
biztonsági követelményeit”,
3.	42. § (2) bekezdésében az „a nukleáris biztonsági hatóság” szövegrész helyébe az „az
atomenergia-felügyeleti szerv”,
4.	11. § (1) bekezdésében az „a külön jogszabályokban” szövegrész helyébe a
„jogszabályban”,
5.	11. § (2) bekezdésében a „minőségbiztosítási” szövegrész helyébe a „minőségirányítási”,
6.	13. § (2) bekezdésében a „biztonságára” szövegrész helyébe a „nukleáris biztonságára”,
7.	13. § (2) bekezdés második mondatában a „kérelem mellékleteként nyújtja be a
hatósághoz” szövegrész helyébe az „a hatósági eljárásban, az arra vonatkozó nukleáris
biztonsági követelmények szerint nyújtja be az atomenergia-felügyeleti szervhez.”,
8.	14. § (3) bekezdésében az „a hatóság” szövegrész helyébe az „az atomenergia-felügyeleti
szerv”,
9.	16. § (1) bekezdésében az és g)” szövegrész helyébe a „20. és 21.”,
10.	16. § (8) bekezdésében a „külön jogszabályok állapítják meg” szövegrész helyébe a
„jogszabály állapítja meg”,
11.	21. § (3) bekezdésében az „a berendezések” szövegrész helyébe az „az ionizáló sugárzást
létrehozó létesítmények, berendezések”,
12.	26. § (2) bekezdésében a „bekezdésének” szövegrész helyébe a „bekezdés”,
13.	29. § (1) bekezdésében az „illetőleg” szövegrész helyébe a „vagy”,
14.	33. §-ában a „villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994.
évi XLVIII. törvény” szövegrész helyébe a „villamos energiáról szóló törvény”,
15.	34. § (2) bekezdésében, 42. § (1) bekezdésében, 45. § (1) bekezdésében az „illetőleg”
szövegrész helyébe az „illetve”,
16.	35. § (1) bekezdésében a „be kell jegyezni” szövegrész helyébe a „fel kell jegyezni” ,
17.	45. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályok” szövegrész helyébe a „jogszabály”,
18.	49. § (1) bekezdésében és az 50. § a) pontjában a „létesítmény” szövegrész helyébe a
„nukleáris létesítmény”,
19.	55. § (2) bekezdés a) pontjában a „kikötötte;” szövegrész helyébe a „kikötötte, vagy”,
20.	63. § (5) bekezdésében és a 64. § (1)-(5) bekezdésében az „az Alap” szövegrész helyébe
az „a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap”,
21.	67. § d) pontjának dd) alpontjában a „minőségbiztosítási” szövegrész helyébe az
„irányítási”,
22.	67. § d) pont dg) alpontjában a „létesítményekkel” szövegrész helyébe a „nukleáris
létesítményekkel”,
23.	67. § e) pontjában a „veszélyhelyzet” szövegrész helyébe a „nukleáris veszélyhelyzet”,
24.	67. § j) pontjában a „törvény 34. §-a” szövegrész helyébe a „34. §”,
25.	68. § (7) bekezdés c) pontjában az „irányító” szövegrész helyébe a „felügyelő”,
26.	68. § (12) bekezdésében a „11/A. § (5) bekezdése” szövegrész helyébe a „21/B. §”
26
szöveg lép.
30.	§
(1)	Hatályát veszti az Atv. 4. § (3) bekezdés b) pontja, 10. § (4) bekezdése, 67. § h) pontja,
valamint a 68. § (7) bekezdés b) pontja és (8) bekezdése.
(2)	Hatályát veszti a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek
kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról létrehozott
közös egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi LXXVI. törvény 3. § (3) bekezdés b) pontja.
(3)	Hatályát veszti az Atv.:
a)	4. § (12) bekezdésében, 20. § (1) bekezdésében, 21. § (3) bekezdés b) pontjában, 24. § (1)
bekezdésében, 25. §-ában, 26. § (1) bekezdésében, 28. § a) pontjában, 36. § (2) bekezdésében,
42.	§ (3) bekezdésében és 44. §-ában a „külön”,
b)	5. § (2) bekezdésében az „illetőleg”,
c)	11. § (1) bekezdésében az „egyéb”,
d)	11. § (2) bekezdésében és 58. § a) pontjában az „-ának”,
e)	III. Fejezetének címéből az „engedélyezés, ellenőrzés és”,
f)	21. § (1) bekezdésben az „(a továbbiakban: berendezés)”,
g)	21. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontjában az „-ának”,
h)	34. § (1) bekezdésében az „és légterét”,
i)	34. § (2) bekezdésében a „ ,valamint a kártalanításra vonatkozó részletes”,
j) 35. § (1) bekezdésében a „- légtér igénybevételi korlátozás kivételével -„
k) 52. § (1) bekezdésében a „tároló”,
l) 67. § j) pontjában a „ ,kártalanítással és a 35. §-a szerinti kisajátítással”
szövegrész.
31.	§
(1)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény 1. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Fegyveres biztonsági őrséggel kell védeni az állam működése, illetőleg a lakosság ellátása
szempontjából kiemelkedően fontos tevékenységet, létesítményt, szállítmányt, ha a védelemre
a Magyar Honvédség, a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az
államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti rendvédelmi szervek (a továbbiakban:
27
rendvédelmi szerv) jogszabállyal nem kötelezettek, de az őrzés a közbiztonság vagy a nemzeti
vagyon védelme érdekében indokolt. így különösen:]
„c) a katasztrófa veszélyességű robbanásveszélyes, tűzveszélyes, mérgező, valamint az
egészségre vagy a környezetre veszélyes anyagot, és az ezek felhasználásával, gyártásával,
tárolásával, forgalmazásával, szállításával összefüggő tevékenységet; továbbá a jogszabályban
meghatározott nukleáris és más radioaktív anyagot, nukleáris létesítményt; ”
(2)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A kötelezett vagy fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet a szervezetében
létrehozott fegyveres biztonsági őrség esetén:)
„b) gondoskodik a fegyveres biztonsági őrök elméleti képzéséről, továbbképzéséről, valamint
az atomenergia alkalmazása körében elrendelt fegyveres biztonsági őrök esetében a fizikai
állóképességre vonatkozó követelmények jogszabályban meghatározott módon történő
biztosításáról.”
(3)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. § (1) A fegyveres biztonsági őrrel akkor létesíthető jogviszony, ha
a)	megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek, és
b)	a rendőrség, valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet
képviselőiből álló bizottság előtt e törvény, a végrehajtására kiadott jogszabályok és a
szolgálati helye őrszolgálati okmányainak ismeretéből, a lőfegyver használatához szükséges
szakismeretből és gyakorlati jártasságból eredményes vizsgát tett, valamint - a nukleáris és
más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében
-	teljesíti a jogszabályban meghatározott fizikai állóképességi követelményeket.
(2)	A fegyveres biztonsági őr elméleti és gyakorlati felkészültségét, valamint - a nukleáris és
más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres biztonsági őrök esetében,
jogszabályban meghatározott - fizikai állóképességét kétévente, a rendőrség képviselőiből,
valamint a kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet képviselőiből
álló bizottságnak ellenőrizni kell.
(3)	A fegyveres biztonsági őr részére a hatósági szolgálati igazolványt a rendőrség a kötelezett
vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet kezdeményezésére hivatalból állítja
ki. A kötelezett vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezet haladéktalanul
értesíti a rendőrséget arról, ha a fegyveres biztonsági őr hatósági szolgálati igazolványának
visszavonására vagy bevonására okot adó körülmény bekövetkezett.
(4)	A rendőrség haladéktalanul, de legkésőbb a tudomásra jutástól számított tizenötödik
napon a hatósági szolgálati igazolványt határozattal
a)	visszavonja, ha
28
aa)	a fegyveres biztonsági őr foglalkoztatási jogviszonya megszűnt,
ab)	a hatósági szolgálati igazolvány kiadásának feltételei megszűntek,
ac)	- a nukleáris és más radioaktív anyag, nukleáris létesítmény őrzését ellátó fegyveres
biztonsági őrök esetében - a fegyveres biztonsági őr nem teljesíti a fizikai állóképességi
követelményeket, vagy
ad)	a hatósági szolgálati igazolványban szereplő adatok megváltoztak;
b)	bevonja, ha a fegyveres biztonsági őrt a szolgálatellátás alól ideiglenesen felfüggesztették.
(5)	Ha a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a szolgálatellátás felfüggesztésének oka
megszűnt, a rendőrség a hatósági szolgálati igazolványt a jogosultnak visszaadja.
(6)	A rendőrség a hatósági szolgálati igazolvány visszavonásának vagy bevonásának tényéről
a kötelezettet vagy a fegyveres biztonsági őrséget működtető szervezetet haladéktalanul
tájékoztatja.”
(4)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló
1997.évi CLIX. törvény a következő 9/A. §-sal egészül ki:
„9/A. § (1) A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszer működtetése (a
továbbiakban: elektronikus megfigyelőrendszer) útján kép-, hang-, valamint kép- és
hangfelvételt a fegyveres biztonsági őrzésből adódó kötelezettségei teljesítése, így a
létesítmény telephelyének védelme, a radioaktív és veszélyes anyagok őrzése, a rendkívüli
események megelőzése, következményeinek elhárítása, kivizsgálásának segítése, a
jogsértések észlelése, az elkövető tettenérése, valamint a jogsértő cselekmények megelőzése
céljából, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992.
évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) szerinti adatvédelmi jogok érvényesítése mellett
készíthet, illetve kezelhet. E tevékenysége során a fegyveres biztonsági őr adatkezelőnek
minősül.
(2)	A fegyveres biztonsági őr elektronikus megfigyelőrendszert a védett létesítmény területe
és annak környezete megfigyelésére alkalmazhat.
(3)	A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt a (6) bekezdés szerinti felhasználás
hiányában meg kell semmisíteni, illetve törölni kell
a)	közterületet is érintő megfigyelőrendszerrel történő rögzítés esetén legfeljebb a
rögzítéstől számított három nap,
b)	az 1. § (1) bekezdésében meghatározott létesítményt figyelő elektronikus
megfigyelőrendszerrel történő rögzítése esetén legfeljebb a rögzítéstől számított hatvan nap
elteltével.
(4)	Az (1) bekezdésben foglaltak alapján rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel,
vagy az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény,
szabálysértés miatt indult büntető-, szabálysértési vagy más hatósági eljárás során, körözött
személy vagy tárgy azonosítása vagy intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban
történő vizsgálata céljából, valamint az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében
használható fel.
29
(5)	Az, akinek jogát vagy jogos érdekét a rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvétel,
vagy abban szereplő személyes adatának rögzítése érinti, a (3) bekezdésben meghatározott
időtartamon belül jogának vagy jogos érdekének igazolásával kérheti, hogy a rögzített kép-,
hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot kezelője ne
semmisítse meg, illetve ne törölje. A nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az
ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében
külföldi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kezdeményezheti, hogy a
rögzített kép-, hang-, vagy a kép- és hangfelvételt, vagy abban szereplő személyes adatot
kezelője ne semmisítse meg, illetve ne törölje.
(6)	A rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt - a jogszabályban meghatározott
szabálysértési, bűnüldözési, igazságszolgáltatási, valamint nemzetbiztonsági célból - a
nyomozó hatóság, a szabálysértési hatóság, az ügyészség, a bíróság, a nemzetbiztonsági
szolgálatok, nemzetközi jogsegély keretében külföldi hatóság, jogainak gyakorlása érdekében
az érintett, valamint a jogszabály alapján eljárás kezdeményezésére irányuló jogának
gyakorlása érdekében harmadik személy részére lehet átadni.
(7)	Ha a rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvétel
a)	a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül, vagy
b)	az (5) bekezdés szerinti esetben - ha a (3) bekezdés szerinti határidő már eltelt - az (5)
bekezdés szerinti megkereséstől számított harminc napon belül
felhasználására sor kerül, akkor az a) és b) pontban meghatározott határidő lejártát követően a
rögzített kép-, hang, valamint kép- és hangfelvételt haladéktalanul meg kell semmisíteni,
illetve törölni kell.
(8)	Ha a felvétel felhasználására a (6) bekezdés szerinti eljárásban kerül sor, az adatok
kezelésére az alapul szolgáló eljárás szabályait kell alkalmazni.
(9)	A közterületet is érintő elektronikus megfigyelőrendszerrel védett terület esetén a
védelemre kötelezett szervezet vezetője jól látható helyen, jól olvashatóan, a területen
megjelenni kívánó harmadik személyek tájékozódását elősegítő módon köteles figyelmeztető
jelzést elhelyeztetni
a)	a területre bevinni tilos tárgyakról, azok jellegéről;
b)	arról a tényről, hogy az adott területen elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaznak;
c)	az elektronikus megfigyelőrendszer által folytatott megfigyelés, valamint a rendszer által
rögzített, személyes adatokat tartalmazó kép- és hangfelvétel készítésének, tárolásának
céljáról, az adatkezelés jogalapjáról, a felvétel tárolásának helyéről, a tárolás időtartamáról, a
rendszert alkalmazó (üzemeltető) személyéről, az adatok megismerésére jogosult személyek
köréről, továbbá az Avtv.-nek az érintettek jogaira és érvényesítésük rendjére vonatkozó
rendelkezéseiről; valamint
d)	a fegyveres biztonsági őr intézkedései által okozott jogsérelem esetén igénybe vehető
eljárásokról.
(10)	Nem alkalmazható a létesítményt figyelő elektronikus megfigyelőrendszer olyan helyen,
ahol a megfigyelés az emberi méltóságot sértheti, így különösen öltözőben, orvosi
rendelőben, mosdóban és fürdőben, illemhelyen.
(11)	A kötelezettnek biztosítania kell, hogy az érintett személy személyes adatai, magántitkai,
és a magánéletére vonatkozó egyéb adatok, tények ne jussanak illetéktelen személy
tudomására.”
30
(5)	A fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló 1997.
évi CLIX. törvény 30. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az atomenergia alkalmazása körében elrendelt
fegyveres biztonsági őrség tekintetében a fizikai állóképességre vonatkozó követelményeket
meghatározza.”
32.	§
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 4. § (1) bekezdés e) pont ed) alpontja
helyébe a következő rendelkezés lép:
[A 2. § szerinti közérdekű célokra az alábbi feltételek mellett lehetséges kisajátítás: e) energia
termelés céljából, ha]
„ed) a nukleáris létesítmény, radioaktívhulladék-tároló biztonsági övezetébe tartozó ingatlan
tulajdonjogának megszerzése érdekében szükséges.”
33.	§
Ez a törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
34.	§
E törvény 11. §-a a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek szállításának felügyeletéről
és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom tanácsi irányelv 17. cikk (3)
bekezdésének való megfelelést szolgálja.
31
INDOKOLÁS
Általános indokolás
Az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Atv.) módosítását
egyrészt a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok
jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvénnyel (a továbbiakban: Kász. törvény) való összhang
megteremtése, továbbá a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból a radioaktívhulladék-tárolók,
és a kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának engedélyese által nyújtható
támogatás felhasználásának az Állami Számvevőszék által igényelt pontosabb szabályozása
teszi szükségessé.
A kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX.
törvény már 2006-ban kiegészítette a korábban hatályos, a központi államigazgatási
szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII.
törvényt, és az Országos Atomenergia Hivatalt (a továbbiakban: OAH) a kormányhivatalok
közé sorolta. A Kász. törvény az OAH kormányhivatali jogállását fenntartotta.
A korábban hatályos 2006. évi LVII. törvény, valamint a Kász. törvény egységesen határozza
meg a Kormányra, a központi kormányzati szervezetre és az állami vezetőkre vonatkozó
alapvető rendelkezéseket. E törvény rendelkezéseit érvényesíteni szükséges az OAH esetében
is. A törvény 70. § (1) bekezdése szerint a kormányhivatal törvény által létrehozott
államigazgatási szerv; ennek megfelelően hatáskörét és feladatkörét - legalábbis azon feladat-
és hatásköröket, amelyekben az OAH a Kász. törvény 70. § (3) bekezdése alapján nem
utasítható - törvényi szinten szükséges rendezni. Az OAH esetében ezeket a kérdéseket
egyrészt az Atv., másrészt az OAH feladatáról, hatásköréről és bírságolási jogköréről,
valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről szóló 114/2003. (VII. 29.)
Korm. rendelet szabályozza. A Kász. törvény előírásaival való összhang megteremtése és a
párhuzamos szabályozások kiküszöbölése érdekében a törvényjavaslat kezdeményezi az Atv.
kiegészítését az OAH feladatának és hatáskörének teljes körű meghatározásával, továbbá az
Atv. szövegének kiigazítását és egyszerűsítését a Kász. törvény által a kormányhivatalokra
vonatkozóan általános jelleggel szabályozott előírások figyelembevételével.
A nukleáris biztonsági szabályozásoknak a törvényjavaslatban is megnyilvánuló
korszerűsítését többek között a Paksi Atomerőmű blokkjainak üzemidő-hosszabbítása, a
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség újonnan összeállított nukleáris biztonsági alapelveinek
és a Nyugat-európai Nukleáris Hatóságok Egyesülete [Western European Nuclear Regulators
Association (WENRA)] által meghatározott követelmények (referencia szintek) hazai
szabályozásba történő beépítése indokolják.
A törvényjavaslat egyrészt beemeli a szabályozásba a nukleáris biztonsági követelményekkel
kapcsolatos alapvető biztonsági célkitűzéseket. A törvényjavaslat emellett - az
engedélyezésre orientált megközelítés megváltoztatásával - korszerűsíti a nukleáris biztonsági
szabályokat. Az engedélyezésre orientált megközelítés megváltoztatását az európai
társhatóságok gyakorlata, a hazai közigazgatás korszerűsítésére irányuló törekvések, és az
erőforrásokkal történő hatékonyabb gazdálkodás is indokolja.
32
Az átalakítások szabályainak módosítása következtében a hatósági felügyelet rugalmasabbá
válik, a tevékenység súlypontja - az előbbiek szerint - az engedélyezésről az ellenőrzésre
helyeződik át. A szabályozás bevezetésével a létesítmény engedélyese önállóbban, nagyobb
döntési szabadsággal és felelősséggel jár el. A szabályozás ugyanakkor megőrzi mindazokat
az elemeket, amelyek a nukleáris biztonság szintjének megtartásához szükségesek.
A törvényjavaslatban szereplő szabályozást a nukleáris biztonsági szabályzatokat tartalmazó
új kormányrendelet egészíti ki.
A törvényjavaslat szerinti szabályozás alapján az átalakítások felügyeletét az OAH továbbra is
a nukleáris biztonságra való hatás alapján végzi, amelyhez az alapot az átalakítás nukleáris
biztonsági kategóriába sorolása adja. A hatóság átalakításokra vonatkozó felügyeleti
tevékenysége a létesítmény engedélyesének előkészítő, végrehajtó és felügyeleti
tevékenységére épül.
Az 1-2. kategóriába sorolt átalakítás elvégzéséhez továbbra is az OAH engedélye szükséges.
Az engedélykérelemhez csatolni kell az átalakítást megalapozó dokumentációt, amely
tartalmazza az átfogó biztonsági értékelést, a független szakértői felülvizsgálat anyagát, az
átalakítás ütemezését és a szükséges további információkat.
A tervezett szabályozás alapján az OAH egyetlen átalakítási engedélyt ad ki, amely az
átalakítás végrehajtására, azaz az üzemi rendszerekhez történő csatlakozásra, az átalakítás
üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest. Az elvi engedély, az
átalakítással kapcsolatos rendszerelemek gyártási, beszerzési és szerelési engedélye
megszűnik. A létesítmény engedélyesének az átalakítások előkészítő, végrehajtó és felügyeleti
tevékenysége ellátása érdekében, a saját szervezetén belül, önálló, a műszaki és gazdasági
irányítástól független szervezeti egységet kell kijelölni, amely a műszaki változtatáshoz
szükséges gyártási, behozatali, szerelési kérdésekben döntést hoz. Ezek a döntések tehát a
létesítmény engedélyesének saját hatáskörében születnek meg.
Ez azt jelenti, hogy kizárólag azok a tevékenységek engedélykötelesek az átalakítás során,
amelyek az üzemelő rendszerbe történő beavatkozást igényelnek, és ezáltal közvetlenül
befolyásolják a nukleáris biztonságot. Minden ezt megelőző előkészítő tevékenység, amely a
nukleáris létesítmény üzemének érintése nélkül elvégezhető, nem igényel hatósági engedélyt.
Ez nem jelenti azonban azt, hogy ezek a munkák az OAH látószögéből kikerülnek, ugyanis
mind az átalakítás előkészítési, mind pedig a végrehajtási szakasza továbbra is hatósági
felügyelet alatt áll.
Az átalakítások felügyeletét a nukleáris biztonságra való hatásra tekintettel továbbra is az
engedélyes belső független felügyeleti szerve és az OAH végzi, változatlanul a kategóriába
sorolásnak megfelelően. A hatóság felügyeleti tevékenysége ráépül a létesítmény
engedélyesének előkészítő, végrehajtó és felügyeleti tevékenységére.
Az új rendszerben az engedélyes ún. Átalakítási Formalap megküldésével tájékoztatja a
hatóságot a tervezett átalakításról, az átalakítás kategorizálásáról és annak - a létesítmény
engedélyese által elvégeztetett - független felülvizsgálatáról. A hatóság ez alapján elkészíti az
átalakítások felügyeleti tervét, melyet folyamosan napra készen tart.
Az átalakítások közül változatlanul az 1. és 2. kategóriába sorolt átalakításokhoz kell az OAH
engedélye. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az ún. Átalakítást Megalapozó
Dokumentációt, amely tartalmazza az átfogó biztonsági értékelést, a független szakértői
felülvizsgálat anyagát, az átalakítás ütemezését stb.
Az átalakítás végrehajtására csak átalakítási engedély birtokában kerülhet sor, az átalakítási
engedély - a fentiek szerint - a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő
33
csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére
jogosítja fel az engedélyest.
Az OAH a felügyeleti terve alapján elvégzi azokat az ellenőrzéseket, amelyek szükségesek az
átalakítások felügyeletéhez. Ennek keretében [mind az átalakítás (nem engedélyköteles)
előkészítő fázisában, mind az átalakításnak - átalakítási engedély birtokában végzett -
végrehajtása során] célellenőrzéseket végezhet, szükség esetén elemzések, értékelések
készítését írhatja elő, határozatban kötelezheti az engedélyest dokumentumok, tevékenységek
módosítására és kijavítására, további tevékenységek elvégzésére, valamint azok elvégzését
megtilthatja, ha a nukleáris biztonsági követelmények megsértését állapítja meg.
Engedélyezett műszaki átalakítások esetén az engedélyes, az üzembe helyezés megkezdését
megelőzően harminc nappal megküldi a hatóságnak - tájékoztatásul - az ún. Átalakítást
Követő Üzemeltetés Megkezdését Megalapozó Dokumentációt (UMD). Az engedélyben a
hatóság két részletben történő tájékoztatást is előírhat. Ez esetben az UMD egyes részeit az
üzembe helyezés megkezdését megelőző harminc nappal, fennmaradó részeit az üzembe
helyezést megelőző utolsó munkanap kezdetéig kell megküldeni a hatóságnak. A benyújtott
ÜMD-t a hatóság ellenőrzi. Ha az ellenőrzések során a hatóság olyan nem-megfelelőséget
állapít meg, amely veszélyezteti a biztonságos üzemelést, akkor a kiadott átalakítási engedélyt
visszavonja, vagy az engedélyt módosítva feltételeket állapít meg. Az engedély kiadása előtt
végzett ellenőrzés során feltárt ilyen nem-megfelelőség esetén az átalakítás folytatását
megtiltja és az engedély kiadását megtagadja, vagy az engedélyben feltételeket állapít meg.
Ezen határozatok végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel.
A tervezett szabályozás tehát egyszerűsíti az átalakítások engedélyezését azzal, hogy a
többlépcsős eljárást kiváltja egyetlen engedélyezési eljárással, és csak azon átalakítási
tevékenységek engedélyezését írja elő, amelyek a működő üzembe való beavatkozást
igényelnek. Minden olyan - korábban engedélyköteles - munka, amely elvégezhető a működő
üzem érintése nélkül (rendszerelemek beszerzése, gyártása, előszerelése) a továbbiakban
kikerül az engedélyezési kötelezettség alól. Ezen tevékenységek esetében a többek között
hatósági ellenőrzések biztosítják azt, hogy a jogszabályoknak megfelelő módon történjen az
átalakítás.
Megjegyzendő, hogy mindez csak lehetőség az engedélyes számára, aki dönthet úgy is, hogy
csak az engedély kézhezvétele után kezdi meg az átalakítást. Amennyiben viszont él az új
szabályok adta lehetőséggel, és már az engedély kiadását megelőzően hozzálát az
előkészítéshez, az új rendszer egyértelműen a hatóság és az engedélyes közötti szorosabb
együttműködésre ösztönzi a feleket.
Fontos kiemelni, hogy a tervezett szabályozás átalakításokra vonatkozó új elemei nem jelentik
sem a biztonsági követelmények lazítását, sem a hatósági felügyelet gyengülését. Az új
elemek célja és lényege a nemzetközi trendeknek megfelelő és egyben hatékonyabb hatósági
felügyeleti módszerek bevezetése, áttérés az előíró jellegű hatósági beavatkozásokról az
ellenőrző jellegű megközelítésre. Következésképp a szabályozásban a biztonságot garantáló
követelmények semmit sem gyengülnek, pusztán az azok teljesülését biztosítani hivatott
hatósági tevékenyég jellege változik meg.
Az új rendszer a hatóság engedélyezési tevékenységének csökkenésével nagyobb mozgásteret
biztosít az OAH számára a hatósági felügyelet megvalósításában, és elősegíti az átalakítások
nukleáris biztonságra gyakorolt hatása szerint differenciált megközelítését. A hatályos
többlépcsős engedélyezési rendszerben jelentős erőforrást és időt igényel a kérelmek kezelése,
hiszen azokat köteles elbírálni a hatóság a nukleáris biztonságra gyakorolt hatásuktól
függetlenül. Ez korlátok közé szorítja az ellenőrzési tevékenységet. Az új rendszerben a
34
hatóság tényleg a nukleáris biztonság szempontjából jelentős tevékenységekre tud
koncentrálni, hiszen az engedélyezés kizárólag a nukleáris biztonságot közvetlenül érintő
tevékenységekre szorítkozik, és így több idő és erőforrás áll rendelkezésre az ellenőrzések
átalakítások jellege szerint differenciált megvalósítására.
Ki kell emelni azonban, hogy az átalakítások fent ismertetett hatályos és új rendszere
kizárólag a nukleáris létesítmények üzembe helyezésének és üzemeltetésének életciklus-
szakaszaira vonatkozik. Létesítendő nukleáris létesítmény esetében a rendszer, rendszerelem
beszerzése, gyártása, szerelése stb. tekintetében továbbra is szükséges az OAH engedélye.
Ezen engedélyezési eljárásokra vonatkozó szabályokat az újonnan létesítendő atomerőműre
vonatkozó nukleáris biztonsági követelmények fogják meghatározni.
Meg kell jegyezni továbbá, hogy a 2003. évi paksi üzemzavart követően a Nemzetközi
Atomenergia Ügynökség (NAÜ) felülvizsgálta az üzemzavarhoz vezető okokat és ezek
alapján javító intézkedéseket javasolt, amelyek egy része az átalakítások hatósági felügyeletét
is érintette. A NAÜ ajánlásában többek között a következőket fogalmazta meg: „Az OAH-nak
törekednie kell Nukleáris Biztonsági Szabályzatainak olyan módosítására, hogy csökkentse az
erőművi átalakításokra vonatkozóan előírt különféle engedélyek számát, és biztosítsa, hogy a
nukleáris biztonság szempontjából legnagyobb jelentőséggel bíró elemeken legyen a
hangsúly." Az átalakítások szabályozásának új koncepciója összhangban van ezekkel az
elvárásokkal.
Az atomenergia biztonságos alkalmazásával kapcsolatos előírások kiemelt jelentőséggel
foglalkoznak a tájékoztatással. A nemzetközi és hazai tapasztalatok is egyértelműen
bizonyítják, hogy nukleáris létesítményeket, radioaktívhulladék-tárolókat létesíteni és
üzemeltetni csak a lakossággal szoros együttműködésben, a tájékoztatás és a társadalmi
ellenőrzés lehetőségének biztosításával lehet. Az Atv. 10. § (4) bekezdése ezért lehetővé tette,
hogy az atomerőmű, a radioaktívhulladék-tárolójának, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti
és végleges tárolójának engedélyese támogassa a létesítmény körül szerveződött ellenőrzési és
információs célú önkormányzati társulásokat. A KNPA-ból támogatott társulások a Kiégett
Kazetták Átmeneti Tárolója, a püspökszilágyi Radioaktív Hulladékokat Feldolgozó és Tároló,
a Bátaapátiban részben már működő Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló, továbbá a Boda
térségébe tervezett nagy aktivitású radioaktívhulladék-tároló kutatási területe köré
szerveződtek ilyen társulások. A társulások évek óta eredményesen műkődnek, elősegítik a
lakosság tájékoztatását, társadalmi ellenőrzési feladatokat látnak el, és fontos szerepük van a
bizalom erősítésében. Az Állami Számvevőszék - ellenőrzései alapján - szükségesnek tartotta
a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból a radioaktívhulladék-tárolók engedélyese által
nyújtott támogatás felhasználásának pontosabb szabályozását. A törvényjavaslat ennek
megfelelően - változatlanul ragaszkodva a társulási szabadság törvényben rögzített elveihez -
előírja, hogy csak a létesítményt befogadó települést és az azzal területileg határos
településeket, illetve a telephelykutatás helyszínét magába foglaló létesítményenként, illetve
kutatási helyszínenként egy önkormányzati ellenőrzési és információs társulás számíthat
támogatásra.
A törvényjavaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a radioaktívhulladék-tároló, továbbá a
kiégett üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának engedélyese, amely a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alapból származó juttatásokból gazdálkodik, az elkülönített állami pénzügyi
alapokra vonatkozó szabályok miatt területfejlesztési célra nem nyújt támogatást. Az ilyen
engedélyes csak tájékoztatási, ellenőrzési, működési és településfejlesztési célra adhat
támogatást.
35
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) keretében 1979-ben elfogadott, és az 1987.
évi 8. törvényerejű rendelettel kihirdetett nukleáris anyagok fizikai védelméről szóló
Egyezménynek a NAÜ által szervezett diplomáciai konferencia keretében, 2005. július 8-án
aláírt módosítása kihirdetéséről szóló 2008. évi LXII. törvény végrehajtására történő
felkészülés, valamint a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség által a nukleáris és más
radioaktív anyagok, valamint létesítmények nukleáris védettségével és a fizikai védelmével
összefüggésben kiadott útmutatók szükségessé teszik a tárgyi szabályozás teljes körű
újragondolását.
A törvényjavaslat az Atv.-ben jeleníti meg a legfontosabb fogalmakat és határozza meg a
nukleáris védettség és a fizikai védelem fő célkitűzéseit, valamint felhatalmazást ad a
Kormánynak a nukleáris és más radioaktív anyagok és nukleáris létesítmények fizikai
védelme - az Atv.-ben megfogalmazott alapelveknek megfelelő - kormányrendeletben
történő szabályozására. A kormányrendeletben előírt követelmények teljesítésének lehetséges
módját az OAH főigazgatója által kiadott, a hatóságok által elfogadott és támogatott jó
gyakorlatot leíró útmutatók fogják tartalmazni.
A törvényjavaslat szerinti szabályozás egyes, az Európai Unió jelentős nukleáris iparát
felvonultató országai fizikai védelmi szabályozásának ismeretében, elismert külföldi
szakemberekkel való sorozatos konzultációkat követően alakult ki, figyelembe véve a
Magyarországon megvalósult hatósági eljárási gyakorlatot, az eddigi szabályozási
követelményeket és az engedélyesek által kiépített fizikai védelmi rendszereket is. A tervezet
teljes mértékben megfelel az 1987. évi 8. tvr. és a 2008. évi LXII. törvény szerint hazánk által
vállalt nemzetközi kötelezettségeknek.
Az atomenergia fenntartható alkalmazásának, új atomerőművek építésének előfeltétele a
kiégett üzemanyag biztonságos, védett, megbízható és gazdaságos kezelése. A jelenlegi
gyakorlat a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása, bár egyes országokban folynak
előkészületek a végleges tárolásra, néhány országban pedig feldolgozzák a kiégett
üzemanyagot, a nukleáris anyagot újrahasznosítják és a kapott nagyaktivitású radioaktív
hulladék végleges elhelyezésére készülnek. Ezen túlmenően az utóbbi években jelentős
kutatási eredmények születtek a kiégett üzemanyag fejlettebb technológiákkal való
feldolgozására, amelyek a nukleáris anyag jobb hasznosítását, és kevésbé veszélyes
hulladékok kezelését eredményezik. Magyarországnak is érdeke, különös tekintettel az új
atomerőművi blokkok létesítésének előkészítésére, hogy az új lehetőségeket figyelemmel
kísérje, bekapcsolódjon a nemzetközi fejlesztésekbe, és ezek figyelembevételével döntsön a
nukleárisüzemanyag-ciklus hazai vagy külföldi megoldások alkalmazásával való lezárásáról.
Erre az biztosíthat lehetőséget, ha bővül a radioaktív hulladék végleges elhelyezésével,
valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolásával és végleges elhelyezésével, továbbá a
nukleáris létesítmény leszerelésével összefüggő feladatok elvégzésére a Kormány által kijelölt
szerv feladatköre, és a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap felhasználásának lehetősége.
A módosítás felhatalmazza a Kormányt, hogy az Atv. szerinti ellenőrzési és információs célú
önkormányzati társulások és tagjaik részére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból adható
támogatások mértékét, felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának rendjét
szabályozza.
A törvényjavaslat további céljai közé tartozik, hogy törvényi szinten rendezze a nukleáris
biztonság területén - az engedélyezési, illetve ellenőrzési eljárásokban az engedélyesek által
36
Atv. 13. § (2) bekezdésére figyelemmel kötelezően benyújtandó - szakvéleményeket készítő
szakértők szakmai tudásának előzetes értékelését. Az Atv. által kötelezővé tett független
szakértővel kapcsolatban ugyanis eddig nem volt meghatározva, hogy kit tekinthet és
fogadhat el a hatóság szakértőnek, azaz a szakértő milyen általános feltételeknek kell, hogy
megfeleljen.
A nukleáris biztonság területén megkívánt kiemelt szintű szakmai tudás előzetes értékelését a
javaslat szerinti független, szakmai testület, a Magyar Mérnöki Kamara végzi.
A Magyar Mérnöki Kamara e feladat ellátása érdekében létrehozta az Energetikai Tagozaton
belül az Atomenergetikai Szakosztályt. A szakosztály alkalmas és kész az atomenergetikában
érintett szakértők névjegyzékének vezetésére és a szakértői rendszer működtetésére az 1996.
évi LVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően.
A szakértőkkel szemben támasztott követelmények azt a célt szolgálják, hogy az engedélyes
olyan szakvéleményeket nyújthasson be, amelyek érdemben segítik az atomenergia-
felügyeleti szervet a döntéshozatal során.
37
Részletes indokolás
Az 1. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a módosítja az Atv. hatályát. Az 1. § (2) bekezdése szerint azok a
radioaktív anyagok, amelyek radioaktivitása olyan mértékű, hogy nem minősülnek
veszélyesnek, nem tartoznak a törvény hatálya alá (a külön jogszabályban e szempont alapján
meghatározott mentességi szint alatti radioaktív anyagok). A mentesíthető radioaktív anyagok
között azonban vannak olyan nukleáris anyagok is, amelyek hatósági felügyeletét
[nyilvántartását, ellenőrzését, és az ezen anyagokra vonatkozó adatszolgltatást] a most
beiktatásra kerülő (3) bekezdésben hivatkozott biztosítéki megállapodás és jegyzőkönyv
ratifikálásával vállalt kötelezettségre tekintettel - a mennyiségüktől és radioaktivitásuktól
függetlenül - fenn kell tartani. E nemzetközi kötelezettség alapján ugyanis a veszélyességük
alapján egyébként mentesíthető nukleáris anyagokkal is grammnyi pontossággal el kell
számolnunk a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség és a Bizottság (EURATOM) felé. A (3)
bekezdés beiktatása - valamint a (2) bekezdésbe a (3) bekezdés szerinti kivételre való utalás -
e hatósági felügyelet fenntartását teszi lehetővé.
A 2. §-hoz
A törvényjavaslat 1. §-a - figyelemmel a jelentős számú, új fogalom beemelésére - teljes
egészében kicseréli a hatályos törvény, definíciókat tartalmazó 2. §-át.
Az elkülönített, átmeneti vagy végleges tárolásra szolgáló kiégettüzemanyag-tároló nukleáris
létesítményként való felsorolása a nukleáris üzemanyagciklus következő néhány évtizedben
esedékes kutatási és létesítési tevékenységeinek szabályozásához és felügyeletéhez szükséges.
Az explicite felsorolás jobb, mint a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról
szóló szerződésre történő indirekt hivatkozás. A nukleáris létesítmény fogalmának
változatását egyebekben a 2009/71/EURAT0M irányelv szerinti követelmények is
indokolták. E változtatásokat az energetikai tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi
XXIX. törvény már beemelte az Atv. szövegébe. Az Atv. 2. §-ának teljes kicserélése e
fogalmon nem változtat.
A nukleáris rendszer és berendezés helyett a rendszer és rendszerelem kifejezések használata
a terminológia letisztulásának következménye, amely igazodik a nukleáris biztonság
szempontjaira utaló, a nemzetközi szaknyelv által használt „structures, systems and
components” kifejezéshez is. A rendszer kifejezést az épületszerkezetekre is használjuk. A
rendszerelem kifejezés kellőképpen általános, míg a magyar műszaki nyelv a berendezés szót
szűkebb értelemben használja, amely mellett a műszaki nyelvben a készülék, a (mérő)
műszer, a (szabályzó) szerv, az eszköz, stb. kifejezések használata is szükséges a szabatos
fogalmazáshoz.
A reaktorban használt, részben vagy teljesen kiégett nukleáris üzemanyagok
megkülönböztetése, definiálása a további, bárhol is történő hasznosításra való utalással nem
célszerű.
38
A radioaktív hulladék végleges elhelyezésének olyan pontosítása szükséges, amely kifejezi
azt, hogy műszaki intézkedésekkel, a létesítmény ilyen módon való megtervezésével és
kivitelezésével a létesítő nem támogatja egy majdani visszanyerés lehetőségét.
A nukleáris védettség az angol nuclear security kifejezés magyar megfelelője. A security
kifejezést több hazai jogszabály biztonságként (pl. security of the state - az állam biztonsága)
alkalmazza, de az atomenergia alkalmazása esetén a nukleáris biztonság kifejezés már
meghonosodott a nuclear safety kifejezés magyar megfelelőjeként. Megjegyzendő, hogy a
nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozására az államok nukleáris biztosítékokat
(nuclear safeguards) adnak.
A nukleáris védettség meghatározásakor a törvényjavaslat figyelemmel volt a 2008. évi LXII.
törvény szellemére, valamint a kapcsolódó nemzetközi [elsősorban a NAÜ által kiadott]
ajánlásokra, továbbá alapul vette a Büntető Törvénykönyv által definiált cselekményeket.
Az atomenergia békés célú alkalmazása védelmének, az állami követelményrendszer
meghatározásának hazánk mindenkori fenyegetettségén kell alapulnia. A meghatározott
fenyegetettség egy adott szintjével szemben (tervezési alapfenyegetettség) az atomenergia
alkalmazójának kell fizikai védelmet biztosítania, míg az ezen szint feletti fenyegetés esetén a
fizikai védelmet állami eszközökkel kell támogatni.
A fizikai védelmi rendszer technikai eszközök, adminisztratív szabályozás és élőerős őrzés
alkalmazásával valósul meg. A fizikai védelmi rendszernek biztosítania kell, hogy a
cselekmény detektálása és az elhárító erők riasztása után olyan időtartamú késleltetés
valósuljon meg, amely lehetővé teszi az elhárító erők számára a feltartóztatást, továbbá az
elhárító erők képességei alkalmasak legyenek az elkövetők semlegesítésére.
A nukleáris üzemanyag-ciklus fogalmának meghatározása szükséges (figyelembe véve a
NAÜ-nek e fogalomra tett ajánlását) a radioaktív hulladék, a kiégett üzemanyag tárolása és
elhelyezése vonatkozásában, valamint a KNPA felhasználási körének a nukleárisüzemanyag-
ciklus lezárására történő kiterjesztése miatt.
A 3. §-hoz
Az Atv. új 4/A. §-a olyan alapelveket sorol fel, amelyek nem újak, de megjelenítésük a
Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) ajánlásai szerint célszerű. Ezek az alapelvek a
NAÜ nukleáris biztonsági követelményrendszerének legfelső szintjét képviselik és alapul
szolgálnak minden alacsonyabb szintű követelmény megfogalmazásához. Így a nemzetközi
gyakorlattal egybecsengő megoldás, hogy a törvényi szintű alapelvek adják az alacsonyabb
szintű jogszabályok (mint például a Nukleáris Biztonsági Szabályzatokat tartalmazó
kormányrendelet) elvi megalapozását. Az alapelvek részletes, a korábbiakhoz képest
bőségesebb kifejtése a törvény elején részben a nyugat-európai nukleáris hatóságok
szervezetén belül (WENRA) történt egyeztetések eredményét fejezi ki, másrészt olyan
fogalmak tárgyalására és hangsúlyozására ad módot, mint az ember és a környezet védelme, a
kockázatot is hordozó ipari technológiák alkalmazóinak és a kormányzatnak a felelőssége, a
gazdasági, társadalmi haszon, a kockázat és a kockázat csökkentésére hozott intézkedések
költségei optimumának megtalálása.
39
A hatóság függetlenségére vonatkozó követelményrendszert a 2009/71/EURATOM irányelv
5. cikke, valamint a vonatkozó egyéb nemzetközi dokumentumok tételesen megfogalmazzák.
A 4. §-hoz
A Kász. törvény - megtartva a korábbi szabályozást - az Országos Atomenergia Hivatalt (a
továbbiakban OAH) a kormányhivatalok közé sorolja. Ennek megfelelően a módosítás az
Atv. szövegében nevesíti az OAH-ot.
Az 5. §-hoz
Az Atv. hatályos 7. § (2) bekezdése szerint: „Új nukleáris létesítmény és radioaktív
hulladéktároló létesítését előkészítő tevékenység megkezdéséhez, illetőleg meglévő
atomerőmű további reaktort tartalmazó egységgel való bővítéséhez az Országgyűlés előzetes,
elvi hozzájárulása szükséges”.
E rendelkezés valós, tényleges tartalma szerint mind az új nukleáris létesítmény létesítése
esetén, mind a meglévő atomerőmű további reaktort tartalmazó egységgel való bővítése
esetén a létesítést, illetve a bővítést megelőző, előkészítő tevékenység megkezdéséhez
szükséges az Országgyűlés előzetes, elvi hozzájárulása. A nukleáris technológia alkalmazása,
és annak aránya kiemelt politikai jelentőséggel bír. Az Atv. szabályaiban ezért már eredetileg
is, jelen tartalommal szerepelt e rendelkezés. Tekintettel arra, hogy e politikai döntéshozatal
tartalma szempontjából teljesen mindegy, hogy új létesítményhez kapcsolódó atomerőművi
blokk(ok) létesítésére, vagy meglévő létesítmény új blokk(ok)kal történő kiegészítésére kerül
sor [hiszen a politikai döntés szükségessége azért áll fenn, és a döntés lényege abban van,
hogy egyáltalán megkezdhető-e új atomerőművi blokk létesítésének előkészítése
Magyarországon] az általánosan elfogadott értelmezés szerint e rendelkezés egyértelműen az
előbbiekben jelzett tartalmat hordozza.
Figyelemmel ugyanakkor arra, hogy a rendelkezés értelmezése tekintetében a közelmúltban,
egy nukleáris energiával foglalkozó társadalmi szervezet, valamint a jövő nemzedékek
országgyűlési biztosa részéről másféle értelmezés megfogalmazására került sor, a
törvényjavaslat elvégzi e rendelkezés pontosítását, annak eredeti célja és tényleges tartalma
szerint.
A 6. §-hoz
Az OAH feladatát és hatáskörét kormányhivatali besorolásának megfelelően - legalábbis
azon feladat- és határkörök tekintetében, amelyben a hivatal nem utasítható - törvényi szinten
kell szabályozni. Ennek érdekében a javaslat kiegészíti az Atv. előírásait a korábban
alacsonyabb szinten meghatározott feladatokkal és hatáskörökkel [az OAH feladatáról,
hatásköréről és bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács
tevékenységéről szóló 114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet].
A törvényjavaslat tehát megtartva az Atv.-ben eddig szereplő hatásköröket, beemeli a jelenleg
alacsonyabb szintű jogszabályban szereplő hatáskörök többségét is, ezáltal megadva a
hatáskörök alapvetően törvényi szintű szabályozását.
40
Magyarországon az OAH látja el többek között a nukleáris létesítmények biztonságával, a
nukleáris és radiológiai non-proliferációval, a radioaktív anyagok nyilvántartásával,
importjával és ellenőrzésével kapcsolatos hatósági engedélyezési és ellenőrzési feladatokat,
továbbá hatósági feladatokat lát el a nukleáris létesítmények és anyagok védettségével,
valamint a radioaktív és nukleáris anyagok szállításával és tárolásával kapcsolatban.
A hatósági felügyelet 4 nukleáris létesítményre, közel 30 nukleáris anyagot alkalmazó
engedélyesre, valamint mintegy 650 radioaktív anyagot alkalmazó ügyfélre terjed ki.
Az OAH-nak a közeli jövőben a napi rutinfeladatai mellett számos új, nagy horderejű és
jelentős erőforrásokat igénylő feladatot kell megoldania. Ezek közül a legfontosabbak az
alábbiak:
-	a Paksi Atomerőmű üzemidő-hosszabbítási programjának értékelése, az üzemidő-
hosszabbítás hatósági engedélyezése,
-	a 2003 áprilisában bekövetkezett üzemzavar során megsérült fűtőelemek hosszú távú
kezelésének hatósági felügyelete,
-	a Paksi Atomerőmű újonnan bevezetendő berendezés-felügyeleti és karbantartási
eljárásainak (áttérés az amerikai ASME szabvány előírásaira) hatósági felügyelete,
-	új atomerőművi blokk létesítésének engedélyezése,
-	a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója Végleges Biztonsági Jelentésének hatósági
értékelése, döntés a létesítmény üzemeltetési engedélyéről, a tároló bővítésének hatósági
engedélyezése és felügyelete,
-	nukleáris létesítmények leszerelésére való időbeni felkészülés,
-	a nukleáris létesítmények, valamint a nukleáris és radioaktív anyagok fizikai védelmi
szabályozásának felülvizsgálata, a nemzeti fenyegetettség átfogó értékelése és a nukleáris
létesítmények, nukleáris és radioaktív anyagok tervezési alapfenyegetettségeinek
kidolgozása,
-	a kockázat-szempontú (az erőforrások leghatékonyabb felhasználását lehetővé tevő)
hatósági felügyelet bevezetése,
-	az elektronikus kormányzat elvárásaival összhangban az engedélyesekkel való
elektronikus kapcsolattartás bevezetése.
A 7. §-hoz
A hatósági felügyelet eszköztára a korábban nevesített ellenőrzések, elemzések és helyszíni
vizsgálatok mellett tovább bővült, ezért ezt általánosabb értelmű kifejezéssel szükséges leírni,
nevezetesen a felügyelettel. Az értékelés és a részletekbe menő műszaki elemzések végzése
vagy szakértő szervezetekkel történő végeztetése mellett újabb eszközökre is szükség van.
Ilyenek az üzemi eseményekből nyerhető tapasztalatok visszacsatolásának és a visszacsatolás
hatásosságának az értékelése, a műszaki és szervezeti folyamatok mutatóinak, a biztonság
adott szintjére utaló műszaki és eseménymutatóknak, valamint a kockázat egyéb
számszerűsíthető mutatóinak képzése és az ezekhez kapcsolódó adatgyűjtés, továbbá az on-
line elérhető számítógépes adatok értékelése, stb.
Az Atv. 9.§-ának (2) bekezdése ezért említi a folyamatos és az egyedi eljárások során végzett
ellenőrzéseket, az átalakítások felügyeletével kapcsolatban pedig az átalakítás életciklusa
mentén szükséges ellenőrzési program végrehajtását, amely a korábbi sok engedélyezési
lépésből álló gyakorlat megváltoztatására is utal.
41
A 8. §-hoz
Az Atv. 4. § (4) bekezdése előírja, hogy a nukleáris létesítmény és a radioaktívhulladék-tároló
engedélyese minden rendkívüli eseményről köteles tájékoztatni a lakosságot. Az Atv.10. § (2)
bekezdésében szerepel a lakosság környezeti sugárzási viszonyok ellenőrzésének
eredményeiről való rendszeres (legalább havonkénti) tájékoztatása. A környezeti
információkkal kapcsolatosan a környezet védelméről szóló 1995. évi LIII. törvény 12. §-a is
előír tájékoztatási kötelezettséget. Az Atv. 40. §-a szerinti feladatok elvégzésének (radioaktív
hulladék végleges elhelyezése, valamint a kiégett üzemanyag átmeneti tárolása és végleges
elhelyezése, és a nukleáris létesítmények végleges leszerelése) a hazai és nemzetközi
tapasztalatok szerint az érintett lakosság kiemelt jelentőséget tulajdonít, ezekről rendszeres
tájékoztatást igényel. A sokrétű tájékoztatási feladatok ellátása érdekében az Atv. 10/A. §-
ának (1) bekezdése lehetőségként említi meg az ellenőrzési és információs célú
önkormányzati társulások útján történő tájékoztatást.
A törvényjavaslat ennek megfelelően rögzíti, hogy a radioaktívhulladék-tároló és a kiégett
üzemanyag átmeneti és végleges tárolójának engedélyese - a törvényben előírt tájékoztatási
kötelezettségének ott meghatározott módon történő ellátása mellett - ellenőrzési és
információs célú önkormányzati társulások útján is adhat tájékoztatást. A törvényjavaslat
egyértelművé teszi azonban, hogy létesítményenként és kutatási helyszínenként csak egy
ellenőrzési és információs célú társulás számíthat támogatásra. Az új szabályozás kiterjed az
ilyen ellenőrzési és információs célú önkormányzati társulások létrehozásának speciális
feltételeire, a társulásokhoz való csatlakozás szabályozására és rögzíti, hogy a társulás jogi
személy, gazdálkodására a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat kell
alkalmazni.
A javasolt módosítás szerint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból származó juttatásokból
gazdálkodó engedélyes (a radioaktívhulladék-tároló és a kiégett üzemanyag átmeneti és
végleges tárolójának engedélyese) útján az Alapból létesítményekhez vagy tervezett
létesítményekhez kötötten támogatást lehet adni, amely tájékoztatási, ellenőrzési, működési és
településfejlesztési célra használható fel.
A javaslat szerinti módosítás felhatalmazza a Kormányt, hogy az Atv. szerinti ellenőrzési és
információs célú társulásoknak és tagjaiknak a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból
származó támogatásainak mértékét, felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának
rendjét szabályozza.
A 9. §-hoz
A módosítás pontosítja a szabályozást a tekintetben, hogy mely tevékenységek, munkakörök
ellátása esetén, milyen bűncselekmények elkövetése, vagy milyen bűncselekmény miatti
büntető-eljárás alatt állás jelent kizáró körülményt az atomenergiával kapcsolatos
foglalkoztatás körében.
A törvényjavaslat egyrészt szigorítja a szabályozást, mivel a fizikai védelemi rendszer
tervezésével, üzemeltetésével, és karbantartásával kapcsolatos munkaköröket kifejezetten
szerepelteti, továbbá a nukleáris biztonság szempontjából lényeges további
bűncselekményeket emel be a szabályozásba, és a tevékenységek között a radioaktív
anyagokkal kapcsolatos tevékenységet feltünteti, ugyanakkor enyhíti is a szabályozást, mert
az egyes munkakörökből való kizárást meghatározott kategóriába sorolt anyagokhoz
42
kapcsolja, továbbá csak a b) pont szerinti cselekmények miatt folyamatban lévő büntetőeljárás
alatt állók (és nem általában büntető-eljárás alatt állók) esetében fogalmaz meg Ezáltal a
szabályozást ténylegesen azokra a munkakörökre és cselekményekre kívánja megfogalmazni,
amelyek valóban hatással vannak a nukleáris biztonságra.
A 10. §-hoz
A közigazgatási eljárások rendjének szabályozása fontos fogalommá tette a korábban
elsősorban a környezetvédelmi eljárásokban használt hatásterület fogalmát. A
környezetvédelmi eljárások fizikai és kémiai paraméterekkel leírható hatásokat vizsgálnak,
ezek biológiai, egészségi, társadalmi, gazdasági és akár az élettérre kifejtett esztétikai
hatásokat is felmérve.
Az atomenergia-felügyeleti szerv eljárásaiban a radiológiai állapotok és a nukleáris biztonság
adott szintjének, illetve megváltozásának hatásait értékeli. Az első jól leírható olyan fizikai
paraméterekkel, amely paraméterek határértékeinek meghatározása az egészségügyi hatóság
kompetenciája; a második azonban, a nukleáris biztonság és ennek kihatásai, elvont,
kockázati alapon tárgyalható hatások, amelyek értékelése további, potenciális vagy direkt
fizikai és élettani hatások számításba vételéhez szükséges. Mindezeket köznapi használatra
alkalmassá kell tenni, a létesítményből a környezetre háruló hatásoktól védő, más
jogszabályban egzaktul tárgyalt biztonsági övezetnek mint a potenciális hatások területének
hatásterületként történő kijelölése útján.
A kérelemre indult eljárásokban semmi nem indokolja, hogy a kérelmező ügyfelet a
közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályaitól szóló 2004. évi. törvény
(Ket.) általános szabályaitól eltérően az eljárás megindításáról külön értesítse az eljáró
hatóság. A javaslat ezzel kapcsolatos pontosítást tartalmaz. Egyben az Atv. 17. §-ának
módosítására tekintettel pontosítja a rendelkezésben szereplő belső hivatkozásokat.
A 11. §-hoz
Amint ez a törvényjavaslat 5. §-nak indokolásában is szerepelt, az engedélyezés-orientált
hatósági tevékenység már az elmúlt években is változott a különféle felügyeleti módszerek
bevezetésével, és a jelen módosítás alapján is változni fog. Ezzel összefüggésben a fejezet
címe is módosul, az engedélyezés általános rendje helyett a hatósági felügyelet általános
rendjét szerepeltetve.
Ugyanebbe a koncepcióba illeszkedik, hogy megszűnik az átalakítások elvi engedélyezése
[hatályos törvényi rendelkezés szerint a 17. § (2) bekezdés o) pontja]. Az átalakítások
engedélyezése megmarad, és ehhez az átalakítás életciklusát végigkísérő ellenőrzési,
felügyeleti program keretében az OAH általi, meghatározott végrehajtási szakaszokban
megjelenő ellenőrzési, felügyeleti tevékenysége kapcsolódik. Ennek részletesebb kifejtését a
törvényjavaslat 15. §-ához fűzött indokolás tartalmazza.
Az Atv. 12. § (4) bekezdése a speciális anyagok országhatáron történő átszállításához használt
dokumentumok nyelvét határozza meg. A radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek
szállításának felügyeletéről és ellenőrzéséről szóló, 2006. november 20-i 2006/117/Euratom
tanácsi irányelv átültetése igényelte a nyelvhasználat külön szabályozását az irányelv által
meghatározott körben.
43
A 12. §-hoz
A törvényjavaslat 12. §-a a hatósági ellenőrzésre vonatkozó egyes szabályokat pontosítja
(meghatározza a hatósági ellenőrzés típusát, részletes szabályozást tartalmaz a jegyzőkönyv
tartalmára).
A 13. §-hoz
Az OAH a felügyeleti terve alapján elvégzi azokat az ellenőrzéseket, amelyek szükségesek az
átalakítások felügyeletéhez. Ennek keretében [mind az átalakítás (nem engedélyköteles)
előkészítő fázisában, mind az átalakításnak - átalakítási engedély birtokában végzett -
végrehajtása során] célellenőrzéseket végezhet, szükség esetén elemzések, értékelések
készítését írhatja elő, határozatban kötelezheti az engedélyest dokumentumok, tevékenységek
módosítására és kijavítására, további tevékenységek elvégzésére, valamint azok elvégzését
megtilthatja, ha a nukleáris biztonsági követelmények megsértését állapítja meg.
A tervezett rendelkezés egyrészt kimondja, hogy az átalakítás előkészítő fáziásban végzett
ellenőrzés során, adott feltételek fennállta esetén sor kerülhet az átalakítás folytatásának
megtiltására. Az átalakítási engedély kiadása után végzett felügyeleti tevékenység alapján
észlelt nem-megfelelőségek esetén pedig az engedély visszavonására, illetve annak
módosításával feltételek megállapítására kerülhet sor.
A 14. § -hoz
A törvényjavaslat szerinti módosítás a jogszabály, biztonsági szabályzat megsértése vagy az
előzőek alapján kiadott egyedi hatósági engedélyben foglaltak betartásának elmulasztása
esetére már létező bírságolási hatáskör mellett, a nukleáris és radioaktív anyagok biztonságos
és védett kezelésére vállalt kötelezettségek - beleértve a nyilvántartási kötelezettséget is -
pontos és naprakész teljesítésének elmulasztása esetére is bírságolási lehetőséget biztosít.
A 15. §-hoz
Az OAH feladatának és hatáskörének teljes körű törvényi szintű szabályozása teszi
szükségessé az Atv. 17. § (2) bekezdésnek kiegészítését a korábban alacsonyabb szinten
meghatározott feladatokkal [az Országos Atomenergia Hivatal feladatáról, hatásköréről és
bírságolási jogköréről, valamint az Atomenergia Koordinációs Tanács tevékenységéről szóló
114/2003. (VII. 29.) Korm. rendelet].
A hatályos 17. § (2) bekezdés i) pont kizárólag a radioaktív anyagok szállításának
engedélyezéséről szólt, a j) pont új szövege azonban a csomagolásra és ennek jóváhagyására,
ellenőrzésére helyezi a hangsúlyt. Az Atv. 17. § (2) bekezdése az atomenergia-felügyeleti
szerv hatásköréről az elmúlt időszak tapasztalatai és jövőbeni szükségletek miatt újabb
területekkel egészül ki (az új s) - z) pontok), mint az üzemanyagciklus távlati kezelése, a
speciális anyagok országhatáron át történő szállítása, tekintettel még Magyarország EU
tagságára is; valamint az atomkár-felelősség pénzügyi fedezetének ellenőrzése és
dokumentálása.
A korábban már jelzetteknek megfelelően az átalakítások elvi engedélyezése megszűnik, ami
a hatályos 17. § (2) bekezdése szerinti hatályos o) és p) pontjának törlését eredményezi.
44
Az átalakítások szabályainak módosítása következtében a hatósági felügyelet rugalmasabbá
válik, a tevékenység súlypontja - az általános nemzetközi gyakorlatra figyelemmel - az
engedélyezésről az ellenőrzésre helyeződik át. A szabályozás bevezetésével a létesítmény
engedélyese önállóbban, nagyobb döntési szabadsággal és felelősséggel jár el. A szabályozás
ugyanakkor megőrzi mindazokat az elemeket, amelyek a nukleáris biztonság szintjének
megtartásához szükségesek.
Az átalakításra vonatkozó hatályos szabályozás szerint az átalakítással összefüggő minden
tevékenység [mind az atomerőmű, mint létesítmény, mind az atomerőmű rendszerei,
rendszerelemei tekintetében] csak engedély alapján kezdhető meg. Az engedélyek egyrészt az
átalakítás, illetve a javítás elvégezhetőségére, másrészt az ezekhez szükséges gyártásra,
beszerzésre, szerelésre, üzemeltetésre, valamint leszerelésre irányulnak. Az átalakítás
engedélyezése többlépcsős engedélyezési eljárás, amely az átalakítás bonyolultságától
függően az alábbi engedélyek kiadását jelenti: elvi átalakítási engedély, az átalakítással
kapcsolatos rendszerelemek gyártási, beszerzési engedélye, az átalakítással kapcsolatos
rendszerelemek szerelési engedélye, átalakítási engedély, üzemeltetési engedély. Ezen
engedélyfajták az eljárás során összevonhatóak, amennyiben az egyes engedélyfajtákra
vonatkozó követelményeket tartalmazza az engedélykérelem.
Az átalakításokat biztonsági fontosságuk szerint 1 -3 kategóriába kell sorolni. Az 1 -2
kategóriába sorolt átalakításhoz a hatóságtól elvi engedély és átalakítási engedély kell, e
mellett a gyártás, beszerzés, szerelés is engedélyköteles. A 3. kategóriába sorolt átalakítás
nem engedélyköteles tevékenység, melynek tekintetében a döntéshozatalt erre létrehozott
belső szervezeti egység hozza meg. A kategóriába sorolást az OAH-val jóvá kell hagyatni.
Az átalakítások felügyeletét a nukleáris biztonságra való hatás alapján egyrészt az engedélyes
erre létrehozott független belső szervezeti egysége, másrészt az OAH végzi.
A tervezett szabályozás alapján az OAH egyetlen átalakítási engedélyt ad ki, amely az
átalakítás végrehajtására, azaz az üzemi rendszerekhez történő csatlakozásra, az átalakítás
üzembe helyezésére és üzemeltetésére jogosítja fel az engedélyest. Az elvi engedély, az
átalakítással kapcsolatos rendszerelemek gyártási, beszerzési és szerelési engedélye
megszűnik.
Ez azt jelenti, hogy kizárólag azok a tevékenységek engedélykötelesek az átalakítás során,
amelyek az üzemelő rendszerbe történő beavatkozást igényelnek, és ezáltal közvetlenül
befolyásolják a nukleáris biztonságot. Minden ezt megelőző előkészítő tevékenység, amely a
nukleáris létesítmény üzemének érintése nélkül elvégezhető, nem igényel hatósági engedélyt.
Ez nem jelenti azonban azt, hogy ezek a munkák az OAH látószögéből kikerülnek, ugyanis
mind az átalakítás előkészítési, mind pedig a végrehajtási szakasza továbbra is hatósági
felügyelet alatt áll.
Az átalakítások felügyeletét a nukleáris biztonságra való hatásra tekintettel továbbra is az
engedélyes belső független felügyeleti szerve és az OAH végzi, változatlanul a kategóriába
sorolásnak megfelelően. A hatóság felügyeleti tevékenysége ráépül a létesítmény
engedélyesének előkészítő, végrehajtó és felügyeleti tevékenységére.
Az új rendszerben az engedélyes ún. Átalakítási Formalap megküldésével tájékoztatja a
hatóságot a tervezett átalakításról, az átalakítás kategorizálásáról és annak - a létesítmény
engedélyese által elvégeztetett - független felülvizsgálatáról. A hatóság ez alapján elkészíti az
átalakítások felügyeleti tervét, melyet folyamosan napra készen tart.
45
Az átalakítások közül változatlanul az 1. és 2. kategóriába sorolt átalakításokhoz kell az OAH
engedélye. Az engedély iránti kérelemhez csatolni kell az ún. Átalakítást Megalapozó
Dokumentációt, amely tartalmazza az átfogó biztonsági értékelést, a független szakértői
felülvizsgálat anyagát, az átalakítás ütemezését stb.
Az átalakítás végrehajtására csak átalakítási engedély birtokában kerülhet sor, az átalakítási
engedély - a fentiek szerint - a rendszernek, rendszerelemnek az üzemi rendszerekhez történő
csatlakozására, az átalakított rendszer, rendszerelem üzembe helyezésére és üzemeltetésére
jogosítja fel az engedélyest.
Az OAH a felügyeleti terve alapján elvégzi azokat az ellenőrzéseket, amelyek szükségesek az
átalakítások felügyeletéhez. Ennek keretében [mind az átalakítás (nem engedélyköteles)
előkészítő fázisában, mind az átalakításnak - átalakítási engedély birtokában végzett -
végrehajtása során] célellenőrzéseket végezhet, szükség esetén elemzések, értékelések
készítését írhatja elő, határozatban kötelezheti az engedélyest dokumentumok, tevékenységek
módosítására és kijavítására, további tevékenységek elvégzésére, valamint azok elvégzését
megtilthatja, ha a nukleáris biztonsági követelmények megsértését állapítja meg.
A létesítmény engedélyesének az átalakításokat előkészítő, végrehajtó és felügyeleti
tevékenysége ellátása érdekében, a saját szervezetén belül, önálló, a műszaki és gazdasági
irányítástól független szervezeti egységet kell kijelölni, amely a műszaki változtatáshoz
szükséges gyártási, behozatali, szerelési kérdésekben döntést hoz. Ezek a döntések tehát a
létesítmény engedélyesének saját hatáskörében születnek meg.
Engedélyezett műszaki átalakítások esetén az engedélyes, az üzembe helyezés megkezdését
megelőzően harminc nappal megküldi a hatóságnak - tájékoztatásul - az ún. Átalakítást
Követő Üzemeltetés Megkezdését Megalapozó Dokumentációt (UMD). Az engedélyben a
hatóság két részletben történő tájékoztatást is előírhat. Ez esetben az ÜMD egyes részeit az
üzembe helyezés megkezdését megelőző harminc nappal, fennmaradó részeit az üzembe
helyezést megelőző utolsó munkanap kezdetéig kell megküldeni a hatóságnak. A benyújtott
ÜMD-t a hatóság ellenőrzi. Ha az ellenőrzések során a hatóság olyan nem-megfelelőséget
állapít meg, amely veszélyezteti a biztonságos üzemelést, akkor a kiadott átalakítási engedélyt
visszavonja, vagy az engedélyt módosítva feltételeket állapít meg. Az engedély kiadása előtt
végzett ellenőrzés során feltárt ilyen nem-megfelelőség esetén az átalakítás folytatását
megtiltja. Ezen határozatok végrehajtását a bíróság nem függesztheti fel.
A tervezett szabályozás tehát egyszerűsíti az átalakítások engedélyezését azzal, hogy a
többlépcsős eljárást kiváltja egyetlen engedélyezési eljárással, és csak azon átalakítási
tevékenységek engedélyezését írja elő, amelyek a működő üzembe való beavatkozást
igényelnek. Minden olyan - korábban engedélyköteles - munka, amely elvégezhető a működő
üzem érintése nélkül (rendszerelemek beszerzése, gyártása, előszerelése) a továbbiakban
kikerül az engedélyezési kötelezettség alól. Ezen tevékenységek esetében a többek között
hatósági ellenőrzések biztosítják azt, hogy a jogszabályoknak megfelelő módon történjen az
átalakítás.
Megjegyzendő, hogy mindez csak lehetőség az engedélyes számára, aki dönthet úgy is, hogy
csak az engedély kézhezvétele után kezdi meg az átalakítást. Amennyiben viszont él az új
szabályok adta lehetőséggel, és már az engedély kiadását megelőzően hozzálát az
előkészítéshez, az új rendszer egyértelműen a hatóság és az engedélyes közötti szorosabb
együttműködésre ösztönzi a feleket.
Fontos kiemelni, hogy a tervezett szabályozás átalakításokra vonatkozó új elemei nem jelentik
sem a biztonsági követelmények lazítását, sem a hatósági felügyelet gyengülését. Az új
elemek célja és lényege a nemzetközi trendeknek megfelelő és egyben hatékonyabb hatósági
46
felügyeleti módszerek bevezetése, áttérés az előíró jellegű hatósági beavatkozásokról az
ellenőrző jellegű megközelítésre. Következésképp a szabályozásban a biztonságot garantáló
követelmények semmit sem gyengülnek, pusztán az azok teljesülését biztosítani hivatott
hatósági tevékenyég jellege változik meg.
A 17. § új szövege a fentieknek megfelelő szabályozást valósít meg, amihez a Atv. 14. § (4)
bekezdésének most beiktatandó rendelkezései kapcsolódnak.
Az Atv. 17. § új (3) bekezdése a szakértő és piaci szolgáltatást nyújtó műszaki felülvizsgáló
szervezetek tevékenységének felhasználását célozza. Az ilyen szervezetek szerepe egyre
nagyobb világszerte a műszaki és ipari biztonság garantálásában (pl. Németország: TÜV
szervezetek, Anglia: Serco Assurance, Belgium: AIB Vincotte, Skandinávia: Norske Veritas,
Magyarország: ÉMI, MH utód, MEEI, stb.). Az ehhez kapcsolódó további rendelkezés a
díjazás legfőbb alapelvét és a hosszabb távra szóló megállapodás intézményét írja le.
A 16. §-hoz
Az Országgyűlés 25/2009. (IV. 2.) OGY határozatával elvi hozzájárulást adott az Atv. 7. § (2)
bekezdése alapján, a paksi atomerőmű telephelyén új atomerőművi blokk(ok) létesítésének
előkészítését szolgáló tevékenység megkezdéséhez. Ez a folyamat új atomerőmű létesítésének
engedélyezéséhez vezethet. Az atomenergia-felügyeleti szerv számára jelenleg felügyeleti
díjat csak üzemelő nukleáris létesítmény üzemeltetői fizetnek. A már létesítési engedéllyel
rendelkező létesítmény létesítése fokozott hatósági felügyeletet igényel, így mindenképp
indokolt, hogy a felügyeleti díj fizetésének kiterjesztését a létesülő nukleáris létesítményekre
is. A díj mértéke az üzemelő létesítményekéhez viszonyítva kisebb, a felügyeleti
tevékenységhez aránylik.
A 17. §-hoz
A törvényjavaslat további céljai közé tartozik, hogy törvényi szinten rendezze a nukleáris
biztonság területén - az engedélyezési, illetve ellenőrzési eljárásokban az engedélyesek által
az Atv. 13. § (2) bekezdésére figyelemmel kötelezően benyújtandó - szakvéleményeket
készítő szakértők szakmai tudásának előzetes értékelését. Az Atv. által kötelezővé tett
független szakértővel kapcsolatban ugyanis eddig nem volt meghatározva, hogy kit tekinthet
és fogadhat el a hatóság szakértőnek, azaz a szakértő milyen általános feltételeknek kell, hogy
megfeleljen.
A nukleáris biztonság területén megkívánt kiemelt szintű szakmai tudás előzetes értékelését a
tervezet szerinti független, szakmai testület, a Magyar Mérnöki Kamara végzi.
A Magyar Mérnöki Kamara e feladat ellátása érdekében létrehozta az Energetikai Tagozaton
belül az Atomenergetikai Szakosztályt. A szakosztály alkalmas és kész az atomenergetikában
érintett szakértők névjegyzékének vezetésére és a szakértői rendszer működtetésére az Atv.
rendelkezéseinek megfelelően.
A szakértőkkel szemben támasztott követelmények azt a célt szolgálják, hogy az engedélyes
olyan szakvéleményeket nyújthasson be, amelyek érdemben segítik a nukleáris biztonsági
hatóságot a döntéshozatal során.
47
A 18. §-hoz
Az eddig a 11/A. § (5) bekezdésében szereplő szabály szerkezetileg az egészségügyért felelős
miniszter hatáskörét szabályozó szakaszok közé tartozik. A 18. § e szerkezeti változtatást
hajtja végre.
A 19. §-hoz
A nukleáris védettség három fő területen valósul meg. A megelőzés célja a nukleáris és más
radioaktív anyagok hatósági felügyelet alóli kikerülésének megakadályozása és az engedély
nélküli tevékenységek, jogellenes cselekmények megakadályozása, azok kivitelezésétől (a
megfelelő szankciókkal) való elrettentés. A detektálás/felismerés célja a nukleáris és más
radioaktív anyagok (valamint a hozzájuk kapcsolódó technológiák) kereskedelmének
monitorozása és az illegális forgalmazás, engedély nélküli tevékenységek felismerése és
megakadályozása. Az elhárítás célja a jogellenes cselekmények következményeinek
enyhítése, felszámolása, az elkövetők azonosítása és büntetése, valamint a talált és lefoglalt
nukleáris és más radioaktív anyagokkal kapcsolatos intézkedések megtétele.
A hatósági felügyeleti eszközrendszer - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvénnyel (a továbbiakban: Ket.) összhangban -
engedélyezési, értékelési és ellenőrzési eljárásokat, valamint a jogszabályi követelményeknek
az engedélyesekkel szembeni érvényesítését foglalja magába.
A fokozatosság elve azt jelenti, hogy a konkrét anyagra vagy létesítményre vonatkozó
fenyegetettséget kell alapul venni a fizikai védelmi rendszer kiépítésekor. A konkrét
fenyegetés (amivel szemben a védelmet biztosítani kell az engedélyesnek) meghatározása
során a hatóságnak figyelemmel kell lennie az anyag attraktivitására és potenciális
képességeire.
A konkrét anyagra, létesítményre meghatározott tervezési alapfenyegetettséget az engedélyes
által megvalósított fizikai védelmi rendszernek képesnek kell lennie elhárítani. Azaz a lopás,
illetve szabotázs kísérletének észlelése és az elhárító erők riasztása után az alkalmazott
technikai eszközöknek elegendő késleltetést kell biztosítani, továbbá elegendő számú,
felszereltségű és képességű elhárító erőnek kell a helyszínre érkeznie ahhoz, hogy az elhárító
erők még a lopás, illetve szabotázs elkövetése előtt képesek legyenek beavatkozni és az
elkövetést megakadályozni.
A lopás, illetve szabotázs elleni fizikai védelem megvalósításáért és a védelmi képesség
fenntartásáért az engedélyest terheli az elsődleges felelősség.
A tervezésen túli alapfenyegetettségnél jelentősebb fizikai védelmet igénylő (nagyobb számú,
jobban felszerelt, jobb képességű, lopás helyett szabotázst tervező) fenyegetés esetén az
engedélyes fizikai védelmét állami (elsősorban rendőri és katonai) erőkkel kell támogatni.
A mélységi védelem elve szerint a fizikai védelmi rendszer több védelmi rétegben valósul
meg, amelyek eltérő elven működve jelentenek akadályt a lopás és szabotázs elkövetésében.
Az egyenlő védelem elve szerint megvalósult rendszernek a különböző behatolási
útvonalakon és különböző taktikákkal szemben közel azonos védelmet kell jelentenie.
48
A fizikai védelmi rendszer tervezésére, üzemeltetésére és átalakítására is vonatkoznak az
általános minőségirányítási követelmények.
Az engedélyesnek fel kell készülni a lopás, illetve szabotázs kísérlete esetén teendőkre.
A fegyveres biztonsági őrséggel védendő anyagokat és létesítményeket az Atv. felhatalmazása
alapján kiadandó kormányrendelet fogja meghatározni. A kormányrendelet figyelembe fogja
venni a fokozatos megközelítés elvét.
A detektálási rendszernek képesnek kell lennie arra, hogy a rossz kézbe került,
közveszélyokozás és környezetkárosítás céljára alkalmas anyagokat észlelje, és az elkövetést
megelőzze. A detektálási képességet egészíti ki az, hogy az atomenergia alkalmazói kötelesek
jelentést tenni, amennyiben ilyen információ birtokába kerülnek.
Az elveszett, ellopott anyagok felkutatását a közveszélyokozás és környezetkárosítás
megelőzése teszi szükségessé.
Sikeres elkövetés esetére veszélyhelyzet-kezelési tervet kell kidolgozni. A terv szorosan
illeszkedik a hatályos Országos Nukleáris Baleset-elhárítási Tervhez; azt egészíti ki az ilyen
(nem létesítményhez kötött, vagy a létesítménnyel szembeni szabotázs miatt kialakuló)
veszélyhelyzetek kezelésének speciális kérdéseivel.
A fizikai védelmi terv részletes szabályait az Atv. felhatalmazása alapján kiadandó
kormányrendelet határozza meg. E kormányrendelet alapján felállítandó ún. Tervezési
Alapfenyegetettség Bizottság állapítja meg a tervezési alapfenyegetettséget, és a védelmi
igazgatás szervei számára meghatározza a tervezési alapfenyegetettséget meghaladó
fenyegetettség esetén alkalmazandó állami eszközöket. A fizikai védelmi terv készítésére
kötelezettek a számukra meghatározott tervezési alapfenyegetettség és az említett
kormányrendeletben foglalt követelmények alapján készítik el a fizikai védelmi tervet, azt
követően, hogy a Tervezési Alapfenyegetettség Bizottság döntése alapján őket arra az OAH
határozatban kötelezte.
Tekintettel arra, hogy a nukleáris és más radioaktív anyagok, valamint létesítmények fizikai
védelme hatósági szabályozása és felügyelete több szempont átfogó vizsgálatát igénylik, azért
a területen szakmai jártassággal rendelkező atomenergia-felügyeleti szerv és a rendőrhatóság
együttes hatósági felügyelete alá kell tartoznia. A konkrét eljárások lefolytatását és a konkrét
eljárásokban figyelembe veendő hatósági szempontokat az Atv. által adott felhatalmazás
alapján kiadandó kormányrendelet fogja tartalmazni. A tervezet szerint az atomenergia-
felügyeleti szerv vizsgálja a fizikai védelem (hazánk által ratifikált nemzetközi egyezmények
szerinti) nukleáris biztonsági, nukleáris védettségi és nukleáris biztosítéki szempontjait, míg a
rendőrhatóság a rendészeti (különösen a fegyveres biztonsági őrséggel kapcsolatos), valamint
a vagyonvédelmi szempontokat.
49
A 20. §-hoz
Az Atv. 34-36. §-ához kapcsolódóan a 213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet biztonsági övezetet
határoz meg az atomerőmű, a kutatóreaktor, valamint radioaktív hulladéktároló felett is, 2300
méteres magasságban. Tekintettel arra, hogy a magyar légtér légiközlekedés céljára történő
kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM-HM-KvVM együttes rendelet tiltott légteret jelöl
ki a paksi atomerőmű körül 3 km sugarú körben 5950 méteres magasságig, és a csillebérci
kutatóreaktor körül 0,5 km sugarú körben 1050 méteres magasságig, továbbá a légtér tiltottá
minősítése csak jogszabályban lehetséges, az Atv. hivatkozott rendelkezéseiből indokoltnak
mutatkozik a légtérben kijelölt biztonsági övezetre vonatkozó rendelkezések törlése, és ezzel
egyidejűleg a 213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet e tekintetben való módosítása.
A 21-22. §-hoz
Az Atv. 38. § (1) bekezdése szerint az atomenergia alkalmazására engedély csak akkor
adható, ha biztosított a keletkező radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag biztonságos
elhelyezése, azaz a tudomány legújabb igazolt eredményeivel, a nemzetközi elvárásokkal,
valamint tapasztalatokkal összhangban levő átmeneti tárolása vagy végleges elhelyezése. A
legújabb hazai és nemzetközi fejlemények figyelembe vételével e feltételek mellett fel kell
tüntetni lehetőségként a nukleárisüzemanyag-ciklus más módon való lezárását is. Ennek
megfelelően az Atv. 40. §-ában a Kormány által kijelölt szerv feladatait bővíteni kell a
nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásának egyéb lehetőségeivel is. E feladatoknak összhangban
kell lenniük a radioaktív hulladék és a kiégett üzemanyag kezelésére vonatkozó nemzeti
programmal, amelyek kidolgozása szintén a kijelölt szerv feladata.
Az Atv. 41. §-a előírja, hogy a radioaktív hulladék végleges elhelyezésének, valamint a
kiégett üzemanyag átmeneti tárolásának és végleges elhelyezésének, továbbá a nukleáris
létesítmény leszerelésének költsége az engedélyest, költségvetési intézmény esetén a központi
költségvetést terheli. A módosítás eredményeként Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból
nemcsak a kiégett üzemanyag végleges elhelyezése, hanem a nukleárisüzemanyag-ciklus más
módon való lezárása is finanszírozható.
A 23. §-hoz
A 20. § a Központi Nukleáris Pénzügyi Alappal kapcsolatos szabályokat pontosítja.
A 24. §-hoz
A nukleárisüzemanyag-ciklus más módon való lezárásának pénzügyi feltételeit teremti meg -
figyelembe véve az Atv. 41. §-ának javasolt módosítását is - az Atv. 62. § (1) bekezdésének,
valamint a 63. § (1) és (2) bekezdésének módosítása, lehetővé téve a Központi Nukleáris
Pénzügyi Alap felhasználását erre a célra.
A 25. §-hoz
A törvényjavaslat 24. §-a az európai unió jogának való megfelelést hajtja végre, ennek
megfelelően az Atv.-t jogharmonizációs záradékkal egészíti ki.
50
A 26-28. §-hoz
E §-ok egyrészt az átmeneti szabályokat, másrészt a módosult szabályok végrehajtásához
szükséges rendeletekre vonatkozó felhatalmazásokat, valamint egyes felhatalmazások
szövegét pontosítják.
Az Atv. 67. § d) pontja dc) alpontja helyébe lépő új szöveg a korábban említett és indokolt
rendszer és rendszerelem fogalmakat felhasználva ad felhatalmazást az átalakítások nukleáris
biztonsági követelményeinek megjelenítésére, úgy, hogy az illeszkedjék a létesítmények
életciklus szakaszaihoz. A mai szöveg a berendezés kulcsszót használja, és taxatíve felsorol a
tervezéstől az üzembe helyezésen át a leszerelésig számos életciklus szakaszt, a korábbi
engedélyezési koncepciónak megfelelően. Az új megfogalmazás általános, és ebből
következően rugalmas is, egyszerűsítő hatással bír számos engedélyezési lépés
szempontjából.
A javaslat szerinti módosítás felhatalmazza a Kormányt, hogy az Atv. szerinti ellenőrzési és
információs célú társulások és tagjaik részére a Központi Nukleáris Pénzügyi Alapból adható
támogatások mértékét, felhasználásának, ellenőrzésének és elszámolásának rendjét
szabályozza. A radioaktív hulladékok és a kiégett üzemanyagok országhatáron át történő
szállításának engedélyezésére és jóváhagyására - eddig a Nemzetközi Atomenergia
Ügynökség keretében a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív
hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi
LXXVI. törvény által - a Kormánynak adott felhatalmazást értelemszerűen az Atv-ben
célszerű elhelyezni.
Az Atv. 67. § f) pontja felhatalmazza a Kormányt, hogy rendeletben szabályozza a radioaktív
hulladék és a kiégett üzemanyag végleges elhelyezésére, valamint a nukleáris létesítmény
leszerelésére kijelölt szerv létrehozását és tevékenységének pénzügyi forrását. A javasolt
módosítás pontosítja a felhatalmazó rendelkezést. Ennek alapján a Kormány a javaslat 17. §
által megállapított Atv. 40. §-a szerinti nemzeti program kidolgozására vonatkozó
szabályokkal és a nukleárisüzemanyag-ciklus lezárásával összefüggő feladatokkal összefüggő
rendelkezéseket hozhat.
Az Atv. 67. § p) ponttal való kiegészítése a speciális anyagok országhatáron át történő
szállítása engedélyezésének és a szakhatósági hozzájárulás megadása rendjének
jogszabályban történő megfogalmazására ad felhatalmazást.
A 29-30.§-hoz
E §-ok az úgynevezett szövegcserés módosításokat tartalmazzák, amely esetekben nem
szükséges egy teljes bekezdés, vagy éppen szakasz módosítása, mert a cél elérhető egyes
szövegrészek cseréjével. E rendelkezések tehát a célzott módosításokat szolgálják, egy
esetben pedig a hatályos Atv.-t javítja: az „illetőleg” kifejezés jogszabályokban már nem
használható, így e §-ok ezeket értelemszerűen módosítják. E mellett e részben szerepelnek a
hatályon kívül helyező rendelkezések is.
A 31. §-hoz
Az (1) bekezdés rendelkezése összefüggésben áll a 4. § (6) bekezdésében tett javaslattal. A
(2) bekezdés a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról
szóló 1997. évi CLIX. törvény (a továbbiakban FBÖ tv.) módosítása az alábbiak szerint
szükséges:
51
A korábbi, a nukleáris anyagokra szakmailag vitatható, és a nukleáris anyagok fizikai
védelméről szóló egyezmény kihirdetéséről szóló 1987. évi 8. tvr. által használt
kategorizáláshoz nem illeszkedő „katasztrófa veszélyességű” kifejezés nemzetközileg
elfogadott kifejezéssel való helyettesítése, valamint az Atv. módosítására tett javaslattal való
összhang megteremtése érdekében indokolt a módosítás.
A fegyveres biztonsági őrökre vonatkozóan az FBÖ tv. nem tartalmaz követelményeket az
őrök fizikai állóképességére, fizikai képzésére és továbbképzésére. E hiányosságok
megszüntetését célozza a javaslat. E követelmények teljesítését ellenőrizni szükséges és a
követelmények nem teljesítése esetén a fegyveres biztonsági őr szolgálati igazolványának
visszavonására, bevonására is sor kerülhet.
A javaslat rögzíti, hogy a fegyveres biztonsági őrség milyen céllal alkalmazhat elektronikus
megfigyelő rendszert. Előírja a javaslat, hogy e megfigyelő rendszer alkalmazására fel kell
hívni a közönség figyelmét tájékoztató táblákkal.
Az elektronikus megfigyelő rendszer által készített felvételeket felhasználás hiányában meg
kell semmisíteni, illetve törölni kell, a közterületet is érintő megfigyelőrendszerrel történő
rögzítés esetén legfeljebb a rögzítéstől számított három nap, a létesítményt figyelő
elektronikus megfigyelőrendszerrel történő rögzítés esetén legfeljebb a rögzítéstől számított
hatvan nap elteltével.
A 32. §-hoz
A 213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet előírja, hogy a nukleáris létesítmény, és a
radioaktívhulladék-tároló engedélyesének a biztonsági övezetet képező ingatlanok
tulajdonjogával vagy vagyonkezelői jogával rendelkeznie kell, a létesítési engedély
kiadásakor. A radioaktívhulladék-tárolók és a kutatóreaktorok esetében ez a követelmény már
megvalósult. A Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolójának biztonsági övezetében, más
tulajdonában lévő telkek tulajdoni vagy kezelői jogának megszerzésére a Radioaktív
Hulladékokat Kezelő Kft. az erre irányuló költségeket már a 2009. évi pénzügyi tervében
megjelenítette, de erre ténylegesen még nem került sor. A meglévő atomerőművi blokkok
létesítésekor a biztonsági övezettel érintett ingatlanok tulajdonának megszerzése nem történt
meg, azokra építési tilalom került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. A korábbi,
213/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet megalkotása előtt létesült nukleáris létesítmények
engedélyese nem szerezte meg a biztonsági övezetbe tartozó ingatlanok tulajdonjogát, illetve
kezelői jogát.
A biztonsági övezetre vonatkozó szabályozás folyamatban lévő felülvizsgálata során, a
„létesítési engedély kiadásakor” szövegrész kikerül a jogszabályból, a tulajdon
megszerzésének kötelezettsége - megfelelő átmeneti idő mellett - azonban változatlanul
megmarad. A jelen rendelkezés e másik előírás érvényesíthetőségét biztosítja.
A 33-34. §-hoz
A rendelkezések a hatályba léptető és a jogharmonizációs záradékkal kapcsolatos
rendelkezéseket tartalmazzák.
52