﻿,, , ., .-vu-ící Hivatala
if©máwy,s£&ít' 1 ji>Z3a
Étott: 2011 MÁJ 2 0.
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Képviselői önálló indítvány
2011.	évi... törvény
egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról
1.	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi
LXXX. törvény módosítása
l.§
(1)	Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló
1994. évi LXXX. törvény (a továbbiakban Üsztv.) 21. § (1) bekezdés g) pontja helyébe a
következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész helyettes megbízatása megszűnik:)
,,g) a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: felső korhatár)
betöltésével;”
(2)	Az Üsztv. 25. § (2) bekezdésének g) pontja helyébe a következő
rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész helyettes ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
,,g) a felső korhatár betöltésével;”
(3)	Az Üsztv. 26. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A legfőbb ügyész által kinevezett ügyész ügyészségi szolgálati viszonya megszűnik:)
,,k) a felső korhatár betöltésével;”
(4)	Az Üsztv. 28. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés
lép:
(Az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben szüntethető
meg felmentéssel:)
„a) a felső korhatár betöltését megelőző öt éven belül;”
2.§
Az Üsztv. 8 l/N. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép,
egyidejűleg a § a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Nem alkalmazhatók az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi
szolgálati viszonyára a törvénynek a következő rendelkezései: a 8-13. §, a 14. § (4)-(6)
bekezdése, a 14/C-14/D. §, a 24/A-24/E. §, a 26. § k) pontja, a 28. § (4) bekezdés a) pontja, a
46/A. §, a 46/H-46/I. §, továbbá - az ügyészségi fogalmazó és nyomozó esetében - a 14/B. §.
(3)	Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonya a
hetvenedik életévének betöltésével is megszűnik. A legfőbb ügyész az ügyészségi szolgálati
viszonyt felmentéssel akkor is megszüntetheti, ha az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó
nyugdíjasnak minősül.
(4)	Az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó ügyészségi szolgálati viszonya csak
különösen indokolt esetben szüntethető meg felmentéssel az ügyészségi titkár, fogalmazó és
nyomozó öregségi nyugdíjra való jogosultságának megszerzését megelőző öt éven belül.
(5)	A 28. § (8) bekezdésében foglaltak az öregségi nyugdíjra jogosult ügyészségi
titkár, fogalmazó és nyomozó esetében is alkalmazandók.”
3-§
Az Üsztv. 87. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A közös megegyezésre, a felmentésre, a lemondásra, a rendkívüli lemondásra, a
határozott időre létesített ügyészségi szolgálati viszony megszüntetésére, a végkielégítésre és
az ügyészségi szolgálati viszony jogellenes megszüntetésére a törvénynek az ügyészekre
vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy)
„a) a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott
aa) ügyészségi szolgálati viszonya felmentéssel akkor is megszüntethető,
ha nyugdíjasnak minősül,
ah) ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt esetben
szüntethető meg felmentéssel a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott öregségi nyugdíjra
való jogosultságának megszerzését megelőző öt éven belül,
ac) esetében a 28. § (8) bekezdésében foglaltak akkor is alkalmazandók, ha
a tisztviselő, az írnok és a fizikai alkalmazott az öregségi nyugdíjra jogosult;”
4-§
Az Üsztv. 95. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Ahol jelen törvény a „nyugdíjas”, „nyugdíjasnak minősül”, „öregségi nyugdíjra
jogosult”, „öregségi nyugdíjra való jogosultság”, „rokkantsági (baleseti rokkantsági)
nyugdíjban részesül” kifejezést használja, e fogalmak tekintetében a Munka Törvénykönyve
87/A. §-át kell alkalmazni azzal, hogy a legfőbb ügyész helyettes és az ügyész esetében e
fogalmakat a felső korhatárt be nem töltött személyre kell alkalmazni. Nyugdíjasnak minősül
az ügyészségi titkár, fogalmazó, nyomozó, továbbá a tisztviselő, írnok és fizikai alkalmazott,
valamint a felső korhatárt be nem töltött legfőbb ügyész helyettes és ügyész abban az esetben
is, ha felmentését a Tny. 18.§ (2a) bekezdésére hivatkozással maga kéri.”
5.§
Az Üsztv. a következő 109. §-sal egészül ki:
„109. § (1) E törvénynek az egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel
összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ...törvénnyel megállapított rendelkezéseit a felső
korhatárt 2013. január 1-jét megelőzően betöltött legfőbb ügyész helyettes és ügyész (a
továbbiakban e §-ban együtt: ügyész) esetében a (2)-(4) bekezdésben foglalt eltéréssel kell
alkalmazni.
(2)	Ha az ügyész a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, szolgálati
viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és korlát nélkül - kell
megszüntetni; a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012.
június 30., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. június 30. napjával szűnik meg.
(3)	Ha az ügyész a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti
időszakban tölti be, szolgálati viszonyát felmentéssel - végkielégítés, felmentési tilalom és
korlát nélkül - kell megszüntetni; a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró
időpontja 2012. december 31., és az ügyész szolgálati jogviszonya 2012. december 31.
napjával szűnik meg.
(4)	A 32/A. §-ban foglaltakat a (2) és (3) bekezdésben szabályozott esetben azzal kell
alkalmazni, hogy az ügyészt háromhavi átlagilletményének megfelelő összeg illeti meg.”
6.	§
Az Üsztv. 28. § (8) bekezdésében az „Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy a
felmentését” szövegrész helyébe az „A felmentéséf’szövegrész lép.
7-§
Hatályát veszti az Üsztv.
a)	14. § (4) bekezdésében az ,„ illetőleg nyugdíjkorhatárt betöltött”
szövegrész,
b)	14/B. § (2) bekezdésében, 14/C. § (1) bekezdésében és a 14/D. § (6)
bekezdésében az ,„ illetőleg a nyugdíjkorhatárt betöltött” szövegrész és
c)	28. § (1) bekezdés d) pontjának db) és de) alpontja.
2.	A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény módosítása
8. §
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény a
következő 106. §-sal egészül ki:
„106. § (1) A 2012. január 1-jéig terjedő időszakban bírósági vezetői tisztségre
pályázat nem írható ki, a már kiírt pályázat nem bírálható el, továbbá bírósági vezető nem
nevezhető ki és - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - bírósági vezetői tisztség egyéb módon
sem tölthető be.
(2)	Ha a tanácselnök tisztsége a 2012. január 1-jéig terjedő időszakban szűnik meg, a
tanácselnöki tisztség legfeljebb 1 évre megbízás útján betölthető.”
3.	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény módosítása
9-§
(1)	A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 1997. évi LXVII. törvény (a
továbbiakban: Bjt.) 57. § (2) bekezdés h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
(A bírót fel kell menteni,)
,,h) ha a bíró
ha)	a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár (a továbbiakban: felső korhatár)
betöltése előtt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a
továbbiakban: Tny.) 18. § (2a) bekezdésében foglalt feltételek fennállására hivatkozással
maga kéri nyugállományba helyezését vagy
hb)	a felső korhatárt - Magyarország Alaptörvényében meghatározott eset
kivételével - elérte,”
(2)	A Bjt. 61. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Ha a felmentés a felső korhatár elérése miatt történik, az előteljesztést olyan
időpontban kell megtenni, hogy a felmentési idő a felső korhatár betöltését megelőzően járjon
le.”
10.	§
A Bjt. a következő 138. §-sal egészül ki:
„138. § (1) E törvénynek az egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel
összefüggő módosításáról szóló 2011. évi ...törvénnyel megállapított rendelkezéseit a felső
korhatárt 2013. január 1-jét megelőzően betöltött bírák esetében a (2) és (3) bekezdésben
foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2)	Ha a bíró a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltötte, a felmentési
idejének kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június 30., és a bírói tisztség
2012. június 30. napjával szűnik meg. A felmentésre vonatkozó előterjesztést olyan
időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó határozat legkésőbb 2012. június 30-
án meghozatalra kerülhessen.
(3)	Ha a bíró a felső korhatárt a 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti
időszakban tölti be a felmentési idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012.
december 31., és a bírói tisztség 2012. december 31. napjával szűnik meg. A felmentésre
vonatkozó előterjesztést olyan időpontban kell megtenni, hogy a felmentésre vonatkozó
határozat legkésőbb 2012. december 31-én meghozatalra kerülhessen.”
4.	Záró rendelkezések
11.	§
(1)	E törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő
napon lép hatályba.
(2)	E törvény 1-7. §-a, valamint 9. §-a és 10. §-a 2012. január 1-jén lép
hatályba.
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
Az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX.
törvény (a továbbiakban: Üsztv.), továbbá a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló
1997. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) hatályos rendelkezései szerint az ügyészek és
a bírák tekintetében a felső korhatár a 70. életév. Az ügyészek esetében a felmentési idő 6
hónap, illetve amennyiben a bíró felmentésére a felső korhatár elérése miatt kerül sor, a
felmentési idő szintén 6 hónap.
A 2012. január 1-jén hatályba lépő Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban:
Alaptörvény) 26. cikkének (2) bekezdése alapján a Kúria elnöke kivételével a bíró szolgálati
jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn. Az Alaptörvény 29.
cikk (3) bekezdése pedig kimondja, hogy a legfőbb ügyész kivételével az ügyész szolgálati
jogviszonya az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig állhat fenn.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (ÓIT) a 2011. május 3-ai ülésén foglalkozott az
Alaptörvény fenti rendelkezésével, és jelezte, hogy 2012. január 1-jéig 228 bíró, 2012.
december 31-ig további 46 bíró tölti be az öregségi nyugdíjkorhatárt (a továbbiakban: felső
korhatár). Az ÓIT szerint feltétlenül indokolt, hogy az Alaptörvényhez kapcsolódó átmeneti
szabályok biztosítsanak megfelelő felkészülési időt a felső korhatár csökkentése miatt
elengedhetetlen intézkedések végrehajtásához.
Az ügyészek tekintetében a fenti okokra figyelemmel szintén szükséges az átmeneti szabályok
megalkotása.
A fentiekre tekintettel a törvényjavaslat a felső korhatár tekintetében az Alaptörvény
rendelkezéseinek megfelelően, módosítja az Üsztv.-t és a Bjt.-t, továbbá átmeneti
rendelkezéseket ad, megfelelő felkészülési idő biztosítása és az időlegesen jelentkező
nagyobb számú felmentési eljárás zökkenőmentes lefolytathatósága érdekében.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
Az Üsztv. 21. § (1) bekezdés g) pontja, illetve a 25. § (2) bekezdés g) pontja rendelkezik
arról, hogy a legfőbb ügyész helyettes megbízatása, illetve ügyészségi szolgálati jogviszonya
megszűnik a hetvenedik életév betöltésével. A törvényjavaslat az Alaptörvénynek
megfelelően rögzíti a felső korhatárt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjában.
Az Üsztv. 26. § k) pontja az ügyészek esetében is arról rendelkezik, hogy az ügyész szolgálati
jogviszonya megszűnik a hetvenedik életév betöltésével. A törvényjavaslat az
Alaptörvénynek megfelelően az ügyészek tekintetében is rögzíti a felső korhatárt az öregségi
nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjában.
Az Üsztv. 28. § (4) bekezdés a) pontja a jogviszony megszüntethetősége körében védettséget
biztosít az öregségi nyugdíjra való jogosultság megszerzéséhez közel álló ügyészek számára
azzal, hogy kimondja, az ügyész ügyészségi szolgálati viszonya csak különösen indokolt
esetben szüntethető meg felmentéssel az ügyész öregségi nyugdíjra való jogosultságának
megszerzését megelőző 5 évben. A módosítás ezt a védettséget megőrzi, de annak idejét a
felső korhatárhoz köti.
A 2. és 3. §-hoz
Tekintettel arra, hogy az Üsztv.-nek az ügyészségi titkárra, fogalmazóra és nyomozóra,
valamint a tisztviselőre, az írnokra és a fizikai alkalmazottra vonatkozó előírásai az ügyészi
jogviszony szabályozására hivatkozva, az eltéréseket szabályozva épülnek fel. A
törvényjavaslat ezért az ügyészségi titkár, fogalmazó és nyomozó, valamint a tisztviselő, az
írnok és a fizikai alkalmazott esetében külön rendezi a módosított Üsztv.-re tekintettel
szükséges eltéréseket.
A 4. §-hoz
A törvényjavaslat 4. §-a a felső korhatár módosítása miatt szükséges szövegpontosítást
tartalmazza.
A 5. §-hoz
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket rögzít az Üsztv.-ben annak érdekében, hogy a
törvényjavaslat hatályba lépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt 2012.
évben betöltő ügyészek felmentésére zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, az Üsztv. szerinti
felmentési idő biztosításával kerülhessen sor. Az Üsztv. új 109. §-ának (1) bekezdése rögzíti,
hogy az átmeneti rendelkezések alkalmazására csak a (2) és (3) bekezdésben foglalt
esetekben, a felső korhatárt 2013. január 1. napja előtt betöltött ügyészek tekintetében
kerülhet sor. Az átmeneti időszak összességében egy 1 éves periódus, amely a felmentésekhez
szükséges intézkedések megtételére megfelelő időt biztosít.
A (2) bekezdés azon ügyészek tekintetében tartalmaz átmeneti rendelkezést, akik a
törvényjavaslat hatályba lépéséig, 2012. január 1-jét megelőzően már betöltötték a felső
korhatárt; az ő esetükben az átmenet biztosítása érdekében a jogviszony felmentéssel kerül
megszüntetésre. A felmentési idejük kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012.
június 30., és jogviszonyuk megszűnésének időpontja 2012. június 30. Ez az időszak jelenti az
átmeneti időszak első fázisát. Az előírás célja, hogy az időlegesen nagy számú felmentési
eljárás lefolytatására kellő idő - a felmentési idő időtartama, azaz 6 hónap - álljon
rendelkezésre, és egyben ezen ügyészek számára is biztosításra kerülhessen az Üsztv. szerinti
6 hónapos felmentési idő.
A (3) bekezdés azon ügyészekre vonatkozóan ad előírásokat, akik 2012. január 1. és 2012.
december 31. közötti időszakban töltik be a felső korhatárt. Az ő jogviszonyuk is felmentéssel
kerül megszüntetésre, esetükben a felmentési idő kezdő időpontja 2012. július 1., záró
időpontja 2012. december 31., és jogviszony megszűnésének időpontja 2012. december 31.
Ez az időszak képezi az átmeneti időszak második fázisát. Ez a szabály biztosítja, hogy a felső
korhatárt 2012. január 1. és 2012. december 31. közötti időszakban betöltők felmentésére
irányuló eljárás időben elkülönüljön a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltött
ügyészek felmentésére irányuló eljárások lefolytatásától, ugyanakkor ezen ügyészek számára
is biztosításra kerüljön az Üsztvt. szerinti 6 hónapos felmentési idő.
A 6. és 7. §-hoz
A törvényjavaslat 6. és 7. §-a a felső korhatár módosítása miatt az Üsztv. tekintetében
szükséges szövegpontosításokat és hatályon kívül helyezéseket tartalmazza.
Az 8. §-hoz
A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 1997. évi LXVI. törvény (a továbbiakban:
Bszi.) 69. § (1) bekezdése szerint a bírósági vezetői kinevezés - a tanácselnöki kinevezés
kivételével - 6 évre szól. Az Alaptörvény felső korhatárra vonatkozó rendelkezései érinthetik
azon bírákat is, akik bírósági vezetői tisztséget töltenek be. Emellett az Alaptörvény
szabályozására is tekintettel sor kell, hogy kerüljön az igazságügyi szervezeten belül a
feladatkörök, ügyek elosztásának felülvizsgálatára, a központi régió helyzetének megoldására.
A megüresedett bírósági vezetői álláshelyeket akkor indokolt betölteni, amikor az új
feladatelosztási rend alapján megtörténik az országosan arányos munkaterhelést biztosító
álláshelyek elosztása az egyes bíróságok között. Ekkor kerülhetnek a pályázók abba a
helyzetbe, hogy ismerve a bíróságuk, szervezeti egységük feladatait, megfogalmazzák a
bíróság, illetve a szervezeti egység vezetésére vonatkozó hosszú távú terveiket, javaslataikat.
Az 9. §-hoz
A Bjt. 57. § (2) bekezdés h) pontja jelenleg is kimondja, hogy a bírót fel kell menteni, ha a
felső korhatárt elérte, azonban a felső korhatárt a 70. életévben jelöli meg. A törvényjavaslat
az Alaptörvénynek megfelelően rögzíti a felső korhatárt - az Alaptörvényben meghatározott
eset, a Kúria elnökének kivételével - az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésének időpontjában.
A 10. §-hoz
A törvényjavaslat átmeneti rendelkezéseket rögzít a Bjt.-ben annak érdekében, hogy a
törvényjavaslat hatályba lépésének időpontjáig a felső korhatárt már betöltött, illetve azt 2012.
évben betöltő bírák felmentésére zökkenőmentesen, lépcsőzetesen, a Bjt. szerinti felmentési
idő biztosításával kerülhessen sor. A Bjt. új 138. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy az
átmeneti rendelkezések alkalmazására csak a (2) és (3) bekezdésben foglalt esetekben, a felső
korhatárt 2013. január 1. napja előtt betöltött bírák tekintetében kerülhet sor. Az átmeneti
időszak összességében egy 1 éves periódus, amely a felmentésékhez szükséges intézkedések
megtételére megfelelő időt biztosít.
A (2) bekezdés azon bírák tekintetében tartalmaz átmeneti rendelkezést, akik a
törvényjavaslat hatályba lépéséig, 2012. január 1-jét megelőzően már betöltötték a felső
korhatárt. Az ő felmentési idejük kezdő időpontja 2012. január 1., záró időpontja 2012. június
30., és a bírói tisztség megszűnésének időpontja 2012. június 30. Ez az időszak jelenti az
átmeneti időszak első fázisát. Az előírás célja, hogy az időlegesen nagy számú felmentési
eljárás lefolytatására kellő idő - a felmentési idő időtartama, azaz 6 hónap - álljon
rendelkezésre, és egyben ezen bírák számára is biztosításra kerülhessen a Bjt. szerinti 6
hónapos felmentési idő.
A (3) bekezdés azon bírákra vonatkozóan ad előírásokat, akik 2012. január 1. és 2012.
december 31. közötti időszakban töltik be a felső korhatárt. Az ő esetükben a felmentési
idejének kezdő időpontja 2012. július 1., záró időpontja 2012. december 31., és a bírói
tisztség megszűnésének időpontja 2012. december 31. Ez az időszak képezi az átmeneti
időszak második fázisát. Ez a szabály biztosítja, hogy a felső korhatárt 2012. január 1. és
2012.	december 31. közötti időszakban betöltők felmentésére irányuló eljárás időben
elkülönüljön a felső korhatárt 2012. január 1-jét megelőzően betöltött bírák felmentésére
irányuló eljárások lefolytatásától, ugyanakkor ezen bírák számára is biztosításra kerüljön a
Bjt. szerinti 6 hónapos felmentési idő.
A 11. §-hoz
A törvényjavaslat 8. §-a a kihirdetését követő napon lép hatályba, míg a többi rendelkezés
hatályba lépésének időpontja - összhangban az Alaptörvénnyel - 2012. január 1-je.
Budapest, 2011. május 20.
Lázár János
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
£)r. Varga István
Fidesz - Magyar Polgári Szövetség
ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ
Kövér László úr
az Országgyűlés elnöke
részére
Helyben
Tisztelt Elnök Úr!
Az Országgyűlés Házszabályáról szóló 46/1994. (IX. 30.) OGY határozat 85. §-a alapján az
„egyes jogállási törvényeknek az Alaptörvénnyel összefüggő módosításáról” a következő
törvényjavaslatot kívánjuk benyújtani.
Budapest, 2011. május 20.	r-