﻿MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KORMÁNYA
T/3298. számú
törvényjavaslat
az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
Előadó: Dr. Fellegi Tamás
nemzeti fejlesztési miniszter
Budapest, 2011. május
2011.	évi ... törvény
az egyes közlekedési tárgyú törvények módosításáról
1. A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény módosítása
1.	§
(1)	A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Vkt.) 1. § (1) bekezdése a
következő c) ponttal egészül ki:
[A törvény hatálya a Magyar Köztársaság területén]
„c) folytatott kedvtelési célú hajózásra, a kedvtelési célú hajózásban részt vevő személyekre”
[terjed ki]
(2)	A Vkt. 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az ország határain kívül magyar lobogó alatt, vagy az ország területén nem magyar lobogó
alatt közlekedő úszólétesítményekre, valamint az ezekkel folytatott hajózási tevékenységre és
kedvtelési célú hajózásra a törvény rendelkezéseit annyiban kell alkalmazni, amennyiben
nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik.”
2.	§
(1)	A Vkt. 11. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Motoros vízi sporteszköz esetén - a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően - a tulajdonjogot
és az üzembentartói jogot kell bejegyeztetni a kishajó lajstromba.”
(2)	A Vkt. 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Amennyiben az úszólétesítményt - a motoros vízi sporteszköz kivételével - jelzálog
terhelheti, a jelzálogjogot a lajstromba be kell jegyeztetni.”
(3)	A Vkt. 11. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A lajstromba vételről a hajózási hatóság az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló
jogszabályban meghatározott okmányt állít ki. A lajstromozási okmányt vagy más - a hajózási
hatóság által kiállított - olyan okmányt, amely a lajstromozás tényét tanúsítja, az
úszólétesítményen kell tartani.”
3.	§
A Vkt. 20. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
1
„20. § A kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról
szóló jogszabályban meghatározott kedvtelési célú vízijárművet kereskedelmi forgalomba hozni
csak a megfelelőség tanúsításával lehet.”
4.	§
A Vkt. 51. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Nem kell hajózási engedély]
„c) vízijármű kedvtelési célú használatához, ide nem értve az oktatási céllal folytatott hajózási
tevékenységet,”
5.	§
A Vkt. 52. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(6) Hajózási engedély annak a magyarországi székhelyű jogi személynek vagy jogi
személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetnek adható, amelynek vezetője vagy
hajózási üzemeltetési vezetője (a továbbiakban együtt: vezető) a hajózási hatóság részére igazolja
személyes megbízhatóságát és szakmai alkalmasságát.”
6.	§
A Vkt. 53. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) Az engedélyes köteles szolgáltatását nyilvános internetes felületen, továbbá közforgalmú
személyszállítási szolgáltatás esetén az általa igénybe vett kikötőkben - a közforgalmú hajózási
tevékenységről rendelkező jogszabályban meghatározott tartalommal és módon - meghirdetni.”
7.	§
(1)	A Vkt. 61. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A víziközlekedési baleset és a víziközlekedési esemény szakmai vizsgálata a légi-, a vasúti és
a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról szóló
törvényben meghatározottak szerint történik.”
(2)	A Vkt. 61. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A vizsgálat célja az (1) bekezdésben hivatkozott törvényben meghatározott víziközlekedési
baleset vagy víziközlekedési esemény okának és körülményeinek megállapítása, és a hasonló
esetek megelőzése érdekében szükséges intézkedések megtétele.”
2
8. §
(1)	A Vkt. 62. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A vizsgálatot - a (4) bekezdésben meghatározott kivétellel - a közlekedésbiztonsági szerv
vagy a 61. § (1) bekezdésében szereplő törvényben meghatározott üzembentartói vizsgálat
lefolytatására felhívott vezető végzi.”
(2)	A Vkt. 62. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A honvédség, a rendvédelmi szervek vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek
úszólétesítményeivel való közlekedés során bekövetkezett víziközlekedési balesetekkel és
víziközlekedési eseményekkel kapcsolatos szakmai vizsgálat az illetékes üzembentartó által
kijelölt szakmai bizottság feladata.”
9.	§
A Vkt. a következő 62/A. §-sal egészül ki:
„62/A. § (1) Az üzembentartói vizsgálatot a víziközlekedési balesettel és a víziközlekedési
eseménnyel érintett hajózási vállalkozás - e törvény 52. § (6) bekezdésében meghatározott -
vezetője végzi.
(2)	A hajózási hatóság - a 61. § (1) bekezdésében meghatározott szakmai vizsgálattal
összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja a közlekedésbiztonsági
szervet az általa kibocsátott hajózási engedélyek jogosultjairól és az 52. § (6) bekezdésében
meghatározott vezető személyéről.
(3)	Az 52. § (6) bekezdésében meghatározott vezetőnek a víziközlekedési balesetek és
víziközlekedési események vizsgálatával kapcsolatos feladatait a víziközlekedési balesetek és
víziközlekedési események vizsgálatának részletes szabályairól szóló rendelet állapítja meg.”
10.	§
(1)	A Vkt. 87. § 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„3. csónak: a hajónak, kompnak, vízi sporteszköznek nem minősülő
a)	emberi erővel hajtott, felépítménnyel nem rendelkező vízijármű, amelynek testhossza nem
haladja meg a kishajóra megállapított mértéket,
b)	szélerővel vagy gépi berendezéssel hajtott vízijármű, amelynek hossza a 6,2 métert, névleges
vitorlafelülete a 10 m2-t nem éri el, vagy motorteljesítménye legfeljebb 4 kW, ide nem értve az
építése, berendezése és felszerelése alapján vízen való közlekedésre nem szolgáló úszóeszközt;”
(2)	A Vkt. 87. § 7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
3
„7. gyorsjáratú hajó: az a hajó - a kishajók kivételével - amely a 40 km/h-t meghaladó holtvízi
sebességgel való közlekedésre alkalmas, és ezt a hajóbizonyítványába bejegyezték;”
(3)	A Vkt. 87. § 13. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„13. hajózási tevékenység: a vízen történő személyszállítás és árufuvarozás, más úszólétesítmény
vízen vontatással, tolással vagy mellévett alakzatban való továbbítása, továbbá úszólétesítmény
vízen történő nem kedvtelési célú működtetése;”
(4)	A Vkt. 87. § 18. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„18. kedvtelési célú hajózás: vízijármű nem gazdasági célú, szabadidő eltöltését szolgáló
használata;”
(5)	A Vkt. 87. § 20. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„20. kikötő: az úszólétesítmények kikötésére kijelölt, vagy azok részére fenntartott partterület,
amely alkalmas a víziközlekedéssel, személyek be- és kiszállításával, árukezeléssel, áruátrakással
és elosztással, valamint az úszólétesítmények hajózásra alkalmasságának megőrzésével
kapcsolatos tevékenység végzésére, és a hajózási hatóság üzemeltetési engedélyével rendelkezik;”
(6)	A Vkt. 87. §-a a következő 20a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„20a. kikötői tevékenység: olyan víziközlekedéssel kapcsolatos tevékenység, amely során
személyek ki- és beszállása, áru ki-, be- és átrakása, tárolása és kezelése történik;”
(7)	A Vkt. 87. §-a a következő 40a. ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában]
„40a. versenyhajó: versenyszerű sporttevékenység folytatására felszerelt és használt kishajó;”
(8)	A Vkt. 87. § 44. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában]
„44. vízi sporteszköz: vízen való közlekedésre alkalmas, rendeltetésszerű használata esetén
úszóképes és kormányozható, kedvtelési rendeltetésű hajónak, csónaknak nem minősülő
vízijármű;”
11.	§
(1)	A Vkt. 88. § (2) bekezdése a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter]
4
„a) a hajózási tevékenység folytatása feltételeinek és engedélyezése rendjének,”
[rendeletben történő megállapítására.]
(2)	A Vkt. 88. § (2) bekezdése f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter]
,f a folyami információs szolgáltatások szakmai és működtetési szabályainak,”
[rendeletben történő megállapítására.]
12.	§
A Vkt. 90. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„h) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban
bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az
1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló,
2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet
kivételével.”
13.	§
A Vkt. 2. § (1) bekezdés f) pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a folyami
információs szolgáltatásokról szóló kormányrendeletben” szöveg, a 4. § (3) bekezdésében a „külön
jogszabályban meghatározott” szövegrész helyébe a „miniszter rendeletében meghatározott
igazgatási szolgáltatási” szöveg, 5. §-ában a „külön” szövegrész helyébe az „a vízirendészettel és a
víziközlekedéssel kapcsolatos rendőri feladatokról szóló” szöveg, 11. § (4) bekezdésében a „külön”
szövegrész helyébe „az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló” szöveg, 19. § (1) bekezdésében a
„külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „az úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és
megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló miniszteri
rendeletekben” szöveg, 26. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a
„hajózási képesítésekről szóló miniszteri rendeletben” szöveg, 44/B. §-ában a „külön jogszabályban
megkövetelt” szövegrész helyébe az „az” szöveg, 44/D. §-ában a „Külön jogszabályban”
szövegrész helyébe az „A” szó, 52/A. § (1) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész
helyébe az „a hajózási tevékenység engedélyezésére vonatkozó” szöveg, 52/A. § (4) bekezdésében
a „Felügyelet” szövegrész helyébe a „hajózási hatóság” szöveg, 53. § (1) bekezdésében a „külön”
szövegrész helyébe a „közforgalmú hajózási tevékenységről rendelkező” szöveg, 58. § (1)
bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe az „a víziközlekedés egyes belvízi
utakon környezetvédelmi okokból való korlátozásáról és a korlátozás alá eső területeken kiadható
üzemeltetési engedélyről szóló Kormány rendeletben” szöveg, 58. § (2) bekezdésében a „területileg
illetékes” szövegrész helyébe az „illetékes települési” szöveg, 58. § (3) bekezdés e) pontjában a „- a
külön jogszabályban foglaltak alapján -” szövegrész, helyébe az „a Kormány rendeletében” szöveg,
60. § (2) bekezdésében a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter rendeletében”
szöveg, a 62. § (2) bekezdésében a „rendkívüli hajózási” szövegrész helyébe a „víziközlekedési”
5
szöveg, 87. § 45. pontjában a „külön jogszabályban” szövegrész helyébe a „miniszter rendeletében”
szöveg lép.
14.	§
Hatályát veszti a Vkt. 4. § (4) bekezdésében, 6. §-ában a „külön jogszabályban foglaltak alapján”
szövegrész, 10. § (1) bekezdés d) pontjában, 17. § (3) és (4) bekezdésében a „külön jogszabályban
meghatározott” szövegrész, 4. § (1) bekezdésében a „valamint a vízügyi igazgatási szervezet”
szövegrész, a 11. § (9) bekezdése, 21. § (1) bekezdésében az „- a külön jogszabályban megállapított
-” szöveg, 50. § (3) bekezdés a) pontjában a „- külön jogszabályban - meghatározott” szöveg, 59. §
(8)	bekezdése, a 60. § (1) bekezdésének záró szövegrészében az „azzal, hogy a bírság kiszabása
csak az 58. § (8) bekezdésében foglaltak mérlegelésével mellőzhető” szövegrész, 61. § (2)
bekezdése, a 62. § (3) bekezdésében a „súlyos” szövegrész, a 87. § 32. pontjában a „vízen történő
közútpótló átkelésre szolgáló” szövegrész, a 87. § 39. pontjában az „általában” szövegrész.
2.	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény módosítása
15.	§
A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) 1/A. §-a helyébe a
következő rendelkezés lép:
„1/A. § (1) Az e törvény 3. § (4) bekezdésében, 7. § (3) és (4) bekezdésében, 14. §-ában, valamint
16.	§ (7) bekezdésében foglaltakat a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési
balesettel, repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben nem kell
alkalmazni.
(2)	A polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a
94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai
parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU rendelet) 1. cikkét, 2. cikkének 1-9. és 11-17.
pontját, 4. cikkét, 6. cikkét, 9. cikk (1) bekezdését, 11-14. cikkét, 15. cikkének (1) bekezdését, 16.
cikkének (1)-(5) bekezdését, 17. cikkét, 18. cikkének (1)-(4) bekezdését és a Mellékletét a
kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel,
repülőeseménnyel és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben megfelelően kell
alkalmazni azzal, hogy az Európai Repülésbiztonsági Ügynökség (EASA) részére teljesítendő
értesítési és tájékoztatási kötelezettséget nem kell teljesíteni.
(3)	Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatot indít, repülőesemény és a
légiközlekedési rendellenesség vizsgálatára az EU rendelet rendelkezéseit kell megfelelően
alkalmazni.”
16. §
6
(1)	A Kbvt. 2. § a)-b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„a) közlekedési baleset: a légiközlekedési baleset, a súlyos vasúti baleset és a nagyon súlyos
víziközlekedési baleset;
b)	egyéb közlekedési esemény: a súlyos repülőesemény, a repülőesemény, a légiközlekedési
rendellenesség, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a súlyos víziközlekedési baleset és a
víziközlekedési esemény;”
(2)	A Kbvt. 2. § e) pont ea) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:
e) súlyos sérülés: olyan sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és amely]
„ea) vasúti közlekedés esetén - az öngyilkossági kísérletet elkövető személy kivételével - a
sérüléstől számított hét napon belül 24 órát meghaladó kórházi ápolást tesz szükségessé, vagy”
(3)	A Kbvt. 2. § e) pontja a következő eg) alponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:
e)	súlyos sérülés: olyan sérülés, amelyet valaki baleset során szenved el, és amely]
„eg) víziközlekedés esetén a sérüléstől számított hét napon belül 72 órát meghaladó kórházi
ápolást tesz szükségessé, vagy tengeri baleset esetén ennek megfelelő időtartamú
munkaképtelenséget okoz;”
(4)	A Kbvt. 2. § f)-h) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„f légiközlekedési baleset: az EU rendelet 2. cikkének 1. pontjában megfogalmazott baleset;
g)	súlyos repülőesemény: az EU rendelet 2. cikkének 16. pontjában megfogalmazott súlyos
repülőesemény;
h)	repülőesemény: az EU rendelet 2. cikkének 7. pontjában megfogalmazott repülőesemény;”
(5)	A Kbvt. 2. § k) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„k) vasúti baleset: a vasutat érintő, a vasúti közlekedés során bekövetkező, káros
következményekkel járó nem szándékos esemény vagy események láncolata, amelynek kategóriái:
ka) ütközés,
kb) kisiklás,
kc) baleset vasúti átjáróban,
kd) mozgó jármű okozta személyi sérülés,
ke) tűzeset,
kf) egyéb vasúti baleset;”
(6)	A Kbvt. 2. § m)-o) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
7
„m) víziközlekedési baleset: a víziközlekedési tevékenység folytatása során bekövetkezett olyan
esemény, amely során
ma) halál vagy súlyos személyi sérülés történik, és ez kapcsolatban vagy okozati
összefüggésben áll az úszólétesítmény működésével,
mb) személy úszólétesítményről eltűnik, és ez kapcsolatban vagy okozati összefüggésben áll az
úszólétesítmény működésével,
mc) az úszólétesítmény ténylegesen vagy feltételezhetően eltűnik, vagy az úszólétesítményen
tartózkodók az úszólétesítmény elhagyására kényszerülnek,
md) az úszólétesítményben anyagi kár keletkezik,
me) az úszólétesítmény megfeneklik, üzemképtelenné vagy ütközés részesévé válik,
mf) olyan anyagi kár keletkezik, amely az úszólétesítmény működésével kapcsolatba vagy
okozati összefüggésbe hozható, vagy
mg) olyan környezetszennyezés keletkezik, amely az úszólétesítmény működésével kapcsolatba
vagy okozati összefüggésbe hozható;
n) víziközlekedési esemény: víziközlekedési balesetnek nem minősülő, az úszólétesítmény
működésével kapcsolatba, vagy okozati összefüggésbe hozható, az úszólétesítményt vagy bármely
személy életét veszélyeztető, továbbá az úszólétesítményt, a víziút műtárgyát, vagy a környezetet
súlyos kár bekövetkezésével fenyegető esemény;
o)	vizsgálóbizottság: a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény vizsgálatára kijelölt
bizottság vagy szakmai kivizsgáló;”
(7)	A Kbvt. 2. § q) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[E törvény alkalmazásában:]
„q) biztonsági ajánlás: a közlekedésbiztonsági szerv által a szakmai vizsgálat során szerzett
adatok alapján, a súlyos vasúti baleset, a vasúti baleset, a váratlan vasúti esemény, a nagyon
súlyos víziközlekedési baleset, a súlyos víziközlekedési baleset, a víziközlekedési esemény (a
továbbiakban együtt: vasúti és víziközlekedési balesetek és események) megelőzése céljából tett
javaslat, biztonsági ajánlás, továbbá az Európai Bizottság által kiadott biztonsági ajánlás és az EU
rendelet szerinti biztonsági ajánlás is;”
(8)	A Kbvt. 2. §-a a következő s)-u) ponttal egészül ki:
[E törvény alkalmazásában:]
„s) adatrögzítő: az úszólétesítményeken vagy vasúti járműveken lévő vagy az infrastruktúrához
kapcsolódó minden olyan berendezés, amely kiolvasás után információt szolgáltathat a
bekövetkezett közlekedési balesetről vagy egyéb közlekedési eseményről;
t) súlyos víziközlekedési baleset: nagyon súlyos víziközlekedési balesetnek nem minősülő
víziközlekedési baleset, így különösen a tűz, robbanás, ütközés, zátonyra futás, műtárggyal
ütközés, időjárás okozta súlyos károsodás, jég okozta kár, az úszólétesítmény testének repedése,
az úszólétesítmény testének feltételezett károsodása, amelynek eredményeként
ta) főgép működésképtelenné válik, a lakótér jelentősen megrongálódik, vagy az
úszólétesítmény szerkezete súlyosan károsodik (különösen az úszólétesítmény testének víz
alatti része beszakad), és ez az úszólétesítményt üzemképtelenné teszi,
tb) környezetszennyezés történik,
tc) olyan meghibásodás keletkezik, amely parti segítséget, vagy vontatást tesz szükségessé;
u) nagyon súlyos víziközlekedési baleset: olyan víziközlekedési baleset, amelynek során
ua) legalább egy személy életét veszti,
8
ub) az úszólétesítmény eltűnik vagy megsemmisül,
uc) jelentős környezetszennyezés következik be,
ud) a hajóút teljesen, vagy a víziközlekedést akadályozó módon részlegesen elzáródik,
ue) az úszólétesítmény a víziút műtárgyait, vagy a víziutat keresztező műtárgyakat
megrongálja, vagy azok üzemképességüket részlegesen vagy teljesen elvesztik.”
17.	§
A Kbvt. 7. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A közlekedésbiztonsági szerv:
a)	kivizsgálja
aa)	a polgári repülés területén közös szabályokról és az Európai Repülésbiztonsági
Ügynökség létrehozásáról, valamint a 91/670/EK tanácsi rendelet, 1592/2002/EK rendelet
és a 2004/36/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2008. február 20-i
216/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: EK rendelet) II.
melléklete hatálya alá nem tartozó polgári és állami légijárművel belföldön bekövetkezett
légiközlekedési balesteket és súlyos repülőeseményeket,
ab)	a lajstromozásra kötelezett úszólétesítményekkel bekövetkezett nagyon súlyos
víziközlekedési baleseteket és a lajstromozásra nem kötelezett úszólétesítményekkel
bekövetkezett halált okozó nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket,
ac)	a súlyos vasúti baleseteket,
ad)	az 1. § (2) bekezdésben meghatározott, az EK rendelet II. melléklete hatálya alá nem
tartozó polgári és állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos
repülőeseményeket, ha a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény helyszíne szerint
illetékes kivizsgáló szerv nem folytat vizsgálatot;
b)	kivizsgálhatja azokat az EK rendelet II. melléklete hatálya alá tartozó légijárművekkel
bekövetkezett légiközlekedési baleseteket és súlyos repülőeseményeket, a lajstromozásra nem
kötelezett úszólétesítménnyel bekövetkezett - a (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában nem
szereplő - nagyon súlyos víziközlekedési baleseteket, és az egyéb közlekedési eseményeket,
amelyek megítélése szerint
ba)	más körülmények között közlekedési balesethez vezethettek volna,
bb)	a közlekedési rendszer egésze szempontjából jelentőséggel bíró eseménysorozat részét
képezik,
bc)	a közlekedésbiztonságra európai közösségi szinten gyakorolnak hatást,
bd)	a biztonsággal kapcsolatos tanulságokkal szolgálhatnak;
c)	kivizsgálhatja azokat az a) pontban meg nem határozott eseteket is, amelyekkel kapcsolatban
a vizsgálatot az infrastruktúra üzemeltetői, a közlekedési társaságok, a biztonsági hatóságok,
továbbá nemzetközi együttműködés keretében az Európai Unió más tagállamának
balesetvizsgáló szervezetei kérik;
d)	figyelembe véve a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyosságát, az
érintett úszólétesítmény vagy rakomány típusát, valamint azt a mértéket, amellyel a szakmai
vizsgálat megállapításai hozzájárulhatnak a jövőbeli balesetek és események megelőzéséhez a
súlyos víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény esetén a közlekedésbiztonsági
szerv előzetes vizsgálatot végez és értékelést készít annak meghatározása érdekében, hogy
9
folytasson-e szakmai vizsgálatot; ha a közlekedésbiztonsági szerv a súlyos víziközlekedési
baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokait rögzíti;
e)	a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében javaslatot
tesz a jogszabály előkészítőjének;
f)	a közlekedési balesetek és az egyéb közlekedési események megelőzése érdekében biztonsági
ajánlást tesz
fa)	a közlekedési társaságnak,
fb)	a közlekedési infrastruktúra üzemeltetőinek, a járművet üzemeltetőnek, állami légijármű
esetében az üzemeltetésért felelős állományilletékes parancsnoknak (a továbbiakban
együtt: üzemeltető),
fc)	állami légijármű esetén a légi jármű üzemben tartójának, továbbá a katonai állami
légijármű esetén a honvédelemért felelős miniszternek,
fd)	a közlekedési hatóságnak, és az eljárásban érintett más hatóságnak;
g)	a légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények és légiközlekedési
rendellenességek nyilvántartására, értékelésére, feldolgozására adatbázist hoz létre és
működtet;
h)	folyamatos vélemény- és tapasztalatcserét folytat más országok szervezeteivel, a nemzetközi
szervezetekkel - a műszaki és tudományos fejlődéssel összhangban lévő - közös vizsgálati
módszerek kidolgozása, a biztonsági ajánlások végrehajtásának figyelemmel kísérésére
szolgáló közös elvek megfogalmazása céljából, az e törvény végrehajtására kiadott
jogszabályban meghatározott adattartalommal értesíti az Európai Bizottságot a
víziközlekedési balesetekről és a rendkívüli víziközlekedési eseményekről;
i)	a víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre vonatkozó adatokat a Bizottság
által létrehozott, az Európai Tengeri Balesetek Információs Platformja (EMCIP) elnevezésű
európai elektronikus adatbázisban tárolja.”
18.	§
(1)	A Kbvt. 10. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vasúti vagy víziközlekedési balesetben vagy eseményben részt vevő jármű személyzete, a
járművek üzemben tartói, az érintett közlekedési infrastruktúra üzemben tartói, továbbá a vasúti és
víziközlekedési baleset vagy esemény kivizsgálását végző más hatóságok haladéktalanul kötelesek
jelenteni a közlekedésbiztonsági szervnek a bekövetkezett vasúti és víziközlekedési balesetet vagy
eseményt az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályban meghatározott adattartalommal. A
bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar úszólétesítményt külföldön ért balesetre is.”
(2)	A Kbvt. 10. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a § a következő (4a)-
(4c) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Amennyiben
a)	a légi jármű üzemeltetője vagy üzemben tartója,
b)	a repülőtér üzemben tartója,
c)	a kivizsgálást végző más hatóság,
10
d)	a légiforgalmi szolgálatot, vagy a földi kiszolgálással kapcsolatos feladatot ellátó személy,
e)	a légi jármű személyzete,
f)	a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze tervezésével, gyártásával,
karbantartásával vagy módosításával foglalkozó személy,
g)	a légi jármű vagy annak bármely felszerelése vagy alkatrésze karbantartási célú átvizsgálásáról
vagy üzembe helyezéséről szóló igazolást aláíró személy,
h)	a légi navigációs berendezések telepítésével, módosításával, karbantartásával, javításával,
nagyjavításával, repülési próbájával vagy ellenőrzésével kapcsolatos feladatot ellátó személy
a feladata ellátása során repülőeseményről vagy légiközlekedési rendellenességről szerez
tudomást, köteles azt repülőesemény esetében haladéktalanul, légiközlekedési rendellenesség
esetében 24 órán belül bejelenteni.
(4a) A (4) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség kiterjed a magyar légijárművel
külföldön bekövetkezett repülőeseményre és légiközlekedési rendellenességre is.
(4b) A (2) és a (4) bekezdés szerinti, a légiközlekedési balesetről, súlyos repülőeseményről,
repülőeseményről vagy légiközlekedési rendellenességről szóló bejelentést személyesen vagy a
légiközlekedésről szóló törvényben meghatározott baleseti ügyeleti szolgálat útján kell megtenni,
a 22. § (1) bekezdés b) és d) pontja, és (2) bekezdése alapján kiadott jogszabályban meghatározott
adattartalommal.
(4c) A (4) és a (4a) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelezettség nem terjed ki az állami
légijárművel bekövetkezett légiközlekedési rendellenességre.”
(2)	A Kbvt. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A légiközlekedésben előforduló jelentési kötelezettség alá eső események tájékoztató jellegű
felsorolását a 22. § (1) bekezdés b) és d) pontjában és a (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás
alapján kiadott jogszabály állapítja meg.”
(3)	A Kbvt. 10. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:
„(5a) A bejelentőt - bejelentése miatt - munkáltatója részéről nem érheti hátrány.”
(4)	A Kbvt. 10. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A vizsgálóbizottság legalább két tagból áll. A bizottság tagjait a közlekedésbiztonsági szerv
vezetője írásban jelöli ki a vizsgálat lefolytatására, egyidejűleg kijelöli a szakmai vizsgálat
megszervezésével, végrehajtásával és felügyeletével megbízott vizsgálatvezetőt. A bizottság
munkájában való részvételre a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselőin kívül más, a
szakmai vizsgálat lefolytatására - a 22. § (1) bekezdés a-c) pontjában kapott felhatalmazás
alapján kiadott rendeletben meghatározott - szakértelemmel rendelkező személy is igénybe
vehető. A vizsgálat vezetője a közlekedésbiztonsági szerv kormánytisztviselője. A súlyos
repülőesemény kivételével az egyéb közlekedési esemény vizsgálatára a közlekedésbiztonsági
szerv kormánytisztviselői közül - vizsgálóbizottság helyett - szakmai kivizsgáló is kijelölhető. A
szakmai kivizsgáló a vizsgálóbizottság feladatait látja el és gyakorolja jogait.”
19.	§
A Kbvt. 11. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
11
„(5) A szakmai vizsgálat tárgyává tett közlekedési baleset és egyéb közlekedési esemény
helyszínének megbontásához - a személyek életének, testi épségének védelme vagy
katasztrófahelyzet felszámolása érdekében tett intézkedésektől, valamint halaszthatatlan eljárási
cselekménytől eltekintve - a vizsgálóbizottság vezetőjének hozzájárulása szükséges.”
20.	§
A Kbvt. 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(8) A meghatalmazott képviselők helyszínre történő érkezése nem késleltetheti a helyszíni
szemle megkezdését és lefolytatását.”
21.	§
(1)	A Kbvt. 15. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A (2) bekezdés szerinti meghatalmazott képviselők a vizsgálóbizottság vezetőjének
felügyelete alatt a szakmai vizsgálat során jogosultak:
a)	megtekinteni a baleset helyszínét és megvizsgálni a roncsokat,
b)	javaslatot tenni a tanúmeghallgatás témaköreire és hozzáférni a tanúk által szolgáltatott
információkhoz,
c)	másolatot kapni minden vonatkozó dokumentumból és hozzáférni a releváns tényadatokhoz,
d)	jelen lenni az adatrögzítő kiolvasásánál,
e)	részt venni a helyszínen kívüli vizsgálati tevékenységekben, például az egyes alkatrészek
vizsgálatában, műszaki megbeszéléseken, a tesztekben és szimulációkban,
f)	részt venni a kivizsgálás előre haladásáról tartott, az elemzéseket, a megállapításokat, az okokat
és a biztonsági ajánlásokat vizsgáló értekezleten,
g)	előterjesztést tenni a kivizsgálás különböző elemeire.”
(2)	A Kbvt. 15. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A meghatalmazott képviselő segítésére
a)	az üzemeltető,
b)	az üzemben tartó,
c)	a tervező,
d)	a gyártó,
e)	légijármű és úszólétesítmény esetén a lajstromozó, vasúti jármű esetén a nyilvántartó
állam kivizsgáló szerve a vizsgálathoz az üzemeltető, az üzemben tartó, a tervező, és a gyártó által
ajánlott egy vagy több tanácsadót nevezhet ki. Amennyiben a 15. § (2) bekezdése alapján érintett
állam nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, az üzemeltető, az üzemben tartó, a tervező és a
gyártó képviselőjét a vizsgálóbizottság vezetője a szakmai vizsgálatba tanácsadónak hívhatja
meg.”
(3)	A Kbvt. 15. §-a a következő (8)-(9) bekezdéssel egészül ki:
12
„(8) A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos
repülőeseménnyel, repülőeseménnyel vagy légiközlekedési rendellenességgel érintett járművet,
infrastruktúrát tervező, gyártó, üzemben tartó, üzemeltető, lajstromozó állam katonai szakmai
kivizsgáló szerve a közlekedésbiztonsági szerv felhívására a vizsgálóbizottság mellé, vagy
amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv meghatalmazott képviselő küldésére jogosult, az ő
munkájának segítésére, tanácsadót delegálhat.
(9)	A (8) bekezdésben megjelölt tanácsadó az EU rendelet 8. cikk (2) bekezdésében meghatározott
jogokat gyakorolhatja, továbbá biztosítja a vizsgálóbizottság által kért információkat, adatokat és
felszereléseket, valamint köteles betartani az EU rendelet 14. cikkének érzékeny biztonsági
információk védelmére vonatkozó rendelkezéseit.”
22.	§
A Kbvt. 15/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (2a)
bekezdéssel egészül ki:
„(2) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés tervezetét a
közlekedésbiztonsági szerv vezetője megküldi
a)	a közlekedési hatóságoknak, a közlekedési balesetben, vagy egyéb közlekedési eseményben
érintett szakszemélyzetnek, az érintett szervezet vezetőjének,
b)	a biztonsági ajánlások címzettjeinek és
c)	a vizsgálatban részt vett államok balesetkivizsgáló szerveinek
amelyre azok - a kézhezvételtől számított 60 napon belül - észrevételt tehetnek.
(2a) A (2) bekezdésben meghatározott határidőt kell alkalmazni a légiközlekedési baleset, a súlyos
repülőesemény, a repülőesemény és a légiközlekedési rendellenesség kapcsán megküldött
zárójelentés-tervezet esetében is.”
23.	§
A Kbvt. 16. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„16. § (1) A szakmai vizsgálat eredményéről a közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentés-
tervezeten alapuló zárójelentést készít, amelyet a közlekedésbiztonsági szerv vezetője ad ki.
(2)	A közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény kapcsán készült zárójelentés
tartalmazza a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény idejét és helyét, valamint
annak jellegét és következményeit a halálos áldozatok, a személyi sérülések és az anyagi károk
tekintetében, valamint a közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény okát. A vasúti és
víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés ismerteti a lefolytatott
vizsgálat célkitűzéseit és biztonsági ajánlást is tartalmazhat. A zárójelentés kötelező erővel nem
bír.
(3)	A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán készült zárójelentés és az abban
foglalt biztonsági ajánlás nem tartalmazhat a közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési
eseménnyel kapcsolatos, a vétkességre vagy felelősségre, illetve jogra vagy kötelezettségre
vonatkozó megállapítást vagy feltételezést.
(4)	A zárójelentésben minden esetben gondoskodni kell a közlekedési balesetben és az egyéb
közlekedési eseményben érintett személyek adatainak védelméről. A zárójelentés és az abban
13
foglalt biztonsági ajánlás - a közlekedési balesetben és az egyéb közlekedési eseményben érintett
személyekre vonatkozó - személyes adatot nem tartalmazhat.
(5)	A zárójelentésben meg kell jelölni az eljárt vizsgálóbizottság vezetőjének, tagjainak, valamint
a vizsgálóbizottság munkáját segítő meghatalmazott képviselőknek, tanácsadóknak és az EU
rendelet 21. cikk (4) bekezdése szerinti szakértőknek a nevét. A zárójelentést a vizsgálóbizottság
tagjai írják alá. Az esetleges véleményeltérésre a zárójelentés aláírásakor utalni kell, és az eltérő
véleményt a zárójelentéshez csatolni kell.
(6)	A vasúti és víziközlekedési balesetek és események, valamint a kizárólag állami légijárművel
bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények vagy repülőesemények kapcsán
készült zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv köteles megküldeni a közlekedési balesetben
vagy egyéb közlekedési eseményben érintetteknek, a biztonsági ajánlás címzettjeinek, valamint
minden olyan szervezetnek, amely abból biztonsági szempontból hasznos következtetéseket
vonhat le. A zárójelentést meg kell küldeni az e törvény végrehajtására kiadott miniszteri
rendeletben meghatározott nemzetközi szervezeteknek, az Európai Bizottságnak és az Európai
Vasúti Ügynökségnek.
(7)	A közlekedésbiztonsági szerv a zárójelentést - a légiközlekedési rendellenesség vizsgálatával
kapcsolatban készített zárójelentés kivételével - honlapján közzéteszi.
(8)	A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott biztonsági ajánlások
címzettjei a biztonsági ajánlás kézhezvételétől számított 90 napon belül írásban tájékoztatást
adnak a közlekedésbiztonsági szervnek az ajánlások elfogadásáról bevezetésük határidejének
megjelölésével, vagy egyet nem értésükről indokolással ellátva.
(9)	A biztonsági ajánlások címzettjei jelentést nyújtanak be a közlekedésbiztonsági szervhez az
ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről a tárgyévet követő év április 30-áig.
(10)	A vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán kibocsátott zárójelentés
közzétételének határideje a szakmai vizsgálat megindításától számított egy év, kivéve, ha a
közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok miatt a közlekedési baleset vagy az egyéb
közlekedési esemény vizsgálata ezen az időtartamon belül nem zárható le, ebben az esetben a
vizsgálat állásáról a vizsgálat megindításától számított 12 hónapon belül, ezt követően 12 havonta
időközi jelentést kell közzétenni a közlekedésbiztonsági szerv honlapján.
(11)	A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény
és repülőesemény kapcsán elkészített zárójelentés kibocsátásának határideje a szakmai vizsgálat
megindításától számított 12 hónap, kivéve, ha a közlekedésbiztonsági szerven kívül álló okok
miatt a légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény vagy repülőesemény vizsgálata ezen az
időtartamon belül nem zárható le.
(12)	A zárójelentés kijavítására és kiegészítésére a hatósági döntés kijavítására és kiegészítésére
vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(13)	Amennyiben a szakmai vizsgálat lezárását követően olyan új tények vagy bizonyítékok
jutnak a közlekedésbiztonsági szerv tudomására, amelyek a közlekedési baleset, súlyos
repülőesemény vagy egyéb közlekedési esemény bekövetkezése körülményeinek vagy okának
alapvetően új megítélését teszik szükségessé, a közlekedésbiztonsági szerv vezetője új szakmai
vizsgálatot rendel el.
(14)	A kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos
repülőeseménnyel és repülőeseménnyel összefüggő zárójelentést a közlekedésbiztonsági szerv
köteles megküldeni az érintett üzemben tartónak és üzemeltetőnek, továbbá az állami légijárművel
összefüggő biztonsági ajánlást - érintettségük esetén - a NATO-tagországok repülésbiztonsági
szervezeteinek.
14
(15)	Amennyiben a közlekedési baleset vagy az egyéb közlekedési esemény tárgyában indított
szakmai vizsgálat lefolytatása a vizsgálat során felmerült objektív akadály miatt ellehetetlenül, a
közlekedésbiztonsági szerv vezetője a zárójelentést zárójelentés-tervezet készítése nélkül adja ki.”
24.	§
A Kbvt. 18. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A zárójelentés kibocsátása után egy - halálos sérülés esetén három - évvel, de - ha e törvény
ettől eltérően nem rendelkezik - legfeljebb a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény
bekövetkezése után három évvel a közlekedésbiztonsági szerv köteles - a személyes adatok
védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvényben meghatározottak figyelembe
vételével - minden, az adott ügyben kezelt személyes és különleges adatot helyreállíthatatlan
módon törölni.”
25.	§
(1)	A Kbvt. 19. §-a a következő (1a)-(1b) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Amennyiben a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény az Európai Gazdasági
Térség két vagy több államát érinti, az érintett tagállamok kijelölt vizsgálóbizottságai
megállapodnak, hogy melyikük végzi el a szakmai vizsgálatot, vagy azt közösen végzik el, és
haladéktalanul megállapodnak abban, hogy melyikük legyen a vizsgálatot vezető tagállam.
(1b) Ugyanazon tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri víziközlekedési esemény párhuzamos
vizsgálatára csak kivételes esetekben kerülhet sor. Tengeri víziközlekedési baleset vagy tengeri
víziközlekedési esemény párhuzamos vizsgálata esetén a közlekedésbiztonsági szerv a miniszter
útján értesíti az Európai Bizottságot a párhuzamos vizsgálat indokairól. Párhuzamos vizsgálat
során az abban részt vevő más tagállam vizsgálóbizottságával együtt kell működni, és a vizsgálat
során gondoskodni kell a kölcsönös tájékoztatásról.”
(2)	Kbvt. 19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:
„(2a) A víziközlekedési baleset és víziközlekedési esemény kapcsán vizsgálóbizottság
kezdeményezésére a közlekedésbiztonsági szerv vezetője más államok vizsgáló testületeit vagy
nemzetközi szervezetet, felkérhet arra, hogy a szakmai vizsgálat vezetését vállalja, a szakmai
vizsgálatot folytassa le vagy a szakmai vizsgálathoz kapcsolódó meghatározott feladatot végezzen
el.”
26.	§
(1)	A Kbvt. 19/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(2) A vasúti és víziközlekedési balesetek és események esetén a részvételi szándékról, a
meghatalmazott képviselő vagy a tanácsadó személyéről, várható érkezéséről a bejelentés vételét
15
követően a külföldi kivizsgáló szervet haladéktalanul tájékoztatni kell. A tanácsadó küldése
vonatkozásában e szabályokat a légiközlekedés területére is alkalmazni kell.”
(2)	A Kbvt. 19/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) Magyar lajstromba vagy nyilvántartásba vett járművel, illetve a Magyar Köztársaság területén
letelepedett üzemeltető, üzemben tartó járművével külföldön bekövetkezett közlekedési balesetek
és egyéb közlekedési események külföldi szakmai vizsgálatához a közlekedésbiztonsági szerv
által kijelölt meghatalmazott képviselő segítségére a közlekedésbiztonsági szerv, valamint az
üzemben tartó, a gyártó és a tervező egy vagy több tanácsadót jelölhet ki. Amennyiben a
közlekedésbiztonsági szerv nem jelöl ki meghatalmazott képviselőt, a külföldi vizsgálóbizottság
felkérésére az üzemben tartó, a gyártó és a tervező részt vehet a szakmai vizsgálatban.”
27.	§
A Kbvt. V. fejezete a 19/A. §-t követően a következő alcímmel egészül ki:
„Költségek
19/B.§ (1) Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes két vagy több államot
érintő közös szakmai vizsgálat esetén a közlekedésbiztonsági szerv saját vizsgálati tevékenységét
díjmentesen végzi.
(2)	Amennyiben a Magyar Köztársaság a szakmai vizsgálatban nem érintett, a vizsgálattal érintett
állam által kért segítségnyújtás költségeiről a közlekedésbiztonsági szerv megállapodhat.”
28.	§
A Kbvt. V. fejezetét követően a következő V/A. fejezettel egészül ki:
„ V/A. Fejezet
TENGERI BALESETEKRE VONA TKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁL YOK
19/C. § E fejezet alkalmazásban:
a)	vizsgálatot vezető állam: az az állam, amely az érdekelt államok kivizsgáló szerveinek közös
megállapodása alapján, a vizsgálat lefolytatásáért a felelősséget vállalja;
b)	érdekelt állam: az az állam,
ba)	amelyiknek a vizsgálat által érintett úszólétesítmény a lobogóját viseli,
bb)	amelynek beltengerén, vagy parti tengerén a víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési
esemény történt,
bc)	ahol vagy amelynek a nemzetközi jog által elismert joghatósága alá tartozó területén a
víziközlekedési baleset vagy víziközlekedési esemény súlyos környezeti károkkal fenyegetett
vagy károkat okozott,
bd)	amelynek a víziközlekedési baleset következményei súlyos károkat okoztak a belterületén,
vagy a felségterületén levő mesterséges szigeteken, épületekben, vagy műtárgyakban,
be)	amelynek állampolgára a baleset során életét vesztette, vagy súlyos sérülést szenvedett,
16
bf)	melynek olyan információ áll rendelkezésére, ami hasznos lehet a vizsgálat lefolytatásához,
bg)	amelyik valamilyen más, a kivizsgálást vezető állam által lényegesnek ítélt okból kifolyólag
érdekeltségét jelzi.
19/D. § (1) E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és
tengeri víziközlekedési eseményekre is, amelyek - tekintet nélkül a bekövetkezés helyére vagy az
érintett hajó(k) lobogójára - a Magyar Köztársaság alapvető érdekeit érintik.
(2)	E törvény hatálya nem terjed ki olyan tengeri víziközlekedési balesetekre és tengeri
víziközlekedési eseményekre, amelyek csak a következő típusú úszólétesítményeket érintik:
a)	gazdasági célú hajózási tevékenységre nem használt, nem gépi meghajtású vízijármű és egyéb
úszólétesítmény, kedvtelési célú hajó, kivéve, ha legénységgel közlekedik vagy fog közlekedni, és
kereskedelmi céllal 12 utasnál többet szállít;
b)	15 méternél rövidebb halászhajó;
c)	rögzített nyílt tengeri fúróberendezés.
(3)	Ha a közlekedésbiztonsági szerv a 7. § (1) bekezdés d) pontja alapján a tengeri súlyos
víziközlekedési baleset kapcsán nem indít vizsgálatot, ennek indokairól az EMCIP adatbázison
keresztül értesíti az Európai Bizottságot.
(4)	A szakmai vizsgálatot a tengeri víziközlekedési baleset, vagy tengeri víziközlekedési esemény
bekövetkezése után a kivitelezhetőség függvényében haladéktalanul - de legkésőbb a
bekövetkezését követő két hónapon belül - meg kell kezdeni.
(5)	Az érdekelt harmadik államokkal együtt kell működni, és biztosítani kell számukra jelen
törvény meghatalmazott képviselőkre és tanácsadókra vonatkozó szabályait.
19/E. § (1) Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv egy érdekelt harmadik állam által folytatott
vizsgálatban közreműködik, e közreműködése nem sértheti a jelen törvény szerinti vizsgálat
lefolytatásával és a jelentéstételi kötelezettségekkel kapcsolatos követelményeket. Ha az érdekelt
harmadik állam vizsgálatot folytat, a közlekedésbiztonsági szerv határozhat úgy, hogy nem végez
párhuzamos vizsgálatot, amennyiben a harmadik állam a vizsgálatot a tengeri víziközlekedési
balesetek és tengeri víziközlekedési események kivizsgálásáról szóló, a Nemzetközi Tengerészeti
Szervezet által kiadott szabályzatnak megfelelően végzi.
(2)	A tengeri víziközlekedési balesetek és tengeri víziközlekedési események kapcsán az adatok
összefoglaló elemzése, valamint az elvégzett kivizsgálások eredményei alapján biztonsági ajánlás
kiadására az Európai Bizottság is jogosult.
(3)	Amennyiben a szakmai vizsgálat során időközi jelentést kell kiadni, azt meg kell küldeni az
Európai Bizottságnak.
(4)	Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv a vizsgálat bármely szakaszában arra az álláspontra
jut, hogy sürgős uniós szintű fellépésre van szükség az új balesetek kockázatának megelőzése
érdekében, haladéktalanul tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot a korai vészjelzés
szükségességéről.”
29.	§
A Kbvt. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (1a)-(1d)
bekezdéssel egészül ki:
„(1) A 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési esemény tekintetében, ha
a közlekedésbiztonsági szerv nem folytat le szakmai vizsgálatot, a közlekedés biztonsága
17
érdekében a közlekedési esemény kivizsgálására a légiközlekedésről szóló vagy a vasúti
közlekedésről szóló törvény alapján létrehozott biztonsági szervezetet irányító személyt vagy a
víziközlekedésről szóló törvényben meghatározott vezetőt hívja fel (üzemben tartói vizsgálat).
(1a) Az üzemben tartói vizsgálat lefolytatásához az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy
személy számára biztosítani kell az üzemben tartói vizsgálatához elengedhetetlenül szükséges
mértékben a 7. § (1) bekezdés a) pontjában meg nem jelölt egyéb közlekedési eseménnyel érintett
jármű személyzete tagjainak, az érintett jármű, infrastruktúra üzemeltetésében, karbantartásában,
kiszolgálásában részt vevő vagy forgalmi irányítását, tájékoztatását ellátó személyre vonatkozó, a
17. § a) pont aa)-af) alpontjában, valamint b) pontjában meghatározott adatokat azzal, hogy ezek
az adatok, valamint az adattovábbítás módja a személy azonosítására nem lehetnek alkalmasak.
(1b) Az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy személy jogosult az érintett személy nevét
és lakcímét a vele az üzemben tartói vizsgálattal összefüggésben történő kapcsolattartás céljából,
az egyéb személyes és különleges adatoktól elkülönítve kezelni.
(1c) Az üzemben tartói vizsgálat eredményéről az (1) bekezdés szerinti biztonsági szervezet vagy
személy üzemben tartói jelentésben tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet. Az üzemben tartói
jelentés személyes adatot nem tartalmazhat.
(1d) A kezelt adatokat - a katonai célú állami légiközlekedés kivételével - legkésőbb az üzemben
tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv részére történő megküldését követő 30. napon
helyreállíthatatlan módon törölni kell. A katonai célú állami légiközlekedés esetén a személy
azonosítására szolgáló adatokat legkésőbb az üzemben tartói jelentés közlekedésbiztonsági szerv
részére történő megküldését követő 30. napon helyreállíthatatlan módon törölni kell.”
30.	§
A Kbvt. VI. fejezetét követően a következő VI/A. fejezettel egészül ki:
„ VI/A. Fejezet
BÍRSÁG
20/A. § (1) Aki az EU rendelet, valamint e törvény rendelkezéseit megszegve - a katonai célú
állami légiközlekedés kivételével -
a)	az EU rendelet 14. cikke szerinti védelem alatt álló információt közzétesz,
b)	a vizsgálatot végzők munkáját akadályozza,
c)	bizonyítékok, lényeges információk vagy dokumentumok átadását megtagadja, azokat elrejti,
megváltoztatja vagy megsemmisíti, vagy
d)	a közlekedési baleset vagy egyéb közlekedési esemény bejelentésére vonatkozó kötelezettségét
elmulasztja
természetes személy esetén 1 000 000 Ft-ig, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem
rendelkező szervezet esetén 20 000 000 Ft-ig terjedő bírság szabható ki.
(2)	Az bírság összegének megállapításánál a közlekedésbiztonsági szerv figyelembe veszi:
a)	a szakmai vizsgálat akadályozásának mértékét,
b)	a közlekedésbiztonság veszélyeztetésének mértékét,
c)	az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait,
d)	a közlekedési tevékenység jellegét és nagyságrendjét, továbbá
e)	a bírságnak ugyanabban a szakmai vizsgálatban történő ismételt kiszabása esetén az előző
bírságolások számát és mértékét.
18
(3)	A szakmai vizsgálat során a bírság ismételten is kiszabható.
(4)	A bírság összegét a bírságot kiszabó határozat közlésétől számított 30 napon belül a
közlekedésbiztonsági szerv által rendelkezésre bocsátott postai feladóvevényen vagy átutalással
kell közlekedésbiztonsági szerv Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási
keretszámlájára igazoltan befizetni.
(5)	A bírságból befolyt összeget a közlekedésbiztonsági szerv elkülönítetten kezeli és a beszedett
bírságokról nyilvántartást vezet.
(6)	A bírság kiszabására és végrehajtására egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és
szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
31.	§
A Kbvt. 22. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„c) a víziközlekedési balesetek és a víziközlekedési események vizsgálatának részletes
szabályait,”
[rendeletben állapítsa meg]
32.	§
(1)	A Kbvt. 23. § (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:]
„d) a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvénnyel együtt, a tengeri szállítási ágazatban
bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról, valamint az
1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv módosításáról szóló,
2009.	április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv, az I. és II. melléklet
kivételével.”
(2)	A Kbvt. 23. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg:]
„c) a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési
balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon
kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
33.	§
A Kbvt. 2. § e) pontjának nyitó szövegrészében a „valaki baleset” szövegrész helyébe a „valaki
légiközlekedési baleset kivételével baleset” szöveg, 3. § (1) bekezdésében az „a balesetek
megelőzése érdekében” szövegrész helyébe az „a balesetek megelőzése érdekében hatósági
jogkörben eljárva” szöveg, 3. § (5) és (8) bekezdésében a „köztisztviselő” szövegrész helyébe a
„kormánytisztviselő” szöveg, 3. § (8) bekezdésében a „köztisztviselője” szövegrész helyébe a
19
„kormánytisztviselője” szöveg, 3. § (9) bekezdésében a „köztisztviselőjének” szövegrész helyébe a
„kormánytisztviselőjének” szöveg, 7. § (2) bekezdésében az „a repülőeseményre” szövegrész
helyébe az „a súlyos repülőeseményre, a repülőeseményre” szöveg, 9. § (1) bekezdésében a
„tényállás megállapítása” szövegrész helyébe a „vasúti és víziközlekedési balesetek és események
tényállásának megállapítása” szöveg, 9. § (1) bekezdés a) pontjában a „közlekedési baleset”
szövegrész helyébe a „közlekedési baleset és az egyéb közlekedési esemény” szöveg, 9. § (1)
bekezdés e) pontjában a „belőlük” szövegrész helyébe a „tőlük” szöveg, 9. § (2) bekezdésében az
„A Szervezet” szövegrész helyébe az „A közlekedésbiztonsági szerv” szöveg, 10. § (6)
bekezdésében a „Légiközlekedési balesetek és repülőesemények” szövegrész helyébe a
„Légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények és repülőesemények” szöveg, 11. § (1)
bekezdés a) pontjában a „repülőesemény esetében” szövegrész helyébe a „súlyos repülőesemény és
repülőesemény esetében” szöveg, 11. § (1) bekezdés b) pontjában a „súlyos víziközlekedési
baleset” szövegrész helyébe a „víziközlekedési baleset” szöveg, 11. § (1) bekezdés c) pontjában a
„súlyos vasúti baleset” szövegrész helyébe a „súlyos vasúti baleset és vasúti baleset” szöveg, 11. §
(2)	bekezdésében a „közlekedési balesettel, repülőeseménnyel vagy váratlan eseménnyel
kapcsolatban” szövegrész helyébe a „közlekedési balesettel vagy egyéb közlekedési eseménnyel
kapcsolatban” szöveg, 11. § (4) bekezdésében a „Súlyos víziközlekedési baleset” szövegrész
helyébe a „Víziközlekedési baleset” szöveg, a „súlyos víziközlekedési balesettel” szövegrész
helyébe az „a víziközlekedési balesettel” szöveg, 11/B. § (1) bekezdésében az „A járműveken lévő
vagy az infrastruktúrához kapcsolódó adatrögzítő berendezések” szövegrész helyébe az „Az
adatrögzítő berendezések” szöveg, 11/B. § (3) bekezdésében az „információkat” szövegrész helyébe
az „információkat - figyelemmel a 18. § (6) bekezdésére - ” szöveg, 13. § (2) bekezdésében a
„köztisztviselő” szövegrész helyébe a „kormánytisztviselő” szöveg, 14. §-ában az „A közlekedési
balesetben vagy az egyéb közlekedési esemény során” szövegrész helyébe az „A vasúti és
víziközlekedési balesetekben vagy esemény során” szöveg, 15. § (4) bekezdésében az „A
közlekedési balesetben” szövegrész helyébe az „A légiközlekedési baleset kivételével a közlekedési
balesetben” szöveg, 17. §-ában a „7. § (1) bekezdésében foglalt feladatának ellátása céljából - a
közlekedési baleset, súlyos repülőesemény és” szövegrész helyébe a „7. § (1) bekezdésében és az
EU rendeletben foglalt feladatának ellátása céljából a közlekedési baleset és”szöveg, 17. § a) és b)
pontjában a „forgalmi irányítását” szövegrész helyébe a „forgalmi irányítását, tájékoztatását”
szöveg, a 17. § c) pontjában a „ , súlyos repülőesemény, illetve” szövegrész helyébe , a „vagy”
szöveg, 18. § (5) bekezdésében a „köztisztviselői jogviszonyban” szövegrész helyébe a
„kormánytisztviselői jogviszonyban” szöveg, a „köztisztviselői jogviszony” szövegrész helyébe a
„kormánytisztviselői jogviszony” szöveg, 18. § (6) bekezdésében a „köztisztviselője” szövegrész
helyébe a „kormánytisztviselője” szöveg, 18/A. §-ában a „légiközlekedési baleset vagy
repülőesemény” szövegrész helyébe a „légiközlekedési baleset, súlyos repülőesemény,
repülőesemény vagy légiközlekedési rendellenesség” szöveg, 18/B. §-ában a „légiközlekedési
balesettel és repülő eseménnyel” szövegrész helyébe a „légiközlekedési balesettel, súlyos
repülőeseménnyel, repülőeseménnyel vagy légiközlekedési rendellenességgel” szöveg, 19. § (1)
bekezdésében a „vasúti esemény melyik tagállamban történt, illetve” szövegrész helyébe a „vasúti
esemény az Európai Unió melyik tagállamában történt, vagy” szöveg, 19. § (3) bekezdésében a
„közlekedési balesetben, a súlyos repülőeseményben, az egyéb közlekedési eseményben külföldi
légi jármű, úszólétesítmény” szövegrész helyébe a „közlekedési balesetben vagy az egyéb
közlekedési eseményben külföldi úszólétesítmény” szöveg lép.
20
34. §
Hatályát veszti a Kbvt. 3. § (3) bekezdésében a „- a bírságból származó bevételek kivételével -”
szövegrész, 19. § (4) bekezdésében és 19. § (5) bekezdésében a „harmadik államnak vagy”
szövegrész, 20. § (2)-(3) bekezdése, 20. § (4) bekezdése, valamint 23. § (1) bekezdés a) pontja.
3.	A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény módosítása
35.	§
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Lt.) 3/B. §-a a következő (8)
bekezdéssel egészül ki:
„(8) A légiközlekedési hatóság az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes
állam légiközlekedési hatóságától kapott információkat, a külföldi légijárművel kapcsolatban
összegyűjtött, az ellenőrzés során tudomására jutott adatokat és a jelentést - a (2), (4), (5) és (6)
bekezdésben szereplő kivétellel - csak az Európai Bizottságnak, az Európai Repülésbiztonsági
Ügynökségnek és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok
légiközlekedési hatóságának továbbíthatja.”
36.	§
Az Lt. 65/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„65/A. § (1) A légiközlekedés biztonsága érdekében a polgári légijármű üzemben tartójának, az
állami légijármű üzemben tartójának és üzemeltetőjének, a repülőtér üzemben tartójának, az
állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemeltetőjének, a légiforgalmi szolgálatnak vezetőjük
közvetlen alárendeltségében repülésbiztonsági szervezetet kell fenntartania, vagy a feladat
ellátására más szervezettel szerződést kell kötnie.
(2)	Az (1) bekezdésében meghatározott szervezet engedélyét - az állami légijármű üzemben
tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben tartója és
üzemeltetője, az állami légiforgalmi szolgálat kivételével - a légiközlekedési hatóság adja ki. Az
állami légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér
üzemben tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat repülésbiztonsági
szervezetének engedélyét a katonai légügyi hatóság adja ki. A légiközlekedési hatóság és a katonai
légügyi hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események
szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal összefüggésben
történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja a közlekedésbiztonsági szervet a kiadott,
felfüggesztett és visszavont engedélyekről.
(3)	A légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények,
repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek bejelentése, valamint a szükséges
intézkedések meghozatala érdekében a repülésbiztonsági szervezeten belül baleseti ügyeleti
szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági szolgálatot kell
fenntartani, vagy csatlakozni kell olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság, az állami
légijármű üzemben tartója és üzemeltetője, az állami repülések céljára szolgáló repülőtér üzemben
21
tartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat esetén a katonai légügyi hatóság
jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja.
(4)	A repülésbiztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a légiközlekedési balesetek,
a repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes
szabályairól szóló, és a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek,
repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes
szabályairól, valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat
szabályairól szóló jogszabály állapítja meg.”
37.	§
(1)	Az Lt. 73. § (1) bekezdés m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„m) a polgári légiközlekedési balesetek áldozataira és azok hozzátartozóira vonatkozó
segélynyújtásról szóló nemzeti vészhelyzeti tervre és a légitársasági segélynyújtási tervre
vonatkozó szabályokat,”
(2)	Az Lt. 73. § (1) bekezdésy) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg:]
„y) a bajba jutott vagy eltűnt légijárművek megsegítését, valamint a katasztrófák elleni
védekezéssel és a mentéssel összefüggő tevékenységet ellátó légi kutató-mentő szolgálat
szervezetét, működésének, fenntartásának, riasztásának és a mentéssel járó költségek viselésének a
rendjét, e tevékenységek engedélyezésére vonatkozó szabályokat, valamint”
38.	§
Az Lt. 74. § (2) bekezdés w) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap]
„w) a honvédelemért felelős miniszter, hogy - a külpolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben -
az állami szerv által igazolt állami célú nemzetközi repülésekhez és a magyar állami légijárművek
nemzetközi repüléseihez szükséges engedélyezési eljárásrend részletes szabályait.”
[rendeletben állapítsa meg].
39.	§
Az Lt. 74/A. § (1) bekezdése a következő n) ponttal egészül ki:
[Ez a törvény a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja
meg:]
„n) a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvénnyel együtt, a polgári légiközlekedési balesetek és
22
repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül
helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet.”
40.	§
Hatályát veszti az Lt. 66/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "állami célú légiközlekedés tekintetében
a katonai légügyi hatóság," szövegrész.
4.	A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása
41. §
A vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény (a továbbiakban: Vtv.) a 32. §-t
követően a következő alcímmel és 32/A. §-sal egészül ki:
„BIZTONSÁGI SZERVEZET
32/A. § (1) A vasúti közlekedés biztonsága érdekében a vasúti társaság vezetője közvetlen
irányításában biztonsági szervezetet tart fenn. A működési engedély megszerzésére kötelezett azon
vasúti társaság kivételével, amelynek vasúti pályahálózatán közforgalmú vasúti szolgáltatást
nyújtanak, a vasúti társaság a biztonsági szervezet működtetésére más vasúti társasággal
szerződést köthet. A biztonsági szervezettel rendelkező vasúti társaságok a biztonsági szervezetük
feladatainak hatékony ellátása érdekében együttműködési szerződést köthetnek.
(2)	A vasúti társaság a biztonsági szervezet feladatait a biztonságirányítási rendszerben látja el.
Vasútbiztonsági tanúsítvány és vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett vasúti
társaság esetében a biztonsági szervezet feladatait a vasútüzem-vezető is elláthatja.
(3)	Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer részét képezi,
a)	azt pályahálózat működtető vasúti társaság és integrált vasút társaság esetében a vasútbiztonsági
engedélyben,
b)	egyéb esetben a vasútbiztonsági tanúsítványban
hagyja jóvá a közlekedési hatóság.
(4)	Amennyiben a biztonsági szervezet a biztonságirányítási rendszer létrehozására nem kötelezett
vasúti társaságban működik, a vasúti társaság e tevékenységére vonatkozó belső szabályzatát a
közlekedési hatóság hagyja jóvá.
(5)	A közlekedési hatóság - a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési
események szakmai vizsgálatáról szóló törvényben meghatározott szakmai vizsgálattal
összefüggésben történő kapcsolattartás biztosítása céljából - tájékoztatja a közlekedésbiztonsági
szervet a kiadott és visszavont vasútbiztonsági engedélyekről és vasútbiztonsági tanúsítványokról,
valamint a jóváhagyott szabályzatokról.
(6)	A biztonsági szervezet gondoskodik a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan
vasúti események haladéktalan bejelentéséről, valamint a szükséges intézkedések meghozataláról,
továbbá - a biztonságirányítási rendszerben foglalt kötelezettségekkel összhangban - az
üzembentartói vizsgálat lefolytatására eseményvizsgáló szolgálatot tart fenn.
(7)	A biztonsági szervezettel kapcsolatos részletes szabályokat a súlyos vasúti balesetek, a vasúti
balesetek és a váratlan vasúti események vizsgálatának részletes szabályairól szóló jogszabály
állapítja meg.”
23
42. §
A Vtv. 87. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:
„(13) Amennyiben a 32/A. § szerinti biztonsági szervezet feladatait a vasúti társaság a
biztonságirányítási rendszerben látja el, a vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány
módosítása iránti kérelmét 2012. január 31-éig nyújtja be a közlekedési hatóságnak. A
vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány kizárólag erre irányuló módosítása kapcsán
fizetendő igazgatási szolgáltatási díj a vasútbiztonsági engedély, vasútbiztonsági tanúsítvány
kiadása hatósági díjának 40%-a.”
43.	§
A Vtv. 88. § (2) bekezdése a következő 31. ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a miniszter, hogy]
„31. az átjárhatósági műszaki előírások keretében alkalmazandó megfelelőségértékelési,
alkalmazhatósági és EK-hitelesítési eljárások moduljaira vonatkozó részletes szabályokat”
[rendeletben állapítsa meg].
44.	§
Hatályát veszti a Vtv. 69. § (1) bekezdése.
5.	Záró rendelkezések
45.	§
(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2011. július 1-jén lép hatályba,
rendelkezéseit a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.
(2)	A törvény 2. § (1) és (2) bekezdése, 9. §-a és 41. §-a 2012. január 1-jén lép hatályba.
(3)	A törvény 29. §-át a vasúti és a víziközlekedés vonatkozásában 2012. január 1-jétől kell
alkalmazni.
46.	§
(1)	Ez a törvény a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó
alapelvek megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK európai parlamenti és
tanácsi irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvének - az I. és II. melléklet kivételével - való megfelelést szolgálja.
(2)	Ez a törvény a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a vasúttársaságok engedélyezéséről
szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúrakapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti
24
infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a biztonsági tanúsítványról szóló, 2001/14/EK
irányelv módosításáról 2004. április 29-i 2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvének
való megfelelést szolgálja.
(3)	Ez a törvény a polgári légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és
megelőzéséről és a 94/56/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i
996/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket
állapítja meg.
25
INDOKOLÁS
ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS
A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény (Vkt.) módosítására irányuló tervezett
szabályozás a hajózási hatósági eljárások tapasztalatait hivatott beépíteni a törvényi rendelkezések
közé, mindamellett, hogy a módosítás lehetőséget nyújt a jogalkalmazást segítő pontosításra és a
Vkt. végrehajtását szolgáló jogszabályok és a törvényi szabályozás közötti összeegyeztethetőség
javítására.
Az úszólétesítményeket lajstromozó hatóság tíz éves tapasztalata alapján került megfogalmazásra a
lajstromozásra vonatkozó szabályozás módosítására irányuló javaslat, amelynek célja, hogy
meghatározott - a kishajó lajstromban nyilvántartott - vízijárművek vonatkozásában a
nyilvántartásba vétel szabályai egyszerűsödjenek. Mintaként az angol és német többszintű
nyilvántartás szolgált, ahol a vízi járművek értéke és használhatósága függvényében a bejegyzéshez
szükséges okirati követelmények eltérő szinten kerülnek megállapításra. A hatályos szabályozás
szerint az úszólétesítmények tulajdonjogának, haszonélvezeti jogának, üzembentartói jogának,
bérleti jogának, továbbá a vételi jog és jelzálogjog keletkezésére, módosulására, illetve
megszűnésére vonatkozó bejegyzéseknek közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat
alapján van helye. Mindamellett, hogy a nagyobb értékű úszólétesítmények tekintetében indokolt az
ingatlan-nyilvántartáshoz hasonló nyilvántartás szigorú alakiságainak fenntartása, mind az eljáró
hatóság mind az ügyfelek oldaláról igény született a kisebb értékű vízijárművek - motoros vízi
sporteszközök - egyszerűbb lajstromozási szabályainak bevezetésére. Az úszólétesítmények
lajstromozási feltételeinek könnyítését szolgálja tehát az a javaslat, amely a motoros vízi
sporteszközök nyilvántartásba vételekor csak a tulajdonjog és az üzembentartói jog bejegyezését
írja elő. Az elmúlt években a legnagyobb hiánypótlási ügyszámot a lajstromba történő bejegyzés
alakiságának biztosítása eredményezte, a lajstromozási rendszer egyszerűsítésével kevesebb
hiánypótlási eljárással számol a hajózási hatóság, ami révén az érdemi feladatok hatékonyabb
teljesítése várható.
A Vkt. víziközlekedési baleset szakmai vizsgálatára vonatkozó szabályainak felülvizsgálatát a légi-,
a vasúti- és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai vizsgálatáról
szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény - az Európai Parlament és a Tanács a tengeri szállítási
ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálásáról szóló, 2009/18/EK irányelvének átültetését is
szolgáló - módosítása tette szükségessé.
A hatályos szabályozás a közforgalmú hajózási tevékenységet folytató engedélyes számára
kötelezővé tette szolgáltatásának Magyar Közlönyben történő meghirdetését. Az internethasználat
elterjedésével az állampolgárok tájékozódási szokásai is megváltoztak, így életszerűbb a
meghirdetési kötelezettség nyilvános internetes felületen történő teljesítése.
A tervezett szabályozás több rendelkezés tekintetében is a hajózási tevékenység és a kedvtelési célú
hajózás elhatárolására irányul, figyelemmel arra, hogy a Vkt. 2004. évi módosításakor a hajózási
tevékenység fogalomköréből a kedvtelési célú hajózást a jogalkotó kiemelte, de több törvényi
rendelkezés vonatkozásában ez a változás nem került átvezetésre.
26
A törvényi fogalmak pontosítása a jogalkalmazás kapcsán - elsősorban az ügyfelek oldalán -
felmerült félreértések tisztázását szolgálja, továbbá a hajózási tárgyú jogszabályok érvényesülését
segíti elő.
A légi-, a vasúti- és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatát a 2005. évi CLXXXIV. törvény (a továbbiakban: Kbvt.) szabályozza, melynek alapján a
független szakmai vizsgálatot a közlekedésbiztonsági és állami közlekedésbiztonsági szervként
kijelölt Közlekedésbiztonsági Szervezet folytatja le. Elfogadásra került és hatályba lépett a polgári
légiközlekedési balesetek és repülőesemények vizsgálatáról és megelőzéséről és a 94/56/EK
irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2010. október 20-i 996/2010/EU európai parlamenti és
tanácsi rendelet (a továbbiakban: EU rendelet). Az EU rendelet közvetlen hatályából adódóan
szükségessé vált a nemzeti szabályozás deregulációs szempontú felülvizsgálata, valamint a nemzeti
hatáskörbe utalt és végrehajtási jellegű szabályok megalkotása, és ezeknek a hivatkozott törvénybe
iktatása.
A tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek
megállapításáról, valamint az 1999/35/EK tanácsi és a 2002/59/EK Európai Parlamenti és Tanácsi
irányelv módosításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi
irányelvben (a továbbiakban: EK irányelv) foglaltak szintén a Közlekedésbiztonsági Szervezet által
folytatott vizsgálat szabályozását érintik, így az irányelv implementálására is a Kbvt. keretei között
van mód. Az irányelv alapján újraszabályozásra kerülnek a víziközlekedési balesetek és események
különböző kategóriái, valamint a törvény kiegészül a tengeren bekövetkezett víziközlekedési
balesetek és események vizsgálatára vonatkozó speciális szabályokat tartalmazó fejezettel.
Mind az EU rendelet, mind az EK irányelv előírja, hogy szabályainak megsértése esetére a
tagállamok olyan szankciókat állapítsanak meg, melyek hatékonyak, arányosak, és visszatartó
erejűek. Hasonló intézkedéseket tesz lehetővé a 2004/49/EK irányelv („vasútbiztonsági irányelv”) a
rendelkezési alapján meghozott nemzeti szabályok megsértőivel szemben. Ennek szellemében
kerültek megfogalmazásra azok az esetek, melyek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény rendelkezései alapján, azonban az ott meghatározott
bírságtételeknél - a közlekedési ágak piaci szereplőinek gazdasági erejét tekintetbe vevő -
magasabb összegben teszik lehetővé a szakmai vizsgálatot akadályozók bírságolását. Azonban nem
szabad szem elől téveszteni a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatának célját, valamint
azokat a szigorú adatvédelmi rendelkezéseket, melyek kötik a szervet, így az érintettek megfelelő
garanciákkal rendelkeznek, és a szakmai vizsgálat során ez meghatározza együttműködési
hajlandóságukat. Erre tekintettel a bírságból számottevő bevétel nem várható, a befolyt összeget
pedig indokolt - közlekedésbiztonság javításának céljával - az azt beszedő szervnél hagyni.
A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény „Baleseti és repülésbiztonsági szolgálatok”
című fejezetének újraszabályozására amiatt kerül sor, mert e szolgálatok, és az üzembentartói
vizsgálat lefolytatását a közlekedésbiztonsági szerv felhívása alapján végző eseményvizsgáló
szervezetre vonatkozó rendelkezések eddig több jogszabályban jelentek meg, megnehezítve az
érintett szervezetek eligazodását az irányadó jogszabályokban. A módosítás alapján az érintett
személyi körnek a légiközlekedési hatóság, állami célú légiközlekedési szereplő esetén az állami
légügyi hatóság engedélyével létre kell hoznia egy repülésbiztonsági szervezetet, vagy csatlakoznia
kell egy ilyen szervezethez, mely az említett szolgálatok feladatait ellátja. Az új szabályozás nem
érinti az egyes tevékenységek hatósági jóváhagyáshoz kötött kiszervezésének lehetőségét, melyet az
elmúlt időszak pozitív tapasztalatai támasztanak alá.
27
A Kbvt. alapján a légiközlekedésben meghonosodott és jól bevált üzembentartói vizsgálati rendszer
pozitív tapasztalatai azt mutatják, hogy e rendszer meghonosítása a vasúti és víziközlekedés
területén is alkalmazható lenne, mint a közlekedésbiztonság javításának hatékony eszköze. Ennek
lehetőségét teremti meg a víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény és a vasúti közlekedésről
szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény módosítása, így azokban az estekben, amikor a
közlekedésbiztonsági szerv a Kbvt. értelmében nem kötelezett vizsgálat lefolytatására, és a
jogszabályban foglaltak alapján saját döntése alapján sem indít vizsgálatot, az érintett üzemben
tartót hívja fel annak elvégzésére. A légiközlekedés mintájára tehát az ágazati törvényekben
szükséges annak a személyi körnek a meghatározása, akik biztonsági szervezetet, vagy annak
feladatát ellátó más szervezetet kötelesek fenntartani vagy személyt foglalkoztatni, illetve
csatlakozni olyanhoz, amely a feladatokat ellátja. A vasúti közlekedés területén a működő
biztonságirányítási rendszer, illetve a vasútbiztonsági tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély
megszerzésére nem kötelezett üzembentartó esetében a vasútüzem-vezető e feladat ellátására
alkalmas, a hajózási engedélyeseknek pedig kötelezően alkalmazni kell egy, a hajózási tevékenység
irányítását ellátó - a hajózási tevékenység folytatásához szükséges szakmai alkalmasságát igazoló -
vezetőt (üzemeltetési vezető), aki szintén megbízható az üzembentartói vizsgálat lefolytatásával, így
az érintett szervezeteknél a rendszer bevezetése csekély ráfordítással végrehajtható.
RÉSZLETES INDOKOLÁS
Az 1. §-hoz
A Vkt. értelmezői rendelkezéseiben a törvény hatályba lépését követő tíz évben eszközölt
módosítások és kiegészítések a törvény hatályára vonatkozó rendelkezések felülvizsgálatát is
szükségessé teszik tekintve, hogy a törvényi fogalmakban történt változásokat a hatályra vonatkozó
rendelkezések nem tükrözik.
A 2. §-hoz
A javaslat az úszólétesítmények nyilvántartási szabályainak könnyítését szolgálja tekintve, hogy a
motoros vízi sporteszközök lajstromozásakor csak a tulajdonjog és az üzembentartói jog
bejegyeztetését írja elő. Mivel az elmúlt években a legnagyobb hiánypótlási ügyszámot a
lajstromba történő bejegyzés alakiságának biztosítása eredményezte, a lajstromozási szabályok
könnyítésével kevesebb hiánypótlási eljárással számol a hajózási hatóság. A módosítást követően a
motoros vízi sporteszközt terhelő jelzálogjog bejegyeztetésére a Magyar Országos Közjegyzői
Kamaránál vezetett nyilvántartásban kerül sor.
A hatályos szabályozás szerint a lajstromozási okmányt az úszólétesítményen kell tartani. A
lajstromozási okmány az úszólétesítmények lajstromozásáról szóló 198/2000. (XI. 29.) Korm.
rendeletben meghatározott lajstromozást tanúsító okmány. A rendelkezés felülvizsgálatát
elsősorban az indokolta, hogy a kishajóknál a lajstromozást tanúsító nagyméretű hajólevél a
vízijárművek sport- és kedvtelési célú használatakor gyakran elveszett vagy megrongálódott, ami
sorozatos hiánypótlási eljárásokat eredményezett. A módosító rendelkezés lehetővé teszi, hogy az
úszólétesítmény vezetője bármely okmánnyal, amelyben a lajstromozásra vonatkozó adatok
szerepelnek, igazolhassa a nyilvántartásba vételt. A módosítás a hatályos jogszabályokat tekintve a
kishajók vonatkozásában enged eltérést, mivel lehetővé teszi, hogy a lajstromozás tényét a kártya
28
formátumú - üzemképességet tanúsító - nemzetközi kedvtelési célú kishajóbizonyítvánnyal
igazolják a vízijármű használói. Az általános tartalmú módosító rendelkezés az esetleges jövőbeli
okmánynév módosulások miatt célszerű.
A 3. §-hoz
Technikai módosítás, a külön jogszabály kifejezés helyett a jogalkalmazás megkönnyítése
érdekében megjelenik, melyik jogszabály a külön jogszabály.
A 4.§-hoz
A Vkt. a közlekedéssel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2004. évi XXV. törvény
általi módosítása a hajózási tevékenység fogalma alól kivette a kedvtelési célú hajózást, így nem
értelmezhető a hatályos szabályozásban a kedvtelési célból folytatott hajózási tevékenység fordulat.
Az 5. §-hoz
A hajózási engedély a hajózási tevékenység engedélyezésének rendjéről szóló 28/2000. ( XII. 18.)
KöViM rendelet szerint annak a hajózási vállalkozásnak adható, amelynek vezetője igazolja a
személyes megbízhatóságát és a hajózási tevékenység végzéséhez szükséges szakmai
alkalmasságát. A módosítás célja, hogy törvényi szinten kerüljenek megfogalmazásra a hajózási
engedély kibocsátásának személyhez fűződő feltételei.
A 6. §-hoz
A hatályos szabályozás a közforgalmú hajózási tevékenységet folytató engedélyes szolgáltatásait a
Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben rendeli meghirdetni. Tekintettel
arra, hogy a szolgáltatás igénybevevői nem a Magyar Közlönyből tájékozódnak, életszerűbb a
szolgáltatás nyilvános internetes felületen történő meghirdetését előírni.
A 7-9. §-hoz
A módosítás a Vkt. víziközlekedési balesetek szakmai vizsgálatára vonatkozó rendelkezéseibe
vezeti át a fogalmi változásokat. Érdemi változtatás, hogy azokban az esetekben, amikor a
közlekedésbiztonsági szerv az esemény kategóriája és döntése alapján nem végez szakmai
vizsgálatot, a hajózási tevékenység irányítását ellátó vezetőt hívja fel az ún. üzembentartói vizsgálat
lefolytatására. A vezető (hajózási üzemeltetési vezető) a gyakorlatban az üzembentartó
tájékoztatása végett a víziközlekedési balesetek vagy hajózási események bekövetkeztekor jelenleg
is végez vizsgálatot, így jelentős többletfeladatot a hajózási vállalkozásokra a módosítás nem
telepít. A módosítás révén a közlekedésbiztonsági szervnek lehetősége nyílik arra, hogy a balesetek
és víziközlekedési események valamennyi kategóriájában elvégzett vizsgálat következtetéseit
hasznosíthassa, és ezekre tekintettel foganatosított intézkedéseivel hozzájáruljon a víziközlekedési
balesetek megelőzéséhez és a hajózásbiztonság megerősítéséhez.
A 10. §-hoz
29
A csónak fogalom módosítása a csónak és a szabad vízen való tartózkodás alapvető szabályairól
szóló 46/2001. (XII.27.) BM rendeletben szereplő úszóeszköz közötti elhatárolást hivatott
egyértelműsíteni.
A gyorsjáratú hajó fogalmának módosítása biztosítja a törvényi szabályozás és a végrehatási
jogszabályokban szereplő értelmező rendelkezések közötti összeegyeztethetőséget.
A hajózási tevékenység és a kedvtelési célú hajózás fogalmait célzó módosítások az értelmező
rendelkezések egymáshoz való viszonyát tisztázzák.
Kikötő a hajózási hatóság engedélyével létesíthető és tartható üzemben, ennek a törvényi
rendelkezésnek az érvényesítését és az ügyfelek számára történő egyértelműsítését szolgálja a
kikötő fogalom kiegészítése.
A versenyhajó fogalom törvényi szintű bevezetését a kizárólag sportcélra használt vízijárművekre
vonatkozó eltérő felszerelési előírások indokolják.
A vízi sporteszköz fogalom módosítása a Vkt. értelmező rendelkezéseire tekintettel történő
pontosítást célozza.
A 11. §-hoz
A felhatalmazó rendelkezés pontosítása.
A 12. §-hoz
Az uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló, valamint az uniós jogi aktusok végrehajtásához
szükséges rendelkezés.
A 13-14. §-hoz
Technikai szövegcsere és hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 15. §-hoz
Az EU rendelet 3. cikkének (3) bekezdése értelmében a rendelet nem alkalmazandó olyan
eseményvizsgálatokra, amelyek katonai, vámhatósági, rendőri vagy hasonló célú szolgálatot
teljesítő légi jármű esetében bekövetkező balesetekkel és súlyos repülőeseményekkel kapcsolatosak,
azonban a tagállamok nemzeti jogszabályaikkal összhangban ettől eltérő szabályokat is
megállapíthatnak. Tekintettel arra, hogy a Magyar Köztársaságban eddig egy szervezeten belül, a
közlekedésbiztonsági és állami közlekedésbiztonsági szervként eljáró Közlekedésbiztonsági
Szervezet azonos eljárási szabályok alapján folytatta le a vizsgálatot, nem indokolt ennek
módosítása. Így meghatározásra kerültek ez EU rendelet azon pontjai melyek a kizárólag állami
légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesettel, súlyos repülőeseménnyel, repülőeseménnyel
és légiközlekedési rendellenességgel összefüggésben megfelelően kell alkalmazni. Szintén az
eljárás egységességét célozza az a szabály, hogy amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv
repülőesemény és légiközlekedési rendellenesség tárgyában vizsgálatot indít, úgy arra is az EU
rendelet szabályait kell alkalmazni.
A 16. §-hoz
A fogalom-meghatározásoknak az EU rendeletben meghatározott fogalmakhoz való igazítása
meghatározza a (légiközlekedési) baleset, a súlyos repülőesemény és a repülőesemény fogalmát.
30
Az EK irányelv - továbbmutatva a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) 1997. november 27-
ei A. 849(20) közgyűlési határozatához csatolt [A] tengeri balesetek és események kivizsgálásáról
szóló IMO-szabályzatára, valamint az IMO Tengerbiztonsági Bizottságának és Tengerikörnyezet-
védelmi Bizottságának 2008. december 18-ai MSC-MEPC.3/Circ.1 számú körlevelében található
definíciókra - meghatározza az egyes eseménykategóriák fogalmát, amelyeket a folyami
viszonyokra is pontosítással a szabályozás átvesz. Az EK irányelv eseménykategóriáinak belvízi
közlekedésre alkalmazását az indokolja, hogy ezzel elkerülhető a kategóriák felesleges
többszöröződése, ami szinte követhetetlenné tenné a szabályozást, és eltérést eredményezne a hazai
és európai statisztika között. Ezen túlmenően - noha a belvízi közlekedés vonatkozásában hasonló
uniós szabályozás nincs -, a nemzetközi gyakorlat (pl. a finn és holland kivizsgáló szerv) azt
mutatja, hogy a kategóriákat egységesen alkalmazzák mind a belvízi, mind a tengeri viszonylatra.
Szintén a nemzetközi szabályoknak megfelelő pontosítást tartalmaz a víziközlekedési
tevékenységhez kötődően elszenvedett súlyos sérülés meghatározása.
A vasúti baleset definíciója, valamint a vasúti közlekedési tevékenység során elszenvedett súlyos
sérülés meghatározásának módosítására a közösségi vasutak biztonságáról, valamint a
vasúttársaságok engedélyezéséről szóló 95/18/EK tanácsi irányelv és a vasúti infrastruktúra-
kapacitás elosztásáról, továbbá a vasúti infrastruktúra használati díjának felszámításáról és a
biztonsági tanúsítványról szóló, 2001/14/EK irányelv módosításáról szóló 2004. április 29-i
2004/49/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek („vasútbiztonsági irányelv”) való pontosabb
megfelelés megteremtése miatt kerül sor.
A 17. §-hoz
Tekintettel arra, hogy a közlekedésbiztonsági szerv hatáskörére és feladataira vonatkozó
rendelkezések olyan mértékben módosultak, hogy a módosítás a bekezdés hatályos szerkezeti
felépítésébe történő átvezetése a jogszabályszerkesztési szabályok szerint már nem lehetséges,
szükségessé vált a bekezdés újraszabályozása. Az eseménykategóriák nevében történt változásokon
túl a rendelkezésre álló erőforrások racionálisabb felhasználásának biztosíthatósága miatt is
indokolttá vált a kötelezően vizsgálandó eseménykategóriák körének felülvizsgálata. A
közlekedésbiztonsági szerv a tervezett szabályozás szerint a nyilvántartásba vételre nem kötelezett
úszólétesítmények tekintetében kizárólag a halált okozó balesetek esetén köteles vizsgálatot
lefolytatni, figyelembe véve, hogy a szervezet tapasztalatai alapján a nem lajstromozott
úszólétesítményekkel történt balesetek legtöbbször nem szakmai, hanem emberi tényezőkre
vezethetőek vissza és a lefolytatott vizsgálatok közlekedés biztonságát elősegítő következtetések
megállapítását nem eredményezték. Mindamellett, hogy a közlekedésbiztonsági szerv vizsgálati
kötelezettsége szűkült, a kötelezően nem vizsgált eseménykategóriák tekintetében a jogszabályban
meghatározott szempontokra is figyelemmel mérlegelési jogköre van a vizsgálat lefolytatását
illetően. Ha súlyos víziközlekedési balesetek történik és az előzetes értékelés alapján nem kerül sor
szakmai vizsgálat lefolytatására, a közlekedésbiztonsági szerv indokolásban rögzíti azokat az
okokat, amelyek a szakmai vizsgálat lefolytatását nem teszik szükségessé. A garanciális szabály
jelentőségét az adja, hogy a tervezett szabályozás szerint a közlekedési biztonsági szerv által nem
vizsgált események üzembentartói vizsgálat körébe eshetnek.
A biztonsági ajánlások címzetti köre pontosításra, az EK irányelv alapján a közlekedésbiztonsági
szerv feladatainak meghatározása pedig kibővítésre került. Az Európai Bizottság által a tengeri
víziközlekedési balesetek és víziközlekedési események adatainak nyilvántartására, elemzésére és a
szükséges jelentések megtételére létrehozott Európai Tengeri Balesetek Információs Platformját
(EMCIP) a gyakorlatban Európa szerte a belvízi balesetek és események rögzítésére is alkalmazzák,
31
így indokolt a hazai viszonylatokban alkalmazását a belvízi események tekintetében is lehetővé
tenni. Ezzel a térítésmentesen használható európai adatbázissal kiváltható egy jelentős költségvetési
forrást igénylő saját fejlesztésű adatbázis létrehozása.
Az EU rendelet 5 cikkének (3) bekezdése értelmében minden olyan légijárművel bekövetkezett
polgári légiközlekedési baleset és súlyos repülőesemény vizsgálandó (tagállam területén
következett be vagy lajstromozó államként illetékes), amely légijárművek nem tartoznak a
216/2008/EK rendelet II. melléklete alá, azonban az EU rendelet felhatalmazása alapján, nemzeti
jogszabály értelmében a vizsgálatot végző hatóság dönthet eltérő típusú légijárművel bekövetkezett
vagy eltérő kategóriájú esemény vizsgálatáról, amennyiben ezekből várhatóan biztonsággal
kapcsolatos tanulság vonható le. A módosítás az EU rendeletben adott felhatalmazás alapján
fenntartja a közlekedésbiztonsági szerv által jelenleg vizsgált eseménykategóriák és légijármű-
típusok rendszerét azzal, hogy az EU rendelet hatálya alá nem tartozó légiközlekedési balesetek és
repülőesemények vizsgálatának elrendelése vonatkozásában - az erőforrások racionálisabb
felhasználása végett - teret enged a közlekedésbiztonsági szerv döntésének.
A biztonsági ajánlások címzetti köre pontosításra, az EK irányelv alapján a közlekedésbiztonsági
szerv feladatainak meghatározása pedig kibővítésre került.
A 18. §-hoz
A légiközlekedési balesetek és súlyos repülőesemények bejelentésére vonatkozó kötelezettséget
tartalmaz az EU rendelet, a jogszabályban ennek figyelembe vételével szükséges meghatározni a
jelentésköteles események és a bejelentésre kötelezettek körét.
A Kbvt. a légiközlekedés vonatkozásában tartalmazta korábban azt a szabályt, hogy a bejelentőt
munkáltatója részéről hátrány nem érheti. E szabálynak a légiközlekedés területére szűkítése
indokolatlan, a bejelentési hajlandóság ösztönzése, és az így nyerhető információknak a
közlekedésbiztonság javítására kifejtett kedvező hatása alátámasztja a vasúti és a víziközlekedési
terület bevonását is e rendelkezés hatálya alá.
A 19. §-hoz
A helyszín megbontására vonatkozó szabályozás egységesítését célozza.
A 20. §-hoz
Mind az EU rendelet, mind a Kbvt. a meghatalmazott képviselők jogai között nevesíti a helyszín
megtekintésének jogát. Ennek figyelembe vételével kerül módosításra a bekezdés.
A 21. §-hoz
Az EU rendelet áttételesen - vizsgálatvezető jogainak meghatározásán keresztül - megjelöli a
meghatalmazott képviselők jogait. Tekintettel arra, hogy a meghatalmazott képviselők és
tanácsadók vonatkozásában a Kbvt. korábban csak kötelezettségeiket jelölte meg, ennek
kiküszöbölésére szükséges az érintett személyi kör jogainak felsorolása a különböző súlyú vasúti és
víziközlekedési balesetek vizsgálatának vonatkozásában is. A jogok felsorolásának alapjául a
légiközlekedés területén alkalmazott nemzetközi szabályok szolgáltak.
32
A Kbvt. arra vonatkozó szabályaira, hogy a szakmai vizsgálathoz mely érintett államok
delegálhatnak tanácsadót, a Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (ICAO) a lefolytatott auditja
után megállapítást és ajánlást tett. A szabályozás kiterjesztése az üzemeltető, tervező, gyártó, és -
analógia alapján - a vasúti járművet nyilvántartó államra ezen az ajánláson alapul.
Az EU rendelet 8. cikke lehetővé teszi, hogy az érintett nemzeti légügyi hatóságok hatáskörükön
belül a vizsgálatvezető mellé, vagy amennyiben a kivizsgáló szerv meghatalmazott képviselő
küldésére jogosult, akkor a meghatalmazott képviselő mellé tanácsadót delegáljanak. Ennek
analógiájára lehetővé válik, hogy az érintett katonai légügyi hatóságok a kizárólag állami
légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek, súlyos repülőesemények, repülőesemények
és légiközlekedési rendellenességek közlekedésbiztonsági szerv általi vizsgálatához tanácsadót
delegáljanak. A tanácsadók által gyakorolható jogokat és a teljesítendő kötelezettségeket az EU
rendeletre hivatkozással tartalmazza a jogszabály.
A 22. §-hoz
Szövegpontosítás. A közlekedési baleset, valamint az egyéb közlekedési esemény összefoglaló
kategóriáinak módosítása miatt került a bekezdés szövege módosításra.
A 23. §-hoz
Az EU rendelet tartalmaz rendelkezéseket a zárójelentés és a biztonsági ajánlások tartalma és
címzetti köre, valamint a nyilvánosságra hozatal vonatkozásában.
A korábbi szabályozástól eltérően a vasúti és víziközlekedési balesetek és események kapcsán
kiadott biztonsági ajánlásra reagálás határideje - az EU rendelet mintájára - 90 napra módosul,
ezzel egységes határidőket szabva a különböző közlekedési ágak területén folytatott vizsgálatokra.
A biztonsági ajánlások sorsának jobb követhetőségét szolgálja az az új előírás, melynek értelmében
a biztonsági ajánlások címzettjei a tárgyévet követő év április 30-ig jelentést nyújtanak be a
biztonsági ajánlások nyomán megtett vagy tervezett intézkedésekről. Ennek alapján a címzettek
mindaddig kötelesek beszámolni egy korábban már elfogadott biztonsági ajánlás végrehajtásának
állásáról - függetlenül a kibocsátás évétől - ameddig az megvalósításra nem kerül. Ezzel lehetővé
válik a címzett által elfogadott, de valamilyen okból még végre nem hajtott biztonsági ajánlások
sorsának fokozottabb figyelemmel kísérése.
Az uniós előírásoknak és a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően bevezetésre kerül az időközi
jelentés kibocsátásának kötelezettsége. Amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv a szakmai
vizsgálat megindításától számított egy éven belül a zárójelentést nem tudja közzétenni, abban az
esetben a vizsgálat megindításától számítva 12 havonta köteles időközi jelentésben tájékoztatni a
vizsgálat állásáról.
Azokban az esetekben, amelyekben a vizsgálat megindítását követően felmerült objektív akadályok
miatt a vizsgálat nem folytatható le, az eljárást indokolatlanul elnyújtja, ha egy a közlekedés
biztonságának javítására irányuló megállapításokat, biztonsági ajánlásokat nem tartalmazó
zárójelentés kiadásánál meg kell várni az észrevételezésre nyitva álló 60 nap leteltét. Az ilyen
objektív akadályok miatt ellehetetlenült vizsgálat egyszerűsített lezárását teszi lehetővé e szabály
bevezetése, amely alapján a közlekedésbiztonsági szerv vezetője a zárójelentést zárójelentés-
tervezet kibocsátása nélkül adhatja ki.
33
A 24. §-hoz
Amennyiben egy később felmerült új körülmény vagy tény alapján a közlekedésbiztonsági szerv
vezetője - hivatkozva a 16. § (13) bekezdésére - új szakmai vizsgálat lefolytatása mellett dönt, úgy
annak nélkülözhetetlen feltétele, hogy az érintettek adatai rendelkezésre álljanak, de az az időszak,
ameddig az adatok rendelkezésre állnak nem lehet korlátlan, a javaslat ezt szabályozza.
A 25. §-hoz
Az EK irányelv alapján szükséges azon víziközlekedési balesetek és víziközlekedési események
vizsgálatának szabályozása, amelyekben két vagy több EU tagállam érintett. A tagállamok
megállapodhatnak abban, hogy melyikük folytathatja le a vizsgálatot, illetve végezhetnek közös
vizsgálatot is, ez utóbbi esetben azonban megjelölik, a vizsgálatot vezető államot. Párhuzamos
vizsgálat lefolytatására csak indokolt esetben kerülhet sor, erről azonban - az indokok
megjelölésével - értesíteni kell az Európai Bizottságot.
Az érintett közlekedési ágakhoz kötődő tevékenységek határokon átívelő volta miatt egyre
fokozottabb a balesetvizsgáló szervek egymás közti, valamint nemzetközi szervezetekkel és európai
ügynökségekkel folytatott együttműködése. Az együttműködés keretében - a nemzetközi és uniós
szabályokkal összhangban - lehetőséget kell teremteni arra, hogy akár egy vizsgálati tevékenységet,
akár egy teljes vizsgálat lefolytatását, vagy a közös vizsgálat vezetését a rendelkezésre álló
erőforrások hatékonyabb felhasználása érdekében át lehessen engedni egy tagállam balesetvizsgáló
szervének, vagy más nemzetközi szervezetnek, testületnek.
A 26. §-hoz
A meghatalmazott képviselők és tanácsadók vizsgálatban való részvételére és megjelenésére
vonatkozó szabályok az EU rendelet szabályainak figyelembe vételével, deregulációs jelleggel (a
légiközlekedésre vonatkozó szabályok) kerültek módosításra
Szükségessé vált a korábbi szabályozás „magyar jármű” fordulatának konkretizálása, továbbá az
ICAO-audit során tett megállapítás és ajánlás alapján a bekezdést ki kell egészíteni azzal, hogy a
közlekedésbiztonsági szerv által kijelölt meghatalmazott képviselő mellé - a közlekedésbiztonsági
szerven és az üzemben tartón túlmenően - a gyártó és a tervező tanácsadót delegálhat, amennyiben
pedig meghatalmazott képviselő kijelölésére nem kerül sor, abban az esetben a tervező és a gyártó
képviselője részt vehet a vizsgálatban.
A 27. §-hoz
A kivizsgáló szervek fokozódó nemzetközi együttműködése tette szükségessé az egyes vizsgálati
tevékenységekhez nyújtott kölcsönös segítség költségeire vonatkozó szabályok megalkotását. Az
EK irányelv a közös szakmai vizsgálat esetére előírja, hogy a tagállami kivizsgáló szerv a saját
tevékenységét díjmentesen végzi (ennek megfelelő rendelkezéseket tartalmaz az EU rendelet a
légiközlekedés vonatkozásában is). A vasúti közlekedés területén is jelen van e tendencia, így a
hivatkozott szabály kiterjesztése annak vonatkozásában is indokolt. Amennyiben egy adott szakmai
vizsgálatban a Magyar Köztársaság nem érintett, úgy a vizsgálattal érintett állam által kért
segítségnyújtás költségeiről a közlekedésbiztonsági szerv megállapodhat a segítséget kérővel.
34
A 28. §-hoz
A Kbvt. új fejezete a tengeren bekövetkezett víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési
eseményekre vonatkozó speciális szabályokat tartalmazza az EK irányelv alapján.
A fejezet alkalmazásában használt vizsgálatot vezető állam és érdekelt állam definíciójának
meghatározására az irányelv utaló szabálya értelmében az IMO 1997. november 27-i A.849(20)
közgyűlési határozatához csatolt, a tengeri balesetek és események kivizsgálásának szabályzata
alapján került sor.
A fejezet az EK irányelvnek való megfelelés érdekében a törvény hatályát kiterjeszti azokra a
tengeri víziközlekedési balesetekre és víziközlekedési eseményekre melyek a Magyar Köztársaság
alapvető érdekeit érintik. Köztudott, hogy számos magyar állampolgárságú tengerész hajózik a
világtengereken, így egy-egy balesetben - akár - több tengerész halállal vagy súlyos sérüléssel nem
járó érintettsége kimerítheti az alapvető érdek kategóriáját.
A 29. §-hoz
Üzembentartói vizsgálat lefolytatására a Kbvt. és a polgári és állami légiközlekedési területre
kibocsátott végrehajtási rendeletei alapján korábban csak a közlekedésbiztonsági szerv vizsgálati
kötelezettsége alá nem eső repülőesemény és légiközlekedési rendellenesség kapcsán volt mód. A
rendszer működéséből nyert pozitív tapasztalatok a vasúti és a víziközlekedés területére is
alkalmazandóak, így az ágazati törvények módosítása alapján az érintett üzemben tartó vezetőjének
közvetlen alárendeltségében olyan személyt vagy szervezetet kell foglalkoztatni vagy működtetni,
aki (amely) a közeledésbiztonsági szerv felhívására elvégzi az üzembentartói vizsgálatot. A javaslat
szerinti módosítás megteremti a lehetőséget, hogy az ágazati törvényekben megjelölt szervezet vagy
személy az üzembentartói vizsgálatot lefolytassa, és az azok által nyert tanulságok és levont
konzekvenciák hozzájáruljanak a közlekedésbiztonság javításához.
Azokban az esetekben, amikor a közlekedésbiztonsági szerv az esemény kategóriája és döntése
alapján nem végez szakmai vizsgálatot, a hajózási tevékenység irányítását ellátó vezetőt hívja fel az
ún. üzembentartói vizsgálat lefolytatására. A vezető (hajózási üzemeltetési vezető) a gyakorlatban
az üzembentartó tájékoztatása végett a víziközlekedési balesetek vagy víziközlekedési események
bekövetkeztekor jelenleg is végez vizsgálatot, így jelentős többletfeladatot a hajózási
vállalkozásokra a módosítás nem telepít. Ahhoz, hogy a biztonsági szervezet lefolytathassa az
üzembentartói vizsgálatot, lehetőséget kell adni arra, hogy az érintettek személyes adatait
kezelhesse. A módosítás révén a közlekedésbiztonsági szervnek lehetősége nyílik arra, hogy a
balesetek és víziközlekedési események valamennyi kategóriájában elvégzett vizsgálat
következtetéseit hasznosíthassa, és ezekre tekintettel foganatosított intézkedéseivel hozzájáruljon a
víziközlekedési balesetek megelőzéséhez és a hajózásbiztonság megerősítéséhez.
A 30. §-hoz
Mind az EU rendelet, mind az EK irányelv előírja, hogy szabályainak megsértése esetére a
tagállamok olyan szankciókat állapítanak meg, melyek hatékonyak, arányosak, és visszatartó
erejűek. Hasonló intézkedéseket tesz lehetővé a 2004/49/EK irányelv („vasútbiztonsági irányelv”) a
rendelkezési alapján meghozott nemzeti szabályok megsértőivel szemben. Ennek szellemében
kerültek megfogalmazásra azok az esetek, melyek a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás
általános szabályairól szóló törvény szabályai alapján, azonban az ott meghatározott
bírságtételeknél - a közlekedési ágak piaci szereplőinek gazdasági erejét tekintetbe vevő -
magasabb összegben teszik lehetővé a szakmai vizsgálatot akadályozók bírságolását. Azonban nem
35
szabad szem elől téveszteni a közlekedésbiztonsági szerv szakmai vizsgálatának célját, azaz a
közlekedési balesetek és egyéb közlekedési események bekövetkezése okának feltárásával - a
felelősségre vagy vétkességre vonatkozó megállapítások megtétele nélkül - a jövőbeni balesetek
megelőzését, valamint azokat a szigorú adatvédelmi rendelkezéseket, melyek kötik a szervet, így az
érintettek megfelelő garanciákkal rendelkeznek, és a szakmai vizsgálat során ez meghatározza
együttműködési hajlandóságukat. Erre tekintettel a bírságból számottevő bevétel nem várható, a
befolyt összeget pedig indokolt - közlekedésbiztonság javítására irányuló céljával - az azt beszedő
szervnél hagyni.
A 31. §-hoz
A víziközlekedés területén bekövetkezett balesetek és események kategóriáinak a javaslat szerinti
módosításra tekintettel a végrehajtási rendelet kiadására vonatkozó felhatalmazó rendelkezés
pontosítása szükséges.
A 32. §-hoz
Az uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló, valamint az uniós jogi aktusok végrehajtásához
szükséges rendelkezéseket tartalmazó felsorolás kiegészítése.
A 33-34. §-hoz
Technikai szövegcsere és hatályon kívül helyező rendelkezés.
A 35. §-hoz
A harmadik országok közösségi repülőtereket használó légi járműveinek biztonságáról szóló, 2004.
április 21-i európai parlamenti és tanácsi 2004/36/EK irányelv 5. cikke felsorolja azokat az
információkat, jelentéseket, amelyek bizalmas jellegének biztosítását előírja a tagállamok részére.
Az adatbázisban szereplő adatokat az Európai Bizottsággal, az Európai Repülésbiztonsági
Ügynökséggel és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok
légiközlekedési hatóságaival kell megosztani, rendelkezésükre bocsátani, azok illetéktelenek részére
nem továbbíthatók. A javaslatban szereplő kivételek kizárólag a földi ellenőrzési jelentésre
vonatkoznak, és az Lt.-ben szereplő szervezetek, hatóságok részére történő továbbítása a
légiközlekedés biztonsága érdekében szükséges (lásd a hibák kijavítása az üzemben tartó által,
annak kikényszerítése az érintett hatóság által).
A 36.§-hoz
Jelenleg a légi-, a vasúti és a víziközlekedési balesetek és egyéb közlekedési események szakmai
vizsgálatáról szóló 2005. évi CLXXXIV. törvény tartalmaz rendelkezéseket az üzemben tartói
vizsgálat lefolytatására, és a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény rendelkezései
teremtik meg az alapot a baleseti szolgálat és a repülésbiztonsági szolgálat felállítására. Az ezekhez
kapcsolódó feladatok szabályozását a légiközlekedési balesetek, a repülőesemények és
légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályairól szóló 123/2005. (XII.
29.) GKM rendelet, és a kizárólag állami légijárművel bekövetkezett légiközlekedési balesetek,
repülőesemények és légiközlekedési rendellenességek szakmai vizsgálatának részletes szabályairól,
36
valamint a kizárólag állami légijárművel összefüggő üzembentartói vizsgálat szabályairól szóló
35/2008. (XII. 5.) KHEM-HM-IRM együttes rendelet tartalmazza.
A javaslat értelmében a repülésbiztonsági szervezetet az üzemben tartó vezetőjének közvetlen
alárendeltségében kell fenntartani. Ennek indoka, hogy az üzemben tartó működése kapcsán
felmerülő, a biztonságot érintő kérdések eldöntése és végrehajtása minél kevesebb áttételen,
hierarchikus szinten keresztül valósuljon meg. Ez kihatással van az idő-, és a biztonsági
kérdésekben is jelentős pénzügyi tényezőkre.
A repülésbiztonsági szervezet engedélyét a légiközlekedési hatóság, illetve a katonai légügyi
hatóság adja ki, e feladat bekerül a Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.)
Korm. rendeletbe is.
A repülésbiztonsági szervezeten belül - a balesetek és események haladéktalan bejelentésére -
baleseti ügyeleti szolgálatot, továbbá a légiközlekedés biztonsága érdekében repülésbiztonsági
szolgálatot kell fenntartani, vagy csatlakozni olyan szervezethez, amely a légiközlekedési hatóság,
az állami légijármű üzembentartója és üzemeltetője, és az állami légiforgalmi szolgálat esetén a
katonai légügyi hatóság jóváhagyásával e szolgálatok feladatait átvállalja. A jövőben a Kbvt. külön
nem nevesíti az üzembentartói repülőesemény-vizsgáló szervezetet, annak feladatait a jövőben a
repülésbiztonsági szolgálat látja el. A módosítás azonban nem érinti azt a lehetőséget, hogy az -
érintett hatóság jóváhagyásával - az egyes szolgálatok feladatai kiszervezetten is elláthatók
legyenek.
A 37-40. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezés pontosítása és jogharmonizációs kiegészítés, hatályon kívül helyező
rendelkezés.
A 41-42. §-hoz
A Kbvt. jelenlegi szabályai szerint a közlekedésbiztonsági szerv vizsgálati kötelezettsége csak a
súlyos vasúti balesetekre terjed ki, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események vizsgálatára a
7. § (1) bekezdésének b) pontjában foglalt esetek bekövetkezése esetén a közlekedésbiztonsági
szerv döntése alapján kerülhet sor. A légiközlekedésben meghonosodott és jól bevált üzembentartói
vizsgálati rendszer pozitív tapasztalatai alkalmazhatók a vasúti közlekedésben is a biztonság
javításának hatékony eszközeként. Ezért a kötelezően vizsgálandó súlyos vasúti balesetek
kategóriájába nem tartozó események tekintetében, amennyiben a közlekedésbiztonsági szerv saját
döntése alapján nem folytat le szakmai vizsgálatot, a Kbvt. 20.§-a alapján a vasúti társaság
biztonsági szervezetét hívja fel az üzembentartói vizsgálat lefolytatására, amelynek eredményéről
jelentésben kell tájékoztatni a közlekedésbiztonsági szervet.
A vasúti társaság a szabályozás értelmében létrehozhat saját biztonsági szervezetet, de annak
feladata ellátására más vasúti társasággal - kivéve a működési engedély megszerzésére kötelezett
azon vasúti társaságot, amelynek vasúti pályahálózatán közforgalmú vasúti szolgáltatást nyújtanak
-	szerződést is köthet. A biztonsági szervezet feladatait a biztonságirányítási rendszerben - az
abban foglalt kötelezettségek sérelme nélkül, azokkal összhangban - lehet végrehajtani. A
vasútbiztonsági tanúsítvány és a vasútbiztonsági engedély megszerzésére nem kötelezett
üzembentartó esetében - annak érdekében, hogy a társaság kötelezettségei arányban álljanak a
társaság méretével és kisebb biztonsági kockázatával - nem szükséges biztonsági szervezetet
fenntartani, de feladatait el kell látni, ezért a javaslat szerint azt a vasútüzem-vezető is elláthatja.
37
A biztonságirányítási rendszer részét képező szervezet bevonása a közlekedésbiztonsági szerv
munkájába nem igényel többletforrást (létszám stb.) egyik oldalon sem, azonban jelentősen
kiszélesíti a közlekedésbiztonsági szerv tevékenységének információs bázisát, ezzel a vasúti
közlekedés biztonsága javításának lehetőségeit. A biztonságirányítási rendszerrel rendelkező vasúti
társaságok esetében a módosítás pusztán a közlekedésbiztonsági szerv és a vasúti társaságok
kivizsgáló szervének munkája között teremtené meg a kapcsolatot.
A kiadott engedélyekről, jóváhagyott szabályzatokról a közlekedésbiztonsági szervet tájékoztatni
szükséges, hogy a súlyos vasúti balesetek, a vasúti balesetek és a váratlan vasúti események
bekövetkezése esetén a kapcsolattartás biztosítható legyen az üzemben tartóval, és követni lehessen,
hogy a biztonsági szervezet feladatait ki látja el.
Elegendő felkészülési idő biztosítása mellett a rendszer e formájában 2012. január 1 -től kezdi meg
működését.
A 43. §-hoz
Felhatalmazó rendelkezést tartalmaz.
A 44. §-hoz
A Ket. 100. § (1) bekezdés e) pontja alapján nincs helye fellebbezésnek, ha az első fokú döntést
központi államigazgatási szerv vezetője hozta. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006.
(XII. 20.) Korm. rendelet 6/A. § alapján a vasúti igazgatási szerv hatáskörébe utalt ügyekben a
Központ jár el.
A 45-46. §-hoz
Hatályba léptető és az uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgáló rendelkezés.
38